PEO B LNA SEC Cost) Pra ery ert MekeR Pent eC ant roman CMA Rome Peer nn rennin carr nnt R= 5S SMe cru once cst e j Pee ne UA ese ton on ra déssel forduljon a mentilis folyamatok, a képzelet Perens econ ena PEER NNO eer? ENN ee ee formalta: professzora, Klaus Conrad érzékenyséz PMO ie ar eres URS ny denféte lelki gyégyméddal szemben, Ez ut6bbi késztette arra, hogy pszich Prater nen ome OE CONC LN Enea PR tren ere ten cs Crecente aE Sc bukkané szimb6lumok kapesolatit az egyén tényleges életsorsaval illetve Prete ee SNe ee Percent cd ie eae oe OE Nene aC in, standard motivumokat. A kezelési technikit kezdetben simboldrin MrT e ernie vnteNm canter MeunaOe see MC tear Nee ec eee en OO Sore See ener eC nua ena oreo Meret me Ec encase ere ee cee ec Peer ern Uninc aCe ren ano aaa mert szakértéje lett (Bsszefoglalé kinyve errdl 1962-hen jelent meg gota a hallucinogénckkel elésegitett terapia alapelveit (Pszichot dell-pszichézisokban, 1959), enna een nee eae geni egyetemen,amely ecm enzo eon MSU Ane Oe entra tes een UR 6 sajnoy mellékhajtisai is -, amelyek miatt hamarosan az egés7 irinyzat Pantin cere ACE nan oR aS Pee ae ENC runs Ie ca trsasdgok alakultak, kidolgoztik a képzési rendszert, és alkalmaziisit be! ta a német egészségbiztositis is. Leuner az, 1970-es években sok energiit fektetett egy Iégzési feedback rer ne wenn CM eee cn ne SRC et acne enero orvosegye wv Dro TV NATI\LEUNER A katatim imaginativ pszichoterapia alapjai A képzelet hasznalata a rovid pszichoterapiaban‘A magyar kiads H. Leuner irdsai alapjén készilt. A bibliogréfiai adatokat |. az Irodalomjegyzékben. ISBN 978-963-9751-77-4 © Animula, 2012 ANIMULA KIADO Honlap: www.animula. hu . Scerkesztdség és kényvesbolt: 1026 Budapest, Bimbo tt 184. Rendelés interneten: mail@animula.hu vagy telefonon Tel: 200-0716, 200-7823, 20-323-1822, 20-350-8106 ‘A kiadasért felel: Birb Sandor dr. Tartalom 1. ALTALANOS TAJEKOZODAS 1. eset (Az autészerelé) 11 2. eset (A haziasszony) 12 3. eset (Agorafobias alkalmazott) 13 4. eset (Kényszeres cukrisz) 13 IAZ ALAPELV 2% Masodik Iépés 29 IV. A KEPELMENY DEMONSTRALASA EGY ONKENTESSEL \. KEPELMENY DEMONSTRALASA EGY KLIENSSEL VL AZ ALAPSZINT STANDARD MOTIVUMAL Els6 standard motivum: a rét_ 52 Mésodik standard motivum: a patak 57 5. eset (Kisliny, szemilccsel) 60 6. eset (A pajzsmirigy-beteg) 60 7. eset (Azizzadés nd) 61 8. eset (Depresszids didkliny) 61 9. eset (Egy esalidi kitités ,kititése”) 62 Harmadik standard motivum: a hegy 65 10. eset. (A dadogés fiatalember) 69 Negyedik standard motivum: a héz 75 11. eset (Ortorony-lakd) 79 12. eset (A felhdkarcolé-épits) 80 Otddik standard motivum: az erdé pereme $2 13. eset (Elfut6 kutatd) 834 Tartalom Tartalom 5 VII. AZ ALAPSZINT KEZELESI MODELLJEL / XIIL A TERAPIAS HATOTENYEZOK ATTEKINTESE 151 14. eset (A vizsgadrukkos) 89 Az imaginilt szcéndk és érzelmi tonusuk fékuszalt feltarisa 151 Azelsé interji 90 A tartalmak objektivalasa és Attétele a fantiziabél a realitasba 152 | : Az érzésck és affektusok felszabaditasa a katarzisig 153 VII. BEVEZETES A KEZELESBE. cs Seti gi 92 A felszinre hozott konfliktusok visszacsatolisinak hatdsa_ 154 VIL BEVEZETES AK SBE _ A terdpiis fejlédés ellendraése a viltozis lépésein keresztill 155 ‘Avirdg-teszt. 92 Nehézségek az elsé motivum elképzelésében 94 hore ‘ A klionstjekocttisa o7 XIV. ATTETEL ES VISZONTATTETEL A KIP-BEN, 157 AKIP ditalinos jelentésége 99 ? A pszichoterdpiarol 100 XV. AZ ALAPSZINT JAVALLATAI ES ELLENJAVALLATAL 163 A munkaszivetség 103 Prognosztikai kritériumok a KIP-ben 163 a Altalinos klinikai indikaciok, betegség-kategoriak szerint 165 1X. A TERAPIAS ULES IDOBELI STRUKTUI 105, Prognosztikai jegyek KIP esetén 165 —— a aecee cata 25. eset (Egy passziv-agressziv) 166 X. AKEPELMENY SZERKEZETE ES VEZETESE, cat 12 a eect 18 A vezetés dltalinos stilusa 112 FUGGELEK. 7 i ‘A kiképzés folyamata standard motivumokkal 117 Kozéphaladd intjeinek fttekint6 bemutatisa _170 Kiképz6 munka rdgziilt kepekkel 120 Haladé szint. 173 15. eset (Aki ferdén megy egyenesen) 121 16. eset (Felfelé folyik a viz) 122 ic 17 eset (Alagiit és vizesés) 123 Kodalont He 18. eset (Egig éré kerités) 125 : “ * 19. eset (Az vids tarsa) 131 A szévegben idézett eseteimkék 17 Targy- és névmutaté 178 XI. KONFLIKTUSMENTES SZCENAK ES KREATIV FEJLESZTES _133 ‘A spontin képélmény kreativ fejlesztése 133 Konfliktusmentes szcéndk és az archaikus sziikségletek elfogadiisa 137 20. eset (A konfliktusmentes beteg) 138 21. eset (Az dramlassal gyégyul6) 140 22. eset (Egy pszichoszomatikus krizis) 141 XII A VALOS HELYZETEK KOVETESE 145, 23. eset (Hiivelyk Panna esete az igazgatoval) 147 24. eset (A zirda tandméje) 1481. Altalanos tajékozodas {A jelen kétetben foglalt anyag a katatim képélmény pszichoterépia (KIP) alapfokit képezi. Mindenekfelett a médszer elmélete és technikaja irdnt ér- deklédd kollégiknak szél, azoknak, akik majd be kivénjk illeszteni sajét te- rapids arzenaljukba. A pszichoterdpia természetesen nem tanulhat6 meg kény- vekbél, sajétélmény, valamint a kell6 Gnismeret nélkil, de ami mindenekel6tt saikséges: a megfelel6 szupervizi6. Ezt azért kell kiilén is hangsilyoznom, mert a hivatésnak ez az alapvet6 szabélya til konnyen dthdghat6. A KIP sem- mi esetre sem neutralis beavatkozds. Itt a terdpids hibak igen kérossé valhat- nak a nagyon intenziv terapias kapesolat folytin, a kizér6lag verbélis terdpi- Akhoz viszonyitva ‘A KIP t6rténete 1948-ra nyulik vissza. Akkor hivta fel a figyelmemet Happich (1932) probalkozsa a képzelet felhaszndlisdra a pszichoterdpidban. Elképzelését publikalta, de nem volt killéndsebb hatisa. Happich, aki nyil- ‘vanvaléan nem volt téjékozott a mélypszichologidban, az imaginativ gyakor- latokat a vallisos meditécidban alkalmazta. Az én érdeklédésem elssorban a mélylétektani szimbolikara iranyult; a jelképrendszerek kisérleti igazolisa. Szindékom szerint ez kézvetithetné a szkeptikusok (kézttik kollégdim) s2é- mira a pszichés éndbrizolsnak ezt a nagyon fontos teriletét, az 6 tudomé- nyos szinvonaluknak megfelel6 szinten. Sajét szertedgaz6, részben rendsze- res kisérleteim a képzclettel hat évvel kés6bb jutottuk el a kozlésig (1954). Ebbena médszemek a kisérleti katatim képélmény elnevezést adtam. Ez az el- nevezés, némileg praktikus céllal, sziikségesnek ltszott, hogy felfedezésem komoly tudomdnyos érdekl6dést keltsen, kiléndsen, mivel egy olyan alapve- 18 pszichoterapids elvhez kapesolédott, amelyet korébban sem elméletileg, sem a gyakorlatban nem vizsgiltak. Ez volt a szimbolikénak és jelentségé- nek els6 kisérleti bemutatisa. ‘A név megvaltoztatisit az tette szikségessé, amikor késbb felfedeztem, hogy a képélmény meglep6 terdpis hatdshoz vezethet, amelyet addig tudo- ‘manyosan nem bizonyitottak. Mivel a kisérleti megkézelités sziikségképpen kihat a terdpiéra, az félre kelletttenni. A terapia fel6l a szabadon kibomlé ér- zelmek és az azoktél fiigg imaginativ tartalom sokkal érdekesebbek. Ezen okbél, hozzivetdleg 1964-161 beszéltem kSzvetlen munkatérsaim javaslatéra egyszertien katatim képélményrdl és szimboldrdmédrél. Kézben az utobbi ki- fejezés elfogadast nyert Svédorszigban és részben az Egyesiilt Allamokban. Ezek azért kényelmes nevek, met jl kifejezik az eljéras lenyegét. A fantéizia- képek és az affektiv mez6 kapesolata mindkét megnevezésben nyilvinvald, A szimbélumokkal talilkozdst a feltérulo élményjétékban j6l megragadja a szimboldraima” kifejezés. Azakisérlet, hogy a KIP-et 6sszehozzuk a j6l ismert pszichoterdpiés meg- kézelitésekkel, nem tiinik kénnyiinek. Bar a teljes testi ellazulis és a bels6 ét- kapesolas hatdsa fontos tényez6, amelyet késbbb részletesen tirgyalunk, a KIP nem szémithatd a korabbi, tin. tréning- vagy szupportiv eljérdsok kizé. Sziikebb értelemben azonban a tisztin verbalis megkGzelitésekhez sem tarto- zik, mint amilyen a rogersi személykézponti terépia vagy a pszichoanalizis, amelyben a f6 technika a tudattalan konfliktusok feltardsa és megfogalmazé- sa, Mindazondiltal, megkézelitésiinknek nmagaban is van feltérd komponen- se, és esak egy késdbbi ponton lépi at a terdpids folyamat a viszonylag magas kiiszbat a szimbélumok megélése és a konfliktus verbalizélasa kézdtt. Ma- gam soha nem képzeltem, hogy @ KIP més lenne, mint egy pszichoanalitiku- san orientalt médszer. A kontrollalt regresszié talajan valik hatékonny, azaz, egy, a terapeuta dital inditott, a mikédés archaikus érzelmi szintjeire és médo- zataira trténd én-regresszi6 Kézegében. Ebben a vonatkozisban, & &ssz- hangban a freudi alomelmélettel, a KIP a tudattalan dsztinimpulzusok, tudat- talan motivaci6k, elharité mechanizmusok, és természetesen az dlomszimbo- lika dinamikus jelentdségének elismerése titjan halad, Nem tagadja a terépiara mobilizalé affektusok fontosségat, sem az dttétel-viszontittételt kliens és te- rapeuta kéz6tt. Az elmiilt években egy ismert pszichoanalitikus a KIP-et ,a pszichoanalizis trvényes gyermekének” nevezte el (Ehebald, 1979). A KIP konkrét technikikb6l osszerakott rendszer. A rendszer mint egész, arra az alapvet6 tapasztalatra épiil, hogy az ember a fantéziajat képes kreati- van haszndlni. Bar ez mindig igy van, nemesak az élmokban, hanem a nappali brindozisban is, sohasem vizsgéltak alaposan, vagyis szisztematikusan és tudomdnyosan. Képzeleti kapacitisit haszndlva az ember képes mindig djat 65 ijabbat tervezni. A KIP-et didaktikai céllal hdrom szintre osztottam. Az alapszint, amelyet ezakinyv bemutat, egy olyan terdpiis tarhazat nyéjt, amely elegendé segit- ség egy mindségi, teljes révid terdpia lebonyolitésahoz. Ezen a szinten a tera- peuta fo irinyultsdga mindig némileg pragmatikus. A masodik, kézbiils6 szint esak jelezve van, de nem tartozik ebbe a kurzusba. Ez a terépias eszkézSknek egy tovabbi széles sorit ajanlja, kéztiik a motivumok és a terdpids stratégidk8 1 Altaliinos tajékozbdés teljesebb megtirgyalisat, az attétel és viszontéttétel problémajat, és azt, mi- ként milkédnek ezek a KIP folyamén. Ezekkel az eszkézikkel a tapasztalt te- rapeuta abba a helyzetbe keriil, hogy képes dolgozni személyiségzavarban szenved6 kliensekkel is. Végiil, a KIP halad6 szintje kévetkezik, mint specid- lis kiegészités. Ebben egy sor kiildndsen erdteljes beavatkozas kombinal6dik, melyck egy része aktiv és egyértelmiien pszichoanalitikus irinyt A ket ki- cegészitd szintet réviden a Fiiggelékben kérvonalazom, igy az olvasonak nem kell magit az alapszintre korlatoznia, ‘Azaz olvas6, aki nincs birtokaban egy alapvet6 pszichoteripias jartasséig- nak és ismeretnek, nem képes megérteni ennek a médszemnek az egyediililld jellegét, sem dsszehasonlitani azt més terdpids eljérisokkal. Ebb! a scem- ‘pontbél kivanatos, hogy Iegyen mélylélektani és pszichoszomatikus tijéko- zottsdga, és legyen jartas az olyan relaxdciés eljéraisokban, mint az autogén tréning. Ha alaposabban akarja tanulményozni a KIP-ct, a sajatélmény meg- szerzését javaslom, akar egy rdvidebb kurzus keretében is; ez torténhet egyéni formiban, de inkibb esoportkerethen. Egy dologgal azonban az érdeklédének tisztaban kell lennie. Bar a méd- szer alkalmazsa elsére nagyon konnytinek ttinhet, és az is esdbitd, ahogyan fokozatosan feltérulnak benne a tudattalan lenytigéz6 és kilnds kepzetei, fontos figyelmeztetniink arra, hogy a KIP intenziv, erdteljes médszer. Alkal- mazisa sak azoknak valé, akik megfeletéen kiképzédtek, tisztéban vannak ‘az indikicids kérrel és a kliens klinikai adatainak feltérasdval és értékelésével. Olyankor, amikor az én gyenge, vagy a kliens mas okbél kevéssé teherbird, a képzelet haszndlatanak veszélyei is vannak. ‘Aza tény, hogy ez mentilis technika hatékony terdpiis eszkéz, aztjelenti, hogy a kiképzésben csak szakmailag hozziért6 csoportokra sz4mitunk: orvo- sok, eldzetes pszichoteripids gyakorlattal, valamint klinikai pszichologusok, gyermekterapeutik és a sajat képzésiikben haladé fokon levé analitikusok. ‘Azonban abhoz, hogy az els6 két esoportba tartozok KIP-képesitést nyerje- nek, (a német rendszer szerint) kiegészité mélylélektani képzést is kell kapja- nak. Esetenként megkérdeznek arrél, hogy sziikséges vagy ajénlott-e kikép26 analizis, ha valaki szimboldrama-terdpidt akar végezni. Elvben a valasz nem- leges. Ugyanakkor nem kétséges, hogy mindazon terapeuta-jelélteknek, akik- nek vannak személyiségi problémdi, igy a személyes analizis, mint a teljes analitikus képzés kiléndsen fontos. Kézismert: a terapeuta sorsa az, hogy te- ripias reagélésaiban szandéktalanul is hordozza sajat szelyét 65 egyénisé- ‘gt, adott vonasait. Még mindig érvényes az a régi felfogés, hogy a terapeuta I. Altalanos tajékozbdés. 9 nem tudja elérébb vinni kliense fejlédését andl, mint ahol 6 maga tart, Ez az oka, amiért minden eljévendé terapeutat Ssztinzdk akir személyes analizis, vagy még inkabb a KIP tanulisa sordn egy alapos sajétélményé terdpia vAlla- liséra, Tovabbi, nagyon termékeny program, ha KIP-csoportteripiaban is részt vesz. Az utdbbi évek tapasztalata arra utal, hogy ez a médszer, amelyre ebben a kényvben nem térek ki, déinté a személyiség, harméniij tottsdgdnak megteremtésében, a szelf és misok érzékelésének javitaséban és az empatia kapacitasénak a ndvelésében. Ezek mind olyan kategoriék, ame- lyeket a KIP mint regresszi6t hasznalé médszer megkvetel a terapeutdktél. A pszichoanalitikus gondolkodas mellett a mély/élektani szimbolika isme- rete is fontos, amilyen alaposan csak Ichetséges. Korabban kiadtam egy atfo- 26 tanulmdnyt ebben a témakérben (Leuner, 1978), és kifejlesztettem azt a technikat is, amellyel az alapszinten képzett terapeuta megtanulhatja a szim- bélumok megfejtését, nemesak éltaléban, hanem egy adott kliens esetében. Egyetlen mas médszer sem kézvetiti a szimbélumok megértését és a tudatta- lan konfliktusok éénk érzelmi Abrézolését a terapeutinak annyira nyittan, mint a KIP. Ha az ember a pszichoterdpids eljarisokat a céljuk szempontjabal tekinti, a hipndzis és az autogén tréning kifejezetten, de a viselkedésteripia is tilayo- méan a tiinetek kezelésére koncentril, és kevésbé foglalkoznak a tiinetek pszichodinamikai hétterével. A pszichoanalizis irdnyultsiga més jellegd: a svemélyiség érésére és konfliktusai tartés megoldasara torekszik; hatékony valtozisokat elémi a személyiség szerkezetében. A KIP hasonléképpen til- nyoméan a tudattalan k6ros pszichodinamikaval foglalkozik. Azonban, szem- ben a pszichoanalizissel, a személyiségszerkezet atrendezése (az alapszinten) itt a hattérben marad, és esak a kézbiils6 és halad6 szinten lesz nyilvinvald, Ennek a pontnak az elérésében mégis felfedezédik a KIP révén, hogy a neurotikusan korlétozott én alkalmazkods és kompenzalé folyamataiban egy széles kézbens6 mez6 térhat6 fel a szimboldrama segitségével. Ennek részle- tesebb bemutatiséba a KIP terdpids hat6tényezdinek elemzése kapesdin me- ayek bele (XIII. fejezet). Visszatérve a szimboldrdma pszichoterdpis helyét firtat6 kérdéste, véle- ményem szerint a legkOzelebb a pszichoanalizishez ll. Mégis, médszeriink- nél sem a személyiséget viltoztaté hatasit nem hangstilyozzuk, sem azt, hogy ez sziikséges a gyégyulishoz a krénikus neurotikus és pszichoszomatikus esetek zmében. Eben a vonatkozisban a KIP a céljaiban szerényebb marad, de ennek ellenére klinikailag hasonlé miiveleteket visz végbe. Véleményem szerinta KIP kitdltia széles szakadékot a tiinetkzponti eljrasok és a hossza-10 I. Altalanos tajékozbdés dalmas pszichoanalitikus kira kéz6tt. Tovabba, ha a feltéré terépiara alkal- ‘mas, illetve az arra még nem érett kliensek szétvalasztdsat tekintjtik, a KIP megfelelé lehet az. erésen intellektualizal6 kliensek szdmara, és azoknak is, akik figyelmét tilzottan lekdtik pszichoszomatikus tiineteik. Es killéndsen ide szimitom azokat a pszichol6giailag gyengén edukalt személycket, akiknek szokatlan az inuospekcié haszndlata; cz.a széles réteg a KIP segitségével elér- hets. ‘Mint késbb kideril, a KIP egyik fokusza az én énszabilyoz6 tendencidi- nak a serkentése, és ezaltal a ,lélek Engydgyité erejének” a mozgésitasa, ‘Minden pszichoterapia alapvet6 kévetelményei kézé tartozik, hogy a tera- peutinak a kezelés elkezdése elétt bizonyos diagnosztikai referencidkat kell szereznie. Nem annyira a Iétez6 k6ros zavar fajtajét kell ismernie, hanem tisz- téznia azt a kérdést, tudja-e megfelelen, hatékonyan kezelni a klienst a vi- lasztott médszerrel. Ez azt jelenti, hogy a prognézisnak eléggé kedvez6nek kell lennie az adotteljérds,jelen esetben a KIP tekintetében. Csak igy kerilhe- tiel, hogy belevgjon egy sikertelen kezelésbe, példéul egy killénésen bonyo- ultkrOnikus kliensnél, vagy egy hatareseti személyiségnél, vagy egy instabil, éngyenge depresszidsnal, vagy akér olyanokndl, akiknél kellemetlen anti- terdpiis reagalisok varhatok. liyenkor a terdpia karosabb, mint amennyi hasz- na lehet, ennélfogva ellenjavallt. A tapasztalt terapeuta a déntéséhez sziiksé- ges diagnosztikai informaciét az eset mélylélektani elemzéséb61 kaphatja meg. A KIP tartalmai nmagukban megadhatjék a konkrét informéciokat a liens aktudlis reagdlési mintdjérdl. Ebbdl végs6 soron kévetkeztethet arra, hogy vajona KIP bevezethet6-e azonnal vagy esak kés6bb a terdpia sordn, mi- utin mar hosszabb ideig foglalkoztak nyomaszt6 konfliktusaival. Ezen fejezet befejezéseként szeretném megismertetni az olvasét a szimbol- drdma teljesitményének néhany példsjaval. Véleményem szerint egy ij terd- pias megkézelités kezdeményezdje kételes megmutatni, hogy a médszere tabbet teljesit, mint mas eljérdsok, és bizonyitania kell ezeket a vonasokat a Kliensek kezelésében. A tapasztalat fijdalmasan megtanitott arra, hogy a szi- gor tudomanyos kritériumoknak megfeleld kiilénféle médszerek terspids si- Kereinek az dsszchasonlitasa csak bizonyos nehézséggel, vagy egyaltalin nem elérhet6. A malt években a munkatérsaim és én magam is, sok idét és médszertani munkat szntunk ezen pszichoterdpia-alkalmazas kontrollalt fel- tételeinek kidolgoziséra. Megprébaltuk mémi az eredménycket olyan nem szelektilt Kliens-esoportoknal, amikor a kezelést 15, illetve 20 iilésre korlé- tozauk. Mind az els6 tanulmany (Wachter és Pudel, 1980), mind a mésodik (Kulessa és Jung, 1979), kiegészitve a megfelel6 utdnkévetésekkel, rendkivil 1. Altaléinos téjékozédés u batorit6 eredményeket bizonyitott. Mindkét kutatésban a kliensek a gottin- geni egyctem pszichidtriai klinikéjérél érkeztek, és véletlenszertien, anonim médon voltak besorolva. A Kliensek kétharmadndl 5-10 éve dllottak fen krénikus neurotikus tiinetek. Ebben a kurzusban nem kivanom a hallgatékat sem médszertani kérdésck- kel, sem statisztikikkal zaklatni. A hivatkozott kizlemények megtalathaték. Létezik még néhany felmérés a pszichoszomatikus szindromak kezelésér6l is, ezek a szindrémak a bonyolultsdgukr6l ismertek és az analitikus terdpia s74- mara nehezen elérhetSk (ha egyaltalin). Utalok itt Klessmann és Klessmann (1978) felmérésére anorexias serdiildk ambulans kezelésérdt, valamint Wilke (1980) tanulmanyéra egy kolitisz.ulcerosa kliens kezelésérél, és Roth (1980) cikkére a funkciondlis szexudlis zavarok kezeléséré. A kurzus £6 célja érdekében csupan négy esetet idézek fel a sajt orvosi praxisombél. A helysziike miatt mind a négy bemutatast erdsen besiiritettem, éscsak a fontosabb informacidkat talalom, vizlatosan. Az 1. és 3. eset volta- képpen alacsonyan iskolazott személy volt, akiknél egy mélylélektani interjé nem volt kivitelezhet6. A gyakorlatban ez nem ritka, é a KIP hatékony alkal- mazésit nem gitolja meg, 1. eset (Az autészereld) A35 éves szereldnek egy évvel a terdpia kezdése eldtt kisebb, bandlis mun- kahelyi balesete volt (bar egy eléggé rémiiletes helyzetet uszott meg). Kiz- vetleniil utina szédiilé, dltaldnos eyengeség és kimeriltség jelentkezett, profiiz leizzadisokkal, ajulisi hajlammal, szivdobogissal és szorongisos rohamokkal. Ez egy vegetativ neurézis képe. A munkaba dllisi kisérletek fokoztik a panaszait. Végill a kliens elég nyavalygés lett, nem tudta lekotni magit példéul olvasissal, nem tudta clhagyni a lakasét, halélos szivroham- 161 félt, Hangulatilag depresszié jellemezte, pszichoszomatikus tiinetekkel, a személyiséghen egyértelmii hisctériés vonisokkal. Kevesebb, mint egy évvel a panaszok kezdete utén a munkaképtelen klienst ambulns pszicho- terdpidba vontak. A pszichogén eredet gyorsan kideriilt, a fizikalis vizsgs- lat negativ volt. A terdpia 26, hetiegyszeri egyéni szimboldrima tilésb6l il- lott. Bar gyengén iskolizott személy volt, és a legesekélyebb elképzelést sem fejezte ki arrl, amit a KIP-ben ite, a kezelés alapszintétteljesitette. A tiinetei a kezelés végére jelentésen esikkentek, és ismét dolgozni kez~ dett, Mindenekelott a passziv, elvard hozzillasit adta fel, képes volt ra- ‘gaszkodni a jogaihoz és sikeresen feljavitotta az Gnbizalmit. A 8 évvel ké- sObbi utinkbvetésbOl kiderill, hogy nem lettek éjabb tinetei, hanem folya- ‘matosan dolgozott.2 1. Altalinos tajékozbdés 2. eset (A hdziasszony) ‘Az 52 éves miivelt hiziasszony két évvel terdpiaba vétele eldtt betegedett ‘meg: visszatérden depressziés let, miutin értesilt egy k6zeli unokatestvé- re halalér6l. Hamarosan komoly nehézséget okozott neki, hogy gondos- Kodjon beteg dnmagar6l és igencsak zsémbes férjér6l. Szédillések jelent- keziek (a fillészeti vizsgilat negativ volt). Ennek ellenére, miutin kezelés gyandnt tarkétaji infiltraci6t végeztek (kis d6zis Lidocain, helyi érzéstele- nit beinjekciézdsa), pszichésen teljesen dekompenzal6dott. Erds fejfija- sokat panaszolva, a napi haztartasi teendOket sem tudta folytatni. Egyre fe- sziltebb lett, hamarosan gyomorgircsei is timadtak; tovabba belsé nyug- talansig, fesziiltség, k€zremegés, kimeriltség, ingerlékenység és szapora szivdobogisok. Egy at hetes k6rhizi, majd szanatoriumi tart6zkodas nem hozott valtozist. Végil pszichiatriai felvételre kerilt a k6rhazunkba._ Felvételkor kifejezetten agitilt-depressziv Allapot mutatkozott, erds pochondrids hangsillyal. A személyisége egyértelmiien hisztrionikus volt, Kényszeres vonisokkal. A kezelése neuroleptikummal és antidepresszins szerrel kezd6ddtt, rendszeres terdpids beszélgetésck mellett. A hét hetes osztilyos tartézkodas esak esekély javulishoz vezetett. Kevéssel a terve- zett elbocsatisa eldtt az Allapota ismét leromlott. Végs6 terépids kisérlet- ként, miutén nem tint pszichoterdpidra alkalmas alanynak, a KIP alap- szintjével torténé tovabbi kezelését ajénlottam egy fiatal doktornénél, aki- nek volt tapasztalata a médszerrel. © tiz nap alatt kilene, 45 perces iilésben foglalkozott a betegge!. ‘ "A biogréfiai elemzés lithatoan igen fontos témékat érinthetett, mivel igen erés lereagildst mutatott. Bar az dllapota még mindig instabilnak lit- szott, a panaszai figyelemre méltéan javultak, és a férje kiséretében haza Ichetett bocsétani. Depressziv és hipochondriés panaszai megsztintek, és az dltalinos neuraszténids kép is sokat javult. Kétségtcleniil még nem volt teljesen ,meggydgyitva”, ezért szikség volt a KIP halad6 szintjén folytatni a terdpidt, 160 lésben. Mindazonaital az els6, kilene dlésre terjed6 rvid kezelés annyira stabilizélta, hogy képes lett szembenézni a hazassdga kidb- randit6 valosdgival. Tehat a KIP alapszintje elegend6 volt kompenzalni et az addigra scubkrénikussé valt, és misféle, feltéré terdpiara alkalmat- lan allapotot; végeredményben alkalmas lett az tigyei irinyitiséra. A két ves utdnkvetés szerint ijabb depresszié nem jelentkezett, és jelentisen megvaltoztatta a hozzAéllisat az élethelyzete, ilietve a partnere irdnt. 3. eset (Agorafébiés alkalmazott) A38 éves né, foglalkozasira nézve alkalmazott, mar egy éve képtelen volt munkiba jémi agorafobija miatt; a szorongasos rohamait tachikardia és 1 Altalinos téjékozbdas 13 Ajuldsos hajlam kisérte, Végil is egy komplett fobids neurézis alakult ki, Pszichiatriai osztélyra keriilt, mikézben tovabbi panaszok jottek: komoly érzelmi labilitis és hipochondrids jegyek (emellett az obligat vegetativ tii- netek: leizzadisok, kezek zsibbadasa, szapora pulzus és pszichoszomati- kus panaszok is voltak). Egy munkatirsam kezelte, a szimboldréma alap- szintjével. Minddssze nyole foglalkozs utin (4 hét alatt) a stilyos tiinetek ‘megsziintek, és ennek nyomén a kliens neurotikus beallitédisa is megval- tozott. Ezt sikeriltjél étmenteni abba, hogy elkezdett fizikalisan is gyako- rolni; majd, leayzve a szorongasit, beiratkozott egy toma-tanfolyamra. A testedzéssel végleg legyzte a maradék tiineteit és elbocsitisit kérte a kor- hizbél, hogy dolgozni kezdjen. Ebben az esetben viszonylag kevés foglalkozis elegendé volt a nagyon kelle- metlen, mar egy éve fennall tinetek megsziintetéséhez. A neurézis kompen- zilsdnak ilyen lehetSségeit ma csak a dinamikus rovidterdpiak kinaljak. Vagy- is, teliesen jogos, hogy a KIP-et rdvidterépiénak tartsuk, bir a technikéval rmély, intenziv hatisokat lehet elérni 4. eset (Kényszeres cukrdsz) A 19 éves cukrisz stilyos foglalkozsbeli akadalyozottsdgér6l panaszko- dott: nem tudott kidllni magaért a munkatarsaival szemben, akik gunyoltik &t; nehezen alakitott ki tirsas kapesolatokat; kiilndsen Kinyokkal vagy asszonyokkal, Beszimoldja és a viselkedése alapjan rendkivil gatlasos, szorong6 személyiség, kényszeres vondsokkal. Kényszeres gondolatai, mint esaknem dllandé kisérdi, majdnem mindenben megbénitottak. Ezek ben a kényszergondolatokban az istent Kellett étkoznia, a hozza legkdze- ebb allokat sért6 nevekkel kellettilletnie; mindezek persze felfokoztik lel- kifurdalését, Ezen tiinetek 13 éves korat6l dllottak fenn, tehat mar tigy hat éve tartottak, AKIP-teripiat a szerz6 vezette; dsszesen 45 tilésben. A kezelés lassan, de iitemesen haladt, az alapszint fbb motivumaival (hegymaszis, patak, hazépités), az imagindlist lépésenként fejlesztve, drimai és erdsen reg ressziv fantiziikkal. Képélményei az agressziv impulzusok megtdrés szimbolizaltik, viharos elszakadasit az. anyai elvardsoktsl, és egy ij ideal Iétrehozdsét, pérhuzamosan a tekintélyelvé lelkiismeret fell val. A kezelés végén valamennyi motivum kifejezett valtozésra utalt, de ezen tilmenden viszonylag harmonikus, kellemes szcénakka fejlédatt, 46 messze a fixalt képekt6l, Ennek alapjan egy mélyebb strukturdlis véltozést tételezek fel a Kliens személyiségében. Klinikailag jo készséget fejlesztett4 taliinos tijékozbdés Ki tirsas kapesolatok kigpitésére. Allands, stabil kontaktust alakitott ki egy baritndvel, elkéltéz6tt az anyjét6l és Miinchenbe keriilve mestercukrisz vizsgit tett, végill pedig egy széles krben ismert cukraszdaban j6l fizetett irényit6i allist szerzett. A kényszergondolatok gyakorlatilag eltiintek. A négy évvel késGbbi utinkOvetés azt mutatta, hogy a terdpiat k6zvetlenil kivetd viltozasok fennmaradtak, s6t, szocidlisan még tovabb is fejl6détt, cegyéni és szakmai életében egyardnt. Osszefoglalva, mondhatunk valamit a szimboldréma alapszintjének indiké- cidirél (lasd a prognosztikai kritériumokat a XV. fejezetben). Az alapszint mir kevésbé edukilt egyéneknél is hatékony, akiknél van egy ,karakterpin- él”, 6s a pszichoszomatikus szindréméval jelentkezé Klienseknél is. Fokoza- tosan megnyithatja eléttik a képek tudattalan viligat és a hozzijuk kapesolt érzelmeket. Bizonyos hisztérids személyiségstruktirak is kedvez6en reagl- nak, Szintén elényés, ha a tiinetek hdrom évnél nem régebbiek. Masfeldl, a karakterneurézis-esetek prognézisa kedvez6tlen. t Il. Az alapelv Vessiink egy pillantist arra, mit tesz a szimboldrama az alapszinten; ezzel kivénom elmagyardzni az alapelvet. Ezutin illusztrélom a médszertani részle- teket. Milyen pszichologiai elv szerint miikédik a szimboldrima? Frank svajei idegeySgyasz és pszichoterapeuta a 20. szizad eleji években végzett egy nagyon egyszert kisérletet (Kényve 1914-ben jelent meg), amely- b8l kiderilt, hogy az emberi pszichében spontin késztetés van énmagat a vi- zuilis fantazidban, azaz. képekben megieleniteni. Ugyanezt talalta valamivel koribban kisérletciben Silberer (1909) is, a maga koraban neves kutatd. Vé- gill is ezek az el6futérok mar bemutattik, hogyan fedi fel a psziché, bizonyos mértékig Snként, a médszeriinkben uralkod6 elvet. Ha egy egészséges, vagy még inkabb egy neurotikus személy fekszik a divanyon, relaxilt, miné! ella- zultabb Allapotban, csukott szemmel, és egyszertien dtadja magat a teljes passzivitisnak, semmit nem akarva és varva, és tiirelemmel engediink neki ebben az dillapotban 10-30 percet, hamarosan, eldbb-ut6bb, a szemiink lattira valami nagyon specials trténik, Nyugtalannd valik. A szemhéjai rebegnek; a karokban, és olykor a labakban is révid, koordindlatlan ringasok figyelhet6k meg. Végill tfordul az egyik oldalarél a mésikra. Ett6l a motoros nyugtalan- sAgt6l fliggetleniil azonban arrél szamolhat be, hogy egy kill6nds, spontin vi- zuilis szeénét érzékel a szeme eldtt. Ezek lehetnek absztrakt mintik, elsire ta- lin csak nagyon finom alakzatok, mint példaul kicsi gombak, palcikik, kirdk, amelyek esetleg fokozatosan mértani figurakka dllnak dssze. A beszimol6k szerint gyakran fekete-fehéren jelennek meg, késdbb esetleg szinesen. JAH, Schultz.(1979) kiiléndsen érzékletesen és pontosan irta le ezeket a t5~ kéletesen begyakorolt autogén tréning sordn, mint a mély relaxdciés fazisba bevezeté vizuilis manifesztacidkat, Fontos tudnunk, hogy ezek a spontin vi- ‘auilis jelenségek, a képzelédés’ értelmében még az olyan rendszeres és hosz- * Tisatizzuk a fogalmakat. Kozismert, hogy az ember meg tud jeleniteni vizudis tartal- ‘makat magénak. Ezek azonban tipikus alakjukban halvnyak, kinnyen eltinnck, a megiar- tsuk szindékos enbfeszitést igényel. Amikor azonban a személy enyhén médosult tudatél- lapotban van, az imaginal a latvinyt szingazdagon, plasztikusan, térben hozza. Ez auto- ‘ném folyamat, szindékosan nem befolyésollat6, 3 kép sponta jelenik meg az ember Iit6te- rében 65 fejlbdik tovibb. Ezt nevezzik katatim képnek, amit a tovibbiakban az. imagi- nilis", ,épélmény” fogalméval szinonimaként hasznélunk.16 I. Azalapelv szas gyakorlis nélkil is felbukkannak, mint amilyen az autogén tréning. A fo- lyamat képes fenntartani Snmagat. A kezdeti elvont formak teljessé valhatnak & tovabbi jelenetek fejlddnek a képek téredékeibél. A teljes képek vagy aré- szeik szinesednek, ami talén kezdetben még jelentés nélkiilinek tiinik, azutin fokozatosan jelenetszerti imaginativ sorozatté formalédik. Az alanyok fogé- konysiga szcrint ezek a szeénak végil ragyog6 szinekben jelennek meg. Gro- teszk, dlomszerti alakzatokka tudnak erdsSdni, végil pedig élénkké és élévé, ‘igyhogy még a legfinomabb részletek is megkiilinbztethetOk. Mas sz6val, a vizuilis imagindcidkbol kompletten kiformalédott végs6 jelenet jelenik meg, akliens szeme elétt. Legiobb formajéban ez a pszichés aktus észlelésként jelentkezik, vagy ahogyan gyakran nevezik, ,bels6 vizidként”. Am a kliens sosem felejti el, hogy amit lt, az nem valés jelenség. Ebben a vonatkozisban a leirt folyamat szemben all az élommal vagy a hallucinacidval. Mindkét ut6bbi jelenségnél a kritikus hozzdallas dltaldban felfiggesztddik, és az érintettek ezeket valos ‘eseményeknek vélik. Az imaginativ észlelések egyfel6l tigy jelennek meg, mint egy ~ a kliensek kifejezésével — ,bels6 mozi”. Semennyi vagy esekély bevonédissal a képek énidegenként vonulnak a bels6 litésnak ezen a vasznén. Mindazonaital az ellentéte is el6fordul. A relaxilt és befogad6 aillapotban, amelyik fokozatosan lesz automatikus (Iisd lentebb), a személy nyilvinval6 érzelmi bevonédist jelez. A szcéndhoz illeszked6 hangulatok és érzelmek keltédnek fel, aki vidimség példéul egy virdgos mez6 litvényandl, elmélyii- 1és és nyugalom egy naplementekor, vagy nyugtalanség vagy szorongis, ami- kor kellemetlen tajak vagy fantasztikus figurak bukkannak felszinre, Happich (1932) és Heiss (1956) nyomén a tudati szintnek és az élménynek erre a fent leirt egyiittillaséra, mint imaginativ tudatossdgra hivatkozunk. Kordbban az az elképzelés dominilt, hogy ez a tudati kategoria csak bizo- nyos személyck szimra érhet6 el knnyedén, mégpedig az dgynevezett cidetikusoknak (azaz, vizuilis képzelettel megéldott egyéneknek). Azonban a tb évtizedes munka a KIP-médszerrel megmutatta, hogy ¢z az imaginativ tudatossaig az emberek tilnyomé részéné! kialakithat6, gyakorlatilag minden- inél. Spontin eléfordulisukkor ezeket a jelenségeket ,,alvasképekként” is- erik, amelyek sok embernél jellegzetesen pontosan az elalvéskor bukkan- nak fel A teljesen kifejlédétt imaginalas: érzelmileg hangsiilyos (katatim) képél- mény. Killénleges mindsége a szinességében, plasztikusségaban és érzelmi hhatasdban van, szemben az egyszerii képzetettel, amit— miiltbeli jelenctekre emlékezve — kézdnségesen barmikor megtapasztalhatunk. Mindenki kény- II, Az alapelv I7 nyen igazolhatja, hogy ezek az egyszerti képzeleti produktumok altalaban s- padiak, szintelenck és sokkal felszinesebb hatdstiak. A katatim képek szokat- lan vonisa, hogy teljes, kifejlett alakjukban mar nem engedelmeskednek az akaratnak. Eppen ellenkezbleg, fiiggetlen, autoném belsé lefolyast kévetnek. :zt a lefolydst tudattalan impulzusokkal magyarazhatjuk (lasd lentebb): ezek vezetik az imaginilist. Ext a tiinettani elkiilinitést, ami fSként didaktikai, gyakran félreértik. A gyakorlatban sokszor talalunk koztes fizisokat, a tiszta képzelet és a teljesen kifejezett katatim kép kézdtt. Azonban a kétes vizudlis tartalmak is egyértel- mien hatékonyak; a laikusok ezekre a kevéssé szines, egészen dtmeneti, ne- hezen megtarthaté képekre is, mint ,.étomésra” hivatkoznak. Mis széval, még ha az érintett nem katatim képeket ,Lit” a sz szoros értelmében, instrual- hat6 az ,imagindlis” megjelenésére és dszt@ndzhet6 arra, hogy egészen pon- tosan figyelje meg, frja le ezeket. Legijabb megfigyeléseink szerint még az egészen spadt képek is, amelyek nyitott szemek mellettjelennek meg, mind- addig terdpiésan hatékonyak, ameddig bels6 figyelemmel kévethet6k. ‘Természetesen az ember nem tagadhatja, hogy van egy esoport, gyakran niivészileg érzékenyek vagy mésként vizualisan tehetségesek, akik minden- napos élményként szimolnak be hatérozott imagindlsrél. Masfelél meg van- nak erdsen racionilis elmével rendetkezdk, akik nem képesck érzelmileg regredidlni. A szkizoid személyiséglicknek szintén nagy nehézséget okoz az imaginativ tudatossag. Veleményem szerint azonban nines ebben tiszta tipo- ogia—legalabbis nem bizonyithatd, Azok a kériilmények, amelyck kizitt az imaginativ élmény elmarad vagy elégtelen, sokfélék & gyakran az adott sze- mély nagyon egyéni szempontjait6l fiiggenck. Gyakran fontos szerepet kap- nak itt a terapeuta iranti személyes érzések. Jellemzéen az imaginativ képek a legjobban egy fogekony, tapasztalt terapeuta jelenlétében fejlodnek. Ezt a vo- nalat folytatva, olyan kilGnleges technikakat dolgoztam ki, amelyck el6segi- likakatatim képek kifejlesztését. Ezekre a KIP-technika leirasindl visszatérek. Az autondm, szabadon fejl6dé bels6 képek megjelenése elvileg mar na- gyon régéta ismert a pszichoteripidban, Mar Anna O. esete, akit Breuer é Freud irt le (1895), meglepé betekintést nyijtott egy hisztériés n6 vizwilis ‘éndiba. Hosszi imagindlisokr6l sz4molt be, spontin jelentkez6 hipnoid, ‘lomszerti allapotban; ezeket az 6 ,maganszinhazaként” emlitette. Minden déluténi Glésen Breuemél a transzban beszimolt ezekrdl, aki képzett ideg- gyégyaiszként minden alkalommal kifejezetten részletezé figyelemmel fog- lalkozott ezekkel — és igy serkentette a tovébbi folyamatot. Maga Freud, aki sok éven at a hipnézis haszndlata helyett a kliens homlokéra kifejtett enyhe18. Az alapelv. nyoméssal keltett vizualis jelenségeket, nemesak precizen leirta, hanem dssze is gydjttte a kliens kézvetlen tarsitésait azokrOl, amig a képek megint eltiin- tek. Azonban nyilvanvaléan nem ismerte fel a lehet6séget az imaginalés fel- hasmndlaséra a pszichoterdpidban, és késObb az éjszakai élmok tanulményozi- sa felé fordult. Am ismerte az imaginacié néhany fontos jellemz6jét, és le is ita ezeket (Breuer és Freud, 1895). Mar emlitettem Franket, aki 1914-es kényvében beszdmolt a ,katartikus médszerrdl”, ami a Breuer-féle lereagalason alapult. Kretschmer dtvette ezt ‘az elképzelést, a ,filmszalag-gondolkodas” nevet adva neki. Ezt kovetéen mar ismételten taldlunk besz4mol6kat itt-ott a szakirodalomban; a szerzbk tébbnyire egymastél fliggetleniil fedezték fel ezeket a jelenségeket. Atfogé ‘vizsgalatok azonban nem torténtek. Az egyetlen kivétel egy francia mémdk, Desoille (1945), aki nagyon pragmatikusan kezelte a képélményt és annak te- rapids felhaszndlhatosdgat. Munkéjér6l meglehetsen kés6n szereztem tudo- mist. Tovabbi részletekre a KIP elifutérairél ebben a kbnyvben nem térek ki. A Katatim képek megfelelé kategorizéldsahoz talén fontos hangsiilyozni, hogy szorosan kapesolédnak a pszichidtriai terminolégia hipnag6g létomésaival, vagy részben azonosak is azokkal. ‘Nem tudunk atsiklani azon tény f0ldtt, hogy amikor esukott szem mellett imaginativ szeéndk jelennek meg, a személy megvaltozott tudatillapotban van, Bar az orienticié (helyre, idére stb.) teljesen megtartott, az aktiv éber tu- dati szint kissé sillyed. Majdnem teljesen hasonlit ez az allapot az elalvsra, ‘amelyben a mér emlitett alvasképek jelenhetnck meg. A legtdbben ismerik, amit ez alatt értiink: egy killénés kiiszb-allapotot éberség és alvis kézitt; bi- zonyos személyek ezt képesek egészen hosszan fenntartani, Jellemzien ezek a vizualis jelenségek hipnézisban is felidézhetok, vala- mint abban az enyhén hipnoid dllapotban is, amit az autogén tréning kelt. A KIP-et érinté legijabb vizsgilatok mindazondital azt mutatjék, hogy semmi esetre sem sziikséges erds tudatmédosulést kelteni a katatim képélmény meg- jelenésthez. Még az egyszerti kérés is, a kényelmesen iil6 Klienshez, hogy képzeljen el egy adott motivumot, teljesen hatérozott katatim képekhez vezet- het. Lathatéan széles a skala, a bels6 figyelemmel kisért vizualis imaginaciok spontin megjelenését6l a kifejezett hipnozisig, illetve az autogén tréningben cléthetd énhipnézisig. Korébban azt hittik, hogy alapvetéen fontos a megfe- Tel6 beavatkozés a KiP-hez. Ma mar tudjuk, hogy a két Allapot, az élénk imagindlis és a médosult tudatallapot szorosan korrelél egyméssal. Az imagi- II, Az alapelv 19 néldsra felhivé egyszeri instrukci6 képes fokozatosan csbkkenteni az ébersé- get, ami viszont elmélyiti a képzeletet; a kett6 egymast erd vonhaté az a kovetkeztetés, hogy a szimboldréma jelenlegi technikaja lénye- gesen egyszeriibb, mint az elsdre latszik, és a jelentés tudatmédosulis egyal- talin nem feltétlen kévetelmény. Mindazoniltal fontosabbnak talélom sz4munkra, hogy j6l mej {ink a katatim képek viligaval. A kOlt6i bizonyitékok, egészen az. antik korig, ‘okféle betckintést nyijthatnak. A fiatal Goethe frja (miutén utoljéra litta lerict, és ellovagolt Sesenheimbal): Nem a testi szemeim eldtt, dea kép- zeletemben léttam magamat Iohaton, egy olyan ruhdzatban, amilyen sosem volt rajtam; esuka-kék, egy kevés arannyal. Amint felkeltettem magamat eb- bal az dlombél, az alak teljesen eltdint. Ennek a kiildnds viziénak a pillanatai ban valamilyen sajétos komfortot éreztem.” Kézelebb a mahoz, egy kiildnleges francia nyelvi k6lt6nél, Henri Micheaux-nél taléltam hasontot. O a sajét bels6 at ira le: esukott szemmel élvezetes dolgokat képes felidézni, példéul te- vvén belovagol egy varosba, megijesztve az ott lakbkat. Vagy: boldogan figyel cay esilliml6an szines békat, amint kimaszik egy pocsolyabol. 1. Riedel (1974) kiilindsen éndekes dsszeaillitist kbzdlt a szépirodalomban fellethetS képélmény-vonatkozAsokrol. Jellemz6nek tinik, hogy a kOltSk és itdk sokkal meghittebb viszonyban vannak a katatim képek viligaval, mint az itlagemberek. Forditva pedig azt Litjuk, hogy a terdpia haladdsaval a pacien- seink katatim imaginativ produkciéi egyre kreativabb és meglepden lelemé- nyes, gyakran artisztikus formakat dltenek, akér a bizarr tartalmak, akér a nyelvi megfogalmazas okén. Nemesak az irodalmi bizonyitékok érdekesek, hanem a katatim képek jel- lemz6i is: a szinek élénksége, elevensége, dntdrvényi, olykor még az érintett személy akarataval szemben is megnyilvanulé figgctlen folyama, és a gyak- ran intenziv érzelmi bevonédis, a tartalomnak megfeleléen. Itt, és éppiigy a KIP-ben a terdpids célokért a bevont személy majdnem mindig képes tigy mo- ogni, mint egy konkrét téjban. Cselekszik, vindorol és utazik, emberekkel talalkozik, esaknem tigy miikédik, mint a valéségban; mondhatjuk, egy miso- dik reaitisban léezik, Masfel, indérmesékbdl, mondikbs1, mitoszokb6l — és természetesen az almainkbol — ismert fantasztikus képzidmények is fel- bukkanhatnak. Rendszerint azonban a katatim élmények fantasztikus elemei nem annyira hatdrozottak, mint amennyire a laikus vind. ‘A mentilis képek spontan kidolgozséban elnyben részesitjik a tajképe- ket. Erre a spontin kibomlé képzelt tajképre mint ,katatim panorimiéra” hi- vatkozunk, amely minden irinyban bebarangolhat6. Mint litni fogjal20 I, Az alapelv panorima komoly diagnosztikai értékii, és gyorsan j6 dttekintést enged a tera- peuténak a pacienst domindlé konfliktusokr6l. 7 Ebben az ésszefliggésben egyre inkabb kikivnkozik a kérdés: milyen je- lentdséget tulajdonithatunk ezeknek a katatim-imaginativ élményeknek. Bar- ki, aki partatlanul részese lesz az imaginacidk viligdnak, gyakran el6szbrre absurd és fantasztikus képzelgéscknek itéli, amiknek alig lehet barmi kézike ‘hozz4 — kiléndsen, ha hajlamos bels6 pszichés inditékai tagadaséra, Eleinte még aza bels6, érzelmi bevonédis is hidnyzik, ami késdbb a szeéndkat annyi- ra jellemzi, megmutatva, mennyire az énbsl erednek. Ez az utalis kifejezet- tebbé és nyilvanvalébba vilik, amikor elbb-utobb a katatim tartalom sok esetben szinte automatikusan dekédol6dik. Ez t6rténhet gy, hogy a kép szub- |jektiv jelentésébdl tamadé gondolat szinte ,fejbe iti” az illetét, vagy amikor egy kép félreismerhetetlen utalassé fejl6dik; vagy amikor egy figuriban kéze~ Ii hozaatartoz6jat ismeri fel. A pszichoanalizis korai éveiben Silberer (1912) mutatta ki, hogy az imagindls az autoszimbolizmus torvényének engedel- meskedik.” ‘Azalibbi példa egy fiatal orvosndt6l viligosan megmutatja—és ez fontosa szimboldrima bérmilyen megértéséhez -, hogy a psziché adott, a kliens szé- ‘mira nem tudatos, és tudatosan nem is kénnyen hozzéférhet6 szintje képek- ben fejezi ki magat. ‘A doktomé a kérhazi osztélyra az éjszaka folyamin felvett egy beteget, Gletveszélyes keringési Ssszeombis miatt. Mikézben a hordagy eldtt allt, dontenie Kellett, hogyan kezelje a vészhelyzetet. Lézasan gondolkodott a kiildnféle diagndzisokrél és arrdl, mit tegyen elsSnek. A jobb dsszpontosi- tas érdekében néhiny masodperere behunyta a szemét. A felelésség keltet- te feszilt éllapotban egy tajkép jelent meg eldtte: a vidékre hirtelen nagy dradas tort. A viz egyre magasabbra emelkedett, a helyzet aggas716 volt. Blontdtte a réteket, majd végiil minden eltiint a vizben, hazak, fik stb. ‘Utdbb meglepédatt ezen a villanasszerti képzetén. A jelentése jl kifejezte belsé izgatottsdgét, amit voltaképpen tudatosan alig érzett, mert kézben egy pillanatig sem hitte, hogy nem tudja higgadtan megoldani az eset keze- 1ését. Miutdn a kliens dllapota javult, az orvosné megint behunytaa szemét, és majdnem dsztndsen ,magaba nézett”, mintegy ellenprobaként. Ismét egy hasonlé eldrasztott tj jelent meg, azonban a viz leapadt, és a napsiités- * Természetesen itt csak az imaginicié mélypszichol6giai vonatkozésira utalok. Tovab- ‘bi meghatirozik is tulajdonithatok neki, példiul amikor a képélményt az alkot6 folyamat szolgilatéra alkalmazzik,Silberer szerint az clalvis-kiiszabneél megielené autoszimbolikus ‘magindlis az érelmi élettudatialan és tudatel6tes terletciben gyBkerezik. II. Az alapely 21 ben a téjban nagy ragyogé mezbk tiintek eld. Egy friss z6ld fasorral szegé- lyezett it vitt keresztil ezen a vidém, baritsdgos, és megnyugtat6 tajon lit a Silberer dltal leirt elalvés-kiiszSbii autoszimbolika latvanyosan érthet6 leszaz éber dllapotban. Meg kell jegyezni, hogy a kolléga kétségteleniil vizu- alisan az dtlagot meghaladéan érzékeny volt, és tehetségesen festegetett. Nem kell sokat tudni a szimbélumokrél, hogy kimondjuk: az. eldrasztott taj képe a sajét bels6 izgalmaval pérhuzamosan valtozott. Amint az imaginativ tapaszta- latban gyakori, a kép vildgos allegéridt k6z6l (cldraszt6 viz-szétiradé bels6 izgalom). Ugyanakkor felismerjtik, hogy az orvosné tudatos, kifelé irinyul6 mik@dése erdsen ellentétes az.6 érzelmi dllapotaval, ami messze nem tudatos. Ezt litsz6lag mélyen elnyomta, és esak az imaginativ élmény, amely ebben az esetben, a kedvez6 Kariilmények kézStt spontin feltért, bizonyitotta az erds belsé nyugtalanségot, A neurotikus klienseink gyakran drasztikusabban ta- pasztaljak meg ezt. int mar irtam, mindebbél viligos, hogy a szimboldrima az egyén bels6 forrasaiban megtalalhatd természetes kapacitésokra és funkcidkra épiil. A psziché imaginativ dndbrizoldsdnak alapelvére timaszkodva a kezdeti fel- adat a képélmény fejlesztésében az, hogy fel kelletttimni az affektiv képanyag dinamikai hatterét és sokféle, diverz Ichetdségeit, és ezeket metodikailag hasznossé tenni a teripia szdmara, Erthetéen a katatim képektdl az élmokig sak egy rvid Iépés van. A spontin filmszalag-gondolkodasra utalva Kretsch- ‘mer (1922) részletesen kimutatta, hogy az dlom elvei, ahogyan azt Freud eld- saér felvazolta, visszatémek a vizuslis imagindcidban. A képekben megtalél- juk az eltolas és a sirités kategoridit. Latjuk példéul, hogy a személy szimara 4 valosigban létez6 affektus eltol6dik az imaginativ szintre. A mar emlitett fantasztikus jelenésckben emberi formak és Allatalakok kondenzalédasét is megtalaljuk. Példéul valaki egy teknésbékat imagindlt, ‘mint nagy nehezen valamilyen lyukbél igyekezett kifelé. Am a feje és a sze- cgyszerre emberivé viltoztak; majd rajétt, hogy azok az apjaé, ahogyan még kisgyerekként ismerte, Egy masik jelenetben egy diskot Litot kilépni az erd8bél: az alak tartisa és jérdsa a pciens autoriter apjara itott. Azilmokkal val6 kapesolat is felfedezhet6, és dltaldban a freudi elsddleges folyamatra utalé jegyek, fSként aban, ahogyan az imagindlé az iddvel banik. J6v6, jelen és mailt egybeolvad, mondhatni, ezt mind aktualis jelenként él at a Miens. Felffiggesztédnek a logikai ellentmondasok. A szimboldréméban min- den ilyen jelenség Iehetséges: az ember képes repiilni, nagy tavolsigokat it~ ugrani, eltinni a levegdben, alakokat egybeolvasztani, és igy tovabb.2 I, Az alapelv A képzeleti folyamatok megértéséhez.fontos tudni, hogy az. imaginativ tar- talom folytonosan valtozhat. Igen nyilvanval6 példaja ennek az a fiatal kollé- ga, aki a bels® izgatottsdga fokoz6disét a taj eldrasztsaként imaginalta, Miu- tan ez elenyészett, a vidék ismét tavaszias frissességben és tisztasighan tiin-

Potrebbero piacerti anche

• Bill Warner - Szíra - Mohamed Élete PDF Teljes E-Könyv

  

  Documento49 pagine

  Bill Warner - Szíra - Mohamed Élete PDF Teljes E-Könyv

  TudatosIgazsag

  100% (1)
• Bill Warner - Hadísz - Mohamed Hagyománya PDF Teljes E-Könyv

  

  Documento59 pagine

  Bill Warner - Hadísz - Mohamed Hagyománya PDF Teljes E-Könyv

  TudatosIgazsag

  100% (1)
• Daubner Béla - Asszertív Viselkedés Összefoglaló

  

  Documento17 pagine

  Daubner Béla - Asszertív Viselkedés Összefoglaló

  TudatosIgazsag

  100% (4)
• • Riviste
  • Podcast
  • Spartito
• Bill Warner - Saría Törvény Nem-Muzulmánoknak PDF Teljes E-Könyv

  

  Documento40 pagine

  Bill Warner - Saría Törvény Nem-Muzulmánoknak PDF Teljes E-Könyv

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Bill Warner - Az Iszlám Alapjai PDF Teljes E-Könyv

  

  Documento40 pagine

  Bill Warner - Az Iszlám Alapjai PDF Teljes E-Könyv

  TudatosIgazsag

  100% (1)
• Daubner - Emberlét - Pszichopatológia 34 Oldal

  

  Documento34 pagine

  Daubner - Emberlét - Pszichopatológia 34 Oldal

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner Béla - A Tudattalan Nehezen Járható Ösvényén I. Kötet Word

  

  Documento219 pagine

  Daubner Béla - A Tudattalan Nehezen Járható Ösvényén I. Kötet Word

  TudatosIgazsag

  100% (1)
• Daubner - Emberlét - Életesemények 35 Oldal

  

  Documento35 pagine

  Daubner - Emberlét - Életesemények 35 Oldal

  TudatosIgazsag

  100% (1)
• Daubner Béla - A Tudattalan Nehezen Járható Ösvényén I. Kötet PDF

  

  Documento241 pagine

  Daubner Béla - A Tudattalan Nehezen Járható Ösvényén I. Kötet PDF

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét - Pszichoanalízis 16 Oldal

  

  Documento16 pagine

  Daubner - Emberlét - Pszichoanalízis 16 Oldal

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét Pszichopatológia Spektruma Ken Wilber 25 Oldal

  

  Documento24 pagine

  Daubner - Emberlét Pszichopatológia Spektruma Ken Wilber 25 Oldal

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét - Jungi Pszichoterápia Előadásvázlat

  

  Documento8 pagine

  Daubner - Emberlét - Jungi Pszichoterápia Előadásvázlat

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét - Fejlődéselmélet - Otto Kernberg, Kohut, Fónagy

  

  Documento6 pagine

  Daubner - Emberlét - Fejlődéselmélet - Otto Kernberg, Kohut, Fónagy

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét - Jung

  

  Documento8 pagine

  Daubner - Emberlét - Jung

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Emberlét - Az Ember Lelki Születése

  

  Documento5 pagine

  Daubner - Emberlét - Az Ember Lelki Születése

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner - Az Elme Funkciói Ábra

  

  Documento1 pagina

  Daubner - Az Elme Funkciói Ábra

  TudatosIgazsag

  Nessuna valutazione finora
• Daubner Béla - Integratív Pszichoterápia És Integratív Hipnoterápia Teljes PDF E-Könyv

  

  Documento192 pagine

  Daubner Béla - Integratív Pszichoterápia És Integratív Hipnoterápia Teljes PDF E-Könyv

  TudatosIgazsag

  100% (6)
• Theta Healing Haladó Tanfolyami Anyag PDF

  

  Documento85 pagine

  Theta Healing Haladó Tanfolyami Anyag PDF

  TudatosIgazsag

  100% (6)
• Prakash - A Lusta Ember Útikalauza A Megvilágosodáshoz

  

  Documento37 pagine

  Prakash - A Lusta Ember Útikalauza A Megvilágosodáshoz

  TudatosIgazsag

  100% (2)
• Theta Healing Kezdő Tanfolyami Anyag PDF

  

  Documento82 pagine

  Theta Healing Kezdő Tanfolyami Anyag PDF

  TudatosIgazsag

  100% (9)