Sei sulla pagina 1di 3

14.

tétel: Mutassa be az adókötelezettség nem teljesítéséből eredő


jogkövetkezmények fajtáit!

Benyújtott adóbevallásaink alapos ellenőrzésen mennek keresztül, melyet az adóhivatal (NAV) végez.
Ha valamilyen szabálysértést, esetleg mulasztást tapasztalnak a bevallásunkban, szankciókat
szabhatnak ki. A szankciók az alábbiak lehetnek az Adózás rendjéről szóló törvény szerint:

1. Önellenőrzési pótlék
Önadózás esetén az adózó jogosult a saját hibáját korrigálni az adóhatósági ellenőrzés
megkezdése előtt. Az önellenőrzési pótlékot az adózónak meg kell fizetnie (vagyis ezt az
adónemet nem az adóhatóság szabja ki, hanem az adózó önadózás keretében állapítja meg).
A megfizetni szükséges időszakot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első
naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig kell számítani.

Mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzés esetén a 75%-a. (A késedelmi


pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének 365-öd része.)

Ha az önellenőrzés nem eredményez pótlólagos adófizetési kötelezettséget fizetendő pótlékot


az általános szabályok szerint kell megállapítani, azonban cégek 5 000 forintot,
magánszemélyek esetében 1000 forintot nem kell bevallani és megfizetni.

Nem kell ilyen pótlékot fizetni, ha az adózó a munkáltató késedelmes kifizetése miatt helyesbíti
önellenőrzéssel a bevallását.

2. Késedelmi pótlék
Késedelmi pótlékot kell fizetni az adó késedelmes megfizetése, illetve a költségvetési
támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Késlekedés esetén a pótlékot a fizetés
esedékessége napjától, az ellenőrzésbe felvett jegyzőkönyv keltéig kell számítani és
megfizetni, amit az adóhatóság szab ki.
Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része.

Ez a szankció egyfajta adóhiány következtében jön létre. Ezt a bírságot az adóhatóság szabja
ki, amennyiben megállapítja a késedelmes fizetést/jogosulatlan támogatás igénybevételét az
adóellenőrzés során.

3. Adóbírság
Az adózónak akkor kell adóbírságot fizetni, ha az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt
állapított meg, továbbá ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be a támogatási, adó-
visszaigénylési, adó- visszatérítési kérelmét, vagy erre vonatkozó bevallását.

Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak


akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a
költségvetési támogatást igénybe vették.
Előző esetben a bírság alapja az adóhiány, utóbbiban pedig a jogosulatlanul igényelt összeg. A
bírság mértéke a figyelembe vett alap 50%-a, vagy 200%-a, ha az adóhiány a bevétel
eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével
függ össze.

4. Mulasztási bírság
Az előzőekben nem említett adókötelezettségi elemek késedelmes teljesítését, valamint
megsértését sújtja az adóhatóság mulasztási bírsággal.

Ilyenek például:
 e bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan
adattartalommal, vagy hiányosan történő teljesítése.
 vagy ha valaki adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

A magánszemély legfeljebb 200 000 forintig, más adózó 500 000 forintig terjedő bírsággal
sújtható. 1 millió forintig állapítható meg a bírság, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugta
kibocsátási kötelezettségét mulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a
tényleges ellenértékről bocsátja ki, illetve ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy
foglalkoztatott.

5. Intézkedések

a) Lefoglalás: Ha az adóhatóság azért vet ki mulasztási bírságot, mert az adózó


bejelentéshez, cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet
adószám hiányában végez, e tevékenység eszközét, termék- előállítás esetén annak
eredményét, az árukészletet, a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak
biztosítékaként lefoglalhatja.

A lefoglalás két hatósági tanú jelenlétében történik, jegyzőkönyv felvétele mellett. A


lefoglalt ingóságot zár alá veszik vagy az adózó költségére elszállíttatják és megőrzik.
A lefoglalt ingóságot az adóhatóság végrehajtás keretében értékesíti, ha az adózó
tartozását nem rendezi az esedékességtől számított 15 napon belül. Az értékesítésből
származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az
adóhatóság az adózónak visszatéríti.

b) Lezárás:
Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját
szolgáló helyiséget lezárja, ha az adózó
 be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, foglalkoztatott;
 igazolatlan eredetű árut forgalmaz;
 ugyanazon helyiségben egy éven belül második alkalommal mulasztotta el
számla- vagy nyugta kibocsátási kötelezettségét;
 a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott
kötelezettségét megszegte.

A lezárás időtartama:
 12,
 ismételt mulasztás esetén 30,
 minden további esetben pedig 60 nyitvatartási nap.

c) Törlés:
Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezését és
közzétételét többszöri hatósági felszólíts ellenére sem teljesíti, az állami adóhatóság
az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, erről a cégbíróságot
elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek
nyilvánítását.