wie se LEGENDA S UALG fG aa t SRTENELEMBEDDiploméciatérténet 2002. februdr 9-10. ARUBICON TORTENELMI FOLYOIRAT az BLTE Allam- és Jogtudoményi Karaval egyiitimakédve el6adas-sorozatot hirdet trténelem tantargybol. El6ad6k: az adott témak tudés szakért6i @ Akurzus Intenzty tanfolyam Diidkok, tanirok és érdekl6d6k szAméra Mdeje: 2002. februdr 9-10, Részvételi df: 4920 Ft Axkollégiumi elhelyezés vidékieknek téritésmentes (szombaira) WEB -kurzus ‘Tovabbképzés torténelemtanarok szamara Két hétvégi intenzfv tanfolyambsl ll6 kurzus, melynek elyégzése ulin a résztvevOk tanésitvanyt kapnak. Ideje: 2002. februdr 9-10. és 2002. marcius 23-24. Részvételi dij: 15 200 Ft AB-kurzus dija tartalmazza a kollégiumi szallast (vidéki résztvevoknek), mindkét napra biiféjegyet, valamint ajindék kényvet A Mesterkurzus tandroknak cif tanfolyam a2 oktatdsi miniszter éltal engedélyezet pedagégus- tovabbképzési progam, Alapitisi engedély: T 300730-905/1999 Inditési engedély: T 302460-265/1999 Jelenthezési lap a 81. oldalon Bekiildend6 a hovetkez6 cimre (masolatban vagy kéztrassal is elfogadjuk) RUBICON szerkesztdsege, 1161 Budapest, Sandor u a seal A Teh oni ivdlol 5 e veg acsoeseb™ yr SRAM: PROGRAM. 2002. februdr 9. 9.50 Megnyité 10.00 Balogh Andras: Bipolaritis és hideghaborni (1945-1990) Salinet Borhi Lasrlé: Az Egyesiilt Allamok Killpolitikajénak fObb tendencidi 11.30 11.50 aL. viléghabord utén Sziinet Dedik Andrés: A Szovjetuni6 killpolitikjénak {bb tendencidi aI. viléghdboré utén (0. Sziinet Kiss J. Laszl6: A német k s az Ostpolitikt6l azegyest Sziinet 16.10 16.30 Gardag Ferenc: Francia kiilpolitikai stratégisk 20, szdzad 2, felében 2002. februdr 10. 9.00 Hermann Robert: A szabadsdghare Killpolitikéja, 1848-49, 10,00 Sziinet 10.20 Romsics Ignic: A Monarchia felbomlasa s Trianon 1150 Satinet 12.20 Ormos Maria: Magyarorsz4g killpolitikaja akét viléghébord kézott 14.00 Zars26 Kiknek ajéntom az elvadas-sorozaton val6 részvételt? Akik szeretk a tténetmet, de Ugy ézik, hogy nem ismerik elgg. Akik ism rik atorténelmet, de tudjk, hogy sokkaltobhet tudhatndnak, Akik sokattudnak a tinténelemr, de tudjék, hogy sohasem tudhatnak eleget. Mindazoknak, akik felkésziten kivinnak nekivégni a felvételinck, és azoknak is, akikszeretnék di ‘kjaikat a felvételire eredményesen felkEszfeni,tovabba azoknak, akik ,esak seretnénck a trténelem tks KOzéit minélslaposabban eligazodni Ric: Arptid «a Rubicon foscerkesst6je 60.ELOFIZETESI AKCIO 2002-ben lapunk dra 448 Fira valtozik, Akik a szerkesat6sépnl fizetnek ed, a 6 6 hale sésrten megjlensesmankst 2002/2-2002/10) esvezméayes ron, 3500 Papa meg, Kordbbi vfolyanainat is edveamnyes ni eeyégcsomagohen est meprenel Elofizetési dij: (2002(2-2002/10) 3500 Ft Kedvezményes évfolyamarak: © 1998-as évfolyam — 1600 Ft @ 1999-es évfolyam — 1900 Ft © 2000-es évfolyam — 2500 Ft © 2001-es éxfolyam — 3000 Ft Még megrasdrothaté példdnyok: 912 [Nagy eurdpai békerendszerek Ara: 198 Ft 98 ta CL HWW sta poe pte TY Ara RF i Radar-korszak ‘Ara: 248 Ft wT ‘Millennium arckeg 38 Millennium ara 9919-10 Vi 2001-5 Kommunizmusok évstézada ‘Ara: $99 Ft 200116 Nok a trténelemben Ara: 399 Ft 200177 SzentIsivan é kort 2008-9 Trianon Kiilénszdmok: 9812. 99. 20001, 2000/2, 2001/1, Azerotika kultirtOrténete ‘A mésodi vil Felvetel adatdr 2, rész Felvételi adattsr 3. rész elvteli adatdr 4, rész “Megrendeldlap a 81 oldalon ‘Ara: 208 Ft ELIMI OORT rear RUBICON je 20. SZAZADI MITOSZOK LecenbA és UALOSAG A MAGYAR TORTENELEMBEN es 4 Romsics Ignac: Az objektivités mitosza & a mitizélés elfogadhatatlanséiga A torténetirds és a torténelem 9 Ifj. Bertényi Ivin: Tisza Istvin és a7 els6 viléghaboni 17 Romsies Gergely: Ahogyan a vestesek Ltt A Monarchiafelbomldsa az enlékirat-irodalom tiikrében 24 Ablonezy Balizs: Trianon-legendk 31 Pliski Levente: Demokricia és diktatira kizott AHorthy-rendszer jllegérdl 38 Zeidler Mikl6s: Mozgéstér a kényszerpal A magyar revizidskilpolitika a két hdbord kizott 44° Olasz Lajos: Legendak Horthy Istvan halélérdl 51 Ungvéry Krisatién: A menetrend ‘Magyarorszdg szovjetizéldstinak kérdései 36 Papp Istvan: A Nékosz legendsja és val6siga A kommunista part janicsarjai vagy a nép kolléistdi? 61 Bekés Csaba: GySzhetett volna-e a magyar forradalom 1956-ban? Mitoszok, legendak,révképzetek,iliciOk 69 Valuch Tibor: A ,gulyéskommunizmus” val6séga 76 Marta Petricioli: Az a budapest tél Olaszok Magyarorszdgon a habori végén Ac ilustrci6kat a Magyar Nemzeai Mie boeséotta rendelk osoerkest: Srerkesitség: Csorba Lésal, Hermann Res Arpad Robert, Koanitz Lésa6, Mezey Barna, s Nemeth Gyorgy, Pod Janos, Rainer M,Jnos Scaeataomie: Obvastszerkesz6: Potenesik Erika Bicskai Vera, Katus Lisl6, — Kepserkest6; Basics Beatrix, Jalsovstky Katalin, Mar6t Miklis, Sandor Tibor ots: Gott Egon Korektor: Erdhati Karoly TerveaGszerkesz6: Caeizl Baas Litvin Gyorgy, Ormos Mar Orosz Istvan, Petneki Aron, | Rois an Kade gy, Nomisonsntao owns Fels vee: rds eee Andras wesrigargaé «Teresi a Hiker R.ésaz NH Ricrhryad’ RL EliethtS a RUBICON-HAZ BUel seh ‘A saerkesrtéség cime: szimlaszémn: Budapest Bank Rt., 10102237-77185300- ‘WoL Bade, ¢qgogg0), valamin Budapest a Magyar Pesta RL Tele 048477 és Levee és Hieplelazgatsigin XI, Leel ‘M2188 WA esi: LH, Buapest 190), lev kere (de, 10 Grit) ginger, vdken positon Fax: 402-1849 + HU ISSN 0865-6347trténetirds jellege és a térténeti megismerés termé- szete immér tobb mint két évszézada foglalkoztatja a filoz6fusokat, a tortenészeket és a kiilnbé26 tarsdisz~ ciplinak elméleti kérdések irdnt fogékony mbvelit. A kOzép- kor és réseben a kora tijkor ,térténészei” tobbnyire még szimp- la krénikasok voltak, akik a feljegyzett eseményeket az. isteni gondviselés e vilégi megnyilvdnulésaiként fogtdk fol. Az em- egyenesen azt feltéielezte, hogy a tények szorgalmas gytjtése akéir mér egy évszizadon bell is elvezethet az emberiség t6r- ténetében szerepet jats6 minden fontos Wrvényszertiség megis- meréséhez. ‘Német nyelvterlleten mindenekel6tt Leopold von Ranke te- kinthet6 a pozitivista iskola képvisel6jének. Bar a torténelem rmenetét Ranke szerint végeredményben Isten irdnyitja, sez. a A TORTENETIRAS ES A TORTENELEM beri torténelem a természetfOlitti er6k, a J6 és a Rossz harca- ként jelent meg szémukra, s ami megval6sult, az Isten széndé- ka volt, amit az egyes emberek Gntudatlan tettei, cselekedetei ‘morditottak cl6. Az. okségi viszonyok keresése és a kritikai at~ titdd, amely az antik torténetirokat, elsésorban Thukiididészt jellemezte, a kizépkori kerestény t6rténelemfelfogdsb6l szin- te teljesen elttint. A reneszinsszal kezd6d6 elfordulds a t8rténelmi folyamatok teolégiai jellegti magyarézatét6l, majd a természetiog felfede- zése 6s fejl6dése a metafizikai spekuldcidktdl a térsadalmi je- lenségek e vilégi tnyezkre valo visszavezetéséig a miliszem- lélet radiklis stalakulését eredményezte. A felvilig. sodas kord- nak ismeretelméleti dogmajéva az a feltevés valt, amely szerint a torténelem nem véletlenek halmaza, hanem részben az embe- ri természetbél, részben pedig a természeti kimyezetb6l faka- 6 torvények mdkadésének a kGvetkezménye. Viszonylag kohe- rens, 4m ellentmondésoktol kordntsem mentes trténetfilozofiai rendszerként ez a felfogds el6szar Giambattista Vico munkdi- ban (Principi di una scienza nuova d’ intorno alla comune na- tuva delle nazioni, vagyis A nemzetek kits természetér6l 16 ij tudomény alapelvei, 1725 és Principi di scienza nuova, vagyis Az uj tudomény alapelvei, 1726) jelent meg, amelyek nem kevesebbet dllitottak, mint hogy a trténelmet az emberek csindljak, s hogy az emberi szellemet tanulményozva azt meg is Iehet érteni, Vico forradalmi gondolatai kézé tartozott annak ki- az emberiség torténete egységes folyamat, amely a felszini sokféleség ellenére lényegében az egész vilé- ‘gon dlland6 és valtozatlan torvények szerint megy végbe. A fel- vviligosodas ~ szdmos kérdésben természetesen egymssal is vi- 426 — angol, francia és német filozéfusai, Berkeley és Hume, Montesquieu és Voltaire, Schldzer és Herder mutatis mutandis, ugyanilyen ismeretelméleti premisszikbol indultak ki. ‘A felvilégosodés episztemologiai optimizmusat a 19. szdza- i pozitivizmus épitette tovabb és forditotta le a torténetiras: ‘mint ,alkalmazott tudomény” nyelvére. A kor tirténészeinek tabbsége az ,Gnmagukért beszél6 tények” dsszegydjtésében és rendszerezésében lata feladatat. A wrténelem eszerint a ,miilt mélységesen mély ketjab01” felszinre hozotttények dsszessé- ge. A francia Hippolyte Taine a worténész. munksjt egyenesen a rovarkutatéchoz hasonlitva hirdette: ahogy a természettudés Ssszegydjti az adatokat, majd megéllapitja kéztiik az oksdgi kapesolatot, és ezAltal rendszerbe szervezi 6ket, ugyantigy kell eljémia a trténetkutat6nak is. Brit kollégéja, Thomas Buckle aszézad mésodik harmaddban irt angol miivelédéstérténetében 4 Az objektivitas m Ty Aaa A torténeti megismerés természete a modern. torténetiras megsziiletése éta foglalkoztatja a filozéfusokat és az elméleti kérdések irant fogékony térténészeket. Révid historiogra- fiai Attekintésiink konkliziéja: minden szemponth6l objektiv térténetiras elképzel- hetetlen, a lehetséges interpretaci6k szima elvileg végtelen. Ez azonban tavolrél sem jelenti azt, hogy minden interpretacié egyforman hiteles. A térténészi mesterség szabdlyaira fittyet hanyé és a malt esemé- nyeit nkényesen kezelé olvasatok nem a térténetirds, hanem a mitoszok és a legendak, illetve a politikai propaganda és a manipulacié birodalmaba tartoznak. Ezek hiteltelenitése a térténészek egyik fontos feladata. poritivistarorténetir6k tobbségét6l megkilénbézteti,ténytise- telete, s ama feltevése, hogy a tények ,pértatlan” tanulményo- sa elvezethet benniinket a milt ,ahogyan az val6jéban volt” tipust feluarisahor és lefrésdhoz, mégis e domindns aramlaton beliiljeldli ki historiogréfiai helyét. A minden ,szinezést6l” vagyis pértosségt6l mentes torténetirdst Ranke azdltal vélte eléthetdnek, hogy elképzelhet6nek tartotta a trténész sajatin- idualitasdnak kiktatésat, z4rdjelbe tételét, Ranke nevéhez {z6dik annak a forrdskritikai eljérdsnak a kifejlesztése, kodi- fikélésa és elterjesztése is, amely az egyes dokumentumok é- telmezését azok keletkezésének, szdndékénak és szerzdje mo- tivéci6jdnak a vizsgalatival igyekezet biztos alapokra helyez~ ni, Azaz els, amellyel Tomds G. Masaryk mintegy 100 6v- vel ezelétt bebizonyftotta a kirélyudvari templom tornydban stalélt” kora kézépkori cseh héskélteményekrél, hogy hami- Sitvanyok, lletve amellyel az 1983-ban ,el6keril” Hitler-nap- 16k val6disigét megcéfolték, egyardnt a rankei forréskritika mai napig érvényes relevancidjat bizony tj. ‘A 19. szdizad mésodik felének t6rténetfloz6fiai gondolkodé- sét a torténelmi megismerés objektivitésdnak és a torténelmi torvényszertiségek létének a posztulétuma uralta. Amikor &Cambridge Modern History els6 kiadésa 1896-ban megielent, olvas6i megnyugodva olvashatték Lord Acton beveze hogy a torténetiras fejl6désének készinhetGen immer inden informécié hozedférhet6 és minden probléméhoz keziinkben a ules”. Masok ugyanilyen optimistan irtak és nyilatkoztak. J.B. Bury, amikor 1903-ban elfoglalta a cambridge-i egyetem mo- dem t6rténeti tanszékét, s7ékfoglal6 eldadsdban magitél érte- téd6 médon biztositottahallgatéit, hogy ..a tdrzénelem: tude ény- sem tObb, sem kevesebb, [és] azirodalom egyetlen dgd- val sem azonosithaté' ‘A pozitivizmus ismeretelméleti optimizmusa mindazondltal nem minden 19, szézadi gondolkodst jellemzett. Ranke po- roszorszégi kortérsa és kollézija, Johann Gustav Droysen pél- ddéul, akinek a torténeti Kutatés els6 szisctematikus médszerta- problémdinak tlkrében littatott mt. A térténész.indivickuuma- nak kikapesolésa, amit Ranke elengedhetetlennek tarot, tehét lehetetlen, a tOrténetirés nem més, mint értelmezés, vagyis in: terpreticié, s ezért a tények eytjtégetése és belegyimészblé- siikel6re konstruait sablonokba, teljesen foisleges és értelmet- len. A poritivista hagyoményt6l val6elfordulés nyomta ré bélye- gét a kor két nagy hatést szintézisére, Oswald Spengler A Nyu- ‘gat alkonya (1918-22) cid munkéjéra és Arnold Toynbee 12 kétetes Study on History cimti (1934-61) monumental vslla- kozéséra is. Az emberi kultira egységét és az emberiség toré- nelmének linearitésst tagadva, mindketten a kul és kulr- kérok egymésmellettiségének, illewve ciklikussdigdnak tulajdo- nitottak kitntetet szerepet, Fontos kllénbség azonban kézdt- nt kszOnhetjik, j6val szkeptikusabban viszonyulttérgy hoz Grundriss der Historik (1858) cimd mévében és més frésaiban Droysen amellett érvelt, hogy a természettudoménybol ismert médszerek a torténetirdsban hasznéithatatlanok. A t6rténelem — vélte —olyan tudomny, amely egyszersmind mévészet is, § atorténész ,objektivitésa” val6jaban abban all, hogy ,prébal megérteni" A poritivista hagyoménnyal szembeni ends kétely jellemezte a szdzadvég és szézadel6 szdmos német filoz6fusit, tdbbek Kéz6tt_a neokantisnus Heinrich Rickertet és Withelm Windelbandotis, akik Nietzschéhez, Dilthey-her és Berg- sontoz hasonldan felfedezték az ember irracionalis ter- mészetét, 6s hajlottak annak elfogadéséra, hogy min- den olyan tudast, amely a tapasztalati tényeken til- gp, elkerilhetetlendil az ember szubjektiv érték- szempontjai befolyésolnak. Nieteschét ez —isme- retes médon — a trténelmi kutatés értelmének & atérténetirésnak mint tudomdnynak a teljes taga- dasdig vitte, mfg Dilthey a po: lehetdségét mindvégig fenntartva - el6bb a pszi choldgia és az intucid, kés6bb a hermeneutikairé- nyaban kereste a vélaszt a természettudomnyokt6l elkiilonitett,szellemtudoményok” ismeretelméleti problémainak a megoldaséra A két vildghdbord kéz6tt ~ a fizika newtoni vildgkép nek szzadfordul6 korlli Osszeomlasét6l és Einstein relativi- téselméletének habort el6tti bejelemtését6l is Sszindizve — fol tatédott a poritivista ismeretelmélettal val6 tavolodiés. Vagyis a Wrténeti megismerés lehetdsézével 6 a tOrténetirés objekti- vitéséval szembeni szkepszis nem mérsékl6d6tt, hanem nétt. lasz nyelvterilleten mindenekelétt Benedetto Croce, az Egye- siilt Allamokban Carl L. Becker &s az tn. prezentisték, Nagy- Britanniaban pedig Robin C. Collingwood fordult radikelisan szembe a poritivista trténetiis filoz6fiai é médszertani fel- tevéseivel. Mondanivaléjuk lényege: a torténelmi tény nem t link fiiggetlen objektiv val6ség, hanem a trténész, mestersé- ges Konstrukci6ja, aki viszont elkeriilhetetleniil sajét korénak szempontjai szerint, mint individuum végzi ezt a tekonstruk- cids munkét. Vagyis az, amit térténelemnek mondunk, nem én- magaban val6, hanem mindig a jelen szemiivegén dt, a jelen tik, hogy mig a nietzschednus Spengler szerint minden kultcra hhanyatldsra és végeredményben har tt, akatolikus Toynbee egy ..céltudatos és a miénknél magasabb rend@ véllalkozds” akaratét vélte felfedezni a civilizéciok fejl6désében, s korunk kultirdinak az egységestlésében bizott ‘A mésodik vildghdbord uténi 6vtizedekben az ismeretelmé- leti szkepticizmus témyerése étmenetileg lefékezédétt, Ki lonbiiz6 okok miatteldiérbe keriltek olyan megkiizelitések, amelyek ismét a torténetirds tudoményos jelle gének lehet6sége mellett érveltek. Ezek egyik legnagyobb forrasa a ma amely a Szovjetunié mellett a kelet-curépai orszé- gokban is hegemén pozici6ra tett szert, A marxista torté- netirds szinte minden lénye- ‘ges kérdésben a 19. szdzadi pozitivizmus médszertani feltevéseit osztotta, Vagyis, hitt az objektiv valéségban 6 annak megismerhetOségé- ben, tovabbd az egyedi tények torvényekké és torvényszer gekké rendezhetdségében. Az sisteni akarat” (Ranke), a foldrajz (Buckle) vagy a biolégia (Gobineau, Chamberlain) mint meghatéroz6 faktorok helyébe azonban & gardasdgi fejlédést, illetve az osztélyok ennek megfeleléen alakul6 harcét dllitota. ‘Tévednénk azonban, ha a mdsodik vilghabord urén djraéle- 6 ismeretelméleti optimizmust kizér6lag a marxizmus részben resterséges térhéditéséra vezetnénk vissza, Hasonl6 impulzu- sok ériék a trténetirést a KUl6nbd26 térsadalomtudoményok, elsOsorban a statisztika, demogréfia, foldrajz, kOzgazdasdigtan & szociol6gia vildgszerte fellendiil6 méhelyeibél is. Ez a térsadalomtudoményositot” térténetiras vagy , érténelmi tér- sadalomtudomény”, amely a térstudoményok szempontjainak 6 egzaktabb médszereinek alkalmazésaval kivanta meg ni magat, kiléndsen a francia Annales-kérre és folySiratéra volt jellemz6, de E. H. Carr, Lawrence Stone €s az. 1952-ben indi 5tott Past and Present wSbb szera6jének szemé- lyében Nagy-Britanniban, atin. bielefel- diiskola Wehler, Kocka) és a Geschich- te und Gesellschaft szer26i_ révén Nyugat-Németorszaighan és persze ki sebb-nagyobb mértékben minden més corszégban voltak képvisel6i. Meto- dolégiai eljérdsaik, melyekt6l szak- méjuk tudoményos reputéci6jénak visszaszerzését remélték, a struktira, a longue durée, a modell és & hipoté- zis szavakkal jellemezhetOk leginkabb. ‘A torténetirés leghagyoményosabb dgai, abiogrifia és a diploméciatrténe, illetve ‘maga az elbeszélés mint a konvencionélis tor- ‘ténetir6i mfajok hordoz6ja teljesen elavult és hasznavehetetlen forméknak szmftottaka szemiikben, ‘A torténetirds ,térsadalomtudoményositéssnak” Kil6n irény- zataként vehet6 szémba a kvantitaiv vagy ,kliometrikus”t netirés, amely a. 1960-as és 1970-es években, a komputerek meg- jelenését kivetden élte virégkordt. ,Az olyan térténelem, amely ‘nem kvantifkathat6, nem tarthat igényt tudoményos rangra —je- lentette ki Emmanuel Le Roy Ladurie, az Armales egyik vezet6 Képvisel6je 1979-ben.—A jvd torténésze vagy programoz6 lest, vagy nem fog tudni megélni.” Az Egyesilt Allamokban els6sor- ban a Nobel-dijas Robert W. Fogel népszerisiette a lehetdleg cesak szmokon alapulé és matematikai modellekben gondolko- 146 ij 6s a régivel szemben ,tudoményosnak” csak magat elis- ‘merG iskolatantételeit. Az amerikai rabszolgaség intézményér0l Stanley Engermannal kéziisen irt 1974-¢s kényvét (Time on the (Cross) ért—részben ,kliometrikus” —kriikék Fogel &s matema- tikai irdnyzaténak hitelét mara alaposan megtépéztik. ‘A hagyoményos eszme- és politikatérténetnek hétat fordité iilonboz6 mas térsadalom- és gazdasdgtirténeti irdnyzatok népszertsége ugyancsak megrendilt. A brit Patrick Joyce ~ pro- ‘vokatfv médon — egyenesen a hagyomdnyos értelemben felfo- gott trsadalomtérténet ,halélér6!” (social history may be de- cad”) it egyik legut6bbi cikkében, s a normatiy, strukturdlis €s statikusjellegd megkdzelitésekkel szemben az dllandéan moz szdsban lév6 tarsadalmi kapesolatok mikédesi folyamatainak a feltérdsra helyezte a hangsiilyt. Ez az 1970-es évek kOzepét6l Grerhet6 elfordulés a ,térsadalomtudoményositott”térténetirés iilénbéz6 irdnyzataitél - a fordulat jelent6ségére Lawrence Stone hivta fel a figyelmet 1979-es, A narraifva djidszilletése cfmil cikkében — rehabilitlta az elbeszélést és a néhény évti- zeddel korabban zérdjelbe tett klasszikus trténetiréi méfajo- kat, segyben megnyitotta az uat olyan Gj tematikak el6t, mint amindennapi élet killinbs26 aspektusa,illeve a koncepciéal- kotdsr6l eleve lemond6 mikrotérténelem vagy krénikaszerd, in, antikvérius eseményténténet. Részben a tdrténetirés masodik viléghdbord uténi megt si kisérleteinek korlatozott sikere, részben més, éltalénosabb ‘okok miatt a 20, szézad utols6 két évtizedében ismét megers- sédtck a torténetirs elkeriilhetetlenil szubjektiv, tehdt tudo- rnytalan jellegét hangoztat6 vélemények. A két vikighsbord kézaiti ,szkeptikusok” nézeteinek egyik legradikélisabb és ezért legismertebb ijrafogalmaz6jénak és egyben tovabbvivéjének az amerikai Hyden White tekinthet6. 1973-as Metakistory cf- ‘mii munkéjaban és tjabb tanulményaiban White nem keveseb- bet lit, mint hogy sajét érékvildgainak premiss74ib6l kiindul- va.a torténész maga inti el, hogy milyen jelentéssel ruhdzza fel a miltat. Vagyis az interpretacids lehetéségek szdma kor- 6 létlan, Ugyanaz.a méltbéli esemény sedémtalan megkiizelitésben elmondhat6. Vele részben egy idéiben hasoni6 konk- lizidra jutottak azok a Saussure struk- turalista nyelvelméletéb6t kiindul6 és 4ltaldban posztmodemnek nevezett francia nyelvelméleti teoretikusok — Roland Barthes, Jacques Derrida stb. é a velik nagyban rokonithat6 Michel Foucault -, akik szerint a szvegek egyéltalin nincsenek kap- csolatban a triéneti valdsdggal, ‘mintegy Onmagukat irk a sajat logik- juk és koruk elvrdsai szerint, Kovetkezés- éppen semmi kilkinbség nines igazség és fik- ci6 kozott. A hermeneutika hagyoményahoz. kS- t6d6 Paul Ricoeur ugyanesak a szavak tbbértelmiisé- ‘g6t hangortatva és az elbeszéléseket magukat is .prefigurdlt- nak”, azaz szerkesrtettnek tartva és (gy a szvegek haromszoros Atértelmez6désének tételét (,hérmas mimé sitja el az 6nmagaban vett malt gondolatat és a kauzalités meg- Iétét, Ha szavak tobbértelméek, ha mint Jean-Francois Lyo- tard itja ,csak kilonb626 nyelyjatékok vannak’, 8 ,az elbescé- 16 szésoszlik” € a ,denotattv, el6irb,letré stb. nyelvelemek fel- éiben ..] minden elem a maga gyakorlati sui generis vegyér- tékeivel mozog”, vagyis ha a vilég értelmezhetetlen és cegyébkent is nélkil6z minden racionalitést és koherencist, ak- kor a torténetirdsnak — legalabbis tgy, ahogyan eddig felfog- ték — valoban nines semmi értelme. White, Barthes, Derrida, Foucault, Ricoeur, Lyotard s az episztemol6giai szkepticizmust és relativizmust episziemol6- siainihilizmussé fejlesz86 tbbi posztmodem gondolkodé mun- ai az 1980-as évek végére minden korabbindl jobban megren- ditették a tarténetiras tudoményos és objektiy jellegébe vetett hitet. Az az eredendden poritivista feltételezés, hogy a ,j6 tOr- ‘énetirés” képes pontosan elmondani az. eseményeket, egyér- telmiien feltimi a megfelel6 idérendi és ok-okozati Ssszetilg- géseket, a2 ére végérvényesen tarthatatlannd valt, J torténetirénak a kilencvenes évekt6l sokak szemében azok imitanak, akikj6 trténelmi regényt vagy esszét frak, Ez az dtalakulés akér egyetlen személy életmdivével is példazhat6. John Lukacs (Lukas Janos) els6 nagy munkéja, az 1953-28 The Great Powers and Eastern Europe még a lehet6 leghagyomé- nyosabb politikat6rténetinarricié volt, az. 1998-as A Thread of Years viszont mar oly mértékben irodalmas{tott memos és kor- rajz, hogy térténetin6iteljesitményként értékelhetetien. Eltérden a demokratikus orszdgok torténészeit6l, trténe- lemtanérait6l, akik a verseng6 t6rténelmi narrativak néha békes, ngha kevésbé békés egyittéléschez és az ismeretelmé- leti bizonytalanségokhoz az elméilt két-harom évtizedben hozzaszoktak, a Szovjetuni6 és a szovjet blokk orszégainak Kutat6ira és pedagégusaira ~ akik a vulgérmarxizmus hege- ménidjénak, illetve dominancigjanak gondolatilag is restség- re szoktat6 korilményei kéziitt szocializéléctak — szinte egyik nnaprél a mésikra tort ré az értékek pluralizmusa és a trténet- iris metodolégiai valsdga. A kialakulé demokrécia, a szelle- mij élet liberalizdlédésa elkerihetetlenil egyitt jértalterna~ tiv torténeti olvasatok megjelenésével, kéztik olyanokkal, amelyek a kommunizmus idején tiltott szellemi gyimélesnek szémitottak. A kommunizmus alatt ,llegélis let” vagy a tnt” jelleg sokszor nmagdban hitelességet kélesénz6tt ezeknek a milveknek, amelyek ennélfogva eyakran akkor is képesek vol-tak jelent6s vonzer6t gyakorolni olvasbikra, ha minGségtk esetleg kivannival6t hagyott maga utén, ‘A helyzetet tovabb bonyolitotta, hogy ezek az alternativ in- terpreticidk elkerilhetetleniil kapcsolédtak politikai irényza- tokhoz, st maguk az egyes politikai irdnyzatok is Gsztnézték az irlésiik szerinti altemnativitést. Térténetirés és politika éssze- fonddasét mi sem mutatja jobban, mint hogy vezet6 politiku- saink — olykor a diktat6rikus rezsimek vezéreire és ideolégiai papaira emlékeztet6 médon ~ az elm ti esztend6 sorén szé- mos alkalommal érezték indittatva magukat arra, hogy = mintegy kijelélvea ,helyes iinyt” —egy-egy t6rténelmiese- mény vagy személyiség értékelését magukra vallaljak. Jorészt ebbil a kiilénleges térsadalmi-politikai helyzetb6l kovetkezett, hogy az. elmiilt tiz évben szdmos térténelmi mitosz keletkezett vagy éledt tija, és jelent meg a magyar kézbeszédben. Amitikus gondolkodasra, illetve a misztikus torténelmi és po- litikai magyardzatokra valé hajlam — mint a politikai antropol6- sia mtivel6i hangsGlyozzdk —mindig, mindenhol megvan az.em- berekben, m békés idékben, kiegyenstilyozott viszonyok ko- zepette j6val kevésbé virulens, mint-valségos korszakokban, ins- tabil kériilmények kéz6tt, amikor az egyének elveszitik libuk al6l a biztos talajt, és kételkedni kezdenek sajat képességeikben és lehet6ségeikben. Az ilyen frusztralt vagy traumatikus hely- zetekben a modem tarsadalmakban is csékken a racionalités ma- ‘ayariz6 ereje, s elétérbe keriilnek a primitiv térsadalmakra jel- lemzé fantiziadis, illuziGkkal és képzelgésekkel teli mitolégidk. A mitoszok ebben az értelemben — mint egy francia tudés tal4- Idan elnevezte Sket — ,kollektiv vagyak”, s ha személyre ird- nyulnak, akkor ,megszemélyesitett kollektiv vagyak”. A mitoszoknak természetesen sok fajt4ja van. Jelen- kori vildgunk nagy alapmitologéméi nyilvénvaléan az eredetmitoszok és a nemzetmitoszok. Ezekkel ‘inden kézdsséggé valt nép rendelkezik. Ezek 4 161 a nagy alapmitoszoktol (és persze vallési_ ‘mftoszokt6l is) meg kell azonban kkinbéz~ tetniink a parcidlisabb jellegd politikai mi- toszokat, amelyek a miilt egy-egy kisebb jelentéségd eseménye vagy személyisé- ‘ge kiré szervez6dnek. Az ilyen tipusé ‘mitoszok széma elvileg éppoly végtelen, mint a racionalitissal szorosabb vi- szonyban allé par excellence térténeti interpretéci6ké. Tipizélni mindazondl- tal lehetséges Oket. Raow! Girardet fran- cia kutaté példéul meggyéz6en killoni- tette el a politikai mitoszok négy nagy csoportjat: (1) az dsszeeskiivés-elméle- teket; (2) kiilénbéz6 idészakok ,arany- korként” valé nosztalgikus prezenticidit; -2y-egy valsiigos pillana- téban felttin, nemzetet, orsz4got, varost stb. megment6 hésies személyiségek (megmentOk) apologetikait; s végill (4) a kisebb-nagyobb kb- zsségek (nemzet, viros, tarsadalmi osztily) egy: ségének mitoszait. A 20, szdizadi magyar torténelem esetében a fenti alap- tfpusok mindegyikére taldlunk példét. A szakért6 torténészek minden eréfeszitése ellenére a magyar tirténelmi kéztudatban még ma is tartja magit az a mar 1920 utén megsziletett és a német Dolchstoplegendelogikija szerint épitkez6 mitosz, amely szerint a trianoni békeszerz6désre sem az orszig soknemzeti- ség{ijellege és a nemzetiségek szeparatizmusa, sem az elvesz~ {ett habord kovetkezményei nem adnak elegend6 magyardza- tot; a val6di, mélyebben fekv6 ok a kilnbiiz6 ,nemzetellenes rk” ,aknamunkéja”, amely mintegy megfosztotta a nemze- teta védekez6s természetes dsztinét5,s ezéltal beldlr6lidéz- te el6 az egyébként elkerilhet6 katasztréfat. Ennek és a Tria- rnonnal dsszefliga6 egész mitologéménak szémos részeleme, to- posza és ezeknek is s74mos varidcija Ktezik. A smegment6” megszemélyesitésére a rendszerval nyilvanval6an ,Horthy apank” a legalkalmasabb, kivalt a kon: zervativ-nemzeti kér®k szemében. A mitizéldsra hajlamos gon- dolkodds szerint 6 szabaditotta meg az orszégot a bolsevistak- 161 és a roménokt6l, 6 szerezte vissza a Trianonban elveszitett teriletek tobb mint felét, s végill 6 mentette meg a budapesti zsid6ségot is a pusztuldst6l. Virtudlis értelemben sokan hajla- mosak Tisza Istvdnt is hasonl6 karizmatikus tulajdonsdgokkal i, sfeltételezni, hogy ha a nészeg katondk képében ré- ny” nem véger, vee, 6 €s csak 6 talin még a tria- lndritésdra is képes lett volna logikus ellenparja ~ Girardettipol6giajabsl a ,démon” vagy az ,drul6”, aki mintegy megsze- élyesiti mindazt a rosszat, amellyel egy adott kor egy adott szempontb6l felruhézhat6, A habord végét kivet6id6kben Ma- gyarorszgon ez nyilvanvaldan Kérolyi Mihdly volt, 1945 wté- ni tOrténelminkb6l pedig Rakosi Mdtyis €s ~ sokak szemében ~ Kédér Jénos, a ,iémegayilkos satrapa”. Kédér~s e2 j6l mu- tatja a mitoszok felettébb szelektiv viszonyét a melt tényeihez ~ persze a ,megment6 éllamféri” szerepében is megjelenhet, sa kézvélemény-kutatési adatok szerint a magyarok tbbségé- nek tudataban igy is jelenik meg. Erdekes és cegyben tipikus, hogy Horthyrél és egy més dimenzigban Tisza Istvénrél ugyanilyen ellentétes képeket Griz. ‘a tOrénelmi emlékezet A nosztalgikus jellegt -aranykorra” ké peldat isme- riink a 20, szézadi magyar ‘toriénelemb6l. Az els6 vi- léghdboni elétti boldog békeidket” € a kédéri idk , gulyéskommuniz~ musét”. El6bbi els6sor ‘ban azokra az értelmisé- _gicsoportokrajellemz, akiknek a felmenGi tér- sadalmi emelkedésként 6liék meg a dualizmus idszakat, 6 akiket nem- sak a diktatira és a kom- munizmus, hanem a 20 magéban is taszit, az utobbi pe- dig a kédérizmus évtizedei alatt kialakult egalitérius tmegtérsada- Jom kisembereire, akik kézilsokan ek- kor jutottak el6s7r primer életsziikségle- twik nehézségek nélkili kielégitéséher, s akiket mind ez ideig éppoly kevéssé sikeriilt gjonnan indoktrindlni, mint az el6z6 esoport képvisel6it a kommunista diktatira ko- rel fl évszézada alt ‘A nemzeti egység mitosza leginkabb az, 1956-tal kapesola- tos diskurzusban érhet6 tetten. A forradalom és a szabadség- 7hare 1989-ig olyan ellenforradalomként jelent meg a killénb- 26 torténelmi szdvegekben, amelyet néhdny tucat ,osztilyide- gen’, ,kbztdrvényes bfindz6” és persze az. ,imperialista Nyu- gat” aknamunkdjéra lehetett visszavezetni. Az esemény tehét az dsszeeskiivés-mitosz logikja szerint rendez6dott elbeszé- léssé. 1989 utén megfordult a helyzet. Az tj tankényvekbdl, iinnepi beszédekbdl és sok més szvegb61 mara olyan mitolo- gizélt kép bontakozott ki, amely szerint néhény életét felt6 ‘ivdsi6l 6s hazadrul6 ,mnoszkovitétl”eltekintve a nem- zet egységesen allt a forradalom mogbtt, és minden Nényeges kérdésben egyetértett. A 19. szézadi ku- rucos-nacionalista és az 1945 uténi ,népfronto jellegd kommunista t6rténetirés k6riilbelil ugyanigy, anemzeti egység fikci6jét hangoz- tatva emelte piedesztdira az 1848-49-es for- radalmat és szabadségharcot Mit tehet egy ilyen, tudoményos-metodo- l6giai szempontbdl valsdgos, térsadalmi-po- litikai szempontb6l pedig bizonytalan hel zetben a torténés2? Fogadja el, hogy az. interp- retdcidk — kéztik a mitoszok - sedma végtelen, ss azegyik éppen annyira érvényes, mint a mésik? Esetleg mondjon bésit a katedrénak, és folytassa életét regényir6ként? E sorok r6ja mindkét kérdésre rnemmel vélaszol. A Krtikai gondolkodés ismeretelmeéleti re- lativizmusénak szémos argumentumét elfogadva maga is vall- ja, hogy abszoldt objektiv torténetirés elképzelhetetlen. llyen nem volt, nines és soha nem is lesz. Mi, torténészek hatéroz- zuk meg, hogy a miilt végtelen szdmii eseményébol melyeket ‘emeljik ki, 65 avatjuk torténelmi ténnyé; ezeket a tényeket mi Ailitjuk id6- vagy okségi rendbe; s a hidnyz6 lineszemeket mi potoljuk fantézdinkkal. Ahhoz, hogy azt, amit megértettink, ol- vvasSink tudoméséra hozzuk, az indukeié é dedukei6, analizis & szintézis, konkretizélés és absztrahdlés t8bbszéri gondolati fézisét kell végigismunk. Mindezt sajat korunk embereként & szocializéciGnk sorén elsajatitottetikai és esztétikai normdink alapjin és azokt6l vezérelve tesszik. Réadésul ~ Popper meta- fordjaval élve — maguk a reflektorfénybe fogot és fey vagy tigy megvildgitott mailtbéli tények is ,manipuldltak”, A torténelem és a torténelem egyes eseményei mindezek kévetkeziében va- loban tobbéleképpen értelmezhetOk. ‘A torténész interpretaciés szabadséga mindazondltal nem kor- Jétlan, s véleményiink szerint ~a killnbéz6 posztmoder fel- tételezésekkel szemben a historikust alapvetéen éppen ez kii- Tonbozteti meg a regényfrét6l, Egy trténész sohasem teheti meg, hogy kitalslt eseményeket ir le vagy fiktv pérbeszédeket ad hdsének sz4jaba, Feltétleniil ismernie kell a témdjéba vég6, trgyat érint6 kordbbi interpretéciGkat is, s6t, ha ad magéra, ezekre —egyetértleg vagy kritikusan ~reflektélnia is illik. Al litasait meg kell kisérelnie szvegszerten aldtémasztani, sez4l- tal olvasdi szamaa is hitelesé, elfogadhat6vdtenni. Nem ve- zérelhetik politikailag motivélt manipulatfv széndékok. A t6r- ‘ténésznek nem irhatd el6, hogy mikor mit és hogyan tegyen — tevékenységének korlétait sajat szubjektuma mellett tmavié- lasztdsa és forrdsai hatérozzik meg. Ha mindezekre nines fi- gyelemmel, s a szakma tudomdnyos mahelyeiben tanftott és — persze kilinbiiz6 szinteken — elsajatithaté konvenciéit nem tartja be, akkor ithat sikeres konyvet, de torténésznek nem ne- vezheti magit. Masrészr0l abb6l a ténybdl, hogy egyetlen értelmezés sem teljesen objektiv, még nem Kévetkezik, hogy —mint Carr ifja— ‘az egyik értelmezés annyit ér, mint a mdsik”. Az értelmezé- sek szma végtelen, én értékik kilnbi26. A mesterségét szak- €rtelemmel végz6 trténész megay6z6 erejtlértelmezése més ‘minéséget képvisel, mint a miltbeli val6sdgt6l tudatosan elsza- ad6, ajelenségek soktéleségével és Ssszetettségével nem tir6- 446, a raciondlis magyarézatokr6l lemond6 mitizalt miltszem- Iélet, Felfogésunk ezen a ponton eltér azokétdl,akik -mint dul az orosz Alekszej Loszev vagy a romén Lucian Boia strukturdlis hasonléségokat hangstilyozva bi- zonytalankodnak a mitol6gia és trténet- {ds kent viligos hatérvonal kijel- 1ésében. Nem hisszik péidéul, hogy \Amikor a »tudomény rombol- ia vmltoszte,e2 csupéin elenti, hogy egvik mitolé- gia harcol a mésik mitotdgia ellen” , saat sem, hogy a t8r- ténész nemesak téplalkozik kémyezetének mitolégidjé- bot”, hanem egyben , maga is mitol6giateremt6”. Inkabb ab- ban hisziink, hogy az ideol6gi lag meghatdrozott olvasatok és a rit val6sGgt6leltévolod mitikus é- telmezései ~ még ha az ,objektiv igaz- sg” nem is tarhat6 fel -tovabbrais hiteltele- nithet6k a tudomény pozitiv esekézeivel. Misfel6l maguk a mftoszok is a kutas targydvé tehet6k,fel- {va azok strukturlis jellema6it, keletkezésik tténetét é epész térsadalmi kontextusukat. A kitarté kutatés, a feltét adatok alé- vvetése kill6nbdz6 verifikacids eljardsoknak, a kériltekintéen ér- telmezett — és id6r6lid6re Gjraértelmezett — tények folyamatos rendszerezése a torténészt olyan tudés birtokaba jutathatj amely ltértelmezéseit kittintetetjelentGségge! ruhézza fel, 6t magét pedig alkalmass4 teszi arr, hogy a tarsadalom roréneti tudatit foglalkoztat, jllemzéen ideol6giailag meghatérozott kérdések- hez is megalapozottan szélhasson hozzé, ‘Azok, akik eleve hisznek valamilyen végletesen szubjektiv t6rténelmi olvasat, egy legenda, egy mitosz vagy akér tudatos ferdités kizér6lagos magyardzerejében, természetesen kénnyen {élresbporhetik, s6t akér denuncidlhatjak is a szakmajét a ,cé- hes szabélyok” szerint mdvel6 ,kézmaves-rténés2” gyakran szerény és a végs6, nagy vélaszokat olykor nem is tartalmaz6 credményeit. A torténész és kizinsége kéziiti kapesolat ezért nem alapulhat mason, mint koleséndsen megel6legezett bizal- ‘mon: a szerz6 feltételezi, hogy figyelmesen é a priori rosszin- dulat néikil olvassék munkajat, az olvas6 pedig azt, hogy a szakember nem esapja be, hanem — Kant titmutatését kévetve ~ ,érdek nélkili érdekldéssel” tette magaéva térgydt, sa szak- ‘ma konvenciondlis technikait alkalmazva vonta le konklizi6it Ezek az esakizdk — hangstilyozzuk még egyszer — minde- nekel6tt a forrdsok lehetSleg széles kbrének dttekintését és kr tikaiinterpretélasukat, valamint a msok sltal mér korabban lét- rehozott interpretéci6k elfogadasét vagy forrds- és tényalapa céfolatukat jelentik. Az itt kGzdlt inésok szer26i, akik az orszg killénb6z6 szakmai mGhelyeiben dolgoznak, és zémmel az ELTE Doktori Iskol4jab6l keriitek ki vagy még ott tanulnak, valamennyien {gy fogtak fel feladatukat, 65 e szabalyok betar- tsdval kézeledtek térgyukhoz. Megérdemlik tehét, hogy az ol- -vas6 is, akitilétiszteletel kOszdntink, j6indulattal és megel6- legezett bizalommal vegye kézbe munkéjukat. ROMSICS IGNACTISZA ISTUA ES AZ ELSO VILAGHABORU Ki volt grof Tisza Istvan? ,,Vad, geszti bolond” és ,,gyiij- togat6, csévas ember”, mint Ady nevezte, vagy pedig ,,ki vételes nagysgu Allamférfié”, amilyennek Szekfa Gyula lattatta? A konzervativ politikus megitélésének egyik alap- kérdése Tisza Istvan haborithoz valé viszonya. Ellenezte-e a hadiizenetet, avagy a hare legfébb tamogatoja volt? jinius 28-dn délel6it 11 ce @ szarajevoi Appel-rak part és a Ferenc J6zsef utca sarkén egy 19 éves, kék szem, hosszii aja, szerb nemzetiségi boszniai disk, Gavrilo Princip tobbszar egymés utén meghtizia revolvere ravaszit. A livések halélosan megsebesttették Ferenc Ferdindnd fdher ceget, az Osztrak-Magyar Monar tndirokisét és fe ‘grotn6t, Fél 12-Kor a trondrdkosp nem volt az 616k soraban, Amerénylettol a hadiizenetig Tisza gesati birtokin értesilt a szarajev6i terrorista akci6r6l, &s azonnal a f6véros- ba sietett, majd tovahbutazott Béesbe. Fe- sf ttt részv6tlstogatésa utén Berchtold grt kizds kilgymi- ver zet0k amerényletet akarjék kihasznélni a Monarchia ellen j6 évtizede engesztelhe- tetlen gydloletet tanisit6 Szerbidval val6 leszmolisra, A vezérkari f6ndk, Franz Conrad von Hotzendorf azonnali, megle- petésszert timadlst javasolt. Tisza élesen kikelt ez ellen, s6t, Berchtold mérsékel- tebb héspontit sem osztotta, aki sink atimadis mellet volt, esak be akarta vir ni a németek igéretét a timogatisra. Ti- sza jélius elsején a kiralyhoz intézett me~ morandumban foglalta Gssze véleményét kijelentette, hogy egyeldre nines semmi bizonyiték Szerbia bindsségére, és mivel a témadéssal a Monarchia a béke meg- bontéjaként dlina a vildg kizvéleménye cel6t, alegrosszab helyzetben kockéztat- Tisza egyébként is kedvez6tlennek tar- {ottaa Habsburg Birodalom balksini hely zetét, A mésodik Balkén-habord utén a ordbban szvetségesnek szmit6 Romé- nia hisége voltaképpen teljesen elveszet, & ahelyette egyediil sz6ba jové Bulg: ria a haboriban elszenvedett ver Kovetkeztében még gyenge volt. A Bal- non akkor sem lesz nehéz megfelel6 asus bellittaldini —vélekedett - amikor kedvez6bb diplomaciai poziciékat elér- ve @ Monarchia javéra valtoznénak meg az er6viszonyok. Ezért sirgette, hogy Bulgéria miel6bb csatlakozzék a Harmas Sadvetséehez, mégpedig olyan forméban, hogy annak éle ne Rominia ellen irényul- jon, s ezéltal Bukarestet se kelljen elve- saiteni. Ennek érdekében azt is javasol- ta, hogy anémetekkel egytitt r kell k szeriieni Roméniat a nyilta Hérmas Szivetségher. Terve elutasi sa esetén a Monarchia részér6l cserben- hagyott bolgérok esatlakozni fognak egy iijabb, most mar nem Térdkorszég, ha- nema Monarchia ellen irényulé Balkén- szivetséghez. Béesben tovalbbra sem adték fel a Szer- bia megbiintetésére vonatkoz6 elképze- \éseket, bér az azonnali habort gondola- tat elvetetick, Mindenekel6tt a németek hozzddllésérél akartak informélédni, Ezértjelius 4-6n Alexander Hoyos erét, évetségi tandcsos Berlinbe vitte Ferenc Jézsef II. Vilmos esészérnak s7616 leve- chia Balkén-politikajénak témoge ezett rivenni Németorszagot. A le vélben az osztrék-magyar uralkod6 kije~ lentette: ,A Szerbide tink elvlaszt6 el lentét kiegyenlitésére tobbé gondolni sem lehet”, ezért ,kormdnyom torekvé 4 jov6ben Szerbia elszigerelé sebbitésére kell irényul 0 weckoaadk ape, near Sombin ‘mint politika hatalmi tényerd a Balké: non kikapcsoltatik” . Hoyos a német ve- zetést6l - még ha a diplomécia szokésos virdgnyelvén is, de ~ meglehet6sen 10 cegyértelma valaszt kapott. Szdgyény-Ma- rich Lészl6 gr6f, a Monarchia berlini nagykévete jelentésében beszdmolt al, hogy Vilmos esdszér , komoly akcidt vér el résciinkrél Szerbia ellen” jon sor akdr hdborira Ausztria-Ma- gar it, meg lehetink gy6zbdve afl hogy Németor dg a szokort szoveiségesi hiséggel a mi oldalunkon fog lini”. Sét, a német esiszér a timogat6 beleegyez6sen ti ki- fejezeten javasolta szbvetségesének a t- madést: ,,Ha mdr igazdn felismertik egy dbontis akcié sziikségességét Szerbia el- len, 6 sajndlné, ha nem haszndlndk ki a ‘mostani, nekiink oly kedvez6 pillanatot.” Vilmos azt is megigérte, hogy nyomést ‘gyakorol Bukaresire és Sz6fi Tisza 1914. jélius 7-én ismét Bécsbe érkezett, a kids minisztertandcs iisé- re, Az elndKI6 Berchtold a német témo- gatés tudataban a Szerbia elleni hdbordt Javasolta, hogy megelézzék az oroszok atal szervezett balkini szbvetséz Mona- chia-ellenes témadasét. Tisza elismert, hogy az ut6bbi napokban a szarajev6i vizsgélat eredményei és a szerb sajté ma- gatartésa miatt kbzelebb kerlt ahabors akei6 lehet6sége, de a meglepetésszerd témadést eziital is ellenezte. Szerinte ke- mény, de elfogadhat6 kéveteléseket kell tnytijtani a szerbeknek, s esak akkor kel- Jene ultimétumot intézni Belgrédho7, ha cezeket nem teljesttik. Ugy vélte, az fay clért létvanyos diploméciai sikerrel visszaszerezhet6 a Monarchia balkéni te- kintélye. Ha a szerbek valasza elutasite Tenne, akkor is csak azzal a feltételle tar tang helyesnek a Szerbia elleni habortt, hogy Szerbidt nem szabad megsemmis'- teni, mert ezt Oroszorszég élethaldlhare nélkil nem fogadn el, mésrészt magyar rminiszterelndkként sem tudna hozzdjé- rulni jelentds delszlav teriletek bekebe. lezéséhez. Figyelmeztetett a roman téma- das veszélyére is, ex6rt habord helyett to vabbra is azt javasolta, hogy - a most megigért német témogatés segitségével ~ diploméciai akci6val nyerjék vissza a Monarchia balkéni befolyasat A minisztertandcs dsszes tobbi nésztve Gi Stiirgkh oszrék ministterelndk, Ale xander Krobatin bét6, k62s hadiigymi- niszter 6 Leo von Blinski kbzbs pénzigy. miniszter — azonban Tisza ellen foglaltak Allést, és egybehangzéan dlitotak: a Monarchia megingott balkni poz{cisitviss7a- szerezni pusztén diploméciai akcidkkal mar nem leet. Ugy vélték, ha a Monar- chia gyengének mutatkozna, egy kivetke~ 26 valsdg idején a esal6dott németek mat nem allnnak ki mellete, Tisza a Katona helyzetr6l Conradt6l kapott téjékoztatds utén is kitartott eredetifelfogssa mellet, 6 kéte Berchtoldot, hogy adja at Ferenc Jérsefnek a véleményét dsszegz6 tjabb emilékiratot. Ebben a magyar korményf6 aroménok timadéséval szdmolt és a Con- rad adatai alapjén sszedlltott melléklet- ben azt fejtegette, hogy Erdély teljesen ‘védtelen maradna egy Szerbia és Oroszor- svg elleni habond esetén, Ezértismét ja- ‘vasolta, hogy a habord helyett tegyenek ‘meg mindent Bulgaria megnyerésére, ez ugyanis a romdnokat is vissza fogja tarta- ni az ellenséges lépésektdl. ‘A német nagykovet, Heinrich von Tschirschky jlius 8-4n délutén felkeres- te Berchtoldot, és kézélte vele: a néme- tek szerint kizért, hogy a romnok meg- témadnék a Monarchist, de Vilmos cesiszdr mar Grintkezésbe is pet Karoly romén kirdllya. A talalkoz6r6l Berchtold azonnal téjékoztatta a magyar miniszter- elndkat: ,.Berlinben varjdk a Monarchia Szerbia elleni akciéjat, &s Németorszdg- ‘ban nem értenék meg, ha az adottalkal- ‘mat elszalasztandnk anélkil, hogy csa- ‘past mérnénk.(...] A nagykavet tovabbi Aijelentéseibél léthattam, hogy Németor- scghan habozésunkat Szerbidval s ben a gyengeséy jelének vennék, ami nem ‘maradna hatds nélkill a Hérmas Szivet- séghen elfoglalt helviinkre és Németor- cdg jovdbeli politikdjéra sem.” Berch- told bizott abban, hogy ezek az érvek végleg 6s teljesen megay6zik Tisza, de magyar miniszterelndk még mindig ra- zaszkodottdlléspontjshoz Bécsben ezenkdzben — remélve, hogy Tisza minél el6bb beadja a derekit ~ el- kezdték a tervek pontosftésit, és gy dén- tite, révid hataridejé ultimdtumot fog- nak étadni a szerb kormnynak, hogy ne legyen idejik ellentépéseket tenn. Meg- beszéligk a kivetelések tartalmat is, és ligy itéhiék meg, ezeket Szerbia nem fog- ja elfogadni. Tisza jolius 11-6n azt a téiékoztatést kapta Buridntl, hogy Béesben ragasckod- nak azegyszeri akcidhoz,é a magyar kor- ‘mény{6 hajland6 voltengedni. Hérom nap milva, jilius 14-1 djabb bécsiIétogaté- sakor pedig mar nem tansitottellendllast 4 pontok éles megfogalmazésaval szem- ben sem. Tiszét aml is meggy6uék, hogy 248 Grds hatdridre szukség van a kato- nai el6készilletek szempontjabsl. Ugy dontottek, a jegyzéket addig nem adjak st, amig Raymond Poincaré francia elndk nem fejezi be pétervi Iitozatést, hogy ezzel megakadslyozzSk a francia-orosz cegyentetést. Tisza azonban ahhoz ragasz- Kodott, hogy minisatertandesi hatérozat- ban mondjak ki: a Monarchia nem t6rek- szik szetb terlletek annektslsira ~ ezt a julius 19-2i kozs minisztentandeson sike- rilt kereszilvinnie ‘A megbeszélés utén Tisza azonnal fel- kereste Tschirschkyt, és felfogasdnak valtozasét a szerb diplomatak és jség- {rok szemitelen hangvételével magyatéz~ ta: ,Nehezen hatéroztam el magam ar- ra, hogy a héborit ajanljam, de most szildrdan meg vagyok gybzddve szitksé- gességérdl, és a Monarchia nagysdgat ‘inden erBvel védelmezni fogom” —je- lentette ki eltokélten, majd elismerte, hogy a jegyzék elfogadésat 6 maga is le- hetetlennek tartja. A Ferenc J6rsef j6véhagyését elnyert Jegyzéket — amelynek tartalmat 11. Vil- ‘mosnak is tudomeséra hozték —jlivs 23- ‘in nyéjtottak ata szerb korménynak, két napon belli vélaszt kérve, Tisza jalius ‘24-én & 25-én tdviratban silrgette a bé- si vezetdket, hogy nem kielégit6 szerb ‘valasz esetén haladéktalanul el Kell ren~ delni a mozgésitést. A 25-én este étadott szerb valasz ugyan iigyesen, koncilidn- san volt megfogalmazva, de t8bb pontot illet6en is elutasitotta a Monarchia kéve- teléseit. A Monarchia belgradi kévete, Vladimir Gies! baré bizonyéra vilégre- kordotdlltot fel a diplomécia kapesola- tok megszakitésa terén, hiszen a valasszal pr perocel 18 Gra el6t az osztrak kovet- ségen jelentkez6 Pasics szerb kormény {6t olyan gyorsan értesitette a szerb vé- Jasz elutasftésarél, hogy a kévetség mun- katérsai még elérték a 18.30-kor indulé gyorsvonatot Németorszdg el akarta keriini, hogy @ nagyhatalmak beavatkozzanak a konfil ‘végsdkig folytatisa azonban MagyarorszAgon is egyre A boszniai pisatolylévések utén b6 egy hénappal mér paskik és dytk “tizezrei kezdték okidni a halélt a milliényi, egyenruhdba bdjtatott ‘eurépai férfira. A minden kordbbindl nagyobb aldazatokkal jéré hé- ‘bot meginditisiiért a szemben Allé felek egymst okoltdk. A kézpon- tihatalmak elsGsorban az oroszokat vadoltik, mondvan, 6k biztatték fel a szerbeket a Monarchia elleni politikra, Az antant sajt6jaellen- ‘ben a Szerbia elleni hadiizenettel a hdbortt valéban megkezd6 Mo- narchiat és a németeket tette feleléssé. Sokan a magyarokat a habori ‘kirobbantésénak fi felelései kizé soroltak, mondvan: a Monarchidn bell a vozei szerep Magyarorszig, & a Monarchs lesbefolysso- ‘sab politikusa a magyar miniszterelndk, Tisza Istvdn gréf. E néze- tek Robert William Seion-Watson és Eduard Benes irisai ‘mellett egy- re gyakrabban voltak megtalsthatok brit vagy francia lapok hasébjain is, és a héborti véeére Ludendorff és II. Vilmos mellett Tiszdt tartot- ‘dk a legkeményebb ellenfélnek, a leggytiléleteschb ellenségnek. Arantant propagandéjatolrészben flggetleniil a Monarchia lakos- -sdga is Tiszat tekintette a hdborts politika f6 képviseldjénck. A ma- _gyar kormanyf6t kiléndsen Ausztridban gyiloliék sokan, mert—ki- +haszndlva a dualizmus nyiijtotta lehet6ségeket - a magyar érdekeket kovetkezetesen érvényesitette péiddul az élelmiszer-ellités teriiletén. iutén a szocialista Friedrich Adler meggyilkolta Stiirgkh osetrik _ miniszterelndkét, vallomdsdban azt mondta, hogy eredetileg Tiszat ‘akarta meg6lni, mert 6ttartotta a Monarchia diktétordnak. A hébort népszeritle- nebbé, sét: gyilélté tette Tiszét. 1918, oktober 26~4n délutn 3/4 3- kor az Orszighaz épiletéb6 kilep6 Tisza Isvén ellen a Galilei K6r 23 6ves tagia, Lékai nos sikertelen merényletet kbvettt el. Test azzal indokolta, hogy meg akarta Sin, azt az embert, és vele arta sgondolator, amely a vildg lingba boruldsdnak egy f6 oko:6ja" ‘A kiivetke76 merénylet mat sikerrel rt, Ot nap miiva, 1918. ok- tdber 31-én este hat Gra felé az Gszinzss foradalom stains zi- avacdban fegyveres egyenrunssok trek be a Hermina sti Robeim- villiba, Tisza akkori budapest lakbhelyére, Egyikik igy kisltott az llendlst nem tant politikusra: ,Maga okozta a hibort, maga ‘miat halt meg sok milié ember!” Tisza Istvin at felelte:,Tudom, hogy sok milié ember pusztult el, ect én is ajlatom, de ennek nem ‘én vagyok az oka.” A katondkra azonban nem hatott a volt minise- terelndk védekezése. Hamarosan livések dirdiltek, é5 Tisza holtan fekiidt a padlén. ‘Azamegey6z0dés, hogy Tisza kényszeritette ki a Monarchia had- ‘ba lépését Szerbia ellen, viszonylag sokdig tartotia magat. Csak a “Habsburgok és a Hohenzollemek bukéséval megnyié levetérak ta tdk a kievélemény elé az 1914, jliusiesemények 6 forésait Csak 1919 Gszénviltismertté a szélescbb kécvélemény szémra, hogy mi ‘ortént a szarajev6i merénylet és a haduzenet koi, mir trgyal- tak Bécsben és Berlinben, utusba, és érdekeinek nem megfeleld kompromisszumot hozzanak létre, ezért rnyomast gyakorolt a Monarchiéra a mie- 16bbi hadiizenet érdekében. Ez 1914. jt lius 28-4n be is kovetkezett, a diplomé- cia kapesolatok megszakitésa miatt Bu- karesten keresziil. Ere vélaszként Oroszorszig mazgésttott, mire a néme- tek kihirdették a haboris veszély dllapo- tit, majd augusztus elsején hadat izen- tek Oroszorszagnak. Pér napon belil be- ovetkezett a német hadiizenet Franciaor- seégnak és Belgiumnak, majd augusztus 4-én Anglia hadba lépése. Megkezdéd6tt a vikighabord ‘Az tin, jliusi krzis szertedgaz6 ese- ményeinek eme révid ismertetéséb0l is kitdnik, hogy Tisza nemhogy a habord ‘mellett lett volna, de a Monarchia tbbi vezetGjének kétheétbe tet, mig sikeilt 6t rvenniuk a kemény fellépés elfogadasi- ra, A dualista rendszer szellemiségéb6l Kévetkezen ez elengedhetetlen volt: Fe- rene J6zsef birodalménak két llama ké- ott egyenjogisdg (parités) alt fenn, (gy a mindkét felet érinté kérdésekben az osztrdk 6 a magyar vezetésnek meg kel- Jett egyeznie. Tisza Istvan magyar kiré- inisztereindk beleegyezése nélkil tehét a Monarchia nem tizenhetett hadat Szerbiénak. Magét6l ad6dik a kérdés: ha Tisza olyan sokéig ellenezte a haboris politi- kit, akkor miért engedett végiil? Meg- gyGztek 61, és 6is a harcias fellépés hive lett? Vagy esak kénytelen-kelletlenelfo~ gadta a tobbiek rakényszeritett dontésee? De ha az ut6bbirdl volt s76, akkor miért nem mondott le? Miért kbvetet olyan po- litkat, amellyel nem értettegyet? Ha pe- dig az el6bbir61, akkor mi vette ra véle- ménye megvaltoztatésara? Tisza egykorihivei kézil tbben morali- zélva kézelitették meg a kérdést: a kor- manyf6 lemondasa szerintik a hare el6li megfutamodis, a szdvetségesek cserben- hagyésa lett volna. Hegedits Lord sze- rint ha akkor, midén Magyarorszdg népe akirély paraneséra hadba kl, miniszter- celndke kiugrika kirdly hdta mégil azzal, hhogy mint a gyermekjatékban, elkidltja ‘magat a fa mogil »Nem ér a never, nem jdtszom tovdbbe, akkor a gydvasdig bélye- ‘26 fti magéra és nemzetére”” halt politikus més bardta —fgy pél- dul Khuen-Héderviry Karoly ar6f vagy Roszner Ervin—azt angsty, hogy Tisza ,kotelességérzése eleve kizdrta, 2 hogy kitérhessen a felel6sség el6l sa leg- nagyobb veszedelmiek kiisz6bén gyin- ebb kezekbe engedje dt az orszdg kor- ‘ményriidjt” A Tisza 1914. jiliusi szerepét el6szBr megvilégité magyar torténész, Frakndi Vilmos €ppen ellenkezSleg,silyos erk6l- csi birdlatot gyakorolt a politikus felett, ‘amiért nem mondott le és nem dlltazel- lenzék élére, hogy igy akaddlyozza meg a hadiizenetet, Fraknéi azt hangstilyoz~ ta, egy felelés politikusnak nem szabad anevét adnia olyan politkhoz, amellyel nem ért egyet, még akkor sem, ha gy ‘gondolja, hogy ezzel egy méz kedvez6t- Jenebb helyzetet vagy egy még alkalmat- Janabb politikus hatalomra keriilését el6zheti meg. Ez az érvelés azonban tobb szempont- ‘bl sem dilja meg a helyét, Egyrészt nem vilkigos, hogy miér lett volna Tiszdnak a Monarchia politikdiénak befolyésolisé- raellenzékbdl tobb lehetdsége, mint kor- ményfként. De valésziniileg az is esak ut6lagos szépités, hogy a nemzet kOvet- te volna Tiszét a habord ellen: a hébort 1914 nyardn egész Eurépaban, {ey Ma- yarorszégon is népszeré gy volt A képviselohdzban az ellenzék nevében felsa6lal6 Apponyi Albert ardf a hadiize- net bejelentése utén egyenesen igy fogal- rmazott: Hat végre!” A budapesti uted- kon felvonul6 timegek , Eljen a hdbo- rif” feliraté tdblakkal timtettek, és k6- rusban kOvetelték a ,kutya Szerbia” megbiintetését. ‘Am Tisza nem azést maradt hivatalban, mert nem tudta volna j6 szivvel masra hagyni az orszg korményzésat. Angyal David mér 1929-ben kimutatta, hogy 1914 jlius végén Tiszénak nem volt oka ‘alemondésra, mer jlius kizepe bt ,po- litikdjénak f6 irdinya megegyecett a ké- 268 miniszterek, a kirdly és a parlament politikajéval, S26 sines réla, hogy rilta- ozott volnaa habortis dntés ellen, 1914 Jiliuséinak kézepe 6ta maga is sikséges- nek mondotta a hébori.” Mivel Tisza még a julius 19-ei miniszter- tandcson is ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia teriiletét nem szabad bekebelez~ ni, néhdnyan azt hangstilyozték, ellenke- zése addigtartott, amfg e kérésének tel- jesitésére nem kapot hatérozott fgéretet. Kiilpolitikai és belpolitikai okbdl is fon- tos kérdés volt ez, Mint azt Tisza ki is fej- tette, egy ilyen tartalmd nyilatkozat ese- tén esélyt létot arra, hogy Oroszorseig tévol marad a héboritél. Mésfel6l pedig ellenzett minden olyan teriletgyarapo- dst, mely felboritja a Monarchidn beli- ier6viszonyokat. Ha a szerb terileteket Magyarorszghor, csatolnék, akkor el- veszne a magyarsdg csekély tbbsége az orszégon belll. Ha Bosznighoz kerilne, az egy harmadik, délszlav tartomény megalkotésdval, a Monarchia trialista ‘talakuldsaval fenyegetne. Mindkét eset- bben csokkenne a magyarok befolyésa, megszfinne a kiegyezéssel eléit el6nys helyzet. Az annexiGidl val6 elzark6zds val6ban fontos kérdés volt Tiszé rminden mérvad6 felel6s magyar politi- kus ~ szméra, am kérdéses, hogy ez @ szempont valdban dént6 jelentdséagel birte, hiszen mar jélius 14-€n dgy nyi- latkozott, hogy elfogadta a haborit,tehat még mieléttbiztos igéretet kapott volna az annexi6r6l val6 lemondasra, Megalapozotinak ttiné magyarizat Ti- sea fordulatéra az, amely Roménia hely- etének tisztézdséttatja {6 szempontnak, E nézet képvisel6i szerint Tisza addig rnem volt hajland6 beleegyezni a Szerbia elleni haboriba, amfg nem kapott bizto- sitékot arr, hogy egy Szerbia és esetleg Oroszorszag ellen vivandé hdbortiban Er- <élyt nem éri romén témadés. Tisza erre a veszélyre mér liu 1-jei memorandu- maban utalt, és a jélius 7-ci miniszterta- nicson, illetve a kévetkez6 napi eldter- jesztésében is megfogalmazta agedlyait ‘Romania sakKban tartéséra mér 1914 ta- vaszétl Bulgéria megnyeréséttartotta a legjobb megoldésnak. Vagyis—igy efel- fogas hivei - Tisza akkor engedett, mi- kor megbizonyosodott arr, hogy Romé- nia fel6l nem fenyeget veszély. Ennek kivédésére az egyik megoldés Erdély védelmének jelent6s megerdsité- se lett volna, de Conrad vezérkari fon6k a jlius 7-ci minisztertandcson egyértel- men kijelentette: erre - szmolva az Oroszorszég elleni habortval is ~ nines lehet6ség, és amikor mégis erdsitéstfgert (jilius 19-én), akkor Tisza mar tbb nap- ja osztotta a habords part nézeteit. ‘A roman timadés leszerelésére alkal- mas médszerek tint a magyarors7igi r0- ‘man nemzetiség megbékitése. Tisca min- dig is hirdette a roménokkal valé megegyezés fomtossdigat, és részben bi- hari személyes tapasztalataitdltalénosit- va - meggySz6dése volt, hogy e7.lehet- séges is. Mar 1910-ben meginditotta ta- pogatézdsait, de sem ekkor, sem az 1913-14-ben — most mér német dsztéin- zésre is ~ folytatott térgyalésokon nem érel eredményt, A kibékilést —ajelen-16s nézetkillénbségek mellett — nagyban akadélyozta a teljes magyar ellenzék éle- sen elutasité 6 Tiszat elkeseredetten bi r4l6 hozzééllésa, Nemesak a roménokkal val6 megegyezés gondolatit a romn it- redenta torekvések miatt elképzelhetet- lennek tarté Bethlen Istvdn, hanem Ap- ponyi Albert, Nagyatddi Szabé Istvan vagy Kérolyi Mihaly is elutasitota a r0- rmdnoknak tett engedményeket. A kudar- cot 1914 elején azonban nem 2 magyar ellenzék, hanem sokkal inkabb Ferenc Ferdinand okozta, aki megijedt att hogy Tisza komolyan megbékél a romé nokkal, akik fgy tronra lépésekor majd nem éllnak mellé. Mérpedig — mint azt a trondrdkis kémyezetében cinikusan megfogalmaztak — addig ,.a romidnoknak cheseknek kell maradniuk” . Igy ravették a romén targyalé felet, hogy utasitsa el Tisza ajénlatait ‘A roménokkal val6 megegyezés kudar- ca utén Tisza a Bulgéria felé val6 kéze- ledést ajdntotta, mert fgy sakkban lehet tartani Roménist. Mér 1914. marcius 15- ext javasolta, és a bécsi vezetdk 1914 séra elfogadtik elgondotisait. Ber- lin azonban tovabbra is Romania kivan- ta alapozni balkéni politika — részben a Ferdindnd bolgérkisllyal szembeni talinos bizalmatlanség miatt {gy Tiszd- nak a németeket is meg kellett volna nyemic a bolgér saivetség gondotaténak. A Monarchia julius elején Berlinbe kil- tt emlékiratéra a német vezetés pozi- tiv valaszt adott, tehét nagyon is elkép- zelhet6, hogy ez nyugtatta meg Tiszat Ugyanakkor tejesen bizonyosak ebben sem lehetiink, mert bar a jilius 7-ei mi- nisztertandcson Tisza mar tudta, hogy Németorszég beleegyezett a Bulgéria megnyerését célz6 politikaba, 6 mézis, sét, éppen erre is hivatkozva, kitartot a bekés eljards gondolata mellett. Masfe- 16 pedig a berlini beleegyezés ellenére nem sikerilt megvalésitani Bulgaria csat- lakozdsét a Monarchia szivetségi rend- szeréhez ~erre 1915-ig nem is kerilt sor. A Tisza véleményvéltozdsét magyaré- 2k megkeriilhetetlen kérdése az, hogy milyen hatéssal volt Németorszég Allés- pontja a magyar miniszterelndkre, A né- metek 1914-et a habord megkezdésére alkalmas id6pontnak tartotték, mert gy léttak, az antant par éven belil behozza lemaradését a feayverkezés terén. Exért Berlin kiilinbiiz6 csatomdkon, leginkitb ‘Tschirschky béesi nagykoveten keresz~ til tobb f2ben is arra bszt6ndzte a Mo. narchiat, hogy tamadja meg Szerbiat, vé- ‘eve egy szélesebb konfliktus is, Tobben, igy példéul Seton- Watson is a pozitiv német igéretekkel magyariaték Tisza dlléspontjanak meg- LA kérdés eldéntése azonban valtozés nem ilyen egyszerd, hiszen Tisza a si valsdg sorén tbbszbr is hangsilyoz- tu: azesetleges habord Szerbidval a Mo- narchia Uigye, és nem a németek dolga cebben diinteni. Tovabbra sincs tehét minden szem- pontbél megnyugtaté vlaszunk arra a kérdésre, hogy mi okozta Tisza felfogé- sinak viltozését. Erdemes figyelembe ‘venni Tisza sajét nyilatkozatait is. Mivel isza a Kérolyi-forradalom idején me- rénylet éldozata let, azt hihetnénk, hogy utélag mar nem tudott errdl a kérdésr6l nyilatkozni, Am Marczali Henrik, a ki- tin torténész. 1918 janusrjaban kérdése- ket tett fel a szarajev6i merényletet ké- vyetS eseményekrd Tisza vélasziban igy emnlékezett vissza: a nyomozdsnak a ny biinrészességét megalla wyeibdl és Pasicsnak és a szerb diplomatdknak, valamint a szerb ssaténak hihetetlenil provokat6, a mo- narchidt ginyotd és kicsinyl6 kijelen- ibd arr6l [Kellett] megeyézédnim, ‘hogy fel kell lépniink Szerbia ellen” Tisza 1918. okt6ber 17-én tartotta lete wtols6 nagy besaédét a képvise- I6hazban, Bér szinte mindenki esak azebben kimondotttragikus mondat- ra ,Extahdbonit elvesctetit..” — szokott hivatkozni, ugyanekkor je lentette be, hogy a IV. Kéroly kily- tl Kapott engedély birtokban a kizel- {6v6ben dokumentumokkal vilégtja meg 1914-es szerepét. Bar Tiszdnak nem ada- tott meg, hogy a parlamentben tisztézhas- sa magét, 1929-ben nyilvénossdgra ke- riilt soha el nem mondott beszédének ‘gondolatmenete. Vigyézva, hogy egyko- Ti minisztertrsai felel6sségét ne éritse, {6 mondanival6ja a kvetkez6 volt: .Mi- vel mindég vildgosabb bizonyitékok ke- rillik el6a szerb korménynak a merény- letben val6 bitarész sajtd és felelds szerb orgdnumok ré 161 kiinduld halmoz6dé provokdcidk ki- vetkeztében is, nem lehetett elkeriini, hogy Szerbidnak ultimétumot dllitsunk” —ugyanakkor rigtén leszgezte, hogy a abort védelmi jellegs. Bar tobben utdlagos dnigazolisnak tar- totték Tisza magyarizatt,érdemes alapo- sabban megfontolni mondanival6jét. Ha ugyanis Tisza 1914, jliusi nyilatkozatait is figyelembe vesszik, feltin6, hogy mi- lyen gyakran hivatkozott akkor is a szerb sat & a szerb hivatalos kérdkelbizako- dott Monarchia-ellenességére.Jlius I-jén még azzal érvelt, hogy nines elegend6 bi-zonyiték a szerb kormény bGndsségére, A jjlius 7-ei minisztertandeson mar eli merte: ,a2 utdbbi napokban a vizsgdlat PUSKILEVENTE 37gykontan arevizids killpolitikat | eae hl Magyar revizios Kilpolitika Mozgadstér a kényszerpalyan Oe I Oe Aa »Kiilpolitikai kényszerpdlya, szttk mozgdstér, vonakodé csatlés, utolsdé csatlés” - megannyi kulcsfogalom (kéz- hely, sztereotipia) vdlt ismerossé az utobbi évtizedekben akét hdbord kézétti magyar kiilpolitikéval kapcsolatban. E fogalmak mindegyike azt a kérdést idézi fel - természe- tesen a mdsodik vilaghdbort katasztrofdjdnak perspekti- vdjabél -, vajon sziikségszerti, netdn elkeriilhetetlen volt-e, hogy Magyarorszdg Németorszdg utols6 szévetsé- geseként fejezze be a hdbortt, s ezzel megint a vesztesek oldalara keriiljén. Vajon volt-e alternativdja annak, hogy Magyarorszdg a reviziés hatalmak tagjaként részt vegyen a mdsodik vilaghdboriban, amelynek mérlege minden szempontbél tragikus? Hiszen a stilyos emberveszteség, a visszacsatolt teriiletek elvesztése és a hdbord utdni szov- Jetizdlas mind az ujabb hdboris kudarc eredménye volt. tetében voltak — nem is kicsiny ~ eltéré- sek az egyes irdnyzatok kizitt. Akadt olyan vélem nely szerint a hatér rende: t. rjat kell megvs és meggyOz6dés mégis kinthetd. A haboris dik Birodalom A mésodik iépbirdsdg ha- ahaboris,illetve denféle viszdlynak még a kerilniillett. Ebben az ids. szakban az ideol6gia szintjén a két hébo- ri k6zdtti kilpolitika démon politikai céljainak timog ek Rénki nem ,.mentett ar kil: Ea 38adott lehetdséget: az ,utols6 csatlés” he- lyett Rénki egyértelmden a ,vonakod6 sats” jel26t tartotta helytéllOnak Ma- gyarorszég jellemzésére Azazéta eltelt kétévtizedben ~ f6kEnt a rendszervaltozés 6ta ~ ez az alkéspont saéles kOrben elismerést nyert, pontosabb kifejtést kapott, sot olyan vélemények is terjednek, amelyek a Szovjetunis elleni hadba lépést nem csupéin érthet6nek, ha- ‘nem kimondottan helyesnek, a, bolsevis- taterrordllam’” elleni onvédeimi fellépés- nek tartjak Az antant részér6l és a patizsi békekon- ferencidré! érkez6 informaciok mar 1918 végén vildgossé tették, hogy Magyaror- szig stilyos teriileti veszieségeket fog szenvedni. Ez ellen mind a polgari forra- dalom Allama, mind a Tandcskéztérsastig, mind az ellenforradalmi rendszer els6 korményai felléptek, de az dltaluk alkal- mazott diplomédciai, katonai, ideolégiai eszkézik elégtelennek bizonyultak ah- hoz, hogy megakaddlyozzak a térténel- mi Magyarorszég feldaraboldsdt. A vesz- teséget az tetteszinteelviselhetetlenné, hogy az dj hatérokon tilra keriilt a Kér- pat-medence magyarsigénak egyharma- da (tab mint 3 millié ember), s ennek bb mint fele a hatar mentén, egybefiig 26 teriileten élt, az 6 elesatolasukat tehat nem lehetett a békekonferencia egyik ve- zéreszméjeként megallapitott Gnrendel- ezési elvvel alétémasztai "A magyar kormany a szdméra elfogac hatatlan békeszer26dést csak kénysze ségb6l rta al. A béke ugyanis adott for- méjaban nyers volt és megalaz6, dltal nos elveiben radikilis, aranyaibantilz6, végrehajtésdban érzéketlen, hatésaiban pedig végiggondolatlan és ezért sok te- kintetben kimondottan kartékony. Nem lehet tet csodalkorni azon, hogy a bé- kkeszerz6dést a magyar tdrsadalom és po- litika élesen elitélte, és anak megvltoz~ tatdsdra torekedet. Atrianoni magyar kpoitika tengelyé- ben tehat a békeszerzddés revizidja allt; k6zelebbrél: a hatérok megvaltoztatésa, az. ut6déllamokban 616 magyar nemzet- ségek egyéni és kollektiv jogainak kibé- vitése és hatékony érvényesitése, valamint ‘Magyarorszg fegyverkezési egyeniogt: ségdnak garantildsa, A teriileti revizié mértékét és médjat illetden tabbféle kon- cepeid is Iétezett. A legtbben az integri- tis visszaszerzését kivantak (ebbe azon- bban Horvatorszdgot és az Orvidéket dlta- Laban nem értették bele), masok legfel- jebb a magyarlakta terilletek visszacsato- lasat tartottak elérhet6nek, Sokan tigy gondoltak, az elveszett teriileteket csak fegyverrel lehet visszaszerezni, a kor- mény hivatalos politikija azonban a békés, targyaldsok és ij 6sszhatalmi déin- és eredményeként elérend6 revizi6 volt. E kiilénbségeknek azonban inkdbb csak elméletijelentdsége volt, hiszen ateljes revizi6val, a trténelmi Magyarorszig helyredllitésnak programjéval nem Iehe- tett anemzetkiizi porondon fallépni A hiiszas évek mésodik felében a ma- yar diplomatak és ,propagandisték” ey fogalmaztak, hogy a magyar kivetelések ‘a hatér menti magyarlakta terilletek visszaesatolisit, a tdbbi vidéken pedig az allami hovatartozasrél dénté dltalinos népszavazist foglaljék magukban. Ez megielelt a nemzetkzi jog elfogadott alapelveinek és a liberdlis,illetve demok- ratikus tanftésoknak, ueyanakkorelvilez nem jelentett lemondést a totdlis revizié- 1 $ bara bels6 propagandaban tovabb- raisateljes revizi sulykolisa volta jel- emz6, felel6s politikai kOrokben egyre inkabb elfogadotté valt az a felfogés, hogy el Iehet és el kell fogadni olyan Kompromisszumos megoldésokat ~ aki ‘bb részletben is -. amelyek szémotte- V6 teriletgyarapodist hoznak A rendkivili mértékben m ges(ek)re volt sziksége. Am a nagy- hratalmak tobbsége nem reflektdlt a ma- gyar igényekre. Az Egyestilt Allamokat a foldrajzi tévolség é az eurépai poli kai tigyeki6l val6 széndékos tartézkod: ‘miatt nem sikerilt megnyeri, Parizs sa- jt szvetségi rendszerét preferilta, s a magyar-francia kapesolatok ltalaban hivések vagy egyenesen fagyosak vol- tak, Németorszdg a hiszas években szin- tén nem témogatta Magyarorszégot. ‘A weimari demokracia nemigen rokon- szenvezett a ellenforradalmi rendszer- rel, de ennél is fontosabb volt, hogy Berlin sajat revizidstorekvéseit -melye- ket a hiszas évek kizepét6l maga is az Eriillungspolitk és a kisebbségvédelem burkaba volt kénytelen csomagolni ~nem akarta megterhelni a magyar teriletik6- vetelések timogatésaval. Nagy-Britannia ritkén és legfeljebb kozvetett segitsézet nyGjott, valahdnyszor a francia befolyas novekedését mér sat édekeie is veseé- lyesnek tartotta, A Szovjetunishor val6 K6zeledés belpolitikai és ideoldgiai okok ‘mitt szinte lehetetlen volt — még a dip- loméciai kapesolatok Iétesitése is csak 1934-ben tortént meg -, 6s a Horthy-kor- szak Altalénos szovjetellenessége még évekkel késbb is akadélyozta a tényle- gesegylittmdkédést. A ,hatodik nagyha- talom’, Lengyelorszg szméra pedig a versailles-i rendszer nydjtotta biztonség sokkal értékesebb volt, semhogy azt ki- sebb eldnydkért és a gyénge Magyaror- seig kedvéért kockara tette volna, Akiszemelt nagyhatalmak kézil egye- dil Olaszorszég mutatkorot hajlandénak (1927-161) a revizié partoléséra, s ez ~még ha Mussolini és az epész.olasz.dip- Jomécia hangja nagyobb volt is az erej nél —lehet6vé tette Magyarorszag szdm- ra, hogy kilépjen a kiilpoitikai passzivi- tésbél. Az alacsonyabb stétustt eur6pai llamok kézill Térbkorszag és Bulgéria johetett még sz6ba szvetségesként, ezekt6l azonban periferikus elhelyezke~ désiik, gyBngeségiik és részben eltérs megiontokisaik miatt nem volt véthat6 szdmottev6 segitség. Ausztria, amely lott az enész korszakban, de foleg Hit- er hatalomra jutast6t kezdve ott volt az Anschluss perspektivdja (illetve folitte lebegett annak émyéka), szintén erétlen ~ bar természetes ~ potencilis revizids svivetséges volt. Ezzel szemben @ hat rokon ott Grkéddtt a Magyarorszig féken tartdsénak és sarokba szoritésdnak célié val 1920-21 folyamdn létrejott kisantant amelynek sszhadereje ekkor megkize- lite a 600 ezer ft, szemben a magyar hadsere; 35 ezres megillapitort bekelétszdma A hiiszas évek folyamén a Bethlen Ist- vin miniszterelndk dltal vezényeltsike~ res konszolidiéci6, az orseég presatizsé- nek és nemzetk6zi stilynak novekedése, valamint a magyar revizids trekvések té- mogatésat is magaban foglalé olasz—ma- gyar szerz6dés olyan eredménynek svémtott, amit6ltivlatban arevizs kil- politika sikerét is remétck. Ezek a sike- rek azonban inkabb esak tarsadalmi szin- ten valdsultak meg, a nagyhatalmak kz véleménye egy részének megnyerése révén — a magyarbarétség vagy a terle- ti revizi6 Olaszorszdg kivételével sehol nem vat hivatalos programmé. Mégis, az aktivizdl6lé magyar killpo- litika és ktlpropaganda, a szomszédos él- amok némelyikének szikkebld kisebb- ségpolitikija és belviszdlyailassan azért riirényitottak a figyelmet a Duna-meden- ce politikai problémidira és a hatérkérd re, A viliggazdaségi valség és a nyoma- ban fellép6 stilyos kereskedelmi, finan- scirozdsi és hitelzavarok a térség ildlt gazdaségi viszonyaira vetettek éles fényt Ennek nyomén a nemzetkiizi publicisz- 39tikéban t6bb olyan mii sziletet, ame~ lyik a térség hatérainak gjrarajzokisaban kereste a megoldést. E gondolatok az tj eurépai hatalmi rendszer fenntartésaban érdekelt nagyhatalmak politikusait is fog lalkoztatték, akik a rendszer fenntartisa érdekében hajland6ak lettek volna bizo- nyos korrekcidkra, A huiszas-harmineas évek forduldjén sziletett szamos kereskedelmi, preferen- cialis, vamuniés és sltalinos egyittmd- odésitervezet Koran elhalt az tin. nég hatalmi paktum térgyalisaihoz. azonban magyar részr6l igen nagy reményeket fliztek. 1933 tavasz’n az egyertetések so- ran mér bizonyos terileti kiigazitésok hetésége is komolyan flmerilt, rn a hit- Jeri politika alaposabb megismerése utén yyugati nagyhatalmak kihdtréltak a megallapodsbo Mivel pedig a gyGztesek nemigen lét- srottak hajlani arevizisra, Gémbis Gyu a miniszterelndksége idején megerdsé. dott a még Bethlen dltal megkezdett né et és olasz orientécié fokozottabb e sitése. A terileti Kévetelések timogaté- sat azonban a Gémbds Atal viziondlt ceurépai tengely sem témogatta maradék- 40 talanul, Hitler esak a Csehszlovakiival svembeni magyar igényeket, Mussolini pedig a Jugoszlavia elleni ks fellépést témogatta Réadasul a hazai konzervatty, liberals 5 baloldali kér8kb6I egyre erdteljesebb figyelmeztetések érkeztek: a mag vizi6 éppen azéltal kompromittdlédhat hi ‘pai politik nany (liberalizmus. demokré reszténység) ellen kihivast intéz6 arma dik Birodalom agressziv killpolitikajshoz rendel6dik hozz. Németorszég kilépése aNemzctek Szovetségéb, tavozisaale saerelési konferenciérél, a versailles- bé keszer26dés tobbsziri me seregreformok, a Rajna-vidék megszdl- lésa, Anschluss) rendre aldtdmasztotta e flelmeket. EurSpaban megindult a nagy- hatalmak polarizélidasa, és jelent6sen fo- kota nemzetkdzi aktivitasat a Szov- jetuni6. A hatalmi trekvések pontosab- ban kirajzol6dtak, s a harmincas évek végére kisebb-nagyobb eltérésekkel rep- rodukaliditt az els6 vikéghboris hatal- mi csoportok rivalizalisa. A harmincas évek masodik felében igy vill egyre kézzelfoghatobbé a revizié re- i és vallasi ha ménye, hogy kézben a kbs ‘met befolyas is mind nyomasztsbbé néit. Bathlen & a kiriléte csoportosul6é kon- zervattv tabor ekkoriban mar egyte gyak- rabban figyelmeztetett a Németorszaiggal parhuzamosan vezetet magyar revizi6s Kilpolitika problematikus voltéra és en- nek karos belpolitikai vonzataira. A har mincas évek kézepétdl a Pesti Napléban szokasossé val6 Szent Istvin-napi vezé cikkeiben a volt korményf6 a gémbisi belpolitikai reformtirekvéseket mind- annyiszor élesen, a kilpolitikai vonalve- zetést mérsékelten birdlta. 1938, augusz- tus 20-aicikkében felhiviaa figyelmeta ra, hogy a ,negyedik honalapitist” bels6 erdre alapozva kell elvégezni, s nem sz bad esupan az éppen kedvez6 diplomé- ciai konjunktdréra hagyatkozni. Ugyanis —folytatta Bethlen — ,minden nemzet csak cakkora teriletet tart az uralma alait, ame- yet sajdt nemzetének népi politika, gaz daséigi és katonai erejével besugdrozni és egyéniségének dinamikus bitvkdrébe be- vonni képes” A bels6 erSgyarapodishoz pozitiv eselekvésre van szikség, az 276k meghatvanyozését" pedig a tarsadalom megosziottsigitelGid&2belpoliikai kalandozsokkal” lehetetlen véghezvinni Egységes nemeti er6 hijan aremélt ijé- sailletés nem valésithaté meg. ,A negye- dik magyar honalapttést nem vérhatjuk Kizdrdlag kilfoldi segitségtét, amint ect sajnos sokan kdziliink veliink elhitetni szeremék, Ha ettdl vérndk, jussanak esciinkbe a t6rok iga aldl valé felscaba duldsunknak a tanulsdgai, amikor act lat tuk, hogy a kilfoldi segitség végered- ményben kilfoldi rabsdgot is jelenthet. ‘A magyar revirids eélokat nem sikerilt békeiddben, dsszhatalmi egyerértéssel megyaldsitani. A habord dmyékéban, a versailles-i rendszer ut6védhareainak ide- {jén nyflt csak erre alkalom, akkor azon- ban széles kénti Konszenzusrél mar nem Jehetett beszéini. A revizié kamyiitésnyi tévolsigra kerilt, de nagyom is kérdéses- sé vill, vajon mennyire lehettart6s az a hatérvaltozis. amely a térsézben érdekelt nagyhatalmak egy részének jSvihagy’sa ellenére m magyar killpo azon dolgozott, revizi6 szempo ellentétes hatdso- kat (ateriletek megszerzésének esélye 6, rmegtartésuk esélye csokKen) megkisérel- formén kedvez6vé alakitani. Ezt igyes diplomsciai mansverekkel 1940+ig sikerilt is elémie — ami Gnmagéban bra- viros teljesitmény volt -. im a7 alapvetS nagypolitikai trendeks arorszag, nem lehetett befolys eza feladat végill meghaladta erejét. Az eurdpai hi- bori eszkalélédésa idejen a szovetsé rendszerek kiszélesedésével a magyar kill politika 1941-ben mér olyan mértékben sértette a szivetsézesek alapvets hatalmi érdekeit, ami nem szdmitott boesénatos ‘bdimek. Abban a pllanatban, amikorra a trianoni Magyarorszag m letét, misfészeresére nvelie népessée sa Krpét-medencében €16 magyarsig til- nnyomé részét hatérai kéré vonta (kézel |2 milliGb61 mar esak mintegy negyedillié magyar élt a hatdrokon til), elveszitette kilpolitikai Onéll6ségat, és olyan habonis kockézatot vallalt, amely nem esupan a harctéri veszteségeket foglalta magaban, hhanem ~ mint azt a legtdjékozottabbak tudtik és/vagy félték — az tjabb megsem rmisit6 vereséget is 1938, augusetus-szeptemberben a ma- ayar vezetdk kétszer is visszautasitottdk Hitler azon ajénlatét, hogy az exész Fel- vidék (és Kérpatalja) visszacsatolsa fe {jében Magyarorszdg inditson haborit upléztateri- Cschszloviikia ellen. Az északi irdnyt re- vizi6t (els6 bécsi déntés, 1938, novem ber 2.) még a négyhatalmi konferencia rendelkezéseinek szellemében, de mat nem a nagyhatalmak hivatalos j6 isukkal sikeriit megvaldsitani. 1939 méreiusdban Kérpétalja visszafoglalasa mar korlétozott katonai fellépés eredmé- nyeképpen, Hitler ,engedélye” alapjan ment végbe, de ezt még a nyugatiak tu- domisul vették. Aze teriletek megszer- zéssher kapesol6d6 ,.viszontbiztosités” (klesinds jévéhagyés) oly mértékben novelte a magyar kiilpolitika mozgéste- rét, hogy az orszia 1939 Gseén mint a te gelyt timogat6, de nem hadvisel6 f€l Vol maradhatott a német-lengyel hébo- nit, s még a német esapatszillftésokban sem vett részt. Ez Gnmagaban is figye- Jemre méliétett volt, amigrt az elismerés a nyugatiak részér6l nem is maradt el. 1940 nyarén a magyar diploméciaa ti agyalisos médszer és a fegyveres nyomés- gyakorlés alkalmazasdval ~ Roménia nemzetkézi pozicidjémak rendkivili meg- agyengilését kihaszndlva ~elérte Eszak- Endély visszacsatolisit (masodik béesi cdontés, 1940. augusztus 30.), dm ez mér kizérlag a tengelyhatalmak jotallisat vi selte,FranciaorszAgra mér vereséget mér- tek, Anglia pedig hadban éllt Németor- sxéggal,se7ént minden olyan dlla- mot, amely @ Harmadik Biroda- lom szivetségi rendszeréhez tartozott vagy annak haszonél- vez6je volt, ellens tévolségtartéssal Kezelt. Ami or Magyarorszg 1940. no- vernber 20-dn — halijé hiiségének bizonyitésa céljab6l - csatlakozott az Europa és Azsi hhatalmi egyezményhez, nyf tan a szbvetségesek ellensé- ei Kizé lepers 1941. dprilis 11-én, a dél- vidéki bevonulés alkalmaval Ma- gyarorszig a tengely részeként témad- ta meg az. Anglidval szbvetségesi, @ Szovjetunidval pedig szerz6déses vi- szonyban ll6 orszgot, amellyel néhiny héttel kordbban ratfikalta az éppen sajét killpolitikai mozgdsterének névelése cél- jab6l Iétesitett rk bardtségi egyez- ényt. Azegyre szorosabb kényszer alatt Teleki Pal minisztereinik az Anglidval val6 szakitast6l félve és jobb meggy6- zéd6se ellenére, a haboripérti vezérkar 6 akét évtizeden at a reviri6ra kon- diciondlt kézvélemény nyomasénak engedve maga is hozzéjérult az akciGhoz Aprilis 3-in azonban kilpoitikai trek- vvései kudarcit litva saz Or8k bardtsdgi és megszegésének mordlisterhe alatt - és minden bizonnyal a figyelem- felhivés drémai szdndékaal ~fbe l6tte magat Barcza Gydrgy london kévet vissza- emiékezései szerint Teleki mér 1939 vé- _g6n tartott asl, hogy a német szdvetsée végzetessé valhat Magyarorszég szimé- ra, A németekkel kell menniink, mert ‘masképp nem lehetséges - mondia T ki ~, de esak egy bizonyos pontig. Ez a hatérvonal a haboriban valé remmi esetre sem fogjuk ‘megtenni, mert idegen érdekekért nem fo- gunk elvérezni hidba.[...1A revizi6, se sak neked mondom, a legnagyobb v szély, amely fenyeget, de ez ellen nem te hhetek semmit, mert belebukom. A kézvé- leményiink meg van drive. Mindent vissza! Akdrhogy, akdrki dital, bérmely ron, [...]A revizidba bele fogunk pusc-minket a héboriiba beleso aptuk a Felvidéket,jé, ris, exeket meg tudjuk tulni, ez f dorni. Vis vissza Ruszinsck még emés Erd Ha Erdély visszajé, e2zel drdkre elkate- leztitk magunkar a németeknek, akik majd maga iraa rev Voltaképpen a dintés egyetlen hitra- s aspektusa a Anglidval tortén6 sza- is volt, im ez egyetjelentett a tengely in val6 fegyvereselktelezettséggel sezzel péthuzamosan a killpolitikai moz~ gdstér szinte végzetes besziikiilésével. Magyarorszaignak ekkor kellett eldszir Kinyilvnitania, milyen mértéki kétele- zettségeket vallal a héromhatalmi egyez- ményben rgzitett katonai egyuittmtks- désbal. § mraz els6 proba bebizonyitot- ta, hogy a tengely dal diktalt szédiiletes haboris tempé menthetetlenil magaval sodorja. Az Gtk bardtnak fogadott part- nemek a szer26dés ratifikAlésa utdni eg hhonapon beliil tértént megtimadssa ner is annyira motilis, sokkal inkabb polit kai szempontbdl bizonyult szimbolikus- nak és tragikusnak, Nyilvanval6vé val s Teleki éppen et Latta oly élesen -h ebben a7 tj szakaszban Magyarorszéi mér nem csupén a kilpolitikai fejlemé nyek irdnyat, de azok titemét sem tudja tbbé befolyésolni Ebben fontos szerepe volt annak is, hogy a miniszterelndki poszton tOrtént személycsere alapvetd szemiéleti vilto- zissal jt. Teleki kiindul6pontja ugyanis, az volt, hogy Magyarorszégnak minden- képpen el Kell kerillnie a haborit, mert haezt nem tudja megtenni, sziikségkép- pen anémetek oldalérarkell dnia, és ve lik egyitt fog vesziteni. Az 6j kormény- 16, Bérdossy Léscl6 ezzel szemben tigy okoskociott, hogy Magyarorszsg minden: képpen belesodrédik a haboriba, s a szovjetekkel szemben természetesen a németek oldaldra kell linia, akik talin gy6znek majd, Teleki tivlatos vizigjaval szemben ~mely a tapasztalt és s2élesko- rien téjékozott kénbk véleményét ele tette meg — Bérdossy révid tavé kilpo- litikai szdmités alapjén a pillanatnyi Kind megoldist fogadta e eldnyésnek amely a kevésbé mély ismeretekkel és inkabb egyoldald t4jékozottsdggal ren- delkez6k elvarasainak felelt meg Igy vott ez akkor is, amikor 1941. j nius 26-dn, a val6szinileg a szovjet Ie er6 dltal végrehajtott témadasokat kove- Horthy a kormény egyetértésével és az orszigayalés utdlagos beleegyezésé. vel a Szovjetunié elleni katonai akcis meginditésa mellett déntott, A vezérkari kérkbdl szdrmazé és a korménypolitiku- sok kérében is egyre elfogadottabb zelés szerint a szovjetellenes haborii mellett sz afeltételezettszovjet fenye- etés, a remélt német gy6zelem, a szbvet- /omdniyos antibolse- viemus é a visszaszerzett terilletek meg6rzésének igénye. A bombizst ko- vetéen Horthy é¢ a vezérkar nyoméséra Bardossy beleegyezett a hadidllapot dek: lardlésaba, anélkil hogy a kérulmények: 161 pontosabban téjékoz6dott volna, s hogy a diploméciaban és a nemzetkézi jogban szokésos més megtorl6 esekbzé: ket kimeritette volna, Mikizben a Szov jetnid szaimara minden valésziniség sze rint el6ny@sebb lett volna, ha Misaig tivol marad a haborits, a klligyi vezet6k isa semlegesség meg6raésére t- rekedtek, az incidens megfelel6alkalmat teremtett ara, hogy a vezérkar hiboripr tikoreinek felfogasa jusson 1941 folyaman M ilpolitikai torekve ideoldgiai-hataimi habon résetvev6jévé valt ~ 1941 végén, 2 goers hatalmakal bedlon hadill pottal mar egészen abszurd méd amely apokaliptikus arényai miatt E paban a szemben all6 felek lethalélharcévé véltozott, Ebben ah. rriban Magyarorszég olyan helyzetben ta lélta magét, ahol a tilélésért immer min dent kockera kellet tennie. A magyar kiilpoitika eid alatt mind ig tudvén tudta, hogy rendkivill koc kizatos ton jar. Mozgéstere fokozatosan csikkent, a Kockézatok folyamatosan not tek, s 1941-ben kideriilt, hogy az egyre saikil6 és bizonytalanabba val6 osvény val6jaban mer kényszempalya, Kényszer palya, mer rla sem letémi, sem vissza fordulni, de még megalini sem leet. Ezen «apdlydn Magyarorszégnak mar végig kel lett mennie ~ mégpedig tigy, hogy sem a temp6t nem vélaszthatta meg, sem azt nem tudhatta, mi vérja az dt végén, 1942-44 kézétt a korménypolitika a szvetségesi kitelezettségek minimélis szinten tortén6 teljesitésével, a harctéri valés dash hoz lakosség lehetdség szerinti meg kimélés6vel, majd a fe aldsok fol rdekeit is kiugrasi kozben. Ezek a hatérokon belill n viszonylagos kOnnyebbséget tettek, de killpolitikai értelemben n ndvelték Magyarorszag mozgiste- rét. A magyar diplomécia kis ,hdstettei” folbosszantottak a németeket, de az. el- lléspontjat nem véltoztatt&k me; a szivetségesek a fegyversziinetitargya- lésokon Magyarorszgt6l mindvé feltétel nélkilifegyverleéielt koveteltek, és sohasem tettek a visszacsatoltterile- tek megéraésére vagy a nyugati hatalmak Liali megszallésra vonatkoz6 igéretet. holott a magyar diplomécia éppen ezt szerette volna elémi. Barmennyire rokon- szenves és helyeselhet6 volt minden olyan szandék, amely a habonis részvé- tel mérséklésére, a karok és a vesztesé sgek csbkkentésére irdnyult, mindez nem fedhette el azta tényt, hogy magyar kul- politika tovabbra sem tudta megtenni azt a Képést, amely igazan érdekeben dllott volna: vagyis nem tudta békés viszonyok kiizé veretni az orsziigot. A ,trianoni” magyar klpolitika, amely kezdet6l fogva szilk mozgéstere miatt alapvet6 kérdésekben is eleve kompro: misszumokra volt itélve, t6bb olyan 1é pést is tett, amelyek még a revizids logi- i. amennyiben tov szkitették moz- sterét, nehezitetiék mikédését 6s koc- atta sikerét. AA srk, de mégisesak meglév6 mozgis- tér fokozatos elvesziéséért a magyar k Politika felel6ssége meg nem kerilhet6, négpedig a kovetkez6, egymést kivets cselekményei mitt: 1. talzott oélokat td- tt maga elé (,nagyrevizi6, amely je lent6sen meghaladta az etnikaihatar- iigazitst), 2. ezeket akkor sem médost {otta, amikor kiderilt, hogy kéveteléseit ilyen mértékben semelyik .oldal” sem té mogatia, 3. olyan idkben sirgette a re vizio megvalositésat illetve fogadta el a lehet6séget), amikor nem lehetett (nem is Volt) megeyéz6dve annak tartésségr6l 4, ateriletszerzés érdekében olyan célok szolgélatdba sze26dstt (fai laps lett rend bevezetése Eurdpaban és Azsisban), ett egyet, § amelyek sajét été is fenyegették (a Mein Kampf és a kilnboz5 Pax Germanica- tervek Magyarorszdgnak alérendelt sze- ), 5. mindezzel gy Iépett be aktiv szerepl6ként a héboriba, hogy esz- kéztelen volt, tibb biztos ellenséegel, ‘mint bizonytalan szovetségessel. #) ZEIDLER MIKLOS 43Horthy Istvén, a korményz6 {désebb fia 1941 végéig sem- niféle szamottev6 politikai tevékenységet nem folytatot, személye killondsebben nem foglalkoztatta a kézvéle- ményt. Gépészmémokként az 1930-as években a MAVAG- ban dolgozott, egyre maga- sabb beosztésokban, 1939- ben mér versrigazgatdként, A Kvetke76 évben kinevez- ték a MAV elnokének, majd Jése-Nagykun-Szolnok vér- megye felsGhazi taggs valasz- totta. A Kizvélemény azonban még ekkor is inkabb esak tar sasigi letérdl allot, amit a bulvarpletykik esetenként alaposan kiszineztek, illetve repiildszenvedélyérdl is Iehe- tett tudni, hiszen pildtatelje- sitményei vagy ktlénbi6re- pill6szervezetek (Nemzeti Re- pilldalap, Magyar Aero Sz6- vetség) vezetdségében végzett rmunkéja eyakran szerepeltek a lapokban, Azegyre erdsid6 német nyo- nds & ahazai széls6jobboldal aktivizélédasénak ellensélyo- isa, a kormény26i hatalom megerdsitése és a politikai mozgistér bivitése érdekében Horthy Miklés 1941 végén korményzdhelyettesi posztIé- tesftését kezdeményezte, és cennek betilésére fist tekintet- te alkalmas személynek. A po- litikai élet szdmos esoporija azonban —ha killénbéz6 meg- fontolisokbl is, de — hataro- zottan ellenezte ezt a tervet. Ezzel Horthy Istvan az egyik pillanatrél a masikra egy éles belpolitikai kiizdetem centru- aban, heves témadasok ke- resattiizében talélta magat. A tdmadiisok, kritikik végs6 soron mégsem neki széltak A korményz6 terve ellen fel- 44 lép6 er6k a ferndll6 hatatmi- politikai struktéra és a Horthy Mikl6s személyére szabott korményzati rendszer hosz- saab tvratrtén6 konzervi- lsat utasitottdk el. A legit mmisték, de a szabad kirdlyvé- laszi6k egy része is nyitva kara hagyni az utat a tron hd ‘bord uténi esetleges bethésé hez. A liberilis 6 demokrata krbk elsOsorban a kormny- 26i tilhatalom kontinuitésa el- Jen kivéntak fellépni, A had- sereg vezetése a nyugatiorien- tdci6 témyerését és a civil kontroll esetleges endsidését tartotta elfogadhatatlannak. A széls6obboldalnak megvol- tak a sajétjeloltjei a legfonto- sabb kizjogi tisztségekre, és ‘egyébkent is elérkezettnek lit- ta az idét, hogy témadést in- ditson a korményzati hatalom- bl valé részesedésért A kiglez66 politika ktizde- Jemben Horthy Istvan szemé- ye mindinkabb jelképpé val, sa kérilétte kialakuls propa- gandahaboriban_ tényleges erényei, képességei vagy ép- pen hibéi hiényossigaihelyett cegyre inkibb az olyan hiresz- telések, mendemondk kaptak hangot, melyek a legcétrave- zei6bben szolgsltak a kiizd6 felek érdekeit. A terv ellenz6i kéaiil sokan az egész kezde- ményezést a korményz6 di- nasztiaalapttsi tOrekvéseként Allitottak be, mely felforgatnd az orszig epész kizjogi rend- szerét, Mésok a jell hi sos katonai szolgdlatdt hig- nyolték, hangsélyozva, hogy ilyen magas kéjogi méltésag betiltéschez esak jelent6s ka- tonaitejesiimény adhatja meg akell6legitiméciot—ilyenfor- min forditottak szembe Hor- thy Mikléssal sajét katonai rnimbuszét, A széls6jobboldal Horthy Istvan morélis lejéra- tisaval probalta a korményz6 tekimtélyét és a korményzat lézkod6 réplapokat tejesztet- tek, melyek minden 1étez6 biinnel megvédoltak av. if Horthyt, a hazasségtorést6l a gyilkosségon at a hazaéruld- sig. A tdmadasok ellensilyo- sia ahivatalos propaganda viszont szuperlativuszokban beszél la. A szmottev6 po- ikai tapasztalatokkal nem rendelkez6 fiatalembert kész Allamfijel6ltként igyekeztek bbemutatni, és korabbi tevé- kenyséat,jelentdségs, ered- ményeit esetenként alaposan eltilozték. Informélis esator- nékon pedig kiemelt hangsilyt kapott németellenessége és nytugatiorientécija is A konzervattv & liberélis ellenzék a fokoz6d6 széls6- jobboldali veszélyt érzékelve végll kompromisszumos for- ‘maban (az ut6dlsi jog nélktil) hajland6 volt timogatni a tor- vényjavaslatot. Horthy Istvnt 1942, februdr 19-én, a két héz eayittes dilésén kézfelkidltas- sal korményzdhelyettessé vi- lasztotték. A réla terjed6 hi- resztelések, mendemondék azonban ezt kévetden sem ttintek el, a vele kapesolatos vvdrakozésok megfogalmazé- sdndl, tettei értékelésénél, majd pedig tragikus haléla magyariizaténél sokakra ké- s6bb is meghatéroz6 hatést gyakoroltak. Horthy Istvén esak néhany hénapig toltotte be magas Kézjogi mélt6sagét. Ez idé lat fontosabb politikai meg- bizatist nem kapott, tevé- Kenysége foleg protokolléris feladatok ellatésab6l Alt. 1942, majus 1-jén tartalékos repiil6fohadnagyként a szol- noki vadészosztilyhoz dn- kkéntes katonai szolgélaira vo- nul be. Egységéta 2. magyar hadsereg timogatisat elit 1 repill6esoport_kotelékében hamarosan a frontra vezé- nyelték. A korményzdhelyet- tes jlius 2-4n érkezett meg a hadimdiveleiteriietre. A fron- ton dsszesen 24 harci bevetést hajtott végre. Kétalkalommal vivott Iégi harcot tilerében v6 szovjet vadészokkal, g6- pét mindkét esetben tbb ta- lilat is érte. Az augusztus 6- ai Bsszeesapas sordn silyosan megrongilt egy Lage-3-as vadészgépet, amely valész nile lezuhant. A repil6eso- port nghény nappal késbb 16 ai gySzelemkéntismerte el a szovjet gép lelvését Augusctus 19-6na vadsszosz- tély bevetési utasttést kapot. Masnap reggel két Heja-par- nak két He46-0s felderftét Kellett biztosftania @ frontvo- nal felett. Azegyik géppar pa- ranesnokénak Horthy Istvént jeldlték ki, A parancs szerint ‘a vadaszoknak a felderit6t kézvetlen kézelr6l, parhuza- mos repiléssel kellett kisér- nik, hogy mér jelenlétikkel is elriasszak a szovjet repil6- ket. A feladat végrehajtésat megnehezitette, hogy a Hé- jiknak a ndluk sokkal lasstib felderit6gépekhez kelettiga- zodniuk. Ezzel rékényszeriil- tek, hogy még biztonsiigos se- bességiik als6 hatérin rept jenek, ami rontoita mandvere- zési lehetdségiket é eldhoz- ta tipus kedvezéiten repilési tulajdonsdgait. Hoty Istvan 6 kisérje, Nemeslaki Zolidn Grmester augusztus 20-n reg- gel 5 drakor szailt fel, és a felderit6k repiilétere felé indult, hogy csatlakozzon akisérends He—46-oshoz. A nagy sebesséokiilonbség ‘miatt azonban nem tudtak azonnal besorolni a felderit6- 6p mellé, tilfutottak rajta A korményz6helyettes, hogySCM TP OCU rune CRC Oe MOC Ld korményzéhelyettese lezuhant gépével a keleti fronton, és életét vesztette. POM eet OMOC ROU On CTC Ot OU E Cac Pe Crm Gece ce Oe Ce Eka Oe eh ean er Ce Am Pee ae ROL ae Rice CC CAV Ce Re ee eC EU mielobb f lelé poziciét, nes nagyobb mat 350) m-en satikitett forduldba fgy probalt visszaka- nyarodni a He~46-os mellé azontan a fordulé ko ben dugshiz6ba esett és lezu hant. Horthy Istvan a fldnek s pillanataban életét te. A gép a becsapédést ulladt, I6szer készletefelrobbant. A roncsot sak Grkkal kEs6bb tuatk apilota holttestét kiem A tragédia kortlményein feltérdsaraalakult heli balesetvizsgal6 bizottsig s7 rint a Héja a felszallés el6tt megfelel6 miiszaki dlapotban volt. A reggeli motorprba so rin sem a technikai személy zet, sem a piléta nem tapasz- talt semmi rend A muhangsel6t pillanatokban rendkivili esemény nem tr- tént, a szemtandk robbands, lbvést nem észleltek. Mind: ck alapjin a balesetet Gigy re konstrudltak, hogy az erdsen svikitettfordulsban a Héjandl ellépett a tipusrajellem6 du chia ajlam, amit a pilota a kis repilési magass miatt mar nem tudott kivéde ni, Az dldozat személyére va 16 tekintettel az 1 port paranesnoksaga még a2 hap délutan kézponti vizsgAl bizottsigot dllitott 6 napon zaki bizot elu épek, makidoke ek voltak. A motor és a pilé tafllke bere azonban abecsapédas és a iz miatt oly mértékben kérosodtak, hogy azok baleset el6tti allapotit nem tudték rekonstrudlni. leset kivizsgalasa dsszes- a légierénéltént. A feldlitott bizottségok a legkézenfekv6bb okokat vették sorra, & mivel meg- gy625 magyarzatot taléltak kulinleges tényezk utén nem kutattak. Merénylet, szabotées lehetdsége a vizsgalat sordn s7ba sem kerilt A tragédia kizvetlen kival- 16 okat, a zuhands el6tti mé- sodpercek torténéseit egzakt adatok hijan csak val6szini siteni lehet. Az egyik lehetsé- ges magyardzat szerint alesetet a gép rossz repillési tulajdonséigai és a pilétapilla natnyi hibgja idéziék el6, A felderit6gépnél joval na- ayobb sebesséugel érkex6 kormanyzohelyettes amegfe- | lel6 kisérési pozicié felvétele Grdekében visszavette a git, é egy endsen sziikitett fordu- loba kezdert, Késve vette csak észre, hogy sebessége a biz- tonsdgos hatar ali esett. Ek kor gyorsitani probilt, de a Iégcsavar okozta nagy girosz- képikus hatés hirtelen dugé- hhiz6ba réntotta a gépet. Ez. a jelenség a tipus k6zismert kedvez6ilen repilés tulajdon- sdgai kézé tartozott, a kikép- 46 26s 65a harcok sordn tbb pi- | A baleset okaval & korilmé- ) gyobb katasztr6fa kézeledté- lotaval is el6fordult, de min- | nyeivel kapesolatban szinte az | re figyelmezteti az orszdgot. dig nagyobb magasségban, s | els6 pillanatt keadve szamos | Mésok racionélis magyardza- {gy volt idejiik kivenni a gé- | hiresztelés, mendemonda kelt | tot kerestek. Azt azonban nem peta zuhanisbol, Elképzelhe- | szérnyra, Egyesek valamiféle | tudték elfogadni, hogy a kor- 16 azonban az is, hogy a ma- | int6jeletLétak abban, hogy a | ményz6 fia, az dllamf6 helyet- Gverkézben vératlan misza- | baleset éppen Szent Istvn | tese ilyen véletlen baleset ki hiba Iépett fel. Néhany | napjén tértént. Ugy vélték, a | dldozatdul eshet, ezért az ese- szemtané azt dllitotia, hogy | tragikus eset valami még na- | mények még6tt valami rej- fényeket étott lobbanni a Hé télyt,elttkolt igazsdgot gya. ja motorja kor. Ezte nitottak. Ann is inkbb, mert amotorbs kicsap6 kin atalos téjékoztatds nem nek véltgk, masok a gépen el: i meggy625 magyaré helyezett rakétapisztoly vili zattal. A sajt6,aridi6 az els ft6 lOvedékének, amivel a 7), ket napon esak magat a ha- piléta alin valamilyen mé- i lélhirt kézdlte, a baleset szaki problémét, esetleg Korillményeire vonatko- _g6pe korményozhatatlan- zéan nem adotttéjékoz- sdgat probalta jelezni. tatdst, KésObb is csak A lefolytatott vizsgdlat pontatlan, esetenként adatai alapjén az el626 egymésnak ellentmon- valtozat tinik val6szi- 6 hirek jelentek meg, nifbbnek, de nem lehet mig végill szeptember teljes mértékben kizémi 4-€n az ellendrizhetet amiszaki hiba lehet6sé- Jenné vAlé hiresztelések gét sem. rmiatt a lapoknak megtil- totték, hogy Horthy Ist vn hakéléra vonatkozGan Hiresztelések, brite ist is KBzBlje- mendemondak nek. A halileset kapesénis rmétfelszinre keriltek a kor- A korményzohelyettes haldla ményzohelyettes-vélasztds nyzohely nagy megdabbenést valiott ki. id6szakéban is terjed6 sabe ney meat iszédek, és a németek ellen nyilian fellép6 politikusként vagy éppen zillit, nemtir6: dom aranyifjdiként mutatték be Horthy Istvant. Sokan ezekbGi kiindulva magyaréa- tik a torténtcket, és esetleges német merénylet, illetve @ Kormanyzshelyettes vadése- replilé-szolgélatra val6 alkal- matlanségar6l, sétittas élla- potban t6rtént felszéllésr6l suttogtak Széles korben elterjedt az a vyélemény, hogy a korminyz6- helyettes a németek, esetleg a hhazai_széls6jobboldal ltal szervezett merénylet, szabo- tézs Aldozata lett. Horthy Ist- van nyugati orientécidja, a németekkel 6s a német kiviin- sigok feltétlen teljesitésére torekv6 magyar katonai Ké- rokkel szembeni fenntartsai kovismertek voltak. Minden- fle torténetek keringtek réla, melyekkel németellenességét illusztrdltak, Tudni_ véltek, hogy német diplomatdk jelen- létében az Arizona mulat6ban az angol himnus2tjétszatta a zenekarral, vagy hogy a nyu- ati szvetségesek gyzelm re mondott poharkdszént6t, Ezek a kitalélt esetek andl is hitelesebbnek tintek, mert a nyugatbarét é a németbarst széls6jobboldali_—_ kér8k cegyardnt terjesctették Ske, er- mészetesen ellenke76 megité- léssel. A német hirszerz6 és diplomaciai jelentések megle- hetdsen negativ képet festet- tek Horthy Istvan, anglofil- nek, zsidobardtnak, a nemze- tiszocializmus ellenségének nevezték. Berlin, ha nem is lépett fel nyil helyettessé vélasi bizalmatlanul, ayanakv6an fo- gadta. Sokszor még a szoké- sos udvariasségi gesztusokat is mell6ziék vele kapesolat- ban, féléves kézjogi é se sordn semmilyen német elismerésben nem ré- szesitetté. Horthy Istvan augustus k&- zepén néhany nap szabadsé- got kért, melyet Kijevben t81- {ott Snkéntes pol6ndként a frontraérkezs feleségével. El- mondta neki, hogy megey5- édése szerint Németorszig el fogia vesziteni a héborit, ezért minden lehetséges mé- don csikkenteni kell a had- | miveletekben valé magyar részvételt. Megemlitette azt az elképzelését is, hogy hazaté- rése utén talén megkisérel majd nyugatra szkni, hogy a szByetségeseknél kedvezébb elbfralst probéljon kieszké- zilni Magyarorszg szaméra. Minderrdl a németek azonnal tudomést szereztek, mert be- szélgetésiiket lehallgattak A merénylettel kapesolatos gyanit csak tovabb névelte hogy szeptember 2-dn Erd ké- zelében repiildkiképeés koz- ben balesetet szenvedett és Gletét vesztette ifj. Karolyi Gyula grt, a korményz6 ve- je, akit Horthy Istvan halla utin a korményz6helyettesi poszt véroményosaként emle- gettek. Bar minden bizonnyal exiittal is véletlen baleset tor- tnt, ebben sokan kételkedtek, & mindkét eserre Ugy tekin- tettek, hogy anémetek vagy @ magyarorszégi széls6jobbol- dal a céljaikat veszélyeztets potenciilis allamf6jelilteket igy akarték félredlitani. Mindezek ellenére mégsem valdszini, hogy Horthy Istvan halaét merénylet okozta vol- na, Merényletre, seabotézsra vonatkoz6 hiteles adat, bizo- nyiték méig nem keriltel6, A baleset a kijevi beszélgetés utén alig néhény nappal tént, ennyi id6 alat a hibsizés Gsalleleplezédes veszélye nél- Kail aligha lehetett volna el6- késziteni és végrehajtani egy szabotézsakci6t. Mér csak azért sem, mert mar kiadtdk @ pparanesot a korményzhelyet- tes esapatszolgélaténak befe- jezésére,igy nem lehetett pon- tosan tudni, hogy Horthy Ist- van egysltalin repil-e még bevetésre, A német vezetés nek az adott_pillanatban cegyébként sem fiizédétt ko- moly érdeke a korményzdhe- lyettes félredllitésshoz. Ma- gyarorszig jelent6s erdkkel vettrészt a Szovjetuni elleni hibordiban, és a német gazda- gi kéréseknek is get tett. Horthy Istvén front- szolgalata — szindéckaitdl fi getleniil a németekkel val6 toretlen katonai egyittmdks- dést reprezentélta. A német vezet6 kordk elitél6 vélemé- nyiikkel egyitt is elképzethe- tnek tartott&k, hogy a kils6 6 bels6 kényszerek hatisaira a korményzohelyettes — legalabbis hivatalos megnyi- latkozasaiban — Németorsz nak is megfelel6 politikai ma gatartast taniisit. A baleset utén néhany nappal Hitler igy nyilatkozott, hogy német szempontbdl jobb lett volna, hha Horthy Istvan életben ma- rad, mert kés6bb, « kommény- 26i székbe keriilve megfelel6 stabilitést tudott volna bizto- sitani az orszéghan, ami a je- len helyzetben Németorszaig- nak is érdeke. A szélsdjobboldali esopor- tok és bizonyos katonatiszti kork a merénylettesridval szemben azt hiresztelték, hogy a korményzdhelyettes részegen szdllt fel aznap reg- gel, azértzuhant le. A torténe- {et bb valtozatban is terjesz~ tették. A nyilasok, feleleventt- ve az ifji Horthy zullott élet- médjéra vonatkoz6 korabbi vdjaikat, egyenesen aztalli- tottak, hogy a korményz6 fia 47nem isa fronton szolgalt, ha- nem a mégattes teriileten, az ellenségi6i biztonségos tévol- sdgban, fényéz6en berende- zeit seilldsan rendszeres mu latozéssal tltétte az id6t. Eey imsik, szalonképeseb vi zat szerint, amely f6ként @ tisztikarban és a magasabb politikai korokben teredt, ‘gusts 19-én este a komény- z6helyettes Istvén-napi iin- neplésttartot, sfgy itasan és kialvatlanul indult- masnap reggel bevetéste. Bar a fron ton a 2, magyar hadseregné! el6fordultak italozassal kap- «solatos problémak, a vadész- osztily repil6személyzetével szemben egyszer sem merit fel ilyen kifogds. A pilétak mindig szigorian méztéket tartotta, alkoholfogyasztdssal sem a bevetések pontos ve; rehajtasat, sem sajat testi €p- ségiiket nem veszélyertették A korményzdhelyettes egész frontszolglata aattkiléndsen fontosnak tartotta, hogy min- den ekintetben kifogéstalanul, példamutatéan viselkedjen. 48 A baleset elditi este nem volt semmilyen névnapi dsszejive tel, Horthy Istvén, reformtus lévén, nem augusztus 20-én, hhanem karesonykor tartotta a névnapjat. Tiszttarsai és beosvtottai, akik tanti voltak utols6 dréinak, egybehang- z6an ailitotték, hogy az este folyamén egyéltaldn nem fo gyasztot alkohol, idejében fekiidt, és masnap r hatéan megfelel6 fizikai és mentalis dllapotban indult be- vetésre A baleset okat a kézvéle- mény egy része a hadsereg felkésziletlenségében, a hadi- technika alacsony seinvonal A Hija vadaszgépet, foleg vil kérdkben, csak életvesz Iyes Gcskavaskent emlegették, 6 azok felel6sségér6l kezd- tek beszélni, akik a korman; 26helyettestilyen haszné tatlan repiilégépre iitették. Kétségtelen, hogy az olasz Reggiane Re-2000 Héja gép kiforratiantipus volt, melyné! tSbb komoly miiszaki és repi- léstechnikai probléma is je lentkezett, 4m ezzel eayiit a légier6 legkorszertibb tipusé- nak szdmitott, és 1941-ben még minden tekintetben fell mélta a szovjet részr0l alka mazott 15s, 1-16-08 vad svokat. A Héjak mérlege —fo kozatos elavuldsuk ellenér még a nagyobb teljesftményt ij szovjet _vadaszgépek (Mig-3, Lagg-3, Jak-1) meg- jelenése utén is pozitiv maradt — 1942 végéig thb ellenséges pet lottek le, mint amennyjt aharcok soran veszitettek Katonai berkekben —a had- sereget ért civil kritikékkal szemben —a balesetet sokan a pilota elégtelen felkésailtsé gével, vadészrepillé szerepre valé alkalmatlanségaval ma- gyarézidk. Alltiotték, hogy Horthy Istvan mint tartalékos tisat nem ismerte Kellen at pust, nem rendelkezett a sziik séges repiilési rutinnal, és tkora sem tettealkalmassé, hogy nagy teljesitményd va- dszgépen szolgalion. Mind ezek a kifogésok azonban sak a baleset bektvetkezése utén fogalmazédtak meg, fey inkabb esak utélagos okosko- ddisnak, magyardzkoxkésmak te- kinthetok. Horthy Istvan k8z- ismerten j6 pil6tinak szdmi- tott,t5bb repilételesitménye nemzetkiizi elismerést valtot ki, Katonai repiildkiképzést a Igiensels6 tatalékos vadase- pildtdjaként 1926-27-ben, ké s6bbi parancsnokaival e kapott, A kévetkez6 években rendszeresen részt vett gya- orl és utsnképz6 programo- kon, A Felvidék és Kérpatal- ja visszaszerzésekor, majd a Lengyelorszég elleni német vémadas id6szakaban hénapo- kon 4t énkéntes katona szol- glatot teljesitett a matyésf0l- di vadaszosztélynal. Az 1942 es frontszolgdlatra alaposan felkészillt, Mar marciusban megkezdte a Héjén valé gya- orl repiléseket, méjus I-jén pedig rendszeres kiképzésre vonult be Szolnokra. Jinius elejét6l végig ugyanazzal a V-42L-es szémi Héjéval repiilt, jgy volt alkalma kiisemi agépet. Bér gyakorlata nyilvanvaldan elmaradt a hi vatisos pilétdké mégott, szd- zadtérsai véleménye szerint felkésziilten érkezett a front- ra, és megbizhatan repillt a Héjaval. telen, hogy 38 évével a vadaszpil6ték ko: z8tt az idSsebbek k6zé tarto zott, ez azonban nem tekint: heté rendkivillinek, hiszen az osztily- és szézadparancsno: kok tabbsége (Csukds K min, Szabé Ményds, Heppes addr) vele nila még néhany évvel i sebb is volt fifelelésségre vonds elmarad A kiilénbd26 hiresztelések terjedésthez nagymértékben hozzdjérult, hogy Horthy Ist- van harctéri szolgdlataval és utols6 felszallssdval kapeso- latban tobb kérdés is tisztézat lan maradt, A kozvélemény jelentds része eleve nem énet \e, hogy a nagy belpoltika vi- hart kavart korményashelyet- tes-vélasztds utin a iff Hor- thy miért tint el olyan hirte len a hazai kozéletb6t, miért ment kia frontra, Politikai ké rokben altalnos volt a véle- keds, hogy a déntés mogott reset a dinaszlikus tervek az lami poset majdani be- toltésének elOkészitese al Horthy Istvan azonban mas megfontolésbol kérte, hogy & frontra mehessen, Katona ta- pasztalatokat kfvint szerezni, elyek hinyét a kormény6- helyettes-vélasztés idészaké- | ban sokan a szemére vette Személyesen akart tijékoz6d nia frontra kUld6tt 2, magyar hadsereg helyzetérdl, tevé- kenységérdl, a harcér kori iméayekrl, a német szbvets ges magatartsér6l, hogy az egyoldalian németbarét kato nai vezet6kkel szemben mat korébban is megfogalmazott kritkdit pontos ismeretekkel konkrét érvekkeltémaszthas- sa ald, A harctéri nehzséeck és vesrély vlatésaval, semé Iyes példamutatéssal szerete volna megszerezni aztatekin- | uly, prestist, melyet egyelS- re inkibb esak a7 ap i lojalits biztosfot a széméra Horthy Istvn hartér szl att szamos kazéleti sz mélyiség, a korménypart legitimista 6s liberals ellen- 2k tb képvisel6je -Kallay Miklés, Serédi Susctinidn, Rassay Karoly é mésok - kezdett6 fogva helytelenitet: te. A miniszterelndk nem egy alkalommal kérte a kormény’ 261, hogy rendelje haza a frontrél a korményzdhelyet- test, Horthy Miklds azonban néhainy hét harctéri szereplés utn még nem akarta hazahiv= nia fit. Kallay végil magéra vallalta a déntést, és augusz~ tus 1 -én hatérozatotfogadta- tott el a minisztertaniccsal Horthy Istvn esapatszolgéla- nak befejeréséndl és miel6b- bihazarendelésér6l. Az utasf- tis azonban csak kézel egy- hetes késéssel érkezett meg a frontra, Jény verérerredes, a 2. magyar hadsereg noka esak 16-dn este kapta kézhez. Hon Istvan el6szr Kijevben, a feleségét6t hallott aol hogy din pul6szolgstata befejezésé Hivatalosan ezt Jiny 19-énes: tekiz6lte vele, amikor egy tal megbeszélték a tovabbi feladatokat,atervezettcsapat- litogatésok programjat is. A korményzohelyettes kéz- vetlen felettesei, az 1. repilé cesoport és a vadiszosztdly pa- ranesnoka azonban semmité- le tdjékoztatst nem kaptak a 161, hogy Horthy Istvan befe- jezi vaddszrepilé szereplését, és tavozik az alakulattol, Ar piléesoporthoz csak augus2 tus 20-n délel6tt, a baleset bekovetkezése utin érkezett meg a csapatszolgélat befeje 1 kapesolatos utasités, ‘A hazarendel6 parancs ké- sedelmes tovalbbitisdnak okit = melyet sokan a tragédia egyik £6 momentuménak ta tottak — a hazai kézvélemény egy része a katonai vezetés rmulas7tésénak, nemtdrédém- ségének tulajdonitotta. Egye- sek a kormanyz6helyettes és bizonyos tiszti Kérdk ké76tti ellentéickre hivatkozva egye nesen azt allitottak, hogy @ rendelkezéseket sziindékosan 49késleltették, 5 ezért minde- nekel6tt Bartha honvédelmi miniszter, illetve a vezérkar 6 a 2. hadsereg parancsnok sdgdnak szélsGjobboldali be- Ailitottsiga tisztjeit tettek fe- leléssé. A hazarendel6 utasi- ts szandékos visszatartéséra azonban nines semmiféle bi zonyiték. A késlekedést in kabb a katonai birokrécia ne- hézkessége okozta, illetve az az ellentmondésos helyzet, amely Horthy Istvan egés7 ki tonai szolgélatét végigkisérte. A hadsereg nemigen tudott mit kezdeni a korméinyzdhe- Iyettes-repiilé fohadna aki egy személyben volt ala- ‘esony rangi beosztot tiszt és az orszdg mésodik KOzjogi méltéséga. A minisztérium, a vezétkar és a hadsereg-p: ranesnoksg. szimos tisztje Horthy Istvan harciéri szolgs latdt kinos kényelmetlenség. nek tekintette. Bizonyos érte lemben negligélték a szemé: lyét, és azelker len pro- tokolliris gesztusokon tél nem forditottak kell6 kézjogi pozicidjabsl adédé kiildnleges helyzetre. Augusz- tus elején példdul a kiséretét sabb katonai pa ranesnokségokkal a nevében k ot tarts Szabé Las 16 vezérémagyot elvezényel: ték melldle, és beosztottak a 6, kénnyGhadosztély megtirese: dett paranesnoki posztéra ~ anélkil, hogy helyettesitésér61 gondoskodtak volna. Szdmos mendemonda ke letkezett azzal kapesolatbar is, hogy a csapatszolgdlat be fejezés6telrende16 utasis e lenére hogyan kerilhetett sor a kormanyzshelyettes utols6, tragikusan véz76d6 felszallé- séra. Katonai kérdkben, £6- Ként a felel6sség elhiritasa miatt, sokan aztterjesztette, hogy Horthy Istvan Fényt6l hatérozott paranesot kapott a harci bevetések besziinteté re, 6 azonban err6l nem téjé koztatta kézvetlen feletteseit, ezért osztottdk be. Mas valto- zat szerint a felsbb utasitas ellenére, tlbuzgéségt6l ve- zérelve, addig unszolta Csu és Gmagyot, amig az oszt parancsnok engedélyt nem adott neki még egy felszillis- ra. Kéztudomésé volt, hogy a korményzhelyetts a fronton tartézkodisa idején a lehets Jegtbbbetszeretettvolna rep ni, Az azonban teljességgel ki- 2art, hogy megszegett volna egy egyértelmi parancsot, il letve hogy csaléssal vagy ma- gas pozicidjaval visszaélve prsbalt voina bevetési enge délyt kiigyeskedni maganak Sokkal valészintibb — amit cegyébként egyes szemtantk is megerésitenek ~, hogy en; délyt kapott Jényt6l a 25. be- verésére. Csukés Smagy, bar nem hivatalosan értesilt a korményzdhelyettes csapat- srolgélaténak befejezddésé- 161, harci bevetést letilts parancsot nem kapott, ezért bizta meg az augusztus 20-én reggelre elrendelt harci fel- adat végrehajtésdval a beveté- siend szerint soron kévetke- 26 Hortiy Istvént Az utols6 repiilés Korii szdbest: Lasokat csak erGsitette, hogy sem a hhazarendel6 parancs tovabbi- tsa, sem az augusztus 20-ai endelése iigyé. ben hivatalos vizsgélatra nem kerilt sor. A kormanyz6he- lyettes tragikus balesetével ‘apesolatban nyilvanos fele- vonds nem tértént. Ez is esak azt a vélekedést Ssftette az emberekben, hogy az eset kériil valami t tok lappang. A felelésségre vonds elmaradését alapve- ten az magyarizta, hogy az eset szélesebb dsszefiigg cinck vizsgalata olyan ké déseket érintett volna, mint a hadsereg felkésziiltsége és haditechnikai szinvonala, a tisatikar politikai alapéllésa ésacivil korményzathoz va 16 viszonya, illetve hogy miért harcolt Horthy Istv fronton, beosztott pildtatiszt- nt. Ezeket a kérdéseket pe- dig az adott helyzetben sen- ki sem akarta nyilvénosan boncolgatni felszallis # OLASZ LAJOSMagyarorszag szovjetizdldsdnak kéerdeés magyar torénelem meghatéroz6 6 évtizedeken keresztl dtpolit- zzlt eseménye volt az @ hatalmi ‘trendez6dés, amely a masodik vildg bor végén tortént. Magyarorszdig sorsét 1945-ben a Szovjetuni6 déntote el. Std lin széndékair6l azonban megoszlik a svakirodalom véleménye. A nemvzetkizi trténgszvileban két markdins értelmezés ariici6i mentén foglalnak Alldst a torté- nészek: az ,ortodox” értelmenés szerint a Szovjetuni6 hagyoménya, ideolégidja és ai céljai miatt kezdett6 fogva bol- seviadlni akarta a térséget. Ezze! ll szemben abaloldali ,revizion ta” alléspont, amely szerint az USA, ben pénziigyi-gazdaségi erejére tamasz- kodva, informdlis birodalmat akart kiépi- teni a szovjet érdekszféraban is, Emiatt kényszerilt a Szovjetunié arra, hogy po- Magyarorszég 1945 és 1990 kézétti torténetének alapvona- lait a Szovjetunié hatérozta meg. Bar a Kreml szdndékénak és a kiilinbiz6 idészakokban jatszott szerepének minden részletét még nem ismerjiik, a moszkoai vezetés alaptirekvése - Magyarorszig szovjetizdlésa és csatlés dllammd degradélé- sa — igy ts eléggé nyilodénvald, A szovjet hadsereg 1944-45-68 magyarorszdgi tevékenységé- nek ,,felszabaditasként” valé Grtékelése ezért - még ha a né- met és nyilas uralom végét szub- jektiven sokan igy is élték meg - indokolatlan, de legaldbbis erésen vitathaté, | ltikailag biztositsa sajét érdekeinek é- vényestilését. Egyes tirténészek (pl da Istvén, Krausz Tards, Balogh Sén: dor) szerint Iétezett a srabadsdg kezdeti szakasza, mely esak a hideghdbori miatt szont az. emlitett szerz6k szerint nem a Szovjetunis tehet A revizionistak nézetei a kévetkez6. dllitésokkal_foglalha ssze: 1. A hideghdbord kirobbandséért els6sor- ban az USA felel6s, a Szovjewnié nem ideol6giai, hanem pragmatikus szempon: ‘ok alapjén politizalt, kompromisszumok- raés békés megegyezésre torekedett, mi- vel rendkivill meggyengitette a mésodik vilighboris vérvesztesés 2. Amennyiben a Szoyjetunié nem ragad- jamagdhoz Kelet-Eur6paban a kezdem nyezést, akkor az USA gazdaségi hatal- ménak koszdnheten ~ példaul a Mar- shall-segély Atal — ,nformélis birodal- 51mat" épftett volna ki, 6 ezzel éndekszfé rijaba vonta volna a vasfiigatiny mégé ke- Til6 orszdgokat is, 3. A kelet- & k6zép-eurdpai orsziigok- ban lezajlott gazdaséigi-politikaidtalaku- lisok tekintélyes része .csak a késdbbi évek fejleményeinek ismeretében tinik a Kommunista hatalomatvétel kézvetlen eldkéscitésének” Ezek a valtozasok nem tekinthetdek a .amenetrend’” részének, Ié- rejéntikben bels6 gazdaségi tnye7dk jat szottak szerepet 4, 1945-46 folyamn még nem Kétezett elére megszabott menetrend a demokré- cidk atalakitasdra 5. Kézponti irényitsr6l azért sem letet 26, mivel a helyi kommunista erdk t6l- kapisaira a szovjet vezetés tobb esetben fékezGen hatot. 6. A magyar kommunistik jelent6s ndl- lésigot éiveztek, ezért nem lehet a nem- zetkéizi kommunista mozgalmat mér ek- kor homogén, kizérélag Moszkva paran- csait végrehajts szervezetként értelmezni A népfront,redlis tdrxénelmi alternattoa volt allija pl. Huscar Tibor -, sa koali- cids partok, a népi szervek és mds demok ratikus formk és intézmények felszdmo- lésa kordnnsem volt rténelmileg elkerit hetetlen ...] A tobbpartrendszerrel kap- csolatos vitdk a magyar Konmmunista part- ban is csak 1948-49-ben zarultak le. 7. Szovjetuni6 politikajst nem a bolse- vik ideolégia, hanem a pragmatikus szemlélet hatérozta meg. A fenti dllitésokban tobb részigazsés fedezhet6 fel. Céfolhatatlan, hogy az USA gazdasigi erejébdl adéd6 kifino mmultabb hatalomgyakorl6 és érdekérvé nyesft6 médszereivel a Szovjetunié csak anyers politikai-katonai elnyomiést slit hatta szembe. Nyilvénval6, hogy példdul a Marshall-segélyekkel az USA médot kapott arra, hogy beavatkozzon a segélyt igénybe vev6 orszaigok politikéjdba, mi- vela segély megadsdtfeltételekhez k6- tote és felhasandlésat figyelemmel kisér- te, Szovjet részrél ugyan szerettek volna amerikai t6kéhez jutni, de nem voltak hajlandéak hozzéjérulni ahhoz, hogy a segély felhaszndlisét az USA ellendriz~ hesse. Igaz, hogy a Szovjetunié politiké- {ban a pragmatizmus dént6 szerepet jat- szott. Az is céfolhatatlan, hogy a helyi kommunista pértok kezdett6l fogva ren- delkeztek némi ,mozgastérrel” Ennek a ,mozgéstémek” az értéke azonban igenesak relatvizélédik akkor, ha dsszehasonlitiuk azzal a mozgasiérel amellyel példéul a Belorusz Szvetségi Kéztérsaség vezetGi rendelkeztek, Ok is Gnalléan esek6z6lhettek letart6ctatéso- kat, s6t kivégréseket, neverhettek ki és vlthattak le funkcionériusokat, Rétosi nyilvan szétesebb korben donthetett n- Ailéan, Erre az ,nall6” déntéste egyéb ként éppen a szovjet vezetés kényszeri- tette r4 (!) a magyar kommunistékat ‘amennyiben ideiglenesen megtiltota szé- mukra a szovjet minta étvételét. Abban azonban minden kommunista pdrttag ‘osztozott, hogy a kézpontnak nem mond- hatottellent, nem tudta befolyasolni az aktudlis partvonalat, & a7t nem is kriti- zélhatta. [gy példaul amikor a magyar parweretést 1948 elején megréttik ,na- cionalista hibéiént”, akkor val6jaban az celmarasztalisnak a szovjet vezetésre kel- leat volna széllnia, hiszen 6k instrudltsk Rakosit, hogy a propagandaban mérsé- kelni kell a kommunista pért internaci nalista jellegét, és tagadni kell a hosszi tavra tervezett kommunista gazdaségi programot. Ezek helyett a part nemzeti jellegét kellett kidomboriian. Aza kérdés sem nyer tisztézdst, ho; miér: szakadt volna meg az a kiilpoti amely 1939-ig a bolsev mus exportilésar6l tovablora sem tett de ezt a mindenkori politikai helyzet fllggvényében értelmezte, azaz az ideo- logiai célokat mindig a lehet6ségekhez igazitonta. Hiszen Sztdlin 1939-ben a Mo- Iotov-Ribbentropp-paktum megkitésé vel hasonlé érdekszférdkat kOvetelt, mint hat évvel késébb. Ma mar tudhat6, hogy a paktum megkitésében Sztélint nem a nnémetekt6l valé félelem, hanem a hébo- ri kirobbantésinak lehetOséve és a vet6 harmadik” kockézatmentesnek lat 26 szerepe megszerzésének reménye vezette, Sztélin & haborit6l az imperia listék megeyengulését és az osztélyhare fokozédasat vata. Uayanez 2 koncepeis biijt meg a ,s20- cilfasizmus” elvének meghindetése mé- gO, 1927 és 1934 Kotla szovjet veze- Ok, ahelyett hogy a baloldali partok sszefogdsit timogattsk volna, a szocidl- demokrata pértokat jelolték meg a leg- fontosabb ellenfélnek. és ezzel maguk is hozzdjdrultak a ndci part hatalomra juté sthoz. Németorszgban. Sztélin Hitlert a forradalom ,,jégtér6jénck” tekintetteA lngokba borul6 Eurépa a szovjet dik- {itor kedvene vizidi kézé tartozott, & er- re beszédeiben t8bbszbr célzott. Sztélin, persze, 1944-ben maga sem tud- htta, hogy pontosan mikor és milyen se- bességgel valdsul meg a ,menetrend”. Ez alatt nem sebességet, hanem elérend6 cél- {llomésokat értett a politikai kéznyelv ebben az értelemben a ,zmenetrend” mér Gvek 6ta kész volt, és létezésérl minden- kitudhatot, aki elolvasta 2 Magyar Kom- rmianista Part mésodik, 1944-ben kiadort _magyarorszigi kotetst a Szovjetunié kom ‘munista (bolsevik) partjdnak torénetér6l mely a sokatmond6 Rovid tanfotyam al- cfmet viselte ‘A menetrend megvalésftésa minden or- segban hasonlGan trtént, Els6 lépéskent fel kellett szdmolni. a helyi kommunista parton beltil a mésként gondolkodaés for- dit, Ezutén ideiglenes kormény/ Kellett szervenni, amely létsz6lag .népfrontos” alapon, a térsadalom kiilinbéz6 rétezei- bél szervezddik, im a kommunista part vezetése alatt mikédik. Ennek megfele- 16en a beligyi térca kommunista irényi tis ald kertl. A ,menetrend” lényege, hogy a politikai nyilvénosség minden scintjét a kommunista pértnak kell ural- ma alé vonnia, Egyrészt azdltal, hogy rminden politikai képz6dménybe titkos kommunista parttagok épilnek be, més- részt azaltal, hogy a tilségzosan polgéri- liberdlis vagy egyhzhoz két6d6 partok dr a népirontbdl is ki lesznek zérva, A népfrontba bekeril6 partok kézill a «rsutassigot” jobban elfogadékb6! kl- l6n eréesoportot kell alkotni, Ezek segit- ség6vel Grdlhet6 fel a népfront polgati szémnya, anélkil hogy a kommunista p= nak tils4gosan expondinia kellene maga, Enre a forgatdkinyvre a Szovjetunié Kt loaleges partiskoldiban képezték a hall- gat6kat: franciak, spanyolok, németek, lengyelek, bolgatok, esehek, magyarok, sverbek egy éven keresztilesak a nemze~ ti bizottségok megalakitését eyakorolték a kuszmarenkov6i titkos partképzés sordn. A szovjet veretés ,el6celdtéséré” tamtis- kodik, hogy a tobbiekt5l hermetikusan el- kl6nitve mar 1943-461 elkezd6détt a ko- reai politikusok képzése is. Tompitott véltozatban Ivan Majszkij kilgyinépbiztos-helyettes 4 jOvend vi- lg Kivdnaios alapelveirdl cim@, Molo- ‘ovnakcefmzett tanulmanya fogialta issze 1944 elején a szovjet killpolitika straté- sini céljat. Ezek kénét éppaigy szerepelt a szovjet birodalom kiterjesztése, mint a agySrtes,angol-amerikai hatalmakkal va- 16 egytttmbkiclés &s epy 30-50 éves ,bé- keperiddus” inti igény A tery pragmatikus forméban targyalta a kommunista expanzié lehetdségeit A pragmiatizmus mellett azonban tbo he- lyiit felt bolsevik vildgforradalom terve is: Majszkij céloz arra, nem kizétt, hogy a kontinentélis Eurépa szocialistavé vljon, és lesz6gezi azt is, hogy egy Né- metorszéghan kirobban6 és a kontinens rminden résaére kterjed6 proletdrforrada- om esetén az egész tervet t kell gondol- ni, Emellett leszOgezi azt is, hogy a j6v6 Eur6péjaban ,nem leer megengedni erds scérazfoldi hadseregekkel rendelkerd ildndlié dllamok vagy éttamesoportok Herrejdte. (...] esak egyetten szdracféld hatalom—a Szovjetunid, & egyetlen erds tengeri hatalom — Anglia maradhat.” A kisdllamok flideréci6i sem kivénatosak “Majszkijtehst egy olyan rendezés alapjait véolta fel, amelyben az.bsszes eurépai or- szdg — beleérive Franciaorszégot is — ka toailag esak a Szovjetunié dmyekaban él het, figgetien politika’ szovetségeket nem alkothat. Megvalésulisa esetén e7 a kon- cepeié az eur6pai dllamok teljes kiszolgal igdteredményerte volna. A szovjet kilpolitikénak Bulgériéval, Roméniaval, Jugosclavidval , Adlesdnds segitségnytl- tsi éseker” kell kbinie — fetehe- ‘en ugyandgy, mint kordbban a balti él- Jamok esetében. Ez az agressziv killpolitika nem ma- gyarizhatd biztonsdgi igényekkel, mivel egy megreformélt kisantant jellegt kelet- eurdpai szdvetség egyéltalén nem lett volna abban a helyzetben, hogy katonai fenyegetéstjelentsen a Szovjetunidnek Leleplezdek Majszkij kisz6lésai, melyek a Szovjetunival hadistlapotban sem dl- 16 dolar ,,vezerd réteg likviddldsat” prognosztizélték. A javaslatban olyan, biztonsdgi igényekkel igazén nem ma- ayardizhat6 kivetelések is szerepeltek, mint hogy a Szovjetunié kapjon béziso- at Norvégia atlanti partial, Majszkij javaslata tehat egyéltalin nem a hosszi ‘vi békés egymas mellet lést készitet- te eld! Majszkij koncepcigjénak relevancidja néveli, hogy Sztélin mér kordbban is ha- sonlé gondolatokat osztott. 1943 novern- berében a teherdni konferencidn példdul leszigezte: a legostobabb dolog volna ij kombindidkat” azaz konfderdci6-