huna

hawaii rejtett tud�sa

nagyon nagyon r�gen a polin�ziai szigetvil�gban hawaii
sziget�n l�trej�tt egy �letfiloz�fia amit huna-nak neveznek.
sokunk sz�m�ra hawaii egy �lom, a messze a csendes �ce�n
k�zep�n fekv. paradicsomr�l. lehets�ges, hogy ez a
paradicsom rejteget valamit, lehets�ges, hogy t�bb mint egy
m�tosz �s lehets�ges, hogy ez a paradicsom nem csak hawaii
sziget�n tal�lhat� meg, hanem sokkal ink�bb egy
�letszeml�lettel van �sszef�gg�sben ?

huna leford�tva annyit jelent mint �titok� vagy �rejtett

tud�s�. ez semmik�ppen nem azt jelenti, hogy ez a tud�s
m�sok el#l rejtett, sokkal ink�bb vonatkozik a dolgoknak a
fizikai vil�gunk m�g�tt rejl. l�thatatlan r�sz�re.
a �hu� �s a �na� ugyan�gy mint a k�nai yin �s yang az
energia n#i �s f�rfi polarit�s�t jelenti, ami vil�gunkat fel�p�ti
�s �lland� v�ltakoz�s�val mozg�sban tartja. a hawaiiak egy
gazdag spiritu�lis, pszichol�giai �s kultur�lis �r�ks�gre
tekinthetnek vissza., ami a sziget elszigetelts�ge miatt
napjainkig egyszer#s�g�ben �s gyakorlatiass�g�ban
v�ltozatlan maradt.

a hawaiiak vil�gn�zet�ben az emberi pszich� h�rom

aspektus�t tal�ljuk, amit �ku�-nak, �lono�-nak �s
�kane�-nek neveznek. ez a h�rom �sszehasonl�that� az
�ltalunk haszn�lt tudatalatti, tudatos �s tudat feletti
(fels#bbrend. �n) fogalm�val, �mb�r l�nyeges k�l�nbs�g van
saj�toss�gaikban, funkci�jukban �s egym�shoz val�
kapcsolatukban.
�ku�-nak nevezik azt a r�szt ami #si term�szet�nk �llati
r�sz�nek felel meg, amelyik elrejtve k�zvetett m�don
m#k�dik. a �ku� az eml�kez�s, az �rz�kszervi �rz�kel�s �s a
testi funkci�k ir�ny�t�s��rt felel#s.
�lono�-nak nevezik azt a r�szt, ami a k�ls. �s bels. vil�g
hat�r�n �ll, minden benyom�st tudatosan �rz�kel, d�nt�seket
hoz �s �ber tudatunknak felel meg. �kane�-nak nevezik azt
az aspektust, amelyik spiritu�lis r�sz�nknek �s fels#bbrend.
�n�nknek felel meg.

a h�T �Letb�Lcsess�G

e m�dszer alapjait a h�t �letb�lcsess�g vagy m�sk�pp a h�t

alapelv, valamint az emberi l�lek �tfog� �s r�szletes ismerete
alkotja. sz�mos egyszer#, de rendk�v#l hat�sos technika �s
tan�t�s seg�ti test�nk, lelk�nk �s szellem�nk gy�gy�t�s�t,
szoci�lis �s gazdas�gi k�r�lm�nyeink jav�t�s�t �s lehet#v�
teszi egy harm�nikus �s b�lcs �let vezet�s�t.
a k�vetkez#ekben a h�t �letb�lcsess�g seg�ts�g�vel
bepillant�st nyerhet�nk a huna gondolkod�sm�dj�ba.
utazzunk el a tud�s sziget�re �s engedj�k, hogy �lmaink a
p�lm�k alatt val�s�gg� v�ljanak. a hawaiiak
gondolkod�srendszer�ben mi egy h�zban lakunk. ez a h�z az
archetipikus ��lomh�z� �s a mi fizikai l�t�nk. lak�ja a
mindenkori �n�nk, tudatalattink, tudatos tudatunk �s
fels#bbrend. �n�nk akik nemcsak a h�zon bel#li, hanem a h�z
alatti �s feletti teret is haszn�lj�k. ennek a h�znak h�t ablaka
van, amin kereszt#l kitekinthet�nk a vil�gba. att�l f�gg#en,
hogy mikor melyik ablakon n�z�nk ki, �gy l�tjuk mindig
m�snak �s m�snak a vil�got. ezek az ablakok �gy hatnak,
mint a sz�nes szem�vegek, melyeken kereszt#l n�zve mindig
m�s sz�nben �s f�nyben jelenik meg sz�munkra a vil�g. csak
ha �sszess�g�ben, vagyis mind a h�t ablakon kereszt�l
egyszerre figyelj�k a vil�got, csak akkor vagyunk k�pesek
felismerni a val�s�got. az ablakok k�l�n k�l�n haszn�lata
azonban lehet#v� teszi sz�munkra, hogy k�rnyezet�nkkel m�s
�s m�s m�don teremts�nk kapcsolatot, kommunik�ljunk vele
�s legy�nk k�pesek befoly�solni azt. a h�t ablak a h�t
�letb�lcsess�g szimb�luma.
a h�T alapelv:

1. a vil�g gondolataidnak felel meg

2. nincsenek hat�rok
3. az energia k�veti a koncentr�ci�t
4. a �most� az er. pillanata
5. a szeretet minden er. forr�sa �s szeretni
boldogs�got jelent
6. minden er. bel#lr#l j�n
7. a hat�konys�g a val�s�g m�rt�ke
els. alapelv: a vil�g a gondolataidnak felel meg

l�tezik egy objekt�v val�s�g ? a rossz id#j�r�s val�ban rossz

? a poh�r f�lig �res, vagy f�lig tele van ? a v�lasz ezekre a
k�rd�sekre mindig elv�r�sainkt�l f�gg. Ha egy szabadt�ri
pickniket tervez�nk, akkor az es. ehhez nem felt�tlen#l
ide�lis. ha azonban f�ldm#vel�ssel foglalkozunk, akkor
minden bizonnyal �r�l�nk egy kiad�s es#nek, ami el#seg�ti a
n�v�nyek fejl#d�s�t. ez id�ig mindenki sz�m�ra vil�gos.
n�z#pontunk megv�ltoztat�s�val azonban megv�ltoztatjuk a
vil�ghoz val� hozz��ll�sunkat, ezzel megv�ltoznak reakci�ink
�s ennek k�vetkezt�ben m�sok lesznek a tapasztalataink is.
ez�ltal a megv�ltozott �rz�kel�s �ltal v�geredm�nyk�nt
megv�ltozik a val�s�gunk. l�pj�nk most egy l�p�ssel tov�bb.
tegy�k fel, hogy gondolataink miut�n kigondoltuk #ket �
hasonl�an, mint ahogy az eeg seg�ts�g�vel l�that�v� is tehet.

� hull�m form�j� energiak�nt sz�tterjednek �s mint egy

m�gnes azt vonzz�k magukhoz amit kisug�roztunk.
mindannyian ismerj�k azokat a h�tk�znapi kis �v�letleneket�,
amikor r�g nem l�tott ismer#s�nkre gondolva hirtelen
tal�lkozunk vele, vagy felh�v benn�nket. ezeket az
esem�nyeket ak�r a v�letlen sz�ml�j�ra is �rhatn�nk, ha nem
�ppen az a term�szettudom�ny, amelyik jelenlegi mechanikustechnikai
vil�gk�p�nket kialak�totta, a fizika seg�ts�g�vel
jelenleg m�r az ellenkez#j�t igazolja. a kvantumfizika
ter�let�n, amelyik az anyag atomjaival �s r�szecsk�ivel
foglalkozik, k�nytelenek voltak a kutat�k tudom�sul venni,
hogy egy kis�rlet eredm�ny�t a kis�rletet v�gz. szem�ly
elv�r�sai befoly�solj�k, s#t bizonyos esetekben csak ez�ltal
j�n l�tre. ezzel a t�bb ezer �ves tud�shoz vezet. k�r bez�rult.
sajnos ezeknek a felismer�seknek a jelent#s�ge m�g az
emberi k�ztudatban nem foglalta el m�lt� hely�t. gondoljunk
mindig arra, hogy ak�r tudatosan vagy tudattalanul is, de
mindig mi vagyunk saj�t �let�nk, sorsunk teremt#i. kezdj�k el
�let�nket tudatosan �lni, fogadjuk meg az els. b�lcsess�g
szavait �s meg fogjuk tapasztalni, hogy a vil�g val�ban
gondolatainknak felel meg. a legt�bb�nkben ilyenkor
megjelenik az ellenkez�s, hogy ez mind sz�p �s csod�latos,
meg is tenn�nk, de a csal�dunk, gyerekeink, sz�leink,
f#n�k�nk �s m�g kitudja ki-kicsoda megakad�lyoz benn�nket
abban, hogy �let�nket szabadon alak�tsuk. tudnunk kell
azonban, hogy csal�dunkat, munkahely�nket is mi magunk
v�lasztottuk. ezek is azoknak a gondolatainknak felelnek meg
amiket mi magunk gondoltunk ki, k�v�ntunk magunknak �s
rem�lt�k, hogy el�rhet�nk. Gondolataink �s d�nt�seink
k�vetkezm�nyei el#l nem b�jhatunk el, de meg van a
lehet#s�g�nk, hogy hozz��ll�sunkat, vagy ha sz�ks�ges az
eg�sz szitu�ci�t megv�ltoztassuk. a szabad v�laszt�s a mi�nk,
hogy �let�nket k�v�ns�gainknak, v�gyainknak megfelel#en
alak�tsuk.
m�sodik alapelv: nincsennek hat�rok

test�nknek vannak hat�rai �s csak egy bizonyos m�rt�kig

k�pes n�vekedni. �rz�kszerveinkkel is csak bizonyos hat�rok
k�z�tt vagyunk k�pesek �rz�kelni. test�nk �lettartama is
bizonyos id#re korl�tozott. bolyg�nknak amin �l�nk is meg
vannak a hat�rai, akkor m�gis hogyan besz�lhet�nk a
hat�rtalans�gr�l. els#re ne foglalkozzunk a szellemi szinttel,
hanem vizsg�ljuk meg az ember fejl#d�s�t a fizikai szinten. ki
gondolta volna annak idej�n, hogy az ember k�pes lesz a
neh�zs�gi er#t legy#zni �s rep�lni, s#t mag�t a bolyg�t
elhagyva m�sik �gitesten is a l�b�t megvetni. ahov� csak
n�z�nk, l�thatjuk, hogy az emberben lakoz� el#rehalad�si
v�gy �jabb �s �jabb n�veked�st eredm�nyez. minden egyes
tov�bbl�p�ssel kitol�dnak a hat�rok, amik �jabb tud�shoz �s
technol�gi�khoz vezetnek. ez�ltal ism�t �jabb kapuk ny�lnak
a tov�bbi fejl#d�st lehet#v� t�ve.
minden bizonnyal fizikai test�nk n�veked�se korl�tokhoz
k�t�tt, mivel a testnek is vannak hat�rai. gyerekk�nt fejl#dve
test�nk n�veked�se valamikor meg�ll, de szellemi
fejl#d�s�nknek nincsennek hat�rai, csak azok amiket mi
magunk �ll�tottunk fel �nmagunknak. milyen gyakran �ll�tjuk,
hogy valamit nem tudunk elhinni, valamire nem vagyunk
k�pesek, mert t�l k�v�rek, t�l but�k, vagy ki tudja m�g mi
mindenek vagyunk. ezekkel a gondolatainkkal szellemi
fejl#d�s�nknek �ll�tunk akad�lyokat. mi mindig azt gondolunk
amit akarunk �s amit tudunk. ha nem akad�lyozzuk kreat�v
gondolkod�sunkat, akkor lehet#v� v�lik mer#ben �j
gondolatok megjelen�se is. ezzel bez�r�dik az a k�r ami az
els. alapelvhez vezet vissza benn�nket amely szerint a vil�g
gondolatainknak felel meg.
a korl�toz�soknak k�t form�j�t k�l�nb�ztethetj�k meg.
els. az �gynevezett teremt#i korl�toz�s, amely az �ltal j�n
l�tre, hogy hat�rtalan szellem�nk e h�rom dimenzi�s anyagi
vil�gban egy fizikai test korl�tain bel�l k�pes az �let nagy
kalandj�t megtapasztalni.
m�sodik korl�toz�sunk az �gynevezett megsz#rt korl�toz�s,
amely az �ltal j�n l�tre, hogy szellem�nket k�l�nb�z.
szeml�letm�dokon, v�lem�nyeken �s meggy#z#d�seken
kereszt�l behat�roljuk.
hogy ezt �rthet#v� tegy�k vegy�k p�ld�ul a sakk j�t�kot. a
sakkban egy 64 fekete-feh�r n�gyzetb#l �ll� j�t�kmez. �s 24
figura �ll rendelkez�s�nkre. mindezek a fizikai dimenzi�t
jelk�pezik. a j�t�kszab�lyok hat�rozz�k meg mit tehet�nk a
j�t�k k�zben, mik�zben megpr�b�ljuk c�lunkat el�rni. a
val�s�gban azonban senki �s semmi nincs ami visszatarthatna
benn�nket att�l, hogy �gy j�tszunk ahogy akarunk.
term�szetesen, ha a j�t�kszab�lyokat nem tartjuk be akkor ezt
nem nevezhetj�k t�bb� sakk j�t�knak. �sszehasonl�tva
�let�nkkel ez azt jelenti, hogy mi olyan sakkoz�k vagyunk
akik magunknak hat�rozzuk meg a j�t�kteret, de teremt#i
k�pess�geink lehet#v� teszik sz�munkra v�gtelen sok l�p�s
kigondol�s�t, szabad v�laszt�s�t �s kombin�l�s�t, illetve az
adott j�t�kt�ren bel#l teremt#i k�pess�geink kihaszn�l�s�val a
j�t�kot �gy megv�ltoztathatjuk, hogy m�r nem sakkot hanem
p�ld�ul d�m�t j�tszunk. teh�t a teremt#i korl�toz�s fejleszti
kreat�v k�pess�geinket az�ltal, hogy k�nyszer�t benn�nket
l�tez�s�nk bizonyos ter�leteivel val� szemben�z�sre, ami
azt�n �j dolgok l�trehoz�s�ra serkent benn�nket. m�g egy
behat�rolt sakk j�t�kban is t�bb l�p�s lehet#s�g van, mint amit
az emberi agy kigondolni k�pes.
a megsz#rt korl�toz�s akkor keletkezik, amikor k�l�nb�z.
hitrendszerek �s meggy#z#d�sek miatt egy sz#r#t helyez�nk
gondolkod�sunk el� �s e besz#k�tett l�t�sm�d miatt sz�mtalan
m�s lehet#s�get �s n�z#pontott elz�runk magunk el#l. ez�ltal
megakad�lyozzuk magunkat, hogy �jabb lehet#s�geket
tal�ljunk a pozit�v cselekv�shez, �j utakat a probl�m�k
megold�s�hoz �s c�ljaink el�r�s�hez. ha megv�ltoztatjuk
hat�rainkat, akkor minden lehets�ges, csak hinn�nk kell
benne. (els. alapelv) nem szabad azonban elfelejten�nk, hogy
mi sakk j�t�kosok vagyunk �s az adott j�t�kszab�lyok k�z�tt
j�tszva k�z�sen az �sszes b�b�val egy�tt akarjuk a j�t�k c�lj�t
el�rni. m�s j�t�kosok is vannak, akiket saj�t l�p�seinkkel
befoly�solunk, m�gis saj�t j�t�k strat�gi�nkat nem
er#ltethetj�k r�juk. mivel nincsennek hat�rok, ez�rt az �let
j�t�k�ban mindannyian kapcsolatban vagyunk egym�ssal. a
c�l az �lland� fejl#d�s, amit csak akkor val�s�thatunk meg, ha
hat�rainkat �lland�an v�ltoztatjuk.
harmadik alapelv: az energia k�veti a koncentr�ci�t

gondolataink form�lj�k hat�rtalan �s ez�rt v�gtelen

lehet#s�geket tartalmaz� vil�gunkat, s#r�tik azt az energi�t,
amelyik �nmag�t teremtett fizikai form�ban jelen�ti meg. a
tiszta gyakorlati szinten ez az alapelv azt jelenti sz�munkra,
hogy mindig azt kapjuk, mindig az jelenik meg �let�nkben
amire koncentr�lunk. ha �lland�an betegs�geinkr#l besz�l�nk,
akkor ide ir�ny�tjuk az energi�t, ez jelenik meg az �let�nkben
�s �gy az eg�szs�g sz�m�ra m�r nem marad hely. ha el
akarunk valamit �rni, de �lland�an arra koncentr�lunk, ami az
utunkban �ll ahelyett, hogy c�lunk lebegne mindig szem�nk
el#tt, sosem tudjuk megval�s�tani terv�nket. ha ellene
vagyunk valaminek ezzel csak t�pl�ljuk azt, nem besz�lve
arr�l, hogy a nyom�s mindig ellennyom�st hoz l�tre. ebb#l az
elvb#l a k�vetkez. szab�lyt lehet levezetni: ha meg akarunk
az �let�nkben valamit v�ltoztatni, akkor ne ellene, hanem
mellette legy�nk valaminek, ne t�volodjunk, hanem
k�zeledj�nk valamihez.
ha rendezt�k gondolatainkat, kit�g�tottuk hat�rainkat,
meghat�roztuk c�ljainkat �s az energi�t a megval�sul�sra
koncentr�ltuk akkor sz�vlelj�k meg a k�vetkez. alapelvet.
negyedik alapelv: a �most� az er. pillanata

tegy�k sz�v�nkre a kez�nket, milyen gyakran fordul el.

vel�nk, hogy b�r fizikailag egy bizonyos helyen vagyunk,
illetve valamilyen tev�kenys�get v�gz�nk, m�gis gondolataink
eg�sz m�shol j�rnak. minn�l kev�sb� koncentr�lunk arra amit
�ppen tesz�nk, ann�l kisebb a befoly�sunk a dologra az adott
szitu�ci�ban ami k�r�l�tt�nk t�rt�nik, ann�l ink�bb torzul a
val�s�g, mert az�ltal, hogy gondolatban m�shol j�runk, a
hozz�nk �rkez. inform�ci�k t�red�k�t vagyunk csak k�pesek
�rz�kelni. a tudatos ir�nyults�g arra amit itt �s most akarunk
alapvet. sarokk�ve egy sikeres �letvezet�snek. sokan
k�z�l�nk a hozz�nk �rkez. t�lzott inger mennyis�g hat�s�ra
k�ptelenek arra koncentr�lni amit akarnak. a legt�bben
azonban azt is k�ptelenek eld�nteni, mit is akarnak val�j�ban.
erre a probl�m�ra a k�vetkez. alapelv ny�jt megold�st.
�t�dik alapelv: a szeretet minden er. forr�sa, avagy
szeretni boldogs�got jelent

mindannyian ismerj�k a szerelem �llapot�t. ilyenkor sz�v�nk

teljesen kit�rva �s benns#nkb#l m�rhetetlen mennyis�g.
tartal�kot vagyunk k�pesek mozg�s�tani. nem f�radunk el,
mindent egy pozit�v szemsz�gb#l l�tunk, terveket
kov�csolunk, c�ljaink vannak. semmi sem �llhatja utunkat,
semmi sem k�pes feltartani minket.
szeret�nk �s boldogok vagyunk szeretet�nk t�rgy�val.
ez azt jelenti, hogy a szeretet olyan m�rt�kben l�tezik,
amilyen m�rt�kben a szeretet t�rgy�ban boldogs�got tal�lunk.
minden emberhez, �llathoz, helyhez vagy dologhoz f#z#d.
kapcsolatunk boldogs�ga ezen az alapelven nyugszik.
mikor kezd ez a szeretet azonban ism�t kih#lni ? j�l ismerj�k
azt az �rz�st amikor az els. szerelem sz�vdobog�sa al�bbhagy
�s felmer#l a k�rd�s: hov� lett?
a szeretet olyan m�rt�kben h#l ki, amilyen m�rt�kben a
k�tked�s �s a kritika elkezd a kapcsolatba besziv�rogni.
el#sz�r elfogadjuk a m�sikat olyannak amilyen �s hajland�ak
vagyunk a kis hib�kat nem �szrevenni. ezut�n besziv�rog a
k�tked�s, val�ban �gy akarjuk ezt. az elfogad�s finom
kritik�v� alakul �t �s megpr�b�ljuk, az el#bb m�g a vil�g
legnagyszer#bb ember�t, a saj�t elk�pzel�seink szerint m�g
nagyszer#bb� tenni. az els. konfliktusok napirendre ker�lnek
�s megkezd#dik a hatalmi harc. ebben a harcban sz�p lassan
az ellenf�l szeretet�nek elveszt�s�t#l val� f�lelem veszi �t a
vezet. szerepet. a f�lelem sarokba szor�totts�got jelent. egyre
gyakrabban �rezz�k magunkat sarokba szor�tva. hi�nyzik a
hely �nmagunk megval�s�t�s�ra, mert a partner �let�t �lj�k
saj�tunk helyett. a k�tked�sen kereszt�l a kritik�val bez�rul a
k�r, a szeretet egyre kevesebb lesz �s a boldogtalans�g
n�vekszik.
kezdj�k el keresni �let�nk azon ter�leteit, amelyek m�r nem
tesznek benn�nket boldogg�, el�gedett� �s sikeress�.
v�ltoztassuk meg #ket az�ltal, hogy ism�t szeretetet
ir�ny�tunk fel�j�k �s ezzel a f�lelmeket, k�tked�seket �s
kritik�t elt�ntetj�k �let�nkb#l.
ha ezt megfogadjuk, akkor m�r az �t els. alapelv tan�t�sait
k�vetj�k �s ezzel el�rkezt�nk a hatodik b�lcses�ghez.
hatodik alapelv: minden er. bel�lr#l j�n

az id#k folyam�n ittl�t�nk sok ter�let�n megfosztottak

benn�nket az �let�nk�rt val� felel#ss�gv�llal�st�l. a hatalom
ilyen fajta �tad�sa k�l�nb�z. szervezeteknek, szem�lyeknek,
akik gondoskodnak nevel�s�nkr#l, eg�szs�g�nkr#l,
nyugd�junkr�l, lelk�nk b�k�j�r#l, meglehet#sen er#tlennek,
tehetetlennek t�ntet fel benn�nket.
� a hatalom rajtunk k�v�l l�tezik, egy isten form�j�ban aki
teremtm�nyeit#l elv�lasztva a sorssal, a m�lt esem�nyeivel,
�r�kl�tt g�njeinkkel, a t�rsadalommal, a korm�nnyal.....
�t�lkezik felett�nk.�
val�ban �gy van ez ?
ha a vil�g gondolatainknak felel meg, gondolataink mint�j�ra
form�l�dik �s ez�ltal v�lik megtapasztalhat�v�, akkor mag�t�l
�rtet#d#, hogy mi is hat�ssal vagyunk r�. jegyezz�k meg:
hat�ssal vagyunk r�, de nem kontrol�lhatjuk !
ha nem l�teznek hat�rok, akkor az univerzum, minden �let
forr�sa mint tudjuk szint�n hat�rtalan �s ha hat�rtalan, akkor a
hatalom is minden egyes pontj�n, bele�rtve azt a r�szt is amit
mi ��nmagunk�-k�nt azonos�tunk, jelen van. teremt. m�don
magunkhoz vonzzuk azt amit gondolunk, hisz�nk, amire
v�gyunk, amit elv�runk, k�v�nunk �s amit#l f�l�nk. a
k�nyelmetlen ebben a l�t�sm�dban az, hogyha ezt a teremt.
hatalmat, amivel �let�nket alak�thatjuk, elfogadjuk, nem
sz�m�thatunk t�bb� megbocs�t�sra �s nem hib�ztathatunk
t�bb� senkit. ez annyit jelent, hogy mostant�l mi viselj�k a
felel#ss�get saj�t �let�nk�rt. ezek ut�n, ha �let�nkben olyasmi
t�rt�nik, amivel nem vagyunk megel�gedve, feladatunk az,
hogy megtal�ljuk mi az ami ak�r tudatosan ak�r tudattalanul
ide vezetett, mert ezt felismerv�n �gy v�ltoztathatunk rajta,
hogy a j�v#ben ez ne t�rt�nj�k meg m�gegyszer. ne ess�nk
azonban abba a hib�ba, hogy a teljes tehetetlens�g ut�n most
m�r minden hatalom a kez�nkben van. ugyanis az univerzum
minden egyes pontja ugyanazzal a hatalommal rendelkezik,
amelyik lehet#v� teszi a saj�t tapasztalat megteremt�s�t �s
minden megteremtett ugyanezzel a hatalommal rendelkezik.
ha ezt tudatosodik benn�nk, akkor ism�t tisztelettel fogunk
b�nni �nmagunkkal, embert�rsainkkal, a term�szettel, a benne
lakoz� er#kkel, �l#l�nyekkel �s nem pr�b�ljuk meg #ket
kizs�km�nyolni. ennek a b�k�s egym�s mellet �l�snek
eredm�nyek�nt a term�szet er#i, mint seg�t#k�sz szellemek,
�sszhangban az univerzum t�rv�nyeivel hamarabb juttatnak el
benn�nket c�ljainkhoz, mint ahogy mi azt ma elk�pzelni
tudn�nk.
hetedik alapelv: a hat�konys�g a val�s�g m�rt�ke

h�nyszor est�nk m�r k�t sz�k k�z�, amikor arr�l volt sz�,
hogy c�lunk el�r�se �rdek�ben nem tudtuk eld�nteni melyik
�ton menj�nk, melyik v�lem�nyre hallgassunk. h�nyf�le
t�pl�lkoz�si javaslatot, di�t�t, eg�szs�g�gyi j� tan�csot,
�letfiloz�fi�t pr�b�ltunk m�r ki. n�melyiket tal�n m�g siker is
koron�zta. azt�n ism�t valami �jat hallottunk ami �ll�t�lag
m�g jobb mint az eddigiek.
igaz mind az ami sz�munkra megfelel#, bel�that�, haszn�lhat�
�s c�lravezet#. megfelel. mind az ami k�vetkezetesen
v�gezve eg�szs�gess�, sikeress�, boldogabb�,
szeretetteljesebb� tesz benn�nket. megfelel. magyar�zattal
mindent igazs�gk�nt lehet bemutatni. az els. alapelvre �p�tve,
ha b�rmit val�s�gk�nt fogadunk el �s hisz�nk benne, akkor az
ezt igazol� tapasztalatokat is �let�nkbe vonzzuk. �rezz�k
magunkat szabadnak sok mindent kipr�b�lni mindaddig amig
kit#z�tt c�lunkat el nem �rt�k. Mert a hat�konys�g a val�s�g
m�rt�ke �s mindig van egy m�sik �t amin j�rhatunk.
sok minden van m�g amit az alapelvekhez hozz�f#zhetn�nk.
ha azonban az id�ig elmondottakr�l elgondolkodunk �s egyik
vagy m�sik �letb�lcsess�get megsz�vlelve �tkutatjuk
gondolatainkat, �tl�pj�k hat�rainkat, elhagyjuk f�lelmeinket,
k�tked�seinket, energi�nkat az itt �s most-ra koncentr�ljuk,
szeretettel �s �r�mmel k�zel�tj�k meg a dolgokat, felismerj�k
a hatalmat �nmagunkban �s hajland�ak vagyunk k�l�nb�z.
utakon j�rni am�g el�rj�k c�ljainkat, akkor magunk is
meggy#z#dhet�nk az alapelvek �ltal bemutatott
val�s�gteremt. lehet#s�gek igazs�g�r�l. mivel azonban a
val�s�g gondolatainknak felel meg, ez�rt minden rendszer
term�szetesen �nk�nyesnek tekinthet#. a huna is egy
rendszer �s ugyanolyan �nk�nyes, mint a t�bbi. ak�rmennyire
is igaz, a haszn�lat�b�l ered. siker a val�s�g�nak m�rt�ke. ha
azonban hajland�ak vagyunk ezeket a gondolatokat
magunk�v� tenni �s haszn�lni, biztosak lehet�nk benne, hogy
�let�nkben jelent#s v�ltoz�sokat fogunk tapasztalni.

term�szetesen id#re, gyakorl�sra, t�relemre �s kitart�sra van

sz�ks�g�nk am�g e #si tan�t�s m�lys�geit, �sszef�gg�seit �s
t�rv�nyszer#s�geit meg�rtj�k �s k�pesek lesz�nk �gy
haszn�lni, mint azok a hawaii b�lcsek akik ezt a tud�st nek�nk
meg#rizt�k.