TEMATIKUS APPERCEPCIÓS TESZT

Összeállította:

Cs dr. Eagd1 Emoke

Belso.baszoálatra

Kézirat

Pszichológ~s szakemberek számára

 .AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIÁBAN HA.8ZNÁLATOS DIÁGNOSZTIKAI
ÉS PBOGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK

l:Atesztek osztálJ'ozása és válogatásal

:Apszicbológiai vizsgálatokban alkalmazott standardizált próbá-

~ tes.zteknek nevezzÜk. A teszt olJ'
an-megterveze tt, kiprÓbált és el-
lenorzött kisérleti szituációt jelent ,amelJ'ben az adott feladatok sta-
bilak, ismételhetoek, ígJ'mérbet0vévagJ' megbatározhatóvá válik a tel-
jesítménJ'--színvonal·vagJ'a.vizsgál,tszemélS Iv.Sz.! egJ'edL, sajátos ...
reakciÓsmódja.A teszt, mint standardizált kisérleti helJ'zet azt jelen-
ti,' ho~az állandósitott vlz·sgálati eszközök alkalmazásakor teljes í-
teni igJ'ekszünk apszicbológiai ,kisérlettel sze,mben t.ámasztott követel-
ménJ'eket:

~ll olyan ingerfeltételeket teremtünk, amelyben a vizsgá.lt'lelki je-

lenség 'dönto módon ny'ilvánulhat'meg;
21 a modell helyzetben areakcfót stábil kiváltó ingerek Ifeladát'ö'kl
hívják elo;
31 a szituác ió Imérés , vizsgálati isméte lhet o, szükség szerin t ellen-
orizbeto.

FigJ'elemreméltó az a tény is,. ,hogy.a ma basználatos próbák több-

ségénél a standardizálási munka eredményeként objektivviszonJ'ításmód-
ra nyilik lehetoség. Az egJ'edi erellill.ények
egJ'bevetbetok a kontroll po-
puláció átlagértékeivel, így az eltérések, különbségek men~iségi és
minoségi oldalról is objektiválhatóváválnak.

Történetileg az elso tesztet Galton alkalmazta 1882-ben, az em-

berek között az észlelésben mutatkozó egJ'éni különbségek vizsgálatára.

A teszt elnevezés Cattel nevéhez f~zOdik. 1890-benkidolgozott

"Mental-Test" ....
jével különféle feladatokkal mérte a vizsgált személJ'ek
legyetemi hallgatókl értelmi színvonalát.

Az elso klinikai pszichológiai tesztvizsgálatot Kraepelin alkal-

mazta. 1892-ben elmebetegek képességszintjének megállapítására az emlé-
kezeti, asszociációs és számolási m~veletek megoldási nívójának méré~
sével.

3
 A múlt század végén konstruált tesztek többsége kép~sség~, vagy
intelligencia-vizsgálat /Münsterber~,1891; Ebbingbaus, 1897 stb./
, .
Az elso komplex intelligencia-próbát Binet állította össze 1905-
ben normál és értelm~ fogyatékos g~ermekek közti differenciálás céljá-
ból. Ez n~itotta meg az utat az intelligencia összetett képességének
mérési módszerei és eszkozos vizsgálata felé.

A projektiv személ~iségvizsgálatok elso formájának kialakítása

C.G.JUD~ nevébez fuzodik /1911/. Szó-asszociációs próbája a mai napig
széleskörben basználatos a személ~iség intrap~zicbikus konfliktusai-
nak feltárására. A projektiv módszerek legis·mertebb változata a Ror-
schacb foltértelmezési próba. Hermann Rorschacb svájci pszichológus
dolgozta ki az 1910-es évek végén. A vizsgálat ismertetése 1921-ben
jelent meg "Ps~chodiagDostikJf címmel. A projektiv vizsgálatok közi.Ü
l\IIurr~TAT /Tematic Apperception Test/ módszere a Rorschach próbához
hasonló rangot vivott ki a pszicbodiagnosztikában, mint gazdag infor-
mációkat biztosító személ~iségvizsgált. Szemben a Rorscbacb t~szt je-
lent ésnélküli foltjai val, a TAT temat ikus képekbol áll, ezek megoldása
a személ~iség szükségleti feszültségeitol és viselkedési model1jei"tol
függ. A Szondi-fé1e próba /1937/ különféle pszichopathológiai állapo-
tú emberek portré fén~képeinek szimpátia és antipátiaválasztásán ala-
puló szemé1~iségvizsgálata. Lüscber 8zintesztje /1949/ megbatározott
alap- és keverékszínek rokoD- és ellenszenvi választására épül. Pfister
és Heiss /1951/ színpiramis próbája a színek kiválasztásábó1, egymás-
hoz viszon~ított elbe1~ezésébol és strukturális jellegzetességeibol me-
ríti az egyénre vonatkozó információit, míg a Warte~~-féle teszt /1939/
képelemek rajzos kiegészítésének specifikumaival teszi 1ebetové a sze-
mélyiség sokoldalú vizsgálatát.

A tesztmódszerek külön csoportját alkotják a kérdoíves /interjú/

módszerek és a becslési skálák változatai. Ezek a vizsgáló eljárások
19l4-ben, a Woodworth-féle személ~iségvizsgá1ó kérdoívvel indultak el.

A rövid történeti kipillantásban ezúttal csak a legismertebb

prÓbákat említettük meg, ma már a tesztek száma többezerre tebeto.Alap-
vetoen azonban a tesztmódszereket két csoportba osztbatjuk aszerint,
hogy mit tárnak fel a személ~iségben és bogyan n~újtják eredmén~eiket.
Eszerint megkülönböztetünk
l/teljesítmény-teszteket és
2/projektiv próbákat.
 A teljesitmén;y-tes,Ztek a képességek specifikus formáinak vag:;
együttesének mérését szolgálják. Jellemzojük, bogy megoldásuk egyér-
telml1'és mérbeto. A>p a mutató, amelybol a vizsgált képességre, arinak
színvonalá:;'akövetkeztetbetünk: a teljesítmény. Ezek a vizsgálat~k ar-
ra a feltevésre épülnek, bogy bizonyos feladatok megoldása során a ké-
pességek elszigetelten nyilvánulbatnak meg. Háttérbe szoritják azt a
tényt, bogy egyfe'ladat megoldásában a személyiség egésze vesz részt •
.
4d
~~
A mérbeto, pszicbometrikusan megbátározbató ,teljesítmény olyan
számszerl1 eredményben jut kifejezésre, amely objekt iv összebasonlítás t
tesz lebetové mind az átlag, mind a variáns teljesítmények viszonyla-
tában. A teljesítmény tesztek többféleképp osztályozbatók, pl. aszerint,
bogy a személyiség milyen képességét mérik. Igya globális tipusú pró-
bák, az intelligencia-vizsgálatok a személyiség általános szellemi ka-
pacitását és téljesítoképességétrn.er:l.k.A specifikus próbák: Pl. az
emlékezet-vizsgálatok a memória-funkciókat, a figyelem-próbák a képes-
ség tartósságát, megoszlását, terjedelmét és átviteli készségét mérbe-
tik, a gondolkodásvizsgálatok a V.sz. logikai készségét, feladatmeg-
oldási jellegzeteasegei t, beállítódás-bajlamát stb. állapítbat ják meg.

A teljesítménypróbák osztályozásában a megoldási út és az alkal-

ma~ott feladatok szérint verbális és cselekvéses Iperformációsl próbá-
ka~ különítbet ük el. Összetett vizsgálatokban lebetséges együttesen
mindkét feladat tipus, ilyed a MAWI intelligencia-próba. Ha a feladatok
megoldása manipulativ úton lebetséges, performációs próbáról beszélünk.
Az elvárt megoldási módtól függoen lebet rajz-, konstrukciós- vagy ír'ás-
próba. Ilyen pl.: Kobs mozaik-teszt je , vagy pl.: Goodineougb emberrajz
próbája. Mindkét vizsgálat cselekvéses intelligencia-próba.

A tesztvizsgálatok másik nagy területét a projektiv próbák képe-

zik. Az elnevezés L. Frank-tóI származik, aki 1939-ben így jelölte meg
a teszteknek egy csoportját, ide sorolva. a Rorscbacb, a TAT és a Jung-
-féle asszociácios próbát. Ezek a próbák a személyiség egészét tárják
fel. Jellegzetességük az, bogy nem magát a teljesítményt, banem annak
szervezodési útját, a személyiségben rejlo megbatározóit vizsgálják.

E módszerek alapvonása, bogy ingerEli Ifoltok , képek,. rajzok stb.1

nem e~értelml1ek • A v.sz.-eket szuboptimális ingerek adásával állítják
értelmezés i feladat elé. Számos kisérleti bizenyíték szól amellett, bogy
minél többértelml1 az ingerinformáció, a válaszok annál inkább egyedivé
vélnak. Bennük a V.sz.-ek szükségletei, inditékai, vágyai, tapaszta-
latai, viselkedési és verbalizációs mintái jelennek meg kivetítéses
úton. Innen ered a "projektiv"j.elzoatesztelnevezésben.

5
 .'
Szuboptimális ingerfeltétel több módon állítbató e~o, pl. az in-
ger intenzitás csökkentésével, az expoziciós ido rövidítésévei vagy a
formai elemek strukturáltsági hián~ossága útján. ~zek közös jellemzoi-
re eg, közismert kisérletet idéznék. Éhes és jóllakott gyermekek cso-
portjainak strukturálatlan ingermintát vetítettek és értelmezési fel-
adat elé állították oket. Az ébes gyermekek szignifikánsan több enni-
valót "ismertek fel" a képeken, mint a jóllakottak. Ez az eg~szerll ki-
sérlet két tanulságot n~újt számunkra:

II többértelmll ingerbel~zetben a percepció egyedspecifikussá válik;

2/ az észlelési felismeréseket a szükségleti feszültség határozza meg.

A belso bián~állapot mintegy percepciós készenlétet teremt arra,

bog~ mozgósítsuk önmagunkban a feszültség~radukcióra alkalmas körn~eze-
ti tárgyak belso modelljeit. Igy a készenléti feszültségnek megfelelo-
en a körn~ezetbol mintegy kiemeljük a belso mintával egyezot. Ez mag~a-
rázza a körn~ezeti tárgyak ránk g~akorolt "felszólító jellegét" is, pi.
azokat a dolgokat könn~ebben észrevesszük, amire vágyunk, vagy amire
szándékaink irán~ulnak. Az ingerek ezáltal szubjektive' meghatározott
jelzoértéket kapnak.

A többjelentésll képek exponálása esetében nEtm tudhat juk, ~~. a

.;iQ megoldás, íg~ azt a megoldást adjuk., amit szubjektive jónak véitink.
Ezzel a percepc ió alakításába belép a yrojekc ló: ki ve títése mindannak,
amiképzetáramlásunkban megjelenik, mert szerintünk "basonlít" a látott
ingerre.

Az a.projekció, amel~ a strukturálatlan ingerekre adott válaszo-

kat meghatározza, nem azonos a projekciós elhárító mechanizmussal. Az
elhárító projekcióval a személ~iséga megtagadott, számára elfogadha-
tatlan indulatot vetíti ki a külvilágra pszichés tebermentesítés el-
érése érdekében. A tesztvizsgálati hel~zetben létrejövo projekciót más-
féle pszicbikus feszültségek mozgatják. Aszerint, hog~ akivetíto folt-
értelmezést mi1~en intrapszichés feszültség indukáljaés mi az externa-
lizálás tartalma, a projekció többféle lebet:

II Tükrözo tulajdonítás

A megbatározatlan ingeregyüttesben "felismert" tartalmak megfe-

lelnek. a személ~iség belso, készenléti mintáinak, basonl.óana biányos
információkkiegészítésébez, abol szubjekti v lebe toségeink és modell-
jeink határozzák meg a biánypótlását. A projekció fogalom többféle
jel~ntésébol Ivetítés, Vetület, kivetítésl a tükrözo tulajdonításban
megjelenített kép a v.sz·. belso mintáinak "vetülete". IEzek egyaránt

6
·lebetnek érzelmi-indula.ti-viselkedéSi pátternek; jellemzojÜk, bogJl az·
ei}1énre nézvéka:Takterisztikusa.k./

21 VáF!::l
teljes ito projekc tó

A. nappali ábrándozás ellazult, sZl!bad fantáziaszövési folJlamatá-

boz áll legközelebb. A foltok értelmezésében az aktuális lelkiállapotot
domináló szándék-', késztetési-, és vágJIfeszültség jelenik meg.

31 Spekulativ projekció
.A V.sZo; mások képében felfedezi saját karakterisztikumait. Ez a
projekc ió nárc.isztikus jelleg1Í, az nén" és a "másik" képének primi tiv
elbatárolatlanságán alapul. Megjelenbet ez ugJl,abop;yan a. v .sz. látja
magát, va~JI olJlmódon,abog~an szeretné látni önmagát.

41 Motiváló vagy reciprok projekció

.AV.sz. olJlan érzéseket, attitódöket tulajdonit másOknak, olJlan
vonásokat rubáz a valóságra la Rorscbacb táblákral, amelJlek indokolják,
magJIarázzák ~aját linadekvátl attitüdjeit és viselkedésmódjait.

51 Elbáritó vagy katarktikus projekció

.A v.sz. olJlan tulajdonságokat be:lyezmásokra, amelJlekrol tévesen

azt biszi, bogJI nem az övéi, de megszabadul tolük azáltal, bOgJImások-
ra, belJlezte./MegegJ1e~o a kórlélektani elbáritó mecbanizmussal. .A. pro-
j~ktiv tesztekben ritka és jelentos kórjelzo érték1Í projekci6s formaI.

A képalakit6,kivetito folJlamátban megjeleno értelmezésekben a

szem~lJliség egésze mozgósuI, az ingerek strukturálásában. formálásában
az élet'soránkidolfS'ozott egyedi szemléleti, f1(ondolkodási,ésviselkedé-
si szokások jutnak érvényre.

A felsoroltak miatt vállalkozbatnak a projektiv tesztek arra,

bogJla s'zemélJliségetm.egbatározó magatartásmódokról és aktuális fe-
szültségekrol informáljanak. Alkalmasak arra, bogJl az adaptáció zökke-
noit, gátlásmozzanatait, kudarcait és tipikus bibáit is feltárják.
A kórlélektani diagnosztikai munkában a pszicbológus számára eszköz-
rendszerül szolgálnak a bibás, célszer1Ítlen és inadaptativ magatartás
bátterének feltárásboz.

A Rorscbacb próba 10 táblából álló képsor0zat, a képek akroma-

tikus ésszines foltokat ábrázolnak.

A századfordulón H. Rorscbacbot megelozve már Pieron és Ribakov

is basználtal foltértelmezési próbát a képzelet rugalmasságának és ori-
ginalitásának vizsgálatára. Rorschacb ismerte fel elsoként, azt, bogy
többjelentés~ ingerhelyzetben a személYiség egésze mozgósuI, és az igy
nyert válaszokban az egyén legsajátabb pszichés m~nkamódjai implikálód-
nak&
A jelentésnélküli foltok a v.szG-be~kivctito képszövögetést io-
d itanak el.,A psz icbológus a verbálL; válaszD]r leirásá val, rögzitésével
az egyén "képzetáramlási mintájátl1 rogzit::etii.Az igy nyert jegyzoköny-
vi textust, vagyis magát a jelentésadási folyamatot szempontok szerint;
tagoljuk, felbont juk, jelöljük és elemezzük. A mutatókba rendezésselju-
tunk el az értelmezési támpontokhoz.

II A
percepció terjedelmét aszerint jelöljük, bogy a v.sz. az
egész foltot értelmezte vagy csak jól körülbatárolt nagyobb-kisebb folt-
részletekoek adott jelentést. A felfogás kombinativ lépéseit, épito-
elemzo jellegét vagy saját os gátlásmozzanatait is mérlegeljük, forma-
lizáljuk. Külön válaszcsoportot alkotnak az un. "közti" válaszok, ami-,
kor a V~sz. a fehér háttérnek ad jelentést. Ezek a jelölési változatok
adják meg a felfogásmód jellegzetességeit. A 13 féle p,ercepciós jellem-
zo gyakorisága szerint határozzuk meg az egyén szemléleti-felfogási ti-
pusáL Pl. ba a v .•sz <> percepciói t általában a szemléleti fegyelmeze t-
lenség jellemzig ba egy részlet csekély formai basonlósága alapján az
egész foltra ki,terjesztil önkényes módon a tulajdonositott formát, ak-
kor a felfogást ti.pusát is dominálni fogja ez a sajátosság. Pl. ba a
VoSZo a VI-os táblán az egészen kicsi kiálló foltrészleteket bajúsznak
véli és ez a tampont határozza meg az egész táblára adott "macska" vá-
laszát~ akkor ezzel "'.percepcióskonfabulaci6" jön létre, ennek ismét-
lodése a V.SZu percepciós Bnkén1ességét jelzi. A Rorscbacb tesztben
megjeleno felfogás i sajátosságok a v.sz. valóságpercepciójának modell-
reakciói" igS felbasználbat6k: a szemléletmód karakterisztikumainak meg-
állapi'tiasár,'a.

A v .,SZ o ~Iálaszát megbatározó vonások az un. determinánsok

csopol'tját alkotják. Ebben azt mérlegeljük és formal izáljuk, bogy a
válasz tartalmaz-e kinesztéziás mozzanatot, szineket, pontos-e a formai
adekvaciója, és belejátszik-e a szürke foltok árnyékoltsága a válasz
létrejöttébe.

A formai egyeztetés nemcsak a percepció szinvonalát képviseli,

banem azt a funkciót mintázza, bogyan zajlik a felbukkano képzetek
kritikai egyeztetése a valósággal, tebát jelzi azt, milyen a mentális
recenzió.

8
 A színek emócionális bívóingerek. A válaszokba bedolgozott szí-
nek az érzelmi reakciók különféle adaptációs fokát mintázzák. Jelzik
azt, milyen jelentosége van az érzelmeknek a személyiség életében és
alkalmazkodásában. A színek mellozése éppúgy modellviselkedés, mint
azok alakitási jellegzetességei. Ha a V.sz. pl. a VIlI-as táblán a csú-
esi rész~en fenyofát lát, akkor a zöld folt adekvát formáját kedvezoen
egészíti ki a bozzáillesztettszín, igy a válasz a megfeleloen szabá-
lyozot t, barmónikus érzelmi reakciót példázza. Ha visz'ont a v .sz. ugyan-
ezen a táblán "teoger"-t lát, akkor a kékeszöld szín batározza meg a vá-
laszát, a formai minoség másodlagos, biszen a tenger b~miféle alakú
lebet. Ez a színvezérelt válasz az érzelmi irányítottságot, az impul-
zivitást .és az emócionális szuggesztibilitást tárja fel.

A válaszok egyik gyakori determinánsa a mozgás. H.Borschacb ko-

rai felismeréseinek egy ike az, bogy a.mozgáspercepc ió mennyisége és a.
tényleges aktivitás fordított arán~ba.n állnak. Minél több a tevékeny~
séget korlátozÓ elem, s így minél kevesebb a valóságos mozgás, annál
több kinesztéziás mozzanat szövodik bele az érzékelésbe.

A mozgásemlékek gátoljá.k a tevékeny·ségi mozgást, a tevékenység

viszont a kinesztéziás engrammokat gátolJa. Ez azt jelenti, bogy mi-
nél kevesebb az extraverziv megnyilvánul~ /kifelé fordulás, aktivi-
tás, expeditiv kapcsolat a személyi és tárgyi világgal, élénkség, len-
dületesség/, annál gazdagabb a belso mozgékonyság /képzetszövés, goo-
dolkodás, képzelet, spekuláció, ábrándszövés stb./ és éz megfelel az
iotroverziv beállítottságnak. Aki a Borscacb táblán mozg'ást lát, az
saját introverziv belsomozgékonys~át vetíti a.valóságra. Az extra-
vertált ember viszoot mozgásindítékait nem gátolja', így mozgáskivetí-
tései szegényesebbek. A mozgáspercepció és a mozgásgátlás ilyen össze-
függését újabb kisérletekben is megerosítették. Goldman /1952/ az auto-
kinet ikus 'jelenséget vizsgálva a k.sz .-eket három csoportra osztot ta.
Egy csoportot ülve lekötöztetett, a másik csoporttal aktiv mozgásfel-
adatokat végeztetett, míg a harmadik csoport a kontrollt; képezte.
A kisérletben alkalmazott "fénypont-elmozdulásban" a lekötözött cso-
port adta a maximális mozgáspercepciót, míg az aktiv csoport minimá-
lis autokinetikus jelenséget produkált. A mozgási akadályozottságero-
sítette a mozgáspercepciót. Ebbol a kisérletbol is megerosítést nyert
az, bogy az in.trovertáltaknál tapa~ztalt "belso mozgékoc~ság" a való-
ságos aktivitási- és ex~raverziv-teodenciák csökkecésével jár, míg a
valóságos aktivitással a mozgás-percepc1ó hajlama csökkec.

A Borscbacbban nyújtott "ember-mozgás" válaszok az introverziv

tendenciák jelzoi, mig a csökkent mozgásválasz-szám mellett felszápo-

9
rodott szinválaszof az ~xt:r::avexz~vv~~ó~ágkape~~latot tijk;rö~ik. A moz-
gás- és a ,szinválaszok aránYával,a_~zemélJiség két }'oIltosbeé.liit6dási
és élménJfeldolgozásitipusát b,él,tár().zg~tjukmeg: a~ extra,..,. és, introver-
ziót.
Ha.8. v.s-z.' ,a .szüxke foltok sö,t:éLt6nusát beépÜi aválaszába,ak-
kor .a.zzel. a szorongásos .feszültségalakitás'i és áttételimódjail:'a ka-
punk válasz t.AzárnJékol tsági moz.zanat.percepeiójának a szorongással
valÓ össze.függésétszámos -kisér.let bizonyit ja. Rabinovitebpl. kiemel-
tea v.sz.-ek jegJzokönJveibolazeg;yszerl1forma'Q'ezérlésl1és az árnyé-
kolás.-beépi tot,ipusú v,álaszoka.t ,Pl. felbo, ·illsta t,b. és azokat kever-
ten exponál taa;2::oknaka. v.sz •••.ekne.k,akik aJJálaszokatcadt ák.A reakc L-
ót GBR-rel mérte. Azt; ,t.a.pasztal ta"bogy az árnyékolásválaszokraszig-
nifikánsan erosebb GBRreakeió jelentkezik, mint a forma-megbatározott-
s águ. válas:ZoJctia. Ali árnJ ekolás v ála'sz'ökhoztárs ít otiti a.sszoe iáe i ók vi zs-
gálata 'Es azt igazolta,b6g;fá képzet'szövés a.z ilyen bivósz8.vakr'a a fa- .
nJege tio-félelnii tartalnlak irány ábas.6dr 6dik ,pl .,a "sö t éts ég"-bez af é-
lelem, veszély, fényegetettség ,'t~t'1'Ünlai .társulnak 1St. Neígér(~ IIJen
módon ismerjük azt is ,bogy az árnyékolást tartial'ma.zó v'áIaszok a le-
bangoltsá~, aszomor~sá,g, a degressziv bangulat jelzoL
Ezek a ,válas.zminoségekaszerint.értékelhet ok, bog;y aprojektált
tartalomban, milyen szerepet kap .a.formabmeghatároz6,mert ez a szoron-
gásme.ntális .szabályozásának szintjét. mutatja meg. Igya"felbO" vá-
laszban /ajelölés 'szerint HdFI a bangulat i-szorongásos elem túlSúly-
ban.van a racionális kontrollalszemben •. A szorongás akadályozza az ér-
telmi .szabályozás érv..ényesülését, deez a feszültség képes tárgyboz kö-
t'odni, Inem hiányzik a formaelem, csakmásodlagos/, a szorongást tebát
a v.s;z. alk;alomszerl1enképe,s racionalizálni.

A determinánsok 41 Jehetoség szerinti formalizálása és értelme-

zése ,a Ro:rscbacb pr6ba, l~gfon,tosabb munkaszakasza. Az ezekbol számol t
mutatók (élménY,tipus, lll.áso\'l.lagosfo:rmulS;, indulati tipus, formaszáza-
lékok stb./ a szeméJ.~iség megbatár0;ZÓ élménJfeldol,goz,ási és feszültség-
megoldÓ, ill. elbáritó munkamódjai:pa Vi~ágítanak rá.
31 A projektált 'tartalínak csopor'tosítá1'3a abarmad ik formalizá-
lásr feladat. A 1dvetitett" t.artalmak gyakorisági s11rooödése épp'Úg;y
értékelb'eto, mint a' tartaliriakban megjeleno áttételek, s11ritésekés'szim-
bolikák. A s11r11nf€llbÜkkanótartaliriak "mögöt;tes" feszültsegéroltanús":'
kOdnak, amit a tartalom direkten, közvetlenül Vagy szimbolikusa.Í1 kép-
viselbet • Pl. a'''jég, gleccser, bón VálaszOkban a "hidegség't impliká-
lódik, amint azt köznJelvi f0f'dylatéiin~ is példázzák: "Olyan vag;y, mint
a jégcsap".
10
 A tartalmakban megjeJeno feszültség külÖnféle báttérre utalbat,
pl .. a balmozottanatómia válaszok l~be tne:k;t
al foglal:k;ozással összefüggoe:k; 'Ip:);. or:vcmjeg;yzokönyve/;
'b/, a saját testtel való nárciszt ikus foglalkozás Ibypocbondria/rrteg--
jelenítoi, basonlóan abboz, ba fáj a fogunk, nyelvünk egyre a fáj-
dalmas területet tapogatja;
el a testi panasz'bk szörongásos hátterl1 túlértékelései, fokozott be-
tegségtudat jélzoi lailatómia-vá:I.aszok rön tgenkép változatail;
dl onértékelési bizonytalanság és kevesebbérték11ségi feszültség kife-
jezoi, abol az anatórnia-válaszokinl1veltségi "megfelelései" a vizs-
gálati elvarás túlertékelésériek.

A tartalmi értelmezésre kiragadott példák nem bomályosithatják

el azt a·tényt, bogya tartalöm-elemzés sokoldalú folyamat. Egyaránt
jelen t minoségi és mennyiségi fe ldolgozást, amelyben a statiszt ikai ér-
vény éppúgy szerepet kap, mint a szimbolikus értelmezés.

4/ A Rorscbacb válaszokat aszerint is minosítjük, bog;y milyen

azokoaka statisztikai átlagboz viszon;yított aránya.
Eszerint .a populá,ri!3 ,vulgár~s válaszoknak bárom tipusátkülö-
nitaet j ük el, és összes it jük .. A vulgáris válaszfokozatok segítségével
lebetoség n;yilik annak megválaszolására, miként alkalmazkodik a V.sz.
a közgondolkodás sablonjaihoz, projekciói mennyire fedik kulturkörünk
konvencionális sémáit. Ezzel a szemlélet és a gondolkodás konformitá-
sára vagy originalitására következtethetünk.

51 Az értelmezési folyamat kiséro jellegzetességeinek feldolgo-

zása mintegy 150 un. "különleges reakcióIt pontos basználatát igényli.
Ezek alapját az képezi, hogy a személyiségre nemcsak a kivetito-jelen-
tésadó folyamat jellemzo Itehát mindaz, amit elmondl, hanem annak ver-
bális beágyazottsága, megjelenítési módja és a szemléleti viselkedési
kiegészítése is lvagy ism.indaz ,ahog;yan elmondjal. A textus egésze egy
kiragadot t,min.ta a V.sz. pszicb iklJs arculatáról. A különleges reakc i-
ók a pszichés munkamódés a viselkedés .modellreakcióit tárják fel.
Eg;yetlenpéldán át: ba a v.s,z.az elso Rorschach tábla középso részére
ll-es lok.! azt mondja; "Két ember, összenott ikrek, közös szoknyában,
alóla kilóg a lábuk ••• " ebben a válaszban 4 un. különlegesreakció je-
lenik meg "modellreakciót" mintázva:
,!-I az összenott állapot projekciója lérintkezési bangsúly reakciói a
tapadási hajlam egyik reprezentánsa. A percepciós és gondolkodási visz-
kozitást, a beállítódási hajlamot, és a szempontváltási nehézséget tük-
rözi.
II
 bl Az "ikrek" t min t un. molekula-reakc ió ....
az egyformaság és a páros-
ság Iszimmetria/ szemléleti bangsúlyát és a v.sz. infantilis gondolko ....
dási maradványait jelenítik meg. /WalIon szerint az apa ....
anya; a fiú-
-leány; ikrek stb. olyan l1páros-képzetek", amelyek a gyermeki szinkre-
tikus gondolkodás elemei.1

el A "két ember" válasz egyetlen emberalak-szimmetriatengely miatti

megke ttozése t így a válaszadás a percepció színvonalának süllyedésévei
jár együtt. Értelmezési szinten az un. kettozés és válaszrontás reakci-
ók a viselkedési regresszió bajlamára utalnak. A válaszb~n úgy jelenik
meg a lelki feszültség, mint teljesítménycsökkento batás.

Az elemzett példaválaszban implikált reakciók egészében a prob-

lémáknál megtapadó at titÜdöt, a gondolkodás infant iliZIlJ.usát
jelzik és
modellreakciói a viselkedés, a teljesítmény feszültségi batásra fellépo
színvonalcsökkenésének.

Példánk ne légyen megtéveszto. A Rorscbacb válaszok ér~elmezési

folyamata n~m kiragadott válaszminoségek értelmezésével történik. Eb-
ben a munkában a formalizált /jelölt/ elemekbol számolt mutatókat tám-
pontként basználják fel a személyiség-rekonstrukció folyamatában. A mu-
tatókat laz intrapszicbés folyamatok modelljeit/ jelentoségük szerint
foglaljuk olyan egységbe, abová ezek ellentmobdásmentesen illesztbetok
be. A mutatók tebát személyiségvonásokat, reakciómódokat képviselnek,
a pszicbés m~ödések egységét, folyamatát, bibáit modellálják. Errol
nyújt a Rorscbacb próba egységes képet. A bibás reakciómódok feltárá-
sa nemcsak diagnosztikus érték~ munka, hanem általa predikció válik le-
betové. A pszicbopatbológiai folyamatokat jelzo reakciók mellett azok
az elaborativ, pozitiv munkamódok is feltárulnak, amelyek biztosíté-
kai a személyiség restituciós eroinek, biányuk ped-ig az állapot kedve-
zotlen progress~ióját valószín~ítbeti.

A személyiség komplex vizsgálatrának a Rorscbacb próba mellett

leggyakrabban alkalmazott eszköze a TAT /Thematic Apperception Test/
vizsgálat. Henry A. Murr~y amerikai pszicbológus dolgozta ki 1935-ben.
A módszer lényege, hogy a v.sz. többféleképpen megoldbató tematikus_ ké-
pekre történeteket szo; beleéli magát a történet egyik bosének alakjá-
ba, azt saját vagy vágyott tulajdonságaival-, szándékaival vagy viselke-
désmódjaival ruházza fel.

Az a közeg, amelyben v.sz. a történet bosét mozgatja, saját sze-

mélyi kapcsolatainak bálózatát példázza. A TAT vizsgálat 20 képének mind-
egyike megbatározott "felszólító jelleggel" rendelkezik: a lelkiélet

12
konfliktusmozzanatait, az Én-ideált, a szerepfeszültségeket, a párkap-
csolat i és interperszonális kritikus bel;yzeteket v-ag;yaz eg;yén mél;y és
elfedett indulatait mobilizálja. A próbát két ülésben végezzük 10-10
kép exponálásával. Azíg;y n;yert történeteket írásban rögzítjÜk. A. ké-
pekre szott fantázia történetekben a v.sz.-tol a történeti elozményt, a
cselekmén;yt és a történés kimenetelének elmondását is igén;yeljük. A ké-
pek sokféle érzelmet, indulatot, bangulatot és konfliktust mozgósítanak
a v.sz.-ben és változatos élmén;yeket bívnak elo. Murr~y szerint a TAT-tal
a . személ;yiséget bárom dimenzióban értelmezbetÜk: II a tudatos szándé-
kok, a n;yilt manifeszt viselkedés szintjén~ 21 a fantáziában mobili-
zált tudatos vág;yak, törekvések és indítékok szintjén, amelyek bár is-
mertek a. V.sz. elott, nem batározzák meg cselekvéseit; 31 a lappangó
feszültségek, a mél;yen elfedett vág;yak és a szándéktalan cselekvéseket
mozgató báttér szintjén, amelynek feszültségei csak jelképes, áttételes
formában jelennek meg.

A TAT képek eg;yéni strukturálása szubjektiv világunk lebetosé-

gei szerint történik, a képszövedék ennek vetületeként jelenik meg.
A történeteket krónikus affektiv reakcióink, világképünk, a vélemén;ye-
iak, elvárásaink és gondolataink integrált egésze szabja meg. Erre'
al~pozva nevezte M. Löwenfeld a TAT próbát "személyiségröntgen"-nek.

A teszt-szituáci6 ol;yan attitüdöt kiván a v.sz.-tol, abol

1/ az elvont gondolkodási szintrol a képszerú, szemléletes gondolkodás-
ra Informális"-feladati regresszió/;
21 aktuális problémáib6l az élet vezetését megbatároz6 jelentoségllekbez
I"kronológiai" regressziól;
3/ a realitás síkjáról a szabad képzeleti szint:re /"tropikus" regresz-
sziól tér vissza.

Ha a v.sz. átadja magát a feladat-bely~etnek, akkor a teszt-szi-

tuáció természetesen mobilizálja, adaptált viselkedésének normális vi-
szonyulási feltételeit: a szabál;;tudatot, a realitás-belátását, mások-
boz való viszon;;át és a jövore .irán;rultságát.

Az összprodukciónak és a v.sz. magatartásának e négy kateg6ria

szeribti elemzése ~lso megközelítésre is világossá teszi, bog;y a v.sz.
alkalmazkodóképes személ;yiség-e vagy sem. A szabál;;tudat épségét a fel-
adatboz való viszon;y, az elvárás megértése, betartása és fennmaradása
jelzi. A :r;:oealitás
akceptálását a feladatmegoldásboz szükséges történet-
-tervezési ido Inormális reakciós idoi igén;ye és betartása tükrözi el-
soként.Ha a történetek megfelelnek a képen látbató perceptiv elemeknek,
ba a v.sz. térben és idoben nem tolja el extrém módon a bel;yzetet~ ba

13
nem lép be a történe tbe eg:yes-szám elso személ:Yberi,akkor megoldásmódja
megfelel a realitáskritériumoknak. Másokboz való viszon~át mindenekelott
a vizsgálatvezetob6z való attitUddel teszi szemlél~tessé. Vizsgálat k6z-
ben mutatkozó viselkedése, t6rténetsz6vésének értbetosége, stilusának
sallangmentessége, k6zléseinek világossága, a t6rténet tagolása és szer-
kezeti arán:yossága, valamint a fenntartott optimális kommunikativ tö-
rekvés egyaránt a másikboz való viszon:y adaptativ kereteire és formái-
ra utal. Ug:yanakkor ba pl. biztatás~, segítséget vár, panaszkodik, vagy
ellenséges attitód6t vesz fel, ezek a megnyilvánulások közvetlenUl utal-
nak inadekvát és megzavart viselkedésmódjára. A ..
i6vore irányultságot a
történetek adekvát kimenetele, a kerek, zárt, egyértelmu és megnyugta-
tó megoldású t6rténetkompozició jelzi. Ha minden történet önálló egész,
ba nem fordul elo a tartalmi vagy verbális megoldáso~ perszeverációja,
sztereotip ismétlése vagy banális és elnagyolt lezárása, ba a t6rténet
befejezése adekvát perspekt ivát mu tat, akkor a v .sz. jövore irán:yultsá-
ga megtartot t.

A TAT történetek részletes elemzése és feldolgozása so~féle mó-

don történbet. Legismertebb Murray, Bellak, Wyatt és Lasage értékelo
rendszere. Hazai viszon:ylatban a Mérei F. átdolgozásában ajánlott ér-
tékelés-mód terjedt el. Ezuttal a MurraJ-féle értékelés nébán:y alapvo-
nását említ jUk meg.

Murray szerint az egyén motivációinak megismerésében rejlik a

személyiség kulcsa. Az emberi szUkségletek,ezek kölcsÖnbatása, hierar-
cbiája, összeUtk6zése, szubsztitúciója, fuziója és egyedi megoldás-mód-
ja szabja meg az egyén állandó és változó viselkedési jellegzetességeit.
Ez mutat rá a személyiség motivációs dinamikájára.

A szUkségletek és a k6rn:yezet dinamikus kölcsönbatásban vannak,

a környezeti tényezok is megszabják a magatartást, ezek az un. pressek.
Ebben az is implikált, bog:ymil:yen a kUlso ingereknek a személ:yiségre
gyakorolt vonzereje és az is, ahog:yan a személy a batásokon át a kör-
n:yezetét értelmezi. Az objektiv és az "érzelmi" szubjektiv értékelés-
mód k6zUl Murray az utóbbit tartja meghatározónak. Il:ymódon teszt jének
értékelésében a szUkségletek és pressek szempont,jainak megragadását az-
zal a kérdésfeltevésseI indítja: hogyan fogja fel a belyzetet laz expo-
nált képet és a k6ré szott történetetl a v.sz.? A választ a muködo
szUkségletek és az ösztönzo hel:yzet elemzés adja meg. Értekelési kate-
góriái men:1yiségi és minoségielemzést tesznek lehetové Ipl. a motivu-
mok intenzitás, tartam, kiterjedés és történetben játszott szerep sze-
rint pontozbatók/. Az egyes történetek bose, a foalakok indítékai, vi-
selkedés-módja, a környezeti batások, a történet megoldása, a tematika

14
&8 a konfliktusok szempontj~b61 oolgozbatjuk fel az egJ8S képekre adott
válaszokat. A TAT képekböln;yerbeto informáci6kra ezuttal két kiraga- ".
dott példát említenék:'a 16-os TAT kép eg:? üres febér tábla. A v.sz. töl-
ti meg esemén;yekkel, alakokkal, tartalommal. Beleszobeti a történetbe
ÉN-ideálját, érvén;yesülési vág;yatt és mindazt, amil;yennek önmagát' vagJ'
jövojét sliieretnélátni. Erre a táblára eg;y fiatal reaktiv depressziós
nobeteg, aki egyetlen gyermekét vesztette el, eg;y idilli an;ya-g;yermek
belyzetet vetített ki. A gyermekével játszó, boldog an;Ya fantáziája drá-
mai s~ítése volt érzelmi katasztrófájának, míg a történet megoldása tük-
rözte a személyiség jövore való n;yitottságát és épségét. Ug:?anerre a kép-
re egy többször szuicidált, idos asszon;y képtelen volt töI'ténetet szo-
ni, értelmezési csodjében teljes érzelmi magánya, jövojének feladása,
életének tartalmatlan üressége íg;y jelent meg: ''Mitkezdbetnék vele,
üres febérlap, olyan ez, mint az én életem."
\

A tesztek széles körébol ezuttal a pI'ojektiv próbák két legin-.

format ivabb és leginkább alkalmazot t változatát, a Rorscbacb és a TAT
vizsgálatot közelítettük meg.

A pszicbodiagnosztikai munkában a tesztek a pszicbológus munka~

eszközei. A tesztmódszeI'ek igen nag:? és napjainkban is eg:?re szaporodó
színnaaz alkalmaz6 pszicbológus hozz.áértésén tul megköveteli a gondos
és .igényes válogatást, a feltett klinikai kérdéshez illeszkedo, arra
nézve legadekvátabb tesztek felbasználását. A tesztek használata körül
folyó évtizedes vitában ma máI' nem az a kérdés, bog;y e~eket alkalmaz-
zuk-e, vagJ' sem, banem az: mil;yen pr6bákat célszer~ felhasználni a
pszicbológiai vizsgálatokban.

A tesztek "értéke" felol közelítve igen fontos, bogy a pI'óba ki-

dolgozottsága, érvénye, megb ízbat ódága és tapasztalat i bát tere megfele-
lo legyen. Te ljes itmén;y-teszteknél vagy kéI'doíves Hpusu személy iség-
vizsgálatoknál alapveto igény a standard értékek kimunkálása, a próba
matematikai-statisztikai ellenorzése. A projektiv vizsgálatok általá-
nosan elterjedt formáit, az évtizedes alkalmazás során felbalmozott
pszicbológusi tapasztaLi3.tokatszámos ellenorzo és eg:?mást kiegészíto
eredmén;ybitelesítette. Ilymódon a gazdag empiriát igazoló kontroll a
tesztek érvényességét és basználbatóságát sokoldaluan megerosítették.

A projektiv próbák értékelési és értelmezési lehetoségeinek ob-

jektiválása olJan pszicbológiai munkafol;yamat, alliel;y
állandó, uj ered-
ményekkel teszi gazdagabbá és'pontosabbá a teszt által nyujtott infor-
mációkat. A szukcessziv és egymást ellenoI'zo eredmények fol;yamatos ér-
vényességi és megbízbat6sági kontrollt biztosítanak.

15
 Az alkalmazott tesztek kiválasztásában nem elegendo a "j6 teszt".
A másik fontos szempont az: bányféle próbát alkalmazzunk a pszichodi-
agnosztikai vizsgálatokban. Természetesen ezt minden egJes alkalmazási
esetben a klinikai kérdés batározza meg. Ehhez illesztve dolgozza ki a
pszicbológus a vizsgálati tervet. A bazai viszonylatban is széles teszt-
repertoárb61 annyiféle próbát basználunk fel, amennyit a v.sz.-re vonat-
kozó kérdés megfelelo megválaszolása igényel. Evidens, bOgJ a tesztek
száma belyett az a dönto, melyik próba biztosít adekvát válaszlebeto-
séget. Indokoltés elterjedt a tesztbattériák alkalmazása, mert ritka
esetben elegendo egyetlen próba elvégzése a pszicbológusi vélemény ki-
alakításáboz. Pl. memóriazavarokban szenvedo betegnél a specifikus em-
lékezetvizsgálattal együtt az intelligencia- és a személyiség-vizsgá-
latot is elvégezzük, hOgJ az emlékezeti banyatlás pszicbometrikusan is
regisztrált mutatóit a többi intellektuális funkció szint jével is egJ-
beve tbessük és ezt a személy iségkép egészébe illesztve is át tekin tbes-
süke Ezért általános az a gyakorlat, amely komplex vizsgálatokra alapo~
zott véleménnyel segíti az orvos diagnosztikai döntését és terápiás ter-
vezését.

EgJetlen teszt alkalmazásában az is probléma lebet, bOgJ az ered-

m?nyt nem tudjuk másszint"U kontrollal, pl. minoségi oldalról elbírálnL
Ha szellemi teljesítoképesség banyatlást regisztrálunk egJ v.sz.-nél, ez
az eredmény akkor értékes, ba azt is meg tudjuk válaszolni, milyen vál-
tozást idézett elo ez az állapot a személyiség alkalmazkodási képessé-
gében, kritikai valóságfunkcióiban és érzelmi-indulati életében. Prog-
nosztikai támpontokboz is csak teljes személyiségvizsgálattal jutbatunk
el.
Összefoglalóan elmondhatjuk, bOgJ a tesztek a klinikai pszicho-
lógiai vizsgálatok basznos segédeszközei akkor,
ha jólképzett pszichológus alkalmazza,
ba az orvos-pszicbológus team munkája összebangolt,
ba az orvos jól körülbatárolt klinikai kérdést tesz fel a pszicbológus-
nak,
ba a pszicbológus a kérdésnek megfelelo vizsgálati tervet állít össze,
ha a kiválasztott próbák érvényesek, tebát valóban azt mérik, aminek
a megállapítására konstruálták,
68 végül, ba a pszicbológiai vizsgálat eredményét mind az orvos, mind a
pszicbológusértékes többletismeretként tudja felba.sználni a diagnosz-
tikai és gJógyító munkában.

16
 IRODALOM

Anzieu, D.; Les metbodes projectives. 1960.

Bobm, E.: Lebrbucb der Rorscbacb Psycbodiagnostik. 1959. H. Huber. Bern.

Bobm" E.: Psycbodiagnostiscbes Vademecum. 1960. H. Huber Verlag. Bern.

B\öszörményiZ. - Moussong: - Kovács E.: Orvosi psz icbológia. 1967. Tan-

könyvkiadó.

Kubn, R.: Der Rorscbacb Formdeutversucb in der Psycbiatrie. 1940. Basel.

Mérei F. - Szakács F.: Klinikai pszicbodiagnosztika, 1. kötet. 1974.

Medicina kiadó. Kézirat, megjelenés alatt.

Mérei F.: Rorscbacb próba 1, II, Ill, IV, V. Vademecum sorozat. Kézirat.
Mérei F.: A TAT klinikai alkalmazása. Vademecum sorozat. Kézirat 1970.
Klinikai próbák 2. sorozat. Szerk.: Szakács F.

Lasage, M.: Arango: Some suggestions concerning tbe administration and

interpretation of the TAT. Journal of PSJ'cbology, 1964. 22.
117-163.
Murr~y, H.A.: Explorations Personality. 1938.

Murr~y, H.A.: Manual of tbe Tbematic Apperception Test. 1943.

Zulliger, H.: Der stati~cbe, der dtnamiscbe und der tiefenpsycbo1o-

gisebe Befund bei der Interpretation des Formdeutversucbs. 1949.
Psycbe, Heidelberg.

17
 A személ~iségdiagnosztikában ma legáltalánosabban elterjedt
vizsgálati módszerek az un. pro j e k tiv személ~iségtesztek, a
Rorscbacb és a TAT /Tematikus Appercepciós Teszt/. Az eljárások lén~e-
ge az, bo~ a vizsgálati személ~eket Itovábbiakban v.sz.1 standard
szu b o pti máI i singerfeltételek mellett percepciós ill. ér-
telmezés feladat elé állitják. Il~en feltételek mellett - nem eg~ér-
telm11 információ esetét! - a percepció értbeto módon - eg~edspecifikus'"
sá válik, a v.sz •...
ek válaszaiban indítékaik, esetleges konfliktusaik,
tapasztalataik megbatározó szerepe ismerbeto fel. A tesztek elnevezé-
sében a projekti v jelzo arra utal, bog;y a v .sz.-ek min teg~ proj iciál-
ják, rávetítik az értelmezett an;yagra specifikus szempoptjaikat.

A percepei6t subopuimálís feltételek mellett megbatároz6 tör-

vén~szer11ségeket az ut6bbi évtizedekben aki s érI e t i pere ep-
eiókutatás is sokat vizsgálta. A kisérletekben a tacbisztoszk6pos tecb-
nikát _~lkalmazták, amely a percepeió idoi feltételeit teszi 8zubopti-
málissá, Irövid expozici6s idot alkalmaz/. E kutatások eredménye, amel-
let t, bo~ feltárták a "szuboptimális percepció" jellezoit, olyan dön-
to fontosságú elméleti kérdések megoldásáboz is adalékokat szolgáltat-
tak, mint a perceptuális minta vagy modellképzés, a .perceptuális tanu-
lás, a felismerési folyamat és perceptuális készenlét problémái.

Mintbo~ a psziebodiagnosztikus elvek elsosorban a projekci6 -

értelmezésénél a kisérleti eredmén;yek jól basznositbat6k, ezek ismere-
te a személ~iségdiagnosztikus munkában is kivánatos.

A tacbisztoszk6pos kisérletek e~ része a felismerési küszöb

problémáival foglalkozott. Különbözo verbális és képi anyagokat expo-
náltak, és - az ismert pszicbofizikai m6dszerekkel ...
mérték a minta
felismerésébez minimálisan szükséges expozici6s idot. Az exponált anyag
informáci6sértéke, és a felismerési küszöb között elvárt egyenes össze-
függés bel;yett /minél több információ, annál bosszabb felismerési idoi
arra a meglepo eredmén~re jutottak, bog;y azonos informáci6érték11 (azo-
nos számú bet11bol álló/ szavak felismerésébez sok esetben különbözo
expozici6s idok voltak szükségesek.

E~forma bosszú köznyelvi szavak expozici6jakor pl. egyeseket

bamarabb, másokat késobb ismertek fel a v.sz.-ek. Bebizon~osodott, bogy
a nebezen felismerbeto szavak nagyrésze - ezek felismerése szinte kivé-
tel nélkül minden v.sz.-nél bosszabb expozici6s idot igényelt - a be-

18
szélt nyelvben ritkán eloforduló szó volt, mig a legkisebb nebézséget
a hétköznapi nyelvben gyakrabban elofordu16 szavak felismerése okozta.
Ez a jelenség könnyen érthetové válik, ba magyarázó elvként beve~etjük
a tapasztalt tan u 1 á s szerepét;ez egyszerúen azt jelzi,bogy a gyakor-
lás soráD jobban elsaját itot t perceptuális min ta felismerése kc5Dnyebb.
E törvényszer~ég bio lóg i a i jeleDtosége igen nagy. Ha ugyanis
környezetünkbeD a·múltban egy-egy esemény nagy gyakorisággal ismétlo-
dött, elvárbató t bogymegjelenésének ez a valószinúségértéke megmarad.
Ha tebát a nagy obb val6szinúségértékl1 eseményeke t könn;yebben, a kevésbé
valószínl1esemén;yeket nebezebben percipiáljuk, e sajátos per c e p
t u á 1 isk ész enI é t -ünk nem más, mint a körn;yezet való-
szin~égi modeLlezése, a perceptuális készenlét eg;yik funkciója pedig
-Bruner szavaival - na környezet meglepetésértékének csökkentése".

A jelenség neurofiziológiai bátterére nézve Bruner igen egyszerl1

hipotézist állit fel; feltételezi, bogy a környezeti tárg;yak, eseméqyek,
interperszonális történések az idegrendszerben neurális modellek formá-
jában reprezentálódnak Ibár pontos ismereteink nincsenek a modellek ter-
mészetét illetoen, létezésük más szerzok szerint semvitás/, és ezek a
/
reprezentativ minták a perceptuális készeDlétnek megfeleloen más~más
mértékben állandóan preakHvált állapotban vannak. E perceptuális neu-
r~lis mínták preaktivációda az idegrendszer dönto fontosságú funkciójá-
nak tl1nik; szovjet kutatók IFejgenberg és mtsil kisérleti eredmén;yeik
alapján megállapitották ugyanis, bogy alscbisopbren betegeknél a per-
ceptuális készenlétnek itt tárgyalt aspektusa: a környezeti esemén;yek
valisz'imíségértékének tükrözodése sérült;"

Könn;yl1párhuzamba állitani a kutatási eredményt a Rorscbacb di-

agnosztika egyik mutatója, a vulgáris válaszok értelmezésével. Mint is-
meretes, a Rorscbacb táblák egyeE; foltjaira a V .sz .-ek igen nag;ygya-
Ipl.
korisággal adnak bizon;yos válaszo:'i:at Ill. táblán két ember, y,,-ön
denevér. VIlI. II két állatot, stb.l. E. foltok tebát viszon;ylag magas
informáci6-értékl1ek, igy megfelelo perceptuális készenlét esetén Ite-
bát a v.sz.-ek legtöbbjénéll könn;yen fe1i.smerbetik. Az a diagnosztikai
tapasztalat, amely szerin t a scbisopbren betegek a legnagyobb gyakori-
ságú válaszokat nem adják, ilL a vulgáris választ könnyen kiváltó táb-
lákon nebézségekkel küzdenek, összbangban Fejgenberg és mtsi eredmén;ye-
ivel, arra utal, bogy a betegek perceptuális készenléte, a valószínl1-
ségi modellezés funkci6ja károsult.

Azt a tény t, bogy az események valószinuségi rendjét valóban

"bevéssükn)a va16szin~égbecsléstvizsgáló kisérletek is j6l peldázzák.
E kérdésrol Bruner igy ir: "Ha adva van két egyenloen va16szinl1 ese- .

19
mény" /pl.az, bogy egy pénzdarab feldobásánál "fej vagy irás" lesz az
eredmén~1 "amel~ik megjelenése véletlen, az egyik esemén~ ismétlése .
progressziv módon oda vezet, bog~ a másikat várjuk". - Ez a jelenség
az ~n. negativ recencia batás. - '~int Jarwik és Goodnow elegáns ki-
sérlete mutatja, az a valószín~ég, amit eg~ szeméiy két esemény egyi-
kének bekövetkezését illetoen bejósol, direkte növekszik a másik ese-
mén~ ismétlodéséoek függvényében. Ilyen viselkedés több mint ezer is-
métlés esetében is perzisztál. ••" ITöbb mint ezer "fej" eredm$ny ese-
tén is az "irás" bekövetkeztét jósolják valószínúbbnek a v.sz.-ek/.

A valószínuségi modellezéssei és a perceptuális készenlét tel

kapcsolatban, amelyek pozitiv biológiai funkciójára rámutattunk, to-
vábbi, a személyiség és percepció-kutatás vonatkozásában fontos szem-
pontokra kell felbívnunk a figyelmet. A tapasztalat ésa kontrotlált
feltételek mellett végzett megfigyelések szerint ugyanis egyes szélso-
suboptimális-belyzetekben elofordul, bogy tévesen percipiálunk, és a
tévedés bátterében éppen e - lényegében pozitiv - funkciót ismerbetjük
fel, ba tekintetbe vesszük a perceptuális ~észenlét Bruner ált~l fel-
tárt jellemzoit. IBruner, 19571.

Mint láttuk, a perceptuális készenlét nem más, mint a perceptu-

ális minták Ineurális modelleki fokozott bozzáférbetosége, vagy a bi-
potézis szerint, preaktivált állapota. A bozzáférbetoség mértéke az
illeto tárgy stimulus input jának a felismerésébez szükséges menn~isé-
ge. Minél nagyobb a bozzáférbetoség vagy készenlét:
al annál kevesebb input szükséges a felismerésbez,
bl a jelzések annál szélesebb körét percipiáljuk ~gy, mint a tárgy
sajátságát,
ci annál valószínúbb, bog~ azok a minták, amel~ekkel az input lega-
lább ol~an jól illeszkedik, elleplezodnek.

E szempontból következik, bogy. szuboptimális ingerfeltételek

mellett - pl. rövid expoziciós ido, nem megfelelo megvilágítás esetén -
a felismerésben a belso tényezok, a beépített perceptuális minták ve-
szik át·a vezetoszerepet. Ug~ is mondbatnánk, bogy modelljeinket rá-
vetítjük a környezo tárgyakra. Ezt a jelenséget, amely lényegében fedi
a klinikus pszicbológia konvencionális "projekció" fogalmát, Bruner az
információelmélet terminusaiban így fejezi ki: "biányos információ ese-
tén a bián~t a kódból olvassuk le". Ilyen esetben könnyen .adódik a té-
vedés lebetosége, ba környezetünkben nem a legvalószinubb események
következnek be, ami nem kizárt, biszen a valószínú események, abogyan
erre a nyelvi forma is utal, egyáltalán nem szükségszeruek.

20
 Feltehetjük a kérdést, mi a fenti összefüggések személyiséglé-.
laktani aspektusa? Milyen eg;yed-i különbségek adódhatnak a valószí011sé-
gi modellezésben? E kérdésre igen könnyll választ adni. Nyilvánvaló
ugyanis, bogy a környeze ti események , /különbözÖk az interperszo~ális
történések/ elofordulásának gyakorisága szinte már az aDJIa gyermek kap-
csolat kezdetétol fogva, ~inden ember esetébe más és más. A személyek már a
I

családi környezetben más-más tapasztalatokat szereznek, mivel a csalá-

dokban szokásos viselkedésminták - pl. a nevelés: a büntetés és jutal-
mazás módjai, a családtagok közötti nézeteltérésEk megoldási módjai -,
az un. intrerakciós minták különbözoek. Ennek megfeleloen a perceptuá-
lis minták sem lesznek esetenként teljesen azonosak, s foleg a percep-
tuális készenlét lesz eltéro.

Mivel az interakci6k nem-verbális jelzései, a mimikai, a panto-

mimikai megnyilvánulások igen gyakran suboptimálisak, /számtalan formá-
juk - érzelmi kifejezomozgások vizsgálatának adatai szerint - sokféle-
képpen percipiálbató, s nébány szélso esettol - nevetés, sirás - elte-
kintve, nem egyértelm11l a legtöbb projekc iós tévedés éppen az inter-
perszonális szférában adódik.

A koragyermekkori vagy késobbi interakciós tapasztalatok nyomán

ki~lakított modellek könnyen torzíthatják a percepciót, s ezen keresz-
tul a viselkedést is. E jelenségnek számos példáját sorolhatnánk fel.
A hétköznapi életben, de méginkább a pszichoterápiás gyakorlatban nap
mint nap találkozunk olyan személyekkel, akiket egy-egy· ilyen modell
szinte meghatározó módon jellemez. Ezek a személyek arra aajlanak, bogy
egy-egy belyzetet, pl. ellenük irányuló agressziónak, támadásnak, eset-
leg lenézésnek, gllnynak, vagy akár elismerésnek fo"gjanak fel tévesen •
R.A. Murr~ leirását adja azoknak a tipikus belyzeteknek, ame-
.lyeket a modellképzés szempontjából krttikusnak talált, e belyzeteket
presszeknek, külso batóknak nevezi. A presszekrol adott leírásszintll
elemzése jól alkalmazbató eszköz a pszícbodíagnosztikus munkában, ma-
ga a szerzo is annak szánta, a presszek listája ugyanis az általa kidol-
gozott Tematikus Appercepciós Teszt egyik fo diagnosztikus szempontja.
Murra;y a TATtáblákra konstruált történetek elemzésekoT eloször
azt a kérdést teszi fel, minek fogja fel a helyzetet a történet bose.
E kérdésre azután a megfelelo presszei válaszol. Mível a táblák számos
értelmezés í lebe toséget kínálnak, a történetszövésnek eszempontját,
éJ;'tbeto módon, döntoen a belso minta batározza meg, így a teszt jegy-
zokönyv anyagából következtetni lehet.

21
 A perceptuális készenlét, illetveapercepció tévedéseit az el-
mondottak szerint az esetenként eltéro tapasztalatok, a k'ülönbözo val6-
szimíségi modellek teszik egyedspecifikussá. A percepciós tévedések hát
terében azonban a tapasztalat szere.pe melleiitegyéb, személJiségdiag-
nosztikus szempontból szintén dönto ténJezokre is rá. kell mutatnunk.
Egyrészt arra, bogy a perceptuális készenlét nek a tapasztalaton tul más
megbatározói is vannak lés ebben a vonatkozásban a motivációs faktorok,
és abeállitódás szerepét kell tárgyalnunkl, másrészt arra, bogy nem
csupán a perceptuális készenlét tar talmai , a preaktivált minták külön-
böznek esetrol esetre, banem kÜlönbségek mutatkoznak abban a tekintet-
ben is, b ogy a percepciót- azonos ingerfeltételek mellett - m i-
l Y e n mér t é k ben vezérlik a belso minták, vagy a klinikus
pszicbológia terminusában kifejezve: milyen a projekciós bajiam.

A motivációsállapotok percepciól; befolyásoló szerepet már a

40-es években kisérletileg igazolták. /Bruner 1947/. Közismert kisérlet.
ben mutatták ki pl., bogy több órán át ébeztetett gyerekek szuboptimá~if
ingerbelyzetben szignifikánsan több ételt. projiciáltak, ill. ,percipiál-
tak a strukturálatlan ingermintára, mint a jóllakott gyerekekbol álló
kontrollcsoport. Ilyen típusu kísérletek eredményeibol következik,bogy
a perceptuális készenlét egyik megbatározó faktora a mot;iváció; a pil-
lanatnyi szükségletek kielégitésére alkalmas tárgyak belso mintái "boz-
záférbetobbektt egyéb modelleknél, ennek megfeleloen e tárgyakat köny-
nyebben felismerjük,ill. projiciáljuk.

A perceptuális készenlét e faktórának biológiai funkciója szin-

tén kézenfekvo; a keresett tárgyak és események eltérését segiti elo
IBruner, 1957/.

Korábban megfelelést találtunk a percepci6kutatás és a va16szi_

núségbecslési kisérletek eredményei között. Azt láttuk, bogy a környe-
zetva16szi011ségi rendjének tÜkrözodése mellett, bogy a percepci6t be-
folyásolja, batást gyakorol a valószim1ségbecslés mentAlis funkci6jára
is. Az események bekövetkeztét abban a yalószi011ségi rendben várjuk el,
amelJben a multban megjelentek. E jelenség jeliilésére a szakirodalom a
"frekvenciaintegráció" terminust alkalmazza. IRa egy kÜlso esemény na-
gyobb frekvenciával -gyakrabban - fordul elo,a belso minta nagyobb
mértékben bozzárérbet o, integráltabb/. A frekvencia-integráció funk-
cióját a valószí011ségbecslési kisérletek eredményei szer-int motiváci6s
tényezok gátoláák. Marks 11951/ és Irwin 11953/végeztek ilJen vonatko-
zásu kisé:rleteket. KisérletÜkelso szakaszában preferált és közömbös
tárgyakat mutattak be a v.sz.-eiknek randomizált Ivéletlenszer11/ sor-
rendben. Azt találták, bogy a v.sz.-ek, a valószinúségbecslési feladat

22
során az óhajtott esemén~nek nag~obb valószín~éget tulajdonítottak,
a valóságnál. E kisérleti eredmén~ akkor bizon~ítóerej~, ba fi~elem-
be vesszük, bog~ relative közömbös esemén~ek esetén a becslés meglepo-
en pontos.

A klinikus ~akorlatban a motivácio és a percepció összefüggésé-

nek mége~, az el9zotol némileg eltéro formáját ismerték fel. Azt ta-
pasz talták, bo~ a szoc iális percepc iót - legtöbbször nem tudatos -
tendenciák /pl. agreBsziv tendencia va~ bomoerotikus bajlam/ torzít-
batják. Elofordul, hog~ a klinikus g~akorlatban - vag~ akár a bétköz-
napi életben ...azt kell felismernünk, bog~ .a beteg, vag~ akár normál
személ~ saját indítékait ttkivetíti", másnak tulajdonítja. Az analiti-
kus elméletek a projekciónak csupán ezt a formáját tár~alják, mégpe-
dig az ún. "elbárító mechanizmusok" sorában, a nem tudatos tendenciák
kivetítését ug~anis Ú~ fogják fel, mint azok elhárítását, mivel fel-
té·telezik, bo~ a projekció révén a személJ szubjektive "megszabadul"
a nem vállal t indítéktóI.

E rendkívül komplex jelenséget megalapozó mecbanizmusok ma még

j6részt feltáratlanok, az irodalom a jelenségnek csupán leírószint~
elemzését adja, a tudománJos értékelés még nem történt meg. Ennek el-
l~nére azonban a diagnosztikus és tberápiás munkában a projekciónak e
formáját, mint tapasztalati ténJt fi~elembe kell vennünk, ugJanis a
tberápia szempontjából dönto fontosságú minden eg~es esetben megálla-
pítanunk, bog~ a projekc ió bát terében vajon a beteg körnJeze tének in-
terakciós mintái, Ya~ motivációs erok állnak.

Az analitikus felfogással kapcsolatban ped ig lrritikai szempon t-

ként megemlítbetjük, hog~ az elmélet ezen a ponton azzal, bQg~ a pro-
jekciónak csupán eg~ik formájával számolt ,diagnoszt ikus tévedések le-
betoségét re jti magában.

A perceptuális készenlétre, ezen keresztül a percepcióra még eg~

tén~ezo gJakoroldönto befol~ást: a beallítódás. Azt a ténJt, bogy a
percepciót közvetlenül megelozo - hosszabb - rövidebb - idoszakban
fOlJtatott aktivitás a percepciót befol~ásolja /sokszor torzítja/, szá-
mos kisérlet demonstrálja. Ha pl. u~anazt a mintát /13/ számfelisme-
réses feladat közben mutatjuk be l3-as számnak, ba bet~k között expo-
nálják B bet~ek, projiciálja a v.sz.-ek na~ többsége. A perceptuális
készenlétet rövid 'verbális instrukció is átstrukturálbatja.

Közismert, bogy az un. tabu szavak /"csúnJa" szavak/ felismeré-

si küszöbe - tacbisztoszkópos expoziciókor - magas. /A jelenségekkel,

23
amel~ a perceptuális elbáritás egy példája, ebel~ütt nem foglalkozunk,
mivel személ~iséglélektani vonatkozásai jÓrészt tisztázatlanok /Cowen és
Beier 1951/, valamint Postman és Grutchfield 1195~/ azt találták, bog~
ba a v.sz.-ekkel a kisérlet elott közlik, bogy '~súnya" szavakat fog-
nak exponálni, a küszöb nag~mértékben csökken.

A beállitódás problémáit a grúz pszicbológusok (ITznadze iskolai

vizsgálták igen behatóan. A vizuális percepció témakörével elsosorban
Eliava foglalkozott. Azt találta, hogy azonos témájú képek sorozatának
ismételt expoziciója után a v.sz.-ek eg~ eltéro témájú kép expozici6ja-
kor az elozo téma irán~ában tévednek. A kutatók négy egymást6l függet-
len dimenzi6 mentén találtak egyedi különbségeket, a beállit6dás egyes
személ~eknél nehezebben, másoknál könn~ebben Ihamarabb/ következik be,
másrészt különböztek a 8z,emél~ek abeállitódás kialvása tekintetében;
statikus beállitódással jellemezték azokat a személ~eket, akiknélne-
hezen , dinamikussal , akiknél könn~en aIsz ik ki a be1illitódá'S-.
A harma-
dik jellemzot a plaszticitás-rigiditás skála mentén irták le; azt taiál-
ták ug~anis, bogy abeállitódás kialvása lebet fokozatos /plaezticitásl
és lehet birt~len Irigiditás/. Végül a negyedik dimenzió abeállitódás
stabil ill. labilis mivoltát jelöli.

E tén~ezoknek nem annyira személ~iséglélektani, mint inkább kór-

lélektani vonatkozásait vizsgálták.Scbisopbrén betegeknél pl. azt ta-
lálták, bogy a beállit6dás igen könnyen kialakul, nebezen alszik ki
és rigid,§ mig h~steriás betegeknél abeállitódás fo jellemzoje,bogy ab&
állitódás statikus jelleggel járt.
/A kórlélektani kísérleteket LT. Bzsalava végezte./

A fenti eredmén~ek egyrészt arra bivják fel a fig~elmet, hogy a

beállitódás-vizsgálat a pszicbodiagnosztika fontos szempontja lebet, la
beállitódás jellemzoi viszon~lag egyszeru eszközökkel megbatározbatókl
másrészt arra, bogy a beállitódás szerepe egyetlen diagnosztikus eljá-
rás alkalmazásánál sem han~agolba~ó el; mielott a v.sz. perceptuális
mintáira Vag~ inditékaira következtetnénk a projektiv tesztek eredmé-
nyeibol, meg kell gyozodnünk arról, bogy az eredmén~eket nem kell-e
egJ'szeruen a beállitódás, a vizsgálatot közvetlenül megelozo aktivi-
tás vag~ élmények batásának tulajdonitanunk, ill. ki kell küszöbölnÜDk
abeállitódás batását. IP~. a Rorschacb teszt elott T.A.T. tesztet nem
szabad végeznünk/. Ha nem vesszük fig~elembe abeállitÓdás szerepét ,
különösen szimbólumértelmezésben tévedhetünk.

§ Ez az összefüggés összhangban látszik lenni a schisopbren betegek

percepciójával kapcsolatban korábban tárgyalt mutatóval: a beállit6-
dás batása a valószinúségi modellezést nyilvánvalóan rontja.
24
 Az elmúlt két évtized pszicbológiai és neurológiai kutatásainak
eredméllJei llJomán az ing e r üle t v eze t é s korábbi, - egy-.
szer~ modellje, a reflexIánc modellje- areflexlánc modell bel-yett komp-
lexebb neurofizio1ógiai modellt á:\.lÜot tak fel. Mig korábban az .ingerli•..
letvezetést egy8zer~ impulzus szállításnak bit ték, addig az új modell
az impulzusszállitás mellett annakmegváltoztatását is megengedi: fel~
tételezi, az idegrendszeri történések kölcsönhatását, az impulzusok in;...
tegrác ióját és az ~gegrendszer kontrollfunkc ióját.
Azok a pszicbológiai kisérletek és jelenségek, amel-yek az új
neurof iziológiai modell klalakitásáboz vezet tek, többek közöt t azokat
a faktorokat tiárták fel ,amel-yeka perc·epciót, a körn-yezet tárgJairól ér-
ke~o ingerek mellett megbatározzák. Az a tény pl., bogy számos egyide-
jlileg bató ki?rnyezeti ingernek csak kis bányadát percipiáljuk, az ideg-
rendszer kont.t'ollfunkciójára mutat. A tárgyról érkezo ingereken kivüli'
faktorok batása egyéb elemi perceptuális
,
jelenségekben is nyilvánval'6:
így pl. az interszenzoros jelenségeknél, a szinesztéziáknál, valamint
az érzéÍtelés és mozgás kölcsönbatásának elemi formáinál. E jelensé~k
.
bívták fel a figyelmet arra, bogy a kortex felé baladó impulzus külön-
bözé5idegrendszeri történések befolyása alatt áll, a tö.t'ténésiek tebát
nemelszigetelt
, események, banem egymással kölcsönbatásban, interak-
ciában vannak.

Az interakció problémáját;. a percepci6 pszicbológiájában elsonek

Werner és Wapner tárg.yalja /1952/. Elméletüket a percepció szenzoros
t6nusos mezoelméletének nevezik. KisérleH eredményeikre' támaszkodva
kifejtik, bogy a percipiált tulajdQoságokkettosen megbatározottak:
Részben ,az ingerbatás , részben a szervezet állapo ta - az ún. orgarliz-
mikus állapot - dCSnti el, mit bog-yan észlelünk. Ez az utóbbi tén.yezo
- elvben - lebetoséget teremt arra 1 hogya percepciót a. személ-yiség-
dinamika eg;yik mutatójának tekiD';;3;Jk, hogy na szervezet állapotának"
eg;yéni -, pillanatnyilag adotit tanulás során kialakult, vagy az illeto
idegrendszer konstitucionális sajátiossá.ga1tól függo - kUlönbségeirea
percepció sajátosságaiból következtetbesslink. Il:ymódon felvehetjük a
személ;yiség és percepció összefüggésének kérdését.
Ilyen összefüggések létezését a percepciós tesztek tapasztalata
régen igazolja, azonban a tapaszt-alatok elméleti alátámaszt.ása ma még
csak igen kis mért.ékben történ t meg. Az újabb percepcióelmélet i és ki-
sérleti munkák tanulmán;yozása lehetoséget teremt arra, bogya pszicbo-
dinamika egyes s2'lempontjait szilárdabb ,elmélet i alapokra bel-yezzük.

25
 Wexnex és Wapnex többek között a testt6nusoknak a pexcepci6xa
~akoxolt batásait vizsgálták. Kimutatták, hogy az e~ik testfél t6nustúl-
súly esetéQ a látsz6lagos függoleges ellenoldalra dol. A féloldali
t6ous~úlsúlyt xészbeo kisérletesen idézték elo, la nyakizom enyhe elekt-
romos ingexlésével/, xészben azt találták, bo~ az egyik testfél kis-
fokú tónustúlsúlya minden egyes v.sz.-né+ konzisztens módon kimutatha-
tó. Az egyik irányb6l jövo ~ngin~ex hatására a látszólagos függoleges
szintén ellenixányba dolt.

Az idegrendszeri töxténések feltételezett intexakcióját támasz-

totta alá az a további megfigyelésüok is, amely szerint a féloldali fió--
nustúlsúly a motoxos aktivitásra .is hatást gyakorol; becsukott szemmel
való jáxásnál a v.sz.-ek konzisztensen mutatkoztak a preferált irány-
ban: abelyett, bogy egyenesen eloxe baladtak volna, jobbxa vagy balxa
dol tek ki a tes t-tónus túlsúlynak megfeleloen.

A szexzok a tónusos, perceptuális és motoros jelenségekxol, mint

ekvivalens funkciókról beszélnek, és mozgáspercepci6va~ kapcsqlatos ko-
xábbi klsérletekre támaszkodva feltételezik, bogy a funkciók kölcsönö-
sen belyetteaitik e~mást. A következo kisérletekbol indulnak ki:

II Goldman /19521 az autokinetikus jelenséget vizsgálta a v.sz.-ek 3 eso-

portjánál. Az egyik csoportban a kisérlet során és a megelozo 10 pexcben
a v.sz.-ek mozgását korlátozták laz ülésbez szíjazták oketi, a másik cso~
portban mozgásos feladatot adtak,a harmadik csoport kontroll csoport
volt. Az autokinetikus jelenség méxtékül a kiséxlet kezdetétol a fény-
pont elmozdulásáig eltelt idot választották. A kisérlet eredményei sze-
rint a mozgáskorlátozott csoport maximális, a minifeszten mozgó minimá-
lis mozgáspexcepciót lautokinetikus jelensége ti mutatott.

21 A Clark e~etemen végzett kisérletben a k.sz.-ek két csoportjának mu-

tattak be tacbistoskóposan, igen rövid expoziciós idovel vonalrajzokat.
IFl. vonatot, labdajátékot stb.1 a k.sz.-ek egyik csopoxtja a kisérlet
során mozgásos feladatot teljesített legy támasztéknak erosen neki kel-
lett dolniük/, a másik csoport kontxoll csopoxt~ A képek leírása soxán
a kontroll csopoxt több mozgásválaszt adott, vagyis a mozgáspxodukció ]
és a mozgáspexcepció ekvivalensnek bizonyult. 1

31 Korobin, Meltxoff és Singex 1951-ben arr61 számolt be,.bogy akut moz-

gáskorlátozás esetén a Rorscbacb táblákra adott mozgásválaszok száma s
megnövekedett.

Fenti eredmények a Rorscbacb diagnosztika egyik alap-szempontjá- c:

val összefüggésbe bozbatók. A tapasztalat szeri~t, amel~et statiszti-

26
kai vizsgálatok igazoltak, a Borschach tesztben, standard feltételek
mellett, a mozgásválaszok az introverzi6 mutat6i. Ha mozgáspercepció
és mozgásgátlás együtt járása kisérletileg igazolt, az introverzió és
a Borscbach mozgás /B/ válaszok együttjárasa könnyen belatbat6, t}a is-
merjÜk az introverzi6 viselkedéses jellemzoit. A Borschacb mutató és a
kisérleti eredmények abban kÜlönböznek, bogy mig a kisérletek pillanat-
nyi Ilorganizmikus 'allapotnak" a percepcióra gyakorolt batását vizsgál-
ták, addig? teszt a szituaciótól független, konstans személyiségténye-
zot ragad meg. E különbség természete neurális szinten nem tisztázott.

A tárgyról érkezo ingereken kivüli faktoroknak a percepcióra

gyakorolt hatását vizsgáló kisérletek egyedi különbségekre hivták fel
a figyelmet. Kiderült, pl., bogy a függoleges percepcióját egyéb té-
nyezok a különbözu v.sz.-eknél különbözo mértékben torzitják. Witkin
és mtsi. az ~n. "dolt szoba, dolt szék" kisérletben, abol, mint a
Wernwe Wapner féle alapbelyzetben, a v.sz.-ek feladata egy, a dolt
székbol irányítbató fénycsík függolegesre állítása volt, azt,talál-
ták, hogy egyes v.sz.-ek teljesitménYei között szignifikáns különbségek
adódtak; egyesek viszonylag pontosan állították be a függoleges irányt,
mások viszont nagyobb mértékben estek áldozatul az ellentmondó vizuá-
lis és poszturális jelzések hatásának.

Az utóbbi extrém v.sz. csoportot a "mezo-f üggo", az elobbit a

"mezo-független" személyek csoportjának nevezték.

Az un. "vonal- és keret" tesztben /Rod and Frame Te.st/, abol a

v.sz.-nek az a feladata, hogy dolt kere tben függolegesre állítson egy
távolról vezérelbeto fénycsíkot, ugyanazokat vezette félre a dolt ke-
ret, akik a "dolt szoba - dolt szék" belyzetben "mezofüggoknek" bi'zo-
nyultak, és az elozo helyzetben a "mezOfüggetlennek" bizonyult v.sz.,-
ek teljesitettek jól. A szerzok alkalmazták még a Beágyazott Forma Tesz-
tet is /Embedded Figure Test/, abol a v.sz.':"nekkomplex mintából egy
benne elrejtett egyszer~ mintát kellett kikeresnie. A komplex minta
15 sec.-os szemlélése után a v.sz. 10 sec.-ig szemlélbette az egysze-
rlit
, majd visszakapta a komplex mibtát, amelyen belül az egyszer~t fel
kellett ismernie, majd körül kellett rajzolnia. A teljesítmény mérté-
ke az az ido, amely alatt a V.sz. a beágyazott format megtalálja.

E vizsgálat eredménye i szintén korreláltak a "dol t szaba, dolt

szék" teszt és a "vonal és keret" teszt eredményeivel.

A teszteket gyermekeken is elvégezték /8-17 é. korig, több kor-

csoportban/ és - bár a 8-10 é~es korcsoport átlagban nagyobb mértékben

27
mutatkozott mezÜfoggonek, mint felnott csoport, az egyedi, különbségek
itt is szignifikánsnak bizonyultak. Szerzok az egyedi különbségek bát;..
terében a személyiségszervezodés dönto faktorát vélték felismerni, a
"mezofüggolt és"mezofüggetlen" személyek csoportját személyiségtipus-
csoportnak tekintették, és az egyes csoportok 8zemélyiségjellemzoire
nézve bipotézist állítottak fel, majd elemezték az extrém csoportok-
ba tartoz6 személyek exploráci6s és percepci6s-teszt anyagát.
Rorscbacb és T.A.T tesztet alkalmaztak.Hipotézisük fo szempontjai a
következok voltak: mezofüggo személyeknél lakik a "dolt szoba- dolt
szék" belyzetben képtelenekvoltak poszturális jelzések figyelembevéte-
lére/ passzív, a környezeti erok befolyása alá kerülo, e1f ojtásos ten-
denciákra bajló személyiséget tételeztek fel, "m.ezofüggetlen" szemé-
lyeknél pedig optimális esetben jó szervezo, integráló készséget, ak-
tivitást, míg kóros esetben autisztikus tendenciákat /t~lzott figye-
lem a testi szenzációkra/. Hipotézisüket a személyekkel folytatott
interj~ anyagával vetették elsonek egybe.
A v.sz.-ekkel elore megbatározott témakörben egyenként több órán át
tartó beszélgetést folytattak. /Itt jegyezzük meg, bogy a v.~z.-ek
egyetemi ballgatók/. A beszélgetés fo szempontjai a következok voltak:

l/Iskolai tapasztalatok; a bizonyítvány, a tanárok, az iskolatársak

iránti attitüd. A pál;yaválasztás indítékai.

2/Katonai szO'lgálati idot letöltött férf i ballgatóknak:, kiképzésbez,

társakboz, tisztekbez va16 Viszony.

3/Családi tapasztalatok; szülok iránti attitüd, a szülok személyisége,

velük való esetleges konfliktusok, természete, testvérekbez va16 vi-
szony.

4/Gyermekkori tapasztalatok: emlékek, esetleges traumák /balesetek, su-

lyos betegségek/, a szülok által alkalmazott nevelési m6dszerek, a
tisztaságraszoktatás módja, esetleges gyermekkori neurotikus szimpt6-
mák, az iskolábalépés élménye, testvérekbez való gyerekkori viszony.

5/Hivatás-attitÜd; célok,ambició, pénz belye a személy értékrendszeré-

ben.

6/Házasság, szexus iránti attitüd, az elképzelt társ, vagy az esetleges

bázasság jellege esetleg szexuális nebézségek, a szexussal kapcsolatos
morális attitüd.

7/Vallást és politikai nézetek.

8/Saját testi szenzációkboz való viszony: esetlennek , vagy ügyesnek ér-

zi-e magát táncban, sportb,an, bajlamos-e utazás esetén szédülésre ,
"tengeri betegségre", milyen testi szenzációi,voltak a percepciós ki-
sérletek során?
28
9/ Önértékelés t tuda.tábanvan-e képességeinek, esetleg fogyatékosságai-
nak, személyiségfejlodésének, karaktervonásainak?
A fenti szempontok alapján összeállítottexplorációs anyagból 5
pár változótemeltek ki a kutatók, és ezek mentén jellemezték a szemé-
lyeket~ E változók a következokt
Al - Bl = az "öntudat" foka, mint személyiségváltozó, melyen belül;:
Al = Instrospekció, belátás, önkritika képessége, indítékok felismeré-
se, elfogulatlanság.
BI = Az elfogulatlan önmegfigJ'elés biánya, a személy szimtómáira, prob-
lémáira, bibáira nem eszmél rá a generalizált szorongás kivételével.
A2- B2 = a saját agresszióhoz való Viszony
A2 = nyilt agresszió, az impulzusok manifesztá1ása
B2 = agresszió elfojtása; ill. az agresszió "álrubában" jelenik meg, re-
akcióképzés , kényszeres tüne tek, szorongásos-bisz tériás mecbantz-
musok.

A3- B3 = Aktivitás-passzivitás
A3 = Aktivitás, a problémák önálló megoldásának igénye, vezetoszerep vál-
lalása.
B; = Passzivitás, konvencionális attitüd, a konformizmusok elfogadása,
függoség, a felnot téválás igénye csekély.
A4- B4 = Kisebbségi érzésekhez való Viszony
A4 = A kisebbségi érzések kompenzációja a Rosenzweig féle. "extrapunitiv
kategóriának m.egfeleloen, ill. paranoid személyiségvonások: m.egalo-
mán tendenc iák, ill. gJ'anakvásos, ü1döztetéses gondolato~.
B4 = Alacsony önértékelés, a kisebbségi érzés ltakceptálása", elfogadá-
sat inadekváció. - tudat, búotudat.
A5- B5 ='Az önbizalom foka az exploráció során:
A5 = Önbizalom, éf személy az exploráció alatt szemmel láthat óao nyugodt
relaxált.
B5 = Szorongás, feszültség; túlzott tiszteletteljes, mentegetozo visel-
kedés, "fészkelodés", pirulás, a szorongás szemmel 1átbató jelel.
A bipotézis szerint az "A" jellemzok a "mezofüggetlentt, míg a
"B" jellemzok a "mezofüggo" személyekre illenek.
Amikor a kutatók az explorációs anyag alapján a személyeket e
szempontok szerint ttosztályozták"; az eredmények hipotézisli'ket igazol-
ták, a "mezofQggo" személyek valóban nagyobb számban adtak "B" jellem-

29
zoket, míg a "mezofüggefilenekul1A""'kat,a különbség statisztikai elem-
zés során szignifikánsnak bizon;yult.

A szerzok a továbbiakban a két csoport Rorscbacb mutat6it vetet-

ték eg;ybe. Számos jellegzetes különbséget találtak a két csoport ered-
mén;yei között, mel;yek közül talán legemlítésreméltóbb, bogy differen-
ciáltan, amorf egész /G/ válaszokat, valamint differenciálatlan szín-
válaszokat /Fb, FbF/ a. "mezof üggo" személ;yek ad tak szignifikánsan na-
g;yobb számban. Az a sajátosperceptuális _attit üd, amell;yel a Rorscbacb
választipusok létrejöttét jellemezbetjük, a szerzok által alkalmazott
kisérleti bel;yzetekben tapasztalt kétattitüddel könn;yen ana16giába ál-
lítbat6. Az a tén;ypl., bOgJ a umezofüggo" személ;yek a "beág;yazott for-
mateszt"-ben igen nebezen találják meg az elrejtett mintát,a Rorscbacb
tesz tben megjeleno differenc iálat lan egészválaszoknakfelel meg: il;yen
esetben ug;yanis, éppen úg;y, min tna beág;yazott forma teszt" e13etébe.n
láttuk, a komplex forma "átstrukturálása" bián;yzik. Másrészrol a fenti
Borscbacb jellemzoknek a pszicbodiagnosztikus tapasztalat szerinti
'~jelentésen is fedi a szerzok által a két tipuscsopo.rtnak tulajdoní-
tott személ;yiségvonásokat /ld. A és B tulajdonságok/.

Szerzok a vizsgálat i csoportok tagj,ainak T .A. T. jeg;yzokön;yvei

t
is elemezték. Ennek során két szempont mentén találtak jellegzetes kü-
lönbségeket.
1: a fobos adekváci6ja a történetben; 2: a történet kimenetele. A "me-
zofüggetlen" személ;yek történeteiben a legtöbb esetben azt találták,
bOgJ a fobos aktí v, szerepe aszi tuáci6ban adekvát, "meg:találja a be-
l;yét". Ennek megfeleloen a történet kimenetele többn;yire szerencsés.
A "mezofüggo" személ;yek történeteiben ezzel szemben a fobos általában
passziv, inadekvát m6don viselkedik, a konfliktusbel;yzetekben alulma-
rad, vagJ a történet irreális, meseszerd "j6" megoldással zárul.

A T.A.T. történetek e két szempont szerinti elemzése és az ered-

mén;yek- statisztikai értékelése során a várt irán;yba.nszignifikáns ösz-
szefüggés mutatkozott. Szerzok a kisérletsorozatb6l, személ;yiségtesz~
tekbol és exploráci6b61 ál16 komplex pszicbo16giai vizsgálatot pszi-
cbiátriai osztál;yon kezelt betegek eg;y csoportjánál is elvégezték •.
A normál csoportokbozképest viszon;ylag több személ;y került az extrém
"mezofüggo" ill. "mezofüggetlen" csoportba, a közbülso csoport minimá- i
i
lisra zsugorodott.
i
I

Mezof üggo személ;yek domináns szimptomája a depresszi6, mezof üg- I

30
getleneké/foleg a férfi v.sz.-oké/ a paranoid tünetek voltak. f
 A Witkin és munkatársai által vizsgált ténj'beli összefüggéssort
más szerzok asz ele k tiv f igye 1 em, ill. a p e r-
e e p ~ u á 1 ism e z osz e r V e z é s e terminussal ille-
tik, IGardner és mtsai a személyiség szervezodésében játszott sz~repét
egyöntet~en elismerik.

Piaget. Gardner és mtsa, valamint Silverman és mások a percep-

ciószervezodés további, az elobbitol független, egyedspecLfikus ténye-
zojét tárták fel. E tényezot a figyelem extenzivitása, a centrációs
effektus, ill. a letapogató viselkedés /scanning bebaviorl terminusok-
kal jelölik.

Elsonek Piaget mutatott rá, bogy a nagyságbecslés pontossága. an-

nak az idonek a függvényében csökken, amelyet a személy a tárgyra való
fixációra /centráci6ra/ fordit. A további vizsgálatok megforditották a
kérdésfeltevést: nem a fixációra forditott idot, hanem az idoegységre
eso szakkadikus szemmozgások számát mérték, és azt találták, bogy a
"letapogató" szemmozgások gyorsulásával a nagyságbecslés javul.
IGardner több, különbözo nagyságbecslési feladatokból ál16 méréslJ
végze tt/,
a közismert pszicbofizikai kisérletek mintájára/ amelyek során a,szem-
mozgásokat regisztrálták./

A kisérletek eredményei egyrészt azt igazolták, bogy a gyors

szemmozgás a nagyságbecsléssel szignifikánsan együtt jár, másrészt azt
mutatták, bogy az egyes v.sz.-ek konzisztensek a letapogat6 viselkedés
vonatkozásában: akikre az egyik belyzetben gyors "scanniQg" volt jellem-
zo, azok más helyzetben is ilyen viselkedést mutattak, és ugyanez állt
a "lassú scanningtl csoport;ra. Gardner és mtsa. továbbá kimutatták, bogy
a "scanning" viselkedés és a Witkin csoport által vizsgált "mezoszer-
vezésJt/vagy szelektív fig;yelem/ egymást61 független dimenziók, sem a
gyors, sem a lassú scanning nem korrelál, sem a ffmezofüggéssel", sem
a "mezofüggetlenséggeltt• A kétpercepció-szervezo elv szerepét egyes
geometriai optikai csalódások esetében is feltételezték~ majd igazolták,
amivel mint látni fogjuk, jól demonstrálbatóvá tették a két elvi függet-
len, önálló jellegét. Felvetésük értelmében ugyanis azt találták, bogy
a Müller Lyer féle illuzió /Jtmezofüggetlen személyeknél kisebb mérté-
kll,mig a "forditott T csa16dás", abol a függoleges vonalt1inik bosz-
szabbnakj a gyors sCanninggel jellemezbet oszemélyeknél csekélyebb.

S~erzok a letapogató viselkedés és a sZdmélyiségszervezodés ösz-

sze.függéseit is vizsgál ták. Ripotézis'Ut egy ik fo szempontja ér telmében
ag;]ors söanning-viselkedést a késlekedo döntéssel" mint személyiség-
megbatározó kontroll és fékfunkci6val bozták kapcsolatba, gyors scao-

31
ningat mutató neurotikus személyeknél pedig kényszeres mecbanizmusokat
feltételeztek. Feltevéseiket személyiségtesztek eredményei, illetve
klinikai diagnózisok igazolták. A Rorscbacb teszt mutatái közül pl.
a gyors scanning csoportra jellemzonek találták, 'bogy az egyes táblák-
ra adott elso válasz kimondásáig eltelt ido szignifikánsan bosszabb
volt, mint a ttlassu scanning" csoporlmál.

32
 UTMUTATÁS

a "Tbeniatic Apperception Test" klinikai alkalmazásáboz

A próbát mai formájában Henr~ A. Mur,r~ amerikai .J>Elzicbolólgus

dolgozta ki, mint személyiség úesztet /1935/ egy régebbi fantáziavizs-
gálati tecbnika alapján. Többszörös átdolgozás után a jelenleg is basz-
nált változat 1943-ban jelent meg.

A TAT vizsp;álati elve

A módszer lén~ege; vsz. különféle képekre e~-egy történetet

talál ki. A vizsgálat elve az, bog~ a képekbol kiind uló történetszö-
vésben a vsz.:
_ felhasználja vá.~teljesíto ábrándjainak és szorongásos tudattartal-
mainak az elemeit, s ezeket beledolgofza a történetbe;
- projektiv mecbanizmussal, áttételesen bevetiti az ig~ kidolgozot!;
mesébe elfojtot1i konfliktusait. lappangó feszültségeit;
- a képek által kiváltott érzelmi és indulati feszültség ellen, a
szoros értelemben vefitprojekción kivül, más elbárító mecbanizmu-
sokat is ér'V'én~esít,és ezek a"történetszövésoen megmutatkoznak.

A TAT történeteiben kÜlönösképpen megn~ilvánulnak a projekción kí-

vül a következo elbárító mecbanizflusok:

azonosítás 1 a vsz. beleéli magát a

történet eg~ik bosébe, atlOak
elképzelt érzelmÉ3it saját érzelmeiként ,"kigondolt sorsát a saját sor-
sakéqt éli át;
izoláció: a tartalom és érzelem szétvá.lasztása ésfokozott eltá-
volitiása, a tartalom_El._~si'V'árosítá.sánt
jelentéktelenítésén és az érzel-
mek inadekvát részletekre való áttolásán át;

reakcióképzés: az elfojtott feszültséggel ellentétes vonás kidol-

gozása /pl. az idosebb testvér iránti aggressziót a vesz. az ellenté-
~es elojell1 viszon~laton alapuló történettel báritja el;

racmonalizálás: az elfojtott vágy áttételes értelmi, spekulativ

indoklá.sa, értékelése, módszeres elemzése.

33
 Az elhárító muködés kompromisszumra kényszeríti a képek által ki-
váltott érzelmi-indulati feszÜltséget: a vsz. által elmondott történet
éppen úgy kompromisszumos termék, mint az álom: ami az álomban nappali
maradvány, az a TAT-ban a megragadott, képelem, a VSZ. ezekbol az ele-
mekbol választja. ki a lappangó feszültség alapján a szükséges elemeket
a történethez, amelyben áttételesen, s~ítve és dramatizálva éppen úgy
megjelenik az elfojtott komplexus, mint a manifeszt álomtartalomban a
lappangó álomanyag.

A képekre adot t történet tehát értelmezheto, éppen úgy, mint

egy álom vágy,egy irodalmi m~, vagy bármilyen áttételes produktum, s
így felhasználható a klinikai diagnosztikában és foként a pszichote-
rápia "nyitó lépéseként".

A teszt anyaga

A teszt általánosan elterjedt ,harmadik változatát alkalmazzuk.

A vizsgá1atnál két részletben 20 képet exponálunk. Az elso alkalommal
lo-et, ezt követoen egy vagy két nappal további ID-et.

A felhasznált 20 kép a sorozatban l-2o-ig számozva van. Közülük

kilencnek több változata is van életkor és nemek szerint. A teljes so--
rozat valamennyi változattal 31 kép.

A változatok jelölése:

B Ibayl 15 éven aluli fiúknak,

G Igirll 15 éven aluli lányoknak,
M lmalel 15 éven felüli férfiaknak,
F Ifemalel 15 éven felüli noknek,
BG változat minden 15 éven alulinak, nemre való tekintet nélkÜl,
MF minden 15 éven felülinek, nemre való tekintet nélkül,
BM minden fiúnak és férfinek, korra való tekintet nélkül,
GF minden lánynak és nonek, korra való tekintet nélkül.

Csak számmal jelölt képek, ezeket minden vsz.-nél használjuk nemre és

korra való tekintet nélkül.

Minden vizsgálat elott a jelek alapján állít juk össze a sorozat

20 képét. lA 16. kép minden sorozatban febér lap, nincs rajta tép, nem
nyújt támpontot, teljesen a vsz. képzeletére és projekciós készségére
bízza a történetszövést.1

34
 .Az instrukci6

A.I Átla~os értelm~ és m~veltsé~~ felnotteknél

Az elso vizs~álatnál Il-la. kép exponálás elotti:
"A vizsgálat, amely most; következik, a képzeletet 1 a fantáziát
vizsgálja. Képeket fogok mutatnit a feladat az, bogy minden képbez ki-
találjon egy kis 'történetet, lehetoleg elev~[), drámai történetet. El-
mondja, bogy mi elozte meg a képen látbató eseményt, mi történik a ké-
pen, mit csinálnak, mit gondolnak, mit éreznek az ott látbató szerep-
lok, s mi fog történni ezután, mi lesz a történet kimenetele~ Ugy mond-
jon el mindent, abogyan az eszébe jut. Nyilván ,megértette amit mondtam?
Tiz képet fogok mutatni, minden képrol 5 percig beszélbet. Ez az elso
kép ••• "

.A. második vizsp;álatnál lll-20. kép exponálása elottit

"Emlékszik a tegnapi Itegnapelottil vizsgálatra? Ma újabb képek

következnek. Azzal a klilönbséggel, bogy szabadjára engedbeti a fantá-
ziáját. A múltkori tiz történet nagyon érdekes volt, de legtöbbjÜk
megragadt az apró-csepro hétköznapi eseményeknél. Ön ennél többre ké-
pes, bizza magát a képzeletére, mintha egy regényt, egy mesét vágy jel-
~pes történetet irna. Ez az elso kép •.••
"

B.! Alacsonyabb értelmu és muveltsé~u felnotteknek, valamint g,yerekek-

nek és pszicbotikusoknak

Az elso vizsf2:álatnálIl-Io.kép exponálása elott/:

"Ebben avizsgálatban történeteket kell mesélni. Képeket fogok
mutatni és maga minden képbez kitalál egy történe'tet. Megnézi a képet,
elmondja, bogy mi történhetett, mi történik most, mit gondolnak, mit
éreznek azok az emberek, akiket G. képen lát, és bogyan fog végzodni a
történet,,'Bármilyen történetet kitalálhat. .Öt perce I van minden tör-
ténethez. Igyeke'zzék minél jobb történeteket kitalálni. Nos, ez az el-
sokép ••• "
A második vizs~álatnál !11-2o~kép exponálása elotti·:
"Emlékszik a tegnapi /tegnapelottil képekre? Ma megint képeket
mutatok. De ma könnyebb lesz a feladat, mert a képek jobbák,érdeke-
sebbek. Tegnap is ki tunéS történeteketmesélt, da azt hiszem még job-
bakat is tud, izgalmasabbakat, olyat, mint egy álom, vagy egy mesa.
;clyeneket mondjon a képrol. Nos, ez az elso kép •••"

35
C.I Bátorítás - a vizs~álat közben adott instrukció

A vizsgálat közben a vsz. a szükségletnek ~egfeleloen aktiv:

különösképpen indokolt ez pszichotikus betegeknél.

Az elso történet után emlékeztetjÜk a vsz.-t az instI:'ukci6ban

foglalt feladatra /kivéve, ha ennek tökéletesen eleget tett/o
Például: érdekes történet volt, de nem mondta meg, hogy miért nemgya-
korolt a fiú, mit csinált helyette. Meg aztán a történet nincs is tel-
jesen befejezve. Pedig az ido elég lenne. Alig 3 percig beszélt. Ne
felejtse el, bogy 5 perce van. Sz6val a következo képnél meséljen rész-
letesebben /1. képi.

A vizsgálat továbbirészeiben is, szükség szeI;'int,bátorít juk a

vsz .-t, és utalunk az instrukci6 egy-egy részletére •.Például;

"Ne felejtse el, hogy történetet kell mesélnie a képrol. Amit eddig
mondott, az még nem történet."

"Pr6bálja I elmondani, bogy mit ábrázol a kép, milyen belyzet~t, kik

vannak rajta, mit csinálnak?"

"Mit gondol, hogyan jöhetett létre ez a belyzet? Mi minden történt ezt

megelozoen?"

"S mit gondol, mi történik még ezután? Hogyan fog ez a helyzet megol-
dódni?"

"Azt mondja, bogJ ezek dolgoznak /2. képi, ez igaz, de ez még nem tör-
ténet. Próbálja ezt egy történetbe foglalni."

Ha a vsz. egy képrol nem összefüggo történetet mond, banem egy-

más után említ fel 5-6 témát, ötletet, figyelmeztetjük array bogy nem
ez a feladat: összefüggo, részletes történetet kell elmondania.

Az elso vizs~álat vé~én Ilo. kép utáni nem mondjuk meg, hogy
legközelebb megint ilyen képeket fogunk exponálni, nehogy a vsz. gon-
dolatban elokészítsen néhány történetet, amelyet aztán ráeroszakol az
exponált képre.

D./ A febér táblához /161 külön instrukci6t adunk:

"Erre a táblára nem rajzoltak l,cépet".

Magának kell kitalálnia
egy képet. Bízza magát a fantáziájára. Találjon ki egy képet és mond-
ja el minél részletesebben."
Ha ez nem siker ül :
"Hunyja be a szemét, képzeljen el valamit ••• ezt mesélje el."
Amikor sikerült:."nos, errol mondjon el egy történetet."
36
 Ázuf;6j;esz~

A 20. történet után következik az ut61~gos kikérdezés. Oélja:

m.eghatárózni, bOgJ bonnan, milyen forrásból származnak a különfé le tör-
ténetek és vezeto elemeik. Ha a vv. szükS'égesnek tartja, azt az üt6la-
gos kikérdezés!; elhalaszt ja. a rákövetkezo napra: iWaz egész vi zs gli•.•
lat három alkalommal peregne le: 1-10 •. tábla.: ll-20. tábla: ut6teszt.
Az utólagos kikérd,ezésben azt kuta.tjuk, hogy honnan meritette a vsz.
a történetet: saját tapasztalatáb61, barátainak vagy ismeroseinek az
elbeszélésébol, könyvbol, filmbol.

Képenként baladunk, minden képnél rövideo elmondjuk a vsz. tör-

ténetétés ennek a forrásaira kérdezünk •.
A történet bangsúlyos elemeit biv6szóként· alkalmazhatjuk szabad-
asszociációboz.

A tartalmi elemzés

A vizsgálati anyag hawományos IMurray félel értelmezése képrol-

-képre hálad és minden történetre vonatkoz6an meghatározza a követke-
zoket:
1.1 Az egyes történetek bose: az á,személy, akivel a vsz. azono-
si.tja Dlligát.• Kritériumai: aki, a vsz.-t legjobban érdekli: akinek cse-
lekvéseit, érzelmeit, indítékait viszonylag részletesen úja le; álta-
lában ugyanolyan nemll, mirlt a vsz. és nagyjából hasonló életkorú: köz-
ponti szerepe van a történetben. A vsz. a legtöbbször csupán egy sze-
méllyel azonos it ja magát, de eload~dbat többszörös azonosítás is lez
súlyos konfliktusra, ellen tmcndó,feldolgozatlan ltendenciákra utal/.
A bos tulajdonságai, a vU.ágboz való viszonya támpontot ad annak
értelmezésébez1 bogy a vsz" vezete vagy alárendelt szerepre, nyilvános
szexeplésre vagy visszavonult életre, erköicsi vagy anyagi értékekre,
sikerre, kalandra" vagy biztonságra és nyugalomra, stb. vágyik.
E11enkezonemll bos Iférfi vsz. novel, noi vsz. férfivel azono-
sítja magátl férfinél bangsúlyozott noiességet, nonél bangsúlyozott
férf iasságot jelent.

2.1 A foa.lakok Ibosökl inditékai, törekvé,?EÜ, érzelmeL Minden

történetbol kiemeljük a host, illetve a bosöket bS cselekvéseik, vala-
m~nt amesébol kifej tbeto indulatialk a:~apján megbatározzuk személ;yisé-
gUk fovonásait, té'nyezoi t, viselkedésük motivác i6i ti Ifeszültségi indi-
tiékaU/" Murray szerint ezek a mozzanatok a vsz. lappangó törekvéseit,
viselkedésének moti.vumait foglalják össze.
37
Ez természetesen csak úgy lehetséges, bogy a vsz. projektiv mechaniz-
mussal rávetíti a történet személJeire lappangó indulatait, majd kép~
zeletében kikerekiti, elfogadhatóvá teszi az igy ~ivetitett vágyakat,
s végül azonosítja magát a sz~méIJekkel, s igy áttételesen ugyan, de
újra átéli a projekció révén láthatóvá vált indulatokat. A mechaniz-
mus: projekciá-képzeleti feldolgozás-azonositás.

Minden történet, minden hosét, minden eloforduló személJiség-

ténJezo szempontjából értékeljük. Az értékelés kvantifikált. Az adott
személynél eloadódó ténJezot /motivációt/ l-tol 5-ig terjedo pontszám-
mal értékeljük. A pontozás kritériumai: az adott személJiségvonás in-
tenzitása, tartama, kiterjedése, szerepe a történetben, s foként annak
drámai magvában és megoldásában.

Az értékelbeto ténJezok: agresszió /destI'uktiv, szocializált

önmaga ellen forditott/: szexualitást batialmi belJzet, vezetoi igénJ:
teljesitménJ, alkotás: ismeretszerzés, tudás: jólét, gazdasági szerzés:
szolidaritás, segitokészség; belJtállás, bátorság: családiass~g: siker,
dicsoség: szorongás, félelem: féltékeoJség, rivalizáláSt e:xbibici6 stb.
Emellett bármelJ vizsgálatban olJao motivum jelenbet meg, amelJet gya-
korisága révén külön értékelni kell/pl. balálfélelem, önfeláldozás,
kalandvágy, stb./ Igy a személJiség feldolgozandó téoJezoirol nem ké-
szitbetünk teljes jegJzéket, de azért kivánatos megmaradni a fokate-
góriák, a fentebb közölt 13 csoport mellett. /Talán megjegyezni is fe-
lesleges, bogy az egyes történetek boseinél, foszereploinél nemcsak egy
kategória értékelendo, banem mindazok, amelJek az adott történetben 9lo-
adódnak. A legtöbb esetben két-három de esetleg öt-bat kategória sze-
rint kell értékelnünk egy-egJ szereplot.

Az egyes vonásokra adott értékeket képenként és kategóriánként

összesitjük, s igy számszerint kimutat juk, bogJ a vsz. melJik képeknél
adta a legintenzivebb indulati motivációt, és a búsz történeten át mi-
IJeD motivációk bizonJultak a legerosebbeknek. /Ez az eljárás természe-
tesen csak akkor teljesérték11, ba megfelelo standard áll a rendelkezé-
sünkre. Reméljük, hogy ezt a standardot elott-utóbb sikerülni fog elké-
szíteni.

3./ KörD~ezetbatások. MilJeD köroJezeti téQJezok közt cselekszik

a történet fohose. Ebbe a körbe tartoznak a történet többi szereplOi
/viselkedésük, belJzetük, cselekvéseik/, a tárgyi feltételek /ellátott-
ság, frusztráci6/, a természeti adottságok és csapások, betegségek stb.
Különösen fontos itt a képen nem szereplo és csak asszociativ úton bevont
tárgyak és személJek mérlegelése. MurraJ rendszere szerint itt is l-tol

38
5-ig terjedo skálán pontozzuk az eloadódó tényezoket intenzitásuk, a
történetben játsz6dó jelentésük szerint. Az értékelbeto környezetbatá- .
sok: társkapcsolatok la bosnek családja van, barátai Vannak, páros kap-
csolata van, csoportboz tartozikl: anyagi belyzete: belye az életben
/társadalmi rangja/: agresszió Igylilölik, iildözik, kárt okoznak bekil,
veszélybelyzet Ifenyegetettség/, stb.

Itt is képenként és kateg6riánként összegezzük a pontszámot és

ezzel megkapjuk a vsz.-t éro környezetbatások képletét la személyiség-
vonások képlete mellett ez is fontos értelmezési támpont/.

4./ A megOldások. Minden képnél mérlegeljük a történet megoldá-

sát. Milyen körn~ezeti mozzanatok közt, milyen energiát fejtett ki a
bos? Mit tett a megoldásáért? Energikus volt vagy ernyedt, elszánt,
vagy fondorlatos, konformista vagy rebellis ,stb ••
? Milyen megoldás jöt t
létrel vágyteljesito., a motivációval összbangban lévo vagy:kompromis2í-
szumos vagy teljes frusztráció. E megoldási módok számszerl! aránya rend-
kivül jellegzetes a vsz.-re Itermészetesen ehbez is az adlott kulturkör-
ben készült standard kell.1

5./ A tematika. Milyen témái vannak az egyes történetekbek, mi-

lJ',en
konn iktusokból szövi me.séjét a vsz. ?Ezt a szempontot nem:pontoz-
zuk, banem közvetlenül értelmezzük, mint a vsz. gondolatvilágát foglal-
koztató anyagot.

6.1 Érdeklodés és érzelmek az élet különféle szegmentumait kép-

viselo személyek iránt. Hogyan viszonylanak a történet bo'sei Itebát
közvetve a vsz.1 az anyatipusú idqsebb nokböz, az apatipusú idosebb
férfiakboz, a másik nembez la partnerbezl stb.

Ezeknek a támpontoknak az alap.ján, Murray elgondolása szerint a

személyiséget bárom rétegében értelmezbetjük:
al értelmezbetj,ük a személyiség mély rétegét, a lappangó vágyakat,
amelyek csak áttételesen, jelképesen jelennek meg a gondolkodásban és
a cselekvésben;
bl beleláthatunk a fantázia világába, amel~nek problémáit, anyagát a
vsz. ismeri, átéli, de cselekvéseiben nem érvényes iti;

el s végül értelmezbelijük azokat a mQzzanatokat, amelyek nyiltan

jelentkeznek a Viselkedésben, egyértelml1en átbat"a a 'Vsz. cselekvése-
H~

39
 A Murray által megadott értelmezési kategóriákat ráveze;jük az
ún. diagnosztikai táblázatra és ott mérlegeljük képrol-képre baladva
az egJes kategóriák elofordulásait.

A diagnosztikai táblázat tecbnikájának ismertetésére még vissza-

térünk, ezt megelozoen azonban ismertetnünk kell a képek felszólít6-
jellegét. Ez azért lénJeges, mert megfelelo standardok nem állnak ren-
delkezésre és ígJ a kategóriák szerinti értéke lés ponteredménJeit nincs
mibez viszonJítani. EgJen1ore e1onJe az, bogJ kÜlönféle formai és tar-
talmi támpontok alapján megbatározzuk a konfliktusterbelt képeketés
az ezekre szott történetet úgJ tekintjük, mint a vsz. biteles megnyi-
latkozását a felszólítójellegpen foglalt témáboz a kép által kiváltott
indulatokkal.

A képek fe1sz6lító jelle~e

Milyen témákat prOVOkálnak az e~es képek

1. al Az Énideál problémája. Kötelesség - engedelmesség - belátás

kénJszer - lázadás viselkedési köre.

bl Tebetség. Az adottságok és a vágyak, a képességek és a lebetosé-

gek viszonJa; az önérvénJesítés konfliktusa.

2,., al Család. Harmonikus VagJ konf1iktuózus családi be1Jzet; szülok

és adoleszeens vagJ felnott gyermek konfliktusa. Különös~n érzé-
kenJ olJan prOblémákra, bOgJ a gyermek szégyenli a szülot,.elma-
radottnak, iskolázatlannak tekintii stb.

bl A noiesség tipusai: falusi vagJ városi, munkás és intellektuel •

. Az anJaság.

el A pár és egy bozzákapcsolódó barmadik személJ viszonya Ibázastár-

sak és a sógorno, novérek
" vetélkedése egy férfi miatt, stb.1

3-BM al Nyomasztó élménJek feldolgozása. Fenyegetettség érzése. Gya-

kori a tragikus történet = bl1n és·bl1nbéSdés
,csalódás és öngyil-
kosság, kétségbeesett eroszak és gyilkosság.

bl Szexuális 1abi1itás: a fifis 1ánJés a lánJos fiú vonzereje.

3-GF Szerencsétlen leánJ_ A vsz. projekttv motivációt ad a szerencsét-

lenségrol. A motivumok - még sablon - történetben is - jól ér-
telmezbetok.

4. A pár konfliktusbe1Jzete. A vsz. a pár egyik tagjával azonosít-

ja magát és ezen át fejezi ki beál1ítot~ságát, motivációját. Ha
40
 a vsz.. a háttérben lévo biánJTos öltözetl1 not nem szövi be a tör,:,""
;énetbe, ez. inkább az elidegenedési konfliktusra utal: ba beiktati-
ja, ezzel a rivalizálási és félt ékenységi motlvác ló kertil az elo-
térbe •.

5. 'Az aggódás. A gyermekéért aggódó anya, a férjéért aggódó asszony.

A túlzott aggódás beavatkozó és frusztráló jellege.

6-BM Anya és fia. Az anyakötodés és az önál16ság konfliktusa: az ut6b-

biboz tapadó bl1ntudat.

6-GF A pár konfliktusbelyzete: civakodás, 'gyanakvás, féltékenység. Az

ellenkezo neml1 szereplobe való beleélés nem ritka és jól értel-
mezbeto.

7-BM Apa és fiú. A viszony az idosebb nemzedékbez: tanácsot vár és se-

gitséget kér vagy elidegenedik és szembefordul.

Anya és lány viszonya. Az anyár6l alkotott képzet, az anyaság

problémája.

8-BM Halálfélelem. Szorongás az apa lebetséges balála miatt. Fiatalok-

nál egyes esetekben bivatásbeli becsvágy Ipl. eg:yszer bires orvos
leszek.1
Fontos, bog:y a vsz. beleszövi-e a történetbe a feg:yvert. Ha nem,
ez fokozottan dinamikus, elfojtott; agressz.iót jelent.

8-GF A:z: életérzés • Pesszimista vag:y opnmista. bozzáállás ..A vsz. bele-
éli magát az ábrázolt személy álmodozásába: történetBzövésébol le-
olvasható a.jövo megitélésére vonatkoz6 értékrendszer és kateg6-
riarendszer.

9-BM
al Egyén ma~át"z
beleéli és cs~ortf ellenállás
elotérben lévo a
éscsoport tal szemben.
a csoportt6l szinte A elkülönülo
vsz. vag:y
személyébe, vag:y negativan viszonyul ehhez, de erre a felsz61iti6-
jellegreezen a személyen keresztül reagál.

bl Férfiak összetartozása munkában, életsorsban, barátság, szoli-

daritás, lappangó homosexualitás.

G-GF Nok összetartozása és rivalizálása. Egykorú nok kapcsolata. Le-

ánytestvérek viszonya. Barátság, szolidari;;ás.•

10. Sexuális labilitás. Az alakok neme és kora meghatározatlan. A fi-

atalok szüleiket projektálják: a felnottek inkább bázaspár, eset-
leg basonneml1 pár köré szövik a történetet. A téma elemei közt g:ya-
kori a bl1ntudat•.
41
ll. A kép szo~ongástvált ki, gyakran lidércnyomásos pánikot, ka-
tasztr6fa érzést. Megragadbatjuk a védekezo mechanizmust a SZQ-
rongással szemben: intellektuális elaboráci6. lut6pista történeti

A katarzis ket'esése Irémtörténet tragikus befejezéssel/, meg-nem

-történtté tevés Iszerencsés befejezés~ rémtörténet/, kitérés
Iközön;yösleirás/ ••

12-LG Ábrándozás. Az érzelmes vág;yteljesito ábrándozások megmozg6sitá-

sa. Magán;yosság, párkeresés.

12-M Idosebb és fiatalabb férfi, apa és fiú viSZQnYA. A téma fontos

eleme: az eg;yik embernek a másikra gyakorolt hatása: a szuggesz-
tibilitás: az emberi kötodések néhán;y határesete la haldok16 bú-
csúja, a hipnózis-helyzet stb.1

l2-F Anya-leány. Idosebb novér. Az an;y6s stb. Noi konfliktusok. A ré-

gi és az új világ. Az erkölcsi normák nemzedéki különbsége.

13-B Magán;y. Befelé fordulás, önismeret. Csa16dás utáni állapot.

13-G Ugyanaz mint a l3-B.

13-MF Nemi kapcsolat. Érzelem és sexualitás. Frusztrált Jhabozás, el-

lenállás, félelem Ivagy b~ntudatosl könnyelm~ég, megcsalási
attitüd. A motivumok áttételesen is az érzelem és a sexualitás
viszon;yára vonatkoznak.

14. Elmosódott kép, igen széleskör~ projekciós felszólitással. A vá-

laszelemek a viselkedés határövezetére utalnak ••Mire képes a VSZ.
szélsoséges helyzetekben: kalandra, menekülésre, b~ncselekményre,
öng;yilkosságra stb ••A történetben a vsz. gyakran azt projektálja,
hog;ymit csinálna rendkivüli körülmén;yek között.

15. Viszon;y a halálhoz és az ehbez f~odo tr1iscendenciákboz. lis-

ten, vallás.'h

16. Fehér tábla.

aj Ha a vsz.-nél a projekciós mechanizmus megindult, akkor köz-
vetlenül vagy áttételesen az énideáljátszövi a történetbe: érvé-
nyesü.lési vágyait, azt, amilyennek látni szeretné magát ••

bJ Ha a vsz.-nak kicsi á projekci6s készsége, kitérni igyekszik

a feladat elol, és sablon-történethez folyamodik. De ennek kivá-
lasztása is az énérvényesitést jellemzi.

42
 .~
~I

17-BM A férfias ero. A veszélJ'belyzet•.Az elfojto;t asresszi~ az ero-

nek, mint az eroszak eszközéneka.z eluta.sitásábanjeler$kezik. '
Jellegzetes kitéro és védekezo reakci6: a jelenet srO;+Zk ,li!
•.
<~(

l7-GF Válságos belyzet azéle1iben és ennek megoldása: menekl~s:sel

/öngJ'ilkosságl vagy álmodozással vagy az élet bátor megértésé-
vel la munkás élet felismerése/.

18-BM VeBzélJbelyzet .•A motiváci6ban a VBZ. reális félelme, szorongá-

sa projektá16dik ..Balese1i, letartóztatás, minden a va16ságtól
való félelem tematikus feldolgozása..•

18-GF Két no veszélybelyzetben. Az egyik megtámadja va.gy segíti a má-

sikat .•A kép könnyen vált ja ki a felgJ'ülheteH agressziót:: a tör-
ténetben támpontot találunk a féken tartott agresszió tárgyára.

19. Lidérces szorongást kiváltó kép. Értelmezésében a ll. kép szem-

pontjait követhetjük.

20. Várakozás vagJ' magány, elbagyatottság. A beleélés a képen látba-

tó magányos személybe igen gyakori: ilyenkor a vsz. részint sa-
ját elidegenedésé:rel, részint kaland-készségrel beszél.

A képek csoportosítása a felszólító jelle~ szerint

A képek felszólitó jellege igen sokféle érzelme-t, indula.tot moz-

gósítbat, sokféle konfliktust mozgatbat meg a vsz.-ben és változatos
élményeket idézbet fel. E sok variáci6ban azonban bizonyos probléma-
csoportokat, batárolbatunk el és az értelmezést ezek szerint végezbet-
jük.
Szoron~ást kiváltó képek~
ll, 1'9, 18-BM, 18-GF

A~resszi6fi váltanak kit

8-BM, 17-BM , 18-BM, 18-GF

A sexualitás bív6képei:
13-MF, 10, 9-BM, 3-BM.

A kötodési problémák bívóképei::

4t 6-GF, 9-BM, 9-GF, 12-BG, 12-M, l2-F ..

Az érvényesülési problémáknak, a terveknek bívóképei:

1, 14, 9-BM
A b~ntudatot kiváltó képek:
3-BM, 3-GF, 6-BM, 10
43
 A család, a .szülo.•..
gyermek viszony képei:
2, 5, 6-MM, 7-BM, 7-GF, 12-., 12-F.

A noisép; képei:
2, 7-GF,' 17-GF •

Az életérzés lönértékelésl képei:

20, 16, 8-GF, 3-BM, 3-GF, 12-BG, 13-B, 13-G, 17-GF.

Ep;;ybebanp;zások
a Rorscbacb-táblák felszólitó jellep;ével

Ro-I. "
n
n
4,
ll,
n
TAT-ban:
l7-BM,
6-BM,
l3-B',
13-MF,
1, 2
3-GF,8-BM,
l7-GF, 18-BM,
6-GF
13-G
19, 3-BM,
15
3-BM,
8-GF,6-BM,
8-BM, l8-GF
10
16, 14
7-GF
2012-M, 12-F

Támpontok a felszólító jellep; szer1ntiértelmezésbez

Az értelmezés során kiemelt jelentoséget tulajdonítunk azoknak
a képeknek , amelyeknél a vsz •.ellenállása feladattal és a vizsgálattal
szemben bangsúlyozottan mutatkozott. Feltételezzük, hogyazelleoállás
azért mutatkozott ennél vagy annál a képnél, mert ennek felszólító jel-
lege érintette a vsz.-t. Ezek tebát konfliktusterhelt képek.

Az ellenállás minden esetben azt fejezi ki, hogy a vsz. nem az

instrukciónak megfeleloen oldja meg a feladatot, banem valamiképpen me-
neküln i próbál a történetszövés elol. Abol valóban ~.~.~.~j~k a megoldás
alól, ott csak annyit tudunk, bogy a felszólítójelleg aktuális konflik-
tust érintett. Abol az ellenállási jegyek mellett a történetszövés is
megindul, ott maga a történet a lényeges feszültséget fejezi ki, s így
elemeibol következtethetünk a konflikúusra. A konfliktust jelzo ellen-
állás je/gyei a köve tkezok:

1.1 A tudat-élmény fokozott bangsúlya. A képrol mint színpadi jelenet-

rol, álomepizódról, fantáziáról, festményrol beszél •.Ezzel jelen-
téktelenebbé teszi a belyzetet, amelyrol történetet kell szonie ••

2.1 Meseszeruség. "Egyszer volt, boI nem volt?" stilus: gUg;yögés.

·3.1 Egyes szám elso személy11 meseszövés: a szereplok elnevezése: ny il-

vánvalóan mesterkélt élmény jelleg.

44
 4.1 Jelentéktelenítés. A történetet a képnek nem a lényeges, hanem a
lényegtelen mozzanatáboz köti •

. 5.1 Kibag,yás. Fontos részleteket nem lát meg vag,y nem szo be a törté-
netbe.

6.1 Beiktatás. A képen nem látható tárg,yakat és figurákat szo be a tör-

ténetbe ••

7.1 Leírás. Inkább leirja a képet, mintsem történetet szerkesszen hoz-

zá.
8.1 Folytatólagosság. A történet folytatása, a következo képen. jNyil-
vánvalóanszembeállítás azzal a felszólitójelleggel, melyet észre
sem veszi. Az értelmezés technikájában igen lényeges az, hog,y nem
annak a felszólító jellegnek tulajdonitunk jelen tosége t, amelyet
átvisz a következo képre!!! Ezzel a könnyebb ellenállás irányában
balad! A probléma,a konfliktus ott van, ahol a kritikus felsz6lító
jelleg belyett a már túlbaladott,kevésbé veszélyes felszólító jel-
leget követi!!!

Az optimális konformizmus

'A vsz. akkor oldja meg jól a feladatot, ha felszólító jelleg-

hez va16 viszonyulását az optimális konformizmus jellemzi. Ennek fel-
tételel a történet a képfelsz61ító jellegének a körében marad,.de
konfliktusa la "drámai mag"l eg,yéni színezetll, a vsz. élményanyagából
Imegélt vagy képzelt emlékeiboll kerül ki.

Ra a vsz. a történetek nag;yrészében ehhez ,igazodik, dee~es

tábláknál eltér a vonaltól, az eltérések jól értelmezhetok. Az elté-
rés a konformizmus irányában védekezést jelent. A felszólító jelleg-
tol túlzottaneltávolod6, illetve a fontos elemeket elhanyagol6 meg-
oldás, viszont lényeges eg,yéb tartalmakra utal Pl. eltérés a kép fel-
szólít6 jellegétOl az alakok kifejezésének, bangulatának a megitélé-
sében Ipl. az 5. képen az asszony ijedt, szorong6 kifejezése nem tük-
rözodik a vsz. meseszövésében vagy ellenkezo színezetet kap lez már
fontos, egyéni/ esetleg tünetértékl1 lindikáci6: az érzelmi beleélés
hiányát, a kötodések személytelenségét jelzi s íg,yfoként skizoidiá-
nál, skizoid pszicbopatb-iánál fordul elo.

Sokat veszít a jegyzokönyv eg,yéni értelmezbetoségébol, ba a vsz.

túlságosan sok sablont,mást6l hallott, készen kapott történetet, tár-
sadalmi sztereotipiát alkalmaz. A sablonok is é~telmezhetok. Kiválasz~
tásuk beletarliozik a vsz. védekezési rendszerébe. Megmutat ja, hog;]'
mi-

45
Isen sablonokkal fedi el a vsz •.ér~elmeit, indulati feszültségét: mi-
lyen tipusú anyagra tolja át a konfliktusos élményekrolleválasztott
indulatokat.

A sablon formai ,jegyei:

1.1 A képek aprólékos leirásával a vsz. elvékonyitja a történetet, szok-

vány megoldásboz folyamodik képzeleti munka nélkül.

2./ A jelzok, a batározószók,a diszes verbalizmus felb igitja a cselek-

ményt .•

3.1 A szintelen, semmitmondó fogalmazás eljelentékteleniti a történet

elemeit és a felszólitó jelleggel szembeni közönyösséget mutatja.

Mindezek az indulattalanitásnak, az izolációs mecbanizmusnak,

a csökkeno tudatosságnak, a tudat beszükülésének a jelei.
A sablon formai vonásait az értelmezésben akkor értékelhetjük,
ba egy-egy képnél több jelet találunk. Ugyanitt konfliktusterbeltnek
is csak azt a képet tekintbetjük, amelynél az ellenállásnak több je-
gyével találkozunk.

A sablonokat természetesen tartalmilag is elemezni kell, ezek

általában bigott értékrendszert fejeznek ki, amely nem enged sem a vi-'
szonylagosságnak, sem a konfliktusnak.A sablonokb,ól leolvashatjuk,
bogy a vsz. milyen értékrendszert képvisel nébány fontos kérdésben
losalM, szülokböz va16 viszony, egyéniség és tebetség érvényesitése
snb.l. Tudnunk kell azonban azt is, bogy a sablonszerüen megnyiivánult
értékrendszer nem feltétlenül oszinte, nem biztos" bogy a vsz. meggyo-
zodését fedi,lebet, bogy csak verbális termék. Ilyen esetekben azonban
a sablon az ellenállás töób jegyével párosul, s ez, lebe tové teszi az t,
bogy a sablon bipokrizis jellegére következtessünk.

A diagnosztikai táblázat

A TAT-vizsgálat jegyzokönyvének anyagát legtöbbször diagnoszti-

kai táblázaton foglalják össze.

Ez ún. kétoszlopfejes táblázat: vizszintes tengeLye a képek-szá-

mát tartalmazza l-tol lo-ig és ll-tol 20-ig, vagy l..•
tol 20-ig aszerint,
bogy naponként külön táblázatot készitünk-e a vizsgálatr~l, vagy a két
részt egyben dolgozzuk fel •.

A függoleges tengelyre a képek elemzésénél basználatos kateg6-

riákat vetítjük kl. Igy minden mezo e?;J képnek e?;J kateg6ria szerinti
értelmezését tartalmazza. A 20 tábla motivumai ilym6don könnyen össze-
sitbetok.
46
 A. ná.lunk is baszná.latiosdiagnosztikai tábiláza.tit; eohntka. a kö-
vetkezo kategóriákat; ha.sználjat

1./ A tém.a: 2./ A helyzet: a fobos motivumai, bangulata, érzelmei, a

mellékbosokés a környezetbatásokt 3.1 A helyzet lefutása, a hel~zet
eredete és a fohos helyzeti konfliktusa. 4./ Megoldást 5.1 a fohos
~s így avsz.1 érzelmi beállít6dása, viszonyulása szüleibez, testvé-
reihez, rokonához, szerelméhez,bázastársáboz, barátaihoz, önmagához,
a fennálló erkölcsi. rend hez, ~. erkölcsi és m11velodési értékekhez, bi-
vatásához,transcendens mozzanatokhoz: 6.1 tartalmi és formai ,különös-
ségek.

Az Egyesült ÁllamOkban, ahol a TAT-vizsgálat a leginkább elter-

jedt, foként a mélJlélektani kiindulású Bellak táblázatot alkalmazzák.
Ujabban ez a technika Franciaországban is meghonosodott. Eszerint a
diagnosztikai táblázat fQggoleges oszlopa a következo kategóriákat
tartalmazza:

LI Téma.

2.1 Fohos-kora, neme, foglalkozása, képességei, érdeklOdése,

jellemvonásai ,külseje, érvén;yesülése, önmagár6l alkotott
képe.

3.1 A hos fobb törekvései: al viseEkedésében la történet sze-

rinti b.1 beiktatott személJek, tárgyak, körülménJek és azok
a törekvések, igénJek, amelJekre vonatkoznak: c/ a kibagyott
la képen rajtlévo, de a történetbol kihagyott! személJek,
tárgyak, körülménJek ésa megfelelo törekvések, igénJek.

4.1 A körn;yezet magatartása, a helJzet külso feltételei.

5./ A rokonság, és a vsz~ vi.szooJa hozzájuk: egykorú személ;yek

és a vsz, magatartása. vellik szemben: fiatalabbak és a vsz.
viszonJa ezekhez.

6.1 A jelentékeoJebb konfliktusok.

7./ Szorongások - testi fájdalom,bUntetésböl fakad6 fájdalom,

megszégyenités·, szeretetbiánJ vagy szeretet elvesztése, el-
hagyatottság, nélkülözo deklaaszá16dás stb.

8./ A konfliktusok és a félelmek ellen; alkalmazot t védekezo

mechanizmusok - elfojtás, ' reakci6 képzés, regresszió, meg
nem történtté tavás, azonositis, izoláci6, racionalizici6,
desrtikci6 stb.

47
 9.1 A cenzura s211gorának megn~ilatkozásai: azonnali V~ késlel-
tetetlit jogos, jogtalan,. túlságosan szigorú, _~Úlságosan elné-
zo.

10.1 i
Az én· integrtác ója - alkalmazkodás t j 6 vagJ rossz, reális
vagJ irreális megoldás, aablonos 'VagJ eredeti, folyamatos
vagy szaggatott gondolatmenet, stb.

Értelmi szint

A diagnosztikai táblázat kategóriáit ki-ki sajátmaga készitbeti

el, annak a személyiséglélektani rendszernek megfeleloen, ame~yben leg-
inkább képes értelmezni. Megfelelo standard elkészitése után természe-
tesen már a standardizált kategóriákboz kell ragaszkodnL Ezeket elo-
relátbatóan objektiv támpontok alapján fogjuk megbatározni, g igJ köze-
lebb állnak mind a Murray rendszer ismertetett kategóriáiboz, mint sem
a nem kiindu16 pontnak, banem végeredménynek t ekintbeto Bellak-féle
táblázat kateg6riáiboz Ifoként annak 8-10. csoportjábozl

Klinikai szindrómák

1. Érzelmi labilLtás

Elsosorban a bisztéria indikációja:elofordulbat f6biánál, eset-

leg más jegyekkel , keverten depressziósszineze frl! reaktív neur6zisnál
is. Jegyei:

al érzelmileg -indulatilag túlflitöf1ti

szövegezés,
bl kr itikai megjegyzések a képrol, s foként indulatos kifakadá-
sok arról, bogy "kellemetlen", "homályos", "értelmetlen" stb.
ci Képleirás. A történetszövés bel:yett a vsz. inkább a kép ban-
gulatát úja le .•
dl A kép elemeinek önkén:yes lesz1Íkitése és a történet leegysze-
r~sitéset felvázolása.
el A történet érzelmi-bangulati mozzanatainak túlzott bangsúlyo-
zása, a szereplok lelki állapotának fokozat os kiemelése: az
együttérzés néba ellentmond6 megn~ilvánulása .•
fl Zavar, vegetati vlabilitás, a vsz. elsápad, elpirul, remeg,
esetleg könn~ezik.
gl Elakadás. A vsz. nem utasitja vissza általában azt,bogy az
egyes képekbez történetet szojön, de úgy látja, bogy éppen
ezekbez a képekbez nem lebet történetet; kitalálni.

48
II .•Depresszió
Ez a tünetcsoport a depressziv állapotot jellemzi~· a hangulati-
lag llJomott, kétségbeesett, indít;ékszegény, önvádl/6, önblinteto, ön-
gyilkosságra gondoló beteget. Ebben a körben pedig egyaránt lebet re-
aktiv. és endogéndepressziós, neu:rotikus és .pszicbotikus beteg. Az Ut·
következo szindróma ezeket nem differenciálja: csupán a depressziv ál-
lapot tényére utál. Jegyeil

LI Gondolatszegén;ység • .A vsz.-t állandóan kérdezni és bátorí-

tani kell, bogy egy-egy szóli kimondjon. Történetszövése
g;yakran kérdés-felelet jáliék.A. v.v. kérdéseire egy-egy
si6val felel.

2.1 Gyászos kimenete111, szomorú történetek. A vsz .•úgy éli át,

bog;y a képek ilyenek, és tiltakozik az ellen, hogy "ilyen
szomorú képeket" adjanak neki.

3.1 Egy-eg;y képnél azonban a történet egész beállítása más szí-

nezetet kap: vágyteljesito fantáziák, é~zelgos szerelmi
epizódok jelennek meg, amelyekben boldogság és boldogtalan-
ság eg;ymás mellé kerlil./Ez inkább a depressziv neur6zisok-
nál fordul elo./

közibely ek az erkölcsrol, a
4./ Sablonszer11, eset leg visszaté:r::.o
b11nrol, a szerelemrol, a közvetlenül ezekbez tartozó témák.

5./ .A történetekben gyakran szerepelnek betegek, idegbetegek,

továbbá felt11noen gyenge és felt~oen eros je~lemek, maga-
tebtetlen öregek, szerencsétlen, magányos emberek stb. /mind-
ez a betegnek a saját sorsára vonatkoz.tatott kivetítiése./
6.7 A képek felszólító jellegének paradox megragadása. Agresz-
sziv jelentés11 képet /p1. a 18-at/ b~tudatos és depresz-
szivképként éli át.

7./ Apr6lékos képleírás • A kényszerneur6zis jeg;ye, de depresz-

szi6nál is elofordul.

8./ Mesterkélt témák per.szeveráci6ja. Pl. több képen az éles

árnyalás, az élet sötét és világos oldalát jelen ti, s eb-
hez igazodik a történet.

Ill. Kén;yszerneurózis
LJ Aprólékos képleírás. Valójában kitéréis a !;örténetszövés
elol. A vsz. körülményesen és bitelesen írja le a részla-
teketanélkül, hogy jelentést adna. Ez az apr61ékosság nem

49
 egyszer bizarr, jelentéktelen részleteknek tulajdonít rend-
kívüli jelentoséget !pl. a vsz. bosszan spekulál azon, bogy
az idosebb no arc vonásal alapján anyja vagy novére a fiata-
labb/. A bizarrságboz hozzájárul, bogy figyelmeztetés elle-
nére is úgy tesz. mintha a leirással eleget tett volna a fel-
adatnak.

2./ A részletek elszigetelodnek, az egyes elemek nem állnak ösz-

sze egy történetté. A különféle elemekbol, különféle szálak
indulnak ki, deezekbol nem kerekedik ki a történet. A vsz.
ingadozik a szálak közt, ambivalens abban, bogy melyik elem-
bol kiindulva szerkessze meg a mesét, s végül megreked az
ambivalenciánál.

3.! TUdálékosság. Tudomán~os, esztétikai, politikai utalások:

fokozott pszicbolágizálás: .ismeretekkel terhelt nagy szavak
használata /pl. "eretnekség", "jogszolgáltatás" ./

4./ A proje:kci6s tudat. Utalás arra, hogy amit a képen lát, az

tulajdonképpen önmagának akivetítése.

5./ A kép kicsinyes kritizálása. Pl. "Miért van a virágváza az

asztal végén, miért nincs a közepén?"

6./ Kifejezési pedantériaJ körülményes, túlzott pontosságra tö-

rekvo elbeszélés.

IV. Elfojtott a~esszi6

1./ Szo'kvány történetben váratlanul agressziv fordulat jelenik
meg, de nincs véres kimenetele - ez az eroteljes, de elfoj-
tott ne~otikusan tünetképzo agresszió jele.

2./ Véres kimenetelü epizód, foként családtagok meggyilkolása,

gyermekgyilkosság, szadisztikus részletek - pszichotikus
és prepszichotikus jegy.

v. Paranoid tünetek

1./ Gyanakvó mozzanatok. A félrevezetés, a kikémlelés, az indo-

kolatlan üldözés, mint motivum.

2./ Tulzott moralizálás, a helyzet es az alakok erkölcsi megité-

lése.

3./ A történet elszakad a képtol; a vsz. erosen torzítja a ké-

pet, a történetszövés érdekében. Általában sok a szemléleti
torzítás, félreismerés.

50
 4./ Utalás a vizsgálat szándékára, arra, bogJ egyik vag;y másik
r~szlet mil;yen vizsgálat i sz.ándékkal kerult a képre.

5••/Jelentésadásraemlékeztel;O következtetés. Pl. "Az, bogy az

ajtó nJitiva van, azt jelenti, bogy lelepleztek valakit.,.
ft
"Abból, bog;y ketten vannak, látni, bogy már eldolt a dolog."

6.J Az agresszió tagadása. A vsz. békés, idillikus epizódot szo

ott, abol mások agressziv jelenetet látnak.

VI. Szkizofrénia

1./ Rendkivüli témák: perverziók, bomosexualitás: szülok, csa-

ládtagok ellen iránJuló súl;yos agresszió.
2.1 Egyes részletek szimbólikus értelmezése úgy, bogy ez bele-
játszik az egész kép magyarázatába. Ipl. l7-GF: a bid: egyen-
lo élet és balál választóvonala, s a leánJ babozik a ketto
között .1

3.1 Visszabúzódás a világtól. /pl. 14: magánJos toronJor, távol

a világtól, bÖlcselkedik.1

4.1 Inkoberens tartalom: az elemek rendszertelen, logikusan nem

követbeto egységben vannak. Pl.: 1. kép: a kisfiú gJakorol,
ideges, gyomorpamaszai vannak.':A.cJjaszeretné, ba nagy mu-
zsikus lenne •••1

5.1 Bizarr fantáziák. Pl ••szellemek által elkövetett gyilkos-

ság. Hipnotizált alvajáró. Valaki sugárzás révén elvesztet-
te emlékezetét stb.

6.1 Homályos általánosságok., Tartalmatlan szÓszaporítás: elvont

céh.ások, amel;yek mögöt ti nincs pontos történés: redundancia
/pl. ll. kép: "Itittörtént valami. Fontos , jelentos dolog •
.A bivatalosok azonnal intézkednek, már meg is történt az
intézkedés. - Mi történt? - "Bizottság fogja megvizsgálni. ..It
- Mit fog megvizsgálni? - ItAzeseményt. Itt játszódott le.
Megdöbbento eseménJ volt •••" s igy fol;ytatja még hosszan
anélkül, hogy a J!.ulajdonképpenitörténet kiderülne/.

7.1 Bizarr verbalizálás olyan sz6f~ések, fordulatok, amel;yek

a normális belilzédbennem fordulnak elo, s amelyek a verbális
. <

manirirozásnak felelnek m.eg. Pl. 5. kép: "Ez a noi lény n;y11-

vác szüloan;yja, m.ost mébénak g;yümölcsét keres i fel. u"

51
VII. Homoszexualitás. /E.Stern összeállítása a férfi homoszexualil;ás;...
r61: foként a latens homoszexualitás kimutatására alkalmas .•
/
1../ Erosen lefojtotit agresszivitás. Még a ·kifejezetf;enagresz-
sziv. felszólít6 jelleg~ 118-BMI vagy a kötodési konfliktus
révén agressziót is mozgósít6 képeken 141 semn~on talá-
lunk agressziv megnyilatko~ást~ Nemcsak erosen lefojtott
agresszió, banem általában g:yenge agressziv reakci6-kész-
ség.
2 .•1 A férf i párokat tartalmazó képeken batározott gáUás, za-
var, elakadás .•

3.1 Nok alig-alig játszanak szerepet a történetben, vagy ba

igen, akkor is an~a-fiu kötodésben .•

1
4 •. A többi képeken áttételesen Ijelképesen vag-:/utalásszer~enl
értelmezbeto bomoszexuális tendencia .•

5.1 Exbibici6 a mozzanatok, a mutogatás bangsul-:/ozásaIspekta-

kuláris tendenciákl.

Összeállította: Mérei Ferenc

Felbasznált irodalom:

Anzieu D.: Les métbodes projectives, 1960 Ifoként a képek felsz61it6

jellegébezl
BellakL.[ .A guide to tbe interpretation of .tbe Themativ .Appercepfiion
Test, 1947
Murray H .•
A.: Explorations personalit~, 1938.
Rapaport D .•és Sebafer R.: Manual of diagnostic ps~cbological testing,
1946. /foként a klinika.i szindrómákboz/
Stern E.: ExperimenteIle persöbnlicbkeitsana~se naos dem Murra;y-Test
ITATI, 1952: Szegedi Márton jegyzete a TAT vizsgálatr6l
1963.

52
 "~m
S~lik6é~ eúek: a nör~énef; fLShLSséllfiJk
f;fiJndane
tája erre ÍJ:'án~ullt
PZ'fiJSSZ%
a körn~ezet személ~einek a bosre irán~u16 t.endenciái "KÜl.so
hs.~6)f

~rtéklik~ ötfokú -skálán iliélbef;o Dleg inten~iU.s, tartam, frekvencia, fon-

tosság szempontok figyelemb~vételével.

Sziikséglet;ek
R;ifejtés
1. öna1.ávetés: büntetést, bls.mázst, fájdalmat, halált elkerÜlendo, alá-
veti magát ~orlátozásnak vagy kén~szernek.
Oppozició nélkül elfogad elviselhetetlen szituációt.
Vallomást tesz: megigéri, hog~ megjavul, mentegetozik; bocsánatot;
kér.
:Mazocbista.
2. Teljesífimén~: valami fontos dolgon lievékerqked!.kenergiával, kitar-
tással.
Munkájában elore halad t meggyoz: veze t egy CSOpDrtot1 valamit; !létre-
hoz. Oselekvésben manifeszt ambició.
3. - 6. A~esszi6
3. Emocionális-verbálisl gy~ölet, dÜb, verbálisan vitába bon~o16-
dik. Lekicsin;ylés, nevetségessé tevés,. Erit ika, blamálás. Szemrebá-
- .

n~ás t feddés •
. .

4. Fizikai-szociális: megn~i1:vánulása fizikat, del célja szociálisan

poziUv, önvédelem vag~ szeretrett körn~ezet érdekében elkövetett
gyilkosság, haro .• Nem provokált tiámadás vissza.vexése. Hazáért t j6
eéléZ't va16harc. Támadáa lII$gbÜDtetése, ellenség vagy b11nözoelfo-
gása, bebört-pnzése.
5. Fi~ikai-anUszociália: fizikai megn~ilvánulás antis~ooiális cél-
zatú. Megtámad, megöl tagJ embert jogtalanul. Ok nélkül kezdemén~e-
zett harc vagy túl brutális a megtámadott válasza. Legális autori-
tás elleni küZdelem~ Saját; nép vagy haza elleni küzdelem. Szadizmus.
6. Állatkinzás, tárgy szétrombolá~a.
7. Dominancia: kisérlet arra, bogy m.ások érzéseit, gondolataitt visel-
kedé'sét befol~ásolja. Végrehajtó batalomra való tBrekvés40 Vezetés,
kormán~zás, kén~szerités1 korlátozás, bebörtönzés.

53
8. Intraagresszió: 6nkritika~ önlekicsinylés valamilyen biba elköveié-
se miatt, kisebbségi érzés, b~tudat, lelkiismeretfurdalás, önmaga
kritikai büntetése, öngyilkosság elkövetése •.

9. Ápolási szüks.églet-:mások ápolása, bátorítása, segítiése, mások éI'-

zelmeinek megértése, egy tárgy megmentése.

10. Passzivitás: nyugalom, relaxáció, alvás élvezete, kis meger61tetés

után fáradtság, lustaság érzése. Passziv szemlélodés, érzéki im-
pressziók passziv felvétele .•Önmaga :megadása, tebetetlenség, apátia
következtében.

ll. Szexuális szükséglet: a másik nem társaságának. keresése és élvezé-

se. Szex.viszony.Szerelemibeesés. Házasságkötés.

12. Támasz: segiliség keresése, vigasz keresése, bátorítás, megbocsáj-

tás, védelem, támogatás keresése •.A szimpátia élvezése. Használ-
bató tanácsok keresése. Magánytól szenved. Idegenben honvágyat
érez, krizisben tanácstalan. Önápolás ,önszánalom, vigaszkeresése
italban vagy gyógyszerekben.

Nem szükségletek, de a bos jellemzoi~

13. Konfliktusok: bizonytalanság, döntésképtelenség. pillanatnyi vagy

tartós, oppozició az impulzusok - vágyak - szükségletek között bé-
nili6 gátolliság.
14. Emocionális változás: a történeten belül valaki iránt a történet
folyamán változik az érzelme. Hangulatváltozások. Uj emberek kere-
sése, új érdeklOdés, új foglalkozás.

15. Csa16dásJ depresszió, bánat, boldogtalanság, kétségbeesés •.

16. Egyéb /ki kell írnil/: szorongásl egzaltáLtság, féltékenység, gya-

nakvás, auton6mia, társaság-igény, szerzés, vagyongyl1jtés, tiszte-
letadás, bazugság.

Presszek

17-18. Taggá fogadás /Affiliáci6/

17. Asszociativ-: ba a hosnek egy vagy több barátja van, azonos korúak
csoportjába tartozik~

IB. Emocionális:
. ba egy személy, -szülo ~ rokon vagy szereto érzelmileg
'

kapcsolódik bozzát ragaszkodik. Vagy a hosnek szerelmi ügye van,

vagy bázasságot köt.

54
 19-22 • .A.gresszi6

19-3: .mocionálls-verbáliS: gy~ölik, dühösek rá, veszekednek vele.

, 20-4 t f izlui szociális: a bos blint köve; el, vagJ agresszor) és a
környezetH~ védi magát, visszaüli,~~ün:~eli1,börtönbe vetl, halál-
.büntetést r6 rá. Legá.lis tekintélJ', szülo vags rendorség blintetil
abost •.

fizikai-antiszociá.llst blinözo vagJ' sérti vagy megöli a host.

Megtámadják, s o védi magát.
22-6; destrukció: a tulajdon rombolása. Valaki a bos tulajdonát rom-
bolja.

23-25. Dominancia

23. Kényszer: a host kényszerítik valamire. Parancsot kap vagy ero-

teljes érvekkel uta.sítják.

24. Tilalom: tiltanak valamit a bosn~k,;korlátozzák oselekvéseiben

vagy bebörtönzik.

25. Felbujtás, csábÜás: befolyásolni próbálják meggyozodéssel, bá-

toritással, okos stratégiával vagJ'csábitásaal •.

26.. Gondozás vagy ápOlás: A bost bátorítják, gondozzák, ápolják vagy

megbocsátanak neki, vigasztalják. '

27. Elutasí~áSl megtagadják, elutasítják" Segítséget megvonnak to-

le. Elhagy ják. Ké)zömbösek vele. Szeretett személy bl11ilennévá-
lik. Pozicióját nem akceptálják, állásából elbocaá:jiják, nép-
azerl1tlenoé válik.

28. Hiányt bosnek valami nem áll rendelkezésére /családi éle-t, élet-
fenntartás, bOldogság/ nélkülöz, nincs státusza, ~átai, a kör-
nyezet a hibás hiányai miatt.

29 •. Veszteség: elvesztés, a történet .folyamán áll elo a biány. Meg-

bal a szeretett; személy_

30.-31. Fizikai veszély

30 .• Aktiv: a hos nem embertol származó veszélyeztettsége: pl. vihar

a tengeren, Villámlás, vonatösszeütközés, vadállat .•

31. /"Insupport"/ Közvetett veszélyt a bos veszélynek van kitév~t

pl. kocsija felborul, a baj6 léket kap, ropülogépe meg$érül,
szakadék szélén áll.

32 .• Fizikai sérelem: ,egy személy f izikálisan megsérti a host - tes-

tét csonkitják meg.

55
Érték~lés;

1. Öss~egezzük az egyes szükségle~iés pressz értékeket~

2. összegezzük az egyes képekre adott válaszok sz6-számát, illetve 1tl-

számoljuk az egy képre adott sz6-szám átlagot.

3. Az átlagnak megfelelo /Murr~ által megadott/ faktort kikere$sük és

eg,yenként képezzük eg:!pont sZierint kapott összegükkel val 6 szorza-
taU; • E szorzatok eredmé~ének eltérése a Murray szerinti szlienderd-
értékektol lesz jellemzo a személyre •

0,17
2,25
9,22
0,16
0,16
2,20
3,52
11,51
2,29
4,20
0,31
4,20
6,23
0,24
4,,34
2,3626.
4,.29
0,12
9,48
6,62
8,52
0,15
0;22
0,42
16,60
4,24
1,28
7,34
4,24 30.
Standardérté~ 22.
25.
27. 14 10
24.tilalom
31.
30.
32.
23. aktiv
fizikai 10
14
26
17
dom1nancia
elutasítás
23.kényszer
29. 36
9
veszteség
25.felbujtás
.31.
28.
4,.34 10
16
18
4
635
14
12
37
15
23
5sérelem
25
"insupp."
gond.
hiány
19. l~
ápo veszély
agresszi6
16-6,27-bo1
lás
17. asszoc.affil.
1. önalávetés

56
 Kivonat

Laaap;a és Martnes .!rango "Some suggestions

concernin~ the administration anq,
interpretation of tbe T.A.T." cím~ cikkébol
_ Journal of :;?sycbo1ogie 1964~ 22••.117-163.

A vizsgálat a következo szempontok szerint történik1

al A képek kiválasztásá.oak figyelembevétele es a törlienet elmondásá-
nak m6dja.
bl A re.akci6s idoés a képek értelmezésénél ejtett bibák vagy hiányok.
ci A visszautasitott gondolatok.
dj A történet forrása.
el A feleletek analizise.
ri A történetek értelmezése: szimbolikus bebelyelitesitések.
gl A kisérlet: barmadik része; kereszhizsgálat.
hl A teszt: eredményei.

al A képek kiválasztáSán~k figyelembevétele es a

történet elmondásának m6dja
A szerzo szerint a kisérletet ajánlatos a l2 .•sz. képpel kezde-
ni, mert az érzelmi konfliktust ~2 teszi leginkább nyil vánvalóvá, és
nemegyszer megnyilvánul benne a ksz<-nek a pszichiáterrel szemben el-
foglalt attitudje is. Ez;ulián a 3.sz. képet kell venni, mely egy szen-
vedo not ábrázol; és igy alkalmas arra, bogy a ksz .-nek emlékébe idéz;-
ze élete szomorúságát, ill. azokat a bajokat, amelyek aszomorúságának
okai.
Általános szabály az, hogy egynél több történetet ne mondassunk,
kivéve a pszichotikusok és pszichoneurotikusok esetét. Ezeknél a kép
látása meginditbat ja élet ük két kiilönbözo zavarát, ill. -egy .zavar kii-
lönbözo aspektusait. Más esetekben a több tör!ié;Jet csak ködösitésre j6.
Ra a ksz.csak leirást ad a képre,amelJ emotiokban bézagos,akkor kérdése-
ket kell feltenni.A teszt klasszikus technikája azt ajánlja,bogJ' az elso
és második alkalommal 10-10 képet kell bemutatni egy-egy napos szi.inettel,

57
a barmadik vizsgálati rész az ún. keresztvizsgálat alkalmávala történetek
pedig ,ne leg,yenek reálisak. Ezért azt kell mondani a kliZ.-n.ek, bogy
engedje szabadon a fantáziáját, mint a mitoszokban vagy tündérmesékben,
allegóriákban. A szerzo viszont azt ajánlja, bogy a másOdik vizsgálat
alkalmával mondbat a ksz. mesés eredetú vagy misztikus történetet, ba
akar,de ez ne legyen kötelezo, mert ba valakinél komoly baj van, az
a reális és nem reális történetben egyaránt megny11vánul. Ha a második
vizsgálat egy története semreális, akkor a szerzo felfogása szerint
sokkal nebezebb ezek jelentését kielemezni.
Mindazon.által meg kell adni a lehetoséget a fantasztikus történeteknek,
mert ezen az uton alkalma van a ksz.-nek szabadon beszélni a legintii-
mebb problémáiról.

bl A reakciós ido és a képek értelmezésénél ejtett

bibák és hiányosságok

Reakciós ido az az ido, amely a kép megmutatása és a történet

elmondása között telik el. Ezt gyakran nehéz megállapítani, mert a ksz.
meggézl a képet, azután gondolkodik a történet9n, majd kérdezgetni kezd.
A szerzo kétféle sokkal; ismer: intellektuálisat és emotionálisat.
Sokk akkor áll fenn, ba a reakciós ido más ksz. reakciós idejéhez vi-
szonyítva bosszú. Intellektuális sokkról akkor van szó, ha a ksz. nem
tudja megérteni és értelmezni a képet annak.homályossága és bonyolult--
aága miatt. Ez megfigyelheto, mikor a ksz. olyan képekkel találja szem.-
ben magát, amelyek nem a reális életbol vannak, vagy amelyeknél a kime-
netel nem Világos .•Ezek a következo képek: ll, 19, 20, l2-BG, 13-G és
l7-F. Vagyia a~ok, amelyek egymás mellett két jelenetet ábrázolnak. Egy
jelenetes képnél ez ritka. Kivéve a 8-M és a 9-F jelzésú képeket.

Ha egy képet rendes állásban adtunk a ksz. elé és o mégis meg-

fordítja, s nem tudja, bogy melyik az alsó meg a felso része, akkor
biztos, hogy intellektuális sokk van jelen.

Az emoticonális sokkná+ a ksz. a kép jelentését tisztán felfog-

ja, de a felmerült eszméje tudatosan vagy tudalitalanul gátolja ab'b/3.n,
bogy történetet mondjon. Lebetnek esetek •.amikor az emoticonális sok-
kot igen nehéz kideriteni. Nem lebet éles határt vonni azon képek kö-
zöt t, ame lyek ilyen sokkot eloidézhetnek, vagy nem. ]linden esetre fi-
gyelemmel kell lenni azokra a képekre, amelyeknél a reakciós ido a leg-
hosszabb volt.

58
·•• gjeg,yzendot hogy a febér lap 19én~li a legbosszabb reakci6s idot,
azt tebátnem kell sokknak tekinteni .•Ugyanez áll a legeloször Dtuta-
tott képre is, mikoris a ksz" nem értheti teljesen, hogy mit kivánnak
tole .•Haa re;akc:l6sido atöbb:lhez viszoDJítva valahol tÚlrövi4, akkor
a ksz. tudatosan vagy tudattalanul eln~omja a kép által indított emo-
tiolh
A kép értelmezésénél fellépo bián~ok vagy hibák vag~ intell.
vagy emot~ sokk eredmén~ei. ll~en hibákról beszélbetünk, ba a ksz.
visszautasítja a képet, mert az neki nem tetszik; vagy nem érti, vagy
ha megkisérli ugyan az értelmezést, de a v~lasz a többibez viszon~it-
Va nagyon szegén~es.

ci A vlsszautasítot t gondolatok

Az elso és a második vizsgálat befejezése után megkérdezték a

ksz .-ket, mondják el azokat a gondolataikat, amel~ek akkor tám.ap.
tak·
bennük, amikor a képekkel szembetalálták magukat, de mégsem basznál-
ták fel azokat a képekrol mondott történetekben. Áz esetek egy r észé-
ben az így fel nem használt vagy visszautasított gondolatok mégis be-
lejátszottak a történetbe, sot a történet nem volt más, mint az eluta-
~ított gondolatok változata. Egy fiatallánJ, akinek élettárs válasz-
tásával nem volt megelégedve az édesapja, és o az: apai jóváhagyást
óbajtotta, a következo történetet mondta: egy fiSjtal lán~ nagyon sze-
rebett volna tanulni. Eg~ napon azt a birt kapta apjától, bogy o na-
~on örül ennek. Ebben az .esetben az volt a visszautasított idea, hogy
az apa beszélt a lánn~al a bázasság ~ében.

E történet csak ann~iban vá1 toztatta meg az eredeti gondolato li,

bog~a férjvála.sztás bel~et t tanulmán~ ..•
választás jött. Sok esetben
azonban megfelel a visszautasitott eszme-történet eseményeinek, de
i~enkor is felfedi a ksz. másirányú lelkikonfliktusá.nak ...amel~ a
történetben szerepel - más aspektusait.

Találkozunk oGan visszautasító gondolatokkal is, amel~ek nem

derítenek fényt a személyiség konfliktuaára, mert; nincsenek összbang-
ban a ksz •.személy iségével.

A 3-BM képet megmutattuk eg~ vallásos fiatalembernek, aki a re-

ális életben soba n.em volt kétségbeejto beGzetben,. amel~ben, ba nem
is végzodik öngyilkossággal, legalábbis feltámad az öngyilkosság gon-
dolata •.Ez a fiú a kép láttára azt mondta, hogy az öng~ilkosságot áb-
rázol, de a gondolat olyan visszataszitó volt számára, bo~ nem tudott
ráépiteni történetet, és ezért mást mondott.
59
 Az is lehetséges): bogy a visszautasítiottgondolafi tiiszt;ánér~el-
mi asszociáció,ami a ksz ••sz:emél;yiségéréSl
semmit sem·mond.

d/ A történetek forrása

A második kisérlet után nemcsak a visszautasított gondolatiokról

érdeklodtek, banem a történetek forrásairól is. Enn,él az eljárásnál
Murra;y Manuel-jének tanácsát követték. A ksz •• által .ladott j&-
lentés/indikativ/ e téren vonatkozbat:

a/ a történet cselekménJére, azaz fo témájára, b/ némely jelentékte-

len, mellékes részletmozzanatra.
Ha a ksz ••által szóvátet t források a mellékes szempontokra vonatkoznak,
akkor nem jelentosek. Ami valóban felfedi a konfliktust, az a fo téma.

Különös jelentosége annak a forrásnak van, amel;y a cselekmény

fo témájára vonatkozólag ad magyarázatot. Ez a következo m6don csopor~
tositbató:
al a ksz. életébol való esemén;yek, amel;yeket tudatosan ismer ,fel, vagy
ismer el a történet forrásaként, b/ ismerosei életébol vett események,
c/ novellákból, filmbol, ujságb6l vett esemén;yek.

al Ha a ksz.-nek tiszta fogalma van arr61 a szimbolikár-ól, amely-

l;yel életének eseményeit, vágyait és félelmeitpalástolta, akkor 6'11s-
merné, bogy történetének több mint 9o%-a a saját életébol val6. Ez azon-
ban rit·káD fordul elo ••Általában kevés, történetrol ismerik el ,bog;y éle-
tük esemén;yeiböl van szove.

Egy intelligens nó, akit zárdába lépése elott vizsgáltak, 17 kép

közül báromra vallotta be n;yiltan, hogy azok az o bivatásának történe-
tei, eg;yre mond ta azt., bogy az övéhez hason16 helyzetben van, és csak
különféle kérdésfeltevések után ismerte be ujabb négyr51, hogy azokban
tudattalanul és szimbolikusan szerepel a bivatása problémája .•Ujabb bat
történetben életének eg;yéb alapveto nebéZíségeirol beszélt, mintanJjá-
nak egészségi állapota, apja halála stb.

Egy történetet nem lehetett megfejteni. Felteheto, bogy abban

is önéletrajzszer~ség volt. Volt ezen kivüi egy humoros és nem szub-
jektiv jelle~ történet, és egy, amel;yik l~nya életének egy tragikus
eseményére vonatkozott. Tehát a 17 történetbol 14 vonatkozott a saját
életére és o csak négyrol tudta ezt felismerni.

60
 Ha a t;örténetn~k 8. forrá$a kaz. életének o~s.n eseménye, amely
triv,iá11a V8.gJelviselbetetIen luntnperfial'1tl, akkor a történetnek szim-,
bol:tkus jellege van •.

EgJ fiafialembernek papi bivatá/sa 'volt ,de nem teljesedett;, Ez

az elso képre azt mo~dta%a gyermek nem lesz képes muzsikuasá lenni;
Ez a szlrri.b61umaaqnak,bogy o nem volt; képes pappá lenni.

b/Ra a törtértet forrása másOk életének eseménye, akkor kétféle

lehetoség áll fenn.Vagy oIJan eseményrol van sz6, amely ksz4-re mély
benyom.á.a
ttett, akárazérf;, mert a szereplo személy érdekelte, akár
azért, mert am6dérdekelte, ahogy az történt. Vagy ped ig olyan e8e-
mény:roI, .amely szimbolikusan ábrázolja a saját életének zavarait.

ciForrásanyagnak felbs.sználják a novellákat, filmeket, és e~éb

ml1vész1 t.ermékeket ls, mert ezek esemén;yei összevágnak az o élet ük ese-
ményeivel vagy vágJaikkal , vagy félelmeikkeL A szubjektivimpulzus.·
némely esetben annyira eros, bogy a ksz. több pontban is megváltoztat-
ja a novellát, bogy jobban. basonlitson a saját _zavaraiboz. A l3-MF
képre, abolegJeltakart arcú férfi áll eg:; n.o árrqa mellefit, Otbello
történetét emlitette ·.valaki, és kérdezésekbol k1.tünt, hogy II ksz. évek-
keJ ezelott maga kin16dott aokat a szerelmi féltéken;yaég miatt.
A szerzo szerint azok a novellák vagy filmek lehetnek forrásai
a történeteknek, melyek a ksz. életének fo zavaraival összevágnak.

el A. feleletek analizise
1. Azoknak a jellemeknek a 'kivizsgálása, a~elyekkel a ksz. azo-
nositja magát, JIlurray szerint ez az a személy, amelyik a vezeto szere-
pet viszi a torténetbe ,vagyis 8. 8zé szerinti értelemben vett bos .Ez
a16l nébány kivétel van. lA. kivételek: közül Murray- az elsot említi,
a többi a szerzotol val61. Ilyenek;
al Vannak esetek, amikor a hosnek negativ jelleme van. Ez azt jelen-
ii, bogy a bos oem azt ábrázolja, mint a ksz. gondol vagy érez,
hanem annak pont az ellenkezojétllf Talán azért, mert a ksz. tudat-
talanul szere tné, ba igJ lenne,
bl Vannak esetek, amelyeknél a ksz •. abel:yett) hogy o magát a bosseI
vagy :föszeméllyel azonositaná, egy másodlagos személlyel azono-
s it ja magát •
. el "Vannakesetek, amikor a történetben eg; jellem eloször a ksZ4 kör-
nyezeliébol ábrázol \1alakit, de késobb 'megsz11nikezt ábráZOlni,
ugyanaz a személ:y a ksz. jellemét kezdi ábrázolni. Vagy megfor-
dított sorrendben.
61
 Afobos abban az ~setben nem ábrázolja a ksz.-t, ba annak életmód-
ja, körülmén;yei, érzelmei nem felelnek meg a ksz. eg:yéniségének. Ez ar':'-
ról ismerbe to fel, bog:y más törtéoetben bog:yao jelen t meg a bos, továb-
bá a vizsgálat barmadik~ kikérdezo fázisában bog:yan viselkedik a ksz~

Murra:y és Rotter szerint a ksz •.általában azokkal a személ;yekkel

szokta magát azonosítani, akik életkorban, nemben és szituációk tekin-
tetében hozzá a leginkább basonlók.Elég g;yakori azonban, bog:y a férfi
a. bosnovel, a no a férfival, a g;yermek a felnottel, a felnott a g:yer-
mekkal azonosítja magát. Ha valaki ·különbözo esetekben ellenkezo nem~-
vel azonosítja magát és niDcs ol;yan mento körülmén:y, amel;y ezt indokolt-
tá teszi, akkor az illeto jellemének feminin, ill~ masculin vonásai van-
nak •.

2. A cselekmén;y kielemzése a szerzo különleges jelölési módsze-

re alapján történik úg:y, bog:y a szereplo személyek nevének latin kez-
dobetújét basználja, s ezeket most beleszövi a történetbe, és keresi ,az
azonosításokat.

fl .A történetek értelmezése: szimbol~kus belyettesítések

1. Az aggodalmaka t és n:yugtalanságot kel to jelenségek Murra.y sze-
rint a tÖrténet bosének cselekvéseit és érzelmeit ábrázolják:

al azokat a dolgokat, amel:yeket a ksz. tett,

bl azokat a dolgokat, amel:yeket a ksz. akar tenni,
ci személ;yiségének eleven eroit,
dl tudatos érzelmeit és vág:yait,
el jövobeli viselkedésének anticipálását.

Murra:y még azt is mondja, bogy a bos környezetének cselekvése

és reagálási módja ábrázolja:
al azt a szituációt, amell;yel o a valóságban találkozott,
bl azt a szituációt, amell:yel képzeletben, álmában vagy ábránd jaiban
találkozott,
ci a pillanatnyi szituációt,
dl azt a szituációt, amel:yet vag;y vár, vag;y szeretnek, vag:yamelytol
fél, bog;y találkozik vele.

A szerzo az elozoekkel megeg;yezik, de bozzáteszi,·bog:y a TAT-ban

csak a zavarok n:yilvánulnak meg leginkább, amel;yek pillanatn:yilag tuda-
tosan vag;; tudattalanul a fo problé!llátjelentik. Hangsúl:yozni kell,bog:y
az ember fo prOblémája g:yakran nem vezetbeto le külso életének eg:yszer~
ismerete alapján. Elofordulhat, bog:y van valami, amÍ-I'ola ksz. nem is
g;yanitja,.bog;ybetegségének' vag;y p;roblémájának az oka •.
62
 Bkizcf:réneknál és pszicboneurotikusoknál a. bajoknak a következo
fb forrtis'3.it állapitották megl
a/ fl. Szeretet: nem viszonzott szeretet, amelyet a csulá.d ellenez, csa-
lódás a szeretetben; félelem, hogy vénlár,:y m.a:r.ad; bOldogtalan bázasságt
amel-y tnlUenséggel kapcsolatos vag;? veszekedéssel, vagy szexuális nebéz~
séggel vag~ h&lállal.

b/ a foglalkozás, vag:] bi vatáe.: balsikertol való félelem 6. bivatás~

sal kapcsola.tban, vag;; tényleges balsiker% vagy bánat; efölöttj, bOgJ' nem
azt köv()tte~ amit valÓdi hivatásnak ismert: csalódás fl. választott fog ...
1,alko;~áHsal kapcsolatban, az alkalmatla.nságt61 va16 félelem; aggodalom
a család gazdasági belyzetéért.
ci ,A. szülok vag.Y a gJermekekg valamilyen lényeges Ugy kör[ili vita~
k'm:.oly betegség vagy balál.
éli Lelkiismere tf urdalás és b-{itHnem szex1lális termes~:e tú gonoszság.,
beleértve a búnténJ t .is; komoly SéI't;és vag;y iga~ságtalanság; szexuális
természe t11 cselekmények vag;; bl1nök; inmorális kapcsolat 8.Z ellenkezo

nemmel/sodomia/.

Ez a lista természetesen nem azokat a faktorokat reprezentálja,

amelyeket a szk. vagy pszn. kitörését Okozzák, banem csupán azoknak a
fÖ faktoroknak összegezése akax lenni, amelyek a vizsgálat folyamán
megjelentek~

Nebéz szabatoS&D osztályozni azokat a különbö;::0 m6<1ozatokat,

ahogyan a probléma a torténetben felbukkanbat .• A történetben megjelen-
betnekt
al esemén;;ek és szituáci6k a jeler..lJbl j
bl események és_ szituációk a ~últbél, .
ci események és szituáci6k, amelyeket a ksz. a jövoben bekövetkezo-
nek kiván,
éli események es szituációk, amelyek bekövetkezésétol féli
el események és szituáci6k, ameLyek nem történtek meg a múltban~ és
nem is fognak beköv6iikezn:c a jÖ'Jobün~ d.a amel;yeket fJ'Z;l'lretne, ha
megtörténnének1
fl esemén;;ek és szituáció'k;, amelyek nem történtek meg, nem is fog-
nak ·m.egtört.énni ~ de am.elyekrol úg:] gondolja, ha bek:övet~eznének,
~zok ot; sértenék.

63
 Könnyen felteheto, hogy a va16ságok,. vágyak és félelmek együt'-
tesen mutatkoznak a történetbel1, .Pl. a történet also része leirbatja.
a jelenlegi szituáci6t t a második fele pedig azt l!1utatja,hog;y tpikép-..
pen fogja elbárítani a nebézségeket.

Példák a fenti esetre; /mi~degyik történet azonos ksz.-tol van,

kivéve az utolsót/o

a/ EgJ asszonynak távolban tanu16 fia hazajön a szünetben. A. fiú no-

sUlni akar, de az anyja ellenzi, míg egyetemi tanulmányai be nem feje-
zodnek. A fiú kUart, és az any ja végül is beleegyezését adja, da nem
meggyozodéstöI, ~e a fiú visszatér. A. fiú gátlást érez, mert megkapta
ugyan a beleegyezést, de kikényszer itve •..A.nalizálgat
ja magát és nem
tudja eldönteni, bogy nosüljön, vagy sem ••Kényelmetlenül érzi ma.gát,
mert nem az anyai akarat ellenére akarta volna a beleegyezést.

Ezt a történetet egy fiatal no mondja a 6-BM-re, akinek az apj.a

a kérojét vonakodva fogadta, minek következtében o a történet elmondá-
sakor nem volt biztos abba, bogy mit cselekedjék.

b/ Egy anya lányának bizonyos dolgOkat akar elmondani. Az anJa leUl

eg;y bin taszékbe és olyan dOlgokr6l beszélnek,. amelynek megértésébez a
lány már elég okos, és amelyre szüksége lebet. A l~ny csendben hallgat-
ja az anyát, és szenved némely dolgoktól amit ball, mert számára az meg-
botránkoztató ••

Ezt a 7-GF-re mondta ugyanaz a kez. Életének egy régi tapaszta-

latára vonatkozik. Sok évvel ezelott egy barátnOje, aki a tör~énetben
anyaként van szimbolizál va, elmagyarázta neki X'észletesen a nemi éle-
tet. Ez az információ mély ben:yomást tett rá. Lebetséges , bogyez az
esemény befolyásolta rögeszme mecbanizmusának kialakulását, mert azóta
a ksz. fo gyötrelme a szexuális tárgyú rögeszmeképek.

c/ Ugyanaz a ksz. a l7-GF-re történetet mondott egy lányr6l, aki sze-

relmes lett egy fiatalemberbe, aki nálánál alacsonyabb rangú volt. Az
anya megtud ta, a lány meg akarta gyozni az anyát. Ez eleinte nem sike-
rült. Késobb rávette, bogy találkozzék a fiatalemberrel, hogy meg~tse
azt, bogy nincs kettojÜk között olyan nagy különbség •.A végén létre-
jött a bázasság. Ebben a jövoben teljesedbeto vágy történetben az apát
az anya szimbolizálja.

d/ A 3-GF képre a következoket mondta: Ez a lány szegény, de a csa-

ládja rendes. A lánynak udvarolni kezdett egy fiatalember, akinek a csa-
ládja más társadalmi osztályból származott If A. lány szülei azt gondolták,

64
.bogy a fiatalember csak bolondít ja a lányt. A lany viszont remélte, b~gy
a családját is felemelbeti arra a társadalmi nivóra. A férfi egy napon
rávette arra, bogy szökjék meg vele. Hónapok múlva bazatért a lány.Most
Ut áll ésgondolkozik, bogy mit tegyen.A ksz. attól fél, bogy e~jegJ-
zése és bázassága balsikerrel végzodik. A szociális különbség :'tt is
megjelenik, bár a helyzet itt forditott: itt o a szegény és a szerel-
mese tartozik magásabb osztályboz.

e/ A l2-BG-re a következoket mondta: Egy bercegnorol szól a történet,

aki egy tavon csónakázik. Talált egy megsebzett fiatalembert, akinek
gondját viselte, amíg az meggyógyult. A tört~net azzal végzodött, hogy
a no felfedtebercegnoi mivoltát, és a férfi azt, bogy o berceg. Igy
most már ·nincs köztük társadalmi differencia, ami a boldogságukat bátrál-
tatmá.

f/ Gyakorlatunkban kevés olyan példa adódott, amely soha meg nem tör-
tént, de ba megtörténne, sérto lenne. Egy fiatalemberrel volt egy ilyen
eset,aki bosszasan udvarolt a lánynak, akit a családja miatt nem vebe-
tett el. Ez a következo történetet mondtal Egy fiatalember családja ki-
vánsága ellenére nos ült, és ezért szerencsétlen élete lett.

3. A szimbolikus be11ettesítés
~ fo formája

A szituációk, félelmek, vágyak a történetekben ritkán jelennek

meg szó szerint, nyersen. Bendesen valami átváltozás van, ami megaka-
dályozza, bogy a felelet egy önéletrajz képét mutassa. Ezek az átvál-
tozások majdnem mindig tudattalanok /szimbolikus bebelyettesítések,
amelyekben bizonyos személyek másokat ábrázolnak,. és bizonyos csele-
kedetek más cselekedeteket/o Szimbolikus behelye'tl:iesí
tés lebe t a tör-
ténetnek legjelentéktelenebb ré:s'!letébenis. Itt a bebelyettesítésnek
négy fo formájával foglalkozunk:

a/ személyek, m~nt személyek szimboluma

bl tárgyak és állatok, mint személyek szimboluma,mint személytelen
eroknek vagy mint helyzeteknek a szimboluma,
ci cselekvések és szituáCiók, mint más cselekvések és szituációk
szimboluma,
d/tulajdonságok, mint más tulajdonságok szimboluma.

al Szemé11ek mintszeméL-yek szimb;olu;ma

Legritkábban fordul elo, bOgJ egy személy személytelen ero szim-

boluma legyen. Egy ilyen történetrol számol be a szerzo a l8-BM képrol.
Eg~ személy szimbolizálta a kezet, amel~ megragadott egy embert, aki
úgy látszik, félig ájult, amikor szembetalálkozott a sikeres élet' küz-
65
delméért fol~tatott akadál~okkal. A személ~ek, akik a történetben meg-
jelennek, szimbolumai lehetnek igazi személ~eknek, akik környezetük e@Y
részét alkotják. A szerzo ezeket a szimbolumokat ~öbbszáz kisérletbol
szedte ki, amel~eket a végén keresztvizsgálatital megerosített.

Mindenekelott szükségesmegjeg~ezni a nemek átváltozását, mint

általános tünetet, va~is, bogy az at~a a történetekben szimbolizálja
az anyát az igazi életbol, a férj a feleséget, a feleség a jegyest, a
fonök az an~át. Pl. e~ fiatalember, akinek nem élt az apja, és akinek
an~ja ellenezte azt a foglalkozást, amelyet o az anyja vélemén~e ellen
kedvelt, a 7-BM képre a következoket mondta:

ez az öreg ember ellenzi a fiatal foglalkozását. Elofordulhat ez akkor

is, ba a kép nem szuggerálja a nemek átcserélodését. Ez különféle ok-
ból is történbetik, gyakran a ksz. öntudatlan vág~áboz tartozik: nem
beszélni tisztán az o legintimebb vágyáról, problémájár61. Ez nevezhe-
to itt az o titkos vágyának.

Fo szimbólumok: az apa ~zimbólumait a férj, ez foleg noknél for-

dul elo~ de néha férfiaknál is, a szereto, a fonök, a rokon, a szülo,
a nag~apa, a fiu a vo.

Az an~a szimbólumai: a feleség, foleg férfiaknál, ritkán noknél,

a je~es, a testvér, a rokon, a szülo,a nag~an~a, az an~6s.

Az örömszülok szimbólumai: a szülo, a nagyszülo, az ellenség.

A férj va~ feleség szimbólumait az apa, az an~a, a jegyes, a

fiu, a társ, a kebelbarát, a rokon, a fonök.

A volegén~ va~ szeretett személy szimbólumai: a férj, vagy ba-

ráto
A pszicbiáter vag~ pszichológus szimbólumai: a hipnotizor, a
kuruzsl6, a mérnök, a barát, a tanitó és a detekt iv.

A lelki vezeto szimbólumai:különösen e~bázi va~ vallásos em-

bereknél: az apa, a tanitÓ, a barát.

Ezeken kivül lebetnek más szimbólumok is, ilyenkor az identifl-

kálást a körn~ezet teszi lebetové. Pl. egy lán~ apja sz~mbolizálva' volt
a fo ellenséggel, mikor az a lánya házasságát ellenezte.

Semmiféle szimbolumnak nincs ön~ának a történetéken kívül eg~

határozott és egyértelm~ jelentosége.

Ezért szükséges felfedezni a történet valamelyik karakterének

reális identifikálását, szem elott tartva a nekik tulajdonított tulaj-

66
d003ágokat, a poziciókat, amit elfoglalnak, és attitüdöket azzal a sze-
méllyel szemben, aki a ksz.-t szimbolLzálja. Ezt össze kell basonlitanL
azokkal a tulajdonságokkal, poziciókkal és attitüdökkel, ameLyek a va-
lódi életben megfelelnek annak a személynek, aki a történetben szimbo-
lizálva jelent meg. Pl. egy fiú, aki nagyon szerette nemrég elhunyt
anyját, átszimbolizálta egy jelenetbe úgy, bogy kiment a temetobe mint
feleségének sirjáboz. A szerzo soha nem talált olyan esetet, amelyben
a szimb. feleség, anya szimbóluma letti volna, amit szexuális vonatko-
zás inditott volna meg.

Egy másik fiú, aki azt érezte, hogy anyja tulságosan uralkodik
rajta, az anyát bipnotizornek szimbolizálta, aki egy személynek, akit
cselédként kezelt, megsemmisitette akaratát.

Az emlitetteken kivül más személy is szimbolizálható, de az em-

litettek a leggyakoribbak. Pl. egy vallásos személynél az Isten és az
ördög a történetekben bús és vér alakjában jelent meg. Ugyanez a sze-
mély mOndta a következo I#örténete.tis: ''Miguel megmondta unokanovéré-
nek, Juanitának, bogy szereti, de ez nem szerette ot, banem egy festol#,
aki majd neki festészetboI fog órát adni. Juenita ettol szenvedett,
ezért elbatározta, bogy leCkét vesz festésbol, bogy a végén a festo
be.J..eszere
t. Egy délu tán, amikor a m"Úteremben volt, a fes to kérdezte,
hOgY mi baja. Semmi, válaszolta. Inspiráci·óra várok. Magamról akarok
festeni egy portrét, mely inkább a gondolataimat ábrázolja, mint az
arcvonásaimat •.Ezután a festo segitett neki mindenben, ·és olyan gyönyö-
r"Ú képet festettek a lelkérol, bogy a festo beleszeretett, megesküdtek,
és nagyon boldogok voltak •.
"

Ezt a történetet a 8-GF-re mondta egy lány, aki visszautasitot-

ta egy fiatalember szerelmét, akj el akarta ot venni azért, bogy apá-
ca lehessen. Itt a festo = Krisztussal, aportré = saját magával, amely
visszatÜkrözi a gondolatát inkább, mint arcvonását, a szimboluma a lel-
kének, amelynek a kolostorban való megszépitésérol és tökéletesitésérol
álmodik, számol Isten segitségével la festo segitsége, akiben reméli,
egészen felemeli magáti, .cselekvés, amelyet a bázasság szimbolizál, és
megnyeri jutalmát.

bl Tár~~ak és állatok~ mint személytelen erok és szituációk.

Tárgyak és állatok a történetekben szimb. lebetn~k személytelen erok-
nek vagy az élet szituációinak.

Ilyen tárgyak, ill. állatok: a beged"Ú lll, a sárkány 1111, a

báz vagy bajó 119/, a baba 17.GF6, a fa és a csónak 112-BG/, a könyvek

67
és a virágok /5/. Nem l'ehet határozo'tt szabály ta;dni arra nézVét bog;y
az állat vag;y tárgy mikor szimbolizál egy embert, csupán azt lebet mon-
dani. hogy szimbólummal állunk szembe, ba az állat vag;y a tárgy a tpr-
ténetben kiemelkedo belyet foglal el, majdnem olyat, mint egy személy-
nek kellene. 'Vagy ha úgy vannak kezeIve, amint azt tárgyakkal vagy ál-
latokkal nem szokás. Pl. mikor olyan érzelmeket fejeznek ki állatok-
kal vagy tárg;yakkal, amelyeket azok nem szoktak adni. Igy pl. egy lány,
aki eljegyzésének felbontásamiattszomorkodott, külföldre küldték ta-
nulni, a 7-GF-re a következo történetet mondta:

eg;y kislány rosszkedv1i:,mert az anyja iskolába akarja küldeni,

de o nem akarja elbagyni a babbáját. Itt a történet központjában a baba
áll, aminek szimbolikus karaktere van.

Egy skizofréniában szenvedo fiatalember, akinek betegsége ap-

jának váratlan és birtelen balálával kezdodött, elso képrol a követke-
zoket mond ta:

Egy kisfiú, akinek a beged1i:je,senki sem tUdta,hogyan, leesett

a földre és eltört. Ettol kezdve o nagyon szomorú volt, mert szerette a
beged1i:jétés egész életen át meg akarta tartani azt.
Ezek a mondatok: szerette, meg akarta tartani egész életére, ebben az
esetben, mikor a ksz. nem volt zenész, csakis szimb. magyarázbat6, vagy-
is a beged1i:tmegszemélyesítette. A leggyakrabban szimb •.
-nak felbasznál t
tárgyak a különféle lebeto jelentoségükkel a következok; a heged1i:a
szimbóluma a ksz. aktuális munkájának a hivatásnak, amelyet szeretett
volna követni, a báZlasságának, az apának, az anyának, a fiúnak, a je-
gyesnek, a szerelmi boldogságnak, az életnek, a gazdagságnak, az élet-
nek, amelyet folytatott, a saját testének, az asszony testének, akit
szeret, a lelkének, a gondolatainak.

Az állat v?-gy a sárkán;y szimb. lebet: a bl1nnek, akisértésnek,

az ördögnek, az ellenségnek, az életben adódó akadálYOknak, a ksz. ap-
jának, fonökének, általában olyan személyeknek, akiknek komoly nézetel-
térésük van a felettesükkel, a családban vagy a munkabelyükön, végül a
férfi gen. szervének. A báz a szimb. volt a ksz. családjának amelyet
szerencsétlenségvibara söpört eL. Ugyanazt a bázat, némelyek bajónak
nézik /19/; szimb. volt egy bázasságnak, amely szétbomlani készül,
"bajótörött lett" = szimb. a ksz. testének, amely készül összeroskad-
ni a bekövetkezo betegség hulláma alatt •

.A polip szimb. lebe t a kicsapongó asszonynak • .A ku tya, amely

üldöz, szimb. eg;ykémnek vagy feljelentonek. Fontos megjegyezni, hogy
a szimb. nemcsak egy tárgy vagy állat, banem egy jelenetben egy oso-

68
elso képen egy rosszul készitett heged~t látott, amelJnek biányzik a
kulcsa, a búrt rövidnek találta, amelJ nem éri el azt, amelJet oda kell
erositeni. A heged~ ebben az esetben a saját testének a szimbóluma volt.

EgJ ember, aki nagJ áldozatok árán nagJ tokére tett szert,amelJ-
nek megszerzésében felesége is beroikusan dolgozott mallette, történe-
tet mondott egJ fiúról, aki nagJon vágyódott egy beged~ után. Ez a fiú
nagJon szomorú volt, látván, bogy más fiúknak van beged~jük, és neki
nincs. Végül nagy fáradtság árán és egy rokonának a segitségével meg-
szerezte a beged~t, de most, bogy megszerezte, nem tud mit kezdeni ve-
le, mert neki senkije sincs, aki játszani tanítsa.

Ez a történet az o élettörténetének a szimb61uma, felesége ugyanis meg-

balt, mielott sikerét látta volna, és ezért vagyona számára elvesztette
jelentoségét. A heged~ itt a ksz. vagyonának a szimbóluma.

ci Oselekvések és belyzetek. mint má~~kvések és belyzetek

szimbólumai

A cselekvéseknek és szituációknak, melJeket egJ-egJ személJnek

tulajdonítanak, lebet szimb. értelmük. Ezeket pedig _~reudi értelemben
vették lMassermann, Balken, Veer, Kepeea/. Pl. valakinek a balála, akit
szeretünk, megjelenbet a következo formákbanl betegség, elválasztás,
elutazás, eltávozás, tárgy eltörése, egy épület összeomlása.

Tra~ikus balál mint öngyilkosság vagJ gyilkosság megjelenbet

mint embolia, mint véletlen szerencsétlenség.

Az ef!:Yedülisé~és a bázassá~ utáni váf!::!

szimbólumai: pusztában
élés, sarkvidéken egyed ül lenni, kincs után vadászni, m~vészi modellt
keresni, a levego és a nap cirógatását élvezni, játszótárs után vá-
gyódni. Az a vágy, hogy e~ bizonyosszeméllJel lépjen bázasságra, meg-
jelenhet úgy, bogJ az illetonek, akit szeret, a bivatását akarja követ-
ni. Nem viszonzott va~ elvesztett szerelem szimbólumai: rosszul fize-
tett munka, súlJos megsebzettség, a szerelmest boltan látni.

A hivatás és foglalkozás szimbóluma lebet más foglalkazás vagy

megbázasodás a szeretett személlJel vagJ eljutás oda, abova akar •.
Hián;'!.kudarc, biba szimbóluma: leesés, jég alá süllJedés, sö.tét be-
IJeD élés, egJ utazást végezni a keresett cél elérése nélkül. Az élet
akadályainak szimbóluma% bezárva lenni, szakadék szélén állni, amit
nem tud áuugorni. Vétkek, morális átbágások szimbóluma lebet más b~n.
Ma~ányos b~ök szimbóluma: vérrel táplálkozás, maltbus ianismus követé-
se, részegség, gJermekkor óta lopásból élni, asszonnyal járni Igoing
wi tb women/.
70
 Homosexuális megjelenései.: kegyvesztettnek lenni, a saját sze-
mével szembenál16nak lenni, sárban élni, javithatatlan vagabundusnak
lenni, kábitószer rabjának lenni, valami defektussal születni, más len-
ni, mint a többiek, erkölcstelennek lenni •

.Értelmi rendellenességek szimb61umai J iszákosoak lenni, a bábo-

rú hatásait6l szenvedni, ütközetbe részt venni, tenger mélyére süly-
lyedni, fogolynak lenni, epilepsziát6l szenvedni.
Persze lebetetlen feltárni,ezeknek a hason16 kifejezéseknek ön-
magukban mi az értelme, hiszen a bosnek egy történetben szereplo egy
és ugyanazon cselekvése a ksz.-nek a reális életben végzett különféle
cselekvéseit ábrázolbatja. Ezért a cselekvés szimbolikus jelentését egy
történetben úgy kell kielemezni, bogy szem elott kell tartani a cselek-
vések egész sorozatát, és azokat a cselekvéseket, amelyeket a ksz. an-
nak a jellemnek tulajdonit , akivel magát azonosítja, továbbá a többi
jellemek cselekdeteit, akik a környezetének személyeit ábrázolják. Pl.
ba egy történetben arról van sz6, bogy a bos feneketlen szakadékba e-
sett, ez jelentbeti vagy azt, bogy bünbe esik lamennyiben más történetek
is szerepelnek, amelyekben a bos, mint bünös ember van leirva/, vagy va-
lami biba van a bivatásában Iba más olyan történetek is szerepelnek,
m~l;yekben elfoglaltságbeli zavarr6l van sz6/, vagy egy pénzügyi zavar-
t61 fél Iha más olyan történetek is vannak, amelyekben a bos úgy van
leirva, bogy szegénységben éli, elveszte tte_pénzét vagy magasabb tár-
sadalmi osztályb61 alacsonyabba került.

dl Tulajdonságok mint más tulajdonságok szimb6luniai

Általános szabály, bogy a személyeknek tul~jdonitott tulajdon-

ságokat sz6 szerinti értelemben kell venni, de azért lebet szimbóli-
kus ér telmük is. PL valakinek, all::tnek
egyetlen ambiciója az életben,
bogy gazdag legyen, megjelenbet ~iDt nyomorban levo. Egy fiatalember;
aki magát társalinál szellemileg alacsonyabbrendÜDek tekin tettr.e, béna
gyermeknek irta le magát, aki nem tud szaladni a többiekkel .•

4~.A szimbolikus elemzés fo hibái

Felfogásunk megegyezik a freudi iskolával abban, bogy az emberi

képzelet s.pol'Jtán
alko tásaiban van szimbolikus jelentés •.Továbbá, bogy.
az a processus az esetek nagy részében tudattalan. De nem egyezünk
Freudékkal abban, bogy az összes szimb61umok ki~ár6lag szlgorúan szeocu-
álisszimb6lumok.

71
 5. Ho~an kell felfedni ésmegmag~arázni a szimb6lumokat?
Itt nég;y kritériumr61 lebet sz6;

al Az ingertol való függetlenség kri tériuma. AZ eg;:jestiörtén.etekben

a legtöbb figyelmet azok a személsek, bel;yzetek,cselekvések ér-
demlik, amel;yek nem közvetlenül a kép felsz6lit6 jelle~ébol szár-
maznak, vagy amel;yek jelentosen eltérnek a leggsakrabban haszná-
latos értelmezésektol. Ilsen esetekben a cselekmén;ynek jelzetit vo-
násai az azokban szereplo vág;yak és félelmek a ksz. élet~ben je-
lentos szerepet játszanak.

bl A g;:jakoriságkritériuma. Több figyelmet érdemelnek azok az esemé-

n;yek, amel;yek a tiörténetben gyakrabban vannak emlitve, mint azok,
amel;yek csak nébán;yszor jelennek meg.

ci Az összefüggés kritériuma. Haösszefüggéstielenség lép f~l a törtié-

netek kifejlodésében, erre különösen kell figyelni, mer t ba csak .•.•
nem teljesen gyengeelméj~ ksz.-rol van sz6 az összefüggésteleo-
ség rávilágithat az elmondott esemén;yek szimb61ikus jellegére,
,
vag;y a ksz. vág;yaira.

dl A bevesség vagy indulat krétiruma. Figyelni kell azokra a. kifeje-

zésekre , amel;yekkel a ksz. leirja a mesében szereplo személsek ér-
zelmeit, akikkel önmagát azonositja. Ha nag;ypn eros érzelmeketi
fejez ki, pl. ba azt mondja valakirol, "azon a ponton van, bogy
öng;yilkosságot kövessen el", akkor feltebe to, bog;y a ksz .-nek ez-
zel kapcsolatban alapveto zavarai vannak. Kin;yomozandó, bög;y ki
lebeti az a személ;y, aki zavart okoz ./Wbo ma;y be tbe persons io-
tervening in tbem/, mi a magatartása a ksz.-szel szemben, és mi a
ksz. magatiartása vele szemben.

Ebbol a szempontb6l a legbel;yesebb kivizsgálni azokat a magatartiá~

sokat és tulajdonságokat, amel;yeket a ksz. a fobosnek, az apának,
vagy a jegyesnek tulajdoniti. Ezeket a vonásokat össze kell vetni
a ksz. életkörülmén;yeirol és körn:yezetérol n;yertiadatokka1. Eköizi-
ben számot kell vetni a következokkel;

aal Azokkal az esemén;yekkel, amel;yekkel a különfé+e tiörténetekben

ug;yanol;yanmagatartások és tulajdonságok ugyanazon értelemben sze-
repelnek. Itt feltebetio, bog;y valamenn:yi ug;yanazon személ;yre VQ-
natkozikJ

bbl azokkal az esetekkel, amel;yekben különféle tulajdonságok és

magatartások ugyanazon értelemben szerepelnek. Itt két feltevés
jön sz6ba: eloször az, bogy egyazon személyrol van sz6 és külön-
féle magatartások vag;y a ksz. vág;yának felelnek meg, vagy pedig

72
 annak, amitol o fél. Általános szabály ilyenkor, bogy nagyobb fi-
gyelemben kell részesíteni az egyes személyek tulajdonságait, mint
magatartásaikat.
Ha két különbözo történet személyei ugyanazon értelemben szélsosé-
gesen különböznek a tulajdonságokban, mint pl. a nagy ke~vesség és
túlzott maIieia, akkor logikus feltenni, bogy ezek különbözo sze-
mélyekre vonatkoznak.

Ha a tulajdonságok ugyan azonosak, da a magatartások különbözoek,

akkor f6It~beto, bogy ugyanazt a személyt ábrázolja.

cel Azokkal az esetekkel, amelyekben ugyanazon tulajdonságok és

magatartások különféle értelemben fordulnak elo. Ha ilyenkor a
szituációk jelentosen basonlitanak, akkor ,úgy tekintbeto, bogy
ugyanazon személy ábrázolásáról van szó.

gj A kisérlet barmadik része; a k~resztvizsgálat

Ennek a vizsgálatnak a célja a történésekben n;yert bipotézisek
igazolása. További célja annak az útnak az elokészítése, bogy a ksz.
ráébredjen arra, bogy van, aki az o problémáit megérti. Ezért a vizs-
gálatot a következo módon vezetjükl

al fel kell tárnl az elmondott történetek reális és szimbólikus karak-

tereit, bl meg kell határozni, bogy a történetekben szereplo személyek,
tárgyak és belyzetek miknek felelnek meg a reális életben.

Abban az esetben, amikor valami akut bajról van sz6,' nem árt meg-
elozo inform,ációt kérni a ksz.~re a családtól, vigyázni kell azonban
arra, bogy ezt a ksz. meg ne tudja:.

A szerzo legegyszer~bb szkémája a következo;

1. Szenvedet t-e ön az utóbb 1. idoben valakinek a balála miat t, aki

önnek kedves volt? Talán apja halt ,meg?
2. Tragikus',voH-e a balál? Hogyan történt?
3. Hány szerelme volt? Ha sok volt, melyik volt a legnagyobb.
4. Miért szakadt meg a szerelem? Yolt-e valaki ellene az ön vagy
az illeto családjából? Volt-e olyan gondolata, bogy nagyon fi-
atal még a bázasságra?
5. Gondolta-e, bogy még mindig szereti magát? Gyakran felkereste-e
bázukat? GondoLt-e arra, bogymás novel nem tud boldog lenni?
6. Ivott-e azért, bogy bánat4t elfelejtse, s ba ilyent tett, szé-
g;yelte-e magát utána?

73
 Számolni kell azzal t- bog~ a ksz.-nek kétféle karaktere van:
al Vannak ol~an paciensek, akik bizon~os tén~eket tagadni pr6bál-
nak,.
bl vannak ol~anok, akik a tén~eketbeismerik,de nem fogadják el,
ho~ ok az okai a bajnak.

Az elso esetben rendszerint nem nehéz rámutatni a ksz. ellentmon-

dásaira és habozásaira és bajainak emocionális eredetére, ami aztán fel-
fedi az igazságot. A második esetben, amikor atén~eket igaznak fogad-
ja el, de tagadja, bo~ azok oka o lenne, azaz, hog~ az omagatartása
idézi elo a rosszat, hanem azt biszi,bog~ ominden ol~ant elimitált az
életbol, ami il~en zavarokat okozbat: ilyenkor az illetot pszicboterá-
piának kell alávetni, bo~ a tudat alatt mélyen rejtozo dolgokat fel-
fedjük.

A szerzo azt állit ja, bo~ nála pszicbotikusok és pszicboneuroti-

kusok kivételével általában elfogadták a paciensek, bogy a baj okai
bennÜk rejlenek.

b/A teszt eredmén:Jei

A teszt arra szolgál, bo~

1. felfedje azokat a lelki tén~ezoket, amel~ek a lelkek megbetegedését
okozzák, kÜlönösen a skizofrénia ésa pszicbonéur6zis esetében. Ezek
a tén~ezok a ksz.-nek ol~an vágyaira vezetbetok Vissza, ame~ek ösz-
szeütközésbe bozzák az élet realitásával, va~ egyéb ezzel ellenkezo
saját vág~akkal. A vág~ sz6 a legnágabb értelemben veendo, tebát
mindazt jelenti, amit valaki kivántt vag~ amitÖl azt kivánja, ne
történjék meg, va~ meg sem történt volna. Ezek a tén~ezok sokszor
tudat alattiak, vagy olyanok, amelyeket elfelejtett, ill. sohasem
"akart" rájuk gondolni, és nem is sejti, ho~ ezek okozzák a zavart.

Lebetnek ol~an tényezok is, amelyeket ismer a ksz., és szenved is

tolükt de nem gondolja, bogy betegségének ezek az okoz6i. Ez ut6bbi
a legáltalánosabb eset. Ol~an zavarok is vannak, amelyekrol tUdja,
bogy betegségének okoz6i, de képtelen azokat megvallani, kivéve azt
a kén~szerito körülmén~t, bo~ a pszicbiáter már ú~is tud r6luk a
kisérletbol.
Ezek alapján a TAT a psziobiáter feltevéseit vag~ igazolja, vag~
korrigálja, továbbá egész kis részletekre is fényt de~it. Arra is
j6 eszkÖZ, bogy meggyozze a kez. ~.psziohiáter feltevésének igazá-
r61, biszen ezek mind a ksz. tUdattalan kijelentésein alapulnak.

)
.1

74
l
1
2~ Rogy felfedje a ksz. magatartásá.t körn~ezete személ~eivel szemben,
megtudbatjuk, kit szeret legjobban, ki az, akit eg~általán nem sze-
ret, kit csodál, kit vet meg, ki volt talán tudattalan batással a
betegség kezdetére, és ki tud határozott befol~ást g,yakt>rolni ,az o
g~ó~ulás.ára •.
3. Hogy m.egtaláljúk a ~ógyszerelés ideális feltételei t, különösen ak-
kor, ba organikus ~ógymódokról van szó, pl. ha arról kell dönteni,
bog~ valakit .ottbon kezeltesSenek-e va~ ideggy6gyintézetbe kerül-
jön. Ez attól is függ, bog~ a krizis mil~en fokú. Ra pszicbikai ere-
det~ bajok is vannak, akkor a pSZichológiai faktort nem lebet elmel-
lozni,.
4. Hog~ útbaigazitbassa a pszicboterápiát. Ez kétféleképpen történbet:
al ba felismerjük, bo~ mik a ksz. törekvései, akkor megmutatjuk ne-
ki, bo~ reális és rac ionális szemmel mik annak nebézségei; bl Ismer-
ve a kez •. spirituális eroit, láthatjuk, bo~ mivel lehet ot megvi-
gasztalni , megnyugtatni, bátoritani •.
5 ... Hogy megbatározzuk azokat a változásokat ,amel~ek a ksz. kedél~ében
beállnak , továbbá amiket a ke~elés az o gond.olkodásában, magatarliásá-
.,.ban és érzelmi világában idéz elo.
A s~erzo felsz61itott e~ psz.icboneurot1kus'l;, bo~ az. elozo törté-
netekre ne gondoljon, banem újabb történeteketmondjon a képekrol.
Ezek analiz.isébol kit ünt, bo~ bár a szimbolikus sze.mél~ek és cse-
lekvések nag~mérl;ékben eltéroek voltak, mint az elozo felvétel 1;ör-
. téneteiben, két jelentos különbözoséget. lebetett észlelni:
egyrészli menn~iségi es minoségL ·redukció volt; liapasztalbató a dep-
resszióra és szorongá.sra utaló kifejezéseknél. Az érzelmeknek ki-
fejezo mondatok ritkábbak és ::t-:n1ésbe emotionálisak voltak. Pl.. nem
mondta azt, bogy "borzalDli.'l.s ;:)f~}.:'áCió",
banem "szomorú"-ról be-
szélt. Továbbá a bosrol nem azt mondta, bogy örig~ilkos lett, banem
azt! bo~ öng~ilkos lett, de Dell volt igaza.
Másik különbség a két felvetel között, bog~ a második konfliktussal
szemben megváltozott magatartást mutat. Itt pl. a bos megoldja a
problémáli, éspedig abban a formában, amit a pszichiáter sugalltq
Mindez persze szimb61um alá van rejtve.
6•• Ho~ a vizsgálatból kiküszöböljön .minden ol:yant, ami pusztán 8zimp-
tomatikus,ami csalódást keltbet 't vagy ami áll>robléma.
A sZerzo által vizsgált pszicboneuI'üÜkusok és pszicbotikusok ese-
tébenr amikor a baj. még kezdo állapotban volt, a teszt által kön~-
n~en ellebetett kÜlöniteni a valóságos konfliktusokat a pszeudo-

75
 konfliktusoktól. Az utóbbiak vagy másodIagos formában jelentkeztek,
vagy igazi karakterükben, de abszurd ideákban vagy egyáltalán nem
jelentkeztek. Pl. al egy paranoid skizofréniás rögeszméje az volt,
bogy anyja a
vezetoje egy rokoni összeesküvésnek, amely ot ki akar-
ja forgatni a vagyonból. E felvétel során harminc történetet mondott
és ezeket megelozoleg anyját a legrosszabb asszonynak állította. Az
egyik történetben egy támadó kígyó elol menekülo embert említ, a
másikban egy katona vigyázz-állásban veszi észre, bogy közeledik
az ellenség. Egy barmadikban egy atya megáldja fiát, bogy ellensé-
gei ne ártb?Bsanak neki, mert azok igaztalanul ártani akarnak.

Ez a bárom jelenet, amelyben kapcsolat van a téveszme és a valódi

üldöztetés között. A többiekben ellentét van, mert minden történet-
ben kifejezetten említ egy apát vagy anyát, akik nagy szeretettel
viseltetnek gyermekük iránt. A többi történetnek bose nagy szellemi
elbagyatottságról és szeretetben való csalódásról panaszkodik.

A ksz. életében ez a ket faktor valóban létezett. Oka volt a beteg-

ség kitörésének: a rokonai, anyját is beleértve, nem voltak vele
szemben igazságtalanok, de nem szerették eléggé és o a családban min-
digmellozött volt. Az .a no, akinek életét ajándékozni akarta, egy -

másik férfi kedvéért elhagyta és félannyira sem volt olyan jó bozzá,

mint o abboz.

bl Egy pszicboneurotikus asszony bárom történetben úgy írja le a

bost, mint aki bozzá basonló, gyötrodik, pathologiás jellegtivoná-
sokat mutat.-Kettonél több történetben pedig saját betegségérol,egy
szerelmi konfliktuaról beszél, és itt elárulja azt, amit nem akar
beismerni, bogy miatta került vizsgálat alá.

el Egy ember egész napját rettegésben töltötte, mert attól félt ,bogy
szentaégtöréE?t követett el. A felvétel során a szentségtörést egy-
szer sem említi, hanem a valódi bajt fedi fel.

7. A TAT csak abban az esetben vezet eredményre, amikor szkizofrénia

még kezdodo stádiumban van. Elorebaladott állapo tbl;i,n
, mikor az- ér-
zelmi élet teljesen felbomlott, kevés eredményt ad. Ha azonban csak
az értelem zavaros, az érzelmi világ még Uszta, akkor a TAT megm.u-
tatja, bogy az érzelmi világnak milyen fokú a megbetegedése és me-
lyek azok a tényezok, amelyek akár tuda.tosan, akár tudatta.lanul sze-
repe lnek a be tegségben •.

76