Documenti di Didattica
Documenti di Professioni
Documenti di Cultura
AZ ÉLET
Az élet ünnep
Mindannyian teljesek vagyunk. Az élet művészete az, hogy megtanuljuk,
hogyan legyünk boldogok. A boldogság az, ami a nap végén számít. Minden
más az élet része, jönnek és mennek az események, semmi sem tart örökké,
minden időszakos, ideiglenesen van csak, de az igazi önvalónk halhatatlan.
Tehát miért lennénk bánatosak, miért éreznénk fájdalmat, miért van ben-
nünk szenvedés amiatt, ami nem is mi vagyunk? Nagyon fontos erre emlé-
keztetnünk magunkat. Ébredjünk fel, emlékezzünk, induljunk el!
Az élet ünneplés, és nincs semmi okunk arra, hogy ne ünnepeljünk éle-
tünk minden percében, minden napján. Tanuljunk meg ünnepelni, bárhol
is vagyunk, akár a munkahelyen, akár otthon: ünnepeljünk! Az élet arra vár,
hogy a lehető legteljesebben éljük. A kis dolgok ne zavarjanak meg minket,
a magasabb énünk uralkodjon rajtunk. Emlékezzünk arra, hogy az elménk
minden kicsinyességén túl vagyunk. Ha birtokoljuk életünkben az összes po-
zitív tulajdonságot, akkor élvezni fogjuk annak minden percét, semmi nem
tud minket megzavarni, semmi nem tud minket feldühíteni, semmi nem tud
egyensúlyunkból kibillenteni. Így haladunk előre.
A haladás rajtunk múlik. Mint egy álom: álmodhatunk. Ha nem tudunk
éjszaka álmodni, ne bánkódjunk, álmodjunk nappal! Mindig szép dolog
álmodni, ez bennünk van, senki nem tudja elvenni tőlünk a lehetőségét.
Ha elkezdünk álmodozni az élet szép dolgairól, az életen túli szép dolgokról,
akkor az álom valósággá válik, és ebben az álomban hinnünk kell.
10
Az élet kaland
Az élet önmagában komoly tréning számunkra. Nem kell kitenni magun-
kat olyanfajta tréningeknek, mint amilyeneken egy jóginak kell átmennie.
Az intenzív dolgok csak pár ember számára szükségesek a megfelelő cél eléré-
séhez.
Az élet gyakorlás, önmagunk fegyelmezése. Az összes vágy olyan, mint
a vadállatok, és az egész világ olyan, mint egy óceán, tele veszélyes állatok-
kal. Mindenféle baj nélkül kell keresztüljutnunk ezeken úgy, hogy az elmén-
ket semmi ne zavarja meg, érzelmeink stabilak maradjanak, és mindig lás-
suk a célunkat. Ez az élet nagy kalandja. Mindannyian ezen az úton járunk.
A Teremtő figyel. Figyel minket, hogyan oldjuk meg a problémáinkat egymás
között.
Az élet menedzselése
Még soha nem láttunk olyan utat, amelyik csak egyenesen vezetett volna.
Az ember akkor ügyes sofőr, ha tud előre menni és hátra menni, kanyarodni.
Egyenesen menni persze nem nehéz, akkor van csak probléma, amikor jön-
nek a kanyarok. Az élet sem egyenes, sok csavar és kanyar van benne. Hogyan
tudjuk magunkat minden helyzetben irányítani? Az az ügyes életvezetés, ami-
kor az ember a kanyarokat is tudja kezelni. Meg kell tanulnunk ezt, mert tel-
jes életet kell élnünk, nem csak annak egy részét. Ha az ember tudja, hogyan
kezelje az életét, akkor már nincs probléma.
Hogyan igazgassuk életünket, érzelmeinket, elménket, gondolatainkat?
11
Az élet kérdése
A kulcsot, az élet kérdését és az arra adott választ kell megtalálnunk. Hogyan
találjuk meg? Nézegetünk, keresgélünk, az egész világ keresgél. Minden nap
keresünk, minden órában keresünk. És a keresés, a megfigyelés révén fejlő-
dünk. Mihelyt megtaláltunk valamit: felvilágosodtunk. Mi történik? - Ez a
nagy kérdés; mi a vég, a legvégső, amire várunk? Mi lesz, mi lehet belőlünk,
hol lesz az a vég? Mi lesz a közös végcélunk? Egyfolytában ez történik, ez a
folyamat zajlik, akár tudunk, akár nem tudunk róla.
Belátás
Az ember hozzáállása meg tudja változtatni az életminőségét. Ha az ember
mindig belátó lenne, akkor nem lenne a világon gond. A belátás azt jelenti,
hogy a helyzetnek megfelelően kell gondolkodni. Nem kell különösen kirívó-
nak lenni, csak megfelelni. Például, ha van valami problémája az embernek,
és elmondja másoknak, akkor azt megértenék, és így nem lenne gondja az
embereknek. A probléma az, ha a másik nem érti meg a mi szempontunkat.
12
ÉLVEZNI AZ ÉLETET
Sokan úgy gondolják, hogy fiatalon az embernek az életet kell élveznie, kocs-
mába, discóba menni, táncolni, és amikor öregszik, akkor ráér elkezdeni a
szellemiekkel foglalkozni.
Egy magaslény azt mondta: „Uram, hogyan tudnék rád gondolni, ha egy-
folytában halogatom, hogy rád gondoljak, és hogyan tudnék rád gondolni,
ha az elmém zavart, nem látok, nem hallok, nem tudok gondolkodni, akkor
hogyan tudnék pont rád gondolni.”
Ha a spiritualitás nem válik részünkké, akkor soha nem fog. Ha úgy gon-
dolkodunk, hogy egy nap majd fogunk a spiritualitással foglalkozni, akkor
az a nap soha nem jön el. Most rögtön el kell kezdenünk, itt és most el kell
kezdeni a tapasztalást. Talán azt gondoljuk, ha követjük a szellemiséget, azzal
visszautasítjuk a többi örömöt? Éppen fordítva van: nem vesszük észre, hogy
mennyi minden hiányzik a számunkra, ha nem foglalkozunk a spiritualitással.
13
Élvezetek
Ha élvezni akarjuk az evést, akkor megrágjuk az ételt. Az az igazi evés, amikor
az ember az evés minden elemét tudja élvezni. Ha kifinomult teafogyasztók
vagyunk, és megkínálnak minket, akkor tudni fogjuk, hogy az a tea karda-
mont, szegfűszeget, gyömbért, borsot, édesköményt és még más elemeket
tartalmaz. Mindent meg tudunk különböztetni. Ha nem vagyunk igazi tea-
ivók, akkor összekeveredik minden, öt perc alatt eltűnik bennünk a tea, és
nem értékeljük igazából.
Az alkoholt fogyasztók többsége élvezi ezt a világi élvezetet, nem csak
benyakalják az italt, hanem ízlelgetik, kiélvezik a hatását. Persze, aki szeret
inni, az szereti a társaságot is hozzá. Bár nagyon alacsony szintű élvezet, de
a nagyivóktól, alkoholistáktól sokat lehet tanulnunk. A pozitív aspektusaik:
ahogy az anyagban tudnak létezni, mégis mennyire szabadnak érzik magukat,
kinyitják önmagukat, és nagyon őszintévé válnak. Ha ezekkel a tulajdonsá-
gokkal mi is bírnánk anélkül, hogy részegek lennénk, az nagyon jó lenne.
14
BOLDOGSÁG ÉS BOLDOGTALANSÁG
Nincs időhöz kötve
A boldogság bármikor bekövetkezhet, nincs időhöz kötve. Lehet reggel, nap-
közben, délután, este, éjszaka, éjfélkor is boldognak lenni, és lehet egy éjjeli
felébredéskor is. Hasonlóképpen: a boldogtalanság is a mi kezünkben van,
bármikor lehetünk boldogtalanok. Meglepően gyorsan boldogtalanná tudunk
válni csak azzal, hogy valamire gondolunk, valakire emlékezünk, eszünkbe jut
egy esemény, egy alkalom, egy múltbéli gondolat. Sok alkalmunk van arra,
hogy boldogtalanok legyünk, de ugyanígy a boldogság elérésére is rengeteg
lehetőségünk van. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, nincs másra szükségünk,
csak az elménkre. Minden más elem a boldogsághoz csak kiegészítő eszköz,
de végül is mi magunk vagyunk azok, akik boldognak vagy boldogtalannak
érezzük magunkat. Amik ma vagyunk, az a múltunk eredménye, a végtermék
vagyunk. Akár boldognak, akár boldogtalannak érezzük magunkat most,
ez a múltunk terméke.
15
Vegyük észre
A világban rengeteg a boldogság, csak nem akarjuk meglátni, ez a probléma.
Úgy gondoljuk, mindenki boldog, csak mi nem vagyunk azok. Nevessünk,
mosolyogjunk! Egyszer egy nap legalább kell mosolyognunk, de nem a tévé
butaságain, hanem igazából kell nevetnünk, szívből jövően. Ez nagyon fon-
tos. Sok okunk van arra, hogy boldogok legyünk, léteznek külső és belső
okok, de a technikát meg kell tanulni. A meditáció lényege, hogy ráhango-
lódjunk az igazi valónkra.
Nem mondhatjuk, hogy soha nem voltunk boldogok az életben. Mind-
annyian megtapasztaltuk már a boldogságot. Mindenkinek volt ilyen pilla-
nata gyerekkortól a felnőttkorig. Visszamehetünk azokba a boldog percekbe.
De azért vigyáznunk kell, mert a boldogtalanság is ott ólálkodik körülöttünk.
Néha nem könnyű a boldogság felé vezető keskeny úton a boldogtalansá-
got elkerülni. Lehet, hogy valami jó dolog történt velünk, közvetlenül előtte
pedig valami szörnyűség. Nagyon keskeny ez a mezsgye.
Hozzuk létre
Mindig képesek vagyunk arra, hogy létrehozzuk a boldogságot, a kezünkben
van ennek lehetősége. Ezt a művészetet akár a gyerekektől is megtanulhat-
juk, ők nagyon jók benne. Még ha egyedül vannak, akkor is találnak vala-
mit, valami játékot, és boldogok. Ahogy az ember kezd felnőni, 14-15 éves
kora után elveszíti ezt a képességét. A gyerek klasszikus példája annak, hogy
önmagában, társ nélkül is képes boldog lenni. Nekünk, felnőtteknek annyi
lehetőségünk van arra, hogy alkossunk, de az elménk zavaros, és amikor létre
akarunk hozni valamit, akkor az is zavaros lesz. A fantáziánkat használva egy-
folytában létrehozhatnánk jó gondolatokat, képeket, hogy megteljünk bol-
dogsággal.
A kezünkben van mindkét lehetőség. Egyik oldalon ott a boldogság, a
másikon meg a boldogtalanság. Választhatunk, hogy melyik úton akarunk
menni. Ha körülöttünk olyan emberek vannak, akik visszahúznak minket,
akkor megízleltethetjük velük a boldogság ízét. Nem kell morognunk és
16
panaszkodunk, hogy minden rossz, hiszen van édesség is, az élet édes része.
Néha létre kell hoznunk az édeset, hogy meg tudjuk kóstolni.
Emelkedjünk fel
Minden oka megvan az embernek arra, hogy boldog legyen, de mégsem
vagyunk azok. Próbáljunk meg rájönni, miért. Az embernek örülnie kéne, elé-
gedettnek kéne lennie. De mégsem vagyunk azok. Miért? Miért nem tudunk
jó kapcsolatban lenni a párunkkal, barátainkkal, családunkkal? Oda-vissza
kell kommunikálnunk.
Miért vannak problémáink? Lehetséges, hogy ne legyenek konfliktusaink,
kételyeink, fájdalmaink, mindezt azonban nagyon nehéz megtanulnunk.
De mi is a probléma? Miért van konfliktusunk bárkivel is, mi tesz minket
lehangolttá, dühössé, miért van bűntudatunk? Az összes kérdést fel kell ten-
nünk magunknak!
Akár meg lehetne kérni valakit, hogy figyeljen minket, de nekünk magunk-
nak kell feltenni ezeket a kérdéseket, mivel, ha más mondja meg nekünk,
akkor azonnal védekezni kezdünk. A védekezési mechanizmus belénk van
építve.
Ébredjünk fel, rázzuk fel magunkat, hogy lássuk: az energia hordozói
vagyunk, a tudás hordozói és fenntartói vagyunk, és mindennek ellenére bol-
dogtalanok is. De miért?
Tanuljunk, tanuljunk és tanuljunk! Felejtsük most el azt az állapotot, ame-
lyet magunknak teremtettünk a saját előfeltevéseinkkel. Felejtsük el, aztán
tisztítsuk ki a foltot! Amit állítottunk, azt lassan romboljuk le, mert csak
akkor tudunk fejlődni, akkor tudjuk a valódi tanulást, tudást befogadni, ha
nyitottak vagyunk, és nem kötődünk feltételekhez. Amit eddig tanultunk, és
ami nem boldogságot, hanem szomorúságot, depressziót és fájdalmat oko-
zott, most felejtsük el, és így adjunk új helyet a valódi tudásnak és a valódi
énnek.
Boldogtalanság
Mennyire tudjuk az elménket becsapni, mennyire tudunk boldogtalanná
válni egy pillanat alatt? A boldogtalanság illúzió, de az elménk valódinak
fogja fel, és mi valóban szenvedni fogunk. Életünk minden kis szegletében
ott van ez, a részünk, úgy, mint az árnyék. Amikor az árnyékunkat követjük,
17
MEGELÉGEDETTSÉG
Az ember csak egy dolog révén tapasztalhat valódi megelégedettséget: ez
pedig a szellemi tudás. Az elégedettség, a szantósa a legnagyobb boldogság a
világon. Az nem érdekes, hogy milyen vagyonnal rendelkezünk, vagy mink
lehetne, az a lényeges, hogy elégedettek vagyunk-e. Ha ez nincs meg, akkor
nem tudjuk az életet élvezni, nem tudunk örülni semminek.
18
ŐSZINTESÉG
Ez a szó mindent lefed. Mert, ha az ember őszinte, akkor megvan minden.
Ha nem vagyunk őszinték, akkor semmink nincs. Ezt az egyet kell csak meg-
tanulnunk, és a többi jönni fog magától.
A mester a tanítványt az őszinteséggel kezeli.
POZITÍV GONDOLKODÁS
Gondolhatjuk azt, hogy a világban állandóan csak öldöklés, terrorizmus, baj
van, és szörnyű az egész. Mérgesek, lehangoltak leszünk emiatt. De tudunk-e
így segíteni valakinek? Ha szomorúak vagyunk, és így megyünk valahova,
akkor nem birtokoljuk a boldogságot. Csak úgy tudunk valakit boldoggá
tenni, ha mosolygunk. Csak egyetlen mosoly, amely belülről fakad, az bol-
dogságot adhat.
MEGÉRTÉS
Ha valamit megértünk, akkor már nincs mit megbocsátani. Mint egy kutya,
aki szeret nyalogatni: az embert nyalja, és az ember dühös lesz ettől. A kutyá-
nak megbocsátunk, ez az ő természete, nyalogat, nem tesz semmi rosszat,
egyszerűen ez a természete.
Ha az ember valamit a saját természetéből fakadóan tesz, azt nem kell
megbocsátani, mert a természetéből fakadóan tette. A megértés önmagában
nagyon nagy kulcs. Ha valaki nem építi fel magában a magasabb megértést,
mert még nem képes rá, akkor tőle nem várható el, hogy az övé legyen.
Meg kell értenünk, hogy ki mire képes.
Mások megértése
Ha megértjük magunkat, akkor már könnyebb megérteni a másikat. Azon-
ban nagyon nehéz megérteni magunkat, mert egyfolytában önmagunkat iga-
zoljuk, és amíg ezt tesszük, addig nem lesz bennünk megértés. Szokásunkká
válik, hogy igazat adunk magunknak, bármit teszünk, gondolunk, vagy cse-
lekszünk, azt mind-mind helyesnek tartjuk. De ha megértjük magunkat,
akkor könnyű megérteni mások tetteit is. És ha megértjük, hogy ki, miért,
mit tesz, akkor könnyebb bánni velük.
19
Ha jön egy rendőr, és kávét akar, akkor adjunk neki kávét. Nagyon egy-
szerű. A szamárnak a répa kell? Adjunk neki répát! Ha tudjuk, hogy a másik
mit akar, akkor adjuk meg neki, és ő boldog lesz. Nem nehéz valakit bol-
doggá tennünk.
JÓSÁG
Minden tettnek valami jót kellene létrehoznia. Ha a hitünk nem hoz boldog-
ságot, örömöt, akkor azt meg kell kérdőjelezni. Ha a tudás nem okoz hasz-
not, jót, akkor mire való? Valódi értelmében kellene valami jónak történnie.
Ha úgy viselkedünk, mint bárki más a világban, akkor az emberek meg-
kérdőjelezhetik a viselkedésünket. Mégis, mi jót tett velünk az, hogy egy szel-
lemi utat követünk? Ha egy spirituális tanítvány ugyanolyan, mint bármelyik
ember, ha semmi hatása nincs a tanításnak, ha nem különbözünk a többi-
ektől az élet megértése szempontjából, akkor milyen hasznunk volt ebből
az egészből? És ne úgy keressük a választ, hogy valaki különb a másiknál, a
szónak ne ebben az értelmében!
Ha nem vált valami az egész lényünkké, akkor felmerül a kérdés, hogy
milyen hasznunk van nekünk a tanításokból. Ne arra gondoljunk, hogy az
utat járva nem lettünk gazdagok, nem találtunk megfelelő partnert, nem
kaptunk jó házat, nem lettünk híresek. Ezek nem a megfelelő példák, egy-
általán nem ezek alapján kellene megítélni magunkat, hanem a boldogság,
az elégedettség szempontjából; az öröm, az egészség, a kiegyensúlyozott élet,
a tiszta elme, az érzelmek irányítása, az életünk kézbentartása szempontjá-
ból. A szellemi utat ezeknek a hosszú távú változásoknak kellene kísérniük.
Persze meglehet, hogy a guruval való hosszabb-rövidebb találkozások idején
boldogok vagyunk, ami ugyan nem baj, hiszen mindenki lehet ezekben a pil-
lanatokban boldog, de jó volna, ha nemcsak a guru közvetlen környezetében
lennénk boldogok, hanem hosszú távon is, amikor hazamegyünk, kiterjesz-
tenénk az örömöt, és azt éreznénk, hogy erősödtünk. Ez lenne a spirituális
gyakorlás igazi értelme. A hosszú távú változások nélkül a szellemi út csak
egy ideiglenes, szórakoztató érzés lesz. Soha ne keverjük össze a szórakozást a
spiritualitással.
20
MAGABIZTOSSÁG
A szépség mindig belülről jön, a belső szépség sugárzik. Amikor az ember
bizonytalan magában, akkor kezdi el magát díszítgetni. Magára aggat ezt-
azt, mert nem érzi magát biztonságban, ezzel próbál kompenzálni. Amikor
az életstílus kiegyensúlyozott, tiszta, akkor az ember nem foglalkozik azzal,
hogy is néz ki, mert tudja, hogy jól. Ha az ember tudja, hogy jól táplálkozik,
21
jól öltözik, a dolgai jól mennek, és harmóniában van önmagával, akkor nem
érzi magát bizonytalanságban, és nem kompenzál, mert nem érzi úgy, hogy
valami hibádzik. Ha az ember aggódik és bizonytalan, akkor mindez visz-
szahat az érzékeire, a szemére, a fülére, az arcára és az összes szervére. Ha az
ember békében, elégedettségben van, az is kiül az arcára.
Az ember külső dolgokkal akar kompenzálni, és nem néz le az okok
mélyére. Bár az igazi ok lehet, hogy könnyen megoldható lenne, de mi
impulzusok által és azokból értünk. Akkor impulzív az életmód, amikor sok
emberrel van kapcsolatunk, és kölcsönösen hatunk egymásra. A tudatos élet
pont ennek ellentéte: nem a pillanatnyi dolgoknak élünk, hanem tudatosan,
azaz tudatában vagyunk önmagunknak. A tudatos ember nem olyan töré-
keny, mint egy kis fűszál, amely ha a szél jobbról fúj, akkor balra sodródik,
ha balról, akkor jobbra. A tudatos ember ennél erősebb, mondhatnánk azt
is, hogy nehézsúlyúak vagyunk ebben a kérdésben, akkor mozdulunk meg,
amikor mi akarunk, és nem akkor, amikor a szél fúj.
Az lenne jó, ha az ember 60-70-80 év múlva úgy érezné, hogy megtett
mindent, amit kellett. Minden rendben van, el tud számolni az életével;
bevétel, kiadás, veszteség, gyarapodás, deficit, profit. És ha befejeztük ezt az
elszámolást, akkor elfogadjuk, és békét kötünk saját magunkkal: jól éltem,
jókat tettem, tapasztaltam, kész vagyok. Az emberi elme ekkor szabad, ha
nem ragaszkodik túlzottan sem személyekhez, sem tárgyakhoz. Ez az állapot
nagyon jó. − Az elme csendes, magunkkal békét kötöttünk, élvezni tudjuk az
életet addig, amíg élet van bennünk.
BIZALOM
Bármifajta kapcsolatban a bizalom nagyon fontos, ha nem bízunk, akkor
nem lehet igazi semmiféle kapcsolatunk. Akár szakmai, akár magánjellegű
kapcsolatról van szó: a bizalom a legalapvetőbb. Ha az ember bizonytalan,
akkor ez nagy teherré válik számára. Nagyon jó érzés, ha tudunk valakiben
bízni, és az is jó energia, ha tudjuk, hogy bíznak bennünk. Mindkét félre jó
hatást gyakorol, és jót eredményez.
BARÁTSÁG
Ha azt gondoljuk, hogy nincsenek barátaink, akkor kétségbeesünk. Ha azt
gondoljuk, hogy van barátunk, akkor ünnepelünk, mert van valaki, akire
22
Megfelelő társ
Nagyon nehéz megtalálni a kiegyensúlyozott embert, aki a másikhoz éppen
illik, akinek a társasága számunkra gyümölcsöző együttlétet jelent. Csak
abban az esetben nem lenne nehéz, ha az emberek képesek lennének fejlődni,
de ez általában nem így van. Visszatérünk hát az alapkérdéshez: hogyan tud
az ember szembenézni önmagával, hogyan tudja a saját hibáit felfedezni, és
hogyan tud azáltal fejlődni? Olyan ez, mint a gyomlálás. Ha nézzük a füvet,
23
ADNI
Ne csak befogadjunk, hanem adjunk is. Mert ha csak kapni akarunk és adni
nem, az nem természetes folyamat. Meg kell tanulnunk mind a kettőt: adni és
kapni. Nagyon sok ember csak kapni akar és adni nem. Nézzük meg a földet:
tegyünk csak bele egy magot, és hányat kapunk vissza? Egy piciny magocská-
ból egy egész fát kapunk. Megérdemlünk annyi gyümölcsöt, amennyit végül
megkapunk? És ingyen kapjuk, de vissza is kell adnunk. Ez a természet tör-
vénye. Mind a kettőnek működnie kell oda és vissza, adni és kapni. Nagyon
sok módja van az adásnak, nem pusztán egy, és rengeteg módon kapunk is.
Az életnek egyensúlyban kell lennie, ez nagyon fontos.
EGYEDIEK VAGYUNK
Mindannyian egyediek vagyunk. Sokféleképpen egyenlőség van közöttünk,
és sokféle területen különbözünk, de nem negatív értelemben. Nem arról van
szó, hogy valaki magasabb vagy alacsonyabb szinten van, hanem arról, hogy
mások vagyunk.
Másnak lenni és egyéniségnek lenni gyönyörű dolog.
Jó dolog egyéniségnek lenni és különbözni.
Gondoljuk csak el, ha minden nap csak kenyeret ehetnénk, reggel és este,
mennyire unalmas lenne. De minden alkalommal más ételnek örülünk.
Ugyanígy minden alkalommal az élet más aspektusának örülünk. A világ
változatossága gyönyörködtet.
Egyediek vagyunk, senki sem jó vagy rossz, alacsonyabb vagy magasabb
rendű. Mindenki más. Ezért nincs értelme versengeni, összehasonlítgatni.
24
25