Adorjáni Gyöngyvér: Öregek vasárnapján

Írások, gondolatok 2009. november 4., szerda

Kedves ünneplı gyülekezet! Kedves ünnepeltek!

Egy év után, újra jó érzés együtt ünnepelni, vallás felekezeti különbség nélkül, együtt imá
a fáradt, gondterhelt öregekkel, azokkal , akik egy hosszú utat tettek meg. A kis hara
ng, a mai nap mind a három felekezetnek üzen valamit, valami szépet: ünnep van ma, az Öreg
ek vasárnapja.
” Bárhogyan is igyekszünk az ünnepeket megfosztani ragyogásuktól, bármennyire is azt hallju
hogy mindennap egyforma az ember számára, mégis különböznek a napok. Vannak, tehát napok, a
yek - valamilyen okból - fontosak számunkra.” És ezt az októberi vasárnapot, tarjuk mi fon
osnak, ünnepnek, amikor fáradt öregeinket köszönthetjük itt Botfaluban is. Nézem az ünnep
rcokat, és Jókai Mór csodás gondolatával biztatom a nagyanyókat: ” Ostoba piktor az idı, me
vább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.” De a mai nap, úgyis szépek, még
s, ha arcukat az évek ráncai díszítik. Horváth Imre biztató gondolatával üzen az ünnepeltek
tükör leghűbb barátunk, velünk együtt öregszik. Bizony, “ Ne dühöngj, hogy megöregedtél, va
sem sikerül.” A mai nap, egy megtett , hosszú, fáradt útra pillantanak vissza, a 70 évet b
töltöttek vagy még idısebb emberek. Visszapillantanak és mesélnek, a küzdelem útjáról, a h
az idıkrıl, amit átéltek és amit gyerekeik nem ismertek. Boldog az az unoka, aki a nagys
zülıket keresheti itt az imaházban, vagy nagyszülıkkel együtt mondhatja a Miatyánkot, azt a
a nagymama szájából hallott magyarul. Boldog az a gyerek, aki itt most szüleit köszöntheti
fülébe súghatja: Isten éltesse! A mai nap, egy kis mosolyt varázsolunk a botfalusi hívek a
cára, öregekre, fiatalokra egyaránt. Hisz ” Az élet csak egy pillanat. De ez a pillanat elé
, hogy örökkévaló dolgokat cselekedjünk.” Tegyünk valami olyat , amivel másnak tudunk örömö
amivel mást boldoggá tudunk tenni. Kedves Nagyanyók és Nagyapók! Olyan örömmel szólítom íg
göregedett híveket, és öröm látni, hogy a meghívókat nem volt hiába megírni, elküldeni. Jöt
nézzék a régi fákat, ” Megkérdezzék . melyikük fáradt?
Megkérdem: vágynak még a nyárra?”
És jöttek és jöttünk, hogy együtt imádkozzunk: Öregek, fiatalok, gyerekek. Legyen ez a nap,
i nap, egy emlék mindannyiuk és mindannyiunk számára, és gondoljunk arra: ” És elıször éle
tem azt, hogy fölneveltem egy gyereket, aki kilépett az én ösvényemrıl és ezentúl már saját
már többé nem tudok segíteni rajat., még csak mondani sem tudok sokat, ami befolyással lehe
ne az útra , ami elıtt áll. Csak szeretetemet adhatom neki, egyebet semmit.”
” A szeretet az egyetlen, amit nem kell és nem is lehet kimutatni.
Sem mutatni, sem jelezni, sem beszélni róla.
A szeretet meleg, mint a kályha.
Odatartod a tenyered és érzed.
felé fordítod az arcod, és sugárzik.
Egy ember körül, aki szeret, más légkör van. Meleg van!
Kívánom, hogy ezt a meleget egész évben érezzék maguk körül!”
A szeretetet, fáradtságot figyelmességgel, hálával köszönjük meg a mai nap. Isten éltesse a
teket! Kívánunk egy békés öregkort!
Köszöntıt elmondta_ 2009. október, 11-én a botfalusi öregek vasárnapján,
Adorjáni Gyöngyvér sepsizsentkiralyi unitárius tiszteletes asszony