Sei sulla pagina 1di 150

ÖNISMERETI és FEJLESZTÉSI

GYAKORLATOK
TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Tartalom

Egy mondat a névkártyán – gyakorlat leírása .................................................................... 4


Milyen állat szeretnél lenni? – gyakorlat leírása ................................................................ 5
Énkép – máskép(p) gyakorlat leírása ................................................................................. 6
Pontossági verseny – gyakorlat leírása............................................................................... 9
Pontossági verseny - feladatlap ........................................................................................ 10
Kennedy – teszt leírása ..................................................................................................... 11
Kennedy – teszt feladatlap ............................................................................................... 12
Kennedy – teszt megoldás ................................................................................................ 13
Célok kitűzése .................................................................................................................. 14
Célkitűzési gyakorlatok leírása ........................................................................................ 16
Hol tartok? Hova akarok eljutni? .................................................................................. 19
Értékek rangsora – feladatlap ........................................................................................... 20
Betörés az ékszerboltba – gyakorlat leírása ..................................................................... 21
Betörés az ékszerboltba – kérdőív .................................................................................... 22
Betörés az ékszerboltba (a gyakorlatvezető példánya) .................................................... 23
Hajótörés az óceánon – gyakorlat leírása ......................................................................... 24
Hajótörés az óceánon – feladatlap .................................................................................. 26
A hajótörés az óceánon tréning USA NAVI megoldása ................................................ 27
A Kanizsa – négyszög ...................................................................................................... 28
A motivációs háttér felderítése - gyakorlat ...................................................................... 29
A motivációs háttér felderítése - kérdőív ......................................................................... 30
A piramis lépcsőin – gyakorlat leírása ............................................................................. 31
A piramis lépcsőin – kérdőív ........................................................................................... 32
A piramis lépcsőin – értékelés ......................................................................................... 33
Vásárlás a cipőboltban – gyakorlat leírása ....................................................................... 34
A fogoly dilemmája .......................................................................................................... 35
Dollárárverés - gyakorlat .................................................................................................. 40
Hídépítés I. - gyakorlat ..................................................................................................... 44
Hídépítés II. – gyakorlat .................................................................................................. 45
Megfigyelési szempontok a hídépítési gyakorlathoz ....................................................... 46
Expedíció az X-4 bolygóra - gyakorlat ............................................................................ 47
Javasolt szabályok listája az „Expedíció az X-4 bolygóra gyakorlathoz ......................... 48
Kompetenciák jegyzéke ................................................................................................... 49
Kompetenciák fontossági listája....................................................................................... 53
Fejlesztendő kompetenciák .............................................................................................. 54
Időmenedzselés ................................................................................................................ 55
Kreatív problémamegoldó technikák ............................................................................... 67
Kapcsolatteremtő készség ............................................................................................... 69
Mások önbecsülésének növelése ..................................................................................... 70
Fejlesztési gyakorlat ......................................................................................................... 75
A személyes befolyásolási stílusok vizsgálata – gyakorlat leírása .................................. 76
Javasolt témák “a személyes befolyásolási stílusok vizsgálata” tréninghez .................... 77
Teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom gyakorlat leírása ........................................... 78
Kérdőív a teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom mérésére ........................................ 79
Pontozólap a teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom mérésére ................................... 83
Konfliktusok kezelése gyakorlat leírása ........................................................................... 84
Konfliktusok kezelése – kérdőív ...................................................................................... 85
Konfliktusok kezelése – értékelőlap ................................................................................ 88

2 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A konfliktuskezelés öt módjának jellemző szavai ........................................................... 89


Személyes kockázatok – önismereti gyakorlat leírása ..................................................... 91
Személyes kockázatok - kérdőív ...................................................................................... 92
Milyennek látnak mások? - feladatlap ............................................................................. 94
Milyennek látnak mások? - értékelőlap ........................................................................... 98
Kreatív problémamegoldó technikák ............................................................................... 99
Belső Mosoly technikája ................................................................................................ 100
A kívánt helyzet elképzelése .......................................................................................... 100
Stresszmenedzsment....................................................................................................... 101
Milyen árat fizetünk a stresszért? ................................................................................... 115
Stressz a munkahelyen ................................................................................................... 116
A menedzsment szerepe a stressz kialakulásában .......................................................... 116
A reakciók és a védekező mechanizmusok .................................................................... 117
Az A-típusú személyiség ................................................................................................ 119
Az “A” típusú személyiség - Kérdőív ............................................................................ 121
Az “A” típusú személyiség – Értékelőlap ...................................................................... 123
Stresszkezelő technikák.................................................................................................. 124
A stresszorok fajtái ......................................................................................................... 124
A tudatalatti átalakítása .................................................................................................. 136
NLP ................................................................................................................................ 140
Jóga Lásd: Testi egészség – Lelki egészség c. anyagban ............................................... 150

3 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Egy mondat a névkártyán – gyakorlat leírása

Önismereti gyakorlat.

Gyakorlatvezetőként arra kérjük a jelenlevőket, hogy egyetlen mondatban válaszoljanak – egy


darab papírra leírva – a következő kérdésre: Ki vagyok én?
Tehát bemutatkozásul egyetlen mondat.
A válaszadásra 2 percet kell adni. Nem kell töprengeni, lehetőleg spontánul válaszoljanak.
Miután mindenki elkészült, sorban felolvastatjuk a válaszokat.
A mondatok felolvasása során egyetértő, helyeslő megjegyzéseket teszünk, miközben arra
figyelünk, hogy hányan vannak, akik külső jellemzőkkel mutatkoznak be (iskolai végzettség,
család, életút stb.). Ez az úgynevezett nyugati gondolkodásmód.
Feltehetően a résztvevők többsége erre utaló mondatokat ír le.
A játék célja: a keleti és nyugati gondolkodásmód különbségének bemutatása.
A gyakorlatnak az a tanulsága, hogy a nyugati gondolkodásmód nem figyel befelé.
Iskolánk célja éppen az, hogy a lényegre, a belső világra fordítsuk a résztvevők figyelmét.
Ez fokozottabb önismeretre és emberismeretre sarkall.

4 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Milyen állat szeretnél lenni? – gyakorlat leírása

Nézzük meg, ki és mi vagyok itt és most. Önmagunkról való pillanatnyi képünk azt is
tartalmazza, hogy éppen merre tartunk.
Szeretnénk, ha ugyanúgy mint a gyerek, játszva és örömmel tanulnánk. Az, hogy élvezünk
valamit, semmit sem von le a dolog komolyságából, sőt. Az öröm, a derű, a kíváncsiság nagy
energiák, és lényünk legértékesebb részeiből származnak.

Feladat: Gondold végig, hogy pillanatnyi tulajdonságaidat, élethelyzetedet, értékeidet stb.


melyik állat szimbolizálná a legjobban?

Aztán gondolkozz azon is, hogy melyik állat szimbolizálja legjobban azt az
embert, akivé válni szeretnél.

A csoport minden tagja elmondja, hogy most melyik állat lénye, ill. a neki tulajdonított
jellemzők azok, amelyek a legjobban foglalják össze pillanatnyi állapotát és élethelyzetét, majd
azt is, hogy melyik az az állat, amelyik a most célként megélt állapotot jellemezné.

A következő szempontok szerint beszélgetetünk a kapott válaszokról:

Van, hogy a "mostani" állat azonos a jövőbenivel, csak még kicsi. Ezek a válaszok arra
utalhatnak többek között, hogy a válaszadó mintegy pályára állt, legalábbis pillanatnyilag nem
érzékel nagy minőségbeli különbséget a mostani és a jövőbeni állapota között. Sokan kihang-
súlyozzák, hogy most, "kis" állatként még anyagilag és érzelmileg is a szüleikre támaszkodnak.
Számukra az önállósodás, saját lábukra állás jelenti a következő fejlődésbeli feladatot.

Az esetek nagy részében a jelenlegi állat egészen más közegben él, mint a jövőbeni. Pl. hal ---
madár. Vagy: valamilyen csordában, nyájban élő állatból erős, független, "maga ura" állattá
szeretne válni a válaszadó. Ilyenkor érdemes megtudnunk, hogy neki személy szerint mit jelent a
választott állat, melyik tulajdonsága vagy adottsága fontos a számára.

Vigyázzunk: az egyes állatok mindenkinek mást és mást jelentenek elsősorban. Azt kell
megtudnunk, hogy a válaszadóban mi él, nem azt, hogy nekünk mi jut eszünkbe az ő válaszáról.

Megbeszélhetjük azt is, hogy fordíthatnánk le az állatszimbólumokat a válaszadó konkrét


élethelyzetére, céljaira, vágyaira stb. Tehát megkérdezzük, hogy miért pont ez az állat jutott az
eszébe.

Sokszor fordul elő, hogy valaki fejében megjelenik az adott szimbólum-állat, és csak utólag
döbben rá, hogy milyen jól foglalta össze a szimbólum mindazt, ami számára pillanatnyilag
fontos. Ilyenkor megbeszélhetjük a képekben és szimbólumokban való gondolkodás és a
racionális logikus gondolkodás közötti különbséget. Jó, ha a racionális logikus gondolkodás
mellett a kreatív jobb-agyféltekés gondolkodási folyamatok terén is jártasságot szerzünk.

A gyakorlat órán és klubfoglalkozás keretében is végezhető. A konkrét feladat elvégzése után


a beszélgetés szabad interakciós csoporttá mélyíthető, amennyiben erre alkalmas csoport-
vezető tartja a foglalkozást. Az ilyen beszélgetések időtartama általában 1,5 - 2 óra.

5 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Énkép – máskép(p) gyakorlat leírása

Javallatok:
Önismereti kérdőív. Az önismeret fejlesztése visszajelzés segítségével.
Az énkép, valamint az egyénről csoporttársaiban kialakult feltételezett és valóságos kép
egybevetése.

Körülmények:
Tetszés szerinti kislétszámú csoport. Szokásos csoporthelyzet megfelelő lehetőséggel az
egyéni munkára.

Eszközök:
Jelölőlap
Értékelőlap

Lebonyolítás:
A csoportvezető rövid bevezetőt tart az énkép, a másokban rólam kialakult kép és ez utóbbiról
bennem kialakult (feltételezett) kép különbségeiről és szerepükről az önismeretben.
Minden csoporttag kitölt önmagáról egy Jelölőlapot, erre a kérdésre válaszolva:
„Milyennek látom magamat?”
Minden csoporttag kitölt egy Jelölőlapot, erre a kérdésre válaszolva:
„Milyennek látnak engemet a csoporttársaim?”
Minden csoporttagról kitölt valamelyik társa egy Jelölőlapot, erre a kérdésre válaszolva:
„Milyennek látlak téged?” (A kitöltő lehet valamelyik szomszéd vagy korábbi gyakorlatbeli
partner stb.) Ha nem túl nagy a csoport, úgy is megszervezhetjük, hogy két vagy több
visszajelzést is kapjon mindenki.
Ezután mindenki átvezeti az Értékelőlapra az általa és társa(i) által kitöltött Jelölőlap adatait.
Majd kiszámítja minden oszlop számtani átlagát. Az átlagok, illetve az egyes részadatok
összehasonlításával mindenki elemezheti a háromféle kép közötti eltéréseket, illetve
hasonlóságokat.
Az elemzést kiegészíthetjük párokban vagy kiscsoportokban történő további feldolgozással.
(Ez esetben természetesen úgy kell megszervezni a gyakorlatot, hogy azok kerüljenek össze,
akik egymásról a Jelölőlapokat kitöltötték.)

6 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Énkép – máskép(p) – jelölőlap

Húzza alá a megfelelőt:

1. Milyennek látom magamat?


2. Milyennek látnak engem a csoporttársaim?
3. Milyennek látlak téged? (Ki…………………………Kit…………………………..

Minden szópárnál karikázza be a megfelelő számot!

aktív 1 2 3 4 5 6 7 passzív

őszinte 1 2 3 4 5 6 7 őszintétlen

szeretetre méltó 1 2 3 4 5 6 7 utálatos

barátságos 1 2 3 4 5 6 7 barátságtalan

jóindulatú 1 2 3 4 5 6 7 rosszindulatú

tapasztalt 1 2 3 4 5 6 7 tapasztalatlan

tájékozott 1 2 3 4 5 6 7 tájékozatlan

udvarias 1 2 3 4 5 6 7 udvariatlan

kedves 1 2 3 4 5 6 7 morózus

magabiztos 1 2 3 4 5 6 7 bizonytalan

bátor 1 2 3 4 5 6 7 gyáva

szórakoztató 1 2 3 4 5 6 7 unalmas

vonzó 1 2 3 4 5 6 7 taszító

tisztességes 1 2 3 4 5 6 7 tisztességtelen

jelentős 1 2 3 4 5 6 7 jelentéktelen

érzékeny 1 2 3 4 5 6 7 érzéketlen

7 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Énkép – máskép(p) – értékelőlap

Szópár 1. érték 2. érték 3. érték

Aktív – passzív

Őszinte – őszintétlen

Szeretetre méltó – utálatos

Barátságos – barátságtalan

Jóindulatú – rosszindulatú

Tapasztalt – tapasztalatlan

Tájékozott – tájékozatlan

Udvarias – udvariatlan

Kedves – morózus

Magabiztos – bizonytalan

Bátor – gyáva

Szórakoztató – unalmas

Vonzó – taszító

Tisztességes – tisztességtelen

Jelentős – jelentéktelen

Érzékeny – érzéketlen

Átlag:

8 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Pontossági verseny – gyakorlat leírása

Instrukció:

Mindenkinek kiosztok egy lapot, de egyszerre kell kezdeni, ezért fordítsátok lefelé. A teszt
címe: pontossági verseny, tehát a gyorsaság és a pontosság egyformán számít. Mérem az időt
és hangosan bemondom, hogy mindenki tudja hol tart. Aki készen van, ismét fordítsa lefelé a
lapját. Most lehet kezdeni.

A tréner nézi az óráját, és 30 sec után bemondja: „30 másodperc telt el”, majd 10
másodpercenként folyamatosan. Kb. két - két és fél perc után a többség számára kiderül, hogy
trükkös feladatot kaptak. Természetesen lesznek olyanok, akik nem figyelnek az instrukcióra
és végrehajtják az utasításokat. Ez mindig nagy derültség forrása.

Elmondhatjuk, hogy több változata is létezik a tesztnek, van olyan ahol csoportok
versengenek és kiszaladnak az épület elé megszámolni az ablakait. Ez volt a legenyhébb
változat.
Az életben ennél sokkal komolyabb következményű változatokkal találkozhatunk!

9 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Pontossági verseny - feladatlap

ENNÉL A TESZTNÉL MÉRJÜK AZ IDŐT – CSAK HÁROM PERCED VAN!

Név:…………………………………………… ………………………….

1. Mielőtt bármibe belefognál, olvasd el gondosan az instrukciókat!

2. Írd fel a nevedet nyomtatott betűkkel ennek a papírnak a bal felső sarkába a név rovatba.

3. A 2. instrukciónál karikázd be a „név” –szót.

4. Rajzolj öt kis négyzetet a JOBB felső pontozott vonalra.

5. Tegyél egy X-et mindegyik négyzetbe.

6. Hangosan, hogy mindenki hallja, mondd ki a saját nevedet!

7. Tegyél egy X-et ennek a lapnak a bal alsó sarkába.

8. Rajzolj egy háromszöget a most leírt X köré.

9. Rajzolj egy téglalapot a 4. instrukcióban szereplő „négyzetet” szó köré.

10. Íróeszközöd hegyével csinálj három kis lyukat ennek a lapnak a tetejére.

11. Hangosan, hogy mindenki hallja, mondd ki „MÁR MAJDNEM BEFEJEZTEM,


BETARTOTTAM AZ INSTRUKCIÓKAT.”

12. Most, hogy mindent gondosan elolvastál, csak az 1. és a 2. feladatot végezd el.

13. Ellenőrízd, hogy helyesen oldottad-e meg a tesztet!

GRATULÁLUNK!

10 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kennedy – teszt leírása

A mindennapi életben nélkülözhetetlen a rugalmas gondolkodásmód.


A Kennedy – teszt elsősorban ezt méri.
A teszt megoldása során leggyakoribb hibát a gondolkodás merevsége okozza.
Amikor már kb. 80%-os mértékben elkészült a táblázat rendszerint kiderül, hogy nem jó a
megoldás, de az emberek többsége ahelyett, hogy törölné az egészet, és újra kezdené a
tapasztalatok felhasználásával, mereven ragaszkodik addigi munkájához, megpróbálja
toldozni-foldozni.
Sok időt veszít, míg végül rájön, hogy elölről kell kezdeni az egészet. Az életben is
számtalanszor előfordul, hogy ha nincs erőnk szakítani az addigi elképzeléseinkkel, ha
makacsul ragaszkodunk valamihez, ahelyett, hogy elengednénk, új dologhoz látnánk, és
teljesen új alapokon újra kezdenénk, akkor csak növeljük a veszteséget, és nem jutunk célba.

11 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kennedy – teszt feladatlap

Öt házat ötfajta színnel, ötfajta nemzetiségű emberrel, ötfajta élelmiszerrel, négy itallal és
négy állattal kell „benépesíteni”.
A rendelkezésre álló tények:

1. Öt ház van.
2. Az angol a piros házban lakik.
3. A spanyolnak van egy kutyája.
4. A kávét a zöld házban isszák.
5. Az ukrán teát iszik.
6. A zöld ház rögtön az elefántcsont színű ház mellett van.
7. A sertéshúst evő embernek csigái vannak.
8. Marhahúst a sárga házban esznek.
9. A tejet a középső házban isszák.
10. A norvég az első házban lakik.
11. A bárányhúst evő embernek a rókatulajdonos a szomszédja.
12. A marhasültet a lótulajdonos szomszédja fogyasztja.
13. A halevő ember narancs-juice-t iszik.
14. A japán zöldséget eszik.
15. A norvég a kék ház mellett lakik.

1. 2. 3. 4. 5. Házszám

Szín

Nemzetiség

Étel

Ital

Állat

12 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kennedy – teszt megoldás

1. 2. 3. 4. 5. Házszám

sárga kék piros elefántcsont zöld Szín

norvég ukrán angol spanyol japán Nemzetiség

marhasült bárány sertés hal zöldség Étel

- tea tej narancs kávé Ital

róka ló csiga kutya - Állat

13 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Célok kitűzése

Ahhoz, hogy azt az életet éljük, amit akarunk, tudnunk kell, mit akarunk.
Hogyan tudjuk, hogy mit akarunk?
Megfogalmazzuk. A jól formált cél biztosítja a siker esélyét.

A kívánt cél, eredmény, akkor jól formált, ha megfelel a következő hét feltételnek:

1.) Legyen pozitívan megfogalmazott. Könnyebb afelé haladni, amit akarunk, mint attól
távolodni, amit nem akarunk. (pl.: könnyebb a fehér nyúlra gondolni, mint nem gondolni rá.)
Inkább arra gondoljunk, amit akarunk, mint arra, amit nem akarunk. Kérdezzük: „Mit
szeretnék?” „Mit akarok igazán?”
2.) Játszunk aktív szerepet. Mi a saját feladatom? A kívánt eredmény tőlünk függjön.
Gondoljunk arra, amit majd aktívan teszünk, és ami csak tőlünk függ. Kérdezzük: „Mit teszek
majd, hogy elérjem a kívánt eredményt?” „Hogyan kezdhetek neki, és hogyan őrizhetem
meg?” Az elsődlegesen mások tettein múló célok nem jól formált célok. Ha az emberek nem a
kívánt módon szolgálnak, akkor megakadunk. Ehelyett koncentráljunk arra, mit kell tennünk,
hogy a kívánt reakciót kapjuk. Így például ahelyett, hogy arra várnánk, hogy valaki barátságot
kössön velünk, gondolkozzunk el azon, mit tehetnénk, hogy jobb barátságba kerüljünk
valakivel.
3.) Gondoljunk a kívánt eredményre a lehető legpontosabban. Mit fogunk látni, hallani és
érezni? Minél teljesebb a képzetünk arról, amit akarunk, az agyunk annál jobban el tudja
ismételni, és annál inkább képes észlelni az eléréshez alkalmas lehetőségeket.
4.) Vannak erőforrásaink arra, hogy nekikezdjünk, és arra is, hogy fenntartsuk az eredményt?
Mire van szükségünk? Már megvan? Ha nem, hogyan fogjuk megszerezni? Ezek lehetnek
belső készségek, vagy külső erőforrások.
5.) A cél legyen megfelelő méretű.
6.) A cél legyen ökológikus. Senki sem létezik elszigetelten. Mindannyian nagyobb
rendszerek, családi, munkahelyi, baráti kapcsolatok részei vagyunk. Célunkat ezeknek a
szélesebb kapcsolatoknak összefüggéseiben is meg kell vizsgálni. Lehet nemkívánatos
mellékhatása? Nem jó a cél, ha mások rovására érhetjük el.
A legértékesebb és legkielégítőbb eredmények tárgyalásokkal és együttműködéssel érhetők el,
közös célok kitűzésével, melyekből mindenkinek nyeresége származik. A sikeres emberek
összhangot teremtenek, és az összhang bizalmat teremt.
7.) az utolsó lépés a cselekvés. Meg kell tenni az első lépést.

Ha a cél jól formált, akkor elérhető, motiváló, és vonzó.

Megerősítések
A megerősítés egy erőteljes pozitív állítás, amely azt tartalmazza, hogy már úgy is van a
dolog, amint elképzeltük.
Agyunkban szinte állandóan belső dialógus folyik. Az agyunkban átfutó szavak és
elgondolások rendkívül fontosak. Ezek befolyásolják érzéseinket, és észleléseinket, így ezek a
gondolkodási formák vonzzák és teremtik meg mindazt, ami történik velünk.
A megerősítések lehetővé teszik, hogy az elcsépelt vagy negatív eszméket és gondolatokat
lecseréljük pozitívokra.
Ezzel megváltoztatjuk az élethez való hozzáállásunkat és elvárásunkat, és ezáltal
megváltoztatjuk azt, amit magunknak teremtünk.

14 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A megerősítés szabályai:
1.) Mindig jelen időben fogalmazz. Ne használj jövő időt a megerősítésben. Már létezőként
alkosd meg a kijelentésben foglaltakat. Ne mondd azt, hogy „csodálatos új állásom lesz
majd”. Hanem így fogalmazz: „van egy csodálatos új állásom.” Ez nem azt jelenti, hogy
hazudsz önmagadnak, hanem azt, hogy tudod, hogy minden először szellemi síkon jön létre,
mielőtt megjelenik a tárgyi világban.
2.) Mindig a lehető legpozitívabban fogalmazd meg a megerősítéseket. Azt erősítsd, amit
akarsz, ne azt, amit nem akarsz. Ne mondd így: „Többé nem alszom el reggelente”, hanem
így: „Most időben ébredek fel, és tele vagyok energiával minden reggel.” Így a legpozitívabb
mentális képet tudjuk létrehozni.
Minél rövidebb és egyszerűbb a megerősítés, annál hatásosabb. A megerősítés egy erőteljes
érzés pontos megfogalmazását tartalmazza. Minél erősebb az érzelmi színezete, annál
nagyobb befolyást gyakorol gondolkodásodra.
3.) Mindig olyan megerősítést válassz, amelyet tökéletesen igaznak érzel. Ami az egyik
embernek bevált, nem biztos, hogy megfelel másnak is. A megerősítés pozitív, felszabadító,
növekedést segítő és támogatást nyújtó érzést kell, hogy keltsen. Ha nem így van, változtasd
meg a szavakat, egészen addig, amíg teljesen helyénvalónak találod.
4.) Érezd át, hogy tényleg megvan a hatalmad a megerősítésben foglaltak létrehozására.

15 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Célkitűzési gyakorlatok leírása

Szükség van rövid távú és hosszú távú célokra. A rövidtávú célokra ideálisan 90 napot
szánhatunk, maximális motivációval. A hosszú távú célokra kb. 2-3 évet szánhatunk, és a
legfőbb, meghatározó célra pedig 5-6 évet.

I.) Gyakorlat:
Mit tekintesz az életben az öt alapvető értéknek? Mi az az öt dolog, amit leginkább értékelsz
az életben?
Válaszolj erre 60 másodperc alatt.
Mit tartasz legnagyobb értékeknek az életben? Az állásodat? A karrieredet? Lelki
fejlődésedet? Az egészségedet? A gazdagságot? Az intelligenciádat? Melyik az az öt dolog,
amit a legjobban értékelsz?
Ha leírtad az öt legfőbb értéket, rendezd át fontossági sorrendbe!
Melyik az első? Melyiket tartanád meg, ha a másik négyet el kéne dobni?
Mi lenne a második, ha a többit el kellene dobni? Stb.

II.) Gyakorlat:
Fogjunk egy papírlapot, és a tetejére írjuk fel a következő kérdést:
Mi a három legfontosabb célunk?
A kérdés megválaszolására 30 másodperc áll rendelkezésre.
Valószínű, hogy a három legfontosabb az, ami hírtelen előbukkan a tudatalattinkból.

III.) Gyakorlat:
Fogj egy papírlapot, és a tetejére írjd fel a következő kérdést:
Mit tennék, ha csak hat hónapom volna hátra?
A kérdés megválaszolására 30 másodperc áll rendelkezésre.
A válaszokból kiderül, hogy mit értékelsz igazán az életben.
Mivel töltenéd az időt, és kivel? Hová mennél? Mit csinálnál? Mit szeretnél befejezni? Mit
szeretnél elkezdeni? Kivel szeretnél találkozni? Kit hívnál fel telefonon? Milyen adósságokat
csinálnál? Tehát, mit csinálnál, ha csak hat hónapod lenne hátra?

IV.) Gyakorlat:
Mit változtatna az életeden, ha nyernél 100 millió Ft-ot a LOTTO-n? Ha hírtelen milliomossá
válnál, mit csinálnál másként, mint ahogy ma csinálod?

16 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Van rá egy perced. Amit leírsz, azt mind megteheted a nyereményből, de ha nem írod le, nem
költheted el, meg sem kapod.
Mit csinálnál másként? Továbbdolgoznál jelenlegi munkahelyeden? Ha nem, akkor ez nem a
megfelelő munkahely, és csak vesztegeted az idődet. Fenntartanád jelenlegi kapcsolataidat,
ugyanígy töltenéd az idődet? Mihez kezdenél 100 millió Ft-tal? Még 10 sec. Írd le, ami az
eszedbe jut.

V.) Gyakorlat:
Mit szeretnél tenni, ha lenne hozzá bátorságod?
Van rá 30 másodperced. Írd le, ami az eszedbe jut.
Új kapcsolatot teremteni? Saját vállalkozásba kezdeni? Az emberek több mint fele saját
vállalkozásba szeretne kezdeni. De félnek a kudarctól, a visszautasítástól, vagy valami mástól.
Sokat elárul rólunk a válasz. Írd le, ami az eszedbe jut.

VI.) Gyakorlat:
Mitől érzed magad fontosnak? Ez arra keresi a választ, hogy mitől van önbecsülésünk. És
innen tévelygés mentesen jutunk el a kiemelkedő adottságokhoz. Mert csak azt tudjuk
tökéletesen csinálni, amitől fontosnak érezzük magunkat.

VII.) Gyakorlat:

Mit tűznél ki célként, ha tudnád, hogy nem vallasz kudarcot?


Képzeljétek el, hogy tudnék adni egy pirulát, egy varázspirulát, amit ha bevennétek, bármit
meg tudnátok valósítani a világon.
A kérdés tehát az, hogy: Mi az a nagydolog, amelyről álmodni mernétek, ha tudnátok, hogy
nem vallatok kudarcot?
Kaptok rá 45 másodpercet.
Mi az a nagydolog, mi az a cél, amelyről álmodni mernétek, ha kétségkívül bizonyosak
volnátok, hogy nem vallatok kudarcot?
Bármit is írsz erre a kérdésre, azt megteheted, megszerezheted, azzá válhatsz, csak az a
kérdés, hogy mennyire akarod ezt a valamit, és akarod-e megfizetni az árát. Mert, ha nagyon
akarod, és hajlandó vagy megfizetni az árát, és dolgozni érte, elérhetsz bármit, ami a listán
szerepel. Csak az a kérdés, hogy mennyire akarod.

VIII.) Gyakorlat:
Ird le röviden, világosan milyen problémát szeretnél megoldani, milyen célt szeretnél elérni.
Hol tartasz most, hova akarsz eljutni? Mennyi idő alatt akarsz célba jutni?

Mit kell tenned a cél elérése érdekében?


Milyen feladatokat, milyen részcélokat kell teljesítened ahhoz, hogy elérd a végcélt?
A végcélhoz, és a részcélokhoz is rendelj időt! Napokat, heteket, hónapokat, éveket. A
legfőbb célok, az életcélok kivételével ne tervezz hosszabb időre 2-3 évnél. Ennyi az, ami
még talán belátható, kezelhető.

17 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

------- Ide akarok eljutni


-------
-------
-------
-------
-------
------
Itt tartok ------

A röviden és tömören fogalmazd meg a célt(célokat ), és az eléréséhez szükséges feladatokat,


írd le, és ismételd el reggel és este.
Minden reggel készíts napi tervet. 5-10 perc alatt gondold végig, hogy mit kell tenned, és azt
hogyan kell tenned. A napi terv a hosszabb távú terved része.
Este tekints vissza! Az esti kiértékelés az önismeret fejlesztésének jó eszköze.

IX.) Gyakorlat:

Ötletbörze.
A résztvevők ideális létszáma 4-7 fő. Négyen alul nem elég hatékony a csoport
energiakészlete. Heten fölül pedig elvadulnak. A csoport hajlamos lesz a szétesésre. Ha
összeült a csoport, világosan fogalmazzuk meg a kérdést. Minél egyszerűbb és szabatosabb a
kérdés, és minél konkrétabb az a válasz, amelyet keresünk, annál sikeresebben működik az
ötletbörze. Pl. egy kereskedelmi vállalatnál ne azt kérdezzük, hogy „mit tehetünk azért, hogy
több árút adjunk el”, mert így a kérdés túl általános, túl ködös. Legyünk pontosabbak. Inkább
azt kérdezzük: „Mit kell tennünk azért, hogy 20%-kal több árút adjunk el a következő 3 hónap
alatt?” Az ilyen szabatos kérdés megindítja az ötletek szabad áradatát. Az ötletbörze
legmegfelelőbb időtartama 15-40 perc. 30 perc az ideális. A következő lépés, az ötletek
létrehozása, ugyanis nem szabad az ötleteket mindjárt születésük pillanatában értékelni, mert
megállítja az ötletek áradását. Ha valaki előáll egy ötlettel, és valaki rávágja: á, ez béna ötlet,
ez nevetséges, már eddig is próbáltuk, vagyis ahogy valaki kritizálni kezd egy ötletet, azonnal
mindenki elhallgat. Aztán csak ülnek és tétováznak, hogy megszólaljon-e, ugyanis, ha
megbírálnak egy ötletet, felszínre tőr a gátlás, amelyet ki-ki még gyerekkorából hozott
magával. A két folyamatot tehát szétválasztjuk. Az ötletek létrejötte, és az ötletek értékelése
közé gátat építünk. Bizonyos időnek kell eltelnie a kettő között. Először az ötletek
mennyisége a fontos. Utána nézzük a minőséget. A vezető az ötletbörzén csak a moderátor
szerepét tölti be. Nem hangadó. Lejegyez minden ötletet egy táblára.
Vannak, akik úgy ülték végig a gyakorlatokat, hogy nem írtak semmit. De az sem baj. A
gyakorlatok arra szolgálnak, hogy segítsenek kikristályosítani céljainkat. Különösképpen a
legfőbb, határozott célunkat.
Nézzük át az egészet minden hónapban, amíg rá nem tudjuk vágni a választ minden egyes
kérdésre. Egyre jobbak lesznek a válaszaink.

18 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hol tartok? Hova akarok eljutni?


(Ez a feladat több foglalkozásra bontandó!)

Jellemvonások: értelmi képességek, teljesítmények:


készségek:

Összetartás műveltség tanulási eredmények


Segítőkészség okosság szakmai eredmények
Együttérzés értelem (intelligencia) művészi eredmények
Bátorság szaktudás sporteredmények
Jóindulat eredetiség ……………………..
Humor jó beszédkészség ……………………..
Szavahihetőség …………………
Megbízhatóság …………………
Pontosság
Hűség anyagiak: testi jegyek:
Szelídség öltözködés szépség
Erős akarat szép lakás megjelenés
Erőszakosság sok zsebpénz vagy testi erő
(agresszivitás) jó fizetés testi ügyesség
Önállóság …………………. mozgás
Elevenség …………………. …………………….
Engedelmesség …………………. …………………….

Válaszd ki a számodra fontos tényezőket!

Fogalmazd meg írásban: Hol tartok most? Hova akarok jutni? Hogyan? Mikor?

Készíts tervet!

19 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Értékek rangsora – feladatlap

Sok érték létezik. A boldogsághoz fontos, hogy az embernek helyes értékrendje legyen.

Családi élet 1……………………………………………10

Egészségi állapot 1……………………………………………10

Emberi kapcsolatok 1……………………………………………10

Munkahely 1…………………………………………...10

Anyagiak 1…………………………………..……… 10

Lakás 1……………..…………………………… 10

Műveltség 1……………………………………..….….10

Munka 1………………….……….…………..……10

Szerelmi élet 1……….………………..………….………10

Szabadidő 1……………………...…………….………10

Önmegvalósítás 1……………………………………………10

A közügyekbe való beleszólás lehetősége 1……………………….……………………10

Első feladat:
az értéktényező melletti számskálán „X”-szel jelöld, hogy „mennyire van meg” életedben az
adott tényező.
Az 1-es szám jelentése: „legkevésbé van meg”. A 10-es szám : „leginkább megvan”.

Ezt követően a számskálán „O” –val jelöld hogy „mennyire fontos” számodra az adott
tényező.
Az 1-es szám jelentése: „egyáltalán nem fontos”. A 10-es szám: „nagyon fontos”.

A karikák, illetve az „X” –ek közötti távolság megmutatja, feladataid fontossági sorrendjét.

20 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Betörés az ékszerboltba – gyakorlat leírása

Saját kommunikációnk mindig rosszabb annál, mint amilyennek gondoljuk.


A közlés még nem kommunikáció. Az mindig a „vevőnél” dől el. Csak abból a hírből lesz
üzenet, amit megértettek. A kommunikáció a megértés cseréje. Olyan ez, mint amikor két
ember labdázik. Jól kell dobni a labdát ahhoz, hogy a másik biztosan elkaphassa. Sajnos erre
kevesen figyelnek.

Instrukció:

- Az ember nap mint nap hallja a legkülönbözőbb híreket, eseményeket, történeteket és alig
figyel oda. Hallja például, hogy ( a következőket rendes beszédhangon, mindenféle kiemelés
nélkül mondjuk):

„ A zömök tulajdonos éppen lekapcsolta a villanyt az ékszerboltban, amikor egy férfi jelent
meg és pénzt követelt. Erre a boltos kinyitotta a pénztárgépet. A férfi kiürítette belőle az
összes pénzt, majd sietve távozott. A történtekről értesítették a rendőrség egy tagját.”

(Fontos, hogy a történetet szó szerint mondjuk el, és a hallgatóság ne vegye észre, hogy
felolvastuk. Sokkal inkább meséljünk. Olyan ez is, mintha valaki a tegnap esti krimit mesélte
volna el a többieknek. Vagy a rádióban hallaná vasalás, autószerelés közben.)

- Kíváncsi vagyok, hogy amit most elmondtam, abból mennyit tudtatok megjegyezni.
Megmérjük.

Ezután kiosztjuk a lapokat ( a hírrel és a megfejtéssel ellátott példány a tréneré), és megkérjük


a hallgatókat, hogy karikázzák be a szerintük érvényes kódokat. Melyik állítást tartják
igaznak; nem igaznak; vagy melyiknél bizonytalanok.

Az eredmények összehasonlítása előtt mondjuk el, hogy szándékosan „dobtuk rosszul a


labdát”. Nem szóltunk előre, hogy fontos történet következik, tessék figyelni! Sajnos ilyen az
életben is gyakran előfordul. Utólag derül ki, hogy nem figyeltünk. Ilyenkor a szokások, a
sztereotípiák alapján „emlékezünk”.
Pl.: igaznak vesszük a kérdőíven a 3. állítást. Elvégre ékszerboltban ékszert szokás rabolni.
Vagy a 9. állítást. Mert a rabló általában elszalad. A nyomozók ezért kezelik fenntartásokkal a
szemtanúk elbeszéléseit.

21 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Betörés az ékszerboltba – kérdőív

I = igaz
N = nem igaz
? = nem tudom

1. Egy férfi jelent meg, miután a tulajdonos lekapcsolta a villanyt a boltjában. I N ?

2. A rabló férfi volt. I N ?

3. A férfi ékszereket követelt. I N ?

4. Az a férfi, aki kinyitotta a pénztárgépet, a tulajdonos volt. I N ?

5. A bolttulajdonos gyorsan felmarkolta a kassza tartalmát és elsietett. I N ?

6. A tulajdonos alacsony ember volt. I N ?

7. Valaki kinyitotta a kasszát. I N ?

8. A rabló az összes pénzt elvitte a kasszából. I N ?

9. Miután a férfi, aki pénzt követelt, kiürítette a kassza tartalmát, elszaladt. I N ?

10. A tulajdonos telefonált a rendőrségre. I N ?

11. Bár a kasszában volt pénz, a történetből nem derül ki, hogy mennyi. I N ?

12. A rabló a tulajdonos pénzét követelte. I N ?

13. A történetben három személy szerepel: a bolt tulajdonosa, az a férfi, aki pénzt
követelt és a rendőrség egy tagja. I N ?

14. Az események sorrendje: Valaki pénzt követelt. A kasszát kinyitották,


a tartalmát kiürítették. Egy férfi elsíetett az üzletből. I N ?

15. A rabló izmos, zömök ember volt. I N ?

22 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Betörés az ékszerboltba (a gyakorlatvezető példánya)

A zömök tulajdonos éppen lekapcsolta a villanyt az ékszerboltban, amikor egy férfi jelent

meg és pénzt követelt. Erre a boltos kinyitotta a pénztárgépet. A férfi kiürítette belőle az

összes pénzt, majd sietve távozott. A történtekről értesítették a rendőrség egy tagját.

1.Egy férfi jelent meg, miután a tulajdonos lekapcsolta a villanyt a boltjában. I N ?

2. A rabló férfi volt. I N ?

3. A férfi ékszereket követelt. I N ?

4. Az a férfi, aki kinyitotta a pénztárgépet, a tulajdonos volt. I N ?

5. A bolttulajdonos gyorsan felmarkolta a kassza tartalmát és elsietett. I N ?

6. A tulajdonos alacsony ember volt. I N ?

7. Valaki kinyitotta a kasszát. I N ?

8. A rabló az összes pénzt elvitte a kasszából. I N ?

9. Miután a férfi, aki pénzt követelt, kiürítette a kassza tartalmát, elszaladt. I N ?

10. A tulajdonos telefonált a rendőrségre. I N ?

11. Bár a kasszában volt pénz, a történetből nem derül ki, hogy mennyi. I N ?

12. A rabló a tulajdonos pénzét követelte. I N ?

13. A történetben három személy szerepel: a bolt tulajdonosa, az a férfi, aki pénzt
követelt és a rendőrség egy tagja. I N ?

14. Az események sorrendje: Valaki pénzt követelt. A kasszát kinyitották,


a tartalmát kiürítették. Egy férfi elsietett az üzletből. I N ?

15. A rabló izmos, zömök ember volt. I N ?

23 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hajótörés az óceánon – gyakorlat leírása

Instrukció:
Életünk folyamán számtalan döntést hozunk. A legtöbb döntésünkre ugyanúgy nem figyelünk
tudatosan, ahogyan azt se fontolgatjuk járás közben, hogy mikor melyik lábunkkal lépjünk
egyet.
Tudnunk kell, hogy az is döntés, ha nem döntünk, azaz elhalasztjuk a döntést.
A következő gyakorlat mindenki számára azonos helyzetet teremt, olyan helyzetben kell egy
sor dolgot eldönteni amilyenről senkinek nincs személyes tapasztalata.
Kiosztjuk a lapokat azzal, hogy a lapon levő instrukció minden szükséges információt
tartalmaz. A játék három részből áll, de ezt nem tudatosítjuk. Ha megkérdezik, hogy mi célt
szolgál a jobb oldali cs. d. rovat, csak annyit válaszoljunk, hogy később szükség lehet rá.

1.rész:
Az egyéni döntések ( a lapon e.d. rovat) meghozatala idején néhányan szeretnének plussz
információkhoz jutni. Ezt használjuk fel arra, hogy illusztráljuk: a döntési helyzet általában
információszerzési tevékenységet mozgósít.
A feladatnak nincs időkorlátja, de a lassúbb döntésűeket a helyzetből fakadó hangulatban
sürgessük: igyekezzenek, mert meleg van, kevés az ivóvíz, indulni kell!

2. rész:
Amikor mindenki elkészült az e.d. rangsorral, alakítsanak ki 4-5 fős kiscsoportokat.
„Eddig mindenki kapitány volt, most közlegény lesz. Az egyéni döntések összehasonlításával,
megvitatásával konszenzusra kell jutni: a csoport alakítson ki egyetlen végleges rangsort. Ezt
írják be a jobb oldali cs.d. rovatba.”
Amennyiben itt is merülne fel újabb kérdés, ugyanúgy járjunk el, mint az 1. résznél; azaz
többnyire halk nem tudom a válasz, vagy a fent leírt néhány esetben hangosan közölt fel-
világosítás.
A vita a következő játékszabályok betartása mellett lesz a legeredményesebb:
- ne az egyéni rangsorok görcsös védelme, hanem a logikus érvelés domináljon;
- az egyéni véleményeket nem szabad könnyen feladni;
- kerülni kell az olyan módszereket, melyeknek gyakori, ki nem mondott célja a
konfliktusok elkerülése. Pl. szavazás, a többségi vélemény „demokratikus” (persze inkább
automatikus) elfogadása.

A vita folyamán ezt a három alapelvet legalább kétszer ismételjük el.

3. rész:
A tanulságok levonásához egy kicsit számolnunk kell.
a) Irja mindenki a saját (e.d.) rangsora elé a baloldalra, a szakértők által megadott optimális
rangsort; (írjuk táblára, vagy egyszerűen csak diktáljuk le a tréner lapján levő rangsort.) ha
szükséges, az indoklást is használhatjuk ugyanonnan.
b) Vonjuk ki egymásból a saját és a hivatalos rangsor számait.
c) Adjuk össze a különbségeket (előjel nélkül, tehát az abszolút különbségeket számolva);
Minél kisebb a végösszeg, annál jobb volt a rangsor.

24 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

d) Csoportonként (egy-egy csoporttag) számolja ki az egyéni különbségek átlagát.


e) A csoport döntés (cs. d.) rangsorát is számoljuk végig a szakértői rangsorral. Adjuk össze
a különbségeket (mint a c. pontnál).

A tréner írja fel az eredményeket a táblára, azaz csoportonként az egyéni különbségek átlagát
és a csoportdöntés különbségét. Pl:
Egyéni különbség átlaga csoportdöntés
A – csoport: 44 40
B – csoport: 48 39
C – csoport: 51 46

Látható, hogy a B – csoport győzött, mivel nekik van legnagyobb esélyük a túlélésre.
A csoportdöntések számainál jobb egyéni eredmények döntéshozóit megkérdezzük, hogy
miért adták fel a jó elképzeléseiket.
Végül megbeszéljük a legfontosabb tanulságokat.
Nemzetközi tapasztalatok szerint 100-ból 98 esetben a csoportos döntés jobb, mint az egyéni
különbségek átlaga.
Vagyis a vita, a konszenzusra törekvés szinte törvényszerűen kedvezőbb eredményre vezet.
Néha megkérdezik, hogy miből adódik az a néhány eset, amikor a csoport döntése rosszabb az
egyéni különbségek átlagánál. Valószínűleg abból, hogy egy erőszakos, meggyőzhetetlen
vezető ráerőlteti a saját rossz megoldásait a csoportra.
Egy ilyen parancsnok hajótörés esetén életveszélyes.

25 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hajótörés az óceánon – feladatlap

Képzeld el, hogy egy yachton utazol a Csendes – óceán déli részén.
Ismeretlen eredetű tűz következtében a hajó most lassan süllyed. Helyzetetek az óceánon
nem meghatározott, részben mert lényeges, a navigáláshoz szükséges eszközök megsem-
misültek, részben mert a legénységet túlzottan lekötötte a tűz lokalizálása.
Az egyetlen dolog, amit meg tudtok saccolni az annyi, hogy kb. 1000 mérföldre vagytok a
legközelebbi szárazföldtől.

Az alábbiakban 15 olyan cikk van felsorolva, melyek a tűz után is épek maradtak. Ezeken
kívül van még egy használható felfújható gumicsónak evezőkkel együtt, elég nagy ahhoz,
hogy az életben maradt embereket, valamint az épen maradt tárgyakat elbírja.

A túlélők zsebeiben talált dolgok a következők: egy doboz cigaretta


néhány doboz gyufa
8 db 1 dolláros bankjegy

Rangsorold az alábbi 15 tárgyat abból a szempontból, hogy azok mennyire fontosak a túlélés,
megmenekülésed szempontjából. Egyes számmal jelöld a legfontosabb tárgyat, kettessel a
második legfontosabbat, és így tovább. A számozásban juss el a tizenötig, a legkevésbé fontos
tárgyig. ERRE A MUNKÁRA 10 PERC VAN !

e. d. cs. d.

………. Szextáns ……….


………. Borotválkozótükör ……….
………. 20 liter ivóvíz tartályban ……….
………. szunyogháló ……….
………. Egy láda élelmiszer ……….
………. Térképek a Csendes Óceánról ……….
………. Ülőpárna (úszást segítő eszköz) . ………
………. 8 liter gázolaj tartályban ……….
………. Kis tranzisztoros rádió ……….
………. Cápariasztó szer ……….
………. 10 nm fényvédő műanyag ……….
………. 1 liter 80 fokos rum ……….
………. 10 m hosszú nylonkötél ……….
………. Két doboz csokoládé (0.5 kg) ……….
………. Horgászfelszerelés műcsalival ……….

26 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A hajótörés az óceánon tréning USA NAVI megoldása

Szextáns 15
Borotválkozótükör 1
20 liter ivóvíz tartályban 3
szunyogháló 14
Egy láda élelmiszer 4
Térképek a Csendes Óceánról 13
Ülőpárna (úszást segítő eszköz) 9
8 liter gázolaj tartályban 2
Kis tranzisztoros rádió 12
Cápariasztó szer 10
10 nm fényvédő műanyag 5
1 liter 80 fokos rum 11
10 m hosszú nylonkötél 8
Két doboz csokoládé (0.5 kg) 6
Horgászfelszerelés műcsalival 7

27 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A Kanizsa – négyszög

Az emberi agy be van programozva arra, hogy mintázatokat keressen, akár valódiak e
mintázatok, akár nem, mivel jobban szeretjük rendezettnek tekinteni a világot, mintsem
kaotikusnak. A természet úgy tervezett meg bennünket, hogy benne saját tervrajzunk
mintázatait lássuk meg.
A Kanizsa-négyszög egy négyzet illúzióját kelti, de a négyzet valójában nincs ott.
A négy apró körcikk, derékszögű kivágásával egymás felé fordulva, négy határvonal és az
általuk körülvett belső tartomány képzetét kelti. De igazi négyzet nincs az ábrán. A négyzet az
elménkben található. Úgy látszik, mintha lenne ott valami, holott a valóságban nincs ott
semmi. Nekünk, mintázatot kereső fajnak, jószerivel lehetetlen nem látnunk a mintázatot.

28 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A motivációs háttér felderítése - gyakorlat

A szociológus Herzberg szerint a korábbi motivációs elméletek olyanok voltak, mintha egy
kutya idomitásáról szólnának. Ha azt akarja az ember, hogy egy kutya mozogjon, belerug
hátulról, vagy csontot kínál neki elölről. Az egyik kényszerítés, a másik csábítás. Korábban az
embereknél is alkalmaztak fizikai kényszert, aztán ezt felváltotta a lelki kényszer. Ijesztgetés,
fenyegetés, büntetés.
Majd következtek a csábítások: munkaidő csökkentés, emelkedő bérek, juttatások,
színdinamikával kipingált műhelyek, folyton mosolygó vezető. Ezek mind külsődleges
tényezők. Nyugati gondolkodásmód. Holott az a kérdés, hogy nem tudnánk-e „generátort”
beépíteni az emberbe. (Nem elemet – hangsúlyozta Herzberg – mert az gyakran lemerül,
állandóan új kell helyette, hanem valódi generátort, ami magától megy.) Herzberg szerint ez
lehetséges.
Kutatásai meggyőzték arról, hogy az igazán motivált emberek belülről fűtöttek. Azok a
tényezők hajtják őket, amelyeket elnevezett motivátoroknak. A többi tényezőt detonátornak
nevezte. Ezek a higiénés tényezők – vagyis a tág értelemben vett egészséges környezet
feltételei.

Motivátorok: Detonátorok:
Munkaköri felelősség Munkabiztonság
Erőfeszítést igénylő munka Jó kapcsolat a munkatársakkal
A jó munka elismerése Világos munkahelyi politika
Előrehaladás és tanulás Kedvező nyugdíj elérése
Lehetőségek az eredményességre Magas fizetés
Önálló munkaidő beosztás Járulékos szolgáltatások
Részvétel a döntésekben Magas pozíció a szervezetben
Körültekintő vezetés
Jó munkakörülmények

Sajnos, több a detonátor, mint a motivátor.


A detonátorok megléte nem motivál, de hiánya idegessé, ingerültté, rosszkedvűvé,
ellenségessé tesz. Ha sok detonátor hiányzik egy munkahelyen az robbanáshoz vezet (kilépés,
selejt, sztrájk).
A kérdőív kitöltése után ismertessük a hallgatókkal a csoportosítást.
Kérjük meg a hallgatókat, hogy mind a motivátorok, mind a detonátorok betűit írják le a felső
pontozott sorra. Utána írják alá az általuk adott rangszámokat és végül adják össze a két 6-os
csoport számait.
Az a jó, ha a motivátorok oldalán lesz a kisebb szám, mivel ez azt jelenti, hogy a tényezők
ezen csoportja előrébb áll a rangsorban.

Ideális (de valószínűtlen) esetben ilyen sorrend alakulna ki:

motivátor: detonátor:
a c e f i l b d g h j k
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

21 57

29 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

(Azt, hogy jól számoltunk-e, úgy tudjuk ellenőrizni, hogy a két oldal összegének 21+57
mindig 78-at kell kiadni.)

A motivációs háttér felderítése - kérdőív

Rangsorold a következő tizenkét tényezőt! Amit a legfontosabbnak tartasz, az legyen az 1-es,


a legkevésbé fontos a 12-es. Holtverseny (azaz több azonos sorszám) nem lehet.

Rangsor:

a) felelősségvállalás ……….

b) magas kereset ……….

c) fejlődési lehetőség ……….

d) jó beosztás, státusz ……….

e) eredményesebb munka ……….

f) a várható elismerés ……….

g) személyes kapcsolatok ……….

h) tárgyi munkakörnyezet ……….

i) részvétel a döntésekben ……….

j) biztonságos munka ……….

k) vállalati politika ……….

l) érdekes munka ……….

Motivátor: Detonátor:

…………………………………… ………………………………………

…………………………………… ……………………………………….

30 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A piramis lépcsőin – gyakorlat leírása

Instrukció:
Ne mondjuk meg előre, hogy mit jelent a cím, vagy hogy pontosabban mit vizsgál a kérdőív.
Amennyiben az állítások nem jól értelmezhetők, segítsünk pontosítani jelentésüket. Ehhez
tudnunk kell, hogy a következő rendben képviselik a Maslow -–féle hierarchia szintjeit:

Fiziológiai szükségletek: 1., 4., 9.


Biztonsági szükségletek: 5., 10., 12.
Szociális szükségletek: 2., 11., 13.
Megbecsülési szükséglet: 3., 7., 14.
Önmegvalósítási szükséglet: 6., 8., 15.

Kitöltési instrukcióként közöljük, hogy mindenütt, ahol az állítások nem utalnak másra, a
válaszolók saját magukra vonatkoztassák a véleményeket. Amikor elkészült mindenki a
jelölésekkel, osszuk ki az értékelő lapot. Ha valaki nem igazodna el az értékelés módszerében,
segítsük, vagy kérjük meg a szomszédokat együttműködésre.

Értelmezzük úgy a kapott pontokat, hogy a +4 vagy +6 –os szint szükséglete motiválja
leginkább a hallgatót, míg a negatív zónába került szükségletek vagy kielégítettek, vagy vala-
milyen egyéni okból nem hatnak rá.
A szomszédok cseréljék ki értékelő lapjaikat és beszéljék meg, mi motiválja a másikat.

31 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A piramis lépcsőin – kérdőív


Karikázza be azt a számot, amelyik legközelebb áll a véleményéhez!
Kódszámok jelentése:
Nem tudom: 0 Teljesen egyetértek: +2 Kevésbé értek egyet: -1
Nagyjából egyetértek: +1 Nem értek egyet: -2

Az a legjobb teljesítményfokozó, ha
1. igen jól megfizetik az embert. +2 +1 0 -1 -2

Nagyon fontos nekem, hogy érzelmileg


is kötődjem a munkacsoportomhoz. +2 +1 0 -1 -2
2.
Sokat adok arra, hogy környezetem
elégedett legyen a munkámmal. +2 +1 0 -1 -2
3.
A legfontosabb szükségleteink
függetlenek a munkától. +2 +1 0 -1 -2
4.
A stabil munkahely ma mindennél
fontosabb. +2 +1 0 -1 -2
5.
Szinte minden munkát lehet jobban és
még jobban csinálni. +2 +1 0 -1 -2
6.
A vezető nyilvánosan ismerje el az
átlagosnál jobb teljesítményeket. +2 +1 0 -1 -2
7.
A folyamatos tanulás és fejlődés
nagyon fontos a munkában. +2 +1 0 -1 -2
8.
Lakáskörülményeim javítása elsőrendű
számomra. +2 +1 0 -1 -2
9.
Az eredményesség záloga a feladatok
részletes leírása. +2 +1 0 -1 -2
10.
A munkahelyen kialakuló barátság
gazdagabbá teszi az életet. +2 +1 0 -1 -2
11.
A nyugdíjjogosultság a munkaviszony
határozott vonzereje. +2 +1 0 -1 -2
12.
A közösségi szellem erősítése a
13. vezetőnek mindennapi feladata. +2 +1 0 -1 -2

Akit a többiek tisztelnek és becsülnek,


14. +2 +1 0 -1 -2
az boldog ember.
Az igazán jó munka teljes mértékben
+2 +1 0 -1 -2
15. igényli a képességeimet.

32 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A piramis lépcsőin – értékelés

Írja be a bekarikázott (előjeles) számokat a megfelelő helyre:

V. Önmegvalósítási szükséglet IV. Megbecsülés iránti szükséglet


Az állítás száma Pontszám Az állítás száma Pontszám
6. ………… 3. ……………
8. ………… 14. ……………
15. __________ 7. __________
Összesen: Összesen:

III. Szociális szükséglet II. Biztonsági szükséglet


Az állítás száma Pontszám Az állítás száma Pontszám
2. ………… 12. ……………
11. ………… 10. ……………
13. __________ 5. __________
Összesen: Összesen:

I. Fiziológiai szükséglet
Az állítás száma Pontszám
1. …………
4. …………
9. __________
Összesen:

Az összesítések alapján jelölje be és kösse össze a vonatkozó rácspontokat:

-6 -4 -2 0 +2 +4 +6
V. Önmegvalósítási szükséglet . . . . . . .
IV. Megbecsülés iránti szükséglet . . . . . . .
III. Szociális szükséglet . . . . . . .
II. Biztonsági szükséglet . . . . . . .
I. Fiziológiai szükséglet . . . . . . .

33 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Vásárlás a cipőboltban – gyakorlat leírása

Hatás:
- az egyéni és páros problémamegoldás érzelmi gátjainak megtapasztalása;
- a személyközi kommunikáció verbális és nem verbális tényezőinek tudatosítása;
- a személyközi kommunikációt akadályozó egyes tényezők vizsgálata.

Körülmények:
- tetszés szerinti létszámú csoport;
- szokásos csoporthelyzet, a gyakorlat második részében a kör egyik oldalán két székkel,
ahol a páros munka folyik.

Eszközök:
- Tábla és kréta vagy tacepao filctollal;
- Papír és íróeszköz;
- Video berendezés kamerával.

Lebonyolítás:
- A csoportvezető közli a résztvevőkkel, hogy elmond egy rövid történetet, amelynek végén
egy kérdést tesz fel. Arra kéri őket, hogy jól figyeljenek, és a kérdésre fejben adják meg a
választ.

- A történet: Egy kisvárosi cipőboltba bemegy valaki nyitás után, és vesz magának egy
cipőt, ami 600 forintba kerül. Egy ezerforintossal fizet, de a boltosnak még nincs pénze a
kasszában, ezért a szomszédos postán felváltja az ezrest. Odaadja a vevőnek a cipőt és a
visszajáró pénzt, aki távozik. Fél óra múlva bejön a boltba a postás, és közli, hogy a
nemrégen felváltott ezer forintos hamis. Ezért arra kéri a boltost, hogy vegye vissza, és
adjon helyette jó pénzt, mert nyilvánvalóan tőle származik a hamis bankjegy. A boltos
odaad ezer forintot a postásnak, és megsemmisíti a hamis ezrest.

Kérdés: ha nem számítjuk a cipő árát, mennyi a boltos vesztesége?

- Amikor mindenki fejben válaszolt a kérdésre, a táblára egymás mellé írjuk a – várhatóan
többféle eredményt.
- Megkérünk két önként jelentkezőt (olyanokat akik különböző eredményre jutottak), hogy
üljenek ki a két székre, és öt perc alatt együttesen jussanak el a helyes megoldáshoz. A
folyamatot videón rögzítjük.
- Ezután még 4-5 további párt megkérhetünk ugyanerre.
- A páros feladatmegoldások után közöljük a helyes választ: 400 forint.
(szükség esetén papírpénzzel lejátszhatjuk a történteket.)
- Megbeszéljük a gyakorlat tanulságait, különös tekintettel a problémamegoldás személyi és
csoportos gátjaira. A páros munkák megbeszélésénél ezenkívül a személyközi
kommunikáció sajátosságaira és akadályaira is kitérünk, felhasználva a videofelvételeket.

34 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A fogoly dilemmája

Az, hogy rácsot látsz magad előtt, még nem jelenti,


hogy fogoly vagy. Lehet, hogy te vagy kívül.

A fogolydilemma a játékelmélet leghíresebb problémája. Egyik változata:

A rendőrség elfog két régóta körözött tettestársat, akik együtt egy súlyos bűnt követtek el.
Közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy valóban ez a két ember volt a tettes, csupán egy súlyos
gyorshajtás bizonyítható egyértelműen rájuk. A vizsgálóbíró nagyon szeretné végre lezárni az
ügyet, ezért a következő ajánlatot teszi külön-külön mindkét fogolynak, akiket külön
cellákban helyeztek el:
"Ha beismerő vallomást teszel, és ezzel segítesz tisztázni ezt az ügyet, szabadon engedlek, azt
a kis sebességtúllépést pedig elfelejtjük. Ebben az esetben a társadat 10 évre bevarrjuk a
börtönbe, és a dolog ezzel végleg lezárul. Ez az ajánlat azonban csak akkor érvényes, ha a
társad nem vall, s így nem segít nekünk az ügy tisztázásában. Ha ő is vall, akkor nem sokat ér
a te vallomásod, hiszen anélkül is tudunk mindent. Ebben az esetben mindketten 5 évet
kaptok. Ha egyikőtök sem tesz vallomást, lelketek rajta, de akkor rendkívül szigorúan fogjuk
megítélni azt a csúnya száguldozást, és mindkettőtöket 1-1 évre lecsukunk. Végül:
tájékoztatlak, hogy társadnak pontosan ugyanezt az ajánlatot tettem. Holnap tíz órakor várom
a választ - tizenegy órára szabad lehetsz!"

a másik tettestárs

vall nem vall

vall -5, -5 0, -10


az egyik tettestárs
nem vall -10, 0 -1, -1

A táblázat mindegyik cellájában az első szám az egyik tettestárs "eredményét" mutatja, a


második szám pedig a másikét. Mivel tíz évet ülni rosszabb, mint ötöt, az évek mennyiségét
negatív "eredménynek" kell tekintenünk. Az adott esetben az elképzelhető legjobb eredmény
a nulla.

Két logikus megoldás

A két tettestársat semmiféle érzelmi szál nem köti egymáshoz, társulásuk teljesen alkalmi
volt. Mindkettő egyetlen célja, hogy a helyzetet a lehető legolcsóbban megússza. Mi
számukra a logikus: vallani, vagy nem vallani?

35 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Így gondolkodik az egyik:


Ha a társam vall, akkor két eset lehet: ha én is vallok, öt évet kapok, ha nem vallok, tízet. Ha
tehát a társam vall, jobb, ha én is vallok.
Ha a társam nem vall, akkor szintén két eset lehet: ha én vallok, holnaptól szabad leszek, ha
nem vallok, kapok egy évet. Ha tehát a társam nem vall, akkor is jobb, ha én vallok.
Akár vall a társam, akár nem, én akkor járok jobban, ha vallok. Harmadik eset nincs, hiszen a
társamnak csak ez a két választása lehet. A logika tehát azt parancsolja, hogy valljak.

A logika ugyanezt parancsolja a másik fogolynak is. Tehát mindketten - logikus lények lévén
- vallani fognak. Mindketten kapnak 5-5 évet, holott ha egyikük sem vallott volna, 1-1 évvel
megúszhatták volna. Ez a fogolydilemma.

A következő gondolatmenet legalább olyan logikusnak látszik, mint az előbbi:


A társamat nem szeretem különösebben, érzelmek tehát nem befolyásolnak. Ugyanakkor
tudom, hogy a társam éppoly értelmes és racionális lény, mint én. Különben nem
szövetkeztem volna vele. Tudom továbbá, hogy a társam pontosan ugyanolyan helyzetben
van, mint én: éppúgy nem fűzi hozzám érzelem, és pontosan ugyanazt az ajánlatot kapta, mint
én. Ő is a saját érdekei és a logika alapján fog dönteni, akárcsak én.
A logika mindig ugyanarra az eredményre vezet. Kétszer kettő az négy, bárki számolja is ki.
Tehát a társam ugyanazt a döntést fogja hozni, mint én. Tehát, ha én arra az eredményre jutok,
hogy vallok, akkor biztos lehetek abban, hogy ő is arra az eredményre jut, hogy vallani fog;
ha pedig az én gondolatmenetem oda vezet, hogy nem vallok, akkor az övé is oda fog vezetni.
Mármost ha a következtetésem az, hogy vallok (és akkor persze az övé is), akkor öt évet
kapok (és persze ő is), ha pedig a következtetésem az, hogy nem vallok (és akkor persze
társam is erre az eredményre jut), akkor egy évet kapok. Egy évet kapni jobb, mint ötöt. Tehát
nem vallok.
Ez a gondolatmenet éppoly logikusnak látszik, mint az előző.

Hétköznapi fogolydilemmák:

Két benzinkút van egymás mellett az úton. Mindkét benzinkút tulajdonosának minden hónap
elején döntenie kell a következő hónapi árról, és az állam törvényei nem engedik meg, hogy
hónap közepén árat változtassanak. A következő havi árat a hó első napján éjfélkor ki kell
írni.
Az egyik kút tulajdonosa éjfél előtt így morfondírozik: a múlt havi áron volt egy kis
nyereségem, de nem túl sok. Ha a másik kút eltűnne, és az én forgalmam megduplázódna,
akkor már hatalmas nyereséget kaszálhatnék, mivel a kút fenntartásának költségei ettől alig
nőnének. Ez akár egy kis áldozatot is megérne. Mi lenne, ha egy kicsit csökkenteném az árat?
Ezzel ugyan kevesebbet nyernék egy-egy liter benzinen, de a forgalmam megduplázódna, és
az bőven megérné.
A két kút tulajdonosa bonyolult számításokba kezd, és azt kapja eredményül, hogy ha
csökkentené az árat, és ezzel a másik kút közönségének csak a felét sikerülne magához
csábítania, akkor a jelenlegi 1 egységnyi nyeresége 4 egységnyire nőne. Felmerül azonban
benne a kétely: mi történne, ha a másik kút tulajdonosa is ugyanígy gondolkodna, és ő is
csökkentené az árat. Ebben az esetben a forgalma semmivel sem nőne! Gondterhelten ismét
számításokba fog, és kideríti, hogy a csökkentett áron ugyanilyen forgalom mellett a
következő hónapban a kútja nullszaldós lenne. Nem érdemes tehát engednie az árból. A kétely

36 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

azonban, ha már egyszer megfogant benne, tovább dolgozik, és újabb számításokra ösztökéli:
mi történik akkor, ha ő megtartja a múlt havi, magasabb árat, és a másik benzinkutas mégis
úgy dönt, hogy árat csökkent. A számítás eredménye lesújtó: oly magasak a fenntartási
költségek, hogy fele forgalom mellett még akkor is erősen veszteséges lenne a kútja, ha a
magasabb áron adja a benzint; a veszteség 3 egység.
Közben közeledik az éjfél, ki kell tennie az új árat, ha változtatni akar. A biztonság kedvéért
elkészíti az új táblát a csökkentet árral, hogy ha azt látná, hogy a szomszéd árat csökkent,
akkor gyorsan ő is csökkenthessen, elkerülendő a tönkremenéssel felérő 3 egységnyi
veszteséget. Kiballag a táblával éjfélkor a kúthoz, és látja, hogy a másik kutas is
gondterhelten ballag a kútja felé, hóna alatt egy kis táblával. Már épp szólni akarnak
egymásnak, amikor látják, hogy szemben ott áll az állam retteget ellenőre, aki azt vizslatja,
hogy mi a helyzet az árakkal éjfélkor. Tárgyalásokra nincs idő, azonnal dönteni kell mindkét
kutasnak: kiteszi-e az új táblát az alacsonyabb árral, vagy otthagyja a régit.

A helyzet összefoglalva:

A másik kutas
árat csökkent nem csökkent

árat csökkent 0, 0 4, -3
az egyik kutas
nem csökkent -3, 4 1, 1

Látható, bármit is tett a másik kutas, az egyik mindkét esetben jobban jár az árcsökkentéssel.
Ha a másik kutas csökkentett, akkor az egyik kutas elkerülheti a veszteséget, ha pedig a másik
kutas nem csökkentett, akkor az egyik megnégyszerezheti a nyereségét. Ott, éjfélkor tehát a
mohóság és a veszteségtől való félelem egyaránt az árcsökkentés mellett szól, de ha
mindketten ezt teszik, mindketten elvesztik az összes nyereségüket.

A fogolydilemma elsősorban a kooperációról szól, annak szükségességéről és sokszor


elkerülhetetlen nehézségeiről. A példákban a két stratégia egyike kooperatív, a másik
versengő.
A kooperáció a legtöbb esetben valamiről való lemondást jelent.

Többszemélyes fogolydilemmák - a közlegelő problémája:

Egy falunak van egy közös legelője. A faluban tíz gazda tart tehenet, és mind a tíz tehén jól
ellegelészik a közös réten, szép kövérre híznak, és közben nagyjából le is legelik a mezőt. A
gazdák szépen gazdagodnak, és idővel egyik-másik megengedheti magának, hogy két tehenet
is tartson. Amikor az első gazda beküldi a második tehenét a rétre, még alig érezhető valami
változás, legfeljebb egy árnyalattal kevesebb fű jut egy-egy tehénre, és egy picivel kevésbé
lesz kövér mindegyik tehén. Amikor a második-harmadik gazda is beküldi második tehenét,
még akkor sem történik semmi különös baj. A tehenek ugyan érezhetően szikárabbá válnak,
de még mindegyik jóllakott, egészséges. Amikor azonban a hetedik gazda is eljut oda, hogy
megvegye második tehenét, a tehenek már szemmel láthatóan mind éheznek, és a tízenhét

37 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

tehén értéke összesen nem éri el azt a szintet, mint amennyit a tíz kövér tehén eleinte ért. Mire
mind a tíz gazda eljut oda, hogy két tehene legyen, minden tehén éhen pusztul. Mindeközben
végig az a helyzet, hogy két tehén többet ér, mint egy, úgyhogy végig mindenkinek érdemes
megvennie a második tehenét, mindaddig, míg mind éhen nem hal.

Többszemélyes fogolydilemmára jellegzetes példa a pánikhelyzet, pl. amikor tűz üt ki egy


helyiségben, ahol sokan vannak. Ennek speciális esete, amikor a helyiség ajtaja befelé nyílik.
Ilyenkor a kooperatív viselkedés az lenne, ha mindenki tenne két-három lépést visszafelé. Így
könnyen ki lehetne nyitni az ajtót, és mindenki megmenekülhetne. Általában nem ez történik,
hanem a legtöbben egyenesen az ajtó felé rontanak, és így az emberek agyonnyomják
egymást.

Sokmenetes fogolydilemmák:

A fogolydilemma alap sztorijában csak egyetlen választási lehetőségem van, amellyel minden
eldől. Ha a két bűntárs egyikeként egyszer nem kooperáltam, és a partner elkövette azt a
baklövést, hogy kooperálni próbált, akkor tíz évig biztosan nem fogja ezt a szememre hányni.
Ha pedig ő sem kooperált, nincs mit a szememre vetni, amikor öt év múlva szabadulunk.
Más a helyzet akkor, ha ugyanazzal a partnerrel várhatóan még sokszor kerülünk hasonló
helyzetbe. Ilyenkor számot kell vetnünk azzal is, hogy ha egyszer nem kooperáltunk, akkor
örök versengésre ítéltük magunkat, mert az a partner, akit egyszer átvertünk, aligha fog
legközelebb bízni bennünk, és esze ágában sem lesz azt a gondolatmenetet követnie, amely a
kölcsönös kooperációhoz vezet.
Sokmenetes fogolydilemma a két benzinkutas esete, hiszen a következő hónapban ugyanezzel
a dilemmával fognak találkozni, hacsak az, aki egyoldalúan kooperált, közben tönkre nem
megy.
Ha a játék több fordulóból áll, akkor nem csak az a két tiszta stratégia létezik, hogy
kooperálok vagy versengek, hanem bonyolult hosszú távú stratégiák is rendelkezésre állnak.
Pl. először kooperálok, de ha az ellenfelem nem viszonozza ezt, akkor soha többé. Másik
lehetséges stratégia az, hogy én mindig kooperálok, hátha ezzel előbb-utóbb jobb belátásra
tudom bírni az ellenfelemet.

Létrejöhet-e kooperáció egy olyan világban, ahol mindenkit csak a saját érdeke vezérel?
Egy nemzetközi kutatás megállapította, hogy a nyertes stratégia öt meghatározó
személyiségvonással rendelkezik:
1) Barátságosság:
ez azt jelenti, hogy sohasem kezdeményez versengést. Verseng, de sohasem teszi elsőként.
2) Megbocsátás:
nem haragtartó, az ellenfél "ballépését" követően hajlandó visszatérni a kooperálásra.
3) Provokálhatóság:
ez azt jelenti, hogy amennyiben az ellenfél verseng, azt viszonozza.
4) Reakcióképesség:
vagyis, az adott válasz nagymértékben függ az ellenfél stratégiájától.
5) Kiismerhetőség.

Az öt tulajdonság alkalmazásával egy tisztán önző környezetben is kialakulhat stabil


kooperáció.

38 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha megvan bennünk ez az öt személyiségvonás, akkor képesek lehetünk stabil kooperáció


kialakítására akkor is, ha céljaink amúgy színtisztán önzőek.

A fogolydilemmában a közösségi és az egyéni érdek konfliktusa, a bizalom és az árulás, a


mohóság és a félelem, a bosszú és a megbocsátás motívumai mind megtalálhatók.

Egyéb megfigyelések:
A tét értékének növekedésével arányosan csökken a kooperativitás.
A versengő stratégia választásában egyforma arányban játszik szerepet a mohóság és a társ
árulásától való félelem (azaz bizalmatlanság).
A kommunikálás - bár kis mértékben, de - növeli a kooperatív válasz esélyét. A
kommunikáció során nemcsak az tudatosodik a résztvevőkben, hogy mi a közös érdekük,
hanem elmélyül bennük a kiszolgáltatottság érzése is.

Hogyan lehet az embereket a legeredményesebben kooperációra késztetni?


Úgy, hogy ha megértetjük velük, hogy csakis akkor nyerhetünk sokat, ha azt a másik adja,
azaz ha a másik kooperál.

39 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Dollárárverés - gyakorlat

Eladó egy dollár. Kikiáltási ára egy cent. Aki ennyit ajánl érte, már viheti is, hacsak valaki
más nem ajánl többet. A játék az árverések szokásos szabályai szerint folyik, egyetlen
kivétellel.
Ez a kivételes szabály az, hogy nemcsak annak kell megfizetnie azt a pénzt, amennyit ajánlott
a dollárért, aki a legmagasabb árat mondta, hanem annak is, aki az utolsó előtti ajánlatot tette.
Aki az utolsó, legmagasabb árat ajánlotta, az fizet, amennyit mondott, és viheti a dollárt, aki
viszont az utolsó előtti, az is fizet, de nem kap semmit.
Érdemes kikötni, hogy a tét maximális emelése 10 cent legyen, nehogy valaki elronthassa a
játékot azzal, hogy rögtön 99 centes licittel indít, és ezzel értelmetlenné teszi a folytatást,
mivel ezután más már biztosan nem nyerhet. Ámbár, még ilyenkor is többnyire akad olyan,
aki meg akarja büntetni a játékrontót, és lemondva a nyereségről, felajánl 100 centet a
dollárért, hogy a játékrontó veszítsen 99 centet. A játék így is beindul, rögtön magasabb
szinten.
Látszólag nem sok értelme van annak, hogy az is fizessen, akit túllicitáltak, aki tehát végül
nem vásárol semmit. Ennek ellenére Shubrik - aki 1971-ben tette először közzé ezt a játékot -
leírta, hogy társasági tapasztalatai szerint átlagosan 340 centért kelt el az egydolláros
bankjegy.
A játék menetében általában három döntő pillanat van.
Az első döntő pillanat az, hogy egyáltalán beindul-e a játék. Bulikon szinte mindig beindul.
Elég, ha a játékvezető (kikiáltó) bedobja a játékot, elmondja a szabályokat, és egy kicsit
bohóckodik: Nos, senkinek nem ér meg egy centet a dollárom? Ahá, te mondtál egy centet -
senki többet? Senkinek sem ér meg két nyamvadt centet egy valódi dollár?
Ha elhangzott az első két licit, a gépezet beindult. A licitálás közben a játékosok valahogy így
gondolkodnak: Hagyjam veszni a túllicitált 20 centemet, amikor 22 centért még mindig
megkaphatom a dollárt? De az ellenfél is hasonlóan gondolkodik: Inkább adok 23 centet egy
dollárért, mint hogy veszítsek 21-et.
A második döntő pillanat az, amikor a licit eléri az 50 centet. Ekkor a következő játékosnak
már legalább 51 centet kell licitálnia. Nyílván felötlik benne, hogy ha tovább licitál, a kikiáltó
összességében már nyerni fog az üzleten, de általában elhessenti ezt a sötét gondolatot azzal,
hogy még mindig olcsón megkaphatja a dollárt. Ebben kicsit segíthet a kikiáltó további
mórikálása, de az esetek többségében erre már nincs szükség. Ha pedig a játékosok egyszer
túllépték az 50 centet, a licit szinte biztosan eljut 99 centig.
A harmadik döntő pont az, amikor valaki bevágja, hogy ő 100 centet is ad a dollárért. Ekkor
még úgy gondolhatja, hogy ezzel veszteség nélkül megúszhatja a kalandot. De ezután az
ellenfele azt látja, hogy mondjuk 99 centet veszít, ha feladja, és csak 1-et, ha 101 centet licitál.
Tudja jól, hogy ez irreális, itt már nemcsak összességében nyer a kikiáltó, mint az 50 centes
határ után, hanem most már a licitáló önmagából is veszíteni fog. Mégis, ha a partner észre tér
végre, és abbahagyja, akkor ő csak 1 centet fog veszíteni, 99 helyett. De a partner a 101 centes
licit után teljesen hasonló helyzetbe kerül: egy dollárt veszít ha abbahagyja a licitet, és csak 2
centet, ha 102 centet licitál. Innen már általában nincs megállás.
A játék utáni beszélgetésben a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy ellenfelük teljesen őrült; hát
normális az, aki egy dollárért egy dollárnál többet licitál? Azt csak nagyon kevés személy
említette meg, hogy ő is ezt tette.
Ugyanígy alakult a játék, ha nem bankjegyért, hanem valamilyen tárgyért folyt a licit.
Ilyenkor az a pillanat, amikor a licit átlépte a tárgy szubjektív értékét, különösen erős

40 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

pszichológiai fordulópontnak bizonyult. Ez után már nincs visszaút, ha egyszer valaki ennél
többet licitált, akkor onnantól a tárgy már minden pénzt megért neki.

Ezt a mindegyik kísérletben stabilan megjelenő drámai jelenséget Macbeth-effektusnak


nevezték el. Macbeth mondja:

"…Most már vesszen értem


minden jog: úgy benne vagyok a vérben,
oly messze, hogy átgázolni is,
visszafordulni is egyformán nehéz,
s tervek sürgetnek, agyam csupa láz.
Gyors cselekvés kell, nem gondolkodás."

A játékok során végzett kérdőíves felmérések szerint az egyes kérdésekre adott válaszok a
licit folyamán alaposan megváltoztak. Eleinte a legtöbb játékos azért licitált, hogy pénzt
nyerjen, más szempontok nemigen voltak fontosak. Később, ahogy a licit haladt, a pénznyerés
fontossága egyre csökkent, és a válaszokban egyre fontosabbá váltak a versengés
szempontjai: be akarom bizonyítani, hogy én vagyok a jobb; nem engedhetem, hogy hülyét
csináljon belőlem a másik stb. A licitálás közben megváltozott a játékosok számára a játék
értelme.

Gyakorlati példák:

Körülnézve a világban látható, hogy a jelenség rendkívül általános. Lényege így


fogalmazható meg: "Már túl sokat befektettünk, nem szállhatunk ki."
Vietnámi háború:
Johnson elnök 1964 és 1968 közötti, a vietnámi háborúval kapcsolatos beszédeinek tartalmát
elemezték, s azt tapasztalták, hogy a háború kiszélesedése során az elnök érvrendszere erősen
megváltozott. Eleinte többnyire olyan fogalmakat hozott kapcsolatba a háború céljával, mint a
demokrácia, a szabadság, az igazság. Később olyan fogalmak domináltak, mint a becsület, a
kommunizmus terjeszkedésének megakadályozása, az, hogy nem bizonyulhatunk gyengének
stb. A változás jellege hasonlított arra, ahogyan a dollárárverés alanyainak mozgatórugói
változtak a licitálás során.
Concorde repülőgép:
Az angol-francia közös fejlesztéssel készült Concorde szuperszonikus repülőgép költségei
meredeken emelkedtek a fejlesztés során, és hamar kiderült, hogy ez a vállalkozás soha az
életben nem lesz nyereséges. Ez már akkor világossá vált, amikor az eredetileg tervezett
fejlesztési költségnek még csak egy kis részét használták el. Ennek ellenére, mind az angol,
mind a francia kormány egyre inkább belebonyolódott az ügybe, és végül az eredetileg
tervezett összeg sokszorosát költötték a fejlesztésre. Még az utolsó csavar behúzása előtti
pillanatban is olcsóbb lett volna végleg abbahagyni az egész vállalkozást, hiszen a Concorde
azóta is veszteséget termel.
Hasonló példa a bős-nagymarosi erőmű építés.
A Concorde-csapda elkerülésében segíthet, ha az ügyeket teljesen új emberek veszik át, pl.
egy olyan kormány, amelyet a korábbi licitálások nem érintettek.

A Concorde vagy az erőmű esete, - de hozhatnánk háborús, vagy fegyverkezési program


példákat is - csak az egyik játékos - a beruházó - részéről felel meg egészen pontosan a

41 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

dollárárverés logikájának. A másik játékos (a fejlesztő, illetve a kivitelező) szempontjából a


költségek emelése, azaz a további licitálás egyértelműen racionális stratégia. Ez a játékos
részben a kikiáltó szerepét is átveszi, például az is az ő érdeke, hogy a "kikiáltási árat" minél
alacsonyabban szabja meg. A beruházás előre haladtával azonban már lényegében a
dollárárverés szerint működnek a dolgok.

További példák a mindennapi életből:


Minél tovább nézünk egy pocsék filmet, annál valószínűbb, hogy végig is fogjuk nézni, holott
annál valószínűtlenebb, hogy a hátralevő időben történjen a filmben valami érdekes. Tudják
ezt a műsorszerkesztők is, és általában a filmek végén sűrítik a reklámokat, amikor a reklám
okozta megszakítás miatt már nemigen fognak az emberek más csatornára kapcsolni.

A sztrájkok is általában a dollárárverés logikája szerint működnek. Gyakori, hogy a sztrájk


által okozott kár már régen meghaladja azt az összeget, amibe a sztrájkolók követelésének
teljesítése kerülne, illetve a munkabeszüntetés miatti keresetkiesés jóval magasabb, mint
amennyit akár évek alatt is hozna a követelések teljesítése. Mégis, mindkét oldal igyekszik
kicsit tovább kitartani, mint a másik, hiszen különben a sztrájk által okozott kárért, illetve
keresetkiesésért a vesztes nem kapna semmit, még egy árva dollárt sem. A legtöbb sztrájk
esetén jól megfigyelhető, hogyan tolódik a vita az anyagi kérdésektől egyre inkább az elvi
kérdések felé, akárcsak a dollárárverés játékosainak értékrendje. A sztrájk vége felé az anyagi
kérdésekben már általában könnyen meg tudnának egyezni a felek, de ez addigra senkit sem
elégít ki, mivel a küzdelem már régen nem erről szól. Ilyenkor egy ügyes közvetítő
felbecsülhetetlen értékű lehet. A bevált technika az, hogy a közvetítő bedob egy olyan elvi
kérdést, amiről egy percig sem szólt a sztrájk, ami sem a munkavállalóknak, sem a
munkaadónak eszébe sem jutott korábban. Mondjuk egy alkalmas pillanatban felveti a
munkaruhák felújításának rendjét. Erről némi vita árán meg lehet egyezni, és mindkét fél
emelt fővel zárhatja le a sztrájkot.

A dollárárverés-játék logikája szerint működnek a versenytárgyalások is: minden résztvevő


befekteti azt a munkát, ami a pályázat elkészítéséhez szükséges. Minél több munkát fektet egy
pályázó a pályázatába, annál jobb az esélye a megbízás megszerzésére. Ugyanakkor csak egy
pályázó nyer, a többi hiába dolgozott.

A dollárárverés működési mechanizmusa tart meg sok embert egy rossz munkahelyen vagy
egy rossz házasságban. De alapjában dollárárverés minden verekedés is; amelyik nem az, az
nem verekedés, hanem verés. ( a boksz az a sport, ahol a győztest is nagyon megverik.)

Hogyan kerülhető el a csapda?


Bizonyos állatok, ha vitájuk támad valamilyen érték, például egy nőstény, vagy egy terület
birtoklási joga körül, nem esnek egymásnak, hanem felállnak egy fenyegető, harci pózba
egymással szemben, és sokáig úgy maradnak. Végül az egyik állat vesztesen eloldalog, és a
másik ezzel megnyerte a vitatott értéket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy akármekkora is a
vitatott javak értéke, egyik állat sem engedheti meg magának, hogy túlzottan hosszú időt
töltsön a pózolással, vannak más létfontosságú teendői is.
Bármelyik állat nyeri is meg a pózolásos harcot, a javak árát mindkét állat megfizette: a
pózolással mindketten elfecsérelték az idejüket. A pózolásos harcok tehát egészen pontosan a
dollárárverés-játék szabályait követik. Amelyik játékos az utolsó másodpercet rálicitálja, az
nyeri el a javakat, a másik pedig nem kap semmit, de egy másodperc híján ő is megfizeti azt,
amit a nyertes.

42 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az állat ösztönösen meghatározza a harc tárgyának értékét, pózolási időben kifejezve.


Figyelembe vesz minden fontos szempontot, az áhított javak szerepét a túlélésben, saját
kondícióját, azt is, hogy mennyi időkiesést tud még valamennyire behozni. Mindezekből kap
egy eredményt, hogy mennyit ér meg neki a nyerés. Ennél többet biztosan nem érdemes
pózolnia; nem ember ő, hogy megengedhessen magának ilyesfajta irracionalitást.
Az állat ösztönösen minden egyes harc előtt elhatározza, hogy történetesen mennyi időt szán a
harcra, és ezt az időtartamot véletlenszerűen jelöli ki. Eszerint minden egyed, minden
alkalommal előre megjósolhatatlan ideig folytatja a pózolást. Ha az ellenfél ez idő alatt
meghátrál, nyert, az adott idő elteltekor azonban nagy hírtelen ő adja fel a harcot. Az
időtartam minden egyes alkalommal megjósolhatatlan, (hogy ne lehessen kiismerni), de úgy
van beszabályozva, hogy átlagosan a vitatott javak tényleges értékét tükrözi.
Egy üzletember nyílván még valami kis nyereséget is bekalkulálna, de a biológiai harc
elsősorban a puszta túlélésért folyik.
Ezzel a stratégiával a harcoló felek kikerülhetik a dollárárverés csapdáját, s nemigen fognak
irreálisan magas árat fizetni.
Ha egy faj egyedei állandóan veszteséges játékokba mennek bele - akár túl hamar hagyják
abba vesztesen, akár győznek, de túl drágán - akkor az a faj hamarosan ki fog pusztulni.
Ha hosszabb ideig pózol, mint amennyit a javak megérnek, akkor hosszú távon még
győztesen is veszteségesen zárja a dolgot, ha rövidebb ideig, akkor csak nagyon ritkán fog
nyerni.
A harc kezdetekor a felek nem tudják egymásról, hogy a másiknak konkrétan mennyit érnek a
vitatott javak. Ezt mindenki magáról tudja, és aszerint választja ki véletlenszerűen a saját
pózolási időtartamát. Így alakul ki az egyensúly.
Kísérletek igazolták, hogy a pózolás hossza egy-egy állatnál valóban harcról-harcra változik,
és meglehetősen véletlenszerű.

Mindezek alapján mondható, hogy az állatok az embereknél sokkal racionálisabban oldják


meg azokat a helyzeteket, amelyek a dollárárverés logikája szerint működnek. Nemigen adnak
egy 1 dollár értékű dologért sokkal többet, mint egy dollár, igaz, hogy sokkal kevesebbet sem:
a legtöbbször megadják az árát, nagyjából annyit, amennyit ér.

Nekünk embereknek megadatott, hogy józan belátás és tudatos gondolkodás alapján,


kölcsönös megegyezéssel esetleg olcsóbban is megszerezzük a létfontosságú javakat.
Módunkban áll harc helyett megegyezni, vagy ha erre nincs lehetőség, kialakíthatunk
magunkban olyan erkölcsi elveket, amelyek a közösség javát jobban szolgálják, mint a nyers
harc. Ezt néha meg is tesszük, máskor viszont, mint azt az élet dollárárverés-típusú játékai
mutatják, irreálisan magas árat is hajlamosak vagyunk megfizetni.

43 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hídépítés I. - gyakorlat

Instrukció:
5 fős csoportok. Egy vezetőt válasszanak maguk közül.

Feladat:
Pályázatot írtak ki egy híd építésére. A híd 70 cm hosszú legyen, és csak a két végpontján
támaszkodhat. Egy teniszlabda saját súlyánál fogva guruljon végig rajta háromszor.

Nyertes csoportok:
Amelyik leggyorsabban és legolcsóbban (legnagyobb profittal) tudja elkészíteni a hídat. Ha
kész a híd, írásbeli árajánlatot kell beadni.

Eszközök:
A tréner asztalánál vásárólhatók. Minden eszköznek ára van. A vásárolt árukat a tréner
feljegyzi. A megrendelést írásban kell beadni. Rendelési sorrendben elégítjük ki az igényeket.
A vásárolt, de feleslegesnek bizonyult anyagokat visszaadni féláron lehet.
Vásárolható eszközök:
Gémkapocs 2 ft/db
A/4 papírlap 6 ft/ív
Cérna 2 ft/m
Spárga 4 ft/m
Gyufa 2 ft/ 5szál
Labda 10 ft/db
Szívószál 6 ft/db
Ragasztószalag 4 ft/m
Ceruza 6 ft/db

Építési idő: 1 óra


A csoportok egymás munkájába nem szólhatnak bele.
Az értékelés szempontjai:
- átgurul-e a labda?
- mennyibe került?
- időre elkészült-e?
- mekkora a profit?
- csoportmunka volt-e?

Kérjünk fel a csapatoktól egy-egy szóvivőt a megbeszélések összegzésére. Háromnál több


csapat esetén nem szükséges minden egységnek szerepelnie. Amennyiben volt a játéknak
győztese, akkor ők és a vesztes csapat számoljanak be.
Főként arra koncentráljunk, hogy mi volt a győzelem vagy vereség oka: a kommunikáció? A
kreatívitás? A munkamegosztás? A vezetés?
Emeljük ki, hogy maga a verseny is egy eszköz a csoportok összetartozásának fejlesztésében.

44 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hídépítés II. – gyakorlat

Hatás:
- a csoportokban kialakuló struktúra és szerepmegosztás bemutatása.
- Együttműködés csoporton belül és csoportok között.
- Csoportkohézió elősegítése.

Körülmények:
- páros számú (legalább négy) csoport, egyenként 3-6 taggal; csoportonként egy
megfigyelővel.
- Minden csoportnak külön helyiség egymás közelében a munkához.

Eszközök:
- csoportonként 2 db A/0 méretű kartonpapír.
- Csoportonként 1 db papírvágó olló és 1 db 30-40 cm-es egyenes vonalzó.
- Csoportonként egy tubus papírragasztó (elhagyható).
- Megfigyelőknek Megfigyelési szempontok.

Lebonyolítás:
- négy vagy hat alcsoport alakul, mindegyik kap két ív kartonpapírt, ollót, vonalzót, esetleg
ragasztót. A csoportvezető kijelöli az egymással együttműködő csoportpárokat. Közli
feladatukat: a rendelkezésre álló eszközökkel kartonpapírból hídat építeni oly módon,
hogy mindkét csoport a híd egyik felét építi meg; a két fél hidat a munka befejezése után
kell összeilleszteni.
- A csoportok külön helyiségbe vonulnak, ha van rá mód, egy-egy megfigyelő követi őket.
Az együttműködő csoportoknak arra van lehetőségük, hogy egy-egy képviselő útján –
saját helyiségükön kívül – kommunikáljanak egymással. Erre háromszor van alkalmuk
két-két perc időtartamban. A csoportok 90 percig dolgozhatnak. Ennek letelte után az
eredeti csoporthelyiségbe kell hozniuk alkotásaikat, összeillesztve a fél hidakat. A
megfigyelőkből álló zsüri dönti el a helyezéseket a következő kritériumok szerint:
a) a hidak hossza;
b) a hidak stabilitása (egy vonalzót el kell bírnia összedőlés nélkül);
c) a hidak eredetisége és szépsége ( a zsűri szubjektív döntése alapján).
- A teljes csoport megbeszéli a tapasztalatokat, a résztvevők érzéseit, a megfigyelők
visszajelzését; az általános tanulságokat.

45 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Megfigyelési szempontok a hídépítési gyakorlathoz

1.) Hogyan fogott a csoport a munkához? Hogyan szervezte meg magát?

2.) Kialakult-e valamilyen csoportszerkezet? Milyen szerepeket vállaltak az egyes


személyek? Hogyan reagáltak a többiek? Volt-e vezető vagy vezetők?

3.) Hogyan gazdálkodtak az idővel? Mennyi ideig tartott az előkészítés, a tervezés, a


kivitelezés időszaka? Milyen volt a munkatempó? Nem kerültek-e időzavarba?

4.) Milyen volt a légkör? Mindenki részt vett-e a munkában? Voltak-e közben feszültségek?
Hogy érezték magukat?

5.) Hogyan oldották meg a partnercsoporttal való kommunikáció kérdését? Ki volt a


képviselő, és hogyan voltak megelégedve vele?

6.) Milyen volt a csoporttagok motivációs szintje, és ez változott-e a folyamatban?

7.) Hogyan fogadta a csoport a zsűri döntését?

46 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Expedíció az X-4 bolygóra - gyakorlat

Hatás:
- Megegyezésen (konszenzuson) alapuló csoportos problémamegoldás gyakorlása.
- A szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása és
szembeállítása.

Körülmények:
- Tetszés szerinti számú 4-6 tagú csoport.
- Megfelelő hely a csoportok zavartalan munkájához.
- Videoberendezés kamerával (elhagyható).

Eszközök:
- Javasolt szabályok listája minden résztvevőnek.
- Papír, íróeszköz.

Lebonyolítás:
- A csoportvezető ismerteti az alaphelyzetet. Eszerint a Nemzetközi Űrhajózási Társaság
felfedezte, hogy az X-4 bolygón ugyanolyan életkörülmények vannak, mint a Földön,
azzal a különbséggel, hogy a magasabb rendű emlősök nem alakultak ki, így az emberhez
hasonló értelmes élőlény sem. Ezért a Nemzetközi Űrhajózási Társaság úgy döntött, hogy
önkéntesekből expedíciót szervez a bolygóra, azzal a céllal, hogy ezer telepessel
megkezdje a bolygó benépesítését. A csoport valamennyi tagja jelentkezett telepesnek.
- A Nemzetközi Űrhajózási Társaság szeretné, ha előzetesen megegyezés jönne létre az
utazók között a majdani együttélés szabályairól. Ezt a csoportot arra kérték fel, hogy a
szexuális magatartással összefüggő szabályokról döntsön. (A szabályok az utazás alatt és
a bolygón egyaránt érvényesek lesznek.)
- A csoportvezető szétosztja a Javasolt szabályok listáját. Mindenkit megkér az egyéni
munkára, amelynek során:
a) bármely szabályt törölhetnek a listáról,
b) bármilyen új szabályt felvehetnek a listára,
c) bármelyik szabályt módosíthatják.

- Az egyéni munka befejezése után 4-6 tagú alcsoportok alakulnak, és külön vonulnak.
Feladatuk: megegyezni a végleges szabálylistáról. A végső lista kialakítása a konszenzus
(a teljes egyetértés) elve alapján történik. Tilos a szavazás, egyes vagy csoportos
vélemények másra vagy másokra erőszakolása, valamint a meggyőződés nélküli
elfogadás.
- Amikor minden alcsoport meghozta döntését, a teljes csoport összegyűlik. Az alcsoportok
egy vagy több képviselőt küldenek a képviseleti csoportba, amelynek 30 perc alatt közös
szabálylistát kell létrehoznia, szintén a konszenzus elve alapján. A képviseleti csoport
akváriumhelyzetben dolgozik, a többiek megfigyelők. A vitát videóra vehetjük.
- A döntés után a teljes csoport megbeszéli a tanulságokat, és elemzi a videofelvételt.

47 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Javasolt szabályok listája az „Expedíció az X-4 bolygóra gyakorlathoz

1.) Egy párnak csak akkor lehet gyereke, ha házasságot kötöttek, és megállapították, hogy
bizonyos minimális fizikai és lelki követelményeknek megfelelnek.

2.) A szexuális tevékenység bármely formája megengedett a felnőttek között, ha


valamennyien hozzájárulnak.

3.) A házasság nem kötelező, de bármely két vagy több felnőtt kijelentheti, hogy együtt
akarnak élni.

4.) Az együtt élni vagy összeházasodni szándékozó személyek előzetesen kössenek


szerződést vagyonukról és pénzügyeik intézéséről.

5.) Mind a férfiaknak, mind a nőknek hatékony születésszabályozási eljárásokat kell


alkalmazniuk.

6.) Minden jóváhagyás nélküli terhességet meg kell szakítani.

7.) Minden 40 éven aluli nő terhességét meg kell tartani.

8.) Terhesség megszakításra csak a bolygó igazgatótanácsának engedélyével kerülhet sor.

9.) Ha egy újszülöttről kiderül, hogy képtelen lesz elérni a felnőttkori önellátás szintjét, akkor
életének fájdalommentesen véget kell vetni.

10.) Nyilvánosság előtt ne történjék szexuális tevékenység, de privát körülmények között


bármi megengedhető, amibe a résztvevők beleegyeznek.

11.) Senkit sem szabad hátrányos megkülönböztetésben részesíteni szexuális hajlamai és


szokásai miatt.

12.) A homoszexuális kapcsolatokat büntetni kell.

13.) Mindenkinek részt kell vennie egyéni és csoportos oktatáson a szexuális gyakorlattal és
ismeretekkel kapcsolatban.

14.)A népesedési szükségletek miatt kiválasztott pároknak különleges jutalmat kell felkínálni,
ha gyermeket vállalnak.

15.)Minden telepesnek – szexuális magatartásától függetlenül – évente egyszer AIDS-


szűrésen kell átesnie.

16.)A központi könyvtárban bárki rendelkezésére állnak szexuális témájú filmek, könyvek,
folyóiratok.

48 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kompetenciák jegyzéke
Munkavégzés során lényeges 169 képességek, tulajdonságok

Aktivitás
Alaposság
Alkalmazkodó képesség (változó munkakörülményekhez)
Anyanyelven folytatott kommunikáció
Azonosulási képesség
Állhatatosság (kitartás)
Átállási képesség
Átgondoltság
Áttekintőképesség
Becsületesség
Befolyásolási képesség
Bizalom
Céltudatosság
Cselekvési önállóság
Cselekvési rugalmasság
Csoportmunkára való alkalmasság
Csoportdöntések elfogadása
Demokratizmus
Digitális kompetencia
Dinamizmus
Diszkréció
Döntési képesség (gyorsaság, megfontoltság)
Együttműködési képesség
Elemzőképesség
Elkötelezettség
Ellenőrzés
Előrelátó képesség
Elővigyázatosság
Elszántság
Emberismeret
Empátia
Energia
Eredményközpontú szemlélet
Érdekazonosulás
Érzelmi kiegyensúlyozottság
Fegyelmezettség
Feladat átruházás
Feladatok súlyozása
Felelősségtudat
Felelősségvállalás
Feszültségtűrő képesség
Flexibilitás
Gondolkodásbeli rugalmasság
Gondolkodás eredetisége
Gyorsaság
Határidők betartása

49 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Határozottság
Hatékonyság
Hibákból való tanulás képessége
Hosszú távú gondolkodás
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció
Időérzék
Információ-feldolgozás képessége
Irányíthatóság
Irányítókészség
Írásbeli kifejezőképesség
Ismeretek gyakorlati alkalmazása
Ismeretek korszerűsítése
Ítélőképesség
Kapcsolatteremtő képesség
Kapcsolattartó képesség
Kezdeményezőkészség
Kiegyensúlyozottság (érzelmi, indulati)
Kitartás
Kiszámíthatóság
Kockázatelemzés
Kockázatvállalás
Kombinatív képesség
Kommunikációs képesség
Koncentráló képesség
Konfliktus feldolgozó képesség
Konfliktuskezelő képesség
Konfliktus tűrő képesség
Korrektség
Kötelességtudat
Következetesség
Következmények felmérése
Közösségi magatartás
Kreatívi tás
Kritikai képesség
Kritika elviselésének képessége
Kudarctűrő képesség
Kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
Lelkesedés
Lelkesítő képesség
Lendületesség
Lényeglátás
Logikus gondolkodás
Lojalitás
Magabiztosság
Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki
tudományok terén
Megbízhatóság
Megfigyelőképesség
Megfontoltság
Meggyőző képesség

50 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Memória
Mérlegelő képesség
Monotónia elviselő képesség
Motiválhatóság
Motiváló képesség
Mozgékonyság
Munkaintenzitás
Munkaszeretet
Munkaszervezés
Munkavégzés mennyisége
Munkavégzés minősége
Munkához való hozzáállás
Nyíltság
Nyitottság
Objektivitás
Optimizmus
Önállóság
Önellenőrzés
Önfegyelem
Önismeret
Önképzési igény, önfejlődés
Önkritika
Összefüggések felismerése
Őszinteség
Pedagógiai érzék
Perspektivikus gondolkodás
Példamutatás
Pontosság, precizitás
Pozitív beállítódás
Problémaérzékenység (Probléma felismerés)
Problémaelemző képesség
Probléma megoldó képesség
Rábeszélő képesség
Reagáló képesség
Reális érzékenység
Rendszerező képesség (információk célnak megfelelő rendezése)
Rugalmasság
Segítőkészség
Stressz tűrő képesség
Szabálytudat
Szakmai ismeret
Szakmai önállóság
Szakmai profizmus
Szakmai rugalmasság
Személyes problémák kezelése
Szervezőkészség
Szívósság
Szóbeli kommunikációs készség
Szociabilitás
Szociális és állampolgári kompetenciák

51 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Szorgalom
Szóbeli kifejezőképesség
Találékonyság
Tanulásra való készség
Tapintatosság
Tájékozódó képesség
Tárgyalókészség
Tárgyilagosság
Team munkára való alkalmasság
Technológiai fegyelmezettség
Teljesítményigény
Teljesítőképesség
Terhelhetőség (munkabírás)
Tervszerűség (átgondoltság)
Tisztelettudás mások irányában
Türelem, tolerancia
Udvariasság
Új iránti fogékonyság (Új módszerek átvétele)
Utasítások megértésének képessége
Vállalkozói kompetencia
Vállalkozókészség
Világos kifejező készség
Vitatkozó képesség

52 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kompetenciák fontossági listája


(Munkavégzés során lényeges képességek, tulajdonságok)
KOMPETENCIÁK NAGYON FONTOS KEVÉSBÉ NEM
FONTOS FONTOS FONTOS

53 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Fejlesztendő kompetenciák

igényel-e hiányosság
Kompetencia fejlesztést lehetséges okai javaslat a fejlesztés módjára

54 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Időmenedzselés

Az idő nyomása az egyik legerősebb stresszforrás.

Mintzberg (1973) és Kotter (1987) írja, hogy a menedzsereket állandóan megszakítják a


munkájukban. Tevékenységük több, mint 50%-át 9 percig, vagy annál rövidebb ideig tudják
csak végezni.
Ritkán terveznek csak hosszabb időre. Időfelhasználásukat a fragmentáció, a rövidség és a
változatosság jellemzi. Átlagosan nem telik el több, mint 20 perc anélkül, hogy
megszakítanák őket. A legtöbb menedzser idejét az energikus, fárasztó és kitartó emberek
kontrollálják. A fiatal menedzserek még ennél is rosszabb helyzetbe kerülhetnek.
A hatékony időmenedzselés teszi lehetővé, hogy a menedzser megszerezze a kontrollt a saját
ideje felett, és megszervezze a fragmentált és kaotikus környezetét.
A hatékony időmenedzseléshez és az időstresszorok kiküszöböléséhez két különböző
készség-csoportra van szükség.
1. Az első a mindennapok idejének hatékony felhasználását jelenti.
2. A második az idő hatékony hosszútávú felhasználását.

A hosszútávú hatékonyság az alapja a rövidtávú hatékonyságnak.


A túlzott munkaterhelés és a kontroll hiánya az időstressz legfőbb oka. Mindegy, hogy
mennyi ideje van az embernek, egészen biztosan megtelik tennivalóval, és mindig többet akar
belőle kiszorítani, mint amennyi belefér.
Az időstresszorok csökkentése céljából meg kell tanulnunk hatékonyabbnak lenni, és ez azt
jelenti, hogy több időt kell töltenünk a fontos dolgokkal, és nemcsak a sürgősekkel szabad
foglalkoznunk.
Világosan el kell különíteni, hogy mi a fontos, és mi a sürgős.
Az outputra kell öszzpontosítanunk a folyamatok helyett.

Nem szabad bűntudatosnak lennünk, ha kimondjuk a bűvös hárombetüs szót, hogy "NEM".

Az időmenedzsment mátrix a kulcsa a megnövekedett hatékonyságnak (Covey, 1988).


Kategorizáljuk a legfontosabb tevékenységeinket sürgôsségük és fontosságuk szerint.

NAGYON NEM

SŰRGŐS

N krízisek Fejlődési lehetőségek


A Vevő panaszok Innováció
G Posta Tervezés
Y Csengő telefonok Kapcsolatok
O F
N O
N

55 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

T
O Rutinok Megszökés
N S Váratlan megszakítások
E Viták
M

A fontos tevékenységek azok, amelyek egy mások által is nagyra értékelt outputot
eredményeznek, vagy egy értékes célhoz vezetnek.

Sürgősek azok a tevékenységek, amelyek azonnal követelik a figyelmünket. Ezek mindig


valamilyen mások által kifejezett szükséglethez kapcsolódnak, vagy egy kellemetlen
problémához ill. helyzethez, amelyet a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani.

A fontos/sürgős kategóriába eső tevékenységek uralják az életünket. Ezek a dolgok azonnali


figyelmet követelnek (értekezletek, telefonhívások, reakció egy kérésre, egy jelentés
elkészítése, stb.)
Az a baj azzal, ha minden időnket a fontos /sürgős kvadránssal töltjük, hogy a bennük
felsorolt tevékenységek mindegyike azt követeli, hogy reagáljunk valamire.
Ilyenkor más vagy mások irányítanak minket, és a tevékenységek vagy hozzák azt az
eredményt, amit el szeretnénk érni, vagy nem.

A probléma a nem fontos/sürgős kategóriában még ennél is nagyobb. Mások követelnek


valamit, ami az ő igényeiket elégíti ki, ám ezek a dolgok a mi napirendünkben csak zavaró
tényezők, és megakadályozzák, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzunk. Következésképp
egyre több időstresszort jelentenek a számunkra. Mivel pedig valószínűleg nem érijük el a
számunkra fontos eredményeket, amelyek tükrözik a saját célunkat és értékrendszerünket, úgy
érezzük, hogy túl vagyunk terhelve, és nem mi magunk irányítjuk az életünket.
Az, ha csupán csak reaktív az ember, az semmire nem hoz megoldást.

Amikor az időstresszorok továbbra is fennállnak, általában megszökünk, elmenekülünk a nem


fontos/nem sürgős tevékenységeinkbe. Megpróbáljuk kizárni a világot a tudatunkból, vagy
elhalasztani mindent, mint amikor "várakozás"-ra kapcsoljuk a telefont.

Így rövid időre megszabadulhatunk a stresszünktől, de ezzel nem oldunk meg semmit. Az
időstressz talán még rosszabb formában újra visszakerül az életünkbe. Az ember életének akár
95%-is eltöltheti a reaktív csatákban krízishelyzetek megoldásán dolgozva, és csak 5% marad
arra, hogy megcsinálja azokat a dolgokat, amelyekkel elkerülhető lett volna az a 95%-ot
kitevő állandó tűzoltás jellegű csata.

Az lenne tehát a jobb alternatíva, ha a nagyon fontos/nem sürgős dolgokra


összpontosítanánk. Ezeket a tevékenységeket ugyanis nem problémának, hanem
lehetőségeknek is nevezhetjük.

Ezek azok a tevékenységek, amelyek a magas prioritású cáljaink eléréséhez vezetnek.


Megakadályozzák, hogy előálljanak a problémák, vagy olyan rendszereket építenek fel,
amelyek a problémák kiküszbölését célozzák, és nem a velük való bírkózást.

56 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az előkészület, a megelőző karbantartás, a tervezés, az állóképesség megszerzése és a


szervezés mind olyan tevékenység, amely kritikusnak számít a hoszzútávú siker
szempontjából. Ezeknek a tevékenységeknek kellene képezniük az 1. számú prioritást a
menedzser napirendjében, ugyanis ezek következtében csökken a sürgős problémák száma és
eltûnnek az életünkből az idő-stresszorok.

Fontos és nagyon nehéz döntéseket igényel annak megállapítása, hogy mi az igazán sürgős, és
mi az igazán fontos. Erre nincs semmilyen automatikusan alkalmazható szabály, mindenkinek
magának kell felállítani a saját kategóriáit.

Hogyan összpontosíthatunk azokra a tevékenységekre, amelyek fontosak, és nemcsak


sürgősek?

A válasz erre a kérdésre az, hogy meg kell határoznunk a világos és saját személyes
prioritásainkat. És itt fontos az, hogy tudatában legyünk a saját alapvető értékrendszerünknek,
tudjuk, hogy mi a legfontosabb a számunkra az életben, és meghatározzuk azokat az elveket
is, amelyek irányítják a viselkedésünket.

Ahhoz tehát, hogy tudjuk, mi minden esik az időmenedzselésünkben a "fontos" kategóriába,


tisztában kell lennünk a saját központi értékeinkkel, alapelveinkkel és a személyes
prioritásainkkal. Ugyanis ha nem ez a helyzet, akkor állandóan ki vagyunk téve mások
szakadatlan igényeinek. "Ha nem tudjuk, hogy hová akarunk menni, máshová érkezünk."

Hogy mindez kiderüljön, válaszoljunk ezekre a kérdésekre:

1. Mi az, amit vallok és amiért kiállok? Mi az, amiért érdemes élni ?


2. Mi az, ami szenvedélyesen érdekel?
3. Milyen örökséget szeretnék magam után hagyni? Mit szeretnék, hogy hogyan
emlékezzenek
rám?
4. Ha lehetőségem lenne rá, hogy meggyőzzem az embereket, hogy az általam javasolt
alapel-
veket kövessék, akkor mik lennének azok?
5. Mit szeretnék az előttem álló 20 évben elérni és elvégezni?

Ezekből a kérdésekből, és a rájuk adott válaszokból megfogalmazhatjuk a személyes missziós


nyilatkozatunkat, amely azt fejezi ki, hogy mi az, ami igazán fontos a számunkra.
Ezzel a missziós nyilatkozattal aztán meghatározhatjuk, hogy mi az, ami fontos a számunkra.
Ha az alapértékeink alapján kezeljük az időnket, könnyebben mondunk nemet, ha kell,
anélkül, hogy emiatt bűntudatot éreznénk.
Ha meghatároztuk, hogy mi az, ami szenvedéylesen érdekel bennünket, amivel igazán
törődünk, mit akarunk elérni, elvégezni, és majd annakidején örökül hagyni, akkor
könnyebben mondunk nemet azokra az elvekre, amelyek nem illeszkednek bele ebbe a képbe.

Azért könnyebb nemet mondani a fontos/nem sürgős tevékenységekre, mert azt hisszük, hogy
van időnk. Sajnos, amikor szorít az idő, hagyjuk, hogy teljesen reaktív és pragmatikus
alapokon tűzzük ki a céljainkat, és ezzel csak fokozzuk a ránk nehezedő stressz mennyiségét.

57 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha értjük a saját alapelveinket, ezek értelmében kommunikálunk és cselekszünk, az nem


jelenti, hogy minden egyes tettünket külön-külön mérlegelnünk kell az elveink szerint.

Ahhoz, hogy proaktív módon cselekedjünk, összhangban kell lennünk a szervezet etikájával -
azaz a saját missziós nyilatkozatunknak illeszkednie kell a munkatársakéhoz. Ha nem ez a
helyzet, akkor folyton olyan helyzetbe kerülünk, ami stresszet okoz a számunkra. Van, hogy
az ember elhatározza, hogy "együtt halad az árammal", de ez is a saját döntése.

Blanchard és Peale (1990) szerint öt elv jelenti az etikai hatalmat:

1. A cél
A szervezet misszióját fentről kommunkálják irányunkba. Egy szervezetet értékek, remények
és egy olyan vízió irányítja, amely segít meghatározni, hogy mi számít elfogadható
viselkedésnek, és mi nem.

2. A büszkeség érzése
Az ember büszke saját magára és a szervezetére. Tudja, hogy amikor így érez, képes ellenállni
a kísértésnek, hogy ne etikus módon viselkedjen.

3. A türelem
Úgy gondoljuk, hogy ha ragaszkodunk az etikai elveinkhez, az hosszútávon meghozza
számunkra a sikert. Ez magában foglalja azt is, hogy fenntartjuk az egyensúlyt az eredmények
elérése és aközött, amilyen eszközökkel, és ahogyan ezeket az eredményeket elérjük.

4. A kitartás
Elköteleződünk amellett, hogy etikai elvek szerint irányítjuk az életünket. Elköteleződünk a
saját elköteleződésünk mellett. Gondoskodunk róla, hogy a cselekedeteink egybevágóak
legyenek a céljainkkal.

5. A perspektíva
A menedzsereink és az alkalmazottaink időnként szakítanak időt arra is, hogy
elgondolkodjanak azon, hogy hol állnak pillanatnyilag, számbavegyék, amit elértek, és amit
nem, kiértékeljék, hogy hova tartanak, és meghatározzák, hogy hogyan fognak oda eljutni.

A hatékony időmenedzselés azt jelenti, hogy az ember elvégzi, amit el akar végezni a
rendelkezésére álló időben. A dolog hogyanja jelenti az idő hatékony felhasználását.

Az időmenedzselés csapdái

Amellett, hogy a saját alapértékeink és a szervezet alapértékei fényében struktúráljuk az


időnket, a tényleges és pillanatnyi időfelhasználásunkról is el kell gondolkodnunk.
Ha tudatában vagyunk a lehetséges csapdáknak, az már sokszor önmagában is elég ahhoz,
hogy elkerüljük őket, következésképp elkerüljük a belőlük eredő stresszhelyzeteket.
Sokaknak megvan a hajlama arra, hogy a sürgős dolgokat csinálja, mielőtt belefogna a fontos
dolgokba, ezért aztán állandóan úgy érzik, hogy túl vannak terhelve. Ha a legkönnyebb
dolgokat csináljuk meg a nehezek előtt, akkor előfordulhat, hogy minden időnk a könnyen

58 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

megoldható kérdésekre megy el, míg a nehéz, ám fontos problémák sorra megoldatlanok
maradnak.

Néhány az időmenedzselés lehetséges csapdái közül:

- Azt csináljuk először, amit szeretünk csinálni.


- Azt csináljuk először, amivel kapcsolatban tudjuk, hogy hogyan kell megcsinálni.
- A legkönnyebb dolgot csináljuk meg először.
- Először azokat a dolgokat csináljuk meg, amelyekhez kevés idő kell.
- Azokat a dolgokat csináljuk meg először, amelyekhez rendelkezésre állnak az erőforrások.
- Azokat a dolgokat csináljuk meg először, amelyeket elsőként vettünk fel a napirendbe.
- A betervezett dolgokat csináljuk meg először a betervezetlenek előtt.
- Először a mások által követelt dolgokat csináljuk meg, mielőtt a saját magunk által szüksé-
gesnek tartott dolgokra kerülne a sor.
- A sürgős dolgokat csináljuk meg a fontosak előtt.
- Valójában tűzoltás jelleggel a krízishelyzeteket próbáljuk csak megoldani.
- Az érdekes dolgokat végezzük el az érdektelenek előtt.
- Azokat a dolgokat végezzük el, amelyek a saját személyes céljainkat segítik elő, vagy
politikailag kifizetődőnek tűnnek.
- Csak akkor kezdünk el megcsinálni valamit, amikor már a nyakunkon van a határidő.
- Azokat a dolgokat csináljuk meg, amelyeket a leghamarabb be lehet fejezni.
- Annak alapján végzünk el valamit, hogy ki kérte az illető dolgot.
- Annak alapján végzünk el valamit, hogy milyen következményekkel jár, ha megcsináljuk,
vagy nem csináljuk meg.
- A kis dolgokkal foglalkozunk, mielőtt a nagyokba belefognánk.
- Beérkezési sorrendben vesszük sorra a feladatainkat.
- A csikorgó fogaskerék elvén végezzük a dolgainkat (azt a fogaskereket kell először megzsí-
rozni, amelyik csikorog).
- Annak alapján végezzük a dolgunkat, hogy azok milyen következményekkel járnak a cso-
portra nézve.

Az időmenedzselésnek megvannak a maga szabályai. Ne várjuk el magunktól, hogy azonnal


átültetjük a gyakorlatba ezeket a szabályokat, ez ugyanis lehetetlen elvárás lenne.
Válasszunk ki közülük néhányat, és azokkal kezdjünk. A szabályok megvalósítása is
időigényes munka, és mint ilyen növeli a ránknehezedő nyomást. Viszont jó tudni, hogy ha
naponta csak 30 percet szánunk arra, hogy bölcsebben osszuk be az időnket, vagy az időnk
10%-ában alkalmazzuk az elveket, azzal már igen jelentős eredméyneket érhetünk el.
A hatékony időmenedzselés nemcsak abban segít, hogy hatékonyabbak legyünk egy tipikus
munkával eltöltött napon, hanem a stressz és a túlterheltség érzését is segít eloszlatni.

A hatékony időmenedzselés szabályai

Az első 20 szabály mindenki életében alkalmazható. A második sorozat főleg a


menedzsereknek szól.

1. szabály: Szelektíven olvassunk.


Kivéve, amikor pihenés céljából olvasunk, úgy olvassunk, mint ahogy az újságot szoktuk
átfutni. Ilyenkor mindenbe beleolvasunk egy kicsit, aztán továbbugrunk, ha az illető cikk nem
érdekel bennünket.

59 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Viszont ha valami fontosat találunk, álljunk le, és rendesen olvassuk végig az írást. A
lényeges pontok általában az írás elején, illetve a bekezdések elején szerepelnek. Hogy
később könnyebben rátaláljunk a lényeges anyagra, húzzuk alá, vagy emeljük ki a szöveget.

2. szabály: Írjunk egy listát minden nap azokról a dolgokról, amelyeket el akarunk
végezni
Ez azt jelenti, hogy minden egyes napot megtervezünk. Fontos azonban, hogy csak egy
listánk legyen, és a tennivalóinkat ne különálló cetlikre írjuk fel, amelyeket aztán könnyen
elkeverhetünk.

3. szabály: Legyen meg a helye mindennek, és mindent tartsunk a maga helyén.


Mindenki tudja, hogy időnként mennyi időt vesz igénybe az, hogy valamit megtaláljunk.
A rendetlenség másik hátránya, hogy ha több különböző project darabjai hevernek szanaszét
az íróasztalunkon, akkor nagy a kísértés, hogy hol az egyikben haladjunk előre egy kicsit, hol
a másikban.

4. szabály: Állítsuk fontossági sorrendbe a feladatainkat.


Először a fontos dolgokra összpontosítsunk, majd a sürgősekre.
Eisenhower generális a II. Világháborúban a 4. szabály segítségével osztotta be az idejét,
mégpedig sikeresen. Szigorúan azokra a fontos dolgokra összpontosított, amelyeket csak ő
tudott megoldani, a sürgős de kevésbé fontos dolgokat pedig meghagyta a beosztottainak.

5. szabály: Egyszerre egy fontos, és néhány triviális dolgot csináljunk csak.


Pl. mialatt telefonálunk, írjuk alá a leveleket.

6. szabály: Készítsünk egy listát a ránk váró 5-10 percet igénybe vevő feladatokról.
A lista segít kihasználni a szabadon maradt perceinket. Ám ha minden időnket ezekkel a kis
dolgokkal töltjük, a magas prioritású ügyek érintetlenül ottmaradnak az asztalon.

7. szabály: A nagy projekteket osszuk fel kisebb darabokra.


Ez segít, hogy ne úgy érezzük, hogy a nagy, fontos és sürgős feladatok elárasztottak
bennünket, és nem látszunk ki belőlük. Amikor az ember úgy érzi, hogy egy adott feladat túl
nagy ahhoz, hogy képes legyen elvégezni, az nagy mértékben hozzájárul a túlterheltség
érzéséhez. Ennek pedig az a következménye, hogy elkezdjük halogatni.

8. szabály: Határozzuk meg, hogy a feladataink közül melyek esnek a kritikus 20%-ba.
Pareto törvénye kimondja, hogy az ember feladatainak 20%-a hozza meg az általa elért
eredmények 80%-át. Ezért kell megvizsgálnunk, hogy mely feladatok tartoznak a
legfontosabb 20%-ba, és ezzel jó töltenünk az időnk nagy részét.

9. szabály: A legproduktívabb időszakainkat hagyjuk meg a fontos ügyek számára.


Akkor végezzük a rutin feladatokat, amikor leesett az energiaszintünk vagy nem érezzük
magunkat éppen csúcsformában.
A minőségi időt pedig tegyük félre a legfontosabb és sürgős feladatok elvégzésére. A
menedszerek gyakran olyanok, mint a dróton rángatott bábuk, melyeknek egy sor ismeretlen
és szervezetlen ember rángatja a drótjait. Ne hagyjuk, hogy mások megzavarjanak bennünket,
amikor éppen jó formában vagyunk. Vegyük át az irányítást az időnk felett.
10. szabály: Minden nap szervezzük meg, hogy egy ideig nem tudjanak elérni bennünket.

60 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ez az az idő, amikor a fontos de nem sürgős feladatainkat végezzük el, vagy egyszerűen csak
gondolkodunk. Az a cél, hogy ne egész nap kelljen a tűzvonalban állnunk anélkül, hogy
esélyünk lenne személyesen beleszólnunk abba, hogy mivel töltjük az időnket.

11. szabály: Ne tegyünk félre dolgokat elintézetlenül.


Ha bizonyos dolgokat azonnal elvégzünk, sokkal kevesebb időbe és erőfeszítésbe kerülnek,
mintha elkezdjük őket halogatni. Azt persze el kell kerülnünk, hogy minden időnket triviális
és abban a pillanatban felmerülő ügyekkel töltsük, amelyek aztán kiszorítják a fontos
dolgokat a napirendünkből. Igen finom határvonal húzódik meg az idő elpocsékolása és a
halogatás között.

12. szabály: Vezessünk naplót arról, hogy hogyan használjuk fel az időnket.
Ez az egyik legjobb időmenedzselési stratégia. Ha elég rövid időket veszünk alapul az
időnaplónk beosztásához, akkor kirajzolódik előttünk, hogy mi mindenre ment el az időnk. A
30 perces intervallumokat javasoljuk, legalább két héten át.

13. szabály: Tűzzünk ki határidőket.


A határidők segítenek hatékonyan dolgozni. A munkának megvan az a természete, hogy
állandóan igyekszik kitölteni a rendelkezésre álló időt. Így, ha nem határozzuk meg előre,
hogy mikor legyen vége egy munkának, tovább tart, mint szükséges lenne.

14. szabály:
Amíg várjuk, hogy nekifoghassunk egy munkának, csináljunk valami produktívat.
Az ember ideje 20%-át várakozással tölti el. Használjuk fel ezt az időt olvasásra, tervezésre,
felkészülésre, valaminek az elprobálására, áttekintésére vagy arra, hogy beszerezzük azokat a
dolgokat, amelyek segítségünkre lesznek a nagyobb munka elvégzésében.

15. szabály: A nap egy meghatározott szakaszában végezzük el a minőségi feladatainkat.


Mivel természetes, hogy az egyszerű feladatok kiszorítják a nehéz feladatokat, határozzunk
meg egy olyan időszakot, amikor csúcsformában vagyunk, és ekkor csak a minőségi
munkáinkat végezzük. Sokan a reggeli időszakban tudnak a legjobban dolgozni - ne
pazaroljuk el ezt az időt triviális apróságokra.

16. szabály:
Legalább egy dolgot fejezzünk be minden nap - tűzzünk ki elérhető célokat magunk elé.
Ha úgy van vége a napnak, hogy semmit se fejeztünk be igazán - bármilyen kis feladatról
legyen is szó -, úgy érezzük, hogy szorít bennünket az idő, és hogy túl vagyunk terhelve. Az,
hogy az ember befejez egy feladatot, már önmagában is jutalomértékű.

17. szabály: Ütemezzünk be egy időszakot, ami csak a miénk.


Ez legyen az az idő, amikor senki sem zavar bennünket, amikor lekanyarodhatunk az "előző
sávról" és egyedül lehetünk. Ezt az időt használjuk fel arra, hogy terveket készítünk,
felállítjuk a prioritásokat, áttekintjük az elvégzett, és az előttünk álló feladatokat,
imádkozunk, meditálunk vagy egyszerűen csak pihenünk. Más előnyei mellett az ilyen
személyes idő segíti megtartani az önmagunkkal kapcsolatos tudatosságunkat.

18. szabály:
Semmiért se aggódjunk folyamatosan - ha valami baj van, csináljunk vele valamit!

61 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Nagyon gyakran van az, hogy inkább aggódunk, és számtalanszor átnézzük ugyanazt a
dolgot, pedig világos, hogy mit kellene tennünk. A sehová se vezető aggódás elvonja a
figyelmünket az alapvető dolgokról.

19. szabály: Legyenek hosszútávú céljaink.


Tudjuk, hogy mit akarunk elérni, és ne szabotáljuk a valódi céljainkat.

20. szabály:
Folyamatosan figyeljünk rá, hogy még mivel javíthatnánk a időmenedzselésünkön.

A következő szabályok a menedzserek fő tevékenységeire vonatkoznak.

Mintzberg kutatásai alapján azt állítja, hogy a menedzserek idejük 70%-át értekezletekkel
töltik el. Ezért most nézzük meg az értekezletekre vonatkozó szabályokat!

21. szabály: A rutin értekezleteket a nap végén tartsuk meg.


A nap elején a legmagasabb az ember energia- és kreativitás szintje, és nem kellene
elvesztegetni triviális dolgokra. A nap végén általában rövidebbek az értekezletek, és
könnyebben fel lehet állítani a témák prioritásait is.

22. szabály: A rövid értekezleteket állva tartsuk.


Ezzel garantáljuk, hogy az értekezlet nem fog elhúzódni. Amint kényelembe helyezik
magukat az emberek, az értekezlet is hosszabb lesz.

23. szabály: Mindig jelentsük be, hogy meddig fog tartani az értekezlet.
Ezzel mindeki tudja, hogy mikor lesz vége az értekezletnek, és mivel nem áll korlátlan idő a
rendelkezésükre, jobb tempóban halad a megbeszélés. Minden értekezlet és egyéb tárgyalás
elején le kell szögezni, hogy meddig fog tartani.
Minden napirendi pont számára foglaljunk le pl. 10 percet. Az idő/cél napirend fegyelme
azokra a megbeszélésekre is átgyűrűzik, amikor nem állítunk ilyen szigorú szabályokat.

24. szabály: Ha kiderül, hogy egy értekezletre nincs igazán szükség, mondjuk le.
Ha egy rendszeresen megtartott értekezletet időnként lemondunk, akkor a megtartott
értekezletek tendenciaszerűen sokkal produktívabak és időhatékonyabbak lesznek.

25. szabály:
Mindig legyen értekezletnek napirendje, ragaszkodjunk hozzá, és vezessünk jegyző-
könyvet, amely tartalmazza az időzítést és a felelősök nevét is.
Minden értekezlet elején jelentsük be a napirendi pontokat. Vezessünk jegyzőkönyvet, hogy
ne felejtődjenek el a feladatok, tudjuk követni, hogy elvégezték-e az emberek a dolgukat, és
számonkérhetőek legyenek, és mindenki tudja, hogy mi a dolga.

26. szabály: Mindig időben kezdjük el az értekezleteket.


Ezzel azt kommunikáljuk, hogy mi magunk el vagyunk kötelezve. Még ha nincs is ott
mindenki, kezdjük el a megbeszélést. Ezzel jutalmazzuk azokat, akik időben megjelentek, és
ne kérjük tőlük, hogy várjanak a későnjövőkre.

27. szabály:
Azonnal készüljön el a jegyzőköny, és annak megfelelően kövessük nyomon, hogy
minden a megbeszéltek szerint folyik-e.

62 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ezzel megakadályozzuk, hogy újra és újra felmerüljenek témák, anélkül, hogy megoldanánk
őket. Ugyanakkor azt az elvásárt is közvetíti, hogy a munka nagyrészének az értekezleteken
kívül kell megtörténnie. Nagyobb valószínűséggel követik azokat az elvárásokat, amelyeket a
jegyzőkönyvek is tartalmaznak.

28. szabály: Megoldásokat prezentáljunk és követeljünk, ne a problémákat ecseteljük.


Az értekezletek könnyen válhatnak a felfelé való delegálás színhelyévé, amikor a beosztottak
kibújhatnak a felelősség alól. Azok, akik prezentálják a problémákat, sokszor jobb helyzetben
vannak ahhoz is, hogy megtalálják a megfelelő megoldást. Csak akkor van szükség "kreatív"
megoldásokra, amikor a nyilvánvaló megoldások használhatatlannak bizonyulnak. Az
értekezle-tek arra valók, hogy a javasolt akciókat tárgyaljuk meg, így minden érintett jobban
átlátja a következményeket.

29. szabály: A látogatókkal a folyosón találkozzunk.


Sokkal könnyebb hamar befejezni egy találkozót, ha a résztvevők állnak, mintha kényelmesen
ülnek az irodánkban.

30. szabály: A megfelelő helyen tartsuk az értekezletet.


Ha részvényeseink vannak, az ő székhelyükön tartsuk az értekezletet. Így kevesebb a nem várt
tanú, a megszakítás és kisebb mértékű a formalitás is. Ez alól az a kivétel, amikor a vezető
utazásra szánt ideje külön terhet jelent, vagy a helyszínt nem lehet megvédeni a zavaró
megszakításoktól.

31. szabály: Használjuk a technológiát.


Szervezzünk telefon-konferencia hívásokat. Használjuk az e-mailt. Az egyszerű irodai
emlékeztetőket faxoljuk át - ez lehet, hogy kevésbé tetszetős, de lehet, hogy hatékonyabb,
mintha személyesen adunk utasításokat.

32. szabály: Találjunk magunknak egy jó helyet, ahol zavartalanul dolgozhatunk.


Van, hogy sokkal bizalmasabban tudunk beszélni valakivel, ha kimegyünk az udvarra vagy
beülünk a büfébe. Gondoljuk meg, hogy mi a találkozó célja.

33. szabály: Bármilyen papír kerül a kezünkbe, csináljunk vele valamit.


Vagy dobjuk ki a szemétkosárba, vagy tegyük meg a megfelelő lépéseket. Ne tegyük őket
onnan ide, majd innen oda.

34. szabály: Tartsuk rendben a munkafelületünket.


Tartózkodjunk a gémkapcsok használatától: sokszor maguktól is átcsoportosítják a
papírjainkat. Inkább a tűzőgépet használjuk.

35. szabály: A delegálásra használt idő soha nem megy pocsékba.

63 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A következő táblázat segít osztályozni a tevékenységeinket, és elkerülni a nyilvánvalóan csak


lazításra alkalmas dolgokat.

Prioritások

A. Fontosság

a. nagyon fontos - egyszerűen muszáj megcsinálni


b. fontos - meg kellene csinálni
c. nem olyan fontos, de jó lenne, ha meglenne
d. nem fontos - ha jobban meggondoljuk, nincs igazán értelme

B. Sürgősség

a. nagyon sürgős - MOST kell megcsinálni


b. sürgős - hamar meg kell csinálni
c. nem sürgős - valamikor sort kell rá keríteni
d. nem számít, hogy mikor csináljuk meg

C. Delegálás

a. Csak én tudom megcsinálni


b. Delegálható, de hatalom, képzés vagy instrukció kell hozzá
c. Bárki meg tudja csinálni

D. Interakciók

a. Minden nap kell beszélnem ezekkel az emberekkel


b. Gyakran kell beszélnem ezekkel az emberekkel
c. Időnként kellene beszélnem ezekkel az emberekkel
d. Egyáltalán nem szükséges, hogy találkozzak ezekkel az
emberekkel

Az időgazdálkodás 7 szabálya

Olyan mértékben vagy elégedett önmagaddal, amennyire irányítani tudd saját életedet, és
olyan mértékben vagy elégedetlen, amennyire elveszíted az irányítást, vagyis úgy érezed,
hogy külső körülmények irányítják az életedet.
Életünkben a legtöbb stressz abból az érzésből adódik, hogy nem mi irányítjuk az események
egymásutánját.
Az idővel való gazdálkodás az események egymásutánjának irányítása.
Minden sikeres ember nagyon jól tud gazdálkodni az idővel, míg a sikertelenek képtelenek
erre.

64 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Egy nap mindenkinek 24 órából áll. Mégis, minden foglalkozási csoport felső 20%-a fölözi le
a jutalmak 80%-át. Nem azért, mert tehetségesebbek, nem azért mert hozzáértőbbek, nem
azért mert jobbak a képességeik, vagy a lehetőségeik, vagy nagyobb az intelligenciájuk,
műveltségük. Nem erről van szó. Hanem, mert jobban osztják be az idejüket.
Tudjuk, hogy a siker egyik kulcsa az önfegyelem, az önuralom. Ez azt is jelenti, hogy arra
összpontosítsunk, amire akarunk, és nem arra, amire nem akarunk. Ez vonatkozik az idővel
való gazdálkodásra is.
Ha nem vagyunk urai az időnknek, akkor nem valószínű, hogy valaha is megvalósítjuk azt,
amire képesek lennénk az életben.
Fontos gazdálkodni az idővel. Mindannyiunknak ugyanannyi az ideje, csak az a kérdés, hogy
mit kezdünk az időnkkel.
Az időgazdálkodás hét szabálya:
1) Világos, határozott célok
Sok ember azért vesztegeti el az idejét, mert nincsenek világos, határozott céljai. Nem tudják,
mihez kezdjenek. Nem tudják, mit akarnak csinálni. Vagy ha egy cégnél dolgoznak, nem
tudják, mit vár el a cég. Sokszor még a cégvezetés sem tudja pontosan megmondani, hogy mit
vár el a dolgozóktól. Pedig alapvető, hogy pontosan meg tudják mondani, hogy mit várnak el
minden egyes dolgozótól. Azonban sokszor azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Világos,
határozott célok kellenek. Ha egy cégnek dolgozunk, ha egy főnöknek dolgozunk, az legyen
az első dolgunk, hogy megkérdezzük a főnökünket, pontosan mi az, amit elvár tőlünk?
Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyek teljesítését elvárják?
Világos, határozott célok!
Milyen teljesítményre törekszünk, milyen eredményeket akarunk elérni? Mi legyen a
végeredmény?
Amikor kitűzzük a célokat, kérdezzük meg magunkat, mi legyen a végeredmény!
Pl. valaki azt mondja: „szeretném, hogy a kapcsolatom jól működjön”. Mit jelent ez? Azt,
hogy a végeredmény, amire vágyom, az az, hogy boldog legyek a kapcsolatomban. Vagy azt
mondja: gazdag akarok lenni. De hát mit jelent az, hogy gazdag? Hogyan képzeli el a
gazdagságot? Mi lenne a végeredmény, ha gazdag lenne? Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy
ez megvalósuljon? Akkor végiggondoljuk, hogy ha volna ennyi meg ennyi pénzem,
megtehetném ezt, megtehetném azt, megtehetném amazt. És néha rájövünk, hogy ugyanazt a
végeredményt elérhetjük anélkül, hogy akkora vagyont kellene összegyűjtenünk. Néha meg
rájövünk, hogy nem érhetjük el azt a végeredményt, amire vágyunk, ha az adott állásban
maradunk. Tehát figyeljünk a végeredményre.

2) Világos célok írásban


Szánj időt a tervezésre. Minden tervezésre szánt perc 5-15 percet takarít meg a végrehajtásnál.
A tervek nélkül cselekvés kudarchoz vezet szinte minden esetben. Világos írott tervek, és
világos tevékenységi lista szükséges.

3) Készíts listát
Aki sikeresen gazdálkodik az idővel, az mind lista alapján dolgozik. A sikertelen emberek
nem veszik a fáradságot, hogy listát készítsenek. Készítsünk listát minden napra, minden
hétre, hónapra. Készítsünk listát mindarról, amit el kell végeznünk.

65 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

4) A fontossági sorrend
Soha nem jut idő mindenre, de jut idő a fontos dolgokra, ha el tudod dönteni, hogy mik azok.
Ilyenkor kell alkalmazni a 80-20-as szabályt. Ez azt jelenti, hogy az általunk létrehozott
értékek 80%-a cselekedeteink 20%-ából adódik. Ha 10 dolgot kell elvégezni, abból kettő
többet ér, mint a másik nyolc összesen. Meg kell keresni a kevés lényegest a sok
lényegtelennel szemben. A legtöbb ember elpazarolja az idejét. Nem mintha nem dolgozna
keményen, vagy lógna, hanem sok lényegtelen dolgot csinál végig, amiből igazán értékes
dolog nem származik.
Az igazán sikeres emberek csak néhány dolgot csinálnak, de a lényeges dolgokat.
Egyszerre mindig csak egyet, és addig csinálják, amíg be nem fejezik.
Mindig kérdezzük meg önmagunktól: mire tudom most a lehető legértékesebben felhasználni
az időmet? Ahányszor csak egy új feladatba kezdenénk, mindig ezt kérdezzük meg
magunktól. Aztán szorítsuk rá magunkat, hogy csak azt tegyük, amivel a lehető
legértékesebben tudjuk felhasználni az időnket.
„Ha szeretik az életet, akkor ne pazarolják az időt, hiszen ebből tevődik össze az életünk.”
(Franklin Benjamin)
Ha nem a legértékesebb módon használjuk ki az időnket, csak írjuk be az idő szó helyébe,
hogy élet.

5) Koncentráljuk az erőnket
Az erőnk koncentrálása azt jelenti, hogy végezd el az elsőrendű feladatokat először, és csináld
addig, míg be nem fejezted 100%-osan.
A tanulmányozott sikeres emberekre jellemző, hogy először az elsőrendű feladatokat végzik
el. Egyszerre csak egy dolgot csinálnak, és addig csinálják, míg 100%-osan be nem fejezték.
Nem foglalkoznak sok mindennel, csakis a leglényegesebb dolgokkal, de azokat jól csinálják,
és azokat mindig addig, míg be nem fejezték.
Koncentráció és kizárólagosság. A kizárólagosság azt jelenti, hogy ha belekezdtünk, ne
hagyjuk abba.
A legtöbb időpazarlás abból származik, hogy belekezdünk valamibe, aztán abbahagyjuk.
„A legtöbb ember a siker küszöbén adja fel, kiszállnak az utolsó métereknél, az utolsó
percben adják fel a játékot, karnyújtásnyira a kívánt céltól.” (Ross Perrot)
Ott nem lehet siker, ahol nem koncentrálunk kizárólagosan a legfontosabb feladatunkra.

6) Ne halogassunk semmit
A halogatás nemcsak az időnket rabolja, hanem az életünket is.
Ösztökéljük magunkat: Csináld most!
Reggelenként ismételjük el 50-szer. Ettől automatizmussá válik, bevésődik tudatalattinkba, és
arra ösztönöz minket, hogy azonnal nekilássunk a feladatnak, amikor pedig arra lenne
hajlamunk, hogy halogassuk. Ennek segítségével kifejlődik az a tulajdonságunk, hogy a
feladatot egyfolytában csináljuk, és gyorsan befejezzük.
Fejlesszük ki magunkban a gyors tempót. Ez elengedhetetlen a sikerhez. Minél keményebben
és gyorsabban dolgozunk annál több az energiánk, annál nagyobb a lendület, annál többet

66 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

teljesítünk. És minél többet teljesítünk, annál több feladatot tudunk elvégezni, annál több az
energiánk és önbecsülésünk, mert minden feladat befejezése után feltöltődünk pozitív
energiákkal.
És ahányszor csak halogatunk egy feladatot, az kifáraszt bennünket, és levertséget okoz.
Ismételgessük magunknak: Csináld most! Dolgozz gyorsan!
104 amerikai nagyvállalatnál végzett felmérés során megkérdezték a vezetőket, hogy milyen
tulajdonságokkal juthat valaki előbbre a vállalatnál. 84%-uk azt mondta, hogy a két
legfontosabb tulajdonság: érzékelni a fontossági sorrendet és a sürgősség érzéke, vagyis hogy
csináljuk és jussunk gyorsan a végére.

7) Az egyensúly
Tartsuk az életünket egyensúlyban. Ne álljon csak munkából, ne álljon csak játékból.
Töltsünk sok időt azokkal, akiket szeretünk, dolgozzunk keményen, gazdálkodjunk az
időnkkel, tartsuk kézben a dolgok irányítását, és ha ezt megtesszük, akkor tényleg az lehet
belőlünk, amik akarunk.

Kreatív problémamegoldó technikák

Ha meg akarsz felelni a kihívásoknak akkor alkalmazni kell mindazt az alábbi technikákat,
amelyek a kreatív gondolkodás módszerei, s melyek segítségével meg tudod oldani a
problémák jelentős részét.
Az intelligencia egy cselekvésmódszer. Fokmérője nem az IQ, nem az egyetemi végzettség,
hiszen sok egyetemi diplomával is rendelkező ember állástalan, ugyanakkor, sok középiskolát
sem végzett ember vezet jelentős vállalkozásokat, mivel az intelligencia bizonyos cselekvési
mód.
Intelligens ember az, akik el tudja érni, amit akar.
A célok elérésének négy kulcsa van, és mind elsajátítható.

1.) A világosság.
Az első kulcs a világosság, a tisztánlátás. Ez elengedhetetlen.
Gyakran találkozni tehetséges emberekkel, akik azért nem sikeresek, mert nem tudják, hogy
mit akarnak. Nem döntik el, hogy hova akarnak eljutni. A céljaik ködösek, ítéleteik
bizonytalanok, döntéseik és válaszaik kapkodóak. Miközben a sikeres emberek mind tisztán
látnak. Ezért, ha bárki megkérdi, hogy mi a céljuk, azonnal tudjanak határozott választ adni.
Ezért fontos, hogy írjuk le pontosan, szabjunk határidőt, határozzuk meg közelebbről, eleven
és színes nyelven fejtsük ki, mert minél világosabbak a céljaink, annál élesebb lesz az elménk,
és annál bizonyosabban érjük el azokat.
Meg kell határozni az elérendő célt. Ha pontosan tudod, mi az, amit el akarsz érni, a cél
ösztönöz majd a gondolkodásra, újabb és újabb ötletekre.
Tisztán kell látnunk azt is, hogy mik a problémáink. Fel kell ismerni az akadályokat, melyek
köztünk és célunk között állnak. Tisztáznunk kell, melyek a nagy akadályok, és melyek a
kisebbek. Pl. a kórházban is át kell esni egy sor vizsgálaton ahhoz, hogy megállapítsák, mi a
betegség. És minél jobban tisztázzák, hogy mi a probléma, annál könnyebb lesz a megoldás.
Akik sikertelenek, és boldogtalanok manapság, nem feltétlenül unintelligensek, vagy

67 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

tehetségtelenek. Többnyire csak határozatlanok céljaikat illetően, és nem látják tisztán a


problémáikat sem.
Minden egyébnél fontosabb a végeredmény. Hova akarunk eljutni? Mi a végeredmény? Ne
csak az eredményhez vezető utat vizsgáljuk, hanem magát a végeredményt.

2.) A második kulcs a koncentrálás, az összpontosítás.


Fontos, hogy az ember képes legyen arra, hogy 100%-osan koncentráljon egy időben egyetlen
dologra. Éspedig arra, ami a legfontosabb neki. Sajnos, az emberek többsége, mindig
megkísérel több dolgot csinálni egyszerre. Egy sereg különböző dolog köti le a figyelmét, és
mivel nem képes egyetlen dologra összpontosítani az erejét, hanem csak ide-oda csapkod,
egyetlen problémát sem tud igazán megoldani. A koncentrálás tudománya abban áll, hogy
listát készítünk a céljainkról. Számba veszünk minden problémát, ami az utunkban áll.
Kiválasztunk egyet-kettőt, amelyik a legfontosabb. Nekilátunk az elsőszámúnak, és
célratörően addig foglalkozunk vele, míg meg nem oldottuk. A koncentrált szellemi erő
olyan, mint egy lézersugár. Minél inkább koncentráljuk a figyelmünket, mint egy lézersugarat
egyetlen probléma megoldására, annál biztosabb az akadály megsemmisítése, és mi mehetünk
a cél felé.

3.)A nyitottság a gondolatok befogadására.


Az átlagon felüli intelligenciájúak mind nyitottak, hajlandóak fontolóra venni egy-egy
seregnyi különböző megközelítést. Készek arra, hogy visszavonuljanak. Szívesen és sokat
kérdeznek. Olyanokat kérdeznek, hogy miért? Miért ne? Mi lenne a megoldás? Lehet, hogy
rosszul következtettem?
Minél többször, minél többféléről kérdezősködik valaki, annál hamarabb ér el a döntő
kérdéshez. Mi lenne, ha ezentúl másként dolgoznánk, ha változtatnánk, ha ezután fordítva
csinálnánk, ha többet termelnénk, ha kevesebbet termelnénk, ha áttérnénk másra, ha
abbahagynánk mindazt, ami veszteséges. Ezek azok a kérdések, amiket egy kreatív
személyiség feltesz.
A legtöbb kudarc rossz következtetésekben gyökeredzik. Sokszor a feltevések a rosszak.
Hibásan következtettek a piaccal, a termékekkel, az árakkal, a szállítással, a vevőkkel, a
konkurenciával kapcsolatban.
Mik tehát a követelmények? Legyünk széles látókörűek, mérlegeljük minden esetben a
probléma megoldásának különböző módjait, bármi legyen is az.
Egy másik kérdés, amit fel kell tenni: mi más lehet még a probléma? Azt hiszem, hogy ez a
probléma, de lehet, hogy más a probléma, és nem is az, amit mi annak látunk.
Tehát legyünk nyitottak, legyünk rugalmasak, készek arra, hogy megvizsgáljuk a különböző
megközelítéseket.

4.) A szigorú módszeresség.


Átgondolt, szisztematikus rendszerességgel gondoljuk végig a megoldás különböző módjait.
A legtöbb ember nem így csinálja. Egyszerűen rávetik magukat a problémára. Az intelligens
ember viszont minden problémát logikusan, szisztematikusan közelít meg.

Összegezve az intelligencia az egy olyan cselekvési mód amelyben:


Tisztázzuk, hogy mit akarunk.

68 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Szigorúan koncentráljunk a célunkra, a problémára, a helyzetre, vagy az óhajtott eredményre.


Legyünk nyitottak, rugalmasak, vizsgáljuk meg a lehetőségeket.
Használjuk a problémák megoldásának szisztematikus módszereit.

„Mindent megkaphatsz, amit akarsz, ha elég erősen akarod, azzá lehetsz, amivé lenni akarsz,
elérheted legtitkosabb vágyadat, megtehetsz mindent, amit tenni akarsz, ha egyetlen cél lebeg
a szemed előtt, és azt követed.” (Robert Colie)

(Forrás: Brian Tracy)

Kapcsolatteremtő készség

Az embert az iskolában megtanítják írni, olvasni, számolni, de figyelni és főleg odafigyelni


senki sem tanítja!
Figyelmünk ne legyen passzív hallgatás. Az odafigyelés mindig aktív. Ennek megtanulható,
begyakorolható fogásai vannak. Fegyelmezd a figyelmed!
Az emberek átlagosan 120 szó/perc sebességgel beszélnek. Viszont gondolkodni 4-500
szó/perc sebességgel tudunk. Van tehát bőven kapacitás az elkalandozásra. Ezt az időt kell
pozitívan kihasználni. A következőkre:
Anticipálj!
Magyarul: próbáld meg előre látni, mi lesz a partnered következő szava, mondata. Hová akar
kilyukadni.
A rossz főnöknek tíz percig mesél a beosztott a nagynéniről, aki szegény megint kórházban
van. A jó főnök már egy perc után „anticipálja”, hogy a mese egy szabadnap érdekében
folydogál. Ha ekkor maga ajánlja fel a szabadnapot, az dupla haszon: nyert kilenc percet és ő
a megértő feljebbvaló.
Jegyzetelj!
A folyó beszéd szinte mindig túlbiztosított. (szakszóval redundáns) Ismétlésekbe,
körülírásokba, példálózásba bocsátkozunk. Erre szükség van a megértés érdekében, de már a
felidézéshez szükségtelen. A jegyzetelés a lényeget hivatott rögzíteni. Egyben annak is
bizonyítéka, hogy figyelsz a másikra, fontosnak tartod a közlendőjét.
Értelmezz!
Nem csak a diplomáciában működik az a gyakorlat, mely szerint a szavak a gondolatok
elrejtését szolgálják. A mondatok értelme gyakran kimondatlan. Ki kell bányászni a
szövegből.
Figyelj a testbeszédre!
Ez egy külön kommunikációs csatorna. A testbeszéd megerősíti vagy cáfolja a kimondott
szavakat. Egyszerre kell értelmezni a hallottakat és látottakat.
Tolmácsolj!
Mindenki saját szótárat, értékrendet használ tapasztalatainak rendezésére. Ezért szinte szó
szerint le kell fordítani önmagunk számára a híreket és eseményeket. Amit nem fordítunk le,
azt nem vagyunk képesek megjegyezni. Arra nem emlékszünk. Ezt a fordító munkát az agy
automatikusan végzi, de jó, ha tudatosan is besegítünk. A kulcsszó hozzá: azaz, vagyis.
Létesíts szemkontaktust!

69 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Időnként, de ne hosszan és mereven, nézz szembe a partnereddel. Részint le lehet olvasni a


másik arcáról, hogy őszintén gondolja-e amit mond. Másrészt érzi, hogy figyelsz rá. Továbbá
meglátod, hogy mikor lehet, illetve szükséges (illik) megszólalnod.
Hümmögj!
A partner szövegének követése úgynevezett továbblendítő hangokkal és kifejezésekkel a
legtöbb kultúrában bevett szokás. Annál jobb, minél sokszínűbb a repertoár. A sztereotip
„aha” monoton ismételgetése inkább az oda nem figyelés jele.
Kérdezz!
Jó bizonyítéka a fokozott figyelemnek a megfelelő helyen alkalmazott közbekérdezés. „Ezt
meg hogy érted?” „Ez tényleg így volt?” „Szerinted komolyan gondolják?” Persze a
kérdéseket nem szabad elcsépelni, mert a kellemes kommunikáció legfőbb ismérve a spontán
közvetlenség. A partner könnyen észreveheti a hamisságot.
Carnegie, aki századunk kezdetén szegény bevándorlóként indult, és több mint 500 millió
dolláros vagyont gyűjtött, egyszer azt mondta:
„ többet fizetek azért a képességért, hogy valaki kijön másokkal, mint bármi más dologért.”
(Forrás: Bryan Tracy)

Mások önbecsülésének növelése

A sikeres emberi kapcsolatok egyik titka az, hogy növeljük mások önbecsülését, hogy
éreztetjük velük, milyen fontosak.
Hogyan éreztethetjük másokkal azt, hogy fontosak?
Az odafigyelés.
A figyelem, az önbecsülés javításának igen hatásos módja. Ha figyelünk, ha hallgatjuk, hogy
mit mond a másik. Miért ilyen fontos, az odafigyelés? Azért, mert mindig csak arra figyelünk
oda, amit értékelünk, és nem vesszük tudomásul azt, amit nem értékelünk. Ha azt akarjuk
közölni valakivel, hogy becsüljük, hogy értékes embernek tartjuk, figyeljünk rá, hallgassuk
mit mond, fordítsunk rá időt.
Hogyan figyeljünk? Türelmesen hallgassuk. Ne szakítsuk félbe. Várjunk. Mielőtt
válaszolunk, tartsunk egy kis szünetet. Mutassuk ki, hogy mérlegeljük a mondottakat. Ne
válaszoljunk azonnal. Kérdezzünk valamit arról, amit mondott, így is tudtára adva, hogy
valóban figyelünk rá. Pl. Kérdezzük: pontosan hogyan érti ezt? És kérjük, magyarázza el
világosan. Ugyanúgy, működik ez, mint a bumeráng. Egy őszinte érzelem, melyet kimutatunk
másvalaki irányába, visszatér hozzánk.
A meghallgatás a figyelem egyik formája, és sokszor kemény munka. A legtöbb ember nem
tud figyelmesen hallgatni, mert nincs tisztában e cselekvés természetével, vagy pedig nem
hajlandó ráfordítani a kellő erőfeszítést.
Ez a gyereknevelésre is érvényes. A figyelem a gyerek szemében elsőrendű bizonyítéka
annak, hogy szülei fontosnak tartják. Ha figyelünk a gyerekre, akkor érezni fogja, hogy
értékelik, és ezért értékesnek is tartja majd magát. Végeredményben a gyereket nem lehet
másképp megtanítani arra, hogy értékes, csak úgy, hogy értékeljük.
A valódi figyelem mindig a szeretet megnyilvánulása.
A figyelem különböző megnyilvánulási formáiban egyvalami közös: időt igényelnek. A
figyelem minősége a közösen eltöltött idő intenzitásától függ.
Mindig gondoljunk arra, hogyan éreztethetjük másokkal, hogy fontosak.
Attól, hogy saját magam mondókáját félretéve aktívan figyelek, azaz odaadom az időmet a
másiknak, attól ő úgy fogja érezni, hogy ő értékes, és szeretik. Ez az, amit sok gyerek nem
kap meg. Következésképp kialakul benne az a meggyőződés, hogy ő értéktelen.

70 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Önmagunk értékes voltának tudata igen fontos feltétele az ép léleknek, és sarkalatos pontja az
önfegyelemnek. A szülői szeretet közvetlen terméke. Ezt a meggyőződést a gyermekkorban
kell megszerezni, felnőttként már rendkívül nehéz.
Szinte mindenkinek közös baja, hogy nem jó az önértékelése. Gyerekkorától fogva nem jó,
mert az emberiség a feltételekhez kötött szeretetet gyakorolja.
Csak akkor tudjuk meg, hogy milyen érzés az, ha nem szeretnek bennünket, ha már
megtapasztaltuk azt is, hogy milyen, ha szeretnek.
Ha egy gyermek olyan körülmények között élt, ahol nem szerették, tehát nem szerzett saját
élményt a dologról, akkor nem érti a szeretve lenni és a nem szeretve lenni közötti különb-
séget. Nem ismeri ezt a két energiatípust.
Azok a gyerekek, akik elég szerencsések voltak, mert szüleik következetes szeretetét
élvezhették, nemcsak önnön értékük tudatában, hanem mély biztonságérzettel is lépnek az
életbe. Minden gyerek fél attól, hogy elhagyják. Az elhagyás félelme hat hónapos kor körül
jelentkezik, amikor a csecsemő először képes önmagát mint szüleitől megkülönböztetett
egyént felfogni. Ezzel a felismeréssel együtt azonban az is világossá válik a csecsemő
számára, hogy egyedül életképtelen, hogy a táplálkozás és általában a fennmaradás
szempontjából teljes mértékben a szüleitől függ. A gyerek szempontjából, ha szülei elhagyják,
a halállal egyenértékű. Ha a gyerek elégszer hallja, hogy nem hagyják ott, és ezeket a
szavakat megfelelő tettek követik, hónapról hónapra, évről évre, akkor - mire a gyerek a
kamaszkorba ér - elhagyatásának félelme feloldódik, és helyébe az az érzés lép, hogy a
„világ” biztonságos hely, mely baj esetén megvédelmezi.
Sokan nem ilyen szerencsések. Számos gyereket valóban elhagynak a szülei. Másokat nem
hagynak el, csak nem törődnek vele, vagy nem szeretik. Hiányzik a kapcsolat érzelmi
biztonsága. Ezek a gyerekek felnőttként is félni fognak a jövőtől. Nem érzik a világot
biztonságos élettérnek, amikor felnőttkorba lépnek. Ellenkezőleg, veszélyesnek és félelmetes-
nek látják, és fel sem merül bennük, hogy a pillanat élvezetét vagy biztonságát egy jövőbeli,
bár nagyobb élvezet vagy biztonság ígéretére cseréljék, mert a jövő a számukra erősen
gyanús.
Összefoglalva: ahhoz, hogy a gyerekekben kifejlődjék a kielégülés késleltetésének képessége,
tisztában kell lenniük önmaguk értékével, és hinniük kell létük biztonságában. Eszményi
helyzetben ez a három adomány a következetesen szerető és gondoskodó családi háttérből
fakad. A szülők nem adhatnak örökül nagyobb értéket.
Ha ezeket az ajándékokat az ember nem kapta meg gyerekkorában a szüleitől, még mindig
megszerezheti őket felnőttként, de a folyamat mindig roppant nehéz, és sokszor nem is jár
sikerrel.
Az elfogadás.
Az elfogadás az egyik legmélyebb tudatalatti vágyat elégíti ki. Amikor világra jövünk,
legjobban arra vágyunk, hogy a szüleink elfogadjanak, feltétel nélkül szeressenek. És amikor
felnövünk, továbbra is szükségünk van erre a szeretetre. Az elfogadást egyszerűen úgy
mutathatjuk ki, hogy mosolygunk. Amikor rámosolygunk valakire, jelezzük, hogy elfogadjuk.
Mosolyogjunk. Vegyük rá magunkat a mosolygásra, és azt tapasztaljuk, hogy megkedveljük a
mosolygást, ha megszokjuk, hogy rámosolygunk másokra.
Persze, a mosolynak őszintének kell lennie! Minden balul üt ki, ami hazug és nem valódi. Az
ilyet úgyis azonnal érezni lehet!
A feltétel nélküli elfogadás azt jelenti: az illető úgy jó, ahogy van.
És ezt valahogy a tudtára is adom, ha pedig valami nem tetszik benne, akkor nem őt, hanem
az illető tettét/viselkedését minősítem. Valahogy úgy, hogy kedves barátom, én téged nagyon
szeretlek / nagyra értékellek / stb., de ezt a dolgot nem tartom jónak /nem fogadom el.
Arról van szó itt is, mint az ítélkezésnél. Látom, hogy mit csinál a másik, de őt magát nem
ítélem el, viszont a tettét szóvá teszem.

71 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A másik elfogadása egy alapállás az élethez. Arról szól, hogy nem gondolom, hogy az az
egyetlen üdvözítő létezési mód, ahogy azt én csinálom. A másság nem riaszt - nem rossz az a
másik, csak azért, mert nem olyan, mint én - hanem érdeklődéssel tölt el. Nekem sem kell a
másikhoz hasonulnom, csak elfogadnom, hogy sokfélék vagyunk. Mint ahogy egy szervezet-
ben is rengeteg féle sejt van, és mindegyik nélkülözhetetlen a nagy egész működéséhez.
A nagyrabecsülés.
Ezzel is fokozzuk a másik önbecsülését. Hogyan fejezhetjük ki a nagyrabecsülést? Mondjuk
azt, hogy: KÖSZÖNÖM. Újra, és újra megint. Mondjunk köszönetet feleségünknek,
gyerekeinknek, kollégáinknak, beosztottjainknak, a pincéreknek. Rendszeresen mondjuk,
hogy köszönöm. De őszintén! A hála kifejezése növeli a másik önbecsülését, úgy ahogy a
hőmérő higanyszála emelkedik egy forró napon.
A legbefolyásosabb emberek, akik a legtöbbre vitték, általában nagyon kedvesek, és rendkívül
udvariasak is. Nem jár közel az igazsághoz, ahogy a televízióban, filmen ábrázolják a
befutott, de gőgös, az emberekkel magas lóról beszélő személyeket, mert többnyire azok
érnek el sikereket, azok futnak be, akik megnyerik mások együttműködését, és az emberek
természetesen azokkal működnek együtt, akikkel nem kellemetlen együtt dolgozni.
Megfigyelhető, hogy a nagyemberek, mindig jól bánnak a kisemberekkel, merthogy van nekik
mire szerénynek lenniük. Minél többet tud ugyanis valaki, annál többmindenről tudja, hogy
azt még nem tudja. Így lesz az ember egyre szerényebb - ha van neki mire. Ez pedig
tisztelettel tölti el minden iránt, ami van. Az embertársai, a természet, a látható és a láthatatlan
dolgok iránt. Érzi, látja a saját kicsiny voltát, ugyanakkor tudja azt is, hogy a nagy egész
része.
„ a szerényeknél a bölcsesség lakik.” (Példabeszédek 11,2)
Szerény, de nem negatív az önértékelése - az két különböző dolog.
Legyünk kedvesek, udvariasak, becsüljünk másokat, mondjuk, hogy köszönöm.
A dicséret.
A dicséret azt jelenti, hogy elismerjük másvalaki tulajdonságait, ha ez a személy szorgalmas,
vagy pontos, vagy kitartó, precíz. Vagy az eredményeit csodáljuk.
Olyan nagymértékben kötődünk személyiségünkhöz, jellemünkhöz, hogy ha valaki elismeri,
felismeri, sőt csodálja, ez príma érzés. A tulajdonunkhoz is kötődünk. Büszkék vagyunk a
házunkra, a kocsinkra, a ruhánkra, a gyerekeinkre, az irodánkra. És ha valaki azt mondja: hű
de szép, de jól néz ki, jólesik.
Bármit mondhatunk, amit őszintén gondolunk. Semmit ne mondjunk, amit nem úgy gondo-
lunk, mert az emberek észreveszik az őszintétlenséget.
Ábrahám Lincoln mondta: Mindenki örül a bóknak.
Brian Tracy írja egy helyen: Dolgoztam milliárdosokkal, óriási vállalatok rendkívül sikeres
vezetőivel, és azt tapasztaltam, hogy amikor olyasmit mondtam, amiről tudtam, hogy hízelgő
rájuk, a cégükre, a munkájukra nézve, erre mindig olyan pozitívan reagáltak, mintha egy
alacsony önértékelésű személy tehetségét csodálnánk. Néha éppen azok, akiknek a
legmagasabb az önértékelésük, ők igénylik a leginkább a csodálatot, a nagyrabecsülést.
Az amerikai és a Kelet-európai mentalitás közötti egyik különbség az, hogy nálunk általában
azt szokás kiemelni, ami nem jó, ami pedig jó, azt természetesnek veszik.
Mindenkiben van valami, ami igazán jó. Ezt a jót kell elsőként megkeresni, hogy hozzáfér-
jünk valakihez. Így megy a pszichoterápia is: az illető megérkezik kiborulva, egy rakás bajjal.
A terapeutának az az első dolga, hogy megkeresse az ép és egészséges részt, amivel nincs baj,
és azt olyan nagyra növessze, hogy elbírja a „beteg” rész terhét és a változáshoz megadja az
energiát.
Szokásunkká kell tenni, hogy amikor csak lehet, ajándékozzuk meg embertársainkat:
mondjunk nekik jót.

72 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Dicsérjük meg őket, amiért lehet, és amit igaznak tartunk. Vonatkozhat ez bármire - a
külsejére, a belsejére, egy teljesítményre, egy tulajdonságra, stb.
Az emberek észreveszik az őszintétlenséget - tehát az őszintétlen mosoly nem megengedett. A
hazugság olyan, mint a légy a levesben - ehetetlenné teszi az egészet. Tönkreteszi az emberek
közötti kapcsolatot és légkört. És ha nem is vevődik észre esetleg tudatosan, már ott van a
kapcsolatban. úgyhogy a dicséret és a bók csak őszinte lehet.
Hogy ha más önbecsülését növeljük, a sajátunk is nő. Ha más lelki egészségét javítjuk, saját
lelki egészségünket is javítjuk. Mert tudjuk, hogy jót tettünk!
A helyeslés az emberi lélek egyik legmélyebb vágyát elégíti ki. Azt a vágyat, hogy
megbecsüljenek, hogy értékeljenek.
Napóleon mondta: a katonáim készek meghalni egy jó szóért.
Rájött, hogy a katonák, akik pénzért nem kockáztatták volna életüket, megcselekszik
ugyanezt, ha dicséretben, megbecsülésben részesülnek, amelyet a kitüntetések jelképeznek.
A dicséret módjai:
Ne várjunk a dicsérettel. Minél gyorsabban jön a dicséret, ha rögtön kifejezzük, az illető annál
inkább megbecsüli. Ha azt akarjuk, hogy valaki folytasson valamit, akkor mihelyt megtette,
dicsérjük meg.
Legyünk konkrétak. Mondjuk: remek munkát végeztél a gyepen, a házon, a levélen stb. Minél
gyorsabb és konkrétabb a dicséretünk, annál gyorsabban növeli az önbecsülést, annál
valószínűbb, hogy a viselkedést megismétlik.
Dicsérjünk nyilvánosan. A nyilvános dicséret megsokszorozza a hatást, mert mások
véleményének óriási befolyása van a viselkedésünkre. Személyiségünkben döntő szerepe van
annak, hogyan vélekednek szerintünk mások, rólunk. Erősen befolyásol bennünket mások
véleménye.
A destruktív kritika.
„Ne látszat után ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek.” (János 7,24)
Destruktív kritika az, amikor az egész embert minősítik a tette helyett.
Semmi sem csökkenti gyorsabban az önértékelést, mint a destruktív kritika.
A gyermekkorban kapott destruktív kritika hajlamosít a kudarctól, az elutasítástól való
félelemre, a kisebbrendűségi érzésre, és a bűntudatra.
A destruktív kritika lebecsülést sugall. Tönkre teszi a másik ember önbecsülését, pocsékul
érzik magukat. Ha felhagyunk a destruktív kritikával, ez az egy változás is sokkal vonzóbb
személlyé változtat.
Az ember sokat szenved gyerekkorában a destruktív kritikától. Megint csak a mi kultúránknak
köszönhető a dolog: mintha nálunk nem tudnának konstruktívan kritizálni.
Ezt kell tudatosítani.
Senkinek sincs joga ítélkezni, amúgy meg értelme sincs a dolognak. Az ítélettel ugyanis
semmit sem érünk el. Ugye gyerekkorunkban sokszor elhangzott ez a párbeszéd: - Hülye
vagy! - vagy te! Ez felnőttkorban sincs másképp. Ha az ember ad a falnak egy pofont, az
pontosan ugyanakkorát ad vissza. így, ha valakinek mondok destruktívan egy ítéletet, az
magában vagy hangosan, de ugyanakkorát ad vissza nekem, és a kívánt nevelő és jobbító
hatás elmarad.
Változni amúgy is csak az fog, aki tudja, hogy elfogadjuk, netán szeretjük.
Ezért a kritizálásnak is ez az első momentuma: Kedves barátom, én téged nagyon szeretlek,
de ez, amit csináltál, stb., mint fent.
A dolognak az a technikája, hogy a másik (kritizálandó) cselekedetét hely- idő- és
módhatározónak használom (amikor te ezt meg ezt teszed…), és elmondom, hogy az mit vált
ki belőlem (akkor én így meg így érzem magam, ezt meg ezt gondolom, az nekem ezt jelenti,
stb.) A saját reakciómról jogom van azt és annyit beszélni, amennyit akarok. A másikról
ítélkezni nincs jogom.

73 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A hagyd abba, mert megőrjítesz felkiáltás ezek szerint valahogy így hangozna: „Kedves XY,
ha ilyen hangosan megy a zene, attól nekem nagyon fáj a fejem/ az nekem nagyon
kellemetlen, ezért kérlek, hogy stb.
Ne vitatkozzunk feleslegesen.
A vitatkozást nem mindig tudjuk elkerülni. Ezért vitatkozni meg kell tanulni. Egy egészséges
kapcsolatnak a vita és a konfliktus mindennapos alkotóeleme, és a jól megoldott konfliktus
csak erősíti és gazdagítja a kapcsolatot.
A vitának azonban arról kell szólnia, amiről szól - nem a múltban bespájzolt és elintézetlen
feszültségektől kell a vita során - főleg destruktív kritika formájában - megszabadulni.
Amennyire lehet, kerüljük el a vitát. Először a másikat próbáljuk megérteni, és nem magunkat
megértetni. Értsük meg a másik ember szempontjait, hogy mi az oka, hogy így, vagy úgy
érez, vélekedik. Ha nem értünk egyet vele, az éretlen személyiség reakciója az, hogy
nyomban érvekkel árasztja el a másikat. Ezzel szemben az érett személyiséget az jellemzi,
hogy először igyekszik megérteni, hogy miért vélekedik így, vagy úgy a másik. Könnyen
lehet, hogy az ő okfejtése bizonyul a meggyőzőbbnek.
Ne felejtsük: Akit erőszakosan győznek meg, annak ugyanaz marad a véleménye.
Mahatma Gandhi a „passzív ellenállás” elvével képes volt arra, hogy legyőzze az egész
hatalmas brit birodalmat, hogy Indiát felszabadítsa, és kivívja számára a függetlenséget,
kizárólag ezzel a passzív ellenállással.
A harag rossz tanácsadó:
„Már azt is állítsátok a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával.” (Máté 5;21)
Jézus pontosan tudta, hogy úgy a legkönnyebb pozitívan gondolkodni, könnyen lelkesedni,
elérni, hogy szeressenek és szeressünk, ha nem veszekszünk másokkal.
Próbáljuk megérteni a másik ember felfogását.
Hol kezdjük el, hogy kedvesek legyünk, ne kritizáljunk?
Természetesen otthon!
Ha már gorombának kell lenned, légy goromba idegenekkel. A kedvességed őrizd meg a
családodnak.
Hajlamosak vagyunk, hogy olyanokkal legyünk udvariasak, akiket most látunk először és
utoljára, aztán otthon kritizálunk, zsörtölődünk, veszekszünk éppen a szeretteinkkel.
A vita: érvelés, a másik meghallgatása, a vélemények egyeztetése, az élhető kompromisszum
megkötése. Persze nem vagyunk szentek. Mindenkivel elszalad a ló időnként. Ekkor pedig
kutya kötelességünk kijavítani a hibát: humorral, kedvességgel eloszlatni a feszültséget, és
megóvni magunkat attól, hogy a vita eszkalálódjon, és a kontroll kicsússzon a vitatkozó felek
kezéből.
Jézus egy alkalommal vacsora közben felállt, levette felső ruháját, fogott egy vászonkendőt,
és maga elé kötötte. Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott, hogy sorra
megmossa s a derekára kötött kendővel megtörölje tanítványainak a lábát.
Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját, újra az asztalhoz ült és így szólt hozzájuk:
„Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok.
Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás
lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.” (János 13,1 A lábmosás)
A példaadás nem magára a lábmosásra vonatkozik, hanem arra az alázatosságra, amely a
lábmosásban megnyilvánult, s amely nélkül senki sem lehet Jézus igazi követője.

74 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Fejlesztési gyakorlat

Milyen vagyok?
Milyen jó tulajdonságaim vannak?
Milyen rossz tulajdonságaim vannak?
Nevezz meg legalább egyet-egyet, és annak erősítésére ill. megszüntetésére dolgozz ki
akciótervet!

75 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A személyes befolyásolási stílusok vizsgálata – gyakorlat leírása

Javallatok:
- a különféle típusú beavatkozások hatásának vizsgálata.
- A személyes befolyásolási stílusok vizsgálata.

Körülmények:
- legfeljebb 20 tagú csoport.
- A csoporttagok által alkotott kör közepén vagy színpadszerűen elkülönített részen hely a
szituációk eljátszására.

Eszközök:
- videoberendezés kamerával (elhagyható)

Lebonyolítás:
- a csoportvezető ismerteti a gyakorlat célját, majd rövid bevezetőt tart. Eszerint:
intervenció (beavatkozás) az az eljárás, amellyel valaki belép egy szituációba azzal a
céllal, hogy egy vagy több személyt viselkedése megváltoztatására késztessen.
A „kell” intervenció olyan beavatkozás, amelyről az ember úgy érzi, hogy mindenkép-
pen meg kell tennie, mert:
a) egy másik személy viselkedése konkrétan és érzékenyen érinti a beavatkozót, illetve
b) a beavatkozó munkaköri kötelessége, hogy másokat viselkedésük megváltoztatására
bírjon.
A „lehet” intervenció olyan beavatkozás, amelyről az ember úgy érzi, hogy megteheti,
mert:
a) elég jó viszonyban van a másikkal ahhoz, hogy figyelmére számíthasson;
b) a másik számára hasznos információval rendelkezik;
c) segíteni kíván másokon.

- Ezután a csoportvezető felkér két csoporttagot az első szituációs játék eljátszására. Közli
velük a szituációt és a szerepeket, majd kb. egy percet ad nekik a felkészülésre.
- Az első pár eljátssza az első játékot. Majd újabb egy perc gondolkodási idő után szerepet
cserélnek, és eljátsszák ugyanazt a játékot.
- A második (szerepcserés) játék után a szereplők beszámolnak tapasztalataikról, arról,
hogy melyik intervenciós módot választották, miért és milyen hatékony volt az
intervenció, valamint hogy milyen tanulságai voltak a szerepcserének. A többi csoporttag
is elmondja benyomásait. Ha videofelvétel készült, ezt is felhasználják az elemzéshez.
- Ezután újabb pár újabb játékot játszik az előzőekben leírtak szerint. A csoportvezető vagy
előre meghatározott számú játékot kezdeményez, vagy akkor fejezi be a gyakorlatot,
amikor úgy tartja, hogy csökken az érdeklődés, illetve a várható hozadék.
- A csoport megbeszéli az összes játék általánosítható tanulságait.

76 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Javasolt témák “a személyes befolyásolási stílusok vizsgálata” tréninghez

Családi helyzetek:

1. Szülő és gyermeke. A gyermek félbeszakítja a szülőt telefonálás közben.


2. A hazajövő szülőnek a másik szülő beszámol arról, hogy egy nagy pofont adott a
gyereknek, mert újabb magaviseleti figyelmeztetést hozott az iskolából.
3. A családi pénztárt kezelő személy közli házastársával, hogy egy téli és egy nyári cipőt
kellett vennie magának, ezért ebben a hónapban kevesebbet költenek evésre.
4. Szülő és nagyobbik gyermeke. A szülő hazajövetelekor sírva találta a kisebbik gyereket,
akit az idősebb megvert.

Munkahelyzetek:

5. Egyik beosztottja ismét késett tíz percet.


6. Főnökét az utóbbi napokban gondterheltnek és zaklatotnak látja.
7. Egyik beosztottja megjegyzéseket tesz egy másikra annak lustasága miatt, amiért neki
többet kell dogoznia.
8. Egy szobában van egy kollegájával, akinek a telefonjaiból azt gyanítja, hogy a
házasságával valami baj van.
9. Egyik beosztottja az utóbbi időben különösen lehangoltnak és életkedvvesztettnek tűnik.
10. Főnöke néhány napja különösen ingerült, sok embert megbántott már igazságtalan
letolásaival.

Egyéb helyzetek:

11. Két barát(nő). Egyikük érzi, hogy a másiknak rossz szagú a lehelete.
12. Körzeti orvos és laboratóriumvezető orvos együtt bridzsezik. Utóbbi többször adott ki
téves laboratóriumi eredményt.
13. A csoporttagok is előállhatnak olyan témákkal, amelyeket fontosnak tartanak, vagy
amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket.

77 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom gyakorlat leírása

Javallatok:
- az ember másodlagos motívumainak vizsgálata és csoporton belüli összehasonlítása a
munkával összefüggésben.
- Három másodlagos motívum feltárása csoportos motivációfejlesztés céljából.

Körülmények:
- tetszés szerinti létszámú csoport.
- Szokásos csoporthelyzet.

Eszközök:
- Kérdőív a három munkamotívum mérésére minden résztvevőnek.
- Pontozólap minden résztvevőnek.
- Tábla vagy tacepao, filctoll.

Lebonyolítás:
- A csoportvezető szétosztja a kérdőívet, és megkér mindenkit, hogy gondosan töltse ki.
- A kérdőív kitöltése után a csoportvezető röviden ismerteti az emberi motiváció lényegét
és szerepét, kitérve az elsődleges motívumokra (létfenntartási, elkerülő és fajfenntartási
motívumcsoport), az általános motívumokra (kompetencia, új helyzetek kezelésének
motívumai, szeretet) és a másodlagos motívumokra (hatalmi, teljesítmény-, társulási,
státus- és biztonsági motívum). Közli, hogy ez a kérdőív csak az utóbbi motívumcsoport
három motívumát méri, s azt is csak a munkatevékenységgel összefüggésben.
- Minden csoporttag kap egy Pontozólapot, amellyel értékelheti saját három motívumát.
- A Pontozólap adatait ( a három oszlopösszeget) felírjuk a táblára vagy a tacepaóra úgy,
hogy mindenki eredményei láthatóak legyenek. A csoport tagjai megbeszélik saját
motivációs szerkezetüket, azok tendenciáit, vélhető következményeit.

78 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kérdőív a teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom mérésére

E kérdőív mindegyik, sorszámmal jelölt egysége három kijelentést tartalmaz. Az Ön feladata


az, hogy osztályozza a kijelentéseket aszerint, hogy milyen mértékben felelnek meg a
munkáról alkotott véleményének, érzéseinek. A kijelentések jobb oldalán a következő
osztályzatokat alkalmazza:

4 teljesen megfelelnek
3 nagyobbrészt megfelelnek
2 nagyobbrészt nem felelnek meg
1 egyáltalán nem felelnek meg

Közben gondoljon arra, hogy nincs jó vagy rossz válasz, csak eltérő módon dolgozó emberek
vannak.

1. a) Amikor egy problémát kell megoldani, szeretek egyedül dolgozni


és egyedül felelősséget vállalni a megoldásért. 4 3 2 1
b) Amikor egy problémát kell megoldani, szeretek teamben dolgozni
és közös megoldást találni. 4 3 2 1
c) Amikor egy problémát kell megoldani, szeretek teamben dolgozni,
de csak ha én vezetem a csoportot. 4 3 2 1

2. a) Kifejezetten a vezető feladata, hogy izgalmas, kihívó célokat


tűzzön ki beosztottjai elé. 4 3 2 1
b) A célokat a teamtagok kölcsönös megegyezése útján kell
megállapítani. 4 3 2 1
c) A célok akkor vannak jól kitűzve, ha némi akarattal és erőfeszí-
téssel mindenki el tudja érni őket. 4 3 2 1

3. a) Kollegáim úgy jellemezhetnének engem, mint aki odafigyel


másokra, akármiről essék is szó. 4 3 2 1
b) Az emberek azt mondhatják rólam, hogy meggyőzően tudok
beszélni arról, ami nekem fontos. 4 3 2 1
c) A munkahelyemen hajlok arra, hogy leginkább a munkával, a
feladatokkal összefüggő dolgokról beszélgessek. 4 3 2 1

4. a) Élvezem azokat a vitákat, amelyek célja valamilyen probléma


megoldása. 4 3 2 1
b) Gyakran előfordul, hogy egy vitában ellentmondok a
többieknek, mert így tartom jónak. 4 3 2 1
c) Élvezem azokat a vitákat, amelyek lehetővé teszik a
kollégáimmal egymás jobb megismerését. 4 3 2 1

79 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

5. a) Örülök annak, ha észreveszik rólam, hogy egy közösséghez


tartozom. 4 3 2 1
b) Egy közösséghez tartozásnak nincs különösebb jelentősége
számomra. 4 3 2 1
c) Örülök annak, ha észreveszik, hogy egy közösség vezetője
vagyok. 4 3 2 1

6. a) Szeretem, ha visszajelzést kapok arról, hogy milyen jól működ-


tem együtt egy teamben a többiekkel. 4 3 2 1
b) Szeretek konkrét visszajelzést kapni arról, hogy milyen jól
hajtottam végre egy feladatot. 4 3 2 1
c) Én tudom legjobban megítélni, hogy miképpen hajtottam
végre egy feladatot; a fizetésemelés és az előléptetés számomra
a legfontosabb visszajelzés. 4 3 2 1

7. a) A legfontosabb értékelési szempontom a beosztottamnál: a cél,


a feladat megvalósítása. 4 3 2 1
b) A legfontosabb értékelési szempontom a beosztottamnál: az ő
jövendő fejlődése. 4 3 2 1
c) Az értékelés legfontosabb szempontja számomra annak meg-
állapítása, hogy a beosztottam mit csinált helyesen és milyen
hibákat követett el. 4 3 2 1

8. a) A konfliktus eszköz, amelyet arra lehet használni, hogy


a problémát a lehető legjobban oldjuk meg. 4 3 2 1
b) A konfliktus nagyon egészséges lehet, mert az embereket
ösztönözhetjük és helyes irányba terelhetjük általa. 4 3 2 1
c) A konfliktust a közösségnek és tagjainak kell kézben tartaniuk
és egymás között megoldaniuk. 4 3 2 1

9. a) Bármely megoldás fontos tényezője: elfogadhatósága azok


számára, akiknek végre kell hajtaniuk azt. 4 3 2 1
b) Ha meg vagyok győződve arról, hogy egy megoldás működni
fog, akkor elvárom a többiektől a végrehajtását és vállalom a
felelősséget a következményekért. 4 3 2 1
c) Ha az a véleményem, hogy egy megoldás működni fog,
akkor én akarom végrehajtani; további megvitatása rendszerint
csak időpocséklás. 4 3 2 1

10. a) Ha egy beosztottam elhibázik valamit; akkor megmutatom neki,


hogy miképpen csinálnám meg hibátlanul. 4 3 2 1
b) Ha egy beosztottam elhibázik valamit; akkor megbeszélem vele
a helyzetet, és megegyezünk a kijavítás módjában. 4 3 2 1
c) Ha egy beosztottam elhibázik valamit, közlöm vele, hogy mit

80 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

hogyan javítson ki. 4 3 2 1


11. a) Az kellene, hogy az emberek számára a hibák a tanulás eszközét
jelentsék, és így tökéletesítsék önmagukat. 4 3 2 1
b) Elkövetek hibákat, de ameddig az esetek többségében
eredményes vagyok, addig nincs baj. 4 3 2 1
c) Nem szeretek tévedni; nem követem el kétszer ugyanazt
a hibát. 4 3 2 1

12. a) A vezető megfelelő támogatásával az egyén túljuthat a legtöbb


problémán. 4 3 2 1
b) A kemény munka az egyént túljuttathatja a legtöbb
problémán. 4 3 2 1
d) A kölcsönös bizalom túljuttathat a legtöbb
problémán. 4 3 2 1

13. a) Inkább a vezetőtársaimmal és a főnökömmel, mint a


beosztottaimmal való személyes kapcsolatokra helyezem
a hangsúlyt. 4 3 2 1
b) Időt és energiát szánok a kollegáimmal való személyes
kapcsolataim fejlesztésére és javítására. 4 3 2 1
c) A munkahelyemen csak akkor alakítok ki személyes
kapcsolatokat, ha segítenek a feladataim végrehajtásában. 4 3 2 1

14. a) „Ne gázolj át az embereken, amikor fölfelé vezet utad: talál-


kozhatsz velük, amikor lefelé mész.” 4 3 2 1
b) „Semmi sem olyan sikeres, mint a siker.” 4 3 2 1
c) „Senki sem emlékszik annak a nevére, aki egy versenyen
másodikként futott a célba.” 4 3 2 1

15. a) Ha eredményeim vannak, hosszú távon győzni fogok. 4 3 2 1


b) Ha erősen hiszek az igazamban, hosszú távon győzni
fogok. 4 3 2 1
c) Megpróbálok türelmes lenni az emberekkel; hosszú távon
ez kifizetődő. 4 3 2 1

16. a) A dolgozók megfelelően végzik munkájukat,


ha a főnökeik velük együtt dolgoznak. 4 3 2 1
b) A dolgozók munkája eredményesebb lesz, ha már
az elején tudják, hogy mi lesz a feladatuk. 4 3 2 1
c) A dolgozók elé a vezetőknek kell új magasságok
elérését célül kitűzniük. 4 3 2 1

81 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

17. a) Örülök, ha egy csoportombeli kollegámat rávehetem


arra, hogy az én elképzelésem szerint csinálja a dolgokat. 4 3 2 1
b) Ameddig egy döntés eredményes, nem fontos, hogy
egyéni vagy kollektív döntés volt-e. 4 3 2 1
c) Ahhoz, hogy egy döntés megvalósuljon, a végrehajtással
megbízott csoport minden tagjának el kell fogadnia. 4 3 2 1

18. a) Jól végzem a munkámat, ha személyes kapcsolatom


van a főnökömmel. 4 3 2 1
b) Jól végzem a munkámat azokban a helyzetekben,
ahol a főnök én vagyok. 4 3 2 1
c) Jól végzem a munkámat, ha határidőnek kell meg-
felelnem. 4 3 2 1

82 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Pontozólap a teljesítmény – társas kapcsolat – hatalom mérésére

TELJESÍTMÉNY- TÁRSULÁSI HATALMI


MOTÍVUM MOTÍVUM MOTÍVUM

1. a ………. 1. b ………. 1. c ……….


2. c ………. 2. b ………. 2. a ……….
3. c ………. 3. a ………. 3. b ……….
4. a ………. 4. c ………. 4. b ……….
5. b ………. 5. a ………. 5. c ……….
6. b ………. 6. a ………. 6. c ……….
7. a ………. 7. b ………. 7. c ……….
8. a ………. 8. c ………. 8. b ……….
9. c ………. 9. a ………. 9. b ……….
10. a ………. 10. b ………. 10. c ……….
11. b ………. 11. a ………. 11. c ……….
12. b ………. 12. c ………. 12. a ……….
13. c ………. 13. b ………. 13. a ……….
14. b ………. 14. a ………. 14. c ……….
15. a ………. 15. c ………. 15. b ……….
16. b ………. 16. a ………. 16. c ……….
17. b ………. 17. c ………. 17. a ……….
18. c ………. 18. a ………. 18. b ……….

Összesen: Összesen: Összesen:

83 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Konfliktusok kezelése gyakorlat leírása

A „Konfliktusok kezelése” c. gyakorlat segítségével megnézzük, hogyan reagálunk azokban


a helyzetekben, amikor eltérés van saját szándékaink és mások szándékai között.

Feladat:
Kiosztjuk a „Konfliktusok kezelése” c. kérdőívet, amelyen 30 párokba rendezett állítás
található
A kérdőív feldolgozása után kiosztjuk az értékelőlapot, amin bekaríkázzák mindenütt azt a
betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven bekaríkáztak. A lap alján oszloponként
összesítik a bekarikázott betűk számát. A számok nagysága mutatja a konfliktusok
kezelésekor domináns és kevésbé domináns jegyeinket.
„A konfliktuskezelés öt módja” c. lapról ismertessük az egyes stílusokra jellemző
szóhasználatot.

84 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Konfliktusok kezelése – kérdőív

Hogyan reagálunk azokban a helyzetekben, amikor eltérés van saját szándékaink és mások
szándékai között?
A következőkben párokba rendezett állítások találhatók, melyek lehetséges reagálási módokat
írnak le.
Kérjük mindegyik párnál karikázza be vagy az A, vagy a B állítást, azt, amelyik jobban
jellemzi saját viselkedését.
Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem mondható jellemzőnek saját viselkedésére,
de akkor is válassza ki és karikázza be azt, amelyiknek az előfordulása valószínűbb.

ALTERNATÍVÁK

1. A) Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelős-


sége.
B) Ahelyett, hogy olyasmiről tárgyaljunk, amiben nem értünk egyet, inkább azokat a dol-
gokat igyekszem hangsúlyozni, amelyekben mindketten egyetértünk.

2. A) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.


B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

3. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.


B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

4. A) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.


B) Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságainak.

5. A) Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.


B) Igyekszem megtenni mindazt, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében
szükséges.

6. A) Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak.


B) Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni.

7. A) Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen időm átgondolni.


B) Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.

8. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.


B) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés kifejtésre ke-
rüljön.

9. A) Úgy érzem, hogy nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.


B) Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy a magam útját járhassam.

10. A) Határozott vagyok céljaim követésében.


B) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.

85 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

11. A) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifej-
tésre kerüljön.
B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

12. A) Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne.


B) Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak vala-
mit a sajátomból.

13. A) Közös alapot javaslok.


B) Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.

14. A) Elmondom a gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit.


B) Racionális érvekkel lezárom a vitát.

15. A) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.


B) Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges.

16. A) Igyekszem meg nem sérteni a másik érzéseit.


B) Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.

17. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.


B) Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.

18. A) Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.


B) Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak vala-
mit a sajátomból.

19. A) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifej-
tésre kerüljön.
B) Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni.

20. A) A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem.


B) Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombi-
nációját.

21. A) Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.


B) Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.

22. A) Megpróbálok átmeneti álláspontot találni az övé és az enyém között.


B) Érvényesítem a kívánságaimat.

23. A) Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat elégedettség-


gel töltsön el.
B) Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelős
sége.

24. A) Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok iga-
zodni a szándékaihoz.
B) Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.

86 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

25. A) Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit.


B) Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.

26. A) Közös alapot javaslok.


B) Szinte mindig törődök azzal, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen.

27. A) Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne.


B) Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.

28. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.


B) Általában keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.

29. A) Közös alapot javaslok.


B) Úgy érzem, nem érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.

30. A) Igyekszem meg nem sérteni a másik érzéseit.


B) A megoldás érdekében mindig megosztom a problémát a másikkal.

87 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Konfliktusok kezelése – értékelőlap

Karikázza be mindenütt azt a betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven bekarikázott.

Versengés Probléma- Kompromissz Elkerülés Alkalmazkod


megoldás um-keresés ás

1. A B
2. B A
3. A B
4. A B
5. A B
6. B A
7. B A
8. A B
9. B A
10. A B
11. A B
12. B A
13. B A
14. B A
15. B A
16. B A
17. A B
18. B A
19. A B
20. A B
21. B A
22. B A
23. A B
24. B A
25. A B
26. B A
27. A B
28. A B
29. A B
30. B A

A bekarikázott betűk száma oszloponként

88 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A konfliktuskezelés öt módjának jellemző szavai

Versengés (önérvényesítés)
nem változtatok a véleményemen…..
hogy egészen világos legyek…..
világos, hogy az én véleményem a legésszerűbb…..
biztos vagyok abban, hogy az én megoldásom a legjobb…..
ha nem így teszel, akkor…..
ezt én tudom a legjobban, úgyhogy…..
tedd, amit mondtam…..

Problémamegoldás (együttműködés)
fogjunk hozzá közösen…..
miben értünk egyet?…..
miben különbözik a véleményünk?…..
keressünk közös kiindulási alapot…..
vizsgáljuk meg közelebbről a problémát…..
ez a véleményem…..és a tied?…..
hogyan oldhatnánk meg?…..
valójában mi is a probléma?…..

Kompromisszumkeresés (osztozás a várható kimenetelben)


gyorsan találjunk megoldást…..
én engedek ebben, te engedsz abban…..
felejtsük el, ami szétválaszt minket…..
találjunk megoldást félúton…..
inkább nyerjünk, mint veszítsünk mindketten…..
elégedjünk meg ezzel…..
hajlandó vagyok…..ha hajlandó vagy…..
hagyjuk ezt az egészet, helyette…..

Elkerülés (visszahúzódás)
ezért nem vállalhatom a felelősséget…..
jobb lenne, ha ezt most nem vitatnánk meg…..
térjünk vissza erre később…..
ez nem tartozik a hatáskörömbe…..
ebbe nem megyek bele…..
nincs véleményem…..
nem vagyok abban helyzetben, hogy vitába bocsátkozzam…..
nem akarok ehhez hozzászólni…..
nem világos az álláspontod…..

89 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Alkalmazkodás (elsimítás)
én is így gondoltam…..
egyetértek…..
kész vagyok elfogadni…..
úgy teszek, ahogy mondod…..
nem akarom, hogy megbántódj…..
te hogy gondolod?…..
meggyőztél…..
örülök, hogy ebben egyetértünk…..

90 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Személyes kockázatok – önismereti gyakorlat leírása

Javallatok:
A kockázatvállaló viselkedés tudatosítása személyközi kapcsolatokban.
A személyközi kapcsolatokban jelentkező kockázatok bemérése.

Körülmények:
Tetszés szerinti számú triád.
Elegendő hely a triádoknak, hogy egymás zavarása nélkül dolgozhassanak.
Minden résztvevőnek a kérdőív egy példánya.
Íróeszköz.

Lebonyolítás:
A csoportvezető rövid bevezetőt tart a személyközi kapcsolatokban és a csoporthelyzetekben
megjelenő személyes kockázatokról és az egyéni kockázatvállalásról.
Kiosztja mindenkinek a kérdőív egy példányát, és megkéri a résztvevőket, hogy töltsék ki.
Felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlat csak akkor sikerül, ha mindenki igyekszik őszinte lenni
önmagához.
A csoport triádokra oszlik. A triádok külön vonulnak, és megbeszélik mindhármuk kérdőívét.
Megtehetik, hogy sorra veszik mind a három személyt. De azt is választhatják, hogy
végigveszik a kérdőív egyes kijelentéseit, és mindegyiknél összehasonlítják hármuk
választását. Megpróbálják felderíteni, hogy mi az oka annak, hogy egyes viselkedéseket
kockázatosnak tartanak, másokat nem; illetve hogy mi az oka a három ember vélekedése közti
eltéréseknek. Hagyjunk összesen 1-1,5 órát a triádokban történő munkára.
A teljes csoport összejön, és a triádok beszámolnak a beszélgetésekről. Megbeszélik a
fontosabb tartalmi tanulságokat is. Ha a csoportvezető jónak látja – és ha sok közös elemet
fedez fel a triádok beszámolóiban -, egyes kollektív fantáziákat páros vagy csoportos
helyzetjátékokba, szerepjátékokba tehet át. Ezeket a játékokat természetesen szintén
megbeszélik utána.

91 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Személyes kockázatok - kérdőív

Kérjük, hogy a megfelelő szám bakarikázásával foglaljon állást minden itt következő
kijelentéshez. A számok jelentése:

1 - semmit sem kockáztatok vele,


2 - nagyon keveset kockáztatok vele,
3 - valamit kockáztatok vele,
4 - nagyon sokat kockáztatok vele.

1. Megmondani valakinek, ha nem tetszik a viselkedése 1 2 3 4

2. Hosszasan nézni egy csoporttársamat, akinek


vonzó az egyénisége 1 2 3 4

3. Megérinteni egy társamat 1 2 3 4

4. Elfogadni, hogy mások megérintsenek 1 2 3 4

5. A csoport egy tekintélyesebb tagjától olyat kérdezni,


amit én nem tudok 1 2 3 4

6. Szeretetmegnyílvánulást adni valakinek 1 2 3 4

7. Szeretetmegnyílvánulást kapni valakitől 1 2 3 4

8. Olyat elmondani magamról, amit más körülmények


között nem szoktam elmondani 1 2 3 4

9. Eddig elrejtett dolgot feltárni a múltamból 1 2 3 4

10. Egyedül szerepelni a csoport előtt 1 2 3 4

11. Köztudottá tenni, hogy egy felmerült témához


egyáltalán nem értek 1 2 3 4

12. Szóval vagy cselekedettel magamra vonni a


többiek figyelmét 1 2 3 4

13. Megmutatni másoknak, hogy zavarban vagyok 1 2 3 4

14. Két, egymással szemben álló társam vitájában


állást foglalni 1 2 3 4

15. A csoportvezető véleményével vitatkozni 1 2 3 4

92 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

16. A csoportvezető véleményét nyílvánosan bírálni 1 2 3 4

17. Ellentmondani valakinek, akit egyébként szeretek 1 2 3 4

18. Tévedésemet nyílvánosan beismerni 1 2 3 4

19. Olyat cselekedni, amivel valakiben nagyon erős


negatív érzéseket keltek 1 2 3 4

20. Olyat cselekedni, amivel valakiben nagyon erős


pozitív érzéseket keltek 1 2 3 4

21. Bizonytalanságomat érzékeltetni a többiekkel 1 2 3 4

22. Rossz hangulatomat éreztetni a többiekkel 1 2 3 4

23. Szexuális vágyaimról beszélni a többiek előtt 1 2 3 4

24. Közömbösséget mutatni valakivel szemben 1 2 3 4

25. Bensőséges viszonyt kialakítani valakivel a többiek


szeme láttára 1 2 3 4

26. Kirobbanó indulatokkal reagálni, amikor felbosszantanak 1 2 3 4

27. Gondolkodás nélkül kimondani, ami az eszembe jut 1 2 3 4

28. Teljesen spontánul feltárni az érzéseimet a többiek előtt 1 2 3 4

29. Dühös reakciókat kiváltani egy csoporttársamból 1 2 3 4

30. ……………………………………………………….. 1 2 3 4

93 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Milyennek látnak mások? - feladatlap

A rólunk alkotott kép ott tükröződik a szemekben – azoknak az embereknek a tekintetében,


akikkel találkozunk.
A következő egyszerű kérdéssor segítségével „lefordíthatod” azokat a jelzéseket, amelyeket
folyamatosan küldenek feléd.
Érdemes odafigyelni ezekre a jelzésekre!
Légy őszinte a válaszadásnál, mert csak így tudhatod meg, hogy mások milyennek látnak!

1. Az emberek általában nem találják el az életkorodat. Fiatalabbnak, vagy idősebbnek


„saccolnak”.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

2. Az öltözködésed szinte ösztökéli az embereket megjegyzésekre.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

3. Az az érzésed, hogy mások „összeszedettebbek”, mint Te.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

4. Ismerőseidtől, osztálytársaidtól érkeznek-e elismerő megjegyzések Hozzád?

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

5. Üzletben, esetleg étteremben utolsónak szolgálnak ki.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

94 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

6. Nem szívesen nézel mások szemébe, mert akkor kényelmetlenül érzed magad.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

7. Mások tréfásan utánozzák mozdulataidat, kifezejéseidet.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

8. Az emberek nehezen értik meg, hogy mit is mondtál (tartalmilag).

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

9. Az emberek nem veszik komolyan, amit mondasz.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

10. Társaságban szokták kérni, hogy kicsit halkabban beszélj.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

11. Csoporttársaid, osztálytársaid nehezen fogadják el ötleteidet.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

95 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

12. Amikor olyan emberekkel találkozol, akikkel előzőleg csak telefonon beszéltél, akkor azt
mondják: „Egészen másképp nézel ki, mint ahogy elképzeltelek”.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

13. Egyszerűen leblokkolsz, amikor könnyed beszélgetésre lenne szükség.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

14. Szemrehányásokat kapsz, hogy egy témát nem a megfelelő időben hoztál szóba.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

15. Elkésel-e találkozókról, megbeszélésekről?

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

16. Ha valaki megszívlelendő javaslatot tesz, akkor is azzal kezded a választ, hogy „Igen,
de…”.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

17. Akkor is igyekszel mások kedvébe járni, ha legszívesebben nem tennéd meg, amire
kérnek.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

96 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

18. Elég sok szabadidőd van, mégsem kapsz meghívást társaságba.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

19. A lány/fiú, aki tetszik Neked, nem vonzódik Hozzád.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

20. Társaságban kényelmetlenül érzed Magad, mert egyedül maradsz, vagy egész idő alatt
nem beszélsz mással, csak akivel érkeztél.

gyakran …..
néha …..
ritkán …..
soha …..

97 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Milyennek látnak mások? - értékelőlap

Értékelési instrukció:

Pontozás: számolj minden


„gyakran” válasz után 0
„néha” válasz után 1
„ritkán” válasz után 2
„soha” válasz után 3 pontot.

Értékelés:

- Ha összpontszámod kevesebb 20-nál, meg kell kisérelned, hogy kedvezőbbé tedd a


Magadról alkotott képet.

- 21-50 pont közötti eredmény átlagosnak mondható. Van még javítanivaló, de ennyivel
elégedett lehetsz.

- 51-65 közötti eredmény azt jelenti, hogy kedvelnek, vonzónak találnak az emberek.

- 66 felett: biztos? Ha öszintén válszoltál, akkor gratulálok. Ezt kevesen mondhatják el


magukról!

98 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kreatív problémamegoldó technikák

Ha meg akarsz felelni a kihívásoknak akkor alkalmazni kell mindazt az alábbi technikákat,
amelyek a kreatív gondolkodás módszerei, s melyek segítségével meg tudod oldani a
problémák jelentős részét.
Az intelligencia bizonyos cselekvésmódszer. Fokmérője nem az IQ, nem az egyetemi
végzettség, hiszen sok egyetemi diplomával is rendelkező ember állástalan, ugyanakkor, sok
középiskolát sem végzett ember vezet jelentős vállalkozásokat, mivel az intelligencia
bizonyos cselekvési mód.
Intelligens emberen azokat értem, akik el tudják érni, amit akarnak.
A célok elérésének négy kulcsa van, és mind elsajátítható.
1.) A világosság.
Az első kulcs a világosság, a tisztánlátás. Ez elengedhetetlen. Gyakran találkozni tehetséges
emberekkel, akik azért nem sikeresek, mert nem tudják, hogy mit akarnak. Nem döntik el,
hogy hova akarnak eljutni. A céljaik ködösek, ítéleteik bizonytalanok, döntéseik és válaszaik
kapkodóak. Miközben a sikeres emberek mind tisztán látnak. Ezért, ha bárki megkérdi, hogy
mi a céljuk, azonnal tudjanak határozott választ adni. Ezért fontos, hogy írjuk le pontosan,
szabjunk határidőt, határozzuk meg közelebbről, eleven és színes nyelven fejtsük ki, mert
minél világosabbak a céljaink, annál élesebb lesz az elménk, és annál bizonyosabban érjük el
azokat.
Meg kell határozni az elérendő célt. Ha pontosan tudod, mi az, amit el akarsz érni, a cél
ösztönöz majd a gondolkodásra, újabb és újabb ötletekre.
Tisztán kell látnunk azt is, hogy mik a problémáink. Fel kell ismerni az akadályokat, melyek
köztünk és célunk között állnak. Tisztáznunk kell, melyek a nagy akadályok, és melyek a
kisebbek. Pl. a kórházban is át kell esni egy sor vizsgálaton ahhoz, hogy megállapítsák, mi a
betegség. És minél jobban tisztázzák, hogy mi a probléma, annál könnyebb lesz a megoldás.
Akik sikertelenek, és boldogtalanok manapság, nem feltétlenül unintelligensek, vagy tehet-
ségtelenek. Többnyire csak határozatlanok céljaikat illetően, és nem látják tisztán a
problémáikat sem.
Minden egyébnél fontosabb a végeredmény. Hova akarunk eljutni? Mi a végeredmény? Ne
csak az eredményhez vezető utat vizsgáljuk, hanem magát a végeredményt.
2.) A második kulcs a koncentrálás, az összpontosítás.
Minden átlagon felüli képességű ember képes arra, hogy 100%-osan koncentráljon egy időben
egyetlen dologra. Éspedig arra, ami a legfontosabb neki. Viszont az átlagember, mindig
megkísérel több dolgot csinálni egyszerre. Egy sereg különböző dolog köti le a figyelmét, és
mivel nem képes egyetlen dologra összpontosítani az erejét, hanem csak ide-oda csapkod,
egyetlen problémát sem tud igazán megoldani. A koncentrálás tudománya abban áll, hogy
listát készítünk a céljainkról. Számba veszünk minden problémát, ami az utunkban áll.
Kiválasztunk egyet-kettőt, amelyik a legfontosabb. Nekilátunk az elsőszámúnak, és
célratörően addig foglalkozunk vele, míg meg nem oldottuk. A koncentrált szellemi erő
olyan, mint egy lézersugár. Minél inkább koncentráljuk a figyelmünket, mint egy lézersugarat
egyetlen probléma megoldására, annál biztosabb az akadály megsemmisítése, és mi mehetünk
a cél felé.
3.)A nyitottság a gondolatok befogadására.
Az átlagon felüli intelligenciájúak mind nyitottak, hajlandóak fontolóra venni egy-egy
seregnyi különböző megközelítést. Készek arra, hogy visszavonuljanak. Szívesen és sokat
kérdeznek. Olyanokat kérdeznek, hogy miért? Miért ne? Mi lenne a megoldás? Lehet, hogy
rosszul következtettünk?

99 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Minél többször, minél többféléről kérdezősködik valaki, annál hamarabb ér el a döntő


kérdéshez. Mi lenne, ha ezentúl másként dolgoznánk, ha változtatnánk, ha ezután fordítva
csinálnánk, ha többet termelnénk, ha kevesebbet termelnénk, ha áttérnénk másra, ha
abbahagynánk mindazt, ami veszteséges. Ezek azok a kérdések, amiket egy kreatív
személyiség feltesz.
A legtöbb kudarc rossz következtetésekben gyökeredzik. Sokszor a feltevések a rosszak.
Hibásan következtettek a piaccal, a termékekkel, az árakkal, a szállítással, a vevőkkel, a
konkurenciával kapcsolatban.
Mik tehát a követelmények? Legyünk széles látókörűek, mérlegeljük minden esetben a
probléma megoldásának különböző módjait, bármi legyen is az.
Egy másik kérdés, amit fel kell tenni: mi más lehet még a probléma? Azt hiszem, hogy ez a
probléma, de lehet, hogy más a probléma, és nem is az, amit mi annak látunk.
Tehát legyünk nyitottak, legyünk rugalmasak, készek arra, hogy megvizsgáljuk a különböző
megközelítéseket.
4.) A szigorú módszeresség.
Az átgondolt, szisztematikus rendszeresség. Rendszeres módszerességgel végiggondolja a
megoldás különböző módjait. A legtöbb ember nem így csinálja. Egyszerűen rávetik magukat
a problémára. Az intelligens ember viszont minden problémát logikusan, szisztematikusan
közelít meg.
Összegezve az intelligencia az egy olyan cselekvési mód amelyben:
Tisztázzuk, hogy mit akarunk.
Szigorúan koncentráljunk a célunkra, a problémára, a helyzetre, vagy az óhajtott eredményre.
Legyünk nyitottak, rugalmasak, vizsgáljuk meg a lehetőségeket.
Használjuk a problémák megoldásának szisztematikus módszereit.

„Mindent megkaphatsz, amit akarsz, ha elég erősen akarod, azzá lehetsz, amivé lenni akarsz,
elérheted legtitkosabb vágyadat, megtehetsz mindent, amit tenni akarsz, ha egyetlen cél lebeg
a szemed előtt, és azt követed.” (Robert Colie)

Belső Mosoly technikája


A belső mosoly következményeként a negatív energiák fokozatosan átalakulnak pozitív
életerővé. A negatív érzések átalakulnak pozitív érzésekké.
Amikor a meditáló pozitív gondolatok és érzések kíséretében X-re, Y-ra mosolyog.
Belső Mosolyt a „megbocsátás taoista gyakorlatának” is nevezi. „Amikor azt észleljük – írja –
, hogy a negatív érzéseink, érzelmeink megnövekednek, figyeljünk arra, hogy ne ítélkezzünk
emberek és események felett. Egyszerűen kerüljünk kapcsolatba belső lényünkkel.

A kívánt helyzet elképzelése


Mikor valamit el akarunk érni, előre elképzeljük a helyzetet. Ha sikerül az asszertív
viselkedést vizualizálnunk, akkor könnyebben tudjuk megvalósítani. Érdemes tehát magunkat
elképzelni, ahogy nyíltan a másik felé fordulunk (nem összefont karral, vagy csak
féloldalasan), a partner szemébe nézünk (nem mereven, csak mondanivalónk tisztaságát
bizonyítandó nyomatékkal). Lazán, barátságosan, a másik szempontjait is figyelembe véve
beszélgetünk.

100 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Stresszmenedzsment

A stressz a külvilágból érkező, testi-lelki épségünket és egyensúlyunkat fenyegető ingerre


adott természetes biológiai és lelki reakció.
Ám ha a reakció túl gyakran pereg le, illetve tartóssá válik, az károsítja az ember testi és lelki
egészségét, és rontja a hatékonyságát és teljesítőképességét.

A külvilág történéseit sokszor nem áll módunkban befolyásolni. A stresszt kiváltó inger tehát
sok esetben adott. Ám hogy mekkora az áltata kiváltott reakció, az a reagáló ember adott-
ságaitól és pillanatnyi állapotától függ.
Mindenki számára ismeretes, hogy a szabadság előtt, illetve után egy nappal ugyanaz az inger
egészen más hatásokat vált ki belőlünk.
A stresszmenedzsment célja az, hogy megismerjük és megértsük saját magunkat ill. testi és
lelki működésünket, hogy az új ismeretekre ill. tapasztalatokra támaszkodva folyamatosan
olyan állapotban tartsuk magunkat, mintha épp egy jól töltött szabadságról érkeztünk volna
vissza a munkanapokba; és megtanuljunk a zsúfolt hétköznapokon is regenerálódni.

Kurt Levin szerint az ember és a szervezet is egy olyan környezetben él, amely megerősítő
illetve segítő és hátráltató erőkkel, azaz stresszkeltő erőkkel van tele. Ezek az erők serkentik
vagy gátolják az egyén teljesítményét. Vannak erők, amelyek hajtóerőként, motiváló erôkként
működnek, míg mások korlátoznak és gátolják a fejlődést.

Levin elmélete szerint az egyént érő erők általában egyensúlyban vannak egymással. A
hajtóerők pontosan olyan erősek, mint a gátló erők. Ilyenkor kiegyensúlyozott a körülöttünk
lévő erőtér.

megtartó erők

* örömteli, jó családi élet


* jó szociális élet
* szabadidő, pihenés
* elégedettség a munkával kapcsolatban
* jó munkahelyi légkör
* háziállatok
* stb.

korlátozó erôk

* túlzottan nagy munkaterhelés


* az idő állandó nyomása
* "rossz" kollégák
* rossz munkahelyi légkör
* stb.

101 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Amikor felborul az erők közötti egyensúly, és felerősödnek a korlátozó erők, negatív irányban
változik az egyén teljesítménye.

Ha pedig a megtartó erők erősödnek fel, pozitív irányú változás áll be.

A stressz érzése a rajtunk kívülálló, azaz a közvetlen környezetünkből származó és a bennünk


keletkező stressztényezők eredménye. A korlátozó erők felerősödése károsítja az ember
fizikai és pszichés jóllétét és az interperszonális viselkedését. Ha a megtartó erők nem
képesek kiegyensúlyozni őket, patológiás következményekhez vezetnek (pl.: szorongás,
szívbetegség és mentális összeroppanás).
A legtöbb ember azonban szert tesz egy bizonyos stressztűrő képességre és megtartó erőre,
amely megvédi a károsodástól. Ezek a stressztűrő erők bizonyos viselkedésmintákat,
pszichológiai jellemzőket és támogató jellegű társas kapcsolatokat is magukban foglalnak.

A jó megtartó erőkkel rendelkező embereknek jó a pulzusa, jók az interperszonális


kapcsolataik, megfelelő érzelmi stabilitással rendelkeznek, és hatékonyan tudják kezelni az
őket érő stresszeket is. Ezek nélkül a megtartó erők nélkül, amelyeket egy bizonyos idő során
tud az ember kifejleszteni magának, a stresszorok veszik át az irányítást az élete felett.
A stressznek természetesen nemcsak negatív, hanem pozitív hatásai is vannak. Ha semmilyen
stressz nincs az életünkben, unatkozunk, és semmi nem hajt bennünket a cselekvésre. Még ha
nagy stresszet élünk is át, gyorsan helyreállíthatjuk az egyensúlyunkat, amennyiben megfelelő
megtartó erővel rendelkezünk.

Mielőtt a stressz extrém méreteket öltene, az emberek tipikusan három fázison haladnak át:
- a riasztás fázisán,
- a rezisztencia,
- majd a kimerülés fázisán.

A negatív érzelmek megszüntetése


„Minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést.”
(Buddha)
A negatív érzelmek: a félelem, a harag, a kételkedés, az irigység, a gyűlölködés, az utálat, a
csalódás és a bűntudat.
A negatív érzelmek kialakulásában jelentős szerepet játszanak a környezeti hatások:
Jelentős részben mindazt, amit mondunk, teszünk és gondolunk külső hatások határozzák
meg.
Figyelembe kell venni minden tényezőt, minden olyan hatást, amelyet környezetünkbe
engedünk.
Fontos, hogy kikkel érintkezünk. Ha olyanokkal érintkezünk, akik többnyire negatív
érzelmeket mutatnak ki, az ugyanaz, mintha olyanokkal érintkeznénk, akiknek valamilyen
fertőző betegségük van. Éppen ilyen fertőző betegség a sikertelenség, a kudarc az életben.
Figyelembe kell venni, hogy milyen Tv műsorokat nézünk. A Tv-ben minden este átlagosan
3-4 gyilkosságot, erőszakot látunk. Mire felnőtté válunk 20.000 gyilkosságot láttunk a Tv-
ben. Nyílván ez is hat életünkre, viselkedésünkre, sikerünkre.
A külső világunkban minden teljes harmóniában lesz a belső világunkkal.
Ha meg akarjuk változtatni külső valóságunkat, hogy pozitív, boldog, izgalmas legyen, az
első lépés az, hogy felszámoljuk a negatív hatásokat.

102 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Felhagyunk a negatív érzelmek kifejezésétől, távolmaradunk a negatív emberektől, hátat-


fordítunk a negatív könyveknek, negatív Tv műsoroknak, és kizárólag arra összpontosítunk,
hogy milyen emberek akarunk lenni, hogy mit akarunk elérni.
Ez az első lépés a lelki- és a testi egészség, a siker és a boldogság útján az életben.
Ne feledjük, hogy a negatív érzelmek belülről jönnek.
A negatív érzelmeket az egyes helyzetekre való reagálásunk kelti életre.
Pl.: két ember belekerül ugyanabba a helyzetbe. Forgalmi dugó, durva pincér, vagy akármi
lehet. Az egyik felizgatja magát, feldúlt és mérges lesz. A másik pedig fel sem veszi.
A negatív érzelmek nem a helyzetekből adódnak. Érzelmeink tőlünk függnek.
Érzelmeink attól függnek, hogy hova jutottunk el a fejlődésben, hogy mennyire uralnak
minket az érzelmeink, és mi mennyire uraljuk az érzelmeinket.
Meg kell értenünk: soha nem másokon múlik az, hogy mi mit érzünk. Senki nem kényszerít
arra, hogy idegesek legyünk. Senki nem tesz minket feszültté, senki nem zaklat fel bennünket.
Ha eluralkodik rajtunk a negatív érzelem, akkor álljunk le egy pillanatra, és nézzük meg, hogy
hogyan sikerült belekeverni magunkat megint egy ismétlődő helyzetbe.
Azaz: leállni, és szerető, részvéttel teli és okos szülőként megkérdezni, hogy lehet, hogy ez a
gyerek (azaz én) már megint így járt, mi a dolog dinamikája, és mit tehet annak érdekében,
hogy megóvja magát.
Ismerve a negatív érzelmek mindenféle káros hatását saját magamra, az a dolgom, hogy
szeretettel vigyázzak magamra. Megint az „egyetlen gyerekként szeretni” elv lép érvénybe.
Ha egy gyerek bőg, mert haragszik, vagy fáj neki valamilyen bántás, őt se lehet csak úgy
kidumálni az állapotából. Ölbe kell venni, és megérteni, hogy mi fáj neki, merthogy minden
negatív érzelem hátterében a fájdalom van. A szeretet hiányának, a bizonytalanságnak a
fájdalma, és mint ahogy a gyereknek is úgy múlik el a fájdalma (azaz a negatív érzelme),
hogy ölbevettük, megsimogattuk, saját magunkra is ugyanez érvényes. Együttérzéssel,
megértéssel megnézni, hogy már megint mi fáj. És az se baj, ha kapunk valami ajándékot
vigaszként - saját magunktól. Egy jó teát, egy kis sétát, egy szép zenét, bármit. Szeretettel,
hogy elmúljon az, ami bántott vagy fájt.
A negatív érzelem mögött mindig a szeretet hiányának fájdalma áll. Egy hiányállapot pedig
nem gyógyítható további hiánnyal. Ha valaki éhes, nem beszélhetem le az éhségéről. Nem is
szidhatom le, hogy már megint éhes. Enni kell neki adni.
Azaz szeretni kell, ami egyenlő az okos megértéssel és együttérzéssel.
Fejlődésünk attól függ, milyen mértékben tudunk megszabadulni negatív érzelmeinktől.
Az érzelmek nagyon törékenyek és múlékonyak. Ha nem tartjuk őket életben az állandó róluk
való beszélgetéssel, elhalnak. Az érzelmek olyanok, mint a tűz. Ha nem tápláljuk, kialszik.
Ha rendeltetésszerűen használjuk az érzelmeinket, azaz tükröző-funkcióként, akkor ahogy
megtették a magukét, és mi feldolgoztuk (azaz befogadtuk, tudatosítottuk, átéltük az érzelmet
és megtettük, amire az sarkall, illetve elsüllyesztettük a helyzettől és az érzelemtől függően),
akkor azok elmúlnak. Pozitívak és negatívak egyaránt.
Természetesen az összes nem kívánt tudatállapot nem szűnik meg azonnal.
Fokozatosan juthatunk el a célhoz.
A félelemről:
Sok ember ideje javát azzal tölti, hogy kifejezze különféle negatív érzelmeit, negatív
gondolatait, negatív nézeteit, véleményét, kritikáját, értékelését. Ez az értéktelenség érzéséhez
vezet, a félelemhez hogy elbuknak, nem fogadják el őket, veszítenek, akadályoktól,
betegségektől való félelemhez vezet.
A félelem a siker legnagyobb ellensége. Az emberek gyakran engedik, hogy a félelem
határozza meg a döntéseiket és cselekedeteiket. Semmi egyébre nem vágynak, csak a
biztonságra.

103 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A sikeres ember az, aki hajlandó kockázatot vállalni, amikor a józanész azt diktálja, hogy a
kockázatvállalás szükséges.
Tudnunk kell irányítani a félelmünket, ellenkező esetben a félelem irányít bennünket.
Ha már betöltötte a szerepét, és figyelmeztetet a veszélyre, nem szabad engednünk, hogy a
dolgok további menetébe is beleszóljon.
Franklin Roosevelt mondta: „Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől.”
Hogyan lehet leküzdeni a félelmet? Úgy, hogy megvizsgálod, valójában mitől is félsz. Mi a
legnagyobb veszteség, ami érhet? Ha a vizsgálódás végére értél, kezdj cselekedni, mégpedig
azonnal. A halogatás csak még több kétséget és félelmet eredményez.
Senki sincs egyedül az életben. Az Úr velünk van.
Ha hinni tudsz ebben, lesz lelkierőd, hogy bármilyen helyzettel szembenézz.
Tedd félre a haragot és a sértettséget is. Ne feledd, senki sem sértheti meg érzéseidet, és senki
sem bosszanthat fel aktív közreműködésed nélkül.
Ha az embereket vonzónak és jelentőségteljesnek látjuk, ez örömet okoz, míg ha a hibáikat
keressük, akkor állandóan rossz társaságban leszünk, és nehéz lesz kibontakoztatni
képességeinket.
Az ember legbensőbb gondolatainak válik képmásává.
A megtisztulás és a lelkierő fejlesztése legkönnyebben békés és szép környezetben érhető el.
Vonulj el valamilyen békés tájra, ahol szépség és virágillat vesz körül, mert csak ilyen helyen
juthatsz csendhez és zavartalan gondolat összpontosításhoz.
Itt lehet a légzésszabályozást is gyakorolni.
A szabályos és mély légzés szoros összefüggésben áll a szabályos és mély gondolkozással.
Az ember érzelmei, indulatai, szellemi megnyilvánulási hatással vannak a légzésre, s ugyan-
így a légzés is befolyásolja az indulatokat.
Nagyon fontos tisztázni egy félreértést. A negatív érzelem önmagában nem rossz dolog. Az
érzelmek, akár pozitívak, akár negatívak, a személyiség beépített jelzőfunkciói, illetve
tükröző-funkciói. Tükrözik, hogy milyen a viszonyom a világgal és a benne lévőkkel.
Mérőműszerek tehát. Abszolút szükség van rájuk, mint az autóban az olajlámpára vagy a
benzinszintmérőre. Ha tele van a tank, és ott áll a mutató a tele oldalon, akkor az egy pozitív
érzelem. Örülök neki. Ha meg kigyullad az üres lámpa, akkor az jelzi, hogy tennivalóm van,
ez lenne a negatív érzelem. Önmagában véve a lámpa se nem jó, se nem rossz. A rossz az, ha
nem lépek akcióba a jelzésére.
A negatív érzelmek tehát szükséges velejárói az életnek.
Baj csak akkor van velük, ha nem jelzésként használjuk őket, hanem beléjük ragadunk. Egy
harag, ott és akkor, amikor keletkezik, igen egészséges jelzés és reakció. Erre lehet csele-
kedni, lehet tisztázni, stb., majd utána el kell engedni.
A baj csak akkor van, ha még másnap, a következő héten vagy évben is ugyanazt az érzelmet
dédelgetem magamban, aminek az adott időben megvolt a maga funkciója ugyan, de mára
már nem jelez semmi újat a számomra.
A sok kezeletlen és felhalmozott negatív érzelemmel pedig az a baj, hogy összeadódnak,
összekeverednek. És aztán már ember legyen a talpán, ki szét tudja bogozgatni, hogy ennek a
negatív energiatömegnek melyik része kinek és minek szólt. Merthogy az érzelmek, mint
energiák a termodinamika törvényei szerint működnek:
nem vesznek el, csak átalakulnak, átirányíthatók más célokra.

A felelősség vállalása:
Szoros kapcsolat van a felelősség nem vállalása és a negatív érzelmek között.
Közvetlen kapcsolat van aközött, hogy mennyire érezzük kezünkben életünk irányítását, és
mennyire vagyunk pozitívak vagy boldogok.

104 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Közvetlen kapcsolat van az általunk vállalt felelősség mértéke és az életünk felett gyakorolt
irányítás mértéke, azaz a szabadság mértéke között.
A szabadság nélkülözhetetlen feltétele a boldogságnak.
Az igazi siker és boldogság az életben azt jelenti, hogy saját elképzeléseink szerint szabadon
élhetjük az életünket. Anélkül, hogy mások mondanák meg, hogy mit tegyünk.
Közvetlen kapcsolat van tehát a felelősség, az irányítás, és a szabadság között. És közvetlen a
kapcsolat e három tényező és a pozitív érzelmek között.
Felelősség – Irányítás – Szabadság – Pozitív érzelmek
A pozitív érzelmek nagyszerű dolgok. Pozitív érzelmek: a boldogság, a szeretet, az öröm, az
életerő, a lelkesedés stb.
Ezzel szemben a másik oldalon áll a felelőtlen magatartás.
És az hová vezet? Az irányítás hiányához vezet.
Felelőtlenségünk mértékének megfelelő arányban veszítjük el az irányítást önmagunk felett,
ami benső énünk széteséséhez vezet, továbbá a szabadság hiányához. Az irányítás és szabad-
ság hiánya vezet a negatív érzelmekhez.
Meghatározhatja az ember, hogy mire fordítja az energiáját. Merthogy mindenkinek van
pozitív és negatív érzelme. Eltölthetem az időmet azzal is, hogy panaszkodok, rágódok a
negatívon, vagy azzal, hogy - kezdetben egy kis önfegyelem segítségével - megpróbálok a
pozitívra gondolni. A rágondolás energia, tehát arra helyezem az energiámat, azt erősítem fel.
Ettől még nem fojtom el a negatív érzelmeket. Ez csak egy kis változás a működésemben, de
az eredményét tekintve igen lényeges.
Az érzelmek kiélésének módjai:
Az összes negatív érzelem a szeretet hiánya miatt érzett fájdalomra vezethető vissza. Erre
való reakció a harag. A haragot nem kell magunkba fojtani.
Az érzelmek kiélésének öt módja van a pszichodinamika szerint:
Közvetlen kiélés: haragszom - leütöm, megverem, megölöm stb.; vagy kívánom - beverem a
kirakatot és elveszem, (ezek persze sarkított példák, de erről van szó, azonnal és közvetlenül
megszerzem, ami pozitív, illetve megpróbálok megszabadulni a negatív töltéstől).
A közvetlen kiélés azt jelenti, hogy az ember még nem érte el az érzelmek szabá-lyozásának a
kisgyerekkor utáni szintjét. Ez a kisgyerekek, bűnözők és bizonyos elmebaj-ban szenvedők
domináns kiélési formája.
Szocializált kiélés: haragszom - ezt a helyzetnek megfelelő időben és módon kifejezem, és
cselekszem, mármint a harag tartalmának megfelelően. A szocializált kiélés során az eredeti
jelleg megmarad, a kiélés azonban társadalmilag elfogadható módon történik.
Szublimált kiélés: ez azt jelenti, hogy az illető energiát átfordítjuk valami másba. Pl. szerelmi
bánat - nagy erővel beveti magát az ember a munkájába. A szublimált kiélés során az eredeti
feszültség átalakul, és már nem ismerhető fel. (pl. szerelmi bánat hatására nagy alkotások
születtek.)
Fékentartás: nem tudok vele mit csinálni, teljesen átélem, de fegyelemmel féken tartom a
reakciómat. A féken tartás azt jelenti, hogy tudatos bennem az illető feszültség vagy érzelem,
tehát felismerem és átélem, azonban kibírom a feszültségét anélkül, hogy azt valamilyen
akcióban, cselekvésben levezetném.
Elfojtás: aktív energia-bedobással mintegy rázárja az ajtót az illető érzelemre, amivel csak a
szöveg törlődik ki a tudatból, az energia, azaz a dallam megmarad, és kerülőutakon a felszínre
tör, pl. betegségben.
Az elfojtás azt jelenti, hogy a felettes-énem által letiltott feszültségek, érzelmek és indulatok
nem vállalhatóak, ezért kiszorulnak a tudatból, és lesüllyednek a tudattalan szférájába. Ez egy
pszichés védekező mechanizmus az egyén számára megoldhatatlan, de irritáló és a pszichés
egyensúlyát megzavaró feszültségek ellen.

105 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az ember pszichés tevékenysége során mind az öt kiélési forma működik. Az a kérdés, hogy
melyik a domináns közülük. Az, amelyik túlnyomórészt jellemző az ember viselkedésére.
Az egészséges pszichés működés esetén a szocializált-, a szublimált kiélés és a fékentartás a
jellemző. (Persze az egészséges embernek is vannak közvetlen kiélései és elfojtásai) Az elfoj-
tások dominanciája eredményezi az összefoglalóan neurózisnak nevezett pszichés megbetege-
déseket.
A tudatosságra kell tenni a hangsúlyt: engedjem meg magamnak, hogy átéljem azt, ami van,
mert csak akkor tud elmúlni egy érzelem, ha megtette a magáét, azaz tudatosult és átélődött.
Merthogy az érzelem jelzőfunkció - az olajlámpa is mindaddig ég, amíg az olajszinttel nem
történik valami korrekciós lépés, aztán kialszik. Az érzelem, mint jelzés, meg kell, hogy
érkezzen a tudatba, aztán ott eldől, hogy milyen formában dolgozom fel (az említett öt közül),
majd ha feldolgoztam, nincs vele tennivaló többé, lehet elereszteni. De addig nem lehet
elereszteni. Azért nem, mert az érzelem az egy reakció valamire, egy reakcióképpen keletke-
zett energia, és mint ilyen, nem vész el. Hiába győzködnek róla, hogy káros. Nem a negatív
érzelemről kell tehát lebeszélni az embert, hanem arról, hogy a helyes feldolgozás helyett
őrizgesse magában és locsolja, hogy jó nagyra nőjön. Pl. azzal, hogy újra és újra átéli
fantáziában, újra és újra panaszkodik róla - ezzel ugyanis mindig újabb adag energiát ad rá, és
a dolog kezd egész embert betöltő méreteket ölteni. Na ez az, ami káros, és az élet ellenére
van. Amíg ugyanis foglalt az érzelmi berendezésem, merthogy köröz benne az illető negatív
érzelem, nincs kapacitásom arra, hogy átéljem a következő pillanatot, az „itt és most”-ban
keletkező új jelzéseket.
A negatív érzelmek jelentik a fő akadályt, amely köztünk, és a boldogság, az egészség, és a
sikeres élet között áll.

Az ítélkezés
A negatív érzelmektől való megszabadulás egyik módja, ha nem ítélkezünk.
Az ok és az okozat viszonya nem korlátozódik csak az anyagi világra.
Az anyagi világban minden hatásra egy vele egyenlő és ellentétes hatás éled.
Ugyanezt tapasztalhatjuk a szellem világában is. Az eredeti szándék energiája visszaérkezik
küldőjéhez.
Így tapasztalja meg a személyiség azt a személytelen dinamikát, hogy: ha valaki a gyűlölet
szándékával fordul mások felé, a gyűlölet szándékát tapasztalja. Viszont, ha valaki a szeretet
szándékával fordul mások felé, a szeretet szándékát tapasztalja, és így tovább. Egy arany-
szabályt, egy viselkedési útmutatót állíthatunk fel: „Azt kapod a világtól, amit magad is adsz.”
A Biblia szerint: ne ítélj, hogy ne ítéltess!
A negatív érzelmektől úgy szabadulhatunk meg, ha elvágjuk a negatív érzelmek fájának a
törzsét, ami a vádaskodás.
Ha például autónkba beleszalad egy másik, és vezetője részeg, helyénvaló, hogy bíróság előtt
feleljen a kárért. Helyénvaló, ha megtiltják, hogy ittasan vezessen. Nem helyénvaló azonban,
ha cselekedetünket a felháborodás, az igazoláskényszer vagy az áldozatkeresés motiválja.
Ezek az érzések onnan származnak, hogy értékeljük magunkat és a másikat, és olyan ítéletet
hozunk, mely szerint különbek vagyunk nála.
Ha nem ítélkezünk, hogyan lehet igazság?
Gandhit sokszor megverték életében. Két alkalommal majdnem meghalt, mégsem vádolta
támadóit, mert látta, hogy csak azt tették, „amit helyesnek gondoltak.” Ez a nem ítélkező
elfogadás vezérfonala volt Gandhi életének. Krisztus nem ítélkezett azokról sem, akik arcul
köpték, akik könyörület nélkül szenvedésnek és megaláztatásnak vetették alá. Kínzóira nem
bosszút, hanem megbocsátást kért. Sem Krisztus, sem Gandhi nem ismerte, mit jelent az
igazság?
A nem-ítélkező igazságot ismerték.

106 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A nem-ítélkező igazság olyan észlelés, amely mindent látni enged az életből, de nem hozza
működésbe negatív érzelmeinket. A nem-ítélkező igazság felszabadít bennünket önjelölt bírói
tisztünkből, mert tudjuk, hogy semmi nem marad észrevétlen - és semmi nem kerüli el a
karma törvényét - ez megértést és együttérzést kelt bennünk. A nem-ítélkező igazság az a
szabadság, hogy lássuk, amit látunk, és tapasztaljuk, amit tapasztalunk anélkül, hogy
negatívan felelnénk bármire. Általa tapasztaljuk meg az intelligencia, a ragyogás, a szeretet
akadálytalan áramlását a Világegyetemből, amelynek a mi anyagi valóságunk is része.
A nem-ítélkező igazság természetesen árad, mihelyt megértjük a lelket és fejlődését.
A humanisztikus pszichológia szerint az ember alapvetően jó, és ha éppen nem jó, annak
valamilyen oka van. Valamilyen komoly sérülés, hiány, trauma akadályozza meg, hogy úgy
viselkedjen, ahogy veleszületett pozitív természeténél fogva viselkedni tudna. Ezt a gyakorlat
is igazolja: meg kell csak nézni a bűnözőket: mindegyiknél ott van valamilyen súlyos lelki
sérülés, aminek az alapján érthető, hogy miért terelődött az illető a kriminális vágányra.
Mindennek oka van - és ha ismeri az okot az ember, már nem tud úgy ítélkezni - ez
mindennapi tapasztalat.
Ideális állapot az ítéletmentesség, de még nem tartunk ott, hogy az esetek nagy részében
eszerint tudjunk élni.
Nem hiszem, hogy lehet úgy élni, hogy soha nem alkotunk ítéletet másokról. /merthogy
többször döntenünk kell az életünkkel kapcsolatban, és tudnunk kell, hogy mi a jó és a rossz./
Ez nem mond ellent a jézusi kijelentésnek. Szavait ugyanis gyakran félreértelmezik. Először
is, Jézus azt mondta: „Ne ítéljetek, hogy ti se ítéltessetek”, nem pedig azt, hogy „Soha ne
ítéljetek”. Ha valahányszor ítéletet mondasz valakiről, állj készen arra, hogy téged is
megítélnek. Másodszor, Jézus rögtön tovább is ment: „Te képmutató! Vedd ki először azt a
gerendát a saját szemedből, s azután gondolj arra, hogy a szálkát a te atyádfia szeméből
kiveszed”. Más szóval, Jézus felszólít, hogy először magunkat ítéljük meg, mielőtt ítéletet
mondanánk másokról.
Ugyanerről a témáról mondta a következőket is, amikor szembeszállt a felbőszült tömeggel,
mely megkövezni készült egy házasságtörő asszonyt:
„Amelyiktek bűn nélkül való, az vessen először követ őreája!”
Senki sem dobott követ az asszonyra, mire Jézus meg is kérdezte tőle: „Senki nem kárhoztat-e
téged? Én sem.” vagyis újfent hangsúlyozta, hogy először magunkról mondjunk ítéletet, csak
azután másokról.
Bár mindannyian bűnösök vagyunk, időről időre mégis követ kell vetnünk valakire. pl.
amikor ki kell rúgnunk egy beosztottat. Ez nagyon kegyetlen és fájdalmas döntés. Ilyenkor
nem árt magunkba nézni, hogy tényleg megtettünk-e mindent.
Buddha szerint az ártó cselekedetek alapvető oka a tudatlanság. Minden lény boldog szeretne
lenni, azonban, ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel
szenvedést okozunk magunknak és másoknak is.
Sokan nincsenek tudatában az ok és okozat működésének, ezért csalánt markolnak meg virág
helyett.
Buddha szerint a negatív érzelmek elkerülésének három lépése:
Kerüljük el azokat a körülményeket, amelyekről tudjuk, hogy nem kívánt érzéseket okoznak.
( ha esik az eső, akkor az én felelősségem az, hogy tető alá álljak, azaz nem menjek oda, ahol
negatív érzelmeim keletkeznek. )
Ha ez nem lehetséges, akkor gondoljunk a múlandóságunkra és változó természetünkre.
Ahogy a zavaró tudatállapot nem volt jelen korábban, s hamarosan ismét eltűnik, értelmetlen
lenne ennek hatására cselekedni. További problémák magjait ültetnénk el.
Ne adjunk energiát a nem kívánt érzelmeknek. Csak a pozitív dolgokkal foglalkozzunk, s ne
vegyük figyelembe, ne adjunk erőt a zavaró dolgoknak.

107 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor a fájdalmas tudatállapotok nemcsak eltűnnek, hanem


tiszta formájukban, megszabadító bölcsességként jelennek meg.
Ahogy egy forró vasdarabból használható tárgy válik, ugyanúgy a zavaró érzelmek is
átalakulnak.

Lelki feszültség csökkentése


„Melyiketek hosszabbíthatja meg az életét csak egy arasznyival is azzal, hogy
aggodalmaskodik? Ha még egészen kis dolgokban is tehetetlenek vagytok, mit aggódtok?”
(Lukács 12,25)
A lelki feszültség arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben. Elégedetlenek
vagyunk életünk valamely tényezőjével.
Amikor hozzáérünk egy forró kályhához, fájdalmat érzünk. Ezzel kapunk figyelmeztetést. A
fájdalom figyelmeztet arra, hogy olyasmit csinálunk, ami káros testünknek.
Lelki feszültséget is azért érzünk, hogy jelzést kapjunk. Valami olyasmit teszünk, ami
ártalmas lelkünknek. És ha nem foglalkozunk a szituációval, végül a lelkünk megbetegítheti a
testünket. Ha elhanyagoljuk, súlyosan is megbetegíthetjük magunkat.
A negatív érzelmek, a lelki feszültség, a szorongás, a harag, a csalódás gyengíti az immun-
rendszert. Fékezi az antitesttermelést, ezért hajlamossá tesznek ilyen esetben mindenféle testi
betegségre: így a meghűlésre, influenzára stb.
Az olyan ember, aki optimista, pozitív, vidám, lelkesedő és jó az önértékelése, általában
sokkal kevesebbet kap meg azokból a betegségekből, amelyekről ismeretes, hogy kiváltó okai
között ott van a tartós stressz, az elhanyagolt fizikum, az állandó lehangoltság és a remény-
telenség, céltalanság.
A lelki nyugalom a siker első és legfontosabb összetevője. Miért? Mert bármit kapunk az
élettől, ha nincs meg a lelki nyugalmunk, nem tudunk örülni neki.
A lelki nyugalom azt jelenti, hogy békések, elégedettek, nyugodtak, derűsek vagyunk. A lelki
nyugalom nagymértékben jelent szabadságot. Szabadságot, mégpedig főleg a félelemtől.
Megszabadulni a félelemtől, a stressztől, az aggódástól, a hiányérzettől, a negatív érzésektől, a
bűntudattól stb.
Bár mindenki szeretne lelki nyugalomban élni, de ez csak keveseknek sikerül. A többség nem
tud.
Sokan szoronganak a múlt miatt. Jelentős feszültségforrás a „mi lett volna, ha” töprengés.
Rágódunk, hogyan történhetett volna valami másképpen.
A „de jó lenne” féle töprengés a valóság tagadása, és a „vajon mi fog történni” féle
töprengéssel lényeges feszültségforrások.
Ha a múltban vagy a jövőben tartózkodik az ember, akkor „foglalt” a vonala, azaz nem tud
részt venni a jelenben. Ez azért baj, mert csak a jelenben van élet, a többi csak az elme
mozija.
A sikeres ember általában optimista, pozitív, boldog, vidám, kifelé nyitott személyiség.
Személyiségünk jelentős részben tanulás eredménye. A legtöbb szokásunk, értékünk,
attitűdünk, igényünk, magatartásunk, személyiségünk, tudományaink a bevitt ismeret
ismétlése, szelektív észlelése, vagyis tanulási folyamat végén alakultak ki.

Több oka lehet a lelki feszültségnek. Ezek közül néhány:

1) Nincs megfelelő életcél.


Számtalan vizsgálat kimutatta, hogy az ember csakis akkor lehet boldog, ha van valami célja.
Éreznünk kell, hogy az életnek van értelme, hogy van oka annak, hogy élünk. Érezni kell,
hogy egy bizonyos irányba haladunk.
Aki nem lát célt, értelmet, az azt sem tudja, hogy merre tart.

108 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az emberi természet egyik alapvető vonása, hogy mindannyian célokat keresünk. És csak
akkor vagyunk boldogok, ha fokozatosan valamilyen fontos dolog irányába haladunk.
A boldogság nem más, mint egy megfelelő ideál, vagy cél fokozatos megvalósítása az
életben.
Ha nem rendelkezünk megfelelő ideállal vagy céllal, akkor sodródni kezdünk, körbe-körbe
haladunk, és boldogtalanság tölt el. Aki nem lát célt, annak nincsenek tervei.
Céljaink adnak erőt, értelmet, jelentőséget, lelkesedést, energiát az életünknek.
Ha visszaemlékezünk, azt tapasztaljuk, hogy akkor volt a legjobb a közérzetünk, amikor
valamilyen fontos cél felé haladtunk.
Az esetek 80-90%-ában a boldogtalan embereknek nincs céljuk. Ez persze fordítva is igaz. Az
esetek 80-90%-ában a boldog embereknek jól meghatározott céljaik vannak.

2) A befejezetlen, félbehagyott dolgok.


A félbehagyott dolog lehet egy fizikai cselekvéssor, egy feladat, de lehet egy kapcsolatban
történt esemény, mondjuk egy lezáratlan veszekedés, egy megbeszéletlen konfliktus, egy
megbocsátás elmaradása. Ezen utóbbiak esnek lényegesen nagyobb súllyal a latba.
Az is okozhat lelki feszültséget, ha halogatjuk a tennivalónkat.
Minden befejezett cselekedett az önbecsülés és motiváció fontos forrása.
Valahányszor elvégzünk egy munkát (legyen az egy vizsga letétele, egy sikeres üzletkötés
stb.) nő az önbecsülésünk, mert úgy érezzük, hogy győztünk. Mindig győztesnek érezzük
magunkat, ha elvégeztünk valamit, aminek kezdete és vége van.
Valahányszor viszont elkezdünk egy cselekedetet, és félbehagyjuk, -éppen olyan, mint ha
nem fejeznénk be egy versenyfutást – úgy érezzük, hogy vesztettünk.
Van a befejezetlen cselekedetnek egy speciális esete, amit befejezetlen kapcsolatnak hívnak.
Ez a lelki feszültség lényeges forrása, és igen gyakori. Befejezetlen kapcsolat akkor fordul
elő, ha egy kapcsolat végetért, de még nem zárult le egészen.
Soha senkinek nem lehet hatása az érzelmeinkre, csak akkor, ha valamit még mindig akarunk
tőle. Ha semmit sem akarunk valakitől, nem akarjuk a szerelmét, tiszteletét, pénzét, vagy
valami mást, akkor nem lehet befolyása ránk. Mihelyt elérjük, hogy semmit sem akarunk
valakitől, az érzelmi komponens megszakad, és szabadok leszünk.
Ezt persze nem könnyű elérni.
Egy kapcsolatban kötődés is van, érzelmi vegyérték, aminek a visszaspulnizása fájdalmas fo-
lyamat. Olyan, mint a gyász. Akkor is gyászol az ember, amikor a másik nem meghal, hanem
otthagyja, valamitől vége van a kapcsolatnak. Ezt a folyamatot pedig kötelező végigkínlódni.
A németben van is erre egy külön ige: elfájni. Azt jelenti, hogy úgy kell elégetni a kötődés
energiáját, mint ahogy egy gyertya kanóca ég el. Akkor van vége egy ügynek, ha elfájta
magát - hogy szépen mondjam magyarul. Enélkül nincs.
Egy szakításból nagy önvizsgálat, önismeret és miegyéb következik, ezért nem baj, ha kissé
elhúzódik, annál többet hoz a konyhára.
Tehát, ha van egy befejezetlen kapcsolatunk, a megoldás az, hogy zárjuk le. Szabaduljunk
meg tőle, vessünk véget neki.
( A különféle elméleti irányzatok között találkozunk nagyon leegyszerűsített receptekkel is a
befejezetlen kapcsolat okozta feszültség feloldására. Az amerikai new age iskola kiemelkedő
képviselője, Brian Tracy szerint:
Egy véget ért kapcsolattal sikeresen lezárni nagyon egyszerű. Három lépés: az első, a levél
megírása. Három dolgot írunk meg a levélben, a szóban forgó személynek:
• elfogadom a 100%-os felelősséget kapcsolatunkért, és mindazért, ami benne történt.
Felnőttek vagyunk. Elvállaljuk a felelősséget. Vállaltuk a kapcsolatot, tartott egy ideig a
kapcsolat, az állás, vagy bármi, amiről szó van. De szorítkozzunk most a kapcsolatra.
• 100%-ig megbocsátunk a másiknak mindenért, amivel megbántott.

109 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

• a jókívánság. Kívánjunk neki minden jót.


És azután, adjuk fel a levelet. És mihelyt feladtuk a levelet, megváltozik az életünk.
Brian Tracy tanításában az a leegyszerűsítő amerikai szemlélet tükröződik, amelyiknek az van
a zászlóján, hogy jaj, csak ne fájjon. Ez a jellemző az amerikai gondolkodásmódra, és ez a
pszichológiájukban is vaskosan visszatükröződik. Legyünk túl minden kellemetlen ügyön
gyorsan és egyszerűen. Csakhogy a pszichének megvannak a maga természeti törvényei, és
nem lehet átugrani őket, még ha ez kellemetlenséget okoz is. )

3.) A félelem a kudarctól.


A félelem a kudarctól hatalmas mennyiségű lelkinyugalmat rabolhat el.
Sokaknak nem elég szilárd az önmagukról alkotott pozitív ítéletük, hogy kibírják egy kudarc
pszichés fájdalmát. A psziché pedig védekezésül, hogy megóvja az embert az összerop-
panástól, oda hat, hogy az illetőt visszatartja a megmérettetést jelentő helyzettől.
A félelem pedig nem egyfajta lelki szokás, hanem egy komoly védekező funkcióval bíró
jelzőrendszer. Van néhány típusa, amelyik elengedhetetlen az élethez. Nagy baj lenne,
egyénnel és társadalommal egyaránt ha nem lenne félelem.
A kudarctól való félelem kezelhető kétféle módon. Az első: tegyük meg, amitől félünk, és a
félelem szertefoszlik. Ha félünk valamit megtenni, vágjunk csak bele, és aztán már nem
gondolunk rá. Ha félünk, pl. közönség előtt szónokolni, valamit árusítani, vagy bármi mást
csinálni, tegyük meg azt, amitől félünk, újra meg újra, amíg el nem jutunk oda, hogy már fel
sem vesszük.
A másik dolog, ami hasznos lehet, egy egyszerű állítás, amely felhasználható a kudarctól való
félelem megszüntetésére. Valahányszor, amikor az ijesztő helyzetre gondolunk, amikor érez-
zük a szorongást, a stresszt, mondjuk újra és újra magunknak erőteljesen: képes vagyok rá,
képes vagyok rá.
Minél több érzelmet viszünk abba, hogy képes vagyok rá, annál gyengébbé válik ez a nem
megy. Végül pedig az erősebb érzelem győz, és kiszorítja a gyengébb érzelmet.
A feszültség feloldása:
Kérdezzük meg magunktól: „hogyan viselkednék, ha nem lennék ideges?” És ezután valóban
viselkedjünk úgy, mintha nem lennénk idegesek. Nézzük például a félénkség leküzdését. Ha
félünk megszólítani valakit, kérdezzük meg magunktól: „Hogyan viselkednék, ha nem lennék
ennyire félénk? Hogyan viselkednék, ha én lennék az amerikai elnök?” Világos, hogy nem
lennénk félénkek, és megszólítanánk azt aki akarunk.
Vigyázat! Csak a kudarctól való félelmet lehet ilyen próbálkozásokkal legyőzni, hogy
vágjunk bele, meg mondogassuk magunknak, hogy képes vagyok rá. Az ilyen kudarctól való
félelmek gyógyítása egy igen komoly és virágzó iparággá nőtte ki magát (elsősorban
Amerikában természetesen). A félelemnek van ugyanis oka - ezt tárja fel az oki kezelés. Ha
anélkül szüntetek meg egy erős félelmet, hogy tudnám az okát, akkor jön a tünetváltás
jelensége: az ember fütyörészve száll fel a repülőgépre - ha eddig attól félt - de elkezd valami
mástól félni.
Az ítélőerő:
Az ember nem mindig képes megítélni, hogy valójában jó, vagy rossz dolog történt-e vele.
Ugyanúgy, azt sem képes sokszor átlátni, hogy a rövid, vagy a hosszú távú hatást kell-e
mérlegelni?
Ezt illusztrálja az alábbi történet:
Egyetemista fiatalember az ötvenes években bekerült egy koncepciós perbe, letartóztatták.
Vidám életművész volt, érdekelték a nők, a lóverseny, a bulik, nem sokat tanult. A börtönben
hosszú időt töltött magánzárkában. Csak nyelvkönyvet engedélyeztek számára. Megtanult
angolul. 1956-ban szabadult, kiment Ausztriába. Egy menekülttáborba került. Egy napon
amerikaiak jöttek, és az angolul tudóknak felajánlották, hogy az USA-ba utazhatnak. Ott

110 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

orosz nyelvtanári szakot végzett, mert ehhez érzett alapot az itthoni oroszmagolásra való
tekintettel. Tanított. Egyszer szemébe akadt egy hirdetés: Hawaii japán iskola orosz
nyelvtanárt keresett. Megpályázta az állást, megkapta. Ott ismerte meg jelenlegi feleségét,
boldogan élnek, gyerekeik vannak. S azon töpreng, hogy akkor régen, Magyarországon jó
dolog történt vele vagy rossz? Akkor úgy érezte, hogy jelene, jövője végleg összeomlott.
Ámde, ha nem csukják le, ő soha meg nem tanul angolul. És nem megy ki külföldre élni. És
nem jut el sem az USA-ba, sem Hawaiira.
Szerb Antal „Utas és holdvilág” c. regényének hőse mondja: „Aki él, azzal mindig történik
valami!”
Az ítélőképességet nehezítik az előítéletek is. Például szélesen elterjedt hiedelem, hogy:
„Amelyik kutya ugat, az nem harap”.
Ezt a szólásmondást mindenki ismeri, kivéve a kutyákat.

4.) Az elutasítástól való félelem


A kudarc és a visszautasítás az élet természetes velejárója. Nincs siker kudarc nélkül, és nincs
elismerés visszautasítás nélkül.
A visszautasítástól való félelem túlságosan fogékonnyá tesz bennünket mások igényei iránt.
Sokszor olyan dolgokat teszünk, amit mások akarnak, nem azt, amit mi akarunk. Másoknak
akarunk megfelelni. Túlságosan aggódunk és félünk mások velünk kapcsolatos érzéseitől,
véleményétől. Annyira, hogy megtagadjuk saját igényeinket.
Mivel ezek tanult szokások, megszabadulhatunk tőlük.
Önbecsülésünk növelése által felülkerekedhetünk visszahúzó félelmeinken. Legyőzhetjük a
visszautasítástól való félelmünket, ami arra késztet minket, hogy nem magunknak, hanem
másoknak feleljünk meg.
Fordított arány áll fenn az önbecsülés és a félelmek között.
Minél jobban szeretjük magunkat, annál kevésbé félünk a kudarctól, a visszautasítástól.
Minél jobban szeretjük magunkat, annál kevésbé félünk bármitől.
Ha valaki hangsúlyozottan függ mások elismerésétől és elfogadásától, akkor eluralkodik rajta
a félelem, ha elutasítják.
Az egészséges felnőtt már szelektál, van saját értékrendje, áll a lábán fizikailag és pszichésen
is, és nem mindig baj, ha valaki elutasítja, mert a dolog sokszor kölcsönös. Kellemetlen, de
kibírható.
A „jaj csak mindenkinek megfelelni” típusú embernek az egyik tünete az elutasítástól való
félelem. Nincs saját mércéje, értékrendje, igényei stb. főleg a megfelelni vágyás motiválja.
Csak szeressék bármi áron - akár önmaga feladása árán is. Pszichés szempontból tehát az
ilyen ember még nem nőtt fel.

5.) A negatív fantázia


A negatív fantázia szintén rombolja a lelki békét. A negatív fantázia olyan valami, amit mi
magunk hozunk létre, és ami hatalmas mennyiségű stresszt és depressziót okoz. A negatív
fantázia félelmet ébreszt. A félelmet az okozza, hogy a képzeletben lezajló események
valóságosnak tűnnek. Töprengünk rajtuk, és minél többet gondolunk rájuk, annál
valóságosabbnak tűnnek.
Valamely objektív dolgot racionálisan egyféleképpen, de emocionálisan kétféleképpen
értelmezhetünk.
Racionális: a palack félig van.
Emocionális: + a palack félig tele van; - a palack félig üres.
Ugyanazt a jelenséget többen többféleképpen is láthatják, de még ha egyformán is látják,
többféleképpen jellemezhetik.
Negatív fantázia az aggódás is.

111 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az aggódás a bizonytalanság okozta hosszantartó félelem.


Egy felmérés szerint az aggodalmak 40%-a olyasmiért volt, ami soha nem történt meg. Az
emberek olyasmi miatt aggódtak, ami soha nem következett be. Aggódtak, hogy elvesztik az
állásukat, hogy elkésnek, vagy hogy rosszul alakul egy randevú, vagy egy kapcsolat. Az
aggodalmak következő 30%-a múltbéli dolgokra vonatkozott, amiken már úgysem lehetett
változtatni. További 12%-ék az egészségre vonatkozott. A legtöbb esetben persze
indokolatlanul. Azt hitték, van valami komoly bajuk, vagy betegségük, ami aztán nem
bizonyult igaznak. Az emberek aggodalmainak 10%-át apróságok tették ki. Pl.: lesz-e elég
aprója a parkolóórához, vagy hogy a barátnője felhívja-e. Az aggodalmaknak csak 8%-a volt
igazán lényeges dologra vonatkozó. És ennek a 8%-nak a felét, vagyis 4%-ot, általuk
befolyásolhatatlan dolgok okozták. Azon aggódtak, hogy vajon Izrael háborúzni kezd-e
Palesztinával, és ehhez hasonlókon, amivel kapcsolatban az emberek úgysem tehetnek
semmit.
Végeredményben a felmérés kimutatta, hogy legalább 96%-a, mindannak ami miatt az
emberek aggódnak jelentéktelen, sohasem következik be, nem érdemes aggódni miatta.
Sok ember még akkor is aggódik, ha nincs miért, mert a fantáziált tapasztalatok valódinak
tűnnek.
Űzzük el az aggódást.
Módszerek:
Csak a tényekre figyeljünk.
Ez nagyon fontos. Nem a látszólagos tényekre, nem az elképzelt tényekre, nem azokra, amik
nyilvánvalónak tűnnek, csak a valódi tényekre. Áldozzunk időt a helyzet vizsgálatára, és
találjuk meg a valódi tényeket. A legtöbb aggodalom nyomban elpárolog, ha elég tényre
teszünk szert. Szerezzük be a megfelelő és pontos információt, hogy választ kapjunk, és azt
tapasztaljuk, hogy a tények megszüntetik az aggódást. A legtöbb aggodalmaskodó ember
sokkal szívesebben aggódik, minthogy időt áldozna arra, hogy megnézze mi is történik
valójában. Az üzleti életben, de az életben általában alapvetően fontos, hogy szerezzük be a
szükséges tényeket, hogy válaszaink pontosak legyenek.
A határozott cselekvés.
A határozott cselekvés ellenszere az aggódásnak, mert nem foglalkozhatunk egy problémával,
vagy helyzettel, ha közben határozottan cselekszünk a megoldás érdekében. Aggódás és
megoldás egyszerre nem lehetséges.
Aggodalomrombolás.
Az összes technika közül a legegyszerűbb. Négy lépésből áll:
Ha valami nyugtalanít bennünket, határozzuk meg világosan, pontosan, mi az, ami miatt
aggódunk. Az orvostudomány szerint a pontos diagnózis 50%-a a gyógyulásnak. Határozzuk
meg a probléma lényegét.
Ezután, határozzuk meg a lehető legrosszabb eredményt. Ha meghatározzuk a lehető
legrosszabb eredményt, azt tapasztaljuk, hogy az aggódás csökken. A stressz abból adódik,
hogy nem akarunk szembesülni azzal, ami megtörténhet. Pl.: ha van egy beruházásunk, ami
egyre kilátástalanabbá válik, meg kell mondanunk, mi a legrosszabb, ami a beruházással
történhet. A legrosszabb az, hogy rajtavesztünk. Vagy, pl. ha egy kapcsolatunk boldogtalan,
megkérdezzük, hogy mi a legrosszabb, ami megtörténhet. A legrosszabb, ami történhet az,
hogy megszűnik a kapcsolat. Fel kell tennünk a kérdést: belepusztulunk ebbe? Belepusztulunk
a beruházás elvesztésébe? A kapcsolat elvesztésébe? A munkahely elvesztésébe? A válasz
természetesen: nem. Minden veszteségből fel tudunk épülni. Sok ember van, aki sejti, hogy
rákos betegségben szenved, de nem fordul orvoshoz, mert nem akarja tudni. A stressz, amit a
nem tudás bizonytalansága okoz, valójában súlyosbítja a betegség lefolyását, és végül, amikor
már el kell menni az orvoshoz, akkor már nem lehet megmenteni. A stressz, amit a

112 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

szembesüléstől való félelem okoz, távoltartja őket az orvostól, s így a még lehetséges
gyógyulástól is.
A harmadik lépés: határozzuk el, hogy elfogadjuk a legrosszabbat, ha meg kell történnie. Ez
nem passzív és nem végzetszerű. Mondjuk azt: ha semmit nem tehetek, és ennek meg kell
történnie, el fogom fogadni. Ami nem gyógyítható, azt el kell viselni.
A negyedik lépés: tegyünk meg mindent, hogy a legrosszabbat elkerüljük. Ez azt jelenti, hogy
elfogadjuk, hogy megtörténhet, de megteszünk minden tőlünk telhetőt, annak biztosítására,
hogy a legrosszabb ne történjen meg. Ennek hatására a legtöbb feszültség elpárolog. A
legtöbb stressz, vagy feszültség megszűnik, fejünk kitisztul, és hatékonyabbá válik a
gondolkodás.
Paul Getty, aki a világ leggazdagabb embere volt, a lehető legrosszabb lehetőség
meghatározását, mint döntéshozatali módszert alkalmazta minden egyes üzletének
lebonyolításánál. Mielőtt bármiben döntött volna, megnézte, mi a legrosszabb, ami
megtörténhet, és biztosította, hogy az ne történjen meg.
Az ember magával hordozza sikerét, vagy kudarcát, amely sokszor nem a körülmények
függvénye.

6) A valóság tagadása
Ez is olyan tényező, amely hajlamossá tesz a lelki feszültségre, és a negatív érzelmekre.
Elutasítunk minden kellemetlen igazságot. A legkellemetlenebb igazságok azok, amelyek
képességeinkkel kapcsolatosak: a személyiségünkkel, a magánéletünkkel, és a munkánkkal.
Aki nem sokat nyújt a munkájában, és nem is szereti a munkáját, gyakran tagadja ezt. Úgy
tesz, mintha nem volna igaz. Azért szoktunk tagadni, mert félünk egy kínos helyzettől. Mi a
megoldás? Nézzünk szembe az igazsággal, fogadjuk el az igazságot.
Tudjunk a kellemetlen oldalainkkal is megértéssel szembenézni.
Ha úgy érezzük, hogy feszültek, boldogtalanok vagyunk, rossz a közérzetünk, rosszul
alszunk, szórakozottak, vagy ingerlékenyek vagyunk minden különösebb ok nélkül, akkor
feltételezzük, hogy van valami az életünkben, amivel nem nézünk szembe. Feltételezzük,
hogy tagadunk valamit. Van valami, ami kényelmetlen érzést kelt bennünk, de nem
foglalkozunk vele. Az, hogy nem foglalkozunk vele, okozza a lelki feszültséget.
Nehéz dolog, ha az embert kritizálják. Az fáj, ezért elhúzódik a fájdalom forrásától. De ez a
feszültség konstruktív is lehet, ha arra sarkall, hogy a végén mégis beengedek valamennyit a
számomra negatív információból.
Tehát, meg kell kérdeznünk: mi az, amivel nem nézünk szembe? Előfordul, hogy nem
szeretjük a munkánkat, de félünk otthagyni. Ha valaki úgy érzi, nem eredményes a
munkájában, szörnyű lelki teherrel kell szembenéznie. Pl. valaki orvosi diplomát szerzett 8
évi munkával, de rájött, hogy utálja. Nincs kedve az orvosi munkához. Az apja fizette a
tandíjat, buzdította, de nem tetszik neki az orvosi munka. Nagyon nagy lelki feszültségen
megy át, amíg elismeri.
Ha megkérdezem, hogy mi az, amivel nem nézek szembe - erre rendszerint kapok feleletet,
feltéve ha egy kicsit mégiscsak szembenézek a dologgal. Ha viszont valami számomra
nagyon kínos dologgal kellene szembenéznem, akkor nagy az esélye, hogy az énem, a saját
pszichés védelmemmel megbízott belső ügynökségem a tudattalanba süllyeszti a kérdést.
Ilyenkor az ember őszintén nem tudja, hogy mivel kellene szembenéznie, ugyanis nagy
energiákkal védi magát attól, hogy a dolog tudatosuljon. Nem hülye vagy jellemtelen, csak
bekapcsolt az énvédelme. Ilyenkor leginkább terápiában lehet szembenézni a dologgal, a
tudattalanba süllyedt ügyekről az ember ugyanis nem tud.
Ezért nem csak elhatározás kérdése a szembenézés.
Persze lehet buzdítani arra, hogy megéri inkább szembenézni mint homokba dugni a fejünket.
A lelki egészség kulcsa: konfrontálók legyünk, ne menekülők.

113 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Kérdezzük meg, mivel nem nézek szembe? És határozzuk el, ezután megteszem.
Két fő személyiségtípus van:
Az egyik a menekülő személyiség. Ő nem szívesen néz szembe a valósággal.
A másik a konfrontáló.
Gyerekkorunkban persze, azt tanultuk, hogy ne ellenkezzünk, ámde például a serdülés
folyamata egyenlő a tiszta ellenkezéssel, ha ez nem történik meg, az a baj.
A konfrontáló személyiség sokkal egészségesebb, mint a menekülő.
Kérdezzük meg, mi lehet a legrosszabb? Mivel nem nézek szembe? És bármi az, határozzuk
el, hogy szembe nézünk vele.
A lelki nyugalom a legfontosabb. És ha valami fenyegeti a lelki nyugalmunkat, akkor
nézzünk szembe a helyzettel, foglalkozzunk vele, és vessünk véget neki.

7.) A harag
A harag az egyik legnegatívabb érzelem.
A harag akkor jön létre, ha hibáztatunk valakit, vagy valamit. Miért gurulunk méregbe?
Akkor szoktunk méregbe gurulni, ha úgy érezzük, hogy támadás ért bennünket, hogy várako-
zásainkat meghiúsították, ha valamilyen félelmet érzünk, vagy fájdalmat, ha fenyegetve
érezzük magunkat. Akkor gurulunk méregbe, ha áldozatnak érezzük magunkat.
Amikor áldozatnak érezzük magunkat, ösztön ébred bennünk a támadásra, vagy ellen-
támadásra. A megtorlás azonban társadalmunkban nem megengedett. Sokszor az ember azért
nem ugrik neki a harag okozójának, mert az akinek vissza akarunk vágni, erősebb, vagy nem
tanácsos, mert aki a problémát okozza, az a főnökünk, anyósunk, vagy hasonló.
Más esetekben különböző okoknál fogva nem tudjuk a haragot kommunikálni, és ez így egy
megformázatlan energiatömbként megül bennünk.
Meg kell tanulni a negatív érzelmeket kommunikálni, mégpedig szociálisan elfogadható
módon, és akkor lehet vele valamit kezdeni.
Ha a haragot nem távolítjuk el a szervezetünkből, megszilárdul bennünk, és végül megmér-
gezi a szervezetünket.
Hogyan szabadulhatunk meg a haragtól?
Ha átadjuk magunkat a haragnak, az a gyengeség jele. Gyerekes viselkedés. Valahányszor
átengedjük magunkat a haragnak, csökken a haraggal szembeni ellenállásunk, ezzel szemben,
valahányszor nem engedünk a haragnak, és vállaljuk a felelősséget, nem hibáztatunk mást, mi
irányítjuk érzelmi életünket. Növeljük a haraggal szembeni ellenállásunkat, s elérünk oda,
hogy míg bot és kő összezúzhat, de szavak nem árthatnak.
Divatos amerikai irányzatok szerint ha olyan tevékenységbe kezdünk, ami érintéssel jár,
megszabadulhatunk a haragtól. A kezükkel megüthetünk valamit, a lábunkkal rúghatunk.
A harmadik érintési lehetőség, a hang. Ordíthatunk, mert ilyen módon is megszabadulhatunk
a haragtól. Végül pedig, haraphatunk is.
Ez a „lereagáltatás” csak egy divatos irányzat. Állítása szerint érintéssel megszabadulhatunk a
haragtól. Nagy butaság, hogy golfütőkkel meg miegyebekkel püföltetnek egy matracot, a
haragos nevét kiáltozva. Azonkívül, hogy tiszta röhej az egész, csak ront a helyzeten. Ugyanis
ha egy haragra, ami egy nagy érzelmi energia, még további érzelmi energiát teszek (püfölök,
harapok és rúgok), akkor az attól kicsit se múlik el, hanem megnő. Energia plusz energia az
egyenlő még több energia.
A lelki feszültség pozitív is lehet, amikor egy célra irányul, energiát, életerőt nyújt, jó
közérzetet ad.
Az a döntő, hogy az irányítás belül megy-e végbe, egy célra irányul, vagy külső hatás
dominál. Az értelmi kontroll azt jelenti: én vagyok a felelős. Azt jelenti, hogy senkinek nincs
hatalma az érzéseink felett.
Ha elfogadjuk felelősségünket, akkor szabályozni tudjuk, hogy mit gondolunk, és érzünk.

114 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Nem nyomaszthat, nem kínozhat lelki feszültség, ha pozitív gondolatokkal foglalkozunk. Mi a


pozitív gondolat?
A céljainkra gondoljunk állandóan. A céljainkra, ha eldöntöttük mit akarunk, s ha van tervünk
annak megvalósítására. Ha állandóan a céljainkra gondolunk, lassan szokássá válnak.
Összefoglalva:
Hogy az életben mindig megőrizhessük belső nyugalmunkat, kövessük a hét szabályt.
Először: tűzzünk ki világos célokat, dolgozzunk rajtuk, gondoljunk rájuk minden nap.
Másodszor: semmit ne hagyjunk félbe, győzzük le a halogatást.
Harmadszor: ne féljünk a kudarctól. Nézzünk szembe vele. Tegyük meg, amitől féltünk, és
lőttek a félelemnek.
Negyedszer: ne féljünk az elutasítástól. Úgy győzhetjük le, hogy helyezzünk nagyobb súlyt a
kapcsolatainkra. Legyünk nyugodtabbak. Éljünk kiegyensúlyozottabban.
Ötödször: küzdjük le a negatív fantáziálást, és a felesleges aggódást.
Hatodszor: győzzük le a tagadást. Nézzünk szembe a valósággal, és fogadjuk el, hogy ami itt
van, az itt van.
Hetedszer: száműzzük a haragot. A harag abból ered, ha másokat hibáztatunk, ha egy rajtunk
kívül álló személyt, vagy dolgot okolunk, aki a mi boldogtalanságunkért felelős.

Tudnunk kell, hogy a hosszantartó és elviselhetetlen szintű stressz komoly betegséget


okozhat. Arra pedig mindenkinek megvan a joga, hogy úgy alakítsa az életét, hogy ez ne
forduljon elő.

Nem nehéz szert tennünk azokra a készségekre, amelyek sokkal könnyebbé és boldogabbá
teszik az életünket, anélkül, hogy ennek a teljesítményünk vagy a pénztárcánk látná a kárát.

Először megnézzük,

* hogyan reagálunk azokra a helyzetekre, amelyeket stresszesnek találunk,


* majd megvizsgáljuk azokat a technikákat, amelyekkel az időnket tudjuk kezelni,
* majd azt, hogy milyen személyiség-típusba tartozunk,
* végül megtárgyaljuk azokat a tényezőket, amelyeket általában mindenki stresszesnek
tart, és kidolgozzuk az ilyen helyzetekkel való megbirkózás módszereit is.

Milyen árat fizetünk a stresszért?

1. A kiégés
Egyre nagyobb a kiégés eseteinek a száma.
A kiégés a krónikus érzelmi megterhelés, a tartós stressz és a frusztrációk nyomán fellépő
fizikai, emocionális és mentális kimerülés állapota.
Az a tény, hogy ennek az állapotnak külön neve is lett, mutatja, hogy napjainkban igen sokan
és gyakran élik át ezt a tünetegyüttest.
Tünetei:
* a reménytelenség érzése
* az inkompetencia érzése
* a célok és az ideálok elvesztése
* negatív attitűdök kialakulása

115 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

- saját személyre,
- a munkára
- és másokra vonatkozóan
* negatív önértékelés
* depresszió
* alvászavar
* csökkent produktivitás
* a hivatás hatékonyságának és értékének megkérdőjelezése

A fenti tünetekkel sokan találkozunk, hiszen egy részük időnként mindannyiunk életében
megjelenik. Megjelenésük egészséges és normális reakció azokban az élethelyzetekben,
amikor az ember tartósan kényszerül a kényelmesnél nagyobb terhelés mellett jó
teljesítményeket hozni. Bár kialakulásuk egészséges reakció, amennyiben a tünetek tartósan
fennmaradnak, tartós testi és lelki egészség-károsodást okozhatnak. Ezért megelőzésük illetve
kezelésük az egyén és a szervezet szempontjából is fontos.

A kiégés tehát teljesen működésképtelenné teszi az embert. A károsodás a koncent-


rációképtelenségtől a szorongáson és a depresszión át a gyomor- és szívbetegségig terjedhet,
sőt azt is eredményezheti, hogy az ember elveszíti az ellenállóképességét mindenfajta
betegséggel szemben.
A szervezetek pedig a dolgozók távolmaradásával, a nagy fluktuációval, a munkahelyi
elégedetlenséggel és a munkahelyi balesetek magas számával fizetnek a kiégésért.

Stressz a munkahelyen

A stressznek komoly gazdasági következményei is vannak, tehát nemcsak az egyén


hogylétéről van szó.
Nagy-Britanniában napjainkban 270,000 ember marad távol a munkahelyétől naponta a
munkahelyi stressz és annak következményei miatt. Ez 7 billió font veszteséget okoz évente.
A megkérdezettek 85%-a a megnövekedett munkaterheket nevezte meg, mint a stressz okát,
és 50%-uk mondta el, hogy 1944 óta jelentősen megnövekedtek a velük szemben támasztott
követelmények.
Kiderült, hogy a munkahelyi stressz egyre több öngyilkossághoz és koronária
szívbetegséghez vezet.
A stresszre adott általános reakciók között van a dohányzás, a rossz étkezési szokások, a
fizikai inaktivitás és sokszor ezek tetejében a stresszoldás céljából való alkoholfogyasztás is.
Ezek pedig mind a keringési- és szívbetegségek rizikófaktorainak számítanak. Ezért a stressz
közvetve és közvetlenül is a szívbetegségek okozójának számít.
A stressz sokkal többe kerül, mint a munkahelyi okokból kapott szívbetegség költségei.
Keams (1986) felméréséből kiderült, hogy a munkából való hiányzás 60%-ban valamilyen
stresszel kapcsolatos betegségnek köszönhető, és ez az arány egyre növekszik.
Tudni lehet azt is, hogy egyre több perben nyernek azok, akik valamilyen stressz-betegségből
kifolyólag veszítették el a munkaképességüket. A sikeres jóvátételi perek pedig igen nagy
költséget jelentenek a cégeknek.

A menedzsment szerepe a stressz kialakulásában

116 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A munkahelyi hosszútávú (25 éven át folytatott) vizsgálatok azt mutatták, hogy az


inkompetens vezetőség a munkahelyi stressz legfőbb okozója.

A dolgozók szerint a közvetlen vezetőjükkel való rossz viszony a munkájuk leginkább


stresszelő aspektusa. A kutatások szerint a stressz nemcsak a fizikai hogylétükre van hatással,
hanem a munkahelyet magát is károsítja. Ezek a károk először még csak nem is
nyilvánvalóak, de a hatásuk ugyanolyan romboló.

Staw és munkatársai (1981), valamint Weick (1984) kimutatta, hogy amennyiben egy
menedzsert annyi stressz ér, hogy az már károsítja a testi-lelki jóllétét, akkor a következő
tüneteket produkálja:

szelektíven érzékeli és fogja fel az információt, mégpedig úgy, hogy azokat az infomációkat
"ereszti be", amelyek az addig vallott (téves) nézeteit és előítéleteit erősítik meg;

rendkívül rosszul tűri, ha valami nem egyértelmű, azaz nemcsak "egy helyes" válasz létezik,
és általában megköveteli, hogy a többiek is az általa helyesnek ítélt nézetet vallják;

amikor problémákkal kerül szembe, csak egyetlen megoldási alternatívát tart lehetségesnek;

torzul az időérzékelése, általában úgy érzi, hogy sokkal gyorsabban telik az idő, mint
valójában. Ezért mindig zaklatott, úgy érzi, állandóan késésben van;

a krízishelyzetekben csak rövidtávon képes gondolkodni. Tűzoltás jellegű megoldások mellett


dönt, és képtelen figyelembe venni ezeknek a rövidtávú megoldásoknak a hosszútávú
következ-ményeit;

a problémamegoldások alkalmával elveszíti a finom részletekre való érzékenységét, és


képtelen átlátni a probléma összetett voltát;

sokkal kevesebbszer konzultál másokkal, mint egyébként, és nemigen hallgatja meg mások
véleményét;

a jelenben adódó stresszekkel való megbírkózáshoz a régi módszereit veszi elő;

csökken az a képessége, hogy kreatívan gondolkodjon és megtalálja az egyedi problémákra az


egyedi megoldásokat.

A stressz negatívan hat az alkalmazottakra és megakadályozza, hogy hatékony


viselkedésformákat mutassanak.
A stresszes dolgozó nem tudja igazán meghallgatni a másikat, nem tud jó döntéseket hozni,
tervezni, új és kreatív gondolatokat termelni. Ezért olyan kifizetődő mind az egyén, mind a
szervezet számára, ha az emberek megtanulják kezelni az őket ért stresszet. Ez nemcsak az
egyének fejlődését segíti elő, hanem óriási anyagi előnyöket biztosít a szervezet egésze
számára is.

A reakciók és a védekező mechanizmusok

117 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A stresszre adott első reakcióink általában ezek:

- hirtelen kimelegszünk,
- úgy érezzük, hogy ki kell menni a vécére,
- kiszárad a szánk.

Ezeket a jeleket általában nem vesszük figyelembe, pedig ezt nem tesszük jól.
Érzelmileg a stresszhelyzetek fenyegetettségérzést okoznak, vagy ha valamilyen veszteségről
van szó, szomorúságot, depressziót érzünk. A sokk vagy a teljes összezavarodottság érzését
éljük át, ha a stresszkeltő dolog különösen akút.
Élettanilag az történik a szervezetünkben, hogy mobilizálódnak az energiáink, felszökik a
pulzusunk és a vérnyomásunk, egyre éberebbek vagyunk. Ezek okozzák a stresszre adott első
tüneteket.
Amennyiben a stresszor rövid ideig áll fenn, a kezdeti reakció önmagától megszűnik, és
helyreáll a normál állapot. Ám ha tartósan fennáll, akkor a rezisztencia fázisába mozdulunk
el. Ebben a fázisban a védekező mechanizmusok veszik át a vezetést, és a szervezetünk
megkezdi a plusz energiák felhalmozását.
Ekkor van szükség a flight or fight (menekülés vagy harc) mechanizmusára - ám az irodában
egyikre sincs általában lehetőségünk. Åm a testünk ezt nem tudja.

A legtöbb embernél 5 különböző típusú védekező mechanizmus szokott életbe lépni,


amennyiben a stressz szintje túl magas vagy túl hosszú ideig áll fenn:

1. Agresszió
Az ember közvetlenül megtámadja a stressz okozóját. Ez a reakció az embernek az önmaga
elleni agresszióját is jelentheti, ugyanis a menetkész energia mindenképpen kiutat keres
magának. Ha kifelé irányul, más emberek vagy tárgyak válnak a célpontjává (pl. az asztal
rugdosása).

2. Regresszió
A regresszió azt jelenti, hogy az ember olyan reakciókat produkál, amelyek a régmúltban,
talán a gyerekkorában hatékonynak bizonyultak. Ezek az olyan gyerekes viselkedésformák,
mint az ujjszopás, vagy a durcáskodás.

3. Tagadás
Ez az a reakció, melynek során az ember úgymond "elfelejti" a stresszét, vagy esetleg
átszinezi, elkerüli. A lényeg az, hogy nem akar konfrontálódni vele.

4. Menekülés
Menekülni lehet fizikailag - elhagyjuk a stressz helyszinét, vagy pszichológiailag:
elmenekülünk a fantázia világába.
5.Fixáció
Ez egy hatékonyságától megfosztott ismétlődő viselkedésforma. Újra és újra ismételünk
valamit: ezerszer megnézzük, hogy tényleg becsuktuk-e az ajtót, eltettük-e a jegyzeteinket a
táskánkba, stb.

Ha a védekezőmechanizmusoknak köszönhetően csökkennek az olyan tünetek, mint a magas


vérnyomás, a szorongás vagy az egyéb stressz okozta rendellenességek, akkor csak az jelzi,
hogy állandó stresszben élünk, hogy nyilvánvaló mértékben védekezőállásba vonulunk. Ám

118 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

ha a stressz okozta nyomás kimeríti a védekező mechanizmusainkat, elfogy az energiánk, és a


testünk is károsodik.

Míg mindegyik reakciós fázisban kellemetlenül érezzük magunkat, a kimerülés fázisa a


legveszélyesebb. Amikor a stresszorok ereje nagyobb, mint amekkora energiákkal védekezni
tudunk ellenük, és tovább állnak fenn, mint amennyi ideig képesek vagyunk védeni
magunkat, fellépnek a stressz negatív következményei mind az egyénre, mind a szervezetre
nézve. Ezek lehetnek élettani következmények (egészségkárosodás), pszichológiai jellegűek
(pl. súlyos depresszió) vagy interperszonálisak (pl. ellenségeskedés).

Hogy kire milyen mértékben hat a stressz, az egyénenként változik.

Eliot és Breo (1984) "forró reaktoroknak" nevezte azokat, akik különlegesen negatív
reakciókat produkálnak a stresszre.

Másoknál kevésbé komolyak a következmények. Vannak például olyan sportolók, akik a


nagy meccseken igen jól teljesítenek, mások pedig teljesen összeomolhatnak, ha nagy a
mérkőzés tétje.

A fizikai állapotunk, a személyiségvonásaink és a támogató mechanizmusaink játszanak


szerepet abban, hogy rugalmasan reagálunk, kialakítjuk a hatékony stresszkezelés technikáit,
azaz úgyszólván immunisak vagyunk a stressz iránt, és elkerüljük a kimerülés fázisát.

Az egyik lehetséges osztályozás szerint vannak úgynevezett A-típusú személyiségek. ők a


leginkább sebezhetőek a stressz szempontjából, és az ő mindennapi működésük sérül ilyen
helyzetekben a leginkább.

Az A-típusú személyiség

Azzal, hogy milyen kapcsolat áll fenn egyes személyiség-jellemzők és a stressz által kiváltott
viselkedésformák, továbbá a fizikai és pszichológiai megbetegedések között, számos kutató
foglalkozott.

Az A típusú személyiség jellemzői:

A feszültség fizikai jelei: összeszorított állkapocs, feszült izmok, stb.


Főleg a "birtokolni" a fontos a számára, a "lenni" másodlagos,

Nem érdekli a tágabb környezete, figyelmen kívül hagyja a közvetlen feladatán kívüli
elemeket,
Nagyon fontos számára, hogy szakembernek számítson a dolgában - ha nem az, akkor bele
se fog, illetve nem involválódik a feladatban,
Állandóan kényszeresen összehasonlítgatja magát és verseng más A-típusú emberekkel, ahe-
lyett, hogy megértené őket és együttműködne velük,
Jellegzetes beszédmodor: robbanásszerű hangsúlyok, a mondat utolsó szavainak elhadarása,
ha megszakítják, nagyon türelmetlen,
Állandóan úgy érzi, hogy rohannia kell,

119 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hajlamos több dolgot csinálni és gondolni egyszerre - persze egyiket se tökéletesen,


Ha a dolgok a maguk normál tempójában mennek, elveszíti a türelmét, nem képes végig-
hallgatni másokat, sokszor befejezi helyettük a mondatot,
Mindent nagyon gyorsan csinál,
Ha pihen, elfogja a bűntudat,
Hajlamos minden emberi tevékenységet a mérhető eredmények szerint értékelni,
Szilárdan meg van győződve róla, hogy az A-típusú jellemzők vezetnek a sikerhez,
Gyakran látjuk, hogy rázza a lábait, vagy dobol az asztalon az ujjaival,
Eltökélten meg akar nyerni minden egyes játékot, amikor olyanokkal játszik, akik nála kevés-
bé képzettek vagy tapasztaltak.

Rosenman szerint (aki felfigyelt erre a tulajdonság-együttesre) a harag, a türelmetlenség és a


versengés az A típusú személyiség legelerőtlenítőbb elemei, mások inkább az ellenségességet
és az élet egyensúlyának felborulását tartják annak.
Ám bármelyiket tartsuk is a legkárosabbnak ezen személyiségtípus alkotóelemei közül, az
biztos, hogy ennek a tulajdonság-együttesnek katasztrofális hatása van mind az ember egyéni
boldogságára, mind az egészségére nézve.
Az a baj, hogy ezt a keményen hajtós működésmódot a menedszerek között általában csodálni
szokták és nagyra értékelik. És ki ne szeretné, ha nagyra értékelnék...

Ha felfedezzük magunkon ezeket a jellemzőket - legjobb, ha azonnal elkezdünk tenni valamit.


A kis nyereségek stratégiája és a rendszeres relaxáció hatásos ellenszernek bizonyul.

Egyes kutatások szerint az A típusú személyiség ellenséges érzelmei jelentik az illetők


egészségére nézve a legnagyobb veszélyeztető tényezőt.

120 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az “A” típusú személyiség - Kérdőív

Ítélje meg, hogy mennyire tipikusak Önre nézve az esetek legnagyobb részében a következő
állítások. Azt vegye figyelembe, ahogy általában véve érez és viselkedik. Nincsenek jó és
rossz válaszok.

Értékelő skála:

Az állítás
1. nem tipikus rám nézve
2. bizonyos mértékben tipikus rám nézve
3. tipikus rám nézve

1. Az okozza számomra a legnagyobb megelégedést, hogy jobban csinálom a dolgokat,


mint mások. ......

2. Általában olyan dolgokra terelem a beszélgetés témáját, amelyek engem érdekelnek.


......

3. A beszélgetések alatt nagy mozdulatokkal adok hangsúlyt a mondandómnak. ......

4. Gyorsan mozgok, járok és eszem. ......

5. Úgy érzem, hogy többet tudok teljesíteni, mint mások. ......

6. Amikor néhány óráig, vagy napig csak pihenek, és nem csinálok semmit, elfog a
bűntudat. ......

7. Nem kell hozzá sok, hogy vitába keveredjek. ......

8. Türelmetlenné tesz az a lassúság, amellyel a legtöbb dolog történik. ......

9. Fontos számomra, hogy többem legyen, mint másoknak. ......

10. Az életem egyik aspektusa (pl.: munka, a családról való gondoskodás, iskola, stb.)
uralja az összes többit. ......

11. Gyakran sajnálom, hogy nem tudok uralkodni magamon. ......

12. Azon kapom magam, hogy a beszélgetések alatt siettetem a többieket, és még a
mondataikat is befejezem helyettük. ......

13. Azok, akik elkerülik a versenyhelyzetet, nem bíznak saját magukban. .....

14. Ahhoz, hogy jól csináljon valamit az ember, koncentrálnia kell, és ki kell szűrnie
minden zavaró körülményt. ......

121 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

15. ùgy érzem, hogy mások hibái és tévedései szükségtelenül felbosszantanak. .....

16. Nem bírom elviselni, hogy végignézzem, amint a többiek olyan feladatokat végeznek,
amelyeket én magam sokkal gyorsabban meg tudok csinálni. .....

17. Az az egyik személyes fő célom, hogy előrejussak a munkámban/karrieremben. ......

18. Egyszerűen nincs elég időm hozzá, hogy jól kiegyensúlyozott életet éljek. ......

19. Másokon töltöm ki a saját tökéletlenségem okozta frusztrációmat. .....

20. Gyakran van, hogy két vagy több dolgot próbálok meg egyszerre csinálni. ......

21. Amikor egy versenyképes emberrel találkozom, gyakran érzem úgy, hogy muszáj
valamilyen kihívást intéznem feléje. ......

22. A szabadidőmben is általában a munkával kapcsolatos dolgaim körül forognak a


gondolataim. ......

23. Gyakran kiborít, hogy milyen igazságtalan az élet. ......

24. Számomra a sorbanállás egy merő kínszenvedés. ......

122 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az “A” típusú személyiség – Értékelőlap

Versengés Állítás: Pont:


1 .....
5 .....
9 .....
13 .....
17 .....
21 .....
Összesen: .....

Az élet kiegyensúlyozatlan volta Állítás: Pont:


(elmerülés a munkában) 2 .....
6 .....
10 .....
14 .....
18 .....
22 .....
Összesen: .....

Ellenségesség / Harag Állítás: Pont:


3 .....
7 .....
11 .....
15 .....
19 .....
23 .....
Összesen: .....

Türelmetlenség / Sürgetettség érzése Állítás: Pont:


4 .....
8 .....
12 .....
16 .....
20 .....
24 .....
Összesen: .....

ÖSSZPONTSZÁM:………………

123 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha valamelyik csoportban 12 vagy annál több pontja van, az azt jelzi, hogy az a tényező nagy
szerepet játszik az életében.

Stresszkezelő technikák

A stresszkezelő technikák között van egy hierarchia: az egyik technika hatékonyabb, mint a
másik. Hogy mikor melyiket tudjuk alkalmazni, az a pillanatnyi állapotunktól és az adott
helyzettől függ.

1. A proaktív stratégia
A legjobb technika az, hogy úgy küszöböljük ki vagy szorítjuk a minimumra a stresszeket,
hogy egyszerűen kiküszöböljük az életünkből azt a helyzetet, amelyik a stresszet okozza. Ez a
proaktív stratégia.
A gyakorlatban azonban csak nagyon kevesek urai olyan mértékben az életüknek és a
körülményeiknek, hogy ezzel a technikával tudjanak élni. Ezért erről a technikáról rövid- és
középtávon sokkal könnyebb beszélni, mint megvalósítani.

2. A feszültségoldó technikák
Ide tartozik a sport, a jóga, az, hogy lefogyunk stb.
Ezek a stratégiák időigényesek. A pillanatnyi stresszek kezelésére inkább a reaktív stratégiák
alkalmasak.

3. A közvetlen reaktív stratégiák


Légzőgyakorlatok, azaz a nagy hasi levegők a stresszhelyzetben, abban a pillanatban, hogy
megjelennek a stresszre adott első reakcióink. Ez a technika hatásos, ám hatása csak rövid
ideig tart, így ahányszor megjelenik egy újabb stressz, meg kell ismételnünk.

4. A középtávú technikák
Ha a stresszkeltő tényezők hosszabb ideig fennállnak, akkor a középtávra szóló stratégiákat jó
alkalmazni.
Vannak bölcsnek nem nevezhető stresszoldó technikák: az alkohol- és a dorgfogyasztás, a
nyugtatók szedése, a dohányzás, altatószedés, a másokkal való dühösködés.
Az ezeknél bölcsebb technikák energia- és időigényesebbek, és még ha nem is azonnal
érezhető a hozadékuk, megéri ezeket alkalmazni, ugyanis sokkal tartósabb az eredményük.

A legjobb és a legtartósabb stratégia az, hogy az ember teljes egészében kiküszöböli az


életéből a stresszorokat. Ehhez kell a legtöbb idő és a legnagyobb erőfeszítés. Åm mivel így
teljes mértékben megszabadulunk a stressztől, megéri a befektetés.

A stresszorok fajtái

1. Idő stressz.
Túl sok dolgot kellene elvégezni túl kevés idő alatt.
Van azonban úgy is, hogy az átmeneti időstressz segít abban, hogy elvégezzük az aktuális
dolgunkat (pl.: felkészülni egy vizsgára).

124 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

2. Az emberi-kapcsolat stresszorok
Ebbe a csoportba a társas érntkezés okozta stresszek tartoznak. Ha olyan kollégával vagy
főnökkel kell dolgoznunk, akivel nem vagyunk jó viszonyban, vagy valamilyen aktuális
konflitusunk van, vagy olyan teamnek vagyunk a tagjai, amelyet megosztott egy konfliktus,
és ezért meggyengült a csoportkohézió és a tagok nem bíznak egymásban, a munkánk sem
lesz produktív, és a helyzet stresszet okoz.

Az emberi-kapcsolat stresszorok három különböző konfliktusból származhatnak:

- Szerepkonfliktusokból, amelyekben a csoporttagok szerepe összeegyeztethetetlen


egymással,
- Tárgyi konfliktusokból, melyekben a tagok nem értenek egyet egy adott tárgyban ill.
problé-
mamegoldási módozatban,
- Interakciós konfliktusokból, melyek során azért nem sikerül a tagoknak jól kijönniük
egymás-
sal, mert kölcsönösen antagonista viszonyban vannak.

A szervezetekben megélt encounter stresszorok a dolgozók munkaelégedettségét és az


aktuális termelékenységét is érzékenyen érintik.
Mások azt találták, hogy az emberi-kapcsolat stresszorok állnak a legtöbb szervezeti probléma
mögött (Likert, 1967).
A leggyakrabban azok a menedzserek vannak az ilyen típusú stresszeknek kitéve, akik az
emberekért felelősek, szemben azokkal, akik valamilyen berendezésért felelnek főleg.
Azok között a menedzserek között figyelték meg az emberi-kapcsolat stressz legnagyobb
mértékét, akiknek a leggyakrabban kell másokkal érintkezniük, és személyesen felelősek
másokért és azok teljesítményéért (French and Caplan, 1972).
Az interperszonális bizalommal foglalkozó irodalmat áttekintve azt találták, hogy a bizalom
hiánya nemcsak a hatékony kommunikációt akadályozza meg, hanem azt is, hogy az emberek
megosszák egymással a rendelkezésükre álló információt, közösen hozzanak jó döntéseket, és
megoldják a problémáikat, hanem azt is eredményezi, hogy a helyzetben résztvevők erős
stresszeket élnek át.
Az emberi-kapcsolat stresszorokat jelölték meg mint a kiégés egyik fő okát.
Amikor a dolgozók arról számolnak be, hogy úgy érzik, nem léphetnek szabadon társas
interakciókba másokkal, és konfliktusokat élnek át a munkahelyeiken, nem képesek nyíltan
kommunikálni a menedzsereikkel, úgy érzik, hogy nem támogatják őket a velük egyenrangú
pozíciót betöltő munkatársak, megbénítja ôket a bürokrácia, akkor sokkal magasabb a kiégés
veszélye és tényleges előfordulása, mint amikor ezek a stresszorok nincsenek jelen.

A kiégés okaként megjelölt tíz legfontosabb stresszor közül hét tartozott az emberi-kapcsolat
stresszorok csoportjába, a maradék három pedig a szituációs stresszorok kategóriájába.

3. A szituációs stresszorok
Ezek a stresszorok a környezetből adódnak. Közülük a rossz munkakörülmények számítanak
a legjelentősebbnek.
Az egyik legtöbbet kutatott szituációs stresszor az életben bekövetkező gyors változás, főleg,
ha az valamilyen negatív következménnyel jár.

125 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A menedzserek, sportolók, katonák és az általános lakosság körében is statisztikailag


szignifikáns kapcsolatot mutattak ki az életben bekövetkező gyors ill. váratlan változások, és
az illetőknél fellépő betegségek és balesetek száma között.
Az egyik vizsgálatbn nem a nagyobb betegségekkel foglalkoztak, hanem a kisebb tüneteket
vették számba, mint pl. a fejfájás, a hányinger, hátfájás, láz, a szemek túlerőltetettsége, stb. A
megfigyelés 1300 napon át zajlott. Kiderült, hogy magas korreláció van az illetők életében
bekövetkező gyors és váratlan változások ill. események, és a fenti tünetek krónikus fellépése
között.
Ezeket a tendenciákat a személyes stresszkezelő és ún. coping (megbirkózó) stratégiák
kiépítésével előzhetjük meg.

4. Az anticipációs stresszorok
Ezek azok a stresszek, amelyek abból keletkeznek, hogy úgy érezzük, valami rossz és
kellemetlen megtörténhet velünk.
A manipulációval komoly anticipációs stresszet lehet okozni. Schein (1960) írta le, hogy
amikor Koreában komoly büntetéssel fenyegették az amerikai hadifoglyokat, drámai módon
megváltozott a viselkedésük, és nagymérvű fizikai és pszichológiai patológiát okozott.
Az anticipációs stresszeknek nem kell "nagynak" lenniük ahhoz, hogy komoly
következmények-kel járjanak. Vegyük példának a középkorúak szorongását, hogy ha
elveszítik a munkájukat, akkor már senkinek nem fognak kelleni.

Milyen stratégiákkal védhetjük ki a fenti stresszorokat?

Időstressz ---- Időmenedzsment, delegálás

Emberi-kapcsolat stressz --- delegálás, interperszonális kompetecia

Szituációs stressz ---- a munka újratervezése

Anticipációs stressz ---- prioritások felállítása, tervezés

A stresszorok kiküszöbölése

Ez lenne a leginkább kívánatos technika. Persze nem tudunk minden stresszkeltő tényezőt
kiküszöbölni - és, mint erről már szó volt, nem is lenne jó, ha sikerülne teljesen
stresszmentessé tenni az életünket. A legkárosabab hatásúakat viszont jó megszüntetni.
Ennek az az egyik módja, hogy nemcsak pusztán reagálunk a körülményeinkre, hanem
aktívan részt veszünk az alakításukban is.
Tegyük magunkévá azt az attitűdöt, hogy igenis van befolyásunk a körülöttünk lévő világra,
és éljünk is vele. Ez az attitűd már önmagában stresszoldó, és egészen másfajta életérzést ad,
mintha csak a körülmények passzív elszenvedőjének tartja magát az ember.

Hogyan küszöböljük ki az emberi-kapcsolat stresszorokat

126 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A nem kielégítő személyes kapcsolatok jelentős stresszet okoznak. Még ha jól is megy a
munka, ha ilyen stresszben élünk, minden más rossznak tűnik.

1. Kollaboráció

Ha az ember tagja egy jó kohézióval rendelkező stabil csoportnak vagy közösségnek, az segít
kiküszöbölni az emberi-kapcsolat stresszet az életéből.

Dr. Stewart Wolf antropológus írta le egy Pennsylvania állembeli kisváros, Roseto történetét:
A város arról volt nevezetes, hogy lakói igen szoros összetartásban és jó szociális légkörben
éltek. A városban egyszerűen nem volt stresszbetegség vagy szívbetegség. A gazdasági
változások következtében cserélődött a város lakossága, felbomlott az addigi közösség, és
már nem nyújtott gyakorlati és érzelmi védelmet a tagjainak. És ekkor ugyanolyan számban
beteged-tek meg az emberek, mint Amerika-szerte.

A kollaboratív vagy az akár klán-szerű kapcsolatok megvédik az embert a stressz ellen.

Stephen Covey (1989) szerint az emberek között létezik egy úgynevezett érzelmi bankszámla.
Ez jelenti azt a bizalmat és biztonságot, amit az emberek nyújtanak egymásnak. Minél több
"depozitja" van valakinek az érzelmi bankszámláján, annál nagyobb a kapcsolat biztonsága,
és annál erősebbé válik a kapcsolat.
Az érzelmi bankszámla akkor nő, amikor az ember úgy érzi, hogy a másik figyel rá, szereti és
tiszteli őt és törődik vele. Amikor pedig valami "rossz" történik a kapcsolatban, az a rosszat
tevő bankszámlájáról "vesz le" egy adagot. Olyankor történik ez, amikor nem tartunk be egy
ígéretet, nem hallgatjuk meg a másikat, nem tisztázzuk a konfliktusainkat és elvárásainkat, és
amikor nem hagyunk a másiknak döntési lehetôséget.
Azért mennek tönkre a kapcsolatok, mert lemerülnek a bankszámlák.
Az a közhelyszerű, ám igaz recept a jó kapcsolatokra, hogy kölcsönös bizalommal,
tisztelettel, egyenességgel és kedvességgel viseltessünk a másik iránt.
A kollaboratív és kohézív közösségek azoknak a személyes kapcsolatoknak az eredményei,
amelyeket az egyes emberek alakítottak ki egymással.
Ha úgy érzi az ember, hogy megbíznak benne, tisztelik és szeretik, akkor ő is megtesz
mindent a kapcsolatért - hiszen ezek azok a dolgok, amikre legtöbbünk a leginkább vágyik
munkahelyi- és egyéni életében egyaránt.

2. Az interperszonális kompetencia

A személyes kapcsolatépítés mellett az interperszonális kompetemcia az, amivel - ha szert


teszünk rá -, kiküszöbölhetjük az encounter stresszek nagy részét.
Az interperszonális kompetencia azt jelenti, hogy:
- meg tudjuk oldani a problémáinkat,
- képesek vagyunk nagy teljesítményt hozó teameket építeni és vezetni,
- hatékony értelezleteket tartani,
- tanítani és tanácsokkal ellátni az alkalmazottainkat,
- pozitív és konstruktív negatív visszajelentéseket adni,
- tudunk hatni a többiekre,
- képesek vagyunk mind magunkat, mind másokat motiválni, energiával és erővel
feltölteni.

127 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ezek az elemek a támogatás kategóriájába esnek.

Különböző felmérések bizonyítják, hogy ha az alkalmazottak úgy érzik, élvezik a főnökeik


támogatását, és úgy látják, hogy azok megfelelő interperszonális kompetenciával
rendelkeznek, sokkal kisebb a kiégés előfordulási aránya, alacsonyabb szintű stresszel kell
megbírkózniuk, kevesebb a stresszel kapcsolatos megbetegedés, magasabb a termelékenység,
az emberek sokkal lojálisabbak a szervezethez és hatékonyabban dolgoznak, mint azok, akiket
nem támogatnak a menedzsereik, és nem rendelkeznek megfelelő interperszonális
kompetenciával.

A szituációs stresszorok kiküszöbölése

1. A munkakör újratervezése
A munkafolyamat újratervezése egy középtávra szóló stratégia.
Sokan azért mondják, hogy stresszelve érzik magukat, mert manapság divatos így éreznie
magát az embernek. Ez az egyik újfajta társasjáték: szinte nem komoly ember az, aki nem
vallja magát agyonstresszeltnek.
A bennünket érő stresszek jelentős része a "helyzetünkből" adódik.
Különbözô tanulmányok foglalkoztak azzal, hogy a munkakör vagy a feladat mely elemei
okoznak stresszet az embereknek. Vizsgálták a feladat szabta követelményeket, azt, hogy
mennyire áll az egyénnek szabadságában a saját ütemében dolgozni, vagy mennyire jelent
számára intelelktuális kihívást a munkája.
Hogy milyenfajta stresszet él meg az ember, az a kultúrájától függően változik. Mindegyik
országnak megvan a maga jellemző munkahelyi "nyomása".
Az amerikai hivatalnokok arra panaszkodnak, hogy nincs semmilyen hatalmuk vagy
befolyásuk a munkájukra, inkompetensek a főnökeik, és a saját hit- és értékrendszerük
konfliktusban áll a szervezetével.
A japánoknak az jelent nehézséget, hogy lépést kell tartaniuk az új technológiákkal. Számukra
ez jelenti a legnagyobb terhet, és ettől elégedetlenek a munkájukkal.
A svédek arról panaszkodnak, hogy a munkájuk ránehezedik a magánéletükre is.
A németeknek az idő nyomása, és az jelenti a stresszet, hogy beosztottaik nincsenek
megfelelően kiképezve.
Nem igaz az, hogy a vezetők érzik leginkább túlterheltnek magukat.
A kétkezi dolgozók közül ugyanis sokkal többen halnak meg valamilyen stressz- és
túlterheltség okozta betegségben, mint a vezetők vagy a szellemi dolgozók közül. Ez a stressz
okozta és az egyéb okokból bekövetkező betegségekre is egyaránt igaz. Az Egyesült
Királyságban a munkások sokkal többet járnak orvoshoz, és sokkal több időt töltenek
betegállományban, mint az ún. "fehérgalléros" dolgozók. Az, hogy kevéssé szeretik a
munkájukat, hogy nem érdekli őket, amit csinálnak, és mégis nagy követelményeknek kell
megfelelniük, legalább annyi stresszet okoz a számukra, mintha felelős beosztásban
dolgoznának. Ebből a kutatásból az derült ki, hogy a szabadság hiánya az a tényező, amely a
leginkább hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók stresszelve érzik magukat (Adler, 1989).

A Goddard Space Flight Centre-ben végzett felmérésből az derült ki, hogy:


- a felelős poszton dolgozó munkatársak,
- akik szerették a munkájukat,
- és rendelkeztek a megfelelő hatalommal ahhoz, hogy döntéseket hozzanak,

128 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

mindegyik stresszfajtából - idő, szituációs, emberi-kapcsolatok és anticipációs - kisebb


mennyiséget élnek meg (Caplan, 1972).

A menedzsereknek először meg kell tanulniuk kezelni az őket érô stresszeket, aztán kreatívan
meg kell próbálniuk menedzselni az alkalmazottaikra nehezedő stresszeket.

Az, ha az ember számolja a napokat a következő vakációig, rossz stratégia. Ehelyett a kis
nyereségek stratégiáját javasolják, és azt, hogy minden nap végén szakítsanak egy kis időt
arra, hogy átgondolják, mi is történt aznap a munkahelyükön.

Az a tény pedig, hogy egyre nő a krónikus stresszben élő alkalmazottak száma, egy
katasztrófa, amelynek minden pillanatban számolhatunk a következményeivel.

A problémára Hackman és munkatársai (1975) javasoltak egy

Munkakör újratervezési politikát:

1. Kombináljuk a feladatokat.
Az a jó, ha az emberek egész projekteket kapnak feladatul, melyben felváltva láthatják el a
különböző feladatokat, és nemcsak egyetlen munkafolyamatot kell végezniük megállás
nélkül.
Így sokkal jobban elköteleződnek és elégedettebbek is lesznek, ugyanis így nemcsak egy,
hanem több készségüket is sikerrel alkalmazhatják, és kialakul bennük az az érzés, hogy
tulajdonosai a munkakörüknek.

2. Alakítsunk ki meghatározható egységeket.


Amikor összetett feladatokat kap az ember, nem érzi annyira túlterheltnek magát, és
megszabadul a monotónia kínjától is.
Nő a termelékenysége akkor is, ha szabadon döntheti el, hogy hogyan végzi el a feladatát. Az
emberek tanulnak egymás munkájából, felváltva végzik az egyes feladatokat, és élvezik azt is,
hogy egy adott munkát befejeztek. Ez a folyamat drámai mértékben csökkenti a munka okozta
stressz mennyiségét.

3. Alakítsunk ki kapcsolatot a vásárlókkal.


A munkának az az egyik legélvezetesebb része, hogy az ember látja a munkája eredményét.
Ezzel közvetlen visszajelzést kapnak, és a motivációjuk is nő. Mindkettő csökkenti a
szituációs stressz mértékét.

4. Adjunk hatalmat ahhoz, hogy dönthessenek.


Ez igen hatékony, motiváló, és segít csökkenteni mindenki stresszszintjét. Lehetővé teszi az
egyének számára, hogy érezzék, értékelik őket, és hatalmuk van az életük felett.
Az új menedzsereknek pedig tudniuk kell, hogy "miért" kell a dolgokat elvégezni, hogy "mit"
kell tenniük, és részt vehessenek annak meghatározásában, hogy "hogyan" végezzék el ezeket
a dolgokat, továbbá folyamatosan konzultáljanak velük és figyeljék az előmenetelüket.

5. Adjunk visszajelzést - hallgassuk meg a többieket és kommunikáljunk velük.


Ennek legegyszerűbb formájaként mindenkinek tudnia kell, hogy az, amit ő csinál, hogy
illeszkedik a nagy egészbe. Ám ez nem elég - azt is pontosan tudnunk kell, hogy mit várnak el
tőlünk, és hogy értékelik a munkánkat.

129 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha a dolgozók saját maguk tesztelik le a munkájuk minőségét ahelyett, hogy ezt egy külön
minőségellenőrző csoport végezné, lényegesen megemelkedik a munkájuk minősége és
csökken a termelési és a minőségellenőrzési részlegek közötti alapvető ellentét.

Az anticipációs stresszorok kiküszöbölése

Az anticipációs stresszorokat nehezebb kiküszöbölni, ugyanis ezek inkább a pszichológiai


szorongás, mint a valós körülmények termékei. Kiküszöbölésükhöz az emberek
gondolkodását, prioritásait és terveit kell megváltoztatni. Fontos, hogy mindenkinek
meglegyenek a maga világos személyes prioritásai, tisztában legyen a maga hosszútávú
céljaival, és ebből tudja, hogy mit lehet feláldozni, miben lehet kompromisszumot kötni, és
miben nem. Itt is az érintettek saját missziós nyilatkozata szolgál útmutatóként. Világossá
teszi, hogy ki-ki hova akar eljutni, így kiküszöbölődik az ismeretlentől való félelem, ami az
anticipációs stresszorok fő összetevője.

Célkitűzés
A rövidtávú tervek segítenek kiküszöbölni az anticipációs stresszorokat, mégpedig azzal,
hogy az ember figyelmét egy közvetlenül előtte álló cél elérésére összpontosítja, ahelyett,
hogy a félelemmel teli jövőre irányulna.

A rövidtávú tervek szövögetése azonban sokkal többet foglal magában, mint pusztán azt,
hogy meghatározunk egy vágyott végkimenetelt. Meg kell tennünk ugyanis néhány jól
definiálható lépést ahhoz, hogy valóban eljussunk a kívánt végkimenetelig.

Ezek pedig a következôk:

1. lépés:
Határozzuk meg a célunkat - a legtöbb stratégia ennél a pontnál véget is ér.

2. lépés:
Amilyen konkrétan csak lehet, határozzuk meg, hogy mi kell ahhoz, hogy elérjük ezt a célt.
Minél nehezebb elérni, amit szeretnénk, annál pontosabban kell meghatároznunk a taktikán-
kat.

3. lépés:
Határozzuk meg a számonkérhetőségi és a jelentési mechanizmusokat.
Azaz rendezzük úgy a dolgokat, hogy sokkal nehezebb legyen változatlanul tartani a
helyzetet, mint megváltozni. Ebbe vonjunk bele másokat is (tanúkat, ígéreteket), egy szociális
támogató rendszert, ahonnan rendszeresen támogatásra számíthatunk. Állapítsuk meg, hogy
milyen büntetéseket fizetünk azért, ha nem ragaszkodunk ahhoz, amit elhatároztunk.

4. lépés:
Állítsunk fel egy értékelô és jutalmazó rendszert.
Határozzuk meg, hogy mi minden fogja bizonyítani a számunkra, hogy elértük a kitűzött célt.
Emlékezzünt a "SMART" elvre:
A cél legyen specifikus, azaz konkrét (S), mérhető (M), olyan, amivel egyetértünk (agreed,
A), realisztikus (R), és határozzuk meg az időtényezôket is (timed, T).

130 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A kis nyereségek stratégiája

A homályosan megfogalmazott nagy célok elvégezhetetlennek tűnő feladatok elé állítják az


embert. Ám tudjuk: a leghosszabb út is azzal kezdődik - és folytatódik -, hogy az egyik
lábunkat a másik elé tesszük. Fordítsuk le a nagy feladatokat kis részfeladatok sorozatára. Ez
a kis nyereségek stratégiája. A kicsi, ám meghatározható, látható változások folyamatosan
sikerél-ményt nyújtanak.
Kezdjük a sort valami olyannal, amit viszonylag könnyű megváltoztatni. Aztán "adjunk
hozzá" a folyamatohoz még egy kis változást, és így tovább. Ha látjuk, hogy haladunk előre,
azzal magunkat és másokat is meggyőzünk róla, hogy képesek vagyunk elérni, amit kitűztünk
magunk elé. Ezzel kiküszöböljük az anticipációs félelmet, amit a változások okoznak, és
egyben fokoza-tosan felépítjük az önbizalmunkat is. Ugyanakkor megnyerjük mások
támogatását is, ahogy látják, hogy megtörténik az, amit elterveztünk és bejelentettünk.

A kis nyereségek stratégiájának viszonylag egyszerű szabályai vannak:

- határozzuk meg, hogy mely területen akarunk változtatni,


- határozzuk meg a végcélunkat,
- nézzük meg, hogy milyen realisztikus lépésekkel jutunk el oda,
- egyszerre csak egy lépést tegyünk meg, és minden egyes megtett lépésért kapjunk
önmaguktól
valamilyen jutalmat,
- majd szilárdítsuk meg az elérteket, és jöjjön a következô lépés.

Attól szűnnek meg az anticipációs stresszorok, hogy a félelemmel teli ismeretlen helyett a
közvetlen előttünk álló sikerre összpontosítunk.

Egy másik stratégia az lenne, hogy készüljünk fel a legrosszabbra, és érezzük jól magunkat,
amikor az nem következik be.

Hogyan tegyünk szert stressztűrőképességre

Van olyan stressz, amelyet nem lehet kiküszöbölni. Az pedig, hogy ki-ki mennyire képes
megbírkózni az őt érő stresszekkel, személyenként változik. Vannak, akik egészen
összetörnek a nyomás alatt, másoknak pedig úgy tűnik, mintha direkt jót tenne a stressz.

A stressztűrőképesség annak az eredménye, hogy az ember sikeresen megteremti az


egyensúlyt élete különböző aspektusai között.

Rajzoljunk egy tortadiagramot, és jelöljük be, hogy életünkben mekkora helyet kapnak
egymáshoz viszonyítva a következők:

- munka,
- kultúrális tevékenységek,
- fizikai aktivitás, mozgás, sport,
- családi élet,
- társas kapcsolatok,
- szellemi tevékenységek.

131 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Általában az történik, hogy ha az ember az élete egyik területén stresszben él, pl. a
munkahelyén, akkor úgy reagál erre, hogy több időt és figyelmet szentel a munkájának. Ez
egy természetes reakció, mégis több oknál fogva nem hozza meg a várt eredményt.

Minél inkább csak a munkájára koncentrál az ember, annál inkább elveszíti a kreativitását.
Az áttörés jellegű problémamegoldások főleg az élet más területéről gyűjtött analógiákból és
metaforákból származnak.
Ezért van az, hogy a nagy cégek rendszeresen elviszik a felsővezetőket túlélő túrákra,
kirándulásokra, ezért hívnak meg színészeket előadásokat tartani, és bíztatják arra a
dolgozóikat, hogy minél több, nem a munkájukkal kapcsolatos tevékenységben vegyenek
részt.

Pihent és nyugodt elmével sokkal jobban gondolkodik az ember. Egy hosszú hétvége után
kétszer annyit végez el, mint hét közben.

Amikor a dolgozók segítséget kapnak a munkaügyi egészségügyi szolgálatoktól, csökken a


szervezetre háruló betegbiztosítási költség is, ugyanis sokkal kisebb a stresszel kapcsolatos
megbetegedések előfordulis arányszáma. Kell, hogy az emberek pártatlan tanácsokat kapjanak
a stresszel kapcsolatos problémáik megoldására.

Azok a fejlett egyének, akik a kultúrális, fizikai, spirituális, családi- társadalmi és szellemi
tevékenységekre is szakítanak időt, sokkal produktívabbak és kevésbé stresszeltek, mint azok,
akiknek csak a munkája tölti be az életét.

Az állóképesség és a stressztűrő képeség három fő területe:

1. Élettani állóképesség

Az, hogy hogy érzi magát az ember fizikailag, nagymértékben befolyásolja a stressztűrő- és
kezelő képességét is. Az élettani állóképességet a fizikai állapot két aspektusa adja: a
kardiovaszkuláris edzettség és a helyes étrend.

A kardiovaszkuláris edzettség
Ha jó állapotban vagyunk, a stresszel is könnyebben birkózunk meg. Ezért fontosak a
fitneszprogramok.

Milyen előnyökkel jár a rendszeres kemény testedzés?

- alacsonyabb az ember vérnyomása,


- a pihenési pulzus csökken; a szív stressz alatt is jobban el tudja juttatni a friss vért a szüksé-
ges területekre,
- növekszik a szív outputja, javul a vérellátás,
- növekszik a vörösvérsejtek száma, tehát egységenként több oxigént képes szállítani a vér,
- fokozódik az artériák falának rugalmassága,
- csökken triglicerid szint,
- csökken a vér koleszterinszintje,
- megnövekszik a magas sűrűségű koleszterin aránya, és ez azért előnyös, mert ez a fajta ko-
leszterin jobban védi az érfalakat, mint az alacsony sűrűségű,
- az érzelmi stresszre adott reakció során csökken a kiválasztot adrenalin mennyisége,

132 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

- hatékonyabban kirül a tejsav az izmokból (a magas tejsavtartalom az oka az izomfáradtság-


nak és az izomláznak),
- csökken a vér fibrintartalma. Ez az a fehérje, amley szerepet játszik a vérrögök kialakulásá-
ban.

2. A pszichológiai állóképesség

A rendszeres testedzésnek három elsődleges célja van: az optimális testsúly, a pszichológiai


jóllét és a kardiovaszkuláris rendszer javítása.
Az ülő életmód a stressz egyik közvetett oka. Egy hivatali dolgozó naponta 1200 kalóriát éget
el - az üzemi ebéd pedig ennél sokkal többet tartalmaz. Következmény: túlsúly, ami a szívet
és az illető énképét is jelentősen megterheli, és következésképp sérülékenyebbé teszi a
stresszel szemben.
A testedzés az ember mentális és fizikai állapotát is jelentősen javítja. Növeli az önértékelését
és megadja az energiát ahhoz, hogy sokkal éberebb legyen, és jobban tudjon koncentrálni.
Sokkal ritkábban küszködik a depresszióval is.
A fizikailag aktív emberek kevésbé hajlamosak a szorongásra és a betegségekre, és
kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről is. A rendszeres testedzés nyújtotta előnyöknek
megvan a maguk kémiai alapja: a ritmikus és erőteljes mozgás megindítja a jó hangulatot
okozó endorfinok kiválasztását. A jó hangulat mellett az endorfinok az immunrendszert is
jelentősen erősítik.
A másik előny az erős kardiovaszkuláris rendszer. Az aerobic gyakorlatot, amelyek nem
vesznek igénybe több oxigént, mint amennyivel az ember kényelmesen el tudja látni a
szervezetét, igen megfelelnek ennek a célnak (gyors járás, jogging, hegymászás, biciklizés -
szemben a sprinteléssel vagy a versenyúszással).

A kardiovaszkuláris rendszer azonban csak akkor jut a fenti előnyökhöz, ha teljesül a


következő két feltétel:

1. A megcélzott pulzusszám az edzés teljes időtartama alatt fennmarad: azaz a szív


teljesítményének 60-80%-át igénybe vesszük.
220- életkor = ez ad egy számot, ez a szív maximuma. Vegyük ennek a számnak a 60-80%-át.
Olyan programot állítsunk össze magunknak, amely a 60%-os pulzusszámon kezd, majd a
pulzusszám fokozatosan emelkedik. Edzés alatt időről időre számoljuk le 6 másodpercen
keresztül a pulzusonkat, majd szorozzuk meg százzal.

2. Az edzésnek heti 3-4 alkalommal 20-30 percig kell tartania. Mivel a kardiovaszkuláris
állóképesség 48 óra elteltével csökken, legalább másnaponta jó edzenünk.

A helyes étrendről sem szabad elfeledkeznünk.

Ellenállóképesség a stresszel szemben

Maddi and Kobasa (1984) The Hardy Executive c. munkájában írja le, hogy mi minden
jellemző azokra az emberekre, akik ellenállnak a stressz negatív hatásainak.

A stresszel szembeni ellenállóképesség a következő érzések eredménye:

133 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

- az ember úgy érzi, hogy saját maga szabályozza az életét, és nincs kiszolgáltatva a külső
ese-
ményeknek,
- szereti, amit csinál, és elköteleződik a munkája mellett - nincs elidegenedve sem a tevékeny-
ségétől, sem másoktól,
- az új élményeket sokkal inkább kihívásnak éli meg, mint egy fenyegető veszélynek arra néz-
ve, hogy elveszíti a biztonságát és a kényelmét.

Az ilyen emberek a stresszes helyzeteket sokkal inkább lehetőségeknek és érdekes


kihívásoknak, mint bajnak élik meg, és képesek pozitívan, optimistán és konstruktívan
reagálni rájuk. Ennek eredményeképpen sokkal ritkábban fordul elő, hogy a stresszes
helyzetekben megbetegszenek vagy diszfunkcionálisan reagálnak érzelmileg.
Tehát a kontroll, az elkötelezettség és a kihívás az a három fogalom a stressztűrés
szempontjából, ami a vezetői készségek középpontját kell, hogy képezze.(Kobasa, 1982).

Azok az emberek, akik nagyfokú belső kontrollal rendelkeznek, úgy érzik, hogy ők a
felelősek a saját sorsukért és a tetteikért. Úgy érzik, hogy képesek semlegesíteni a negatív
külső erőket. Åltalában úgy gondolják, hogy a stresszorok a saját választásaik eredményeképp
állnak elő, és nem külső kiszámíthatatlan és kontrollálhatatlan erők passzív áldozatai.
A jó önértékelés szempontjából pedig központi jelentőségű az, hogy úgy érezze az ember, van
befolyása a saját sorsára, és ha rossz helyzetbe kerül is, tud kezdeni vele valamit, és mindent
jobbra fordíthat.
Ha bízik a saját hatékonyságában, kevésbé fél a kudarctól, hajlandó kockázatokat vállalni,
ellenáll a visszás körülmények negatív hatásainak - mindez pedig a jó stressztürő képesség
feltétele.

Az elkötelezettség nemcsak azt jelenti, hogy az ember megválasztja, hogy mi mellett


köteleződik el, és ennek a kiválasztott dolgonak szenteli az energiáját, hanem azt is, hogy hisz
benne, hogy amit csinál, az egy fontos dolog.
Mégpedig nemcsak a saját szempontjából fontos, hanem hasznos a nagyobb közösség
szempontjából is.
Az az érzés, hogy az ember felelős másokért, fontos védelmet nyújt a stressz ellen. Ha valaki
tudja azt, hogy a többiek számítanak rá, nem marad szabad kapacitása teljes mértékben átélnie
és lereagálnia a stresszeket.
Ha úgy érzi, hogy beletartozik egy csoportba, törődnek vele és bíznak benne, az az
együttműködés és az elkötelezettség szellemét alakítja ki benne, és abban is segít, hogy
konstruktívan reagáljon a stresszre.

A stressztűrő emberek üdvözlik a kihívásokat. Ők a stabilitás helyett inkáb a változásokat


kedvelik. A problémákat lehetőségekként élik meg.
Ezt tükrözi az is, hogy a kínai nyelvben a "krízis" szónak két jelentése van. A egyik a
"fenyegetettség", a másik a "lehetőség".
Akik pedig a kihívásokat keresik, a stresszet mint a kihívások szükségszerű velejáróját
fogadják el.

A stressztűrő emberek három fő jellemzőjének - a kontroll érzésének, az elkötelezettségnek,


és a kihívások kedvelésének - fejlesztése a legerőteljesebb és leghatékonyabb módszer arra,
hogy csökkentsük a stresszre adott negatív reakcióinkat.

134 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ezzel ellentétben áll az "A-típusú szindróma" (ld. előbb), amely csökkenti az ellenálló- és
stressztűrő képességet is.

Szociális állóképesség

A harmadik tényezőt, ami mérsékli a stressz káros hatását és elősegíti, hogy jó állóképességre
tegyünk szert, szociális állóképességnek nevezzük.
Mindenki tapasztalta már, hogy mennyire segít, ha az embernek van kinek elmondani, hogy
frusztráció vagy csalódás érte. Azt is tudjuk, hogy milyen erőt ad tartozni valakihez vagy
valakikhez, tanácsokat és bátorítást kapni.
A barátságokon és a családi kapcsolatokon kívül még két másik szociális támogatásfajtát
építhetünk ki magunknak:
Ezek kiépítése egyben a menedzser vezetői feladatai közé tartozik.
Az egyik a mentori kapcsolat, a másik a jó team.

1. A mentori kapcsolat
A kutatások kimutatták, hogy az ember karrierben elért sikerét, a munkával való
elégedettségét és a stresszel szembeni állóképességét is nagy mértékben elősegíti a mentori
kapcsolat (Hall, 1976, Kram, 1985).
Mindenkinek szüksége van valakire a szervezeten belül, aki szerepmodellként szolgál a
számára, akitől tanulhat, és aki személyesen odafigyel rá és megerősíti az önértékelését, főleg
a bizony-talan, nehéz, fontos, és stresszel teli helyzetekben.
A fiatal menedzsernek aktívan kell keresnie a mentorát. Kiderült, hogy a kijelölt mentorokkal
nem alakul ki olyan kapcsolat, mint azokkal, akiket személyesen keresnek ki maguknak az
emberek.
A mentori kapcsolat a kölcsönös előnyök elvén alapszik.

2. A jó teamek
A jól működő teamek is növelik a tagok állólépességét. A kutatások jól dokumentálják a team
szociális értékét. Minél kohézívabb a team, annál nagyobb támaszt nyújt a tagjainak.
Gyakrabban és pozitívabban kommunikálnak a tagjai, nagyobb elégedettségről számolnak be,
kevesebb stresszet élnek át, és jobban is teljesítenek, mint azok, akik nem érzik, hogy tagjai
lennének egy munkacsoportnak (Shaw, 1976).

Időleges stresszcsökkentő technikák

Eddig azt néztük meg, hogyan küszöböljük ki a stressz forrásait és tegyünk szert a stresszel
szembeni állóképességre.
A rövid távra szóló technikák inkább az egyensúly fenntartására alkalmasak, ezért inkább a
hosszabb távra szóló megoldásokat próbáljuk meg alkalmazni.

Az 5 legjobb és legkönnyebben alkalmazható technika a következő:

1. Relaxáció

2. Mély légzés

135 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Ha naponta néhányszor veszünk egy sorozat mély levegôt, 5-6 másodpercig bent tartjuk, majd
teljesen kifújjuk, azzal megnyugtatjuk magunkat. Mindegyik mély levegő után tudatosan
lazítsuk el az izmainkat.

3. Imagináció és fantázia

4. Helyzetek képzeletben történő "elpróbálása"


A potenciálisan stresszes helyzetekre az ember felkészül, képzeletben elpróbálja a helyzet
különböző forgatókönyv variációit. Ez a gyakorlat segít, hogy az aktuális helyzetben is a
kezünkben maradjon a kontroll, és jobban reagáljunk a felmerülő stresszekre.

5. Átfogalmazás
Ez azt jelenti, hogy ha a nehéz helyzetet optimista szemüvegen keresztül szemléljük, akkor
azt látjuk, hogy a helyzet nehéz ugyan, ám kezelhető. Persze egy nehéz stresszes helyzet
kellős közepén nehéz meglátni a helyzet adta lehetőségeket, ám erre a készségre mégis szert
lehet tenni. Jó, ha az ember emlékezteti saját magát, hogy az illető helyzetnél már
nehezebbekben is volt, azokat is megoldotta, megértette, és voltak, akik segítettek neki -
akkor nincs oka, hogy most is ne ez legyen a helyzet.
Az is jó, ha megpróbálja perspektívába helyezni, pl. végiggondolja, hogy az aktuális
időponttól számított 1, 5 vagy 10 év múlva hogyan fog az illető helyzetre visszaemlékezni.

A tudatalatti átalakítása

Az elmének két nagyon különböző része van. Az egyik a tudat, a másik a tudatalatti.
Megfelelő módszerrel megváltoztatható a tudatalattiban lerakódott ismeret.
A „tudattalan” azt jelenti, hogy a lelki működésünknek kis része tudatosul, nagyobb része
nem. Azt is jelenti, hogy semmit nem felejtünk el teljesen. Elvileg minden emlékünket elő
lehet hívni pszichénk „háttérmemóriájából”. Ezt az állítást számos tapasztalat alátámasztja.
Freud szerint, bár a tudattalan rejtve van, onnan szüntelenül érkeznek impulzusok a
tudatunkba és jelentősen befolyásolják, olykor teljesen meghatározzák a viselkedésünket. Bár
az ember szereti magáról azt hinni, hogy racionálisan gondolkodó lény, aki a döntéseit
észszerű megfontolások alapján hozza, a valóság más. A legtöbb ember nem racionális,
hanem „racionalizál”, vagyis a tudattalanból jövő érzelmi-indulati hatások alatt végzett
cselekvéseihez utólag logikusnak tűnő álmagyarázatokat kreál.

A tudatalatti nem képes megszűrni a beérkező információkat. Azok a dolgok, amiket gyakran
hallunk, szinte kitörölhetetlenül megragadnak a tudatalattiban, és úgy működnek, mint egy
program parancsai. Az emberi tudat programozható.
A tudat alatt működő programokból áll össze az, amit lényünk mélyén hiszünk. Ezek
hasonlóak a számítógép programjához.

A háttérben, a tudatalattiban futó program határozza meg életünket és cselekedeteinket.


Rendkívül fontos tehát, hogy milyen programcsomagot kapunk gyermekkorunkban szüleink-
től, környezetünktől.
Amit gyakran hallunk, amit gyakran ismételgetnek környezetünkben, az lerakódik a tudatalat-
tiban, és azzá válik, amiben lelkünk mélyén hiszünk.
Ez lesz az a programcsomag, ami meghatározza és alakítja a saját valóságunkat.

136 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Mindannyian rendelkezünk a tudatalattiban rejlő régi programokkal, és ezek komoly akadályt


jelenthetnek életünkben.
Hogyan lehet ezektől megszabadulni? Hiszen, ha ezek a tudatalattiban vannak, nem is tudunk
tudomást szerezni róluk.
Felfedezni valóban nehéz őket, de megszabadulni lehetséges tőlük.
Minden mentális program újabb programokra cserélhető, vagyis felülírható.
Az új mentális program telepítése az ismétlés módszerével történik. Lehet például hallgatni
egy audiokazettára felvett szöveget, ami pozitív gondolatokat, vagy a kívánt eredményt
ismétli, és a többit rá lehet bízni a tudatalattira. Hasonló eredményt különböző meditációs
technikákkal is el lehet érni.
A tudatból ki lehet mosni azokat a mentális programokat, amelyek nehézséget okoznak
számunkra.
Egész életünket és jövőnket megváltoztathatjuk azáltal, hogy nagyobb teret biztosítunk a
pozitív, építő és szeretetteljes gondolataink számára.
Ezeket ismételve átprogramozzuk tudatalattinkat.
Gondolatainkat a szépnek, a jónak, a humoros dolgoknak és az építő jellegű dolgoknak az
irányába kell terelni.
A fogyasztói társadalom befolyásolja az ember gondolkodását, tudatalattiját, azt sulykolja
bele, hogy elsősorban testi, anyagi lény, és legfontosabb feladata az életben, az anyagi
fogyasztás minél bővebb megvalósítása.
A tudatalattiban lerakódnak, megszilárdulnak olyan hiedelmek, amelyek az ember minden
gondolatát, cselekedetét a végtelenségig bővülő fogyasztásra fókuszálják.
Át kell alakítani az ember gondolkodását, át kell alakítani a tudatalattiját.
Ahogy a tudatalatti egyre nagyobb uralja az ember az átstrukturálás révén, a tudatalatti káros
hatása folyamatosan csökken, amitől az egyén boldogabbá, szellemileg tudatosabbá válik, és
jobban kontrollálja az életét.

A tudatalatti és a média
A televíziónak programozó ereje van.
A rádió program, Tv program már nevében is mutatja, hogy micsoda.
A hírek, műsorok döntő többsége gazdasági jellegű. Folyamatosan az anyagi dolgokra
irányítják az emberek figyelmét. Az állandó ismétlődésük elvégzi az ember tudatalattiján a
munkát. Megakadályozzák, hogy az anyagi dolgok mellett a spiritualitással is foglalkozzunk.
A képi programozás hat a tudat alattira.
A Tv műsorok, reklámok lefelé, az anyagiak felé terelik az emberek figyelmét.
Az emberek többsége nem belülről, hanem kívülről irányított személyiséggé válik, vagyis
gondolatait, cselekedeteit, viselkedését elsősorban mások gondolatai, cselekedetei és
viselkedése határozza meg. A divat nem kielégíti, hanem teremti, gerjeszti a szükségleteket.
Az embereket olyan fogyasztási cikkek megszerzésére ösztönzik, amelyek megvásárlása,
fenntartása, üzemeltetése meghaladja gazdasági erejüket. A lakosság nagy része eladósodik.
Akik belekerülnek ebbe a mókuskerékbe, azok figyelme főleg az anyagi világ felé fordul.
Teremtő gondolataik erejét a földi léten való átvergődésre fordítják.
Az átlagtól való eltérés jutalmazása, valamint értékmérőként a vagyontárgyak felhalmozása –
mint vágy felszítási eszköz – különösen jellemző korunkban.
A TV reklámok és programok jól példázzák ezt. Itt semmi másról nincs szó, mint arról, hogy
az embereket a nehezen megszerezhető vagyontárgyakért folytatott harcra buzdítsák,
bizonygatva, hogy ez nem más, mint saját kiválóságuk jutalma.
A vagyontárgyak megszerzése aztán annyira lefoglalja őket, hogy nem érnek rá az élet
valóban fontos kérdéseivel foglalkozni.

137 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Akik, az anyagi javak gyűjtögetésével foglalkoznak, azok nem élhetik a saját életüket, mert a
szerzés és javaik védelme elveszi idejüket. Gondot okoz a javak megszerzése ugyanúgy, mint
a javak megtartása.

Gondolataink nyomán szavak és cselekedetek születnek. A Föld sorsa, az emberiség sorsa is a


gondolatok minőségén múlik.
Szépet és jót kell gondolnunk, mert az építő gondolatok, az egymást segítő, bátorító
gondolatok ugyanúgy megvalósulnak, mint a negatív, félelemkeltő vagy a környezetet
károsító gondolatok.
Megfelelő módszerrel megváltoztatható a tudatalattiban lerakódott ismeret.
A tudat alattiban levő téves információkat pedig szintén "reklámmal", vagyis helyes, de
egyszerűen megfogalmazott információk sorozatos ismétlésével kell kicserélni.

A tudat alattiba a rossz információk nagyrészt reklámokkal kerülnek be, ezért ezeket a téves
információkat szintén "reklámmal", vagyis helyes információk sorozatos ismétlésével lehet
kicserélni.
Az új információk kiszorítják a régi információkat, ugyanúgy, ahogy eddig az egyén átváltott
a Pepsi Coláról a Coca Colára, mert sokszor hallotta, hogy " a jéghideg Coca Cola az igazi".
A különbség, csupán annyi, hogy most nem egy rossz lesz felcserélve egy másik rosszra (attól
függően, hogy éppen melyik multi cég az erősebb), hanem az ember végre azt kaphatja meg,
amire valóban szüksége van.

A gyakran ismételt és gyakran hallott kijelentések rögzülnek a tudatalattiban.


Életünkben a saját gondolataink teremtő ereje dolgozik. De nem csupán a tudatos
gondolatoké. Ha csak az lenne, amit tudatosan gondolunk, akkor remekül menne minden. A
tudatalatti – nem tudatos – gondolkodás részei azok az elvárások, hitek, beidegződések,
amelyek igen nagy erővel dolgoznak, és felülírják a tudatos szándékot, gondolatot.

Szervezetünk működése nem tudatos irányítás alatt történik. Légzés, szívverés, anyagcsere
úgy történik folyamatosan, hogy tudatosan nem veszünk részt benne.
Ugyanilyen pontosan hajtjuk végre azokat a belső utasításokat, amelyeket a nevelés, a
társadalmi környezet, a média, a reklámok hatására épülnek be a nem tudatos
gondolkodásunkba. Ezek a beépített programok sok élethelyzetben átveszik az irányítást a
tudatos gondolkodás felett, és mivel nem tudatosak nehezen ismerhetőek fel.
Talán pszichológus segítségével, sok idő ráfordításával el lehetne érni részeredményeket, de
átfogóan, minden részletre kiterjedően feltérképezni a tudatalattit lehetetlen.
Mi a megoldás?
Ha nem ismerem a térképet, ami rendszeresen rossz irányba vezet, helyettesíteni kell egy
másik térképpel, ami a jó irányba mutat.
Ehhez persze tudni kell, hogy melyik a jó irány.
A sikeres és boldog élet programja csakis olyan lehet, ami harmóniában van az univerzum
törvényeivel.
Ahhoz, hogy egy gondolatból tudatalatti hit vagy beidegződés legyen, azt a gondolatot
nagyon sokszor kell ismételni vagy hallani.

Aki panaszkodik, sérelmeit ismételgeti, minden alkalommal újragondolja, újrateremti a


tüneteit, a betegségeket, gondolatban fenntartja azt az állapotot, amiből szeretne kimászni.
Bármi rosszat gondolunk is másról, bármi rosszat készülünk is tenni mással, ha kimondjuk, ha
nem, ha megtesszük, ha nem, előbb saját magunkban hozzuk létre a változást, és annak
következményeit.

138 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Hogyan kerülnek a tudatalattiba a gondolatok, hitrendszerek, programok?


Tudatunk megszűri az információt, bizonyos dolgokat elfogad, más dolgokat elutasít. A
tudatalattin azonban nincs ilyen szűrő. A tudatalatti amit egyszer hall, az lepereg róla, amiket
viszont több százszor hall, azokat egy idő után beépíti, mint programot.
Pl.: Önérvényesítő jóslat!

A világot olyannak látjuk, amilyennek gondoljuk, sőt amilyennek tudat alatt hisszük. Ha
környező világunkon változtatni szeretnénk, akkor elsősorban saját magunkon kell
változtatnunk.
Meg kell változtatnunk a világról és benne a magunk szerepéről kialakult – tudatalatti –
hitünket, elképzeléseinket.
A bennünk, tudatalattinkban levő hiteket, hiedelmeket hogyan tudjuk megváltoztatni?
Pontosan ugyanúgy, ahogyan belekerült!
Az elv ugyanaz, mint a reklámszakmában.
Minél többször látunk vagy hallunk valamit, annál erősebb lesz a belső késztetés, hogy
engedelmeskedjünk a reklám utasításának.

Milyen gondolatokat kellene beültetnünk a tudatalattiba?


Ha sikerülne úgy tekintened önmagadra, mint az Univerzum elválaszthatatlan részére, és
biztosan tudnád, hogy mindenre van időd, mert az életed örök…
Ha nem hordoznál haragot a szívedben, és mindenkinek meg tudnál bocsátani, még
önmagadnak is…
Ha könnyen el tudnád fogadni, hogy mindenki különbözik tőled, és jónak tudnád tartani, hogy
mások másképpen élik az életüket…
Ha felismernéd, hogy te is követtél el hibákat, és lehetőségeidhez képest igyekeznél ezeket
helyrehozni…
Ha teljes és tökéletes testi egészségnek örvendenél…
Ha volna egy ideális társad, akivel tökéletesen kiegészítitek egymást, és akivel az élet csupa
öröm…
Ha sikeresnek érezhetnéd és mondhatnád magad a munkádban, a szakterületeden, a
vállalkozásodban…
Ha bőségben, anyagi gondok nélkül élhetnél…
Ha rendelkeznél annyi bölcsességgel, hogy nyugodt belső mosollyal szemléld a világ
változását…
És végül, ha béke és harmónia uralkodna az életedben…

Ha mindez így lenne, jobban éreznéd magad?


A sikerhez elengedhetetlen, hogy az univerzum erkölcsi-fizikai törvényeit ismerjük és
betartsuk.

Gondolataink teremtő erővel rendelkeznek, amivel életünk legtöbb aspektusa


megváltoztatható, és a már jól bejáratott, kesergő, önmagunkkal és másokkal elégedetlenkedő
gondolataink hatására újra és újra megteremtjük azt, amitől a legjobban szeretnénk
szabadulni.

Az önmagunk által teremtett nehéz helyzetek sem azt jelentik, hogy fejlődésünk elakadt.
Minden helyzetből tanulunk. A betegségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy
gondolkodásmódunkat megváltoztassuk, korábbi életvitelünket átértékeljük.
A tudatalatti átprogramozásától nem lehet elvárni, hogy az élet minden területén azonnali,
jelentős változásokat fog előidézni.

139 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A kemény munka elengedhetetlen.


Bizonyos területeken hamarabb következnek be változások, más területeken később.

NLP
( Neuro-Lingvisztikus Programozás )

Miért akarsz saját magad lenni, amikor valami nagyszerű is lehetsz?

A Neuro-Lingvisztikus Programozás a gondolkodás- és a viselkedésváltozás gyakorlati


modellje. Az NLP megtanít arra, miként változtassuk meg azt, amit gondolunk, teszünk, és
érzünk, ha nem vagyunk vele megelégedve, és hogyan fokozzuk az élet élvezetét, ha már
eddig is boldog.

Einstein:
„Mindent annyira kell leegyszerűsíteni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbre”.

G.B.Shaw:
„Az értelmes emberek önmagukat alakítják a világhoz.
Az esztelen emberek a világot alakítják önmagukhoz.
Ezért függ minden haladás esztelen emberektől.”

A sikeres és boldog emberek önmaguk számára kielégítő és produktív tevékenységet


végeznek.
Olyan eszközökre van szükség, mellyel az élet élvezetesebbé tehető, véletlenszerűsége
csökkenthető.

Az NLP módszer lényeges vonása, hogy jövőorientált. A problémaorientáció helyett a


célorientáció kerül előtérbe, azaz hogy mit (mely viselkedést), mikor és hol (mely időben és
milyen szituációban kell használni) és hogyan (vagyis hogyan kell azt a kommunikációt
kivitelezni), hogy hatékony legyen.

A módszert Richard Bandler és John Grander a hetvenes évek elején dolgozta ki.
Nem szándékoztak új terápiás iskolát indítani, csak a kiemelkedő terapeuták által használt
módszereket akarták azonosítani és továbbadni másoknak. Nem foglalkoztak elméletekkel,
csak a sikeres terápia gyakorlatban is működő és tanítható modelljeit alkották meg.
Az NLP nem objektív igazságra, hanem szubjektív hasznosságra törekszik.
Az NLP két, egymást kiegészítő irányba fejlődött:
- az egyik a bármilyen területen megnyilvánuló kiválóság mintáinak felderítési
módszere.
- a másik a kiemelkedő emberek által alkalmazott gondolkodásmód és kommunikáció
hatékony módszere.

A név jelentése:
Neuro (idegi) = szó a minden gondolkodás, viselkedés alapjául szolgáló idegrendszeri
folyamatokat jelöli. (ez a papír és a festék) A „Neuro” azt az alapgondolatot fejezi ki, hogy
minden magatartás az érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás és érzés) neurológiai
folyamataiban gyökerezik. Öt érzékszervünkkel tapasztaljuk a körülöttünk levő világot,
értelmet, jelentést adunk az információnak, majd ez alapján cselekszünk. Idegrendszerünk
működése nem csak a láthatatlan gondolkodási folyamatokat, hanem a gondolatokra és

140 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

eseményekre adott látható fiziológiai reakciókat is magába foglalja. Az utóbbi egyszerűen


visszatükrözi az előzőt. A test és a szellem együttesen alkotja az elválaszthatatlan egységet, az
emberi lényt.
Lingvisztikus (nyelvi) = az idegrendszeri folyamatokat rendszerező, értelmező nyelvre utal.
(a térképen a minták, vonalak) A „Lingvisztikus” rész azt jelenti, hogy a nyelvet használjuk
gondolataink és viselkedésünk strukturálására, és a másokkal való kommunikációra.
Programozás = a fenti folyamatok célszerű kombinálása. (a térkép átrajzolása)
Azokra a módszerekre utal, melyeket célunk elérése érdekében, gondolataink és tetteink
szervezésére alkalmazunk.

Az agy irányítása
A külső világ felderítésére és leképezésére érzékszerveinket használjuk. Mivel sohasem
fogunk mindent tudni, világképünk sohasem fogja pontosan tükrözni a világot. A világnak
csak nagyon kis részét észleljük. Az észlelt részt tovább szűrjük saját egyedi tapasztalataink, a
kultúra, nyelv, hiedelmek, értékek, érdekek és feltevések szűrőivel.
Mindenki a saját érzékszervi benyomásaiból és egyedi élettapasztalatából épített egyéni
valóságban él, és annak alapján cselekszik, amit a világról alkotott modelljében észlel.
A világ mindig gazdagabb, mint róla alkotott gondolataink.
Az észleléseink elé helyezett szűrők határozzák meg, hogy milyen világban élünk.
Az arab közmondás szerint: „hogy milyennek látsz egy darab kenyeret, az attól függ, hogy
éhes vagy-e, vagy sem.”
Felfogásunk inkább térképhez hasonlítható, mely alapján kiismerhetjük magunkat az életben.
Minden ember térképe más. Van, aki ki sem mer lépni a lakásából, annyira fél a ráleselkedő
veszélyektől. Szomszédja pedig egy szál ruhában nekivág ismeretlen földrészeknek, hogy
érdekes kalandokban lehessen része.
Viselkedésünk tehát nyilvánvalóan nem közvetlenül a világ jelenségeitől függ, hanem
azoknak értelmezésétől, azaz térképünktől.
Térképeinket pedig legtöbbször véletlen események alakítják – hogy hol születtünk, milyen
környezetben nőttünk fel, mi történt velünk.
A kivételes képességű emberek térképeinek eltanulása közben született meg a neurolingvisz-
tikus programozás. Ez a rendkívül gyakorlati tudomány segít abban, hogy benső térképeinket
hasznosabbá, jobban működővé alakíthassuk át.
A világról és önmagunkról alkotott térképeink módosításával könnyen és természetesen
alakíthatjuk át viselkedésünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket, érintkezésünket. Így olyan
célokat tűzhetünk ki, amelyek kibontakoztatják valódi lényegünket, és ugyanakkor
egyensúlyban vannak környezetünkkel. És megtanulhatjuk úgy formálni benső világunkat,
hogy igazi vágyainkat el is érhessük.
A legtöbben hagyják, hogy agyuk összevissza képzelgesse, amit akar, érzésük pedig
tehetetlenül követi a képek változását.
Az emberek beszélnek „sötét jövőről”, „fényes kilátásokról”. Azt is mondják: „feketén látok”,
meg „üres az agyam”. Vagy „nem nagy dolog, de úgy fölfújja”. Amikor valaki ilyesmit mond,
nemcsak metaforikusan beszél, hanem pontosan leírja azt, ami az agyában történik. Ez a leírás
a kulcsa annak, hogy megváltoztathassuk azt, amit átélünk.
Minden élményt, minden gondolatot valamilyen érzékszervi rendszerben (modalitásban)
jelenítünk meg – képben, hangban, érzésben stb.
A modalitások kisebb elemei a szubmodalitások. Például a képi, vagy vizuális rendszer
szubmodalitásai a fényesség, a szín, a távolság, az élesség, a kép térbeli helye.
Csak három fő érzékszeri rendszer van, de mindegyik számos szubmodalitásra bomlik.
Agyunk a szubmodalitások segítségével csoportosítja, kódolja élményeinket.

141 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A szubmodalitások átalakításának segítségével viszonylag könnyen megváltoztathatjuk belső


világunkat, azt, hogy hogyan gondolkozunk, és reagálunk az eseményekre, melyeket átélünk.
Az NLP módszerek az érzékszervek ismeretére épülve változást idéznek elő érzéseinkben és
viselkedésünkben.
A fényesség a képi rendszer szubmodalitása. A szubmodalitások általános változók,
bármilyen képet módosítani lehet velük, függetlenül attól, hogy mit ábrázol.
Idézz fel egy nagyon kellemes múltbeli élményt. Ügyelj, hogy azt lásd, amit akkor láttál,
amikor az eredeti esemény történt. Miközben a jóleső látványon pihenteted a szemed,
módosítsd a kép fényességégét, és figyeld meg, hogyan változik meg ettől az érzésed. Először
fokozatosan fényesítsd fel, aztán fokozatosan halványítsd el, hogy a végén már alig lásd!
Aztán fényesítsd fel ismét. A legtöbb ember érzése erősödik, ha fényesíti a képet. A fényesség
növekedése általában az érzések erősödésével, csökkenése pedig az érzések gyengülésével jár.
Viszont, ha annyira felfényesítünk egy képet, hogy szinte kifehéredik és kimosódnak belőle a
részletek, akkor érzésünk nemhogy erősödne, hanem gyengül. Az összefüggés általában nem
érvényes a felső határ közelében.
Most képzelj el egy kellemetlen emléket. Valami olyasmit, ami időnként eszedbe jut, és rossz
érzést okoz. Halványítsd el a képet még jobban! Ha eléggé lecsavarod a fényességét, nem
zavar többé.

Egy másik szubmodalitás változó a kép mérete. Először nagyítsd egyre nagyobbra aztán
kicsinyítsd egyre kisebbre és figyeld meg, hogyan változnak ettől az érzéseid. A szokványos
összefüggés az, hogy a nagyobb képtől erősödik az érzelmi hatás, a kisebbtől pedig gyengül.
Itt is van kivétel, különösen a felső határ közelében. Ha egy kép nagyon megnő, hirtelen
nevetségesnek vagy irreálisnak tűnhet.
Mindegy, hogy mi az összefüggés. Csak arra kell rájönni, hogy miképp működik az
agyadban, és megtanulhatod irányítani, hogyan élsz át valamit.

Képi szubmodalitások:
1.) Szín: élénk, erős színűtől fekete-fehérig.
2.) Távolság: nagyon közelitől egészen messze lévőig.
3.) Mélység: sík, kétdimenziós fényképtől teljes, háromdimenziós mélységig.
4.) Időtartam: pillanatnyi felvillanástól hosszabb ideig tartó, maradandó képig.
5.) Tisztaság: kristálytiszta részletességtől kivehetetlen elmosódottságig.
6.) Kontraszt: a világos és a sötét részek különbsége. Élesen elválótól fokozatos átmenetig.
7.) Kiterjedés: behatárolt, keretes képtől 360 fokban kiterjedő látványig.
8.) Mozgás: állóképből mozgókép, és viszont.
9.) Sebesség: milyen gyorsan pereg a film – csigalassútól villámsebesig.
10.) Tónus: a színek aránya. Például élénkebb vörös, és halványabb kék, meg zöld.
11.) Átláthatóság: tedd áttetszővé a képet, hogy a felszín alá láthass!
12.) Az oldalak aránya: (keretes képnél) magas keskeny képtől széles, laposig.
13.) Dőlés. Döntsd a kép felső részét magad felé, aztán el, a másik irányba!
14.) Az előtér és a háttér viszonya: módosítgasd a fontos dolgok, azaz az előtér, és a
környezet, azaz a háttér közötti különbséget, azt, hogy mennyire válik el egymástól a kettő.
Aztán próbáld ki, milyen, ha megfordítod őket, és a háttérből válik érdekes előtér!

Egyénileg és egyenként kell kipróbálni, hogy kinél, melyik elem működik.


Pl.: emlékezz vissza például egy ijesztő emlékre – akár filmen látottra is! Fogd a képet, és
nagyon hirtelen nagyítsd óriásira! Megborzongat.

Ha több is működik, össze lehet kapcsolni őket. Így erőteljesebb lesz a hatás.

142 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Pl.: gondolj vissza egy élvezetes érzéki élményre. Ügyelj, hogy ne állókép legyen, hanem
mozgó. Most fogd a képet, és húzd közelebb magadhoz! Ahogy közeledik, fényesítsd és
színesítsd meg, miközben eredeti sebességét felére lassítsd le!

A „hussolás”
Ez egy módszer, amely a szubmodalitás változtatáson alapszik, és szinte mindenre
alkalmazható.
Sokan szeretnének leszokni valamiről.

Képzeld el, hogy filmet nézel, és látod, hogy azt a szokásodat teszed, amiről le akarsz szokni.
Vésd eszedbe azt, amit látsz, és egyelőre rakd félre a képet.

Ezután képzeld el, hogy milyen lennél, ha már leszoktál volna erről a rossz szokásodról.
Öntsd képbe ezt is. Képzeld el, hogyan látnád magad, ha már megváltoztál volna a kívánt
módon? Addig módosítsd ezt a képet, amíg csak nagyon vonzóvá nem válik, amíg nem
vágysz rá, hogy olyan légy.

Most vedd az első, a jelenlegi helyzetet ábrázoló képet, amelyben a rossz szokásodat teszed.
Nagyítsd és világosítsd fel, a kép jobb alsó sarkába pedig tedd az új énkép kicsi és sötét képét.
Most következik a huss.
Gyorsan nagyítsd és fényesítsd fel a kis sötét képecskét, amíg csak el nem takarja a régit.
Ugyanakkor a régi nagy és világos kép gyorsan kicsivé és sötétté válik.

Nagyon sebesen csináld, egy másodpercig se tartson. A sebesség a lényeg. Ügyeljünk arra,
hogy a régi kép kifakuljon és elhomályosuljon, miközben az új kép növekszik. Segíthet, ha
elképzeled, vagy ténylegesen ki is mondod, hogy „huss”.

Minden huss után rövid időre töröljük a képernyőt azzal, hogy valami másra fordítjuk
figyelmünket. Utána hunyd be ismét, és csináld meg újból az egészet. Összesen ötször csináld
meg. Ügyelj arra, hogy minden egyes hussolás után kinyisd a szemed, vagy töröld a képet.
Ha a módszer öt ismétlés után sem működik, ne folytassuk. Legyünk kreatívak. Lehet, hogy a
kívánt énkép nem elég vonzó. A folyamat működik. Józan ésszel ki tartaná meg a problémás
magatartást ilyen csábító új képességekkel szemben?

Ha hatásos volt a hussolás, nehéz lesz elképzelni az eredeti képet, mert általában elhalványul,
és a jövendő önmagad képe lép a helyébe.
A hussolás irányt jelül ki az agy számára.
Az ember általában kerüli a kellemetlent, és a kellemes felé törekszik.
A nem szeretett viselkedés látványának nagy, fényes képével indulunk. Ahogy ez a kép
halványodik, és zsugorodik, úgy csökken a kellemetlen érzés. És ahogy a kellemes kép
növekszik és fényesedik, úgy vonzza egyre jobban maga felé az alany agyát. A szó szoros
értelmében irányt tűz ki az agy számára. Az emberek többségénél a kép méretének és
világosságának a növelése növeli annak hatását.
Amikor eképpen irányt szabunk az agyunknak, viselkedésünk nagyon erősen hajlik rá, hogy
kövesse ezt az irányt.

A jövőbe lépés
A helyzet előre történő meghatározását az NLP-ben jövőbe lépésnek nevezik. Új
erőforrásokkal felszerelve képzeletben a jövőbe lépünk és előre megtapasztaljuk amilyennek

143 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

kívánjuk. Például jövőbe lépés, ha elképzeljük a legközelebbi alkalmat, amikor újra előfordul
a problémás helyzet. A jövőbe lépés a mentális gyakorlás egyik fajtája is. A mentális
felkészülés és gyakorlás következetes megtalálható minta minden csúcsteljesítményt elérő
személynél, színésznél, zenésznél, kereskedőnél és különböző sportolónál.
A mentális probléma képzeletbeli gyakorlása, és mivel a test és a lélek egy rendszert alkot,
előkészíti és ráhangolja a testet a tényleges helyzetre.
Ha elménknek a siker határozott, pozitív képeit mutatjuk fel, az azt arra programozza, hogy
azokban a tételekben gondolkodjon és valószínűbbé teszi a sikert.
Az elvárások önbeteljesítő próféciák.
A jövőbe lépés és a mentális gyakorlás arra használható, hogy új viselkedésmódot hozzunk
létre.
Este elalvás előtt végigmehetünk a következő lépéseken:
Mikor áttekinti a napot, válasszon ki valamit, amit nagyon jól csinált, és valamit, amivel nem
elégedett.
Nézze végig még egyszer a jeleneteket, hallja ismét a hangokat, élje át újra őket.
Azután lépjen ki a jelenetből és kérdezze meg magától: „mit tehettem volna másképpen?”
melyek voltak a döntési, választási pontok ezekben az esetekben? Hogyan válhatna a jó
élmény még jobbá? Biztosan meg lehet határozni, milyen más döntéseket hozhatott volna a
kellemetlen élményben.
Most játssza újra végig a tapasztalatokat, de úgy, hogy másképp viselkedik. Milyen ez? Hogy
hangzik? Ellenőrizze az érzéseit. Ez a gyakorlat választási lehetőségeket épít be.
Ha valamilyen új magatartást akarunk tanúsítani, vagy a meglévőt akarjuk megváltoztatni
vagy javítani, ezt a technikát alkalmazzuk.
Például jobbak akarunk lenni a kedvenc sportunkban. Képzeletben lássuk magunkat, ahogy a
kívánt módon játszunk. Ha ez nehéz, figyeljük egy szerepmodell magatartását. Foglaljuk el
belső filmünk rendezői székét. Figyeljük, hogyan bontakozik ki a jelenet lelki szemeink előtt.
Mi vagyunk a sztár és a rendező is. Ha mások is szerepelnek, figyeljük meg tetteinkre adott
reakcióikat.
Mindaddig alakítsuk a jelenetet és szerkesszük a háttéranyagot, amíg tökéletesen elégedetek
leszünk minőségével, aztán lépjünk bele magunk is a képbe és úgy játsszuk le, mintha mi
szerepelnénk benne. Eközben fordítsunk különös figyelmet mind saját érzéseinkre, mind a
körülöttünk levők reakcióira. Képviseli ez az új magatartás értékeinket és személyes
integritásunkat?
Ha nem tűnik megfelelőnek, térjünk vissza a rendezői székhez és változtassuk meg a filmet,
mielőtt újra belelépünk.
Ha elégedettek vagyunk a elképzelt teljesítményünkkel, határozzuk meg azt a belső és külső
jelet, melyet ezen magatartás kiváltására felhasználhatunk. Mentálisan próbáljuk el a jel
észlelését, és menjünk végig az új magatartáson.
Az új magatartás kialakítása egyszerű, de igen erőteljes technika, melyet mind személyes,
mind szakmai fejlődésünkben alkalmazhatunk. Minden tapasztalat tanulási lehetőséggé válik.
Minél többször alkalmazzuk, annál gyorsabban leszünk hasonlóvá ahhoz a személyhez, akivé
válni szeretnénk.
Senki sem sziget önmagában. (John Donne)
Mások megváltoztatásának legjobb módja önmagunk megváltoztatása. Megváltoztatjuk a
többi emberhez való kapcsolatainkat, és ezáltal nekik is változniuk kell.

Az asszociált és a disszociált emlékezet


Az asszociált azt jelenti, hogy saját nézőpontunkból éljük át újra az eseményt. Ugyanazt
látjuk, amit az esemény megtörténtekor.

144 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A disszociált azt jelenti, hogy az emlékképet nem a saját szemszögünkből, hanem valahonnan
máshonnan látjuk. Például úgy, mintha másvalaki lennénk, és filmet néznénk önmagunkról.
Amikor asszociáltan emlékezünk valamire, újra átéljük akkori érzéseinket.
Ha disszociáltan emlékezünk ugyanarra, eredeti reakciónkat csak a képen látjuk, testünkben
nem érezzük.
Kellemes emlékeinkre legjobb asszociáltan visszaemlékezni, hogy újra elmerülhessünk jó
érzéseinkben.
A kellemetleneket jobb kívülről nézni, hiszen a képi információ elég ahhoz, hogy a jövőben
megoldhassuk, vagy elkerülhessük a hasonló helyzeteket. Így megszabadulhatunk a rossz
érzésektől.
Sokan megfordítják a dolgot. Kellemetlen emlékeikbe fejest ugranak, és újra átélik életük
összes nyomorúságát. Élvezetes emlékeik ugyanakkor távoli, halvány, disszociált képként
jelennek meg számukra.
Nagyon jót teszünk magunkkal, ha veszünk néhány kellemetlen emléket, és disszociáltan
lepergetjük őket elejüktől a végükig. Kísérletezzük ki, hogy milyen távolra kell eltolni őket
ahhoz, hogy kényelmesen nézhessük, de még jól láthassuk őket, és levonhassuk belőle a
tanulságot.
Utána vegyünk egy sor kellemes emléket. Éljük át mindegyiket a lehető legteljesebben, és
élvezzük őket. Ezzel megtanítjuk az agyunkat, hogy a kellemes emlékekre asszociáltan, a
kellemetlenekre pedig disszociáltan emlékezzen.
Egy ember benső élményvilágát és viselkedését gyökeresen átalakíthatjuk, ha megtanítjuk,
hogyan, és mikor asszociálódjon, és disszociálódjon.
A disszociáció különösen a nagyon rossz érzelmekkel járó éremlékekre jó.

A tanulás négy szakasza


1.) tudattalan hozzá nem értés
2.) tudatos hozzá nem értés
3.) tudatos hozzáértés
4.) tudattalan hozzáértés

A „tudattalan hozzá nem értés” szakaszában nemcsak hogy nem tudjuk, hogy hogyan kell
valamit csinálni, de nem is tudjuk, hogy nem tudjuk. Ha soha nem vezetett pl. autót, akkor
fogalma sincs arról, hogy milyen az.
Tehát elkezdünk tanulni. Hamar felfedezzük korlátainkat. Veszünk néhány vezetési órát és
tudatosan figyelünk az összes műszerre, kormányozunk, sebességet váltunk és figyeljük az
utat. Ez teljes figyelmünket igénybe veszi. Ez a tudatos hozzá nem értés szakasza.
Ez vezet át a tudatos hozzáértés szakaszába. Tudunk autót vezetni, de ez teljes koncentrációt
igényel. Megszereztük a készségeket, de még nem uraljuk azokat.
Végül eljön – és ez az egész erőfeszítés célja – az öntudatlan hozzáértés. A fáradsággal
megtanult minden apró minta egyetlen harmonikus, egységes működéssé áll össze. Ekkor már
képesek vagyunk vezetés közben másra is figyelni. A tudatos értelem kitűzi a végeredményt,
és ráhagyja a tudattalan részre, hogy megvalósítsa, a figyelmünket más dolgokra szabadítva
fel. Ha elég sokáig gyakorolunk valamit, elérjük ezt a negyedik fokozatot és szokásokat
alakítunk ki. Ezen a ponton a készség tudattalanná vált. Lehet azonban, hogy a szokások nem
a leghatékonyabbak a feladat szempontjából. Szűrőink következtében lehet, hogy a tudattalan
hozzáértés felé vezető úton fontos információk mellett megyünk el.

Tegyük fel, hogy tűrhetően teniszezünk, de javítani szeretnénk a játékunkon. A tréner


megfigyeli játékunkat, aztán elkezd változtatni dolgokat, például a lábmunkát, az ütőtartást.

145 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Vagyis azt, ami számunkra egyetlen viselkedési egység volt – pl. tenyeres ütés – összetevőire
bontja, aztán újra összeállítja őket úgy, hogy jobban üssük a tenyerest.
Tehát a tanulási fázisokon visszafelé haladva kell visszatérnünk a tudatos hozzá nem értéshez
és az újratanulás előtt először felejtenünk kell. Ennek fő célja új választási lehetőségek,
hatékonyabb minták beépítése.
Ugyanez történik az NLP tanulása során is.
Már rendelkezünk kommunikációs és tanulási készségekkel. Az NLP segítségével ezeket
finomítjuk.
Az elfelejtés visszatérés a 4-ből a 2-höz.
Az újratanulás a 2-ből vissza a több választási lehetőséget nyújtó 4-hez.

Az NLP arra törekszik, hogy az embereknek több cselekvési lehetőséget kínáljon. Ha csak
egyféle módon tehetünk valamit, akkor nincs választási lehetőségünk. Néha működik, néha
nem, tehát mindig lesznek olyan helyzetek, amelyekkel nem boldogulunk. Bármely
kölcsönhatásban az a személy uralja a helyzetet, akinek a legtöbb cselekvési lehetősége van,
akinek magatartásbeli rugalmassága a legnagyobb.
Minél több a választási lehetőség, annál nagyobb a siker esélye.

Meggyőződés, hit, hiedelem


Meggyőződéseink erősen befolyásolják magatartásunkat. A meggyőződéseink vezérelveink.
Stabilitást és folyamatosságot biztosítanak.
Minden viselkedést valamilyen hiedelem irányít. A szülők sem foglalkoznának annyit a
gyermekükkel, ha nem hinnék, hogy a javára válik.
A közös meggyőződés mélyebb összhangot teremt, és nagyobb közösségformáló erőt
képvisel, mint a közös munka.
Van néhány közös meggyőződésünk, melyeket a fizikai világ naponta megerősít. Hiszünk a
természeti törvényekben. Nem sétálunk le az épület tetejéről, és nem kell minden nap újra
meggyőződnünk arról, hogy a nap éget.
A meggyőződések sokféle forrásból származnak: a neveltetésből, más fontos személyek
modellezéséből, múltbeli tapasztalatokból, ismétlődő tapasztalatokból.
Meggyőződéseinket a világról és másokról nyert tapasztalataink általánosításával nyerjük.
Ha hiszünk valamiben, akkor úgy cselekszünk, mintha az igaz lenne.
A pozitív meggyőződések befolyásolják képességeinket.
A meggyőződések hozzák létre az eredményeket.
Erre jó példák az önbeteljesítő jóslatok.
Az önbeteljesítő jóslatok egyik fajtája az orvostudományban megismert placebo hatás. A
páciensek állapota javulni fog, ha azt hiszik, hogy hatékony gyógyszert vettek be, még akkor
is, ha ténylegesen placebót, gyógyhatás nélküli semleges anyagot kaptak. A meggyőződés
befolyásolja a gyógyulást. A gyógyszerre nincs mindig szükség, a gyógyulásba vetett hit
azonban elengedhetetlen. A kísérletekben a páciensek 30%-a reagál a placebokra.

A pozitív meggyőződések bekapcsolják képességeinket. A meggyőződések hozzák létre az


eredményeket. „Akár azt hiszed, hogy képes vagy valamire, akár azt, hogy nem vagy képes,
igazad van!”
Változhatnak a meggyőződéseink. Nem születnek velünk. Gyermekkorunkban hittünk
olyasmikben, amit most butaságnak tartunk. Most pedig sok olyasmiben hiszünk, amiről
azelőtt nem is tudtunk.

146 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A korlátozó meggyőződés
A korlátozó meggyőződések általában az „én nem tudok…” körül forognak. Tekintsük ezt a
kifejezést egyszerű ténymegállapításnak, mely csak a jelen pillanatban érvényes.
Ha azt hisszük, hogy az „én nem tudok…” a jelenlegi és jövőbeni képességeinkre egyaránt
vonatkozik, ahelyett, hogy csupán jelenlegi magatartásunkra vonatkoztatnánk, elménket a
kudarcra programozzuk, és meggátoljuk tényleges képességeink felismerését.
A korlátozó meggyőződés következményét jól szemlélteti a béka szemének működése.
Közvetlen környezetében a béka szeme a legtöbb dolgot látja, de csak azokat a mozgó
dolgokat értelmezi, melyeknek alakja és körvonala olyan, mint a tápláléké. Ez igen hatékony
módja a táplálékszerzésnek, a legyek elfogásának. Mivel azonban csak mozgó tárgyakat ismer
fel eleségként, a béka éhen hal egy döglött legyekkel teli dobozban.
Túl keskeny és túl hatékony érzékelési szűrőket alkalmazva elhalasztjuk a lehetőségeket, mert
nem ismerjük fel azokat.
Annak meghatározására, hogy mire vagy képes, a legjobb módszer úgy tenni, mintha tudnád.
Tégy úgy, „mintha” tudnád. Ha valóban lehetetlen, azt úgyis észre fogod venni.
De amíg azt hiszed, hogy lehetetlen, addig soha nem jöhetsz rá, hogy lehetséges-e, vagy sem.

Meggyőződéseink változhatnak és fejlődhetnek.


S ahogy változnak a meggyőződéseink, úgy változnak cselekedeteink is.
Megváltoztathatjuk meggyőződéseinket.
Megválhatunk korlátozó meggyőződéseinktől, és kiépíthetünk életünket vidámabbá és
sikeresebbé tevő meggyőződéseket.

A pozitív meggyőződések lehetővé teszik számunkra, hogy kitaláljuk, mi valósulhat meg, és


mire vagyunk képesek. Milyen meggyőződéseket érdemes birtokolnunk, mert képessé tesznek
céljaink elérésére és támogatnak abban? Gondoljunk néhány saját magunkra vonatkozó
meggyőződésünkre. Megengedőek vagy akadályok? Mindnyájunknak van a szeretetre és arra
vonatkozó alapvető meggyőződése, hogy mi a fontos az életben.
Sok más meggyőződésünk is van lehetőségeinkről, és a boldogságról, amit magunk
teremtettünk, magunk tudunk megváltoztatni.
A sikeresség lényeges feltétele, hogy legyenek meggyőződéseink, melyek lehetővé teszik
sikereinket.
Az erőt adó, képessé tevő meggyőződések nem mindig garantálják a sikert, de megtartanak
erőforrásokkal teli állapotban és képessé tesznek a végső sikerre.

A Stanford Egyetemen tanulmányozták a „saját hatékonyság elvárását”, vagyis, hogy hogyan


változik a magatartás, ha a személy új meggyőződéshez akar alkalmazkodni.
A tanulmány vizsgálta a személyek saját teljesítményükről alkotott véleményét és azt
összehasonlította tényleges teljesítményükkel. Számos feladatot állítottak össze.
Meggyőződésük és teljesítményük először szinkronban volt, úgy teljesítettek, ahogy arról
előzőleg meg voltak győződve.
Ezután a kutatók elkezdték a kísérleti alanyok önmagukba vetett hitét erősíteni, elérendő
célokat tűztek ki számukra, bemutatókat rendeztek és szakértői vezetést nyújtottak számukra.
Az elvárások fokozódtak, de a teljesítmény jellemzően visszaesett, mert az emberek új
technikákat próbáltak ki. Egy bizonyos ponton maximális volt a különbség hitük szerinti
teljesítményük és tényleges teljesítményük között.
Ha a kísérleti személyek tovább végezhették az adott feladatot, teljesítményük emelkedett, és
elérték elvárásaikat. Ha elbátortalanodtak, teljesítményük visszaesett az eredeti szintre.
A meggyőződés változtatása lehetővé teszi a magatartás megváltozását, és az akkor változik
meg a leggyorsabban, ha megvan a feladat elvégzéséhez szükséges képesség vagy stratégia.

147 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

A szavak hatalma
A meggyőződések személyiségünk fontos részei, mégis rendkívül egyszerű szavakkal
fejezhetők ki: ha ezt teszem, akkor az történik. Meg tudom tenni…nem tudom megtenni…
képes vagyok rá…nem vagyok képes rá… Ezeket aztán úgy fordítjuk le, hogy ezt kell
tennem… ezt kellene tennem… nem szabad tennem.
A szavak kényszerítő erejűvé válnak. Hogyan nyernek a szavak hatalmat felettünk?
A nyelv alapvető része a világ megértésére és meggyőződéseink kifejezésére használt
folyamatnak.

A jelentés átalakítása, az átkeretezés

Shakepeare: „Önmagában semmi sem jó vagy rossz, a gondolkodás teszi azzá.”

Mi a jelentősége a felhőszakadásnak?
Rossz, ha a szabadban lep meg esőkabát nélkül. De jó a földművesnek, ha szárazság volt.
Bármilyen esemény jelentősége attól a kerettől függ, amelybe helyezzük. A keret
megváltoztatásával megváltoztatjuk a jelentést is. Ha a jelentés változik, változik reakciónk és
viselkedésünk is. Az események átkeretezésének képessége nagyobb szabadságot és több
választási lehetőséget nyújt.
Az új keretbe helyezés nem azt jelenti, hogy rózsaszínű szemüvegen keresztül nézzük a
világot, hogy minden igazán nagyszerű. A problémák nem maguktól múlnak el, azokon át kell
verekednünk magunkat, de minél többféle módon vehetjük azokat szemügyre, megoldásuk
annál könnyebb lesz.
Váltsunk keretet, lássuk az elérhető nyereséget, és úgy állítsuk be a tapasztalatot, mint ami
segít saját és másokkal közös célunk elérésében. Nincs szabad választásunk, ha úgy tekintünk
magunkra, mint akit tőlünk független erők irányítanak.
Váltsunk keretet, hogy legyen manőverezési lehetőségünk.
A keretváltásnak kér fő típusa van: az összefüggés és a tartalom megváltoztatása.

Összefüggésbeli keretváltás
Majdnem minden viselkedés hasznos valahol. Csak igen kevés az olyan, mely minden
összefüggésben értéktelen vagy céltalan.
Ha egy főutcán a tömegben levetkőzünk, akkor letartóztatnak, de egy nudista táborban esetleg
azért tartóztatnának le, mert nem vetkőztünk le.
Kérdezzük önmagunktól:
„Mikor lenne hasznos ez a viselkedés?”
„Hol működne erőforrásként ez a viselkedés?”

Ha találunk olyan helyzetet, összefüggést, ahol az adott viselkedés megfelelő, mentálisan


elpróbálhatjuk azt abban az összefüggésben, és az eredeti összefüggésre kidolgozhatunk egy
megfelelőbb viselkedést.

Tartalmi keretváltás
A tartalmi keretváltás legtökéletesebb példája a politika. A kedvező gazdasági adatok
értelmezhetőek elszigetelt példákként, ha romló általános tendenciát akarunk kimutatni, vagy
tekinthetők a konjuktúra jelének, attól függően, hogy a parlament melyik pártjában vagyunk.
A magas kamatok rosszak az adósoknak, de jók a betéteseknek.

148 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Az átkeretezés nagyon fontos a reklám és marketing területén is. A terméket a lehető legjobb
fényben tünteti fel. A reklám a termék közvetlen kerete. Ezt a kávét inni, azt jelenti, hogy
szexi vagy, azzal a mosóporral mosni azt jelenti, hogy gondoskodsz a családról.

Szándék és magatartás
Az újrakeretezés lényege a magatartás és a szándék megkülönböztetése: amit teszünk, és amit
ezzel ténylegesen el akarunk érni.
Amit teszünk, gyakran nem azt eredményezi, amit el akarunk érni.
Pl.: egy asszony állandóan aggódik a családjáért. Ezzel a magatartással mutatja ki, hogy
szereti őket és törődik velük. A család ezt nyaggatásnak érzi, és rossznéven veszi.

A test és a szellem kapcsolata


A test és a szellem sorosan összefügg, így gondolataink azonnal befolyásolják fiziológiánkat,
és fordítva.
Ha megváltoztatjuk lelkiállapotunkat, az egész világ megváltozik körülöttünk. (vagy
legalábbis úgy tűnik.)
Képesek vagyunk befolyásolni az állapotunkat, hogy ne csak reagáljunk a külvilág
történéseire.
Az érzelmi állapotok erőteljesen befolyásolják a gondolkodást és a magatartást. Meg kell
találnunk annak a módját, hogy érzelmi állapotainkat állandóan hozzáférhetővé tegyük, és a
kívánt helyzetben stabilizálni tudjuk.

149 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ


TUDATOS ÉLETVEZETÉS

Jóga Lásd: Testi egészség – Lelki egészség c. anyagban

150 SZERETET SZÖVETSÉG EGYHÁZ