Sei sulla pagina 1di 8

Edipo Rey, de Sófocles

Sófocles nació aproximadamente en 495 a. C. en Colono Hípico, Atenas. Como hijo de un acomodado
fabricante de armaduras llamado Sofilo, recibió una óptima educación aristocrática. En su juventud,
dirigió el coro de muchachos para celebrar la victoria naval de Salamina en el año 480. En el 468, a los
28 años, derrotó en un concurso dramático a Esquilo, cuya fama como poeta trágico había sido
indiscutible hasta entonces. En el 441, fue derrotado a su vez por Eurípides. Sin embargo, a partir del
468, Sófocles ganó el primer premio en veinte ocasiones, y obtuvo en muchas otras el segundo. Su vida,
que terminó en el año 406 a los noventa años, coincidió con el periodo de esplendor de Atenas. Trabó
gran amistad con el historiador Heródoto, cuya influencia se nota, al decir de algunos estudiosos, en
ciertas ideas que aparecen en sus tragedias, y con el estadista Pericles. Pese a no comprometerse
activamente en la vida política y carecer de aspiraciones militares, fue elegido por los atenienses en dos
ocasiones para desempeñar una importante función militar.
Escribió más de cien piezas dramáticas, de las cuales se conservan siete tragedias completas y
fragmentos de muchas otras. Estas siete obras completas son Antígona, Edipo Rey, Electra, Áyax, Las
Traquinias, Filoctetes y Edipo en Colono (producida póstumamente en el año 401). También se conserva
un gran fragmento del drama satírico Los sabuesos, descubierto en un papiro egipcio alrededor del siglo
XX. De estas siete tragedias, la más antigua es probablemente Áyax (c. 451-444 a.C.). Le siguen Antígona
y Las Traquinias (posteriores a 441 a.C.). Edipo Rey y Electra datan del 430 al 415 a.C. Se sabe que
Filoctetes fue escrita en el año 409 a.C.
Veamos dos fuentes importantes para la vida de Sófocles. Primero, una Vita, anónima, de la cual
extraemos la parte inicial:

Σοφοκλῆς τὸ μὲν γένος ἦν Ἀθηναῖος, υἱὸς δὲ Σοφίλλου, ὃς οὔτε, ὡς Ἀριστόξενός φησι, τέκτων

ἢ χαλκεὺς ἦν, οὔτε, ὡς Ἴστρος, μαχαιροποιὸς τὴν ἐργασίαν, τυχὸν δὲ ἐκέκτητο δούλους χαλκεῖς

ἢ τέκτονας· οὐ γὰρ εἰκὸς τὸν ἐκ τοῦ τοιούτου γενόμενον στρατηγίας ἀξιωθῆναι σὺν Περικλεῖ

καὶ Θουκυδίδῃ, τοῖς πρώτοις τῆς πόλεως· ἀλλ' οὐδ' ἂν ὑπὸ τῶν κωμικῶν ἄδηκτος ἀφείθη τῶν

οὐδὲ Περικλέους ἀπεσχημένων. ἀπιστητέον δὲ καὶ τῷ Ἴστρῳ φάσκοντι αὐτὸν οὐκ Ἀθηναῖον

ἀλλὰ Φλιάσιον εἶναι· εἰ δὲ καὶ τὸ ἀνέκαθεν Φλιάσιος ἦν, ἀλλὰ πλὴν Ἴστρου παρ' οὐδένι ἑτέρῳ

τοῦτο ἔστιν εὑρεῖν. ἐγένετο οὖν Σοφοκλῆς τὸ γένος Ἀθηναῖος, δήμου Κολωνῆθεν, καὶ τῷ βίῳ

καὶ τῇ ποιήσει περιφανής, καλῶς τε ἐπαιδεύθη καὶ ἐτράφη ἐν εὐπορίᾳ, καὶ ἐν πολιτείᾳ καὶ ἐν

πρεσβείαις ἐξητάζετο.

1
Γεννηθῆναι δὲ αὐτόν φασιν οαʹ Ὀλυμπιάδι κατὰ τὸ δεύτερον ἔτος ἐπὶ ἄρχοντος Ἀθήνησι

Φιλίππου (495/4). ἦν δὲ Αἰσχύλου νεώτερος ἔτεσιν ζʹ, Εὐριπίδου δὲ παλαιότερος κδʹ. Διεπονήθη

δὲ ἐν παισὶ καὶ περὶ παλαίστραν καὶ μουσικήν, ἐξ ὧν ἀμφοτέρων ἐστεφανώθη, ὥς φησιν Ἴστρος.

ἐδιδάχθη δὲ τὴν μουσικὴν παρὰ Λάμπρῳ, καὶ μετὰ τὴν ἐν Σαλαμῖνι ναυμαχίαν Ἀθηναίων περὶ

τρόπαιον ὄντων μετὰ λύρας γυμνὸς ἀληλιμμένος τοῖς παιανίζουσι τῶν ἐπινικίων ἐξῆρχε.

Παρ' Αἰσχύλῳ δὲ τὴν τραγῳδίαν ἔμαθε. καὶ πολλὰ ἐκαινούργησεν ἐν τοῖς ἀγῶσι, πρῶτον

μὲν καταλύσας τὴν ὑπόκρισιν τοῦ ποιητοῦ διὰ τὴν ἰδίαν μικροφωνίαν (πάλαι γὰρ καὶ ὁ ποιητὴς

ὑπεκρίνετο αὐτός), τοὺς δὲ χορευτὰς ποιήσας ἀντὶ ιβʹ ιεʹ· καὶ τὸν τρίτον ὑποκριτὴν ἐξεῦρε. […]

Καὶ Ἀθηναῖοι δὲ αὐτὸν ξεʹ ἐτῶν ὄντα στρατηγὸν εἵλοντο πρὸ τῶν Πελοποννησιακῶν

ἔτεσιν ζʹ, ἐν τῷ πρὸς Ἀναίους πολέμῳ. Οὕτω δὲ φιλαθηναιότατος ἦν ὥστε πολλῶν βασιλέων

μεταπεμπομένων αὐτὸν οὐκ ἠθέλησε τὴν πατρίδα καταλιπεῖν. […]

Τελευτῆσαι δὲ αὐτὸν Ἴστρος καὶ Νεάνθης φασὶ τοῦτον τὸν τρόπον· Καλλιππίδην

ὑποκριτὴν ἀπὸ ἐργασίας ἐξ Ὀποῦντος ἥκοντα περὶ τοὺς Χόας πέμψαι αὐτῷ σταφυλήν, τὸν δὲ

Σοφοκλέα λαβόντα ῥᾶγα εἰς τὸ στόμα ἔτι ὀμφακίζουσαν ὑπὸ τοῦ ἄγαν γήρως ἀποπνιγέντα

τελευτῆσαι. Σάτυρος δέ φησι τὴν Ἀντιγόνην ἀναγινώσκοντα καὶ ἐμπεσόντα περὶ τὰ τέλη

νοήματι μακρῷ καὶ μέσην ἢ ὑποστιγμὴν πρὸς ἀνάπαυσιν μὴ ἔχοντι, ἄγαν ἐπιτείναντα τὴν φωνὴν

σὺν τῇ φωνῇ καὶ τὴν ψυχὴν ἀφεῖναι. οἱ δὲ ὅτι μετὰ τὴν τοῦ δράματος ἀνάγνωσιν, ὅτε νικῶν

ἐκηρύχθη, χαρᾷ νικηθεὶς ἐξέλιπε.

Καὶ ἐπὶ τῶν πατρῴων τάφων <εἰς τὸν τάφον> ἐτέθη τῶν παρὰ τὴν ἐπὶ Δεκέλειαν ὁδὸν

κειμένων πρὸ τοῦ τείχους ιαʹ σταδίων· φασὶ δὲ ὅτι καὶ τῷ μνήματι αὐτοῦ σειρῆνα ἐπέστησαν, οἱ

δὲ κηληδόνα χαλκῆν. καὶ τοῦτον τὸν τόπον ἐπιτετειχικότων Λακεδαιμονίων κατὰ Ἀθηναίων

2
Διόνυσος κατ' ὄναρ ἐπιστὰς Λυσάνδρῳ ἐκέλευσεν ἐπιτρέψαι τεθῆναι τὸν ἄνδρα εἰς τὸν τάφον·

ὡς δὲ ὠλιγώρησεν ὁ Λύσανδρος, δεύτερον αὐτῷ ἐπέστη ὁ Διόνυσος τὸ αὐτὸ κελεύων· ὁ δὲ

Λύσανδρος πυνθανόμενος παρὰ τῶν φυγάδων, τίς εἴη ὁ τελευτήσας, καὶ μαθὼν ὅτι Σοφοκλῆς

ὑπάρχει, κήρυκα πέμψας ἐδίδου θάπτειν τὸν ἄνδρα Λόβων δέ φησιν ἐπιγεγράφθαι τῷ τάφῳ

αὐτοῦ τάδε·

κρύπτω τῷδε τάφῳ Σοφοκλῆ πρωτεῖα λαβόντα

τῇ τραγικῇ τέχνῃ, σχῆμα τὸ σεμνότατον.

Ἴστρος δέ φησιν Ἀθηναίους διὰ τὴν τοῦ ἀνδρὸς ἀρετὴν ψήφισμα πεποιηκέναι καθ' ἕκαστον

ἔτος αὐτῷ θύειν. Ἔχει δὲ δράματα, ὥς φησιν Ἀριστοφάνης, ρλʹ, τούτων δὲ νενόθευται ιζʹ.

Συνηγωνίσατο δὲ καὶ Αἰσχύλῳ καὶ Εὐριπίδῃ καὶ Χοιρίλῳ καὶ Ἀριστίᾳ καὶ ἄλλοις πολλοῖς καὶ

Ἰοφῶντι τῷ υἱῷ.

En la Suda (s.v. o sigma.815.1-11) aparecen algunos datos interesantes:

Σοφοκλῆς, Σωφίλου, Κολωνῆθεν, Ἀθηναῖος, τραγικός, τεχθεὶς κατὰ τὴν ογʹ Ὀλυμπιάδα, ὡς

πρεσβύτερος εἶναι Σωκράτους ἔτη ιζʹ. οὗτος πρῶτος τρισὶν ἐχρήσατο ὑποκριταῖς καὶ τῷ

καλουμένῳ τριταγωνιστῇ, καὶ πρῶτος τὸν χορὸν ἐκ πεντεκαίδεκα εἰσήγαγε νέων, πρότερον

δυοκαίδεκα εἰσιόντων. προσηγορεύθη δὲ Μέλιττα διὰ τὸ γλυκύ. καὶ αὐτὸς ἦρξε τοῦ δρᾶμα πρὸς

δρᾶμα ἀγωνίζεσθαι, ἀλλὰ μὴ στρατολογεῖσθαι. καὶ ἔγραψεν ἐλεγείαν τε καὶ Παιᾶνας καὶ λόγον

καταλογάδην περὶ τοῦ χοροῦ, πρὸς Θέσπιν καὶ Χοιρίλον ἀγωνιζόμενος. παῖδας δὲ οὓς ἔσχεν

οὗτοι, Ἰοφῶν, Λεωσθένης, Ἀρίστων, Στέφανος, Μενεκλείδης. τελευτᾷ δὲ μετὰ Εὐριπίδην, ἐτῶν

Ϟʹ. ἐδίδαξε δὲ δράματα ρκγʹ, ὡς δέ τινες καὶ πολλῷ πλείω, νίκας δὲ ἔλαβε κδʹ.

El poeta cómico Frínico, del siglo V a.C., contemporáneo de Aristófanes, escribe los siguientes
versos que nos hablan de la gran estima de que gozaba ya Sófocles en la antigüedad (Frag. 31, 1-4):

3
Ma/kar Sofokle/hj, oÁj polu\n xro/non biou\j

a)pe/qanen, eu)dai¿mwn a)nh\r kaiì decio/j,

polla\j poih/saj kaiì kala\j trag%di¿aj!

kalw½j d' e)teleu/ths' ou)de\n u(pomei¿naj kako/n.

La siguiente sección, del verso 300 al 379, corresponde al famoso diálogo entre Tiresias, el
adivino ciego, quien conoce toda la verdad, y el rey Edipo, ansioso por encontrar al asesino de Layo.

Oi)di/pouj Tu/rannoj, OT, vv. 300-379

{OIDIPOUS} åW pa/nta nwmw½n Teiresi¿a, didakta/ te 300

aÃrrhta/ t' ou)ra/nia/ te kaiì xqonostibh=,

po/lin me/n, ei¹ kaiì mh\ ble/peij, froneiÍj d' oÀmwj

oià# no/s% su/nestin! hÂj se\ prosta/thn

swth=ra/ t', wÕnac, mou=non e)ceuri¿skomen.

FoiÍboj ga/r, eiã ti mh\ klu/eij tw½n a)gge/lwn,

pe/myasin h(miÍn a)nte/pemyen, eÃklusin

mo/nhn aÄn e)lqeiÍn tou=de tou= nosh/matoj,

ei¹ tou\j ktano/ntaj La/io


+ n maqo/ntej euÅ

ktei¿naimen hÄ gh=j fuga/daj e)kpemyai¿meqa.

Su\ d' ouÅn fqonh/saj mh/t' a)p' oi¹wnw½n fa/tin, 310

mh/t' eiã tin' aÃllhn mantikh=j eÃxeij o(do/n,

r(u=sai seauto\n kaiì po/lin, r(u=sai d' e)me/,


4
r(u=sai de\ pa=n mi¿asma tou= teqnhko/toj!

e)n soiì ga/r e)smen! aÃndra d' w©feleiÍn a)f' wÒn

eÃxoi te kaiì du/naito ka/llistoj po/nwn.

{TEIRESIAS} Feu= feu=, froneiÍn w¨j deino\n eÃnqa mh\ te/lh

lu/v fronou=nti! tau=ta ga\r kalw½j e)gwÜ

ei¹dwÜj diw¯les'! ou) ga\r aÄn deu=r' i¸ko/mhn.

{OI.} Ti¿ d' eÃstin; w¨j aÃqumoj ei¹selh/luqaj.

{TE.} ãAfej m' e)j oiãkouj! r(#=sta ga\r to\ so/n te su\ 320

ka)gwÜ dioi¿sw tou)mo/n, hÄn e)moiì pi¿qv.

{OI.} OuÃt' eÃnnom' eiåpaj ouÃte prosfilh= po/lei

tv=d' hÀ s' eÃqreye, th/nd' a)posterw½n fa/tin.

{TE.} ¸Orw½ ga\r ou)de\ soiì to\ so\n fw¯nhm' i¹o\n

pro\j kairo/n! w¨j ouÅn mhd' e)gwÜ tau)to\n pa/qw.

{OI.} Mh/, pro\j qew½n, fronw½n g' a)postrafv=j e)peiì

pa/ntej se proskunou=men oiàd' i¸kth/rioi.

{TE.} Pa/ntej ga\r ou) froneiÍt'! e)gwÜ d' ou) mh/ pote

taÃm', w¨j aÄn eiãpw mh\ ta\ s', e)kfh/nw kaka/.

{OI.} Ti¿ fv/j; cuneidwÜj ou) fra/seij, a)ll' e)nnoeiÍj 330

5
h(ma=j prodou=nai kaiì katafqeiÍrai po/lin;

{TE.} ¹EgwÜ ouÃt' e)mauto\n ouÃte s' a)lgunw½! ti¿ tau=t'

aÃllwj e)le/gxeij; ou) ga\r aÄn pu/qoio/ mou.

{OI.} Ou)k, wÕ kakw½n ka/kiste, kaiì ga\r aÄn pe/trou

fu/sin su/ g' o)rga/neiaj, e)cereiÍj pote,

a)ll' wÒd' aÃtegktoj ka)teleu/thtoj fanv=;

{TE.} ¹Orgh\n e)me/myw th\n e)mh/n, th\n sh\n d' o(mou=

nai¿ousan ou) kateiÍdej, a)ll' e)me\ ye/geij.

{OI.} Ti¿j ga\r toiau=t' aÄn ou)k aÄn o)rgi¿zoit' eÃph

klu/wn aÁ nu=n su\ th/nd' a)tima/zeij po/lin; 340

{TE.} àHcei ga\r au)ta/, kaÄn e)gwÜ sigv= ste/gw.

{OI.} Ou)kou=n aÀ g' hÀcei kaiì se\ xrh\ le/gein e)moi¿.

{TE.} Ou)k aÄn pe/ra fra/saimi! pro\j ta/d', ei¹ qe/leij,

qumou= di' o)rgh=j hÀtij a)griwta/th.

{OI.} Kaiì mh\n parh/sw g' ou)de/n, w¨j o)rgh=j eÃxw,

aÀper cuni¿hm'. ãIsqi ga\r dokw½n e)moiì

kaiì cumfuteu=sai touÃrgon, ei¹rga/sqai q', oÀson

mh\ xersiì kai¿nwn! ei¹ d' e)tu/gxanej ble/pwn,

6
kaiì touÃrgon aÄn sou= tou=t' eÃfhn eiånai mo/nou.

{TE.} ãAlhqej; e)nne/pw se\ t%½ khru/gmati 350

%Òper proeiÍpaj e)mme/nein, ka)f' h(me/raj

th=j nu=n prosauda=n mh/te tou/sde mh/t' e)me/,

w¨j oÃnti gh=j th=sd' a)nosi¿% mia/stori.

OI.} OuÀtwj a)naidw½j e)ceki¿nhsaj to/de

to\ r(h=ma, kaiì pou= tou=to feu/cesqai dokeiÍj;

{TE.} Pe/feuga! ta)lhqe\j ga\r i¹sxu=on tre/fw.

{OI.} Pro\j tou= didaxqei¿j; ou) ga\r eÃk ge th=j te/xnhj.

{TE.} Pro\j sou=! su\ ga/r m' aÃkonta prou)tre/yw le/gein.

{OI.} PoiÍon lo/gon; le/g' auÅqij, w¨j ma=llon ma/qw.

{TE.} Ou)xiì cunh=kaj pro/sqen; hÄ 'kpeir#= le/gein; 360

{OI.} Ou)x wÐste g' ei¹peiÍn gnwsto/n! a)ll' auÅqij fra/son.

{TE.} Fone/a se/ fhmi ta)ndro\j ou zhteiÍj kureiÍn.

{OI.} ¹All' ouà ti xai¿rwn di¿j ge phmona\j e)reiÍj.

{TE.} Eiãpw ti dh=ta kaÃll', iàn' o)rgi¿zv ple/on;

{OI.} àOson ge xrv/zeij! w¨j ma/thn ei¹rh/setai.

{TE.} Lelhqe/nai se/ fhmi su\n toiÍj filta/toij

7
aiãsxisq' o(milou=nt', ou)d' o(ra=n iàn' eiå kakou=.

{OI.} åH kaiì geghqwÜj tau=t' a)eiì le/cein dokeiÍj;

{TE.} Eiãper ti¿ g' eÃsti th=j a)lhqei¿aj sqe/noj.

{OI.} ¹All' eÃsti, plh\n soi¿! soiì de\ tou=t' ou)k eÃst', e)peiì 370

tuflo\j ta/ t' wÕta to/n te nou=n ta/ t' oÃmmat' eiå.

{TE.} Su\ d' aÃqlio/j ge tau=t' o)neidi¿zwn aÁ soiì

ou)deiìj oÁj ou)xiì tw½nd' o)neidieiÍ ta/xa.

{OI.} Mia=j tre/fv pro\j nukto/j, wÐste mh/t' e)me\

mh/t' aÃllon oÀstij fw½j o(r#= bla/yai pot' aÃn.

{TE.} Ou) ga/r me moiÍra pro/j ge sou= peseiÍn, e)peiì

i¸kano\j A
¹ po/llwn %Ò ta/d' e)kpra=cai me/lei.

{OI.} Kre/ontoj hÄ sou= tau=ta ta)ceurh/mata;

{TE.} Kre/wn de/ soi ph=m' ou)de/n, a)ll' au)to\j su\ soi¿.

Potrebbero piacerti anche