TARTALOM

Előszó: dr. David Simon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

I. rész: Új lehetőségekre ébredés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

1. fejezet: A guru keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
2. fejezet: Mi a meditáció, és miért érdekelne? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
3. fejezet: A meditálás előnyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
4. fejezet: A tudatosság magasabb szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

II. rész: Az egység felé vezető számtalan ösvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

5. fejezet: A testtudatos meditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
6. fejezet: A vizuális meditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
7. fejezet: A hangmeditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
8. fejezet: Az energiameditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
9. fejezet: A SweetSpot öt titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
10. fejezet: Az érzékszervi meditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
11. fejezet: A buddhista meditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
12. fejezet: A mantrameditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
13. fejezet: A kántáló meditáció titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

III. rész: Tovább az ösvényen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

14. fejezet: Meditációs tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197
15. fejezet: Öt tévhit a meditációval kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
16. fejezet: A napi meditációs gyakorlat kialakítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
17. fejezet: Gyakori kérdések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

Szándékaim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
Meditációs tapasztalataim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Hivatkozások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
A szerzőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

Secrets of Meditation_belív.indd 9 2020. 10. 09. 13:57:58

 ELŐSZÓ

Bizonyára mindenki ismeri a közmondást, hogy „hallgatni arany”. Mégis, a mai

modern korban az elcsendesedett elme élménye nem olyan hangzatos a világtuda-
tunkban. Több évtizedes gyakorló meditálóként, valamint a gyógyulás és a transz-
formáció iránt elkötelezett orvosként megtapasztaltam, hogy milyen felbecsülhe-
tetlen értékű eszköz a meditáció az elme elcsendesítéséhez.
Legtöbben gyermekkorunktól hordozzuk az üzenetet, hogy az aktív elme az
értékes. Nyilvánvalóan szükségünk van az éber és kreatív elmére ahhoz, hogy
tevékenykedjünk, alkossunk, elérjünk és megvalósítsunk valamit, hogy élvezzük
az életet. Ugyanakkor hatalmas értéke van a csendes elmének, bár ezt általában
kevésbé ismerik fel vagy becsülik meg.
Amikor a fejünkben zakatoló gondolatok elcsendesednek, képesek vagyunk
eljutni a tudatosság mélyebb szintjeire. Amikor pedig kombinálni tudjuk ez a két
készséget – az aktív elmét, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük a for-
mák és jelenségek világát, valamint a csendes elmét, amely világosságot és egyen-
súlyt teremt a tudatosságunkban –, akkor vagyunk a legjobb helyzetben ahhoz,
hogy meghatározzuk, hogyan irányítsuk energiáinkat, és meghozzuk a legjobb
döntéseket a saját, az emberiség és bolygónk fejlődése érdekében.
Ebben a csodálatos könyvben davidji – kedves jógi és odaadó tanító – különféle
technikákkal ismertet meg téged, amelyekkel az elmédben uralkodó káoszt lelki
békére cserélheted. Az út során ráébredsz a nyugalom mélyebb szintjeire a testtu-
datodban, és könnyen kialakítod a rendszeres gyakorlást. A mindennap magadra
szánt idő és a valódi tudatosság szintjére lépés elvezet az aktívból az elcsendesedett
állapotba, az individualitásból az univerzalitásba, a személyesből az egyetemesbe.
A meditáció olyan, mint egy fürdő az elmének; tiszta és friss lesz tőle az agyunk, és
ugyanazt a tapasztalatot kissé más szempontból látjuk. Ez a váltás tágabb teret ad a
boldogságunknak, egészségünknek, szeretetünknek és kreativitásunknak.
A fejezetekben szereplő szeretetteljes információ segítségedre lesz, hogy meg-
találd a fejlődésedhez vezető utat. Arra buzdítalak, hogy fedezd fel és próbáld
ki azokat a gyakorlatokat, amelyekre érzelmileg leginkább rá tudsz hangolódni.
Ezután fogod beteljesíteni a meditáció célját, hogy kiterjeszted a magadról alkotott
leszűkített képet. Tested, szíved, elméd és lelked felébresztésével hasznára leszel
saját magadnak és a környezetedben élőknek.
– dr. David Simon
a Chopra Center for Wellbeing (Chopra Jó Közérzet Központ) társalapítója

11

Secrets of Meditation_belív.indd 11 2020. 10. 09. 13:57:58

 BEVEZETÉS

Remélem, hogy meditálsz. Meggyőződésem, hogy a meditációval megváltoztat-

juk a világot. Úgy gondolom, hogy a belső csendre és nyugalomra hangolódva
mindannyian fokozott tudatossággal, mélyebb együttérzéssel és jobban kitelje-
sedve élhetjük az életünket. Tapasztalatom szerint az elcsendesedéssel, nyugalom-
ban eltöltött idő megnyithatja a szívünket az univerzális létünk valódi mélysége
felé. A tiszta, korlátlan tudatosság ilyen módon történő rendszeres elérése tette
lehetővé számomra, hogy egyre bővülő nyitottsággal, mélyebb empátiával, sokkal
tisztábban és a Forrással erősebben összekapcsolódva lássam és érezzem a világot.
Életemnek ezen a pontján azt hiszem, hogy ez jó dolog.
Az aham brahmászmi szanszkrit kifejezés, amely azt jelenti: „én vagyok az uni-
verzum.” Amikor képesek vagyunk őszintén úgy érezni, hogy nem egyszerűen
benne vagyunk ebben a világban, hanem inkább az egész világ van bennünk, las-
san kezdjük integrálni ezt a gondolkodásmódot a szavainkba, a gondolatainkba és
a cselekedeteinkbe. Amikor valóban így érzünk (és a napi meditáció ennek a tuda-
tára ébreszt), akkor könnyedén vehetünk a világegyetem felénk nyújtott korlátlan
kínálatából – előttünk az erőfeszítések nélküli bőség forrása, a mélyebb beteljesü-
lés feltárása és egy kedvesebb, szeretetteljesebb világ, amelyet kellemesebben és
könnyebben járhatunk be.
Nem különbözik attól, mint amikor álmodsz, ébrenléti állapotod minden
tapasztalata önmagadból indul ki, te magad teremted, te befolyásolod és motiválod.
Ez nem azt jelenti, hogy a rajtad kívül eső dolgok nem történnek meg; inkább arról
van szó, te hogyan reagálsz a váratlanra vagy a bizonytalanra – mihez kezdesz az új
információkkal és a régi rituálékkal –, amely végül az életed keretét adja. És mind-
annyian reagálunk mindenre: legyen az egy csók az ajkunkon, a szél cirógatása
az arcunkon, egy diagnózis, egy szöveg, köhintés, megjegyzés, sóhaj, vágy, emlék,
simogatás, telefoncsörgés, dudálás, egy pillantás, egy röpke gondolat, lépések a
távolban, a tarkónkat érő napsütés, e-mail értesítés hangja, valakinek a hajszíne
és még ennek a mondatnak az olvasása is. De nincs olyan külső erő, amely arra
késztethetne bennünket, hogy bizonyos érzelmet érezzünk vagy bizonyos módon
reagáljunk. A hangulatunk, az érzéseink és érzelmeink a viselkedésünkön alapuló
többdimenziós értelmezések. Legtöbbjük valószínűleg még tizenéves korunkban
került bele a tudatalattinkba. A maradványok beágyazódtak az elmúlt évtizedek
alatt, és miközben éltük az életünket ezek a korai értelmezések megerősödtek ben-
nünk, az életünk részévé váltak. Az egyes dolgokra adott válaszunk ennek a visel-

12

Secrets of Meditation_belív.indd 12 2020. 10. 09. 13:57:58

 kedésnek a keveréke, a DNS-ünk, a jelenlegi körülményeink, érzelmi intelligenci-
ánk és a lelkiállapotunk az adott pillanatban. Viktor Frankl osztrák neurológus és
holokauszt-túlélő így ír a Man’s Search for Meaning (Az ember az értelemre irányuló
kérdéssel szemben, Kötet, Nyíregyháza, 1996) című könyvében: „Az inger és a válasz
között van egy űr. Ez az az idő, ami alatt mi döntünk afelől, hogy miként reagálunk.
A reakciónkban benne van a fejlődésünk és a szabadságunk.”
A mindennapos meditálás megtanított arra, hogy mindannyian felelősek va-
gyunk minden egyes pillanatunkért. És ahogy ezt a gyakorlatot könnyen beleszőt-
tem lényem minden elemi szálába, eszközökre és technikákra tettem szert, hogy
jobban válasszam ki a reakciómat – hogy kevesebb stresszel és szorongással éljek,
tisztábban lássak és jobban összpontosítsak, kiterjesszem az együttérzésemet és
empátiámat, valamint mélyebb szeretetet és gyakoribb örömöt érezzek. A medi-
táció olyan látásmóddal is megajándékozott, amellyel befogadóbban tudok rea-
gálni más perspektívákra, ami minden egyes pillanatban megnövekedett számú
lehetőséget kínál számomra. Hiszem, hogy bárki, aki magáévá teszi a meditációt,
hozzáférhet ezekhez az eszközökhöz is. Vedd úgy, hogy ez a könyv a te meditációs
eszközkészleted.
A könyv első kiadása óta több mint 5000 órát meditáltam, emberek százez-
reit tanítottam meg arra, hogy elcsendesedjenek és megtalálják belső békéjüket,
valamint belemélyedtem az emberi aggyal, a gondolkodási folyamatunkkal és
döntéshozatalunkkal kapcsolatos legújabb tudományos felfedezésekbe. Vágyott rá
a lelkem, hogy megosszam veled ezeket az új ismereteket, így A meditáció titkait
kiegészítettem újabb meditációs technikákkal, a legfrissebb tudományos tanulmá-
nyokkal és a magasabb tudatszinttel kapcsolatos érdekes felfedezésekkel.
Köszönöm, hogy időt szánsz a szívemből írt könyv elolvasására. Arra bátoríta-
lak, hogy próbálj meg meditálni, és a meditációs gyakorlatokat a könyv útmutatá-
sai alapján kezdd el. Remélem, tudok segíteni abban, hogy megtaláld, amit keresel.
Megtiszteltetésnek venném.

Béke.

13

Secrets of Meditation_belív.indd 13 2020. 10. 09. 13:57:58

 I. RÉSZ

ÚJ LEHETŐSÉGEKRE
ÉBREDÉS

Bár én egy bizonyos típusú meditációt szoktam végezni, tiszteletben tartom az

összes meditációs iskolát. Az egyik legcsodálatosabb élmény, amit ember megta-
pasztalhat, amikor lágyan sodródunk külső énünkből a bensőnkbe, majd ismét
kifelé. Ahogy lelassulnak a gondolataid, a lélegzetvételed és a tested működése,
ahogy fokozatosan lecsendesednek és elhalványulnak a megnyilvánulásaid, úgy
tágul a tudatosságod – először a meditáció alatt, majd az életedben is –, ami a vég-
telen lehetőségek világát ébreszti fel benned minden pillanatban.
Nem vagyok szerzetes, sem egy bizonyos vallás hittérítője. A való világban
élek, és a meditációs képzésem hétköznapi körülmények között zajlott. Azért
írtam ezt a könyvet, hogy elmeséljem neked a teljességhez vezető utamat, ame-
lyet a meditáció révén találtam meg. A teljesség a természetes egyensúlyi állapo-
tunk – amikor a lényünk finoman és könnyeden áramlik, amikor meglátjuk az
istenit a jelen minden szent és értékes pillanatában. Amikor fizikai testünk, érző
szívünk, értelmünk, érzelmeink és a legjobb választás meghozatalának képessége

15

Secrets of Meditation_belív.indd 15 2020. 10. 09. 13:57:58

 mind szinkronban van bennünk, lényünk minden részében megtapasztaljuk ezt
a szellemi összeolvadást, amelynek az eredménye átható öröm, erőteljes kapcso-
lódás, hatalmas hála, igaz boldogság, tartós kiteljesedés és az az érzés, hogy egyek
vagyunk mindennel, ami körülvesz bennünket. A jelen pillanat megélésének
nagyszerű képessége bárki számára elérhető, aki el akar merülni a belső csendben
és békében. Tanításaimat kezdőknek és mestereknek egyaránt ajánlom. Alázattal
tölt el a gondolat, hogy a világon több millió útkereső járja velem együtt a mély
kapcsolatteremtés útját. Gyere, ünnepelj te is azokkal, akik a békében és csendben
ülve megtalálták a felsőbb célt, a tisztánlátást, az együttérzést, a beteljesedést, a
gyógyulást, a rugalmasságot, a szeretetet, a kreativitást, a békét, a jólétet, az eggyé
válást és az evolúciós transzformációt... valamint azokkal, akik éppen most teszik
meg első lépéseiket ezen az úton.

Hogyan használd ezt a könyvet?

Ez a könyv meditációs használati útmutatóként készült. Azt javaslom, egyszer

olvasd el az elejétől a végéig, végezd el az összes gyakorlatot és irányított meditá-
ciót. Mire befejezted, addigra jobban megértetted a meditálás lényegét, megismer-
tél különféle típusú meditációkat, megtapasztaltál mindent, ami leírhatatlan, és
megérezted a napi gyakorlás számtalan előnyét, hiszen az életed olyan örömtelivé
és kellemesen könnyeddé kezd válni, amilyenben eddig talán nem volt részed.
Ha úgy érzed, hogy jobban vonzódsz a meditáció egy bizonyos fajtájához, arra
biztatlak, hogy azt fedezd fel alaposabban; végezz online kutatásokat, keress ezzel
foglalkozó közösséget, olvass róla többet, és meglátod, merre vezet az út. Ha úgy
érzed, személyes útmutatóra lenne szükséged a meditációs gyakorlatokhoz, fedezd
fel az összes ingyenes segédanyagot a davidji.com webhelyen, valamint tájéko-
zódj, hogyan tudnád felvenni a kapcsolatot velem vagy képesített bölcs mestereim
és meditációs tanítóim valamelyikével, hogy a következő szintre emeld a gyakor-
lataidat. Folytasd a felfedezést, és továbbra is hallgass a szívedre.
Ha A meditáció titkai olvasása közben olyan ismeretekkel találkozol, amelyek
együtt rezonálnak veled, készíts bátran jegyzeteket, húzd alá azokat, és csinálj sza-
márfület az oldalakra, amelyek útmutatása vagy információja különösen megérint.
És ha késztetést érzel arra, hogy a tanításokat megoszd másokkal, vedd fontolóra,
hogy képzett oktatóm legyél – az egész világon megtalálható és egyre gyarapodik
a közösségünk –, és akkor közösen változtatjuk meg a világot, ahogyan mi magun-
kat is átalakítottuk.

16

Secrets of Meditation_belív.indd 16 2020. 10. 09. 13:57:58

 Néhány szó a nyelvről

A tanítások közül sokat először India ősi nyelvén, szanszkritul fogalmaztak meg,
valamint a legkorábbi buddhizmus nyelvén, páli nyelven. Könyvemben szere-
pelnek az eredeti nyelvek és a fordításuk, valamint átírásuk magyarra. Azt taná-
csolom, ne kínozd magad a kiejtéssel vagy a nyelvtannal. A meditációs szókincs
hatalmas, és a te célod a meditálás, nem pedig az, hogy két lábon járó meditációs
szótár legyél. Idővel ezek a szavak bekerülnek majd a mindennapi beszédedbe, de
addig is ezek az oldalak hasznos forrásként szolgálnak arra, hogy második nyelv-
ként a tudatosság nyelvét sajátítsd el.

17

Secrets of Meditation_belív.indd 17 2020. 10. 09. 13:57:58

 1. FEJEZET

A GURU KERESÉSE

Ahhoz, hogy elérd az igazság végső megvalósítását, neked

magadnak kell kitaposnod az ösvényt, ez az út még nincs
kész, csak ott van és rád vár. Olyan, mint az égbolt:
a madarak repülnek, de nem marad utánuk lábnyom.
Nem követheted őket; nem hagynak lábnyomot.

– Osho

Akarod tudni, merre jár a te gurud? Amerre lépteid haladnak…

Több mint 30 évvel ezelőtt kezdtem meditálni, miközben egyetemre jártam
New York állam északi részén. Fiatal voltam, érzékeny mindenre, és érdeklődés-
sel olvastam. Így botlottam bele öt könyvbe, amely megváltoztatta az életemet:
(1) Bardo Thodol (Bardo Tödol, ismertebb nevén Tibeti halottaskönyv, Helikon
Kiadó, Budapest, 2015); (2) az ősi védikus irodalom alapműve, A Bhagavad-gíta
úgy, ahogy van; (3) a Don Juan tanításai a misztikus mesemondótól, Carlos Cas-
tanedától (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2014); (4) a tudatosság klasszikusa, a Be Here
Now Ram Dasstól; és (5) A zen útja (Polgár Kiadó, Budapest, 1997) a briliáns brit

19

Secrets of Meditation_belív.indd 19 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

filozófustól, Alan Wattstól. Néhány több mint 3500 éves, de napjainkban ugyan-
olyan aktuális. Ezek a könyvek nyitották fel a szememet, ezek adtak új válaszokat
az élettel kapcsolatos néhány alapvető kérdésemre: Ki vagyok én? Miért vagyok
itt? Mi a valóság? Miért vagyunk itt mindannyian? Mit jelent ez az egész? Mi a
célom? Létezik még valami?
A könyvek olvasása vezetett az első meditációs tapasztalatomhoz is – szabadon
választott tárgyként hetente jártam egy zen meditációs foglalkozásra, amelyen
a kísérleti keleti filozófiát hallgatók vehettek részt. Tizenketten ültünk körben,
miközben zen mesterünk az óramutató járásának megfelelően sétált körülöt-
tünk. Azt az utasítást kaptuk, hogy amint észleljük, hogy egy gondolat suhan át a
fejünkben, emeljük fel a kezünket. A zen mester egy keisaku néven ismert, nagy-
jából negyvenöt centis bambuszpálcát tartott a kezében. Amint meglátta feltartott
kezünket, a tanítónk finoman bólintott, némán odament a kezét felemelőhöz, és
rákoppintott a kézfejére a keisakuval. Nem tudom, hogy ezzel elillant-e a gondolat,
de az biztos, hogy újat teremtett.
Mély nyugalmat és számos kozmikus pillanatot éltem meg ezeken az üléseken,
viszont sok gondolatom is volt. De sajnos csak két hétig bírtam ki ebben a medi-
tációs iskolában. Rádöbbentem, hogy már azért nem emelem fel a kezem, hogy
megússzam a keisaku suhintását… és amikor rájössz, hogy hazudsz a zen mes-
terednek, akkor ideje odébbállni. Ahogy Alan Watts mondta egyszer: „Ha meg-
kapod az üzenetet, tedd le a telefont.” Megkaptam az üzenetet. De valójában nem
tudtam, mihez kezdjek vele. Most mi legyen?, kérdeztem magamtól.
A következő 30 évben sokféle meditációt fedeztem fel, néha bizonyos módo-
sításokkal éltem, hogy hosszabb ideig kényelmesen gyakorolhassam. Ám amilyen
könnyedén sodródtam az új gyakorlatok felé, ugyanolyan könnyedén el is távo-
lodtam tőlük, amikor a munka, a családom, a kapcsolataim, a vállalat és az élet
fordulatai különböző irányokba tereltek, majd végül térdre kényszerítettek.

Utam a biofeedbacktől a mindfulnessig

Miután továbbléptem a zenen, néhány évig átálltam a biofeedbackre. A biológiai

visszacsatolás olyan gyakorlat, amelyben az ember a lélegzetvétele lassítására és
szívverése irányítására összpontosít. Nagyon jó voltam benne, és életemben elő-
ször éltem át a relaxáció mély érzését. A pulzusom azonban annyira alacsony lett,
hogy folyton elájultam, amikor tíz emeletnél feljebb mentem a lifttel.
Ezután egy sor technikát kipróbáltam: hullámok hallgatását, kundalini táncot,
gyertyaláng bámulását, energiagyógyítást, elmélkedő imádságokat, a lélegzetemre
figyelést, az egzotikus tantrát, majd végül a mantrával meditálást. A mantra szó

20

Secrets of Meditation_belív.indd 20 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

két szanszkrit szóból tevődik össze: a man az elmét jelenti, a tra pedig járművet
vagy eszközt. Tehát a mantránk az elménk járműve… vagy az elménk eszköze.
Annak az eszköze, hogy az aktív állapotban lévő elmét lecsendesítsük, békés és
nyugalmi állapotba vigyük.
Aztán következett az időszak, amikor megismerkedtem a mindfulness meditá-
cióval – Buddha eredeti meditációs gyakorlatával. Úgy voltam vele, ha Buddhának
jó volt, akkor minden bizonnyal nekem is jó lesz! A legmodernebb mindfulness
gyakorlatokban a figyelmünket a jelen pillanatra összpontosítjuk. Figyeljük, ahogy
a levegő belénk árad, és figyeljük, ahogy kiárad belőlünk. Lélegzetvételről léleg-
zetvételre az adott pillanatra koncentrálunk. És ha gondolatok, hangok és fizikai
érzések zavarják meg tudatosságunkat, nem teszünk velük semmit. Nem alkotunk
róluk véleményt; hagyjuk, hogy figyelmünk teljes mértékben kiterjedjen a jelen
pillanat minden aspektusára. A gyakorlat során pedig egyszerűen csak visszaté-
rünk a jelen pillanathoz – nem a múlthoz, nem a jövőhöz –, de a lélegzetünk beá-
ramlása és kiáramlása az, amellyel végül is minden egyes pillanatban néma tanúi
vagyunk önmagunknak.
Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott meditáció a világon, hiszen az üzleti
életben milliók, az iskolákban gyermekek tízezrei, jóga tanfolyamokon emberek
százezrei gyakorolják, valamint félmilliárd buddhista meditál így nap mint nap.
A „mindful” kifejezés az elmúlt évtizedben valahogy divatos fogalom lett a nyugati
világban; még a wellness eufémizmusává is vált, kikerülve a tradicionális meditá-
ció kultikus tévhiteit és stigmáit.
Gyakorlatilag minden jógaóra a mindfulness meditáció valamilyen formájá-
val fejeződik be: szavászanában (hullapózban) fekszünk a hátunkon, ezzel zárjuk
a foglalkozást, teljesen átadjuk magunkat a pillanatnak, ellazítjuk a testünket, és
hagyjuk, hogy elménket egyszerűen betöltse a hála, hiszen a gyakorlat minden
előnye beépül lényünk minden szövetébe.
Sok éven át a tudatos jelenlét gyakorlása volt az elsődleges meditációs formám.
De amint divatossá kezdett válni, abbahagytam a meditálást.

Alvajáróként élni

Sok éven át a pénzügyi és üzleti világban tevékenykedtem New York városának

vad forgatagában. Egy időben még a Világkereskedelmi Központ felsőbb emeletein
is dolgoztam a kettes számú toronyban, amelyet ma Ground Zerónak neveznek.
Egy nap azonban rájöttem – mivel az életem kibillent fizikai és érzelmi egyensú-
lyából –, hogy abbahagytam a meditációt. A hajnali öt órai meditációs rituálémat
kora reggeli vonatra cseréltem, hogy bejussak a Világkereskedelmi Központba,

21

Secrets of Meditation_belív.indd 21 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

az esti meditációmat pedig dupla whiskyvel helyettesítettem. És így… puff… elma-

radtak a gyakorlatok.
Ugyanígy eltűnt az életemnek az a harmóniája és mély teljessége is, amit a
meditációs időszakomban éreztem. A munkának éltem, hogy kitöltsem a bennem
lévő űrt, miközben stressz gyötörte a testemet és a lelkemet. Egy évtizede volt
utoljára, hogy átaludtam az éjszakát. Ehelyett gyakran már hajnali kettőkor arra
ébredtem, hogy fájdalmasan görcsöl a gyomrom, ami még napközben és este is
folytatódott. Ezt minden este magammal vittem az ágyba. Az íróasztalomnál ebé-
deltem, közben üzeneteket küldtem a Blackberryn, telefonáltam a mobilomon,
e-maileket gépeltem, ahogy faltam be a szendvicsemet… mindezt öt perc alatt.
Rádöbbentem, hogy ez már csaknem 15 éve így megy.
Szüntelenül nyomasztó gondolatok kavarogtak könyörtelenül az agyamban,
amikor megpróbáltam az életem milliónyi dolgával zsonglőrködni, miközben
mindig úgy éreztem, hogy kudarcot vallottam. Lelki nyugalomra vágytam. Olyan
munka után sóvárogtam, amelynek célja van. Epekedtem azért a mély érzésért,
amelyet olyan jól ismertem fiatalon. Fényévekre voltam attól az időszaktól. Alvajá-
róként éltem az életem. Személyes és munkakapcsolataim tele voltak feszültséggel.
Ébredés után hajtottam egész nap, végeztem a „munkámat”, hazamentem, vacso-
ráztam, könyvet olvastam vagy tévét néztem, aztán kidőltem. A karrierem átvette
a hatalmat a magánéletem fölött. Az életemet pedig zombiszerű robotpilóta irá-
nyította. Üresnek éreztem magam, elsodródtam minden vezérelvtől, mélységes
fájdalmat és céltalanságot éreztem, nem értettem, mi lett az életemből, és merre
vezet ez az út. Elkezdtem megkérdőjelezni az eredményeimet, és elgondolkoztam
azon, én magam mivel járultam hozzá ehhez.
Aztán egy nap a Sohóban, amikor elhaladtam a hajléktalanok lakhelyéül szol-
gáló kartondobozok mellett, kinyúlt egy öreg kéz, és megragadta a nadrágomat.
Kíváncsi, maszatos arc nézett fel rám, és megkérdezte: „Mit írnak majd a sírkö-
vedre?” Megtorpantam (közben céltalan tekintetemmel hunyorogva belenéztem
a férfi kristálytiszta kék szemébe), és gondolkozni kezdtem az életemen, ahogy
a keze lassan lecsúszott a bokámra, majd a cipőmre. Néztük egymást, a lelkünk
összeért egy transzcendens, kozmikus pillanatig, még a lélegzetem is elállt. Végül
zihálva kinyögtem: „Istenem!” Könnyek szöktek a szemembe. Mintha egy örökké-
valóságig néztük volna egymást, amikor azt mondtam neki: „Nem tudom.” Szökő-
árként törtek elő az agyamban a gondolatok, emlékek és vágyak. A pillantásom
áthatolt rajta… áthatolt mindenen, aztán a semmibe veszett. Ezután még órákig
őgyelegtem céltalanul, miközben testem minden sejtjében visszhangzottak félre-
érthetetlen szavai. Vajon mit írnának a sírkövemre? Mi volt az életem értelme?
Úgy éreztem magam, mint egy rab, aki örökre a halálsoron ragadt, fájdalmas pur-
gatóriumba zárva, a létezés értelme nélkül.

22

Secrets of Meditation_belív.indd 22 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

Az agyamat elözönlötték a kettes számú torony két héttel korábbi összeomlá-

sának füsttel borított képei. Olyan sokan eltűntek azok közül, akiket ismertünk
és szerettünk, és milyen sokan voltak azok, akiket már soha nem lesz módunk
megismerni. Számomra a szeptember 11-i események lélektani hatása valahol az
ürességben, az érzelmi gyász mély érzésében és abban a legfontosabb ébresztőben
nyilvánult meg, hogy mennyire létfontosságú, hogy célja és értelme legyen az éle-
tünknek. Ám nagyon messze voltam attól, hogy tudjam, mi lenne ez a cél, vagy
hogyan valósítanám meg a jelenlegi életemben. Aznap este, amikor elmeséltem a
történteket a feleségemnek vacsora közben, átnyújtott egy cédulát, amelyet aznap
reggel írt. Érezte a mindennapi kínlódásomat, és felkutatott néhány komolyabb
lehetőséget, hogy vegyem fontolóra. Lejegyezte egy meditációs elvonulás részleteit
Angliában Deepak Choprával. Bátorított, hogy hallgassak a szívemre. Egy munka-
társam azt tanácsolta: „Ugorj, és megjelenik alattad a védőháló.” Az egyik jógaok-
tatóm azt javasolta: „Még ma hagyd ott az állásodat. Az univerzum gondoskodni
fog rólad.” És a belső hangom ezt mondta: „Bízzál.”
Követtem a szívemet, ráléptem erre az új útra, és ugrottam. Hagytam, hogy
az állásom eltűnjön az éterben. Egy héten belül találtam egy tanítót, aki megta-
nította nekem az első meditációs mantrámat, és egy hónappal később az angliai
Oxfordban a dharma fogalmáról, az életem céljáról tanultam. Ott tanultam meg,
hogy a guru szó szanszkrit kifejezés „a sötétség eltávolítójára”, tehát lényegében az
a személy, aki megvilágosodást tanít. De valójában senki sem képes rád erőltetni,
hogy „láss”. Segíthetnek felébreszteni mindazt, ami benned szunnyad, elősegít-
hetik a korábbi rejtett tulajdonságok elérését. Talán még te magad sem tudtad,
hogy ilyesmi lakozik benned. Talán tudtad, de fogalmad sem volt, hogyan tudnád
előhívni magadból. De ha egyszer tudatosul benned a nyugalom és a csend, amely
megbújik a mindennapi életedet kitöltő tevékenységek alatt, tudni fogod, hogy ott
van, és örökre elérhető lesz, hogy segítsen tisztán látni. Ahogy a viharos tenger
átveszi egy csendes, nyugodt tó békességét, a meditáció során az aktív elme foko-
zatosan lassul le a nyugalom szintjére. Minden nap, amikor véget ér a meditációd,
a „hallásoddal” képes vagy jobban megérteni a világot, és képes vagy nagyobb
jóindulattal és könnyebben élni.

Ráébredés a csendre

Elmesélem, hogyan történt az egész. A terveimet hallván az egyik jógaoktatóm,

Claire Diab áthívta a tengerentúlra a barátját, egy indiai születésű, Londonban
élő meditációs tanítót, hogy nekem és hat másik hallgatónak tanítsa meg egy ősi
mantrameditációs gyakorlat modern tolmácsolását. Három intenzív nap alatt

23

Secrets of Meditation_belív.indd 23 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

megtanultam ennek az időtlen eszköznek az alapjait, és belemerültem a fizikai

testem, a finomabb (pszichológiai) testem és a mentális (vagy spirituális) testem
megértésébe.
Ezután megkaptam a személyes mantrámat a születési pillanatom alapján, és
megtanították, hogyan illesszem be a meditációs gyakorlatokat a mindennapi éle-
tembe, hogy felkészítsem magam a közelgő elvonulásra.
Két héttel később, bízva az univerzumban, hogy oda irányít, ahol lennem
kell, elhagytam New York városát, és elindultam Harry Potter földjére, hogy egy
hetet Deepak Chopra szellemi vezetővel töltsek. Amikor megérkeztem Oxfordba,
mélyen elmerültem a csendben és a nyugalomban a világ különböző részeiről érke-
zett „útkeresők” csoportjával együtt, hogy ráérezzek a tisztánlátásra, a valóságra,
az éber tudatosságra és a szeretetre. Szeptember 11-e után a legtöbb amerikai még
nem ült repülőgépre, ezért a résztvevők többsége Angliából, Írországból, Skóciából
és Walesből érkezett, míg a többiek más európai városokból, így Amszterdamból,
Genfből, Rotterdamból, Koppenhágából, Münchenből, Barcelonából, Isztambul-
ból, Párizsból, Milánóból, Helsinkiből, Prágából, Brüsszelből és Stockholmból, és
mind a tudatosság univerzális nyelvét beszélték! Rögtön otthon éreztem magam.
Mélyen, nagyon mélyen meditáltunk napkeltétől napnyugtáig, aztán még
vacsora után. Alig néhány nap elteltével a lelkem jobban kitárult, mint valaha, és
elengedtem minden előzőleg kialakított véleményem, amit valaha a meditációról
képzeltem. Átadtam magam a következetes napi gyakorlatoknak, és megéreztem
hatalmas erejüket. Különösen a szeptember 11-i események után összetört szívem
és lelkem mélyén. Olyan volt, mintha a szívem egy puha, fehér lenvászon kendő
lett volna, amelyet fekete indiai tintába mártottak… olyan vastag és nehéz… olyan
fekete… annyira sötét és annyira fájdalmas volt. Minden egyes nap, amikor medi-
táltam, olyan volt, mintha a fehér vászonszívet egy sebes patakban mostam volna,
hogy eltávolítsam belőle ezt a feketeséget… A fájdalom valamelyest enyhült, a tisz-
tánlátásom valamelyest javult. Ahogy eltávolítottam az életem berögzült rétegeit,
új gondolatok bukkantak elő, bővültek a meglátásaim magammal kapcsolatban, és
életemben először összekapcsolódtam a lelkemmel. Sírtam. Nevettem. Megérez-
tem a közösséget. Szembe kerültem a feltétel nélküli énemmel, és megtapasztaltam
az egybeolvadást az univerzummal. Újra éreztem szeretetet – magam, mindenki
és az élet iránt.
A negyedik napra eltűnt a feketeség. Naponta több mint öt órán át meditáltam,
és minden egyes pillanatot szürreálisnak éreztem. Úgy éreztem, újjászülettem.
Újra összekapcsolódtam a szívem gyengédségével, ami már sok éve bezárkózott.
Kinyílt a szemem a régóta bennem szunnyadó megbocsátásra, és megkötöttem
a régóta esedékes békét a múltam bizonyos sebeivel – olyan cselekedeteimmel,

24

Secrets of Meditation_belív.indd 24 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

amelyeket megbántam, a kemény szavakkal, amelyeket kimondtam, azzal a gon-

dolkodás- és életmóddal, amely nem szolgált másokat, olyan kapcsolatokkal, ame-
lyek felszínesek voltak vagy fájdalmassá váltak, azokkal az ösvényekkel, amelyek
végül a nyúl üregének sötét mélyébe vezettek, valamint azokkal a kedves, gyengéd
lelkű emberekkel, akiknek az utam során fájdalmat okoztam. Nekiálltam feltárni
a legfontosabb – a valódi énemhez fűződő – kapcsolatomat, a létezésem lényegét,
a tiszta, korlátlan tudatosságomat. Évek óta először éreztem örömöt a lelkemben.
Boldogan fogadtam a leválást – inkább csak bíztam abban, hogy mi történik, nem
próbáltam erőltetni semmit. Megérintettem lényem egy részét, amely hosszú ideje
szunnyadt, felébresztettem a belső gyógyítómat, és rájöttem, milyen könnyű volt
hozzáférnem a Forráshoz a meditáció segítségével.
De még mindig rengeteg kérdésem volt, és továbbra is hittem abban, hogy a
válaszok másutt várnak, így az elvonulásunk utolsó napján Deepak azt javasolta,
hogy menjek el Indiába – ahol ezek az ősi tanítások megszülettek –, ott folytas-
sam a guru megkeresését, aki minden választ megadhat legmélyebb kérdéseimre.
A mai napig élénken élnek bennem az első benyomásaim arról, amikor éjszaka
leszálltam Delhiben. Kinyílt a gép ajtaja, és elém tárult a holdtalan égbolt látvá-
nya. Ahogy lementem a lépcsőn, mélyen beszívtam India levegőjét. Édesnek érez-
tem… dohosnak… párásnak… illatosnak… ősinek… újnak… frissnek… szentsé-
gesnek… ismerősnek… és üdítőnek.
Ahogy a taxival a város felé haladtam, feltárultak előttem India külvárosai.
Nagyon hamar beértem a sűrűjébe, és elmerültem ebben a varázslatos világban, az
egymilliárd lakosú Indiában. Folytattam a napi rutint, amelyet az oxfordi elvonu-
lás során elsajátítottam. Minden reggelt meditációval, jógával és imával kezdtem.
Hálát és könyörületességet gyakoroltam. Reggelente tisztálkodási rituálét végez-
tem, megmártóztam Váránasziban a Gangesz folyóban, miközben füstölgő, elége-
tett holttestek úsztak el mellettem. Keletre utaztam Bodhgaja felé, és leültem a
bódhifa, a szent fügefa alá, ahol Buddha elérte a megvilágosodást. Találkoztam
a nádival, a misztikus pálmalevél-olvasóval a dzsungellel körülvett Swamimalai-
ban, aki felolvasta nekem az ősi, tartósított pálmalevélre tamil nyelven írt szöveget
a múlt, jelen és jövő életeim részleteiről, sőt mindent feltárt előttem, ami valaha is
megtörtént vagy megtörténhet velem ebben az életben, a halálom pontos pillana-
tát is közölte.
Dzsaipur városában megtapasztaltam a saktipatot, az energiám felébresz-
tését, ami hetekig óriási hatással volt rám, és amelyet azóta, sok évvel később is
érzek. Felkerestem Szatja Szái Bába szellemi gurut a Legfelsőbb Béke Lakóhelyén
– a Prasanti Nilajam Ásramban –, ahol vibuthit, szent hamut szórt rám, amelyet
a levegőből materializált. Tízezernél is többen ültünk ott egy hajnalon, amikor a

25

Secrets of Meditation_belív.indd 25 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

nap megjelent a horizonton. Megtanított nekünk egy szívnyitó mantrát, és mi órá-

kig mormolva meditáltunk, be- és kilépve a tudatosságból. Most is érzem, ahogy
ezeket a sorokat írom.
Aztán elindultam a púnai Koregaon Park Ásramba, amelyet a lenyűgözően laza
és provokatív szvámi, Osho – korábban Bhagvan Srí Radzsnís – alapított. Osho
néhány évvel korábban hagyta el a létezés földi síkját, de Púnában ráakadtam egy
idézetére: „A valóság benned van, ne másutt keresd.” Akkoriban azonban nem
értettem, így máshol folytattam tovább a keresést.
Északra utaztam a Himalájában található Dharamszalába, hogy meghallgassam
a dalai lámát, ahogy a szeretető kedvességről beszél, de mély meditációban volt.
(További hét évbe telt, mire részem lett abban a kiváltságban, hogy találkozzam
Őszentségével, és nagyra értékelhessem isteni ékesszólását, mély együttérzését és
szeretettel teli energiáját.) Nem volt tervezett úti célom. Csak követtem a szívemet
és a suttogását, amelyet legcsendesebb pillanataimban hallottam meg.

Fény az alagút végén

Még mindig a gurut keresve több ezer kilométert tettem meg dél felé az India
2500 éves városában, Madurájban található Meenakshi Sundareswarar templom-
hoz. A kisebb falu méretű, szobrokkal, szentélyekkel, imacsarnokokkal, ezernyi
színesre festett istenség kőfigurájával díszített, ezer (valójában 985) oszlopból álló
csarnokkal és felszentelt mesterséges tóval rendelkező hatalmas ősi építmény falai
között szorongtam a hindu isten, Siva és felesége, az együttérzés istennője, Párvati
több mint 20 000 lelkes és mezítlábas híve között.
Ahogy a tömeg imádkozott, hirtelen teljesen egyedül találtam magam a szent
tó előtt, egyetlen lelket sem láttam magam körül! Mintha a zarándokok hada egy
szempillantás alatt tűnt volna el a városból. Lassan egy alak lépett ki az árnyékból,
és besétált a napfénybe. A sziluettjén korona volt, olyan ragyogó, hogy el kellett
takarnom a szemem. Jinghanként, brahmin papként mutatkozott be, aki közel
2500 kilométert tett meg dél felé az északon fekvő pandzsábi falujából, hogy zarán-
dokútja során találkozzon velem. Pontosan így. Velem! A mai napig nem tudom
megmagyarázni. De lehajolt hozzám, kinyújtotta a kezét, és a lágy és kedves han-
gon azt suttogta: – Mr. David, már nagyon régóta vártunk. Beszélgethetnénk?
Hátranéztem, hogy a 20 000 zarándok közül hányan indultak el a szentélybe.
De csodával határos módon még mindig egyedül voltunk. Ebben a hatalmas csar-
nokban, amelyet emberek milliói kerestek fel, ahol imádkoztak és meditáltak az
elmúlt ezer év során, csak mi ketten voltunk, kettőnk szívdobogása hallatszott.

26

Secrets of Meditation_belív.indd 26 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

És anélkül, hogy előtte találkoztunk volna, azt állította, hogy ezt a hosszú utat
azért tette meg, hogy velem találkozzon! Behunytam a szemem, és csak lubickol-
tam Jinghan meleg kisugárzásában, amely betöltötte a teret.
Néhány percig ültünk, amikor imádkozni kezdett a Földanyához, hogy feléb-
ressze a szívünkben a női teremtő erőt. Pillanatok alatt az éterbe sodródott a mor-
mogása, én pedig bekerültem a résbe, egy helyen és időn kívüli térbe. Az utolsó
dolog, amire emlékeztem, hogy éreztem, ahogy a szívem gyengéden megnyílik, és
melengető, megnyugtató érzés suhan át rajtam, majd mélyebbre hatol, mint éle-
temben valaha, ahogy minden egyesült bennem. Amikor kinyitottam a szemem,
egyedül voltam. Patakokban folyt a könnyem, a boldogság mélységes érzete vett
körül, és Jinghan eltűnt. Körülnéztem, és hangosan rácsodálkoztam: „Csakugyan
itt volt?” Ám ekkor megakadt valamin a tekintetem a padlón a térdem előtt, ahogy
törökülésbe tett lábamat ki akartam egyenesíteni. Lenéztem, és szemügyre vettem
a pazar aranyfüggőt, amely az elefántfejű istent, Ganésát ábrázolta. Az aranyszínű
arcú, az akadályok elhárítójaként tisztelt istennő medálja fekete pamutzsinórra
volt felfűzve. Biztosan Jinghan tette a térdem mellé, miközben én a kozmoszban
sodródtam. A szemem elé emeltem, és tisztelettel fejet hajtottam előtte. Aztán
lehajtottam a fejem, mint felszenteléskor, és a nyakamba akasztottam a nyaklán-
cot. Mintha dicsfény övezett volna, ahogy a Forráshoz fűződő mély kapcsolatom
pillanatának hírnökeként körülölelte a nyakamat.
Rápillantottam az órámra. Órák teltek el, és a nap lejjebb kúszott a láthatáron,
ahogy a késő délután beleolvadt az estébe. A több ezer gyertya és lámpás fénye,
ami a napfényben láthatatlan volt, hirtelen táncoló árnyak fényjátékát varázsolta
a helyiségbe. Hosszan néztem a hatalmas, békés mesterséges tavat, ahogy vissza-
tükrözte az éjszakai égbolt csillag milliárdjait, tökéletesen egybeolvasztva a tízezer
apró, kézzel meggyújtott lánggal, amely körülvette. Előttem fél méterre lévő Siva
szobor hasán megpillantottam a saját vibráló visszaverődésemet. Alaktalanul hul-
lámzó képet vetített rólam – összezsugorodtam, megnyúltam, eltorzultam, felda-
gadtam és eltűntem a sötétben, mintha nem lett volna testem; vibráló fénytömeg
voltam. Csak meredtem a képmásomra, de aztán eltűnt.
A percekből órák lettek; zarándokok ezrei haladtak el mellettem a sötétben,
és az érzékelés lassan visszaáramlott a testembe. Amint a tudatosságom vissza-
tért a jelenbe, és a fizikai érzések visszaköltöztek a testembe, észrevettem, hogy
a csarnokban mindent fényes glória övezett. Ekkor jöttem rá, mennyi ember
van körülöttem. Zarándokok százai özönlöttek a helyiségbe, mindegyiküknek
sugárzó aurája volt, ahogy minden oldalról nyomultak a szent tó felé. Megfogtam
és megszorítottam a medált, szorosan a szívemhez nyomtam, és kuncogni kezd-
tem, ahogy felidéztem Jinghan szavait: „Mr. David, már nagyon régóta vártunk.”

27

Secrets of Meditation_belív.indd 27 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

Lassan felálltam, és néhány másodpercen belül már fizikailag és szellemileg is

beleolvadtam a hívők tömegébe, mivel mindenkit saját lelkem tükröződéseként
láttam… mindenki isteni volt… mindenki Isten volt. Abban a pillanatban érez-
tem meg először a közösség igazi, nyilvánvaló energiáját és végtelen erejét, amely
olyanná alakította át a szemléletemet, ahogyan most látom a világot.
A templomból áradó áhítat hatására csatlakoztam a zarándokok hullámához,
amely továbbment India legdélebbi pontja, Kanjakumari szent tengerpartja felé.
Ott az anyaistennőhöz imádkoztunk a csillagképekkel teli ég és az újhold alatt,
amely sötétségbe burkolt, amikor egy sekély dagálytócsában feküdtem, együtt hul-
lámozva az előttünk lévő csillagoktól megvilágított tenger lágy ringatózásával.
Öt hónapig különböző helyeken kerestem a gurut, aki megerősíti az átalakulá-
somat, utcai risikkel beszélgettem, egyik templomból a másikba mentem, imád-
koztam belső szentélyekben, fürödtem szent lagúnákban, jógáztam holdfényes
tengerpartokon, megkaptam a díksa beavatást, és minden egyes nap meditáltam a
kelő és lenyugvó nappal. Mégsem találtam annál nagyobb igazságot, mint az előt-
tem lévő örök hullámok, így keletnek indultam a part mentén, és egészen addig
mentem, amíg el nem jutottam a tengerpart közelében lévő szigetre, Rámesva-
ramra, ahol szó szerint fel akartam fedezni a mitológiai majomistent, Hanumánt,
újjáélesztve Rámájána ősi eposzát azáltal, hogy az Indiai-óceán északi csücskéről
átmentem Sri Lanka szigetére a majmok által épített Ráma-hídon. De nem talál-
tam meg. Így aztán folytattam a keresést.

Mi magunk vagyunk az, akit keresünk

Egy reggel a madarak hihetetlenül intenzív csicsergése és rikoltozása közepette

függőágyban feküdtem egy trópusi kesufa-erdőben Keralában, és a Bhagavad-gíta
elnyűtt példányából a 2. fejezet 48. versét olvastam, ami egyszerre tűnt olyannak,
mintha először vagy négymilliomodszor olvasnám. Azon kaptam magam, hogy
Krisna urunk szavait mondom hangosan, amelyet a nagy harcosnak, Ardzsúnának
mond: „jógaszta kuru karmáni…” – légy a jelenben, és azután cselekedj. És ahogy
olvastam, minden sejtemben egyszerre csak mély és erőteljes üzenet tudatosult,
amely áthatolt az energikus erdei életen. Megszűnt minden hang; a kesufák leder-
medtek; a papagájok elhallgattak; a testemnek nem voltak határai, nem volt bőr,
hogy beburkolja azt, amit láttam; a jóllét sürgető érzése hasított a fizikai testembe,
és kiterjesztette az elmémet. Aztán valami mélyebbet éreztem, valami mélysége-
sebbet, mint bármilyen eddigi gondolatom vagy tapasztalásom. Egy szempillantás
alatt minden eggyé vált, és rögtön megértettem. Hogyan fogalmazhatnám meg
tömören? A guru bennünk van.

28

Secrets of Meditation_belív.indd 28 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

Igen, a guru bennünk van…. mindannyiunkban! Mélyen… mélyen… mélyen

legbelül, amelyet testnek nevezünk, és hosszú ideje öt érzékünk és minden pillana-
tot értelmező agyunk csapdájába esett. Hámozzuk le ezeket a rétegeket, menjünk
mélyebbre, hatoljunk egyre mélyebbre… és legbensőnkben, a lényegünkben ott
van a tiszta, hatalmas, korlátlan tudatosság. Határtalanul. Hosszú, sok éven át tartó
fokozatos fejlődés és több életre elegendő tapasztalat vezetett el az ahaélményhez.
De megérintettem valamit, ami valamihez kapcsolódott, valójában valami olyat,
ami túl volt rajtam – valami olyan meghaladottat, aminek nem tudtam kifür-
készni a kiterjedését. Ugyanakkor mégis én voltam az, és nem voltak határaim.
Mintha amnéziám lett volna, és egyszer csak hirtelen mindenre emlékeztem volna.
Úgy írnám le, hogy egy másik érzékelési eszközre bukkantam, olyanra, ami mindig
is létezett, de amelyről nem tudtam. Ez a váltás a tudatomban egyszer csak villám-
csapásként ért, és még mindig kihat rám – ebben a pillanatban is!

Hozzáférés a bennünk lévő isteni énünkhöz

Azon a napon jöttem rá, hogy az isteni világegyetemnek valóban egyéni emberi
megnyilvánulásai vagyunk. Az érzékeink révén felszívjuk a létet, átszűrjük az
intellektusunkkal, és ami kifolyik, az egy személyiség – egy egó –, egy én-érzés,
amely egyedivé tesz bennünket. Mindent tartalmaz, amit magunkénak tulajdoní-
tunk, az összes személyes vágyunkat, amelyek egyedivé tesznek bennünket, min-
den félelmünket, reményünket, álmunkat, és ahogyan magunkat meghatározzuk;
az életünkhöz tartozó összes kötődésünket – értékeinket, hitünket, orientációnkat
gyermekként, szülőként, nővérként, fivérként; a személyiségünket – mindazt, ami
alapján azt mondjuk: „Az a fajta ember vagyok, aki” ezt gondolja vagy azt mondja,
vagy egy bizonyos módon viselkedik, vagy egy bizonyos dolgot csinál. Mégis, ami-
kor belenézünk a valódi énünkbe, az egónk, az intellektusunk, az érzelmi birodal-
munk és fizikai testünk rétegei alá, hozzáférhetünk ehhez az isteni kiáramláshoz.
Valójában bennünk van a válasz minden felmerülő kérdésünkre. Csak enge-
délyt kell adnunk magunknak, hogy meghalljuk a választ. És hogyan juthatunk
el az univerzum mérhetetlen korlátlanságához, amely túl van feltételekhez kötött
létünkön? Hogy adjuk át magunkat a nyugalomnak a káoszban? Hogyan érjük
el életünk korlátoltságát meghaladva, hogy megtapasztaljuk azt a kellemes, békés
nyugalmat, ami bennünk rejlik? A meghaladás és a transzformáció leghatéko-
nyabb és legeredményesebb eszköze tapasztalatom szerint a napi meditáció sza-
kadatlan gyakorlása.

29

Secrets of Meditation_belív.indd 29 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

Mindannyiunk veleszületett képessége, hogy lelassítsuk elménket és testünket,

kikapcsoljuk az aktivitásunkat, és megkeressük feltétel nélküli, autentikus énünk
mélységeit. Megvan bennünk az a képesség, hogy megtapasztaljuk igazi lelkünket, és
kiterjesszük az időt és a teret – hogy meghaladjuk létünk földi síkját, majd egy darab
nyugodt egységet hozzunk vissza ebbe a világba, hogy ettől boldogabbak, jóindu-
latúak, megbocsátóbbak, kreatívabbak és ösztönösebbek legyünk, és még szorosabb
legyen a kapcsolatunk azzal, amik vagyunk, valamint az isteni lényünkkel, amely ott
rejtőzik mindannyiunkban.
Majdnem kiestem a függőágyból, amikor az ahapillanat felismerésétől felpat-
tantam. Összecsomagoltam a holmimat, kijelentkeztem a szobámból, elgyalogol-
tam a buszmegállóig, majd kétezer kilométert utaztam Mumbaiba, és 25 órával
később felszálltam egy New Yorkba tartó repülőgépre. A huszonkét órás repülőút
során egyik meditáció követte a másikat. Egy dolog világos volt: az életem már
nem lehet olyan, mint eddig volt. Innen nincs visszaút. Valóban megtapasztal-
tam az egyetemességet, és nem tudtam nem látni az univerzum végtelen egységét.
És a gyakorlati tanítás még ennél is mélyebb volt. Az aktív állapotból a nyuga-
lom és csend állapotába sodródva annyira könnyen, nehézségek nélkül jutottam
el az eggyé válás birodalmába. És végül megtanultam, hogy a semmit sem tevéssel
– a semmit sem cselekvéssel – a tudatos jelenlét finoman beáramlik az ember min-
dennapi életébe… az ébrenléti állapotba… még alvás közben is.
Végre „sikerült”. Életem derekán jutottam el oda, hogy felfedezzem énem egy
részét, amely zsenge gyerekkorom óta csak szunnyadt bennem. Mélyen, legbelül,
újra megismertem a békét, a feltétel nélküli énemet. Megtapasztaltam az univer-
zumot, amely bennem volt. Végre megtaláltam a gurut!

Elmerülés a csendben

Ettől a pillanattól kezdve egyetlen nap sem telt el, hogy ne mártóztam volna meg a
bennem lévő csend óceánjában. Az utazásom kezdete óta minden reggel és szinte
minden este meditáltam, és az életem kezdett értelmet nyerni, tisztábban láttam,
jobban kiteljesedtem, könnyebb lettem, megtapasztaltam a jóllét általános érzését,
amely minden pillanatban szétárad bennem. Ez a mindennapos újbóli rácsatlako-
zás mély érzelmi beteljesülést adott nekem, ami tudatosabb döntésekhez vezetett a
világgal, a barátaimmal, szeretteimmel és saját magammal kapcsolatban.
Saját magamon tapasztaltam meg, hogy a meditáció milyen könnyen tölt
meg bennünket azzal a fontos tudással, hogy minden pillanatban választhatjuk
azt, hogy inkább reflektívek, mint reflexívek legyünk. Nem kell egész életünk-
ben kondicionáltan élnünk. Végtelen lehetőség rejlik minden gondolatban, szó-

30

Secrets of Meditation_belív.indd 30 2020. 10. 09. 13:57:58

 A GURU KERESÉSE

ban és cselekedetben. Mindig van választásunk. Minden pillanat egy választás a

panaszkodás és a csoda között! Ez a kiterjesztett belső referenciapont nyitottabb
és elfogadóbb mindennel szemben, ami körülvesz. Néha látom a jövőt. Néha még
azt is képes vagyok hallani, mit gondolnak az emberek. De leginkább azt érzéke-
lem, hogy kevésbé nyomasztó világ közelít felém lassított felvételként. Valójában
mindent olyan lassúnak érzékelek, hogy – ahelyett, hogy maguk alá gyűrnének
és megtépáznának az érzelmeim – a tisztánlátás hullámai érnek el, hogy véget
vessenek a szorongásnak, haragnak, frusztrációnak és depressziónak. Ekkor már
képes vagyok rá, hogy a következő szavamat vagy cselekedetemet megfontoltab-
ban készítsem elő. Hiszek abban, hogy mindannyiunkban megvan ez a képesség.
Spirituális átalakulásunk folyamatos. Nem tudom, hová tart az enyém, vagy hol ér
véget, amikor elhagyom ezt a földi világot, de egyelőre én a meditációt és annak
mélységes mindennapi ajándékait választom. És arra biztatlak, csatlakozz hozzám
ezen az úton, hogy a te életed is ilyen pazar módon kibontakozhasson!

A meditáció ajándékainak továbbadása

Indiából hazatérve még jobban elmerültem a meditáció időtlen tanításaiban –

csak erről beszéltem, és többnyire csak ezt tettem! Olyannyira, hogy szinte min-
den ismerősöm azt ajánlotta, ha már úgyis szüntelenül meditálok, akkor taníta-
nom kellene a meditációt. A barátaim folyton tanácsokkal láttak el, különösen
Rookie Komitore, aki szintén ott volt velem az oxfordi meditációs elvonuláson.
Egyszerűen ennyit mondott: „Ha valóban meg akarsz tanulni valamit, tanuld meg
tanítani.” Így aztán hallgattam rá. Felvettem a kapcsolatot Deepakkal, és a tanácsát
kértem. Meghívott Kaliforniába, hogy részt vegyek egy Body-Mind műhelyben,
ahol elmerülhetnék az ájurvédában – az élet 5000 éves tudományában –, és ahol ő
és a neves ideggyógyász, dr. David Simon – aki 20 éve társa – lennének a kiemelt
tanítóim. Tehát elindultam Kaliforniába, hogy „megtanuljam tanítani”.
Már hat hónapja nem volt fizetésem, szűkében voltam a pénznek, így nem vol-
tam biztos benne, hogy a legjobb döntés-e a tartalékomat ebbe a kurzusba bele-
fektetni, de bíztam a szívemben (leürítettem a hitelkártyámat), és elköteleztem
magam. A Body-Mind képzés alatt David Simon és én azonnal szeretetet éreztünk
egymás iránt. Olyan volt, mintha több életen keresztül ismernénk már egymást.
Ebédszüneteinket együtt töltve az életről, szeretetről, gyógyításról és a magasabb
szintű tudatosságról beszélgettünk. Levegőhöz is alig jutottunk, annyira igyekez-
tünk minél jobban megismerni a másikat. Ő mindent tudni akart rólam, engem
pedig annyira inspirált, ahogyan kedvesen, a szívéből beszélt, hogy nem fogytam
ki az életével kapcsolatos kérdéseimből. Még soha nem találkoztam senkivel, aki

31

Secrets of Meditation_belív.indd 31 2020. 10. 09. 13:57:58

 A MEDITÁCIÓ TITKAI

ennyire egó nélküli lett volna, aki ennyire elégedett volt azzal, aki volt, és ennyire
érthetően ültette át az időtlen bölcsességeket a való világba. Itt volt ez a ragyogó
neurológus szakember, aki olyan könnyeden mesélt a Bibliáról, a Bhagavad-gítáról,
az ájurvédáról, a szívgyógyításról és a meditációról! A modern orvostudomány és
a keleti gyógyítás művészetének csodálatos ötvözete volt.
Minden délután, amikor véget értek a foglalkozások, megkeresett, és hosszú
sétákat tettünk egy helyi golfpálya körül, amelyet „a természet férfias változata-
ként” emlegetett. Késő estébe nyúló beszélgetéseket folytattunk a spiritualizmus
két szerelmeseként, akik egyszerűen nem tudnak betelni egymással. A tanfolyam
utolsó napján pedig annyira megérintett Deepak és David víziója, hogy emberek
millióira hassanak a világban, hogy önként vállalkoztam rá, segítek a kettejük által
létrehozott központ rezgésének fokozásában. Felajánlottam, hogy hazamegyek
New Yorkba, és minden héten beszámolok nekik a távolból. Nekik azonban más
tervük volt. Megkérdezték tőlem, hajlandó lennék-e náluk gyakorolni, elmerülni
az ősi tanításokban, és Daviddel együtt vezetni a Chopra Központot. Viszont oda
kellene költöznöm, hogy valóban együtt „lélegezzek” ezzel a környezettel.
Nem mentem többé haza. Inkább úgy döntöttem, hogy maradok és önkéntes-
ként dolgozom. Lezártam az életemet a keleti parton, és Carlsbadba költöztem
– egy napsütötte tengerparti városba Dél-Kaliforniában, kicsit északabbra a mexi-
kói határtól. Kiszámoltam, ha hitelt veszek fel a hitelkártyáimról, hét hónapig tudom
fedezni a megélhetésemet, és közben a két legnagyobb mentoromtól tanulhatok
– így újból fejest ugrottam –, és vártam, hogy megjelenjen alattam a védőháló.
Kezdetben a vállalati tapasztalataim miatt kineveztek a Chopra Központ ügy-
vezető igazgatójának. És az egyik legnagyobb örömöm az volt, hogy segítek felé-
píteni a jövőképüket, kibővíteni a központ globális elérhetőségét, valamint elve-
zetni a szervezetüket a gyarapodásához. Éveken át ezzel foglalkoztam, de most
olyan ügyért vetettem be hozzáértésemet, amelyről valóban úgy gondoltam, hogy
értéket adok millióknak világszerte. Ám ez csak a kezdet volt. Az első hat hónap
elteltével már fizetést kaptam, így hirtelen olyan állásom lett, amit szerettem –
egyensúlyba került az üzleti élet és a jóllét.
Gyakran kérdezik meg tőlem, honnan jött a davidji név. A szakmai gyakor-
latom első pár hónapjában szinte összenőttünk David Simonnal. Minden napun-
kat együtt töltöttük beszélgetéssel, sétákkal, étkezésekkel, meditálással, énekléssel,
nevetéssel, az ősi tanítások megvitatásával és a szúfi költészet olvasásával. Bárhová
mentünk, ott volt nála a szúfi költő, Háfiz verseskötete, én pedig David megkopott
könyvét, a Bhagavad-gítát cipeltem magammal. Hosszú sétákat tettünk a parton,
a botanikus kertekben, a golfpályán és a Torrey Pines State Reserve természetvé-
delmi terület titkos ösvényein, ahol egymásnak olvastunk fel. Elválaszthatatlanok
voltunk, és az emberek már csak úgy emlegettek bennünket, hogy „a Davidek”.

32

Secrets of Meditation_belív.indd 32 2020. 10. 09. 13:57:59