Sei sulla pagina 1di 148

MINISTERUL EDUCAȚIEI ŞI CERCETĂRII

Kocsis Annamária Füleki Katalin


Kerekes Izabella Vollancs Szidónia

Magyar anyanyelvi
kommunikáció
II. osztály

Norand
MINISTERUL EDUCAȚIEI ŞI CERCETĂRII

Kocsis Annamária Füleki Katalin


Kerekes Izabella Vollancs Szidónia

Magyar anyanyelvi
kommunikáció

II. osztály

Norand
Acest manual este proprietatea Ministerului Educației și Cercetării.
Manualul școlar a fost aprobat prin Ordinul ministrului educaţiei naţionale nr. 3884/08.06.2021, în urma evaluării,
și este realizat în conformitate cu programa școlară aprobată prin Ordinul ministrului educaţiei și cercetării
numărul 3418/19.03. 2013.
Manualul este distribuit elevilor în mod gratuit, atât în format tipărit, cât și în format digital, și este transmisibil
timp de patru ani școlari, începând cu anul școlar 2021–2022.
Inspectoratul școlar ..................................................................................................................................................................................
Școala / Colegiul / Liceul .........................................................................................................................................................................
Acest manual a fost folosit de:
Aspectul manualului*
Anul Numele elevului Clasa Anul școlar format tipărit format digital
la primire la predare la primire la predare
1.
2.
3.
4.
*Pentru precizarea aspectului manualului se va folosi unul dintre următorii termeni: nou, bun, îngrijit, neîngrijit, deteriorat.
• Cadrele didactice vor verifica dacă informațiile înscrise în tabelul de mai sus sunt corecte.
• Elevii nu vor face niciun fel de însemnări pe manual.

KREATÍV KÖNYVKIADÓ © 2021


Felelős kiadó: Timár András
Magyar anyanyelvi kommunikáció – II. osztály
Manual de comunicare în limba maternă maghiară – clasa a II-a
A tankönyv a 3418/19.03.2013-as számú Minisztériumi Rendelet alapján készült: TANTERV AZ ANYANYELVI
KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁSHOZ. Magyar anyanyelvi kommunikáció az előkészítő osztálytól a II. osztályig.

Fábián Gabriella © 2021


Füleki Katalin © 2021
Kerekes Izabella © 2021
Kocsis Annamária © 2021
Vollancs Szidónia © 2021

Szakmai tanácsadók: Fóris-Ferenczi Rita, Dragomér Katalin

Illusztrációk és borító: Fábián Gabriella


Tördelőszerkesztő: Forró-Bathó Éva Emese
A digitális tankönyv összeállítása: Kelemen Erzsébet, Vajda György Tibor
Hanganyag (felhívószövegek és mesék): Soós Tünde

ISBN 978-606-646-880-0

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României


Magyar anyanyelvi kommunikáció: II. osztály / Kocsis Annamária,
Kerekes Izabella, Füleki Katalin, Vollancs Szidónia. - Livezeni: Kreativ, 2021
ISBN 978-606-646-880-0

I. Kocsis, Annamária
II. Füleki, Katalin
III. Kerekes, Izabella
IV. Vollancs, Szidónia

37

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó hozzájárulása
nélkül sem a mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

Numărul de telefon european 116111, de asistenţă pentru copii, în conformitate cu Legea 272/2004 privind protecția
și promovarea drepturilor copilului, republicată, cu modificările și completările ulterioare.
Deşteaptă-te, române!
de Andrei Mureşanu

Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,


În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soarte,
La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani!

Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume


Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Şi că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!

Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine,


Româna naţiune, ai voştri strănepoţi,
Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viaţă-n libertate ori moarte!” strigă toţi.

Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină,


Deviza-i libertate şi scopul ei preasfânt.
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost’ pământ!
3
TARTALOM 5. fejezet: MINDEN FELNŐTT VOLT
EGYSZER GYEREK........................38
Kompetenciák.......................................................... 6 Juhász Magda: Hová lett az ellenőrző?.......... 38
Kettőzött kétjegyű betűk.............................. 39
1. fejezet: MÁSODIKOS LETTEM..................12 Hervay Gizella: Elfelejtős mese....................... 40
Kányádi Sándor: Évkezdő vers....................... 13 Valentina Oszejeva: A varázsszó (1. rész)..... 43
Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap......... 13 Valentina Oszejeva: A varázsszó (2. rész)..... 44
Méhes György: Hogyan kell megszelídí- Mássalhangzók (ismétlés)............................ 45
teni egy ceruzát?............................................... 14
Az ábécé betűi.............................................. 15 6. fejezet: ÜNNEPVÁRÓ.................................46
Tájékozódás a naptárban................................. 46
2. fejezet: MESÉL AZ ŐSZ...............................16 Hány nap múlva jön az angyal?...................... 46
Osváth Erzsébet: A fecskerepülőtéren........... 16 Marci levele a Mikulásnak............................... 48
Hol írunk hosszút, hol írunk rövidet? A Mivel? kérdésre válaszoló szavak
o, ö vagy ó, ő?................................................ 17 írása és helyesírása....................................... 49
Hirdetés............................................................. 18
Kányádi Sándor: Jön az ősz............................. 18 Ismétlés................................................................... 50
Móra Ferenc: Levelek hullása......................... 19 Szópárok: melyikbe kell kettőzött betű?..... 50
Hol írunk hosszút, hol írunk rövidet? Megkezdett szöveg befejezése szóban............ 50
i vagy í?......................................................... 20 Kettőzött betűk............................................. 51
Kányádi Sándor: Elment Péter........................ 21 Csanádi Imre: Első hó köszöntő..................... 51

3. fejezet: SZERETSZ-E ISKOLÁBA JÁRNI?....22 Felmérő................................................................... 52


Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok............. 23
Hol írunk hosszút, hol írunk rövidet? 7. fejezet: ÜNNEPEK ÜNNEPE.....................54
u vagy ú?....................................................... 24 A betlehemezés................................................. 54
Szalay Borbála: Helyesírás versben................ 24 A plakát. Plakátkészítés................................... 55
Weöres Sándor: A birka-iskola....................... 25 j vagy ly?........................................................ 55
Hol írunk hosszút, hol írunk rövidet? Fóris-Ferenczi Rita: Karácsony – a szere-
ü vagy ű?....................................................... 26 tet ünnepe.......................................................... 57

Ismétlés................................................................... 27 8. fejezet: NAPTÁR FORDUL, FAGY


Fehér Kára: A haszontalan cipők................... 27 CSIKORDUL...................................58
Hol írunk hosszút, hol írunk rövidet? Évkör – jelek, szimbólumok............................ 58
u, ü vagy ú, ű?.............................................. 28 Tóth Ágnes: Hónapok...................................... 59
A szótag......................................................... 59
Felmérő................................................................... 29 Weöres Sándor: Ujjé!-vi mese......................... 60
Fóris-Ferenczi Rita: Tele a pince, tele
4. fejezet: TÖBBET ÉSSZEL, MINT a kamra.............................................................. 61
ERŐVEL.........................................31 Apostagi Bolvári Judit: A kamrában.............. 62
Karinthy Frigyes: Hogy hívják...?................... 31 Szavak elválasztása a sorok végén.............. 62
A csalfa nyúl (afrikai népmese)...................... 32 Téli pihenő......................................................... 64
Mássalhangzók............................................. 33 Szavak elválasztása a sorok végén
Jean de La Fontaine: A róka és a szőlő........... 34 kettőzött kétjegyű betűk esetében............... 65
Gianni Rodari: A róka és a szőlő.................... 35
Az oroszlán és a sakál (kínai népmese)......... 36 9. fejezet: TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ..................66
Kettőzött egyjegyű betűk............................. 37 Zágoni Balázs: Az alternatív hóember (1. r.).... 66
4
Zágoni Balázs: Az alternatív hóember 13. fejezet: NYITNIKÉK, NYITNIKÉK!......101
(2. r.ész)............................................................ 67 Osváth Erzsébet: Három cimbora................ 101
Zágoni Balázs: Az alternatív hóember M. Simon Katalin: Tavaszi dal...................... 101
(3. rész).............................................................. 68 László Gyula: Tavaszköszöntő...................... 102
Zágoni Balázs: Az alternatív hóember
(4. rész).............................................................. 69 Ismétlés................................................................. 103
Fóris-Ferenczi Rita: Családi forgatag Döbrentey Ildikó: Húsvéti mese................... 103
farsang idején.................................................... 70 A Kivel?, Mivel?, Hol?, Hová?, Mitől?,
Két szóból egy új szó.................................... 72 Miből?, Miről? kérdésekre válaszoló
Üzenet................................................................ 73 szavak helyesírása...................................... 106
A két vagy több szóból álló szavak
elválasztása a sorok végén........................... 73 Felmérő................................................................. 107

Ismétlés................................................................... 74 14. fejezet: SZERETTEINK...........................109


Tóth Ágnes: Farsang......................................... 74 Janikovszky Éva: Velem mindig történik
Két vagy több szóból álló szavak valami............................................................... 109
elválasztása................................................... 75 A Kije?, Mije? kérdésekre válaszoló
Szép Ernő: Mátyás napja................................. 75 szavak helyesírása...................................... 111
Mezei András: Apja és fia.............................. 112
Felmérő................................................................... 76 Móra Ferenc: Nagyapó.................................. 114

10. fejezet: FIÚK, LÁNYOK TITKAI............78 15. fejezet: VARÁZSLATOK.........................117


Fecske Csaba: Jó leszek.................................... 78 Weöres Sándor: Buba éneke.......................... 117
Élőlények és dolgok saját neve..................... 79 Gazdag Erzsi: Mesebolt................................. 119
Majtényi Erik: Fiók........................................... 80 A Mit csinál?, Mit csinált?, Mit fog
Janikovszky Éva: Semmi az egész................... 81 csinálni? kérdésekre válaszoló szavak
Tolna Éva: Kinek talál a neve?........................ 83 helyesírása................................................... 119
Zágoni Balázs: Kütyüs mese............................ 83 Kányádi Sándor: Mogyorókirály meséje..... 120

11. fejezet: HETEDHÉT ORSZÁGON IN- 16. fejezet: LÁSSUNK VILÁGOT!...............122


NEN... ..............................................................86 Legyen mindenkinek hajtási engedélye!..... 122
Balázs Imre József: A mese.............................. 86 Tar Károly: A bűnös bárány.......................... 124
A parázs (magyar népmese)........................... 87 Kérj! Utasíts! Parancsolj!........................... 127
A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től végű Az autó............................................................. 128
szavak helyesírása........................................ 89 László Noémi: Apa valahogy kocsit
A tulipánná változott királyfi (magyar vásárolt magának............................................ 129
népmese)........................................................... 91 Zágoni Balázs: Barni Berlinben.................... 130

12. fejezet: JÁTSSZUNK SZÍNHÁZAT!.........93 17. fejezet: TARKA NYÁR............................133


Kádár Annamária: Kinek kellett ez Janikovszky Éva: A bizonyítvány.................. 133
a testvér?............................................................ 94 Kiss Dénes: Kerékpár..................................... 135
A -val, -vel végű szavak helyesírása............ 95
Lázár Ervin: A fába szorult hernyó................ 96 Ismétlés................................................................. 137
László Noémi: Anya és apa színházba Máté Angi: Volt egyszer egy nyár................. 137
megy................................................................... 99 Összefoglalás............................................... 138
A Hol?, Hová? kérdésekre válaszoló
szavak helyesírása...................................... 100 Felmérő................................................................. 143
5
Hét/
Tanulási egység Tantervi sajátos kompetenciák Tervezett tanulási tevékenységek a ...
óra

– a hangalak és a jelentés közötti viszony megfigyelésére a szavakban;


– a hangfelismerésre, hangdifferenciálásra;
1.1. Fonológiai jelenségek fel- – kérdő mondatok megfigyelésére többféle beszédhelyzetben (pl. Kitől
ismerése; kérdezhette? Ki kérdezhette?);
2.2. Szintaktikai és szemantikai – beszédhelyzetek teremtésére, melyben figyelemmel kísérheti társai
jelenségek alkalmazása adott beszédét;
témára fogalmazott szóbeli – beszédhelyzetek teremtésére a szóhasználat, a helyes kiejtés tudatosítása
szövegekben; céljából;
1. MÁSODIKOS 3.2. Szavak és mondatok – szócsaládok gyűjtésére és helyes használatára mondatokban, megfelelő 2 hét/
LETTEM olvasása; szövegkörnyezetben; 12 óra
3.3. Változatos témájú szövegek – a különböző közlésformák gyakorlását szolgáló feladatok végzésére;
olvasása és megértése; – versek hangulatának, képeinek felismerésére;
3.4. Az olvasáshoz való pozitív – a szövegértő olvasást fejlesztő gyakorlatok megoldására: a cselekmény
viszonyulás tanúsítása; időpontjának, helyszínének, szereplőinek felismerésére;
4.1. Az írás jelrendszerének – a könyv adatainak megfigyelésére: címlap, lap, oldal, számozás,
készségszintű alkalmazása; tartalom-jegyzék, szerző, cím, szöveg
– a nyomtatott betűknek megfelelő írott betűk ismeretére és reprodukálá-
sára; nyomtatott szöveg másolására;

– a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók megkülönbözte-


1.1. Fonológiai jelenségek fel-
tésére;
ismerése;
– tőszavak és toldalékos szavak megkülönböztetésére;
2.1. Fonológiai jelenségek
– belső kép teremtésére lírai alkotások alapján;
készségszintű alkalmazása;
– beszédhelyzetek teremtésére és a helyes szóhasználatra;
2.3. Változatos kommunikációs
– szófelismerő gyakorlatok végzésére magánhangzók alapján;
helyzetekben való részvétel
– szavak csoportosítására magánhangzók időtartama szerint;
2. MESÉL aktív közlőként és befoga- 2 hét/
– előzetesen bemutatott szöveg vagy szövegrészlet reprodukálására
AZ ŐSZ dóként; 12 óra
megha-tározott szempont szerint;
3.2. Szavak és mondatok olva-
– helyes olvasástechnika, légzéstechnika, artikuláció, ritmus, időtartam,
sása;
hangsúly és hanglejtés alkalmazására;
3.3. Változatos témájú szövegek
– összefüggések megállapítására a szöveg által hordozott információk
olvasása és megértése;
és a hétköznapi élet jelenségei között;
4.2. Az írásmozgás készség-
– olvasási élményeik megosztására;
szintre emelése;
– szabályokkal indokolni, hogy mit miért ír úgy, ahogy írja;

– hallást és a beszédhanghallást fejlesztő játékos tevékenységek végzésére:


1.1. Fonológiai jelenségek fel-
a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók megkülönbözte-
ismerése,
tésére;
2.1. Fonológiai jelenségek
– a beszédfélelem legyőzésére;
készségszintű alkalmazása;
– a jelentésváltozás megfigyelésére a rövid és hosszú hangok szerepének
2.2. Szintaktikai és szemantikai
figyelembevételével pl. falu, falú;
jelenségek alkalmazása adott
3. SZERETSZ-E – összefüggő mondatok alkotására eseményképekről, megtörtént esemé-
témára fogalmazott szóbeli 2 hét/
ISKOLÁBA nyekről;
szövegekben; 12 óra
JÁRNI? – a kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás, a kérdezés, a kapcsolatmeg-
3.2. Szavak és mondatok olva-
szakítás nyelvi és nem nyelvi eszközeinek megfigyelésére;
sása;
– beleélést, empatikus magatartást tanúsítani különböző helyzetekben;
3.3. Változatos témájú szövegek
– a szöveg képzeletet mozgósító erejének, szemléletességének a felfede-
olvasása és megértése;
zésére;
4.4. Szavak, mondatok, szöveg
– erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazására;
kalligrafikus írása;
– reproduktív leírásokra, leírás folytatására, kiegészítésére;

1.1. Fonológiai jelenségek fel- – szöveg globális értésének bizonyítására;


ismerése; – a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók megkülönbözte-
2.2. Szintaktikai és szemantikai tésére;
jelenségek alkalmazása adott – beleélésre, empatikus magatartásra bizonyos kommunikációs
4. TÖBBET témára fogalmazott szóbeli helyzetekben;
ÉSSZEL, szövegekben; – eseménymozzanat előzményének, következményének elmesélésére; 2 hét/
MINT 2.3. Változatos kommunikációs – egy bekezdés alkotására az időrendiség érzékeltetésével (pl. először..., 12 óra
ERŐVEL helyzetekben való részvétel azután..., később..., végül...);
aktív közlőként és befogadó- – párbeszéd kezdeményezésére, folytatására és lezárására;
ként; – szövegek ismeretlen szavainak, kifejezéseinek értelmezésére;
3.2. Szavak és mondatok – olvasott, hallott meserészletek, történetrészletek eljátszására;
olvasása; – az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemény megfogalmazására;

6
Hét/
Tanulási egység Tantervi sajátos kompetenciák Tervezett tanulási tevékenységek a ...
óra

3.3. Változatos témájú szövegek – mesék, reális történetek szereplőinek jellemzésére, csoportosítására;
olvasása és megértése; – elbeszélő szövegek tér- és időmozzanatainak, cselekményeinek meg-
4.1. Az írás jelrendszerének figyelésére, rögzítésére játékos helyzetgyakorlatokhoz kapcsolva;
készségszintű alkalmazása – üzenet, értesítés írására különböző helyzetekben;

– a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók megkülönböz-


1.1. Fonológiai jelenségek fel-
tetésére;
ismerése
– hangok differenciálására (zöngésség szerint);
2.1. Fonológiai jelenségek
– beszédhelyzetek teremtésére, melyek az adott szórendekhez és
készségszintű alkalmazása;
mondatfajtákhoz (kérdő, kijelentő, felkiáltó, felszólító) tartozó
5. MINDEN 2.3. Változatos kommunikációs
intonációs- és hangsúlymintázatoknak megfelelő alkalmazását
FELNŐTT helyzetekben való részvétel aktív
mutatják; 2 hét/
VOLT közlőként és befogadóként;
– a kapcsolatteremtés és szándéknyilvánítás szóbeli kifejezésére; 12 óra
EGYSZER 3.3. Változatos témájú szövegek
– a szövegtartalom megértésére (logikai, időbeli, térbeli összefüggé-
GYEREK olvasása és megértése;
sek), összehasonlítására;
3.4. Az olvasáshoz való pozitív
– szereplők felismerésére, csoportosítására, jellemzésére;
viszonyulás tanúsítása;
– olvasott történetek reprodukálására dramatizálással, bábozással;
4.1. Az írás jelrendszerének
– mondatkiegészítésre írásban, adott szöveg alapján;
készségszintű alkalmazása;
– az írásfegyelemre és írásfigyelemre;

1.1. Fonológiai jelenségek fel-


– tőszavak és toldalékos szavak megkülönböztetésére;
ismerése;
– mondatokban a toldalékok helyes használatára;
1.2. Szintaktikai és szemantikai jelen-
– a szövegtartalom megértésére (logikai, időbeli, térbeli összefüggé-
ségek felismerése a közlésben;
sek), összehasonlítására;
2.3. Változatos kommunikációs
– a belső képteremtésre különböző műfajú irodalmi szövegek hallga-
helyzetekben való részvétel aktív
6. ÜNNEP- tásakor; 2 hét/
közlőként és befogadóként;
VÁRÓ – azonos téma megfigyelésére irodalmi és nem irodalmi beszédhely- 12 óra
3.3. Változatos témájú szövegek
zetben;
olvasása és megértése;
– tájékozódni különböző témájú funkcionális dokumentum típusú
3.4. Az olvasáshoz való pozitív
szövegben;
viszonyulás tanúsítása;
– kézzel írott levél szerkezetének megfigyelésére;
4.1. Az írás jelrendszerének
– mondatok folytatására, kiegészítésére;
készségszintű alkalmazása;

1.3. Aktív befogadóként való rész-


vétel kommunikációs helyze- – szóbeli szövegalkotásra: mesélésre, élménybeszámolóra;
tekben; – mondatok átalakítására a hallgató szempontjának figyelembe véte-
2.3. Változatos kommunikációs lével (pl. Mit mondtál volna, ha te lettél volna...? Hogyan cselekedtél
helyzetekben való részvétel aktív volna, ha te lettél volna...?)
közlőként és befogadóként; – a nyelvi jelenségek felismerésére: egybeírt és különírt szavak; 1 hét/
7. ÜNNEPEK
3.2. Szavak és mondatok olvasása; – a szövegértő olvasást fejlesztő gyakorlatok megoldására; 6–8
ÜNNEPE
3.3. Változatos témájú szövegek – a szóbeli szöveg megértésére; óra
olvasása és megértése; – az olvasottakkal kapcsolatos véleménynyilvánításra;
4.1. Az írás jelrendszerének – a j hang kétféle jelölésére a leggyakrabban használt szavakban;
készségszintű alkalmazása; – j és ly-os szavak írására tollbamondás után;
4.3. Szavak, mondatok tollbamon- – plakát készítésére előzetes megfigyelés, megbeszélés alapján;
dás utáni leírása;

2.3. Változatos kommunikációs


helyzetekben való részvétel aktív – hiányos szöveg szóbeli kiegészítésére (pl. Ki kivel beszélt?);
közlőként és befogadóként; – előzetesen bemutatott szöveg vagy szövegrészlet reprodukálására
3.1. Az írott szöveg alapvető meghatározott szempont szerint;
8. NAPTÁR elemeinek készségszintű alkal- – szótagolási gyakorlatok elvégzésére;
FORDUL, mazása; – rímfelismerési gyakorlatok elvégzésére;
2 hét/
FAGY 3.2. Szavak és mondatok olvasása; – információk kikeresésére a szövegből;
12 óra
CSIKORDUL 3.3. Változatos témájú szövegek – az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemény megfogalmazására;
olvasása és megértése; – az olvasott szöveg megértésének bizonyítására;
4.2. Az írásmozgás készségszintre – azonos téma megfigyelésére irodalmi és nem irodalmi szövegekben;
emelése; – a leíró szövegek jellemzőinek felfedezésére;
4.3. Szavak, mondatok tollbamon- – elválasztani a szavakat a sor végén az elválasztás szabályai szerint;
dás utáni leírása;

7
Tanulási egység Tantervi sajátos kompetenciák Tervezett tanulási tevékenységek a ... Hét/ óra

– bemutatkozni egy farsangi jelmez/rajz segítségével;


1.3. Aktív befogadóként való
– egybeírt, összetett szavak felismerésére, alkotására
részvétel kommunikációs hely-
és elválasztására;
zetekben;
– elválasztani a szavakat a sor végén az elválasztás szabályai
2.2. Szintaktikai és szemantikai
szerint;
jelenségek alkalmazása adott
– egy tanult vers ritmusának a tapsolására;
témára fogalmazott szóbeli
9. TÉLUTÓ – – a belső képteremtésre különböző műfajú irodalmi szövegek
szövegekben;
JÉGBONTÓ hallgatásakor;
3.1. Az írott szöveg alapvető
– szövegértési, szövegfeldolgozási technikák alkalmazásásra;
elemeinek készségszintű alkal-
– az üzenet, értesítés formai jellemzőinek megfigyelésére;
mazása;
– egy munkafolyamat rövid szóbeli leírására a cselekvés megfi-
4.1. Az írás jelrendszerének
gyelése alapján;
készségszintű alkalmazása;
– új szavak alkotására szóösszetétellel;
4.4. Szavak, mondatok, szöveg
– gazdaságos és esztétikus szövegelrendezésre, a szavak elválasz-
kalligrafikus írása;
tásának szabályai alapján.

– kérdő mondatok megfigyelésére többféle beszédhelyzetben


(pl. Kitől kérdezhette? Ki kérdezhette?);
1.2. Szintaktikai és szemantikai
– ki? mi? kérdésekre válaszoló szavak felismerésére mondatokban,
jelenségek felismerése a köz-
rövid szövegekben;
lésben;
– a belső képteremtésre;
1.3. Aktív befogadóként való
– beszédhelyzetek teremtésére, melyben figyelemmel kísérheti
részvétel kommunikációs
társai beszédét;
helyzetekben;
– a cím és tartalom viszonyának felismerésére;
2.2. Szintaktikai és szemantikai
– szövegek ismeretlen szavainak, kifejezéseinek értelmezésére;
10. FIÚK, LÁN- jelenségek alkalmazása adott 2 hét/
– az elbeszélő szövegek jellemzőinek felfedezésére;
YOK TITKAI témára fogalmazott szóbeli 12 óra
– a belső képteremtésre különböző műfajú irodalmi szövegek
szövegekben;
reprodukálásával;
3.3. Változatos témájú szövegek
– az olvasott szöveg mondanivalójának, üzenetének megértésére;
olvasása és megértése;
– a párbeszédes szövegrészek kifejező olvasására;
3.4. Az olvasáshoz való pozitív
– párbeszéd mondatainak sorrendbe állítására;
viszonyulás tanúsítása;
– egyes tulajdonnevek: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek
4.1. Az írás jelrendszerének
(helységnevek, országnevek, folyók, tengerek nevének) írására;
készségszintű alkalmazása;
– egyszerű funkcionális üzenetek önálló szerkesztésére a
megszólítás, záróformula, hely és idő pontos megjelölésével;

1.2. Szintaktikai és szemantikai


jelenségek felismerése a köz- – tőszavak és toldalékos szavak megkülönböztetésére;
lésben; – a toldalékok helyes használatára;
1.3. Aktív befogadóként való – belső képteremtésre;
részvétel kommunikációs – beleélésre, empatikus magatartásra;
helyzetekben; – szókincsfejlesztést célzó gyakorlatok végzésére;
2.2. Szintaktikai és szemantikai – hiányos mondatok kiegészítésére megfelelő szavakkal;
jelenségek alkalmazása adott – előzetesen bemutatott szöveg vagy szövegrészlet reprodukálására
témára fogalmazott szóbeli meghatározott szempontok szerint (pl. Ki mondta és kinek?);
11. HETEDHÉT
szövegekben; – versek hangulatának, képeinek felismerésére; 2 hét/
ORSZÁGON
2.3. Változatos kommunikációs – a cselekmény időpontjának, helyszínének, szereplőinek 12 óra
INNEN...
helyzetekben való részvétel felismerésére;
befogadóként és aktív közlőként; – az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemény megfogalmazására;
3.2. Szavak és mondatok olvasása; – az olvasott szöveg mondanivalójának, üzenetének megértésére;
3.3. Változatos témájú szövegek – a szöveg megértését, elemzését segítő műveletek gyakorlására;
olvasása és megértése; – olvasott történetek reprodukálására dramatizálással;
3.4. Az olvasáshoz való pozitív – az -ó/-ő jelölésére a -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től végződésekben;
viszonyulás tanúsítása; – a kivel?, mivel?, kivé?, mivé? kérdésekre felelő szavak
4.1. Az írás jelrendszerének helyesírására (-val/-vel, -vá/-vé);
készségszintű alkalmazása;

– hangutánzó szavak megismétlésére, használatára;


12. JÁTSSZUNK 1.1. Fonológiai jelenségek – emlékezetből felidézni tanult ismereteket;
SZÍNHÁZAT! felismerése; – tőszavak és toldalékos szavak megkülönböztetésére;
– a toldalékok helyes használatára;

8
Tanulási egység Tantervi sajátos kompetenciák Tervezett tanulási tevékenységek a ... Hét/ óra

– ismeretlen szavak jelentésének megértésére;


– válogató, csoportosító gyakorlatok végzésére a szavak jelentését
illetően (pl. rokon értelmű szavak);
1.2. Szintaktikai és szemantikai – az olvasott szöveg megértésének bizonyítására;
jelenségek felismerése a köz- – azonos téma megfigyelésére irodalmi és nem irodalmi
lésben; beszédhelyzetekben;
2.1. Fonológiai jelenségek – vizuális és grafikus elemeket tartalmazó hirdetés, plakát
készségszintű alkalmazása; megfigyelésére;
3.2. Szavak és mondatok olvasása; – az elbeszélő szövegek (elbeszélés) jellemzőinek felfedezésére; 2 hét/
3.3. Változatos témájú szövegek – történet folytatására; 12 óra
olvasása és megértése; – állandó szókapcsolatok, szólások jelentésének és használatának
4.1. Az írás jelrendszerének tudatosítására;
készségszintű alkalmazása; – a lírai szövegek hangulatának, jelentésének értésére;
4.3. Szavak, mondatok – a kivel?, mivel? kérdésre felelő szavak írására és helyesírására
tollbamondás utáni leírása; (-val/-vel);
– a hol?, hová? kérdésekre felelő szavak helyesírására
(-ba/-be, -ban/-ben);
– szavak, mondatok tollbamondás utáni leírására;

– hangutánzó szavak felismerésére;


– a hangalak és a jelentés közötti viszony felfedezésére;
– mondatokban a helyes toldalékolás használatának
megfigyelésére;
1.1. Fonológiai jelenségek – beszédhelyzetekben való részvételre a szóhasználat
felismerése; tudatosításának céljából;
2.2. Szintaktikai és szemantikai – aktív részvételre nonverbális kommunikációs játékokban
jelenségek alkalmazása adott (gesztusok, arckifejezések, tekintet és különböző
témára fogalmazott szóbeli testmozdulatok jelentésének megértésére és alkalmazására);
szövegekben; – az olvasott szöveg mondanivalójának, üzenetének megértésére;
2.3. Változatos kommunikációs – a szöveg megértését, elemzését segítő gyakorlatok végzésére;
13. NYITNIKÉK, 2 hét/
helyzetekben való részvétel – a vers jellemzőinek megfigyelésére: ritmus, rím, verssor,
NYITNIKÉK! 12 óra
befogadóként és aktív versszak;
közlőként; – az elbeszélő szövegek jellemzőinek felfedezésére;
3.2. Szavak és mondatok olvasása; – események folytatásának kikövetkeztetésére;
3.3. Változatos témájú szövegek – ismeretterjesztő szövegek jellemzőinek felfedezésére;
olvasása és megértése; – a leíró szövegek (természetleírás, állatleírás) jellemzőinek
4.1. Az írás jelrendszerének felfedezésére;
készségszintű alkalmazása; – a kivel?, mivel? kérdésekre felelő szavak írására és helyesírására
(-val/-vel);
– a hol?, hová? kérdésekre felelő szavak helyesírására
(-ba/-be, -ban/-ben);
– a szótő és a toldalékok megfigyelésére a szavak írásában;

– a hangalak és a jelentés közötti viszony megfigyelésére,


1.1. Fonológiai jelenségek
megértésére;
felismerése;
– a nyelvi jelenségek felismerésére;
1.2. Szintaktikai és szemantikai
– tőszavak és toldalékos szavak megkülönböztetésére;
jelenségek felismerése;
– a helyes toldalékolás használatára a mondatokban;
2.1. Fonológiai jelenségek
– szavak alkotására adott szótagokból vagy szótagok
készségszintű alkalmazása;
helyettesítésével;
2.3. Változatos kommunikációs 2 hét/
14. SZERETTEINK – a jelentésváltozás megfigyelésére (pl. pontja, pontya)
helyzetekben való részvétel 12 óra
– hiányos mondatok kiegészítésére megfelelő szavakkal;
befogadóként és aktív
– nyelvi és helyesírási jelenségek felismerésére;
közlőként;
– az írásban történő kommunikáció (pl. plakát) alapjainak
3.3. Változatos témájú szövegek
megismerésére;
olvasása és megértése;
– a cím és tartalom közötti összefüggés értelmezésére;
4.1. Az írás jelrendszerének
– a kapcsolatteremtés és szándéknyilvánítás szóbeli kifejezésére;
készségszintű alkalmazása;
– mondatkiegészítésre írásban adott szöveg alapján;

9
Tanulási egység Tantervi sajátos kompetenciák Tervezett tanulási tevékenységek a ... Hét/ óra

1.2. Szintaktikai és szemantikai – szóbeli szövegalkotásra: mesélésre, élménybeszámolóra;


jelenségek felismerése a – belső képteremtésre különböző műfajú irodalmi szövegek
közlésben; hallgatásakor;
1.3. Aktív befogadóként való – szavak helyettesítésére rokon értelmű szavakkal mondatokban,
részvétel kommunikációs szövegekben;
helyzetekben; – mit csinál? mi történik? kérdésekre válaszoló szavak
2.2. Szintaktikai és szemantikai felismerésére, rövid szövegekben;
jelenségek alkalmazása adott – cselekvést jelentő szavak felismerésére és alkalmazására
témára fogalmazott szóbeli mondatokban, rövid szövegekben;
szövegekben; 2 hét/
15. VARÁZSLATOK – a cselekvés idejének megállapítására és helyes használatára;
12 óra
2.3. Változatos kommunikációs – hiányos mondatok kiegészítésére megfelelő szavakkal;
helyzetekben való részvétel – szavak olvasására, értelmezésére és helyettesítésére találó
befogadóként és aktív szavakkal a mondatokban, rövid szövegekben;
közlőként; – előzetesen bemutatott szöveg vagy szövegrészlet
3.2. Szavak és mondatok olvasása; reprodukálására meghatározott szempontok szerint;
3.3. Változatos témájú szövegek – a cselekmény időpontjának, helyszínének, szereplőinek
olvasása és megértése; felismerésére;
4.1. Az írás jelrendszerének – az eseménysor időrendi sorrendbe állítására;
készségszintű alkalmazása; – a szereplők jellemző tulajdonságainak megállapítására;

1.2. Szintaktikai és szemantikai


jelenségek felismerése a
közlésben;
1.3. Aktív befogadóként való – a szóbeli szöveg megértésére;
részvétel kommunikációs – a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatra, helyes
helyzetekben; mondatszerkesztésre és szövegalkotásra;
2.3. Változatos kommunikációs – felszólító mondatok megfigyelésére, megfelelő alkalmazására
helyzetekben való részvétel különböző kommunikációs helyzetekben;
16. LÁSSUNK befogadóként és aktív – az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemény megfogalmazására; 1 hét/
VILÁGOT! közlőként; – az olvasott szöveg mondanivalójának, üzenetének 6–8 óra
megértésére;
3.2. Szavak és mondatok olvasása;
– a szövegértő olvasást fejlesztő gyakorlatok megoldására;
3.4. Az olvasáshoz való pozitív – a felszólító mondatok helyesírására;
viszonyulás tanúsítása; – szavak megadott szempontok szerinti másolására;
4.1. Az írás jelrendszerének – közmondások értelmezésére;
készségszintű alkalmazása;
4.3. Szavak, mondatok
tollbamondás utáni leírása;

1.1. Fonológiai jelenségek


felismerése; – előzetesen bemutatott szöveg vagy szövegrészlet
2.3. Változatos kommunikációs reprodukálására meghatározott szempontok szerint;
helyzetekben való részvétel – információk kikeresésére a szövegből;
befogadóként és aktív – az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemény megfogalmazására;
közlőként; – a cím és tartalom közötti összefüggés értelmezésére;
3.1. Az írott szöveg alapvető – az írásban történő kommunikáció (üdvözlet, levél, plakát)
elemeinek készségszintű formai jellemzőinek alkalmazására;
alkalmazása; – az olvasott szöveg megértésének bizonyítására;
17. TARKA NYÁR 2 hét/
3.2. Szavak és mondatok olvasása; – azonos téma megfigyelésére irodalmi és nem irodalmi
12 óra
szövegekben;
3.3. Változatos témájú szövegek – új szavak alkotására megadott szótagokból;
olvasása és megértése; – a nyelvi jelenségek felismerésére;
4.1. Az írás jelrendszerének – toldalékos szavak helyes alkalmazására, használatára a
készségszintű alkalmazása; beszédben, írásban;
4.2. Az írásmozgás készségszintre – elválasztani a szavakat a sor végén az elválasztás szabályai
emelése; szerint;
4.4. Szavak, mondatok, szöveg – esztétikus összkép kialakítására írásban.
kalligrafikus írása;

10
JELMAGYARÁZAT

szómagyarázat Színes keretek – szóbeli és írásbeli kommunikáció,


olvasás, szövegértés

helyesírási tudnivalók Piros keret – nyelvi vagy helyesírási tartalmak

következtetések Kék keret – felmérés, értékelés

helyesírási tudni-
olvasási gyakorlat
valók, összegzések

szóbeli és írásbeli
helyesírási és nyelv-
kommunikációs
helyességi feladatok
gyakorlatok

animáció kiegészítő videóanyag

felmérő

tartalom

szótár

11
1. fejezet

MÁSODIKOS LETTEM
Beszélgessetek a képről!
Hogyan köszöntötték
a gyerekek a tanító nénit
és egymást? Mit mond-
hattak egymásnak?

J ÁT É K
Álljatok párba! Meséljetek egymásnak a nyári vakációról! Mondjátok el, mit
tudtatok meg társaitokról!
Pl. Azt tudtam meg Pistiről, hogy a vakációt a nagyszüleinél töltötte.
12
1. Kik és mikor köszönnek így? Évkezdő vers
Adjon Isten
Ismerősök, barátok,
Jó estét kívánok! Jó napot jó napot!
sűrűn parolázva,
kívánok!
vonulnak nagy vidáman
Szia! be az iskolába.
Jó éjszakát!

Jó reggelt De miután levettük


Szervusz! hátunkról a táskát,
kívánok! Viszontlátásra! és meglelte mindenki
Isten hozott! tavalyi padtársát,

Kezét csókolom! úgy kívánná maga a


becsület s az illem,
úgy álljunk itt, ahogyan
búcsút vettünk innen.
2. Olvasd el ezt a három szakaszt Kányádi Sándor Kányádi Sándor
Évkezdő verséből!

Jósoljátok meg, mi lehet a témája a Bandukol az őszi nap


című versnek! A beszélgetés után olvassátok el többször is
a verset!

Bandukol az őszi nap


Bandukol az őszi nap, Meg akarja tudni, hogy
s megáll minden fánál. rendesek-é, jók-é,
Bandukol és elidőz akik nála nyaraltak,
Minden iskolánál. nincs-e köztük kópé.

Meg-megáll és elidőz... Nem bújt-é a pad alá


Mire is kíváncsi az a virgonc Pista,
vajon ez a szelíd, ősz s vajon az a Bandikó
Nap-tanító bácsi? most is olyan lusta?

S följegyzi, ha rosszat lát,


– föl bizony, barátom,
s megégeti orrukat
majd a jövő nyáron.
Kányádi Sándor
13
1. Hunyd le a szemed, és képzeld el, hogy rád süt az őszi nap! Meséld el, milyen ez az érzés!
Folytasd a sort!
• Milyen? Az őszi nap szelíd, ...
• Mit csinál? Az őszi nap simogat, ...
2. Keresd meg a versben azokat a kifejezéseket, amelyekkel válaszolhatsz a következő kér-
désekre!
• Milyen a versbeli nap, és mit csinál?
• Melyik szakaszban szerepel az ősz szó? Mit jelent?
• Melyik sor mutat rá arra, hogy az ősz emberként viselkedik? Milyen ő?
virgonc: 3. Utánozd mozgással, miképpen bandukol a versbeli őszi nap? Gyűjtsd
mozgékony, össze a bandukol szó rokonait!
fürge
4. Írd le a füzetedbe a virgonc, kópé szavak jelentéseit a vers alapján!
ősz:
fehér hajú 5. Ha te lennél a Nap-tanító bácsi, mit szeretnél megtudni?
vagy évszak 6. • Számláld meg, hány szótagból áll az első szakasz minden sora!
kópé: • Hol hallasz összecsengő szavakat az első szakaszban?
rakoncátlan, • Az előbbi észrevételeid érvényesek-e mindenik szakaszra?
huncut 7. Másold le azt a versszakot, amelyik a legjobban tetszik!

Hogyan kell megszelídíteni egy ceruzát?


(részlet)
Szerintetek mi lehet
a válasz a címben – Rajtam már semmi sem segít! – sóhajtotta Murok Matyi.
szereplő kérdésre? – Olyan nagy a baj?
– Még annál is nagyobb! Ez ni... Megvadult a ceruzám.
Nézte a doktor, nézte Dini bácsi. Közönséges ceruzának látszott, olyannak, mint a többi.
– Annak látszik, pedig nem az. Tessék nézni! – nyitotta ki írásfüzetét Murok Matyi. –
Ahogy a kezembe veszem rögtön megvadul. Én gyönyörűszépen gömbölyítem az meg
betűt, de a ceruza nem engedelmeskedik. Hol olyan sovány -t ír, mintha koplalna,
hol olyan kövéret, mint egy lopótök. Vagy kihagy egy-egy betűt. Leírom a nevemet, hogy
, s a ceruza azt írja, hogy , s a tanító néni azt
gondolja rólam, hogy nem tudok helyesen írni.
– Ha csak ez a baj, ezen könnyen segíthetünk. Tessék, itt az én ceruzám. Szelíd, mint
a bárány! – simogatta meg Matyi fejét Doktor Domonkos.
– Nem megy! Né, milyen görbe ez a vonal, pedig én egyenesre húztam!
– Itt nincs más segítség, meg kell szelídíteni a ceruzát – mondta Dini bácsi.
14
– Igen, de hogyan?
– Úgy, ahogy a vadlovat törik be.
– S azt hogyan törik be?
– Úgy, hogy kifárasztják.
– A ceruzát is ki lehet fárasztani? – álmélkodott Matyi.
– Már miért ne lehetne? Fogd ügyesen..., így..., kezdd el!
(Méhes György nyomán)
1. Válaszolj a kérdésekre!
• Hogy hívják a történet főszereplőjét?
• Hányszor és milyen formában szerepel a neve
a szövegben?
• Kinek panaszkodik Matyi?
• Hogy hívják a doktort?
• Melyik az a két betű, amit a megvadult ceruza nem hajlandó szépen leírni?
• Melyik betűt hagyja ki a megvadult ceruza?
• Milyen tanácsot ad Dini bácsi?
• Hogyan lehet megszelídíteni a ceruzát?
• Mit kell csinálnia Matyinak, hogy megszelídíthesse a ceruzát?
2. Folytasd a történetet! Vajon sikerül-e Matyinak megszelídíteni a ceruzát? Mi a titka
a megszelídítésnek?
3. Veled történt-e hasonló eset? Meséld el!

1. Másold le az ábécé kis- és nagybetűit!


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
a á b c cs d dz dzs e é f
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
g gy h i í j k l ly m n
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
ny o ó ö ő p q r s sz t
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
ty u ú ü ű v w x y z zs
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A Á B C Cs D Dz Dzs E É F
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
G Gy H I Í J K L Ly M N
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs
15
MESÉL AZ ŐSZ
2. fejezet

Soroljátok fel, majd írjátok le,


hogy a ti környezetetekből mit
vitt magával az idei nyár, amikor
elköltözött?

A fecskerepülőtéren
A Nyár gondolt egyet, és nagy
titokban összecsomagolt. Elvitte
az égről a kéket, a fákról a zöldet, el-
vitte a virágok szép színes szirmát, a nap-
sugarak melegét, és elrepült messze tájak felé.
Az Ősz csak ezt leste. Mindjárt a Nyár helyére költö-
zött, de nem egyedül. Magával hozta barátait, a mindig mérges Szelet és a hol pityergő,
hol síró-rívó Esőt.
Hűvösre fordult az idő. A legöregebb fecskék nagy gyűlésre hívták össze az öregeket,
fiatalokat a fecskerepülőtérre, a villanydrótokra.
– Itt az ideje, hogy elköltözzünk.
De a kisfecskék, akik itt születtek, nem tudták elképzelni, hogy itthagyják puha fész-
küket, a gyerekeket, akikkel egy fedél alatt laktak.
– Ti, akik itt születtetek, nemsokára meglátjátok majd messze-messze másik hazátokat,
a mi téli otthonunkat. Amint meghalljuk a tavasz csengését, visszatérünk ide, a régi fész-
künkbe – mondták az idősebbek.
A fiatal fecskéknek nem kellett soká várniuk – mint egy titkos jelre, egyszerre repültek
fel a fecskerepülőterekről, villanydrótokról, háztetőkről társaikkal.
Egyszer csak megpillantották lent a piros, sárga, kék hátitáskás kis iskolásokat, amint
búcsút integettek feléjük a magasba.
– Gyertek vissza nemsokára! – kiáltották.
De ezt már nem hallották a messze magasan szálló fecskék.
(Osváth Erzsébet nyomán)
nagy titokban:
észrevétlenül, 1. Keresd ki a szövegből, és írd le, mit vitt magával a Nyár, amikor
feltűnés nélkül, elrepült!
csendben 2. Mit gondolsz, miért vannak nagy kezdőbetűvel írva az olvas-
mányban a Nyár, Ősz, Szél és Eső szavak?
16
3. Egészítsd ki a táblázatot, és mondd el, miért különlegesek a kifejezések az olvasmányból!
Mi történik ősszel? Mi történik ősszel az olvasmány szerint?
Borús az ég.
A fák levelei megsárgulnak.
Elszáradnak a virágok.
A nap sugara nem melegít.
Vége van a nyárnak.

4. Keresd meg a szövegben az Ősz barátait! Milyenek ők?


5. Adjátok elő a fecskék gyűlését! Osszátok ki a szerepeket! Beszéljétek meg, ki mit fog
mondani!

1. Keress A fecskerepülőtéren című olvasmányból öt-öt o, ó, ö, ő betűt tartalmazó szót!


Másold le őket csoportosítva!
Pl: o ó ö ő
piros szálló költözött idő

2. Pótold az o, ó betűket a szavakban!


ajt _ Kat _ _ ra s_k _ rszág
fakó
g _ lya cs _ ka _ lga aut _ b _ gár
_ riás t_ haj _ Mikl _ s _ rr no
f _ ly _ _ st _ r h _ ll _ t _ lltart _ _k_s nono
3. Pótold az ö, ő betűket a szavakban!

Enik _ k_nyv b _ r _ nd k_r_m k_


erdő
t_r_k _t _t es _ k_d
erd _ _ rs sz _ l _ _ sz szell _
Gy _ ngyvér f _ ld k _ lt _ er _ s f_z

4. A 3. feladat szavai közül válogatva írj az őszről négy-öt összefüggő mondatot!


5. Gyűjts ó-ra végződő szavakat! Írd le!
6. Gyűjts ő-re végződő szavakat! Írd le!
17
1. Válaszd ki, milyen az őszi időjárás! Szeptember 23-a az őszi
havas, szeles, napsütéses, jeges, hóharmatos, deres, napéjegyenlőség napja. Ez
borús, esős, meleg, zúzmarás, forró, viharos, ködös azt jelenti, hogy az éjszaka
ugyanolyan hosszú, mint
2. Olvasd el az alábbi hirdetéseket, és válaszolj a kérdésekre! a nappal. December 21-ig
egyre rövidebbek lesznek
S S a nappalok.
Z Z
Ü Ü
R R
E E
T T Piripócson
Kukutyinban hamarosan kezdődik kiásták
a szüret. Szüretelőket alkalmaznak. a krumplit.
A szőlősgazdák várják a jelentkezőket 1 kg krumpli
szeptember 15-ig. Jelentkezni lehet:
– személyesen: Kukutyin, Szőlő utca
ára 1 lej.
4 sz., 9 és 12 óra között Érdeklődni lehet a következő
– telefonon: 0742345657 telefonszámon: 0745147484

• Melyik helységben kezdődik a szüret? • Hol ásták ki a krumplit?


• Meddig lehet jelentkezni? • Hány lej 1 kg krumpli?
• Hogyan lehet jelentkezni? • Mit kell tennie édesanyádnak,
ha krumplit szeretne vásárolni?
3. Írj te is hasonló hirdetéseket!
4. Írd le, szerinted mit jelentenek a lombot ráz, kotorász, szüretel szavak, kifejezések!
5. Mondj egy történetet a fenti szavakkal, majd adj neki címet!
6. A következő versben ugyanezek a szavak szerepelnek. Olvasd el!
Jön az ősz
Jön már az ismerős
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-megáll, lombot ráz,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja
a hosszú napokat.
Kányádi Sándor
18
7. A versben az ősz széllábú és deres.. Mit jelentenek a kiemelt szavak?
8. A vers alapján sorold fel, mit csinál az ősz?
9. Kihez hasonlítanád az őszt? Miért?
10. Másold le a verset a füzetedbe!

Levelek hullása
Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz levél. Ősz a
küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan, mintha ezüstporral
volna behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:
Kergetem a falevelet,
Hátamon hozom a telet,
Mosolygós a születésem,
Lucskos, sáros temetésem.
Hát ez így igaz. Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszko-
dik. Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír.
Ahogy kinézek a ligetre, látom, hogy ezüstbe, aranyba, bíborba öltöztek a fák. De ez
a nagy pompa nem tartós. Lekopaszítja a fákat egy szellőlebbenés, és a zörgő leveleket
szerteszét hurcolja. Azokkal küldi az ősz az üzenetet az embernek, madárnak. Az em-
bernek azt üzeni:
Itt az ideje a gyümölcsszedésnek, kuko-
ricatörésnek. Megérett a szőlő, lehet
szüretelni, szántani, vetni.
Jön a köd, jön az ősz,
jön a nátha, jön a köhögés.
Jó lesz előszedni a meleg
ruhákat.
A madaraknak küldi
az ősz a legsürgősebb
postát:
Készüljetek fecske, gólya:
Itt az óra indulóra!
Mire a tél megjön, már
csak egy-egy levél libeg
az ágak hegyén.
Móra Ferenc
19
1. Az alábbi szavakat csak magánhangzósan olvasd!
küldője hozója mosolygós szellőlebbenés
öltöztek köhögés legsürgősebb gyümölcsszedésnek
2. Olvasd fel azt a mondatot, amit a kép ábrázol!
3. Olvasd fel azokat a mondatokat, melyek a következő kifejezéseket tartalmazzák: zörgő
leveleket, szélpostás, meleg ruhákat, nagy pompa, ágak hegyén.
4. Keresd ki, milyen színekkel láttatja a szöveg az őszt!
5. Csoportosítsd az ábra alapján!

Látom Hallom
bíborba öltöztek a fák zörgő levelek

6. Mondd el, mit jelenthetnek a következő mondatok:


„Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszkodik.”
„Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír.”
7. Ha te lennél az ősz, kinek üzennél, és mit?

1. Keress a Levelek hullása című olvasmányból öt-öt i, í betűt tartalmazó szót! Másold le
őket csoportosítva!
i betűt tartalmazó szavak í betűt tartalmazó szavak

2. Gyűjts szavakat a minta alapján! Írj egy kétsoros verset!

a–i i–i o–i a–ó


a-ki ki-csi bo-ci kagy-ló
And-ris I-mi o-vi a-pó
...... ...... ...... ......
...... ...... ...... ......

3. Alkoss új szavakat a minta szerint a következő szavakból: szép, gyors, kerek, csendes!

Milyen? nagy Mit csinál? nagyít

20
4. Gyűjts szavakat a minta szerint! Jegyezd meg a kiemelt betűk helyesírását!

tanít tanítok, tanítás, tanító


épít
-ít
nagyít
lazít

5. Másold le a következő szöveget, majd írd le tollbamondás után is!


A természet pihenni készül. Az ősz megsárgítja, megbarnítja a leveleket, majd
lekopaszítja a fák lombját. Csak a fenyő marad zölden.

1. Társítsd a tökfajtákat a nevükkel!

dísztök cukkini csillagtök lopótök főzőtök sütőtök

2. Tanuld meg a verset!

Elment Péter
Elment Péter tököt venni,
Elfelejtett pénzzel menni.
Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi,
De nem volt mit elővenni.

Elmaradt a sülttök-vétel,
Étlen maradt szegény Péter.
Kányádi Sándor
21
SZERETSZ-E ISKOLÁBA JÁRNI?
3. fejezet

Válaszd ki azt, amit az iskolában


a legjobban szeretsz!

• a tanító néni meséit hallgatni

• eljátszani egy történetet bábokkal

• helyesírási gyakorlatokat végezni


• csoportban, közösen néhány osztálytárssal
• osztálytársakkal versenyezni megoldani feladatokat
• ülni a padban és figyelni

• szünetben játszani

• énekelni, táncolni

• dicséretet kapni • rajzolni, festeni

• tornászni • focizni • jó minősítést kapni

1. Fejezd be a megkezdett mondatokat a füzetedben!

Azért szeretek iskolába járni, mert... Azért nem szeretek iskolába járni, mert...
22
Már iskolás vagyok
(részlet)
Érdekes, de amióta iskolába járok, a felnőtteket egyetlen dolog érdekli. Mindenki meg-
kérdezi tőlem:
– Aztán szeretsz-e iskolába járni?
Én először azt válaszoltam, hogy nem tudom.
Akinek ezt válaszoltam, az összecsapta a kezét, és egészen odavolt. Hogy miért nem
szeretek iskolába járni? Talán nem szeretem a tanító nénit? Pedig nem azt mondtam, hogy
nem szeretek iskolába járni, csak azt, hogy nem tudom. Mert ez az igazság.
Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem.
Amikor a Klári néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én, akkor szeretek
iskolába járni.
Ha én hajítom legmesszebbre a kislabdát, és a Magdi néni azt mondja, ejha!, akkor sze-
retek iskolába járni.
És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a Klári néni felemeli a füzetemet, és megmutat-
ja a többieknek, hogy nézzétek, így kell ezt ügyesen megcsinálni!
Szóval sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor nem szeretek…
Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem bírja, és elkezd magától
dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy ejnye, Dani, akkor nem szeretek iskolába járni.
Amikor sehogy se akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit harapnom az uzson-
námból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi, hogy tanító néni, kérem, a Dani megint
eszik, akkor nem szeretek iskolába járni.
És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek, hogy majdnem sírok.
Meg olyankor se szeretek iskolába járni, mikor véletlenül nem arra figyelek amire kell,
hanem arra, ami jobban érdekel, és a Piri néni rám szól, hogy ejnye, már megint nem
figyelsz. Mert ha én véletlenül nem figyelek, az azért még nem „már megint”.
Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy szeretek-e iskolába járni.
Janikovszky Éva
1. Hogy hívják a történet főszereplőjét?
2. A szöveg alapján fejezd be a megkezdett mondatokat!
Akkor szeretek iskolába járni, amikor csak én tudok felelni a kérdésekre, ...
Akkor nem szeretek iskolába járni, amikor sokáig kell egy helyben ülni, ...
3. Te voltál-e már Danihoz hasonló helyzetekben? Mikor?
4. Olvasd el az alábbi két mondatot! Figyeld meg a kiemelt részeket!
Szeretem, amikor Klári néni megdicsér.
Szeretem, amikor a Klári néni megdicsér.
5. Keresd meg a szövegben is ezeknek a formáknak a használatát! A ti vidéketeken melyik
formát használjátok?
23
1. Az alábbi szavakban ú betűket írunk! Olvasd fel őket! Másold le az összes szót a füzeted-
be! Húzd alá azokat a szavakat, amelyek írását most tanultad meg!
borjú szúnyog szigorú savanyú fúj hús odú
fiú fúj húgom úgy lúd hattyú zúz
nyúl lassú tyúk út búza szomorú gúny
2. Olvasd el többször a fenti szavakat! Versenyezzetek, ki ír le minél többet emlékezetből!
3. Dolgozzatok csoportban! Válasszatok ki öt szót az 1. feladatból, és találjatok ki egy tör-
ténetet velük!
4. Olvasd el a verset, és jegyezd meg a rövid u-ban végződő szavakat! Tanuld meg a verset!

Helyesírás versben
Tudjátok-e, Icu, Samu, A másikban drót, szeg, gyalu,
mely szó végén rövid az u? épp ezekre vár most apu.
E szavakat versbe szedtem, Nincsen messze már a falu,
el is mondom néktek menten. látszik a sok rácsos kapu.
Szürke az ég, mint a hamu, A kapuban ott áll anyu,
-u fészkén ül már gólya, daru. azt lesi, hogy jön-e Pityu.
Hazafelé baktat Pityu, Szürke az ég, mint a hamu,
húzza vállát két nagy batyu. elszenderül gólya, daru,
Az egyikben fura áru, s ha bezárul minden zsalu,
bábszínházhoz sok-sok bábu. elalszik az egész falu.
Szalay Borbála
24
5. Egészítsd ki a szöveget a megadott szavak megfelelő alakjával!
Pityu, anyu, kenguru, fiú, hattyú, daru, varjú -u
Zoli ......... érkezett haza az iskolából. Mesélni kezdtek ......... . Zoli a ......... -ú
azt tanulta, hogy az erszényében hordja a kicsinyét. Anyu a másik .........
megtudta, hogy ő a ........., ......... és a ......... olvasott az iskolában.
6. Figyeld meg a kék színnel jelölt szavakat a következő mondatokban! leszállított árú:
olcsó
A boltban nagyon sok áru van.
leomlott falú:
Néhány édesség is van a leszállított árú termékek polcán.
romos
Egy egész falu segített a leomlott falú vár felújításában.

1. Olvasd el a juhról szóló szöveget! Még mit tudsz róla?


Juh vagy birka
• Egyik leggyakoribb háziállat. • Nyáron a szabadban legel a nyáj. A juhász őrzi.
• Testtömege 15–20 kg. • Fűre, szénára, szalmára, vízre van szüksége.
• Kicsinye a bárány. • A juhtejből sajtot, ordát, túrót készítenek.
• Bégető hangot hallat. • A gyapjából meleg ruhanemű, takaró lesz.
• A telet az istállóban tölti.

2. Olvasd el a verset!

A birka-iskola
Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.

Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt az iskola.
Weöres Sándor
3. Miért nevezi a vers „nagy csodának” a birka-iskolát? Válaszodat indokold! Hasonlítsd
össze a birka-iskolát a te iskoláddal!
Kik járnak ide?
Birkaiskola Kik és miért kapnak dicséretet? Az én iskolám
Kik és miért kapnak jutalmat?
25
1. Egészítsd ki az alábbi szavakat az ü, ű betűkkel!
_nnep m_sor t_ _zlet gy_jt bet_
f_ keser_ esk_ h_vös _veg t_z
keszty_ fés_ t_kör gy_sz_ gy_r_ s_llyed
gömböly_ cím_ s_r_ f_rész der_ sepr_

2. Mit látsz a képeken? Írd le a füzetedbe!

3. Alkoss mondatot a képek segítségével a menü és eskü szavakkal!

eskü
menü

4. Melyik kép nevét nem találod a rácsban? Balról jobbra és fentről lefelé haladj!

p e k l o p
a k u n d u
h e g e d ű
ü s e p r ű
f z ű f ű ü
l t b é u n

Ü a
n
y
ű
e
t
s
ű
n
z
ű
t
f v ű r ű t
26
1. Keresd a kiemelt szószerkezetet!
keresztbe álltat keresztet állíttat keresztben álltak

Ismétlés
keresztbe álltak
keresztbe állhat keresztül álló keresztbe álltak

A haszontalan cipők
Azt mondta reggel a cipőm, hogy ő nem akar iskolába menni.
Hogyisne! Amíg én képeket nézek, meg mesét hallgatok, ő csak csoszog, és unatkozik
a pad alatt. A bal cipőm kijelentette, hogy ő nem cipő, hanem táltos paripa, és elrepül
hetedhét országon is túl. A jobb cipőm pedig közölte, hogy ő bizony versenyautó. Esze
ágában sincs az iskola felé tartani, amikor inkább világversenyen indul, és legyőzi még a
Trabantot is.
Mondtam neki, hogy erről hallani se akarok. Gyerünk csak az iskolába!
De a bal cipőm jobb felé húzott, és egyre emelkedett, a jobb cipőm balra tartott. Keresztbe
álltak, nem bírtam velük.
– Mi lesz, Péter? – sürgetett anyuka. – El fogsz késni! Nem látod, hogy öt perccel múlt
fél nyolc?
– Nem tudok parancsolni a cipőim-
nek, nem akarnak iskolába menni.
– Nahát – csapta össze a kezét anyu-
ka –, én még ilyet nem láttam! Hát mi
vagy te? Kiscsoportos óvodás? A jobb
lábadra húztad fel a bal cipődet, és a bal
lábadra rántottad fel a jobb cipődet.

Fehér Klára

Trabant:
régi autó-
márka

1. Kik a történet szereplői?


2. Melyik napszakban játszódik a történet?
3. Kik nem akarnak engedelmeskedni Péternek? Miért?
4. Keresd ki a történetből azt a két mondatot, amelyben Péter a jobb cipőjéről beszél!
27
5. Képzeld el, hogy te beszélsz Péter cipőiként. A szöveg alapján mondd el, mire panasz-
kodsz!
6. Keresd ki azt a mondatot a szövegből, amely pontosan leírja, hogy mit csináltak a ha-
szontalan cipők, amikor „keresztbe álltak”!

1. Olvasd el az ellentétes szópárokat! Figyeld meg a színessel írt végződéseket!

halkul – zendül borul – derül gyorsul –lassul

2. Figyeld meg az alábbi szavak helyesírását! Egészítsd ki a táblázatot! Segítenek a kér-


dések!
Mi? fésű hegedű köszörű bosszú derű
Mivel? fésűvel
Mit? fésűt

Mit csinál?/
fésül
Mi történik?
Mit csináltam? fésültem

3. Írj le minél több szót emlékezetből!

4. Egészítsd ki a mondatokat a minta alapján!


hegedű
ború Szinte otthon felejtettem ma a hegedűmet, s akkor mivel is hegedültem
borul volna?

fésű
Elhoztam a ...................................., hogy .................................... a babámat.
derű
derül köszörű
János bácsi ................................ eltörött, nincs amivel................................ .
28
Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatokat!

Tapsi

Felmérő
Tapsi nagyon lusta nyuszigyerek volt. Az öreg Bagoly tanító
bácsi folyton azon törte a fejét, hogyan tudná rávenni a tanulásra.
A kis nyúl, ha felszólították, mindig azt felelte:
– Nem látom, mi van a táblán.
A szemorvosnál is ezt hajtogatta, ezért nagyon vastag, nagyon
erős szemüveget kapott Harkály doktor nénitől. A szemüvegtől
aztán tényleg nem látott semmit.
Amikor már kedvenc sárgarépáit sem látta, korgó gyomorral
bevallotta a szüleinek, hogy csak füllentett.
Ettől kezdve teljesen megváltozott. Ő lett az iskola egyik leg-
szorgalmasabb tanulója.

1. Karikázd be a helyes sornak megfelelő betűjelet!


Kik a mese szereplői?
a. Tapsi, Tapsi nagyszülei, Bagoly tanító bácsi, Harkály doktor néni
b. Tapsi, Tapsi szülei, Bagoly doktor néni, Harkály tanító bácsi
c. Tapsi, Tapsi szülei, Bagoly tanító bácsi, Harkály doktor néni
Miért nem tanult Tapsi?
a. Mert rosszul látott. 3 pont
b. Mert lusta volt.
c. Mert fáradt volt.
Milyen volt Tapsi a mese végén?
a. szorgalmas
b. lusta
c. füllentős

2. Számozással jelöld a helyes sorrendet!


Tapsi azt hazudta, hogy rosszul lát.
Jó tanuló lett belőle.
Elvitték a doktor nénihez. 5 pont
Bevallotta szüleinek, hogy jól lát.
Erős szemüveget kapott.

29
3. Számozással állítsd betűrendbe Bagoly tanító bácsi osztályának tanulóit!
Füles
Tapsi 7 pont
Ravaszdi
Dörmi
Mekegi
Breki
Zümi

4. Pótold a hiányzó magánhangzókat jelölő betűket az alábbi szavakban!


ajt__ erd__ heged__ 9 pont
kengur__ fi__ men__
kend__ varj__ báb__

5. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!


Tapsi nem tanult, mert ................................... volt. 4 pont
Azt hazudta, hogy ................................... lát.
Szülei elvitték a ................................... .
Végül bevallotta, hogy csak ................................... .

Értékeld a munkádat!
Színezz ki annyi négyzetet, ahány jó válaszod van! Haladj a nyíl irányába!
Elégséges Jó Nagyon jó

30
TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL

4. fejezet
Olvassátok el Karinthy Frigyes
tréfás mondásait az állatnevekkel!
Miért találjátok érdekesnek?

Hogy hívják…?
A kis rókát? Apróka.
A kövér fókát? Pufóka.
A jóllakott elefántot? Telefánt.
Az éhes bálnát? Zabálna.
A kecskegidát? Gyerekecske.
A félénk pulit? Lapuli.
Az öreg oroszlánt? Koroszlán.
A két összeütköző bolhát? Karambolha.
A teherhordó pelikánt? Cipelikán.
A kis cinkét? Picinke.
Karinthy Frigyes

1. Mely állatok nem szerepelnek a rajzon? Készíts te is rajzot a kedvencedről!


2. Találj ki te is hasonló tréfás neveket állatoknak!
3. Milyen állat szeretnél lenni? Utánozd a hangját, mozgását, viselkedését!
4. A fentiek közül mely állatok szerepelnek a leggyakrabban a mesékben? Mondj néhány
mesecímet!
5. Melyek a kedvenc meséid? Mit ajánlanál másoknak is elolvasásra? Miért?
31
A csalfa nyúl
Egyszer a nyulat ebédre az elefánt, vacsorára a víziló hívta meg.
Ebéd után így szólt az elefánthoz:
– Hét nap múlva viszonzom a szíves vendéglátást. Akkora fűnyalábot tálalok föl neked,
mint maga a víziló.
Vacsora után pedig így szólt a vízilóhoz:
– Egy hét múlva hálából én látlak vendégül téged: estebédre. Akkora szénaköteg lesz,
mint maga az elefánt.
A hetedik nap délutánján a nyúl meg is jelent az elefánt előtt. Két mellső tappancsa közt
hosszú kötelet tartott. A végét rácsomózta az elefánt ormányára, majd így szólt:
– Húzd! A túlsó végén van a fűnyaláb!
Aztán a vízilóhoz szaladt, a kötél másik végét a víziló agyarára csomózta, és így szólt:
– Húzd! A túlsó végén van a szénaköteg!
Nosza, húzta egyik is, másik is,
és nemsokára a két behemót állat
egymással szemközt állt. El-
mondták a nyulat pimasznak,
csalónak, és megfogadták,
hogy ha elkapják, akkor…
Hogy mi lett volna ak-
kor… soha sem derült ki,
mert a csalfa nyúl többé
nem került az útjukba.

Afrikai mese

1. Sorold fel a mese szereplőit! Melyik közülük a főszereplő? Miért?


2. Keresd ki a szövegből azt a mondatot, amelyből megtudhatjuk, mi a véleménye a vízi-
lónak és az elefántnak a nyúlról!
3. Melyik mondatot melyik szereplő mondhatná?
– Te víziló, jól átvert bennünket ez a pimasz nyúl!
– Ne is mondd, nem is pimasz, hanem csalfa, csalafinta! Mondhatnám azt is,
hogy nagy csaló!
4. A víziló és az elefánt elképzelt párbeszédében szerepel az alábbi kifejezés: „átvert ben-
nünket”.
• Mit gondolsz, miért nem szerepelhet ez a kifejezés a mese szövegében?
• Mondj olyan szavakat, amelyeket ti használtok a pimasz, csaló, csalfa, megcsal,
kibabrál velünk kifejezések helyett!
• Mondd másképp az alábbi szavakat: vendéglátás, rácsomózta, behemót.
32
5. Meséld el az eseményeket! Segít a táblázat!
Mikor? Mi történik?
Egyszer (ugyanazon nap) a nyulat ebédre az elefánt, vacsorára a víziló hívja meg.
Ebéd után a nyúl meghívja az elefántot.
Vacsora után a nyúl meghívja a vízilovat.
Hét nap múlva ......

6. A nyúl második alkalommal is találkozik a vízilóval és az elefánttal. A találkozás idő-


pontjait a következő kifejezésekből tudod meg:
hét nap múlva egy hét múlva a hetedik nap délutánján
Melyik kifejezés jelzi legpontosabban az időt? Miért fontos ez?
7. Olvasd el az alábbi szavakat, amelyek azt fejezik ki, hogy valamilyen esemény a jövőben
fog megtörténni:
majd később valamikor kis idő elteltével még meglátjuk, hogy mikor
Mit gondolsz, miért nem ezeket a kifejezéseket használta a Nyúl a mesében?
8. A barátod a következő üzenetet küldi neked telefonon: Valami fo
ntosat
akarok mo
ndani!
Talizzunk
majd késő
bb,
Mit kérdeznél tőle, hogy elmehess a találkozóra? esetleg h
olnap
valamikor
Írd le a kérdéseidet! .

9. Képzeld magad valamelyik állat helyébe! Mesélj a veled történtekről!

1. Ismételd el az ábécét!
a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j
k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty
u ú ü ű v w x y z zs
2. Hasonlítsd össze a zsákokban lévő szavak kiemelt betűit! Mit vettél észre? Segítenek
a színek.

víziló nyúl dzsem


elefánt szénaköteg lándzsa
ebéd vacsora dzseki
3. Írd le a füzetedbe a mássalhangzókat jelölő betűket csoportosítva: egyjegyű betűvel
jelölt mássalhangzók, kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzók, háromjegyű betűvel jelölt
mássalhangzó!
33
4. Kik lehetnek a nyúl és a víziló barátai? Gyűjts szavakat az első betű (egyjegyű, kétjegyű)
alapján!
víziló barátai nyúl barátai
majom, ... csiga, ...
5. Milyen ennivalót kérhetett a nyúl, ha csak kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzóval
kezdődő dolgokat kívánt?
6. Egészítsd ki a szavakat A csalfa nyúl című mese alapján! Olvasd fel azokat a monda-
tokat, amelyekben ezek a szavak előfordulnak!
e_é_ _a_o_a _é_a_ö_e_ _ű_a_á_ á__a_

Dolgozzatok csoportban!
Írjátok le, mi jut eszetekbe
a rókáról!

A róka és a szőlő
Róka koma a szőlőhegyre tartott.
A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?”
Felelt a róka: „A tyúkpecsenye
Után jólesnék egy kis csemege.”
És ment. A szőlőben a lugasok
Léceiről dúsan lógott a sok
Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva
Ágaskodott utánuk, de hiába:
nem érte el, s búsan elkullogott.

Az első, akivel találkozott,


a farkas volt; így hunyorgott feléje:
„Nos, ízlett?”
– „Mi?” – „A csemege!”
– „Miféle csemege?”
– „Hát a szőlő!”
– „Ja, vagy úgy?
Nem kellett. Utálom a savanyút.”
Jean de La Fontaine
(Rónay György feldolgozása)
34
1. Hasonlítsd össze, hogy melyek az általad leírt róka és a szövegben szereplő róka kö-
zötti hasonlóságok és különbségek!
2. Olvasd fel a verses mesének azt a részét, amelyet a kép ábrázol!
3. Cseréld ki a kiemelt szavakat a versben található megfelelő szóval!
A róka valami ínyencségre vágyott.
A szőlősben bőven volt szőlő.
Lábujjhegyre állva kapaszkodott utánuk.
Nem sikerült elérnie, ezért szomorúan elballagott.
4. Mit mondott a farkas a rókának? Olvasd fel!

J ÁT É K Képzeljétek el, hogy rókák vagytok. Induljatok el együtt


a szőlősbe! Először csak lassan menjetek, ne vegyen észre
senki! Most osonjatok, most gyorsítsátok az iramot! Nyargaljatok! Elértetek
a szőlőhegyre. Mondjátok el: mit láttok?, milyen a lugas?, milyenek a fürtök?,
milyen színeket láttok?, milyen fényeket láttok?, milyen hangokat hallotok?,
milyen illatokat éreztek? Mutassátok be, mit csináltok, hogy elérjétek a szőlőt!
Térjetek vissza a szőlősből! Bandukoljatok, mint aki búsan elkullog!

5. Olvasd újra a vers első két sorát, és egészítsd ki az


A róka és a szőlő
alábbi hiányos szöveget!
.......... – kérdezte a farkas. Itt a tőke: teli fürt
.......... – felelte a róka. mosolyog le róla,
savanyúnak találta a
mesebeli róka –
J ÁT É K Párban játsszátok el az utolsó
merthogy el nem érte.
jelenetet! Ne csak a szövegre
figyeljetek, hanem a beszélők hangulatára, arcjáté- Nosza hát,
kára, egymáshoz való viszonyulására is! ugorj nagyot érte!
De ne olyan félve!
Hogyha messze van
6. Szerinted, hogyan mesélhetné el a történetet a farkas? még,
próbáld újra holnap,
meglásd, napról napra
J ÁT É K A hazafelé kullogó rókát hívjá-
közelebb hajol majd,
tok meg az osztályba. Kérdez-
csak a fáradságot sose
zétek meg tőle, mi történt vele, hogy érzi magát, men-
restelld –
ne-e még a szőlősbe? Miért? Mit tanácsolnátok neki?
gyakorlat teszi
a mestert!
7. Olvasd el Gianni Rodari versét a rókáról és a szőlőről!
Gianni Rodari
Figyeld meg, ő mit tanácsol a rókának!
35
Az oroszlán és a sakál
A régi időkben a havasok lábánál tanyázott az állatok királya, az oroszlán.
Ötszáz oroszlán fölött uralkodott.
Telt-múlt az idő, és ő is megöregedett. Beteges lett, lesoványodott, látása
meggyengült. Egyszer, ahogy csapata élén haladt, beleesett egy kiszáradt
kútba. Ötszáz alattvalója továbbment, őt otthagyták.
Nem messze a kúttól tanyázott egy sakál. Meghallotta
az oroszlánkirály üvöltését, s rá is talált a bajba jutott
uralkodóra. Leült a kút mellé, és így
gondolkodott: „Neki köszön-
hetem, hogy ebben az er-
dőben lakhattam, békében
élhettem, bőven ehettem
húst. Most veszélyes ke-
lepcébe került. Hogyan há-
lálhatnám meg jóságát?”
A közelben bővízű pa-
tak folydogált. A sakál ár-
kot kapart, és a patak vi-
zét a kútba vezette. Amikor a kút megtelt, az oroszlán könnyűszerrel kimászott belőle.
Ekkor így szólt az erdő istene:
– Mindenkinek, bármilyen erős és bátor is, kell hogy legyen egy barátja. Lám, a kicsi
sakál mentette meg a hatalmas oroszlánt!

Kínai népmese

1.Tedd időrendi sorrendbe az eseményeket, majd másold le a füzetedbe!


Az oroszlán megmenekült.
kelepce: A sakál a segítségére sietett.
csapda Az oroszlán beleesett egy kútba.
Az alattvalói otthagyták.
2. Mit érzett a sakál az oroszlán iránt? Válaszd ki azt a sort a szövegből, amellyel igazol-
hatod a válaszod!
barátságot, haragot, hálát, utálatot, szeretetet
3. Vajon miért hagyta cserben az oroszlánt ötszáz alattvalója? Mondj véleményt a szöveg
alapján!
4. Képzeld magad az oroszlán helyébe! Mit mondanál a sakálnak, amikor kiszabadulsz
a veszélyes helyzetből?
36
5. Melyik mondat illik a meséhez? Indokold a választásodat!
Lassan járj, tovább érsz! Aki nem dolgozik, ne is egyék.
Többet ésszel, mint erővel. A tisztaság fél egészség.
Bajban ismered meg, ki a jó barát. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

A fenti mondatok közmondások. Ezek régen kitalált rövid mondások,


amelyek tanácsokat, bölcsességeket, tanulságokat fogalmaznak meg.

1. Figyeld meg az alábbi szavak írását! Mi a közös bennük?


tanyázott, uralkodott, megöregedett, lesoványodott, beleesett
2. Gyűjts még öt olyan szót Az oroszlán és a sakál című meséből, amelyben két ugyan-
olyan betűvel jelölt mássalhangzó áll egymás mellett!

A ló áll.
l – Röviden ejtjük, egyet írunk.
ll – Hosszan ejtjük, megkettőzve írjuk.

3. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben az alábbi egyjegyű betűvel jelölt mássalhangzókat


megkettőzve írjuk le: b, j, m, n, r, z! (pl. ebben)

4. Egészítsd ki a szavakat!
l – ll k – kk s – ss
á _ at csi _ ag _ út ri _ ant _ akál fri _
ha _ gat szá _ ka a _ adály rá _ la _ ú te _ ék
bó _ int pi _ angó a _ or me _ eg kedve _ me _ e

5. Olvasd fel a szópárokat! Magyarázd meg a párba állított szavak jelentését!


hal – hall, tol – toll, szál – száll, vet – vett, kel – kell, ál – áll

6. Egészítsd ki a közmondásokat a megfelelő szóval! Segít a magyarázat!


otthon, makkról, addig, dobbal, hamarabb
Mindenütt jó, de a legjobb ........ . (Mindenki az otthonában érzi magát a legjobban.)
A hazug embert ........ utolérik, mint a sánta kutyát. (A hazugság hamar kiderül.)
Éhes disznó ........ álmodik. (Mindenki arra gondol, amire vágyakozik.)
........ jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. (Ha rosszalkodsz, egyszer bajba kerülsz.)
........ nem lehet verebet fogni. (Durvasággal nem lehet közel kerülni senkihez.)
37
MINDEN FELNŐTT VOLT EGYSZER
5. fejezet

GYEREK
„Minden felnőtt volt egyszer gyerek,
s felnő majd az új gyereksereg.
Többet, jobban törődjetek velünk,
mert eljön majd a nap, amikor mi is felnövünk.
Ha nem neveltek jól, akkor majd rosszabbak leszünk.”
Bródy János

1. Kérdezd meg a szüleidtől, hogy milyen huncutságokra emlékeznek iskolás korukból!


2. Képzeld el, hogy eltűnt egy ellenőrző! Mondd el ezt a mondatot úgy, mint: aki fél, aki
kárörvendő, aki dühös, aki titkolja, aki most vette észre, aki számonkér, aki nem találja,
aki megijed, aki hazudik.

Hová lett az ellenőrző?


Szerintetek hol lehet
az ellenőrző?
Mondjon mindenki
egy ötletet!

Anyu kérdez, apu faggat: Ott maradt az iskolában,


– Ellenőrződ hová raktad? vagy a padban felejtettem,
Ezt kérdezik napok óta, vagy útközben elvesztettem.
unalmas már ez a strófa. Vagy a cica vihette el!
Nem találom! Mondtam bátran. Próbálkoztam újabb trükkel.
38
Tegnap bebújt a táskámba, szőnyeg alatt megtalálta.
mérges is lettem csudára. Na majd elverem a cicát,
A lábammal dobbantottam, beírt neked egy szekundát!
ki is ugrott onnan nyomban. Mondta apu nagy mérgesen,
Ellenőrzőm csak elvitte, rögtön eltört a mécsesem.
ejnye, vajon hová tette? Ne verjétek meg a cicát,
Így sorolom egyre tovább, nem ő adta a szekundát!
keresve a rejtély okát. Tanító nénitől kaptam,
Anyu hallgat. Jaj, de ciki. mert az órán rosszalkodtam!
Tudja, hogy füllentek neki. Apu és az anyu nevet:
A szobába apu lépett, – Örülök, hogy jó a szíved!
vágtam csodálkozó képet. Ne félj nem bántjuk a cicát,
Ellenőrzőm ott volt nála, de kijavítsd a szekundát!
Juhász Magda
faggat: kérdezősködik
1. Válaszolj a kérdésekre! strófa: versszak
• Keresd meg azt a sort, amelyik pontosan jelzi, mit kér- trükk: csel
deznek a szülők napok óta! ciki: kényelmetlen
• Szeretné-e a gyerek, hogy szülei megtalálják az ellenőr- helyzet
zőt? Mit gondolhat magában? szekunda: rossz minő-
• Milyen trükkel próbálkozik a gyerek? sítés
• Hol lehet az ellenőrző a gyerek szerint? eltört a mécsesem:
• Keresd meg azokat a sorokat, amelyekből kiderül, ki és sírni kezdtem
hol találta meg az ellenőrzőt!
Játsszátok el a jelenetet,
2. Szándékosan eldugtad az ellenőrződet. Meséld el, hogy „el- amikor az apa
veszett”: a barátodnak, édesanyádnak, testvérednek, az is- a megtalált ellenőrzővel
kola igazgatójának, a tanító néninek! belép a szobába!

1. Keress a versből olyan szavakat, amelyekben kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzó van!
2. Figyeld meg az alábbi szavakban a kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzókat! Melyik szó
a kakukktojás? Miért?
anyu, rejtély, szőnyeg, rosszalkodtam, csodálkozó, mécsesem

Anyu könnyen kitalálta, hol lehet az ellenőrző.


ny – Röviden ejtjük, mindkét betűjegyből egyet írunk.
nny – Hosszan ejtjük, csak az első betűjegyet kettőzzük meg.
39
3. Melyek azok a tárgyak, amelyeket egy gyerek elveszíthet? Válaszolj olyan szavakkal,
amelyben kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzó található (pl. szemüveg).

egy Figyelj az egy és a lesz szavak helyesírásásra! Jegyezd meg!


A mesékben is gyakran találkozunk az alábbi szólásokkal:
lesz Egy életem, egy halálom.
Egyet mondok, kettő lesz belőle.
Lesz, ahogy lesz!

1. Válaszd ki azokat a tárgyakat, amelyeket fontos magaddal vinned az iskolába!

Álljatok körbe! Rendre mindenki mondjon egy dolgot, amit magával


visz az iskolába! Mindenki ismételje meg, amit az előtte állók mondtak!

Elfelejtős mese
Kobak hétfőn otthon felejtette a ceruzáját, kedden a radírt, szerdán a vonalzót, csütör-
tökön a számtanfüzetet, pénteken a nyelvtankönyvet, szombaton a tanító néni megcsóválta
a fejét:
– Legközelebb a fejedet fogod otthon felejteni! – mert persze szombaton is otthon felej-
tett Kobak valamit, méghozzá az ellenőrzőjét.
Vasárnap a tanító néni beszélt Mamával, hogy mit, nem tudni, de Mama hétfőn kifelej-
tette a levesből a sót, kedden a paprikásból a paprikát, szerdán a palacsintából a lekvárt,
csütörtökön a töltött káposztából a húst, pénteken a vajas kenyérről a vajat, szombaton
megcsóválta a fejét:
– Legközelebb a fejemet fogom a konyhában felejteni – mert szombaton meg a rakott
krumplit felejtette Mama a sütőben, míg jól oda nem égett.
40
Vasárnap elmentek sétálni.
– Menjünk csónakázni! – ugrándo-
zott Kobak, de Mama elfelejtett jegyet
váltani, és jegy nélkül nem lehet csóna-
kázni.
– Vegyünk fagylaltot! – kiáltott fel
Kobak, de Mama elfelejtett pénzt hozni
magával.
– Menjünk haza! – szomorodott el
Kobak, de Mama elfelejtette, merre kell
hazamenni.
Mikor egy útkereszteződéshez értek,
elfelejtette, hogy jobbra kell fordulni
vagy balra. Mikor a villamoshoz értek,
elfelejtette, hogy az út jobb oldalán kell
felszállniuk, vagy az út bal oldalán. Így aztán először eltévedtek, másodszor órákon át
kanyargott velük visszafelé a villamos, harmadszor este lett, mire hazaértek.
– Legközelebb a fejemet felejtem itthon! – mondta otthon Mama, és Kobak egyszerre
megértette, hogy miért hiányzott hétfőn a levesből a só, kedden a paprikásból a paprika,
szerdán a palacsintából a lekvár, csütörtökön a töltött káposztából a hús, pénteken a vajas
kenyérről a vaj, hogy szombaton miért égett oda a rakott krumpli, és vasárnap mért té-
vedtek el.
Ezért senki se csodálkozzon azon, hogy hétfőn Kobak nem felejtette otthon a ceruzát,
kedden a radírt, szerdán a vonalzót, csütörtökön a számtanfüzetet, pénteken a nyelvtan-
könyvet, szombaton nem csóválta meg a tanító néni a fejét, és nem mondta többet:
– Legközelebb a fejedet fogod otthon felejteni! – mert Kobak sem felejtette otthon
többet az ellenőrzőjét.
Hervay Gizella

1. Írd le, ki mit felejtett el a hét különböző napjain!


Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat
Kobak a ceruzát
a levesből
Mama
a sót

2. Ki mondta?
• Legközelebb a fejedet fogod otthon felejteni.
• Legközelebb a fejemet felejtem itthon.
• Legközelebb a fejemet fogom a konyhában felejteni.
41
3. Fejezd be a megkezdett mondatokat!
• Kobak csónakázni szeretett volna, de .....
• Kobak fagyizni szeretett volna, de .....
• Kobak haza akart menni, de .....
4. Mondd kedvesen, mérgesen, lelkesen, fáradtan, könyörögve az alábbi mondatokat:
Menjünk haza!
Menjünk csónakázni!
5. Miről beszélgethetett Mamával a tanító néni? Játsszátok el!
6. Te milyennek találod a történetet? Válaszd ki! Mondd el, miért választottad!

1. Olvasd el az alábbi mondókát! Figyelj a szabályra!


Szép Rozi reggel a vásárban,
Vajon mit visz kosarában?
Hétfőn: hagymát,
Kedden: kolbászt,
Szerdán: szőlőt,
Csütörtökön: csülköt,
Pénteken: paprikát,
Szombaton: szalonnát,
Vasárnap: vadalmát,
És teli a kosár.
Szép Rozi, kívánunk jó vásárt!
2. Mit vihet még Rozi a kosarában a hét napjain? Mondj a napok kezdőbetűjével kezdődő
szavakat/kifejezéseket!
3. Az alábbi szavak betűi összekeveredtek. Mely szavakról van szó?
s o k r á, v s á a n r a p, i sz v, ő ő l sz, m a gy h a, p p r i k a a
4. Egészítsd ki a szavakat!
ccs
ny–nny cs–ccs sz–ssz nny
néhá _ ko _ i me _ e ssz
ddz me _ i lo _ an _ ép
kö _ es po _ olya ve _ ő
ggy kemé _ re _ en ő _ el tty
lly kémé _ _ epp má _ ik zzs
fo _ ad frö _ en a _ ony
42
1. Sorolj fel mesékből ismert varázsszavakat!
2. Ki és mikor mondhatta?
• Terülj, terülj asztalkám!
• Hipp, hopp, ott legyek, ahol akarok!
• Üssed, üssed botocskám!
3. Neked van-e saját varázsszavad? Meséld el, mikor használod?

A varázsszó
(1. rész)
Ősz öregember üldögélt a padon, és esernyőjével valamit rajzolgatott a homokba.
– Menjen arrébb! – szólt rá Pavlik, és leült a pad szélére.
Az öreg arrébb húzódott, majd a mérges képű fiúra nézett.
– Bántott valaki? – kérdezte.
– Aztán miért érdekli? – sandított az öregre Pavlik.
– Engem ugyan nem érdekel! Csak az előbb hallottam, hogy kiabáltál, sírtál, és vesze-
kedtél valakivel…
– Már hogyne veszekedtem volna! – dörmögte mérgesen a fiú. – A vége úgyis az lesz,
hogy világgá megyek.
– Elmész?
– El én! Léna miatt! Egyetlen festéket sem akart adni! Pedig mennyi van neki!
– Nem ad? No, azért még nem kell világgá menned.
– Nem csak azért. A minap nagyanya egy szál sárgarépa miatt kizavart a konyhából…
Képzelje, konyharuhával hajtott ki!
– Semmiség! – mondta az öreg. – Az egyik ember megszid, a másik megsajnál.
– Engem senki sem sajnál! – kiáltotta Pavlik. – A bátyám csónakázni megy, és nem visz
magával. Pedig mondtam neki: „Jobb, ha magaddal viszel, mert úgyse maradok el tőled.
Ha nem viszel, ellopom az evezőket, és egyedül megyek csónakázni.”
– Aztán miért nem visz magával a bátyád?
– De miért kérdezősködik annyit?
– Segíteni akarok neked. Van egy olyan varázsszó…
Pavlik a száját is eltátotta, úgy figyelt.
– Elárulom neked ezt a szót. De jegyezd meg jól: halkan, kedvesen kell kimondani,
és a szemébe kell nézni annak, akivel beszélsz. El ne felejtsd, halkan, a szemébe nézve…
– Melyik az a szó?
Az öreg közel hajolt a kisfiú füléhez. Valamit súgott neki, és még hangosan hozzátette:
– Ez a varázsszó. De el ne felejtsd, hogyan kell mondani!
– Megpróbálom – nevetett Pavlik –, mindjárt ki is próbálom.
Felpattant, és hazaszaladt.
Valentina Oszejeva nyomán
43
4. Vajon milyen varázsszót súghatott az öreg a kisfiú fülébe?
5. A következő mondatot mondd úgy, hogy fejezzen ki: kérést, bosszúságot, parancsot,
könyörgést, érdeklődést, számonkérést!
Vigyél magaddal engem is!

A varázsszó
(2. rész)
Léna az asztalnál rajzolgatott. Előtte sorakoztak a zöld, kék, piros színű festékek. Mikor
Pavlikot észrevette, hirtelen összekapkodta, és kezével eltakarta őket.
„Becsapott az öreg – bosszankodott a fiú. – Majd éppen az ilyen érti meg a varázsszót…”
Pavlik megérintette nővérét. A lány ránézett. Ekkor szemébe nézve, halkan szólt a fiú:
– Léna, adj nekem egy festéket… kérlek.
Léna nagy szemeket meresztett. Ujjai szétnyíltak, kezét
levette az asztalról, és zavartan dünnyögte maga elé:
– Melyiket akarod?
– A zöldet – válaszolt gyorsan Pavlik.
„Megyek a nagymamához. Mint mindig, biztosan most is főz. Vajon elzavar-e?”
Pavlik benyitott a konyhába. Nagyanyó akkor vette ki a sütőből a süteményt.
A kisunoka hozzáfutott, két kezével magához húzta a piros, ráncos arcát,
szemébe nézett, és így suttogott:
– Adjál egy darabot… kérlek.
Nagyanyó kiegyenesedett.
A varázsszó mintha ott ragyogott volna a szemében, mosolyában.
– Frisset… meleget akarsz, galambom? – kérdezte, és kiválasztotta
a legszebbet.
Pavlik ugrált örömében, és nagyot cuppantott nagyanyó arcára.
„Varázsló! Varázsló!” – ismételgette magában, ha az öregemberre gondolt.
Az ebédnél Pavlik csendesen viselkedett, és bátyjának minden szavára figyelt. Mikor
bátyja említette, hogy elmegy csónakázni, Pavlik a vállára tette kezét, és csendesen kérte:
– Vigyél magaddal engem is… kérlek.
Az asztalnál mindenki elhallgatott. Bátyja elmosolyodott.
– Kérlek szépen – ismételte Pavlik.
– Hej, te kalandvágyó! No, jól van, készülődj!
„Segített! Ismét segített!”
Pavlik felugrott az asztaltól, és kifutott az utcára, de az öregember már nem volt a parkban.
A pad üres volt, csak az esernyővel odarajzolt, érthetetlen jelek maradtak a homokban.
Valentina Oszejeva nyomán
6. Szólíts meg valakit az osztályból a történetben elhangzott varázsszóval!
44
7. Miért lehet varázsszó a kérlek szó?
8. Mely szereplőkre igazak az állítások? Társítsd!
Üldögélt a padon.
öregember
Pavliknak adta a zöld festéket.
Pavlik Megkínálta süteménnyel Pavlikot.
Léna Nem akarta magával vinni a testvérét.
Nem adott kölcsön a festékeiből.
Pavlik bátyja Valamit súgott a fülébe.
nagymama Elvitte csónakázni a testvérét.
Kizavarta a konyhából az unokáját.

1. Egészítsd ki a szavakat kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzókkal!


vará _ szót, _ ipogott, _odákra, _épen
2. Egészítsd ki a mondatokat a fenti szavakkal!
• Pavlik sértődötten .......... az öregember mellett.
• Az öreg mondott neki egy .......... .
• A fiú kipróbálta: mindenkivel .......... beszélt.
• Rájött, hogy a kérlek szóval .......... képes.
3. Egészítsd ki az alábbi szavakat kettőzött kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzókkal!
Melyik szó illik Pavlikra? Miért?
ho _ ú bo _ ús pe _ es
ro _ me _ es kö _ ű
4. Alakítsd át a szavakat úgy, hogy a Kivel?/Mivel? kérdésre feleljenek! Írd le a szópárokat
a füzetedbe!
Ki?/Mi? Kivel?/Mivel?
lány lánnyal
kulcs
darázs
király
gyümölcs
Balázs
zenész
gyöngy
45
ÜNNEPVÁRÓ
6. fejezet

1. Figyeld meg a naptárban november és december hónapokat!


Advent második
vasárnapja
Advent első
vasárnapja NOVEMBER DECEMBER
Miklós napja
H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
1 1 2 3 4 5 6 Advent harmadik
2 3 4 5 6 7 8 7 8 9 10 11 12 13
9 10 11 12 13 14 15 14 15 16 17 18 19 20 vasárnapja
András napja 16 17 18 19 20 21 22 21 22 23 24 25 26 27
23 24 25 26 27 28 29 28 29 30 31
30 Advent negyedik
vasárnapja

Karácsony Karácsony Karácsony


előestéje első napja második napja

2. Állapítsd meg, mely kijelentések igazak a fenti naptár szerint!


• András napja hétfőn van.
• Karácsony második napja vasárnap.
• A negyedik adventi gyertyát december 20-án gyújtjuk meg.
• December 6-án meggyújtjuk a harmadik adventi gyertyát.
• A szenteste csütörtökön van.

Hány nap múlva jön az angyal?


Ma újból megkérdeztem anyutól, hány nap múlva jön az angyal. Valami történhetett,
mert a szeme felcsillant, és azt mondta, hogy keressem elő az új futballcipőm kartondobo-
zát, készítsek elő ollót, színes ceruzát, ragasztót. Közben mondta, hogy adventi naptárt
fogunk készíteni. Ő is a nagyitól hallotta, hogy az adventi naptárkészítést egy édesanya
találta ki. Így magyarázta el a gyerekének, hogy hányat kell még aludni karácsonyig.
A kartondoboz tetejét levágtuk, huszonnégy mezőre osztottuk, és megszámoztuk. Meg-
lepődtem, amikor anyu mindegyik mezőre egy szem cukorkát helyezett. Azt mondta, hogy
minden nap csak egyet ehetek meg, de azt is csak akkor, ha aznap valami jót cselekszem.
Mire elfogy a cukorka, az angyal is megérkezik.
Már tudom is, mi lesz az első jó cselekedet: összeszedem a maradék papírokat, és elra-
kom az eszközöket. Az is eszembe jutott, hogy megtervezem a jócselekedetes naptáromat.
Ilyenre tervezem:
46
1 2 3 4 Kölcsönadom
Segítek a
Rendet rakok. barátom- a korcsolyámat
nak a ma- a barátomnak.
tek háziban.
5 Megpucolom 6 7 8
a cipőket.

9 10 11 12
A testvéremnek
olvasok
egy mesét.

13 14 15 16
Segítek anyunak Kiviszem
bevásárolni. a szemetet.

17 18 Megterí- 19 20
tem az Megöntözöm
asztalt. a virágokat.

21 22 23 24

1. Egészítsd ki a szöveg alapján az alábbi mondatokat!


A gyerek alig várja azt a napot, amikor jön az .......... .
A .......... kartondobozából készítenek adventi naptárt.
A kartondobozon kívül színes ceruzát, .........., ragasztót használnak.
Az adventi naptárra .......... szem cukorka kerül összesen.
Minden nap egy szem .......... lehet levenni az adventi naptárról.
2. Mondd el, mit tervezhetett a gyerek a 14., 15. és 21. napra! Segít a rajz.
47
3. Válaszolj a kérdésekre!
• Hány napból áll az adventi naptár?
• Milyen jó cselekedetet tervezett a gyerek az első napra?
• Hányadik napra tervezte az asztalterítést?
• Sorold fel a 16. nap után tervezett jócselekedeteket!

J ÁT É K Alkossatok kettős kört úgy, hogy mindenkinek legyen egy


vele szemben álló társa! Mondjátok el a társatoknak, mit
szeretnétek! Pl. Szeretném, ha délután eljönnél velem korcsolyázni. A belső kör-
ben állók megadott jelre lépjenek tovább! Az új társak is mondják el, mit szeret-
nének egymástól jó cselekedetként.

Marci levele a Mikulásnak


Marci és testvére már nagyon várták december 5-e estéjét. Már két hete megírták a le-
veleket a Mikulásnak. Óvodás kishúga, Panni, rajzos levelet készített, mivel még nem tud
írni. A tavaly Marci is még rajzot küldött, hisz csak a nevét tudta leírni, de az idén már
egész hosszú levelet írt. Íme Marci levele:

48
1. Válaszolj a kérdésekre!
• Ki írta a levelet? • Honnan küldte a levelet?
• Kinek írta a levelet? • Hogyan szólította meg a Mikulást?
• Mikor írta Marci a levelet? • Hogyan köszönt el tőle?
2. Kié a cipő? Válaszd ki!
Barna bakancs: apué anyué Marcié Pannié
Rózsaszín bakancs: apué anyué Marcié Pannié
Magasszárú csizma: apué anyué Marcié Pannié
Legnagyobb cipő: apué anyué Marcié Pannié
3. Melyik családtag mit szeretne? Társítsd!
Marci gyöngykészletet Beszéljétek meg! Mi a kellemes meglepetés:
Panni meglepetést sokat kérni és keveset kapni, vagy keveset
Anyu zoknit kérni és sokat kapni?
Apu nyugalmat Téged ért-e hasonló kellemes meglepetés?

4. Fejezd be a megkezdett állításokat, majd másold le a füzetedbe!


Marci és Panni levelet írtak .......... .
Tavaly Marci csak egy .......... kért, de kapott egy .......... és egy .......... is.
A tavaly a Mikulás a cipőket .........., ezért Marci felajánlotta, hogy .......... .

1. A Mikulás csomagol. Segíts neki! Gyűjts a zsákokba találó szavakat!


magánhangzóra mássalhangzóra
végződő végződő
szavak szavak
zokni síp
körte perec
cukorka ananász

2. Mivel tömte tele zsákjait a Mikulás? Felelj először a piros, majd a kék zsák szavaival!
Mit vettél észre?
3. Mi volt a Mikulás zsákjában? Mivel tömte tele a gyerekek cipőit? Írd le a füzetedbe
a szópárokat!
Mi? Mivel? Mi? Mivel? Mi? Mivel?
dió dióval vonat vonattal narancs naranccsal
baba sál gyöngy
csoki szaloncukor mellény
füge banán keksz
kesztyű édesség rúzs
49
1. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal! Másold le őket!
Ismétlés
Mikulás reggelén minden gyerek korán ..... .
kel – kell Az ajándékokra viszont sokat ..... várni, mert lehet,
hogy a Mikulás csak estére érkezik meg.

Nem ..... a szán csilingelését. Épp megállt.


halom–hallom
Mikulás bácsi a szánjából egy ..... édességet vesz elő.

A Mikulás virgácsot is hozhat. Tavaly az én cipőmben is volt egy ..... .


szál–száll Ha hull a hó, a virgácsokra is hópihe ..... .

Mikulás szánnal ..... a gyerekekhez.


megy–meggy
Zsákjában nincs ..... .
2. Írd le a következő szavakat a minta alapján!
Mondj rövid történetet egy kiválasztott szópárral!
csörög csörren
ropog, zörög, csepeg, lobog, dobog, kopog, dörög, csurog, tocsog, topog
Pl. Megcsörrent a telefon. A csengőhang szerint ez az anyu telefonja.
– Anyu! Téged hívnak!
Anyu sopánkodik:
– Már elbújni sem lehet, folyton csörög ez a telefon!

1. Olvasd el Zelk Zoltán írását a Mikulásról, majd szóban fejezd be a történetet!


A hófehér, szikrázó országúton, ami az eget összeköti a földdel, s ami fölött úgy
szálldosnak a csillagok, mint a falevelek, egy nagyon öreg, jóságos bácsi haladt lefelé.
Az út szélén álldogáló, hólepte fák összesúgtak mögötte:
– Viszi már a jó öreg Mikulás a sok ajándékot!
Mert bizony ő volt az, a jó gyerekek öreg barátja, aki akkorákat lépdel csizmáiban,
hogy egyetlen éjszaka bejárja a világ összes városait és falvait. S akinek puttonyából so-
hasem fogy ki az édesség, jut abból minden jó gyerek cipőjébe.
Most is alig lépett hármat-négyet, már lent volt a földön,
és körülnézett, hogy melyik ablakban talál gyerekcipőt.
2. Olvasd el a szósorokat! Hányadik szó azonos a kiemelt szóval?
hólepte – hólepke, hófehér, holnapra, hólepte, hótakaró
éjszaka – északon, éjszaka, éjszakán, éjjelen, éjjelente
barátja – barátjuk, barátai, barátom, barátja, barátkozik
gyerekcipő – gyerekcsapat, gyerekjáték, gyerekcipó, gyerekcipő
3. Keresd meg a fent kiemelt szavakat a meserészletben!
50
1. Találd ki és írd le a szavakat!
csiag, éel, Ea, édeég, reel, Oó, sei, Aa,
meény, foás, keő, naal, szaká, szaan, puony
2. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben a következő betűkkel jelölt mássalhangzókat meg-
kettőzve írjuk: b, l, k, cs, sz, zs!
3. Másold le azokat a szavakat, amelyekben kettőzött betűvel jelölt mássalhangzó van!
suttog, bükk, lesz, új, kettő, akadály, szalag, szalonna, bakancs,
asszony, kisebb, csillag, bólogat, tessék, hattyú, egy, sakk, szőlő
4. Írd ki Zelk Zoltán írásából azokat a szavakat, melyekben megkettőzve írjuk valamelyik
mássalhangzót jelölő betűt!
5. Az alábbi szavakkal találj ki egy téli történetet!
hosszú, reccsen, gally, friss, tüsszent, pettyes, könnyű, vessző

Első hó köszöntő
Hó, hó, friss hó,
angyalváró,
gyöngyen hulló
gyöngyvirág-hó, –

csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,
kerítések keszkenője,
hegyek-völgyek
ünneplője.
Mondjátok közösen a verset! Felemelt kéz jelére
Csanádi Imre
hangosan, leengedett kéz jelére halkan mondjátok!

1. Melyik szó árulja el, hogy közeledik a karácsony?


fejkötő:
2. Hó borítja a tájat. Mit látunk a versben? Folytasd a sort: fejkendő
A hó: csupasz bokrok ..... keszkenő:
fák ..... hímzett fej-
kerítések ..... kendő
hegyek-völgyek .....
51
Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat!
Felmérő

A farkas és a gólya
Egyszer pompás zsákmányt szerzett a farkas. Olyan mohón habzsolta egészben a fala-
tokat, hogy még a szeme is kidülledt a gyönyörűségtől. Egy csont végül a torkán akadt.
Köhögött, fuldoklott. Éppen arra sétált egy gólya. Nem szerette ugyan a farkast, de látta,
hogy milyen állapotban van a koma. A farkas elterülve feküdt a földön. A szeméből csak
úgy potyogott a könny.
− Ülj csak oda a székbe, és tátsd ki a szádat, a többit bízd rám! – szólt a gólya a farkasnak.
Leül a farkas a székbe, kitátja a száját, a gólya fölteszi a pápaszemét, és bele-
néz a farkas torkába. A csont jól belefúródott a torok lágy részébe.
− Mindjárt kioperáljuk – mondja a gólya.
− Nehem fohog fáhájni? – nyögdécsel a farkas.
− Majd vigyázunk – felel a gólya.
Két perc sem telt bele, és a gólya ügyesen kiszedte a csontot
a farkas torkából, fájdalom nélkül. Köszörült egyet a torkán a farkas, s mert egy csöppet
sem fájt, olyan hetykén kezdett föl-alá sétálni, mintha semmi sem történt volna.
− Legyen szerencsém máskor is! A viszontlátásra! – mondta a gólyának.
− Hát a fizetség? – kérdezte a gólya.
− A fizetség? – kacagott a farkas. – Talán nem elég jutalom neked, hogy nem haraptam le
a fejed, amikor a fogaim között volt?

1. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak-e (H) a következő állítások!
A farkas mohón evett, és egy csont a torkán akadt. ____ 8 pont
A csontot gyorsan lenyelte, és folytatta az evést. ____
A farkas nagyon szerette a gólyát. ____
A gólya megsajnálta a farkast. ____
A gólya nem tudott segíteni a farkason. ____
A farkas bátran viselkedett az operáció alatt. ____
A segítségért a farkas megjutalmazta a gólyát. ____
A farkas kinevette a gólyát. ____

2. Egészítsd ki a mondatokat a mese alapján!


A ..................... torkán akadt egy csont. 5 pont
A gólya ..................... a farkas torkából a csontot.
A farkas ezután úgy tett, mintha semmi sem ..................... volna.
A ..................... jutalmat várt, de semmit sem ..................... .

52
3. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!
Miért nyelte le a farkas a csontot? 3 pont
a. Mert köhögött, fuldoklott.
b. Mert mohón habzsolta egészben a falatokat.
c. Mert pompás zsákmányt szerzett.

Mi volt a gólya jutalma? Mit jelent a hetykén járt kifejezés?


a. Hálás köszönet. a. Lassan járt.
b. Pompás zsákmány. b. Büszkén járt.
c. Megmenekült a farkas torkából. c. Óvatosan járt.

4. Pótold a hiányzó betűket az alábbi szavakban!


l–ll k–kk sz–ssz 9 pont
o____ó me____eg ve____ő
á____at a____or ho____ú
tanu____ ri____ant ke____tyű

5. Egészítsd ki a szöveget Kivel? Mivel? kérdésekre felelő szavakkal!


7 pont
A hétvégén a .................. a nagyszüleinkhez látogattunk. ................. utaztunk.
(testvérem) (vonat)

A hátizsákunk tele volt ..........................., ..........................., ............................ .


(banán) (narancs) (keksz)

Nagymamánk is ........................... és ........................... várt minket.


(sütemény) (gyümölcs)

Értékeld a munkádat!
Színezz ki annyi négyzetet, ahány jó válaszod van! Haladj a nyíl irányába!
Elégséges Jó Nagyon jó

53
ÜNNEPEK ÜNNEPE
7. fejezet

1. Folytasd azzal a szóval, ami eszedbe jut az előző szóról!


A karácsonyról a szeretet jut eszembe. A szeretetről a család. A családról a .....

Alakítsatok csoportokat, minden csoport egy család legyen!


J ÁT É K Osszátok ki a szerepeket, majd játsszátok el, hogyan készül
a család a karácsonyra!

2. Kiket látsz a képen? Mesélj róluk!

3. Olvasd el az alábbi szöveget!


A betlehemezés a legismertebb karácsonyi népszokások közé tartozik. Ez egy pár-
beszédes, énekes játék. A szereplők eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai tör-
ténetet. Szereplői: Mária, József, a pásztorok, a napkeleti bölcsek,
A napkeleti az angyalok.
bölcsek: A betlehemezők egyes vidékeken házról házra jártak, elmondták
Gáspár, jókívánságaikat. Régebben az volt a szokás, hogy a háziak megven-
Menyhért, dégelték őket.
Boldizsár, akik
meglátogatták
4. Mit tudtál meg a betlehemezésről? Egészítsd ki az alábbi szöveget!
a kis Jézust A betlehemezés a legismertebb karácsonyi .......... . Párbeszé-
Betlehemben. des, .......... játék. A szereplők eljátsszák a .......... születéséről
szóló történetet.
54
- E B E J Ö NNI IDE
5. Figyeld meg a mellékelt plakátot! Mit tudsz SZAB A D
EL?
meg róla? BETLEHEMM
A KALÁKA
EGYÜTTES
6. Válaszolj a kérdésekre a plakát alapján! ertje
karácsonyi konc
• Milyen előadásra hívja fel a figyelmet? rta
Sebestyén Má
• Melyik együttes tartja a koncertet? nc
Sebő Fereév
• Kik az előadók? közreműködés
el
• Hányadikán lesz a koncert?
• Hány órától kezdődik?
• Melyik városban lesz az előadás?
• Melyik templomban lesz a koncert?

Dolgozzatok csoportban! Készítsetek plakátot


a következő eseményre: karácsonyi kézműves
vásár. Adjatok nevet az eseménynek, jelöljétek
pontosan a helyszínt, az időpontot, a rendezőket!

te m p lo m
ze n t M ih ál y-
1. Olvasd el a szavakat! Figyelj a j hang ejtésére! Ko lo zs vá r, S er 2 0 -á n , 1 9 ó rá tó l
2 0 1 5 . d ec em
b
Mit veszel észre?

korcsolya játék súlyos juh bélyeg bojt tavaly


j
ly
furulya király pulyka muszáj folyik jászol

Ugyanazt a hangot kétféleképpen írjuk: j, ly.

2. Keresd a kakukktojást! Mit vettél észre?


jegy, jön, jelez, javít, jó, lyuk, január, játszik, jutalom, járkál, jelmez, joghurt
3. Csoportosítsd! j ly
almája, furulya, sapkája, kesztyűje, kérje, gereblye, korcsolya, kitárja, táskája,
ruhája, csészéje, várja, ceruzája, gólya, bója, zárja, Maja, írja, ibolya, pálya,
datolya, férje
55
4. Csoportosítsd! j ly
János, Orsolya, Jóska, Gergely, Jolán, Janka, Hajnalka, Mihály, Károly, Júlia,
Lajos, Ibolya, Judit
5. Csupa-csupa j! Másold le a szavakat!

jégcsap száj fej ujjak ajándék hajó bajusz

Dolgozzatok csoportban!
Találjatok ki vicces törté-
neteket! Használjatok fel
minél többet a szavak közül!
sajt tej varjú haj tojás
6. Csupa-csupa ly! Másold le a szavakat!

király furulya korcsolya folyó bélyeg gereblye

boglya ibolya kályha lyuk golyó sirály


7. Alkoss új szavakat a kék és piros keretben levő szavak társításával, majd másold le őket
egybeírva!
hangya boly ülő

hely pálya lyuk
jég kulcs golyó
8. Olvasd el többször a mondatokat, majd írd le tollbamondás után!
Nagy pelyhekben hull a hó. Selymes hótakaró borítja a földet. Befagytak a po-
csolyák, de még a folyó is. Milyen gyönyörű a táj! Olyan, mint a mesében.
A gyermekek előkeresik a korcsolyát. Kimennek a jégpályára.
56
Karácsony – a szeretet ünnepe

Azt hiszem, mi a családban szeretjük egymást. Nem úgy, mint ahogy a filmekben szo-
kás. A filmekben a kislány iskolába indul, s azt mondja az apujának, hogy „Szeretlek apu!”.
Az apuja meg azt válaszolja, hogy „Én is szeretlek, drágám!”. De ezt csak úgy mondja, mert
közben újságot olvas, és fel se néz.
Nálunk apu tudja, hogy engem sokszor meg kell ölelni. Anyu szerint legalább négyszer.
Néha ez már sok, mert képzeld el, ha anyu és apu és a nagytesóm és a kistesóm is megölel
négyszer, az összesen 16 ölelés.
Kistesómnak ajándék kell. Őt ezzel lehet szeretni. Mindegy, hogy mi, csak ajándék legyen.
A nagytesómnak sokszor kell mondani azt, hogy: „Nagyon jól áll a hajad!”; „Nagyon szép
a blúzod!”; „Gyönyörű vagy!” Pedig ez nem mindig igaz.
Karácsonykor viszont minden felfordul. Anya ideges. Ablakot pucol, kiborítja az összes
ruhát a szekrényből, mos, vasal, süt-főz. Apa morgolódik, mert anyu folyton az üzletbe
küldi: sütőporért, mazsoláért, lisztért. Pedig anyu is tudja, hogy aput úgy lehet a legjobban
szeretni, ha nem küldi vásárolni. Mert apu utál vásárolni.
Mi ilyenkor nem lábatlankodunk. Mert anyu ilyenkor állandóan ilyeneket mond: „Most
ne segíts sütit sütni, mert sietnem kell!”; „Most nincs időm drágám, mert ég oda a hús!”;
„Most nem kell zöldséget pucolnod, én hamarabb megcsinálom!”
És amikor megérkezik az Angyal, anyu fáradt, apu meg van sértődve, nekem hiányzik
az ölelés, nagytesómnak a dicséret. Csak a kistesóm örül igazán az ajándéknak.
Ezért szeretem, ha lejárnak az ünnepek. Én naponta meg fogom kapni a 16 ölelést. Nagy-
tesót mindenki el fogja halmozni dicsérettel. Apu nyugodt lesz, mert nem küldik bevásá-
rolni. S kistesó nem csak az angyaltól, hanem tőlünk is ajándékot fog kapni. Mert repesett
a karácsonyi ajándékoktól, de megkérdezte: „Ezt mind az Angyaltól kaptam! De tőletek
nem kapok semmit?”
Fóris-Ferenczi Rita

1. Te minek örülsz a legjobban? Álljatok körbe! Egy gyerek érintse meg


Tedd sorrendbe! a mellette álló társát, s mondja el neki:
„Szeretném, ha ...”
• Ha megdicsérnek.
Akinek elmondja, ismételje meg,
• Ha minél több időt töltenek velem. és tegye hozzá a saját kívánságát is!
• Ha megajándékoznak. Pl. Dani azt szeretné, hogy megdicsérjék,
• Ha megsimogatnak, megölelnek. én azt szeretném, hogy ajándékot kapjak.
• Ha teljesítik a kívánságaimat.
57
NAPTÁR FORDUL, FAGY CSIKORDUL
8. fejezet

1. Nevezd meg az év hónapjait! Tervezz más jeleket a hónapoknak! A rajzodat tedd be


a portfóliódba!

TÉL TAVASZ

ŐSZ NYÁR

J ÁT É K „Találd ki, melyik hónapban születtem!” Alkossatok kört!


A kör közepén álló gyerek mondjon egy jellemző állítást
arról a hónapról, amikor született! Pl. Abban a hónapban születtem, amikor jön
a Mikulás. Aki kitalálja, az állhat a kör közepére.
58
A születésetek idő- Hónapok
pontja (hónap, nap)
szerint alkossatok
egy láncot januártól Januárban jégvirág, Júliusban búza nő,
decemberig! Februárban hóvirág, Augusztusban dinnye jő,
Márciusban pihe-puhán Szeptemberben a tőkéken
Rügyezik a barkaág. Roskadozik a szőlő.

Áprilisban tulipán, Októberben szüretelnek,


Május bódul orgonán, Novemberben hordók telnek,
Júniusban pipacs nyílik Decemberben az angyalok
A Macskadomb oldalán. Fenyőággal útra kelnek.
Tóth Ágnes

J ÁT É K Feleseljetek a vers soraira! Álljatok két párhuzamos sorba


egymással szemben! Az egyik sor tagjai mondják a hívó-
szót: Januárban... A másik sor tagjai feleselnek: ... jégvirág.

1. Keresd soronként a hónaphoz tartozó szót, kifejezést a vers alapján!


JANUÁRBAN jégvirág hóvirág az angyalok útra kelnek
MÁRCIUSBAN orgona tulipán rügyezik a barkaág
JÚNIUSBAN búza pipacs dinnye
NOVEMBERBEN roskadozik a szőlő szüretelnek hordók telnek

1. A Hónapok című vers első szakaszát mondd el szótagolva!


2. Mely szavakra gondoltunk a Hónapok című versből? Segítenek a magánhangzók.
á u i e ő ő u i á ü e e e

3. Keress a versből olyan szavakat, amelyekben


• egy magánhangzó van • három magánhangzó van
• két magánhangzó van • háromnál több magánhangzó van!
4. Hány szótagból állanak a fenti szavak? Mit vettél észre?

Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne. pi-pacs
hó – vi – rág
a-nya
A magánhangzó önállóan is alkothat szótagot.
a – u – tó
59
Mutassátok be a következő szavak jelentését némajátékkal:
magyaráz, zongorázik, falra mászik, hámoz, koccint, pöccint.

UJJÉ!-VI MESE
Mesét mondok, dí-dá-dú,
egyszer volt egy százlábú.

Hát az a százlábú állat


sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött?
épp 365.
tizenharmadikat leharapták,
Az év minden napjára tizennegyedikkel fog vakmacskát,
jut neki 1–1 lába. tizenötödikkel koccint,
tizenhatodikkal pöccint,
Egyik csupa kulimász, tizenhetedikkel fociz,
a másikkal magyaráz, tizennyolcadikkal kocsiz,
harmadikkal zongorázik, tizenkilencedikkel sántikál,
negyedikkel falra mászik, a többivel fürgén szaladgál.
ötödikkel mutogat,
hatodikkal cukrot ad, Ahány lába
hetedikkel krumplit hámoz, – mert nem dőre – kulimász:
nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz, éppen annyi adománya ragadós piszok
kilencedikkel az ajtót nyitja, az új esztendőre: dőre:
tizedikkel vendégeit kihajítja, minden napra jut 1–1, oktondi,
tizenegyedik csak csonka, a sok kicsi sokra megy. becsapható
tizenkettedikkel ágyát bontja, Weöres Sándor
1. Egészítsd ki Marci levelét a vers alapján!

60
2. Magyarázd meg a „sok kicsi sokra megy” mondás jelentését!
3. A vers címe: UJJÉ!-VI mese. Szerinted az alábbi címek közül melyik illik még a szöveg-
hez címként?
Újévi mese Ujjé! Hurrá! Itt az új év! A százlábú lábujjai
4. Minek örülnél az új évben? Mondd el egy családtagodról is, hogy ő mit szeretne!

Tele a pince, tele a kamra


Tudod, dédinek mindenről eszébe jut valami, s ha elkezd me-
sélni,, csak úgy kanyarognak a történetei. Elmesélte azt, hogy amikor
gazdasszony lett, ősszel gondosan betakarította a kertből a ter-
mést,, és elraktározta. A cukorrépát és a zöldségeket nagy verem-
ben tárolták. Ástak egy nagy gödröt a kertben, oda került
a peszternák, a cékla, a krumpli és a káposzta. A murkot és a
petrezselymet homokos ládákba rakták a pincébe a boroshordók
és a zsíros bödönök mellé. Az almát, a körtét, a szőlőt feltet-
ték a hideg szobába a szekrények tetejére. Abban a szobában nem fűtöt-
tek: a gyümölcs tavaszig is elállt. A padlásra ag-
gatták a sonkát, a kolbászt, a szalonnát. Ott tartották a di-
ót is. Vigyáztak mindenre, hogy legyen élelem a hosszú
télre, mert nem volt ennyi üzlet.

Nekem meg az üzletről az jut eszembe, hogy nálunk is van pin-


ce,, padlás és kamra, de mi a bevásárlóközpontból töltjük fel
a fogyó tartalékot. És én is elmeséltem dédinek, hogy ilyenkor
mindenki mindenkivel veszekszik. Apu elvisz ko-
csival,, de nem jön be az üzletbe, előtte várakozik, és folyama-
tosan nézi az óráját. Anyu ideges, mert ki nem áll-
hatja a bevásárlóközpontokat. És azért is ideges, mert a kiste-
sóm mindent belerak a kosárba. Nekem az a feladatom, hogy visszategyem
a kosárból a polcra mindazt, amit kistesóm összegyűjt. Bosszankodom is mi-
atta,, mert ha észreveszi, azon nyomban elkezd ki-
abálni.. És anyu azért is ideges, mert a nagytesóm
folyton morog, hogy miért kell két zsák krump-
lit,, 5 kg murkot, 5 fej káposztát cipelnie. Anyum pedig azt mondja erre,
hogy márpedig kell: jó, ha tele van a pince, kamra. Dédi pedig azt mondja,
hogy anyumnak igaza van. És azt is mond-
ja, hogy „az alma nem esik messze a fájától”.
Csak azt nem értem: hogy kerül ide az alma és a fája?
Fóris-Ferenczi Rita
61
1. Válaszd ki minden sorból a kakukktojást az első szövegrész alapján!
• Dédiék a veremben tárolták a cukorrépát, a gyümölcsöket és a zöldségeket.
• Homok közé tették a céklát, a murkot és a petrezselymet.
• A pincében tartották a zsírt, a bort, a diót.
• A hideg szobában tárolták a szőlőt, a szalonnát, az almát, a körtét.
• A padlásra került a sonka, a szőlő, a szalonna, a kolbász, a dió.
2. Olvasd fel a helyes válaszokat!
• Hány tagú a család, aki a bevásárlóközpontban vásárol?
négy öt hat
• Ki vezeti az autót a bevásárlóközpontig?
anyu apu a nagytesó
• Miért ideges anyu?
Mert apu nem megy be a bevásárlóközpontba.
Mert sokat kell cipekednie. A kamrában
Mert nem szereti a bevásárlóközpontokat.
Mert a kisgyerek mindent meg akar vásárolni. A kamrában szőlő, körte,
• Mit cipelt a legnagyobbik gyerek? dió, alma, áfonya,
5 zsák krumplit, 5 kg murkot, 5 fej káposztát. hagyma, zöldség, cékla,
2 zsák krumplit, 5 kg murkot, 5 fej káposztát. krumpli,
2 zsák krumplit, 5 kg murkot, 2 fej káposztát. két hordónyi káposzta.

3. Válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Nagy szemű bab, karalábé,


Miért ad dédi igazat anyunak? csemegének mandula,
Miért mondja azt, hogy „nem esik messze aszalt szilva, szederbefőtt,
az alma a fájától”? a hidegebb napokra.
Miért jó, ha tele van a pince és a kamra?
4. Mondhatnák-e rád, hogy „nem esik messze az alma Apostagi Bolvári Judit
a fájától”? Miért?

1. Figyeld meg a kékkel kiemelt szavakat a Tele a pince, tele a kamra című szövegből!
Szerinted miért vannak elválasztva?

Jegyezd meg, hogy a sorok végén a szavakat a következőképpen


di-ót választhatjuk el:
ter-més • Ha két magánhangzót jelölő betű van egymás mellett, közöttük
krump-li elválaszthatjuk a szót (pl. di-ót).
• Ha két magánhangzót jelölő betű között mássalhangzót jelölő betűk
vannak, csak egy mássalhangzót jelölő betűt vihetünk át a következő
sor elejére (pl. me-sél-ni, ter-mést, fel-tet-ték, krump-li).
62
2. Csoportosítsd a szövegből a sorok végén elválasztott szavakat az alábbi szempontok
szerint! Írd le elválasztva őket!
két magánhangzót jelölő betű között van az elválasztás:
egy magánhangzót és egy mássalhangzót jelölő betű között van az elválasztás:
két különböző mássalhangzót jelölő betű között van az elválasztás:
két azonos mássalhangzót jelölő betű között van az elválasztás:
két mássalhangzót és egy harmadik mássalhangzót jelölő betű közt van az elválasztás:

3. Zoliék kitaláltak egy kiszámolót. Előadták az osztályban. Így hangzott:


A-nyu szám-ba vesz: An-drás jár-kál, to-lo-gat,
cék-la, al-ma, sza-lo-nna; lá-dá-kat ra-kos-gat.
pasz-ter-nák és ká-posz-ta; A-pu i-gaz-gat, pa-ran-csot osz-to-gat.
te-le ko-sár di-ó-val, Ezt a lá-dát tedd csak e-rrébb,
te-le lá-da krum-pli-val. azt a lá-dát told csak a-rrébb.
A tanító néninek nagyon tetszett, és megkérte, hogy írják is le így, ahogy mondták, de
figyelmeztette őket arra, hogy írásban tartsák be a tanult szabályokat!

4. Keresd ki azokat a szavakat, amelyeket Zoliék nem úgy választottak el írásban, mint
ahogy ritmusosan mondva elhangzott! Ellenőrizd! Segít a szabály!
63
Téli pihenő
Az állatok nagy bajban lennének, ha nem készültek volna fel idejében a télre.
A gólyák, fecskék, sárgarigók és még sok madár már elrepült Afrikába, a halak elver-
melték magukat, és sok állat téli álmot alszik.
A sün sűrű bozótban, öreg fák gyökerei közt készít puha fészket magának. A nyár végétől
kezdve nagyon sokat eszik, jól meghízik, októberben fészkébe bújik, és elalszik. Időnként
felébred, el is hagyhatja alvóhelyét, élelmet vagy más nyugvóhelyet keres.
A medve is alaposan meghízik, mielőtt téli vackát felkeresné. Bundája alatt vastag sza-
lonnaréteg képződik, ez élteti, és védi a hideg ellen. Nem alszik igazi téli álmot. A nőstények
decemberben vagy januárban hozzák világra két-három bocsukat.
Az apró rovarok a fák kérge vagy a kövek alá bújnak. Odúja mélyén szendereg a mókus.
Az ürge föld alatti vackában alszik.
Az egerek, pockok sűrűn járnak fel élelemért a hó alatti járataikból. A róka jól ismeri
a pockok téli szállását, gyakran meg is dézsmálja a tanyájukat.
Legjobban talán az őzek és a szarvasok szenvednek a hatalmas hidegtől és az éhségtől,
de az erdészek gondoskodnak róluk.

1. Ancsi másképp fogalmazta meg, amit érdekesnek talált a szövegben. Melyek ezek
a mondatok a szövegben?
A halak bebújnak az iszapba.
A róka kifosztja a pockok lakhelyét.
Az ürge föld alatti fészkében alszik.
64
2. Egészítsétek ki a mondatokat az állatok nevével a szöveg alapján!
.......... odúja mélyén szundikál.
.......... erdészek segítségére szorulnak.
.......... fák kérge alá bújnak.
.......... föld alatti vackán alszik.
.......... élelem után járnak fel a hó alatti járataikból.
.......... elrepültek Afrikába.
.......... megdézsmálja a pockok tanyáját.
.......... októberben fészkébe bújik.
.......... nem alszik igazi téli álmot.

1. Zoli téli táborban volt. Egy jegyzetfüzetbe leírta az élményeit. Olvasd el az egyik él-
ményét!

reccsen
2. Figyeld meg, hogyan választotta el Zoli a sorok végén a szavakat! Ha kifér- recs-
tek volna a sorban, hogyan írta volna le? Írd le a füzetedbe ezeket a szavakat csen
egybeírva!
65
TÉLUTÓ  JÉGBONTÓ
9. fejezet

– Mi az az alternatív? – kérdezi a gyerek.


– Hát, ami nem megszokott – válaszolja az apa.
Mit gondolsz, miről szólhat Az alternatív hóember című történet?

Az alternatív hóember
(1. rész)
Ma reggel fehéren ébredt a város, és amikor Barni félrehúzta a függönyt, még mindig
nagy pelyhekkel havazott.
– Juhé! – kiáltott, majd szélesre tárta az ablakot.
A beáradó friss, hideg levegő ébresztgetni kezdte Hannát és Dorkát. Barni összekapar-
ta a havat az ablakpárkányról, és egy hógolyót gyúrt belőle. Aztán törni kezdte a fejét,
hogy kit vagy mit dobjon meg vele. Megvan: a szomszéd ablakát! Nem, az nem jó. Betörhet.
De ha nem is törne be, Anyáék biztosan megharagudnának érte. Megvan: azt az öreg né-
nit ott az utcán! Nem, szegény alig tud járni a csúszós úton, talán még elesne. Hát akkor
kit? Barni hátrafordult, és körülnézett a szobában. Megvan!
Dorka éppen akkor kászálódott ki a kiságyból, egyik szeméből még ki se röppent
az álom. Hógolyóra egyáltalán nem számított. És akkor: paff ! Először csak meglepődött,
de amikor átütött a hógolyó hidege a pizsamáján, éktelen bömbölésbe kezdett. Anya és
Apa egyszerre szaladt be.
66
Az alternatív hóember
Mit gondoltok, (2. rész)
mi fog történni?
Miért gondoljátok ezt? Barni ekkor már próbálta vigasztalni Dorkát, de nem sok
Lássuk, hogyan sikerrel. Anya átöltöztette, ölbe vette, csitítgatta. Egy biztos:
folytatódik a történet! Dorka teljesen felébredt! Apa Barnit korholta.
Olvassátok tovább! – Jobb célpontot nem találtál, fiam?!
– Nem…
– Még szemtelenkedsz is?
– Tényleg nem, Apa! A szomszéd ablakára nem akartam dobni, meg az öreg nénire
sem. De el kellett már dobnom, mert nagyon hideg volt…
Eközben azért elkezdte összeszedni a hógolyó maradékait Dorka pizsamájáról és a sző-
nyegről. Egy újabbat gyúrt belőle, az eredetinél jóval kisebbet. Aztán – mivel nagyon hideg
volt – a kiságy szélére tette.
– Nem mondom, érdekes alternatív megoldást találtál a lányok felébresztésére – mor-
gott tovább Apa.
– Mi az az alternatív?
– Hát, ami nem megszokott. Ne mondd, hogy megszokott dolog hógolyóval ébreszt-
getni valakit!
Eközben Dorka kibújt az Anya öléből, és bosszút forralva elcsente a hógolyót az ágy
széléről. Azonban mielőtt lendíthette volna a kezét, Anya lefogta, és ismét ölbe vette.
– Van egy ötletem! – mondta. – Ezzel a hógolyóval már nem dobunk meg senkit. Reg-
geli után lemegyünk az udvarra, és építünk egy hóembert. Ez a hógolyó lesz a magja, jó?
– Ilyen kicsi lesz? – kérdezte durcásan Dorka.
– Nem, de ezzel kezdjük. Addig görgetjük, amíg akkora nem lesz, mint te, jó?
Dorka kicsit elmosolyodott.
– Dorka, kitennéd az ablakba, hogy addig ne olvadjon el? – kérdezte Anya.
Dorka elvette a hógolyót. Kicsit
gondolkodott, mert most is szí-
vesen megdobta volna Barnit. De
végül legyőzte a bosszúvágyat, és
az ablakhoz indult. Barni készsé-
gesen ugrott ablakot nyitni, s köz-
ben valami bocsánatkérés-félét is
motyogott.

Mit gondoltok, mi fog történni?


Miért gondoljátok ezt?
Lássuk, mi történt a folytatásban!

67
Az alternatív hóember
(3. rész)

Reggeli után aztán az egész család levonult az udvarra. Dorka kezdte el görgetni a hó-
golyót, és amikor a hógolyó akkora lett, mint a fél Dorka, átvette tőle Barni. Majd ami-
kor akkora lett, mint a fél Barni, átvette tőle Apa. S mikor végül akkora lett, mint a fél
Apa, Apa már nem tudta tovább görgetni. Közben Hanna és Anya meggörgették a máso-
dik golyót, és együttes erővel, nagy hórukkal felemelték az elsőre. A hóember fejét pedig
Dorka, Hanna és Barni együtt görgették, majd szánkóval a hóemberhez húzták. Mikor
egyben volt a hóember, Barni megszólalt:

– Kéne egy seprű a kezébe!


– Jaj – kiáltott Apa –, a rossz seprűt épp a múlt héten dobtam ki. De van egy ócska ha-
lászbotom a padláson, lehozom! – és már szaladt is. Mikor visszatért, a hóember kezébe
nyomta a botot.
– És mit fog ezzel a halászbottal a hóember? – kérdezte Barni.
– Halunk nincs, de van egy ráncos, öreg krumplim – mondta Anya, már hozta is,
és a horogra akasztotta.
– Hát szeme nem lesz ennek a hóembernek? – kérdezte Hanna.
– Nincs több krumpli, és nincs itthon egy szem gesztenyénk sem! – sopánkodott Anya.
Dorka és Hanna összenéztek.

Mi a véleményetek, hogyan folytatódik a történet?


Indokoljátok meg elképzeléseteket, majd olvassátok el
az utolsó részt is!
68
Az alternatív hóember
(4. rész)

Mindkettő cukorkát szopogatott. S mintha csak összebeszéltek volna, kivették a cukor-


kát a szájukból, a hóemberhez léptek, és a felső hógolyóba belenyomták azokat.
A hóember egyik szeme zölden, a másik pirosan csillogott.
– És orra nem lesz a hóembernek? – kérdezte Apa.
– Murok sincs itthon! – csapta össze a kezét Anya.
– De van egy kartoncsövünk a vécépapírból! – mondta Barni, és már futott is, hogy
lehozza.
– És a szája! Miből lesz a szája? – kérdezte Dorka.
Apa, Anya és Hanna tanácstalanul néztek egymásra.
– Már tudom – mondta Dorka; a zsebébe nyúlt, és előhalászta a tegnap elszakadt hajgu-
miját. Odalépett a hóemberhez, és belenyomkodta a fejébe. De a hajgumi vége lefittyent,
mintha szomorkodna a hóember, és legörbülne a szája.
– Szia, te, cukorkaszemű, hajgumiszájú, vécétekercsorrú, halászbotos hóember, aki
krumplit halászik! – kiáltotta Hanna. Hát miért szomorkodsz? Mert nincs sapkád?
Ekkor Apa elkiáltotta magát.
– Aki utolsónak ér az ajtóhoz, az a hóembernek adja a sapkáját!
Nagy visítozás támadt, hanyatt-homlok rohant mindenki a bejárat felé. Barni ért oda
elsőnek, aztán Anya, majd Dorka és Hanna. De hol van Apa? Az elején még ő volt a leg-
gyorsabb… Körülnéztek. Ekkor felemelkedett a friss hóból egy élő hóember! Orra, szeme,
szája, haja csupa hó volt, és egy picit hason-
lított Apához.
– Ehbothottam a hánkóban – hápogott
Apa, és nagy nehezen lábra állt.
– Segítek, Apa. De a sapkádat ne keresd! –
nagylelkűsködött Barni. Ezzel felkapta Apa
sapkáját, és a hóember fejébe nyomta.
Nagy nevetés támadt, a hóember fején pe-
dig estig ott díszelgett Apa angyalhozta csí-
kos sapkája.
– Alternatív hóember, az biztos – jegyezte
meg Barni –, de legalább igazi sapkája van!
Zágoni Balázs

Rajzolj te is egy alternatív hóembert!


A rajzodat tedd a portfóliódba!

69
Mondjátok el, milyen jelmezekbe öltöztetek fel tavaly
a farsangkor! Milyen ötleteitek vannak az idei farsangra?

1. Hallgasd meg a következő szöveget!

Családi forgatag farsang idején

1. Mi hárman vagyunk testvérek, így a farsangi időszakban három


maszkot és jelmezt kell megtervezni, elkészíteni. És azt is ki kell talál-
ni, milyen verset, mondókát találunk ki a bemutatkozáshoz. Mert
a farsangi felvonulás úgy szokott lezajlani, hogy először körbe sétá-
lunk, hogy mindenki lásson bennünket, utána pedig minden gyer-
meknek be kell mutatkoznia, hogy a közönség kitalálhassa, kik is
vagyunk.

2. A farsangi jelmezek megtervezését és elkészítését apu irányítja.


Meghallgatja az óhajainkat, aztán együtt megtervezzük, milyen is
legyen. Utána pedig közösen elkészítjük. De aput ilyenkor utoléri
az alkotási vágy. Azt mondja, hogy nem egyszerű, kartonból készí-
tett papírmaszkot tervezzünk. Ha hajlandóak vagyunk legalább egy
órát hanyatt fekve és mozdulatlanul maradni, akkor olyan maszkot
is lehet készíteni, amely hűen tükrözi az arcunk formáját.

3. Apu vastagon bekeni az arcomat az anyu arckrémével. A tesóim


újságpapírból kisebb darabkákat tépnek. Ezt több rétegben az ar-
comra helyezik. A papírrétegek viszont csak úgy tapadnak egymás-
ra, ha valamivel összeragasztják. Közben apu hosszasan magyaráz-
za, miért nem szabad ragasztót használni. Lisztből kevéske vízzel
csirizt készítenek, ezzel ragasztják egymásra a tépett papírt. A szeme-
met és a számat nem ragasztják le, de ha azt akarom, hogy a masz-
komnak orra is legyen, a számon kell lélegeznem. Apu számolja
a perceket: 10 percenként jelzi, hogy mennyi időt kell még kibírnom, amíg megszárad
a maszk. Érdemes kivárni. Ha elkészül, pont olyan lesz, mint az arcom, utána már csak
le kell vágni a széleket, a szem és száj nyílását, orrlikat is lehet lyukasztani. Az én arcfor-
mám megmarad, de ha akarom, ráfesthetem egy mesehős vagy egy állat arcát. Attól függ,
mi szeretnék lenni a farsangon.
70
4. Apuval azért is jó jelmezt készíteni, mert minden hóbortos ötletre talál megoldást.
És szerinte is unalmas minden esztendőben királylánynak vagy pókembernek öltözni.
Engem Hannának hívnak, de a teljes nevem Johanna. Ezért találtuk ki apuval, hogy az idén
Szent Johanna leszek a farsangon. Ő egy harcos francia lány volt, aki háborúra buzdítot-
ta a katonákat a királyért és az országért. El is készült már kartonból a mellvértem, lábszár-
védőm, sisakom. Bronzszínű festékkel fogjuk bekenni, hogy olyan legyen, mintha fémből
lenne. És a tesómnak ki kell faragnia a kardomat. A tesóm az idén Robin Hood akar lenni.
Ő ugyan nem francia, hanem angol, de a legendák szerint ő is harcos volt, és a szegényeket
támogatta. Az íj már elkészült, a sapkához már a pávatollat is beszereztük díszként. A jel-
mezhez viszont kell még egy mellény, egy tegez bőrből és nyilak.

5. Miközben apu régi idők régi történeteiről és hőseiről mesél, szabunk-varrunk. De csak
akkor, amikor anyu nincs itthon. Mert anyu a tavaly nem szólt semmit, amikor két fe-
hér lepedőt is szétvagdaltunk, hogy a tesómnak tógája legyen, mert római szenátor akart
lenni. De most biztosan meg fogja kérdezni, hogy ki használta el az arckrémét. Ebből
még nagy baj nem lesz, de mindannyian úgy gondoljuk, hogy jobb lenne, ha anyu csak
a farsang lejártával fedezné fel, hogy a kedvenc bőrszoknyáját szabdaltuk szét, hogy Robin
Hoodnak tökéletes bőrmellénye lehessen.
Fóris-Ferenczi Rita
Alkossatok csoportokat! Minden csoport
ismerkedjen meg egy szövegrésszel,
és oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

1. 1-es csoport. Az alábbi szavak közül melyeket találod meg


az első részben? A szöveg alapján alkoss velük mondatokat!
maszk, indián, álarc, jelmez, vers, fánk, mondóka,
felvonulás, bemutatkozás
2. 2-es csoport. Hogyan készül a jelmez? Állítsd sorba a követ-
kező állításokat a 2. szövegrész alapján!
Közösen megtervezzük a jelmezt. Apu meghallgatja
az óhajainkat. Közösen elkészítjük a jelmezt.
3. 3-as csoport. A 3. szövegrész alapján írd le a maszk elkészítésének folyamatát!
4. 4-es csoport. Válaszolj a kérdésekre a 4. szövegrész alapján!
• Apu szerint melyik jelmez unalmas? • Miért kell bronzszínű festéket használni
Mit gondolsz, miért? a kartonból készült jelmez festéséhez?
• Melyik nevet becézik Hannának? • Miből készülhet a jelmezhez a kard?
• Kinek lesz Szent Johanna jelmeze? • Milyen kellékek szükségesek a Robin
• Melyik jelmez készül kartonból? Sorold Hood jelmezhez?
fel, milyen kellékek szükségesek hozzá! • A szöveg alapján mi a tegez? Miből készül?
71
5. 5-ös csoport. Az 5. szövegrész alapján mely állítások igazak? Olvasd fel!
Munka közben apu a farsangról mesél.
Csak akkor szabunk-varrunk, amikor anyu nincs itthon.
Az idén a tesóm római szenátor akar lenni.
A római szenátor jelmez fehér lepedőből készül.
A Robin Hood jelmezhez felvágják anyu kedvenc bőrszoknyáját.
6. Rajzolj le egy farsangi jelmezbe öltözött gyereket! Választhatsz a szövegben szereplő
jelmezek közül is! Hogyan mutatkozna be?

1. Alkoss új szavakat a következő rajzok segítségével!

+
szem + üveg szemüveg

+
2. Gyűjts minél több két szóból álló szót!
3. A Családi forgatag farsang idején című szövegből keress ki, és írj le a füzetedbe hat
olyan szót, ami két szóból van összerakva!
4. Folytasd a szóláncot!
madár +etető etető + szék szék + láb ..........
5. Keresd ki a szólásokból a két szóból álló szavakat! Mit jelentenek ezek a szólások? Páro-
sítsd a megfelelő magyarázattal!
Felhúzza a nyúlcipőt. Hangoskodik.
Nyúlfarknyi az esze. Félénk.
Harangszóval megy nyulászni. Vigyorog.
Mosolyog, mint a nyúl a vadalmára. Ostoba.
Nyúlszívű. Elszalad.
72
1. Peti üzenetet írt az édesanyjának a füzetéből
kitépett papírdarabra. A keskeny papírcsí-
kon a sor végén el kellett választania a sza-
vakat. Figyeld meg, milyen szabályokat al-
kalmazott!
2. Lapozz vissza a tankönyvben azokhoz a sza-
bályokhoz, melyek segítségével megtanultad
a szavak elválasztását! Olvasd el!
3. Peti levelében vizsgáld meg az elválasztott
szavakat az elolvasott szabályok alapján!
Vannak olyanok, amelyek elválasztása eltér
az eddig tanultaktól. Melyek azok?
4. A levélben elválasztott szavak közül néhá-
nyat még más helyen is el lehet választani.
Írd le az alábbi szavakat a füzetedbe min-
den lehetséges helyen elválasztva:
Pl. elkészítettük: elkészítet-tük
el-készítettük
elké-szítettük
elkészí-tettük
napszem-üveg
el-indultam
csoki-tortát
buszmeg-állóban

Ha egy olyan szót kell elválasztani, ami két vagy több


egybeírt szóból áll, akkor a szavak határán választhatjuk el.
Pl. teherautó teher-autó
napszemüveg nap-szem-üveg
buszmegálló busz-meg-álló
elindul el-indul
Az egybeírt szavak alkotó szavait a szokásos módon választjuk el.
Pl. teher te-her
autó a-u-tó
73
Farsang
Ismétlés

Mi legyek a maszkabálon?
Valóság legyek vagy álom?
Vagy a négy évszakból tavasz?
Hófehér tél, amint havaz?
Lehetnék ősz, lehetnék nyár,
Békakirály, ki csókra vár,
Törpe, tündér, bősz óriás,
Büszke kakas, vén Tóbiás,
Döbrögi nagy, kerek hassal,
Csokitorta tejszínhabbal,
Ordas farkas, ősz nagymama,
Piros orrú Jancsi baba.
Két zsemle közt szendvicsember,
Kalóz, doktor vagy pékmester,
Gonosz sárkány három fejjel,
Robot, zsaru, hős Pókember.

Nagyi rám szól: – Nincs több jelmez,


Nincs, ki alakodra tervez,
Oly sovány vagy, gyere, egyél,
Vagy te legyél a seprűnyél!

Tóth Ágnes

J ÁT É K Alakítsatok zenekart a következőképpen: egy csoport rit-


musra tapsol, egy csoport pittyent, egy csoport lábbal
dobbant, és egy csoport mondja a vers szövegét! Játsszátok el a következő rit-
must egyszerre a vers szövegének mondása nélkül, majd a vers mondásával:
І І І І ! Váltsatok ritmust: П І П І ! Ismételjétek meg a feladatot úgy is,
hogy a verset némán, magatokban mondjátok, de a ritmust hangoztatjátok!

Álljatok körbe, a vers mondása közben ritmusra adjatok


J ÁT É K körbe először csak egy tárgyat (babzsák, teniszlabda, író-
szer), majd lehet kettőt vagy hármat!

1. Tanuld meg a verset a rajzok segítségével!


74
1. Írd ki a versből a két vagy több szóból álló szavakat, majd írd le őket elválasztva min-
den lehetséges helyen!
2. Alkoss új szavakat! Keress találó szavakat a megadott szavakhoz!
Pl. kulcslyuk, kulcscsomó, kulcstartó
madár........, zseb........, cipő........, levél........, hó........
3. A vers első részének utolsó négy sorát írd le a füzetedbe elválasztva!
(„Két zsemle közt... ”)

Olvassátok el a Mátyás napjához fűződő


február 24. – Mátyás napja népi mondást! Beszéljétek meg a jelentését!
Mátyás, ha jeget talál, megtöri,
ha nem talál, akkor csinál. Mátyás napja
Bizony az ideig nem volt még olyan feje-
delme a magyaroknak, akit a nép úgy szere-
tett volna, mint Mátyás királyt. Mert Mátyást
a nép úgy szerette, mint a galamb a tiszta bú-
zát. Ez az édes szeretet irányozta annak a vargának a lépéseit is, aki egy
reggel elindult a királyi palotába, és egyenesen fel akart menni a királyhoz.
– Mit akarnál jóember a királytól? – kérdi a katona, aki őrt állt a kapuban.
– Mátyás napja vagyon, vitéz uram – azt mondja a varga –, csak azért jöttem, hogy meg-
köszöntsem őfelségét mint atyámfiát, mivelhogy magamat is Király Mátyásnak hívnak.
Elnevette magát a katona:
– Vagyon ám valamennyi különbség Király Mátyás és Mátyás király közt, éppen annyi,
amennyi egy varga meg egy király közt vagyon.
Vissza kellett ballagni a palota kapujából a vargának, de mikor Mátyás király fülébe
jutott a dolog, mindjárt rendeltetett Király Mátyásnál egy pár sárga csizmát.
Szép Ernő
1. Nevezd meg a mese 4. Másold le helyes sorrendben a mondatokat!
szereplőit! Mátyás király új csizmát rendeltetett a vargától.
2. Mit készít a varga? A varga elindult a királyi palotába.
bundát, bútort A varga fel akart menni a királyhoz.
csizmát, hordót Az őrt álló katona megállította a vargát.
3. Társítsd az összetartozókat A varga beszélgetett az őrrel.
a szöveg alapján! Király Mátyás elballagott a palota kapujától.
fejedelem katona Mátyás királynak a fülébe jutott a dolog.
varga Mátyás király 5. Szerinted mi a hasonlóság és a különbség Király
őr Király Mátyás Mátyás és Mátyás király között?
75
Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat!
Felmérő

A nyúl meg a tavaszi hó


Egyszer, tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:
− Igen gyöngének érzem magamat.
Azt felelte a nyúl:
− Alighanem olvadsz, az a bajod. Ó, de sajnállak!
Mennyire fáj a szívem érted! Mennyit szaladgáltam
rajtad, jó meleg vackom volt alattad. Elrejtettél a róka elől, a farkas elől, védelmezőm, ol-
talmazóm voltál. Fehér a bundám, te is fehér vagy, nem láttak meg rajtad üldözőim.
Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett.
− Mi is lesz velem nélküled? Sas elragadhat, róka elfoghat!
Aztán gondolt egyet:
− Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen, kegyelmezzen meg neked, ne ol-
vasszon el!
El is iramodott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval, hagyja meg a havat.
Közben kisütött a nap, egyre erősebben melengette a földet, roskadt a hó, megáradtak
a patakok, megcsordultak a jeges hegyek. Nézte a nyúl, még keservesebb sírásra fakadt.
Azt mondta neki az erdő ura:
− A nap hatalmasabb nálam, nem tudok vele versenyezni. A havat nem tudom itt ma-
rasztalni. De adok neked szép szürke-barna bundát a fehér helyett, abban elrejtőzhetsz
nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se róka, se farkas.
Megvigasztalódott a nyúl, felvette mindjárt a vadonatúj bundát. Azóta is két bundát
hord a nyúl: télen fehéret, tavasztól őszig meg barnásszürkét.
Tarnay Márta nyomán
1. Jelöld a helyes válasz betűjelét!
Kik szólalnak meg a mesében?
3 pont
a. hó, nyúl, nap, erdő ura
b. hó, nyúl, nap
c. hó, nyúl, erdő ura
Miért jó, hogy a nyúlnak kétféle bundája van?
a. Mert könnyebben el tud rejtőzködni az ellenségei elől.
b. Mert unalmasnak találja az egyféle színű bundát.
c. Mert szereti cserélgetni a bundáit.
Ki mondta és kinek a következőt: Mennyire fáj a szívem érted!
a. A nyúl a hónak.
b. A hó a nyúlnak.
c. Az erdő ura a nyúlnak.

76
2. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások!
A hó elrejtette a nyulat a ragadozók elől. ____ 7 pont
Télen a nyúl bundája barnásszürke. ____
A nyúl sajnálta az olvadozó havat. ____
Télen a nyulat nehezebben lehet észrevenni az erdőben. ____
Az erdő ura nem akart segíteni a nyúlnak. ____
A napnak nagyobb a hatalma, mint az erdő urának. ____
A nyúl az erdő urától egy fehér bundát kapott. ____

3. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!


A nyúl megsajnálta az olvadozó .......................... . 3 pont
Az erdő urához fordult .......................... .
Az erdő ura egy .......................... bundát adott a nyúlnak.

4. Pótold a hiányzó j, ly betűket az alábbi szavakban!


harká___ bor___ú papagá___ 9 pont
bago___ ma___om sirá___
var___ú seregé___ só___om

5. Egészítsd ki a mondatokat két szóból álló szavak hiányzó részével!


Ősszel sok fa.............. lehull. 6 pont
A ..............virág tavasszal nyílik.
A kéményen van egy madár..............
.............. .
Télen sok hó.............. hull.
A szülinapi csoki.............. finom volt.
A ..............bolyban sok hangya van.

Értékeld a munkádat!
Színezz ki annyi négyzetet, ahány jó válaszod van! Haladj a nyíl irányába!
Elégséges Jó Nagyon jó

77
10. fejezet

FIÚK, LÁNYOK TITKAI


Dolgozzatok párban! Beszéljétek meg, mit tesz egy jó gyerek! Hát a rossz gyerek?

Jó leszek
Ezentúl jó leszek állíthatom
Reggeltől estig,
Tetőtől talpig,
Csupa jó leszek.
A fülemet ezentúl mindig megmosom,
Rendbe rakom a ruhám,
Tiszták lesznek a körmeim,
Köszönök szépen mindenkinek.
Azt teszem csak, ami szép és jó,
Ha már jó leszek.
Nem verekszem, nem csúfolkodom,
Nem húzom meg a lányok haját.
Semmit sem teszek, amit nem szabad
A legeslegjobb gyerek én leszek,
Ha majd nagy leszek.
De ezt a sok jóságot észben tartani
Azért nem tudja ilyen kis gyerek.
Fecske Csaba
1. Fejezd be a megkezdett mondatokat!

Amikor jó vagyok, akkor... Amikor rossz vagyok, akkor...

2. Sorold fel a vers alapján!


Mit tesz egy jó gyerek? Mit nem tesz egy jó gyerek?
rendbe rakja a ruháit, ... nem verekszik, ...
állíthat: 3. Hogyan utasítanak a szüleid helyes viselkedésre a következő hely-
(itt) mondhat, helyzetekben?
kijelenthet • étkezésnél • este lefekvéskor
78
4. Hogyan utasít helyes viselkedésre a tanító néni a következő helyzetekben?
• szünetben • csoportmunka közben
5. Milyen helyzetben hangzottak el a következő utasítások? Játsszátok el!

Ne vágj mások Beszélj Ne felejts el Pucold meg Nézz szét


szavába! illedelmesen! köszönni! a cipődet! az átjárónál!

Ne kötekedj! Kérd szépen! Ne csámcsogj! Ne tolakodj! Ne irigykedj!

1. Saját nevükön nevezz meg fiúkat, lányokat az osztályotokból! Írj a füzetbe lányneveket
és fiúneveket!
Kati, ... Kati
Balázs, ...
Balázs
2. Minden kék léggömbnek keresd a piros párját! Mit vettél észre?

Cirmos város Panni


tenger Románia
Fekete-tenger
ekete-tenger
Kolozsvár
K
ország cica
fiú Ottó
ttó kutya Bodri
lány

3. Csoportosítsd az alábbi szavakat a megadott szempontok szerint!


ország város falu folyó állat
Románia, Karácsonyfalva, Bodri, Segesvár, Brassó, Svédország, Cirmos, Olt,
Maros, Kotkoda, Franciaország, Temesvár, Bikafalva, Máréfalva, Szamos, Vuk
4. A gyermekek hétvégi élményeket meséltek egymásnak. Péter leírta a Tamás élményeit,
de hét helyesírási hibát ejtett. Keresd meg!

79
5. Olvasd el a verset!
Fiók
Van Pistának vadgesztenye,
egy fiókja, fenyőtoboz,
ki-kihúzza, fél ceruza,
be-betolja. törött rugó,
Mindenféle olló, fénykép,
akad benne, üvegdugó,
mágnespatkó, hegyező, körző
rozsdás penge, s még egy penge –
rajzszeg, radír, minden van, csak
üres doboz, rend nincs benne.

Majtényi Erik

6. Képzeletben nézz bele Pista fiókjába! A vers alapján melyik tárgyról lehet tudni, hogy
pontosan hány van belőle?
7. Rita átírta a verset. Figyeld meg, hogy Mindenféle akad benne:
a Rita versében miből mennyi van, és mágnespatkók, rozsdás penge,
ezt honnan tudjuk! s íme-íme: még egy penge.
Ha szeretnéd, folytasd a versírást úgy, Rajzszegből hat, s még egy penge,
hogy minden tárgyról kiderüljön, hány ez már éppen három penge.
van belőle! Néhány radír, talán kettő.
Üres doboz... rengeteg,
8. Olvasd el az alábbi szöveget! Figyeld számolom, s hát nem is kettő,
meg, hogyan fejeztük ki azt, hogy va- hanem éppen tizenkettő!
lamiből több van!
Pista íróasztaláról eltűnt néhány ceruza. Mikor észrevette, felkiáltott:
– Hol vannak a ceruzáim?
– Rengeteg ceruzát vettem neked, keresd elő! – mondta anya.
Ahogy keresni kezdte, két ceruzát az asztal alatt, egy pár ceruzát a fotelen, de a
legtöbb ceruzát a táskájában találta meg.
– Végre megvannak a ceruzák! Írjátok le, mi minden van a fiókotokban!
Egy tucat ceruza került elő. Hasonlítsátok össze a listáitokat!
80
J ÁT É K Mit szeretnél kapni ajándékba a következő szülinapodra?
Írd körül a társaidnak anélkül, hogy megneveznéd! A társaid
találják ki! Pl. Kerek. Gumiból van. Lehet rúgni, dobni, célozni vele játék közben.
Mi az? (labda)

J ÁT É K Játszd el, hogy ajándékot kapsz, és most bontod ki az aján-


dékos dobozt! A kapott ajándékot némajátékkal, utánzó
mozdulatokkal próbáld ki, próbáld fel, használd! A társaidnak kell kitalálniuk,
hogy mi volt az ajándék.

Semmi az egész
Az úgy volt, hogy még a múlt héten elkértem az e heti zsebpénzemet, mert a múlt
hetit sajnos elköltöttem az előző héten, és ezért most mondtam apunak, hogy kivételesen
legyen szíves ideadni a jövő havit erre a hétre, mert Ancsurnak születésnapja lesz, és meg
akarom neki venni a nagy sárga kutyát.
Apu azt mondta, hogy ez így nem lesz jó, ha mindig többet
költök, mint amennyi pénzem van.
Ezt olyan sokáig mondta, hogy engem már teljesen meggyőzött
arról, hogy aki rendesen beosztja a pénzét, annak mindig van,
és már biztosra vettem, hogy ad. De nem adott.
Kértem anyutól is, de ő meg azzal jött, hogy higgyem el, az a leg-
kedvesebb ajándék, amit az ember maga csinál. Végül mégis adott
tíz forintot.

1. Mire kért pénzt a történet főszereplője a szüleitől? forint:


2. Miért nem adott neki az édesapja? Magyarországon
használt pénznem
3. Mit mondott az édesanyja?
Megnéztem még egyszer a kirakatban a nagy sárga kutyát, ami az Ancsurnak annyira
tetszett, és sokba került. A gesztenyés néni előtt találkoztam össze a Bauer Tündével.
– Mi van Bauer? – mondtam neki. Mondta, hogy az ő bábszakkörük nyerte a megyei
vetélkedőt, és a kutyaparádéban ő volt a zöld kutya. Mondtam, hogy nagyon szeretem
a kutyákat, most is egy kutyát néztem a kirakatban.
– Ez is kutya neked? Legyintett a Bauer, és azonnal elcipelt a lila iskolába, és megmu-
tatta a bábszakkör összes kutyáját a polcokon, és még ugatott is hozzá.
Mondtam a Bauernek, hogy milyen rég szeretnék bábozni én is, de ilyen helyes kutyákat
biztos nem tudnék csinálni, mert az nagyon nehéz lehet.
– Á – mondta a Bauer –, semmi az egész, majd megtanítalak rá –, és már elő is vett egy
darab piros posztót, meg ollót, meg krétát.
81
4. Kivel találkozott a főszereplő? Hol?
5. Milyen szakkörre járt Bauer? Hová? Ott miket készítettek?
Otthon anyukám annyira örült, hogy mégiscsak hallgattam rá,
és magam csinálok ajándékot az Ancsurnak, hogy mindjárt neki-
ült, és összevarrta és kitömte a piros posztót, ami igazán kutya lett.
De a pingponglabdát, amiből a szemet csináltuk én fűrészeltem ketté.
Ancsurnak csak csütörtökön lesz a születésnapja, de én nem bír-
tam már kivárni, és ma megmutattam neki a piros kutyát.
Azt mondta, hogy sokkal szebb, mint a sárga a kirakatban, és ő biztosan nem tudna ilyen
helyes kutyát csinálni. Á, mondtam az Ancsurnak, semmi az egész, majd megtanítalak rá.
(Janikovszky Éva nyomán)
6. Miért örült a főszereplő anyukája? Mit segített neki?
7. Mikor lesz az Ancsur születésnapja? Mikor látta meg az ajándékot? Mit szólt hozzá?
8. Számozással helyezd el az események helyszíneit a következő idővonalon! Figyeld meg,
hogy hol kezdődött, milyen helyeken folytatódott, és hol fejeződött be a történet!
otthon kirakat előtt lila iskola gesztenyés néni előtt otthon

1 2 3 4 5
9. Állítsd sorrendbe az apa és fia között zajló beszélgetés mondatait! Másold le helyesen!
– Apu, kivételesen megkaphatnám a jövő heti zsebpénzemet ezen a héten?
– Nincs, és Ancsurnak szülinapja lesz. Ajándékot szeretnék venni.
– Az e hetit is elkérted már a múlt héten. Már nincsen belőle?
– Ezután igyekszem jobban beosztani a zsebpénzem.
– Ez így nem lesz jó, ha mindig többet költesz, mint amennyi pénzed van.

1. Figyeld meg a szülinapi meghívó szö-


vegét! Szerinted melyek a legfonto-
sabb információk rajta?

2. Válaszolj a kérdésekre!
• Ki írta a meghívót, és kinek?
• Melyik nap és hány órától lesz
a szülinapi buli?
• Hol lesz a szülinapi buli megtartva?

3. Készíts te is hasonló meghívót!

82
Kinek talál
1. Pótold az első szótagot a nevekben, és írd le őket! a neve?
Például: Ri-ta Egyik barátom
Halász,
...-mu ...-mő-ke
...-cső ...-ni-kő Fél a víztől, nem
halász.
...-ni-kó ...-roly ...-so-lya ...-gely
A másik meg
2. Írd le, kik kapnak majd tőled szülinapi meghívót! Írd le a teljes Fekete,
nevüket! Például: barátom: Szabó Attila Szőkén virít
szomszéd néni: Kovács Piroska. a feje.

3. Egyes családok a foglalkozásukról kapták a nevüket. Kovács Pál nem


Például: Kertész, Kocsis. Gyűjts te is hasonlókat! kalapál,
Füstös Berci
4. A családnevek öröklődtek, de a foglalkozások nem mindig. sem pipál.
Egészítsd ki a mondatokat a minta alapján!
Példa: Kertész Péter nem gondoz virágot, tehát nem kertész. Kocsisnak nincs
kereke,
.......... Géza nem őröl búzát, tehát ő nem .......... .
Szekeresnek
.......... Pál nem varr ruhákat, tehát ő nem .......... .
szekere...
.......... Miklós nem fog halat, tehát ő nem .......... .
.......... László főzni tanul, lehet belőle .......... . Kinek talál
.......... Pista nem őrzi a nyájat, tehát ő nem .......... . a neve?
5. A vers alapján még miről kaphatták a családnevüket az emberek? Tolna Éva

1. Mire mondhatjuk a következő tárgyak közül, hogy kütyü?


adathordozó, távirányító, mobiltelefon, vasaló, számítógép billentyűzete,
MP3-as lejátszó, tolltartó, fényképezőgép, web-kamera, fülhallgató

Kütyüs mese
Barni a számítógép előtt ült, és rajzfilmet nézett CD-ről. Egyszer Apához
fordult, és megkérdezte:
– Apa, amikor te kicsi voltál, te is néztél rajzfilmet a számítógépen?
– Nem – válaszolta Apa.
– Miért nem?
– Mert nem volt számítógép. kütyü:
– És CD sem? kis méretű techni-
– CD sem. kai eszköz, tárgy
– És akkor te min nézted a rajzfilmet, amikor kicsi voltál?
83
– A tévében.
– És Anya?
– Ő is a tévében.
– És Ika mama hol nézte a rajzfilmet, amikor kicsi volt? A tévében?
– Amikor Ika mama kicsi volt, akkor tévé sem volt.
– Szegény Ika mama! – sajnálkozott Barni.
– De néha az anyukája vagy az apukája elvitte moziba, és ott látott rajzfilmet. És nem
volt szomorú.
– És amikor Ika mamának az apukája kicsi volt ő hol nézett rajzfilmet?
– Akkor még rajzfilm sem volt.
– Nem volt rajzfilm? Szegény Ika mamának az apukája! Biztos szomorú volt.
– De Ika mama apukájának az apukája néha elővett egy szép meséskönyvet, és estén-
ként mesét olvasott a gyerekeknek.
– Akkor nem voltak szomorúak?
– Nem voltak. Nem is tudták, hogy mi az a rajzfilm.
– És Ika mama tatájának a mamájának a tatája, nagyon-nagyon régen, ő is szép mesés-
könyvből olvasott mesét a gyerekeknek esténként?
– Nem, akkor nem volt meséskönyv. És villany sem volt.
– Meséskönyv se, és villany se? Szegény Ika mama tatájának a mamájának a tatája! Biz-
tos nagyon szomorú volt.

84
– De Ika mama tatájának a mamájának a tatájának az apukája odagyűjtötte a gyerekeket
a tűzhely köré, és elkezdett mesélni nekik.
– És honnan tudta a mesét, ha meséskönyv se volt?
– Mesetündér súgta a fülébe a szavakat.
– És szép mese lett belőle?
– Nagyon szép. Olyan, amit még senki sem hallott.
– És Apa, amikor én nagy leszek, és lesz kisfiam, akkor ő min fogja nézni a rajzfilmet?
– Egy kütyün.
– Egy kütyün? Az micsoda?
– Nem tudom. De nem vagy szomorú miatta, Barni, ugye?
– Nem vagyok. De Apa, játsszuk most azt, hogy nagyon-nagyon régen van, és oltsuk le
a villanyt, és az udvaron csináljunk egy nagy tüzet, és üljünk oda, és te mondjál mesét.
– De nem tudok, ha nem jön Mesetündér.
– Biztosan jön, én tudom – mondta Barni, és húzta Apát kifele, az udvarra.

Zágoni Balázs

1. Keresd ki a kérdésekre a választ a fenti meséből! Játsszátok el, hogy megérkezik


• Hol nézi Barni a rajzfilmet? a Mesetündér!
• Hol nézte Barni apukája a rajzfilmet?
• Hol nézte Ika mama a rajzfilmet?
• Kitől hallott Ika mama apukája mesét?
• Hol mondták a meséket réges-régen?
• Min nézi majd Barni fia a rajzfilmet?
2. Kihez hogyan jutott el a mese? Párosítsd!
kütyü apa és anya
számítógép, CD Ika mama
tv Barni
mozi Ika mama tatájának a mamájának a tatája
meséskönyv Barni kisfia
tűzhely Ika mama apukája
3. Te kinek a helyében szeretnél rajzfilmet nézni, mesét hallgatni? Miért?
• Barni gyereke helyében,
• Barni helyében,
• Barni apukája helyében,
• Ika mama helyében,
• Ika mama apukája helyében,
• Ika mama tatájának a mamájának a tatájának a helyében.
4. Rajzold le, hogyan képzeled el a Mesetündért! Mesélj róla!
85
11. fejezet

HETEDHÉT ORSZÁGON INNEN...

1. Hunyd be a szemedet, majd hallgasd meg Balázs Imre József A mese című versét!
2. Rajzold le, és színezd ki azokat a képeket, amiket láttál a vers hallgatása közben!
3. Olvasd el a szöveget! Hasonlítsd össze a rajzoddal, majd sorold fel, mit fedezel fel a raj-
zodon is és a szövegben is!

A mese
A mese messziről jön,
a mese mégse fáradt.
Ismeri a forrást,
a felhőket s a fákat.

A mese messze elvisz,


árnyas, titkos úton.
Barlangba világít,
háncsból hidakat fon.

A mese kopogtat,
bejön hozzád, dúdol,
de csak akkor lesz kész,
amikor elalszol.

Balázs Imre József

1. Nevezd meg, milyen szereplőkkel találkoztál eddig az általad ismert mesékben!

86
2. Olvasd el A parázs című népmesét!
A parázs
Volt egyszer egy szegény ember meg egy szegény asszony. Szegények is voltak, öregek is
voltak, csak úgy tengődtek-lengődtek egy napról a másra.
Mondja egyszer az asszony az urának:
− Menjen el kend a bíróhoz, hátha adna egy fazék lisztecskét!
Elmegy a szegény ember, lisztet kér a bírótól Isten nevében, de a bíró azt mondja:
− Isten nevében nem adok, hanem csak kölcsönbe, holnap hozza meg!
No, hazaviszi a lisztet, s az
asszony főzéshez, sütéshez
akar látni, de tűz nem volt.
− Menjen, hozzon már egy
kevés parazsat is valahon-
nét! − mondja az urának.
Kiüríti a szegény ember a
lisztet a fazékból, s megy vé-
gig az utcán, de akkor már
minden háznál sötét volt, se-
hová se mehetett be. Egyszer
csak tűzvilágot pillant meg az
utca végén, s addig ment, míg
a tűzhöz nem ért. Hát egy ősz
öregember ült a tűz mellett.
87
Fehér volt a szakálla, mint a hó, s éppen övig ért. Köszönti az ősz öregembert:
− Adjon isten jó estét, öregapám!
− Adjon isten, fiam! Mi jóban jársz?
− Tűzért jöttem, öregapám. Ad-e egy fazék parazsat?
− Hogyne adnék, fiam, mikor látom, hogy szegény ember vagy.
A szegény ember megtöltötte a fazekat parázzsal, megkö
megköszön-
te az ősz öregembernek, jó éjszakát kívánt neki, s elment haza.
Mindjárt tüzet gyújtottak, s ami pa-
rázs megmaradt, a fazékban hagyták,
hogy másnap reggel is tüzet gyújt-
hassanak.
Hát, uram teremtőm, reg-
gel, amikor fölkelnek, mit lát-
nak a fazékban? Csupa arany
meg ezüst volt a parázs he-
lyett! De bezzeg szaladt a sze-
gény ember a boltba, vett egy
zsák lisztet, s mindjárt meg-
vitte a bírónak a kölcsönt.
Csodálkozott a bíró, hogy
ilyen pontosan megvitte a sze-
gény ember a kölcsönt. Szerette volna, ha nem viszi meg, mert akkor a lisztért elvette volna
a szegény ember házacskáját! Kérdi a szegény embertől:
− Hát kend hol kapott lisztet?
− A boltban.
− S hát a pénzt hol kapta?
A szegény ember elmondta, hogy s mint járt. Hiszen egyéb sem kellett a bírónak. Csak
azt várta, hogy beesteledjék, ment ő is ahhoz a tűzhöz: vitt magával egy fazekat is.
Hát csakugyan ott ült a tűz mellett az ősz öregember. Köszönti a bíró:
− Adjon isten, jó estét, öregapám!
− Adjon isten, fiam! Mi jóban jársz?
− Tűzért jöttem, ha adna.
− Töltsd meg fiam a fazekadat, van itt elég.
Bezzeg hogy megtöltötte a bíró a fazekat szí-
nültig, s betette az ágy alá. De még reggel sem lett,
bekukucskált az ágy alá, hadd
pernye: lám, tele van-e arannyal s ezüst-
elégett szalma tel a fazék?
hamva Az ám, tele volt − pernyével.

Magyar népmese
88
1. Társítsd a hasonló jelentésű szavakat, kifejezéseket!
tengődtek-lengődtek alig éltek
tűzvilágot korán reggel
hajnalhasadtakor telis-tele
színültig világosságot Játsszátok el a meséből
azt a jelenetet, amelyet
2. Keresd a helyes választ minden kérdésre! a legérdekesebbnek tartotok!
• Hová küldte először az asszony az embert?
• Mit kellett kérnie?
• Hogy kapott lisztet a szegény ember?
3. Ki mondta és kinek? Keresd ki a szövegből!

– Tűzért jöttem,
– Tűzért – Töltsd meg,
öregapám. – S hát a pénzt
jöttem, fiam, a fazekadat,
Ad-e egy fazék hol kapta?
ha adna. van itt elég.
parazsat?

4. Keresd ki, és olvasd fel azt a mondatot, amelyből megtudod, hogy miért nem volt jó em-
ber a bíró!

1. Egészítsd ki a hiányos szavakat a megfelelő végződésekkel!


A szegény ember tüzet rakott. Időnként rátett a tűz___ egy-egy gallyat. Hogy a tűz___
ereje legyen, egy nagyobb darab fára lett volna szüksége. Felállt, és eltávolodott
a tűz___, mert meglátott egy farönköt. Ahogy visszaért, egy parázs szökkent feléje
a tűz___. Félreugrott, mert tudta, hogy nem szabad játszani a tűz___.
2. Válaszd ki, és írd le, miből készülhetett a hamuban sült pogácsa!
csokoládéból vajból húsból tejfölből
krumpliból túróból rozsból sóból -ból
lisztből tojásból vízből cukorból
tejből kovászból mazsolából mézből -ből
3. Írd le kiről, miről olvastál, hallottál már a mesékben: oroszlánról, medvéről,
egérről, ...
-ról
-ről

89
4. Olvasd el Krecsmáry László versét, majd írd ki a versből, ki kitől fél!
Kitől fél a kisegér?
No, kitől? Ki kitől fél?
No, kitől?
az egér a...
Nem fél, csak a macskától,
és mástól senkitől!

És a macska kitől fél?


-tól .
No, kitől? a macska a..
-től No, kitől?
Nem fél, csak a kutyától,
és mástól senkitől!

S kitől fél a kutyuska?


No, kitől?
No, kitől?
a kutya a...
Épp csak a gazdasszonytól,
és mástól senkitől!

S a gazdasszony kitől fél?


No, kitől?
No, kitől? a gazdasszony az...
Nem fél, csak az egértől,
és mástól senkitől!

5. Csoportosítsd a szavakat! Írd le!


kunyhóból, szekérről, víztől, varázslóról, kastélyból, hollótól, óriástól, lyukból,
erdőből, királylányról, szellőtől, tóról
-ból, -ből -tól, -től -ról, -ről
kunyhóból, ... víztől, ... szekérről, ...

6. Egészítsd ki a szólásokat, közmondásokat! Dolgozzatok csoportban! Az 5. feladat


Kinek és mikor mondhatták? szavainak felhasználásával találjatok ki
Bolond lyuk___ bolond szél fúj! egy mesét, és készítsetek hozzá kép-
Jó___ is megárt a sok. sort! Meséljétek el a képsor alapján!
Nem látja a fá___ az erdőt.
Madarat tollá___, embert barátjá___ ismered meg.
Kutyá___ nem lesz szalonna.
Akit a darázs megcsípett, a szúnyog___ is fél.
90
A -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről végződésekben
mindig hosszú ó, ő-t írunk.

7. Olvasd el a szöveget, majd írd le tollbamondás után!


Olvastam egy mesét a bátor királyfiról. Ő nem félt a sárkánytól, sem az óriástól.
Kiszabadította a királylányt a rabságból.

Dolgozzatok csoportokban!
Találjatok ki egy-egy mesét
A tulipánná változott királyfi
az alábbi szavakkal, kifejezésekkel:
Volt egyszer egy király, annak volt egy fia. Azt
királyfi, szerencsét próbálni,
mondta egyszer a fiú az apjának:
varjú, halacska, öregember,
– Édesapám, én most elmegyek, és addig vissza
szépséges királylány, három próba.
sem jövök, míg meg nem találom a legszebb lányt
a világon.
– Menj, édes fiam – mondta az apja –, és járj szerencsével!
Ment a királyfi, ment, mendegélt, útjában sűrű erdőbe tévedt. Egy tüskebokorban varjú ká-
rogott kétségbeesetten. Jószívű volt a királyfi, kiszabadította a varjút, s az meg így szólt hozzá:
– Húzz ki egy tollat a szárnyamból, s ha valaha bajba kerülsz, röpítsd a levegőbe a tollat,
nyomban ott leszek, és segítek rajtad.
A királyfi eltette a varjútollat, s ment tovább. S egyszer csak látja ám, hogy halacska vergődik
az egyik kiszáradt keréknyomban. A királyfi megszánta a halacskát, elvitte a tóhoz, beledobta.
Az meg így szólt hozzá:
– Vegyél le a hátamról egy pikkelyt, s ha valaha bajba kerülsz, dobd vízbe a pikkelyt! Nyom-
ban ott leszek, és segítek rajtad.
Ezután meg egy öregembert látott meg a királyfi, szomjas volt az öreg, és éhes is. A királyfi
jó szívvel megitatta, megetette, az pedig így szólt hozzá:
– Tépd ki két hajszálamat, s ha valaha bajba kerülsz, ereszd szélnek, nyomban ott leszek,
és segítek rajtad.
Ment tovább a királyfi. Harmadnapra egy falu határába ért. Meghallotta, hogy lakik itt egy
öreg király, van annak egy világszép lánya, de ha azt valaki feleségül akarja venni, a kérőnek
úgy kell elbújnia, hogy a királylány ne találja meg.
– No, ezt én megpróbálom – gondolta a királyfi. A királykisasszony azt mondta neki, hogy
háromszor próbálhat szerencsét. Ha egyszer is el tud bújni úgy, hogy ő nem találja meg, hát
a felesége lesz.
No, a királyfi levegőbe dobta a varjútollat. Jöttek a varjak seregestül, fölvitték egy magas
hegy tetejére. De a királylány egyenesen oda ment, meg is találta, ki is nevette a királyfit.
Másnap tóba dobta a pikkelyt. A partra úszott egy hatalmas hal, annak a hasában bújt a ki-
rályfi. De jött ám a királylány, merítőhálóval kifogta a halat meg a királyfit, és még ki is nevette.
91
Harmadnap szélnek eresztette a két hajszá-
lat. Jött az öregember, megcirógatta a királyfit,
az nyomban tulipánná változott, és az öreg-
ember a kalapja mellé tűzte.
Kereste a királylány a kérőjét, de hiába ke-
reste. Akkor a szépséges lány elé állt az öreg-
ember, a kezébe adta a piros tulipánt. A szép
lány meg is csókolta a virágot, s nyomban újra
királyfi lett.
– Te az enyém, én a tied – mondta a király-
lány, s mindjárt meg is tartották a lakodalmat.
Magyar népmese
1. Mondd el, mi volt a legérdekesebb fordulat a mesében!
2. Másold le, kikről olvastál a mesében!
királyról, halacskáról, ökröcskéről, boszorkányról, királyfiról, tündérről, varjúról,
királykisasszonyról, óriásról, öregemberről, halról, rókáról, varázslóról
3. Ha varázsolhatnál, mivé változnál át? Válassz ki öt szót, és másold le! Választásodat
indokold!
paripává, almává, tűvé, banyává, hangyává, törpévé, hollóvá, keselyűvé, békává,
medvévé, körtévé, kígyóvá, rózsává, egérré, csillaggá, sárkánnyá, királlyá, herceg-
gé, királylánnyá, erdővé, mostohává, óriássá, kenyérré, galambbá, darázzsá, pil-
langóvá, oroszlánná
4. Keresd ki, és olvasd fel azt a részt, amiből megtudjuk, miért indult el a királyfi!
5. Nevezd meg a próbát, amelyet ki kellett állnia a királyfinak!
6. Válaszolj a kérdésekre röviden!
a. Hogyan segített a királyfi… b. Mit adott a királyfinak…
a varjúnak? a varjú?
a halnak? a hal?
az öregembernek? az öregember?
c. Hová bújtatta a királyfit…
a varjú?
a hal?
az öregember?
Csoportban játsszátok el
7. Válaszd ki, melyik közmondás illik a meséhez!
a számotokra legérdekesebbnek
Jótett helyébe jót várj!
tűnő jelenetet!
Többet ésszel, mint erővel.
Az nevet, aki utoljára nevet.
Ki sokat markol, keveset fog.
92
12. fejezet
JÁTSSZUNK SZÍNHÁZAT!
Alkossatok csoportokat! Írjátok le egy lapra azokat
a szavakat, amelyek a színház szóról jutnak eszetekbe!

1. Olvasd el a plakátot!

Bemutató: 2015. március 1. du. 5 óra


Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Ház

KÁDÁR ANNAMÁRIA
Lilla és Tündérbogyó
előadás 2 részben
Szereposztás:
Lilla és Tündér-
bogyó a mesék Lilla ....................................... Fülöp Anna
szereplői. Tündér- Tündérbogyó.......................... Kerekes Boglárka
bogyó Lilla kép-
zeletbeli barátja. Anyu ...................................... Gáll Erika
Lilla mozgékony,
érdeklődő kislány,
Apu ........................................ Szabó Ernő
aki számára a vi- Nagymama ............................. Péter Ágnes
lág gyönyörű.
Mindent fel sze- Nagytata................................. Fekete Ágoston
retne fedezni, de Keresztmama ......................... Kovács Nóra
néha nagyon fél.
Tündérbogyó Keresztapa.............................. Miklós László
a segítsége, aki
mindenre jól tud- Misi bácsi ............................... Balázs József
ja a választ, Misi bácsi felesége .................. Bartos Mária
együttérez Lillá-
val. Akkor is meg-
nyugtatja, ha Rendező: Szabó Zsolt
dühös vagy irigy-
kedik az újszülött Díszlet- és jelmeztervező: Bálint Károly
kistestvérére. A tervező munkatársa: Bán Sára

93
2. Egészítsd ki a plakát alapján a mondatokat! Írd le a füzetedbe!
• Az előadás címe: ................... • Lilla szerepét játssza: ...................
• A történet írója: ................... • Az előadás rendezője: ...................
• Az előadás helyszíne: ................... • Lilla képzeletbeli barátja: ...................
3. Egészítsd ki egy-egy számmal a mondatokat! Írd le a füzetedbe!
A darabban ...... színész játszik. A női szereplők ......-an, a férfiak ......-en van-
nak. Az előadás délután ...... órakor kezdődik. A műsor közben ...... szünet van.
4. Olvasd el a Lilláról és Tündérbogyóról szóló meserészletet!

Kinek kellett ez a testvér?


– Vendégeink jönnek, Tündérbogyó! Itt lesznek nagymamáék, kereszt-
mamáék és Misi bácsiék. Szeretem, amikor ilyen nagy nyüzsgés van itthon.
Jönnek a vendégek, és hoznak nekem ajándékot. Biztosan elmondják megint,
hogy milyen nagyot nőttem, és megnézik a kistestvéremet, Attilát. Szerintem ők is nevetni
fognak, hogy Réka közben átváltozott Attilává. Emlékszel, Tündérbogyó, mikor anyához
mentünk látogatóba, a kórházba, mennyire meg voltam sértődve, hogy megváltoztatták
a testvérem nevét. Megegyeztünk, hogy Réka lesz. Haragudtam anyura, mert nem tartotta
be az ígéretét, és Attilának nevezte el. Most már megszoktam, de azért mégis haragszom.
– Igen, de egy kisfiú csak nem lehet Réka ugye? – mosolygott Tündérbogyó.
– Igazad van, Tündérbogyó. Mégsem lehet Réka. Nézd, már megint alszik. Nem tudom,
hogy tud ennyit aludni! És enni. És mit tudnak nézni rajta? Csak föléje hajolnak, és dicsérik,
hogy milyen szépen alszik. És azt sem értem, miért haragszik anyuka, amikor odamegyek,
és fölébresztem, hogy nyissa már ki a szemét. Szeretném, ha játszanánk, de hát ő hozzám
sem szól, csak folyton sír. Emlékszel, hogy akkor is mennyit nyivákolt, amikor elvesztettük
a cumiját, és annyit kerestük?
– Láttam, észrevettem – mondta a szemét összehúzva Tündérbogyó.
– Mit láttál? Nem én voltam! – mondta Lilla. – Nem én dobtam el a cumiját! Egyszerűen
csak eltűnt. Te is láttad, mennyit kerestük.
– Hiszi a piszi – mondta Tündérbogyó.
– Gyere gyorsan, megérkeztek a vendégek, gyere gyorsan! Csókolom, csókolom, csóko-
lom, csókolom – hadarta Lilla izgatottan mindenkinek, és ott sertepertélt a vendégek körül.
Kádár Annamária
1. Másold le a mondatokat a találó befejezéssel!
Réka. sokat játszik.
Lilla testvérének a neve: Attila. A kistestvér sokat kacag.
Anita. sokat sír.
a zörgő. az esti mesét.
Egy napon eltűnt a cumi. Tündérbogyó tudja az igazságot.
a cumisüveg. a cumi helyét.
94
a testvére. Dolgozzatok csoportban!
Tündérbogyó Lillának a babája. Találjatok ki folytatást a törté-
a képzeletbeli barátja. netnek! Adjátok elő! A szerep-
osztásban segít a plakát.
2. Szerinted hogyan tűnt el a cumi? Válaszodat indokold!

1. Pótold a hiányzó szóvégződéseket a szövegben!


A meserészletben Lillá___ és Tündérbogyó___ ismerkedtünk meg. -val
Lilla nagyon szeretett volna játszani a testvéré___, Attilá___.
Vajon mi történt Attila cumijá___?
-vel
2. Írd le a képek alapján, mivel játszhat Lilla?

1. Figyeld meg az alábbi színházjegyet, és egészítsd ki a mondatokat!

c ZA TMÁRNÉMET
4. sor
cSZÍNHÁZ
S

SZATMÁRNÉMETI
ÉSZAKI SZÍNHÁZ
ÉSZAKI 12. szék
A fába szorult A fába szorult hernyó
hernyó mesejáték
2015. 02. 12. du. 5 óra
2015. február 12. du. 5 óra
4. sor 12. szék A későn érkezők csak a szünetben foglalhatják el a helyüket. A jegy ára 6 lej.

A színház ...................... található. A ...................... hernyó című darabot ......................


Hol? Milyen? Melyik?
hónapban játsszák. Egy jegyért ................... kell fizetni. Aki elkésik, csak a ...................
Mennyit? Mikor?
ülhet a helyére.
95
2. Olvasd el Lázár Ervin A fába szorult hernyó című meséjét!

A fába szorult hernyó


Egyszer fába szorult egy hernyó. Jó magas
fa legfelső ágába. És jajgatott, jajongott, sírt
keservesen.
– Valaki bömböl – dörmögte a medve.
− Valaki ordít − rivallta a farkas.
− Valaki szepeg − mekegte a kecske.
− Valaki sír! − kiáltott a róka.
− Valaki zokog − makogta a nyúl.
− Valaki rí − recsegte a borz.
− Valaki sír-rí − cincogta az egér.
− Valaki itatja az egereket − mondta a hőscincér.
− Valaki nagyon keservesen sírdogál − mond-
ta a katicabogár.
− Ej, ki lehet? − kérdezték mind együtt.
− Mentsük meg − mondta a medve; a medvék-
nek ugyanis általában jó szívük van.
− Mentsük! – vágták rá mindannyian.
− De hogyan mentsük meg? − kérdezte
a cincér.
− Megrázom a fát − mondta a medve.
A róka röhögött.
− Üvöltök egyet, s attól a fa elengedi − vélte
a farkas.
A róka heherészett.
− Tanácsokat kell neki adni − rebegte
a kecske.
A róka kacarászott.
− Helikoptert kell bérelni − így a nyúl.
A róka hahotázott.
− Fel kell ugrani az ágig − tanácsolta a borz.
A róka rötyögött.
− Avagy izé − jelentette ki magabiztosan
a cincér.
A róka röhécselt.
− Mit röhécselsz, kacarászol, heheré-
szel, hahotázol? − mérgelődött a katica. −
Inkább azt mondd, hogyan menthetjük meg!
96
− Talán neked nincs ötleted? − kérdezte tőle a róka.
− De igenis van! − kiáltott a katicabogár. − Egymás hátára kell állnunk, úgy elérjük.
− Na lám − mondta a róka −, nemcsak hét pettyed van, de eszed is.
Eldőlt hát, hogy egymás hátára állnak. Kicsit még vitatkoztak azon, ki legyen legalul.
Nosza, felugrottak egymás hátára. Legtetőn a katica.
− Egy hernyó! − kiáltotta.
− Eléred? − kérdezték a többiek.
A katica nyújtózott, de egy icipici hiányzott. Bánatosan leszólt hát:
− Még egy hangya kellene. Egy picurka hangya. Ha ráállna a hátamra, épp elérné.
− Azt mondod, egy hangya kellene? − kérdezte legalul a medve.
− Igen, egy hangya – mondta a katica −, egy icipici hangya. Akármilyen icurka-picurka.
− Hej, hangya! Hangya! Gyere ide, hangya! − kiabálták mindannyian…

Lázár Ervin nyomán

J ÁT É K Álljatok körbe! Mindenki kap egy állatnevet. Ugyanaz


az állatnév többször is szerepel. A játékvezető megnevez
egy szereplő állatot. Akik hallják a „nevüket”, helyet cserélnek. Az állatok szóra
mindenki helyet változtat.

1. Melyik állat hogyan szólalt meg? Egészítsd ki:


• A medve dörmögött. • A róka ............................. .
• A farkas ............................. . • A nyúl ............................. .
• A kecske ............................. . • Az egér ............................. .

2. Keresd ki a meséből az alábbi szavak rokon értelmű megfelelőit!


Írd le a füzetedbe!
sír kacag
3. A mese alapján utánozzátok, hogyan sír a fába szorult hernyó,
s hogyan beszélnek az állatok!
Pl. bömböl Valaki bömböl – dörmögte a medve.

J ÁT É K Utánozzátok a rókát! Álljatok körbe, és játsszatok neve-


tésláncot a szöveg alapján!
Pl. A róka röhögött. (A csoport utánozza a róka röhögését.)
A róka heherészett. (A csoport utánozza a róka heherészését.)

4. Szerinted milyen sorrendben álltak egymás hátára az állatok? Írd le a sorrendet!


5. Dolgozzatok csoportban! Találjátok ki a mese befejezését!
97
1. Olvasd el az alábbi verset! Jegyezd meg a kiemelt szavak írását, majd írd le tollbamon-
dás után!
Jó volna, ha tele volna?
farkassal A meggyfa kaláccsal? A kút kövér ponttyal?
darázzsal Erdő száraz gallyal? Ruhásszekrény ronggyal?
A zsebed darázzsal, Szőlőtő dinnyével?
A cipőd parázzsal? Hát a fejed ésszel?

2. Olvasd el a szóoszlopokat! Mit vettél észre? Folytasd a kiegészítést a füzetedbe!


hernyó hernyóval egér egérrel darázs darázzsal
medve medvével nyúl nyúllal kulcs kulccsal
kecske borz jegy
róka cincér fűrész
hangya farkas sirály
katica katicabogár asszony

3. Írd le a képek alapján mivel segíthetnél a hernyónak?

1. Olvasd el a színházi viselkedés illemszabályait! Keresd meg a kakukktojást!


• Mindig érkezz pontosan! • Figyelj az előadásra!
• Csak érvényes jeggyel utazz! • Köszönj az ismerősöknek!
• Öltözz az alkalomnak megfelelően! • Köszöntsd a művészeket tapssal!
98
2. Olvasd el László Noémi versét!

Anya és apa színházba megy

Anya és apa
színházba megy. Ehhez először
kiöltöznek, és jó szagot csinálnak
a lakásban; és viccelődnek: nehogy
majd eltörjem a másik lábam.

Mert az egyik múlt héten tönkrement.


Kuksolhatok ma egész este bent. Anya
fekete szoknyás, göndör a haja. Hiába,
engem nem visz sehova. Egy ideig.

Vonulnak nagykabátban, fénylő


cipővel. Veregetik a vállam: no, ne
lógasd az orrod! Fogócska közben
kellett volna átgondolni a dolgot,
most már egy kicsit késő.

Nézek, mint a tehén, a bambán


legelésző. Csodálkozom, hogy
ezek a szülők színházba menet
mennyire vitézek.

László Noémi

1. Válaszd ki a szó vagy kifejezés jelentését a sorban!


szépen felöltöznek szomorkodhatok
kiöltöznek az ajtó előtt öltöznek kuksolhatok üldögélhetek
kigombolkoznak kukucskálhatok

kézfogás boldog
fogócska kergetőzés bamba mamlasz
nyafogás bájos

ne töröld az orrod
ne lógasd az orrod ne himbálózz
ne szomorkodj
99
J ÁT É K Játsszátok el az alábbi mondókát! Kísérjétek mozdulatok-
kal! Mondjátok el többször, egyre gyorsabban!
• Tapsolni. (taps)
• A színházba tapsolni. (térd ütögetése, taps)
• El is mennék, nem is mennék a színházba tapsolni. (jobb, majd bal váll fel-
emelése, térd ütögetése, taps)
• Jegyem is van, bérletem is, el is mennék, nem is mennék, a színházba tap-
solni. (jobb, majd bal kéz felemelése, jobb, majd bal váll felemelése, térd
ütögetése, taps)

1. Írd le, hová teheted, vagy hol tarthatod a színházjegyet!


Hová teszed? Hol tartod?
pénztárcába, zsebembe, ... pénztárcában, zsebemben, ...

2. Marci üzenetet írt a családnak.


Sietett, és nem figyelt a helyes-
írásra. Ellenőrizd, hogy a Hol?,
Hová? kérdésekre felelő szava-
kat helyesen írta-e le!

3. Egészítsd ki a mondatokat a Hol? Hová? kérdések segítségével!


Anna színház___ készült. Indulás előtt zsebé___ tette a jegyet. Az előtér___
találkozott osztálytársaival. A kabátokat beadták a ruhatár___ . Elfoglalták
-ba helyüket a terem___. Az első sor___ megpillantották a tanító nénit.
-be
-ban Hol vagy? – színházban
-ben Hová mész? – színházba

4. Találd ki a szólásokat a képek alapján! Írd le a füzetedbe!

100
13. fejezet
NYITNIKÉK, NYITNIKÉK!
1. Keresd meg a naptárban, mikor ünnepeljük Sándor, József és Benedek névnapját!
2. Hallgasd meg a verset, majd hasonlítsd össze a vers alatt levő képpel azt, amit hallottál!
Három cimbora
Sándor, József, Benedek Hátul szuszog Benedek,
hozza már a meleget. cipeli a meleget.
Mindhármukon hátizsák, Sándor viszi a mezőre,
jönnek hegyen-völgyön át. József viszi az erdőbe.
Elöl Sándor billeg-ballag, A megmaradt meleget
a nyomában József baktat. tóba szórja Benedek.
Osváth Erzsébet

Tavaszi dal
Domboldalon virít már a
J ÁT É K Álljatok körbe! Képzeljétek el, hogy Kikerics, kikerics,
a hátatokon van egy hátizsák, és ab- Télfoszlányoknak a mezőn
ban cipelitek a meleget! Baktassatok, billegve-ballagva, Híre sincs, híre sincs.
közben mondjátok a vers szövegét ritmusosan!
Új köntösében az erdő
1. Olvassátok el az alábbi szöveget a tavaszról és a Tavaszi dal Csalogat, csalogat,
című verset! Hasonlítsátok össze! Porzó méhek illatárban
Tavasszal életre kel az erdő, mező. A fák, bokrok kirü- Zsonganak, zsonganak.
gyeznek. Virágokat, leveleket bontanak. Elsőként a hóvirág Zöld kendővel sárga virág
bújik ki a földből. Jelzi a tavasz közeledtét. A fű is kizöldül. Integet, integet,
A költöző madarak visszatérnek, és egyre többet énekel- Derűs arccal mosolyog a
nek. Szinte muzsikál az erdő ilyenkor. A téli álmot alvó Kikelet, kikelet.
rovarok és emlősök is felébrednek. Az emlősök általában
M. Simon Katalin
tavasszal hozzák világra kicsinyeiket.
101
Az időjárás változékonyra fordul, gyakran esik az eső, de a napsütéses órák száma
is növekszik. Hosszabbodnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák.
Az emberek is hozzákezdenek a kerti és szántóföldi munkálatokhoz. Metszenek,
ásnak, szántanak, vetnek, gereblyéznek. A veteményeskertekbe kiültetik a palántákat.
2. Adj találó címeket a 2. és a 4. bekezdéseknek! Írd le a füzetedbe az így kapott vázlatot!

1. Felébred az erdő, mező. Hallgassátok meg


2. a Sándor napján megszakad
3. Az időjárás változékony. a tél kezdetű dalt!
4.

1. Hogyan beszélgetnek a madarak? Fogalmazd meg a képek és a szavak segítségével!

fecske gólya varjú szarka sárgarigó bagoly

huhog, csörög, fütyül, kelepel, csicsereg, károg


2. Hallgasd meg a verset, majd rajzold le, amit láttál a hallgatása közben!

Tavaszköszöntő
Fut a felhő fent az égen, Csiripelnek, kelepelnek,
tavaszi szél hajtja. köszöntik a tájat:
Kizöldült a domb oldala, csöppnyi csermelyt, békás tavat,
pelyhedzik a barka. országúti fákat,

Sürgönydróton fecskék ülnek, pihenésre nincsen idő,


hazajött a gólya: javítják a fészket.
ereszünknek, kéményünknek Szalmaszálat gyűjtögetnek,
újra van lakója. s puha tollpihéket.
László Gyula
3. Olvasd el a verset tapsolva a ritmusát!
102
1. Mondd el, mi a jelentése a tojásokon levő szavaknak! Olvasd el a mesét!

Ismétlés
masíroztak

zsombék görget

napos csibe gondnok néni


harangozó

sompolygott
Húsvéti mese
visszahuppant
Hol volt, hol nem, a Zsámbék melletti zsombékos réten élt
három festőnyúl: Sára, Karcsi és Piroska. Sára sárga festőköpenyben
sárga tojásokat festett, Karcsi kék köpenyben kékeket, Piroska piros köpenyben pirosakat.
Szorgalmasan dolgoztak, mert közeledett a húsvét. A zsámbéki tyúkok, nehogy odalegyen
a becsület, kosárszám hordták nekik a tojást. A tyúkok mögött naposcsibék masíroztak.
Apró csőrükkel ők is tojásokat görgettek.
A festőnyulak meg festettek, festettek és festettek.
Lassan az egész rét megtelt száradó színes tojásokkal. Minden állat gyönyörködve néz-
te. A zsombékok alól békák bámulták boldogan, a füvek hegyéről csigák lesték lelkesen,
az ég tetejéről röpködő madarak számlálták önfeledten.
– Hess innen! – kergette Sára a kíváncsiskodókat. – Meg ne lássam, hogy valamelyiktek
hozzáér a tojásokhoz!
Nem is esett baja egyetlen tojásnak sem. Rendben ment minden – egészen addig, amíg
Piroska csuklani nem kezdett.
Úgy kezdődött, hogy Piroska elmerülten dolgozott. Egyszer csak megállt a kezében
az ecset, annyit mondott, hogy: – Hukk! – és egy nagyot ugrott. Aztán visszahuppant,
és akkor azt lehetett hallani, hogy: RECCS!
– Jaj, oda egy tojás! Egy szép piros tojás! – jajveszékelt Sára. Karcsi döbbenten hall-
gatott.
Piroska mondani akart valamit, de csak annyit tudott szólni, hogy: – Hukk! – és ugrott
egy újabbat. Megint visszahuppant, és megint csak azt lehetett hallani, hogy: RECCS!
Aztán megint: – Hukk! – és megint: RECCS! És: – Hukk! – és: RECCS!
– Állítsd meg, Karcsikám! – könyörgött Sára. – Csinálj már valamit!
Karcsi rohant, és hozta Nyúl doktort.
103
2. Válaszolj a kérdésekre!
Dolgozzatok csoportban!
• Kik a mese szereplői? • Mivel foglalkoznak?
Találjatok ki
• Hol élnek a szereplők? • Mikor történik az esemény?
folytatást a mesének!

A doktor máris vizsgálta volna Piroskát:


– Semmi baj, mondd szépen, hogy: – Á! – ám Piroska egyre ugrált. Szegény doktor
kénytelen volt együtt szökdécselni vele. Mikor Piroska azt mondta, hogy: – Hukk! – arra
mind a ketten felugrottak. A levegőben a doktor megnézte Piroska torkát: – Semmi baj,
mondd szépen, hogy: – Á! – Aztán mind a ketten visszahuppantak: RECCS-RECCS!
RECCS-RECCS!
– Semmi baj – lihegte a doktor. – Csak egy kis csuklás! – és elszelelt.
Piroska meg folytatta: – Hukk! – RECCS!... – Hukk! – RECCS!...
– Jaj nekünk, nem marad tojás! – siránkozott Sára. – Ilyen szégyent! Csinálj valamit,
Karcsikám!
Karcsi a homlokára csapott: – Sót ide! – mert a nagymamájától hallotta egyszer, hogy
a só jó a csuklás ellen.
– És citromot ide! – kapott észbe Sára is, mert a dédmamájától hallotta, hogy a citrom
jó a csuklás ellen.
Karcsi elfutott a zsámbéki öregtemplomhoz. A harangozótól kapott egy kis sót. Fordult,
és nyargalt vissza máris a zsombékos rétre.
Sára elrobogott a zsámbéki Lámpamúzeumba. A gondnok nénitől kapott egy fél citro-
mot. Rohant vissza ő is Piroskához.
Piroska megnyalta a sót, és csak annyit mondott, hogy: – Hukk! – majd ugrott egyet:
RECCS!
Aztán megkóstolta a citromot, és megint csak annyit mondott, hogy: – Hukk! – és
megint ugrott egyet: RECCS!
– Ó, egek! – keseredett el Sára.
– Végünk van! – jelentette ki Karcsi.

3. Állapítsd meg, igazak vagy hamisak az alábbi kijelentések!


• A doktor sót rendelt Piroskának.
• Piroska dédimamája adott sót.
• A gondnok nénitől citromot kapott.
• Piroska sót is és citromot is kóstolt.
• A sótól elmúlt Piroska csuklása.

Dolgozzatok csoportban! Találjatok ki


folytatást a mesének!
104
Arra sompolygott a róka. Megérezte a nyúlszagot. Elrejtőzött a bokrok között, és bajszát
nyalogatva figyelt.
– Melyik nyulat szeressem a három közül?... A kéket?... Az túl izmos! A pirosat?... Az túl
ugrálós! A sárgát?... Az az ijedtségtől egészen elgyöngült... Az jó lesz! – és kúszni kezdett
Sára felé.
Sára éppen könyörgőre fogta a dolgot:
– Állj meg, állj meg, Piroskám! Állj meg, mert megesz a szégyen!
– Miért a szégyen? Inkább majd én! – vigyorodott el a róka. Abban a pillanatban Piros-
ka minden addiginál magasabbra ugrott, és meglátta a rejtőzködő ravaszdit.
– Róka! Róka! – kiáltotta, és az ijedségtől menten elállt a csuklása.
– Menekülni! – kiáltotta Karcsi, mire mindhárman futni kezdtek. Zsámbék felé vették
az irányt.
A róka nem merte a városig követni őket, mert félt, hogy a zsámbéki polgárok kipo-
rolják a bundáját.
– Illa berek, nádak, erek, legjobb, hogyha hazamegyek! – gondolta, és sebtében eltakarodott.
Sára, Karcsi, a zsámbéki tyúkok meg a naposcsibék akkor vállukra ültették Piroskát,
és úgy vitték vissza a zsombékos rétre, mint a nap hősét. Piroska már nem csuklott, csak
örömében szipogott egy kicsit.
Ha a Zsámbék melletti zsombékos réten jártok, különösen húsvét táján, nézzetek jól kö-
rül: talán meglátjátok a három festőnyulat. De óvatosan keresgéljetek, nehogy egy száradó
színes tojásra lépjetek!
Döbrentey Ildikó
4. Olvasd fel a helyes válaszokat!
• Mit akart a róka?
megenni a nyulakat beszélgetni a nyulakkal meglesni a nyulakat
• Mitől állt el Piroska csuklása?
az ugrálástól az ijedtségtől a szégyentől
• Miért lett Piroska a nap hőse?
mert elállt a csuklása mert észrevette a rókát mert sok tojást festett
105
5. Fejezd be röviden a megkezdett mondatokat! Írd le a füzetedbe!
• A zsombékos réten élt három .......: Sára, Karcsi és ....... .
• Közeledett a ....... .
• A festőnyulak szorgalmasan ....... .
• Piroska elkezdett …....... .
• A csuklás miatt a tojások sorra ....... .
• Karcsi ....... hozott, Sára pedig ....... hozott a csuklás ellen.
• A bokorban ....... rejtőzött.
• A csuklás elmúlt, amikor Piroska ....... a rókát.
• Mindannyian ......., hogy megmenekültek a rókától.

1. Egészítsd ki a mondatokat kivel/mivel kérdésre felelő szavakkal! Gyűjts minél többet!


A gólya a fészkét …......., …......., …......., …......., …....... pótolgatja.
A kis gólyákat a szüleik …......., …......., …......., …......., …......., …....... etetik.
Marci Zolival, …......., …......., …......., és …....... elhatározták, naponta megfigyelik
a házuk kéményén fészkelő gólyacsalád életét, és naplót vezetnek róla.
2. Olvasd el az alábbi szöveget, és figyeld meg a kiemelt szavakat!
A meccsen a középcsatár fejelt egy gólt. A kapus nem tudta kivédeni, pedig térd-
del, hassal, fejjel is próbálkozott. Bánatában lehasalt a földre. A csapattársak mellé
térdeltek, hogy felsegítsék. Azt hitték, megsérült.
3. Válaszolj írásban a kérdésekre! Írd le a füzetedbe!
Mi? Mit csinál? Mivel?
fej fejel fejjel
térd
has
száj
nyelv
fül

4. Egészítsd ki a táblázatot a minta alapján!


Mi? Hol? Hová? Mitől? Miből? Miről?
város városban városba várostól városból városról
kör körből
mesébe meséről
autóban
osztály osztálytól
edényben
106
Olvasd el a plakátot, majd oldd meg a feladatokat!
MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI SZÍNHÁZ

Felmérő
Bemutató: 2015. május 9-én, szombaton délután 4 órakor

Fésűs Éva
A KÍVÁNCSI KIRÁLYKISASSZONY
zenés mesejáték 1 részben – játékidő 70 perc
A mese alapján a színdarabot írta:
Sándor Zoltán
Szereposztás:
Mimimimi királykisasszony .......................Kovács Erika
Pereces Palkó ................................................Mátyás Előd
Töhötöm király ............................................Péter István
Hip-hop udvarmester .................................Gergely Gábor
Lisztes Lujza .................................................Pál Anna
Misi ................................................................Demeter Péter
Marci .............................................................Páll Zoltán
Meserádió riportere.....................................Kelemen Ernő
Apród ............................................................Balog László
Pamacs borbély ............................................Szabó Zsolt
Boszorkány ...................................................Málnási Henrietta
Herceg ...........................................................Szőcs Zalán
Doktor ...........................................................Nagy Balázs
Hadvezér .......................................................Kis Ádám
Zene: Málna Zenekar Díszlet: Máté Kriszta
Jelmez: Jakab Beáta Rendező: Csíki András
A jegypénztár nyitva tartása:
naponta 8–12-ig

Mindenki megszökött már a palotából, mert nincs olyan ember a földön,


aki bírja a szép királykisasszony állandó kérdezősködését. Végül a király fele
királyságát ígéri annak, aki kigyógyítja a lányát ebből a furcsa betegségből.
A sok próbálkozó közül Pereces Palkó találja meg a gyógymódot. Hogy miért
nem lesz mégis a fél ország ura? A darab végére minden kiderül.

1. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! 3 pont


Ki írta a mesét? Ki a mesejáték rendezője? Ki volt Töhötöm?
a. Sándor Zoltán a. Sándor Zoltán a. király
b. Fésűs Éva b. Kis Ádám b. udvarmester
c. Kovács Erika c. Csíki András c. borbély
107
2. Egészítsd ki egy-egy számmal a mondatokat! 7 pont
A darabban ......... színész játszik. A női szereplők .........-an, a férfiak .........-en van-
nak. Az előadás délután ......... órakor kezdődik. A műsor ......... percig tart. A jegy-
pénztárban minden nap lehet jegyet venni ......... órától ......... óráig.

3. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal! 5 pont

A palotából mindenki ....................................., mert a királykisasszony állandóan


...................................... . A ..................................... odaígérte fele királyságát annak,
aki ............................... a lányát. A gyógymódot ............................... találta meg.

4. Írd le röviden, mi volt a feladata Jakab Beátának! 3 pont

5. Pótold a hiányzó végződéseket az alábbi szövegben! 8 pont


A színház pénztárá____ vásároltam egy jegyet. Az előadás május____ lesz. A zenés
mesejáték egy királykisasszony____ szól. A mesejáték egyik mókás szereplő____
a király udvarmester____. A színészek a Málna zenekar____ lépnek színpad-
ra. A díszlet____ Máté Kriszta foglalkozik. Mondtam anyunak, hogy jöjjön velem
a színház____.

6. A királykisasszony állandóan kérdezősködött. Szerinted miket kérdezhetett? Írj három


kérdést!
6 pont

Értékeld a munkádat!
Színezz ki annyi négyzetet, ahány jó válaszod van! Haladj a nyíl irányába!
Elégséges Jó Nagyon jó

108
14. fejezet
SZERETTEINK
1. Válaszd ki, és olvasd fel, melyik állítás jellemző a családotokra, s melyik jellemző csak
egyes családtagokra!
Türelmesen meghallgatjuk egymást. Néha veszekedünk egymással.

Betartjuk az egymásnak tett ígéreteinket. Nem tartjuk rendben a dolgainkat.

Nem nevetjük és nem gúnyoljuk ki egymást. Segítjük egymást a munkában.

Sáros lábbal végigmegyünk a lakáson. Lefekvés előtt megöleljük egymást.

Velem mindig történik valami


Ha mihozzánk vendég jön, akkor anyukám feketét főz, és becsukja a mi szobánk ajtaját,
mert oda jobb be se nézni. De sajnos a tanító néni előre megüzente anyukámnak, hogy ne
tekintsük őt vendégnek, mert csak a családdal szeretne megismerkedni.
Ezért anyukám lemosta az ajtókat, és elrakta a kabátokat meg a cipőket az előszobából.
Apukám megragasztotta a fotel lábát, és becsavart még két égőt a csillárba.
A Bori leszedte a színészképeket a falról, én pedig kivittem a vadgesztenyéimet az erkély-
re. Amikor már olyan rend volt, amilyen nem szokott lenni, akkor a Pacsitacsit is átküldtük
a szomszédba, mert ő nem tudhatja, hogy a tanító néni nem vendég, és lehet, hogy meg-
rágja a cipőjét, ahogy a vendégeknek szokta.
A tanító néni csak fél óráig volt nálunk, mégis jól megismerkedett a családdal, mert
közben megérkeztek Bandi bácsiék, az alattunk lakók felkiabáltak, hogy legurultak a gesz-
tenyék az erkélyről, a szomszédból hazazavarták a Pacsitacsit, mert nem tudta, hogy az ő
konyhájukban is szobatisztának kell lenni.
De én nem is bántam, mert így a tanító néni legalább látta, hogy mi itthon is elég eleve-
nek szoktunk lenni.
Janikovszky Éva
Játsszátok el, hogyan készül a család a tanító néni fogadására!

1. Mi tetszett leginkább a történetben? Miért?


2. Kinek jutottak a történetben a következő feladatok? Olvasd fel a megfelelő mondatokat
a szövegből!
• az ajtók lemosása • a színészképek eltűntetése a falról
• a kabátok, cipők elrakása • a vadgesztenyék elpakolása
• a fotel lábának megragasztása • a villanykörték becsavarása
109
3. Ki kicsoda lehet?

4. Szerinted miért vitték át Pacsitacsi kutyát a szomszédba?


5. Mennyi ideig volt a tanító néni a családnál? Mi történt ez idő alatt? Sorold fel!
6. Képzeld el, hogy te vagy a történetben a tanító néni! Mit gondolsz erről a családról?

1. Kata kétféleképpen mutatta be az édesapját. Vajon kinek melyik változatot mondhatta?

osztály-
társainak

az igazgató
néninek

a szomszéd
néninek

egy új
barátnak

2. Készíts plakátot Az én családom címmel! A plakátra ragassz családi képeket, és írj kí-
vánságokat a minta szerint!
Pl.: Szeretném, ha az én családomban:
1) Mindenki kedvesen beszélne a másikkal.
2) Senki nem kiabálna és üvöltözne, még a tesóm se.
3) A szétdobált játékokat együtt raknánk el a tesómmal (nem csak én).
110
1. Figyeld meg a családfát!

P. Antal M. Anna K. Lajos D. Matild

P. Zoltán P. Emese P. Attila K. Emőke


28 éves 20 éves 30 éves 28 éves

P. Bori P. Dani P. Hanna


8 éves 4 éves 1 éves
2. A családfa segítségével egészítsd ki a mondatokat az alábbi szavakkal:
testvére, nővére, bátyja, öccse, húga, nagynénje, nagybátyja, szülei, nagyszülei!
A 8 éves Bori ......................... Attila és Emőke.
Hannának van egy 4 éves ........................., Dani, és egy 8 éves ........................., Bori.
Dani édesanyjának, Emőkének, nincs ........................., viszont az édesapjának van egy
......................... és egy ......................... .
Emese a Dani ........................., Zoltán pedig a ......................... .
Attila és Emőke szülei a Dani ......................... .
3. Válaszolj a kérdésekre a következő szavakkal: édesanyja, édesapja, férje, öccse, húga,
nagybátyja, nagynénje!
Kije Borinak Dani? Kije Emőkének Attila?
Kije Daninak Hanna? Kije Daninak Zoltán?
Kije Daninak Attila? Kije Daninak Emese? Kije?
Kije Borinak Emőke?
4. Írd le a füzetedbe azokat a válaszokat, amelyeket másképp mondunk, mint ahogy írunk!
Jegyezd meg!
111
5. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre felelő szavakat Ez a Bori oroszlánja!
az alábbi szövegekben!
Bori oroszlánja eltűnt. Úgy sajnálta, hogy
a könnye is hullott. Édesanyja nagy zajt
hallott a szomszéd szobából. Kiderült, hogy
Pacsitacsi volt a ludas.

nj
nny nny
nyj

6. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!


Mi? Mije? Mi? Mije?
trón trónja könny könnye
Kije? turbán szenny
banán
Mije? oroszlán
tulipán Ki? Kije?
kín anya anyja
vitamin

Apja és fia
Ha apuval megszökünk,
délig haza sem jövünk.
A kezünket zsebre vágva
Kisétálunk a világba.

Még hogy ő nagy, én kicsi,


talán ez is valami?
Lábunk előtt fut a labda,
Hol én rúgom, hol meg apja.

Mezei András
112
1. Mikor te édesapa/édesanya leszel, mit fogsz a gyerekeiddel közösen csinálni?
2. Írd le emlékezetből valamelyik versszakot!
3. Figyeld meg a következő üzenetet! Szia, anya!
• Ki írhatta? Apja elhívott focizni. Velünk
• Miért? jön Barni bácsi, a Zoli apja
• Mikor és kinek? is. Kettőkor itthon leszünk.
4. Válaszolj a kérdésekre! Írd is le! Marci
Milyen érdekességet vettél észre?
• Hogyan nevezi Marci az édesapját?
• Ki Zoli édesapja?
• Te hogyan szólítod édesapádat? Hát édesanyádat?

1. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre felelő szavakat


az alábbi szövegekben! – Jé, a Dani kabátja!

Focizás közben elszakadt a Dani kabátja.


A bátyja vette észre, mikor hazaértek. Cér-
nát és tűt keresett az egész pereputtya. Rá-
ment a család délelőttje a keresésre.

tj
ttj
tty
tty
tyj

2. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!


Ki? Mi? Kije? Mije? Ki? Mi? Kije? Mije? Ki? Mi? Kije? Mije?
bot botja felvágott felvágottja fütty füttye
lakat címzett pötty
barát délelőtt lötty
út kiválasztott pereputty
kabát
keret Ki? Kije?
ecset atya atyja
113
3. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre felelő szavakat az alábbi szövegekben!

Itt az apa pontya! Apával a tó partjára is járunk biciklizni. Vasárnap a tóból


a halászok kifogták az év legnagyobb pontyát. A tópart leg-
szebb pontja a nádas. Ott énekel apa pintye.

tj
ty
ty

4. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!


Mi? Mije? Mi? Mije? Mi? Mije?
part partja sajt konty kontya
palást csont ponty
ezüst kürt poronty
pont bolt pinty
üst kert

Nagyapó
Nagyapó nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy karos-
székben. Jó időben a tornácon sütkérezett, szeles, esős napokon a kályha mellett üldögélt.
Sehogy sem tudtam fölérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd.
Ha elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva beszélt. Egyszer, mikor édesapám
azt kérdezte tőlem, mi szeretnék lenni, ki is mondtam, ami a szívemen volt:
– Nagyapó szeretnék lenni!
– Ugyan miért?
– Mert ő semmit sem dolgozik, mégis mindenki kedvét keresi.
Édesapám elkomolyodva nézett rám:
– Hát aztán, te azt hiszed, hogy ez nincs rendjén?
– Én nem tudom – mondtam egy kicsit megszeppenve –, de édesapám azt szokta mon-
dani: aki nem dolgozik, ne is egyék.
Aznap délben nekem nem terítettek. Rózsás kis tányérom, madaras kis poharam nem
volt az asztalon.
– Hát én? – kérdeztem ijedten.
114
– Te nem kapsz ebédet – kanalazta édesapám a levesét. – Aki nem dolgozik, ne is egyék!
– De én még nem tudok dolgozni! – borultam sírva az asztalra.
– Nagyapó pedig már nem tud dolgozni – simogatta meg apám a hajamat. – Belátod
már, buksi, milyen oktalanságot beszéltél?
Elszégyelltem magam, és most már nem esett jól az ebéd, akárhogy unszoltak is. Alig
vártam, hogy megölelhessem nagyapót, és bocsánatot kérjek tőle.
Móra Ferenc
1. Keresd a helyes válaszokat a történet alapján! sehogy sem tudtam
• Kik a történet szereplői? fölérni ésszel: nem
anya, apa, kisfiú, nagyapó, nagyanyó, kislány értettem
• Kivel lakhatott együtt a történetben szereplő nagyapó? oktalanság: butaság
a gyermeke családjával, egyedül, nagyanyóval, unszoltak: kérleltek
az unokájával
• Miért nem értette a kisfiú, hogy miért mindig nagyapótól kérdezik meg, hogy mi
legyen az ebéd?
Mert nem szerette nagyapót. Játsszátok el szerepekre
Mert irigy volt nagyapóra. osztva a történetet!
Mert nem értette, miért kell tisztelni az öregeket. A játék után beszéljé-
• Miért nem dolgozott nagyapó? tek meg, hogy milyen
Mert ő volt a családfő. érzés volt kisfiúnak
Mert ő már sokat dolgozott életében. lenni és nagyapónak
Mert öreg és gyenge volt. lenni!
Mert lusta volt.
2. Beszéljétek meg, hogy a történetben ki lehetett a családfő!

1. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre felelő szavakat


Megérett nagyapó
az alábbi szövegekben! Mit veszel észre?
meggye!
Nagyapónak sok meggye termett a kertben.
A kapu előtt volt egy padja. Minden hónap első
keddje ünnep volt neki, olyankor kiült a padra.

dj
ggy ddj
ggy

115
2. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!
Mi? Mije?
pad padja Mi? Mije?
híd meggy meggye
Mije? ebéd
család
hód
kád Mi? Mije?
segéd kedd keddje
utód

3. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre felelő Itt van a baba rongya!
szavakat az alábbi szövegekben!

Bori családja vonaton utazik.


Kishúga bőröndje a legnagyobb.
Benne van Hanna baba minden rongya.

dj
gy
gy

4. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!

Mi? Mije? Mi? Mije? Mi? Mije?


bőrönd bőröndje gond rongy rongya
föld hold rügy rügye
kard zöld völgy
kaland vakond ágy
csend rend

5. Írd le tollbamondás után a következő szavakat:


könnye, anyja, trónja, szárnya, meggye, nagyja, padja, rongya, földje, bőröndje,
füttye, bátyja, botja, csontja, délelőttje, kontya, férje, ásója, gondja, vakondja
116
15. fejezet
VARÁZSLATOK
1. Válaszolj a következő kérdésekre! Üljetek körbe! Adjatok kézről kézre egy
• Mit szeretnél kapni? varázspálcát, és folytassátok a következő
• Mi szeretnél lenni? mondatot: Ha én varázsló lennék…
• Mit szeretnél csinálni?
2. Olvasd el az alábbi szavakat! Szerinted mikor használjuk ezeket?
aludnék, szállnék, elmennék, szeretném, átváltoznék
3. Közeledik a születésnapod. Melyik mondatot kinek mondanád?
Kinek és mikor mondanád? Anyunak, amikor megkérdezi, mit kí-
vánok szülinapomra.
• Ó, de jó volna, ha kapnék egy biciklit! A barátomnak, amikor megkérdezi, mit
• Biciklit szeretnék! kívánok szülinapomra.
Este, elalvás előtt, magamnak.
• Jó volna, ha kapnék egy biciklit! Apának, amikor azt kérdezi a bevásár-
• Hát, egy biciklinek nagyon örülnék! lóközpontban: Na, „öreg”! Mit ve-
gyek szülinapodra?
4. Hallgasd meg a verset!
Buba éneke
Ó, ha cinke volnék, Ó, ha szellő volnék,
útra kelnék, mindig fújnék,
hömpölygő sugárban minden bő kabátba
énekelnék – belebújnék –
minden este nyári éjen,
morzsára, búzára fehér holdsütésen
visszaszállnék elcsitulnék
anyám ablakára. jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem –
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
Meséljétek el egymásnak, mivé változ-
mindig sírdogálnék.
nátok át, ha tehetnétek!
Weöres Sándor
117
Játsszátok el mozgással!
Cinke lennék: útra kelnék, énekelnék.
J ÁT É K Sugár lennék: hömpölyögnék.
Csillag lennék: Földre csorogna sárga fényem.
Szellő lennék: Fújnék. Minden bő kabátba belebújnék. Elcsitulnék.

1. Figyeld meg a címet: Buba éneke! Szerinted kicsoda lehet Buba?


2. A vers címe sokféle lehetne. Melyiket érzed a legtalálóbbnak az alábbiak közül? Miért?
• Buba meséje
• Buba panasza Olvassátok el hangosan a verset!
• Mire vágyik Buba? Mit gondoltok, miért éppen Buba éneke
• Buba sírdogál a vers címe? Miben hasonlít egy énekre?
• Buba éneke
3. A versben Buba szólal meg! Egészítsd ki a táblázatot!
Mi lehetne? Mit csinálna? Mit csinálhatna? Miért?
cinke
szellő
csillag

4. Milyen érzéseket váltott ki belőled a vers? Miért?


bánat szeretet vágyakozás
öröm vidámság ragaszkodás

1. Képzelj el egy olyan boltot, ahol meséket árulnak! Mesebolt címmel találj ki egy törté-
netet az alábbi szavakat, kifejezéseket használva!

törpék mesebolt
vízilányok

tündér
pók
öreganyók manók

2. Ha tiéd lenne a mesebolt, milyen lenne a reklámtáblája/cégére? Rajzold le!


3. Hallgasd meg Gazdag Erzsi versét!
118
Mesebolt
Volt egyszer egy mesebolt,
abban minden mese volt.
Fiókjában törpék ültek,
vízilányok hegedültek.

Öreganyók szőttek-fontak,
apró manók táncba fogtak.
Kaszás pók varrt az ablakban,
lidérc ugrált az udvarban.

A lámpában ecet égett.


Az egylábú kettőt lépett.
Cégére egy tündér volt. –
Ilyen volt a mesebolt.
Gazdag Erzsi

lidérc:
1. Hasonlítsd össze az általad elképzelt meseboltot a versben
a hiedelem sze-
bemutatott mesebolttal!
rint fénylő, go-
• Mit árulnak a versbeli meseboltban? Hát a tiedben?
nosz szellem
• Mi a versbeli mesebolt cégére?
cégér:
2. Játsszátok el a meseboltban látható jelenetet! egy mesterség
címere, jelképe

1. Válaszolj egy szóval az alábbi kérdésekre a vers alapján!


• Mit csináltak a törpék? • Mit csinált a lidérc?
• Mit csináltak a vízilányok? • Mit csinált a pók?
• Mit csináltak az öreganyók? • Mi történt az ecettel?
• Mit csináltak a manók? • Mit csinált az egylábú?
2. Mit csinál a boltos az üzletben? Írd le!
Pl. kiszolgál, …..
3. Keresd a kakukktojást mindhárom sorban!
szepeg, sír, zokog, sírdogál, könny, bömböl, rí, pityereg, könnyezik

alszik, szundít, szundikál, szunyókál, szendereg, álom, bóbiskol

kacag, nevet, öröm, kuncog, röhög, vihog, hahotázik, viháncol


119
4. Mit csinálnak a következő személyek, állatok? Keresd a megfelelő szót!
Mutasd be!
A katona délcegen ...................... .
A medve lassan ...................... .
A fáradt ember hazafele ...................... .
A pici baba az ágyhoz ...................... .
A kóbor kutya az utcákon ...................... .
Nagyapó már öreg, alig ...................... .

csoszog tipeg cammog jár ballag kódorog

Alkossatok egy kört, és adjatok kézről kézre egy szem mogyo-


J ÁT É K rót! Aki a mogyorót a kezébe kapja a következő gondolatot kell
befejezze: Ha széttörnélek, szeretném, ha lenne benned egy...

1. Hallgasd meg a mesét!

Mogyorókirály meséje
Volt egyszer egy erdő, az erdőben egy fa, a fában egy odú, az odúban lakott egy mókus,
a mókusnak volt egy szem mogyorója. De nem akármilyen szem mogyoró lehetett, külön-
ben a mókus nem őrizgette, spórolgatta volna időtlen idők óta télről télre.
Ám egyszer, amint mókusné asszony a port törölgette, a portörlő ronggyal a féltve őrzött
mogyorót is a komódról fölmarkolta, és – kimondani is rettenetes – az odú ablakán kirázta.
Pottyant a mogyoró a földre.
Koppant egyenesen egy nagy mohos kőre.
Eltörött, kettérepedt a mogyoró. S hát abban a minutumban egy gyönyörű hatlovas hintó
gördült ki belőle. S a hintóban ott ült koronásan maga a mogyorókirály, aki egy pillanatra
még kegyesen ki is hajolt a hintó ablakán, és koronáját mókusné asszony felé emelintette:
– Ágyő, nagysám, ezer köszönet és hála.
Mókusné asszony csak állt, csak állt az odú ablakában, és várta, hogy végre becsukódjék
a szája, mert ámulatában nyitva felejtette.
Mogyorókirály fogata csak száguldott-robogott. De beszélték akkoriban, hogy talán
nem is hintó volt, amibe hat gyönyörű mogyorószürke lett volna fogva. Volt, aki gyönyörű
mogyorószínű Mercedesnek vélte-látta. Annyi bizonyos, hogy a gépkocsi a mai világba
jobban találna.
Elég az hozzá, hogy azóta sem akadt senki se mogyorókirálynak még a nyomára sem.
Nem is hallott róla senki, nemhogy lássa.
120
Nem is hallhatott, mert maga mókusné asszony is azóta
komód:
is egyvégtében mind azt hajtogatja:
asztal magasságú fiókos
– Mióta a világ, olyat még álmomban sem láttam, de még
szekrény
csak nem is hallottam, hogy egy földre pottyantott mogyoró,
időtlen idők óta:
koppant légyen az akár a mohos kerek kőre, olyat még senki
nagyon rég óta, „mióta
sem pipált, hogy a mogyoró magától feltörne.
a világ”
Aki nem hiszi, kipróbálhatja. Annak, aki minket mogyo-
abban a minutumban:
rókirály nyomára vezetne, dupla adag mogyorófagylaltot
abban a pillanatban
fizet – méghozzá tejszínhabbal – a mesemondó.
kegyesen:
Kányádi Sándor kedvesen, jószándékkal
ágyő:
1. Képzeld el a mókusné asszony lakását, majd rajzold le! viszontlátásra
2. Te vagy mókusné asszony. Játszd el, mi történik veled nagysám:
a mese szerint! nagyságos asszonyom

3. Válaszd ki, mit csinált mókusné asszony a mesében a mogyoróval?

megtörte és megette

őrizgette és spórolgatta

törölgette és nézegette

fölmarkolta és elhajította

fölmarkolta és kirázta

4. Válaszd ki, mi történt a mogyoróval a mesében?


elveszett megérett
földre pottyant
eltörött kettérepedt
elgurult
koppant

5. Válassz szereplőt, majd mutatkozz be a mese alapján!


mókusné asszony mogyoró mogyorókirály
121
16. fejezet

LÁSSUNK VILÁGOT!
Beszélgessetek a képről! Mondjátok el,
milyen járműveket ismertek!

Legyen mindenkinek hajtási engedélye!


A felnőttnek, aki gépkocsit vezet, van jogosítványa, és ismeri a közlekedési szabályokat.
Ha egyiket-másikat áthágja, akkor a rendőr megbünteti, még a jogosítványát is elveheti.
Ismerek egy fiúcskát, aki átszaladt az utcán, és elütött egy taxit. Bizony, eltörött az egyik
lába. Nem volt hajtásija, nem vehették el a jogosítványát, de hat hétre gipsz került a lábára.
Hat hét hosszú idő. A fiú unalmában rajzolt a gipszre egy közepesen fejlett zebrát, hogy
máskor eszébe jusson:

122
A gyerekek nem kaphatnak jogostványt, nem vezethetnek gépkocsit, de a növekvő for-
galomban el kell igazodniuk. Olvassátok el a tesztkérdéseket! Érdeklődjetek azoktól a fel-
nőttektől, akiknek hajtási engedélye van, aztán mindenki maga döntse el, hogy melyik
felelet helyes. Melyik a jó válasz? Az a., a b. vagy a c.? Vagy talán egyik sem jó? Esetleg
mindenik igaz? Karikázd be a szerinted helyes válaszokat!
Íme a kérdések:
3. Mire kell figyelnie a gyalogos-
1. Ahol ez a tábla áll: nak, ha ilyen táblákhoz ér?
2. Kinek szól ez a köz-
lekedési tábla?

a. Átmehet a gyalogos. a. Arra, hogy jön-e a vonat.


b. Nem mehet át a gyalogos. b. Arra, hogy mikor emelkedik fel
c. Lassan, vigyázva átmehet. a. A gyalogosnak. a sorompó.
b. A gépkocsivezetőnek. c. Nem veszi figyelembe a jelzése-
c. Mindkettőnek. ket, hiszen azok a gépkocsiveze-
tőknek szólnak.
4. Figyeld meg a képet! Ki hibázott?
5. Mit jelöl a tábla?

a. Kerékpárutat.
b. Kerékpárosoknak tilos közlekedni.
a. A gépkocsivezető, mert elfoglalta a járdát. c. Gyalogosoknak szabad az út.
b. A gyalogos, mert az úttesten közlekedett.
c. Mindkettő. 7. Mit jelez a rendőr?
6. Mit jelent a táb
la?

a. Itt parkolási lehet


őség van. a. Közlekedj!
b. Kötelező parkoln
i. b. Állj meg!
c. Tilos parkolni.
c. Melege van.
123
9. Mit mutat a táb
8. Miért helytelen így utazni? la?

10. Melyik közmondást


hasznosíthatod
leginkább a közle-
a. A járművezetőke kedésben?
t fi-
gyelmezteti: jelző- a. Ki disznó után indul,
lámpa következik. pocsolyába jut!
b. Gyalogosoknak sz b. Lassan járj, tovább érsz!
a. Összegyűrődik a ruhád. a-
c. Hanyatt-homlok a gom-
bad az út.
b. Megbüntetik a busz vezetőjét. bóchoz, ímmel-ámmal
c. Elromlott a jelző-
c. Balesetveszélyes. a munkához!
lámpa.

1. Felismered-e a jelek alapján az autómárkákat?

2. Így olvasd:
Mercedes – Mercédesz Peugeot – Pözsó Renault – Rönó
BMW – Béemvé Volkswagen – Folcvágen Toyota – Tojota

3. Olvasd el az alábbi mesét!


A bűnös bárány
Elöl ment a hófehér Mercedes. Utána a piros Volvo. Nyomában az ezüst Honda. Követ-
kezett a szürke Peugeot, a kék Renault, a sárga BMW, a fekete Ford, a narancssárga Volks-
wagen, a seszínű Toyota, a csillagragyogású Fiat, az ócska Lada és a vajsárga Trabant.
Loholtak egymás után a kocsik az országúton. Kíváncsiak voltak egymásra, egyre kö-
zelebb merészkedtek egymáshoz. Nem szerette ezt a fehér Mercedes, és nagyobb sebesség-
re kapcsolt. A többi kocsi sem volt rest, nekibátorodtak, egymás sarkában száguldottak
az úton.
124
Ahogyan így robogott a gépkocsisor, egyszer-
csak átszaladt előtte egy icipici fekete bárány.
Fékezett a Mercedes. Csikorogtak a kerekei,
prüszkölt a motorja, megállt remegve, mint aho-
gyan a táltos paripák szoktak. De ekkorra már
a kicsi fekete bárányka odatapadt a gépkocsi orrá-
ra. Nem történt más baja, mert bizonyára bűvös
bárányka volt. Abban a szempillantásban rettene-
tes nyikorgások, jókora döndülések hallatszottak
végig az úton.
Az történt, hogy a piros Volvo beleszaladt az előtte fékező hófehér Mercedesbe, a piros
Volvóba szaladt az ezüst Honda. A Hondába a szürke Peugeot. A Peugeotba a kék Renault.
A Renaultba a sárga BMW. A BMW-be a fekete Ford. A Fordba a narancssárga Volkswagen.
A Volkswagenbe a seszínű Toyota. A Toyotába a csillagragyogású Fiat. A Fiatba az ócska
Lada. A Ladába a vajsárga Trabant.
Egymás után nyíltak a kocsiajtók, kikászálódtak a vezetők, megrázták magukat, aztán
kiabáltak, egyik-másik ugrándozott mérgében.
Telt, múlt az idő, aztán csak ott termett egy rendőr bácsi.
– Mi történik itt?! – kérdezte szigorúan.
Aztán, mert okos ember volt, rájött arra, hogy mi történt, se szó se beszéd, ölbe kapta
a pici fekete bárányt, és sűrűn integetni kezdett a kocsiknak, hogy nekik le is út, meg fel is út.
Rögtön kiderült, hogy a bárányka nem volt bűvös, csak egy kicsit bűnös, mert tilos he-
lyen akart átszaladni az úton.
A kocsisor elindult a javítóba. A bárányt beíratták az iskolába közlekedést tanulni, hogy
berbécs korában hibátlanul járjon hegyen-völgyön, utakon át.
Ezután pedig a rendőr bácsi mehetett az útjára, ki-ki pedig a maga dolgára!
Tar Károly nyomán
J ÁT É K
Álljatok körbe, és utánozzátok a kocsisor mozgását és hangját!
• Mentek sorban. • Nagyobb sebességre kapcsoltak.
• Loholtak egymás után. • Egymás sarkában száguldottak az úton.
• Egyre közelebb merészkedtek egymáshoz. • Robogott a gépkocsisor.
Megjelent a bárány:
• Fékeztek a kocsik. • Jókora döndülések hallattszottak végig
• Csikorogtak a kerekek. az úton.
• Prüszköltek a motorok. • Megálltak remegve.
• Rettenetes nyikorgások hallatszottak. • Nyíltak a kocsiajtók.

1. Milyen sorrendben jelentek meg az autók a mesében? Írd le a tulajdonságaikkal együtt!


Pl. hófehér Mercedes, ...
125
2. Társítsd az első oszlop szavait a második oszlopban levő szavakkal úgy, hogy minél
több színárnyalatot kapj! Pl. citromsárga
tej
bíbor
mustár kék
égszín barna
vaj fekete
gesztenye fehér
citrom zöld
fal sárga
alma vörös
méreg
rozsda
szurok
3. Egészítsd ki a mondatokat a találó szavakkal!
A kocsisor előtt átszaladt egy ..................................... bárány.
barna / fekete / fehér
A Volvo beleszaladt a .............................................................. .
Hondába / Trabantba / Mercedesbe
A rendőr bácsi ..................................................................... a kocsisort.
megállította / elindította / megjavította
4. Milyen lehet a bűvös bárány? Hát a bűnös bárány?
5. Mire figyelmeztetnek az alábbi közlekedési táblák? Fogalmazd meg többféleképpen
ezeket a figyelmeztetéseket!

1. Kik és mikor mondhatták a következő mondatokat?


Menj már át! Lehet indulni, kérem!
Kelj át légy szíves az úttesten! Átkelnél már az úttesten?
Nyomás! Indíts! Lódulj már!
Gyerünk gyorsan! Alkossatok csoportokat! Játsszátok el
azt a helyzetet, amikor elhangozhattak
Tessék átkelni az úttesten!
az említett mondatok!
Nem látod, hogy zöld a lámpa?
126
2. KÉRJ! UTASÍTS! PARANCSOLJ!

Figyeljünk a közlekedésre!
A gyalogos a zebránál álljon
meg, és nézzen szét! Figyelj
– Csak akkor szállj le a jár- a közlekedésre!
dáról, ha nem jön jármű!

lj
jj
jj j
llj
lyj

3. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!

Mit csinál? Mit csináljon? Mit csinál? Mit csináljon?


figyel figyeljen bújik bújjon
repül fúj
készül fáj
tanul fej jön
lapul jöjjön
fordul jöjjenek
kiabál Mit csinál? Mit csináljon?
talál száll szálljon
áll
hall
Mit csinál? Mit csináljon? hull
nő nőjön

lő Mit csinál? Mit csináljon?
sző folyik folyjon
127
1. Nevezd meg a járműveket! Melyik jármű mire való? Melyikkel utaztál? Melyikkel sze-
retnél utazni?

Az autó
Az autó feltalálásakor két kérdésre kellett megtalálni a választ. Az egyik: milyen szerkezet
tudja biztonságosan működtetni az autót? Másik: hogyan lehet elérni, hogy ne zötyögjön,
ne rázkódjon, ne essen szét az autó az egyenetlen utakon? A feltalálóknak mind a kettőt
sikerült megválaszolni.
Több, mint százhúsz évvel ezelőtt feltalálták a gumiabroncsot. A gumiabroncs „elnyelte”,
csökkentette a zöttyenéseket. Nem rázódtak szét az alkatrészek. Az utasoknak is sokkal
kényelmesebb, lényegesen gyorsabb lett az autó.
Pár évvel később feltalálták azt a szerkezetet, ami az autók működését lehetővé tette.
Ez a szerkezet a belső égésű motor volt, és benzinnel működött.
Azóta nagyon sokféle autót gyártanak. A kutatások tovább folynak. Ma a biztonságot
szeretnék növelni. Sok tudós foglalkozik azzal is, hogyan lehetne jobban vigyázni a kör-
nyezetre.
128
1. Olvasd fel azokat a mondatokat, amelyekből megtudjuk:
a. Melyik két kérdésre kellett megtalálni a választ az autó felfedezése előtt?
b. Mikor találták fel a gumiabroncsot?
c. Mi történt a járművekkel az egyenetlen utakon? Válaszd ki!
zötyögtek beleragadtak a sárba
rázkódtak szétestek az alkatrészek
d. Mire volt jó a gumiabroncs? Miért volt jobb az utasoknak, ha gumiabroncsos
autóval utaztak? Válaszd ki!
hamarabb célba értek kényelmesebben utaztak
nem zötykölődtek lassabban haladtak
e. Mivel működtek a belső égésű motorok?
f. Mire törekednek az autógyártók és a tudósok?
2. Milyen járművet szeretnél feltalálni? Rajzold le a füzetedbe!
3. Reklámozd az autódat! Figyelj a következő szempontokra: biztonságos, kényelmes,
gyors, környezetbarát!

1. Olvasd el László Noémi a Feketeleves című kötetében megjelent versét!


Apa valahogy kocsit
vásárolt magának; régi ezerszázas rönót;
és elneveztük Sárikának. A kocsi apa
krémszínű, benzinszagú szerelme.

Hátul az ember úgy érzi magát, mintha


tengeribeteg lenne; és keresi a vad vizet,
de nincs. Az van, hogy apa sportosan
vezet, és erre roppant büszke.

Majdnem mindenkit
megelőzünk. Lobog a kipufogó füstje.
Bent apa cigarettafüstje száll. Rosszullét
környékez, mint óriás, hulló tollú madár.
László Noémi
2. Mondj véleményt!
a. Mit jelenthet az, hogy „apa valahogy e. Mit jelent az, hogy valaki sporto-
kocsit vásárolt magának”? san vezet?
b. Mi a kocsi márkája? Vajon miért hív- f. Képzeld el, hogy te is ebben a ko-
ják Sárikának? csiban ülsz a hátsó ülésen. Mondd
c. Milyen a kocsi? el, miért érzed úgy magad, mint-
d. Miért lehet a kocsi apa szerelme? ha tengeribeteg lennél!
129
1. Gyűjts minél több városnevet, ahová el szeretnél utazni!
2. Olvasd el Zágoni Balázs Barni Berlinben című meseregényéből az alábbi részleteket!
Barni Berlinben
(1. rész)
Barni rengeteget tudott a nagyvárosokról, különösen Budapestről, Bukarestről és Berlin-
ről. Azt gondoljátok, hogy pont ezekről a városokról, mert mindegyik B betűvel kezdődik,
amint Barni neve is? Hát nem. Vagy tán azért, mert nagyon sok városban járt már, de eze-
ket kedveli a leginkább? Nem. Vagy pedig éppenséggel csak ezekben járt, és azért tud róluk
annyi mindent? Nem.
Megsúgom nektek, hogy Barni nem járt sem Budapesten, sem Bukarestben, sem Ber-
linben. Mindent, amit tudott, Apa elmeséléseiből, fényképekből és a térképekről tudta.
Mert nagyon szerette böngészni a térképeket.
Berlinről is nagyon sok mindent tudott, főleg amióta ki tudta betűzni a szavakat, és meg-
értette a jeleket a térképen. Például tudta azt, hogy Berlinben tizenhét metró van... És ezek
a metrók néha egymás alagútjában is járnak, sőt közös alagútjuk is van, és hol az egyik, hol
a másik metró megy benne. És ezt nagyon szerette volna látni.
Eljött a nyár. Barni befejezte az első osztályt. Egyik este Apa az ölébe ültette Barnit,
és azt mondta:
– Holnapután reggel indulunk Berlinbe.
Barni örömében nagyon megszorította Apa nyakát. Aztán megijedt.
– Apa, de nekem még nincs repülőjegyem!
– Már van – mosolygott Apa.
– Hol?
Apa egy kicsit zavarba jött.
– Hááát, ott van a repülőtéren.
– Ott felejtetted?
– Nem felejtettem ott, de csak ott fogják ideadni.
– De miért?
– Mert így szokás. Ez egy fapados járat.
– Fapadokon fogunk ülni?
– Nem, csak így nevezik.
– Miért?
– Mert olcsó.
– De azért nem fog lezuhanni?
– Nem, csak a jegyet fogják ott ideadni.
– De Apa, azért ez igazi repülőgép, ugye?
– Teljesen igazi – nyugtatta meg Apa.

3. Te miket kérdeznél szüleidtől egy utazás előtt?


130
4. Figyeld meg a párbeszédet a szövegben! Másold le a kiemelt részt!
5. Tudakozódj, érdeklődj a következő helyzetekben:
• jegyet vásárolsz a vonatállomáson,
• útbaigazítást kérsz a repülőtéren,
• eltévedtél egy idegen városban.

Barni Berlinben
(2. rész)

Barni meg Apa beléptek a repülő ajtaján, ahol egy kedves néni köszöntötte őket, és
megmutatta, hova üljenek. Apa megmondta, hogy ő az egyik légiutas-kísérő, más néven
stewardess (sztyuárdessz). A repülő olyan hosszú volt, hogy Barni nem tudta megszámol-
ni a széksorokat, viszont pontosan tudta a Nagy Repülőlexikonból, hogy száznyolcvan szék
van benne, minden sorban három az egyik, három a másik oldalon. Ebből Barni kis gon-
dolkodással már ki tudta számolni, hogy összesen harminc széksor van a repülőben. De ezt
már az ablak melletti széken számolta ki, ahova Apa időközben leültette.
– Hm – gondolta Barni –, a repülőt kisebbnek gondoltam, de az ablakait valamivel na-
gyobbnak.
Ekkor odaért a stewardess néni, és bekapcsolta Barnin a biztonsági övet. Ugyanakkor
felzúgott a repülő motorja... A repülő lassan elkezdett gurulni a kifutó felé.
– Apa, mikor szállunk már fel? Ha végig ilyen lassan megyünk, akkor sohasem fogunk
felszállni!
Ekkor a repülőgép megállt. A kifutó elejére érkeztek.
– Most miért állunk? Baj van?
– Várjuk a felszállási engedélyt. Látod, ott az irányítótorony. Amikor szabad a kifutó,
akkor a toronyból rádión szólnak a pilótának, hogy megkezdheti a felszállást.
Néhány pillanat múlva erős dübörgés kezdődött Barni háta mögött.
– Mi történt, Apa? Vészhelyzet van?
– Dehogy, csak teljes gázt adott a pilóta. Elkezdjük a felszállást!
Barni azt érezte, hogy a repülő megmozdul, és ő belenyomódik a székbe. Mire észbe
kapott, a reptéri buszok már játékautókká zsugorodtak, a hatalmas repülőgépek pedig ak-
korák lettek, mint Barni kisujja.
Fent voltak a magasban.
Zágoni Balázs
6. Szerinted...
• miket tudhatunk meg a Nagy Repülőlexikonból?
• mi a feladata a stewardessnek?
• mikor kaphatja meg a repülőgép a felszállási engedélyt?
7. Mit kérdeznél a pilótától/a stewardesstől? Fogalmazz minél több kérdést a repüléssel
kapcsolatosan!
131
8. Egészítsd ki a mondatokat Milyen? Milyenek? kérdésre felelő szavakkal a szöveg alap-
ján! Másold le!
A repülőgép ................. volt. Az ablakai ................. voltak. Indulás előtt be kellett
kapcsolni a ................. övet. Felszállás előtt ................. dübörgés hallatszott. Fentről
a repülőgépek nagyon ............. tűntek.
9. Válaszd ki az utasításokat, parancsokat kifejező mondatokat! Másold le!
• Köszöntjük önöket a járaton! • Figyelem, felszállás következik!
• Foglalják el a helyeiket! • Jó utat kívánunk!
• Kérjük, csatolják be a biztonsági öveket! • Kérjük, ne hagyják el a helyeiket!

1. KÉRJ! UTASÍTS! PARANCSOLJ! – Segíts megtanulni


Megkértük a rendőr bácsit, hogy segítsen a forgalmi a szabályokat!
szabályok megtanulásában. A következő feladatokat
kaptuk: Gyűjtsünk minél több kérdést a táblák jelen-
téséről! Egyikünk készítsen térképet az útvonalról!

cs
ccs ts

2. Folytasd, és jegyezd meg az írásmódját!


Mit csinál? Mit csináljon? Mit csinál? Mit csináljon?
gyűjt gyűjtsön segít segítsen
gyújt készít
költ tanít
ront hűt
tart simít
3. Ki mondhatja így? Társítsd, majd találd ki, hogy kinek mondhatja!
Kérem, segítsen átkelni az úttesten! ideges autóvezető
Igyekezzetek, ne bámuljatok az átjárón! rendőr
Ne dudáljon, nem süket itt senki! idős bácsi
Kérem a jogosítványát! tanító néni
Nem látja, hogy ez kerékpárút? kerékpáros
Álljon félre az útból, mert sietek! tolakodó járókelő
4. Pirosra vált a gyalogosok jelzőlámpája. Egy figyelmetlen járókelő lelép a gyalogátjáró-
ra, hogy átkeljen. Ki mit mond a környezetében? Játsszátok el!
132
17. fejezet
TARKA NYÁR
1. Figyeld meg a Peti ellenőrzőkönyvét! Sorold fel:
• a tantárgyak nevét;
• a második osztályos órarendben levő tantárgyak nevét;
• azoknak a tantárgyaknak a nevét, amelyeket nem tanulsz még második osztályban!
2. Milyen minősítések vannak ebben az ellenőrzőben? Melyik minősítés hiányzik?
3. Mit jelentenek a nagyon jó, jó, elégséges, elégtelen minősítések?
4. Miért vannak a táblázatban olyan helyek, ahol csak egy vonalka van?

Tantárgyak neve: I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály


Román nyelv és
nagyon jó jó
kommunikáció
Magyar nyelv és
nagyon jó nagyon jó
kommunikáció
Idegen nyelv jó nagyon jó
Matematika és
elégséges jó
természettudományok
Történelem – –
Földrajz – –
Polgári nevelés – –
Vallás nagyon jó nagyon jó
Zene és mozgás nagyon jó nagyon jó
Vizuális nevelés és
nagyon jó nagyon jó
kézimunka
Személyiségfejlesztés nagyon jó nagyon jó

A bizonyítvány
Én sokat gondolkoztam azon, hogy mit kérjek majd apuéktól, ha véletlenül jó lesz a bizo-
nyítványom. Azért gondolkoztam, mert az Attila mondta, hogy ő biciklit kér, az Eszter azt
mondta, hogy ő naptáros karórát, az István meg azt mondta, hogy neki megígérték, hogy
kap egy felfújható gumicsónakot. Igazán kár, hogy az István bizonyítványa nem lesz jó,
mert talán kölcsönadta volna, vagy meghív csónakázni. Az én bizonyítványom sokkal jobb
lett, mint vártam, és már szaladtam vele haza, de még mindig nem tudtam, mit kérjek.
133
Odaadtam apukámnak a bizonyítványt, és olyan arcot vágtam, mintha szomorú volnék,
hogy annál jobban meg legyen lepve.
Szerencsére apukám nem tudott olyan arcot vágni, mintha szomorú volna, mert neve-
tett, és megölelt, és azt mondta, hogy látod, fiam, ezt vártam tőled.
Erre elkezdte valami kaparni a torkomat, pedig most már nem akartam úgy csinálni,
mintha szomorú volnék. Aztán amikor anyukám hazajött, apukám azzal fogadta, hogy
gyere csak, gyere, legyél te is büszke a fiadra. Kár, hogy csak a Pacsitacsi hallotta.
De azért mégis elmeséltem az Attilának meg az Istvánnak, mert délután kérdezték,
hogy mit kértem a jó bizonyítványomért. Mondtam, hogy én nem kértem semmit, mert
kiderült, hogy ezt várták tőlem, de azért mégis kaptam valamit, mert azt mondták, hogy
büszkék rám. És ezenkívül már úgyis mindenem megvolt.
De azért nem bánnám, ha apukám jövőre is azt mondaná, hogy látod, ezt vártam tőled,
és odahívná anyukámat, hogy gyere csak, gyere, mert már megint büszke lehetsz a fiadra.
Janikovszky Éva
1. Melyik gyerek mit kért a jó bizonyítványért a történetben?
2. Kinek nem lesz jó a bizonyítványa? Miért kár?
3. Milyen lett a bizonyítványa a mesében szereplő gyereknek? Hogyan adta át az apu-
kájának?
4. Hogy viszonyult az apukája a bizonyítványhoz?
5. Milyen arcot vágott a gyerek? Utánozd!
6. Miért „kezdte el kaparni valami a torkát”? Te éreztél-e valaha valami hasonlót? Mikor?
7. Mi volt a jó bizonyítvány jutalma?

1. Társítsd egy kerékpár alkatrészeit!


1. váz
2. nyereg
3. kerékabroncs
4. küllő
5. gumi
6. pedál
7. villa
8. kormány
9. fékkar
10. fékkábel
11. váltókar
12. lánc
134
2. Hallgasd meg a következő verset!

Kerékpár
Két karika, szép, kerek,
Kerék kerget kereket,
elöl egy meg hátul egy,
előre megy, hátra megy,
völgybe szalad, hegyre megy,
mindegyiknek egyre megy.
Egymást űzik, kergetik,
de el sose érhetik.

Két kerék egy kerékpár,


hozzá lánccal két pedál,
ha fürgébben tekered,
gyorsabbak a kerekek.

A nyeregbe üljetek,
soha fel ne dűljetek,
vigyázzatok gyerekek,
el ne szökjön veletek!
Kiss Dénes

1. Keress olyan részeket a versből, amelyek találós kérdésnek is beillenének! Olvasd fel!

J ÁT É K Álljatok körbe, a vers mondása közben ritmusra adjatok


körbe egy tárgyat (babzsák, teniszlabda)! Először mondjá-
tok a verset, és adogassátok a tárgyat lassúbb ritmusban, mint amikor hegyre
megy a bicikli! Majd fokozatosan gyorsuljatok, mintha lejtőn ereszkedve gyor-
sulna a bicikli!

2. Dolgozzatok csoportban! Alkossatok rövid szöveget a kerékpárról a következő sza-


vakkal:
kerek, kerget, űzik, lánc, pedál, tekered, nyereg, sport, gyors, edzés
135
K E R K E N Y
É P Á R V E R S

Felhívás
Minden évben június 1-jén, gyermeknapon kerékpárvesenyt hirdetünk.
Idén városunkban, Kézdivásárhelyen, a Sinkovits Imre Stadionban
lesz megrendezve a megmérettetés, június 1-jén, délután 15 órakor.

Útmutató
1. A versenyen csak második, harmadik és negyedik osztályos kisiskolások
vehetnek részt. A verseny három kategóriában zajlik.

2. Jelentkezni szülővel lehet, május 31-ig, hétköznapokon 9 és 15 óra között


a Tanulók Klubjánál.

3. Részvétel saját kerékpárral, és kötelező a kerékpársisak viselése a versenyen!

Nyeremények
Főnyereményünk minden kategóriában egy ingyenes kerékpártábor a Katrosában.
Ezen kívül értékes kerékpárhoz tartozó kellékeket kapnak jutalmul a nyertesek.

1. Mindig csak egy válasz helyes. Keresd meg!


a. Mit ünneplünk június 1-jén? c. Mi lesz a főnyeremény?
• a kerékpár napját • kerékpár
• a föld napját • kerékpártábor
• a gyermeknapot • könyvjutalmak

b. Hol rendezik a versenyt? d. Melyik szövegrészből tudod meg, hogy


• a Molnár Józsiás parkban kik vehetnek részt a versenyen?
• a Sinkovits Stadionnál • Felhívás
• a város központjában • Útmutató
• Nyeremények
2. Írd le röviden: mit kell tenned, hogy részt vegyél a versenyen!
3. Ha te lennél a verseny szervezője, mit terveznél másképp?
136
1. Képzeld el, hogy te vagy a nyár, és most érkezel! Végigvonulsz a világon, és mit csinálsz?
Mit varázsolhatsz? Mit változtathatsz meg?

Ismétlés
Volt egyszer egy nyár
1. Olyan volt ez a nyár, hogy folyton mennie kellett, hát utazott, s ha utazott, a vonaton
két székre ült, mert nagy volt a hasa. Ott ült, a két széken, törölgette a homlokát, vagy
állt, lenyitotta a vonatablakot, és kidugta a fejét rajta. Csak egészen icipicit dugta ki a fe-
jét, mert nagyon kidugni tilos volt.
Intett egyet, csak úgy, bele a világba, mire pirosodni kezdtek a cseresznyék, majd in-
tett még, s fagyni kezdtek a fagylaltok, aztán még, mire a pipacs szétrázta piros hajait.
Így állt a vonatablakban, mintha legyeket hajkurászna, s míg ilyen mintha volt, addig
körülötte változott a világ.
2. Olyan volt, mintha varázsolna, pedig nem varázsolt. Nemcsak a cseresznyék, fagylal-
tok, pipacsok változtak, hanem megbolydult a világ: az anyák odaugrottak a szekrények-
hez, előcibálták legaljából a kisblúzokat, a szandálokat, mik nagy szájjal kacagtak, hogy
„véégre, uzsgyi innen”, az apák igazítottak a biciklik küllőin, zsíroztak ide és oda egy ke-
nőcsös dobozból, hogy jól pörögjön a bicikli, a roller, a taliga, a csuliga. Úgy tűnt nekik,
míg ezt a sürgölődést forogták, forgolódást sürögték, mintha vonatfüttyöt hallanának
a távolból, felkapták a fejüket, kicsit hallgatóztak. Ám nem láthatták az integető nyarat,
ahogy – fejét icipicit kidugva a vonatablakon – beleinteget a világ menésébe, nem tud-
ták, honnan jön a változás.
3. A nyár úgy gondolta, idő múltával, hogy hosszú volt az utazás, és hosszú volt az uta-
zásban a hadonászás, hát legyen az, hogy megérkezett.
Lekászálódott a vonatról egy állomáson. Húzta a koffert, törölgette a homlokát, majd
leült az állomás padjára.
Már nem tudta egészen pontosan, hogy le akart-e szállni vagy sem, de ez most így jó
volt: ülni, törölgetni, szuszogni.
A vonatok haladtak, némelyik megállás nélkül, némelyik megállva.
4. A nyár ült az állomás padján, elővette a kofferből az őrölt kekszeket és a málnaszörpöt.
Az egész koffer tele volt őrölt keksszel és málnaszörppel. Csak az volt benne, más semmi.
Majszolta a kekszet, aztán gargarizált a málnaszörppel, nézte a vonatokat, a vonatokban
ülő, álló embereket. S a majszolások, gargarizálások eljutottak a vonatfülkékbe, besuhan-
tak a nyitott ablakokon, a szellőzőnyílásokon, a gőzös kipufogóján, a kulcslyukon, beju-
tottak az emberek közé, mire:
– Hahh, de meleg lett hirtelen, hahh! –legyezte újsággal piros fejét egy néni.
– Történik a jó! – dugták ki fejüket a csomagokból a teniszütők és a rövidnadrágok.
– Még kétszer megáll a vonat, s ott lesz papó, s a vízimalom – mondta egy kisfiú.
S mindenki nyarassá változott, mert köröttük majszolt és gargalizált a nyár.

Máté Angi
137
csuliga: csapágykerekű szekér
lekászálódott: leszedelőzködött, J ÁT É K Alkossatok négy csoportot!
Minden csoport kap egy szö-
nehézkesen leszállt vegrészt a meséből a számozás alapján. A szöveg-
koffer: fémkeretes doboz alakú rész újraolvasása után beszéljétek meg és mutas-
utazótáska, bőrönd sátok be, amiről olvastatok! A bemutató történhet
gargalizál: kiöblíti a torkát párbeszéd, tárgyak, mozgás, mesélés segítségével.

1. Melyik üzenetet írhatta a mesében szereplő nyár?

Kedves gyerekek! Helló mindenki! Sziasztok!


Kerékpáron utazva érkezem Itt ülök már a vonaton, ha- Repülővel érkezem hozzátok.
hozzátok. Mire odaérek, kérjé- marosan érkezem hozzátok. Már Mire odaérek, addigra az anyá-
tek meg apukátokat, hogy iga- intettem egyet a világba, és a cse- kat megkérem, hogy a szekrények
zítsanak a kerékpárok küllőin, resznyék pirosodni kezdtek, fagy- legaljából cibálják elő a kisblú-
zsírozzanak ide és oda egy kenő- ni kezdtek a fagylaltok, a pipacs zokat, a szandálokat, mik nagy
csös dobozból, hogy jól pörög- pedig szétrázta hajait. szájjal kacagtak, hogy „véégre,
jön a bicikli, a roller, a taliga, Hamarosan megérkezem. uzsgyi innen”.
a csuliga.
Üdvözlettel, Nagyon várom a találkozást!
Különösen nagy
igyekezettel, a Nyár a Nyár
a Nyár

1. Milyen szavakat tudsz elolvasni a négyzet soraiban, oszlopaiban? Írd le!


S T R A N D Á M
Á E R D Ő K E C Dolgozzatok csoportokban!
Gyűjtsetek a vakációval kapcsolatos
T N A P O Z Á S
ó, ő-re végződő szavakat!
O G R F M S G Ó
R E A K E Á M N
A R T B L L E A
V R Á B E Y Z K
I E S Ő G A Ő K

2. j vagy ly?
tava... dí... sirá... osztá... ha...ó
hömpö...ög tá... gó...a akadá... ...áték
tolva... pá...a mé... harká... papagá...
138
3. Folytasd! Írd le a füzetedbe!
üdít – felüdít a friss levegő indít – ............... egy autót
virít – ............... a kikelet aprít – ............... egy hagymát
veszít – ............... egy meccset térít – ............... az útról
terít – ............... egy abrosszal borít – ............... egy kosár almát

4. Gyűjts a kérdésekre felelő szavakat, kifejezéseket!


• Mit csináltál régebb, amikor még óvodás voltál?
Mit
• Mit csinálsz most, amikor iskolás vagy?
csinál?
• Mit fogsz csinálni majd, amikor felnőtt leszel?

5. Egészítsd ki a szöveget a megadott szavakkal:


szeretnék mondtam lesz elolvasták
kiáltott fel várom kaptam kér

Holnap ............... a szülinapom.


Anyunak azt ............... : Mit
– ............... egy meséskönyvet! csinált?
Anyu örömében így ............... :
– Végre az én fiam is meséskönyvet ............... !
Az osztálytársaim már rég ............... az első meséskönyvüket.
Én is kedvet ............... az olvasásra.
Nagyon ............... a holnapi napot.

6. Mikor? Csoportosítsd az alábbi szavakat, kifejezéseket a táblázat alapján!

KORÁBBAN MOST KÉSŐBB


megtanultam épp tanulok majd tanulok

• majd tanulok, megtanultam, épp tanulok


• később játszunk, játszunk, játszottunk Mit
• megyek fel, felmegyek, felmentem fog
• megbánták, meg fogják bánni, már bánják csinálni?
• otthon maradtok, otthon maradtatok, otthon fogtok maradni
• álmos voltam, álmos vagyok, álmos leszek
• el fog készülni, kész lett, most készül
• már elintéztük, most intézzük, mindjárt elintézzük
139
7. Hol van a felhő? Egészítsd ki a szókapcsolatokat!

előtt fölött mellett között mögött

a ház ........... a felhők ........... a nap ........... a hegy ........... a torony ...........

8. Írd le a szavakat elválasztva!


pöttyös, meggyes, forró, csillag, hattyú, kettő, hosszú, roller, állat, dinnye

9. Folytasd!
csobog – csobban dobog – ..................
zizeg – .................. ropog – ..................
recseg – .................. locsog – ..................
csepeg – .................. rezeg – ..................
zörög – .................. csörög – ..................

10. Alkoss szavakat a szótagokból!

fü ban kol szed


röd
junk jen
jünk du

jam tok me
je
tud já mond sél

140
11. Egészítsd ki a szavakat!
nj nyj nny
köszö....ük kö....ű fo....a di....e bá....a a....i
a....a fo....adt ke....ük me....i me....etek né....e

dj ddj ggy
a....a csalá....a ebé....e me....es
hí....a bőrön....e kar....a ke....e

tj ttj tyj tty


po....an kür....e ha....ú bá....a bán....a kabá....a
ko....an taní....a ú....a zö....en lá....a bará....a

lj llj jj
figye....etek u....am á....unk készü....ünk á....atok mobi....a
bú....on fordu....unk fú....on tanu....uk szá....unk cé....a

12. A képeslapokat nézegetve írd le, melyik városban jártál már, és melyikben nem!
B Kolozsvár
R
A Brassó
S Marosvásárhely
S
Ó Nagyvárad
R Vajdahunyad
K O L O Z S VÁ VAJDAHUNYAD
Temesvár
Arad
Nagybánya
Csíkszereda
LÓS
Kézdivásárhely GYERGYÓSZENTMIK
Sepsiszentgyörgy
Gyergyószentmiklós
Zilah
T E M E S VÁ R ARAD
Székelyudvarhely
141
13. Tedd betűrendbe a 9. feladatban szereplő városneveket! Írd le őket!
14. Alkoss új szavakat a minta szerint! Írd le! Pl. napernyő
..................
..................
..................
..................
..................
..................
napernyő ..................

15. Írd le, mit csinálnál a következő településeken, ha arra járnál!


Pl. Málnáson málnát szednék.
Nagykapuson ................... . Egeresen ................... .
Rákoson ................... . Somkeréken ................... .
Madarason ................... . Ludason ................... .
Válaszúton ................... . Szamosdobon ................... .
Homoródalmáson ................... . Sárvásáron ................... .
Királyfalván ................... . Apahidán ................... .
16. Rakd sorba a szavakat úgy, hogy egy-egy közmondást kapj! Beszéljetek róluk!
Járt el utat hagyd! ne a járatlanért

út egyenes út. A legrövidebb az

is út. fel Le út is

17. Áronka szüleinek írt levelére ráspriccelt a tinta. Pótold a hiányzó szóvégeket!

142
Olvasd el az állatkertben elhelyezett ismertetőket!
Nyitva tartás

Felmérő
• Az állatkert egész évben reggel 8-tól napnyugtáig tart
nyitva. Télen délután 5 óráig, nyáron este 9 óráig.
• A 3 év alatti gyerekek számára a belépés ingyenes. Hírek
• Családok és csoportok kedvezményes belépőt • Gyereknap az állatkertben!
vásárolhatnak. • Kinyitott az állatsimogató!
Látogatói szabályok • Szenzáció! Kisorrszarvú
született!
• Az állatokat csak az állatkert területén kapható
• Koalák érkeznek az állatkertbe!
zoo-csemegével szabad etetni. Ahol az etetést tábla
• Május elsejétől strandszezon
tiltja, ott még zoo-csemegét sem szabad adni.
a vízilovaknál!
• Az állatkertet 14 év alatti gyermekek csak felnőtt
• Nyáresti koncertek az állat-
kíséretével látogathatják.
kertben!
• A sétautakat nem szabad elhagyni.
• Nevet kapott a legkisebb
• Az állatokhoz benyúlni veszélyes, ezért a biztonsági
zsiráfborjú!
korlátot átlépni tilos.
• Szombatonként elefántséta!
• Az állatkert természetvédelmi terület, növényzetére
• Naponta 10 órától fókaetetés!
és tisztaságára vigyázni kell.
Szolgáltatások
• Ha megéheztél, az állatkert területén tíz helyen találhatsz étkezési lehetőséget.
• Ha nagyobb táskával, csomaggal érkezel az állatkertbe, nem kell a látogatás alatt magaddal
cipelned. Beteheted a csomagmegőrzőbe.
• A Főkapu mellett található ajándékboltunkban csodálatos plüssállatkákat, könyveket,
naptárakat, ajándéktárgyakat vásárolhatsz.
• Ha játszani szeretnél, keresd az állatkertben lévő játszóteret!
• Ha véletlenül megsérülsz, keresd az elsősegélynyújtó helyeket!
• Ha egy állatról még többet szeretnél tudni, kisfilmeket nézhetsz a moziteremben!
• Elveszett értékek és eltévedt gyerekek esetén az információs irodában kérhetnek segítséget.

1. Jelöld a helyes válasz betűjelét!


Hány óráig tart nyitva az állatkert nyáron? 3 pont
a. este 8 óráig
b. délután 5 óráig
c. este 9 óráig
Melyik táblán olvastál a zoo-csemegéről? Hol kérhetsz segítséget, ha va-
a. Nyitva tartás lamit elveszítettél?
b. Hírek a. A csomagmegőrzőnél.
c. Látogatói szabályok b. Az információs irodánál.
d. Szolgáltatások c. A Főkapu mellett.

143
2. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások!
A kétéves gyerekeknek a belépés ingyenes az állatkertbe. ____ 8 pont
Olcsóbb a belépőjegy, ha csoporttal látogatsz az állatkertbe. ____
Csak a 14 éves gyerekeket kell felnőtt kísérje. ____
Az állatkertben vannak etetést tiltó táblák. ____
Koalák születtek az állatkertben. ____
Nyáron koncerten lehet részt venni az állatkertben. ____
A moziteremben kisfilmeket vetítenek a növényekről. ____
Az állatkert területén tíz helyen is vásárolhatsz ennivalót magadnak. ____

3. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!


Vigyázni kell a növényzetre és a tisztaságra, mert az állatkert 5 pont
............................... terület.
Sérülés esetén az ............................... helyen segítenek.
A ............................... korlátot nem szabad átlépni.
Minden ............................... fel lehet ülni az elefánt hátára.
Plüssállatokat lehet vásárolni az ............................... .

4. Írd le röviden, szerinted miért van állatsimogató hely az állatkertben! 3 pont

5. Pótold a következő mondatokban a szavak végződéseit! 10 pont


Figyel___ az állatkert___ elhelyezett táblák___!
Az állatkertben ne tér___ le a sétautak___!
A ketrec___ lévő állatok___ benyúlni veszélyes.
Az állatkert dolgozói szeretet___ várják a látogatók___.
Légy barát___ az állatoknak!

6. Az állatkerti szabályok alapján írj három utasítást az állatkertbe látogató gyerekeknek!


6 pont

Értékeld a munkádat!
Színezz ki annyi négyzetet, ahány jó válaszod van! Haladj a nyíl irányába!
Elégséges Jó Nagyon jó

144
ISBN 978-606-646-880-0

Potrebbero piacerti anche