Access 2007 Zsebkönyv

Bartfai Barnabas
Access 2007

.

~~~[K{(Q)~W

BBS-INFO Kiado, 2007.

4

Access 2007 zsebkonyv

© Bartfai Barnabas, 2007.

Minden jog fenntartva! A konyv vagy annak oldalainak rnasolasa, sokszorositasa csak a szerzo IrasbeIi hozzajarulasaval tortenhet,

A betGtfpus elnevezesek, a Microsoft, a Windows, a Windows logo, az Office es a PowerPoint bejegyzett vedjeqvek,

A Microsoft Szoftver Intorrnaclo telefonszarna: (06-1) 267-46-36

A kbnyv nagyobb rnennyiseqben rneqrendelheto a kladonal:

BBS-INFO Kiado, 1630 Bp. Pf. 21. Tel.: 407-17-07

A k6nyv rneqirasakor a szerzf es a kiad6 a lehetd legnagyobb qondossaqqal jart el. Ennek ellenere, mint minden k6nyvben, ebben is elofordulhatnak hibak, Az ezen hibakb61 eredo esetleges karokert sem a szerzo, sem a kiad6 semmuete felelosseqqel nem tartozik, de a kiad6 szivesen fogadja, ha ezen hibakra felhivjak fiqvelmet,

ISBN 978-963-9425-25-5

Kiadja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf. 21.

Felelos klado: a BBS-INFO Kft. uqvvezetcje Keszult a Kinizsi nyorndaban

Felelos vezeto: Bordes Janos

Tartalomjeqyzek

5

,

TARTALOMJEGYZEK

1. Bevezeto 11

2. Fogalmak 13

2.1.Az adatbazisok 13

2.2.Adatbazis szerkezetek 17

2.2.1. Hierarchikus adatbazis-szerkezet 17

2.2.2. Halos adatbazis-szerkezet 17

2.2.3. Relacios adatbazis-szerkezet 18

2.3.Az Access adatbazisok reszei 20

2.4.Hogyan epiiljon fel egy adatbazis? 21

2.5.Adatbazisok tervezese 21

2.5.1. Altalanos tervezesi elvek, adattipusok .. 22

2.5.2. Indexelesek 22

2.5.3. Elnevezesek 24

2.5.4. Normalizalas 24

2.5.5. Kapcsolatok tipusai 27

2.5.6. Mezotulajdonsagok 29

2.6. Adatforrnatumok 33

3. Alapfunkciok 36

3.1.A program inditasa 36

3.1.1. Meglevo adatbazis megnyitasa 37

3.1.2. Vj, iires adatbazis letrehozasa 38

3.1.3. Vj adatbazist letrehozasa ajanlott

vagy online sablon alapjan 39

6

Access 2007 zsebkbnyv

3.2. Kilepes, bezaras : . .40

3.3. Alapveto kezelesi feladatok .41

3.3.1. Szalagok .41

3.3.2. Helyi menuk .42

3.3.3. Sugo 42

3.3.4. Tevekenyseg visszaallitasa, utolso

rmivelet ismetlese 43

3.3.5. Navigacios ablak .43

3.4. Ablakok es nezetek, .48

3.5. Nyomtatas .49

3.6.Adatbazis megjelenitese es tulajdonsagai 50

4. Tablak ~ 51

4.1. Tablak letrehozasa 51

4.1.1. Tabla letrehozasa adatok beirasaval 52

4.1.2. Tabla letrehozasa sablonbol 53

4.1.3. Tabla letrchozasa tervezo nezetben 54

4.1.4. Tabla importalasa 57

4.2. Meglevo tablak megtekintese 57

4.3.Adatbevitel adattablaba 58

4.4. Rekordok kezelese 60

4.5. Tablak forrnazasa, megjelenitesenek

modositasa 61

4.6. Tablak szerkezetenek modositasa 63

4.6.1. Mezok mozgatasa, masolasa 64

4.6.2. Uj mezo beszurasa 65

4.6.3. Mezo torlese 0<, 66

4.6.4. Mezonev megvaltoztatasa 66

4.6.5. Adattipus megvaltoztatasa 66

4.6.6. Mezotulajdonsag megvaltoztatasa 67

4.7.Mas tablabol valo valogatast lehetove tevo

mezok letrehozasa 67

4.8. Tablak masolasa, torlese es atnevezese 71

Tartalornjeqyzek

7

4.9. Kereses 72

4.10. Csere 73

4.11. Rendezes 74

4.12. Szures 74

4.13. Frissites 77

5. Kapcsolatok 78

5.1. Kapcsolatok ertelmezese es jelentosege 78

5.~.A kapcsolatok kialakitasa 80

5.3.K6zvetlen kapcsolatok 82

5.4. Kapcsolatjellemzok rnegvaltoztatasa 83

5.5. Kapcsolt tablak hasznalata 84

6. Lekerdezesek 85

6.1. Lekerdezes nezetek 86

·6.2.A Iekerdezesek tipusai ............•.............................. 86

6.2.1. Valaszto lekerdezes 86

6.2.2. Kereszttablas lekerdezes 87

6.2.3. Tablakeszito lekerdezes 87

6.2.4. Frisstto lekerdezes 87

6.2.5. Hozaafiizolekerdezes 88

6.2.6. Torlo lekerdezes 88

6.2.7. SQL lekerdezes 88

6.2.8. Egyesito lekerdezes 88

6.2.9. Atad6lekerdezes 89

6.2.10. Adatdefinialo lekerdezes 89

6.3.SQL parancsok 89

6.4. Lekerdezesek frissitese, futtatasa 92

6.5. Lekerdezesek letrehozasa 93

6.6. Lekerdezesek modositasa 96

6.6.1. Tablak, lekerdezesek hozzaadasa 97

6.6.2. Tablak torlese lekerdezesbol.; 97

6.6.3. Mezo hozzaadasa, modositasa, torlese .. 98

6.6.4. Mezosorrend megvaltoztatasa 99

8


6.6.5. Mezok megjelenitesenek tiltasa 99

6.6.6. Mezotulajdonsagok megvaltoztatasa 99

6.6.7. Egyeb mezormiveletek 100

6.6.S. Lekerdezes tipusanak

megvaltoztatasa 100

6.7. Osszetett Iekerdezesek 101

6.S.Adatok rendezese lekerdezes segitsegevel 101

6.9. Feltetelek meghatarozasa 101

6.9.1. Osszehasonlito operatorok 102

6.9.2. Logikai operatorok 102

6.9.3. Aritmetikai operatorok 103

6.9.4. Egyeb operatorok 103

6.9.5. Tobb mezotol fiiggo feltetelmcgadas 103

6.9.6. Szamitott kifejezesek a

lekerdezesekben 1 04

6.10. Osszesitesek es osszegzesek 105

6.10.1. Peltetelek viselkedese az

osszesitesekben 107

6.11. Egyeb lekerdezesek keszitese lOS

6.11.1. Tabla adatainak modositasa

frissito lekerdezessel 10S

6.11.2.

Rekordok torlese torlo

lekerdezessel 10S

Uj tablak letrehozasa

tablakeszito lekerdezessel 109

Uj rekordok letrehozasa

hozzafuzo lekerdezessel 109

Kereszttablas Iekerdezes keszitese 110

Azonos elemek keresese

lekerdezessel 110

Nem egyezo elemek keresese

lekerdezessel 111

6.11.3.

6.11.4.

6.11.5. 6.11.6.

6.11.7.

Tartalornjeqvzek

9

6.12. Felhasznaloi parameterek hasznalata

lekerdezesekben 111

6.13. Lekerdezes eredmenyenek megtekintese 112

6.14. Lekerdezesek torlese, atnevezese 113

7. Urlapok 115

7.l.Urlap nezetek 116

7.2. Adatbevitel tablara iirlap segitsegevel 116

7.3.Az urlapok reszei, 117

7.4. A segedurlap 117

7.5.Urlapok keszitese 117

7.5.1. Urlapok keszitese automatikusan 117

7.5.2. Urlapok keszitese varazsloval 119

7.5.3. Urlapok keszitese tervezessel l22

7.6. Az iirlapokon hasznalhato elemek 123

7.7. Meglevo iirlapok szerkesztese 125

7.7.1. Uj elem urlapra helyezese 126

7.7.2. Meglevo elem elhelyezkedesenek

modositasa 127

7.7.3. Urlapstilusok 129

7.7.4. Elemek betutipusai, meretei,

igazftasai 130

7.7.5. Elem tulajdonsagainak

megvaltoztatasa 130

7.7.6. Objektumok beszurasa urlapra 133

7.7.7. Bejarasi sorrend 134

7.S. Diagramok keszitese 135

8. jelentesek ~ 138

S.l. J elentes keszitese 138

S.l.l. [elentes automatikus keszitese 138

S.1.2. [elentes keszitese varazslo

segitsegevel. 138

S.1.3. J elentes keszitese egyedi tervezessel....143

10

Access 2007 zsebk6nyv

8.2.Jelentes modositasa 144

8.3.Jelentes megtekintese 148

8.4.Jelentes nyomtatasa 149

9. Makr6k 150

9.l.Uj makro keszitese 150

9.2.Meglev6 makro modositasa 152

9.3.Makro futtatasa 153

9.4. Makro torlese es atnevezese 153

9.5.Makro esemenyhez kapcsolasa 153

10. Modulok 155

11. Egyeb lehetosegek 156

11.1. Kiildes es exportalas 156

11.2. Importalas 158

11.3. Regi adatbazis konvertalasa 160

11.4. Adatbazis tomoritese es helyreallitasa 160

11.5. Biztonsagt mentes 161

11.6. Adatlap 162

11.7. Titkositas es korlatozas jelszoval 163

11.8. Adatgyiijtes E-mailben 164

11.9. Megosztott adatok kezelese

SharePointtal. 165

12. Testreszabas 167

12.1. Beallitasok 167

12.2. Eszkoztar modosi tasa 172

Bevezeto

11

1. Bevezeto

E konyvecske segitsegevel megismerhetjuk az Office 2007 adatbazis-kezelo programjanak, az Access-nek a kezeleset, A konyvet batran ajanljuk akar kezdoknek is, de hasznos lehet azok szamara is, akik ECDL vagy egyeb vizsgara keszulnek, vagy akik a program tovabbi lehetosegeivel kivannak megismerkedni.

Tovabbra is fontosnak tartottuk, hogy ne azt mutassuk meg, hogy egy adott programfunkcio mire valo, hanem azt, hogy egy adott feladatot mikent tudunk megoldani.

A konyvben nem targyaljuk az alapismereti reszeket, feltetelezzuk, hogy a Tisztelt Olvaso mar tisztaban van a Windows kezelesevel, es az alapveto szamitastechnikai fogalmakkal. Ha ez megsem igy lenne, ugy ajanljuk az utolso oldalon leva konyvajanloban szereplo, illetve a kiado weblapjan leva kezdo, illetve Windows-rol szolo konyveket,

Fogalmak

13

2. Fogalmak

A Microsoft Access egy Windows alatt fut6 relacios adatbazis-kezelo alkalmazas, Segitsegevel letrehozhatunk munkankhoz kapcsol6d6 adatnyilvantartasokat, adatnyilvantarto rendszereket.

2.1. Az adatbazlsok

Az adatok feldolgozasanak egyik legelterjedtebb m6dja az adatbazis-kezeles. Mivel az adatokat nem tarolhatjuk egyenkent, kiilon-kiilon (hiszen akkor azok kezelese szinte lehetetlen volna), ezert

\

sziikseges oket valamilyen modon egy j6l szerve-

zett allomanyban elhelyezni. Az adatallomany tehat egy olyan osszefuggo adathalmaz, melyben minden olyan adat megtalaIhat6, amire egy bizonyos eel megvalositasa erdekeben szukseges lehet. Mivel azonban tobb okb6l is szuksegunk lehet kiilonbozo adatokra, igy a szamitogepunkon tobbfele egymast6l fiiggetlen adatallomanyt is tarolhatunk. Neha azonban elofordulhat, hogy ezen adatok kozott kapcsolatot kell talalnunk, s ilyenkor

14


nelkiilozhetetlen azok ismetelt tarolasa, Az egymassal kapcsolatba hozhato adatallomanyok oszszesseget nevezziik adatbazisnak. A fizikai megvalosulas kis mertekben elter az elvtol, Az Access ugyanis - modernebb program leven - egy allomanyban (fajlban) egy teljes adatbazist tarol, igy az allomany helyett inkabb a tabla kifejezest hasznaljuk. Access eseteben az adatbazis-fajl reszet kepezik tovabba az adatbevitelt segito iirlapok, az adatok kiilonfele szempontok szerinti kivalogatasat segito lekerdezesek, a megjelenitest es nyomtatast attekinthetove tevo jelentesek, az automatizalasert felelos makrok, es meg jonehany egyeb elem is.

Mivel az onallo tablak. igen sokfele adat tarolasat szolgaljak, sziikseges valamilyen : szerkezet felepitese az adatallomanyon beliil. E szerkezet kezeleset az adatbazis-kezelo program vegzi, igy a felhasznalonak illetve a kiilonbozo alkalmazasoknak csupan a szerkezetet kell ismerniiik, az adatbazis fizikai tarolasanak modjat nem. A felepitett illetve felepitendo adatbazis szerkezetet meg az adatok felvitele elott meg kell hatarozni, igy ilyenkor kell eldonteni azt, hogy mil yen adatokat szeretnenk tarolni az adatallomanyokban es melyiket melyik tablaban.

Az adatallomanyok szerkezetere vonatkozoan azonban nehany kifejezes megismerese nelkulozhetetlen.

Fogalmak

15

Az adatallomanyban rekordnak nevezzuk az egy egyseget leiro kiilonbozo jellemzoket. (PI. egy rekord az adatallomanyban egy ember neve, a hozzatartozo iranyitoszammal, varosnevvel, illetve utca, hazszammal.)

AIIOmany~ rekordj ~

mez6-.

Nev Aba Aladin aeneszem ABC·123
Irsz 1111 Tlpus Volkswagen
vercs I Budapest Kor 5
Utca, hsz. tampa u. 1. utar 1.700.000 Adatallomany rekord mezo

_n Nev Irsz varcs Utca, hsz.
Aba Aladin 1111 Budapest tampa u. 1.
~ Kovacs Kazmer 7620 Pees Vas u. 73.
:- Mekk Elek 1010 Budapest Kecske ter 4.
T6th rohotom 4025 Debrecen Alf61di u. 11.
Viz Elek 7400 Kaposvar Kapospart u. 49.
.~ J .f
-. r r r Mezo alatt az adatbazis osszes elernenek egyazon jellemzo adatat ertjuk, (Mezo peldaul a nev.)

A ketdimenzios adatallomanyokat ezekb61 kifolyolag lehetseges tablazatos forrnaban is abrazolni, ahol a sorok jelkepezik a rekordokat, az oszlopok pedig a mezoket, (Innen ered az allomany helyett hasznalt tabla elnevezes.) Egy rekord a tablaban egy sornak felel meg, egy mezo pedig egy oszlopnak.

Amennyiben egy adatallomannyal folyamatosan dolgozunk, a rekordok szamat szaporitjuk, esetleg csokkentjuk, Ezzel az adatallomany na-

16


gyobba illetve kisebbe valik, A mezok szamanak megvaltoztatasa nem jellemzo feladat. A szerkezetet meg az adatok bevitele elott celszeru kialakitani, hiszen egy ut6lagos modositas az adatbazist hasznalo programok megvaltoztatasanak szuksegesseget vonna maga utan. Mindemellett egy adatallomanyban tul sok mezo elhelyezese sem celszeni, ez ugyanis bonyolultabba teheti az adatallomanyt,

Amikar letrehozunk egy tablat, tulajdonkeppen azt hatarozzuk meg, hogy abban az adatok mely jellemzoi keriiljenek tarolasra. Fontos tehat, hogy az osszes sziikseges jellemzo tarolasa megtortenjen, de felesleges es tobbszoros adatokat ne taroljunk. Az adatok tobbszoros tarolasa ugyanis redundanciahoz vezet, amely azon kiviil, hogy megn6veli az adatallomany meretet, ellentmondasokat is eredmenyezhet, Ennek megfeleloen tehat egy adatallomanyban azon adatokat, amelyek a tarolt jellemzok felhasznalasaval egyertelrruien szamithato soha se taroljuk el. (Peldaul ne taroljunk egy szemelyrol szemelyi szamot, szuletesi idot es kart, hiszen. a szemelyi szam elegend6 mind a szuletesi ido, mind pedig a kor meghatarozasahoz.)

Fogalmak

17

2.2. Adatbazis szerkezetek

Egy-egy onallo tabla sok esetben nem tartalmaz elegend6 adatot bizonyos informaciok meghatarozasahoz, az osszes ad at egy tab Ian torteno tarolasa pedig bonyolult vagy megval6sithatatlan. Ilyenkor valhat szuksegesse a tablak egyiittes kezelese, amely valamilyen adatbazis szerkezetben realiza- 16dik.

2.2.1. Hierarchikus adatbazis-szerkezet

Ebben a szerkezetben a fa-strukturajahoz hasonl6 m6don val6sul meg az adatok tarolasa, Az adatok kozott un, sziil6-gyermek kapcsolatot hoznak letre olym6don, hogy az adatoknak tetszoleges szamu leszarmazottja, de csak egy 6se lehet. Ezt a szerkezetet szemelyi szamitogepek eseten csak igen ritkan alkalmazzak, fokent nagygepes kornyezetben fordul e16.

2.2.2. Halos adatbazls-szerkezet

A halos adatbazis nagyban hasonlit a hierarchikus szerkezethez, de itt nem csak tobb leszarmazottja, hanem tobb 6se is lehet az adatnak. A tobbnyire szinten nagygepes k6rnyezetben hasznalt szerkezet hatranya, hogy a hasznalathoz bonyolult lancololistak sziiksegesek, igy nagy a tarigenyuk,

18 Access 2007 zsebk6nyv

2.2.3. Relilcios adatbilzis-szerkezet

Manapsag legelterjedtebben a relacios adatbazis-szerkezetet alkalmazzak, hiszen ezen szerkezet konnyen illesztheto a korabban illusztralt tablazatos leirasra. A relacios adatbazisban az onallo tablak tobbnyire csak azon adatokat tartalmazzak, melyeknek koziik van egymashoz, s hasznalatuk is tobbnyire egyidoben tortenik. A kulonbozo jellegu. de megis kapcsolatba hozhato adathalmazokat onallo tablakon taroljuk, amely tablak kozott egy azonos ada tot tartalmaz6 mezo tartja a kapcsolatot. Ezt nevezziik kapcso16mez6nek. Mivel ezen kapcsolomezonek a kapcsolat iranyaban egyertelrrui azonositast kell megval6sitani, celszeru, ha a kapcsolt tablanak ez az azonositomezoje is. Az azonositomezo a rekordok egyertelrrui azonositasat szolgalja, igy ennek adattartalma ilyen esetben nem ismetlodhet, (A gyakorlatban azonban nem minden adatbazisban teljesiil az a feltetel, hogy az adatbazis barmely mezoje is egyertelrmien azonosit, igy ilyenkor egyertelrmi kapcsolat nem hozhato letre.)

Ha peldaul az abran lathato tablak felhasznalasaval a budapesti aut6tulajdonosok gepkocsi tipusait szeretnenk megtudni, akkor ez a kovetkezokeppen valosithato meg:

Megnezziik, hogy az elso tablan mely rekordok eseteben szerepel a varos mezoben Budapest. Az

Fogalmak

19

igy megkapott nevekhez a masodik tablabol rendszamokat rendelhetunk, amely rendszamokhoz tartozo gepkocsi tipust a harmadik tabla fogja megmutatni. Az elso es masodik tabla kozti kapcsolat megteremtesekor a nev mezot, a masodik es harmadik tabla kapcsolasahoz pedig a gk.rdsz. mezot hasznaltuk kapcsolornezokent. Ilyen adatbazis letrehozasakor tehat celszeni mindig szem elott tartani azt, hogy a kapcsolomezo mindig legyen egyertelrmi es lehetoleg rovid,

Nev Irsz Wiros Utea, hsz.
Aba Aladin 1111 Budapest Larnpa u. 1.
Kovacs Kazmer 7620 Pees Vas u. 73.
Mekk Elek 1010 Budapest Kecske ter 4.
T6th T6hatam 4025 Debrecen Altaldi u.ll.
Viz Elek 7400 Kaposvar Kapospart u. 49.
A A A
V
f
Nev gk. rdsz. telefon ~
AbaAladin MRC-OOl 12-34-567
Mekk Elek ABC-123 345-456
T 6th T ohotorn BZN-999 234-56-78
Viz Elek CHZ-770 32-21-10
Zuzm6 Zeno RND-345 33-22-11
A J j
r r -r
t
gk. rdsz. gk. tlpus Kor Ujar
ABC-123 Volkswagen 5 1.700.000
BZN-999 Seat 1 1.800.000
CHZ-770 Renault 3 2.100.000
MRC-OOl Mercedes 8 23.000.000
RND-345 Zaporozsec 21 50.000
A A A
r T 'V 20


A relacios adatbazis szerkezetnek tehat az attekintheto kezelesen tul az is elonye, hogy az onallo tablak mindig csak az adott feladatkorhoz tartoz6 adatokat taroljak. (Ez a hozzaferes korlatozasa eseten kulonosen elonyos.)

Tovabbi elony, hogy feleslegesse valik a kapcsolomezon tuli adatok ismetelt tarolasa, tovabba a neha egyiitt hasznalt, de keves osszetartozast mutat6 tablak eseten az tires mezok felesleges tarolasanak elkeriilese. (PI. ha az elozo pel dab an csak keves embemek lenne aut6ja, de egy tablan taro 1- nank mindent, ugy rengeteg ures ada tot kellene feleslegesen tarolnunk.)

2.3. Az Access adatbazlsok reszel

Egy Access adatbazis j6val tobb min dent tartalmaz, mint magat az adatokat. Access-ben az adatok tablakban tarolodnak, a tablak k6zt kulonbozo kapcsolatok allnak fenn, az adatbazisbol megfeleloen valogatott adatokat a lekerdezesekkel tudjuk kinyemi, a jelentesek pedig a formazott megjelenitesre szolgalnak, Az adatbevitelt kenyelmesse tenni az urlapokkal tudjuk. Ezen tul egy adatbazis makr6kat es modulokat is tartalmaz. A fenti objektumok tehat egyiittesen alkotjak az Access adatbazisait,

Fogalmak

21

2.4. Hogyan epiiljon fel egy adatbazls?

Egy adatbazis elkesziteset soha se ugy kezdjiik, hogy sebteben letrehozunk egy tablat, ami az oszszes szukseges ada tot tartalmazza. Az elso lepes min dig a tervezes, amely soran gondoljuk vegig a jelen fejezet elso pontjaban leirtakat. Egy hatekony es j61 felepitett adatbazis minden bizonnyal tobb egymassal kapcsolatban allo tablabol all. Mivel az adatok a tablakban tarolodnak, a tablak az adatbazisok legfontosabb epitoelemei. A tablak nagymertekben hasonlitanak az Excel tablazataihoz, de itt csak ada tot tartalmazhatnak, valamint az elrendezes is kotott: az oszlopok a kategoriakat, a sorok az egyedeket kepviselik. Ha tehat ismeroseink adatait kivanjuk tarolni, ugy minden egyes ismeros adata uj sorba keriil, mig az oszlopok a neveket, cimeket, telefonszamokat, stb. tartalmazzak.

2.S. Adatbazlsok tervezese

Egy adatbazis megtervezese nagyon fontos, es a kesobbi munkakra jelentos mertekben kihat6 folyamat. Nem szabad tehat elnagyolni, jelentoseget lekicsinyloen kezelni.

22


2.5.1. Altalanos tervezesl elvek, adattipusok

Elsa lepesben irjuk ossze, hogy mit szeretnenk tarolni, illetve milyen adatokat kell tarolnunk egyegy elernrol. Hatarozzuk meg, hogy ezen adatok milyen formatumuak legyenek. A forma tum meghatarozasakor vegyiik figyelembe, hogy mely adatformatummal mil yen rmiveletek vegezhetok. Ha fix adathalmazzal dolgozunk, ugy probaljunk meg olyan formatumot valasztani, ami eppen eleg az adott adat tarolasahoz. Ha nem ismerjiik a leend a adatok hosszat, ugy egy realis lehetseges ertekkel kalkulaljunk, Mivel a karakteres formatumoknal meg kell adni a maximalis karakterszamot, ez az ilyen jellegti adatok eseten szinten atgondolast igenyel. Vigyazzunk, mert ha tul kevesre valasztjuk, elofordulhat, hogy nem fer el minden ad at a kivant mezobe, till sokra valasztva pedig az adatbazisunk me rete lesz feleslegesen nagy. Sokszor celszeni egyes adatokat reszekre bontva tarolni. Peldaul a dmek eseteben lehet, hogy jobb kulon varos, iranyitoszam es utca-hazszam mezoket letrehozni, hiszen igy konnyebben tudunk keresni a varosra,

2.5.2. Indexelesek

Az adatbazisok tobbsegeben az adatokat valamilyen sorrend szerint kell megjeleniteni. Ez a

Fogalmak

23

sorrend azonban eltero megjelenes eseten mas es mas lehet. Szukseg van tehat az adatok rendezettsegere a megjeleniteshez, de az adatbazisban valo gyors kereseshez is. Az adatbazisban szereplo adatok azonban fizikailag csak egyfele sorrendben helyezkedhetnek el. Az indexeles segitsegevel azonban kiilonfele logikai sorrendeket is felallithatunk, igy az adatok megjelenitese megvaltoztathato, az azokban valo kereses pedig gyorsabba teheto. Az adatbazis-kezelok hasznalata soran meg kell tehat kulonboztetni a logikai es a fizikai rendezest, A fizikai rendezes a rekordok sorrendjenek valodi megvaltoztatasahoz vezet, az adatok a rendezest kovetoen mar az uj sorrendben keriilnek tarolasra is. Ezzel szemben a logikai rendezes (indexeles) eseten az adatbazis rekordjaibol nem epitiink fel uj rendezett sorrendii adatbazist, csupan azt jegyezzuk Ie, hogy a rekordoknak milyen sorrendben kell egymast kovetniuk. Ez esetben tehat a gep tobbnyire egy masik, ugynevezett indexallomdnut hoz letre, amely allomanyban a gep a valos ada tallomanyban leva rekordok sorrendjet tartja nyilvan. A logikailag rendezett allomanyt mindig az indexallomanyban megadott sorrendben latjuk, igy kenyelmesen bovithetjiik vagy modosithatjuk, hiszen az indexallomany mindezeket kepes automatikusan kovetni,

24


2.5.3. Elnevezesek

Az adatbazisban a tablakat es a mezoket az azonosithatosag erdekeben valamilyen elnevezessel kell azonositani. Ennek az elnevezesnek mindenkeppen utalnia kell a tabla tartalmara, es lehetoleg celszeru, rovid es tamar legyen, bar 64 karakternel eleve nem hasznalhatunk hosszabb mezoelnevezeseket. Bizonyos karakterek hasznalata tiItott (pont, idezojel, zarojel, stb.), ezert celszeni egy szobol allnia, vagy ha megis tobbszavas elnevezest kivanunk alkalmazni, ugy hasznaljuk az alahuzasjelet. A nevadasnal mindig gondoljuk arra, hogy egyertelmuen kell tudnunk, hogy egy adott nevii mezo mit tartalmaz, es ezen mezokre majd a neviikkel kell a kesobbiekben hivatkoz\nunk.

2.5.4. Normalizalas

Miutan osszeirtuk az adatokat, meg kell hataroznunk az adatbazis szerkezetet, az adatok tablakba valo elhelyezesenek modjat, illetve kapesolatait. Lenyegeben ez az adatbazisok tervezesenek legfontosabb feladata. Az adatok tablakba rendezeset, illetve az azok kozt szabalyok optimalis felallitasat normalizalasnak nevezziik. A normalizelasnak szabalyai vannak, melyeket a normalformak irnak le.

Fogalmak

25

Az else norrnalforma (lNF) kimondja, hogy a tablak definialasakor logikailag 6sszefiigg6 ada tokat egy es ugyanabba a tablaba taroljunk, ne definialjunk tobb hasonlo tartalmu oszlopot es a rekordokat egy elsodleges kulcesal azonositsuk, Az elsodleges kulcs az az egyertelmu adat, amely egyertelmuen azonosithatova tesz egy sort a tablaban. Amennyiben ezt a kulcsjel6ltet a tablazat sorainak tenyleges megkiilonboztetesere hasznaljuk, akkor ezt a tabla els6dleges kulcsanak hivjuk. Ha a kulcs egy tulajdonsagbol all, egyszeni kulcsnak hivjuk. Egy tabla tehat akkor felel meg az elso normalformanak, ha oszlopaiban esak egyszeni tulajdonsagok szerepelnek, nines ket megegyezo sor, de van legalabb egy olyan tulajdonag, vagy tulajdonsagcsoport (elsodleges kulcs), amelyekkel a sorok egyertelmuen megkiilonboztethetok egymastol. Ha peldaul termekeket kivanunk adatbazisban rogziteni, ugy a terrneknev nem idealis valasztas az elsodleges kulcs szamara, mert elofordulhat azonos nevu, de mas tartalmu termek is. Ilyen esetben peldaul egy cikkszam, vagy egy vonalkod celszerubb valasztas az elsodleges kulcs szamara. A tervezesnel konnyen elfelejtheto, pedig igen fontos lepes az elsodleges kulcs mezo meghatarozasa. Az elsodleges kulcs mezoben tehat nem lehetnek azonos adatok. Gyakori, hogy egy egyszeru sorszam mezot hatarozunk meg elsodleges kulcskent, amely megjeleniteset a kesobbiekben

26


letiltjuk. Az elsodleges kulcs mezo kapcsolomezonek is kivalo, Termeszetesen mas mezok is hasznalhatok kapcsolomezonek, de ekkor azt indexelni is szukseges. (ld. kesobb.)

Miutan felepitettuk az elkepzelesimk szerinti, elso normalformanak megfelelo adatbazist, ellenorizzuk le, hogy megfelel-e a masodik norrnalforrna (2NF) szabalyainak, miszerint ha az oszlopokban az adatok megismetlodnek (azaz tartalmaz olyan mezot, amely az elsodleges kulcsnak csak egyetlen osszetevojetol fiigg), akkor a tablat tobb tab lara kell felbontanunk es az fgy keletkezett tablakat egy kiilso, idegen kulccsal kell egymassal osszekapcsolni. Egy tabla tehat akkor felel meg a masodik normalformanak is, ha minden mezoje, amelyik nem tartozik az elsodleges kulcshoz, teljesen fiigg az elsodleges kulcstol, Ha az elsodleges kulcs osszetett, es van olyan mezo, ameIyik az elsodleges kulcsnak csak egy reszetol fiigg, akkor azt masik tablaba kell heIyezni.

A harmadik normalforma (3NF) szerint a tablaban nem Iehetnek olyan oszlopok, meIyek nincsenek kozvetlen kapcsolatban a tabla elsodleges kulcsaval, Ha ilyet talalunk, ugy azokat tavolitsuk el a tablabol, fogiaijuk kulon tablaba es kulso kulccsal kossiik az eredeti tablahoz,

Termeszetesen vannak tovabbi normalformak is, de ezeknek csak inkabb elmeleti jelentoseguk van.

Fogalmak

27

Ha tehat a termekek rivilvantartasa soran a beszallitok elerhetoseget is r6gzfteniink kelt ugy a beszallitok adatait kiilon tablaban kell tarolnunk, es a terrnekek tablaban egy beszallitokoddal kell rajuk hivatkoznunk.

A fen tie ken tul persze szamos tovabbi szempontot sem art szem elott tartanunk a tervezeskor. Peldaul nem celszeru azonos adatbazisban tarolni ismeroseink adatait es a havi k6ltsegvetesiinket. Igen fontos az is, hogy meghatarozzuk. egy adatbazisban mely adatok legyenek egy tablaban es melyek kulon. Ha peldaul ismeroseink adatait szeretnenk tarolni, ugy esetleg celszeni lehet az email dmek es web lap dmek kulon tablaban valo tarolasa, hiszen minden bizonnyal csak keyes ismerosimknek van e-mail dme, fgy a ket tabla nev alapjan valo 6sszekapcsolasavallehet, hogy jobban [arunk.

Miutan tehat meghataroztuk, hogy az adatbazisban, illetve egy-egy tablaban miket akarunk tarolni, meg kell hatarozni a tablak kozti kapcsolatokat is.

2.5.5. Kapcsolatok tipusai 2.S.S.1. Egy az egyhez modell

A hivatkozasi tabla egy rekordjahoz a hivatkozott tabla egy rekordja rendelodik, Olyan helyeken alkalmazando, ahol valojaban csak bovebb (esetleg bizalmasabb) adatmegadasra van szukseg egyes

28


rekordok eseteben, de a tovabbi adatokat nem akarjuk a fotablaban tarolni,

2.5.5.2. Egy a sokhoz model!

Ebben az esetben a hivatkozasi tabla egy rekordjahoz a hivatkozott tabla tobb rekordja is rendelheto. Peldaul egy vevohoz tobb szamlaszam is tartozhat.

2.5.5.3. Sok az egyhez model!

Ebben az esetben a hivatkozasi tabla tobb rekordjahoz is rendelheto a hivatkozott tabla egy rekordja. Lenyegeben az elozo pelda forditott ertelrnezese. Peldaul tobb szamlan is szerepel egy adott fizetesi m6d.

2.5.5.4. Sok a sokhoz model!

Ebben az esetben tobb helyen is fennall a kapcsolat, hiszen a hivatkozasi tabla tobb rekordjahoz a hivatkozott tabla tobb rekordja is rendelheto, igy ezt a kapcsolatot kulcsmezokkel nem epithetjuk fel. Peldaul tobb szamlaszarnon is szerepel egy termek, de tobb terrnek is szerepelhet egy szamlaszamon,

2.5.5.5. IIIesztesi tulajdonsaqok

Amennyiben meg kivanjuk hatarozni, hogy a lekerdezesekbe mely kapcsolt rekordok kerUljenek be, ugy meg kell hatarozni illesztesi tulajdonsagokat is. Az Access haromfele illesztest tamogat:

Fogalmak

29

Az elso lehetoseg, amikor csak olyan sorok keriilnek a levalogatasba, amelyeknel az illesztett mezok mindket tablaban egyenlok. Azon mezok, tehat, amelyeknel a kapcsolt mezok nem egyeznek meg, nem keriilnek be a levalogatasba,

A masodik lehetoseg szerint a kiindulo tabla minden rekordja bekeriil a levalogatasba, a kapcsolt tablanak azonban csak azon rekordjai, ahol az illesztett mezok megegyeznek.

A harmadik lehetoseg az elozo forditottja, tehat a kapcsolt tabla minden rekordja keriil be a levalogatasba, a kiindul6 tablanak viszont csak azon rekordjai, ahol az illesztett mezok megegyeznek.

2.S.6. Mezotulajdonsagok

Egy tablaban levo mezo szamos elore meghatarozott tulajdonsaggal rendelkezik. Mivel ez kihat a teljes adatbazis szerkezetere, ezert e [ellemzoket mar a letrehozaskor meg kell hataroznunk. Amikor tehat osszeallitunk egy tablat, az abba irhato ad at formatuman till tovabbi fontos parametereket is meg kell hataroznunk. A beallithato parameterek egy resze terrneszetesen fUgg az adat formatumatol is. Nezzuk tehat, hogy mil yen tulajdonsagokat allithatunk be egy adott mezore vonatkozoan:

30


Mezomeret

Szam eseten annak tipusat, sz6veg eseten a maximalisan a mezobe irhato karakterek szarnat hatarozhatjuk meg.

Tizedeshelyek

Egyes szamformatumok eseten a megjelenitheto tizedesjegyek szamat adhatjuk itt meg.

Formatum

Szam eseten a szam megjelenesi formaja (altalanos, penznem, r6gzitett tizedes, szazalek, stb.)

Beviteli maszk

Azt a format tudjuk megadni, amely megjelenik az adatbevitel soran. A maszk beallitasahoz hasznalhatjuk a varazslot, vagy bevihetjuk magunk a maszk karaktereket az alabbi tablazatnak megfeleloen:

maszk ielentes
0 szamiegy (kotelez6)
9 szarnjegv vagy szokoz (nem kotelezo)
# szamjegv, szokoz vagy e16jel (nem kotelezo)
L bern (kotelezo)
? bern (nem kotelezo)
A bern vagy szamjegy (kotelezo)
a bern vagy szamiegv (nem kotelezo)
& barmely karakter vagy szokoz (kotelczo)
C barrnely karakter vagy szokoz (nem kotele-
zo)
tizedes hely
: ezres elvalaszto Fogalmak

31

maszk jelentes
- datum elvalaszto
/ ido elvalaszto
< minden ezt koveto karakter kisbetiire valt
> minden ezt koveto karakter nagvbeture valt
! a maszkban a kitoltes jobbr61 balra halad
\ az ezt koveto karakter valtozatlanul jelenik
meg_ (nem ertelmezodik maszkkent) Cim

Itt hatarozhatjuk meg azt a nevet, amely az adott mezo oszlopfejlecekent jelenik meg a lekerdezes adatlap nezeteben.

Alapertelmezett ertek

Az az ertek, ami u] rekord nyitasakor automatikusan a mezobe kerul, Termeszetesen ez az ertek feliilirhato,

Ervenyessegi szabaly

Az a feltetel, amelynek a bevitt adat meg kell, hogy feleljen.

Ervenyesitesi szoveg

Az a sz6veg, ami megjelenik, ha a mezobe nem az ervenyessegi szabalynak megfelelo ada tot irunk,

Kotelezo

Azt tudjuk itt beallitani, hogy a mezo kitoltese kotelezo-e, vagy sem.

Nulla hosszusaq engedelyezese

Sz6veg eseten engedelyezheto-e a teljesen iires karaktersorozat.

32


Indexelt

Nem: Nines indexelve.

Igen (lehet azonos): Indexelve van, de engedelyezhetok az azonos tartalmu mezok, igy a kapcsolatoknal e tablabol nem lehet egyertelrrui hozzarendelest megval6sitani.

Igen (nem lehet azonos): Indexelve van es nincsenek engedelyezve az azonos tartalmu mezok, igy ha mar van a tablaban ilyen adat, ugy ez ujat a gep mar nem fogadja el. A kapcsolatoknal egyertelmu hozzarendelest lehet megval6sitani.

Unicode tomorites

Unicode tomorites engedelyezese/tiltasa a mezore vonatkoz6an.

Intelligens cirnkek

A mezohoz tartoz6 intelligens cimkek megadasa.

IME-m6d

F6kusz mezore kerulese eseten alkalmazand6 IME m6d.

IME-mondatm6d

F6kusz mezore keriilese eseten alkalmazand6 IME mondatm6d.

Szoveg igazitas

Az adat cellan beli.i1i elhelyezkedese (altalanos, balra, jobbra, kozepre, €losztas).

Fogalmak

33

2.6. Adatformaturnok

Az Access tablaiban tarolt adatoknak elore definialt formatumuaknak kell lenniiik. E formatumok a kesobbi feldolgozas szempontjabol meghatarozo szerepet jatszanak. Egy szoveges formatumu cellaba bevitt szammal nem lehet ugyanis matematikai rruiveleteket vegrehajtani, mig egy szamformatumu cellaba nem tudunk szoveget gepelni, Az egyes fa-formatumokon behil azonban tovabbi (neha a fotipushoz nem is kapcsol6d6) altipusok is leteznek. Ezek a kovetkezok:

Szoveg

Olyan tetszoleges karaktert tartalmaz6 szoveg, amely maximalis hossza elore meghatarozando, Ez a hossz legfeljebb 255 karakter lehet.

Feljegyzes

Nem indexelheto, nem feldolgozhat6, csak mellekes feljegyzest tartalmaz6 maximum 65535 karakter hosszu szoveg,

Szarn

Bajt: 0 - 255 kozti egesz szam.

Egesz: -32768 - 32767 kozti egesz szam.

Hosszu egesz: -2147483648 - 2147483647 kozti egesz szam,

Egyszeres: tetszoleges szam, ami 4 bajton Iebegopontos formatumban tarolhato.

34


Dupla: tetszoleges szam, ami 8 bajton lebegopontos formaturnban tarolhato.

Replikacios azonosiio: 16 byte-on tarolt globalis egyedi azonosito.

Decimalis: - 1038- 1038-1 kozti 28 tizedes pontos 12 byte-on tarolt szam

Datum/ida

Altalanos datum: datum es ido 1994. 06. 19. 17:34:23 formatumban

Hosszu datum: datum 1994. junius 19. forma tum-

ban

Egyszeru datum: datum 94. jun. 19. formatumban Riroid datum: datum 1994.06.19. formatumban Hosszu ida: ido 17:34:23 forrnatumban

Kiizepes ida: ido 5:34 DU formatumban

Riroid ida: ido17:34 formatumban

Penznem

Penz jellegu adatok megjelenitesere szolgalo numerikus formatum.

Szamlal6

Olyan pozitiv egesz szam, amely minden uj rekord hozzaadaskor eggyel nagyobb lesz.

Igen/nem

Ketfele valasztasi lehetoseget tartalmaz6 logikai ertek (liN, T/F).

OLE objektum

Kulso Windows objektum, peldaul kep.

Fogalmak

35

Hivatkozas

Internetes vagy halozatos elereseknel hasznalhat6 ULR vagy UNC dm.

Melleklet

Csatolt allomanv azonositasara szolgalo dm.

Keresesvarazsl6

Keresovarazsloval kereso mezot hoz letre, amely kombinalt lista segitsegevel masik tablabol tesz lehetove ertek kivalasztasat.

Datum

Sz amlelo Szoveg Darum/Jd6 Melleklei:

Szoveg

n.'lelll?ldet

Szoveg Peljegvz es Szarn Datum/Ida

.",""',"", Penznem Szamtalo

Igen/Nem

OLE objekturn Hivatkozas Meueklet

liiiilz •• ',,,ttfP-U5 mecneterczaa a mezoben tercrhatc ~11.ikj":lI;;:get, p,: Fl, bilf,mtyG tenyomas are me9Jelenik a ~ug6 ez .~ctilttipll~o~:ro;\!.

r crmetom sevtteu maszk

I ctapertetmezett ertej;

II Er..-en1tS~,"9j ~zabaly toenve srtest szowg roterecc Nem

IJulia ho,;sw,ag enge,j"i [o;Ien

tndecert Nem

uruccoe-tomontes rcen

II.·IE-mod Nem beatnt ott

36


Alapfunkci6k

37

3. Alapfunkci6k

3.1.

A program lndltasa

Az inditast kovetoen (ha nem adatbazisra kattintva inditottuk el az Access-t), ugy megjelenik az Elsa lepesek lap. Ezen .az oldalon kivalaszthatjuk, hogy mikent fogunk hozza munkankhoz, Itt letrehozhatunk iires adatbazist, uj adatbazist ajanlott vagy online sablon alapjan, de megnyithatunk korabbi adatbazist is.

[I-3j c!'

i --"---

Az Access inditasa tobbfele modon is tortenhet:

• kivalaszthatjuk a Start menu Programok ---+ Microsoft Office menupontja alatt a Microsoft Office Access 2007 alkalmazast,

• kattinthatunk duplanaz asztalon leva ikonjan,

• duplan kattintva egy .accdb vagy .mdb kiterjesztesii allomanyra is az Access indul el.

~~~---- ~-- ~oft 1

I'~

I,F

I

I ~~Qilib,'-'\Ii~

~V1

""W [::0

~.[J

o ~. Microsoft'

IidIll.Office Access 2007

© 2007 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva,

3.1.1. Megh~vo adatbazls megnyitasa

Meglevo adatbazist megnyitni legegyszenibben ugy tudunk, ha az adatbazisfajlra duplan kattintunk. Ha azonban mar elinditottuk az Access-t, ugy kattinthatunk az Elsa lepesek kepernyo jobboldalan felsorolt, legut6bb hasznalt adatbazisok

38


egyiken, vagy valaszthatjuk az crlOffice meruiben leva allomanyneveket, vagy annak Megnyitas pontjat,

3.1.2. Uj, iires adatbazis h~trehozasa

-OJ adatbazis letrehozashoz kattintsunk az Elsa lepesek kepernyo felso reszeben leva Ores adatbazis ikonra (ha nem az Elsa lepesek kepernyon vagyunk, ugy elotte valasszuk az (£';;Office menu Uj meniipontjat).

Ezt kovetoen a kepernyo jobb old ali res zen adjuk meg a Fajlnev utani sorban az adatbazis nevet, majd kattintsunk a l.etrehozas gombra.

Alapfunkci6k

39

Ores adatbazts

Adatot es objektumoket nern tertalmezo rvlicro50ft Office Access edetbezis letrehozesa,

-- _,"

,:~datbazis 2 3~ accdb

C: \Documents and Settirl';:)s \,bal·tfaib \Dokumen tl.Jmok'"

11 b.etrehoz8s 1

Az igy letrejovo adatbazis meg teljesen tires, igy sem adatokat, sem pedig adatszerkezeteket nem tartalmaz.

Ures adatbazis Ietrehozasat kovetoen tovabbi feladatunk tehat letrehozni a megfelelo tablakat, kapcsolatokat, urlapokat, lekerdezeseket, jelenteseket, stb. (Ezek letrehozasat kesobb reszletesen targyaljuk.)

3.1.3. Uj adatbazlst Ietrehozasa ajanlott vagy online sablon alapjan

Ha nem nullarol akarjuk kezdeni az adatbazis felepiteset, vagy tanulmanyozni szeretnenk mar Ietrehozott mintaadatbazisokat, ugy a legpraktikusabb m6dszer a sablon hasznalata.

A sablonb61 valo letrehozas nagyon egyszeru feladat, amikor megjelenik az elsa lepesek oldal, akkor a baloldali listaban valasszunk sablonkate-

40


goriat (pl. helyi sablonok), majd kattintsunk az ablak kozepen leva sablonok kozul arra, amit hasznalni szeretnenk.

-"

- - ,

f-/e!y/ zoblonok

1..'.__ f,

._, ..:~

"">"",''''

il~@

C,,,,,,,-,,,,,,,,,,,,,,, __ ;,,,",,,,,,,,,,,,,,,,c,,,,,,,~=',,,,,,oiI\

I ;;~~~~~~;.;";;:;~,:~.~'~.\o"" ;;''''''''''

Ezt kovetoen irjuk be a kivant nevet a Fajlnev mezobe, majd kattintsunk a l.etrehozas gombra, vagy on-line sablon eseten a l.etoltes gombra.

3.2. Kih~pes, bezaras

A prograrnbol val6 kilepesre ertelemszeriien az (§'IOffice menu Kilepes az Access alkalrnazasbol meniipontja szolgal, de kattinthatunk a jobb felso sarokban leva bezarogombon is. Az aktualis adatbazist bezarni ugy, hogy az Accessbol nem lepunk ki az (~li"bffice menu Adatbazis bezarasa pontjaval tudjuk.

Alapfunkdok

41

3.3. Alapveto kezelesi feladatok

A program kezelese soran elsosorban azokat az alapveto funkci6kat celszeru ismerni, melyek a Windows hasznalatahoz szuksegesek (kattintas, huzas, helyi menu hasznalata, parbeszedablakok hasznalata, vagolap hasznalat, gorditosavok, stb.).

3.3.1. Szalagok

A program a tobbi Office 2007 programhoz hasonl6an szalagokat tartalmaz, igy a kulonbozo tevekenysegek ki valasztasa ugy tortenik, hogy a kepernyo felso soraban talalhato megfelelo menure (szalagnevre) allva egyszer megnyomjuk az eger gombjat, majd a megjeleno szalagr6l a kivant ikonon kattintunk. A gombok hasznalatarol a program tajekoztatast is ad oly medon, hogy az egerkurzorral gombra allva egy kis ida elteltevel megjelenik a gomb funkcioja.

A szalagokon leva gombok merete, illetve csoportositasa koveti az ablak meretet, igy ha nagyobb felbontasban, teljes kepernyon hasznaljuk az Accesst, nagyobb gombokkal es reszletesebb kifejtessel talalkozunk annal, mintha kisebb kepfelbontassal, vagy kfisebb ablakmerettel dolgoznank.

::::JTabia .:IDl U<l~p R21

~!T:JHblilBblonot - :zl csrtctt Orl~p 0

]jJ 5"I1M~Pomt.lllt~1: - !'cit)I~t<:rv~.O 10 rcce etem ~_ urteoterveces

hbl~k UI'!~POI:

U ~M,;m6

Itll

k:lent~~e_I,~__ El1Y~b~k.

42


A szalagokon belul a funkci6k csoportositva vannak, s nemely csoport jobb als6 sarkaban talalhat6 egy jel, amire rakattintva megjelenitheto az adott csoporthoz tartoz6 oldalsav vagy parbeszedpanel. (Ez lenyegeben ugyanaz, mint amiket a korabbi verzi6kban a kiilonbozo meniipontok ki valasztasaval elerhettiink.)

3.3.2. Helyi rnenuk

Tovabbi hasznos dolog a helyi menu, ami a jobb egergombbal va16 kattintassal erheto el. Itt mindig megtalaljuk az adott helyen elvegezheto legfontosabb funkci6kat, ezert erdemes gyakran hasznalni, Az Access 2007-es helyi meniii raadasul j6val tobb mindent tartalmaznak, mint a korabbi verzi6k menui, mivel tartalomt6l es pozici6t6l fuggoen a fontosabb szolgaltatasok helyi eszkoztarat is megjelenitik.

3.3.3. Sugo

Az Access bizonytalan hasznalata eseten elhetiink a sugo szolgaltatasaival, amely a tobbi Windows-os programhoz hason16an itt is segit, ha valamit nem ismeriink. A helpet az Fl billentyuvel, vagy a jobb felso sarokban leva [i gomb segitsegevel erhetjuk el.

Alapfunkci6k

43

3.3.4. Tevekenyseg visszaallitasa, utolso muvelet lsmetlese

Ha tevesen vegeztunk el valamilyen tevekenyseget, ugy lehetosegiink van az utoljara vegzett rruiveletet visszavonni, azt semmisse tenni. Ehhez kattintani kell a szalagok felett talalhato visszavonas gombon, vagy meg kell nyomni a Ctrl Z billentyuket.

Az Access 2007 tamogatja a tobbszinni visszavonas lehetoseget. Ez azt jelenti, hogy nem csak az utols6, hanem az az elotti rruiveleteket is visszavonhatjuk, ha ismetelten kattintunk a visszavonas gombon. Ha legorditjuk a visszavonas gomb melletti kis nyillal az utoljara vegzett tevekenysegek Iistajat, ligy ott is kivalaszthatjuk, hogy meddig tortenjen meg a rmiveletek visszavonasa.

Termeszetesen a visszavonas is II visszavonhat6" a visszaallitas funkci6 segitsegevel, Ezt a visszaallitas gombra va16 kattintassal tehetjuk meg.

Sajnos azonban az Accessben szamos muvelet nem vonhat6 vissza, igy a kezelese saran nem art a nagyobb korultekintes,

3.3.5. Navigacios ablak

A navigacios ablak az Access 2007 egyik ujdonsaga, lenyegeben a korabbi verzi6k adatbazisablakat helyettesiti, illetve azt egeszitette ki ujabb funkci6kkal.

44


Alapfunkci6k

45

A nezetek kozt leggyakrabban az Objektumtfpus nezetet hasznaljuk, lenyegeben ez all legkozelebb a korabbi verzi6k adatbazis-ablakahoz, mert ekkor a lis tab an tipus szerint lesznek rendezve az objektumok. Mindegyik tipusfejlec tartalmaz egyegy legordito elemet, mellyel megnyithatjuk, illetve visszazarhatjuk az adott csoportba tartoz6 objektumokat.

A Tablak es kapcsol6d6 nezetek valasztasa eseten az adattablak szerint lesznek az objektumok csoportositva. A l.etrehozas daturna es a M6dosftas daturna pedig idorendi csoportositast eredmenyez.

A legerdekesebb az Egyeni nezet, ahol sajat izlesimk szerint csoportosithatjuk objektumainkat.

I uqyfelek ~

I G3 ugyfel'k: tabra

~ szalllliik t ekerdezes @ OQ}fclek tekerdezes

A Navigacios ablak megjeleniti az adatbazisobjektumokat, igy itt Iathatjuk a tablainkat, Iekerdezeseinket, (irlapjainkat, stb. rendezett es csoportositott formaban. A navigacios ablakot kapcso16- tablak helyett is hasznalhatjuk, igy segitsegevel navigalni lehet az adatbazisban, es rmiveleteket lehet vegrehajtani, Ezenfeliil a navigacios ablakkal letrehozhatunk az adatbazis objektumaib6l allo egyeni csoportokat is.

A baloldalt leva navigacios ablakot annak jobb felso sarkaban leva « gombbal tudjuk osszezarni, illetve a »gombbal visszanyitni.

A navigacios ablak tobbfele nezetben is megjelenitheto. A nezetek kozt ugy tudunk valtani, hogy a fejleceben leva :;. jelre kattintva Iegorditjiik a

nezetlistat, majd

kattintassal kiva-

lasztjuk a kivant megjelenitesi modot. Szinten itt van Iehetosegunk a szures segitsegevel csak egyes elemek meg-

jeleniteset is kerni,

Uqras kateg6riara

Eqyeni

Qbjektumtipus

lablak es kepcsolcdo nezetek

1etrohoza, datum,

M6dos;tas datum,

Szures C50POrt szerint

Ta.!l_l,k

1ekerdeze,.k

Urlapok

M,kr6k

Minden .Acc",,·obJektum

szamlak

szellltas

beszallltas

szamlatetelek

I dolqozok ~

r-;;. .. __ .. _-_. __ ..... _ .... -

I Kcnyvek ~

~-;;;i;;,PCSOI6d6 objeki-u-:---;::l

46


Lehetoseg van egy keresosav bekapcsolasara is

a navigacios ab- ~-~ 11ll'-----~~~=--~:-

f Minden A(C-~'

lakba, ehhez a 'T.lbtak ~,t,g6ri'

jobb egergomb- Lf~k~ili R,nd""

. 0 fa k tjegjelenites

bal kell ra kattin- L __ ~~_

:l~~:~~·~-~~:~":.~

IMm"

tanunk, majd a helyi meniibol a Keresosav pontot valaszta-

nunk.

Termeszetesen a navigacios ablak testre is szabhato, melynek kulonosen az egyedi nezetek keszitese eseten van jelentosege. Ehhez kattintsunk a jobb egergombbal navigacios ablak also tires teruletere, majd a helyi meniibol valasszuk a Navigaci6s beallltasok pontot.

Objektumokmt9fT'r'ltlisaa kovetkezdvef ~9~ kaltint.+.s ;!':! Q_uolCi ~MtI"t~s

Ala pfu n kciok

47

A panelen megjelenesfajtankent meghatarozhatjuk a megjelenithet6 elemek koret, illetve az Elem hozzaadasa gombbal uj kategoriat hozhatunk letre. Ertelemszeruen az Elem torlese es az Elem atnevezese gomb a neviiknek megfele16 funkciot latjak el. Az elemek mellett megjelen6 kis kek nyilakkal az elem listabeli sorrendjet valtoztathatjuk meg.

Lehetoseg van az elemen belul tovabbi csopor- _ tokat is letrehozni, amely aztan a navigacios ablakban majd kifejtheto, illetve visszazarhato, Ezek kezelese az elemekkel azonos m6don, a Csoport hozzaadasa, Csoport torlese es Csoport atnevezese gombokkal tortenik.

Egyenir.ateQOrial

L~~~OI~;h'01Zaada:-=f~~ l~~~;;,-~~~';-l

Objektumokmecny'itasaak6'ietkez6vel; ~ykattintas '~' QuDiokattlnt3s

i:B.e)tettobjektumokmeg)elel'itese RenCS1:.eI"ODJe~tllmokmegJeienitese !I.el'es5s.51:.111E'9]elenitese

48


A panel also reszeben Iehetosegunk van meghatarozni bizonyos tovabbi megjelenitesi lehetosegeket, illetve azt, hogy az elemek szimpla, vagy dupla kattintasra nyiljanak-e meg.

3.4. Ablakok es nezetek

Az Access ablakan belul egy adatbazis hasznalata saran tobb belso ablak is hasznalatban lehet. Termeszetesen ezek kozul egy az adatbazis fa ablaka, de ha megnyitunk egy tablat, urlapot, vagy egyeb objektumot, annak is kulonallo ablakai lesznek. Ezen ablakokat az Access 2007 beallitastol fuggoen kepes lapfiilekkel is kezelni, ekkar nem onallo ablakban nyilnak meg a tablak, lekerdezesek, iirlapok, stb., hanem egy ablakban, igy a lapfulek hasznalataval valthatunk azok kozt.

• «

Ablakos nezet eseten az ablakok kezelese a Windows dokumentumablakaival azonos modon tortenik, a minimalizalo- bezaro-, teljesmeret, ikonmeret es elozomeret gombon valokattintassal. Fiilek hasznalata eseten azokra a jobb egergombbal kattintva elohivhatjuk a helyi menut, ahol szinten lehetoseg van a bezarasra is.

Az Accessben barmilyen objektummal is dolgozunk, lesz egy nagyon fontos funkci6, ez pedig a

Alapfunkci6k

49

nezetvaltas, Bar errol a kesobbiekben meg tobbszor is sz6 esik, nem art ha elore tudjuk, hogy nem mindegy, hogy egy tablat, lekerdezest, vagy iirlapot eppen hasznalunk, vagy terveziink. Ezert a tervezeshez es a hasznalathoz sziikseges nezet kozt valtani a Kezd61ap szalag elsa, nezetvalto ikonjanak legorditesevel, majd a kivant nezeten va16 kattintassal tudunk.

~z'1 WI ~
1 "'i"'=!'!1
j J
I ~Je:etl llj Mezok ~
mezo t elvet e!e Adatlap nezet

TerveJ;:o nezet

3.S. Nyomtatas

Bar az Access-ben nyomtatasra elsosorban a jelentesek szolgalnak, megis lehetosegunk van kinyomtatni a kulonbozo tablakat vagy akar (irlapokat is. Ehhez kattintsunk a kinyomtatand6 objektumon, majd valasszuk az 0}'Office menu Nyomtatas pontjat.

tiE,,: !l1!ml!::,5::t:ll\Hm, .. £e~~:r&l:ittIl:i5¥:ill· _liiiimiiiisjj-il-- '" ~iclDf1~ ]

Allaoot U:emke$l

TipU$' HP teseraet 5000 Series PS

Heir: LPT1:

[",JNYOmt~ta5fajlba

, ,>'U I'~I;J ljP~

_) KijeJolt ~ekord{ok)

50


Azt, hogy a kinyomtatand6 objektum, hopY fog majd mutatni pap iron, megtekinthetjuk az lDi 'Office menu Nyorntatas soranak Nyomtatasi kep menupontjaval.

3.6. Adatbazis megjelenitese es tulajdonsaqal

Az Access rmikodesmodjanak es megjelenitesenek szamos Iehetoseget tudjuk egyeni izlesiink szerint testreszabni. Bar errol az utolso pontban meg szolunk, de nem art itt az elejen is emlitest tenni arrol, hogy a megjelenites adatbazisonkent eltero lehet, igy lehet, hogy az egyik adatbazisban fuleket hasznalunk, a masikban pedig ablakokat.

r.:~

Ezek beallitasara az \I:}l "Office menu also-kozepso

reszen talalhato Az Access Beallltasai gombnal lehivhato panel funkcioi szolgalnak.

Tablak

51

4. Tablak

Az adatbazisok legfontosabb elemei a tablak, hiszen ezekben taroljuk adatainkat. A tablak felepitese nagymertekben hasonlit az Excel tablazataihoz, de itt a cellak csak adatot tartalmazhatnak, fuggvenyeket, kepleteket, grafikonokat, stb. nem. A tablak felepitese az adatbazis-kezelo programokban megszokott modon alakul, tehat az oszlopok a kategoriakat, azaz a mezoket, a sorok az egyedeket, azaz a rekordokat jelenik.

DOlgorok'\._.,

Az onosfto ~ 1 Gipsz Jakab 2 H!szt Erika

1234 Budapest 9876 Pi!ipocs

Kisvin3g u. 56.

4.1. Tablak letrehozasa

Vj Tabla letrehozasa tobbfele modon is tortenhet. Ha sablonb6l hoztuk letre az adatbazist, ugy eleve letrejott jopar tabla, de uj tablak Ietrehozasara minden esetben sziikseg lehet.

52


A letrehozas tortenhet tervezo nezetben, sablonokkal, es adatok beirasaval, A letrehozashoz sziikseges ikonokat a l.etrehozas szalag Tablak mezojeben talaljuk meg.

Bar a tablak letrehozasa tobbfele m6don is tortenhet, mindegyik esetben celszeru, ha az elso oszlopot konkret adattarolasra nem hasznaljuk, azt egy szamlalo tipusu azonositomezonek tarjuk fenn.

4.1.1. Tabla h~trehozasa adatok belrasaval

Bar ez a fajta letrehozas egyaltalan nem tartozik az ajanlott m6dszerek koze, megis viszonylag egyszerii, hiszen igy egy az Excel tablazatahoz hason- 16 tablazatot kapunk, ahol lehetoseg van az adatok azonnali bevitelere is. Ne felejtsiik el azonban azt, hogy az igy letrehozott tablak eseteben nem hatarozunk meg semmilyen adatformatumot es mezojellemzot, tehat azok megadasara a kesobbiekben nagy valosziruiseggel szuksegimk lesz.

A letrehozashoz valasszuk a Letrehozas szalag Tabla ikonjat, majd kezdjuk el begepelni az adatokat.

Tablara ada tot begepelni ugy tudunk, hogy megfelelo cellara kattintunk, majd begepeljuk a kivant adatot. A mezo nevenek modositasa pedig ugy tortenik, hogy az oszlop fejlecen duplan kattintunk, rnajd begepeljuk a kivant mezonevet, Ha vegeztimk, kattintsunk a bezarogombra, majd a gep kerdesere adjuk meg a tabla nevet. '(/,

Mivel ez a m6dszer csak az igen egyszeru tablakhoz hasznalhato, a kesobbiekben a tabla szerkezetenek modositasa gyakran szuksegesse valhat,

A sablonb6l va16 letrehozas a tablakeszites legegyszenibb m6dja, de sajnos az esetek tobbsegeben nern a mi igenyeinknek Ieginkabb megfelelo

Iablanev:

4.1.2. Tabla h!trehozasa sablonb61

54

Access 2007 zsebktinyv

tablat kapunk, tehat nagy valosziruiseggel sziikseg lesz a kesobbiekben a tabla szerkezetenek modositasara.

A letrehozashoz gorditsiik le a l.etrehozas szalag Tablasablonok ikonjat, majd valasszunk egy sablont a legordulo listarol. Ezt kovetoen mar el is kezdhetjiik begepelni az adatokat.

4.1.3. Tabla letrehozasa tervezQ nezetben

A tervezo nezetben valo letrehozas a tablakeszites manualis m6dja. Ketsegteleniil hosszadalmasabb es osszetettebb feladat, mint a korabbi modszerek, de nem vagyunk rakenyszeritve a sablonos mez6kre, illetve az egyeni beallitasokat is megtehetjiik. Ha tehat mar szereztunk egy kis gyakorlatot, ugy inkabb ezt a modjat valasszuk a tablaletrehozasnak, mert kiilonben nem biztos, hogy olyan lesz az adatbazisunk, mint amilyent mi eredetileg is akartunk.

A Ietrehozashoz valasszuk a Letrehozas szalag Tablatervezo ikonjat, majd definialjuk a tablat.

.I'ffl ~

= Tablatervezc

Tablak

55

A tervezo nezetben megjeleno ablak fels6 reszeben tudjuk felsarolni a mezoinket. Vigyazzunk, mert itt egy sor, egy mez6t ir le.

'I :'20nosit6

!3001goz6ll, Me;:6f1€ ....

Slbv.,.~

SIan !'";;J

_"can~Hl"m i'el)e~y<es

~Daiumlilhclll, -.

Perlln""m S~amlai6

1;"d"ne1id 0

0000

H'V~lkoza~ i~1ellekle,

kereees verazsto •. ,

~I,p'rt.lln.:~tt .,h~ Er-,ofli""\1;"atJali E,-"n}"it"i "<"'.~

Im.lli9~n< dmtd. S:;;;"'~~;Q4:iu:

A mezok definialasa ugy tortenhet, hogy kattint sunk a mezonev oszlop -kovetkezo (vagy elso) iires helyere es gepeljiik be a mezonevet, Ezt kovetoen a mellette leva oszlopban a kattintast kovetoen megjeleno haromszog segitsegevel gorditsuk le a Iistat, majd valasszuk ki a kivant formatumot, Ha ugy gondoljuk, a harmadik oszlopba irhatunk egy rovid magvarazatot is. Most jon azonban a legfontosabb. Az ablak als6 reszeben hatarozzuk meg a mezo tovabbi tulajdonsagait, (A mezotulajdonsagokkal korabban mar foglalkoztunk.) Ezek kivalasztasa ugy tortenik, hogy a megfelelo tulajdonsag saran kattintva megjelenik a legordito (harom-

56


szog), vagy tovabbi ablakot megjelenito (harom pont) elem. Ha ezen kattintunk, meghatarozhatjuk a kivant tulajdonsagot. Az adott tulajdonsag szereperol rovid magyarazatot is kapunk a mezotulajdonsagok mezoben a beviteli resztol jobbra, a kozepso reszben,

Ha esetlegesen hibazunk, ugy a mezok javitasa a kesobb targyalando, tablak szerkezetenek modositasaval azonos m6don tortenik.

Ha vegeztiink egy mezo definialasaval, folytassuk a kovetkezo sorban az ujabb mezovel, majd a kovetkezovel es igy tovabb, mig a tabla osszes mezojet meg nem hataroztuk.

Ha mar elkesziilt minden mezo, ugy jeloljuk ki az elsodleges kulcsot: kattint-

sunk az elsodleges kulcs mezo sorara, EI,6dleges kulcs

majd a szalagon az EIs6dleges kulcs

ikonra.

Vegul zarjuk be az beviteli teruletet a mezodefinialasi resz jobb felso sarkaban leva bezarogombbal (X), majd a gep altal feltett Menteni klvanja a(z) Tabla l terv modosltasait? kerdesnel kattintsunk az Igen gombon, majd adjuk meg a tabla nevet,

Ne felejtsiik azonban meg el, hogy az elkesziilt tabla kapcsolatokat meg nem tartalmaz, azokat meg letre kell majd hozni.

57

4.1.4. Tabla importalasa

Tabla importalasa soran lenyegeben nem egy u] tablat definialunk, hanem egy meglevot illesztiink be adatbazisunkba. A meglevo tablanak nem kotelezo Access fajlnak lenni,hiszen importalhatunk mas adatbazis-kezelokbol. Wordbol, Excelbol, stb. Az importalas menetet egy kesobbi pontban meg targyaljuk. Az importalashoz sziikseges ikonokat a Kuls6 adatok szalag lrnportalas mezojeben talaljuk

meg.

(O~ .aI

'0 Kezdolap

KOlso adatok

l '

l~~

I Access Excel SharePQint

Sz6vegLiji XML-fajI

Egyebek'

4.2. Meglevo tablak meqtekintese Ha meg kivanjuk tekinteni a valamely tabla tartalmat, ugy kattintsunk duplan a navigacios ablakban a kivant tablanevre,

A tablat a gep ez esetben adatlap nezetben jeleniti meg, ahol lehetoseg van akar a tabla adatait is m6dositani.

Termeszetesen megnyithatunk egy tablat tervezesre is, ekkor a tabla mezoinek szerkezetet latjuk,

58


illetve modosithatjuk. Ehhez a navigacios ablakban a tablanevre a jobb egergombbal kattintsunk, majd a helyi meruibol valasszuk Tervez6 nezet menupontot.

Ha egy tab lank adatlap nezetben van megnyitott allapotban, de annak szerkezetot kivanjuk modositani, ugy a szalag baloldalan leva Nezet gombot leg6rditve kattintsunk a Tervez6 nezet sorra. U gyanigy ha egy tab lank tervezo nezetben van megnyitva, de nem a szerkezetet, hanem a tartalmat kivanjuk modositani, ugy a szalag baloldalan leva Nezet gombot leg6rditve kattint-

sunk az Adatlap nezet sorra.

t.etrenozas

~~" I..!b ,h. j(iva9a~

Lr'",",= j _j ~ Masolas

I-Neze!i, Beilleslles ..

... J Formaturnma-

-j !lliiiJl Adatlap nezet ~

~

Kimutat.s nezet

KimutatasQiagram nezet

4.3. Adatbevitel adattabtaba

Ha a tablahoz tartoznak iirlapok, ugy a tablaba valo adatbevitelre ezen urlapokat hasznalhatjuk. Mivel azonban az urlapok az adatbazis reszet kepezik, ezert azok teljesen egyediek, igy hasznala-

Tablak

59

tuk is az adatbazistol fiigg. (Az firlapokrol kesobb meg reszletesen sz6lunk.)

Adatbazisba valo adatbevitel legegyszerubb m6dja azonban a tab lara torteno kozvetlen gepeles. Ehhez eloszor a kivant tablat meg kell jeleniteni. Ha tehat a tabla nines megnyitva, ugy a navigacios ablakban kattintsunk duplan a kivant tablara, vagy a jobb egergombbal torteno kattintast kovetoen a helyi meniiben a Meqnyitas sorra. Ha a tabla mar nyitott, ugy beallitastol fiiggoen ablakrmiveletekkel, vagy a fulekre valo kattintassal valthatunk a tablak kozt.

A mezok es rekordok kozti mozgas legegyszeriibb m6dja, hogy a tablazat kivant elernen kattintunk, esetleg hasznaljuk a kurzormozgat6 nyilakat. Rekord kivalasztasa hasznalhato meg a tabla aljan talalhato rekordmutat6 mozgatasara szolgalo tertilet is, ahol az elso gomb a legelso, a masodik gomb az elozo rekordra ugrik.

RekDrd; I~ ~ 3,. OS5zesen 4 ~ ~I ~.'

Az aktualis rekordsorszam utani gomb a kovetkezo, az azt koveto a legutols6 rekordra viszi a kurzort. A legutols6 gomb egy uj rekordot fuz az adatbazishoz, igy e sorba tudunk majd uj adatot bevinni.

60


4.4. Rekordok kezelese

Amennyiben olyan rmiveletet szeretnenk vegezni, amely tobb rekordra is vonatkozhat, ki kell jelolni a rekordokat. Ezt ugy tudjuk megtenni, mint ahogy a tablazatkezeloben a sorkijeloles is tortenik. Egy rekord kijelolesekor kattintsunk a rekord bal szelen leva negyzetre. Tobb rekord kijelolesekor kattintsunk az elsa rekord sorkijelolojere, de ne engedjiik fel az eger gombjat, hanem mozgassuk el az utolso rekordig, es csak ott engedjiik fel az egergombot.

Ha tul sok adatot tartalmaz a tablank, es nem kivanjuk megjeleniteni az osszes rekordot, ugy hasznalhatjuk a sziirest is. Ehhez a mezonev melletti kis haromszoget kell leg6rditeni, majd vagy a negyzetekbe tett pipakkal meghatarozni a megjelenitendo rekordokat, vagy pedig a Szoveqszurok, Szamszurok, stb. menupontot kivalasztva megadni a szuresi felteteleket.

Vj rekord hozzaadasa eseten vigyiik a kurzort az utolso *-gal jelolt sorba, majd a megfelelo mezokbe gepeljuk be az uj rekord adatait.

A tablak szerkesztesehez termeszetesen hasznalhatjuk a Tablaeszkozok Adatlap szalag ikonjait is.

~ ~ tOO :Lt ~ ~::t:~r" ::,':~~::. S:am

j,j~'e' "'~~6 f~~:tt~~. ~er.;",,,,,k.p bII ;_tr.~.~" ~ % IiGO :.: ;.~

Tablak

61

Rekord tartalmanak modositasa eseten egyszenien vigyiik a kurzort a kivant cellara, majd gepel-

[iik at a kivant adatot. .."

Rekord torlese eseten jeloljiik ki a torlendo rekord sorat, majd nyomjuk le a Del billentyut, T6rleshez hasznalhato a rekordra allast kovetoen kivalasztott Kezd61ap szalag Tortes ikonjanak szolgaltatasai is.

Termeszetesen a teve- Lci£l DOI90Z6k~ ~ EmOlO) kenysegek egy resze vissza ~:--'---=---Azonoslt6 • Me€ is vonhato, ha rakattintunk a I kepemyo bal felso sarkaban leva Vlsszavonas ikonra.

Tovabbi lehetoseg a rekordok torlesere, kivagasara, masolasara es beillesztesere a rekord elotti negyzetre jobb egergombbal valo kattintassal elohivhato helyi menu funkcioi.

Uj !<kord

Rekord !ollos<

Tablak formazasa,

megjelen itesenek modositasa

Amennyiben a navigacios ablakban duplan kattintunk egy tablan, ugy az megnyilik es ~z, a~ba~ leva adatok az Excel tablazataihoz hasonlito tablazatos nezetben szerkeszthetok. Ez a nezet alapesetben azonban nem minden kivanalomnak felel meg, igy sziikseges lehet a modositasa. (Ez a mo-

4.5.

62


dositas azonban csak a megjelenites tekinteteben ervenyes.)

Mezo szelessegenek es magassaganak megvaltoztatasa az Excelhez hasonloan a rnezofejlecek vagy a sorazonositok kozti hatarvonalak huzasaval tortenhet. Termeszetesen hasznalhatjuk a Kezd6- lap szalag Egyebek ikonjanak funkcioit is (Sormagassag, Oszlopszelesseq, stb.).

.5.egedadatlap Os~lopok errejte se

i Oszlopok !elfedese ...

Cellak formazasara hasznalhatjuk a Kezd61ap szalag BetOtfpus mezojeben leva elemeket, ahol meghatarozhatjuk a betutipusokat, a betumeretet, hogy hollegyenek racsvonalak, milyenek legyenek a szinek, es milyen stilusa legyen a tablazatnak.

Tablak

63

A BeWtfpus csoport jobb also sarkaban talalha-

to egy jel, amire rakattintva megjelenttheto az

Adatlap formazasa panel.

Ad atla p fo rman.sa

t~J Ylzszintes ttl EClggoleges

B.acsl,lonalszfn:

Minta:

Szegely - es vg_naistilus

Irany

@i tl_alrol jobbr a

Jobbr61 balra

4.6. Tablak szerkezetenek rnodositasa

Elofordulhat, hogy utolag vessziik eszre, hogy a letrehozaskor elrontottunk egy mezot, valamit nem tartottunk nyilvan az adatbazisban, esetleg a rendelkezesre allo he lyre nem fer be nehany szoveg. Ilyenkor az adatbazis szerkezetenek modositasa valik sziiksegesse. A modositasokkal azonban

64


nagyon ovatosan kell banni, mert ez kihathat a mar tarolt adatokra is. Logikusan egy mezo torlese a teljes mezo adattartalmanak torleset is jelenti, de peldaul egy mezo mezomeretenek kurtitasa is jarhat adatvesztessel, ha az uj rovidebb mezomeretbe nem fer be valamely korabban rogzitett adat. (Itt most mezomeret alatt ne a cellaszelesseget ertsiik.) Szinten adatvesztest eredmenyezhetnek a formatumvaltoztatasok. Szambol ugyan tudunk szoveget kesziteni - bar ekkor mar rruivelet nem vegezheto vele -, viszont forditva (szovegbol szamot) mar nem. A modositas elott tehat ezeket racionalisan gondoljuk vegig.

A modositasokhoz valasszuk adatbazisunk kivant tablajat majd a szalag baloldalan leva Nezet gombot legorditve kattintsunk a Tervez6 nezet sorra. Modositashoz kattinthatunk meg a navigacios ablakban a tablanevre a jobb egergombbal, majd a helyi memibol valasszuk Tervez6 nezet meniipontot.

4.6.1. Mezok mozqatasa, masolasa

Mezo masolasahoz tervezo modban kattintsunk a masolando mezo bal oldala melletti negyzetre, mellyel kijeloljuk a mezo sorat, valasszuk a helyi menu Masolas menupontjat, kattintsunk a kivant uj helyen, majd valasszuk a helyi menu Beillesztes menupontjat, vegul nevezzuk at a mezot.

65

Ha nem masolni, hanem mozgatni szeretnenk, ugy ezt kovetoen toroljiik ki az eredeti helyerol a rnezot. (A kivagas funkci6 azert nem celszerti, mert kivagaskor az adatok elveszhetnek.)

lfiE· DoI9t>ZOk\€iI. ESZKOZC.

r Mez6nev

; V fAzonosito

f ~

Llv"";'it;;; dl.g'~-~'ku Ie "

i l,J(; Kiv"ga,

'ttl! Masolas

.:f'i; Beillesrt",

~+C Sorok besgurase ¥ Sorok !6riese

,;".;.,..,. 5z:e._[ke:,Sz.te:s,,,

~ Iulajdonsagok

4.6.2. Uj mezo beszurasa

Uj mezo beszurasat tervezo modban igen egyszeruen elvegezhetjiik, Ha azt a vegere szeretnenk elhelyezni, ugy a letrehozasnal megismert modon egyszeruen toltsiik ki az utolso mezoleiras utani elsa ures sort. Termeszetesen kozepre is bevihetiink uj mezot, ekkor alljunk arra a sorra, ami ele be kivanjuk szurni az uj mezonket, majd valasszuk a helyi menu Sorok beszura- :J

:::J+Ci. Sorok b e szurasa sa meniipontjat, vagy kattint-

sunk a Sorok beszurasa gombon.

Lehetoseg van adatlap nezetben is mezo beszurasara, ekkor a kattintsunk a kivant helyen a mezonev soran a jobb egergombbal, majd a helyi menubol valasszuk az Oszlop beszurasa pontot.

66


4.6.3. Mezo torlese

Mezo torlesehez tervezo m6dban alljunk a torlend a sorra, majd valasszuk a jobb egergombbal elohivhato helyi menii Sorok torlese menirpontjat, Szinten torolhetiink mezot, ha a mezo bal oldala melletti negyzetre duplan kattintunk, majd megnyomjuk a Del billentyiit.

Lehetoseg van adatlap nezetben is mezo torlesere, ekkor a kattintsunk a kivant mezoneven a jobb egergombbal, majd a helyi meniibol valasszuk az Oszlop torlese pontot.

4.6.4. Mezonev meqvaltoztatasa

Mezonev megvaltoztatasahoz tervezo nezetben kattintsunk a megvaltoztatando mezoneven, majd azt a szovegszerkesztoben megismert m6don javitsuk at.

Lehetoseg van adatlap nezetben is mezo atnevezesere, ekkor a kattintsunk a kivant mezoneven a jobb egergombbal, majd a helyi menubol valaszszuk az Oszlop atnevezese pontot, vegul irjuk at a mezonevet.

4.6.5. Adattipus megvaltoztatasa

Mezo adatformatumanak megvaltoztatasahoz valtsunk at tervezo nezetre, kattintsunk a megvaltoztatand6 mezo jelenlegi adattipusan, majd az igy megjeleno legordito (haromszog) szimb6lumon,

Tablak

67

vegiil a legordult Iistan kattintsunk a kivant uj formatumon. Vigyazzunk, mert forrnatumvaltoztatast kovetoen az egyeb mezojellemzok megvaltoztatasa is szuksegesse valhat,

4.6.6. Mezotulajdonsag rneqvaltoztatasa

Mezo tulajdonsagainak megvaltoztatasahoz tervezo nezetben kattintsunk a megvaltoztatando mezo saran, majd az ablak bal als6 reszeben kattintsunk a megvaltoztatni kivant tulajdonsag melletti feher negyzetre, ahol vagy javitsuk at az ott leva ada tot, vagy pedig kattintsunk a Iegordito (haromszog), vagy tovabbi ablakot megjelenito ( ... ) elemre, igy meghatarozhatjuk a kivant tulajdonsagot.

4.7. Mas tablabel vale valogatast lehetove tevo mezok letrehozasa,

Gyakran sziikseg lehet olyan elemre egy adatbazisban, amikor a cellabanem ada tot kell begepelni, hanem egy listarol kell ada tot kivalasztani. Ilyen szituacio lehet peldaul a fizetesi mod kivalasztasa, vevo kivalasztasa Iistarol, vagy barmilyen mas olyan adat, aminek elemei egy elore megadott korlatozott meretii lista alapjan hatarozhatok meg.

Ha ilyen ada tot szeretnenk az adatbazisunkban hasznalni, ugy (rniutan letrehoztuk a Iistat tartal-

68


mazo tablat) a tabla tervezesekor allitsuk be (vagy at) a mezotipust Kereses varazslora, Ekkor megjelenik a varazslo panelja, amelyen lepesrol lepesre megadhatjuk a sziikseges informaciokat.

Kerese .. v,miz;sI6

A verazslcletrehoz egy keresfosrlop vezerlceemet. emely a kivent ertek kivalasztasara szolgalo erteklistatjelenit: meg. Hogyan szeretne erteket adni a kerescoszlop vezerffelermek?

@isie~~tri~m~"h'a"a'ke~eS605Zi";;p"~:ez~~j~'lem"megk'e'r'es~;{'a'z"a'd';;-tt--'

lertekeket a tebleben vagy a tekerdezesbeo.

o Begepg)em a szusseees ertekeket.

~,~,~",,_J

Keresesvarezslc

Melyik tabla vaQY jelentes szolcaltesse ax ertekeket a kerescoszloo vezerloelemnek?

Tabla: beszallftas

Tabla; szallitas Tabla: szalltetelek Tabla: szemletetelek Tabla: termekek Tabla: Ctgyfeiek

Megjelenites

@ TiiblO!< 0 leki<de,e... (') t1ndkettD

Tablak

69

Az else panelen nyugodtan hagyhatjuk a kijelolest az elso lehetosegen, majd a T ovabt»- gombon valo kattintast kovetoen valasszuk ki azt a tablat, amelyik a listankat tartalmazza. Ha ezt megtettiik a kovetkezo panelen a > gombbal adjuk hozza azt a mezot, amelyik a lista elemeit tartalmazza. Ha esetleg tobb mezo is szukseges, mert peldaul lehet azonos nevii tobb ugyfel is, es a cimmel is azonositani akarjuk a megfelelot, ugy adjuk azokat is hozza. Ilyenkor a legordiilo lista egy kis tabla lesz majd.

Mel..,. mez5k tartalmazzak a keresdoszlcp vezeridelemben felhasznaland6 ertekeket> A kijelblt mezfik a keresdoszlcc vezerfdelernben oszlockenrjelemek mec.

Elerheto mezfik:

Kijelblt rnezdk:

iF-'"'1·>···i

~

o ,.

~

70


Kereses vara.nl6

Milyen rendezest scrrenoet szeretne hesznelra a Isternezd elememep

A rekcrdoket legfeljebb negy rnezc szerint rendezneti, novekvo vagy cs6kkeno sorrendben.

Megse 1 [ < Y.issz~ Il Iovabb>I

A kovetkezo panelen a Iistan valo sorrendet tudjuk meghatarozni, majd a keresooszlop szelesseget adhatjuk meg, vegul a cimket (mezonevet) kell begepelnunk.

Milyen szeesre szeretne allitani a kerestoszloo objektum cszlopett?

E_QY osztoo szelessecenek beallitasahoz huzza a jobb szelet. amig me-gfelelo szelesseeu rem lesz. vagy kattntson duplen a fejlec jobb szelere. ekkor ez oszcc a legjobb szelessegu lest.

f1]A ~lcsosz1op ekejtese fjavasott)

71

MilYen crnket szeretne sdni a keresdcsztoo vezer!6elemnek?

Szeretre tebb er teket tarolni a keres6nel?

A verezslo-ek ezekre a veteszckre volt szoksece a keresfoszlop vezerlcelem eaesntesehez.

Megse I I -c :iissza (

!2erejezes

Ha befejeztiik a letrehozast az Access kialakitja a sziikseges kozvetlen kapcsolatokat, es bar a mezotipust szamnak latjuk, a hasznalat soran mar egy legorditheto listaval fogunk talalkozni,

4.8.

Tablak masolasa, torlese es atnevezese

A tabla torlese igen egyszenl, hiszen nem keII mast tenni, mint a navigacios ablakban kattintani a kivant tab Ian, majd megnyomni a Del gombot. A torlest termeszetesen meg keII erositeni, mivel ez jelentos adatvesztessel [arhat.

5zeretne torolni ,,(~) Alkatrenek tilbL!! oblektumot1 A to ....... ...,llll bsS:Z6 cwpm1:b61l"1tBvolitJII az obJektumot.

Ii.e. "\~Q s~r~(r1ii !~d"" l1\iI(ent a~l\d~I'>'D:t'~t)~ me~, 1100i ~Z~! uzeoet minden :lbj<"kt.;m ttI'i~se',ei meQJele~Jen. ~i'JI'ISOt1 a SC,go comb,,,,.

72


Tabla masolasahoz kattintsunk a navigacios ablakban a masolando tab lara a jobb egergombbal, valass~uk a helyi menu Masolas majd Beillesztes pontjat, vegiil adjuk meg az uj tablanevet,

(J >;sak structure @ ~truktiira es adat

o Mat hozzafiizese meglev5 tabliihoz

Atnevezeshez kattintsunk a navigacios ablakban a masolando tablara a jobb egergombbal, valasszuk a helyi menu Atnevezes pontjat, majd gepeljuk at a nevet.

4.9. Kereses

Amennyiben egy mezoben meg sze-. ffi.,. retnenk keresni egy rekordot, ugy a11- tJ'U

junk arra a mezore, amelyben keresni Kereses szeretnenk, majd valasszuk a Kezd61ap

szalag Kereses ikonjat.

A megjeleno panelen gepeljuk be a keresendo adatot, majd allitsuk be a megfelelo opci6kat. A Kbvetkez6 gombbal az Access megkeresi azt a kovetkezo rekordot, amely a keresett sz6t tartalmazza.

73

Kereses es csere

«ereses l'C~ser'!_e -'-==---=------:--::---=---=========:--;=======:;l

~eresett sacvec: lGiPsz1 ... ] 1 Ktiyetke:z6 I

~~

L'] Krs- es o.agybetG kulol,bolik fYJEormalott ecet keresese

4.10. Csere

Haaz adatbazisban tobbszor elo- et;k Csere fordulo, egyforma rekordokat azonos

m6don ke11 ugyanarra a mas adatra cserelni, ugy alljunk arra a mezore, amelyben cserelni szeretnenk, majd valasszuk a Kezd61ap szalag Csere ikonjat. A megjeleno panelen gepeljuk be a csereIendo es u] adatot, majd allitsuk be a megfelelo opci6kat. A Kbvetkez6 gombbal az Access megkeresi azt a kovetkezo rekordot, amely a keresett ada tot tartalmazza. A Csere gombbal azt ki is csereli, a Mindet csereli gombbal pedig az osszes megadott adatot tartalmazo rekordot kicsereli.

! MelD bermelv reszeben ...

l!'<lind ...

[J Kis- ItS !lag't'betCi kulonbtizik ]]:]Eormalott aoet keresese

74


4.11. Rendezes

Amennyiben azt szeretnenk, hogy a rekordjaink valamilyen szempont szerint rendezett sorrendben kovessek egymast, ugy alljunk arra ~ ~ a mezore, amely meghatarozza a sorrendet,

majd valasszuk a Kezd61ap szalag Hendezesnovekvo vagy Hendezes-csokkeno ikonjat.

Rendezest kezdemenyezhetiink meg ugy is, hogy a kivant mezonev melletti kis haromszogon kattintunk, majd a lenyil6 meniibol kivalasztjuk a kivant rendezest.

Nev':~" fri3nyitdszan. lranyftdszan.

Gipsz Jakab 2l Rendezes (boZ)

Hiszt Erika Trab .Antal Agyala Gyul

I

I .s_zQvegmlrdk

4.12. Szures

A sziires segitsegevel megtehetjiik azt, hogy a tab Ian csak az altalunk meghatarozott kriteriumnak megfelelo rekordokat lassuk.

Ha olyan rekordot akarunk megkeresni, ami megegyezik a kijelolttel, ugy gorditsuk le a Kezd6- lap szalag Rendezes es szures csoportjaban a Kijeloles gombot, majd valasszuk az Egyenl6 pontot. Hasonlo modon szurhetiink a kijelolttel nem

75

egyenlokre, a kisebbekre, nagyobbakra, vagy szoveg eseten a kijeloltet tartalmazokra.

I "'~{ KiJelol~s·1 ,4'\ ~\;. (sere

I Erte1enek resze .Antar

JI ' Hem tartalmazza: .Antal" :lege: .Antal"

1

i vege nem: .Anta!'

A kivant mezonev melletti kis nyilat legorditve is kezdemenyezhetiink szurest, igy kivalaszthatjuk az adatbazis egy vagy tobb rekordjat (igy a bejelolt rekordok fognak csak megjelenni a lis tab an), megadhatunk tovabbi sziiresi felteteleket, esetleg torolhetjuk a szurest.

A tartalomtol fiiggo Szoveqszures, Szamszures, Daturnszures, stb. pontokkal, egyedi felteteleket is megadhatunk, igy lenyegeben barmilyen feltetel megfogalmazhat6.

Iranyft6szam kisebb vagy egyenlo, 20001 I

OK 1 I rvlegse I

Egyeni szura

Ha a Speclalis ikont legorditjiik tovabbi szuresi lehetosegek is elerhetove valnak.

A Szures urlap szerint peldaul egy szurourlapot nyit meg, amelyen megadhatjuk a sziiresi felteteleket.

76


Tovabbi lehetoseg meg a Betoltes l.ekerdezesbol, a Mentes lekerdezeskent vagy az lranyitott szures/rendezes is.

~it1ljpedalf~>:z'l ;jlfU 4> Ugra,

~{I S;;unlz torte se ----l·

,I~' S~ures urlap szerint I

- yJ Szures/rendezes l

- ~~! !ranYit.~tt s~lir~s/rendezes,.. •

i'Q I Betimes lekerdezesbo! .. ,IL:7I -

~ i Mentei lekerdeze skent

I K~rton torles e

'X I Raes torlese

~I Be;anls

A sziirt lista mar csak az altalunk megadott feltetelnek eleget tevo sorokat fogja tartalmazni. Szurot tobb oszlopra is beallithatunk, ilyenkor csak azok a sorok fognak megjelenni, amelyek minden szuro, minden feltetelenek eleget tesznek.

Szures ki- illetve visszakapcso- "J' Iasahoz valasszuk a Kezdolap szalag Hendezes es szures csoportjaban a Szuro be/ki ikonjat.

77

4.13. Frissites

Egyes rruiveletek utan elofordulhat, hogy az adatbazis tablaiban nem azt latjuk, mint ami az adatbazisban tarolt valodi adat. Az Excel programnal megszokhattuk, hogy a frissitesek automatikusan minden muvelet utan megtortennek, de az Accessben ez nem igy van, ezert a frissi-

test kulon kell kernimk. E celra a Kez- ~

dolap szalagon talalhato Osszes frissf- Az elms

k trissftes e -

tese ikonra kell kattintanun .

78


5. Kapcsolatok

Amennyiben tobb tablas adatbazisokkal dolgozunk szinte sziiksegszeni, hogy a tablak kozt kapcsolatokat epitsiink fel. A relacios adatbazisok pontosan att61 relaciosak, hogy tobb helyen tarolt adatok kozti kapcsolatokra epiilnek. Amennyiben pedig egy feladat egy kicsit is bonyolultabb az atlagosnal, ott mar sziikseges kapcsolatokat letrehozni.

A kapcsolatok tipusair61 a tervezeskor mar tettimk emlitest, igy itt azokat nem ismeteljiik meg, de javasoljuk a tisztelt olvasonak azok atnezeset.

5.1. Kapcsolatok ertelmezese es jelentosege

Ahhoz, hogy megertsiik a kapcsolatok lenyeget, nezziink egy egyszerii peldat: Keszitsimk egy adatbazist, amely szamlazasi adatokat r6gzit. Taroljuk le az iigyfelek adatait, a terrnekek adatait, valamint a szamlak adatait. Egy szamlara tobb

Kapcsolatok

79

termek is keriil, de csak egy vevo, amit kiilon tabIan, a vevok kozt tartunk nyilvan. Ertelemszeruen a fizetesi m6d is csak az elore megadottak kozul valaszthato. Ehhez Ietrehozzuk az iigyfelek, termekek, fizetesi modok es szamlak adatait tartalmaz6 tablakat, A problema ott kezdodik, hogy egy szamlara tobb, de elore nem ismert szamu tetel keriilhet, igy a szamla tab lara nem keriilhet termekkod es megnevezes, Ezt athidalando hoztunk letre egy eladasok tablat, amely tobb soron keresztiil hivatkozik egy szamlaszamra, es minden sor egy termekkodot es mennyiseget tartalmaz.

Ennek megfeleloen a kapcsolatokat ugy kell kialakitani, hogy egy vevokod tobb szamlahoz is tartozhat, ugyanugy, mint ahogy egy fizetesi m6d is. A szamla tablan azonban a sorszambol csak egy lehet, de erre a sorszamra az eladasok tablarol tobb sor is hivatkozhat. Mivel az eladasoknal nem gepeliink be termeknevet, arat, stb., ezert ezen adatokat

80

Access 2007 zsebkonvv

a termekek tablarol vessziik. Ertelemszeruen egy termek tobb eladasnal is szerepelhet. A kialakitott kapcsolatokat bemutat6 abran a kapcsol6vonalak jelolik, illetve azok vegen szerepl6 1 es co ertekek pedig a kapcsolat tipusait szimbolizaljak.

5.2. A kapcsolatok klalakltasa

Kapcsolatok kialakitasahoz els6 lepesben valasszuk az Adatbaziseszkozok szalag Kapcsolatok ikonjat. Amennyiben meg nem hoz-

tunk letre semmifele kapcsolatot, ugy ~

adjuk hozza tablainkat a panelhez. Kapcsolatok Ehhez valasszuk ki kapcsolattal ren-

delkez6 tablakat, majd kattintsunk a Hozzaadas gombon.

~----~~~------~-r~~~

Tabla

Tablak

lir~$.~~t~~~~;;:~:B2:~:~~~~:~:::::·:~:·"·:····"- _

Fizmod ! szallilas

i szalltetelek lszamiak

I szarnletetelek I terrnekek

! ugyfelek

L

Kapcsolatok

81

Tablakat kesobb is hozzaadhatunk kapcsolatainkhoz, ha a jobb egergombbal el6hivhat6 helyi meniibol kivalasztjuk a Tabla megjelenftese meniipontot.

Miutan latjuk az osszes tablat a kapcsolatok panelen, elkezdhetjiik a kapcsolatok felepiteset. Ha netan korabban valamely tabla nyitva maradt volna, ugy a kapcsolatfelepites el6tt zarjuk be a tablakat. (Tehat maguknak a tablaknak bezarva kell lenni, de a kapcsolatok panelen latszodniuk kell a tablak ablakainak.)

El6fordulhat, hogy bizonyos kapcsolatok mar eleve leteznek, hiszen ha peldaul egy kereses varazslo tipusu mez6t hoztunk letre ugy az mar eleve felepiti a szukseges kapcsolatot.

-OJ kapcsolat felepiteshez huzzuk a hivatkozando tabla kapcsol6d6 mezojet a hivatkozott tabla kapcsol6d6 mezojere, minek hatasara megjelenik egy ablak, amelyben megadhatjuk a kapcsolat tulajdonsagait.

A Hivatkozasi inteqritas rneqorzese negyzet bejelolesekor az Access biztositja, hogy a kapcsol6d6 adatokat ne lehessen veletlenul egymastol fiiggetleniil torolni vagy m6dositani.

Ha a Kapcsolt mez6k kaszkadolt frissftese negyzetet bejeloljiik, ugy az els6dleges tablaban egy rekord els6dleges kulcsanak modositasakor az Access automatikusan frissiti az els6dleges kulcsot az uj ertekre az osszes kapcsol6d6 tablaban is.

Iablatleklerdezes:

Kapc~olt tabla,Aeh;;rdezes:

uQ'I-fe!d--

:"-1 Ligy!elk6d -l

!

tll tiivatkozasi integritas meg6rzese

l'll~p.~Cih.~~~i5D(~~*~~Cih.~ii.s.i~~i.~]

u Ka_pcsolt mezok kaszkadolt torlese

Egy-a-t6bbh6z

Kapcsolat tipusa:

Ha a Kapcsolt rekordok kaszkadolt torlese negyzetet is bejeloljiik, ugy az els6dleges tablaban a rekordok torlesekor automatikusan torlodnek a kapcso16d6 rekordok is a kapcso16d6 tablakban,

Amennyiben kattintunk az lllesztes tfpusa gombon, meghatarozhatjuk az illesztesi tulajdonsagokat is.

Kapcsolat letrehozasahoz vegul kattintsunk a l.etrehozas gombon.

5.3. Kozvetlen kapcsolatok

A kapcsolatok panelen alapesetben csak az altalunk letrehozott kapcsolatok latszanak. Ha azonban a kereses varazslo tipusu mez6 letrehozasaval letrejovo kapcsolatot is meg szeretnenk jeleniteni, ugy kattintsunk a kivant mez6re a jobb egergomb-

Kapcsolatok

83

bal, majd a helyi menubol valasszuk a K6zvetlen kapcsolatok pontot.

Hzhatarido

ftzmo d ,~ l::::::".__ __ _[_=~:-:----

megjeg· I ad

i -

" fizmodkod

Fizrnod

Tablateryezc labia elrejtese

5.4. Kapcsolatjellemz6k meqvaltoztatasa

Kapcsolat jellemz6inek ut6lagos megvaltoztatasahoz kattintsunk duplan a megvaltoztatni kivant kapcsol6vonalon, majd m6dositsuk a panelen a jellemz6ket.

Sziikseg lehet erre peldaul olyan esetben, amikor a kapcsolat automatikusan jon letre egy kereses varazslo tipusu mezo letrehozasaval, amelynel be szeretnenk kapcsolni a hivatkozasi integritas megorzeset es a kapcsolt mez6k kaszkadolt frissiteset,

Termeszetesen a fennallo kapcsolatokat torolhetjiik is, ha kattintunk a kapcsol6vonalra, majd leiitjuk a Del billentyut.

Kapcsolat torlesere es szerkesztesere termeszetesen a helyi menu is hasznalhato.

84


5.5. Kapcsolt tablak hasznalata

Amennyiben a kapcsolatokat mar kialakitottuk a tablak kozt, ugy ha megnyitunk egy tablat, minden rekord ele bekeriil egy + jel, is. Erre kattintva kifejthetjiik az adott rekordhoz tartozo, de mas tablaban tarolt adatokat is. A kifejtes ertelemszeruen a - gombbal zarhato vissza.

[~K.lP(H)hltOk~ (igyfelt~€l ~~hta~~~~I~'''i~.!~~~~~~!amod1:~ ~Htd~1

, 1 j szemtekcd • jszamlaszam. ugyfe!kod. kelt • I reuesuee • j tn:nalarJOo· ftzmoo •

? 1 1 2 20070924 200709 24 20070924 1

L ~ tetelkod _j termekkod • xenvezrnenv meooytseg • IU) mezoie'vet,

,_J 1 "000% 1 I

! *! jU,)

~-; :1 2 1 20070926 20070926 20071004

, ILj tetelkod .[termekkod ",!(ed"ennen' rnennvrseg -!UjfJlezo!elve,,1

~ , '500% 1 I

3 4 500% 2 I

~ 4. 2 500% 5

*1 lUll I

l±J 3 2 20070927 10070'127 2007.09.27

l.ekerdezesek

85

6. Lekerdezesek

A lekerdezesek hasznalataval osszekapcsolhatunk tablakat, kikereshetiink bizonyos felteteleknek eleget tevo rekordokat, illetve sorba rendezhetjiik adatainkat. A lekerdezesek segitsegevel lehetosegunk van adatainkat megadott szempontok szerint kivalogatni akkor is, ha azok kulonbozo kapcsolt tablakban helyezkednek el. A szempontok megfogalmazasa tortenhet grafikus mad on, vagy az erre a celra kialakitott SQL (Structured Query Language) nyelv hasznalataval. A lekerdezesek eredmenyet tablazatszenien kapjuk meg. A lekerdezesek eredrnenye alapjaul szolgalhat a jelenteseknek, (irlapoknak, hiszen igy a tablak oszszekapcsolasa reven osszetettebb feladatok is elvegezhetak. A lekerdezesekben termeszetesen hasznalhatunk kiilonfele matematikai rmiveleteket, fiiggvenyeket, de akar megadhatunk kiilonfele felteteleket is. A lekerdezesek eredmenyekent megjelena adatok szinten modosithatok, amely modosi-

86


tasok az Access altal az eredeti tablaban automatikusan atvezetesre keriilnek.

A lekerdezesek ket nezetben keszithetok el, illetve plusz egyben jelenithet6k meg. Tervez6 nezetben a lekerdezes altal hasznalt tablakat, azok mez6it es kapcsolatait, valamint a QBE (Query By Example) racsot lathatjuk, Az SQL nezetben a lekerdezes SQL nyelven kesziilt defiruciojat tekinthetjiik meg, vagy irhatjuk fel. Az adatlap nezetben a lekerdezes eredmenyekent kapott adatokat lathatjuk, illetve modosithatjuk. A nezetek kozt ertelemszenien a szalag elejen lev6 Nezet gombbal valaszthatunk.

6.1. Lekerdezes nezetek

SQL fJ

I Ne:et-IFut,',tas

SQl ne.z~t

T erve~o nezet

6.2. A Iekerdezesek tipusai 6.2.1. Valaszt6 Iekerdezes

A leggyakoribb lekerdezes tipus, hiszen alapjaul szolgal a tobbi lekerdezesnek. Elvegzi a tablak kapcsolasaval let-

\ialasrt6 rejov6 adatok egyiittes kezeleset, az

adatok sorba rendezeset, feltetelek alapjan val6 kivalogatasat, osszesitesek es csoportok kepzeset.

l.ekerdezesek

87

6.2.2. Kereszttablas lekerdezes

A kereszttablas lekerdezes egy ~

mezo ismetlodo ertekeibol onallo mIEI

oszlopokat keszit. Ennek megfelel6- Keres.rttablas en ha egy tablaban kivalasztott osz-

lop tobb azonos elemet tartalmaz, akkor a kereszttab las lekerdezessel ezen azonos elemek onallo oszlopokka alakulnak at oly m6don, hogy az ismetlodo rekordok lesznek az oszlopok fejlecei, a hozza tartoz6 adatok pedig sorokban lesznek lathat6ak. Az oszlopok es sorok talalkozasaban pedig olyan ertekek lesznek, amelyek egy harmadik mez6b61 keriil belejuk (peldaul osszegzessel), A kereszttablas lekerdezes nagy hatranya, hogy az adatok nem modosithatok.

6.2.3. Tablakeszito lekerdezes

A tablakeszito lekerdezes valarnilyen elore megadott rmiveletet vegez az adatokkal. A lekerdezes eredme-

Tablakeszft6

nyekent Ietrejovo uj tabla a lekerde-

zes eredmenyekent letrejovo adatokat tartalmazza.

6.2.4. Frissito lekerdezes

Elsosorban rekordok modositasara hasznalhato lekerdezes, Ott celszeni alkalmazni, ahol a modositast csak a rekordok egy meghatarozott csoportjaval szeretnenk elvegezni.

Frissft6

88


6.2.5. Hozzafuzo lekerdezes

Segitsegevel egy meglevo tablahoz tudunk tij rekordokat hozzafuzni. Kivaloan alkalmas archivalasra illetve

meglevo tablak bovitesere. Vigyaz- Hozz:MuzrJ

zunk ,az~nban ~rra, hogy meg veletleniil se legyen egy, t~~laban ket rekordnak azonos az egyedi azon?sltoJa."Ezt elke~~endo celszenien szamlalo tipusuo mezot hasznaljunk egyedi azonositasra, igy mivel a sorszam automatikusan emelkedik, ezt elhagyhatjuk a lekerdezesbol.

6.2.6. Tarlo lekerdezes

Megadott feltetelnek eleget tevo teljes rekordok torlesere szolgal.

x'

•

Torlo

6.2.7. SQL Iekerdezes

~e~yegeben barrnelyik korabbi leker- SQL dezes IS megfelel egy SQL Iekerdezesnek,

~e vannak olyan esetek, amikor egyedileg, speciahs, SQL nyelven megirt lekerdezeseket keszitiink.

6.2.8. Egyesito lekerdezes

Olyan lekerdezes, amely tobb

tablabol lekerdezett adatokat egye- aD Egyesft6

si~ve jelenit me~. ,Ezt a falta lekerdezest Iegalabb ket SELECT utasitassal tudjuk csak megval6sitani.

tekeroezesek

89

6.2.9. Atadolekerdezes

Atado lckerdezest keszithetunk. ha .. Atado peldaul ODBC adatbazisok reszere

t6rteno utasitaskuldest szeretnenk megval6sitani azert, hogy ezeket SQL nyelven k6zvetleniil eler-

hessuk.

6.2.10. Adatdefinialo lekerdezes

Az adatdefinial6 lekerdezes- r£. Adatdefiniiilo sel tabla kat tudunk letrehozni,

torolni vagy m6dositani. Hasznalatuk bonyolult, t6bbnyire mas medon egyszerubben elvegezhetok.

6.3. SQL parancsok

A lekerdezesek alapjai az SQL parancsok. Minden lekerdezes megtekintheto SQL nezetben, sot egyes specialis esetekben az SQL forras modositasaval olyan lekerdezesei lehetosegeket is megval6- sithatunk, amely mas modon nem erheto el. Az SQL nyelv azonban elsore igen bonyolult is lehet, igy csak kello gyakorlat utan ajanlhat6. (Praktikus m6dszer a tanulasra. ha az elosz6r grafikus uton letrehozott lekerdezesek SQL nyelvi forrasait tamrlmanyozzuk.) Az alabbi tablazatban nehany SQL utasitast foglalunk ossze. termeszetesen csak kivonatosan, hiszen csak ezzel a temaval tobb vaskos konyv is foglalkozik. (A tovabbiakhoz esetleg hasznaljuk az Access help-jet is.)

90


AL TER TABLE tabla nev (ADD
([COLUMN] mez6 tipus [(me- Letezo tablak megvaltozta-
ret)] [CONSTRAINT index nev]
I CONSTRAINT tobbmezos- tasa
index / I DROP (ADD: mez6 hozz'aadasa,
{ COLUMN mezo nev I DROP: mezo torlese),
CONSTRAINT index nev / /
CREATE TABLE tablanev Uj tabla letrehozasa
(mezo I tipus [(meret)] [indexl] (tablanev: letrehozando
[, mezo2 tipus [(meret)] [in- tabla neve
dex2] L ... ]] L tobbmezcsindex mezo1,2: letrehozando
.L .. Jll men6 neve ... ).
COSTRAINT nev !PRIMARY Kapcsolat lctesitese mas
KEY I UNIQUE I
REFERENCES kulso tabla tablaval kapcsolomezo
[(kiilso mezo l, kiilso mez(2)lJ alapjan,
CONSTRAINT nev (
PRIMARY KEY (els6dlegesl
[,elsodleges2 L ... ]]) I Kapcsolat letesitese mas
UNIQUE (egyedikulcsI
[,gyedikulcs2 I. ... ]]) I tablaval
FOREIGN KEY (hivatkozas l tobb kapcsolomezo alapjan.
[, hivatkozasz [, ... ]])
REFERENCES kulsotabla [(kiil-
somezot l. kiils6mez62 r, ... m 1/
COUNT (kifejezes). Lekerdszos, jelentes, vagy
CREATE (irlap rekordiainak szarna.
CREATE [UNIQUE] INDEX
indexnev ON tabla (mezok (Ij elem letrehozasa. PI.:
ASC I DESC) [WITH ( Uj index letrehozasa.
PRIMARY I DISALLOW NULL
I IGNORE NULL / 1
DROP {TABLE tablanev I Tabla vagy index torlese
INDEX indexnev
ON tablanev adatbazisbol, Lekerdezesek

91

DELETE [tabla.*] FROM tabla Feltetelnek eleget tevo
kifeiezes WHERE feltetel. rekordok torlese.
EXECUTE eljaras [paraml Eljaras meginditasa.
[, param2[, ... ]]
Meghatarozza, hogy egy
kifejezes [Not] IN (ertekl, ertek2, kifejezes erteke egyenlo-e a
... ) megadott listaban szerepl6
ertekek barrnelyikevel.
INSERT INTO tabla nev Hozzafuzo lekerdezes
[(oszlopnevek)] VALUES (osz- keszitese.
lopertekek)
MAX Maximum ertek kiszamita-
sa a kivalasztott mezoben.
A minimum ertek kiszarni-
MIN tasa a kivalasztott rnezo-
ben.
Adatok Iekerdezese, kiva-
SELECT [szukitofeltetel] ] * I lasztasa,
tabla." [tabla.] mezo l [AS mas- (Szukftdfeltetel: ismetlodo
nev l ] [,[tabla.]mez62 [AS mas- adatok, sorok elhagyasa,
nevz] [, ... ]]) Tabla: a mezot specifikalo
FROM tablakifejezes [, ... ] tablanev, Mez61,2 .. : mezo-
[IN kulsoadatbazis] nevek. melyek adatait latni
[WHERE ... ] kivanjuk, Masnev l.Z: me-
[GROUP BY ... ] zonevek megvaltoztatasa,
[HAVING ... ] Tablakifejezes: az adatokat
[ORDER BY ... ] tartalmazo tablak neve,
WITH OWNERACCESS Kulsoadatbazis: a tablakife-
OPTION] jezes tablait tartalmazo
adatbazis neve.)
SELECT <mezok> FROM <tab- A Select utasitasban reszt-
Ianev>
r IN<kiilsoadatbazis> 1 vevo tablak meghatarozasa, 92


SELECT WHERE ... Rekordok levalogatasa
logikai operatorokkal
WHERE kifl [NOT] osszekapcsolt kifejezes
BETWEEN kif2 AND kif3 alapjan,
WHERE feltl [AND I OR A kifl-ben foglaltak a kif2 es
felt2 [ ... ]] kif3 koze esik
WHERE [NOT] rnezo [NOT] ~S, V AGY feltetel vizsgalat
LIKE Osszehasonli tas
A lekerdezesek, [elentesek,
SUM vagy (irlapok kivalasztott
mezoinek osszegzesere
hasznaljuk.
UPDATE tabla nev SET {oszlop Tabla adott feltetelnek
nev = [kifejezes I NULL}} eleget tevo rekordjainak
WHERE feltetel modositasa. 6.4. Lekerdezesek frissitese, futtatasa

Mivel a lekerdezesek definialasakor csak a valogatas szabalyat adjuk meg, s az adatbazis a kesobbiekben akar valtozhat is, a lekerdezesek val6di eredmenyenek eleresehez a lekerdezeseket aktualizalni kell. Ehhez vagy nyissuk meg ujbol a lekerdezest, vagy valtsunk nezetet,

Lekerdezesek megvaltoztatasa eseten sziikseg lehet a Iekerdezesek futtatasara is. A lekerdezesek futtatasat szerkesztesi nezetben a szalag elejen leva Futtatas futtatas ikonnal kezdemenyezhetjuk.

,

•

Lekerdezesek

93

6.S. Lekerdezesek letrehozasa

Lekerdezest keszithetimk tervezo nezetben is, de celszenlbb, ha a varazslot hasznaljuk. es esetleg ha sziikseges, kesobb modositjuk az igy elkeszult lekerdezest.

Varazsloval val6 lekerdezes letreho- ~

zasahoz kattintsunk a Letrehozas szalag ~~

l.ekerdezes varazslo ikonjara. leke~dez:~s

Az u] lekerdezes keszitesenek elsa varazsro

fazisa a lekerdezes tipusanak meghatarozasa. Valasszuk ki a kivant lekerdezes-tipust, majd kattintsunk az OK gombon.

-[e_ciy.~£e:d~::j~~:a.:e:i~i:y.~"r.~~:$.f~r::::::~:=::==:==::~~: ... ::::~]!

I Keresrttebles lekercezes varezslo

: Azouosekat keresd lekerdezes verezslc

l Nem egvez6ket keresdlekerderes varazsl6

Valaszt61ekerdezes tetrehozesa a kijelolt mez6~b61 varezslo seuitseuevel

94


Ha az Egyszeru lekerdezas varazslot valasztottuk, ugy most ki kell valasztani a lekerdezesbe keriilo tablakat, illetve az abban szereplo mezoket. Ehhez valasszuk ki a kivant tablat, majd kattintsunk annak azon mezojere, amelyet a lekerdezesben szerepeltetni szeretnenk, A > gombbal vigyuk at a kivalasztott mezot a kijelolt mezok koze, Tegyiik ezt meg minden olyan mezovel, am it a lekerdezesben hasznalni szeretnenk. Most valasszuk

ki a masik lekerdezesben reszt vevo tablat, es annak is jeloljuk ki a kivant mezoit. Ismeteliuk mindaddig, amig az osszes sziikseges mezo nem szerepel a listan, majd kattintsunk a Tovabb gombra.

Mety mezOk srerepeljenek a lekerdezesben'

TObb tabla vaOY iekerdezes kbzijl veleszthet.

serhet6 mezOk:

!9jelOlt mez6k:

,----------_ .. __ ._-_._- . __ . -. -.

Lekerdezesek

Reszietes vagy osszesitO jelentest szeretne?

95

o O§.szesiies

t<1egse ) [ ~ Yissza II . Iovabb ;. - .11 aefejezes

Lc_~_-,

Milyen cmet saereme adni a lekerdezesnek?

,sz.~kl;~'d~ ------,

A verezslonek ezekre 8Z informaciOlr.ra volt szUkseQe a lekerdezes ekesntesebez.

Meg k1vanja nyitni a ekerdezest, veev a lekerdezestervet saeretne modcslten?

@ Lekerdezes megnyitasa at g_datok rneqtekintese ceoab61 I[l A lekerdezesterv m.6dositasa

Utols6 lepeskent adjuk meg a lekerdezes tipusat, nevet, majd kattintsunk a Befejezes gombon.

96


Amennyiben a lekerdezest lekerdezestervezovel keszitjiik el,

ugy egy iires QBE racsot kapunk, tekerdezesterveze melyet a Iekerdezesek modositasa

reszben leirtak szerint tudunk osszeallitani,

6.6. t.ekerdezesek modosltasa

Amennyiben elkeszitettiink egy lekerdezest, de az megsem teljesen azt az eredmenyt szolgaltatja, mint amit elvarunk tole, ugy m6dositani kell. Ehhez a fut6 lekerdezest allitsuk tervezo

m6dba, vagy valasszuk ki a lekerdezest,

majd kattintsunk a Kezd61ap szalagon

levd Tervezes gombon.

Mtz6: <;z3ml~5,iim .: m~9neve~es

Tabla: lZamLU:: itelmett~

l.ekerdezesek

97

A Iekerdezes ekkor oly m6don jelenik meg, hogy az ablak fels6 reszeben a lekerdezest alkot6 tablak, vagy korabbi lekerdezesek lathatok, alul pedig a lekerdezes QBE racsa szerkesztheto.

Termeszetesen a Iekerdezes szerkesztheto SQL nezetben is, de ehhez az SQL nyelv melyrehato ismerete sziikseges, igy ezzel jelen anyagban reszletesen nem foglalkozunk.

6.6.1. Tablak, lekerdezesek hozzaadasa

Amennyiben a szerkesztendo lekerdezeshez uj tab 1M, vagy lekerdezest kivanunk hozzaadni, ugy valasszuk a Lekerdezoeszkozok Ter-

vezes szalag Tabla megjelenftese

ikonjat, majd kattintsunk a kivant Tabla

m.egjeJenit€5e

tablan es a Hozzaadas gombon.

Lekerdezes hozzaadasahoz a panel Lekerdezesek fiilet kell valasztani, Ha hozzaadtuk a kivant tablat vagy lekerdezest, ugy befejezesiil kattintsunk a Bezaras gombon.

6.6.2. Tablak torlese lekerdezesbol

Tabla Iekerdezesbol val6 torlesehez az ablak felso reszen kattintsunk az eltavolitando tablan, majd nyomjuk meg a Del billentytit.

98


6.6.3. Mezo hozzaadasa, modositasa,

torlese .

Mezo hozzaadasahoz valasszuk a kivant tabla megfelelo mezojet es huzzuk a QBE racs kivant helyere (ha ott mar mas elem van, ugy azok automatikusan jobbra tolodnak), Masik lehetoseg, ha egy tires elem Meze illetve Tabla elemen kattintva, annak haromszog elemet Iegorditjiik, majd a listab61 kivalasztjuk a kivant tablat illetve mezot. Ha egy tabla minden elemet fel szeretnenk venni a Iekerdezesbe, ugy valaszthatjuk a tabla elso *-gal jelolt elemet, amely minden mezot azonosit.

Amennyiben modositani szeretnenk egy elemet a QBE racsban, ugy annak Mezo illetve Tabla elemen kattintva, annak haromszog elemet gorditsiik Ie, majd a listabol valasszuk ki a kivant tablat illetve mezot,

Mezo torlesehez kattintsunk a QBE racs felso reszen leva kijelolo elemre (ekkor a kurzor egy lefele mutat6 nyil), majd nyomjuk meg a Del billentyiit,

Ha a tablanevek nem szerepelnenek a QBE racsban, ugy kapcsoljuk azt be a Lekerdezoeszkozok Tervezes szalag Tablanevek ikonjaval.

Tablanevek

l.ekerdezesek

99

6.6.4. Mezosorrend megvaltoztatasa

Amennyiben a QBE racsban nem megfelelo sorrendben szerepelnek a mezok, ugy barmelyiket athelyezhetjiik, ha kijeloljuk (kattintsunk a racs felso reszen leva kijelolo elemre, amikor a kurzor egy lefele mutat6 nyil), majd egyszenien huzzuk az elemet az uj helyere,

6.6.5. Mezok meqjetenltesenek tlltasa

Elofordulhat, hogy egy lekerdezesbe olyan elemeket is be kell valogatnunk, melyeket nem szeretnenk megjelentetni (pl. a tablak osszekapcsolasara szolgalo kod mezot), Ez esetben egyszeruen a kivant mezonel a QBE racs Megjelenftes: soranal kapcsoljuk ki a kipipalast.

MeIO: szamtascam Tabla: szamla]; Osszesltes: Group B'Ji Rendezes:

Megjelenites:

Feltetel: vagy:

i rne qnevezes I terrnekek

I Group By

atakulcs

6.6.6. Mezotulajdonsagok megvaltoztatasa

Lehetoseg van a mezok tulajdonsaglapjanak megvaltoztatasara is, ha a QBE racs megfelelo ele-

men a jobb egergombbal kat- '

tintunk, majd a helyi menubol Tulajd<Jt1SClglap

100


kivalasztjuk a Tulajdonsaqok meniipontot, vagy a szalagon kattintunk a Tulajdonsaqlap ikonra.

6.6.7. Egyeb mezomuveletek

Ha egy mezo felso reszen leva kijelolo elemre (amikor a kurzor egy lefeIe mutate nyil) a jobb egergombbal kattintunk, ugy megjelenik a helyi menu, ahol hasznalhatiuk a vagolaprmiveleteket, illetve bekapcsolhatjuk az osszesites. sort, vagy a tulajdonsaglapot is.

,XYl TiibI anc1:ck
ffilll
di, j<;ivagii,
~ Maso!as
~ .!l_eillcsztes
:;.,. Szerkesztes.,
-{ ['·/;;gyita,,,.
~ Tylajdonsagok... 6.6.S. Lekerdezes tipusanak megvaltoztatasa

Lekerdezes tipusanak megvaltoztatasahoz

nyissuk meg a lekerdezest tervezo nezetben, majd a t.ekerdezoeszkozok Tervezes szalag Lekerdezes tipusa mezojebol valasszuk ki a kivant uj lekerdezes-tipust,

+.

•

~~ [jJ!

V;:Ha szto: Tablakeszft6 Hozzanrao Frissftd Kere s ztt ablas Torte

OD Egyesit6 • "-tada

~ .A.datdefiniald

Lek'erdezes tipusa

Lekerdezesek

,.

101

6.7. Osszetett lekerdezesek

Amennyiben osszetettebb, lancolt feltetelrendszereknek is eleget tevo Ievalogatasokat, sziireseket akarunk kesziteni, ugy a lekerdezesekkel ez is megvalosithato, csak ekkor a lekerdezesekbe nem tablat, hanem korabban keszitett lekerdezest kell agyazunk.

6.S. Adatok rendezese lekerdezes seg itsegeve I

Amennyiben a lekerdezes eredmenyet valamilyen szempont szerint rendezni szeretnenk, ugy a rendezesi szempontot meghatarozo mezot is vigyuk fel a QBE racsba, majd ezen mezonel kattintsunk a Hendezes: sorra, vegul a kis haromszog elemet legorditve allitsuk be a kivant sorrendet.

Megje/enites:

Feltetel: _ vaglr:

Csokkenf

(nem rendezett)

Osszesites: Group By Rendeze s:

IIGroup By

6.9. Feltetelek meqhatarozasa

Amennyiben a lekerdezes eredmenyekent nem az osszes elemet szeretnenk Iatni, hanem csak azok egy reszet, ugy meg kell adni azt a feltetelt is, amely meghatarozza, mely rekordok legyenek

102


megjelenithetok, es melyek nem. Ezt ugy tudjuk megtenni, hogy a QBE nics Feltetel., illetve tovabbi feltetel eseten a Vagy: soraiba beirjuk a kivant feltetelt, A feltetelek tetszolegesen bonyolultak is lehetnek, igy hasznalhatunk kiilonbozo operatorokat es kapcsolatokat.

Megjelenites:

Feltetel: vagy:

F1 ~_j

f>,'lezo.: [UgyfelkOd]! [cegnev]

Tabla: ug~felek i ugyfelek

Rendezes: I

I [Iranyitoszam] I ugyfelek

I ~

>1999

6.9.1. Osszehasonlit6 operatorok

Ezen operatorok segitsegevel kulonbozo osszehasonlitasokat vegezhetunk. A kifejezesekben relaci6jeleket kell hasznalnunk: = < > <= >= Peldaul ha csak a 100-naI kisebb erteket tartalmaz6 rekordokat szeretnenk eredmenyiil kapni, ugy a <100 kifejezest kell feltetelkent megadni. (Ezek ertelemszeruen hasznalhatok szoveges adatoknal is, ekkor a k6d erteke a meghatarozo)

6.9.2. Logikai operatorok

A logikai muveleteknek megfeleloen az Igaz/Hamis tipusu adatoknal alkalmazhat6ak. A "kifejezesl And kifejezesz" akkor igaz, ha mindket feltetel teljesiil, a "kifejezesl Or kifejezes?" akkor

l.ekerdezesek

103

igaz, ha barmelyik feltetel teljesiil, a "Not kifejezes" akkor igaz, ha a kifejezesben adott feltetel nem teljesiil.

6.9.3. Aritmetikai operatorok

Az aritmetikai operatorok a szokasos materna-

tikai rmiveletek vegrehajtasara szolgal-

nak: + - * /

6.9.4. Egyeb operatorok

Szurokent hasznalhato a Like operator, ahol jokerkaraktereket is alkalmazhatunk. Peldaul: Like "B?dapest" vagy Like "B*"

A Between ... And operator segitsegevel megadott ertekek koze eso adatokat tudunk valogatni, Peldaul: Between 100 And 200

Az In operator segitsegevel tobb or operator helyettesftheto. Peldaul: Irukifejezesl , kiffejezesz, ... , kifejezesn)

Az IsNull operator azokat a rekordokat valoga~a ki, ahol az adott mezo iires.

Vegiil az IsNotNull operator azokat a rekordokat valogatja ki, ahol az adott mez6 nem iires.

6.9.5. Tdbb mezotol fuggo feltetelmeqadas

Amennyiben a levalogatast ugy szeretnenk elvegezni, hogy az tobb mez6 erteketol is fiiggjon,

104


ugy ertelernszenien minden mezoben meg kell adnunk feltetelt. Ekkor tehat csak azon rekordok jelennek meg, ahol minden mezore felallitott feltetel teljesiil, Ha nem azt szeretnenk, hogy a kiilonbozo mezok feltetelei ES kapcsolatban alljanak, hanem ugy szeretnenk megjeleniteni a rekordokat, hogy akar az egyik, akar a masik feltetel teljesiil a rekord mar megjelenjen, ugy a felteteleket nem egy sorba kell irni, hanem az egyiket a Feltetel., a rnasikat pedig a Vagy: sorba. Ertelemszeruen ez tobb mezore is tovabb ertelmezheto, s ha kell ugy akar ugyanazt a feltetelt mindket sorba is beirhatjuk.

6.9.6. Szamitott kifejezesek a

lekerdezesekben

Mivel alapveto dolog, hogy az adatbazisbol kiszamolhato erteket ugyanabban az adatbazisban a redundancia-szabaly miatt nem celszeni tarolni, gondot okozhat, ha szamolt ertekekkel kell levalogatast vegezni,

Ponto san ezen okbol az Access lehetoseget biztosit arra, hogy a lekerdezes egy mezojeben ne egy tabla mezoje, hanem egy matematikai kifejezes alljon, Peldaul: =lrnennyiseql'{eqyseqar] vagy ertek.[mennyiseqj'[eqyseqar], ahol az ertek az oszlop fejlecebe keriil, igy ezzel akar tovabbi rruiveletek is vegezhetok. PI.: nettoar:[ertek]*O,8 vagy bruttofiz:

Kerek([ men nyiseq]'] netto ar]' (t-Ikedvezrnenyl) * (1 + [atakulcsll)

l.ekerdezesek

105

Group By

mennyiseg nettotetef: Kere~:Hmennyiseg];"[nett6 arJ-~rl-[b:dvezmenYm brutto:

szarnlatetelek

Group By

A kifejezesek lenyegeben az Excelben is alkalmazott modon hasznalhatok, annyi kiilonbseggel, hogy itt nem cellaazonositot kell imunk, hanem szogletes zarojelbe tett mezoazonositot. A kifejezesekben az Excelben megismert fiiggvenyek jelentos reszet is hasznalhatjuk,

6.10. Osszesitesek es osszeqzesek

A lekerdezesek hasznalata soran lehetosegiink van kulonbozo osszesito szamitasok elvegzesere is. Osszesitesre celszeru, ha onallo lekerdezest keszitiink, esetleg felhasznalva mas lekerdezesek altal szolgaltatott adatokat. Az osszesitesben ertelemszeriien nines lehetoseg az adatok modositasara.

Ahhoz, hogy osszesitest vegezni tudjunk, eloszor be kell kapcsolni a QBE racs

Osszesites: sorat, mert ez alapeset-

ben nem jelenik meg. Ehhez valasz- Osszesites szuk a t.ekerdezoeszkozok Tervezes

szalag Osszesltes ikonjat.

Az osszesites alkalmazasahoz kattintsunk a megfelelo mezo Group by elemen, majd a legordtto haromszog segitsegevel valasszuk ki a listarol a kivant formulat.

106


Mezo; Tabla:

Oss-zesftes:

Rendezes:

Megjetenftes.; F.ltitel: vagy;

tll

Avg Min

',,,1 ax Count StDev var First Last

Az osszesitesre kulonbozo matematikai formulak allnak rendelkezesiinkre:

Sum Az ertekek osszege,
Avg Az ertekek atlaza.
Min Az ertekek legkisebbike.
Max Az ertekek legnagvobbika.
Count Az elemek szama,
StDev Az ertekek szorasa.
Var Szoras negvzete (varianciaja).
First Az elsa rekord erteke.
Last Az utolso rekord erteke,
Expression Egyedileg szamitott, osszesito fiiggvenyt
tartalmazo mezo letrehozasa,
Feltetel megadasara olyan mczo szarnara,
Where amelyet nem hasznalunk csoportositasok
dcfinialasara.
Group By Csoportok deflnialasara, amelyeken a
szamitast el szeretnenk vegezni, tekerdezesek

107

Amennyiben egyedi szamitasokat szeretnenk vegezni, ugy hozzunk letre egy ujabb elemet a QBE racsban (oszlop beszurasa), es itt allitsuk az osszesitest Expressionra, a mezo nevet pedig oszlopnev.kifejezes formaban adjuk meg.

pl.: osszertek: [Alapar]*[Mennyiseg]*([Afakulcs]+ 1)

6.10.1. Felb~telek vlselkedese az osszesitesekben

Ha egy osszesitest szeretnenk elvegezni, ugy nem mindegy, hogy a felteteliink mire vonatkozik. Mas list at kapunk ugyanis akkor, ha a feltetelnek az eredeti elemeknek kell megfelelniiik, es mast akkor, ha az eredmenyhalmazra vonatkoztatjuk a feltetelt. Eppen ezert nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a feltetelt a lekerdezes QBE racsanak mely oszlopaban allitjuk be. Ha azt a forraselemeknel azonositjuk, ugy a lekerdezes eredmenyebe csak a feltetelnek eleget tevo rekordok keriilnek, mig ha a lekerdezes szamitott elemet tartalmazo oszlopaba irjuk a feltetelt, ugy a szarnolas minden elemmel megtortenik, de a vegleges listaba mar csak a feltetelnek eleget tevo rekordok keriilnek.

108


6.11. Egyeb lekerdezesek keszitese 6.11.1. Tabla adatainak medositasa frissito lekerdezessel

Olyan esetekben, amikor a tablank minden, (vagy bizonyos feltetelnek eleget tevo) rekordjanal ugyanazon mod-

Frissft6 szer szerint szeretnenk modositast veg-

rehajtani, de a tabla csere funkci6ja nem hasznalhato, hasznalhatunk frissito lekerdezest. (Peldaul ha az osszes 10000 forintnal dragabb terrnekiinket le szeretnenk arazni 20%-kal.) Ehhez hozzunk letre egy lekerdezest, amely tartalmazza a kivant elemeket, majd a lekerdezest alakitsuk at frissito lekerdezesse a l.ekerdezoeszkozok Tervezes szalag Frissft6 lekerdezes ikonjaval.

6.11.2. Rekordok torlese torlo lekerdezessel

Amennyiben adott feltetelnek eleget

tevo rekordokat szeretnenk torolni, ugy ><' celszeni a torld lekerdezes alkalmazasa, - Ehhez hozzunk letre egy lekerdezest, Torl6 amely tartalmaz egy az adott tabla osszes elemet osszefogo oszlopot a tabla elso *-gal jelolt soranak hasznalataval, illetve egy olyan oszlopot, amely a feltetelt hatarozza meg. Ezt kovetoen a lekerdezest

Lekerdezesek

109

alakitsuk at torlo lekerdezesse a t.ekerdezoeszkozok Tervezes szalag Torlo lekerdezes ikonjaval.

6.11.3. Uj tablak letrehozasa

tablakeszito lekerdezessel

Ha uj tablat automatikusan szeretnenk letrehozni, ugy keszitsiink

egy lekerdezest azokkal a mezone- Tiiblakeszfto vekkel es feltetelekkel, amely megha-

tarozza az uj tablat, majd valasszuk a l.ekerdezoeszkozok Tervezes szalag Tablakeszlto lekerdezes ikonjat,

6.11.4. Uj rekordok letrehozasa hozzafuzolekerdezessel

Amennyiben egy tablahoz egy rnasik tabla adott feltetelnek eleget tevo rekordjait akarjuk hozzafuzni, ugy hozzafuzo lekerdezest kell kesziteni,

T'

•

Hozzatuzo

Ehhez keszitsiink egy lekerdezest azokkal a mezonevekkel es feltetelekkel, amely meghatarozza a masik tablaba atkeriilo rekordokat, valasszuk a l.ekerdezoeszkozok Tervezes szalag Hozzafuzo lekerdezes ikonjat, majd a megjeleno ablakban adjuk meg, hogy melyik tablabol melyik tablaba akarunk adatokat atmasolni,

110


6.11.5. Kereszttablas lekerdezes keszitese

Kereszttablas lekerdezest legegyszenlbben varazsloval keszithetiink. Ehhez kattintsunk a Letrehozas szalag l.ekerdezes varazslo ikonjara, majd valasszuk ki a Kereszttablas lekerdezes varazslot, A varazslo elsa ablakaban jeloljuk ki a kivant tablat, a masodikban a sorfejlecet alkot6 mezoket, majd a harmadikban az oszlopfejlecet alkot6kat. A kovetkezo ablakban adjuk meg azon mezoket, amelyekkel a szamitasokat szeretnenk vegezni es adjuk meg a kivant fuggvenyt is. Vegul adjunk nevet Iekerdezesiinknek.

6.11.6. Azonos elemek keresese lekerdezessel

Amennyiben egy tablaban vagy Iekerdezesben olyan elemeket szeretnenk keresni, amelyek tobbszor is elofordulnak, ugy kattintsunk a l.etrehozas szalag Lekerdezes varazslo ikonjara, majd valaszszuk ki az Azonosakat kereso lekerdezes varazs- 16t. A varazslo elsa ablakaban [eloljiik ki a kivant tablat, a masodikban pedig azon mezoket, amelyben az azonos elemeket keressiik, A kovetkezo ablakban adjuk meg a meg megjelentetni sziikseges esatolt mezoket, vegiil adjunk nevet lekerdezesiinknek,

Lekerdezesek

111

6.11.7. Nem egyezo elemek keresese lekerdezessel

Ha ki szeretnenk gyujteni egy kapesolt tablakat tartalmaz6 adatbazisban azon rekordokat, amelyekhez nem tartozik azonos rekord a masik tablaban, ugy kattintsunk a l.etrehozas szalag Lekerdezes varazslo ikonjara, majd valasszuk ki a Nem eqyezoket kereso lekerdezes varazslot, A varazslo elsa ket ablakaban jeloljiik ki a kivant tablakat, a harmadikban pedig azt a mezot, amely a mindket tablaban elofordulo azonos elemet tartalmazza. A kovetkezo ablakbaI1 adjuk meg a meg megjelentetni sziikseges esatolt mezoket, vegiil adjunk nevet lekerdezesiinknek.

6.12. Felhaszmll6i pararneterek hasznalata lekerdezesekben

Ha olyan lekerdezest szeretnenk kesziteni, amely hasznalata soran bizonyos felhasznalotol bekert feltetelek alapjan jeleniti meg a lekerdezes eredmenyet, vagy ilyen parameterekkel szamol, ugy ezt nagyon konnyeden megtehetjiik. Ehhez nem kell mast tenni, mint a felhasznaloi parameter nevet szogletes zarojelben beirni a QBE racsba,

Ha szamolni kivanunk a bekerendo adattal, ugy a parametert a mezobe irt kifejezesben .kell alkalmazni, ha pedig bizonyos feltetelnek eleget tevo elemeket szeretnenk esak megjeleniteni, ugy a

112


feltetel sorba kell beirni a szogletes zarojelbe irt szoveget.

Peldaul ha csak azokat a mezoket kell megjeleniteni, amelyek tartalmaznak egy adott ada tot valamely mezoben, akkor annal a mezonel a Feltetel sorba beirhatjuk a [Melyeket jelenftsem meg?] sort, melynek hatasara futtataskor megjelenik egy parbeszedablak, ahol megadhatjuk a kivant adatot.

r-etet

Melyeket]eienftsem meg'?

[ OK. 1 I l~eg5e

Termeszetesen tobb parameter is megadhat6 igy, peldaul ket datum kozti adatok eseten a Between [Kezdd daturn.] And [Befejezo datum.] sort kell a Feltetel .sorba irni,

6.13. Lekerdezes eredmenvenek megteki ntese

A lekerdezeseket azert keszitjiik, hogy tablainkbol megadott szempontoknak megfelelo ada to-

l.ekerdezesek

113

kat gyujtsenek ki. fgy ha mar elkeszitettiik a lekerdezesiinket, logikusan azok eredmenyet is meg

szeretnenk tekinteni. Ennek ertelmeben, ,

ha elkeszirltiink a lekerdezes megterve- •

zesevel, ugy a szalag elejen leva Futta- Futtatas tas ikonra kell kattintanunk.

Korabban elkeszitett lekerdezes megtekintesehez nem kell mast tenni, mint a navigacios ablakban a kivant lekerdezesre duplan kattintani, esetleg jobb egergombbal torteno kattintast kovetoen a Megnyitas sorra kattintani.

A megjeleno ablakban mar a lekerdezesnek megfeleloen lathatjuk adatainkat, es a Iekerdezes tipusatol fuggoen akar m6dosithatjuk is azokat a tablak kezelesenel megismert modon,

6.14. Lekerdezesek torlese, atnevezese

A Iekerdezesek ugyanugy nevezhetok at, illetve torolhetok Ie, mint barmely mas objektum, tehat ezek a muveletek csak akkor hajthatok vegre, ha a Iekerdezest korabban bezartuk,

114


Atnevezeshez tehat kattintsunk a jobb egergombbal a navigacios savban a kivant lekerdezesen, majd a helyi menubol valasszuk az Atnevezes pontot, vegul irjuk at a never.

Torleshez kattintsunk a feleslegesse valt lekerdezesre, majd nyomjuk meg a Del billentyut vagy valasszuk jobb egergombbal elohivhato helyi menil Tories pontjat, A torlessel azonban jarjunk el kello koriiltekintessel, mert elofordulhat, hogy a torlendo lekerdezest mas lekerdezes hasznalja.

Urlapok

115

7. Urlapok

Ha mar elkeszitettiik adatbazisunk tablait, letrehoztuk koztiik a kapcsolatokat, j6het az adatokkal valo feltoltes, Ez alapesetben a tablakba valo adatbeirassal valosulhat meg, de nehany adat utan rogton felteszi maganak az ember a kerdest: Nem lehetne ezt valahogy egyszenibben es latvanyosabban, ahogy a felhasznaloi programok tobbsegei is teszi? De igen. Pontosan erre szolgalnak az iirlapok. Az urlapokkal olyan esztetikus es praktikus adatbeviteli feli.i1etet alakithatunk ki, amely elrejti a felhasznalo elol az adattarolas tablazatos voltat, mellette pedig mas programokb61 mar megismert, de az adott feladatra egyedileg kialakitott adatmezok kitoltesevel tudja megval6sitani az adatbevitelt. Mindemellett (irlapok segitsegevel meniiket es egyeb feli.i1eteket is kialakithatunk, automatizalva a majd veglegesse formalt adatbazist.

116


7.1. Urlap nezetek

Egy (irlapot haromfele nezetben jelenithetiink meg. Az altalanos, adatbevitelre is hasznalt forma az Urlap nezet, Az Elrendezesi nezet az elrendezes megvaltoztatasat teszi lehetove, a Tervezo nezet pedig az (irlap modositasakor hasznalhato. A nezetek kozt a Forrnatum, vagy a Kezd61ap szalag elsa, Nezet gombjaval valthatunk,

§II flrendezesi nezet

7.2. Adatbevitel tablara urlap segitsegevel

Lenyegeben az urlapokat azert keszitjuk, hogy a tablakra egyszenien tudjunk adatokat £elvinni. Amennyiben tehat keszitettunk urlapokar, ugy a tablara val6 adatbevitelhez egyszenien csak kattintsunk duplan a kivant urlapra, majd az iirlapon leva elemek felhasznalasaval, toltsuk azt ki, igy az adatok a tab lara keriilnek.

A mezok kozt mozoghatunk a fel-le nyilakkal, de a Tab billentyiivel is a kovetkezo beviteli mezore ugorhatunk. A rekordok kozti mozgasra hasz-

Urlapok

117

nalhatjuk az urlap aljan leva rekordmozgat6t, illetve a PgUp es PgDn gombokat.

7.3. Az urlapok reszei

Az urlapok felepitesuket tekintve tobb reszbol allnak, Az tirlapfej t6bbnyire az urlap ikonjat es cimet tartalmazza. Az urlap fa resze a torzs, itt tortenik az adatmegadas. Az iirlaplab ertelemszeruen az urlap also resze, t6bbnyire az urlap kitoltesere vonatkozo informaciok, vagy oldalszam elhelyezesere szolgal. A fentiek ellenere az firlapok nagy resze azonban csak a torzset, esetleg az iirlapfejet tartalmazza.

7.4. A segedurlap

Amennyiben az (irlapon leva adatok kapcsolatai miatt tobb tablazatot kell egyidejiileg kezelni, sziikseg lehet un, segedtirlap hasznalatara. Mivel a faurlapon az eredeti tabla adatai szerepelnek, ezert a f6Urlapra helyezett segediirlap egy masik kapcsolt tabla adatinak megjelenitesere szolgalhat,

7.5. Urlapok keszitese

7.5.1. Urlapok keszitese automatikusan Az iirlapok keszitesenek legpraktikusabb modja. Hasznalataval pillanatok alatt az adott tablahoz alkalmazkodo adatbeviteli feliiletet keszithetiink,

118


viszont az adatbeviteli feliiletek csak az adott tablara vonatkozo adatokra vonatkoznak, s nem tartalmaznak egyedi specialitasokat, igy gyakran szuksegesse valhat a kesobbi kisebb-nagyobb modositas.

Automatikus urlapkeszfteshez kesziteshez kattintsunk adatbazisunk tablai

vagy lekerdezesei kozul arra, amelyhez Urlap

urlapot szeretnenk kesziteni, majd va-

lasszuk a Letrehozas szalag Ortap ikonjat. Ha megfelel a megjeleno (irlap zarjuk be, a mentesre vonatkozo kerdeskor kattintsunk az Igen gombra, majd a nevmegadasnal - ha nem valtoztatunk nevet - az OK gombra. Ezzel kesz is van az (irla-

punk. .

~i ~~_~. c-=-_-- ~ __

Urlapok

119

Tovabbi, az elozohoz hasonlo (irlapot keszithefunk, ha a t.etrehozas szalag osztott urtap gombjan kattintunk, de ebben az esetben az urlap also reszeben a tabla is megjelenik.

~~ Kimutatasdiagram

o Ures urfap =~~=~~___, Urlaptervezes

Urlap yarazsl6

8datlap

Modalis parbesze dpanel

f;imutatas

A fentiekhez hasonlo modon keszithetiink tobb elemet tartalmazo urlapot, kimutatasdiagramot, iires iirlapot, illetve a Tovabbi urlapok gombot legorditve akar adatlapot is, amely lenyegeben az eredeti tablaval azonos iirlapot keszit,

7.5.2. Urlapok keszltese varazsleval Amennyiben az (irlapunkat a varazslo alkalmazasaval akarjuk elkesziteni, ugy gorditsiik le a

120


t.etrehozas szalag Tovabbi Orlapok gombjat, majd valasszuk az Orlap varazslot.

A megjeleno panelen valasszuk ki azt a tablat, vagy lekerdezest, amely alapjaul szolgal az urlapunknak, majd az elerheto mezok kozul a > gombbal emeljiik at a kijelolt mezok koze azokat, amelyeket urlapon viszont szeretnenk latni, (Celszeni, ha a » gombbal az osszest atemeljuk.)

Orlap varazsl6

T ablak~eker~e zesek

i¥bTa:doI90:Z0k _,_",--- -----_._'_-

Serhero mezok:

!9jelblt. mezok:

Azonosito

_11 Iovabb > II ~efejezes I

A Tovabb gombon val6 kattintast kovetoen hatarozzuk meg az urlap szerkezetet, (oszlopos, tablazatos, adatlap, sorkizart), majd kattintsunk ismet

a Tovabb gombon. -

Urlapok

Milyen szerkezeni legyen ez Lirlap?

@ [g~Zi·~~s.::J

o Tabla~atos () ~daijap

~kizart

~I

121

Iovabb > II ~.fejez.s I

Urtap vsraaslc

Milyen stJ1ust szeretne?

Orlapi'Qrmatumok:

Access 20(13

Access 2007 (1

~!iii .- ... J

Aspektus fenyuzo Hegycsucs Iroda Lenculet loggia /-1edian l-1etr6 tvlodul MCihely NAnmrrildn

A stilus kivalasztasat kovetoen adjuk meg az urlap leendo never, majd valasszunk, hogy megnyitjuk az urlapot megtekintesre vagy adatbevitelre, esetleg modositani szeretnenk.

122


Urlap varazs.lo

Mi le9yen az Uriap arne?

l?olgozOkada~ ~~.

A varazslOnak ezekre az informao6kra volt sziiksege az UrIap eikeszitesei1ez.

Megnyitja az Uriapot, vagy' a revet akarja modositani?

@ Urlap megnyita~ meQtek)ntes VClQY edatbevrtel ce!jab61 o Urlap tervenek m.6dositasa

Amennyiben megnyitjuk, ugy az elkesziilt iirlapunkkal maris megkezdhetjuk az adatbevitelt, ha modositjuk, ugy a Meglev6 tirlapok szerkesziese pontban leirtaknak megfeleloen modosithatjuk azt.

7.5.3. Urlapok keszitese tervezessel

Amennyiben ugy dontiink, hogy egy urlapot teljesen elorol kezdve, sajat magunk epitiink fel, ugy kattintsunk a Letrehozas szalag Orlaptervezes gombjara. Ezt kovetoen szep sorban helyezziik el az elemeinket az (irlapra (a mezoket huzassal a jobboldali mezolistarol huzhatjuk a legegyszenibben az iirlapra). allitsuk be azok tulajdonsagait es parametereit, majd ha vegeztunk az ablak bezarogombjaval zarjuk be es adjunk neki

~

=-

Uri a ptervezes

Urlapok

123

nevet. Az elkeszitesnel a Meglev6 iirlapok szerkesziese pontban leirtaknak megfeleloen tudunk eljarni,

Annak ellenere, hogy ezzel a modszerrel teljesen egyeni (irlapokat tudunk kesziteni, megsem ajanljuk ezt a Iehetoseget, hiszen tobbnyire minden urlap valamely tablara vagy Iekerdezesre epiil, igy valoszlrnileg sokkal jobban jarunk, ha egy autoiirlappal elkeszitett iirlapot modositunk izlesunk es igenyeink szerint.

7.6. Az urlapokon hasznalhat6 elemek

Az urlapokon igen sok fele adatbevitelre es megjelenitesre szolgalo elem hasznalhato, melyek ismerete az iirlapszerkeszteshez szinte nelkulozhetetlen.

Emblema

OrIapcim' megadasa

.:

~-

.fZIOnl

c1

Oldalszarn elhelyezese

Datum es ido

Datum es ido elhelye-

zese i

-,~)

Beviteli mezo rajzolasa (altalanos adat bevitelere)

Parancsgomb (tevekenyseg aktivalasahoz)

124


Kombinalt bevite!i !ista (legorditheto elemeket tartalmaz6 ki valasztas-

hoz)

Diagram beszurasa (diagrarnvarazslo inditasa)

Csoportosit6 teglalap

~ . .:~~ jf

'';--

C/:l;I --.fII

.T

Oldaltores beszuraas, eltavolitasa

Bevite!i !ista (!istaelemeket tartalmaz6 kivalasztashoz)

jelolonegyzet I Kotetlen objektumke-

(igen-nem ret (Kulso objektu-

_. iel~ mok beszurasahoz)

J ~\#..051--

!l!:J IE

Teglalap rajzolasa

Hivatkozas beszurasa

,,-- ~~_-

Segedurlap I (Valaszt6gom Kep

(mas tablabol val6 ~ I (elemek kivalasztasa mas beszurasa

adatok megjeleni- azonos csoportba tartoz6 _-------

tesehez) .) elemtol fugg6en) I" ~~

'tjt ~'G!~~~~-~

Kotott objektumkeret (tabla tartalmatol fiiggo reszlet beillesztesehez

Lap beszurasa

MelleklEit mezo beszurasa

Urlapok

125

7.7.

Megh!yo urlapok szerkesztese

Amennyiben modositani szeretnenk egy mar elkesziilt tirlapot, ugy vagy allitsuk at megnyitott iiriapunk nezetet tervezo

nezetre a szalag elejen leva Terve!o nezet

tervezes ikonnal, vagy pe-

dig kattintsunk a modositando urlapra a jobb egergombbal, majd valasszuk a helyi menu Tervez6 nezet pontjat.

emu 1

eim I

;~i:;~:~::;;~~;!~:,:!~~~: ,:E~··'·' WI r;

H~~'--~--r-~--;-'--"---r--;-'--"---r---'-'."I' ,imutatois MIlt ~nOtd~rit~~" rllm Kimu,"Uldl~91~m nezet .ng~dmem EI,en.;Je.e: "~;:d t~~.dt,h-·';:''',lg.n ~,p '(nlnCI) !Nen1

i~:~~::ott'"

!~I'i1gil' ~O.S~hm

GOlg.IOla. \'u~'I~m."u~ So:';r.,gomC .. _ Min M~~ lIombol:

MO:IJOIh.lo

!~~~~~!=;!;-t--j-t--t---t-j-t--1'-...- O'Llott_",'~pm.'.\.

C ' _O'rtQttll,bpl~JollS.

.Mindl:ttto 1\1.0_ '19~n Mindi,.Uo.

:..vt~",.w,u:

Ad.tlapl!l'! ~

Az iirlap szerkeszto nezeteben megjelenik a vonalzo, latjuk a segedracsot, valamint az (irlapelemek segedjelei is megjelennek.

ha P~:~~~~:~l- ~~~ Vezerloele'm lIa'J"~ilz~s'-lo"', k"-'--'--"'''' va tartjuk a Vezerloelern varazslok hasznalata

126


gombot, mert ekkor a vezerloelem panelra helyezesekor nem magunknak kell manualisan konfiguralni minden parametert, raadasul a konyvben Ieirtak is feltetelezik a gomb bekapcsolt allapotat,

7.7.1. Uj elem urlapra helvezese

Ha u] elemet szeretnenk az urlapra helyezni, ugy az Orlaptervezo eszkozok - Tervezes szalagjarol kattintassal valasszuk ki a megfelelot, majd az firlapon kattintsunk annak bal felso kezdopontjara. (Vagy vigyiik az egeret annak kezdopontjara, nyomjuk le az egergombot, mozgassuk az atlas iranyban leva tulso sarkara, majd ott engedjiik fel az egergombot. Az uj elem az igy kijelolt teglalap altal elfoglalt helyre keriil.) Ezt kovetoen allitsuk be az elem tulajdonsagait,

.0 I obi ~ -, 0 ~ iiB .;g,

. ,.:1 I A.. UI 0 0 c::Ltll 2,

Emblem, W, I .col ~ Ii1l G _] []I ®

Vez.frloK

Eszkozol<:.

Adatbazismezo felvetelenek legegyszerlibb modja, ha bekapcsoljuk a Mezok felvitele gombot, majd a jobboldali Iistarol a kivant adatbazismezot a pane Ira huzzuk,

Ha uj ernblemat szeretnenk az -urlapnak, ugy kattintsunk az Urlapterveza eszkozok - Tervezes szalagjan az Emblerna gombra, majd a megjeleno fajlmegnyitasi panelen valasszuk ki a kivant kepet.

Urlapok

127

Lehetosegunk van vezerlogombokat is kesziteni a panelra, ha a Gomb ikonon kattintunk, majd kivalasztjuk a funkciot, illetve a kepet,

r.~ tt ... h~njen ~ .;lomb megny'Om"53kor?

t1uveletek:

Rekordleptetes Rekordm':'ivelete~

Jelenlegi udapnyomtl'ilas~

LidapmeQI1~1t.3sa

Jeiente$I1l;J'"eielek lJrl~n~'omt.,t';S3

.. lkaln1.!1zlis Grl~datokfnssitese

(irlcpsz{dlalkaimazasa

7.7.2. MegleviS elem elhelyezkedesenek modositasa

Az iirlapon leva elemet kivalasztasa utan a szelenek egyszeni huzasaval tudjuk athelyezni.

Az iirlapon leva elemek meretet ugy tudjuk megvaltoztatni, hogy a kattintast kovetoen a szelein es sarkain megjeleno negyzeteket huzzuk.

Az elem tulajdonsagait ugy is meg tudjuk valtoztatni, hogy a kivant elemen a jobb egergombbal kattintunk, majd a helyi menubol kivalasztjuk a kivant lehetoseget.

Amennyiben az (irlapokon pontos igazitasokat szeretnenk, ugy az Urtaptervezo eszkozok - Elrendezes szalagjanak Vezerlok iqazltasa, Meret es

128


Pozfci6k mezojeben leva ikonokat kell hasznalnunk.

Szinten az Urlaptervezo eszkozok - Elrendezes szalagjan van lehetosegunk be- illetve kikapcsolni a racsot es a vonalz6t is.

Ha az urlapelemeknek mas keretezest szeretnenk, ugy az elem kijeloleset kovetoen gorditsuk le az Orlaptervezo eszkozok - Tervezes szalagjarol a KOl6nleges hatas gombot, majd valasszuk ki a ki- - vant hatast. Szinten itt van lehetosegunk az elemek vonalvastagsaganak, vonaltipusanak es vonalszinenek megvaltoztatasara is.

Iovabbi szinek.;

Urlapok

129

7.7.3. Urlapstilusok

Az Access lehetoseget biztosit az (irlap automatikus formazasara stilusok alapjan. Ha ezzel a lehetoseggel kivanunk elni, ugy gorditsuk Ie az Orlaptervezo eszkozok - Elrendezes szalagjanak Automatikus torrnazas ikonjat, majd a megjeleno mintak kozul kattintsunk a szimpatikuson.

130


7.7.4. Elemek betfitlpusal, meretel, igazitasai

A szovegeket tartalmaz6 mezok eseteben lehetoseg van azok betiijellemzoinek megvaltozt~tasara is. Ehhez az elem kijeloleset kovetoen az UrlaptervezQ eszkozok - Tervezes szalagjanak BetUtfpus mezojeben kell a W ordben megismert m6don a beniformazo eszkozoket hasznalni,

~

l! l!A 11

t= I = =1::1

7.7.5. Elem tulajdonsaqalnak megvaltoztatasa

Urlap halad6 szerkesztesekor gyakori feladat egy elem tulajdonsaganak megvaltoztatasa, Ezt

h Tutajdonsaqlap

ugy tudjuk megtenni, ogy a

kivant elemen a jobb egergomb-

bal elohivhato helyi menu Tulajdonsaqok menupontjat valasztjuk, vagy a szalagon a Tulajdonsaqlap ikont bekapcsoljuk. A megjeleno tulajdonsaglap-panel rengeteg beallitasi lehetoseget kinal, melyeket negy csoportba sorolhatunk. Ezeket a csoportokat a kulonbozo fiilek kivaIasztasa~al van lehetosegimk meghatarozni, illetve az Osszes

Urlapok

131

fiilnel minden tulajdonsagot egyszerre latunk. Persze nem kell rogton megijedni, his zen e beallitasok tobbnyire magukt6l ertetodoek es nagy reszet nem is kell modositani, viszont van koztiik nehany, amire erdemes figyelmet szentelni.

Tuiajdons-agrap

A kijel6le, tfpusa: Beviteti mezo

x

r - --;-,: l_A.zonoslto

Forrnaturr

Nev

.Me!,) vagy k.ifejezes Forrnaturn

Tlzede shelyek Lathat6

Szove gf 0 rill atu 111 Adatlap felirata

Datumvalaszt o megjelenitese Szelesseg

Magassag

Fel

Azono slto

Autornattkus [gen

E9lfszeru sz,jveg_

Datumokmil 17,275cl11 0,633(111 O,.635cl11

Ha a Formaturn fiilnel levo l.athato mezot Nemre allitjuk, ugy az adott elem nem fog megjelenni normal iirlap nezetben, csak szerkeszteskor, Hasonloan hasznos az Adat fulnel levo Enqedelyezve mezo, ami az iirlapelem szurken hagyasa mellett nem engedelyez adatbevitelt az elemre. Ez a ket lehetoseg kivaloan alkalmas a szamlalo jellegu automatikusan kitoltott mezok hasznalatara, illetve az ut6bbi a csak adatmegjelenites celjara kihe-

132


lyezett mezok alkalmazasara. A Zarolt mezo igenre allitasaval a "feher" megjelenites mellett lehet az adatbevitel tiltasat elerni.

Gyakran elofordul, hogy egy kapesolt mezoket tartalmaz6 adatbazisban egy masik tablaban definialt ertekeket lehet csak a mezobe felvinni. Tipikus pelda erre a fizetesi mod vagy az iigyfel kivalasztasa. Ilyen esetekben a tablanal hasznaljuk a kereses varazslot, igy a tablan es az iirlapon mar legordiilo listat fogunk kapni, es az Adat fiil Sorforras mezojenel is mar eleve megadasra kerul a rnasik tabla megfelelo hivatkozasa,

A fentieken tul a panel Egyeb fulnel tovabbi lehetosegeink is vannak. Peldaul a Vezerloelernrnaqyarazat azt a rovid ismertetot tartalmazhatja, amely akkor jelenik meg vajszimi alapon, ha az adott mezon hosszabb ideig idoziink a kurzorral.

Fontos es erdekes beallitasi lehetosegeket kinal az Eserneny fiil is. Itt tudjuk meghatarozni ugyanis, hogy mi tortenjen az elemre mutataskor (f6- kusz vetelekor), az elemrol valo egerkurzor elmozditasakor (fokusz elvesztesekor), kattintaskor, dupla kattintaskor stb. Bar ezen esetekhez esak makr6kat, k6dokat es kifejezeseket rendelhetiink, megis j61 kihasznalhatjuk e szolgaltatasokat. Gyakori pelda, hogy egy listarol valo kivalasztaskor nines a Iistan a kivant elem. Ekkor megadhatjuk azt, hogy a lista dupla kattintasra bovitheto legyen. (Peldaul iigyfelet vagy uj fizetesi m6dot vehetiink fel.)

Tulajdonsaglap

.f!.. kijel61es tipusa: 8eviteli rnezo

x

Fcrmaturr

F ri 5 site s e lett

fris sftes utan M6dosilasra M.5dosithra F6kusz vetelekor

F.5 ku s z e lve szte s e ko r Dupla kattintasra

; Egergol11b lenyornasara Egergomb telenqedesere

prbl

Ez esetben a dupla kattintasra sorban kattintsunk a harom pontot szimbolizalo gombra, majd valasszuk ki a makroszerkesztot. Adjunk meg egy makr6nevet, majd rogzitsiink egy Urlapmegnyitast a lista bovitesere szolgalo urlapra valo hivatkozassal, illetve egy Rekordra ugras: uj rekordra valo hivatkozassal, Vegul nevezziik el a makr6t es zarjuk be a makroszerkesztot.

7.7.6. Objektumok beszurasa urlapra

Egy urlapra a vezerloelemeken tul rengeteg egyeb objektum is beszurhato. Ilyen peldaul a datum es ido, vagy a tovabbi ActiveX vezerloelemek,

134


Ezeket az Orlaptervez6 eszkozok - Tervezes szalagjanak megfelelo ikonjaival illeszthetjiik (irl apunkra.

7.7.7. Bejarasi sorrend

Az iirlap bejarasi sorrendjenek azt az elemsorrendet ertjuk, amelyet kitolteskor a Tab billentyu nyomogatasaval is vegigja-

runk. Ezt megvaltoztatni a ~5 Bejimlsi sorrend jobb egergombbal elohivhato

helyi menu Bejarasi sorrend menupontjaval, vagy az Orlaptervez6 eszkozok - Elrendezes szalagjanak Bejarasi sorrend ikonjaval tudjuk.

Bej,rasisorrend ~

Szekesz:

Egyeni sorrend:

lszamlakod -j"szamlaszam

-t

_~ ugyfelk6d

.I kelt ~te!jesites

! Fizhatarid6 ~fjzm6d Imegjegyzes

]seged16

Kattintson a kijelblend6 sorre. V3QY katmtessel es huzassai jeldljon lei t6bb sort. Huzassai ~dlltsa be a kije!tilt sor{ok) bejarasi sorrendjet.

Urlapok

135

7.8. Diagramok keszitese

Lehetosegiink van olyan specialis urlapokat is kesziteni, amely az adatbazisban leva adatok alapjan diagramokat jelenit meg.

Ehhez kattintsunk adatbazisunk az Orlaptervez6 eszkozok - Tervezes szalagjanak Diagram gombjara. majd valasszuk ki a diagram alapjaul szolgalo tablat, illetve a Diagram varazslot es kattintsunk az OK gombon.

----- --------------------------,

f<legjeJen(tes

@ Tabla~ 0 Lekerdezesek OMindketm

A varazslo kovetkezo panelen a > gombbal vigyuk at a diagramot alkoto mezoket az elerheto mezok kozul, majd kattintsunk a Tovabb gombon.

136

DIagram varaz:sf6


ElerhetO rnez6k:

termekkod r-

vonelkod

~mzm.. __ ~<~J .

mecneveres

mef'lf'lYlsegegyseg Makulcs

<~ssza I~> l~f

Diagrarnvarazsfo

Milyen tipusU diagramot saeremez

Valassza ki a legmegfelek3bb di~ramtipu5t.

Terhat.i5li aOdiagram

A terhatasU cwdiagram cso alakiJ jelek beszneletavel kUlooeges terbetast kolcscncz a terhetasu savdiagramnak.

-~-------~-----.~ .. --- ..... ------ .. - .. -.-----~

Kattintassal valasszuk ki a kivant diagramtipust, majd ismet kattintsunk a Tovabb gombon.

Urlapok

137

Most a mezoneveket huzzuk ra a mintadiagramra ugy, ahogy az adatok ertelemszenien meg kell hogy jelenjenek. (Ha kell, kattintsunk duplan a mezonevre, majd adjuk meg, vagy toroljiik ki a diagramra ertelmezett fiiggvenyt. Ha kitoroljuk, ugy a teljes sorozat lathato lesz, de valaszthatunk, osszegzest (sum), atlag (avg) es egyeb fuggvenyeket is, ha a diagramban ezeknek megfeleloen akarunk adatokat szerepeltetni. Hasznos lehetoseg ez peldaul kordiagram eseten.) A Tovabb gombra valo kattintas utan adjuk meg a diagram cimet, vegiil kattintsunk a Betejezes gombra.

138


8. Jelentesek

A jelentesek segitsegevel adatainkat - elsosorban pap iron - esztetikus forrnaban tudjuk megjelentetni, igy ertelernszeruen a jelentesek alapjat a tablak, illetve a lekerdezesek szolgaltatjak.

8.1. Jelentes keszltese

8.1.1. Jelentes automatikus keszitese

[elentes automatikus keszitesehez valasszuk ki azt a tablat vagy lekerdezest,

amely alapjan el szeretnenk kesziteni a Jelentes jelentest, majd valasszuk a l.etrehozas

szalag Jelentes ikonjat, A megjelen6 jelentestervez6ben ezutan mar csak a szukseges forrnazasokat vagy atalakitasokat kell vegrehajtanunk,

8.1.2. Jelentes keszitese varazslo segitsegevel

Amennyiben a varazslo segitsegevel kivanjuk letrehozni jelentesiinket, ugy a Letrehozas szala-

Jelentesek

139

gon kattintsunk a Jelentes varazslo ikonra. A varazslo elso panelen valasszuk ~ Jelentes varazsl6 ki a jelentes alapjaul szolgalo

tablat vagy Iekerdezest, illetve azokat a mez6ket, amelyeket a jelentesben szerepeltetni szeretnenk, A masodik panelen hatarozzuk meg, hogy mi szerint jelenjenek meg az adatok. A kovetkezo panelen beallithatunk tovabbi csoportszinteket, majd az azt koveton meghatarozhatunk megjelenitesi sorrendeket, utana pedig az elrendezest illetve tajolast, majd a stilust. Vegul adjunk nevet a jelentesnek.

Mely mezok szerepebenek a jeentesben?

Tijbb tabla vagy lekerdezes kOzi..i1 veesrthat.

Tabl.§sk/lekerQezesek Table: KIADO

~erhet6 mezck:

t;ijelolt rnezok:

KOD

JEt

PASSHD

140


Szeretne hozzeedol csoportszinteket?

Jelentes veraasto

IRSZl VAROSl cn-u TEl

Priorltas

I ~~

Milyen rendezest sorrenoet szeretne h<'lszn~!ni?

A rekordokat legfeljebb neg." ruezd szerfnt rencezhen, novekvo vacv csokkeno sorrercben.

Jelentesek

~'lilyen ererdezest sreretre a jelentesnek?

141

Szerkezet

o. FUggOl~es

Tiijoliis @ Al16 o E,ekvCi

FJ": t1ezoszeJesseg iill(tasa, hogy minden meze elferjen --- a leocn.

Megse l I < yissza IL Io~a~ > I! !lefejezes

Milyen stilust szeretne?

JelenresfQrmatumok:

Access 2003 Access 2007 Aramlas nspektus Feti,/uzo recycsucs Irode

Loggia Hedian Metro Modul MliheiV t"J?!nfnrrhdr.

i_I

;:: \jAROS-If"
~ • - ...
k
1 -
: -
1 .......
-
-
: -
: -
= ~--- ---,

It--_;d:":

Cfmke a f&LSb<51

142


Jelentes varezslo

Mi legyen a jelentes ome? .K1AD6KL_

A v(2nizsl6nak ezece az infurm.ki6kra volt szUksege a jeentes elkeszi"tesmez.

Ajelentes nyomtatasi keoet szeretne megjeleniteni, vagy a jelentes tervet saeretne m6dosi'tani?

@ J.elentes nvcmtetast keoenek meetekotese o J~lentesterv mooositese

KIADOK

fUy VlIros- 'Ii' "iX'JC~1?j Utcah1l1 - r.fiIiI'ori'i1~' i/' _i

5500

P'I.""¥" 9 F~ '51

M.'91~ ,;: 5C-,;: 'J;rlo:"~ S

ALF,i,"IUM SI~gg .. ,:c~~d N),tl S"d'O'Sl ALLERGO Infufm.ti~~1 ~I <t'~I~ Bud'l'.': 3.;d.~.,:

APA.CZ.~I kon,.k"dQ is ko"y'':' C~lldOmol~

G:.o" ~ II t" S.ech~n,j" ,9

'1';I'O'ZI"':953"0 'Jec~~p,IM"36

S.\lko"Y"-tsLlpdld6kh Buds".,'

9"')A <!, TA;;:SA O'n~j,1 &~ ;':""9

a,I ... 1 S ~ -; ;';,.~)uOlI .. I":;o

Jelentesek

143

A l.etrehozas szalag Cfrnkek Cirnkek

gambja segttsegevel szabvanyos vagy

egyeni cimkek keszithetok, peldaul boritekra ragasztas celjabol.

Ez <3 'Jarazslo sZilb-·;anIOS ',aQY eQyenid[llb~ketkeszit, !'-1ih'encimkerneretet'5Ze!'etne?

Jl.1e;retek:

(2130 (2244

21 mill x 1smm zz nm x zz rnm 2.;6mmxjl'j6mm 110mmx l-¥jmm

C224s

(2353

Clin~etipus

(tjI) LapadaQol~so5 ('; Polvemetns

Angoi

Cil'1kegy3rto:

k;ery

B.1.3. Jelentes keszitese egyedi tervezessel

Bar a jelentes eloallitasa egyszenibb, ha varazslo vagy autojelentes keszitessel va16sul meg, megis lehetosegtink van egyedi tervezessel is kesziteni jelentest. Ehhez kattintsunk a l.etrehozas szalag Ores jelentes ikonjan, majd a jobboldali mezolistarol huzzuk a kivant mezoket az tires urlapra.

Tovabbi lehetoseg a Letrehozas szalag .Ielentestervezo ikon-

janak hasznalata, ahol szinten a jobboldali mezolistarol huzhatiuk

LJ Ores jelente s

J e I e nte sterveZQ

144


a kivant mezoket az tires urlapra, es a Tervezes szalag ikonjaival az (irlapoknal megismert modon forrnazhatjuk azt, illetve uj elemeket vehetiink fel arra.

8.2. Jelentes mcdositasa

A varazsloval vagy autojelentessel kesziilt jelenteseink a legritkabb esetben felelnek csak meg teljes mertekben kivanalmainknak, igy gyakran szukseges azokat modositani, alakitani.

A jelentes modositasa-

hoz valasszuk ki a modosi- Tervego nezet

tando jelentest, majd valt-

sunk at tervezo nezetre a szalag elejen leva tervezes ikonnal. A jelentes modositasa az urlap keszitesenel mar megismert eszkozok segltsegevel, illetve a Word es Excel programokban is hasznalt szovegformazo elemek hasznalataval tortenhet,

Jelentesek

145

Vj adatbazismezo felvetelenek legegyszenibb modja, ha bekapcsoljuk a Mez6k felvitele gombot, majd a jobboldali listarol a kivant adatbazismezot a panelra huzzuk,

Ha uj emblemat szeretnenk a jelentesnek, ugy kattintsunk a • Jelentestervezo eszkozok

- Tervezes szalagjan az Emblems

gombra, majd a megjeleno fajlmegnyi-

Emblerna tasi panelen valasszuk ki a kivant ke-

pet.

Lehetosegunk van olyan specialis jelenteseket is kesziteni, amely az adatbazisban leva adatok alapjan diagramokat jelenit meg. Ehhez kattint- iiI sunk adatbazisunk Jelentestervezo eszko-

zok - Tervezes szalagjanak Diagram gombjara, majd jeloljuk ki a diagram helyet, valasszuk ki a diagram alapjaul szolgalo tablat, valasszuk ki a mezoket, a diagramtipust, az elrendezest, stb.

A jelentesen leva elemet kivalasztasa utan a szelenek egyszeni huzasaval tudjuk athelyezni.

Az elemek meretet ugytudjuk megvaltoztatni, hogy a kattintast kovetoen a szelein es sarkain megjeleno negyzeteket huzzuk,

Az elem tulajdonsagait ugy is meg tudjuk veiltoztatni, hogy a kivant elemen a jobb egergombbal kattintunk, majd a helyi menubol kivalasztjuk a kivant lehetoseget.

146


Amennyiben a jelenteseken pontos igazitasokat szeretnenk, ugy a Jelentestervezo eszkozok - Elrendezes szalagjanak Vezerlok iqazitasa. Meret es Pozfci6k mezojeben leva ikonokat ken hasznalnunk.

'fJj::;-r;

I !ili :):::t Racshcz llleszt e s II "

I 1'"'. jJl

In ~~ B€jarasi sorrend : : ~I-

vezertcki.;

s [ill@1

Joi}i:: L~~ 3:'"1

. ·..,. ... , ... w .~

, ttorehozas Hatrekulde s ~J:~: ;;r~ .j.

po.nco Mer et

Szinten a Jetentestervezo eszkozok - Elrendezes szalagjan van lehetosegunk be- illetve kikapcsolni a racsot es a vonalz6t is.

Ha a jelenteselemeknek mas keretezest szeretnenk, ugy az elem kijeloleset kovetoen gorditsuk le a Jelentestervezo eszkozok - Tervezes szalagjarol a Kulonleqes hatas gombot, majd valasszuk ki a kivant hatast. Szinten itt van lehetosegunk az elemek vonalvastagsaganak, vonaltipusanak es vonalszmenek megvaltoztatasara is.

Az Access lehetoseget biztosit a jelentes automatikus formazasara stilusok alapjan. Ha ezzel a lehetoseggel kivanunk elni, ugy gorditsuk Ie a Jelentestervez6 eszkozok - Elrendezes szalagjanak Automatikus tormazas ikonjat, majd a megjelena mintak koziil kattintsunk a szimpatikuson.

Terrneszetesen lehetoseg van egyedi betutipusok es kiemelesek hasznalatara is a jelentesek-

Jelentesek

147

ben, ilyenkor az elem kijeloleset kovetoen a megszokott szovegformazasi lehetosegeket hasznalhatjuk, melyeket a Jelentestervezo eszkozok - Tervezes szalagjanak BeWtfpus mezojeben talalunk meg.

Corbel

IF 1= -

D Ai 10

Lehetoseg van arra is, hogy a jelentesben bizonyos felteteleknek eleget tevo rekordokra eltera formazasokat alkalmazzunk. Ehhez a Jelentestervez6 eszkozok - Tervezes szalagjanak Felteteles ikonjan ken kattintanunk, majd az Excelben megismert m6don meg ken adnunk a feltetelt es a formazast.

FormazaSj fe[Jtel~k

I 6.la::II:!rtelmezettformdzas

: Aillennyiben e feltetele« nern

I teIJeSlllnek,Clrorrnaz,!;s:

IFDA~ . .A..~

L__~~~~~_j

---------~--,---- .. -

A me~6 erteke .... csebb, 1'1~1t ... 200'}

Ha a jelentes rekordjait csoportositani, [<=" vagy valamilyen szempont szerint rendezni (= zeretnenk, ugy a Jelentestervezo eszkozok -

148

Access 2007 zsebktinyv

Tervezes szalagjanak Csoportositas es rendezes ikonjat kell valasztanunk, majd a kepernyo aljan meghatarozni a sziikseges sorrendet es beallitasokat.

A jelentesek aljara keszithetiink osszesi- L T test is, ha legorditjiik a Jelentestervezo eszk6z6k - Tervezes szalagjanak Osszesites ikonjat, majd kivalasztjuk az osszesites vagy szamlalas modjat.

Mivel a [elenteseket tobbnyire pap iron is megjelenitjiik, nem mindegy, hogy mikent helyezkedik el azon. Az ezzel kapcsolatos beallitasokat a Jelentestervezo eszkozok - Oldalbeallftas szalag elemeinek hasznalataval tehetjiik meg a Wordben megismert medon,

ir"ll Rj Margok f11egjelenitese l±d:I 1t' Cs ak adatnvcmtatas Marqak __

- §i§i Oszlopok

Lap etrendezese

Oldalbeallitas

8.3. Jelentes meqteklntese

A kesz jelentes megtekintesehez kattintsunk duplan a jelentesen, vagy kivalasztasat kovetoen az G"$l"'Office menii Nyorntatas soranak Nyorntatasi kep pontjan.

Jelentesek

149

8.4. Jelentes nyomtatasa

[elentes nyomtatasahoz valasszuk ki a nyomtatando jelentest, majd kattintsunk az ~'10ffice menii Nyorntatas pontjan.

A panelen hasznalhato beallitasok a Word programban megismerteknek megfele16en tortenik.

Nyomtltis

II ~::~~at6u ~ziilen!:!'ke!!Slm!Bmml!l •• iIII •• i -;..- [Iulajdons.lgok [

Tipus: Hp Leserjet 5000 Series PS

+leiv: LPTl:

Megjegyzes: 0 Nyomt~tas fajlba

!

I Nyomtetesi tertomeny

(_§)t1ind

: Qldalak t;.ezdo:

[ ~e';lIitas". i

OK

150


9. Makrok

Az Access a bonyolultabb feladatok elvegzesehez a tobbi Office alkalmazashoz hasonloan makrokat es modulokat hasznal, bar az Access makroinak szerkesztese jelentose elter a Word vagy az Excel makrorogziteses technikajatol,

A makro lenyegeben nem mas, mint elore definialt esemenysorozat, Ilyen makrokat es modulokat rendelhetiink a kulonbozo esemenyekhez, igy 6sszetettebb, tobb lepesbol allo tevekenysegsorozatot is ellathatunk egy kattintasra, billentyunyomasra, stb.

9.1. Uj makro keszitese

Amennyiben uj makrot kivanunk Ietrehozni, ugy a legpraktikusabb megoldas, ha annak hasznalatanak helyen, peldaul egy iirlapelem tulajdonsaglapjan a dupla kattintasra soraban, kattintsunk a harom pontot szimbolizalo gombra, majd valaszszuk ki a makroszerkesztot.

Makr6k

151

Makro termeszetesen szerkesztheto objektumtol fiiggetleniil is, ha a Letrehozas szalag Makr6 gombjara kattintunk, majd a megjeleno panelen elkeszitjiik a makrot,

Makro

A makrok definialasakor a panelen harom oszlopot latunk. Az elsa oszlop a rmivelet, a masodik annak argumentuma, a harmadik pedig egy hozza tartozo megjegyzes, ami lenyegeben el is hagyhato, A lenyeg azonban az ablak aljan elhelyezkedo tulajdonsag beallitasara szolgalo teriilet, ahol minden egyes rmivelethez kiilon-kiilon meghatarozhatjuk az adott rmivelet k6rnyezeti parametereit,

Makro keszitesekor tehat valasszuk ki a kivant utasitast a legordita elem segitsegevel, majd az ablak also reszen adjuk meg hozza a kivant adatokat. Ismeteljiik ezt meg mindaddig, amig az osszes vegrehajtando utasitast fel nem soroltuk.

152


A makr6ban kialakithatunk felteteles szerkezeteket is, ehhez a Tervezes szalag Feltetelek ikonjat kell valasztani, majd a megjelen6 Feltetel oszlopba a kivant helyre a feltetelt beirni.

Vegiil zarjuk be a makro ablakot es adjunk nevet a makronak.

9.2. Meglevo makro medosltasa

Termeszetesen a meglevo makrok is m6dosithatok, ha a navigacios ablakban a makrora a jobb egergombbal kattintunk, majd a helyi meniibol kivalasztjuk a Tervezo nezet pontot. Termeszetesen a makrok modositasa az alkalmazas helyerol is kezdemenyezheto ugyanugy, mint ahogy annak szerkesztese torrent.

A makrokodban barmelyik sor modosithato, ha a kivant sorra allunk es leg6rditjiik a kis haremsz6g elemet, majd kivalasztjuk az uj utasitast vagy parametert,

A makro utasitasai koze uj sort szurhatunk, ha a beszurando sor helyere allunk es kivalasztjuk a Tervezes szalag Sorok beszurasa ikonjat.

Sor torlesehez kattintsunk a sor bal szelen levo iires negyzetre, majd nyomjuk meg a Del bill entyut, vagy valasszuk a Tervezes szalag Sorok torlese ikonjat.

Makr6k 153

9.3. Makro futtatasa

~l I

Makro futtatasahoz a navigacios ablakban kattintsunk a futtatni kivant makro neven duplan.

A makro futtatasa azonban automatikusan is megtortenhet, hiszen ha egy makrot esemenyhez rendeliink, ugy az esemeny bekovetkeztekor a makro is elindul.

9.4. Makro torlese es atnevezese

A makr6k ugyanugy nevezhet6k at, illetve tor6lhet6k Ie, mint barmely mas objektumok. Atnevezeshez tehat kattintsunk a jobb egergombbal a kivant makran, majd a helyi meniib61 valasszuk az Atnevezes pontot, vegiil irjuk at a never.

Torleshez kattintsunk a feleslegesse valt makrora, majd nyomjuk meg a Del billentyiit. A torlessel azonban jarjunk el kello korultekintessel, mert el6fordulhat, hogy a t6rlend6 makro valamely mas objektumhoz kapcsolodik.

9.S. Makro esemenyhez kapcsolasa

A makrokat tobbnyire azert keszitjiik, hogy az egy (irlap hasznalatakor valamely esemeny bekovetkeztekor lefusson. (Peldaul ha valahol duplan kattintunk.) Ilyen szituacio megvalositasahoz az (irlap megfelel6 elemenel tervez6 nezetben kattintsunk a jobb egergombbal, majd valasszuk ki a Tu-

154


lajdonsaqok pontot. Az Eserneny fiil kivant elemenel (pl. a Dupla kattintasra: sorban) kattintsunk a feher mez6re, majd a haromszog elem legorditesevel valasszuk ki a me girt makro never. Ha meg nines kesz a makronk, ugy kattintsunk a harem ponton es inditsuk el a makroszerkesztot,

Modulok

155

10. Modulok

Az Access moduljai olyan programozasi kornyezetet biztositanak, amely segitsegevel mas modon nem kivitelezhet6 feladatsorok leprogramozasara van lehetosegunk. A modul olyan Visual Basic far Applications meghatarozasok es eljarasok gyujtemenye, melyek tarolasa egy egysegkent tortenik, Ennek megfelel6en a modulok irasa a Visual Basic nyelv szabalyai szerint tortenik, reszletes ismertetest az Access sugojaban kaphatunk (angol nyelven).

Modul letrehozasahoz gor- ~ Modul

ditsiik le a Letrehozas szalag ~ 2,ztalymodul

Makr6 gombjat, majd kattint-

sunk a Modul sorra. Az igy elindulo szerkeszt6ben elkeszitjiik a modult.

156


11. Egyeblehetosegek

11.1. Kiildes es exportalas

[elenteseinket, tablainkat, stb. elkiildhetjiik emailben is, ha kattinhl~k a kiildendo objektumon, majd kivalasztjuk az CSIj Office menu E-mail pontjat, Kiildeskor ki kell valasztanunk a tovabbitaskor hasznalt formatumot is.

HTML (",htm; ',htm!)

Microsoft Excel 5,0/95 munkafuzet (',xls) Rich Text forma tum '(",rtf)

Szbvegfajlok Cx, txt)

Kimenet

Egyeb lehetosegek

157

Ha tablainkat, jelentesiinket, stb. Word, Excel vagy egyeb programban szeretnenk felhasznalni, ugy kattintsunk a kivant objektumon, majd valaszszuk a KOIs6 adatok szalag Exportalas mezojeben a Word, Excel, Szoveqta]l, vagy Egyeb ikonjat attol fuggoen, hogy milyen formatumban kivanjuk kesobb az adatainkat felhasznalni.

1;~1i1

lL:~j

Mentett

~,~ Excel:

SharePoint ~p

'"'

expcrtalasok EXpo rtal;3 s

E~llo b~!ilii!';st ',·~I"s,!V., a le,.lol:>o fornla!~s; ... ~ir'"1'dezes, InJormeoot "",,.onzheti e labl&, le~en:!e~sek, urlapcrl'. es )elen\eSl'k expor!~lesa~o",

-

OK, :J [=;;;~ --,

A megjeleno panelen valasszuk ki a mentes helyet, nevet es tipusat, vegiil kattintsunk az OK gombon.

158


11.2. Importalas

Lehetosegunk van meglevo, de nem Access formatumu adatokat is feldolgozni Access-ben, ha azokat beimportaljuk adatbazisunkba. Ehhez valasszuk a Kulso adatok szalag lrnportalas mezojeben a Word, Excel, Szoveqfajl, XML-fajI, vagy Egyeb ikonjat attol ffigg6en, hogy milyen formatumban van az adatbazisba beemelendo adat.

Mentett

I importiilasok

I ~Access t ~Ex(el

I :;{m SharePoint

~:.J Szovegfajl ~~XML-fajl ~1fl E.gyebek T

Egy Excel tablazat importalasakor peldaul a fajl kivalasztasat kovetoen meg kell adni, hogy mely munkalaprol tortenjen az adatok importalasa, mik alkotjak az oszlopfejleceket, hova tortenjen az importales, milyen mezobeallitasokat hasznaljunk, mi legyen az els6dleges kulcs, es mi legyen a letrejovo tabla neve. Ezen adatok termeszetesen Iepesrol-lepesre igen konnyeden megadhatok az imp ortalas varazslo hasznalataval.

Egyeb lehetosegek

Jeltilje_ki ;:IZ edatok fnrraset es ofljat

-j~

\0) fQrtasadatokim"ortalhllt.iJt;ibl,l,bllillilktu.iilfsadi!lt~zjsban.

H~" me9~dott t,i,b'" ~e!11lete~,k, ~2 Io.cce~s :~tr!hoz!~. H& a :M<;ibdotl t,i,DI~ m",- ielezlK" liZ Acces& felulrrh~1J1I ~ IlIrt.almat ~~ importa;l ad~10kkaL ~. forr~5 e d~10k n,dd!)$it!~alll!tl ~dMb~2!S "em ~j~ ti.""cz,,;.

B~kordok masolllUIlilk houiifiiz~1! II kbvetkuti Ublilhor.

--"'"--"1

159

H~ a meceoon I~DI~ ~Ieztk. 31 ,:..~,~~s ~!vesz,! rekordoket ~ t~bleb", H<" e me~dot! t&>1~ nem letel1~. (II secess letrehczlll. A fo'risadato~ mOoo~it~s.!lit ~z ~::i~tb';::l~ "em foQ)!! :"~J"blrl<.

8odatforras cutol;ha csarcn tabla W,trehozb.ival

i'.: .. ccesset-eoca ~i taOI!!, amelyben ,s~tol~!; esa az EX'7i fo,-m~tl.!m~ :orf!~dlltokhoz. A forl~sllall!Ok Ex.:ellllKalmll,zl!\sblin -'o!'petl ",6t!os,tasM lartlilmllIr'll bO)ll a UII:c.ll :!bta. a foo'r!saaatol<. azonoa~ '"'1 A~ce~. aKo:al,l,azasban "em m~osilhal(ik.

""""----- - ----- - -- ------""-----

A tdbhizatkezelO fajl ",oyne! tbbb ETUIkaIapot'VIIIIV tarlombnvl t¥tAlrnaz. MeI~~o!POt v~y INtonWlytszeretne h:!Ismblni1

1.iJ)M~megjele"itese ()M~veletttartom5nyol<meqjelenitese

11 a.:::;;!ai 3a~::a;:,a.e

,2 a:::;;!,,-,- 3a:::z:a.;:'iI~ 13 iI::::;;fa:. 3a::r.iibi"

:~ .!.:::;;fa:. 3a:::::aoa,"

l!> !::o;fii'- 3G:::!".a:C!~ :6 -:.",:~ o,!~z:-:

:.~ !::::;;';ii-'- 3e!::,ar,&~ :.~ -=--kc~ :.a!zlc

z !::~o=rnac:.6 -r;ec:::::c:::.6q:l.a al"'l"tcqa:'rr.a:.. e"~zer;<!o!l a o,:l.::·;X· :-.a~z"alar;aca

2: h._:::;;fai 3a!:r; a !:A"

2~ a kc s :,a.;,z16

:l.;;::.t&ll.~ f~"':"'k"r:ez"~ a ~ir.deT;::ar:clcl::a:: __j

CDr. ~:ep'ze!"k~!"zte!l

CCL1';el::kezc::: .=J

• I

-""---- ""----------"-----------

160


11.3. Regi adatbazis konvertalasa

Mivel az Access ujabb verziojanak adatformatuma nem teljesen egyezik meg a regi verzioval, szukseges lehet az adatbazis regebbi verzioba torteno mentese. Ehhez valasszuk az (~Office menu Mentes mas kent pontjat, majd verziotol fuggaen a Access 2002-2003 adatbazis. illetve Access 2000 adatbazis sort.

11.4. Adatbazis tornorltese es helyrea llitasa

Az Access adatbazisai sokszor rengeteg felesleges informaciot tarolnak, hiszen a gyorsabb mukodes erdekeben menet kozben nem tortenik ellenorzes. Raadasul meg a mai tokeletesnek mondott hattertarolokon is a gyakori hasznalat miatt elofordulhat, hogy adatbazisunk megserul, Ez esetben a seriilt adatbazist hasznalni nem tudjuk. A helyreallitashoz es a tomo~iteshez az Access kinal egy Iehetoseget, amit az (?'i 'Office menu Kezeles almenu Adatbazis tornoritese es helyreallitasa pontjaval erhetimk el, es szerencses esetben reszlegesen, vagy teljesen visszaallitja az eredeti adatbazist, illetve helyes adatbazis eseten elvegzi a tomoritest.

Egyeb lehetosegek

Ad~tbalj1!!_jrtons.i9Iment~

,iz ecetvescres tl~erule$e erueteben rendsaeiesen kes:itHn biztonsaQi mllsor"tot~di:ltbIlZi$alrol.

sa adatb~:is etacvetc tulajdonSdgdirHk (peldaul nev es tulajdonos) eueoeraese 1;:; rneqece se.

11.5. Biztonsagi mentes

Mivel egy adatbazisban konnyeden vegezhetiink teves, vissza nem vonhato rmiveletet, illetve megseriilhet maga a hattertarolon leva fajl is, ezert nem art, ha van egy biztonsagi masolatunk,

Biztonsagi masolatot nagyon egyszenien keszithetunk, hiszen nem kell mast tenniink, mint kivalasztani az (ji'Office menu Kezeles almenujenek Biztonsaqi rnasolat mentese pontjat, majd megadni egy fajlnevet a biztonsagi masolat reszereo

162


11.6. Adatlap

Az adatbazishoz olyan kisero informaciokat is csatolhattunk, amelyek nem reszei az adatbazisnak, viszont annak azonositasaban segitsegiinkre lehet. Az adatlapot az ~Office menu Kezeles soranak Adatbazis adatlapja pontjaval hivhatjuk elo.

1--·-

Eelel6s:

K2t'egoria:

Keresosz6: '-- •....... ~ _

=..' - - --zesek:

- --

Hivatkozas aiapja:

OK I I Meg.e I

Egyeb lehetosegek

163

11.7. Titkositas es korlatozas jelsz6val

Ha adatbazisunk bizalmas informaciokat tartalmaz, ugy lehetosegunk van az adatokhoz vale hozzaferest jelszoval korlatozni, illetve a tarolt allomanyt egy titkositasi algoritmus miatt rejtjelezve tarolni. Ez terrneszetesen lelassitja az adatbazis hasznalatat, viszont biztonsagossa is teszi.

Ehhez az adatbazist az ~\Office menu Megnyitas pontjaval kell megnyitni, majd a megnyitasi panelen a Megnyitas gombot leg6rditve a Kizarolagos rneqnyitas funkciot kell kivalasztani.

Megse

j II

Megnyitas

Csak Qlvasasra lSiziir61agos meqnyites

Ki .. arolaqcs rneqnyitas csak olvas asre

Ha igy nyitottuk meg az adatbazist, akkor mar

kivalaszthatjuk az Adatba- Titkosltas jelszoval

ziseszk6z6k szalag Titkosi-

tas jelsz6val gombjat. A megjeleno panelen gepeljuk be a jelszot (ketszer). Ezt kovetoen az adatbazis mar csak a jelszo ismereteben nyithato meg.

[elszo torlesehez, es az adatbazis visszaallitasahoz valasszuk az Adat-

i~ Adatbazis visszatejtese

baziseszkozok szalag

Adatbazis visszafejtese gornbjat.

164


11.8. Adatgyujtes E-mailben

Az Access lehetoseget biztosit arra, hogy adatokat e-mailek utjan gyujtson be. A folyamat ket j61 elkiilonitheto tevekenysegbol all. Az egyik az adatgyujto e-mail letreho-

zasa, amit a KUlso adatok

szalag E-mail letrehozasa

ikonjaval indithat6 varazs- E-mail Valaszok

letrehozasa kezelese loval lepesrol lepesre meg-

tehetiink. A masik a beer- Adatok: gy:Cijte~

kezo valaszok feldolgozasa, amire a KOlso adatok szalag Valaszok kezelese ikon hasznalhato.

LehetOse,oe von ad&t~t oyilj~ni milsoktOl olv eeoc n. h~y I:Idlltbel'!teli tnecct k(ild ru~kik e-reaen. Miutan II felhasmaiOk ViSSlakUldIK"kltOItQttlS~por-.llt, feldol9ozhetj"es Ac~e55·edatbazISOl'ln tll!'oihat]eokel.

1. A ki.ikl~i kivant adat~yitei uriap tipunftak megadliosa

2. A gyujtendO adatok korinek m~fultiroztioH

4. AT. adatuolgallatdt e-mail cimek ~dil~ mOdjimiSk me9hataro.ll'isa

5. Az. adatbevitek iirla~t tartaimazOe-mllllek iatteklnthe es I!lkiJkh~se

Egyeb lehetosegek

165

11.9. Megosztott adatok kezelese SharePointtal

Ahhoz, hogy az Access SharePointtal torteno adatmegosztast kezelni tudja, szuksegunk van egy SharePoint webhelyre. Amennyiben ez letezik, ugy hasznalhatjuk a KOlso adatok szalag SharePoint listak rnezojeben levo funkci6kat.

P:;a

~

Alhelyez.is SharePointba

, • .J Listaadst ck 9yorsit6tarazasa OnHne SzinJ:xoniz;:t!as

Listak SharePoint·listak

Terrneszetesen mindezt szigoruan engedelyekhez kototten szukseges kezelni, igy akar jelzest kaphatunk arrol is, hogy mikor modositjak az adatokat.

Az Accessbol egy SharePoint-webhelyre torten6 athelyezes soran a SharePoint webhelyen jonnek letre olyan listak, amelyek az adatbazis tablaihoz vannak csatolva, igy az Access letrehoz egy olyan uj eloter-alkalmazast, amely tartalmazza a regi (irlapokat es jelenteseket, es az eppen most exportalt, uj csatolt tablakat is. Az Athelyezes SharePointba ikonra val6 kattintast kovetoen elindul egy varazslo, amely segitsegevel megoldhat6k az adataink athelyezese.

A letrejott Sharef'oint-listakkal barki dolgozhat a webhelyen es a csatolt tablakkal az Access prog-

166


ramban. (Az adatokhoz va16 hozzaferesek kezelesehez rendszergazdai jogosultsag szukseges.)

Termeszetesen a Sharef'oint-listak megnyithat6k az Access alkalmazasban is, igy hasznalhatunk egy adott SharePoint listan alapul6 urlapot vagy jelentest sajat adatbazisunkban is. Ez tortenhet importalassal es csatolassal is. Importalaskor a lista egy masolata keriil be az adatbazisba, mig csatolassal egy masik programban talalhato adatokhoz hozhatunk letre kapcsolatot az adatok importalasa nelkiil.

Mivel azonban az allando kapcsolat sokszor nem garantaIhat6, ezert lehetoseg van az on-line es kapcsolat nelkiili m6d kozti valtasra, Ekkor kesobb, a kapcsolat ujboli felepitesekor szinkronizalni szukseges az adatokat.

Testresza bas

167

12. Testreszabas

12.1. Beallitasok

Az Access rruikodesmodjanak es tovabbi specialis Iehetosegeinek beallitasara az ~Office menu also-kozepso reszen talalhato Az Access Beallltasai gombnal lehivhat6 panel funkci6i szolgalnak.

~llp~'t""'''tI! f'jWo"n"'J"" I;HpHl.I",~,.,,,,,lnli J~"HH:I!Lan:"'JJ

C \D~<um."" on<l ~.ltjn~".b.fth'b Do~.um.nlumot\

!,J~n.,~""'· 66 l N1 ..... ibUllit.IO~,..!

A szamos beallitas kozul erdemes megemliteni az Aktualis adatbazisra vonatkoz6 beallitasokat, melyek panelen megtalalhatok olyan valasztasi

168


lehetosegek, mint peldaul, hogy a tablak, lekerdezesek, iirlapok, stb. onallo ablakokban, vagy fiilek hasznalataval legyenek-e megjelenitve.

[i! ;'1;'1>1~1.!'VtI:4·11.II.p nel<tbtn" mOdOlith.tOI: ,.OMn a: l;)""l""I).,,; 7l ~,,,,,~oM nu .. ",h« m.,·~t 011.""",,.

~t.p.r1.I",.!tU r.",on.'.~ Y;l:iI"ml'!

l:if [u~~~I.~"

Botutil1U! ,.Iib"

..

Testreszabas

169

J !l;;;;\'S£TU5 ,,~ •• ~ ~ih'Q'.'.

d; 5!.m.2~~1 "''', ... .,.j "",.k ~.lIU\li~'. ~J; Int.,n,I_., I'jl,im<' I"~.~~.U

J; l,m.tlodO<_'.-,Jf:m'Q,),lol.,.

A beallitasok reszletes ismertetesere azok specialis volta miatt nem erdemes kiterni, mivel a paneleken levo feliratok egyertelrmien adjak magukat, kiilon magyarazatot nem igenyelnek. fgy aki mar a korabbi funkci6kat megismerte, annak a panelen talalhato lehetosegek is erthetoek.

Megernlitendo azonban, hogy egyes szolgaltatasok nem kerulnek telepitesre csak akkor, ha ezt kulon igenyeljuk. E celra a Bovftmenyek funkci6 szolgal.

Testreszabas

171

Tipus

;:OMbii~Hm.nl' CO~\ ~ovrt",~nl'

(: .v ... :'I~" ~<<<" 9, ., SQl S.ri<f 7.0.' • PQ,Ut Ac"" topi.utkoI'" p,oPI,m;'in.k .Ih.,.jt;"~b.n "~rt.

----- -- ~~ ---

______ ~ ~ __ ~_~_J L____!oIOQlI i

Szinten fontosak az Adatvedelmi kozpont beallitasai, mert a biztonsag erdekeben az Access letilthat bizonyos funkci6kat. Ilyen peldaul a makrok hasznalata, ami az urlap-vezerloelemeknel, es a folyamatok automatizalasanal sziikseges lehet. Bar biztonsagi szempontbol nem javasolt, de egyes makrok futtatasakor rakenyszeriilhetunk arra, hogy az Adatvedelrni k6zpont panel Az adatvedelmi kozpont beallltasai gombjara kattintva kivalaszszuk a Makrobeallitasok funkciot, majd ott bejeloljuk Az osszes makr6 enqedelyezeset.

172

:. Minololt biZ~I""lln hz~li ugyrel.i ~d"t.~, ".(ll ~.li'rOloft 0111C. A((tll ,ldat",Mlmi intU"ldtHirol .: .<llb'<lol"'; l1yil"I~.o,"lo~~.n t~JHo>cidn.t

Adat'led.mkllZpont

Nt'" m.Qbi:".161'1.I)!~k.n I~'O d-:lI',vmtnho",.,I,m.k,OI G OIIZt'm.k,ol.till,;, •• ,t.,jj'tntll:ul

e:;.. OIlZ!l mt~ro 1.1111;;< •• .:I1~IUliH" II.irt", Hi.lele"el

CJ [ .. :om"i<iFiit,Tsn;~d~li~~mfnt~~t,:;;;i;-I~o"JTuti;;~-"lhi.h';io..ti;;'ij]J

12.2. Eszkoztar modositasa

A korabbi verzi6kkal ellentetben az Access 2007 nem ad lehetosegek a szalagokon talalhato ikonok felhasznalok altal torteno modositasara. Itt egyedul a gyorseleresi eszkoztar modosithato, ami alapesetben az ablak cimkejeben fogial helyet.

Testreszabas

173

Ha az Access altal felajanlott gombok nem feIelnek meg, vagy uj funkcioju gombokat szeretnenk elhelyezni, ugy kattintsunk a cimkeben a ;; gombra, majd jeloljiik ki a listan, hogy mely elemek Iegyenek lathatok, es melyek ne a gyarseleresi eszkoztarban, Termeszetesen a Tovabbi parancsok sorra kattintva uj gombokat is fel tudunk venni ide, hiszen sok esetben erre ra is kenyszerulunk amiatt, mert egyes funkci6k alapesetben nem erhetok el sehonnan, igy csak akkor lesznek hasznalhatok, ha letrehozzuk a sziikseges gombokat.

szml ecratbezis

Gyorseleresi eszk6ztar testreszabesa Uj

r\'legnyita~

Me nt e s

E-mail

Gyors nyomtetas Nyomt atas! kep Helye sfras

vnszevcnes

Meg-is Mod

l. A.z. o sezes tnsslrese

Iovabbi perancsok.; Megj~lenftes a rnenuszetec alatt

A s aalaq [konauapotura kicstnylte s e

Kattintsunk tehat a Tovabbi parancsok sorra. A panel kozepso reszen ket listat latunk. A jobboldali a meglevo eszkoztar elemeket, a baloldali az arra

174


felvehet6 egyeb elemeket tartalmazza. A baloldali lista felett van egy Iegorditheto elem is, melybol kivalaszthatjuk azon gombok csoportjat, amibol valogatni kivanunk, (PI. minden parancs, vagy a szalagokon nem szereplo parancsok, stb.)

Gomb felvetelehez kattintsunk a baloldali listan

a felveend6 gomb nevere, majd a kozepen levd Felvetel» gombra. Ha az «Elvalaszto» elemet valasztjuk, ugy az eszkoztarra egy kis fugg6leges elvalaszto vonal keriil,

Termeszetesen torolni is tudunk elemet az eszkoztarrol, ehhez a jobboldali listan kattintsunk a nevere, majd a kozepen leva Eltavolitas qombra.

A sorrend a baloldali listan a neven, majd a I ... J vagy c:J gombon valo kattintassal modosithato,

:::- "'bl~i:.IO.o m,;,de :~ ~l>I'Y.!t".d.,.

In~, ~bl." 1.IOln'l~ I",,~iil!\l.,.n '8 .~bl.k t,lod.u <b,inl ... "

At (CHbo.ilm.nl'~"

>till d6,;,SEr'jllmport*I.IA''"O'fn.;a ..

±I Eg¥<~g., d'.olo EI .. jlt<

<OJ F",o,z\"

Glorltl.,ui.,;I:ooti" ,,,t""J .. ~ tfO,.ll·oo~"m.nlum ''''1'-:>,101';, •..

1;:,-, ~ij.IO~ obJ.~\um •• porl~II'" ~(",

.~> ,lj,loll .b),I'tum .,p~'1.1." ee..

~ J:iJ.lollol>J0I'IUmhportol ... HT., ~I~~~tum .. porl'~~~

:J:", !l'i!l".li.ni .'~I,o;:til m.g!.I~=j\L....C7" "'. "'='""=':.=",'":!!ilil""'"

A BBS-INFO KIAOO AJANLATA

35 NAP - Liptak Bela 1956-05 naplaja (224 oldal, B5, kernenytablas, 1970 Ft.) Adobe Photoshop zsebkonyv (192 oldal, 86, 870 ft.)

A rnanipulado tudornanva (160 oldal, B6, 760 Ft.)

Amit tudni kell a raktarkezelo es szarnlazo proqrarnokrol (1280., B5, 1870 Ft.) Bolti eladas - Hetkoznap! marketing sorozat (88 o. 970 Ft.)

Elektronikai keszulekek huliadekainak kezelese (80 o. 790 Ft.)

Hogyan hasznaqam> Minden amit a szamit6gep nasznaetehoz tudni keU (Sf£) O. 219.lR.) Hogyan hasznaljam> CD - cktatoproqram (4930 Ft.)

Hogyan kezdjem? (240 o. 1290 Ft.)

Informatikai teszt- es feladatgyujtemeny (296 o. 1650 Ft.) lnformatikai fuzetek (ECDL vizsqakhoz)

1. Az lnforrnado technoloqia alapfogalmai (152 o. 970 Ft.)

2. Szamitogep-hasznalat es fajlkezeles (220 o. 1190 Ft.)

3. Szoveqszerkesztes (124 0.970 Ft.)

4. Tablazatkezeles (88 o. 870 Ft.)

5. Adatbazis-kezeles (136 o. 970 Ft.)

6. Prezentacio es grafika (100 o. 870 Ft.)

7. Inforrnacio es kornrnunikacio (94 o. 870 Ft.)

10. ECDL <eoszerkesztes (144 0.970 Ft.)

11. ECDL Webkezda (144 0.970 Ft.) Intrastat kezikonvv (192 o. 1870 Ft.) JavaScript kliens oldalon (188 o. 2900 Ft.) Kezda biinozok kezikonyve (216 o. 970 Ft.) Macromedia Flash MX (204 o. 1970 Ft.)

Neveles es ertekkutatas - A pedagogiai gyakorlat pszicholoqieja (200 o. 1970 ft.) Office XP (352 o. 1870 Ft.)

6tletek es tanacsok Windows felhasznaloknak (176 o. CD mel!. 1970 Ft.) PC hardver kezikonyv (360 o. 2870 Ft.)

Problemamegoldo folyamat a mina,egert es hatekonysagert (72 o. 650 Ft.) Proqrarnozas Turbo Pascal nyelven (232 o. 1190 Ft.)

Puskazasl kezikonyv (128 o. B6, kernenvtaotas, 970 Ft.)

Reklarn es tarsal - Hetkoznapi marketing sorozat(114 0.870 Ft.)

Szernelyes eladas - Hetkoznapt marketing sorozat (103 o. 870 Ft.)

Stiluslapok a weben - C5S kezlkonyv (192 o. 1970 Ft.)

Szamitastechnika maskent (64 oldal, 86, szines, kemenvtablas, 1190 Ft.) Szerver oldali Webprogramozas (192 o. 2900 Ft.)

Szoveqszerkesztesi feladatgyujtemeny + CD melieki. (144 o. A4, 1970 Ft.) Tltkos hadmtiveletek penztarcank ellen (240 o. 540 Ft.)

Uzletek kialakitasa - Hetkoznapi marketing sorozat (88 o. 870 Ft.) Weblapkeszites hazilag (200 o. 1760 Ft.)

Webes adatbazis-kezeles MySQL es PHP hasznalataval Windows XP zsebkonyv (256 o. 870 Ft.)

Windows XP reszletesen (386 o. 1970 Ft.) vldeoszerkesztes hazilag (240 o. 1970 Ft.)

XHTML - A HTML rnequjutasa XML alapokon (200 o. 2900 Ft.)

Zsebkonyvek (Excel, Word, Adobe Photoshop, PowerPolnt, Outlook, Afu'~~, nill.) ntb.

Access 2007 Zsebkönyv

Caricato da

Informazioni sul documento

Titolo originale

Copyright

Formati disponibili

Condividi questo documento

Condividi o incorpora il documento

Opzioni di condivisione

Hai trovato utile questo documento?

Questo contenuto è inappropriato?

Copyright:

Formati disponibili

Access 2007 Zsebkönyv

Caricato da

Copyright:

Formati disponibili

Bartfai Barnabas

Potrebbero piacerti anche

Access 2007 Zsebkönyv

Caricato da

Informazioni sul documento

Titolo originale

Copyright

Formati disponibili

Condividi questo documento

Condividi o incorpora il documento

Opzioni di condivisione

Hai trovato utile questo documento?

Questo contenuto è inappropriato?

Copyright:

Formati disponibili

Access 2007 Zsebkönyv

Caricato da

Copyright:

Formati disponibili

﻿Bartfai Barnabas

Potrebbero piacerti anche

Bartfai Barnabas