Sei sulla pagina 1di 91

szeretnek kosz6netet mondani Marshall Rosenbergnek,

a Zsiraf nyelvterftas rneqalepitojanek es nemzetkozi tanaranak,



aki 6szt6nz6tt e kbnyv meqlresare.

Holley Humpreynak,

aki a kezirat tertelmet telulb'ralte.

Arline sokolnak a vegso keziret ellenorzojenek es

Joanne Sokolnak, az eredeti. amerikai kiadas illusztretorer.ek.

K6sz6net azoknak. akik a magyar kiacast leheWve tettck:

Dr. Marshall Rosenbergnek

es az eltele vezetett oktetokozpontnek.

valamint a rneqyar kiedas munkatarsainak:

Balog Tibor, Farago Gabor. .lonei Eva Hava, Kovacs titusz. Raka[ Andras, Simon Zsolt Szabo Sandor. Tcnyi Katalin, Tolnai Andras es Iolnainc Szbl16sy Maria.:

Nancy Sokol Green

I. I' ,

AHOL GROM TANITANI

, r

ES ELVEZET TANULNI

TARTALO M - ELOSz6

JEGYZEK- BEVEZETtS A zslRAfOSzrALYBA A ZSlRAfTANITAs KOROLMENYEI A .hswet: nyaralas"-stflus Hasznos tudnival6k mindenkinek A gybkerek keresese Hangulatkartyak

Oltetesi rend

A zslRAFSZEMLELrrU OKTATAs ALAPElVEI

7 8 9 9

10 11 11 11 13

1. ALAPELV: Minden 6ranak lehetoseget kell nyujtenie a

diakok kreatfv es kritikai gondolatainak meqnyllvenulesara. 13

2. ALAPELV: Az osztalyrerem a kepcsclettererntes kDlbnbbz6

torrneinek kimerithetetlen tara ] G

3. ALAPELV: Az oktetasban clscdleqes m6dszer a kooperatfv tanulas 16

4. ALAPELV: Az 6rakat ugy tervczzuk. hogy azok illeszkedjenel\ a gyerekek kepessegeihez, ncrn pedig a diakokat "preseljUk be"

egy elore qyertott tanterv keretei kbze. 20

5. ALAPELV: A humor, az ebszurdites. a bohockodes belcszovcse

az orsbe. 21

6. ALAPELV: A konkrct celok helyett hagyjunk terct a spontan

tapasztalatoknak. 24

7. ALAPELV: A tanulasl egy a!land6, soha veget nem era

folyamatnak kell tekinteni. 28

8. ALAPELV: Mind a toner. mind a tobbi diak batofitja a mesike:

abban, hogy kifejezze igenyeit es erzeseit. 28

A ZSIRP.FTANAR

ELlS MERES ES ERTEKELES A zslMroszrALYBAN A htbekre velo reagalas

Tesztek es dolgozatok

FEGYELMEZES A ZSlRAFOSzrALYBAN .. Atgondolom a helyzetct"

"Targyal6terem" .

29 31 3] 31 32 32 34

A ZSIRAFNYELV ELSAJATfTAsA (OSzrALYrERMl FOGlALKOZAsOK)

36

L RESZ

AZ ERZESEK KIFEJEZESE AZ OSzrALYBAN SfRNl VAGY NEfYl SIRNI?

TALALD Kl, MIT ERZEK

KETFAJTA KOLLAzs

HOGYAN EREZHETIE MAGAT EDISON ... HANGULATZENE

NYUGTALAN KUTYA

37 38 39 42 42 44 44

4

AZ ERZO NOVENY 45

EGY MAslK NYELVEN - 46

MEGLEPO KERDESEK 47

IRZELEMKIRAKOS 48

GYAKORLATI ALKALMAZAs 50

II. RESZ

SAKAL AZ OSZTALYBAN 51

Ou LE, HA JON A SAKAL 53

A BELSO MEGHASADTSAG 55

DlCK TRACY - JOPOFA 57

FOROITAsOK TOBIAsNAK 60

JANCSl ES JULlSKA ESETE 61

PIROSKA ESETE 61

A HAROM KlSMALAC ESETE 62

HAMUPIPOKE ESETE 62

GYAKORLATI ALKALMAZAs 63

IlL RISZ

ELNYOMOlT VAGY fELSZABAOfrolT GONDOLKOoAs 65

UTAZAs ALOMORSZAGBA 67

TOKFEJ DOKTOR RENDELOJE 68

LOlS LANE IS CLARK KENT 69

SZEMETKOsARLABDA 71

KlfOGYHATATLAN VALASZOK 73

A .Kl MONDTA?"-KEPEK 74

KARACSONY,TAVASSZAL 75

HAMUPIPOKE ES TUNDER-KERESZTANYJA 76

"KELL IS LEHET' -LlSTAK 77

A SZABADSAG-OKLEVEL 78

GYAKORLATI ALKALMAZAs 78

IV. RESZ

A KONFLlKTUSOK ELSIMUlNAK 80

ZARKA IS SZAMARSIPKA ·81

NEM KAP CSONTOT A KlSKUTYA? 82

DAVIS ES liNCOLN ELNOK 83

HOMER JACKSON DlLEMMAJA 85

GYAKORLATl ALKALMAZAs 86

MElLEKLET

1. melleklet: EGY CSOKORRA VALO ERZELEM 88

2. melleklet: ERZELEMKIRAKOS 89

3. rnellaklet: A SZABADSAG-OKLEVIL 90

4. rnelleklet: AZ EGYES TANULOK ERDEKLODISI KOREINEK

5

© SEAL Hungary KERESZTUTAK

Kiadja a SEAL-Hungary Alapftvany es a KeresztutaK EgyesGlet Felelos kiado: Jone: Eva Hava

Fordftotta: fV\orzsa Agnes Lektoralta: Farago Gabor

Borttoterv es illusztracio: Tenyi Katalin Tipoqrefle: Rakai Andras

KeszGlt az Erzsebet Nyorndaban.

a Duneujverosi Flnompapirqyer Rt. tamogatasaval.

A kiadashoz Balog Tibor. Farag6 Gabor es Jonei Eva Hava nyuitott anyagi tarnoqatast.

tl6sz6

Az iskoleban. ahol tanftottam, mindenki tudta, hogy az bsszes tanlthatatlan, legrosszabb magavise!etU es az angal nyelvet meg alig beszelo. bevandorio diak az en oszrelvornbe jart (beleertve az olyan gyerekeket is, akik meg' a sajat nyelvukon scm tudtak olvesm). Barki beszernolt volna arr61 is, hogy ugyanezek a gyerekek mekkora fej- 16desen mentck keresztul. keruleti versenyeket nyertek meg, rendszeresen jartak iskolabe. es egyre t6bb lelkcsedest tenusitottak a tanulas trent. Hivatalos szernszoqbol az iskola tanarainak egyszerre zevarba ejta es oromteli volt latru. amint azok a di6kok, akik addig a legrosszabbak voltak az tskcleben, most az a.ttagosnai jobb teijesftmenyt nyujtottek (2~3 evi novekedest fiqyeltunk meg az elo- es az ut6vizsga erecmenyei kozo:t. mfg a kertiletben aitalaban 7havi nbvekedes volt altalanos).

Raadasul az osztelyombe minden hcten ket-harom megfigye!6 erkezett. akik elmondtek. hogy szinte erczru lehetett az osztalyben szeteredo enerqiat. amint ez a 32 kreativ es egyedi gondolkodasu gyerek aktfvan reszt vett az oral rnunkaben A loqopedus is kiielentette. hogy ha nagyon rosszul erzi rneqet. elsa utja a mi osztalvunkba vezet. rnert itt szinte megfiatalodik az ember,

Nem hiszem, hogy valamityen verezsletnek volt kbszbnheto ez a hatalmas valtozas. mkabb egy mesfejta tanltast konccpdonak es modszernck. Szernos mas tenernek is etedtern tapasztalataima1, akik - rniutan megtanultakezeket a sejetos technikakat,es visszatertek a diekjeikhoz - ezeket az 6j m6dszereket alkalmazva ugyanazoknak a dbbbenetes veltozesnel; voltak tanui. mint en. Ebbol is vileqosen latszik. hogy az en sikereim nemcsak szernelyes tuleidor.saqeimnek voltak kcszonhetoek. hanem elsosorban ezeknek a tanftasi modsze reknek.

MEH j6 ideje kesziiltem ana, hogy k6nyvet irok tapasztalataimr61. hogy azokat masoskel is megosszam. Ekkor talalkoztem Marshall Rosenberg pszichol6gussal, aki 28 eve folytatott nemzetkozi tapasztalattal a hata moqott hasoni6 eredrncnyekre jutott az oktetas teren, mint en. Dr, Rosenberg mrnkesseqenek tenulmanyozese saran felfigyeltem orre. hogy munkajanak nagy reszeben egy sajat maga altai kitalalt nyelwel foglalkozik.

Ezt a nyetvet dr. Rosenberg ZSIRAFnyelvnek nevezte el. Ezen a nyelven mindenki 6gy fejezi ki maqet. hogy kikCrsz6b6ihetok iegyenek a rosszul megfogalmazott parbeszedekbcn gyakorta eloforoul« feireertesek, ftelkezes. Az emberek meqtanuljak pontosan kifejezni

7

erzeseiket es kivansagaikat, es ezert nagyobb ez eselyDk arra, hogy a klvant reakei6t kapjak veleszul.

Ragtan lettern, hogy ez a nyelv ugyanannyira nelkulozhetetien a munkernhoz. mint az ujonnen alkalmazott tenitesi strategiam. Teljesen eqyertelrml volt a kapesolat a tenltest m6dszerek es a zsirMnyelv kazott - ezert donrnttern ugy, hogy rneqirorn ezt a kezikonyvet. Remelem, eddigi tapasztalataim kazzeteteh~vel segitseget nyujtok sok tettrekesz tenernek. akik szivesen elkelmeznek a zstreftenites m6dszereit

A zsirefosztalyben, aha! aram tanitani e5 elvezet tanulni, sajat ta nen koncepei6imat dr. Rosenberg nvclvevel otvozcm. es mindannyiuket kerern, ha van kedvDk, veqyek kezukbe ezt a konyvet. MindenekeI6tt azonban azt remelem. hogy alkalmuk nyilik arra, hogy a sajat osztalyukben is Qyumolcsoztessek a konyvben foglaltakat igerem, olyan sikereket fognak elerni a gyerekek okteteseben. mint eddig meg sohe.

Ha az ember izgalmas tenitesi i:itletekrol szeretne beszernotrn. a nyomtatott sz6veg korlatai mindig megnehezftik a dolqet. 6gy gondolom, hogya legkannyebben akkor tanul az ember, ha lehetoseget adunk neki a tenulasben vain aktiv rcszvetelre.

Masfel61 viszont az irott szo hetckonv eszkoze is lehet az btletek masokka: velo rneqosztesanal; Nines lampalaz, nem kell hirtelen valtoztatni az eddigi tenitast gyakorlaton, vagy H?gi m6dszereket osszcvetnl. Eqyszenlen esak egy ilj techniket. u] koncepci6t tanulmenyozunk. igy mindenki csak annyit es olyan Litemben sajatft el az itt leirtakb61, ahogy ez neki j6lesik.

A zsirefti.ozotiahoz hiven nem eel. hogy az osznlv, amelyet itt bemutatok, az egyeduli helyes rnintanek nlnjon (az bsszes tbbbi rosszal szernbcn). Ehelyett inkebb minden tener otvozzc vagy modositse az itt lefrtakat sejet osztalye iqenycinek meqtelelcen. Ennek tudeteben ejanlom a pedag6gusoknak a .Bevezeto a zsirafoszttJ/yba" drn(j reszt.

sevezetes a Zsiraf-osztalyba

8

A ~siraf-tanftas k5rtilmenyei

A zsirMko.rnyezet kialakitasanak celja ez, hogy az oren o\yan leqkort teremtsunk. amely optima lis kornyezetet nyu]: a tanuleshoz. ahhoz. hogy a tenarok es diakok egesz nap creornenyesen tudjanak egyutt dolgozni, es hogy a tanules elvezetet nyujtson a diak szemere. Elvileg, he valaki bemegy egy osztalybe. azonnal tudhatja, hogy zsirMk6z6ssegbe lcpett-e be vagy sem. Az elabb felsoroltak segitseget nyujtenek ehhoz. hogyan lehet egy zstretosztalyt megszervezni.

Az elsa tanftasi napon elvezcttel figyeltem, amint bt6dikes tenttvenyaim unottan besetaltek az osztalybe. az evek soran elsejetitort pillantessel a szcrnukben. ami mintha ezt mondta valna: "Itt vagyok, eljottem. de azt mar ne yard, hogy j6 keoet vagjak hOZZ(j",

De ezten egyszeriben meqveltozott az erckitejezesuk. amint az osztelytcrern egyik sarka! meqptllentotrek. Az fires, unott tekintetek hirtelen zavart arultak el, ahogy megiattak a hawaii vireqtuzert. nyugagyat, nepellenzct. napolajat, napszemOveget, tbrOlkbzo1, kepeslapokat. walkmant, borondot es felszeletelt aneneszt. es az ezekkel szemben leva faliujsagra kifUggesztett, qyonyonl oceant es naplementet ebrezolo kcpeket.

Azt mondtam nekik, ha valamelyikOknek kedve temedna egy ropke nyarelesre 6ra kozben. csak nyujtsanak be egy eltavozesi kervenyt. es mehetnek. A kervenyben frjak le. miert szeretnenak elutezru. hogy befizethessDk oket egy hawai-i utazesra. Azonnal .elutezhetnek". amint .Indul repuhi". cs .szobet tudunk fogJalni" szernukre. (Azok a diakok, akik meg nem tudtak irni. sz6ban is elmonuhettek keresuket, vagy akar Ie is rejzolhertak.)

Ezek utan naponta ketszer-herornszor kijohettek a tenen asztalhoz azok a diakok, akik el akartak utazni. A tobbick kezukbe adtak a borondot (amiben napolaj, kepeslepok es walkman volt), a napszemOveget, a nepellenzcs sepkat, es nyakukba ekesztottak a vtreqfuzert. Amikor az elutazni vagy6 elkeszult. mindenki ALOHA-t kialtott, es a diakot elbocsetottuk a maga tlz perces nyerelesare.

Ezalatt a tiz perc alatt a diak olvasgathatta a kepeslepoket. walkmant hallgathatott vagy majszolhatta az ananaszt. Tlz perc eltcltevel a gyerek visszetert a nyarelasbo! es ujra bekapcsol6dott az 6rai munkebe. Mielatt szunetct tartottunk vagy ujabb feladatokba kezdtunk volna, a gyereknek fantaziajat hesznalve be kellett szernolnie nyeralesarol.

zr-cs hawai-i szoba-sttlus

9

Hasznos tudnivalok mindenkinek

A tenev saran a diakokkal egyutt uj nyeralesoket terveltunk ki. A nepszerii utezesok kbze tartozott a Sziklas-heqyseqbe szervezett lit (setor. hatizsak, hal6zsak, vedallerokrol sz616 kdnyvek es egy kis raqcselnive'o ntiebrek kisereteben), es egy Jepenbe val6 utezes (pI. japan teehez. origamipapir. japan utazesi prospektusok, rizs-evopetctkavel).

Azt hiszern. sok tanar elkepzelhetetlennek tartja, hogy ilyesmik tortenjenek egy oren. mivel ok ugy gondoljak, nines ktilbnbsebb oktatasi celzete annak, ha kiengedik a dieko: tlz percre az orero! Nekik ez sernrntttevesnek rnincsu! en azonban ugy gondolom. ez fontos es szerves resze a tenulesnak.

Mindenek elatt ezek a kiruccanasok erzekeltettek a gyerekekkel, hogy ebben az evben tskoleba jarru mast jelent, mint eddig. Ez nagyon fontos volt szamornre. mert ennek segftsegevel sikerult egyes gyerekekben lerombolni azt a beton vedosencot. amelyet regebbi rossz tapasztalataik elepjen az iskoleve: szemben Ielepitettek .. Ezenkfvu\ a nyaralasi programok segitettek a diakoket abban, hogy ki tudjek fejezni magukat Irasben (nyeralesi kerveny) es sz6ban egyartmt (nyerelesro! sz616 beszarnolo). Raadasul a diakok nem foqelmezesi feladatnak tekintettek az utezassel kapeso!atos teendcker. hanem "j6 buli" -nak tartottak. es ezzel el is crtern kitUzott celornet.

Termeszetesen mas lehetoseg is kinalkozik erre. hogy kellemesse tegyOk az osztely legkoret. A faliujsagok peldaul sokat elarulnak errol. hogy mi minden folyik ott.

En szernely szerint sosem voltam hive azoknak a faliujsagoknak, amiket a tener kesz!t el eqyedul: nem azert. mert nines kedvem a szabad id6met ezzel tolteni. hanem ezert. mert ebben az esetben az osztaly dekaraci6ja csak a toner szemelyiseqet tukrozt. Ehelyett mindig felosztottam a faliujsag nagy reszet a diekok kozott. igy mindenkinek jutott egy kis hely. ahova azt tett ki, amit akart (pl. kedvenc enekese kepet, dfjakat, csaladi tcnykepeket. j61 sikeru.t foqalrnazasi teledetokat). vagy ak~H urescn is hagyhatta, ha igy latta j6nak, (Megjeqyzcs: az egesz osztaly el6szor kozoser. megegyezett bizonyos szabalyokben, amelyek szerint senki nem tehetett fel olyan dolgokat a felre ami rnesoket sertett vagy zavart volne.) Tenerkent nekem is volt helyem a faliujsagon, es azt hiszem. a gyerekek ugyanolyan klvancsiek voltak erre. hogy en mit teszek ki, mint en az (5 dolgaikra.

Megjegyzem, hogy abban az isko.aben. ahol tanitottam, hetvegeken az osztalytermeket rendszeresen meqronqaltek. A teneri kar nagy resze szerint az osztelybe jar6 diakok tettek tbnkre sajat termeikef. mivel a rongal6k pontosan tudtel; hogy minek hoi van a helye az osztelyban. Ieltek-multak a hetvegek, es erdekes m6don az en termem erintetlen maradt. Mivel az eloz6 evekben az en tenttvenyeim

10

voltak az iskola legrosszabbjainak elkonyvelve. nem puszta veletlen nek tekintettem ezt a valtozast. Azt hiszem inkebb. hogy a diakjaim azcrt szuntertek be a "hetvegi iskolalatoqetesoker". mert sajatjuknak ereztek az osztelyterrnuket (annak nem lett volna ertelme. hoqy ebban tegyenek kart. ami az bvek).

Egy masik btlet ana, hogy ereztessuk, mennyire fontos kulbn-kulbn mindenki. ha egy hatalmas, a diakok nevkarty~ival kbrillvett terkcpet teszunk egy asztalra. Ezzel kedvet csinalhetunk ehhoz. hogy 6seik telkutatasare induljanak, egy darab spargat vezetve a nevkartyatol oseik hazajaig.

Azoknak a gyerekeknek a szemere. akik nernreq erkeztek az orszaqbe. ezzel lehetoseguk nyllt arra, hogy a sajat kulturejukrol beszeljenek masoknak. Azok szamara, akik itt szulettek es itt n6ttek fel, ez a jatek modot adott ana, hogy raj6jjenek, hogy az 6 cselad tagjaik is valamikor bevendorlok voltek.

A hangulatot az is fokozza, ha betoritjuk a diakokat a szabad vclemenynyilvenitasre. es arra, hogy szabadon kitejezhessek erzeseiket. vagyaikat Ene nagyon alkalmas, ha ket kartonlapot adunk a gyerekeknek (egy s6tetkeket es egy sargatl. Ezeket el6zoleg felbehajtjuk, hogy megalljanak a padon.

Ha. gyereknek nern volt j6 nepje. valami miatt rosszul crezte megat (pl. merges, turelmetlen vagy frusztrelt volt), es ezt rnesok tudemesere akarta hozni az osztelyben. akkor a kek kartyat tette ki a padjara. A sarga kartyat akkor tette ki. ha elegedettnek erezte maqet.

Ezek a hangulatkartyak segftenek a tanernek es a diekoknak rehanqolodni eqymasre. Lehet, hogy valaki kes6n kelt tel. az enyukajo ldebalt vele, nem volt ideje megreggelizni. es meg a buszon is lokdbstek. Ha figyelmeztetni akarjak rerseikat. hogy aznap nincsenek tul j6 hangulatban, felmutathatjak a kek kartyM, amint reggeJ belepnek az osztelvbe. A tanar es a tobbi diak ilyenkor reszenhet egy kis idot arre. hogy kitalalja, mit ercz az lIIeta, es mire lenne szukseqe .

. ·A ·kek kartyak heszneleta erzekeltetni szeretne a gyerekekkel, hogy senki nem var]e el t61uk ezt. hogy egesz nap, egesz evban egyfoly·taban j6kedvUek leqyenek. Tanarkent, sajat magam szarnare is tartottam kek es sarga kartyakat, es a kek kertyet gyakran hesznettem terhesseqern korei szakaszenal; lord reggelein.

Az Oltetes is 'fontos szerepet j.at"szik a .zstrettanules" legkbrenek meqteremteseben. En szcrncly szerint sosem tudtam ugy tanftani, hogy a diakok padsorokban ulh~k: Ugyanez vonatkozik a~ra is, ha tenartovebbkepzest tartottam. Szerintem az a legjobb, ha senkinek sem kell a masik hatat neznie. Ez 0112g nagy admtntsztrectos zavaro-

'kat okozott.: amikor New Yorkban tobb mint szaz oktat6nak szer-

A qyokerek keresese

Hanqutatkartvak

Ultetesi rend

11

veztek tovebbkepzesi tanfolyamot. Nem ekedekoskodm akartam, amikor olyan osztalyterrnet kertern. amely eieg nagy ahhoz, hogy mindenki lassa a masikat. Mivel ez en tanftasi strategiamcelja az volt, hogy a resztvev6ket kapcsolettercmtcsre betoritsam. eqyszenlen nem tudtam elkepzeini, hogy lehetne ezt megoldani ugy, ha a resztvev6k padsorokban ulnek. Mai napig sem tudom, hogyan lehet gyOmalcsQzQ eszrnecseret kialakftani olyan emberek kozou. akik csak eqymes hatM IatJak egesz ida alatt.

--------_." .....

--:;:::::--~

~------

--,...........~ .

12

~siraf oktatasi alapelvek

A kUl6nb6z6 6tletek kulcstontosseque'; a kellemes legk6r kialakitaseben. Ha ezeket az otleteket naponta varialjuk es alkalmazzuk. a tanulas egyre elvezetesebb lesz.

MINDEN 6RI1NAKLEHUOslGET Kill. Nyi;lTAN1A A DlAKOK KRfAnv is KRT-

TIKA1i€ONDOLArAtNAK Mf~Yll.vANUl~iiRA. .

• • ._-o_·.~:_~ ~. -~.>;_--r.:. ,-:---- _~":- •

Fontes henqsuiyozni a kreetiv es kritikai qondolkodesse: kapcsolat-

ban. hogy nem ietezik j6 vagy rossz vetesz. Ahelyett, hogy megmondenenk a gyereknek, hogy mit gondoljon. ra kell vezetni ana, hogy hogyan kezdjen el gondolkodni. Azelte! hogy rengeteg lehetoseget biztositunk a diakok onallo gondolatainak kifejtesere. a gyerekek erzekelhetik. hogy a konforrnitassel szemben az onatloseqot reszesitjCik elcnyben. A kovetkezd tenecsok ana vonatkoznak, hogyan lehet az orekon a kreativ es kritikai qondolkodest eloterbe helyezni.

A. Az adatok es sz6 szerint megtanuland6 inform,ki6k csak kiindu/6- pontjai !ehetnek az o/yan 6raknak. aha! a kreatfv es kritikai gOI1- dolkodast igyekszilnk k6zeppontba eltitet».

A J'I BOSTONI TEAlitWTAN " ESfMlNYEIT·rARGYALO ORA

1. Kerdezziik meg a diakokat. hogy ha lehetosequk nyflt volne. vajon r<2szt vettek volna egy ilyen esemenyen:

ha igen, mien. ha nem, mien nero.

2. Gondoikodjunk el azon, hogy milyen valesztas: lehet6segeik lehettek volna meg az ultetvenyeseknek.

3. Elemezzuk az ultetvenyesek ellen eletbe leptetett kiralyi buntetes hetaset. Mit tettek volna a diakok a kirely helyeben?

4. Hasonlftsunk ossze es elemezzunk egy napjainkban rortent esernenyt. amelyet valamilyen szempontb61 kapcsolatba lehet hozni a .bostoni teadelutannai".

5. Hasonlftsunk ossze es elemezziink a diakokkal rneqtortent valamilyen esernenyt. amely hasoni6 az el6bb lefrtakhoz.

B. Akar sokatmond6 a megadott tsnanyaq. akar tiem, mindenkeppen moaot nyujt a gyerek kreatfv es kritikai gondo/kozasanak kibonrakoztatasara.

A KOTElEl6 OlVASMANYOK KDZUl A OiiKOK EGYfT ;,IIGY KflTtir UNAIfl1ASNAK fAIAlNAK.

._. __ .. - = -

1. Elernezzuk a tortenetet ugy. hogy minel tobbet tuojunk meg a szerz6rol (peldaul hogy nezet ki. mit szeretett enni. mivel tolrotte

13

1. ALAPElV:

MINTASZlTuAa(>:

MJNTAORA:

MINTIlSZIruAcio:

MINTAORA:

MINTAORA:

MINTAORA:

idejet. ha trt. tudott-e lovagolni stb.). ugyanezt megtehetjOk egy olyentortcnette: is, ami tetszik a diekoknal; es osszehesonlithetjuk a ket szerz6 szemelyer6l levant kovetkezteteseiket.

2. Beszeljuk meg, hogy az fro vajon erdekesnek tertje-e sejat rmlve: (ha igen, miert. es ha nern. miert nern).

3. Beszetjuk meg, hogy helyesnek tartjak-e a diakok, hogy altaluk unalmasnak talalt torteneteket kell elolvasniuk (ha igen. mlert. vagy ha nem, miert nem).

4. Beszeljuk meg, hogy rni lehet az aka annak, hogy a di6kok altai unalmasnak tartott rmiveket kell az iskoleban olvasni.

5. BeszeljDk meg, hogy lchetseqes-e. hogy amit most unalmasnak tartanak, de elolvastak es rncqertettek. az valamikor meg hasznukra velhet.

6. Kerdezzuk meg a diakokat. hogy a kbtelezo olvesmanyok helyett mit szeremenek inkebb olvesni. es miert.

C A kritikus gondolkodast bemutathatjuk eqy ; felfedez6" 6ra kereten behH

A taner meqkerdezi a gyerekeket, hogy lenne-e kedvQk egy jatekos kfserlethez. Ana keri a diakokat, hogy egy ideig semmilyen fr6sjelet ne hesznel'enak iresbel: feladataikban. A tanar kijelenti, hogy 0 is ugyanezt fogja tenni.

A megszabott id6 elteltevel a diakok meqbeszelhetik. hogy mennyire fontas az irasjelek hasznelate az frasbeli rnunkakben . . (MEGJEGYZES: a diekok rendszerint ana a kovetkeztctesre jutnak, hagy az frott szbveg megerteset meglehetosen zavarja, ha nincsen kozpontozes. Egy ilyen kiserlet utan a diakol: closzererettel hasznaljak mar a vesszoket. es rnaskepp atlnek hozze a kozpontozas problemejehoz is.)

D. A kritikus gondolkodas tottesni tenemek meg az olyan elavuft vagy el6fteietekt6! nem mentes szoveqe}; amelyek elvetve meg mindig ef6fordulnak a tananyagban.

I. A diukok az eddig tanultak a\apjan irjak at (pl. az indianok szemszbgeb61) a tortenelernkonyvnek azt a reszet. amit elfogultnak tartanak.

2. BeszeljDk meg, hogy milyen intorrneook hianyoznek a szbvegb61, es keressunk mas szoveqeket, amelyek ugyanazt az esernenyt mas szernszoqbo! rnutatjek be. Ha talalunk ilyen sz6vegeket. vitassuk

14

meq. hogy a kerdeses reszck rruert nem szerepelnek a tankbnyvben.

E. Az itt k6vetkezo hivetatos ugyek intezese is megkfvanja a krinkus gondolko~as alkalmazasat

1. MiuUm vegigneztuk a bizonyitvanyben szereplo osszes tantarqyet, megbeszeljGk. hogy velemenyunk szerinta tanarol: elegend6en tajekozottak voltak-e ahhoz. hogy ezekbol a targyakb61 erderniegyeket adjanak. A velernenyekct meg kell indokolru.

2. A diakok javaslatokat tehetnek ana. hogy mi iegyeo azokkal a taoteruyekkal. amelyek szerintuk .osztalvozhatatlenok". Javasoltam, hogy ezek melle irjuk oda. hogy N .. t, azaz nem ertekelheto. (PELDAuL egy kinai gyerek KertH az osztilvbe. aki meg nehezen beszelt a nvetvet. es nyelvtanb6l rossz Jegyet kap. Lehete uqyanuqy ertekelni a teljesttmenyet. mint egy magyar anyenvelvu gyereket?)

3. Ezt kbvet6en a diakok megvitatjak, hogy mi leone annak a netese. ha nem adnenk egycllt;alan osztelyzatokat, iIletve hogy ok milyen elvek szerinti osztelyozest javasolnanek, ha ok lennenek az iskala Igazgat6, vagy vezetoi.

4. Ezek utan a diakok beirhatjak a sSijat maguk alta! javasolt jegyet, amely szer.ntuk hfvebben tOkrtizi a teliesltmenvuket. Majd ezt a bizonyitvenvt osszehesonlitiuk a tenar elteladott osztalvzetokkel. Minden elterest meqbeszelunk. es ha a gyerek meggy6zoen alatamasztja kfvansagat. akkor a jegyet modositiuk. SemmUyen veg leges jegyet nem adhatunk anelkul, hogy a ket fel errol meg ne eqyezett volne.

5. A diakok reszt vesznek a szil!6i ertekezleten. es itt is kapjak meg a bizonyltvanyuket. Ezeken az osszejoveteleken egyQtt unneplunk. es a diakok felolveshetiak szGleiknek egyik j61 sikerul: iresbelt dolgozatukat. Ezert a diak varja ezeket az cscmenyeket. es nem kell att61 rettegnie. hogy rossz dolgok fognak elhangzani role. Ha van olyan terqy, amibena diaknak szerinte is meg a tarter szerint is meg sokat kellene fejl6dnie, a szul6j ertekezlet m6dotad erre. hogy k6z6sen megbeszeljek, hogyan lehetne tovebblepni

6. A diakok keszfthetnek tenen bizonvitvanyt. rneqhaterozhetiek. hogy milyen kategoriakban es milyen erH~kelesi rendszerrel szeretnek a ranart osztelvozni. A taner ertekelesekor is ugyanazokat a szabc!lyokatktivetjuk. mint a diak teljesltmenyenekelbfrc!lasakor (a taner es a diek ad egy-egy jegyet, majd ezt osszenasonlitlek).

7 .. A koteiezQ olvasrnanyok meqbeszclesekor ts a!kalmazhat6 ezaz erteketesi strategia. A dtakoknal; adhatunk olyan feladatokat. ahol osztalyozniuk kell egy-egy torteneirni szernelyiseqct (egy eppen 01- vasott kbnyv elepjen).

MINTAORA

15

MEGJEGYZES: uoy gondoiom, a diakoknak tobb eWnyuk fog szerrnozru a tent leirt orekbol (miveJ rengeteg esetben a rossz osztelyzerok erosen yjsszavetik a diakot a tanulesben). mmthe a tenor egyszerOen kbzli velukel.espontjat. es nem beszel) meg, mi alapjan ertekelte a teljesitrnenydkct. De azt sem gondolom, hogy osztalyzetoket adni IeJesieges dolog, mert a diakokat meskor es meshol mindig min6sfteni fogjak - valosztmlleq egesz EJetOkben (pl. munkahelyi ertekelesek). Ezert sokkal hasznosabbnak tartom ezt. hogy a gyerekek kepesck leqyenek tobb szempontb61 rncqitelm sajat munkejuket. es ehhez rninel jobban ra kell 6ket nevelni akritikus qondolkodasre.

Egy fnteraktfv o5ztalyk6z6sseg jellemzoi:

1. Mindenki vegyen reszt az 6ral munk6ban, ne csak a tener beszeljer.

2. A diakok eszteloknal Oljenek (altalaban neqyen-heen egyasztalrial). 'Ha nincsenek asztalok, akkor 6ssze lehet tolni egy par padot. Az asztaIokat ugy helyezzuk cl. hogy a diakok lathassak egymast. 3, A feladatok nagy reszet csoportokban oldjak meg a gyerekek, nem

egyedlil. (B6vebben lasd a .Koopcret'v tenuIas" clrnu fejezetben,)

4, Csek ugy adjunk a gyerekeknek onall6 munket. ha az oran eleg sok minden elhangzott az adott temarol ahhoz, hogy otthon biztons6ggal be tudjak fejezni ·a feladatot. Peldeul egy mateK-htwfeladat feladasara szenjunk az oren tiz percct. hogy mecbizonyosodhassunk afel61. hogy minden diak el tudja kezdeni a feladatot. igy kiderul, hogy mindenki kepcs iesz-e otthon rneqcsinelni a meredeko: truszrracto nelku! Ha valaki uqy erzi. hogy nem tudja meg oldani. akkor a szunetben vagy a tenites vegen megkerdezheti valamelyik osztalytarsat vagy a teneri Az onello rnunkek hazi feledatkcnt vaI6 kiadasa ana is j6, hogy a diaK otthon. nyugodt kbrulmenyck kozatt dolgozhat eqyedul. es nern kell erra figyelnie, hogy egyQtt tejezi-e be a tobbickkel a feladatot, mssreszt az oran tobb ido marad egyeb k6zos foqlelkozesoxre.

5. Egy interektfv osztalyben a kulso megfigyelo nyugodtan kivalaszthat egy diakot azzal a cellel. hogy megfigyelje, milyen aktivan vesz rcszt az oren. Til perc elteltcvcl bele fog faredm a sok megsz61alas "strigulazasaba", cs latru toqje. mennyire kiriv6an elter ez a mas osztelyokben bevett gyakorlatt61. ahol a gyerek elvben egesz nap ott ulhet ugy, hogy egyszer sem sz61al meg az orekon.

A kooperatfv tanules alkalmeval a gyerekek nem kOlbnbbz6 kepessegek szerlnt vannak csoportositva, hanem minden csoportban mas es mas dolgokhoz erta diakok lilnek egyOtt. mivel a feladatok rneqolda

16

sahoz is a sokszinusegre van szOkseg. Mindazonaital fontos neheny alapelvet tlszteznunk.

EL6Sl0R IS, senki nem tudhat mindent, de nines olyan. aki ne tudna valamit. Mas szavakkal, mindenki tud olyat. amit crdemes megtanftania mesoknak (nemesak a taner). es mindenkinek van mit tanulnia (a tenert is beleertve).

MAsODSZOR: ehhoz. hogy ezt meg lehessen velostteni, ereztenmk kell, hogy nem csak azt ert<~keljQk, ha az iskoleban neqyornenyosen elismert tertileteken gyarapltjak tudesukat. hanem minden olyan kepesseget is, amely ezeket kiegeszfti, fgy peldaul a nyelverzek, csoportok vezetesere vain ratermettseq, rruiveszi tehetseg, zenei nellas. keztigyesseg, szervez6i tehetseq stb.

HARMADSZOR: egy oSltalyk6z6sseg kOl6nb6zo tehetsegekkel renderkezo emberekb61 verbuvelodik ossze. Amikor ezt kihesznalve probeJunk megegyOtt dolgozni, akkor a tenules sokkal eredmenyescbb lesz.

Ha lehetoseqet adunk a gyerekeknek kepessegeik bernutetasere. mindenki megtanulja ertekelm a t6bbi terse egyediseget. Allitom, hogy ez gyozi meg igazan a gyerekeket errot. hogy milyen rossz hatassal van a cimkezescqymessel valo kapcsolatainkra es sajat magunkra is (nines olyan, hogy valaki alteleben vev« "t6khOlye" vagy nagyon uqyes).

Peldanak okaert egyszer volt egy Kernbodzsebol menekult otodikes tanttvenyorn. aki annak ellencre. hogy mar harem eve Amerikaban iert iskoleba. az elapvetd tudesenyeqnek sem volt birtokeban (alig tudta lefrni a sejat never). 0 is reszt vett azokon az orekon. ahol mindenki kozoscn dolgozott, es en mindenkeppen szerettem volna talelni valami olyan tcmat. amiben megmutathatja a tobbieknek. hogy a is tud valamit. Oszinten sz61va, ez nagy kthfvas volt szarnomra is, mivel a gyerek alig tudott beszelni. es e16szar 6gy nlnt. hogy a ltstemon szerepl6 rengeteg teme k6z01 egyetlen olyan sines, amihez ertene.

A hetvenes evekben. az elsa rnenekultaredet idejcn sok idot toltottern kambodzsai menektiltek kozott. es eszembe jutott, hogy annak idejen oyonyonl kezirr.unkeket keszltettek. amit pao dao-nak hivnak. Megkerdeztem tole, tud-e ilyeneket keszlrem. es lenne-e kedve a tobbieket is megtanitani ra.

Ezen az oren Pa ([gy hfvtak) lett a mester, mivel csakis es kiz.§rolag Pa csinelte iqazen j61 ezcket a hihetetlenul finom es gyors mozdulatokat. Borzaszt6an orult, amikor latta. hogy a t6bbiek hogyan kuszkodnek es ugyetlenkednek a tuve!, a meg k6nnyed mozdulatokkal tobbszor is megmutatta, mit kell csinelnt. A gyerekeknek szemmel lethetoen tetszett Pa tudornenya, mer! kesobb nehanyen onszantukb6l vettek tole sajat keszltesu kezimunkeket ejendekbe.

A kooperativ tanulas elvei

17

A kooperativ tenulas soran a gyerekek kis csapatokban is dolgozhatnak, es csak a vegen [onnek ossze. Egyszer felkertek ana, hogy masokke] egyutt "varazsoljuk at" az iskola nagyeload6jat DelkeletAzsiava. Az volt az alapbtlet, hogy eljetsszuk, milyen lehetett a kommunista Kambodzsaban, Laoszban es Vietnamban, above a tobb: gyerek es a tanari kar mejdelletoqet. Sokan el6ftelettel voltak ezckkel a bevendorlokkal szemben, fgy azt rerneltem. hogy ez a jah~k egy kicsit megszeretteti az amerikai diakokkal ezeket a gyerekeket es a bevandorlo gyerekek orbrumel fagjak latni, hogy Itt is buszkcn vallelhatiak sajat kulturajukat. A kbvetkez6khen bemutatak nehany oret. amelyen erre keszultunk.

A. Az osztaly tbbb mint egy honapig dolgozott kulbnbozo csoportokban, kulbnb6z6 temakon, hagy mindezt "valosagga" tegyek. Az egyik csoport egy vietnami rancor tanult be, mig egy masik egy leosz: delt tanult (ami az etterern kbz6nsegenek sz6rakoztatasat szolqalta), egy harmadik csoport utezast hrosurekon dolqozott. egy negyedik pedig azt gyakoroita, hogy hogyan kell egy idegenvezetonek beszelnie. megint mesok egy es6erdo "kialakftasan" dolgoztak, es fgy tovebb.

B. Ezt a temat beepltettuk a hctkoznep. tananyag minden teruletebe (pcldeul a matematika6ran az amerikai dollar vietnami pcnzre val6 atvaltasa volt a teme).

C Ez a toqlelkozes iehet6seget nyujtott arra is, hogy a gyerekek sztileit is bevonjuk a rnunkebe. Ok verrtel, a gyerekek jelmezeit. tanftottak a gyerekeknek a dalokat es a tancoket, es a rmlsor alatt 6k f6ztek az etcleket az etterern szamere.

D. A foglalkozas meg ElZ iskola igazgat6j6t is bevonta a programba (aki ernuqy a rnenekultekkel kapcsolatos rossz erzeseinek szokott hangot edni). Mikor megtudtam, hogy regebben legi utaskisero volt. megkertem. legyen 6 a szakertonk a repulouton (erruvel az egesz program kezd6dne). Nagyon lelkesen osztotta meg velunk a szektudaset: megmutatta a gyerekeknek, hogyan kell tartani a talcakat, hogyan kell felszoloelru az eteleket, mit kell veszcly eseten tenni stb. Igy a gyerekek mindezt fel tudte k hesznelni a .repulriutjukon". Mindezek hatasara az igazgat6n6 hirtelen szenvedelyes tamogat6ja lett a programnak.

A nevezetes napon az iskala tbbb mint 200 diakja "repult" Delkelet-Azsiaba. ahal a gyerekek meqtapso.hattek a fantasztikus diaktancosoket. megfzlelhettek a kulbnbbzo nemzeti etelekct. .belekos tolhattak" a monszunba, es meg neheny bar6tsagos .vlztbolenyt" is meglovagolhauak. En szernely szerint megis uqy gondolom, hogy az egeszben az volt a legjobb, hagy a kbzb.s munka sman uj baratsagok alakultak kj az elter6 kultrralis hettcrrcl rendelkezo d.ekok kozott.

18

Egy masik fontos eredrnenye ennek a kooperatfv tenulasi modszernek ez. hogy a gyerekek meqtenuljak igaztln ertekelni eqyrnas kill6nleges adottseqeit. tapasztalatait. enelktil. hogy az egyiket erte kesnek, a rnesikat ertektelennek helnek, vagy egyiket a masik eie helyeznek. Azt hiszern. a k6vetkezq tortenet j61 tltusztrelja mindezt.

Minden evben aZ osszes at6dikes diaknak iesz: kell vetinie az "eves testnevetesi ielmetesen". aha! a diakok tetjesitmenye: teszteli« futasban. telittesben. fekvotamaszban stb. Abban az isko/aban. aha! do!goztam. a gyerekeknek egye!6zetes teunetesen kellett f€!szt vetiniOk tissze'. mie!6tt reszt vettek vo/na a majusban zajl6 igazi teszten.

Az egyik evben az egyik meglehet6sen tU/SL1!yOS kisJany. Lucinda, igen rosszul szetepeit az (fszi pr6bafe/meresen. Pe/dau/ kepte/en volt akin egyszer is korbefutni a pa!yAt, es a kezeit sem tudta asszefogni a tark6jan a teuitesner. Miutan nagy nehezen kereszWlkuzdatte magat ezeken a teszteken. emeterczto. hogy javitani fogja a teljesitmenyet a tavaszi fe/meresig.

Egyebkent - euentetben a testmozqessat kopcsolstos feladatokban nyujtott teljesltmenyevet - Lucinda nagyon j6 volt matematilrab61, otvssesbot. itesbot. egysz6va/ majdnem minden hagyomanyos [skolal tantargyb61.

Sophat vtszont egy frastudatlan kambodzsai tuenekiilt diak volt, e: iskoJai elVclf<3Soknak megfeJel6 kepessegek nelkill, ugyanakkor 6 siemetseacen szerepeit a telmeteset: Ezert a ket !any elhatarozta, hogy egymas "edz(fi" lesmek. tanscsokat es tamogatast ny(Jjtanak egymasnak azon a tetiiletet: ahol kiemelked6k, es segftseget kerne« egymast61 ott, aho! szuksegilk van ra.

Az oszta/y tobbi tesre szime» tudott Lucinda elhatarozasar6J, es ahol csak tudtak, segftettek neki. PeJdaul mikor az oszttJly a palyan futott, a gyerekek teivettv« /assftottak ie, hogy tucinaeve! eqyiut fussanak, biztassak a tutesre, hogy ne maradjon eqyedis', es ne adja tet. Nehimy perc mutv« ezt a "tamogat6 csopottot" feivtJitotta egy mflsik, hogy az e/(fz6 behozhassa lemaradasat, es fgy to va bb. iucindanak soha nem kellett egyedUj futnia.

Het h6nap edzes utst: etetsezett az eves telmetes ideje. [zen a teitnetesen Lucinda mar kepes volt egy tetjes kart Ietutni. ugyanakkor meg mindig nem tudott meocsinatt» eqyetten fe/CHest sem. Azert ebben is jelent6s tejlodest mutatott: most mar ossse tudta fogni a kezeit a tark6jan, es felig fel is tudott Oint (6sszel ez meg nem ment tieki). Az osztfJly nagyon segft6kesz volt Tanu; voltak Lucinda erofeszfteseinek az ev sorer: es raj6ttek, hogy az a iontos. hogy megpr6btJfjunk vetemtt. es nem ez. hogy mi/yen eteomenyt eriink et.

Nagyon meglepodtem, mikor az iskolaev uto/s6 netebet: Sophat k6z61te velem (most mar majdnem hi~at/an ango/stJgga/J, 170gy Lucinda mar at felil/est meg tud csineint. sot meg is akarja mutatni az

19

osstetyno« xicsit tiitetten voltatn, tiissen afig w2hany hete. meg eqyet setn tudott meqcsinelni. de Sophat igazan meggyrJz6en nezett ram.

Tehat osszehtvtem az osztalyt, es Lucinda elkezdte a gyakorlatot a terem kozepen. Ef6sz6r osszeioqta a kezeit a tark6jtm, majd lessen. nagyon lassan remegve elkezdte Ieletnetni magat. Mindannyian csendben nemi); ahogy fofytatta. a kOzdelmet, meg jobban temeqve. mig vegO! meoertntette telemelt tettieit a k6nyokevelJ fIIegcsinalt egy tetutestt Az osztaly tiuyiitt, kiabalt es hangosan tepsott. Lucinda kimetiiiten elnyult a padlon. Ekkor va/oszin{f/eg finoman ieleshettem. hogy mindenki metijeti vissza a tielvete. tttett Sophat bOszken, de er6szakosan k6zbekfabtJlt: " nondtatn. hogy OrOT tudt:

Fiqyelembe veve a hata/mas etctesritest. ami iucindena« egy teiOJeshez szOkseges volt, csoaetatta! neztUk, ahogy tetneqve es megteszulve ujb61 tetenietsedett r2S meqettntette a terdeL Az osztety ismet hata/mas oveciovst iinnepelte. mintha va/ami otimpien ert volna el elsa netyezest.

A harmadik fe!Oh?snel Lucinda mar o/yan faradt volt es ugy tneqizredt. hogy azt a pillanatot, mikor ttieqetiniette a tetcet. azt hiszetn. csak az tebette valna meg meghatobba, be a htltterbt?n frzlhangzik a 1/ T{fzszekerek" cfm(j film reneje. Lucinda megcsinalta az at telitlest.

Szemomte ez a pillanat sokkal-sokkal tobbet ielentett annal, mint hogy Lucinda megcsfnaita a felO!eseket. Arra gondaltam, hogyha egy tnesi« tantJr vagy diak most letna tninket. biztos telieseti megzavarodna - hlszen Lucinda csak at tetiuest csintlft. ami karulbelu/ huszon6tte! kevesebb anntJ!, omit az 6t6dikesek nagy ((2SZe k6nnyeden megcsinaI. De korbeneztem az osztafy tagjain, es tudtam, hogyegyikOk sem gondol eire. Ok LUCINDAT unnepette« mtndazett a telkesedesett. amelyet megosztott vehJk az ev saran, es mjndazert az elszantsagert, emit abban mutatott, hogy elsajatitson va/ami/yen kepesseget omit ok mar tortetieteseti elseistitotte}: Nem volt semtnilyen.itelsezes vagyertekeies, csak egy harmonikus csopott. mefynek tagjai igazan megtanultak erteke/ni es csodelni egymas kOlonleqesseq«:

Az uj intorrnaciok es keszsegek elsajatlta.sa soren elkelrnezasre kcnil mindaz. amit a gyerekek mar megtanultak, izgalmasnak teleltek. es ami irant erdekl6dest mutattak. Ezert az orakon nem ana kell a hanqsulyt helyeznunk. hogya diakok oyenqe oldalait "gy6gyltsuk", hanem sokkal inkebb a gyerekek er6ssegeiboL az 6ket erdekl6 dolgokb61 kell "toket kovecsolnurk".

A tenernek e!6zetesen meg kell ismernie a di6kok kepessegeit es igenyeit (ld. a 4. mellekletet az egyes gyerekek erdcklodesi koreinek

20

felsorolasaval), es a diakoK ugyancsak elmondhetjak. hogy mi erdekelne 6ket, es mit szeretnek csinalni (kulbnbsen, he a tener el6zetesen nem alkal.mazott a gyerekek kepesseqeit sokoldaluan fejieszto rnodszcreket). tdcells esetben a teriar az osztalv minden egyes diakjar61 rendelkezik a kepessegek cs igenyek egy hosszu listajavai, ernit mindig figyeJembe tud venni. amikor valamilyen feladatot kell kiosztania a gyerekeknek.

A. Az egyikgyerek rajong a versenyeutokert. ezert olvasasi gyakorlatai vagy matematikepeldai fogialkozhatnak-a versenyaut6kkal: peldaul egy versenyaut6kkal kapcsolatos szbveges peldat adhatunk fel nekr.

B. Egy masik diek tehetseges kosarlebdazc: ezert jatekosan feleltetjuk, es a jatek kozben nehe az a feladata,. hogy kosarat dobjon.

A humor, az abszurcttas es a bonocxodas is megjelenik az iskolai orakon. 19y a gyerekeknek lehetosegOk nyflik erre. hogy megtapasztaljanakegy szarnukre meg valoszintileq ismcretlen tanitasi format. Ez a tobble: is seg!t kieqyensulyozn! a tanul6k vagy a szlileik altai onkent vallalt terheket. ameJyek az - aitalaban nem cppen elvezetesnek tartott - ter.ulassal jarnak. Ez a meqkozelftes nem cs6kkenti a tanulus hatekonysagat, ugyanakkor megadja a diakoknak ezt a lehetoseqet. hogy jol erezzek magukat tanulas k6zben.

Peld6u\ amikor elsoosztalyosokat tenitottern. tudrem. hogy eieg sok idat fogok a szernok es betuk frasanak meqtanitaseval cs qyekoroltataseve. toltent. Mig majdnem mindenki egyetert abban, hogy ez egy igen fontos dolog az els6s6k szemere. a tobbseq azt is clrsmeri. hogy ezek az 6[a1\ aital6ban meqlehetcsen unalmasak.

Itt lep be Ms. fuddle Duddle ... Miel{ftt elsezdtem volna egy i/yen 6rat, azt mondtam a qyerereknek, hogy ki kelf ugranom egy peicte a szemk6zti iroceba. Aztan measertem oket. hogy ha ezalon az ida elstt meqjonne a barCitnom, f\Ils_ Fuddle Duddle, akkor leqyenen a/yan kedveses es seciisenek neki, ha vetemite sziiksege van. A gyereke« lelkesen beleeqyeztek. hiszen koisbt» ta/alkozasaikb6! tudtar: hogy Ms. Fuddle Dutidle - bar nagyon kedves - egy kicsit krJI6nc, es min dig j6 mulatsag vete tetotkamt.

A gyerekek w!gigneztek, amint kfmegyek az ajton, hogyaztfm nehany mssoopeic tmitv« visszateljek mint Ms. Fuddle Dudd!e. Az eqyetleti szemmelldthat6 vattozas az volt tejtatn. hogy megfordftva tettem tel a szemuveqemet.

Ms. Fuddle Duddle-ken! nekimentetn a szekeknek, megalltam a teletott e16tt ilvesmiket mondva: ,,6, 5zelVUSZ Alex!", mig vega! ooaelltem az osztetv ete. Megkertem a qveteseket, hogy Jegyenek o/yan kedvesek, es tanitsak meg nesei». hogyan kell irn! nf?hany beuit es

MINTAORAK

{A D1AKOK SlEMELYES KEPESSEGEIT ES ERDEKlODESET FIGYElEMBE VEVE)

21

szemot. A tanu/6k Ietkesen beleeqyestek: nzten hahotazva n€?ztek, hogyan pr6balok meg a radfrrai irnt.

n NEM, NEMf" - kiabaltak. - "A kH?taval kell imi, nem a tadirra)!" Ahogy Ms. Fuddle Duddle w?gOI a kezebe vett egy darab kretat, es megpr6balt leim! egy bettit vagy sremot. az oszuuvbo! minden szem raszegez6d6tt.

"NEM, NEMJ" - kiabaltak ujra. - "A pontot az i tetejete kell tetuii. nem e: aljaraf"

Az oszta!y lerkes k6zrem(fk6desevel Ms, Fuddle Duddle-nek .vetenoqy" mindig sikerOlt leitnt« a bettit vagy sramot. Akkor Roszonetet mondott az osztetvno); es bejelentette, hogy sajnos ttiennie kell. A gyerekek m?ztek, ahogy JVls. Fuddle Duddfe kimegy a terembo; majd nehany tnssodperc ttuuva visszaj6v6k en, miuten eqyszenieii visszafordftottam a szemiiveqemet.

Amikor els6osztalyosokka! jdtszottam ezt, akkor nem igazan voltam felkeszO!ve a reagalasukra. Amikor ugyanezt a viccet idasebb gyerekeknel vetettetn be, akkor tudtam, hogya bohockodast ettekelik az eqeszben: a vElftozatossagot, hogy nem mindig Mrs, Green tartja az 6rakat. De amit nem yettem tiqvetembe. az az volt, hogy eze« a kis elsos6k nem vo/tak teljesen bjztosak abben. bogy Ms. Fuddle Duddle nem Ietezi« Ezt annan tudtem. hogy ilyesmiket mondtak. "Azt biszem. ez ON volt, MIT Green, mett Ms. Fuddle Duddle-nek is kek nadragja volt ,.

Nem igaztm tudtam, hogy mit cstnetia«. Llgyhogy eltietetoztstn. hogy tolytatom a jatekot: "Hogy lenetne« en Ms. Fuddle Duddie? KOl6nben is, en sohasem hordom fordftva a szemuveaemet."

Nos, az ev saran tiibetetteniit sokat fej16dtek a sis elsoosztstyosok:

O!yannyira, hogy az utotso tanftasi napon ok maguk kerdeztek meg, hogy Ms. Fuddle Duddle eljon-e elbucsttzni t6f(jk. Ezt eredetileg nem teivertem. de lettam rajtuk, hogy milyen tontos tenne neki«. Ugyl7· ogy azt vataszoltnm. hogy tulejaonkeppen most lsttem at nekimenni egy hintanak a ietsroteten. es mivel eppeti tel kel! mennem az irodaoe. megpr6baiom meqkerru. hogy uqotjon be egy kicsit.

[5 ujra - k; tudja mar hfmyadszor - kimentem a teremb61, majd visszaiottem mint Ms. Fuddle Duddle, felfordftott sremiiveqqe: De e: alka/omma! egy kls vietnnmi diak szeles vigyorrai az etcsn rani mutatott az ujja va I, es t6keletes meggy6zadesseI a hangjaban azt mondta: .t: ON! Ez ON, JV1rs. Green!"

Mie/ott vetasiotni tudtam voin« egy kambodzsai kisfiu mutat6ujjat szaja e/e teve ieintette. es ugy nezett. mintha ezt akarna manoent: "Hagyjuk jatszani f"

Belegondolok, hogy nenyen vannak, akik nern jatszenenek el egy Ms, Fuddle Duddle-t az osztalyukben. Megis hiszek ebben. hogy ez a hozzaallas rneqveltozhat. PE~ldaul egyszer egyutt dolgoztam egy tenamcvel. aki t6bbszor is kijelentette, hogy nem hiszi, hogy ilyesmit

22

tudna csinalni (ana ceiozve ezzel. hogy nem tudna .rlpecskodni" az osztely eldtt). hiszen vegi.i! is 6 egy katolikus iskolebe jart. ..

Ez a tenemo eqyfolyteban azt hajtogatta, hogy rajott. milyen fontos a humor a tanltasban. de hogy .ez valahogy nem az 0 stiluse". Egyszer eztan meqkerdeztern.noqy nem ekerne-e velem kozoscn tartani egy oret. Azert javasoltam ezt. hogy [gy eqyutt tudjunk egy kis humort es bohockodest beleszom az oraba, berrnit is tentrunk. Beleegyezett a dologba.

Abban az fd6ben mfndketten eppeti a negy alapvet6 tapICJlekcsoportr6! tanultunk 6t6dikes osztalyainkka1, ugyhogy ugy d6nt6ttrJnk, hogya k6z6s 6ra is errol a tetneto! fog srolni. uovid teivezqetes uten elhetarortu«, hogy ettetmet csim1/unk az osztalyterembol.

Mikor elkezdod6tt az ote. a gyerekeket csalcjdokra osztottuk, fgy tittetve te oket egy-egy asztalf1oz. Megkertuk oker hogy nezzek meg az etlapot (emit mi osztottunk ki), majd vaiasszak kf, hogy mit sreretnenek enni. Elmondtuk nekik, hogy ebben az ettetetnben negy pincer van, mindegyik eqy-eqy etelcsopottot kepvisel, l./gyfJogy a vstosztott etelt a meqteteui pincerne/ kef! meqtenceiniiik. (peldew! ha egy pohar tejet szeretnenes ituu. akkor Tejes randet keJI az aszta/ukhoz hfvniuk.)

A tanarnovel kiterve/tOk, hogy negy kO/6nb6zo kalapot csina/unk a negy kuf6nb6zo ptncemek: fVlegegyeztOnk, hogy mindketten setk(H sretepet jatszunk el, szilkseg szetint csereiqetve a kalapokat. es a vice kedveert etnatoroztut: hogya pincetekne« tetjeseti eltero szetne Iyisegilk tess.

Nos, ahogy elindultak a do/gok, az e/so csalad r6gtOn kukoricapetytiet tendelt, es nagyon tieiyesen Gabona Gabtt kertek meg (aki a masik tanarno volt), hogy hozza ki nekik. Raneztem Gabona Gobira. aki bar ketsegkfvil! a/aposan meqtetvezte a szetepet (egy igazan sneer pincetnot kellett vofna jatszania), most ott sttt kenyeralakl.l kafapjaban es nem birt tneqtnordutni.

6szinten szotvo. etmesszetn. hogy ifyesmik futottak at az aqyomon: .Ottsten! Most nekem kell elistszenom mind a negy oincett. es kiszo/galnom mind a hatvannegy qyeteket, a sajar harminckettom netyett!" De gyorsan osszeszedtem magamat es k6z6!tem a cselaodal, hogy Gabona Gabi eppet: pihen6t tart. ugyhogy tendetienek va/ami mast.

Szetencsere kdvetkezG valasztasuk az en egyik csoportomba tartoz6 etette esett. Ahogy boh6ckodva e!oadtam a szetepemei. a gyerekek kitOr6 felkesedessel teeqatto): Az a pillanatnyi rovat. ettut Gabona GaN bakija okozott, gyorsan elteleittidbt; ahogya gyerekek elkezdtek j6/ etezni magukat az .etteremben".

Most egy masik csalfJd kerrJlt sotta a tendeiesben. Nem mast hivtak, mint Gabona Gabit! Ez atkafomma! a do/gok kicsit maskeppen zaj/ottak. Gabi nagyon /assan oooseteit az asztalukhoz. ts akkor, azt

23

:r- .7(..

\/~~/ *

biszem. hogy valaki egy pi/lanatra ienezett ClZ egbo/, tnett lattulc ahogy Gabi kecsesen raO! az asztalsarkara, es tekedt. tneiy hangon azt mondja: "HelJ6, stecok!". mik6zben fo/yamatosan temeqteti a szempilJajat.

Nos, a gyerekek a teremben hiszterikus nevetesbeti totte« kf (bar azt biszetn. hogy az 6 diakjai k6z0/ nem keveseti metyen megd6bbentek). Pontosan eire a le/kes reagaiCJsra volt a tanarn6nek szOkseqe. es azt hiszem, Gabona Gab! meg mindig ott kecerkodn« az ss» talnai u16kkel, ha a "konyha" nem tiqvetmezteti, hogy masok IS szetemene« rendetnt.

Miutan a gyerekek ketsegkfvuj temehii! sz6rakoztak ezeti az oran, a tanarno meg nehany otavsl kes6bb is tetiesen tel volt dobva. fYlfndenkinek efujsagolta a tenenben, hogy: "BOHOCKODTAM! MEG TUDTAM NEVETTETNI A GYEREKEKETf"

Tbbb oka is van annak, hoqyc.meseltern ezt a tortenetet. EI6szbr is osztnten hiszek benne, hogy a humornak, viccel6desnek komo!y szerepe van egy pozitlv. osztonzo tenulesi komyczetben. Masn~szt kes6bbi tapasztalataimb61 tudom (amIt mas tenarok tovabbkepzese soren szerezternl. hogy ha egy toner haj!and6 meqkockeztetm egy kis bobockodast. akkor orokre megmarad cmcllett. mert a gyerekek lelkesedese szinte qerentelt.

Egyetertek ezzel. hogy ha valaki konkret celokat allft Iel, akkor azokat vileqosen meg kell fogalmaznia. (Peldaul a gyerekek legyenek kepesek szez meternetikekcrdesre 80%-os pcntossaqqel veleszolni 4 perc elett.) Ugyanakkor szeretnern a pedag6gusok figyelmet Ielhivm erre. hogy velernenyern szerint az egesz cetrneqhetarozest el kellene felejteni a kdvetkez6 okok rruett.

II6szbr is, szerintem az iskolet kornyezet feladataaz, hogy tenulas! tapasztalatokat nvujtson a di6koknak. Ugyanakkor nem hiszem, hogy akar a tener. akar a diak el6re meg tudna josolni. hogy vequl is mi lesz a tanltes eredmenyc. mit fognak megtanulni, megtapasztalm a gyerekek. AU61 felek, hogy a konkret CI~lok felaliitasa clzerje a gyerekek elcll azt a lehet6seget, hogy a tenulesi fo!yamat soren terrneszetes m6don felbukkan6 kiter6kre, keruloutakre tevedjenek.

Mindezek miett sohasem tunt hasznosnak nekem az, hogy a tapaszteletszerzes folyamateban konkrct ccloket fogalmazzunk meg. Ez a velerncnyern sokszor megerosftest nyert. mikor diakjalm rendszeresen olyan vegeredmenyre jutottak bizonyos izgalmas kerdesekke! kapcsolatban, amit egyiktink sem tetelezett valna fel kezdetben.

Egy masiK problema, ami a konkret celok meqfoqalrnezasabol ercd. az, hogy tlyenkor automatikusan civesszuk a !ehetOseget annek, hogy a gyerekek sponten, magukt61 erezzenek ra valamire. 0gy tapasztaltam, hogy a gyerekek sokkal inkobb tanu!nak, ha nincsenek

24

konkret elvarasok veluk szemben. (Peldaul a menekult diekol; akik Mlchael Jackson u] sleqereinck tbbb ve.sszekst kfvlilr61 futak. nem voltak kcpcsek a tenamak ket sz6t elmondani anqolul.)

Meg lenyeqesebb. hogy szemomra soha nem annak volt jelentosege, hogy egy diak tenylegesen elertee a kitGzbtt celt, hanem sokkal inkabb annak, hogy tanuit-e valami ujat a folyamat soren. Mindezek ellenere minden evben megadtam a gyerekeknek a lehetoseget arra, hogy ilyen "celkituzos" m6dszerrel dolgozzanak. De meg ennek sem az volt az igazi ((~lja, hogy elerjek azt a bizonyos celt. hanem inkebb a tepeszteletszerzes.

Ez a feladat lehetOseget adott a gyerekeknek ana, hogy elconsek. hasznosnak talaltak-e ezt a m6dszert megfogalmazz6k, hogy milyen akedalvoke: kellett kozben leklizdenilik, es ez tenyleqesen motivelte oketo (MEGJEGYZES: a gyerekek maguk ailltottak fel elercndc u~\jaikat az en befolyesom nelkul. es ezeknek a celoknal; eqyaltelan nem kel lett "iskolafzunek" lenniuk.) rz a tapasztalat ezten segitett a qyerekeknek abban, hogy cldontsek. tetszctt-e nekik ez a "celkituzos" modszer. es ha igen. a lehetoseg nyitva allt a folytetesre.

Azt hiszern. hogy a kitUz6tt celok kbvetesenek is csak akkor van eredmenyc es ertelme, ha a gyerekek valamilyen szempontb61 ertekesnek es fontosnak tartjak ezeket. De itt ismet abba a problemaba utkoztunk. hogy rneqqyczodesem szerint egy diek - leqalebb:s kezdetben - nem rendeikezik elegend6 .elcttepasztele.tel" ahhoz, hogy eldontsc. szOksege van-e arre. amiben az adott eel eleresevei reszesulhet. vagy sem. A k6vetkez6 pelde j61 tllusztralia ezt a kerdest

Gyakor/6 tanftasom sotsn eloszor egy otvesocsopottot bfztak a gondjaimra, akiknek epoen Anna Frank naplojar kellett volna olvasniuk. Meg ke!! jegyeznem, hogyez egy hatodikos osztaly volt, csupa betverosi qvereske). akik bOszkek voJtak sir« hogy ,.fiata/konJ b(fnoz6kent" tartjak 6ket szemon. Ezek utet: szOksegtelen motidanom, hogy nem tulsagosan erdekelte 6ket a konyv, teltetettet: az eqeszet. es kijelentettr~k iota. hogy"d6gunafom",

Mikor beszetqetest seraemenyeztem, hogy megpr6baljam tneqettetni azt a teteimet. amit a zsid6k es msso« ereztek a neci uemetasreabon, a gyerekek altafaban fgy velaszotte«: ,,6, en csek ef6vettem volna a puskamat, es szettottetn vo/na oket (a necisot), ha odamereszkednek a tuuomhor": .Netn hagytam vo/na sen kin ek, hagy egy ujjaJ is hozzam etjen": .Azol: a zsid6k nagyon gyfJvak voltsk". Ugy tiint. hogy a gyerekeknek nincsen semmifyen euizetes tudasuk, efmenyOk, ami segftene megerteniOk ezt a tortene/mi hatteret, ami annyira fontos etinek a kbnyvnek az eseteben. Ugyhogy miuten egy vagy ket napig haflgattam ezeket a kommentarokat, etnatstoztom, hogy megpr6bfJlok valami mast.

tnikor tnssnap elkezd6dott az era. bejetentettem. hogy utssitest kaptam az igazgat6sagt6/, hogy csinafjak vegig egy teimeiest sire

25

vonetkozost: hogy alkalmasak-e a hetedik osztstybo val6 tovebblepeste. Ez ietkettette az erdeklodesuket. Tudtam, hogy annak ellenete. hogy teIjesen flegmtm viselseone«. mindegyikGk szorong a feJsobb osztfJlyba valo tovabbjutas tniett. EJ6vettem ket pakli kartyEIt, es eimondtam nekik a jtJtek szabaiyair. Az egyik pak/i a !tinyoke volt, a masfk a ffuke. Felbontottam egy csomag napraforg6magot (amir6! tudtam, hogy mindannyian imadjak), es megmondtam nekl): hogya lanyok husz magga/ inaltana): de a fiuk csak tizet kapnak. Mikor a fluk e/egedetlenkedni sezate): k6z61tem velOk. hogy pontosan be kell tartatnom a szaba/yokat, mert ha va/aki megszegi azokat. azt utnsitss szetint be keff ielentenem. Hangsulyoztam, hogy az egyuttm{fkddes iqen fontos tenyezo lehet abban, hogy vegG/ kiknek fogjak javasolni a hetedi« osztetvb« lepest. ts akkor beieientettem az uto/s6 szobalyt: amikort61 a jatek elkezd6dik, a l!myok besrettietnet: de a fluk nem, tnett ha meqis. akiwr aztegyOtt-nem-muk6desnek minosOI

Elkezd6dott a jatek. Minden alka/ommal, amikor egy flu ketiilt 501'ra a kartyahuzasban, va/ami ilyesmi aIft a kartyajan: "Adjal6t napratorqomsqot egy lenyna«!": .tieitsd le a tejed!"; Ulj Ie egy sarokbaf". Viszont a lenyo« kartyain i/yesmik vo/tak: .veayet et herom tioproforg6magot valamelyik tiutc'!": .vetossz egy {fut, es vegye! kf mindent a padjabo/!". Bar a fiuk etcen tUkrozod6 reakci6kat is nehez volt tiemem. meg rosszabb volt letn! a tsnyo« kar6romet. Am egyik flu sem sz6ft vagy tett vofna senunit. hogy megakadalyozza az igazsagtafansagot.

vegG! k6nJlbelU/ tfz gy6trelmes perc uuit: beteienettem a jatekot, es bevattottem. hogy nem voitnm igazan oszinte. Elmondtam a gyetekeknek. hogy a fog/alkozasnak setnrni koze nem volt az igazgat6saghoz, hanem a tanulasukkal volt kapcsolatos. miw! meglehetosen zavarodottnak latszottak, nozestenem: "KG/on6sen Anna Fran!, napl6janak otvesosenoe volt k6ze a jatekn a if. "

Ekko: mindegyikGknek leesett a tantusz. "Mar ettetn" - mondta az egyik flu. "A /anyok vottek a neci]; es mi a rsido«.:

"Ha fgy volt - mondtam =. akkor uetn ertem. hogya fluk tniert tietn 16ttek Ie a lanyokat. Azt monoteto« Iwgy szetlottetek volna barkit, ak! egy ujja/ is nozreto« meteszet nyuini. "

"De on azt mondta, hogy az egyilttm{fk6desilnk ahhoz szOkseges, hogy fe!vegyenek a hetedik osrtslvba!"

Beismertem, hogy ezt mondtam, de teltiivttun a figyefmOket atta. hogy miutan megtudtak a jatek szaba/yait, egyikGk sem tiltosorou. Arra is figyelmeztettem 6ket. hogyen - ellentetbet: a nacikkal- sent mi/yen fizikai eroszakot nem a!kalmaztam, l70gy a jatekra kenys» etitsem oketo Szottanul iilte«

Nemcsak a fiuk gondo/koztak el a jatek kozoeni viselkedesDkon, de az az orom is sz6ba setul: amit ieayo« erertes. amikor vetottnn nstatm! helyzetUkben banttiattel: a tiukat. (Minden tenev veqen

26

veqlqcsinsltattam ezt a foglalkozast a diakjalmmal. Meglepo m6don mindig ugyanugy zaitou Ie a d%g, soha egyet/en lany vagy fiu sem tagadta meg a tesrvetett. Azonban biztos vagyok benne, hogy ez az eJmeny mindannyfuknak Iehetoseget adott atta. hogy sajat boruk6n tapasztaljak meg a hatalomnak val6 vak enqedetmesseq sovetkezmetiyeit.)

Az otsi esetnenyek utan a gyerekek meg sokaig uinodte): a tortentesen. En azonban szerettem volna, ha meg egy kis tapasztalatot sreteznek: tuieltitt iiito beieVi!ignank Anna Frank nap/6jaba.

Egy este elmentem a konyvtarbe. ahal talalram nehany visszaemlckezest a Holocaust tu!elait61. tctenymesoltarn 6ket, es mesnep kiosztottam a gyerekeknek. Elmondtam nekik, hogy a kovetkezd oran egy .rediomusorben" fogunk tcllepni. ahol a meghfvott vendeqek a Holocaust tulelai lcsznek. Mindegyik gyerek kapatt egy-egy visszeernlekezest. es kijelbltem, hogy ki lesz riporter es ki az mreriualeny.

Emlekxzem. masnap reggel milyen zavarba jotrem, amikor az egyik diak az ora elott azt mandta nekem: "Nagyon teztam. Mar hat napja gyalogoltam a hobon.: Be!etelt ncnany percbe, rniq rejottem. hogy mar a ra kiosztott tulela szerepebe eli bele rnaqat.

A gyerekek nagyon lelkesen csineltak vegig ezt a foqlelkozest, de azt akartam, hogy mielott ujre megemlftem neklk "Anna Frank naplojM", meg egy tapasztalatra tegyenek szert. Ezert felhfvtam a helyi zsinag6gat, es eimondtam, hogy mit gondoltam ki. Megh~rtem a rabbit - aki nagyon keszseges volt -, hogy segftsen abban, hogy a gyerekek talalkozhassanak egy val6di tuleldvel.

Miutan a gyerekek mar eljatszottak ezt a szerepet, most nagy varekozesse: tekin.tettek egy igazi tuil~16vel val6 telelkozesre. Egy orequr el is jott, es elkezdett beszelqetm velunk. Az elsa tiz percben clmeselte a gyerekkorat a Hitler el6tti Nemetorszeqbou, es a gyerekek nagyokat nevettek, ahogy ncheny rnuletseqos tortene:et clrnesclt.

AztcJn egy csa/adjtnol keszu!t fenykepet mutatott. BOszken beszelt minden csaJadtagjar6/, majd tuitelen elnstlqatott. NezWk, ahogy tetneqni sezd. es a szetne megtelik konnyel. Elcsukl6 hangon suttogte: "Jl'Iindegyikuket meqottet:" A teremben teijes csend uratkodott. amfg a: oregur nehany percig sitt. Emlekszem, ahogy sorbeneztem a qvetekese». a k6nnyeimen keresztill is lettem. hogy az a szemOk is tneqtett kdnnyel.

Nehtmy perc mulvo dZ 6regur osszeszeote magat, es folytatta etbeszeteset. majd veteszott a gyerekeknek a korszakkal kapcso/atos kerdeseire.

Tudorn. hogy latoqetase mely hatast tett a diakokra. Erdekes m6don a sfr6 feln6tt letvanya mindannyiukat egyforman meqerintette. ahogy erre mindegyikGk uta!t is az orcqurnel; irt kbszon61eve-

27

lebcn. Egylkuk reakci6ja sem tukrozte azt a hozzaallest. amit meg nehanv nepje mutattak a ternavel kapcsolatban ("Azok a zsid6k nagyon gyavak voltek"). Ehelyett ilyesmiket trtak. .ue ieqye» rossz erzese a sltss miatt - en is sittam volne"; .Nem baj, hogy sift. «erem.

ne agg6djon miattaJ" .

[Vlindezen elmenyek uten ugy ercztcm. itt az ideje. hogy rnegkerdezzem a gyerekeket. el akarjak-e olvasni Anna Frank naplojet Elozetes tapasztalatok nelkDl nem lcttern volna tulsaqosen btztos abban. hogy nyitottak lesznek barmilver: ezzel a temaval kapcsolatos dologra.

Amikor most feltettem a kcrdest. hogy folytassuk-e a konyvet. mindenk: a tolytetes mellett szavazott. Biztos vagyok benne, hogy most mar nemcsak egyszenlen elolvastak a konyvet, hanem az nagyon mcly jelentessel is birt szarnukre.

A .kudarc" es a .siker" fogalmai ertelrnuket vesztik. ahogy a gyerekek rajonnek: az egyetlen kerdes az, hogy felkeszultek-e vagy sem egy oj tapasztalat befoqedesere. Az tskoleben ettelenosen alkalmazott .nern tudorn' kifejezes nem helyenvaio tobbe. ha meqertik. hogy a tenules egy folyamatos dolog. Ezert ehelyett a diakoket arra batoritjuk. hogy azt rnondjek: "MEG nem tudom.:

Ha a tenarok es diakok egyarant lehetaseget kapnak erre. hogy kifejezesre juttessak mit ereznek. es mire van szOkseguk. nagyobb annek az esclye. hogy az osztely minden tagjanak igenyei kieleglt6djenek. Az ilyenfajta onkifejezesrc torten6 betoriras szinten csbkkenti a felreertese!\ es a rossz kornmunikacio gyakorisagat. A mindennapi iskolai konfliktusok rneqoldesaben is segit, ha a tenerok es a gyerekek megtanulnak 6sszekapcsol6dni azzel. amit creznek es amire van szukseguk van.

28

A ~Sif(§f tanar

A tanar szerepe pusztan ez. hogy mlnel tobb tanulest cs tapasztalest lehetoseqet uyujtson a gyerekeknek. Az igazi mozqetoero: a kreativites. a kritikai gondolkodas - az orai fegyelmet is belcertve- mind a diakoktol "jon".

Mindehhez hozzatertozik. hogy a tanert nem tekintik .rnindentudo mesternek". A zsirefosztalyben a gyerekek is megtanftjak a tenert olyan dolgokra, amikben ok esetleg jobbak. (Peldaul: en megtanultam egy csom6 uj divatos tancot. focicselt. oriqernitiqurak hejtoqetaset, nernzeti etelek fOzeset. kulbnb6z6 idegen nyelvil kifejezeseket stb.)

Hesonlokeppen henqsulyozni kell a gyerekeknek, hogy a tener egyetlen celje. hogy megk6nnyltse a tenulast. es hogy az igazi .rnozgatoero" tolOk szerrnezik. Ha a tanar nem viselkedik .mindentndo mesterkent", akkor sokkal valosztmlbb. hogy a diakok veloban magukevil teszik es rneqteleloen hasznaljak fel az uj inforrnecioket - es nem alakul ki egy tanertol val6 fugg6seg. A frissen atelt sikerelmenyek reven a gyerekek veloszlmlleo jobban megertik sajat szercpuk tontcssaqet. es kes6bb sem qondoljek azt. hogy ez elvesz. mihelyt egy rnasik tenertel vagy egy elter6 helyzetben tanulnak.

Peldaul egy Kenny neva flu, akit elsa gyakorl6 tenitesorn elkelmeval tanttottarn. egeszen ketsegbeesett, mlkor megtudta, hogy ernelyeztek egy masik osztalybe. Az eltelem szorgalmazott modszerek segitsegevel ez a kiseglt6 osztalyos kisfiu igazi u]. soha nem tapasztalt sikerelmenyekkel gazdagodott.

Akkoriban meg nem ebredtern tudetare annak, hogy milyen fontos ellandoen henqsulyoznorn a diakoknak, hogy a tenulast "ok viszik e16re", es az en szerepem esak az, hogy raebresszem 6ket erre. es megadjam a kezd61okest. Am eppen Kenny tevozasorn miatti kctseqbeesese volt az. ami rneqvileqltotte szernomre. hogy ez mennyire fentos. (Simi kezdett: "Most megint olyan leszek, mint regen voltaml ")

Ennek a telismeresemnek koszonhetcen a rakovetkezo cvekben tanftott diakjaim, rniutan fclscbb osztatybe leptek. sohasem estek ketsegbe, es nem tettek ilyen megjegyzeseket: "Bezzeg Mrs. Greennet. .. ", emit a leqtobb uj taner ural ha!lanL Ehelyett probeltek a tenert valahogy befolyesolni: "Miert nem az egyuttmGk6desre epu!nek az orak?"; "Miert nem tetszik t6bbfajta szernleltetest hesznalni az orekon?" -, hogy ravezessek. hogyan krmnylthetne meg szamukra a tenulast. Mikor mmderrdl tudornest szereztem, 6gy gondoltam, ez igazan azt mutetje. hogy rneqertettek. hogy mi az, ami seqiti 6ket a tenulesben. es hogy nekik milyen fontos szerepuk van az oren.

29

... kihoztam be/{f/iik egy o/yan hajtoerot, emeiy mar mindannyiukban korabban is megvoIt.

Nehany esetben az uj tener nem volt hajland6 m6dosftani vagy meqveltoztatni m6dszereit. Am a gyerekek ilyenkor sem qondoltek egy piJlanatig sem. hogy ok .butal." vagy "tehetsegtelenek", ha nem ertettek meg egybo\ azt. amit a tenar meqyerezott. EgyszerCien fellsrnertek. hogy jelenlegi tanaruk nem olyan tenltasi m6dszereket alkalmaz, ami meqkonnyltene szamukra a tenulest. Ezentelul a toner vonekodese nem ekadelyozte meg oket abban, hogy isko[ald6 utani tanul6csoportokat alakftsanak, amelyek rnunkeja az eqyunrmlkode sen alapult. Ezekben a csoportokban a gyerekek uqy seqitettek egymast, hogy mindenki elmagyarazta a tbbbieknek, amit az oran meg-

erten .

Azt is mindig nagyon lenyeqcsnek telaltam. hogy az altelern tovabbkepzctt tanarok soha nc tartsak magukat .rnmdentudc mestereknek". Ennek crdekeben a herem napos intenziv tovabbkepzo foglalkozasok vegen lehetcscqet adtam szarnukre. hogy kipr6baljak az ujonnen elsajatftott m6dszereket egy szemukre idegen osztalyben. Ezt nagyon fontosnak ereztern. mert azt akartam, hogy kiprobetnes sak, rnennyi mindent tanultak .. es mennyit tudnek ebbal tenylcqescn elkalmezru - az en segitsegem nelkLil.

Minden ilyen probetanltest ugy szerveztem, hogy a tenerok utane' ujb61 osszeuljcnek. meg ha csak tlzenot percre is ebedidd e\6tt. Ennek az volt az oke. hogy tudtern. milyenek lesznek a reakci6ik. Szinte kivctcl nelkul igy kornrnentaltak az 6raikat:

.Netn akartam hinni a szememnek! lmadtak az 6rat!"

.uetn akartam beiejeaii az otet! Minden egyes gyerek aktiv volt. es elenken reageilt!"

"Nehany diak meqkettiezte: «Mikor tetszik ajra jonni?»"

"Az oszta/y etedett tanara le volt nyug6zve. Azt moneta. hogy nehtlny qyeteket meg sotiesem latott fgy do/gozni. rr

Ahogya tovebbkepzcsen reszt vett tenarok hellhetak eqyrnas ielkes ·kommentarjait az 6raikr61 (es nemcsak nehenyan. hanem mindenki fgy rcaqelt). val6ban rneqcrtettek. hogy az en kizar6lagos szerepem az volt; hogy segftettem neklk elsejatttem olyan kcszseqeket. illetve kihoztam be/oWk egy olyan hajtoerot, amely mar mindannyiukban korabban is megvolt. Ha cnnel tobb lett volne. amit tettcm. akkor nem lettek volna kepesek olyan sikereket elerni a probatentteson, amilyeneket elertek. Hesonlokepoen ha ezt a probetanitast nem

. szerveztem volna meg, azt htszern. hogy legtabbjtik nem merte volna alkalmazni ezeket a toqesoket a sejet osztalyeben. errol felve, hogy mindez nem menne neki az en .vezetesem" nelkul.

30

Van egy majdnem biztos m6dszer arra, hogy kiirtsunk bermtlyen pozitfv hozzeellest a tenulashoz. A tanarnek csupan csak ket sz6t kelt mondania, amikor ertekeli a diak rnunkejet: .tz ROSSZ.·" Ennek hetese szinte olyan, mintha egy latnatetlan fal zuhanna a taner es a diak kbze.

A tenarok tbbbnyire ezt kerdezik..He ez cnnyire keres, akkor hogyan kellene kijavitanom a gyerek hibait?" Ahhoz, hogy veleszt adhassunk erre a kerdesre, eloszor is tiszteznunk kell, hogy mit ertunk .hibe" alatt. .Hibas" valesz minden, ami elter az altalanosan elvert .helyes" velasztol? Vagy a .Jiiba" egyszenlen csak egy visszajelzes a diakok reszer61 a tanemek. hogy tobb idot kellene szennie egy bizonyos anyag elsajatftasara?

En mindig a mesodik ertelrnezes szerint tekintettem a tubekre.

Eppen. ezert sohasem ereztem, hogyazt kellene mondanom a dia.kjaimnak: .cz rossz". mert berrnit mondtam volna, csak magamnak cfmezhettem (pI.: .Ieqyezd meg, Nancy, hogy Juli6val tobb idat kell reszanni a tbrtek osztasare"). Raedesul nem hiszem, hogyatt6L hogy a tartar kijelenti a diak valaszarol. hogy az .rossz". a diak a jovoben automatikusan tudni fogja a .helyes" valaszt.

Meggy6z6desem az is, hogy ha a hibakat folyton kihenqsulyozzus. akkor a gyerekeknek elmegy a kedvuk att61, hogy gondolkodni tanuljanak. es ehelyett arra szorftjuk ra oket, hogy mlndeneron megpr6baljak produkalni a .helyes valaszt". Mellesleg a ..legjobb" hibak, amelyekkel palyefurasom soran talalkoztem, lehet. hogy hibanak szarnitottak az eltelanosan elfogadott vclemeny szerint. de veloieban hlhetetlenul izgalmas qondolkodasmodot tlikrbztek.

Terrneszetesen el6fordulhat. hogy a tener azonnal visszejelzcst akar adni a diak valamilyen hibajara, am mindezt meg lehet oldani anelkul. hogy azt mondanank a gyereknek: .ez rossz". vagy rikit6 piros tollal megjel61nenk a hlbet. Peldaul ha a tartar ki szeretne javftani a diak egy nelyestresi hibajat, valahogy (gy kell hozza kozeliterue: "Tetszik nekem, hogy olyan j61 kihallottad, hogyan ejtik ezt a szot, es ezt pontosan le is irtad. Erdekelne az is, hogyan frjak ezt a sz6t a szotarben?''. Vagy ha a tenar egy szamtanpcldaban talalt hibat szeretne kijavftani, ezt mondhatja: "Latom, hogy sok lepesre cmiekszel az tlyen bonyolult osztasi feladatok meqoldasevel kapcsoletben. Erdekelne, hogyan van megoldva ez a feladat a peldetar tanaroknak keszult valtozetaben? Megnezhetnenk eqyutt, hogyazok, aki~ a konyvet lrtak, hogyan jutottak erre a vegeredmenyre?"

A zsirefosztalyoen is lehet dolgozatot Iratni. bar ezeket a dolgozatokat nem egeszen ugy adjuk fel, mint egy etlaqos oktatast k6rnyezetben. El6szbr is itt a diakoknak nem kell azon izqulniuk. hogy vajon a harmine 6ra otthoru tenules soran azt tenultak-c meg, amit a tanar vegul fontosnak telelt es mcqkerdezett a dolgozatban. Ehelyett a tener

31

ELiSMER£S, ERTEKELES A ZSlRAfOSZrAlYBAN

A hibakra val6 reaqalas

Tesztek es dolgozatok

FEGYElMEZtS A ZSIRAfOSZTALYBAN

"AtgondoIom a helyzetet"

j6 elore kozli a diakokke! hogy pontosan mire szemlthotnek a dolqozatban. Ezentelul a diakok sohesern .bukhetnak el" egy tesztcn. hiszen adott szemukre a lehetcseq. hogy annyiszor irjak meg uqyanezt a dolqozetot. ehanyszor esak ekarjak, ha nem cleqedettck az eredmenyukkel. (Ez a teltctelrcndszer eleg hason16 ez autovczetesi vizsgak kovctelmenvrendszerehez.)

Termeszetesen egy gyerek tudasat igazab6i nem a doigozatai aiapjan lehet erteke!ni, hanem sokkal inkebb az elepjan. hogy hogyan tudja alkalmazni a megtanult dolgokat a mindennapi helyzetekben. Peldeul ha egy gyerek spontan hesznel egy ujonnan tanult kifejezest egy beszelqetesben. akkor nem ketelkedhetunk abben. hogy tenyleqesen megtanulta azt a kifejezest.

Ha a diakokat mcqfeleloen osztonozzuk, es a sajat szintjuknek megfelelo feladatokkal allftjuk szernbe. akkor az osztalyterrru teqyelmezcsi problemak tobbseqe magat61 meqsztinik. vagy minirnelts szintre csokken. Ez egyszenlen ezert van fgy, mert a gyerekeket annyira lekott. hogy eqymessal meqtarqyeljek a feladatot kritikus es kreatfv rnodon gondolkodva kozelltve meg a problernet, es annyira elvezik az orat. hogy nines is idejul: erre. hogy azza! foglalkozzanak, hogyan zevarhernak meg. az ora menctet.

Biztos persze, hogy i1yenkor is elofordul. hogy a diakok vagy a tenar "bal lebbal keltek fel" " vagy felmerulbet valamilyen konkret konfliktus. Azonban a zsirafosztalyban bermi'yen fegyelmezesi akei6 celje a .tanites'' es nem a buntetes.

Tegyiik fel, hogy Kati nem hajland6 eqyuttrmlkodnt a csoportiaval (peldeul szendekosen kianti a ragaszt6t az asztalra, ahelyett, hogy segltene a tobbiek munkajat). Ebben a helyzetben t6bbfajta megoldas sz6ba johet. Eloszor is a tenar vagy a gyerekek meqprobalhet jak kiderfteni, hogy mi baja van Katinak (peldeul ezcrt erzi-e rosszul maqet, mert mas feladatot szeretne cstnelm. mint amit reosztottek a csoportban), hogy meqerthessek a viselkedeset, es reeqelhassenek arra. Sok esetben egy eqyszeni beszelgetes is kcpes megoldani a telmerulc problernaket.

Egy masik lehetoseg, hogy egy id6re elkiildjiik Katit a csoportiatol. De ha fgy cselekszOnk, ekkor sem ugy tesszuk ezt, mint egy szebvanyos osztelyben. Katlt nem azert kerjuk meg, hogy bagyja el a esoportot. mert .rosszul" viselkedett, hanem azert. mert azt tenacsoljuk neki. hogy "gondolja at a helyzetet". Megkerjiik, hogy gondolja at a viselkedeset. vagy talaljon ki valamit, hogy mit szeretne csinalru. anelkul. hogy ujra azt tenne. amit a csoport .nemldvanatosnak" talalt.

Amint Kati SAJAT BELATAsA S~ERINT ugy dont. hogy .etqondolte a helyzetet", vtsszeterhet az esztalehoz. hogy megossza a tbbbiekkel

32

gondolatait, otleteit Peldaul ilyesmit mondhat: .Unorn a feledeto, mat. nagyobb reszt szeretnek vellelni a kozos rnunkabol. Van meg valami mas is, amit csinelhatnek?"

Egyes tanerok uqy ftelhetik, hogya .hetyzet atgondolasa" neson- 16 ahhoz a nagyon gyakori eljarashoz. amikor a gyereket eqyszenlen kikOldik a terernbdl. En egyaltalttn nem telalorn a ket m6dszert hasonl6nak. EI6szor is szerintern a leqtobb diek - he nem is mindegyikOk - a terernbdl val6 kikOldest bunteteskent eli meg. Ezt az elkepzelest elteleben az is megerositi, hogy koztudotten a .rossz" gyerekeket szoktak kikuldenL es teny. hogy - leqalabbis tudomesorn szerint - meg soha senki nem jelentkezett onkent arra, hogy ktkuldjek a terembol.

A mi esetUnkben meg lehet ertetnt a gyerekekkel, hogy a .helyzet etqondolese" mennyire hasznos a szernukra. (Kul6nben is, hogyan lehetne rossz doloqkent ertekelni azt, hogy elgondolkozol azon, mire lenne szukseqed, es mit szeretnel csinalni?) Ezt az ujtejte hozzeallest rneqerosltheti az a tcny, hogya tenar is kerhet .qonoolkodest idot". Ernlekszcm. rengetegszer elofordutt. hogy fogy tan volt a turelmern. de ahelyett, hogy idegesen reagaltam volna - ami senkinek sem valik hesznare -, inkabb bejelentettem a gyerekeknek, hogy "at szeretnern gondolni a helyzetet".

Hesonlokeppen maguknak a gyerekeknek is megvan a lehetcseguk arre. hogy meqkerjenek, menjek ki, es .qondoljern at a helyzetet" r ha viselkedesernben valami olyat tapasztainak, amir61 szeretnek. ha elqondolkodnek. Peldakent elmondok egy ilyen esetet. A mi osztatyterrnunk volt a legutols6 terem egy hosszu tolyoso vegen, es a vecek a folyos6 mesik vegen voltek. Ez a kerdes nagyon lenyeqes volt a terhesseqern alatt, mikor is minden szunetben ki kellett latogatnom a vecere. Az volt a gond, hogy nem volt eleg idorn arra, hogy lassan kitotyogjak a vecere, es meg vissza is erjek - meg meg meg is alljak fecsegni vaiamelyik kolteqarnrnel. Ezert majdnem rendszeresen elkestern az oretrnrot. es mivel ezek a pcntetlanseqok a gyerekeket is komolyan erintettek. eztejentottak. hogy gondolkozzam el azon. nogyan lehetne ezt a problernat megoldani.

Tudom, hogy j6 nehany tenarben fel sem merul az. hogy idonkent nekik is .qondolkodas: idot" - vagy valami hasonl6t - kellene kerniuk. Ez elteleben ezert van igy, mert ezek a tenarok meg vannak gyazadve role, hogy hatalmas kDlanbseg van a TANAR es a DlAK kozott A zsirafosztalyban e megkOl6nb6ztetesek helyett sokkal inkabb azon van a henqstily, hogy a teremben leva osszes embernek - tenernek es diakoknak eqyerant - erzesei es igenyei vannak. Abban az esetben. ha csak az egyik csoportnak (pI. a teneroknak) van lehetasege arra, hogy hangor adjon ezeknek, akkor veloszlrui. hogy a tbbbiek szamere az egesz kbrnyezet a frusztrecio folytonos forrasava velik.

Goo::>

33

"TargyaI6terem"

EzenkivC!1 el6fordulhat, hogy nehany taner amiatt agg6dik, hogy nem megfelel6 m6dszer ez. ha a gyerek d6ntheti el, hogy mikor fejezte be a .helyzet atqondolaset". lIyen kifogasokat hallottam: "Ha igy jarnek el. akkor Tomi korulbelill ket mesodperoq gondolkodna." De ha Tominak sikeru] ket rnesodperc alatt kigondolnia, hogy mit szeretne csineln! es ezt kcpcs is megfogalmazni a csoportjehoz visszeterve. akkor nem latorn be, hogy ez rn'ert lenne problema. Ezt akkor lehet problemimak tekinteni, ha a buntctcs szandekaval kOldte.k el a gyereket, akinek ezuten szeoycnt vagy lelkiisrneretturdelast illene ereznie. Ebben az csetben val6ban felhet att61 a tuner. hogy ket rnasodperc alatt nem kfn16dott eleget a gyerek.

Tapasztalataim azt mutettak hogy a gyerekek nagyon is egyOttmukbdak tudnak lenni bizonyos teqyelrnezest m6dszerek alkalmazaseben. Az egesz terrncszetcsen csak akkor mGkbdik, ha az osztalyben mindenki felel6s a biztonsaqos. pozitlv tenulesi legkbr kialakftasaert; ebben az esetben sokkal kevesbe valosziml hogy a fegyelmezes egyaltalan kerdesse valik. Ezert teneri palyarn kezdeten szukseqcsnek ercztern. hogy kidolgozzak egy olyan rendszert, ahol a gyerekek is aktfv resztvev6ive velhetnel; egy pozitlv beatlftottsagu programnak. amelynek celja a fegyelmezett osztclyter:m munka biztositese.

Az eltelern kidolgozott rendszer az amerikai jogrend mintejera epul; Negy eleptorveny qarentalta a diakok (es a tanch) jog eit. Ezek helyettesftettek a heqyornenyos hez.rcndct, es a kbvetkez6k voltak:

Biztosftja a tenerok es a diakok jogait ana, hogy olyannak fogadhassak el magukat, amilyenek, es ennek bnllhessenek. Lehet6ve teszi a szernukre, hogy bOszkt~k legyenek szermezesukre. vclemenyukre. kepessegeikre, erdeklodesi koreikre, kOlsejOkre stb.

Biztosftja, hogy a diakok es a tanar ne Jegyenek kiteve semmilyen tizikai bsntelmezesnek vagy tenycqctcsnck az iskoleban.

Biztosftja a tenures lehetoseget az iskoleben. Lehet6seget ad arra, hogy figyeljunk, es hogy rank figyeljenek; megengedi, hogy mindenki sajat temp6ja szerint haladjon.

Garantalja, hogy senkinek a holrnijat ne lehessen elvinni. meqronoal m. kidobni a tulajdonos engedelye nelkul

34

Annak erdekcben. hogya gyerekek meqertsek. hogyan mGk6dnek ezek a jog ok es torvcnyek az iskolai kbrnyezetben, kul6nb6za szituaei6s qyakorlatokben vettek reszt. amelyekben rneqsertcttek ezeket a torvenycket. Utana nehany oran keresztul azt qyakoroltalr. hogy hogyan kell meqtarqyelni ezeket a szebelysertescket. Az a lehetoseq. " hogy a gyerekek .peren klvul" meqprobalhetjek meqbeszelni a felmerill6 kerdeseket, segftseget nyujt abban, hogy ezeket a problemaker mesok nelkul is meg tudjek oldani. Azt a nehanv konfliktust, amelyet nem sikerult onelloan megoldaniuk, a hetente "illesezo" osztalybiroseq targyalta meg, ahol a diakokbol ello eskudtszek hozta meg a vegleges dontest.

Minden tenev vegen elvittem a gyerekeket egy ,,[gazi" birosagra, ahol egy kedves biron« megengedte nekunl; hogy veqiqhellqessunk egy terqyalest. Egy ida utan a birond mindig meqkerte a torvenyszeket, hogy tartsanak egy kis szuneret. es ez alatt az ida alatt a keszseqesen valeszolt a gyerekek kerdcseire az irodejeban. Kesabb tobbszor is emlitette nekern: hogy mennyire elvezte a diakokkal val6 beszelqetcst, es milyen atqondoltnek telelre h~rdeseiket. Elmondta, mennyire lenyugozte, hogy a gyerekek milyen j61 ismerik a bfrosagi rendszert, bozzetevc. hogy egyertelmuen l6tszik rajtuk, milyen komoly tapasztalatokkal rendelkeznek ezzel kapcsolatban. A diakjaim ugyanfgy le voltak nyilqozve, es nagyon izgalmasnak talaitak, hogy o\yan emberekkel telalkozhetnek es bcszelhetnek (pl. birovat. torvenyszolqevel. irnokkal stb.). akiknek szerepeit eqesz evbcn jetszottak a mi haziblrosecunkon.

A bironc azt is megengedte a gyerekeknek, hogya tenuk pedjan GIve "tanuskodjanak", az 6 birot szekeben .elnokoljenck" - (az egyik evbcn feHedeztilk, hogy van egy veszcsenqo ez ulesenel, mivel az egyik diak veletlcnul megnyomta ezt, mire het torvenyszolqe szaladt be a terembe) -, es lefrass6k a nevuket a bfrosagi qyorsiroval. Azt hiszern, ez az elmeny es a mi osztalytermi rendszerunk cqyuttesen igen mely hetest gyakorolt a gyerekekre.

OSSZEFOGLALVA: ez a rendszer valt a bevett teqyelmezcs: rnodszerre nalunk. mert egyreszt megfelelt a gyerekek iqenyeinek, mesreszt megismertette veluk az amerikai bir6sagi rendszer elOnyeit es tbkeletlenseqeit is. Izenkivul folyamatos [ehet6seget biztosftott a qyerekek szarnere. hogy felrnerulo nezeteltercseike: az egymassal val6 pozitfv interakci6k saran rendezzek Ezt a rendszert a GYEREKEK KEZDEMENYEZTEK - ami, azt hiszem, onrnaqeban is jelcntosen csokken tette a feqyelrnezesi problerneket.

35

osztelytermt foqlalkozasok

A ~sirafnyelv elsajatftasa

A kovetkezd orakon a zsirefnyelv elsajatltasanak modjat mutatom be. Ehhez szukseqes volt az. hogy a diakok kreatfvan es kritikusan qondolkozzanak, kernetoztessek kOlbnbiSzo iranyu kepesseqeiket, es egyOtt dolgozzanak egymassal. Az addigi orekon mar elsejetitott isrneretanyagra epltettunk

A kiSvetkezo gyakorlatokban minden oldal tetejen megnevezzUk, melyik zsirMszemleletli feladatra helyezzuk elsosorben a hanqsulyt az adott oren. Ezek az btletek lehetosegkent szolqelne« a diaknak, de senki nem kotelezi a diekot ana. hogy az ora vegeig ezeket a mi kfvansagaink szerint elsejatltse. A kritikai es kreatfv qondolkodas eeljait es a mas. az oraval kapcsolatos feladatokat is lejegyeztUk.

A gyakorlatokat negy fejezetbe rendeztuk:

"Az erzesek kiteiezese az osztelyben "f "Sakal az osztetyban",

"Elnyomott vagy felszabaditott gondolkodas", "A koutliktusok elsimulnsk".

'* A diak minden reszben elsaj6titja (de nem bemagolja) azokat a

~ modszereket. amelyeknek segftsegevel megtanulhat .zsiretnyelverr kommnnikalni. A gyerekek altai kedvelt tiqurekat is bevontuk az oktetesbe (peldaul Superman, Telapo. Miki eger, Hamupip6ke). hogy az orak mindenki szernare elvezetesebbek legyenek.

Csek a terneval kapcso!atos leguto[so ortill adunk lehetoseget a gyerekeknek. hogy meqmutessek, mennyire sikerult elsejettternuk az e16zo orakon hailottakat, hogyan tudjak ezt a tudasenyaqot kamatoztatni sajat kbrnyezetUkben. Ezeken az orekon a dtak annyit mutat meg ebbcl. amennyit szeretne - se robber. se kevesebbet. 19azan ugyis ekkor latjuk, hogy mit sajatitott e! a diak. ha tapasztaljuk.

hogyan komrnun'ke: sponten megnyilatkozasaiban .zsirefu!" valakiveL

: ~l %.~

~~=t~~!) 3~~~\ _/~ ~- ~'J:~~~~c;~ C_}

* * 4J * "." ...

36

Iol ernlekszern arra az idore. amikor gyakorl6 tener koromban az iskolei vezet6 tanar egy szerintem jelentektelen esemenycn felheborodva ordftozni kezdett. Magamban nagyon ellteltern ezt az erzelmi kirorest. mert uqy tartottam, hogy egy tenernek tudnia kell uralkodni sejat erzelrnein. f6leg akkor, amikor a diakok is Jelen vannak

Ma mar nem crzern a velemenyeme: megalapozottnak. Az, hogy nem akarjuk kimutatni ez erzclmemkct. meg nem jelenti ezt. hogy ne lcnnenek erzelmeink. Terrneszetesen a tenet viselhet maszkot. es azt is allfthatja, hogy dt nem erdeklik a diakok erzesei. de iqezebol akarmit is tcszunk. nem tudjuk alland6an eltitkolni erzesemket.

Val6jaban a kerdes az. hogy mi a natasa a tenulasre hosszu tevon annak, ha a tuner es a diek sosem veszik egymas erzeseit fiqyelernbe. Peldeul az a tener. aki szerint ez erzelemnyi!vanitasnak nines helye az oren. uqyanuqy szokott ideges, merges, esal6dott vagy ekar boldag lenni. Lchet. hagy az llletd tener ugy gondolja, hagy ha erzelrne.rol nem bcszel. akkor azok ncm is latszanak rejte. de az embert minden egyes meqnytlvenulese elerul]e.

Ha a tener nem beszel viselkedesenek okar61. akkor a diakok sejet szajuk fze szerint fogjak azt ertelmezni. es megfordftva: ha a diakokat nern bsztbnzi semmi erzelmeik kifejezesere, akkor a tener kbnnyen felreertelmezheti barrnelylk cselekedetuket. Ennek ercdrnenyekent mindenki felreerti a rnesikat. es ez sokszor a tanarciak kapcsolat meqrornlasahoz vezet.

Leqalebb annyira fontos az a teny is, hogy a renulest nagy mertekben hetreltetie. ha sem a tener. sem a diak nines tiszteben sajat erzcseivel. PeldauL ha egy tanar iassu felfoqasunel: tart egy dieko: - ahelyett. hogy eszrevenne elegedetlenseget a sajat maga altai alkalmazott tanftasi technikavet kapcsoiatban -, kevesbe valosziml. hogy meqprobel maskent kozetitem a gyerek nehezseceihez Hasonlo kcppcn az a diak, aki a taner: vedolje ahelyett, hogy beisrnerne, hogy cselodort. mert nem 6t velesztottes ki egy feladat elvegzesere, val6szinGleg nem fogja rneokerdeznt a tenart. mit tehetne annak erdekeben. hogy leqkozelebb 6 csinalhesse meg azt a feladatot. (Raadasul 5Z a diak, aki rosszkent konyvel el egy tenert. ez orei munkeban sem fog aktivan reszt venni.) Ezzel szemben a zsirafosztaiyokban az erzesek mindig kifejezesre jutnak, mivel az els6dleges eel az, hogy a gyerek megfeleloen tudjon kornmurnkelni. Meg az a tenet is, aki el6zoleg rnindiq kiebe.t a gyerekekkel, hogy vegre uljenek a hetyuk reo most rneqprobelhetje a kbvetkezoket mandani: .Neqyon elszomerit. hogy meg mindig nem (Jltak a hetyeteken. tnett szetemem. ha az ebedszunetig be tudntmk fejezni est az enyeqot." Abban az osztelyben. ahol a gyerekek azt mondtek eddig eqymesnek, ha megsert6dtek: .Nern vagy tobbe a baretorn", mostantol probalkozzanek meg inkebb azzel. hogy: "Nagyon szomonJ vagyok, hogy nem akarsz veletn jotszani a sriinetben", llyen esetekben az urobbi peldek nem-

37

AZ ERZESEK KIFEJEZESE

AZ OSZTAlYBAN

SiRNI VAGY NEM SiRNl?

Otmutatas:

csak abban segltenek, hogy pontosabban probeljuk meg kifejeztu ezt. ami bennunk lejatsz6dik, hanem sokkal jobban elerik celjukat is.

Miki:izben igen egyszerCInek tCInhet az erzesek kifejezese, nekem az a tapasztalatom, hogy sokunkat (kort6l fDggetlenul) nem tanitottak meg ana, hogyan hozhatjuk felszinre naponta bennunk kavarg6 eW2sek sokasagat. Egy tipikus osztalyben alta laban csupan ketfele erzelern nyilvenul meg: a harag (rendszerint csak a tartar reszcrol megengedett mig ha a diak merges vagy ideges, "megnezheti rnaqat"). ilIetve az ororn - a tbbbir6l senki nem vesz tudornest.

A tenernel, nem kell semmi teljesen uj dolgot nycjteme ahhoz. hogy erzelrncik k.mutetesere batoritsa a gyerekeket. hiszen tulejdonkeppen csak olyasmit kell a felszfnre hozni. ami - ugyan rejtve -, de minden diekban es tenarben ott van. A zstretoszralvbon a tener es a diak egyszenlen csak meqejendekozze cqymest az onkifejezes szebadseqavel. Ennek eredmenyekeppen a diakok egymas kozt: kapcsolatai es a tenarre: val6 kapcsolatuk letvenyosan javulni fog, kellemes ktnnyezetet teremtve a tovebbt hetekony tanulasnoz.

Beszeljunk errol. hogy ki es mikor fejezi ki erzelmeit

Ervekkel eletemesztott velernenyek . megfogalmazasa

Nyelv

Olvassa el az elebbt mondatat. es maqyerezze ei a gyerekeknek, hogy ez vaiakinek a velernenye: henqsulyozve. hogy nem letezik ebszolut j6 vagy rossz velesz. Mondjak el a gyerekek, hogy egyetertenek-e az elabbi velemennvel, vagy scm. Lzutan kerdezzuk meg, tudnek-e ellenpeldet hozni meggy6z6desDkre. Mindenkeppen betorftsuk 6ket. hogy velernenyuke: ervekkel ternusszel: ala. Minden esetben hasonl6an jarjunk el.

A tanarok ne rrutessek ki erzetmeiket. A diakok ne mutassak ki crzelmeiker. A szul6k ne mutassak ki erzelrr.eikct A fiuknak ncrn szabad slmiuk.

A lenyoknak nem szabad sirniuk.

utane [rjuk fer a kovetkezoket a tablera:

1. Tener 3. Gyerek 5. Elrck

2. Pap 4. SzUla 6. Rendor

7. Focista

38

A gyerekek perokban rakjak sorrendbe a listan szereplc szernelyeket eszerint. hogy melyik mennyire szokta erzclmeit kinyi\vtmftani. A feladat meqoldese uten beszeljunk meg kozosen neheny v61- tozatot. Befejezesul javasoljuk, hogy kepzeljck el. milyen lcnne. ha a listen szerep!6 bsszes szcrnely ennyire k.mutetna crzelmeit. mint az, akit ok az elso he lyre tettek.

Tanuljuk meg azonositani

a kDlbnbbz6 eserncnyex kovet keztcben kialakult erzeseket

ElemezzGk, milyen esernenyek milyen erzelrneket es vagyakat valte-

nak ki belolun«.

Nyelv

Olvassuk fel hangosan a kbvetkez6 verset a elm nelkill Szegyen

Egy keddi regge/en

a vetsetiyen megbotlottam es etestem. arcom tiszto sar lett

Ez sem volt meg minden, madarak iottek.

tejetnte tojtak

en meg j61 elvotosodtem.

teit a nap, es en mar tudtam. csak Ieeqe« tnenttietetten. Sanyi lecsapott ram:

Te. a porod sitotdttvo /oty6g, Anya csosot dobott

sok haver es barat e!6tr Azert imadkoztam"

erne veqe: ez a 5zorny{f nap. Ugy 5ZEGYELLTEM fI1AGAfI't

A diakokkal egyutt emeljGk ki avers azon mozzanatait, amelyek a szeqyencrzettel kapcsolatosak (peld6ul a beszelonek seros lett az area, a madarak ratojtak a fejere, az anyukaJa megpuszilta a beretei e16tt), mit szeretett valna a beszeln elerni. ami vegGl rosszul suit el (j6 benyornast kelteni a beretei elatt), Azttm kerdezzGk meg, hogy vajon mas erzesek is kapcsol6dhatnak-e a tbrtentekhez (pl. elkeseredettseg, szomoniseq). vagy hogy erezhetett volne-e maskepp, ha nem lett volna olyan fontos, hogy j6 benyomest keltsen.

Mondjunk el mi is olyan eseteket a gyere.keknek, ernikor nason- 16keppen ereztuk magunkat. Arrol is tegyGnk emlitest. rnier: viselkedWnk uqy, ahogy viselkedtunk az adott szituecionen (peldeu: egyszer egy 6ralatogatas alkelrnevel az igazgat6 eszrevette. hogy rosszul Irtam a tablere egy sz6t; nagyon zavarba jottern, mert azt szerettem volne. ha lMJa az jgazgat6, hogy j6 tarter vagyok). Ezek utan a qyere-

TAlAlD KI, MIT ERZEK

Otmutatas:

39

kek is meseljenck el olyan eseteket. amelyek elkelrnavel ok jbttek zavarba, es mondiak el azt is, hogy mi<~rt jbttek zavarba.

Ugyanezt a m6dszert kbvessOk a tobb' vers felolvesasenel is:

A verseket elm nelku! olvassuk tel.

EmeljOk ki a gyerekekkel azokat a mozzanatokat, amelyek az adott erzesre vonatkoznak a versben.

Talaijuk ki, mi okozta azt. hogy a besze/6 az adott m6don crezte

meqet.

Milyen mas erzclmek hozhat6k kapcsolatba a verssel? Hozzunk fel pcldeket a sajat eletOnkb61 is.

A diakok is szarnoljenak be velOk rneqtortent hasonl6 esetekr61. Mondjak el. mi miatt ereztek magukat j6! vagy rosszul.

BosszrJsag

A kezemr6f a ragaszt6t megpr6baftam lemosni. ts oteko« at igyekeztem a aoome: kik6tni.

Aztan a kis6csem, az aranyos ketteto tte. szettipotto legklasszabb ji1tekom.

A nap vegere

mar nem bittem.

A sntleim csak annyit mondtak:

SzerintUnk mar ideie agyba menned ugy BOSSZANKODTAfVl.

Boldogsag

fVlegvafasztottak osztetvelnokne« tegnap a sulfban.

Az apuktutnna! a tnctt tieten kiruccantunk a Vidamparkba. Ez sem volt meg minden:

a hegyral leiete tnenet tekintetem egy 6tszazasra esett. BOLDOGNAK eteztem magam.

40

Anya a mtttt tieten apolccti« a baranyhim!{fm, Tegnap igy 5z6ft:

Itt ue hagyd az uzsonned!

Ma elvitt kocsivai az iskoteb« mert kesesbeti vottem.

es megkereste

efsz6k6tt kutyusomat

tste a lecket ketten megesinaftuk

es.6, ott hagyva csapot-papot, ieitotoite a filrdes siuben kifo/yt habot. HALAs vagyok mlnderett.

Fe ftekenY5eg

KapuugyeJetes akartam

en is lenni, mint Lidia, Robi vagy teii. Kfvantam, hogya tnsmsm nesem is veqyen ilj rutvn. «eozek: Cecilia

mindig turmixot iszlk,

es Annamaria meg siitit eszi«.

LucindtJt61 senk! nem kerdf, mennyit eszik es mievt, Zsuzsa apukaja sem majrezik

minoenett. tzett en nagyon I RIGYKEDEM.,

Csal6dottsag

Kirtmdulni akartunk,

hogy egy jot jatszhassunk, fso esett. viflamfotttnindenki otthon maradt Athfvtam Fetit jatszani - iott hamar a teteion: szegeny Feti meqbeteqedett.

loska sem ett ra

Se Krisztitm, se a kis Katl; raadasu! a keovet« csapatom is elvesrtette a meccset.

Nagyon CSALODOTT votten:

Ture/metfenseg

Sokaig tart mig kapok veqte inni?

A memat» mosolyog:

Azonna! hozom, edi.

De a percb61 6ra lesz.

r2S 6 a teietonoti trecse; titetent. hogy szomjas vagyok, nem ha/lja meg nyoqesett:

Leteszi veqte a teletont,

hozzam fordul, tnonavet:

6, csak egy perc meg, Felhfvom meg a nagynem!:d. Aztan meg nzt mondja, hozza, mfhe/yst adott etini Ocsuie«. En meg min felkialtok:

K6ny6rgom, szomjan haloki rURELMETLEN vagyok.

Tbbbszor is vissze lehet term ugyanahhoz a vershez. I1yenkor is cim nelku\ olvassuk Iel. lehagyva. az utols6 sort is, amely a versbeli erzest azonosftja. igy a diakok kitalalhatjak, milyenerzelernrdl volt pontosan sz6 a versben.

Miutcln a gyerekek n~szt vettek ilyen orakon. 6k is frhatnak verseket a sejat erzeselkr61 (peldaul: szornoru. boldog, ideges, zavart, merges, ijedt. buszke. rosszkedvG, lelkes), amelyeket felolvashatnak az egesz oszta lyelctt.

(Az osszes itt szerepki verset Nancy Sokol Green itts.)

41

- - LGUL:\T-ZE E

Otmutatas:

NYUGTALAN KUlYA

,.2)

11

Otmutatas:

KulbnbbzQ erzesek attekintcse, felidezese

A kOlbnb6zQ zenekrol kulbnbbz6 erzelrnekre val6 asszocialas

Zene

Keressunl; olyan zcneket. amelyek j61 fejeznek ki kOlbnbbz6 hangulatokat. erzelmeket! Jetsszur.k Ie a gyerekeknek egy-egy rbvid reszletct a ku16nbbzo felvetelekbol. eztan kerjOk meg oket. hogy meseljek el. milyen crzelmeset keltett benntik az ad ott zenereszlet. Biztassuk 6ket. hogy pr6baljak menrneqvarazni az erzcseiket.

Ezutan kerjuk meg a gyerekeket, hogy a kovetkczd 6rara hozzanak egy henqtelvetelt valamelyik kedvenc zeneJtikr61. lsmeteljuk meg ezekkel a zcnckkcl is a fenti toqlalkozest.

Annak vizsqalete. hogy bizonyos

viselkedesek milyen szavakkal ki nem fejezhet6 erzesek mcqr.yilvanu.asei

Annak atqondolase. hogya kOlbnbbzo nem emberi lenyeknek vannak-e erzelrneik

Terrneszettudorneny

MiuUm parokbe allitottuk a gyerekeket. kerjOk meg 6ket hogy gondolkazzanak el azan, milyen viselkedes jellemzo a kutyakre. Mond-

nk nekik neha ldet. btieteket adtunk:

Ugat s Farkcsov6las Szukbles

lrjul; fel a teb.ere a gyerekek nehcmy btletet! A tanul6k dbntsek 121 minden egyes megnevezett cselekvesrol. hogy az va16ban egyik nemverbelis kifejezesi eszkbze-e a kutya lchetseqes erzeseinek. A megnevezett cselekvesck melle frjuk fel a gyerekek otletelt is a teblare a ktilbnbaz6 cselekvesek mbgbtt rneqbujo erzelrnekre vanatkoz6an.

Cselekves ugatas farkcsovalas Nyuszires

Erzelern

fclelem. idegesseg, harag orom. izqarcttseq szomoruseq. maganyassag

44

Kovetkezo feledetkent kerjuk meg a gyerekeket, hogy pr6baljak meg kitalalni, mit akamak a kutytlk kifejezni a fenti cselekveseikkel es erzelmeikkel (peldaul egy farkcs6val6 kutye szeretne lebdezrn. vagy azt akarje, hogy stmcqessuk meg).

Az 6rM azzal folytassuk, hogy a gyerekekke[ vegigcsinaltatjuk az eqesz fenti feladatsort az elabb felsorolt allatokra is - de most mar perokban es papiron dolgozzanak.

Allatok

macska

diszn6

tehen

kakas

MiutEln a gyerekek vegigcsinaltak a feladatokat az osszes allattel, a parok szamoljanak be valaszaikrol az osztaty tobb: reszenek. Befejezeskeppen kerdezzuk meg a gyerekeket, hogy tcnylcq hisznek-e abban, hogy az alletoknek vannak erzelmeik. osztonozzuk 6ket meg inkebb kritikus qondolkodasre azzel. hogy mcqkerdezzuk. vajon a rovaroknak (hangy6knak, le'gyeknek, pokoknek). h01l6knek (kiqycknak, gyfkoknak) es eqyeb lcnyeknek is vannak-e erzelmeik. A tanul6k minden veleszuket indokoljek meg!

MEGJEGYZES: azokkal a gyerekekkel, akik nem tudnak meg Irni: az egesz foqlatkozest sz6ban csineljuk vegig, uqy, hogy az egesz csoport egyGtt dolgozik.

KGlbnboz6 erzelernkitcjezesi m6dok szemle!tetese

termcszettudomany

Annak osszc hasonlitese. hogy egy ember es cqy

noveny hogyan fejezheti ki erzeseit

El6szor kerjOk meg a gyerekeket, hogy mutassak meg, mit szoktak csinelni. ha mercesek (peldeul toporzekolnek. csipore teszik a kezuket). ha izgatottak (peldaul fel-le uqrelnek). vagy bermi mast ereznek. Aztan meseljOk el nekik, hogy van egy uj novcny. ugy hivjak, hogy .mimoce: Magyarazzuk el nekik, hogy ez a noveny kepes kQ[bnbbzo erzelrnck kifejezesere.

Ezutein a gyerekek rajzoljak le. hogy hogyan kepzelik el ezt a novenyt. Ha ezzel keszcn vennak. mutassak meg eqyrnasnak rajzaikat. Magyar6zzak el eqymasnek. hogy eppen milyen erzelmet fejez ki a novenyuk (haragot. szornoruseqot, trusztreltseqot). es hogy pontasan hogyan is teszi ezt. Ha szukseqes. tegyOnk fel kerdescket is, hogy kreativ veleszre osztonozzu]; 6ket.

AZERZO NOVENY

45

EGY MAsIK NYElVEN

utmutatas

Peldak:

Lekonyulnak a novenycd levelei, mikor szornoru?

A novenyed bsszecsapkodja a leveleit, mikor izgatott?

Hasznalja a novenyed a gybkeret erzelemkifejezesre? Ha iqen. ekkor mikor es pontosan hogyan fejezi ki a gybkerevel ez adott eW2st7 Hasznalja a novenyeo a leveleit erzelemkifejezesre? Ha icen. akkor mikor es pontosan hogyan?

Megvaltoztatja a novenyed a szinet bizonyos hangulataiban? Ha igen, akkor mikor es pontosan milyen szimlre?

Befejezeskeppen kerdezzulc meg a gyerekektOL hogy tenyleg hisznek-e ebban. hogy a novenyeknek is vannak erzelmeik. Allaspontjukat tarnesszek ala ervekkeL

KulbnbbzQ erzelmek beezonos (tasa a testbeszcc es a hangszin megfigyelesenek elepjan

ldeqen nye]vu szavak ertelmcnek kiktivetkeztetese

Nyelv es tersadelomtudorrtanvok tmul.ikuttura.is oktatas:

Ha van az osztelyban egy masik nyelven beszelc diCik is, KerdezzOk meg, vallalkozne-e erre a foglalkozc1sra. Ha ez nem megoldhat6, akkor hivjunk meg egy idegen nyelvet beszel6 vendeget az osztalyba. Mindket esetben adjunk a "ketnyelv(j" vallalkoz6nak egy szolistet. amit el kell mondaniuk a sajat nyelvukon (ha sok jelentkezo van, akkor mindegyikOknek egy-egy szot adjunkJ. A szavakat az 1. mellekletbcn telelheto .Eqy csokorra val6 erzelem" cirmi anyagb61 velogassuk ki.

KerjOk meg a vellelkozokat, hogy rnikozben sajat nyelvukon eimondanak egy adott szot. parhuzamosan pr6baljak meg testbeszcddel, hangszinnei es arckifejezesLikkel is kifejezni. hogy milyen erzelemre vonatkozhat az adott sz6. Az osztaly probalje meg kitelalni. hogy mi ez a szo.

46

_·.· __ ~!·:·.t"

Sajat es rnasok

igenyeinek, erl(~seinek feltarase

Egy masik szerncly szerepenek telvetele a kerdesek meqvaleszotesekor

Nyelv

Magyarazzuk el a gyerekeknek, hogy ekkor tudjuk leqmkabb megadni azt, amire a masik embernek szukscqe van, he ismerjuk az erzeseiket es szuksegleteiket bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Ezuten kerjuk meg 6ket, hogy irjanek fel tiz olyan kerdest egy paplrra. amir61 uqy gondolj4k, hogy 6n - mint a teneruk - szeretne. ha megkerdeznek ontol. de 6k sohasem tettek. Mutassunk nekik ncheny peldat, hogy konnycbbcn kezdjenek neki a feladatnak.

Mit tetszik gondo/ni, ha a diakak nem csina/jak meg a hazi telsdntot? Milyen etzes fe/keszu!ni az orakra?

[vJi tenetne a tanamo/tanar ur munkajat kdnnyebbe?

Ha leirtak a kerdeseiket. velaszoljenek ra ugy, ahogy szerintuk on veieszolne. Ha ezzel is keszen vannak, akkor valesszanek ki nehany at a kerdeseik k6zul, es olvessek fel ezeket hangosan. Az egyes kerdeseknel kerdezze meg 6ket, hogy kivancstek-e ana, hogy velojaben hogyan veleszolne. Ha igen, akkor valaszoljon, ezzel lehet6seget ad a gyerekeknek ana, hogy osszehasonlftsak sajat tippjeiket az on val6- di veleszeivel.

Kovetkez6 feiadatMnt kerjuk meg a gyerekeket, hogy most [rjanak tiz olyan kerdest. amelyeket szeretnenek a szuleiktcl hallani, de ok meg soha nem kerdeztek meg. tsrnet mutassunk neheny rninten

Mit gondolsz az itthoni "hfJZirendr6l'?

Mit gondalsz a hazimunkakro!, amiket r[ld kio5ztattunk?

Szerinted hetente mennyi idat kellene a csalfldnak egyutt to/tenie?

Miuttm ezzel keszen vennek. pr6baljak meg elkepzelnt. hogy szuleik veloben felteszik nekik ezeket a kcrdeseket. Az ora betejezese keppen veleszoljenek a kerdesekre. mintha a szuleiknek valeszolna nak.

MEGJEGYZES: A foglalkozas frasbeli resze helyett csinalhatunk szerepjatekot. A gyerekek megkaphatjak a tener vagy a diak szerepet. Diakkent a gyerek kerdeseket tesz fel. ernelyekrcl 6gy gondolja, hogy a tuner szeretne hallani, de meg sohasem kerdeztek meg tole. A tener szereper jatsz6 gyerek pedig valaszo.. uqy, ahogy szerinte a tener veleszolne. Ennek a rntni-szerepjeteknek a befejezesekeppen e[-

47

MEGlEPO KERDESEK

utmutatas:

Peldak

(a diakok kerdeznek

a tanaroktel):

Peldak (arra. hogy a gyerekek belekepzelik magukat

a sziiletk szerepebej

Erzelem-kirak6s

Otmutatas:

Pelda:

mondhatjuk a gyerekeknek, hogy hogyan veleszolnenk a kerdeseikre. A szul6kkel kapcsolatos feladatot is vegig lehet csinalm csoportoeszelqetes torrnajaban az iresos veltozat helyett.)

,~~;.~1I:~i '"

Valamilyen konkret informactore tameszkodva k6vetkeztetni egy

adott szernely erzelrneire.

Felismerni. hogy erzeseinket nem

kozvetlenul a rnesik .okozze". sokkal inkebb az. hogy annak egy-egy

csetekedetet hogyan fogjuk fel, es hogy az milyen hetassel van

a rnindnyejunxben mar eleve meglev6 remenyekre es vagyakra.

lrjuk a k6vetkez6 szavakat a tablere:

SZOLOK, TANAR, BARATOK.

Nyelv

EN MAGAM.

Ezutan kerjuk meg a diakoket, hogy dontsek el: a felsoroltak kdzOI ki lenne leginkabb felel6s ezert. ahogy adott helyzetekben 6k ereznek magukat. valeszeiket indokoljak is.

ssuleta megtiltjak, hogy moziba men], te pedig merges vagy Ki fele/os leginkabb ezett az etzesen?

A baratod nem hfv meg a bulijara, te pedig nagyon szomon: es csetodott vagy. Ki fe/e/os a csal6dottsagert es a banatert?

Sugalljuk a diekoknek. hogy egy-egy cselekedet nem valt ki kozvetlenu I egy bizonyos erzest. megpedig eqyszenien azert. mert ugyanaz a cselekves egesz sor kuldnb6z6 erzest hozhat el6 olyan emberekbol. akik mast-mast akarnak. Ezt a kbvetkezQ peldaval szemleltethetjuk

Charlie sosem szeteten kosarlabdazni, megis megpr6bal bekenJlni az Iskola; sosercseoatba, tnett a sziite! ezt szetetne): Apja ezert szetetne, ha Charlie kosarazna. mert ot mag6t sosetn valogattak be a ketetbe kissrac koraban, edesanyi« pedig ozett. tnett aggaszlja, Iwgy tia tu! sokat van eqyedu:

Az edzQ azonban nem veszi be a nut a csapatba. Charlie nagyon boldog, hiszen amugy sem akart jf1tszani. Az apa bosszankodik, tneit

48

emtekszit: ortt: hogy gyerekkent neki sem sikenJJt beketiunie a cseoatba, az anya pedig csatodott. mert az 6 probtetnsjo - nevezetescn. 10gy Charlie tul sok idat t61r egyedQI - nem old6dott meg.

Mutassunk ra arre. hogy ezeket az olyannyira kQI6nb6zo erzeseket 1em pusztan az vettoue kt. hogy az edz6 nem veloqette be Charlie-t a csepetbe, hanem az. hogy a tortenet szerepl6i mit is akartak vagy ~emeltek valojaban. illeNe hogy ezekre a belQl lejatsz6d6 helyzetekre noqyan hatott az edz6 azan cselekedete, hogy Charlie-t eluteslrotte. Ezutan kerdezzuk meg a dia.kokat. hogy eqyetertenek-e azzal az all[.assal, hogy az edz6 nem felel6s a tortenet szereploinek fentebb resz- .: .erezett erzelmeh2rt. Kerjilk meg 6ket, hogy valeszatkat indokoljek is. Folytassuk a vitat azzel. hogy meqkercezzuk a diakokat: szerintuk enetseqes-c. hogya szillok rneqis az edzot hibaztatjak - kGlbnbsen ha nmcscnek tudetaben annak. hogy nem az edz6 dontese. hanem az 6

el6zetes vagyaik keltettek bermuk a Charlie elutesitasevel kapcsolatos erzelrneiket.

tzutan a tanul6k gondolkozzanak el ezon. hogy egyes tortenelmi esernenyek mennyire kill6nbbz6 crzelrneket veltottak ki att6l fQgg6en, hogy az erintett szernelyek velojeben mit is akartak. Alakitsanak perokat es minden par kapjon egy-egy "Erzelemkirak6st" (2. meitenet; Mutassuk meg a lap bal oldalEln talalheto kirak6darabokat, es rnaqyerezzuk el, hogy ezek egy~egy szernelyt (vagy emberek egy csoportjet) jelolik. es a bennuk falyamatosan zejlo eletet: rernenyeiket es vaqyeiket. Olvassuk fel hangosan ezeket a kirak6darabokat majd a jobboldaliakat is. melyek kQlbnb6z6 erzelmeket jel61nek.

Ezuten kerjilk meg a tanu16kat, hogy idezzek fel magukban a .bostoni reedelutenro!" tanultakat. (Ha meg nem hallottak volna role. hasznaljul: fel ezt az ore: erra. hogy megismertessDk 6ket ezzel a tonenelmt esernennyel.) Ezutan a diekok d6ntsek el. hogy melyik jobb oldali kirak6 felel meg a bal oldali szerepl6knek a tea tengerbe ontesevel kapcsolatos erzelmetnek.

Hagyjunk a peroknek egy kis qondolkodasi idot. majd kerjDk meg oket. hogy vagjak ki es paros(tsak ossze a kulbnb6z6 vagyakkal es rernenyckkel azonosftott szernelyeket az adott eserncny (ez esetben a bostoni teadelutan) kiveltotte erzelmekkel. Amikor a tanul6k osszeillesztettek a kirak6darabokat. pr6baljak meg elkepzelni, milyen hatessallenne a tortenelcmre. ha az emberek eszrevennek. hogy az erzelmeik velojeben att6l filggllek, hogy hogyan fognak fel egy-egy escrnenyt. es hogy az milyen hetessal van a bennilk mar meglev6 vagyakra es remenyekre.

49

Gyakorlati alkalmazas

utmutaras.

Pelda (Erzelmek kifejezese a tanul6 reszerol) :

Jt~t:l:~ti

Az oren szerzett ismeretek etvitele a gyakorlatba

<;1!f~,d~i~~~it~d of'

Nyelv

Felismerni, hogy az erzelmek es vagyak szabad kifejezese milyen hatessal lehet az osztely

legkbrere

A tanuI6k alakftsanak perokat, es keszltsenek listat olyan - az oran elofordul6 - helyzetekrol. ahol a szUksegletek es erzelrnek oszmte kirnutatese hasznos lehet. Mondjak el azt is, hogy ez adott helyzetben ezek az erzelmek es igenyek hogyan tejezcdhetnenek ki. Hogy konnyebben elkezdhesse]; peldakent mutathatunk nehany szituaciot.

SZITUAclO: A taner felad egy matemetikapeldat ERZES K1FEJEZESE: Nem ertem a pcldat.

IGENY KlfEJEZESE: EI tetszene ujre maqyerazni. mi a feladat? SZlTUAClO: A tanul6 eppen kisel6adast keszGI tartani az osztelynak ERzEs K1FEJEZESE: Tulsaqosan izgulak a kiseloadas miatt.

lGENY K1FEJEZESE: Nem kephetnek meg egy kis idot, hogy gyakorolhassak? SZlTUAClO: A tanul6 nem kap sernmttele osztalykozosseq! feladatot ERZES K1FEJEZESE: Csal6dottnak erzern rnecern. erniert nem kaptam feladatot.

lGENY KlfEJEZESE: Szeretnern. ha el tetszene mondani, hogy mien.

SZlTuAClO: A taner kap egy olvashatatlan dolgazatot ERZES K1FEJEZESE: Agg6dom a kezlrasod miatt.

1geny kitejezese: Szerernern elolvasni, amit Irtet.

SZITUAClO: Egy diak valamilyen veltoztetast javasal egy orevet kapcsolatban

ERZES KIFEJEZESE: Erdekel az otleted.

1geny kifejezese: Szeretnern. ha ti is qondolkodnatok ezon, hogyan tehetnenk elvezetesebbe az oraket.

SZlTuAC!o: Egy tanul6 bekiebelje a valeszt

ERZES KlfEJEZESE: Most. hogy ujre belekiebaltal az oraba. kezdek ingerUlt lenni.

IGENY K1FEJEZESL Szeretnem, ha te is jelentkeznel, ha veleszolni akarsz. Elmondenad. hogyan vehetnelek ra erre?

BefejezesUI kerdezzuk meg a tanul6kat, hogy velernenyuk szerint igenyeink es crzelmeink 6szinte kifejezese segfthet-e egy iobb. pazitiv iskolai hangulat kieleklteseben: he igen, miert. ha nern. mier: nem.

50

akal az osztalyban

Bel[ a .,sakal" nem tankbteles. nem iratkozott be az iskolaba, de meg csak ervenycs oltesi bizonyttvennyel sem rendelkezik, meqis ott olalkodik szinte minden oszrelyber. Nap mint nap ott jonrneqy. cs kisebb-nagyobb keroket okoz. S bar az osztely nehany tagja korul gyakrabban sOndbrbg. mint mesutr. megis bizonyos, hogy el6bb vagy ut6bb mindenkinek fajdalmat okoz mar puszta jelenletevel is.

A "sakcllsag" ~ ahogy .zsirafnyelven" hfvjuk - olyan tipusu kbzles, amely azonnal ana kcsztcti a megsz6litottat. hogy duhosen visszavagjon, vagy fUlet-farkat behuzve - esetleg szo nelkOI gyilkos pillantasoket vetve a mesikre - meg hosszu napokig rag6djon a megjeqyzesen. Az osztelyban a leggyakoribb sakalsagok a k6vetkez6k: ,,112 nulye vagy!"; "Nem tudom elhinni, hogy ezt eddig nem tudted": "A diakok tbbbsege ezt mar az ovodaban is tudta!": "De bunk6 vaqy!": .Nern lehet mindig ez. amit te akersz!": "McHpedig itt az lcsz: amit en rnondok!"

Ezek a kijelentesek nemcsak hogy negatlv reakci6t veltanek ki azokbal. akiknek crneztek 6ket. de gyakran nem is tlikrbzik pontosan ezt. hogy a beszelO tulejdonkcppen mit 15 akart mondani. PeldauI az a tenet. aki fgy sz61: .Nern akarom elhinni. hogy meg ezt sem tudod!". telen velojeben meg van lepve. 19y hat velosznuleq helyesebb lenne, ha pcldeul fgy fogalmazna: "Megiep, hogy nem volt lehetdseqed eddig ezt megtanulni." Mig az e16z6 kijelcntes majdnem biztosan ana keszteti majd a tanulot. hogy visszabeszeljen. vagy esetleg meglapuljon, es a megjegyzesen rag6djon. addig az ut6bbi val6szfn(jleg nem lesz rei ilyen hatesset.

Ha "ZSIRAFUL" akarunk beszelni. a "SAKALBESZEDET" teljesen ki kel1 iktatnunk a szerne.yes kornrnumkeciobol. Helyette azt kell kifejeznOnk. hogy mit erzunk. hogy kijelentesunkkel mire reagalunk, es hogy pentosan mit is akarunk elerni. Peldaul a taner ezt mondhatja: "lgazan zavar (a tanar erzesenek kiiejerese). hogy egesz hctcn nem irsz lecket (amite a ranin reaga/), es nagyon szeretnern. ha elrnondened. hogy miert nem csinelod meg (ezt sretetne eletni)" Ha [gy fejezi ki meqat. a tartar nagyobb val6szinuseggel oldhatja meg pozitlvan a leckeUgyet, mintha valeszul ana, hogy a diak megint nem irt lecket. peldeul igy nyilatkozna: .Bizonyere nagyon lusta vagy, ha meg napi fel oret sem vagy kepes leckeiresre fordftani. JY\jndenki mas meg tudja irru a leckejetl JY\egis, kinek kepzeled magad?"

Ha azonban valaki iqazen folyekonyen beszel zstretu! akkor le tudja fordftani a neki cfmzett sekalmeqjeqyzes: zsiratre. Ha fgy akarunk tenni, eldszor is eszbcn kell tartanunk. hogy nem szabad megsertodnunk az eredeti uzcncten. Ha ern: a gyerekeket is ra akarjuk

51

venni. ugy ertethetjUk meg veliik legkbnnyebben a dolgot, ha elmacyerazzu«: az emberek olyankor tesznek ilyen "sakalmegjegyzcseket". amikor bens6juk atmenetileg meg van hasadva. Ez a .. megnesadtseq-qondolat" azt a vizuelis kcpzetet idezi fel a gyerekekben, hogy az illet6 el van velesztve onmeqetol. (MEGJEGYZEM: feln6ttek szernere sem rossz qondolet.) Ez tchet az a kcpzct. amely segft megmeqyerezru olyan cselekcdeteket. melyeket a gyerekek kegyetlennek vagy igazsagtalannak erezhetnelr.

Peldanak okaert "A muzsika hangja" cinul film megnezese utan negyeves kislcmyom arra kert. hogy beszelqessunk Hitlerrcl. Mikbzben azokr61 a dolqokrol beszcltem neki. amelyek Hitler idejeben tortentek. egy pillanatra eltoprcnqett, majd elgondolkodva ram nezett, es azt mondta: "Azt hiszem, tsten bel(J!r{f! meg volt bessavo. amikor Hitlett csinetto. "

Ha ezt a "meghasadtsag" -kepet mar megismertettOk a qyerekkel. akkor valoszfrnl. hogy ha legk6zelebb egy terse valami olyasmit mond neki. mint peldeul: "De csunye a ruhed!". nem erez ragtan kesztetest ana, hogy azannal visszaveqior: "A tied is csunya: n Ehelyett r6gt6n ana qondol. hogy annak a. szemelvnck a bensoje. eki a meqjcqyzest tette, piHanatnyilag nyilven meg van hasadva.

Ha az i!leta gyerek olyan. mint a tobbi zstreful tanul6 gyerek (es felnett). akkor ez lesz az a szint, ameddig kezdetben eljut - es ez rendben is van. Senki scm beszcl folyekonyan egy nyelvet lIyen rovid qyekorlas uten. A legtObben, akiket ismerek (magamat is beleertvc). min zstratnye'v-tenulmanyelk kezdetcn kbnnyeden felismertek a sakalbeszedet de ezutan sejtelmuk sem volt errol. hogy mihez is kezdjenek vele. Emlekszem egy esetre. ernlkor egy .. sakalkijelentesre" azt velaszcltam: .Ez saktdbeszed I" - ami onmagaban persze szinten sakalbeszed volt.

termeszetesen ahogy az ember egyre folyekonyabban beszel zsiraful. lassen kepes lcsz arra, hogy megertse, hogy a masik (aki a sak61kljelenrest rene) tulejdonkeppen mire reagaL mit crez. es mit szeretne velojeben elerni - meg ha mindezt id6szakosan el is rejti a sakelbeszed. A m6dszer az, hogy az ember telelqet. es feltetelezescinek helyesseget nehany - .a masiknal; feltett - kerdessel ellen6rzi.

Peldakent vegylik azt az esetet. amikor az egyik tanul6 azt mondja a masiknak a szunetben. hogy nem kosarlabdazhat veluk, men tul uqyetlen. Ha a diak uqy fogja fel ezt a megjegyzest mint egy ki nem mandott erzes es igeny kifejez6deset, akkor nem sert6dik meg. es nem vagja a masik kepebe, hogy: ,JJgysem szeretek kostHlabdtJznif" Ehelyett el6szbr rneqprobelje kitelalm. hogy mire celzott a mesik. amikor azt mondta ra, hogy "ugyetlen": ,Azt akarod tnotuiani. Iwgy ritkon dobok kosarat?"

Amennyiben a tenulo erre a kerdesre igen16 veleszt kap. a derektfvmunka folytat6dhat (Ha a velesz nemleges, a tanul6 addig foly-

52

tatja a talalgatas1, amig fa nem jon, hogy mit crtett a terse azalatt, hogy 6 uqyetlen.) ugy folytatja tehat a nyornozest. hogy meg konkretabb kerdeseket tesz fel a masikne}, hogy kitalalja, mltcle erzelern bujhet meg a kijelentes moqott: .sossrom, ha nem tala/ok beie a kosetbo>: Ha sikeru: azonosftani a rejtozkodd erzelrnet. akkor jon az alerc lerer.tasa a sak61megjegyzes utols6 reszer61, vagyis errol mi ez. ermt a beszclo velojeben akar: "Azert bossrntn, ha melieaobo«. mert nagyon tonto: neked, hogy mi gy6zzunk?"

Meg kell jeqyeznunk, hogy a sekalbcszed ilyen letorditese meg egyaltalan nem qerentalia azt. hogy a tanul6t ezuten jetszeru engedik majd. Azt azonban igen, hogy a tanul6 most meskcnt fogja fel az eredeti kijelentest. Azalta!, hogy arra koncentral, hogy az eredeti megjegyzes egy masik tanul6 vagyait es erzelrneit fejezi ki, valoszfnOleg nem fog arm gondolni, hogy benne van a hiba, hogy valami .be]" van vele. Hozzetennern. ha a tanul6nak mar nagy gyakorlata van a zsiratnyelvben. esetleg uqy is donthct (rniutan rajatt, hogy a masik tanul6 mit akart mondeni. mit crez. illetve mit szeretne). hogy peldaul Igy valaszol: .Elszotnotit. hogy nem jatszhatok veletek, tneit szerettem valna gyakorolni: Jatszhatm?k esetteq mandjuk ot petcet. tia mar vezet a csspatodr:

Ketsegtelen, hogy nem ez a fajta perbcszed az altalanos, es altalaban a taner (magamat is belcertve) nem ezt hallja, ha az udvaron uqyeletes. Nem hiszem azonban, hogy ez azert van, mert mi (feln6ttek es gyerekek) nem akarunk ugy erintkezni. hoqy ne okozzunk fajdalmat a mesiknal; hanem egyszenlen ezert. mert nern tanltottak meg nekunk, hogy maskepp is lehet.

Szinte luhetetlen, hogy milyen - mindenki altai erzekelt - dremei-

Kti!bnboz6 tipusu kijelentesek meqkulonboztetese

felismerni a "sakalsagokat" (olyan szavakat, amelyek negatv erzesekct keltenek

a megsz6ltottban)

an pozitv valtozas megy vegbe az iskoleben. ha a sakalokat kiGzzuk onnan. Az ilyen iskoleban a tenerok es a diakok egyarant nagyra becsulik eqyrnas szernelyiseqnek egyedQlal16, kiveteles voltet. Magyarazzuk el a tanu16knak, hogy zsirMnyelven az olyan megjegyzest nevezzuk "sakalsagnak", amely a masikat arra kesztcti. hogy visszavagjon vagy elnernuljon. meqhatreljon. es meg sokaig reqod jon rajta. Hozzunk ncheny peldat: .Foqd be a szedr. "Ehhez te t61 ostoba vaqy!", "De bunk6 vagyJ"

Nyelv

53

ALU f£L, HA JON A SAKAL

Otrnutatas

Ha "sakalmeqjeqyzest" hallanak, alljanak fel, ha .. zstrafot''. iiIjenek le.

Kijelentesek

Ezut~tn mutassunk fel egy kepet. amely sekalt ebrezol. es mondjuk el. hogy mi jellemzi ezt az elletot. Kerjiik meg a diakokat. hogy talaljak ki. miert epp a sakalro! neveztuk el az effele negatfv megjegyzeseket. Ezzel szemben fejtsGk ki, hogy a "zsirafmegjegyzesek" ezok. amelyek a beszeld erzeseit. veqyait fejezik ki. vagy meltenyoljak a masik erzelmeit cs ekererat meg akkor is, ha ez esetleg kockazatos. Hozzunk erre peldakat is. (, Kicsit felve teszem fel ezt a kerdest. de tudnom kell a valaszt." "Sajnalom, hogy keson erkeztern. femelem, meg be tudok kapcsol6dni a beszelqetesbe.")

Lzutan mutassunk egy kepet a diakoknek. amely zsirefot ebrazol. es beszeljuns az allet [ellernzc tulejdonseqairoi. Kerdezzuk meg a tanul6kat, hogy szertntuk vajon mler: nevczzuk "zsirMmegjegyzeseknek" az erzelmeket es vaqyekat nyiltan kifejez6 kozleseket. (Or. Rosenberg, a zsirMnyelv megalkot6ja a hesonlosaqot abban latja, hogya szarezfoldi ellatol; k6z01 a zsirMnak van a legnagyobb szive. Azt is megjegyzi, hogy a zsirMnyelven beszelo ember a zsirMhoz hasonl6an "kinyujtja a nyaket". hogy sebezhet6seget kifejezze.)

Lzutan mondjuk el a tanu16knak, hogy neheny kijelentest fognak hallani. A feladat: ha "sakalmegjegyzest" hallanak, alljenak fel. ha .zsirefot". illjenek Ie.

EmlekeztessOk a diakoket. hogy a dontesnel azt rnerlcqeljek. hogy az adott kijelentes bennUk negativ vagy pozitiv erzelmeket keltene-e.

- O/yan utetetos vagy! (Sakal)

- OrOlbk, hogy kb\cs6nadtad a ceruzadet. mert be kell fejeznem a

rnetekpeldarnat. (Zsiraf)

- Nem is tottds: vetemt (Sakal)

- Ne 1egy ityen ostobet (Sakal)

- lzgulok, hogya dfszteremben kell majd mindenki elatt enekelnen.

mert azt akarom, hogy mindenkinek tetsszen. (Zsinif) - Nern etaese'. hogy mit etze'. (Sakal)

- Nem egeszen ertern. hogy mit akarsz tolern. es szeretnern. ha ujra

elmeqyerezned. (lsirM)

- Itt en mondom meg, tni /egyen! (Sakal)

- TuI k6ver vagy ehhez a tunatuu: (Sakal)

- Bosszant, ha nem figyelsz erre. emit mondok, es szerernem. ha

abbahagymld a beszelgetest. (ZsirM)

- Buta vagy, ha nem tudod a vetasz: (Sakal)

- JVJindig elutasftasz. (Saka!)

- laval'. hogy nem tudorn. hogyan meqyereznetnern meg el ezt az

anyagot. es szerctnern. ha megmondanatok, hogy melyik resz nem vileqos. (Zsiraf)

- Oqy etzen; kihasznalsz. (Sakal)

- Gyetekesen viselkedsz. (Sakal)

54

forditsunk elegendo iddt erre. hogya nem annyira kbnnyen felts rnerhctd sakalsagokat megbeszeljuk a tanul6kkal. (.ttt en mondom meg, mi legyen!", "Mar megint elutasitasz". "Ugy erzern. kiheszne+ sz.") Kerdezzuk meg aket hogy rniert tekinthetjOk ezeket is sakalmegjeqyzeseknek.

MEGJEGYZES: Az ut6bbiak k6zQI az elsa kiielcntest (.ut en mondom meg, mi leqyen") azert tekinthetjuk sakalsagnak. mert mintegy .bezen ajt6kent" funkcionel. Arra szolqel. hogy berekesszen minden tovabbi arra trenyuto kfserletet. hogy kifejezzuk erzelrneinket. i1letve szukseqleteinker, es/Vagy meltanyoljul, rnasokeit. Az olyan kijelentesek, mint peldeul "Mar megint elutesltesz" vagy "ugy erzem, kihesznelsz" szinten sakalmegjegyzesek, mer! nem azt fejezik kt. hogy a beszelO mit erez - meg akkor sem, ha m.ndkettoben szerepel az .erzern" sz6 -, hanem ezt. hogy hogyan ertelrnezi az adott szitueciot. Zsiratra forditva a fenti megjegyzesek fgy hangzamlnak: .. Ugy erzern. hogy ha meg akarunk csinelm tiz dolqot. abb61 kileneet ram hagysz. Szerctnern. ha neqy feladattal tobbet vallelnel magadra." - Ez ezert egy kicsit maskeppcn hangzik, mintha azt mondenenk: "Ugy erzern. kihasznalsz: "

Az 6ra lezerasakent kerjuk meg a tanul6kat. hogy talaljanak ki ujebb sakal- es zsiretmeqjeqyzeseket. Ezutan a jelentkezok olvassak fel kijelenteseiket. a tobbiek pedig - ahogy eddig - felallesse! i!letve leulessel [elezzek. hogy szerintUk az adott kijelcntes "sak6Iul" vagy .zsireful" van-e.

Eszrevenni. hogy a "sa ka I megj eqyzcst" teva szernelynek az

adott pillanatban nines kapcsolata val6di erzelmeivel

es iqenyeivel

Mondjuk el a gyerekeknek, hogyaki "sakalul besze!". arra ugy kell utmutatas:

tekmtenunk. mint aki az adott pillanetben .belu! meghasadt". Azt is

meqyerezzuk el, hogy arnlq valaki atmenetileg ebben az allapotban

van, esetleg nines tiszteben ezzal. hogy velojeben mit is erez vagy

akar. Hozzunk neheny peldat:

.Netn vagyok a batetodt: (peldaul ehelyett: .. Szornoni vagyok, hogy Pelda:

nem jatszol velem. Elrnondened. hogy miert nem akarszz)

"De csiga vaqy!" (peld6ul ahelyett, hogy "TurelmeHenne tcsz. ha nem jossz olyan gyorsan, mint en. Nem tucnad egy kicsit jobban szedni a labad?")

Annak kepi megjelentese. hogyan lehet az ember elvelesztve sajat erzeseital

'\~i~E ti~tet~:;~?' ~&~;!~iitd;j;:. Kepzom uveszet

B£lSO M£GHASADTSAG

55

, \ I

"<, - I

r "

"Bunk6 veqyt" (peldeul ahe\yett. hogy: .Zever. ha a szavamba vaqsz. rnikozben valaki masse: bcszelqetek. Megvarnad, amig befejezem?")

Erzekeltessilk a tanul6kkal, hogy az e\hangzott rneqjeqyzesek kazill egyik sem fejezi ki iqazen a bcszelo val6s erzelrnett. azt azonban igen, hogy valerni az adott pillanetban zavarja, bentie at. Ennek fenyeben rnecyerazzuk el a tanul6knak, hogy ahelyett, hogy mi is vaJamilyen "saka!saggal" velsszolnenl; (ami ket, bclul atrnenetilec meghasadt szernely veszckedesckor szokott elofordulni). legjobb, ha elkepzelj.ik. hogy az adott szernely jelenleg cppen meghasadt allepotban van.

Szemleltessilk ezt az elrnelctet ugy, hogy egy sima feher szelvctet tartunk a magasba, es elmondjuk a tanuJ6knak, hogy ez a szalvete egy olyan valaki ben sa jet szernlelteti. aki rernekul erzi magat, es nagyon elegedett. Ezutclll mutassunk egy masik szelvetet. amelyen vaJamilyen szines minta van, es jatsszuk el, amint az "elsetal" a teher szelveta elott. Ahogy a szines sze.vcta elmegy a feher mellett. a feher fgy sz61: "Most azt hiszed. hogy olyan mend vagy, uqye?" Amint ezt kimondod, gyurd qornbocce a feher szelveter

Magyarazd el a tanul6knak, hogy a feher szalvete most bizonyere meghasadtnak erzi mag at. hogy i1yet mondott. es hogy ..lelki szemeiddel latod". amint az egesz bensaje (gy bsszegyurodbtt es megtbrt.

Folytassuk a kbvetkez6 perbeszed eljatszasclVal:

SZiNES SZALVETA: Azt akarod mondani. hogy nekem van szines rnintarn. neked meg nines?

FEHER SZALVETA: lqen - es ez nem igazsag r

SZiNES SZALVETA: Sz6val alert vagy szornoni. mer! te is szeretnel valamilyen szines minter?

Amint az utols6 szavakat kimondjuk, lassan kisimlthatjuk a feher szelvetet. Magyarazzuk el, hogy a feher szelvcte mar nines rncqhe sadva, mert val6di erzeset napvilaqra kerOltek,

Kerjilk meg a tenuloket. hogy talaljak ki, hogyan nczherett volna meg ki a .belul meghasadt" szelvete (peldeul szakadozott lbttyedt stb.). Ezuten a tanul6k maguk is kitalttlhatnak olyan szimb61umokat, amelyek j61 szernlettenk. hogyan nezhet ki egy ily m6don meghasadt szernely bens6je. (Peldaul horpadt konzervdoboz, csom6ra korott koteldareb. 6sszegubancol6dott fonal, papfrlapra ragasztott ilvegcserepek, zeptojas. kitekert gemkapocs stb.)

Kerjuk meg a tanul6kat. hogy hozzanak be az orere olyan terqyekat, amelyek szerintuk 161 szemleltet'k egy meghasadt szernely bensojet. Hozhatnak az 6ran mer emlftett tercyaket is, de ujakat is keszithetnek.

56

Adjunk lehet6seget a gyerekeknek erre. hogy bemutessek az osztalynek amit hoztak, kczbcn pedig bfztassuk 6ket ana, hogy ha legk6zelebb "sakalmegjegyzest" hallanak, jussanak eszukbe a targyak, amiket ok vagy tarsaik hoztek Magyarazzuk el. hogy ez segfteni fog nekik abban, hogy ilycn esetekben eszukbc jusson: a sakalmegjegyzest tev6 tarsuk belul pillanatnyilag meghasadt. es valnszimlleq segftsegre van szukseqe abban, hogy rajojjor.. val6j6ban mit is erez vagy akar.

Llemezm. hogy az amerikai tortenelem tankbnyvekben melyik tipusu allftasok jellemz6k

Tortcnelern

MegkLilbnbbztetni a rneqfiqyelesen (tenyeken) es az crzclmeken (ertekelesen) alapu16 megallapitasoke:

Mondjuk el a tanul6knak, hagy sokszor a "sakalbeszed" csak ertekelesen alapul, tenet azon. hogy valaki hogyan ertekel, mikent lat valamit, es nem koncentrill erre. hogy val6jaban mi is tortemk. Ezt legkbnnyebben 6gy ertethetjOk meg a tanul6kkal, ha elmeqverazzuk: a rneqfiqyelcsen alapul6 megjegyzes azt fejezi ki. hogy az adott szemely mit 16t. mig az ertekeles azt, hogy mit gondol errot. amit let.

Nehany peldaval es ellenpeldevel konnyen illusztralhatjuk mindezt:

"Mrs. King nem hagyja, hogya tanul6k az oren beszelqcssenek vagy elhagyjak a helyOket." (Megfigyeles)

"Mrs. King utelatos." (Ertekeles - ezt mutatja meg, hogy a besze!6ben tnilyen erzetmeket kelt JVJrs. King magatartasa)

"Mr. Scott nem tervezi meg el6re az oreit, ezcrt az 6ra fele anal megy el, hogy a gondolatait probelja osszeszedni." (Megfigyeles)

"Mr. Scott pocsek toner." (Erteifeles - azt mutatja meg, hogy a beszef6ben tnitven errelmenet kelt Mr Scott szt!tszortsaga)

Ezutan rnaqyarezzuk el, hogy az erteketesen alapul6 meqjeqyzesek nem feltetlenul "sak6Isagok", de ettal meg puszta ertelmeze sen, nem pedig tenycken alapulnak. Honunk erre is peldakat.

"Juan lO-b61 9 matematikatesztben 80% feletti eredrnenyt crt el." (Megfigyeles.)

"Juan nagyon j6 metekos.: (Erteke/es - csak ez: fejezi ki, hogy a beszeto mit ere: Juan teliesitmenvevei kapcsoJatban)

57

DICK TRACY -JOPOfA

Otmutatas:

.tlven tipusu orevezetes meJlett Thanh nem seiattt el bizonyos fogalmakat olyan qyorsen. mint a tobbiek." (Megfigyeles) ,,Thanh-nak lassu a felfogasa ". (Ertekehzs - ezt tejezi ki, hogya beszeld mit gondof Thanh teuesttmenyevet kapcsoiatban.)

Her.qsulyozzuk, hogy val6jaban nines olyan. hogy valakinek "Iassu a telioqesa PI, ,.j6 taout»: .csinos csai: vagy .Itiilye toner", mert ezek a cimkek (sak a beszel6 szcmelyes velernenyct. ertekeleset hordozzak. Henqsulyozzuk. hogy ez ilyen cimkek sokkal inkebb tekinthet6k ertekelesnek, mint .tcnyexnek". mert rnasol, telen maskent velekednek ugyanarr6! a szernelyrcl vagy szttuaciorol. Ennek szernleltetescre a kovetkez6 peldakat hozhatjuk:

Hanyan gondoljak k6z0ietek, hogy Madonna csinos? niuiyon gondoljak, hogy R6fi kisasszony besepzett? nenvon gondoljak, hogy a· z61dbors6 gusztustalan etel?

Ha a tanul6k lefrtak kulonboz6 veleszeikat a fenti kerdesekre, kerdezzuk meg 6ket. hogy eqyetertenek-e ezzal. hogy ezck es a hasonl6 c'lllftasok csak erteke!esek, mert nem mindenkinek ugyanaz a velernenye. Mutassunk ra ezzel szemben, hogy az olyan allltasok, mint "A Madonna-rajong6k klubjenak negyezer tagja van", "Rofi kisasszony napjaben legaiabb negyszer kbzlL hogy mennyire tetszik rneqanak". es ,,489 gyerekb61 482 valeszotte. hogy nem szereti a borsot" megfigyelesek, mert tcnyszenl tntormeciot kbzvetftenek.

Ezutan kerdezzuk meg a diakoka1, hogy szenntuk mi tortenik, ha az emberek bsszetevesztik a megfigyeleseket az ertekelesckket.

Mit csinel a tanar, ha val6ban ettus/i, hogy" Thanh tasst; felfogtJsu"? (Peldaul kevesebb feladatot ad neki. a tobbi .Iessu felfogasu" kaze rakja.)

Ellenben hogyan fogja a tartar tanftani Thenn-t ha azt a megfigyelest teszl, hogy .Ilyen tlpusu 6ravezetes mellett Thanh nem sejetit el bizonyos fogalmakat olyan gyorsan mint az osztelvtersei"? (Peldaul uj tanltasi m6dokat keres, masfele anyagokat haszne! tel. )

Kerdezztik meg, hogy a diakok szerint melyik a jobbik m6dszer Thanh tanfteser». es miert.

Ezutan a tanul6k alakftsanak parokat. Mondjuk el nekik. hogy nehany allltast olvasunk majd fel, amelyekr61 el kell dbntenitik, hogy megfigyelesek vagy ertekelesek-e. Minden allftas fclolvasese uten hagyjunk nehany mesodperc qor.dolkodast idot a tanul6knak. Ha azt qondo'jek, hogy ertekelest hallanak, egyik kezOket erneljek fel; ha rncqtiqyelest. akkor mindkett6t.

58

Abraham Lincoln nagyon kedves ember volt. (ErtekeIes) Kijelentesek

Abraham Lincoln felszabaditotta a rebszolqeket. (Megfigyeies)

A Ku Klux Klan alyan szervezet. amely megpr6balja a zsidoket. a feketeket, a mexik6iakat es minden nem teher embert kirekeszteni. (Megfi gyel es)

A Ku Klux Klan fajgy(f/616 szetvezet. (Er{(~keles)

Miki eger a leqnepszetiibb Disney-figura. (Ertekeies)

Miki egerbol minden mas Disney-fiquranal tobbet adtak el. (Megfigyeles)

Albert Einstein zseni volt, (Em?keh2s)

Albert Einstein nevehcz fuzodik a relettv.teselmelet meqalkotasa. (Megfigyeles)

Az indienoknek nem volt eldzetcs tapasztaiata errol. hogy mi a toldtulajdon. (Megfigyeles)

Az indieno): tul naivak vo/tak, amikor azt hfttek, hogy a telepesek nem togjak etvenni a t6ldjeiket. (Ertekeh?s)

Az fndianok olyan tuicso» neztet: ki. (Ertekeles)

Az Ind.enok meskent oltozkodtek es mesken: hordtek a hajukat. mint

a tete pesek. (MegfigyeJes)

Dick Tracy nagyon jopota. (ErtekeJes)

Dick Tracynek ket gbdrbcske van az ercen. (Megfigyeles) Rudolph. a tenszarvos. nagyon turcsen ner ki. (ErtekeIes) Rudolphnak piros arra van, (Megfigyeies)

Joe Montana tbbb g61t er el. mint a tbbbi nerved. (Megfigyeh~s) Joe Montana a Jegjobb hetvec: (Ertekefes))

Az 6ra vegen tegylik fat az altaianos kerdcst: .Sretintetek a tortenelemk6nyvek csak megfigyeJesekke/, vagy pedig megfigyeJesekke/ kevett ertekeieseklre/ »talaljak(( a tottenetm. eseinenyesetr: Vitassuk meg ezt a tanul6kkal uqy. hogy peldakat kelljen hozniuk. es fel kelljen idezniul, az egyes tortenelrni esernenyeket.

Vajon az ang%k is ugy gondo/nak. hogy amit a FOggetlensegi Habo- Pelda:

turot tanu/tatok, az pusztet. megfigye/eseken alapul. vagy azt tnon-

danak, hogy megfigyelesekb61 es ertekeiesekb6J alit? .... , ... Miert?

Vajon a bennsnuott indianak eoyetertenenek ezzel, hogy emit a tetepesekkel vaJ6 konfliktusukr61 tanuftatok, az ttszte» megfigyeJeseketi a/apul, vagy taitJim§nak k6zWk ertekefeseket is? ...... Miert?

Vajon a japanok eqyetettenenek azzal, {wgy minden. emit Hirosima eJpusztftasar61 tanu/tatok, tisrten megfigyefes, vagy meotiavetese«

, 't 'k 1/ k k 'k' k / ' 'k ? M" t7

es et e e ese evete ene atna azt ,... ler.

Legvegul kerdezzDk meg a tenulokat. hogy szerintuk szamtt-e. hogy a tortene.ernkonyvekben ertekelesek is vannak? Kerd meg 6ket hogy valeszuke: indokoljal, is.

59

FOROiTAsOK TOBIAsNAK

utmutatas:

Forditas sakalr6l zsirMnyelvre

:'~jf:~ . '-'\~%~~ "'C4jj/,,:' ':~:~S.~2:~:(~'

·:EKreitiv~kritiRai:

> ~i9~'~ffi-f&4tFQ~"~J

Kik6vetkeztetni. hogy mi a masik szerepl6 inditeke,

mit erez: es mit akar.

Irodalom

Magyarazzuk el a dtakoknek. hogy minden saktllmegjegyzest Ie lehet forditani zsirMnyelvre. Ennek erdekeben el6sz6r egy kis cetenivmunktlfa van szukseg, hogy rajbhessOnk, mi a rnesik indfteka, mit erez. es val6jaban mit is akar. Mutassunk ra, hogy ezen informeuo bir tokeben bermely sakalmegjegyzes kbnnyuszerrellefordfthat6 zsirafra.

KerjOk meg a tanul6kat. hoqykepzeljek el. amint Tajas Tobiasnek a kbvetkez6 sakalmegjegyzest teszik:

"Tajas T6bidS, te aztdn j6 kdver vagyJ" - mondja a kiraly egylk ketoneje.

Mondjuk el a tanul6knak, hogy miel6tt robtes valaszolne. egy kis detekttvmunkat kell elvegeznie. KerjOk meg 6ket hogy kepzeljek megukat T6bias helyebe. es pr6baljak meg kitelelru ezt, emit a sakalkijelentes elkend6z, vagyis hogy mi inditotte a katonet erre a megjegyzesrc. mit erez, es mit akar velojaban. A tanul6k gondolkozzanak el a kbvetkez6 kerdeseken, es keressenek iehetseqes valeszoket.

JYIi indftotta a katonat ntte, hogy ezt a kijeJentest tegye? (Peldaul ez, hogy T6bias ketszaz kil6t nyorn.)

Milyen etzeseset va/that ki ez a megfigyefes a katonabot? (Peldaul agg6dik, nyugtalan.)

JYIiert? (Peldaul mert esetleg majd cipelnie kell at.)

Mire ietiet a katonanak szrJksege atino: hagyezek a zavaro erzesek e/muljanak? (peldaul rneqnyuqtetasre akiralyt61. hogy nem kell egyedOI dpelnie.)

Ezuten kerdezzuk meg a diakokat, hogy szerintOk a kovetkczo ket velasz kbzlil melyik a sakalmegjegyzes zstratre forditese.

Katona: "Tajas T6bJas, te azlan}6 kOVef veqy!" Tobias: .u« azen te setn vagyegy fogpiszkaI6!"

HEtYEIT ...

Katona: "Tajas T6bias, te ezuu: j6 kover vagyJ"

tobias: "Nyugtalanft a sulyorn. mert ettol felsz. hogy majd egyedlil kell cipelned?"

Katona: "Haat ... iqen."

T6bias: "Megnyugtatna, ha ezt mondenern. hogy erre nem lesz szukseg?"

60

Feltetlenul henqsulyozzuk, hogy csek ezert. mert T6bias most kitalatta. hogy rni volt a sakalbeszed mbgbtt, meg nem feltetlenu: kell megtennie ezt. amit a kiraly karoneje akar. Azt is eruljuk el. hogy most. hogy T6bias mar tudjc. amit tud. nagyobb val6szfnuseggel tudjak mindketten egyeztetni igenyeiket ahelyett, hogy csek ujabb es ujabb serteseket vagnanak eqyrnes fejehez.

Haladjunk tovabb ugyanezen az osvenyen az elabbi peldak cseteben is. Minden esetben hagyjuk, hogy a diakok elvegezzek a derek tivrnunket. es .kitalaljak, mire reagal a rnasik szernely, mit erez. es valojeban mit akar. Ezuten valesszenek a ketfele valaszlehetOseg ko lui, es dontsek el. hogy melyik van zstretre forditva. (Jegyezzuk meg, hogya peldakhoz adott veleszok esak modellek, tehat a tanul6k esetleg mas rneqfiqyeleseket tesznek, es mas erzelmeket es igenyeket fedeznek fel.)

.olyot: gonosz es undok veqy: - ki61tja Jancsi es Juliska a mostohaanyjanak.

f'Ili indftotta Isncsit cs Ju/iskflt etta. hogyezt mondjak? (Peldeul magukra hagytak 6ket az erd6ben elelem nelkul.) f'Ililyen erzeseket valt ez ki bel6!(jk? (ljedseget es haragot.) tniett? (Peldaui mer! nem tudjak, hogy hogyan i6ssak el magukat.)

Mire lebet szOksege a ket gyereknek? (Peldaul olyan anyara. aki vigyaz rajuk, es nem hagyja el 6ket.)

Janesi es Juliska: .olyen gonosz es undok vagyl"

Mostoha: "Megis mit kene tennem ilyen szorny{f gyerekekkel, mint nr KELyETI ....

Janes! es Juliska: .oiyen gonosz es undok vagyJ"

Mostoha: "Feltek es haragszotok ram, erruert egyedul hagytalak benneteket az erd6ben?"

Janesi es Juliska: "rgen."

Mostoha: "Akarjatok, hogy megigerjem, hogy tobbe nem teszem?"

"De buta vagy, Pitoska)" - mondja Piroskimak az edesenyje.

Mire reagalhat Piroska edesanyja? (peldaul arre. hogy Piroska nem .

vette eszre, hogya nagymama helyett a farkas fekszik az agyban.) tnityen erzeimeke: kelthet ez az anyaban? (Peldaul aggodalmat.) Miert? (Peldeul mert a lanyat felfalhattak volna.)

Mire lenne Piroska edesanYHmak sz(Jksege ahhoz. hogy jobban etezze magat? (Peldaul pjroska megigerhetne, hogy 6vatosabb lesz. vagy, hogy maskor felveszi a szerniiveqet.)

61

JANCS) ts JUllSKA ESET£

A detektivmunka

A tordltas

PIROSKA ESETE

A detektivmunka

A forditas:

A detektivmunka:

A forditas

HAMUPIPOKE ESETE

A detektivmunka

A torditas

Anya: "De buta vagy, Piroska!"

Piroska: "Ha annyira j6 anya lenne'. sosem enqedt»! volna e/ eqyedul!"

HELYETT ...

Anya: "De buta vagy, PiroskaJ"

Piroska: "Agg6dsz ertern. mert bajom eshetett volne?" Anya: .Bizony, elevenen felfalhatott volna a farkas."

Piroske: "Tehat azt szeretned. ha megigernem, hogy a jovoben kbrultekintObb leszek, es hordani fogom a szemuveqemz:'

.Ne Jegy mar iiyen qyetekest: - mondja a iegid6sebb kismalac az occscnek.

Mire reagalhat a Jegid6sebb kismalac? (Peldaul a kisebbik sfr a nagy,

gonosz farkas miatt.)

Mi/yen erzefmeket kelthet ez a batyjaban? (Peldeul idegesftL)

Miert? (Peldaul ezcrt, mert 6t meqet is aggasztja a farkas jelenlcte.) Mire iehet szuksege a legid6sebb kismalacnak ahhoz, ilOgy a

keitetnetien eizes megsz(Jnj6n? (peld6ul az Deese segithetne neki kitelalrn valemifele menekulesi tervet.)

Id6sebb kismaiac: - Ne Jegy mar i/yen qyerekest fiatalabb kismalac: - Pofa be!

HELYETT. __

ldosebb kismalac: "Ne legy mar ilyen gyerekes!"

Fiatalabb kismalac: "Azert zavar. ha sirol; mert te magad is felsz a nagy, gonosz farkast6i?"

Id6sebb kismalac: "Meg szep! Azon tori a tejet. hogy megegyen bennOnket vacsoraret"

Fiatalabb kismalac: "Segltsek kidolgozni valamilyen tervet?"

"Ugyerzem. becsapta/f" - mondja Hamupipoke a mostohejanek.

fVIi sarkallhatja Hamupip6ket erie a megallapftasra? (Peldaul azt rnondtek neki. hogy nem mehet a baibe.)

fVIilyen etzeseset keIthet ez Hamupip6keben? (Peldaul szornoruseqot es feltekenyseget.)

Miert? (Peldaul mert szeretne 0 is elmennf.)

Mi tenet ez. amire Hamupip6kenek szOksege van, /logy ne eiezre magat ilyen rosszul? (Peldaul meqverezet. hogy miert nem jbhet. vagy cnqedely. hogy johet.)

62

Hamupip6ke: ,,{;gy euem. becseptot."

.vetetn te ne pimaszkodjJ" - rival! ra a mostoha

HELYETT ...

Hernupipoke: ,,LJgyerzem, becsopttu!"

Mostoha: .szcmoru es feltekeny vagy, mert nem johetsz a balba?" Hamupip6ke: "lgen, nagyon szeretnek elrncnni."

Mostoha: .Szeretned. ha elmagyaraznam, hogy miert kell itthon maradnod?"

Az oren szerzett ismeretek atvitele a gyakorlatba

Nyelv

Kimutatni, hogy a sakalbeszed telisrnerese es zsiratnyelvrc vale fordltese hogyan

hat az osztely-

kbzbssegre.

Kezdeskent kerdezzuk meg a tanul6kat hogy szerintux az a kepesseg, hogy fel tudjak ismerni a sake.beszedet. es hogy tudjak, hogyan forditsak at zsirefre. hasznos Jehet-e az osztalv eleteben. Valaszaikat indokoljak is meg.

tzutan a tenulok alakftsanak peroket. es keszitsenek egy I.stat olyan mindennapos helyzetekr61, ahol sakalsagok hangozhatnak el. Hozzanak peldaket ilyen meqjeqyzesekre, majd "forditsak le" 6ket ugy, hogy kideruljbn: a beszelot mi keszteti az adott kiiclentesre. mi ez. amit erez. illetve val6jaban eker. Hogy kbnnyebben elkezdhessek, hozzunk peldakat.

SZITuACl6: Az egy egyik tanul6 meglbki a masikat a sorban alias kozbcn.

SAKALsAG: "He. megis kinek kepzeled magad?" Forditas: "ugy erred, mlert lbktelek meg?" .,lgen."

" Most haragszo!, es ezt akarod, hogy oocsenetot kerjek?"

SZITuACl6: Szunetben, kosarlabdazas kbzben az egyik diak nem tudja e!kapni a fele dobott lebdat.

SAKALsAG: "MaThaI"

Fordltas: .Arre gondolsz, hogy nem tudtam elkapni a labdat?" "lgen. Most aztan biztos. hogy kikapunk."

"Most letart vagy, es szeretned. ha jobb jatekos lennek?"

63

GYAKORLATI AlKALMAZAs

Utmutatas

Pelda:

SZlTuAC!o: A renar eszreveszi. hogy a diak ragozik, SAKALsAG: .tz: nem vartern taled 1"

rordttas: .Ezt ezert tetszik mondaru. mert rag6zom, holott tudom, hogy tilos."

.Iqen. Es ezt a szebelyt az elsa nap ore tsmered.: .tehet az a baj. hogy ennek ellenere nem tartom be a szebelyt. es azt tetszik akarni, hogy meqlqerjern. hogy nem teszem robbet?"

Hagyjunk egy kis idat a feladat kidolqozesare. azuten kerJunk jclentkezcket. akik majd eljetsszek a kttalelt szituectcket.

64

t lnyomott, vagy felszabadftott gondolkodas

Kilenccves koromban nagy gondban voltam, mert be Kellett adnom egy toqelmezast a postakocsikr61. Barhogy is probaltam hozzakczdern a dologhoz, a hozze kapcsal6d6 tenyanyag szaraznak es unelmasnak niru szamomra. Edesanyamnak szernet szurt. hogy rnennyire nern vagyok ada a temaert es szerenycn azt javasolta, hogy a fogalrnezest egy dal forrneieben alkossam meg, hogy az irrormecio erdekesebbnek es izgalmasabbnak nlnion.

Akkor nem tudatosult bennem, milyen szerencses vagyok, hogy ilyen edesanyam lehet. esak azt tudtam, hogy tetszik az otlet, es nagyon J61 sz6rakoztam, rntkozbcn egyik str6fM a masik utan taialtam ki, meg persze elveztern osztalvtersetrn lelkes tepset es tenerorn dicseretet ~ aki pedig, ermkor elkezdtem elcnekelni a kisel6adasomat, meg nagyon turcsen nezett ram. Val6jaban meg most, 27 ewel ke.sobb is ernlckszern ezekre a home.yos postakocsi-adatokra - nem mintha tul nagy jelentoseguk lenne szemorn-e. hanem egyszerGen ezert, mert a dal megmaradt a fejemben.

A leqendas postakocsidal-dolgozat hetase sokaig megmaradt bennem tanareveirn alatt is, Egyszeregy tenev kezdeten elrneseltern diakjaimnak ezt a tortenetct. igy hat nem voltam tulsaqosen meglepve, erntkor az egyik tenttvenyorn (aki elnbkjelbltkent indult azon a kis valesztason. arnit a xcrmanyzen rendszerr61 sz6l6 tar sedalorrusmeret-oren tartottunk) a proqrernbeszeoet dalban adta el6 az amerikai himnusz dellemere.

Ana azonban csak most jottern ra, es nagyra ertekelem, hogy milyen kulonleqes szercncscm volt. hogy olyan (saladi legkbrben nottern fel, ahol a vilag nem csupa .muszejbol" allt. Most mar tudom, hogya szu16k velesze ana, he a gyereknek nem fUlik a foga egy hazl dolgozathoz, inkabb valami Hyesmi szokott lenni: .Fiecskem. nem csinalhatjuk mindig ezt. amit akerunk!" Azt is tudom, hogy leqtobbju.k a dolqozetirest eld6ntbtt kerdesnek tek.ntene. amelynek sernmifele - mind a taner igenyeit, mind a diak crzeselt figyelembe vev6 - elternetiveie nem lchetseqes

Mindazonaltal ha a tenarok es a diakok 6gy qondoijal; hogy a tenitas csupen "kell" -ekbdl, .rnusze]: -okbot es elvarasokb6! all. akkor rengeteg idot vesz el az ezekb6! ad6d6 ncheztcles. es sok encrqiat erncszt fel az ellenellas vagy lezedozas az elvarasok ellen. Ezt a fajta bozzeellest mindenkeppen a tanules sfnyIi meg.

65

Ellenben azok, akik felszabadultan qondolkodnek. szabad velesztesok sorer latjak uttorlaszok helyett. es rneqertik, hogy elegedettseguk sajat magukt61 fUgg. Peldanak okaert nem hibaztetnak rnasoket saj8t cselekedeteikert. (.,Muszaj volt kiebelnom - nern hellotted. hogy milyen larmat csaptek?"). es nern hivatkozoak valamih~le megfoghatatlan. szernelytelen erore. ( .. Eqyszenizn rnusze] tudni helyesen imi." I Nem vezetik vissza cselekedeteiket szernetyes multjukre vagy valamilyen diagn6zisra. L,Egyszeruen hOlye vagyok a meternerikenoz - mert az epern is az volt"), es nern mentegetdznek azzel. hogy ez eloirasok diktaljak, hogy mit kell tenniuk. ("Azert kell havonta mindenkit leosztalyoznom, mert a tanfelligyelet kbtelez ra.")

ugyancsak nem engednek a ttibbseg nyomesanek ("Azert jetszot tam a kerttesen tul. mert mindenki mas is ott jetszotr.") EzenfelCJI pedig nern hiszik ezt. hogy cselekedeteik eleve determintlltak eletko ruk tersedelmt szerepuk. .mectekezhetetlen osztoneik" vagy valamely tekintelycs szemely akarata altel. Tudetaben maradnak annak. hogy igenis van valesztes: lehetoseglik, es hatalmukban all olyan donteseket hozni, amelyek ieginkabb megfelelnek szuksegleteiknek.

E gondolatmenet alepjen elmeqyerezrarn negyeves klSlill1Yomnak. hogy rengeteg ember utelje munkejet. mert uqy erzilt hogy muszai doigozniuk azert. hogy pcnzt keressenek. Megpr6baltam rneqertetni veie, hogy ezek az emberek eltelaben nem liltjak a masik lehetcseqet: annak a leheWseget, hogy llj allast keressenek, olyat. amely kielegit anyagi szOksegleteiket, de emellett elvezik is. Azt mondtam neki. hogy rernelern. ha idcsebb tesz olyan rnunke: keres majd, amely kielegito es kellemes lesz szamere. Miutan neneny mesodperciq fontolgatta a hallottakat. hozzam fordult es igy sz6lt: .. Rendben, akkor ha felnovok, szlnezc leszek!" Ramosolyogtam, mer: orultern. hogy qondolkodasa ennyire felszabadult.

Elkepzelheto. hogy nehanyakban ez a kifejezes. hogy .felszeoedltott qondolkodas". esetleg fenntertasoker kelt. 6k telen megf\ony nyebblilnek. ha meqtudjek, hogy a felszabadftotr qondolkodes nern enqedetlenseqre, visszebeszelesre vagy ellenszequlesre buzdlt.

Egy iqazan Jelszabadult" velesz egy kerdesre egy adott szitueci6ban mindig olyan elternatlvet keres, mely az osszes erintett igenyeit figyelembe veszi. meqhozze oly mccon. amely lehetosegel ad a perbeszedre. igy tenet az a tanul6, aki azt mondja a tanarnak: .Nern vagyok kbteles meqcstnaln] az osszes feiadatot!". mindenkeppen kitort az .elnvornott qondolkodesbol" (ahol azt gondolta, hoqy rnindenkeppen meg kell csinalnia azoker). csak meg azt keli megtanulnia, hogyan kell akaratat ..felszabadftott medon" kifejezni. Az ilyen kijelentes valahogy fgy hangzana: .. Mit sz61na hozze a tanarur/no. ha neqy helyett csek ke: feladat lenne, hogy ne !egyek ennyire tulternelve>:

66

Nagyan tontos. hogy amikor a ,.felszabaditott gondolkodas"-r61 beszelunk a tanul6knak, tontoljek meg azt is, hogy milyen hetessel lehet az 6 .Jclszebecult" cselekedeWk masokra. Peldaul a di6k ugy gondolja, hogy nern kotelezo ugy olt6zkbdnie az .skoleoen. ahogy azt a bezireno el6irja, es uqy dont. hogy metot nem is teszi. Ezt bizonyitendo egy szal furdonedraqben jon iskotebe. Ennek a szabad velesztesnex azonban esetleg az lesz az eredmenye, hogy a tanul6t t6bb napra felfOggesztik, a hazireno viszont nem vaJtozik. Ekkor a tanul6nak fontol6ra kell vennic. hogy cselekedete vajon vaI6ban azt eredrnenyezte-e. amit akart (azaz a hezirend rneqvetroztetaset).

Egy igazan felszabadultan gondolkod6 tanul6 inkebb meqprobal-

na meqvaltoztetru az ervenyben leva szebalyoket vagy egy jobb, esszenlbb ertelmezcst taialni a mar meqlevo hazirendhez. Mikozben fgy tesz. a tanul6 teljesseggel tudeteban vannak ennak. hogy kennyebben ervenyesithetl sajat erdekeit. ha mindenki szOksegleteit figyelme veszi.

Ha az osztelyben batoriljuk a nyilt qcndc'kodast es szabad velesztesoket. megnyilik a tanul6k elott a tenules lehetosegeinek sokfelesege. Nem ezert vesznek reszt az oren. mer: kell, hanem sejer szabad akaratukb61. Az ilyen 6rakat elvezik, ertekelik, cs uqy fogjak tel. mint jovcben! a!rnaik megval6sitasanak alapkbveit. Amint a tanul6k elkezdenek ugy tekinteni az oktetesre. mint aho! tobbfele [ehetoseg van, melyek kbzOi szabadon valeszthetnek. a tenulas [zgalmassa va]ik (a korebbi unalom helyett). es a korebbi frusztraci6 uten a rener is meqeleqcdett lehet.

t1tt!l~,~ai~!

Megvizsgalni annak a lehetoseget, hogy almeink val6ra vel-

hetnek

'l\f1pC$,Q16d6 -tertilet

FeHsmerni a szernetyes alrnoket es veqyaket.

Kepzo· rmlveszet

Mondjuk el a tanu16knak, hogy eppen most veltottak egy jegyet egy Utmutatas:

utezasre sajat Alornorszecukbe. Rajzoljak Ie egy darab papirra, hogy

hogyan kepzelik el ezt a helyet. Mik6zben rajzolnak, betoritsuk 6ke1,

hogy gondoljanak ana, mi ez, ami! itt megtehetnek (vagy nem KELL

rneqtenniuk), es ami ezert o\y vonzove teszl ezt az orszaqot sze-

mukra.

Hagyjunk idot a tanul6knak erre. hogy beteiezzek a rajzuket, es adjunk lehetcseqet arra, hogy bernutethessek oket az osztelynek. Kbzben maqyerezzak el a tbbbieknek, rniert pont ez jelenti szemukr« . Alomorszeqot. Minden tanul6t61 kerdezzOk meg, hogy sejet rneqletese szerint mennyi az eselye ennak. hogy valaha va16ban eljut ebbe

67

az Alomorszagba. Bfztassuk a diakoka: ana, hogy tudatositsuk magukban, mi (vagy ki) ez. ami meggatolja ezeknek az almoknek a beteljesOleset, es hogy talaljak ki. hogyan lehetne lekuzdeni ezeket az akadalyokat.

TOKFEJ DOKTOR RENOElOJE

A kOlbnbsegtetel elsejetitase keres es kovetcles kozot:

Eldonteru. hogy a tortcnet szereploi kernek vagy kovete.neke?

Nyelv

utmutatas: Magyarazzuk el a tanu16knak, hogy egy-egy almunk sokkal inkebb va16ra valnat akkor, ha a kbrOl6tttink levak is elegedettnek erzik magukat. Ezer! van szOkseg ana, hogy az emberek szabadon nemet mondhassanak olyan keresekre, amelyeket nem akamak teljeslteru. anelkti!. hogy ezert elitelnek oket. vagy buntudetot kellene erezniu«.

FejtsOk ki tehathogy keresnek azt nevezzuk. ha az egyik ember rncqkeri a masikat. hogy tegyen meg valamit anelkCtl, hogy meqsertcdne. megharagudna vagy elitclne a masikat, ha az 6gy dantcne, hogy nem teljesiti a kereset. Mondjuk el a tanul6knak, hogy ha zsirafnyelven beszelOnk, akkor csek abban az esetben akarjuk, hoqy e masik megtegyen valamit. ha azt 6 maga is AKARJA, nem pedig ha uqy gondolja, hogy meg KELL tennie.

Ezuten azt is mondjuk el. hogy kovetelesnek ezt nevezzuk. amikor az egyik ember ker valamit a mesiktol. es negatfvan reagal, ha a rnasik azt nem teljesiti. Tisztazzuk azt is, hogy egy kcveteles akkor IS kovetclcs mered. ha kedvesen moncjak, vagy ha azt is hozzetesz.k. hogy .kerlek" vagy "legy sztves".

Folytatasul mondjuk el a tanul6knak, hogy egy reszletct fognak hallani a TtikfeJ doktor rendel6je cirml tortenctbc'. A diakok feladata az lesz. hogy felismerjek a kOlbnbbz6 szerepl6k szajab61 elhangz6 kereseket es kovcteleseket. Ha egy szerepl6 k6vetel, alljenak fel; ha ker, uljenck Ie. EmlekeztessOk 6ket erre. hogy ha el akarjak dbnteni, hogy emit hallanak, az keres vagy kovetelese. ekkor meg l,ell verniuk a masik szerepl6 veleszet.

Reszlet: Tbkfej doktor Nudli noverhez fordul. es igy sz61: .Jdejonne egy pillanatra, kerem?"

.Eqy perc - veleszolje Nudli never -, csak el6bb szeretnem mcqmni a kevcrnat."

68

T6kfej doktor osszerancolje a szernoldoket, es fgy felel:

"Azt hiszem, eleg bnzo ma reqqel. never W~glil is ezert vagyunk '"1. hogy dolgozzunk" - es ezzel kiviharzik a szobebol.

Ezalatt a veroterernben egy asszisztensno cppiqy sz61 az asztal ~asik oldelen ello szernelyhez: "Ki tudne esetleg a sajat tollavel t61- rani ezt a papirt?"

.Nern - veleszolje a beteg =, nem igazan szeretnern."

"Nos j6 - igy az essziszrensno -, ez esetben azonban meokerhernern. hogy hasznalje ezt a masik tollat?"

Amint a beteg etveszi az uj toilat. a sorben utene kbvetkezo paciens fgy sz61 az asszisztensn6h6z: .Tudorn. hogy nem [clentxeztem be el6re, de tudna esetleg fogadni a doktor ur?"

Az asszisztensno a fejet csovalve fgy sz61: "Att61 tartok, ez lehetetien, rengeteg peciens jelentkezett be mara."

.Ne es?" - kialtja az asszony. .rn is pectens vagyok, nem?" Ekkor lep be Nudli nover a varoterernbe. es lalja, hogy Pudli Fer\. a baratja ver ra az ajt6felfanak terneszkodva.

.Eppcn (sak beugrottam - mondja Feri -, hogy meqkerdezzerncl rudnal-e vinni munka utan."

Nudli N6ver azonban iqy vnlaszol Pudli Ferinek: "Sajnaiom, de rna este torrnatornere megyek."

"Rendben - valaszolje Pudlt Feri -, akkor majd megkerem Rumli Rudit, 6 ugyis ana meqy.:

A tanul6k ezutan irjak tovabb a szerepl6k beszciqcteset Tbkfej doktor rendei6jeben ugy, hogy keresek es kbveteiesek is elhangozzanak.

Hagyjunk elegend6 id6t a rr.unkare. majd adjunk lehetdseget ana, hogy a jelentkez6k felolvassak a tbbbieknek saJat perbeszedeiket. Az osztely pedig dbntse el, hogy a szerepl6k szavai keresek vagy kovetelesek -e.

Felismerni a .poz itiv hatasu kijelenteseket"

Ketfele kijelentes szerr.beellitase es osszehescnttase

Nyelv

Magyarazzuk el a tanul6nak, hogy kbnnyebben val6ra valthatjak az alrneiket. illetve elerhetik celjaiket, he .pozitfv hatasu kijelenteseket" hesznalnak. olyanokat amelyek arra koncentralnek, amit velojeben akarnak, nem pedig ana, amit nem. Ha ugyanis homelyosen Iejezzuk ki magunkat, vagyainkat sokkal nehezebb lesz val6ra veltani.

LOIS LANE ES CLARK KENT

Otmutatas:

69

mert a masik szamcHa esetleg teljesseggel erthctetlen lesz, hogy velojaban mit akarunk. A kbvetkezo lepesben mutassuk be az alabbi peldaket a tanul6knak, hogy kbnnyebben meqerthessek. milyenek a fent emlitett .pozitiv hatasu kijelentesek".

MIKUlAs ES MIKUlAsNE

(A.) .Nem sreretne« java karacsonykor is i!yen dagadt lenni." (Csak azt fejezi ki, hogy mi ez, amit a Mikulas NEM AKAR, azt nern hogy mi ez. emit AKAR.)

(S.) "Java karecsonyiq ttz kil6t akarok foqyni. ugyhogy metol toqyokurazorn." (Pozitiv hatasu kijelcntes. mert arra koncentrel. hogy a Mikulas mit AKAR es mit tesz [(~Ijanak elerese erdekeben.)

KOlUMBUSZ KRISTOF ES IZABEllA KIRAlYNO

(A.) "Felfedez6r1tra akarok indulni." (Tul 61talanos, homelyos kijelentes. Kolumbusz nem mondja ki kerckperec. hogy mit eker. Igy lzabella kiralyno nem tehet mast, mint hogy azt mondja: .Nahet. ez iqezen remek ... ")

(5.) .Arre szeretnelek kernL hogy viseld herem felfedczohejo koltscqeit. es hogy most mondd meg. hogy erre hajland6 vagy-e."(Pozitiv hatasu kijelentes. mert tudatja lzabella Kiralynovel. hogy Koiurnbusz pontosan mit val' tcle, es veleszt is ker a kerdesere.)

A peldak tetolvasese LItem a tanul6k alakitsanak paroket. es meqhallqetve a kovetkezo kijelenteseket, rovid qondolkodesi ida utan _. mlalatt megvitathatjak eqyrnessal a hallottakat - dontscl: el, hogy melyeket tekinthetjOk pozttiv hatasuaknak. Valaszaikat indokoljak is.

TElEPESEK A KIRAlYNAK.

(A.) .Netn akBljuk, iJogy uj ad6kat szabj ki rank am?lkOl, hogy megkerdezned a vetetnenytmset." (Csak azt arulja el. hogy a telepesek mit NEM AKARNAK.)

(5.) .szcretnenk. ha kepviseloink jelen lehetnenek minden olyan Olesen. ahol az edozest erintO kerdesck is szobe kenilhetnek. valamint azt is szcretnenk. ha ktizblne. hogy Felseqed hajland6-e ezt megengedni."(Pozitfv hatasu kijelerues. mert cqyertelrmlve tcszi. hogy mit akarnak a telepesek, es valaszt is ker a kirelytol.)

DONALD KACSA is GOOFY

(A.) .Ne zavotj." (Tu) eltalenos - csak azt fejezi ki, hogy Donald .' mit NEM AKAR. azt nem, hogy mit AKAR Goofyt6l.)

(E.) "Azt akarom, hogy ne beszelj nozzarn. amfg olvesok. es tudni ekerom. hogy erre hajland6 vaqy-e." (Pozitlv betasu kijelentes, mert pontosan kozli Goofyval, hogy Donald mit eker tOle. es felsz6lt)Cl Goofyt. hogy reagaljon is a keresere.)

70

LOIS LANE ts CLARK KENT

(A.) .sisetes akarok lenni." (Csak egy bomelyos vagyalom kifejezodese, amely sernmifcle ternpontot nem ad loisnak, amire terneszkodve cselekedhetne ts.)

(B.) "En akarok lenni a »Deily Planet{( foszerkesztoje. es ki is fogom telelnt, hogy mit kell tennem annak erdekeben. hogy ezt a posztot elerhessem." (Pozitfv hatasu kijelentes, mert pontosan leszoqezi. hogy lois mit eker. es miszerint kell cselekednie.)

KIRK KAPITANY rs SCOTTY

(A.) "Nem szeretnerr., ha meg egyszer figyelmeztetes nelkill visszercpltenel a bolygoro\ az urhejooe." (Csak azt fejezi ki, hogy Kirk kepitany mit NEM AKAR, ezt nern, hogy mit ver scottvtol.)

(B.) "legalabb at masodpercet kl~rek, miei6tt visszerepitesz a urhaj6ba, es szeretnern iudni. hogy ebbe hajland6 vagy-e beiemenni." (Pozitlv hatesu kijelcntes. mert pontosan kifejezi. hogy Kirk keptteny mit akar Scottyt6L es valamifele valeszt is ker.)

TOM SAWYER ES POLLY NENI

(A.) "T6bb idot akarokjatekra." ((sak egy elvont veqyat fejez ki, es nem kazli Polly neruvel, hogy Tom tulajdonkeppcn mit ver Wle.)

(S.) ,,(sak szombat reg gel akarok a haz korill dolgozni. Lehet r6la sz6?" (Pozitiv hatasu kijelentes, mert pontosan kifejezi, hogy Tom mit eker. es mire vat- valaszt.)

vagyainkat pozitiv hatasu kijelentesekkel kifejezni

Pozitiv heres: kihozni egy hornelyos, vagy neg atfv kijelentesb61.

Nyelv

Osszuk a tanul6kat neqy-het fOs csoportokra. Mutassuk meg nekik a szemeteskosarat es egy qornbocce gyurt papfrlapot - ez lesz a szernetxosartebda.

Ezuten fektessunk Ie egy darab fonalat vagy SpEUgat korulbclul egy rneternyirc a kcserto! es kozbcn mondjuk cl. hogy minden inncn dobott koser ket pontot cr. Szemielteteskent dobjuk bele a .Iebdat" .B szemetesbe. tzuten rakjunk Ie egy masik spargat is, olyan tavolse gra, ahonnan mar eleg nehez - de meg ncrn lehetetlen - kosarat dobnL Az innen bedobott KOSar tiz pontot er.

tzuten magyarazzuk el, hogyan szerezhetik meg a csapatok a labdet. Mondjuk el a tanul6knak, hogy kill6nb6zQ, nern pozitlv hatasu

SZEM£TKosAR - lABDA

Otmutatas

71

KlJElENTES£K

megjegyzeseket fogunk felolvasni, melyeket vagy egy tener. vagy a diakok mondhattak volne. Miutan a kijelentes elhangzik, a csapatok gyorsan dugjak ossze a fejuket, es probaljanak oozttiv Ilatasu kijelentest faragni az elhangzott meqjeqyzesbol.

Amikor egy csapat ugy gondolja, hogy kesz velaszotm. emeljek fel a kezuket. Az osszes t6bbi csapat hagyja abba tenecskozest. cs hallgassa meg a veleszuket. Ha nem sikerCtI pozitiv hetesu kijelentes1" mondaniuk, ujra kezd6dhet a tenecskozes. Ha veleszuk val6ban pozitiv hatasu meqjcqyzes. akkor meqkephatjek a lebdet

A lebdeve: a kezukben a csapattagoknak ekkor el kell donteniuk, hogy ki probelkozzon a koserdobesset. Amint a jate!<;os megkbzelfti a koseret. a tobbi csoporttag hangosan biztathatja, hogy a kbzelebbi vagya tevolebbi pontrol probalkozzck.

Ha a [atekosnek sikerul kosarat dobnia, a csoport rneqkapje a dobesert jar6 pontszernot. Ha nem sikerul. ekkoris kapnak egy pontot az igyekezetLikert. A jatek pedig a kbvetkez6 kijelentcs telolvesesevel folvtetodik.

(MEGJEGYZES: Ha. a tanuI6k etekeonenek. segltsegkent felolveshatjuk nekik a kijelcntesek alatt szerepl6 revezeto kerdeseket.)

1.) .Nem akarok ennyi lecset!" (Mennyi lecket akar a tanuI6?)

(Lehetseges pozttiv hatesu kijelcntes: "Csak harornfele hazi feladatot szeretnek Irni neponte. es szeretncm. ha elmondenad. hogy ez lchetseqes-e.")

2.) .Netn akarok ilyen meleqben kosarlabdaznii" (Mit akar a tarulo csinalni?)

(Lehetseges pozitiv hatasu kijelentes: "Amfg ilyen meleg van, csak nezni szeretnern a meccset - ha ez a tenar urnek is megfeleL")

3.) Azt akarom, hogy jobban e/magyarazza az anyagot.

(Milyen segitseget var a renulo a tenerto: ehhoz. hogy jobban megerthesse az anyagot?)

(Lelletseges pozitlv hetasu kijelentes:

"Szeretnem, ha kepekkel is szernleltetne az anyagot, es tudni akarom, hogyez lehetseges-e.")

4.) Azt akarom, hogy ram figyeij.

(Milyen jelet varja a tenulo annak, hQgy a masik jobban figyel?) (Lehetseges pozitiv hatasu kijelentes: .Szerctnern. ha velasznlnal. ha kerdezek valamit, es tudni akarom, hogy hajland6 vagye erre.")

5.) Azt akarom. Iwgy ne kiabflld be a vstaszt.

(Mit csine'ion a tanul6 a velesz bekiabalasa helyett?) (Lehetseqcs pozitlv hetesu ktjelentes: .Szcretnem. ha jelentkeznel. Rendben?")

72

- Az iaen io akarok lenni matekb6r

(Mit sejatlthet el a tanul6 ahhoz, hogy jobb eredrnenyeket erhcssen el?)

(Lehetseges pozitfv hatasu kijelentes: lden meg akarok tanulni az ezres korben osztani es szorozru.)

Felismerni. hogy rengeteg kerdes van. amelyre nem csak egy helyes velasz adhat6.

velaszolni olyan kerdesckre. amelyekhez elcmzo es ertekel6 kepessegre, valamint elmelyulesre van szukseg.

Nyelv

Magyar6zzuk el a tenuloknek. hogy ana a kerdcsre. hoqy mennyi ru~tszer ketto. egyetlen helyes velesz letezik; azonban rengeteg olyan ~eJdes van. amelyekre tobbtele helyes velesz is adhat6. Ezekre a 1erdesekre az a helyes valasz. amit I'll ANNAK GONDOLUNK. igy hat mondjuk el a tanul6knak, hogy nagyon fontos gyakorolniuk az ilyen vtzsqa'odo, illetve kreatfv kerdesekre val6 valeszadest. mert rengeteg komoly - s6t nehe megoldhatatlannak Wno =, minden nap felmerulo problema megoldhat6 egy kis kreettvites es k\~pzeloero segitsegeve]_

Osszuk a diakokat herom-neqy fOs csoportokra. Olvassuk fel ez elebbi kerdeseket, es adjunk idot a csoportoknak, hogy velaszeikat mcqosszek eqynesset. Ezutan kerjunk onkent jelentkezcket. akik valaszeikat ismertetik az egesz osztellyel. Biztassuk a tanul6kat ana, hogy batren legyenek kreatfvak, es alaposan fejtsek ki valeszeiket.

1.) Mi ez. amit most nem tehetsz meg. de szulOkent szfvescn rneqtennel?

2.) Mit gondolsz, a szel es a falevelek beratok vagy ellensegek?

Miert?

3.) Szerinted mit gondolnaka madarak az egen repked6 repul6gepekrol?

4.) Miben hasonlltanak egymasra a brokkoli es a fak? Miben kulon-

bbznek?

5.) Mit gondolsz. milyen illata lehet egy felhonek?

6.) Ha lenne gyereked, hogyan venned re. hogy este agyba bujjon? 7.) Ha lenne egy harmadik Iabad. mihez kezdcnel vele?

8.) Hogyan magyaraznad el egy olyan lenynek. aki meg soha nem latott ujjakat, hogy mik azok?

73

o "

Q

o

o

A "Kl MONDTA?" - KEP£K

9.) Mit gondolsz, hogyan meredzkectek az emberek, amikor meg nem talaltek fel a merleget?

10.) Gondolod, hogy a kod hetassel van a halakra a tenger alatt?

Miert vagy micrt nem?

11.) Szerinted helyes-e. ha a tanul6k elszeveljek a Sz6zatot. amikor meg nem is tudjak. hogy ez mit jelent?

12.) Mit gondolsz, mit letnal. ha szaz ev mulve belekuklentenel egy szemetesbe?

13.) Miert mandjuk ezt. hogy .nekern nyolc". ahelyett, hogy .nekcrn kilenc"?

14.) Mit qondolsz. rniert mondjuk ezt. ha felvessztik a nadragunkat. hogy Jelbltozk6dtem", nem pedig ezt. hogy .felnedraqozcdtam"?

15.) Szerinted miert nem hivjuk az ejjeliszekrenyt .reqqeliszekreny nek". amikor felebredOnk?

Megval6sitani meg fel nem ismert lehet6segeket.

Olyan kepeket kesziteni, amelyek elternek a megszokott abrazoiasm6dokt61.

Kepzomuveszet

Otmutatas: Magyarazzuk eJ a diakoknel; hogy minunyejukban van valami teljesen egyedi, ami csak az ovek - a fantaziajuk. Azt is mondjuk el. hogy senki nern mondhatja meg a rnasiknak, hogyan hasznalja a kepzel6erejet, vagy hogy egy-egy kreatfv gondolata .helyes" vagy .helytclen" -e.

Ogyeljunk ra, hogy a diakok ezt cszben tartva feleljenek arra a kerdesre. hogy he lila napot kepzelnek el a rajzukra, akkor nem teljesen helves-e. ha val6ban lilanak is rejzoljak. Vagy mi van peldeu: akkor, ha a napat a lap AuARA rajzoljak? Az telen nines teljesen rendjen?

Kerjtik meg a diakakat, hogy gondolkodjanak el azon, hogy "Kl MONDTA", hogy a napnak mindig sarganak kell lennie. es mindig a kep fels6 sarkabe kell rajzolni? Vessi.lk fel azt a lehetoseqet is, hogy a roppant univerzumban, ahol elunk. telan elnek olyan lenyck is, akik rendszennt a kep aljara rajzoljak a raedasu' lila nepot - ki tudja?

Ezutan minden tanul6nak adjunk egy-egy rejzlepot. Biztassuk eket ana, hogy rajzoljanak olyan kepet. amelynek lattan olyasvalaki, aki meg nem tudja, hogy bcHmit lerajzolhatunk, ami eppen az cszunkbe jut (ugyanis mindez a kepzetenmkbol jon), borzadva tilta-

74

:{ozna: .Nern. nern. micsoda buteseq. a nap nem LILA, hanem SARGA!" Hagyjunk eleg idot a tanul6knak. hogy a kepcket befejezzek. majd adjunk lehetoseget ana. hogy bernutassek "ki mcndte?"~H~peiket az osztaly tobbi tagjanak.

(MEGJEGyztS: hogy a dolog meg m6kasabb legyen. a tenet eljatszhatja az olyan szernely szerepet. aki nem ismeri fel a rruivesze'ben a kitejezes szebedsaqet. megfeleloen sanirozve a kepeken szereplo .lehetetlen" dolgok miatt.)

Annak teltsrnerese. hogy nem kelt hogy cselekcdeteinket velernitele rneuhetarozhetetlen tekintelv iranyltse

Kepzorruivcszet

.Emben keracsonytak" es .kerecsonv: ajandekol," keszftese

Kerdezzuk meg a tanul6kat, hogy szeretik-e a keracsony' e!6keszuleteket (peldaul kerecsonyi dalok eneklese. ajandekok becsoroeqolese. a lakas teldiszitese). es hogy cvente hanyszor foglalkozhatunk ilyesmivel. Miutan elhangzik a tipikus valasz (miszerint terrneszetesen csak egyszer). a szokesos "Hat ezt meg hogy' crted" kifejezessel a tanul6k ercan. kerdezzuk meg oket. hogy M.IERT NE unnepelhernenk meg a kanksonyt evcnte toobszor is. Kerdezziik meg a dlakoket. lenne-e kedvCtk iden meg egyszer megCtnnepelni a karecsonyt.

Magyarazzuk el a tanul6knak. hogy mivel tavasszal nem lehet karacsonyfat kapni, 6k maguk lehetnek rnejd .ernberi kerecsonyfek". Osszuk fel az osztalyt ot-hat Ws csoportokra. Minden csoport tervezze meg, hogy rm mindennel akarjak feldfsziteni .. emberi karecsonyfajukat" mesnap (szines pepirlencok. papircs[llagok, stb.). A tanul6k batren hozhatnak otthonr61 fenyofadiszeket. ezustszeteket vagy barmit. amit talalnak. ekar faagakat vagy faieveleket is,

M.asnap ezuran adjunk minden csoportnak barna es zold papirt. hogy egy kivalasztot: csapattagb61 igazi emberi karacsonyta: csinal hassanak uqy. hogy beborijek barna es zold csomagol6papirral. es raaggatjak a dfszeket. Ha a "karacsonyfak" elkeszultek, a tanul6k kbrDlaIlhatjak 6ket, es elenekelhetik kedvenc kerecsonyi dalaikat.

(MEGJEGYZES: rcwdaskent a tanul6k nagy papirlapokat megfesthetnek kerecsonyi csomagol6papfrnak. tzuten a csoportb61 valaki retekhet a peplrre. mig a tbbbiek - a fejet kihagyva - becsorneqoljak 6t kerecsonyi ajandeknak, es befektetik az .emberi kerecsonytak ala").

75

KARACSONY TAVASSZAL

utmutatas:

, I

..-

HAMUPIPOKE ES TUNOERKERESZTANYJA

~i~t(reltl\7z.;Rritika i .i;it;;,,9RlbJ~,Q.'~9q~~

Alternativ meuoldesakat telelni egy tuncerrnese szereplojenek.

:~~~F"

lrodelom

Annak Ieltsmerese. hogy remenytelennek tUna helyzetek-

ben is lehetseges pozittv rneqoldesoket es alternativakat telelm.

utmutatas: ldezzuk fel a tanul6kkal, hogyan bent Hernupipokevel rnostohaany]e es a mostohetestverei a tunder erkezesc el6tt. Ezutan kerdezzuk meg dket. hogy szertntul: miert nem tett Hamupip6ke semmit annak crdekeben. hogy javftson sajat helyzetcn. (Mutassunk re. hogy he a tunder nern jelenik meg. val6szfnGleg meg mindig a padl6t sikalna.) Kerdezzuk meg a tanul6kat. hogy meglatasuk szerint Hamupip6ke qondolkodase nem volt-e .elnyornva". amikor azt hitte. hogy kotelcs mindent megtennL amire a rnostohei utasitje}; fuqqetlenul ettol. hogy szenvedett-e tole. Kerjuk meg a tanul6kat. hogy talaljak ki. hogyan indokolta volna meg viselkedeset Hamupip6ke.

Ezuten a tanul6k alakftsanak paroket. Feladatuk az lesz. hogy ujralrjsk Hamupip6ke rnesejet - egy egeszen masfejte tunder-keresztenyavel. Magyarazzuk el, hogy ebben a modern veltozatben nerr lesz hint6, bel vagy herceg, aki eljonne Hernupipokeert. Ehelyett olyan tunder-keresztenya fog erkezru. aki felszabadftja Harnupipcke elnyornott gondolatait, melyek olyan helyzetben tartj6k, amelyben nem leli orornet

. Ezuten a tanul6k hozzanak otlcteket. hogyan visclkedne egy ilyen tunder letoqatese utan Hernupipoke. Hagyjunk egy kis idot afeladal vegiggondolasara, majd sz6litsunk fel jelentkez6ket. akik eljatsszak vagy elmondjak az irnrner Jelszabadult qondolkodas.i" Harnupipdkc terveit az osztely el6tt.

76

Megkillbnbbztetni a kenyszerbdl

es a szabad velasztesbo! ad6d6 cselckvest.

Megjosolni

a jelenleg mesol: altel "iranyitatt" cselekvesek j6v6beJi megvaltozasat.

Nyelv

KerdezzOk meg a tenulokat. nocy szerintiik vannak-e olyan dalgok, amiket az embereknek MEG KELL cstnelrtuk. es hogy ezek a "KILL"ek meqveltozhatnek-e az id6k saran. velesszunk kl neheny tortencl mi esernenyt. es kerdezzul; meg a diakokat, hogy ezek a yalaha volt .. KELL" -ek rna is crvenycsek-e?

A n6knek olyan ruhat kellett hordaniuk, emety ettskart« a boktijukat.

A feketek csak a busz hatuljaban utemettor:

Ezuten a tanul6k soroljanak fel olyan rna letezd "KILL" -ckct. ameIyek a j6v6ben telan meqveltoznek. Mondjak el. hogy pontosan melyek fognak rnegvaltozni es rniert.

A k6vetkezQ lepesben frjuk fel a tablare a "KELL" es a "LEHET' szavakat. A tanul6knak osszunk ki peplroket. es kerjilk rneg okct. hogy a papfr egyik oldelere az egyiket ll]ak, a rnasikra a rnasiket.

A "KELL-oldaira" azokat a dolgokat sorolje« tel. ernelyckrcl ugy erzik, hogy jelenleq kbtelesek megtenni. A paplr hetuljere - a "LEHET-oldalra" azokat a dolgokat [rjak fel. amelyeket akkor is rncqtennenek. ha nem lenne rnusze] Azt is tegyek hozze. hogy rnierr Hogy kbnnyebben nekikezdjenek, hozzunk nehB.ny peldat.

KELL:

- Lecket irni

- Megagyazni

- viqyezm a huqornre. ha Anya nines otthan

LEHET:

- Lecket lrrn. mert szeretnek tenulni

- Megagyazni, mert szeretem, ha az agynemu rendes, ernikor

este bebujok az agyba

Ha a tanul6k elkeszultek. adjunk lehetoseget a jelentkezcknel: erre. hogy listajukat meqbeszelhessek a osztaly tobbi tagjaval.

77

.xru ES lEHET" ~l1STAK

Dtmutatas

Pelda

Pelda

A SZABADSAGOKlEVEl

Valamely kbtbttseg

al61 val6 felszabedulas hatascmak vizsqalete

Kreetlv etternetivel; es rneqoldesok keresese rernenytelennek letszo helyzetekben

Nyelv

Otmutatas Adjunk minden tanul6nak egy meso.etot a 3. rnel.eklctben talalhat6 "Szabadsag-oklevel" -bo! es mondjuk el nekik. hogy eppen most let'tek felszabaditva valamelyik k6tbttseg al61, amit a "KELL" listen felsoroltak, de a "LEHET" ltsten nem Tbltsek ki ez oklevelet: irjak be a nevuket. a deturnot. es hogy mely kbtbttseg al61 szabadultak tel

Ekkor valesszunk kj egy tanul6t riporternek, es allltsul; ki az osztaly ele. Adjunk a kezebe valamit. amit mikrofonnak hesznelhat. Ezutan a riporter .keszttsen tnterjut" a jelentkezckkel. Kerdezze meg oketo hogy mely kbtbttseg al61 szabadultak tel. es HOGY ERZIK MAGUKAT ezutan. hogy ez a .kell" eltUnt az eletilkb61.

Vegul kerdezzuk meg a diakokat, hogy szerintuk mekkora a valo szinusege annak, hogy "Szabadsag-okleveluk" egyszer val6ban ervenyes lesz. KerjUk meg oket. hogy moncjek el, melyek azok az akada[yok, amelyek a veloseqban meggatolhatjak a kbtbttseg meqszilne set. es bfztassuk 6ket arra, hogy pr6baljanak elternetlvakat es megoldasoket talalni ezek rneqszuntetesere.

GYAKORlATI AlKAlMAZAs

Annak vizsqeleta. hogy milyen uj, eddig ismeretlen utakat nyithat meg killbnbtizo problemek rneqoldasaben, he fe!szabadultan gondolkodunk es fejezzuk ki

magunkat

utmutatas:

Az oran szerzett ismeretek telhasznelese a gyakorlatban

Nyelv

Az 6ra elejen kerjLik meg a tanul6kat, hogy gondoljanak bele. rnenynyire elveheti a kedvuket az iskolat61 cs a tanulastol az. ha a gondoIkodasuk el van nyomva - azaz ha azt hlszik. hogy valamit (tekintet nelkul arre. hogy mi az) MusZAJ megtenniOk.

78

Ezuten a tanul6k alakftsanak parokat. es keszitsenck listet olyan, az iskoleben nap mint nap el6fordul6 helyzetekral, ahol effele "MUSzAJ"-okba utkoznek. lrjak le, hogy mikcnt hangzana az illctc helyzetre adott tipikus, elnyomott qondotkodesrnodre va1l6 reakci6, es azt is, hogy hogyan tejezne ki maqat egy felszabadult gondolkodesu szernely. Ernlekeztessuk a tanul6kat ana, hogy ez ut6bbi mindenkeppen pozitfv hatasu kijelentcseket hasznel. es kreatfv rncqoldesokat es alternetivakat keres. A feladatot a kovetkezo peldevel veze-

thetjDk be: .

SZlTUAClO: A hatodikosoknak 30 perces .rmiszakokban" kell dolgoz- Pelda:

niuk az iskolai buteben. egy tanul6 azonban nem akar ilyen

hosszu ideig dolgozni. .

Elnyomott qouuolkodesmodre utal6 megnyilvanulas:'" Vagy veqiq-

do/gozod a tel 6rat, vagy ne jetetnkesz. /! .

Felszabadult qondolkodasmodre utal6 meqnyilvenules: .,Szere'tek a bufeben dolgozni, de zavar, hogya ram osztott ida tul hosszu. mer!

. igy nem marad idorn jetszeni. 15 percet szeretnck do!gozni, es szeretnem ha tudetnec velem, hogy ez lehetseges-e. illetve hogy he nern. akkor hajland6 vagy-e valami mas - mindkett6nknek megfelela - lehetoseget keresni.:

SZITUAClO: Egy tenulo szeretne az iskole! zenekarban jetszem. de nines pcnze arra, hogy hangszert vasaroljon vagy bereljen.

Elnyomott qondolkodesrnodre utal6 rneqnyilvenules: .tr esetbeti nem jEJtszhatsz a zenekstban. "

Felszabadult qondolkodasrnodre utal6 meqnytlvanulas (a zenekarvezet6 tanar fele): "Nagyon szeretnck az tskolei zenekarban jarszani, de nines pcnzern arra, hogy hangszert vegyek vagy kolcsonbzzek. Nines esetleg egy fblbsleges hangszere, amit »kikoksonozhetne:« mondjuk annak fejeben, hogy segitek fel611ftani a szekeket a probakon, vagy benni masban segftek?"

Emlekeztessuk a tanul6kat arra, hogy egyik fenti esetben sem qarantalt. hoqy a tanul6 eleri. ami! akart. de mindenesetre a gondo.latok felszebadult kifejezese lehetcve teheti mas, uj otletek megbeszeleset Lehetseges peldaul, hogy a zenekarvezet6 tnnernek nines Iolosleqes hangszere, de esetleg ismer valakit. akinek van. vagy velemi mas modot talal erre. hogy tanul6 tagja lehessen a zenekarnak. Vezessuk tehet ra a diakoket ana, hogy barmint vegz6dik is a tortenet a tanul6 nagyobb veloszimlseqqe: kerOlhet be a" ;cenekarba a fenti .felszebadult" medon. mint ha vallat von, es azt gondolja: "Ha nines pen: nem megy. "

Hagyjunk egy kis iddt a tanul6knak. hogy kitaiaihassak sajcH szituaci6ikat (es a ketfele reakci6t), majd adjunk [ehetaseget a jelentkezaknek ana, hogy munkaiukrol beszemoharek az osztalvnek

79

A Konfliktosok elsimulnak

Egy ideig ugy tilnt. hogy ket kislanyom semmi penzen nern hejlendo folvenru a cipojet, ha indulni kell valahova. Erruett persze rnindnyejan sakat zsembelodtunk es panaszkodtunk. Megpr6baltunk telliH velernite!e meqolces: telelm. hogy pontot tehessiink a mindennapos "eip6ugy" vegere.

Tudtam. hogy ha a dolog vegere akarok jerru. eloszor is el kell tekintenem att61 a tenytol. hogy en vagyok ANYU, ok pedig csak cl GYEREKEK. Ezt eszbcn tartva uqy kezdtem, hogy elmondtarn i'\ lanyoknel; hogy mit is akarok (azt. hogy ha indulni kell, vegyek f!21 ci cipojuket), es hogy milyen elonybket letok mtndannytuns szamere abban, ha sikerOlne megegyeznunk (nem qurulnek duhbe. raadaslll nem is kesnenk ell. Ekkor ok is elrnondtak nekern. hogy ok mit akarnak (hogy ne .beseskonjek" felettiikl. es hogy rnilyzn elonyei lennenek annak, ha val6ban nem tennern (nagyobb hajland6saqol mutatnanak az egyiittmukbdesre).

Miutan megegyeztunl, abban, hogy most men mindket fel tisztaben van azzel. hogy a masik mit ekar. es hogy ebbal rmlycn e16nybk szarmazhatnak valamifele meqoldest kcrestunk. rneqhozze (1 "ki, mikor. hal es mit alternativak" felhesznelaseval. FeltettCtk tehat magunknak a kerdeseket: ki mas vchetne fel a cipot. amikor induln: kell (., Ki-alternatfva")' hal mesutt (mint otthon) lehetne felvenni (I cipoket ("hol-alternativa"l. mikor masker (mint amikor indulni hell) kellene felvenni a cipoke: ("m[kor-alternativa"), es vegOI M1T rnondhetnek. hogy a keres ne henqozzek annyira .basaskodonel:" (..mi1- elternettve").

A .mit-eltetnetlvenel" lenyeirn area felragyogott. .Iqen - rnondtek-. van valami. ernivel szebben hangzana a keres." Dgy dontottek. l1o~JY ha ezuten mindig hozzeteszern a felszotlteshoz. hogy "KERLEK". akkor nern banjak, ha fel kell venniDk a cipojDket. Terrneszetesen egyetertettem veluk abban, hogy ez nern okoz ku.onosebb nehezseget. (Ennyi lenne az egesz?) fY\a pedig oromrnel jetcnthetern. hO~JY cipouqy az6ta egyik felnek sem okozott t6bb fejfaJast.

Alert mesclern el ezt a tortenctet. mert uqy qondolorn. hogy ho ovodes koru gyerekek vegig tudtak menni a problernerneqoldasnek ezen az utjen. akkor telen alternatfva lehetne ez a tanarok szarnarf1 is a szul6kkel vagy a diakokkal esetleg feletteseikl\el val6 erinl·keze;;,ben is, kuionosen olyan ternekben. amelyek egy kicsit ronrosebbex. mint hogy tdoben odeerjunk egy kirandules talalkoz6jara.

Raadasul ha a konfliktusmegoldas ilyen utJat valasltjuk. a menoidesne} mar nem a buntctes az egyetlen eszkbze. En peldaul a fenti

80

esetben ugy IS ddnthettem volna, hogy elfenekelem a lanyoket. vagy megfenyegetem 6ket hagy elveszem valamelyik jatekukat, esetleg a szernukre vetern. hogy mennyire nincsenek ram tekintetteL Ennek eredmenyekent lehetseges, hogy felvettek valna a clp6juket. En azonban uqy qondolorn. hogy a buntetes mindenkeppen meqbenrodest es sert6ddttseget szult volna. es sernmikeppen sem segitette volna el6 egy tiszteieten es bizalmon alapul6 kapcsolat h2trej6ttet kbztem es kozottuk.

Ha az ilyen tipusu konfltktusmeqoldest az oktetesben is alkalmazzuk, a tenules akadalyait pozitlv medon szuntethetjuk meg uqy. hogy az minden fel szamere kie\egit6legyen. Ennek az eljarasnak a segitsegevel az aktatasnak tobbe mar nem kell csupa .tener kontre szulo". .tenar kontrediak", .tanar kontra Igazgat6" konfliktusb61 allnie - amelyeknek ismereteben nem szabad csodalkoznunk. ha a tanarok val6ban hamar kiegnek -; ehelyett nyitott parbeszed lehet. ahol az crintertek igenyei talalkozhatnak.

A vedelmezo es a buntetd er6szak osszehesonlitase.

Olyan cselekveseket keresni megoldaskent. amelyek nem tekmtnetdek buntetd erdszeknek

Tortenele:n

ldezzuk fel a tanul6kkal. vagy meseljuk el nekik, hogy hogyan hasznalta.k a diakok megbuntetesere a szamarsipkat es a zark6t a gyarmati id6kben. Ezuten kerjuk meg a diakokat, hogy mondiek el. hogyan ereznek magukat, he szarnersipkat kellene hordaniuk, vagy bezernak 6ket ez iskalal foqdaba. Magyarazzuk el nekik, hogy az ilyen buntctes affele .rneqtorto ekdo". mert celja az, hogy a rnesikban szenvedest keltsen. Ezutan meqyarezzuk el, hogy neromfele buntet6 er6szak letezik:

1.) amely fizikai fajdalmat okoz (peldttul egy poton).

2.) ernely lejaratja a masikat azzel. hogy rneqbelveqzi vagy meqsze gyeniti (peldeul: "BOnos veqy!" - mondja egy puritan telepes); es vegGI

3.) amely megtagadja valakit61 valamely vagy kieh~gitesenek eszkozet (peldaul: "Egy h6napig nem tepbetsz be a templombe"> mondja a pep.)

Ezutan tegyOk fel a tenuloknek azt a kerdest, hogy a dutyiba zares: es a szemarstpkat melyik tlpusu buntereshez sorolhetnank. valaszaikat indokoljak is meg.

81

ZARKA £5 SZAMARSIPKA

Otmutatas:

Pelda:

N£M KAP (SONTOT A KISKUlY A

Otmutatas:

A kbvetkez6 lepesoen meqyarezzuh el. hogy van egy masik tejte cselekves is: a vedelmez6er6szak, Ezt az emberek akkor alkalmazzak, ha valamilyen serulest vagy igazsagtalansagot akarnak meqekedelyozr! Hozzunk peldakat. hogy erzekeltethessuk a kii[bnbseqet.

VEDElMEZO EROSZAK: egy puritan kisfiu egy vagtat6 [6 ele lepne, de az edesarlyja megragadJa, eselrentla a 16 utjab6L

BONTETO EROSZAK: miutsn elkapta a kisftut, tvusvisn, es egy pa/caval elfenekeli rosszasaqoert.

VEDElMEZO EROSZAK: amikor a tener meglat Ket fiut verekedni az udvaron, szetvalesztje oketo

BONTno EROSZAK: miutan szetvetosztona 6ket, biintetesiil sarokba kef! aflniuk szamarsipkava! a fejDk6n

Kerjuk meg a tenulokat, hogy gondolkodjanak el azon. hogy a buntetd er6szak lehet-e igazan hetassel a megfenyftettek J6v6bem viselkedesere. Azaz peldeul a gyerek clfenekelese vagy a tanul6k sarokba allitasa fejukon a szamersipkeval meggatalja-e majd 6ket abban, hogy a jov6ben ujraelkovessek azt. amiert a buntctest keptak. Valaszalkat ervekke\ is ternesszek a16.

Ezuten kerdezzlik meg a diakokat, hogy mit tenncnek ok (ha a tener. illetve a szOW helyeben lennenek)annak erdekeben, hogy j6 irenybe betolyesoljek a gyerekek viselkedeset bunteto er6szak heszneleta nelki.il.

vegezettil a tanul6k hesonlitsek bssze a buntetc es a veclelmez6 eroszekot a fenn szituecioben. majd ~ csoport ertekelje. hogy vegs6 soron rni csokkcnrhef leqinkabb annak ezeselyet. hogy a t6rtenet szerepl6i ujra hasonl6 m6don viselkedjenek.

Tisztazni. hogy egyes cselekrnenyeket vedelmezo vagy buntetd er6szaknak kelle tektntenunk

Termeszettudornenyok

Elgondolkodni

, ezon. hogy az alla~ tok is meg_bOntetike a k~lykeiket

A tanul6k kepzeljek maguk ele a k6vetkezo allatokat: kutye. macska, csirke. KerdezzOk meg toltik, hogy ez enya- es epaalletok vajon meghuntetik-e kblykeiket Ha- a tanul6k szerint igen, magyarazzak el,

82

hogy az ut6d mitele cselekedete vezethet ountetcshez. es az anyavagy epaellet mely cselekvesct tekinthetjuk ennak. VegDl a tanul6k gondolkozzanak el azon, hoqy a k6lybkallat szulcinek cselekedetet vedelmezo vagy buntetd er6szaknak tekintik-e.

Ha a tanul6k uqy gondoljak, hogy az allatok nem buntetik meg csemeteiket. kerdezzuk meg tdluk, hogy szerintuk miert. Arra is kerdellUnk re. hogy meglatasuk szerint miert van ez. hogy az emberek meqbuntetik a gyermekeiket, mig mas anatok nern.

Konf.iktus rneqoldes

a "ki-, hol-. mikores mit-alternativak" segftsegeveL

MegallapitanL hogy vajon elkerulhet6 lett volna-e

az Amerikal poigarhabonj, ilyen konfliktusmegold6 perbeszed segitsegevel

Tortenelem

Mondjuk el a tanul6knak, hogy ha az emberek nem kepesek kDlbnbozo bekes m6dokon megoldani a oroblernaiket es a konfliktusokat. akkor gyakran folyamodnak eroszekhoz. illetve kezdenek haoorut. Ezuten idczzuk fel a tanul6kkal Eszak es Del kes6bb polqerheborube torko1l6 konfliktusat. Mondjuk el, hogyvissza kell rnenniuk az id6ben, hogy segftsenek Abraham Lincolnnak es Davisnek, hogy er6szah: nelku\ elsimitsak a konfliktust.

KerjDnk egy-egy jelentkez6t Lincoln, illetve Davis szerepenek elj6tszasere. Mindketten jbjjenek ki az osztaly ele.

KezdjDk anal, !logy mindkett6jOket megkerdjDk, hocy keszek-e tarqyeln: a rebszolqeseq ferm.ertesero.. illetve eltorleserol Mutassunk ra, hogy ha valamelyikDk azt gondolja, hogy eleve neki van igaza, vagy hogy a masik gondolatai nern szemitenek. mert 6 az elnok, akkor meg nem keszek a targyalasra. trnlckeztessuk a ket eln6kbt erro. hogy nyitottnak kell lenruuk a masik feie, kulonben nem kezdhetnek hozza a konfliktus meqoldasehoz.

Ezutan ellencnzzuk. hoqy sem Lincoln, sem Davis nem tekinti-e a rnas.ket ellenseqnak. vagy nem belyeqzi-e "negerimad6nak", .ebohcionistenek" vagy barmi masnak. Magyarazzuk el. hogy a masik barmifele megbelyegzese vagy besketulyezase zavarhatja a konfliktusmcqoldes tolyarnetat.

Folytataskent mindket elnbk mondja el. hogy pontosan mit is aka! (peldaul Lincoln a rebszolqaseq elt6rleset. Davis a tenntartasat).

83

DAVIS rs LINCOLN ELNOK

utmutatas

Pelda:

majd fejtsek kL hogy mifcle e\6nyei szermazhetnek mmdket felnek abb61, ha elerhetik celjukat.

Miutan mindketten felsorakoztattek erveiket mindket elnok ismetelje cl. hogy a masik mit akar, es rnifele el6nybket j6so1 mindkett6jlik reszere. Ezutar rnindkettojuknck el kell dortenre. hogy a rnesilc helyesen ertelmezte-c ervcikct. Ha valamelyik0k nem elegedett a masik v61aszaval, akkor ujre meqyarezzeel neki. hogy mit akart. es hogyebb61 mifeie el6ny6k szarrnezhetr.ek. Ezt addig folytessek. amfg mindket elnbk pontosan tudja, hogy a masik mit akar es miert.

Mikor ezzel vegeztek, kerjlik meg mindket ein6kbt. hogy probel Janak alternetlvaket es meccldasoket taiaini a konfliktus eistrni tasara a "ki, mit holes mikor" szavak heszne.eteva!

A "KI-ALTERNAT1VA"

Van-e valaki mas, aki szedhetne a gyapotot?

A "HOL~ALTERNATivA"

Lehetseqes-e. hogy a rabszo[gasag csak ott legyen megengedett, ahal eddig is letczett. az uj allernok pedig szabadoklegyenek7

A ,,/VlIKOR-ALTERNAT1VA"

Meg lehet-e fokozatosan szuntctm a rebszolqesaqot (hogy ne legyen foiyamatos gazdasagi z irzeven ugy, hogy mondjuk 1880-ra egyetlen rabszolga se dolgozzon az Ultetvenyeken?

A "MIT-ALTERNATIVA"

Mjkent iehetseges a qyapotszedes rabszolgamunka telhesznelese nelkUi?

A parbeszcd vegen a tanul6k d6ntsek cl hogyaz ettele kon fliktusmegold6 tanacskozdS az elnbkbk kbzatt (fUggetlenOl ettol hogy itt cs most meqellepodas szuletett-e) meggatolhatta volna-e a polqarheboru kltbreset.

Valaszaikat indokoljak is meg.

84

~~'Y"~i~~;ir~lte'I~I~t\'¥'\;!%~~kilati~#kri-tlka b;Jt" -ig£i,..<&:.,~L", };~i~~ .,g~,tHlgikopas -

Alkalmazni a kt-. mikor-. hol- es mitelternatlveket egy adott problema rneqoldaseben.

Egy kritikus dentes meghozatala, valamely tortenet szereplcjenek helyebe kepzelve magunkat

Nyelv

(MEGJEGYZES az 6ra kezdete. elatt irjuk fel a teblere a kovetkezoket: .. Ki-elternetive". .Hol-eltemettve". "Mikor-alternatfva", "Mit-alternative")

Olvassuk fel a tenuloknek az alabbi tortcnetet:

'1875-Of frunk. Lillyvi/fe kis te/epO/(~s Kansas aJlamban. ameJyet mindenki b izton sagos, tOJVenytiszte/o potqato« a/la! lakott vetosnet: tart.

Homer Jackson ma szinten a vetoska Jak6ja, bar etinek a polgarok kozO! nem mindenki oru/. U1Jyville sztuuos !ak6ja tiercott a deli oldalon a po!garhabonJban, es sokuk meg ma is ugy gondalja. hogy nem sziikseqes. hogya feketeknek is jogai teqyene«

nerom h6nappal azutan, hogy Homer uliyville-be koltazik, a varoska Iiisrereset bolton ta/tJijak. Homer Jacksont letart6zfatjak, es bir6sag ele tJllftjak. 5 bar a gyilkossagot netn 0 kovette et. a biro bOnosnek fa/alja, es kote/ altali ha/alra iteli.

Az akasztas el6estejen jarunk. Homert a seriff OJ7i. Kett{f_jukdn kivul egy le/ek sines a kis bbrtOJ1f?piJletben. Ekkor hirte/en nomerne« meses lehetosege tamad a tnenekutesre - a setitt eietszi):

Homer fudja. /lOgy bortdn6re barme!yik pillanatban fe/ebredhet.

Ha esak a teqyvetet veszi et. nem jut tnesszite. Ha azonban leuti. az esetieq a setit! etetebe keriJlher, hisren a vetossaben mindenki tuaja. hogy szivbeteg. fYlelJesleg meg igy is fennal! annak a /ehetosege. hogy magahoz tel', mte/ott Homer eqenne: nyerne. Ha azonban megfojtana a setittet. eteq idot nyerne shhor, hogy etmenesumessen. mte/6tt bark! eszievenne a szokeset Ez esetbeti nem kellene meghalnia egya/yan b{fncse/ekmeny miatt. emit nem kovetett el.

Ha va/6ban megfojija a setitiet. akkor mar tenyleg vet fog tapadn! a kezehez Ha azonban nem fojtja meg. akkor masnap biztosan felakaszljak az alta/a el nem kovetett gyilkossagert

Osszuk a tanul6kat negyf6s csoportokre. Hasznaljak a ki-, hol-, mikor- es mit-eltemetlvaka' ana, hogy Homer helyett rncqhozzek a helyes contest. Egy kis ida uten. amit a csoportok a kerdes megvitatasava! toltenek. jelentsOk ki, hogy elfelejtetnmk megemliteni

85

HOMER JACKSON DILEMMAJA

utmutatas.

GYAKORLATl ALKALMAZAs

valamit ami eset\eg fantos lehet: a seriffnek het kis gyereke van, es a felesege halalas beteg. Neh{my perc uran ujre szakftsuk klbe a tenul6k tanecskozaset: ,,0, azt hiszern rosszat mondtam. Nem a seriffnek van het gyereke es halelos beteg feleseqe. hanem Hornernak". Ezuten hagyjuk, hogy a tanul6k tovabb dolgozzanak Homer dilernmajanak n.eqoldesen.

Miutan megfelel6 mennyisegu idot hagytunk a tanecskozasra. a csoport tagjai pr6baljanak eqyrnes k6zt konszenzusra jutni azzal kapcsolatban, hogy mi lenne Homer teend6je. Minden csoport keressen erveket a sajat igaza mellett. Lzutan adjunk lehetoseget a csopartoknak ana, hogy kifejthcssek sajat nezopontjuket a tobb: csoport elatt azzel kapcsolatban, hogy megiatasuk szerint mit kellene tenruc Homernek. vegezeti.il kerjuk meg a. tanul6kat, hogy minden elhangzott velernenyt figyelembe veve probaljel; meqtelelru a lehet6 legjobb mcqoldest.

A tanult konfliktusmegold6 techruket alkalmazni az iskolai rendre es sza balyo kr a

Az oran tanultak gyakorlatba val6 etultetese

Nyelv

Utrnutatas: Eiso lepesbcn kerdezzuk meg a tanul6kat. hogy szerinti.ik az az iskolai gyakorlat, miszerint a tenernek nem tetszo m6don viselked6 tenul6k neveit felfrjak a teblare. inkabb bi.intet6 vagy vedelmezc eroszaknak tekinthetc-e.

Ha szukseqes. ismcteljul: el a tanul6kkal, hogy mi a ki.ilol1bseg a ketfeie eroszak kazatt. (A vedelmczd eroszak arra iranyul. hogy valamilyen serulest vagy igazsagtalansagot meqekedalyozzor: a buntet6 crdszak fizikai fajdalmat okoz. megbelyegez, vagy meqszeqyenit valakit. iIletve megtagadja tole valamely igenye kielegftesenek eszkozeit. A bOntet6 er6szak esetteq eitettenti a hasonl6 cselekvest6i a szemetyt. vagy megwJltoztatja viselkedeset, de nem azaltal, hogy tneqenet! vele. hogya masik mit is akar elem! es miett. hanem ezettot. hogy teteitnet kelt benne cselekedetenet: esetleqes k6vetkezmenyei miett) A tanul6k hozzanak fel erveket velaszux mellett.

Lzutan kerji.ik meg a tanulokat, hogy gondolkodjanak el ezon. vejon miert gondolja a tanar uqy. hogy fel kell Irnie a neveket a teblare. majd kerjunk egy jelentkezot. aki e!jatszana a tenet szerepet (aki fel akarja irni a neveket a teblera), es egy mesikat. aki egy olyan diak szerepet iatszana el, aki szcretne elerni, hogy az 0 osztatyukban

86

ne tortcnjen ilyesmi. Mindket vallelkozo elljon ki az osztaly ele. Sz6litsuk fel 6ket hogy pr6ba!jak elsimftani a konfliktust uqy. hogy ".Iegigjarjak a konfliktusmeooldas szokasos lepeseit.

lEPESEK

1.) Mindket fel jelentse ki, hogy kesz targyalni a mesikkal.

2.) Mindketten jelentsek ki. hogy nern belycqzik meg, vagy skatulyazZi§k be cqymast. (Peldaul: "En vagyok a TANAR, 6gyhogy ... ") 3.) Mindketten tejtsek ki. hogy mi ez, amit el szeretncnek erm. es hogy ebb61 mindket felnek milyen elonye szerrnezhet.

4.) Mindketten ismeteljek el, hogy a masik mit mondott (mit akar elerni. milyen el6nye szerrnezhet belole rnindket Ielnek).

5.} Mindketten jelentsek ki. hogy a mesik pontosan meqertettc-e. hogy mit akarnak, es hogy milyen ei6nybket Jarnak abban, ha sikerul meggy6zniOk a rnesikat.

5.} Jarjak vegig a kt-. rnikor-. hol- es rnit-eltemetivaket a nevek feliresevel kapcsolatban.

vegQi a tanul6k qyiijtser.ek olyan lehetseges iskolai konfliktushelyzeteket, amelyek nap mint nap ei6ad6dnak. Terrneszatcsen ezeket a szrueciokat is elj atszhatj ak, rnikozben vegigvezetjiik 6ket a konfliktusrneqoldas lcpesein.

(MEGJEGYZES: Ha ez az orevazlat "t61 ijeszt6nek" nlnne. akkor egy elOzetes .zsirefeszrnecsere' esetleg segithet. Eqy ilyen vita soren a resztvevcknek lehet6segOk nyilik arra, hogy kttejezzek. mit ereznck. es mit vernek egy effele tanacskozastol. Azt is elrnondhetjak a tobbieknek, hogy elegge magabiztosnak crzik-e magukat ehhoz. hogy az iskoiai m6dszerek meqvttetesere is alkelrnezzek a konfliktuskeze16 eljerest.)

87

Pelda

L melleklet

(felhasznalhat6 ez orai munkaben a "lsirirfnyelv elsajatitasa" cirnf fejezetben megjel6lt medon, vagy segitsegkent a uBevezetes a zsirafoktatasba" cfmu fejezethez.)

Egy csokorra velo erzelern

felajzott
buszke
szornoru
boldog
feltekeny
nyugtalan
rosszkcdvu
inqerult
bosszus I
frusztrelt
meqbentodott I' 88

h6las
I meuenyoto
I
Ieszelvezett
megJepett
merges
turelmetlen
csal6dott
zavart
rernult
ideges tenecstelen
meqdobbcnt
lelkes
eiragadtatott
bizakod6
kivancsi
meqrendul:
gondterhelt
izgatott
kbzbnybs
telbetnrodon GYORGY KiRALY (Azt akarja, hogy

a te1epesek engedelmeskedjenek ncki.)

TELEPESEK

(Ki akarnak szabadulni a Kiraly hatalma a161)

INDIANOK

(Azt akarjak, hogy mindenki hagyja 6ket bcken.)

HARAG

IZGATOTISAG

GONDTERHEl TSEG

ZAVARODOTIsAG

MEGDOBBENES

KOZONY

89

2. MElLEKLET ERZEL£MKIRAKOS

3. rnelleklet:

A szabadsaqoklevel

Szebedseq-cktevel

Ezen oklevcl tgazolja, hogy nevezett

a mai nappal felszabadult a

kotottseqe a lo I.

a/arras

Datum: _

90

4. melleklet:

Az egyes tanulok erdeklodest koreinek felsorolase

Nev _

1. veloqasd kl. hogy mely tenterqyeket szereted:

ENEK-ZENE

FENYKEPEZES

FOGALMAZAs KORNYEZETlSMERET/B10L6G1A OLVASAs

RAJZ

SZAM jTAsTECH N I KA SZAMTAN/MATEMATI KA TESTN EVELES TORTENELEM

EGYEB

II. lrd ide a kedvenceidet:

ETEL:

TV-MUSOR:

MOZIF1LM:

ROCKSZTAR: fILMSZTAR:

RUHA:

EGYES:

Ill. Valogasd kL hogy mely sporteqeket szereted ilzru:

BALED

FOCI

FUTAs GORKORIZAs HORGASZAT KARATE KEREKPARozAs KosARLABDA ROPLABDA TORNA

uszAs

EGYES

IV. Wllogasd ki. hogy rnivel foglalkozol szivesen:

AGYAGOzAs BARKAcSOLASCSOPORT VEZETESE CSOPORTMUNKA

ENEKLES

EVES

FESTES

FozES

HANGSZERES JATEK lOEGEN NYELV (RAsSEll HLELES KEPREGENYEK MATEKFELADATOK MESEHALLGATAs MODELLEZES MOZIBA JARAs OLVASAs

ONALL6 MUNKA RAJZOLAs

SETA A PARKBAN STRANDOLAs SZEREPJATEK SZ6BELl FELELES TANe

TUDOMANYOS KISERLETEK VALAMIT GYUJTENI VARRAs

VlDEOJATEKOK

EGYEB

91

i.52J/J 5&'j 01, Sohg lit

A Magyar Er6szakmentes Kornrnunikacios Csoport SEAL-Hungary Al a p tt v a n y ~~~I]~~uQDu &~ @@)7I]~®[1[§'j]'

1113 Budapest, Szent Istvan krt. 12. III. em.

Tel.: 153-4507

E-mail: crossro@mail.e!ender.hu

Dr. Marshall Rosenberg elerhet6 a kbvetkez6 cfmen:

THE CENTER FOR NONVIOLENT COMMUNICATION I-mail: 74721.1121@compuserve.com

IUR6pABAN AMIRIKABAN

Wasserfal!enhof Postfach 232

4418 Reigoldswil, Switzerland Tel. & Fax: +41 61 941 24 40

P.Q.Box 2663

Sherman, Texas USA 75091 Tel.: + 1 903 893 3886

Fax: + 1 903 893 2935

il I