telje és adja meg az ikont, adjon annak “gyégyits erdt minden drddgi &- mény elfizésére", jelentsen mennyei oltalmat mindazok szdméra, akik el6tte ‘buzgén imédkomak (254,54,60). Az ikonszentelés végén a pap szentelt vvizzel hinti meg az ikont, és hdromszor mondja: "Megszenteltetik ez az ikon 4 Szent Lélek kegyelme és a szentelt vizzel val6 meghintésdlial, a2 Atyénak 6 Fiinak & Szent Léleknck nevében." Mint az idézett részletek is mutatjék, az ikonszentelés imi szinte az ikontisztelettovabbi védelmét szolgdliak. Az imdk szivege az Istenhez in tézett folész forméjdban céfolja az ellenfelek érveit, magyarézza az ikon. tisztelet ortodox értelmezését, & egyidejGleg kivédi a volt és esetleges eret- nckséy & bilvanyimidas vadjat. A képrombol6 vitik masik fontos kévetkezméaye az lett, hogy kiala- alt 2 ikonfestészet sajétos mivészi nyelve, amely sok vonatiozisban az antik festészet realizmusénak, éraékiségénck, és részben az ikonrombolds kordt megel6z6 ikonfestészetnek is az ellentéte volt. Az ikonrombolok vd Jait, hogy Krisztus és a keresztény szentek sbrézolésshoz a poginy mivésze- tethasznaljck, réadésul “hitetlen®fest6k, az ikontisztel6k figyelemipe vet, és a kés6bbiekben mindenckel6t tkéletesfttték az ikonok mivészi nyelvét, olymédon, hogy elvetetik az arc 6% a test abrézolésinak naturaliznmisdt, cratkiségét, és el6térbe helyeat6i a rajz, a kompozicié & a szin szigorist. ‘24, kanonikusségft, aszketizmusét, hogy egy teljesen masfajta mavésretet teremisenck, amely a tilvilégrél, az Isten Orszdgérél hivatotttaniskodni. Misrésat az ikonfestSkkel szemben 2 kordbbindl szigoibh kévetelméayeket ‘masztottak személyes életdk és istenfélelmiik vonetkozésiban, Az ikon tagadésa tehét egyenlé Iehet az emberré lett Isten tagadss- Nah, yasy legaldbbis az Isten tényleges megtestestilésér6l saSl6 tanitds meg. késd6jelezéeével. Az ikontisziclet tayadsa pedig annak a félroértéssvc, hogy Krisctus egyléayegG az Atyéval Istenségében, de az emberrel is ember] rivolidban, elszakithatatlan kapcsolatot teremtve, mint Isten Képmisa az Tsten és az ember k5zstt. A Megtestesilés é az Egylényeytség tagadéea pedig a megvéltés tagadésa leone. Eppen ezért az ikontisztelSk a maguk Kildetésé nem pusztdn az ikonok védelmsben liték, hanem az alapvetd grtodox vilignézetért és tan{tésért flytatottkiizdclemben, A VIL. Ezyctemes Zsinaton megéllapftotidk, hogy a képromboldk érveikben, ellenvetcccikbon ‘megismételtek szinte minden olyan hibat és eretnekséget, amelyek az évsas zadok folyamén a krisztol6giai vitéKhan és a Szenthéromséggel kapesolatban letrej6ttek. A képrombolést minta legtjabb, legkifinomultabb & ugyanatkor ‘mindent dtfoge eretekséget elvetették, az ikontisztelet helyredllitésa eat. \ekére alaptottfinnepet pedig az *Ortodoxia Gy6zelméack" nevezick el. Hy médon a zsinati hatérozat az ikontiszteletet és az ortodoxiat mindOrdkre Ssszekapesolta. A legfontosabb, amit az ikonrombol6k nom vettek és nem is akartak 20 lombe venn ikonellenes harcakban, nem tudtak felfogni a maga mély- Ste rae p66 ket természetantinémidinak és KisrusIstennel és emberrel Tal ogylényegOsegenck az cfogudisnegyszerin it Kérése. Ez az todox tanftésban. 2, Antinémia 6 ontolégia az. ikon-képben seat ana ste aa 1 Kkeadve ismeretes a filoz6fidban is ie Herakleitoszt tekintik az elsének, sks das arvana Di: nl aes ates tc ede ce ces anne ae Jomekil hasmndlta fel dial6gusoiban. Ennek a katog6ridnak a népszer se 7 ‘emberi gondolkods tdrténetében "hulldmz6" volt: hol eltfint, megsziint exentd ‘szerepet jétszani (példéul a skolasztikéban), hol 22 vj oa \dszer ogyik sarkkéve lett, mint példgul Hégelnél. Ugyanakkor, po meee meee mace a ey Sg et ey aisle a i rol amefrote mM Hn Pen Yogikailag megoldhatalan elentmondés léteésst (15,28). Eppen s2 ae cae lta magoldharaianellentmendée ete alae tn Cealciben csupdn jog. szerepe vol. A teolégia és a filozia cask « XVAIL ae eat ed eat eee Szakkifejezést az eurOpai filoz6fidba, amikor a "Tisita ész krit ita kife a hfres-kozmolégiai antinémidit. Florenszkij ae ony Sida «Rant al fevett nine, lyk pst else Pz Kallisszi mBgé vezet6 ajt6t" (241,625), és azokat egy slag as Se en str ce rot mance ‘érdeme az antinémidnak mint am ctectce leo a a at x jakran egybeesik ezzel, de a £6 dologban — Iényegesen eltér 16 Scene ea eeay aa noe tat ee oe Sl ee meme lm cs ian ah a maar bray St Sa! ea Jo, ao ek ome A cate viszont az iguzighor ‘yal6 tovabbi kézelitsben tézissé 2avalhat. Az antinémia alapvetd kildnbsége abban dll, hogy benne a tézis & ‘az antitézis nem trekszik szint6zisre, és nem feltételezi azt, hanem inkabb mogforditva: minél nagyobb ellentmondés feszil a tézis és az antitézis kS- ‘zBtt, minél vilégosabban nyer ez kifejezést, annél kozelebb all az igez- séghoz. Es ez megforditva is igaz: minél kisebb a feszliség a tézis & az antitézis szembendllésdban, annél tévolabb van az igarségi6l, a szintézis pedig az antinémia megsziintetésének foghat6 fel, azaz maximélis eltévolo- dasnak az igazsigtél. _ "Az igazsig solkségszerten az antinémiéra épil" — irja Florenszkij “Az igazsdg oszlopa és erdss6go" c. mivében (242,147). Szerinte a megfo- galmazott igazsdg, akéresak a val6sdg bérmely megfogalmazdsa és a rola al- otottiteet, nem tudja befogadni a val6ség teljességst, 6s elkerilhetetlendl llenvetést véltki— az antitézist. KBvetkeaésképpen minden raciondlic igez ‘sg esak aban az esetben valhatigazségg4, ha szimol minden ellenvetéssel 6s vilaszol is rdjuk ... Az igazség nem mas, mint az Gumagénak ellentmon- do itélet" (242,147). Az értelem, amely az, elemzés sordn eljut az antinémi- kus igazség felismerésére, dilemma elé keril: vagy folytaia logikai tevé- Kenységét a szintézis infayaba, ahogy ezt az egyszeri ellentmondas elemaési folyamatdben teszi, de akkor eltfinik az antindmia, mogbomlik az igazség egysége & tejessége, vagy "megtagadia Onmagét", beismeri tehetetlenségét az igazsighoz val6 tovabbi kézelitésében és helyet ad a hitnek. A hit az Ertelem gyiimélesévé vélik. Eppen az antinémia kimondésajelenti az értelem Snmegtagadésat. Abban az esetben, ha az értelom megkisérli az antindmist « forms logika trvényeinek alérendeln, akkor megsziinteti az antinémidt, de vele egyiitt hitet is, mert ahol minden bizonyitott, ott nincs helye a hitnok: "a pusztén az é52 hetirai k6zé szorttott vallés* mar nem vallés, hhanem spekulatfv tudomény. Az értelem képes elemezni a tézist 68 az an- fitézist, de nem képes semmit sem mondani szétvélasathatatlan 6 Ssszeve- sayithetetlen exységikrél, amely sem elemzést. sem szintézist nem igényel, mindissze hitet, "Csakis az antinémidnak lehet hinni; mindenféle nem an- tinmikus ttletet vagy elfogad vagy elvet az értelem* — irja Florensckij (242,147). Az antin6mia meghagyja az. értelem szabadsigit, esupdin a “j6- széndélei” hitetfeltselezi. Miutén az értelem felismeri megismerési lebet6- ségeinek a hatérat, helyet ad a hitnek, de ezzel nem sz(nik meg, hanem cllenkezbleg: az értelmi tevekenység viligos irdayt kap: minden értelmi, logikai mOveletet rigy kell véprehajtania, hogy megmaradjon az igazsdg antinémikusjellege. Florenszkij a leginkébb antinémikus igazségnak a dogmatikei igaz- sségot tarja. Azértelem szdméra éppen « dogmdban fejezsdik kia legvilégo- sabban az egymést K6lesOndsen kizér6 itélet. A dogma egyforma siillyal Allija a tézist is és az anttézist: “mindkett6 igaz, de mindegyik maga médjén; kibékitésik é egységik moghaladja az értelmet” (241,160). Az 22 Jértelemnek Snmagét kell fellmilnia, Az értelem logiksi tevekenysége "meg svclidil" és a "helyredlitot, megtiszttott, uijéteremtett emberi természet belép a kegyelmi gondolkodésba" (242,161). Az ember megismerd tevé- Kenysége t8bbé nem korldtoz6dik az értelem tevékenységére, hanem az cegész embert dtfogia, létének részEvé vilik, a gnoszeolégia pedig sz on- tolégia részévé lesz. Az értelem megtisztul a hit, a bojt és az ima iltal, az isteni kegyelem révén képessé valik arra, hogy beldssa a dogménak, mint legfSbb igazsdgnak a helyességét & az antindmia bels6 szikségességét. Ugyanakkor vilégos bizonyosségra tesz szert, hogy lehetséges az antindmia "kibekitése". De még a megtisztult és megvilégosodott értelem, mely a szentek sajtja, sem mentes teljesen az antindmilcus jellegtbl, Mert az igaz~ sig teljessége "csupan remény” (242,162). Az antindmie legmagasabbrend6, felfoghatatlan egységr, csak a Srentiélekhen nyer beteljesilést feloldédast. az eljdvend6 rk életben. Ahogy Szent PAl irja: “Mert most tikbr altal hhomalyosen létunk, akkor pedig szinr6l-szinre; most tredékes az ismere- tem, akkor pedig tigy fogok ismemni, ahogyan engem is megismert az Isten" (1 Kor 13,12) Florenszkij tbb, mint tiz igen szemléletes példét sorol fel a dog- ratikai é djszbvetségi antindmidkra, amelyek az egész keresztény tanitést, vagy a teolégia é& a gyakorlati élet egy-egy problémijat érintik (242, 164-165). Kézismert példaul a Szenthéromsdgrél sz6I6 tanités bérmi- yen megfogalmazdsdnak antinémikus jellege. “Isten egy Lényeg hérom Sze- mélyben", vagy "Isten egység a héromségban és héromsag az egységben" Barmely Kisérlet arra, hogy logikailag oldja fel ext az antinémidt, st, akér ‘sak megmagyardzza, azzal a veszéllyel jét, hogy megbontja az antindmia egyenstlyét vagy a héromsig, vagy az egység irdnyaba, Mindkét esetben a2 Grtelem eltévolodik az igazségt6l. Ugyanigy antindmikus @ krisztol6giai dogma: *Krisztus t3kéletes Isten é tdkéletes ember", "Krisztus egylényega az Atyaval az Istenségben é veliink az emberségben”, "a két természet: az isteni és az emberi, Jézus Krisztus egyetlen Személyeben elvalaszthatatlanul 4 dsszevegyithetelentll van jelen". Az egyes evangsliumokban & az azok kézott fellelhet6 “ellentmondésok* tSbbnyire szintén olyan antinémidk, amelyek az igazségot a maga teljességében igyekeznek kifejezni. A hit pél- dul az ember j6 akaratatl figg, az ember szabad Iényként jon Tstenhez, de hit ugyanakkor isteni ajéndék is, és ha az ember nem rendelkezik ezzel az adomdnnyal, nem johet Krisztushoz (Jn 6,44). Ugyancz. mondhaté el a hit & aeselekedetek kapesolatérdl. Ebben nemesak a kilinbjzé apostolok megnyilatkozésai antinémikusak (Palé és Jakabé), de Pél apostol tanitésa Snmagdban is antinémikus. Egyrészt hirdeti a cselekedet, a nemes tett, az érdem szikségességét (1 Kor 9,24-27) a Bir6 eldtti védelmiinkre, mésrészt hangstlyozza az eleveelrendelést: "Akikrél pedig ezteleve elrendelte, azokat lis hivta, é akiket elhivott, azokat meg is igaz{totta; akiket pedig megi- 2Bgazitot, azokat meg is dics6ftette" (Rém 8,30; 8,29; Ef 1,5). Ennek az Antinémidnak egyszerd ellentmondésként val6 felfogdsa szilte a katoliciz- musban a f6lés érdemekr6l 52616 tant, a protestantizmusban pedig az eleve clrendelést. A megvaltés ortodox felfogésa hangstilyozza az "Osszpegyez fethetetlen dsszeegyeztetésének" srikségesség6t, a *vagy-vagy” helyelt az “is-is™talijaclotérbe. A hitb6I fekad6 irgalmas cselekedet minden Keresz- tény scdméra Kételesség (Mt 25,3440). A hit nmagéban, eselekedetek nélkil, halott (Jak 2,17,20,24), de hogy jot eselekedjink, abban Krisztus segit. Cselekedeteink 5 hittink is Krisafusiél val6. Nines coclekedet hit nélktl, sem hit esclekedet nélkil. Cselekedeteinkben nyilvanul meg hittik, viszont a hiten keresztil szenteltetnek mog cselekedeteink, hogy azokat Istenért 6s ne az emberek kedvéért tegyik: "Amit tesztck, IélekbAl véper 2étck vigy, mint az Umnak, és nem ey, mint az emberekaok" (ol 3,23), do 4 megvaltés kegyelem dltal, nem eselckedeteinkbdl van, ahogyan az egyik reggeli imaban olvassuk: *Tudom, hogy az ‘idvasség kegyelem és ajéndck, ‘mer tetsimetlatva esak adéssigom névekszik Az antindmik, amelyekre Florenszkij rémulatott, esak tBredékét alcotjk azoknak, amelyec a Biblidban és altaldban a keresztény dogmatiké- ban el6fordulnak. Az antinémidk nemesak a Biblia kilénb6z szerzGinél, nemesak egy 63 ugyanazon szer2i frisénak KGlénb6z5 helyein "kereszie” Z6dnek", hanem “idénkent egyetlen versen bell is, és rdaddsul a leghangst= Tyosabb helyeken" — mutat rd Florenszkj Aligha lehetséges azonban teljes listét késziteni az Ssszes antindmié- rol, Lésgunk azért néhény példat “Nom azértjéltem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot* — ‘mondja Krisetus (Mt 10,34; Mk 14,43), 6 ugyanakkor fay fidvéli tanitv ysit: "Békesség néktek!” (Lk 24,36), Meghagyjatanitvnyainak: “bekessé ben éljetek egymdssal” (Mk 9,50), a keresztre fesaftés el6tt pedig igy s26 “Békesséyet hagyok nektck” (Jn 14,77). Az apostolok leveleikben Kevriist 4 szeretet és a beke Istenének nevezik (R6m 15,33; 6,20; 2 Kor 13,11 eo ‘masutt). Ez az antinémia az Isten igéjének sajdtos, "a Lélek kardjakéat* val6 Grtelmezésével kaposolatos (Ef 6,17; Zsid 4,12), amely az emberiséget a7 Isten szavat elfogadokra és az azt elveibkre oszija. Krisctus szavaiban az egyik legéraékelhetébb antindmia az Utols6 ftelettel kapesolatos. Egyrésztazt mondje, hogy *itéletre atte vildgea” (On 9,39), mésrészt viszont “nem aaért ott, hogy eltelje a viligot™ (Jn 12,47). Ez az antin6mia azt rei magdban, hogy Keisztus [telobiré "és" Megvalt6 is cgyszemélyben. Krisetus tanftésa minden emberhez sz6l, de az ember, seabadséga révén, vagy elfogadje, vagy elutasitja. Ugyanez a tanitds rdk letet, megvéltést jelent a benne hvok szaméra, de az Utols [tdletkor “mde sodik halla” Jel 2,11) lesz azoknak, akik elvetették azt: “az az ige, amelyet s26lottam, az ftdli el &t az utols6 napon” (Jn 12,48). De ez egyaltalan nem 24 ac lei, hogy Kes gyn xia Mogi mk sun Bis, wecfiducr orn a stan, esas midi minds spe Cuca htt) Bib Megas nar eas Ul el Annet ber sores, mogirtaik sata folds, oa ee aladmkis a Reese ember lelkidlaots. Fgyrésa sa Bvanallann Resutus 6x Keres anos szomelyéen meyer Sane srtstn nt (4032; 41, ME! 13), aka pst eis ay Solfo “agate ges (ak 1), Ue vaymabon Resse ions ante “hogy a ne pen tert Un 1811 “hogy drémetek teljes legyen" Un 16,24, sce cella is peatesns Orc Urten mindankor:ismét mondo, rte (el Tas 519, Egy thi sat Donen ary ones Snel rt ont Ian véxtlen irae, a Ul len vais moyiglc s uprlane 6 4 Mennek Osan val 3k Sate ssh sons reméry Ste Enns az ana felt joe veteamaneael ira be ok ae, Bonn "Sonyek ain vnmertaghor & csigpdtsher vz, a 90 foods seemed egy ens sat Lpests Stet Hos iy 6 ot: “Atogy my nenpgs fe ei eka lng ents tts gy eect ark ave, oor ea eke (51235, De snjen mention vesutyes a Iki dt semoonihel Ce, Bettany es hn rm eombol aTberben ar iota any ha A ort 6 owt ee clyan binnck taj, amely eltvoltia az ember Itent, Salt ar Unk vendo cak “eo” cad 202.1), Mbemek a Itnker 02500 viene unten ating tayfeto ve Ur fre elles el 10.1, Ped If 126,23, tt ten see (1 47-85 5,32 Kor 86), Env az anomi tak n'a Tegomerte slegleete srtlneate az entedorit Sade besten nese icine. Uy magyarzz, hogy a eck “ur nung eon rem a elom iyo weet est Eta Hikben félnek barmit is az dltalul Sarah, Maem age, ne exrttikben matic a aa Sera Ie ua len eka “eut mond a aps ae ie liu lezen Sk mr nem (lelmiaken cseleksoanek, hare {SE ie et sorte (68,3698 35-6), Kevteskeppen tele lone meg sid segregate fetepden Eyice mst tle gy mak nl nom Naar ctb benndea sureto, ann ink nek su Unt elavol Mi mgesg aka one esata fl, vagy OPED 2 Thoma Ua gyi cn, ep eb sr 9 Mesias, keynes eyed vee saasiyen merékbenanamikusekaz ortodoxhermeneut 25