Sei sulla pagina 1di 37

KONSEP PEMBELAJARAN DARI PERSPEKTIF BEHAVIORISME

• MENGKAJI PEMBELAJARAN SECARA OBJEKTIF DAN SAINTIFIK

• FOKUS KEPADA PERKARA YANG BOLEH DIPERHATIKAN:


1) TINGKAH LAKU -TINGKAHLAKU KLASIK / RESPONDEN
- TINGKAHLAKU OPERAN
2) RANGSANGAN DARI PERSEKITARAN

• APA YANG BERLAKU DALAM MENTAL (PEMIKIRAN, KEPERCAYAAN,


SIKAP) TIDAK BOLEH DIPERHATIKAN DAN TIDAK BOLEH DIKAJI.

• TINGKAH LAKU INDIVIDU DILAZIMKAN OLEH PERSEKITARAN – MANUSIA


TIDAK ADA KAWALAN KE ATAS PEMBELAJARAN MEREKA.

• AHLI-AHLI BEHAVIORIST MENTAKRIFKAN PEMBELAJARAN SEBAGAI


PERUBAHAN DALAM TINGKAH LAKU YANG BOLEH DIPERHATIKAN.
• AHLI-AHLI PSIKOLOGI BEHAVIORIS:
– PAVLOV, WATSON - (PELAZIMAN KLASIK)
– THORNDIKE, SKINNER - (PELAZIMAN OPERAN)

• KEBANYAKKAN KAJIAN YANG DIBUAT OLEH GOLONGAN BEHAVIORIS INI


ADALAH BERDASARKAN KEPADA PEMERHATIAN KE ATAS HAIWAN YANG
DIJALANKAN DI MAKMAL SEPERTI TIKUS, ANJING, KUCING, BURUNG.

• KEMUDIAN PRINSIP-PRINSIP YANG DI DAPATI DARIPADA KAJIAN INI


DIAPLIKASIKAN KEPADA MANUSIA.
• DIPELOPORI OLEH IVAN PETROVICH PAVLOV DARI RUSIA.
• SEORANG PROF. DALAM BIDANG FARMAKOLOGI.

• PADA PENGHUJUNG TAHUN 1800an DAN AWAL 1900an, PAVLOV


TELAH MENGKAJI TENTANG PROSES PENCERNAAN ANJING DAN
MEMERHATIKAN PERUBAHAN-PERUBAHAN PADA MASA DAN
KADAR PENGHASILAN AIR LIUR HAIWAN TERSEBUT.

• MENURUTNYA, SETIAP RANGSANGAN AKAN MENIMBULKAN


GERAK BALAS.

• RANGSANGAN = APA-APA SAJA BENTUK TENAGA YANG


MENIMBULKAN GERAK BALAS.

• GERAK BALAS = APA-APA SAJA TINGKAHLAKU YANG TIMBUL


AKIBAT RANGSANGAN.

• CTH: SETIAP KALI BUNYI LOCENG PADA WAKTU PAGI PELAJAR


AKAN BERBARIS DILUAR KELAS.
SEBELUM

BUNYI LOCENG TIADA GERAK BALAS


(RL /NEUTRAL) (GN)

MAKANAN AIR LIUR


(RTL) (GTL)

SEMASA

BUNYI LOCENG
(RL)
AIR LIUR
+ (GTL)
MAKANAN
(RTL)

SELEPAS

BUNYI LOCENG AIR LIUR


(RL) (GL)
CONTOH:
SEBELUM PEMBELAJARAN

RN 2 + 3 TIADA RESPON

RTL + INI ADALAH 2 + 3


GTL

SEMASA PEMBELAJARAN

RN 2 + 3

ITU 2 + 3 GTL

RTL +

SELEPAS PEMBELAJARAN

RL 2+3 ITU JUGA 2 + 3 GL


• HASIL DARIPADA KAJIANNYA, PAVLOV
BERPENDAPAT BAHAWA PEMBELAJARAN BOLEH
BERLAKU AKIBAT KAITAN ANTARA
RANGSANGAN DENGAN GERAK BALAS.

• PEMBELAJARAN YANG BERLAKU MELALUI


PERKAITAN TERSEBUT DINAMAKAN PELAZIMAN.

• PEMBELAJARAN YANG BERLAKU AKIBAT DARI


PADA 2 RANGSANGAN INI DIKENALI SEBAGAI
PELAZIMAN KLASIK.
BEBERAPA KONSEP P&P YANG PENTING
JUGA TELAH DIHASILKAN DARIPADA
KAJIAN PAVLOV INI IAITU:

- PENGHAPUSAN
- PEMBELAJARAN SEMULA
- PEMULIHAN SEMERTA
- GENERALISASI
- DISKRIMINASI
PROSES PENGHAPUSAN

Air liur anjing semakin


makanan tidak diberikan
Berkurangan hingga tidak
apabila loceng dibunyikan
Keluar langsung

PEMBELAJARAN SEMULA

Makanan didatangkan semula


bersama bunyi loceng. Akhirnya Air liur keluar
loceng sahaja dibunyikan semula

PEMULIHAN SEMERTA

Bunyi loceng
diberhentikan Air liur keluar
Sementara dan kemudian juga
dibunyikan semula
GENERALISASI

Bunyi loceng digantikan


dengan bunyi yang Air liur keluar
seakan-akan sama juga

DISKRIMINASI

Hanya bunyi loceng diberikan


Air liur hanya keluar
makanan. Bunyi yang seakan-
apabila bunyi loceng
akan
Sahaja dibunyikan
Sama tidak diberikan makanan
• B. F SKINNER – BERASAL DARI PENSLYVANIA, AMERIKA SYARIKAT.
• MEMPELAJARI BIDANG PSIKOLOGI DI UNIVERSITI HAVARD.
• 1938 – MENERBITKAN BUKU BERJUDUL “BEHAVIOR OF ORGANISM”
YANG MENGANDUNGI HURAIAN TENTANG PRINSIP-PRINSIP UTAMA
PELAZIMAN OPERAN.
• 1945 – MENJADI PENGERUSI KEPADA JABATAN PSIKOLOGI DI
UNIVERSITI INDIANA.
• JUGA MENGKAJI TENTANG TEORI-TEORI PELAZIMAN KLASIK PAVLOV
DAN WATSON.

• PAVLOV – TINGKAHLAKU MANUSIA ADALAH PASIF.


PEMBELAJARAN BERLAKU APABILA ADA RANGSANGAN
( PEMBELAJARAN = S – R )

• SKINNER – TINGKAHLAKU TIDAK SEMESTINYA MENGIKUT URUTAN


(S – R).
TERDAPAT JUGA TINGKAHLAKU YANG WUJUD KESAN

DARIPADA RANGSANGAN YANG BERFUNGSI SEBAGAI


PENEGUH
• MENURUT SKINNER LAGI TINGKAHLAKU INDIVIDU JUGA MEMPUNYAI
CIRI-CIRI MOTIVASI, DIMANA PEMBELAJARAN BERLAKU KERANA
DIPENGARUHI OLEH TINGKAH LAKU SEBELUMNYA.

• TEORI SKINNER INI DIPANGGIL TEORI PELAZIMAN OPERAN ATAU JUGA


DIKENALI SEBAGAI TEORI PELAZIMAN INSTRUMENTAL.

• OPERAN = OPERATE AKSI / MANIPULASI

• INVIDIDU BERTINGKAHLAKU ATAS KEHENDAK SENDIRI,


BUKANDISEBABKAN RANGSANGAN LUARAN.

KAJIAN SKINNER

EKSPERIMEN 1
• TIKUS TERPIJAK PEDAL – LALU MENDAPAT MAKANAN.
• DILAKUKAN BERULANG-ULANG SEHINGGA TIKUS BELAJAR SENDIRI
CARA UNTUK MENDAPATKAN MAKANAN.
• CARA INI DIPANGGIL ‘PEMBELAJARAN MELALUI PELAZIMAN OPERAN’
KERANA INDIVIDU MENGAMBIL INISIATIF SENDIRI UNTUK BERTINDAK
DAN AKTIVITINYA BUKAN DISEBABKAN OLEH RANGSANGAN LUARAN.
EKSPERIMEN 2
• TIKUS MEMIJAK PEDAL – MAKANAN TIDAK KELUAR
• LAMA-KELAMAAN, TIKUS BERHENTI MEMIJAK PEDAL.
• FENOMENA INI DIPANGGIL ‘PROSES PENGHAPUSAN’.

EKSPERIMEN 3
• SKINNER MENYAMBUNGKAN PEDAL DENGAN LAMPU
• APABILA TIKUS TEKAN PEDAL + LAMPU MENYALA = DAPAT MAKANAN
• APABILA TIKUS TEKAN PEDAL + LAMPU TAK MENYALA = TIADA
MAKANAN
• TKUS BELAJAR MEMBEZAKAN MASA YANG SESUAI UNTUK
MENDAPATKAN MAKANAN
• FENOMENA INI DINAMAKAN ‘ PEMBELAJARAN DISKRIMINASI’.

JENIS-JENIS TINGKAH LAKU

TINGKAH LAKU BOLEH DIBAHAGIKAN KEPADA 2:


1 – TINGKAHLAKU RESPONDEN
2 – TINGKAHLAKU OPERAN
TINGKAHLAKU RESPONDEN

• TINGKAH LAKU TIDAK TERLAZIM – GERAKBALAS YANG TERHASIL


DARIPADA RANGSANGAN DARI PERSEKITARAN.
• CTH: TEORI PAVLOV – PEMBELAJARAN = S - R
• GERAKBALAS DIBANGKITKAN OLEH SESUATU RANGSANGAN
(AUTOMATIK)
• PEMBELAJARAN YANG PASIF KERANA JIKA TIADA RANGSANGAN MAKA
TIADA GERAKBALAS. (NO S – NO R)

TINGKAHLAKU OPERAN

• GERAKBALAS YANG DIHASILKAN DARIPADA DIRI SENDIRI (BUKAN


AUTOMATIK).
• GERAKBALAS BOLEH BERLAKU WALAU PUN TIADA RANGSANGAN YANG
DIKENALPASTI DAHULU.
• PEMBELAJARAN = R - S
• PEMBELAJARAN AKTIF KERANA BERASASKAN INISIATIF SENDIRI TANPA
MENUNGGU SESUATU RANGSANGAN.
CIRI-CIRI PELAZIMAN OPERAN

• SETIAP TINGKAH LAKU ITU DIIKUTI OLEH SESUATU KESAN


(RANGSANGAN).

• KESAN INI MEMPENGARUHI KEBARANGKALIAN SAMA ADA TINGKAH


LAKU TERSEBUT DIULANGI ATAU TIDAK.

• JIKA TINGKAH LAKU OPERAN DIIKUTI OLEH KESAN YANG BAIK, JADI
KEBARANGKALIAN TINGKAH LAKU ITU DIULANG ADALAH TINGGI.

• TINGKAHLAKU OPERAN INI BOLEH DIAJAR DAN DIPELAJARI MELALUI


SATU RANGSANGAN YANG SESUAI SELEPAS TINGKAH LKU ITU
DILAKUKAN.

• RANGSANGAN INI DIKENALI SEBAGAI PENEGUHAN.

• TERDAPAT 2 JENIS PENEGUHAN:


1) PENEGUHAN POSITIF
2) PENEGUHAN NEGATIF
PENEGUHAN POSITIF

• MEMBERI GANJARAN SETELAH PERLAKUAN DITUNJUKKAN YANG


MENYEBABKAN PERLAKUAN ITU DIULANG ATAU DIPERKUATKAN LAGI.

• PENEGUHAN POSITIF INI MERUPAKAN SALAH SATU BENTUK MOTIVASI.

• MENGGALAKKAN TINGKAH LAKU YANG DIINGINI DENGAN CARA


MEMBERIKAN RANGSANGAN / PENEGUHAN YANG BAIK.
CTH: PELAJAR BERTANYA DI DALAM KELAS – DAPAT PUJIAN –
MENGGALAKKAN LAGI PELAJAR UNTUK MENYOAL.

• TERDAPAT BEBERAPA JENIS PENEGUHAN POSITIF SEPERTI:


– PENEGUHAN KONKRIT – HADIAH, MAKANAN, JAM, ALAT PERMAINAN
– PENEGUHAN SOSIAL – PUJIAN, SENYUMAN, PERHATIAN
– PENEGUHAN AKTIVITI – TENGOK TV, BERMAIN, BERKELAH
PENEGUHAN NEGATIF

• RANGSANGAN YANG TIDAK MENYENANGKAN ATAU MENYAKITKAN


YANG DIBERIKAN SELEPAS SESUATU TINGKAHLAKU DITUNJUKKAN.

• MENGGALAKKAN TINGKAHLAKU YANG DIINGINI DENGAN CARA


MENGHAPUSKAN RANGSANGAN YANG TIDAK DISUKAI / MENYAKITKAN.
CTH: PELAJAR HANTAR TUGASAN TEPAT PADA WAKTUNYA – GURU
BERHENTI BERLETER – MENGGALAKKAN PELAJAR MENYIAPKAN
TUGASAN DENGAN CEPAT PADA MASA AKAN DATANG.

HUKUMAN

• PROSES UNTUK MELEMAHKAN ATAU MENGURANGKAN BERULANGNYA


TINGKAHLAKU YANG TIDAK DIINGINI.

• INDIVIDU BERHENTI MELAKUKAN SESUATU TINGKAHLAKU KERANA IA


MENDATANGKAN KESAN YANG TIDAK DIINGINI / MENYAKITKAN DAN
KEBARANGKALIAN TINGKAHLAKU ITU DIULANG ADALAH RENDAH.
• CTH: PELAJAR BUAT BISING DALAM KELAS – BERDIRI ATAS MEJA –
TINGKAHLAKU BISING TERHAPUS/ BERKURANGAN.

PERBEZAAN DI ANTARA PENEGUHAN POSITIF, NEGATIF DAN


HUKUMAN

PROCESS STIMULUS CONSEQUENCE EFFECT ON


EVENT BEHAVIOR
PENEGUHAN MEMBERI DISUKAI TINGKAHLAKU
POSITIF PENEGUHAN MENINGKAT
YANG
MENYENANGKAN
PENEGUHAN MENGHAPUSKAN DISUKAI TINGKAHLAKU
NEGATIF PENEGUHAN MENINGKAT
YANG TIDAK
MENYENANGKAN
HUKUMAN MENGENAKAN TIDAK TINGKAHLAKU
DENDA DISUKAI TERHAPUS /
/MENYAKTKAN BERKURANGAN
CONTIGENCIES OF REINFORCEMENT
STIMULUS DESIRABILI NAME OF STRENGTH
PRESENTED TY OF CONTIGENCY OF EXAMPLE
OR STIMULUS RESPONSE
WITHDRAWN
Pleasant Positive Increase Praise from a
reinforce’t supervisor encourages
PRESENTED continuing the praised
behavior
Unpleasant Punishment Decrease Criticism from a
supervisor discourages
enacting the punished
behavior
Pleasant Extinction Decrease Failing the praise a
helpful act reduce the
WITHDRAWN odds of helping in the
future
Unpleasant Negative Increase Future criticism is
reinforce’t avoided by doing
whatever the
supervisor wants
JADUAL PENEGUHAN SKINNER

PENEGUHAN

PENEGUHAN PENEGUHAN
BERTERUSAN BERKALA

JADUAL JADUAL
NISBAH MASA

TETAP BERUBAH TETAP BERUBAH

PENEGUHAN BERTERUSAN = PENEGUHAN YANG DIBERIKAN SECARA BERTERUSAN


DIPERINGKAT AWAL

PENEGUHAN BERKALA = PENEGUHAN YANG DIBERIKAN MENGIKUT JADUAL NISBAH


ATAU MASA
PENEGUHAN MAKSUD CONTOH PENEGUHAN PENEGUHAN
BERKALA ADA TIADA

Masa Peneguhan Gaji bulanan Reaksi Reaksi


Tetap selepas satu Kuiz meningkat menurun
jangkamasa yang mingguan kemudian dengan cepat
tetap menurun
Masa Peneguhan Pop kuiz Reaksi stabil Reaksi
Berubah selepas satu Gerakbalas menurun
jangkamasa yang tinggi dengan lambat
berubah
Nisbah Peneguhan Kerja yang Reaksi stabil, Reaksi
Tetap selepas bilangan dibayar berhenti menurun
set tindakbalas mengikut seketika dengan cepat
yang tetap kadar selepas
peneguhan
Nisbah Peneguhan Slot Reaksi yang Reaksi kekal di
berubah selepas beberapa machine sangat tinggi tahap yang
bilangan walau pun tinggi
tindakbalas yang tiada
berubah peneguhan
APLIKASI PRINSIP-PRINSIP PEMBELAJARAN
BEHAVIORISM

1. PELAJAR HARUS AKTIF

• PENEKANAN KEPADA RESPON PELAJAR – PENGLIBATAN AKTIF DAPAT


MEMBERI RUANG UNTUK MENGAPLIKASI APA YANG DIPELAJARI.
• AHLI-AHLI BEHAVIORISME – PELAJAR AKAN LEBIH MUDAH DAN CEPAT
MENGUASAI KEMAHIRAN DAN FAKTA APABILA MEMBERI 70% - 90%
RESPON YANG BETUL.

2. KEKERAPAN ULANGAN

• DAPAT MENGEKALKAN INGATAN – MEMBANTU MENGUASAI


KEMAHIRAN.
• DAPAT MENGUKUHKAN INGATAN JIKA HUBUNGAN ANTARA AKTIVITI
DENGAN PEMBELAJARAN ADALAH POSITIF DAN BERMAKNA
• KEKUATAN HUBUNGAN DI ANTARA PENGAJARAN ( R) DAN
PEMBELAJARAN (G/B) DAPAT MENGHASILKAN KEMAHIRAN DAN
DITINGKAHKAN LAGI MELALUI ULANGAN YANG KERAP.
3. PENEGUHAN

• PENTING UNTUK MENGEKALKAN TINGKAHLAKU YANG DIHASILKAN


• 2 JENIS PENEGUHAN – POSITIF & NEGATIF

4. DENDAAN

• RANGSANGAN YANG MELEMAHKAN TINGKAHLAKU


• CTH: KUTIP SAMPAH, BERDIRI ATAS MEJA, BALIK LAMBAT ETC.
• TIDAK EFEKTIF KERANA KESANNYA HANYA SEKEJAP SAHAJA.

5. GENERALISASI

• KEBOLEHAN MEMINDAHKAN KEMAHIRAN KEPADA BEBERAPA


KEADAAN DAN SITUASI
• KESESUAIAN DAN PENGEKALAN PEMBELAJARAN DENGAN PELBAGAI
RANGSANGAN.
• CTH: KEMAHIRAN MENYELESAIKAN MASALAH MATEMATIK BOLEH
DIGUNAKAN DALAM SUBJEK FIZIK.
6. DISKRIMINASI

• MEMBEZAKAN DI ANTARA RANGSANGAN DAN MEMBERIKAN TINDAKAN


YANG TEPAT TERHADAP SESUATU RANGSANGAN.
• KESESUAIAN DAN PENGEKALAN PEMBELAJARAN DENGAN RANGSANGAN
YANG TERHAD.
• CTH: BILA DAN DALAM SITUASI MANA PELAJAR BOLEH MEMBUAT
SESUATU.

(RAHIL, JAMI’AH & KASNANI, 2000)


WATSON
Kajiannya: emosi manusia juga boleh dilazimkan secara
klasik.

Kajian ke atas seekor tikus putih dan kanak-kanak


Albert 11 tahun.

Pada mulanya Albert tidak takut melihat tikus putih.


Tetapi apabila satu bunyi kuat dikeluarkan serentak
dengan kemunculan tikus tersebut, Albert takut dan
menangis.

Watson menyarankan, guru boleh mempengaruhi


pengalaman pembelajaran murid dengan menentukan
rangsangan yang akan didedahkan kepada murid dan
jenis gerak balas yang akan dihasilkan.
E.L THORNDIKE
Ahli behavioris pertama yang mengemukakan konsep
‘pelaziman operan’.

Kajiannya ke atas kucing, ayam, anjing dan monyet.


Contoh: kucing di dalam sangkar – makanan diletak
di luar sangkar.

Kucing cuba dapatkan makanan -pembelajaran cuba


jaya. Berulang kali berjaya membuka selak pintu
sangkar untuk mendapatkan makanan.

Melalui eksperimen, Thorndike berpendapat bahawa


pembelajaran berlaku hasil gabungan antara S-R
iaitu Stimuli (rangsangan) dan Responses (tindak
balas)
Thorndike menyarankan bahawa
pembelajaran manusia dikawal oleh hukum
tertentu yang disebut hukum pembelajaran.

Hukum-hukum pembelajaran dibahagikan


kepada tiga hukum:

- Hukum Kesediaan
- Hukum latihan
- Hukum Kesan
HUKUM KESEDIAAN

Apabila seseorang itu bersedia untuk melakukan


sesuatu tindakan, maka tindakan itu dapat
memberi kepuasan kepadanya.

kalau dipaksa melakukannya ia akan menghasilkan


pembelajaran yang tidak sempurna.

Rumusannya, hukum kesediaan merujuk kepada


kesediaan dan persiapan-persiapan yang perlu ada
sebelum individu itu bertindak, iaitu belajar.

Kesediaan dapat dilihat dari tiga aspek utama,


kesediaan psikomotor, kesediaan afektif dan
kesediaan kognitif.
HUKUM LATIHAN

Menurut Thorndike, perkaitan antara rangsangan dan


tindak bals (R-G) akan bertambah kukuh melalui
latihan yang diulang-ulang.

Seseorang individu akan menguasai kemahiran jika


latihan diadakan.
Contoh: Rumusan Matematik –jika pelajar selalu
mengulangkajinya, dia akan dapat mengingatinya
dengan mudah.

Hukum latihan menyatakan bahawa satu tingkah laku


akan diteguhkan melalui aplikasi dan akan dilemahkan
tanpa pengukuhan.
Hukum latihan ini sangat sesuai digunakan bagi latihan
hafalan.
HUKUM KESAN

Hukum Kesan menyatakan bahawa jika sesuatu


tindakan diiukuti oleh sesuatu perubahan persekitaran
yang menyeronokkan, kebarangkalian tindakan itu
berlaku akan meningkat dan sebaliknya.
Selepas gerak balas terhasil, pertalian antara
rangsangan dan gerak bals akan bertambah kukuh jika
terdapat kesan yang menyeronokkan.
Kesan yang menyakitkan akan melemahkan pertalian
antara R-G.
Rumusannya, jika tingkah laku diikuti dengan
kepuasan, ia akan diulang tetapi jika ia diikuti dengan
kesakitan ia akan lenyap.

Potrebbero piacerti anche