P. 1
A Globalizacio Es a Gazdasag

A Globalizacio Es a Gazdasag

|Views: 412|Likes:
Published by somebody1966

More info:

Published by: somebody1966 on Sep 17, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/15/2014

pdf

text

original

A globalizacio es a gazdasag - vilaggazdasagi osszefiiggesek

-

Monografia

A Kereskedelmi menedzser szak elagazasai reszere

Gyulaffy Belane PhD., AVS.

foiskolai tanar

Tomori Pal Foiskola Kalocsa

A tananyag elsa sorban a Kereskedelmi menedzser szak elagazasain tanul6k reszere keszult, tartalma es osszetetele a szakon vegzokkel szemben tamasztott kovetelmenyekhez igazodik.

Celunk, hogy a foiskolai tananyagot kozertheto nyelvezettel, konnyen tanithato es tanulhat6 formaban, mindenki szamara elerheto aron adjuk kozre.

Az anyagot szerzoi jog vedi, annak egeszerol vagy reszeirol masolatot kesziteni, sokszorositani, elektronikus uton, vagy nyilvanos adatkozlo rendszereken terjeszteni a szerzo es a kiado elozetes Irasbeli engedelye nclkiil tilos.

Tartalomjegyzek

Bevezeto 3.

I. resz: Globalizaci6 -triad elmelet - kdrnyezetgazdalkodas - eszkozok 5.

1. Informacios forradalom es hatasainak rovid attekintese 5.

2. Vilaggazdasagi folyamatok -triad elmelet 7.

2.1. Vilaggazdasagi folyamatok 7.

2.2. Triad elmelet 8.

3. Tozsdek es szovetsegeik, valamint a bankrendszerek fejlodese 10.

3.1. Tozsdek 10.

3.2. Bankrendszerek kiepitese, tipologiaja 16.

4. Parhuzamok es fejlodes 22.

4.1 deja vu a muszaki fejlodes attekintese kapcsan 23.

4.2 es aje1en idoszak muszaki megoldasai a XXI. szazad elejen 25.

4.3. A kezdetek a penzfejlodesben es a gazdasagban 26.

4.4. A XX. szazad eleje 27.

4.5. A XX. szazad kozepe - a regionalizalodas jellemzoi 28.

4.6. Ut a - mai ertelmezesu - globalizacio fele 29.

5. Globalizacio 30.

5.1. A globalizacio ertelmezese a szakirodalomban 30.

5.2. Nyitott kis gazdasagok a .multik" tokejenek megszerzeseert folytatott versenyben 38.

6. A penz es tokepiacok liberalizalasa 39.

6.1. A penzugyi rendszer instabilitasanak novekedeset okoz6 tenyezok 42.

6.2. Spekulacio 43.

6.3. Spekulacios strategiak 47.

7. A penzmosas nemzetkozi es hazai jellemzoi 49.

8. Globalizacio es kockazatok 62.

9. Globalizacio es az azsiai terseg jelentosebb orszagai 68.

10. Globalizacio es kornyezetvedelem 72.

11. Elektronikus penz 78.

12. Erikai bankok, befektetesek - a fejlodes Iehetseges uj megoldasa 80.

II. resz: Integraciok - globalizaledast segttd szervezetek 85.

III. resz: Devlzaszabalyozas-Iiberalizacki hatasa a fizetesi merlegre 96.

MelIekletek 102.

Globalizacio - menedzser es t6ketulajdonos erdek-cash egyuttmukodese 108.

Kina erdecash penzugyi fejlodese 112.

Irodalomjegyzek 117.

Internet informacios oldalak 117.

Folyoiratok, cikkek 118.

Torvenyek, rendeletek 119.

1

BEVEZETO

A monografia nehany eves kutatas eredmenyekent letrejott ismeretanyag. A rna embere szamara fontos kerdes, hogy a gazdasag es a tarsadalom fejlodese milyen iranyu, hova erdemes befektetni a rendelkezesre a110 penzt, hogyaz a legnagyobb hozadekot adja. Ennek segitoje a szamitogepes rendszer robbanasszeni fejlodese, Azt is mondhatjuk, hogy utban vagyunk egy informacios tarsadalom letrejotte fele. A XXI. szazad embere szamara termeszetes, hogy nem kell kezben tartani a penzt, hogy azzal fizetni lehessen, de az is termeszetes, hogy ezzel parhuzamosan mas jellegii kockazatok jelennek meg, amelyek felismerese, az elleniik valo vedelem megszervezese mas jellegu feladatokat jelent, mint a korabbi fejlodesi idoszakban kialakult megoldasok,

A xx: szazad teremtette meg az informacio szerepenek jelentoseget, ekkor tudatosult, hogy az informacio hatalmat jelent. Az informdcio megszerzesenek lehetosege a szamitogepek megteremteset is szeleskorii elterjeszteset igenyelte. A xx: szazadban az informdciok feldolgozasa, tdrolasa, az informaciok ataddsa ilj megolddssal, a mikroelektronika alkalmazdsaval valosult meg, rendkiviil gyors egymdsutanban hozva a fejiodes kiilonbozo lancszemeit, dtjarva az ember is a gazdasag minden kapcsolatdt, atalakitva a gondolkoddsmodot, lecsokkentve az idoigenyet az egyes folyamatok megvalositasanak. Ez a jelentes kapta az informacioforradalom megjelolest.

Az informacio a ma embere szamara strategiai eroforrasnak tekintheto.

A fenti valtozasok termeszetes medon atalakitottak a penzugyi folyamatokat, amelyek a XX. szazad utolso harmadaban a penzpiacokon alapveto atalakulast eredmenyeztek. E teriileten a szolgaltatasok rendszere es az egyuttmukodes is megvaltozott, Alapveto penzugyi fogalmak megsziintek, atalakultak, uj fogalmak alakultak, amelyek ismerete es alkalmazasa napi rutinna valt, Megvaltozik szuksegszeruen a gondolkodas is, mivel a kornyezetgazdalkodas igen jelentos szerephez jut. A nemzetkozi egyuttrmikodes es a kornyezeti kerdesek egyuttes kezelese jelenti a XXI. szazadban elo ember tovabbelesenek egyik jelentos feltetelet,

A monografia az egyes fejlodesi lancszemek atalakulasanak ismertetesevel segiti a folyamat attekinthetoseget. Nem osszefuggo ismeretanyag, hanem az egyes reszismeretek kifejtesevel ad segitseget az egesz attekintesehez, kapcsolodva es meg nem ismetelve a N emzetkozi penzugyek tananyagban szereplo ismereteket. (Danos Aniko: Nemzetkozi penzugyek 2007)

A megismereshez es a megismertek alkalmazasahoz jo munkat kivan

a szerzo

Budapest, 2009. november 8.

3

I. resz: Globalizacio -triad elmelet - kdrnyezetgazdalkodas - eszkoznk

1.) INFORMA.CIOS FORRADALOM ES HATASAINAK ROVID ATTEKINTESE

Azon erdemes e1gondolkodni, hogy az Informaclo strategia! eroforrassa valtl

Ez adja e teruletnek es hatasanak jellemzoit, mivel megvaltozik az ember munkavegzo kepessege es az ismeretfeldolgozas feltetelrendszere is. Atalakul a gazdasag szektorrendszere, megjelenik a negyedik szektor a gazdalkodasban, amit Inforrnacios szektorkent emlithetiink. E terulet attekintese es kutatasa jelenti az informacio gazdasagtan megjeleneset, amelynek fejlodese ugyancsak robbanasszeni, mivel kikenyszeritik a gyors valtozasok,

Tekintsiik at a kialakult it} formdciot egy osszefiiggest jellemxo abra segitsegevel:

Kitermelesi szektor

Feldolgozasi szektor

Szolgaltatasi szektor

Informacios szektor

V allalatgazdasagtan

Szolgaltatasgazdasagtan

Informaciogazdasagtan

A fenti valtozast erdemes reszletesebben is megismerni harem jellemzo teriileten bekovetkezett valtozasok, atalakulasok osszegyuj tesevel:

allam-, es kozigazgatas,

gazdasag,

tudomany es kutatas,

Az allam es a kdzlgazgatas tekinteteben a gyors es nagytomegu adataramlas uj megoldasi lehetosegeket jelent az egyuttmukodesben. Ez a kovetkezokkel jellemezheto: a szukseges statisztikai adatok a KSH (Kozponti Statisztikai Hivatal) adatbazisaban az interneten elerhetoek, a feldolgozas es az informacioaramlas gyors es biztonsagos modjat lehet alkalmazni, mivel az iranyitashoz es a donteshez szukseges adatok rendelkezesre allnak, A termeszetes szemelyek es a vallalatok, tarsasagok az iranyito szervezetek honlapjait elerhetik az interneten keresztiil, ami tajekoztatasra es egyuttrmikodesre vonatkoz6 informaciokkal latja el az egyes erdeklodoket, Az ugyintezesben kedvezo megoldas lehet az interneten valo megoldas, megbizas alkalmazasa, valamint a programtervezetek velemenyeztetese. Ez uj megvilagitasba helyezi a demokratikus megoldasokat.

A gazdasag teriilete ugyancsak sok alapveto valtozast jelez, ezek a teljesseg igenye nelkill >csak a legfontosabbakat tekintve - a kovetkezok: uj termekek es szolgaltatasok kerulnek a piacra (hardver, szoftver) es jelentosegre tesz szert az Internet alkalmazasa, miveI ez a legolcsobb hozzaferesi lehetoseg, de igen nagy jelentosegti az e-mail rendszer is, amelyek lehetove teszik a hagyomanyos tevekenysegek jelentos reszenek megjeleneset a virtualis

5

teriileteken pl.: e-banking alkalrnazasa, e-kereskedelem, Ez egyben azt is jelenti, hogy megjelenik az e-gazdasag mukodtetesenek igenye es lehetosege is, valamint a virtualis vallalatok tevekenysege bel es kulfoldon egyarant, Lehetoseg adodik a tavmunka kialakitasara, amely soran a cegek koltsegei jelentos mertekben csokkenthetok es mas jelleguve valnak, mikozben atalakulnak az emberi kapcsolatok is.

Fontos, hogy az intemeten az informaciot is arukent jelenitik meg (van ingyenesen letoltheto es vasarolhato valtozat), fokent penzugyi es gazdasagi informaciok iranti igeny jelenik meg, mivel ez a donteselokeszites idoszakaban ad jelentos segitseget, A telebanking az utobbi idoszakban lenyeges konnyitest jelent a banki ugyintezes teruleten (idomegtakaritas, barhonnan megteheto megbizas).

Szolni kell a gazdasagi elet szereploinek kapcsolatrendszererol is. A korabbi idoszakban a kapcsolatok szemelyes, jelentos idoigenyu megoldast jelentettek a rna gazdasagi szereploi szamara, A cegkapcsolatok mar tobb evtizede EDI szabvany alapjan (Electronic Data Intercharge) mukodnek - bar magas koltsegigenyuk miatt csak a legjobb gazdasagi adottsagu cegek kepesek az alkalmazasara (ez maganhalozat), Ennel sokkal olcsobb, de jelentos kockazatu (nines garancia az adatok megerkezesere) az Internet, majd ennek mintajara szervezett extranet alkalmazasa.

A tudomany es kutatas terulete es az ezzel osszefuggo oktatasi tevekenyseg tekinteteben az informacionak talan meg a korabbiaknal is jelentosebb szerep jut, mivel a fejlodes feltetelrendszerenek kialakitasat hordozza. Az egyes konyvtarak, muzeumok es kutatobazisok elerese tovabbi gyors kutatasi eredmenyeket hozhat, az egyes nemzetek kozotti informacioaramlas, a kulturak megismerese konnyebbe, gyorsabba valhat, A kutatas eredmenyeinek felhasznalasa az oktatas igenyessegenek valtozasat hozza, mikozben az egyes intezmenyek is ismertebbe valnak. Az oktatasban alkalmazott szemeltetes, kutatas, szimulalas, valamint a tavoktatas megjelenese felgyorsitja az oktatasi tevekenyseg ismeretatado lehetosegeit, mikozben a tavoktatas az egeszsegugyi, vagy foldrajzi hatranybol adodo kepzesi nehezsegeket is csokkenti,

A fenti rovid attekintes azt jelzi, hogy a gazdasag es a vilaggazdasag egeszet atszovi a szamitogepek alkalmazasa, a kapcsolatepites modem formainak alkalmazasa.

6

2. VILAGGAZDASAGI FOLYAMATOK-TRIAD ELMELET

2.1. VILAGGAZDASAGI FOLYAMATOK

A mai ertelemben vett modern gazdasag kifejlodesenek kezdetet egyes elmeletek a XV -XVI. szazadra, mas ok a XVIII-XIX. szazadra teszik, rnivel fontosnak tartjak a nemzetkozi munkamegosztas megjeleneset az egyttttmukodes tekinteteben,

A nemzetkozi munkamegosztas feltetelrendszeret a f6ldrajzi elhelyezkedes, a termeszeti elteresek es a termelesi tapasztalatok elterese jelenti. Ez ugy is megfogalmazhato, mint a nemzetgazdasagok specializacioja es kooperacioja,

A vilaggazdasag ugy ertelmezheto, hogy ez a nemzetek, az emberiseg legatfogobb, vilagmeretekben megjeleno egysege, arnely egyseget alkot, es arnely meghatarozott szerkezetben mukodik j61, amelynek jellemzoje, hogy ellentetel p6lusok alkotjak, amelyek a centrum es a periferia fogalmaval jelolhetok, A centrum-periferia megjeloles Wallerstein munkassaga alapjan valt ismertte, ahol a centrum auton6m fejlodesi egyseg, arnely innovativ m6don valtozik, adott rendszer szerkezetebol es a gazdasag szereploinek belso motivaltsaganak megfeleloen fejlodik. A vilaggazdasagban huzoerokent mukodik. A periferia koveto innovacios megoldassal el, amely a centrum fejlettseget fogja utanozni, fejlettsegi szintjetol elmarad, mintakoveto. Fontos emliteni, hogy a vilaggazdasag nem a nemzetek osszessege, hanem meghatarozott egyuttmukodesi feltetelrendszer mellett egyuttmozgo, fejlodo rendszere. Ez a rendszer sokszereplos forma, mivel a nemzetgazdasagok mellett integraciok, transznacionalis es multinacionalis cegek egyiittesen alkotjak.

A masodik vilaghabonit kovetoen a legkisebb veszteseg az USA gazdasagat erte, jelentos penztomeg (alapvetoen arany) aramlott az Egyesult allamokba, es a politikai problemak, uldoztetesek elleni menekulok jelentos szellemi es fizikai tobblettel ajandekoztak meg. Ennek eredmenyekent Europat jelentos pozicioveszteseg erte, az eroviszonyok valtozasa hosszu tavon behatarolta a fejlodes feltetelrendszeret.

Az USA es a Szovjetuni6 kozotti haborus egyuttmukodes az elmult evszazad 50-es eveiben a hideghaboni idoszakaba torkollott, rivalizalas alakult ki a vilaguralomert. Az USA erofolenye lehetove tette, hogy atszervezze - sajat erdekeinek megfeleloen - a vilaggazdasag penzugyi feltetelrendszeret is. 1945-ben letrejott az Egyesiilt Nemzetek Szervezete (ENSZ), amelynek kereteben a penziigyi es a kereskedelmi elet atszervezese torrent. A valutaris feltetelrendszer es a fizetesi merleg alakulasanak kerdeseivel foglalkoz6 intezmeny a Nemzetkozi Valutaalap (IMF), a fejlesztes es ujjaepites kerdeseit rendezte a Nemzetkozi Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank (IBRD - Vilagbank) valamint a nemzetkozi kereskedelem szabadsagat es fejlodeset biztosito intezmeny az Altalanos Vam es Kereskedelmi Egyezmeny (GATT) alakult meg. Mivel a szervezetek alapvetoen az USA erdekeinek megfeleloek, a Szovjetunio nem vesz reszt a munkajukban, hanem erdekovezeteben letrehozza a szocialista vilaggazdasagot, megalakitva ennek szervezeteit, a Kolcsonos Gazdasagi Segitseg Tanacsat (KGST) es a penzugyi egyuttmukodes bankjakent a Nemzetkoz Gazdasagi Egyuttmukodesi Bankot (NGEB).

Mivel Europaban a Szovjetuni6 erofolenye megjelent, az USA torekedett a foldreszen a kialakult eroviszonyok kozott egyenloseget teremteni, segitett a nyugat-europai integracio

7

letrejotteben, Tarnogatta az ujjaepitest (Marshall-terv), letrejott a R6mai Szerzodessel az Europai Gazdasagi Kozossegek (EGK), valamint az Eur6pai Szabadkereskedelmi Tarsulas (EFTA). Letrehoztak a legfejlettebb orszagokat tomorito szervezetet, az OEeD-t, a Gazdasagi Egyuttmukodesi es Fejlesztesi Szervezetet.

A hideghaboru idoszaka mas tertileteken katonai szovetsegek megalakulasanak kedvezett, ilyen volt a Del-Kelet-Azsiaban letrehozott SEATO, de fontos jellernz6je ennek az idoszaknak a gyarmati rendszer felbomlasa, amely onmagaban markanssa tette a centrumperiferia kozotti jellernz6ket. Az eroteljes fejlettsegbeli kulonbseg, a cserearanyromlas a fejlodo orszagoknal, a strukturalis atalakitasok hianya, a technologia-intenziv fejlodesi palya hianya a fej16d6 orszagok szamara az eladosodast es az adossagvalsag kialakulasat eredmenyezte.

A szocialista orszagok a kezdeti idoszakban latvanyos novekedest produkaltak, de a megnjulasra, az innovativ valtoztatasokra nem voltak felkeszulve. Ennek megfeleloen a gazdasagi es a tarsadalmi feszultsegek megjelenese a rendszer osszeomlasat eredmenyezte, A mult szazad 90-es evei a ketpolusu vilagrendszer szettoredezeset eredmenyeztek.

Rovid kitero:

Victor Hugo 1847. augusztus 21-en mondott egy nemzetkozi konferencian beszedet, amelyben a kovetkezo hangzott el (idezte Armand Bizaquet: Le grand marche europeen de 1993. cimu konyveben - Parizs)

"EI fog jonni a nap, ahol Onok mind a kontinens nernzetei, anelkul, hogy elveszitenek tortenelmi

identitasukat es die so egyeniseguket, megalapoznak es felepitenek egy nernzetek feletti egyseget, az europai testveriseget, El fog jonni a nap, ahol meglatjuk a ket hatalmas esoportot, az Amerikai Egyesult Allamokat es az Europai Egyesiilt Allamokat a tenger felett kezet fogni."

A nap, amely eztjelentette, az Europai unio megalakulasanak napja volt.

A mult szazad 90-es eveiben jelentos valtozasok tortentek. Fejlodott s szolgaltatasok nemzetkozi kereskedelme, az informacios techno16gia kereskedelme es kiepult az informacios gazdasag. Fontos valtozas, hogy a nemzetkozi tokearamlas lesz az alapveto rendezo megoldas a nemzetkozi munkamegosztas teruleten. Letrejonnek a multinacionalis es a transznacionalis vallalatok, amelyek tevekenyseguket, uzletpolitikajukat es terjeszkedesi strategiajukat a globalizacio figyelembevetelevel, vilagrnerenl halozatkent tervezik. E cegek jellemzoje, hogy a nemzetgazdasagokban vegzik tevekenysegnket, de nemzetkozi feltetelrendszernek es versenynek engedelmeskednek. Kulon emlitest erdemelnek az oligopoliumok, amelyek jellemzoje, hogy nehany ceg meghatarozo adott termek piacan. A cegek versenyben es kooperacioban alakitjak ki kapcsolatrendszertiket, figyelembe veve a globalizalt pmc jellemzoit es kockazatait (amelyekr61 reszletesen a tovabbi fejezetekben esik sz6).

2.2. TRIAD ELMELET

A II. vilaghaborut kovetoen a vilaggazdasag tobb novekedesi kozpontra volt tagolhat6. Az USA mellett az Eur6pai Gazdasagi Kozosseg (EGK), Japan, valamint a keleti reszteruleten Szovjetuni6 es a KGST orszagok, valamint az egyre fontosabba valo Kina jelentette ezeket a kozpontokat,

Az USA gazdasaga megorizte vezeto serepet, mig a tobbi tertileten az eroviszonyok meglehetosen valtozatosan rendezodtek, Az EGK eroteljes novekedese (Parizs-Bonn tengely) mellett Japan gazdasaga fejlodott jelentosen, A Szovjetunio - mint a negyedik novekedesi kozpont - onallo fejlodesi elkepzelessel mas jellegu folyamatot va16sitott meg. Ez utobbi csoport fejlodese visszaesett a 90-es evekre es az integracio is felbomlott. Ennek eredmenyekent - es mivel a szakirodalom Kinat meg csak fejlodesi kozpont kezdemenynek tekinti - a vilaggazdasag tripolaris, harom novekedesi kozpontot megjelenito Triadda alakult.

8

A szakirodalom az Eszak-Amerika-Eurepa-Japan gazdasagi haromszdget nevezi 'I'riadnak. A Triad p6lusainak csucsain az Eur6pai Unie, az Amerikai Egyesiilt .A.namok es Japan [atssza a hegemon szerepet. Eros polarizacio jellemzi a teljes gazdasagi egyuttmukodesi folyamatot.

Fontos emlitest tenni, hogy mikozben az USA segitette az EGK es Japan fejlodeset, a lctilkereskedelmi merlegeben jelentos hianyt halmozott fel, mikozben a jelentos kulkereskedelmi merlegtobblet Japanban jelent meg. (Nixon elnok 1971-ben csomagtervvel probalta a nehezsegeket megoldani, ennek egyik pontja a J apannal szembeni kiilkereskedelmi merleghiany csokkentese volt, amelyetlO %-os import potadoval oldott meg, es amelynek alkalmazasa ellentetes volt a nemzetkozi szabalyokkal, igy harem h6nappal kesobb ezt meg kellett sztintetni).

A vilaghaborut kovetoen a tokearamlasok jelentettek a kiemelt valtozasokat, Ket alapveto forma, a rmikddo toke, amely a kulfcldi befektetesekben jelent meg, es a kolcsontoke, amely hitelek, penzugyi tranzakciok formajat oltotte. Az 1970-es evek elejetol a fejlett orszagok kozotti kereskedelem-helyettesito tokekivitel mellett ujbol megjelent az elmaradott tersegek fete iranyulo, a fejletlen orszagok gazdasaganak fejlodeset eredmenyezo kereskedelem-terernto tfpusu tokekivitel. Az 1990-es evekre jellemzo, hogy Japan eroteljes (agressziv) tokekivitelt va16sit meg, Igy az EU es az USA eseteben is ez a jellemzo, mig del-kelet-azsiai befektetesek es Kina eseteben jelentos novekedes tapasztalhato, Hasonlo erdeklodes jellemzi Japan penzugyi terjeszkedeset Latin-Amerika iranyaban is.

Az eddigi feltetelek figyelembevetelevel az prognosztizalhato, hogy a fejl0d6 vilagba aramlo mukodotoke-kihelyezes novekedesi uteme kozeptavon meghaladja a fejlettek egymas kozti tokearamlasainak bovtilesi utemet, es jellemzoen mar nemcsak a primer szektorban tortenek befektetesek, hanem a szekunder, azaz a feldolgozoipar teruleten is. A fejlett orszagok egymas kozti tokearamlasanak egyik legjellegzetesebb vonasa, hogy a tercier szektorban eszkozolt befektetesek reszaranya folyamatosan no.

A Triad polusai kozotti tokearamlas az elmult evekben a vilag osszes kulfoldi mukodotokemozgasanak tobb mint egyharmadat adta. A fejlett orszagok egymas kozti tokearamlasanak egyik legjellegzetesebb vonasa, hogy a tercier (szolgaltatasjszektorban eszkozolt befektetesek reszaranya folyamatosan no. A Triad polusai kozotti tokearamlas az elmult evekben a vilag osszes kttlfoldi mukodotoke-mozgasanak tobb mint egyharmadatjelentette.

A centrum-periferia viszony jellemzoen a gyannati rendszer felbomlasaval alakult ki, ez ovezetesedeshez vezetett, ami az ovezetek vezeto orszagainak kedvezo nemzetkozi egyuttmukodesi felteteleket jelentett, mig a felszabadult orszagoknak sok esetben a kapcsolatok kialakitasanak oriasi nehezsegeit. A nemzetkozi munkamegosztas soran a korabi fuggoseg egyetlen lehetseges fenntartasi megoldasa a nemzetkozi gazdasagi ill. penzugyi kapcsolatok fenntartasa volt. Ezt a kedvezo egyoldalu kapcsolatrendszert a centrumorszagai igyekeznek fenntartani hatalmi, politikai, de esetenkent katonai nyomasgyakorlassal is.

A mai vilaggazdasagban a centrumot a Triad alkotja. Eszak-Amerikat (USA es Kanada), Europa fejlett gazdasagu orszagait (EU,EFTA) es Japant, annak belso holdudvaraval, a kuszob-orszagokkal, A vilag tobbi orszagai a Triadhoz kepest eltero jellemzokkel ugyan, de felperiferianak, illetve periferianak minosulnek,

A centrum orszagok eseteben innovativ valtozasok, a vilaggazdasagi folyamatokat meghatarozo, tovabbi fejlodest e16segft6 folyamatok zajlanak, jellemzoen megerosodott az informacios tarsadalom. Jelentos a kutatasi-fejlesztesi tevekenyseg es a humantoke kiemelten magas szinvonalu, jelentos letszamu es koncentracioju. Kiemelt helyet kapott a tercier szektor, ami a szolgaltatasok jelentos novekedeset eredmenyezte, azaz banki-, biztositasi, befektetesi, penzugyi stb ...

9

A periferia orszagainak jellemzoi, hogy szerkezetileg, es a tevekenysegeket illetoen a centrum altal atengedett, vagy tokekivitellel odatelepitett, alapvetoen extenziv tevekenysegek es jellemzoen a komyezeti feltetelekre kevesse figyel6 ipar jelenik meg. Szuksegszenien a kdveto innovacio jellemzo a vilaggazdasagi folyamatokhoz valo allando alkalmazkodas mellett. Fejlodesuk ezert lassu, behatarolt es gyenge.

A tercier szektor jellemzo megjelenesi formait jelenti a tozsdei tevekenyseg es a bankok mukodtetese. Ezek eseteben is lenyeges valtozasok jelentek meg az elmult 30-50 evben, ameIyek megvaltoztattak a kozottuk lev6 egyuttrmikodest is. Alapvetoen a centrum orszagai eseteben, de a periferia orszagainal is fontos a penzugyi tevekenyseg es az ehhez kapesol6d6 nemzetkozi egyuttmtikodes, Ennek attekintese roviden a kovetkezo fejezet tartalma.

3.) TOZSDEK ES SZOVETSEGEIK, VALAMINT A BANKRENDSZEREK FEJLODESE

3.1.) TOZSDEK

A tozsde kitlonleges piae, ahol szigoru es meghatarozott feltetelek kozott nemzetkozileg is elfogadott rendszerben va16sul meg a kereskedes, E piaeon helyettesitheto tomegaruk kereskedese valosul meg. A piac - fokent az ertekpapfrpiac - nemesak kereskedelmi, hanem informacios kozpont is, ami a kovetkezokben foglalhat6 ossze roviden:

rnozgositja a szabad tokeket, mivel a befektetes hozadeka az erdekeltseget fokozza, mikozben a hozadek merteke az erdeklodo szamara megismerheto,

a befektetok szamara alternativ befektetesi lehetosegeket biztosit,

minositi az egyes cegeket az arfolyam alakulasan keresztiil folyamatosan es a nyilvanossag szamara,

a befektetese eredmenyessege Iehetove teszi, hogy megjelenjen it gazdasag korszenisitesenek, fejlodesenek iranyat felismerni (ide aramlik a legtobb penz, mikozben itt a legrnagasabbak a hozadekok es ez spiral jelleggel mukodteti a folyamatot az elso kudare megjeleneseig, amikor ez visszajara fordul es igen gyors kedvezotlen valtozasokat eredmenyez),

hatekony befektetesi lehetosegeket jelez, (portfolio befektetes, valasztasi lehetoseg), E teriileten erdemes szolni arr6l, hogy az egyes ertekpapirok a gazdasagi eiklushoz kapcsolodnak (ciklikus ertekpapirokrol beszelunk, ha a hozadek novekedese a gazdasag novekedesevel egyiranyu, anticiklikus ertekpapir, ha a hozadek novekedese a gazdasagi eiklussal ellentetes iranyu, es aeiklikns az ertekpapir, ha a gazdasag ciklikussaga az ertekpapirok hozadekat csak igen kis mertekben alakitja pl.: allampapirok).

A fenti jellemzovel is rendelkezo klasszikus tozsdekep a xx. szazad 60-as evei 6ta sokat valtozott, de alapvet6 tendenciai rna is ervenyesulnek, A valtozasokat a technikai fejlodes, az informacios tarsadalom kialakulasa eredmenyezte, amely nem hagyta valtozatlanul a tozsdei kereskedes jellemzoit sem. (Az erre vonatkoz6 ismeretek a penzugyi piacokrol sz6l6 szakkonyvekben reszletesen megismerhetok),

Celszeni azonban nehany jellemzot esak emlites szintjen felidezni: a technikai feltetelek valtozasai kovetkezteben megvaltozott (megnott) a piacok kapacitasa, es a biztonsaga is,

10

mikozben felercsodott a verseny az egyes szereplok kozott, mivel a 24 oris piacra barmely teruletrol be lehet lepni kereskedni a megfelelo feltetelrendszer ismereteben,

A versenyhelyzet jellemzoje, hogy harom jcllegzetes tozsdekozpont alakult ki - jellemzoen a TRIAD elmelethez kapcsolodva, amely nemcsak a tozsdei, hanem a gazdasagi egyuttmukodes jellemzo felteteleinek osszekapcsolodasat is jelenti - a vilaggazdasagban, amelyek hozzavetolegesen azonos sulyuak, ezek:

amerikai tdzsdeblokk, amely Eszak-, es Del-Amerikat illetve az itt rmikodf tozsdek tevekenyseget fogja ossze, kozponti egysegkent aNEW - Y orki tozsdei tevekenyseggel, es nhany del-amerikai tozsde jelentosebb szerepevel,

Europai tdzsdeblokk, amely a Kelet-Kozep Europai tozsdek egyuttmukodesenek lehetoseget megteremto csoport, ahol a Londoni City, a Frankfurti es a Parizsi tozsde jatszik kozponti szerepet, kiemelten a London-Frankfurt tengely egyuttese, es

.Azsiai es Csendes Oceani tfizsdeblokk, amely a tavol-kelet es az oceani szigetek tozsdeinek mrlkodesetjellemzo egytlttmukodes, es amelynek kozponti szereploje a Tokioi tozsde, de fontos szerepet jatszanak a tavol kelet mas tozsdei, es feltorekvoben vannak a Kina, India, Vietnam teruleten rnuk6d6 tozsdek is.

A tozsdek tekinteteben is lenyeges valtozdsokat eredmenyezett a technologiai valtozas, az informtici6s forradalom, megvaltozott a kereskedes feltetelrendszere, az idoigenye, a biztonsaga, a kiiltsegei, valamint a miiveletek es az ezek lebonyolitasahoz kapcsolodo jellemzok. A tozsdek rakenyszerultek az dtalakulds nehez mdveletere, amely mindig kockdzatos feladat. E teriileten meg az is nehezseget okozott, hogy a kockazatok nem mindig merhetoek fe! (spekulaciok elindulasa, buborekosodas), a szabdlyozasi kornyezet alapveto vdltoztatasa nelkul nem keriilhet sor az atalakulasra, mikozben jelentos lehet az eionyok elveszitese is (pl.: nyereseg csokkenese, versenyhelyzet megvaltozasa).

Ennek egyik jelentos lepese volt az euro bevezetesevel kapcsolatos kockazatok megjelenese es kezelese. Ennek kapcsan csokkent az arfolyamkockazat, valamint a tranzakcios koltseg, mikozben nott az europai tokepiacok likviditasa es biztossa lett az arak transzparenciaja.

A szabalyozas kapcsan - mint a globalizacio eseteben mindenkor - arra torekedtek, hogy a szabalyozas Ieheto legkisebb korlatozassal es a szabalyok minimumaval elerheto legyen.

Erdemes ezt kovetoen attekinteni azon nehezsegeket, amelyek a tozsdei mukodes kapcsdn jelentek meg:

a penzugyi elet kibovnlt, nemzetkozive valt, a megtakaritasok es a felhasznalasok, befektetesek hazai es kulfoldi egyuttrmikodok kozotr valosulnak meg. A megtakarito a jovobeni hozadek mind magasabb szintjeben erdekelt, a befekteto celja is az eredmeny maximalasa, mikozben a kockazat diverzifikalasat szeretne elerni. Annak erdekeben, hogy ez a leheto legkedvezobb medon tortenjen, fontos feladat a kulfoldi piacok megszerzese, A befektetok olyan lehetosegeket keresnek, amelynel maximalhato a bevetel, a kockazat a tokere is kiterjed, viszont bepillantast enged a kulfoldi piacok jellemzoire, A kihivas a tozsdek eseteben az, hogy a multinacionalis kibocsatok es a nemzetkozi befektetoi igenyeit sikeruljon osszehangolni. Ennek erdekeben fontos az informaciok biztositasa es a gyors ugyintezes, ami a fizetesi rendszerek egynttmukodeset igenyli.

A technologiai forradalom az informacio rendkivul gyors aramlasat hozta, a vilagban egyszerre jelenik meg pl.: tozsdeindex, ezert a vilaggazdasag egeszet adott kereskedesi

11

feltetelrendszerben mozgatja. A hatekonysag, az alacsony koltsegszint, a megbizhatosag es a biztonsag jelenti a tozsdei reszvenykereskedes vonzo feltetelrendszeret.

A tozsdek tevekenysege intezmenyesitett keretek kozott zajlik, ahol erdekek utkoznek a hozadek megszerzese, ilL a rovid es a hosszu taw erdek ervenyesitese kapcsan, A termeszetes szemelyek kizarolag tozsdetagok utjan valosithatnak meg befekteteseket, azaz a tozsden befektetok dolgoznak (brokerek, dealerek, befektetesi tarsasagok), mikozben az erdekeltsegek elteroek, Az egyen szamara az azonnali hozadek a fontos, mig a tarsasagok a hozadek novelese erdekeben a piaci likviditas korlatozasat is elfogadott megoldasnak tekintik. Paradox medon a piac intezmenyesitese kapcsan jelenik meg a kis-, es kozepvallalatok finanszirozasanak kerdese, mivel a megtakarit6k altalaban a nagyobb cegeket reszesitik elonyben (biztonsagosabbnak tartjak a befektetest ilyen cegekbe), igya kisebb cegek mas penzugyi forrasoktol fuggove valnak, ami gyakorta jelentos koltsegtobblettel jar szamukra,

Fontos kerdesse valt a tagsagi es a tulajdonosi jogok kulonvalasztasa, az un, demutualizacio, Ez tobbfele okkal is osszefuggesbe hozhat6, ezek kozul az egyik hogy a tozsdetag kettos erdekeltsegu is lehet, azaz fejlett, j61 kiepitett szolgaltatast igenyel a megbizasok teljesitese kapcsan, de tulajdonoskent erdekelt az alacsony koltsegek es a magas hozadek letrejotteben, A hozadek alakulasaban szerepe van a tokeeronek is, a kevesse hatekony tevekenysegek kisztirese fontos feladatta valt. Ennek erdekeben szuksegesse valt a tulajdonosi es a kereskedesi jogok szetvalasztasa, Ez biztosithatja a hatekony tevekenysegek felismereset es alkalmazasat. A masik igen lenyeges kerdes, hogy a tozsde mar nem monopolisztikus jellegu, igy eloterbe keriilt a piac likviditasanak kerdese es a kereskedes koltsegigenye.

Az emlitett nehezsegek megoldasara tobb elkepzeles is sziiletett, amelyek a kovetkezo - altalanosan megfogalmazhat6 - jellemzoket tartalmaztak:

a nemzetkozi kapcsolatok es a tozsde kedvezobb mukodtetes erdekeben fontos, hogy a mukodesi korlatok a leheto legalacsonyabb szinten legyenek meghatarozottak, ahol szukseges, a korlatozasok csokkentese jelentheti a megoldast,

alapvetoen fontos, hogy ne csak hazai tozsdetagok dolgozhassanak a tozsdeken, miveI az egyes ertekpapirok mas orszagok tozsdeire is bekeriilhetnek, biztositani kell tehat a kulfoldi tulajdonu penzugyi kozvetitok szamara is a tozsdetagsag lehetoseget,

amennyiben Iathatova lesz, hogy a tozsdeido nem felel meg a kereskedes igenyeinek, szuksegszeru ennek meghosszabbitasa,

annak erdekeben, hogy ne lehessen a tozsdei tevekenyseg kapcsan az esetleg nem letezo homalyos formakra, megoldasokra hivatkozni, biztositani kell a tozsdei tevekenyseg atlathatosagat (pI.: ajanlatok gyors, biztonsagos tovabbitasa, nyilvantartasok vezetese stb .. ),

fontos lehet a szabalyok es a kereskedesi rend atalakitasa figyelembe veve a tozsdeszovetsegek ajanlasait es mas tozsdek tapasztalatait is,

szuksegesse valhat a nemzetkozi kereskedes biztonsaganak, elszamolasanak novelese, ami a piacra vonzhatja mas orszagok ertekpapirjait es kereskedoit is.

A XX. szazad vege szinte minden tozsde eseteben lenyeges atalakulasi folyamatot hozott, az uj feladatoknak ugy probaltak megfelelni, hogy a hagyomanyosan erot pontjaikra epitettek, Olyan piacokat hoztak letre, amelyek folyamatosan rendelkezesre allnak, ahol a kereskedes rovid ideig tart, vagy csak egyszeri megallapodasra korlatozodik. Torekedtek az alacsony

12

tranzakcios koltsegekre, Torrent egy mas iranyu felismeres is, azaz, hogy az ipar tokeellatottsagaban meghatarozo szerephez juthatnak, igy a fej16d6 vallalkozasok a figyelem kozeppontjaba kerultek es kulonleges piaci szektorok felallitasaval a kisvallalkozasok igenyeit kiserik figyelernrnel.

Szo esett a tozsdeszovetsegek jelentosegerol. Erdemes szot ejteni ezek tevekenysegerol. A vilaggazdasagban a tozsdek regionalis szervezetei sok segitseget adnak az egyes regiokban mukod6 tozsdek tevekenysegenek alakitasara. A regionalis szervezetek - csak felsorolas jelleggel- a kovetkezok:

Afrikai Tozsdeegyesulet (ASEA), Kelet-Azsiai es Oceaniai Tozsdeszovetseg , Europai Tozsdeszovetseg (FESE), Eurazsiai Tozsdeszovetseg (FEAS), Ibero-Amerikai Tozsdeszovetseg (FIABV).

Az emlitett tozsdeszovetsegek kapcsan a magyar tozsdehez szorosan kapcsolodo Eurepal Tozsdeszovetseget (Federation of European Stock Exchange - FESE) erdemes megismemi. Az Europai Tozsdeszovetseget az Europai Unio orszagainak es Svajc tozsdeinek szervezete alkotj a.

A tozsdeszovetseg celja, hogy kifejezze es kepviselje az europai tozsdeknek, mint szabalyozott ertekpapfrpiacoknak az erdekeit, Celja tovabba, hogy az ertekpapirok es penzugyi piacok teruleten hozzajaruljon a Romai Szerzodes celjainak eleresehez, Arra torekszik, hogy segitse az europai ertekpapirpiacok fejlodeset azaltal, hogy egyuttmukodest hoz letre az egyes teriiletek kozotti ertekpapir kereskedelemben, a kifizetesekben, a rendszerezesben, letetbe helyezesben es a szabalyozas teruleten, A Szovetseg egyuttmukodik mas nemzetkozi szervezetekkel es a tagtozsdek kepviselojekent lep fel, fokent az EU szervezeteivel az europai ertekpapirpiacokra vonatkozoan, A Tozsdeszovetseg tehat elosegiti a fontosabb europai piacok integralodasat,

A nagy europai gazdasagok fejlodeseben a tozsde folyamatosan alapveto szerephez jutott. Mukodese soran a vallalkozasok tulajdonosai szamara Iehetoseget adott a toke megteremtesere, gazdasagilag megalapozott reszvenytarsasagok Ietrehozasara, A tozsdek kozvetlen tokearamlas uqan teszik lehetove, hogy az egyeni megtakaritasok befektetese megtortenjen es megorizzek Iikviditasukat is. A tozsdek a biztonsag fokozasa erdekeben teszik, hogy a reszvenykibocsatokrol tajekoztatast jelentetnek meg, ami a befektet6k szamara preciz informaciot ad befekteteseik ertekelese tekinteteben,

Az Europai Tozsdeszovetseg olyan forum, ahol a tozsdek megvitatjak a piac hasznaloinak igenyeit es lehetoseget keresnek arra, hogy ezeket egyeztessek. A Tozsdeszovetseg rendeletei nem egyszenien ezek megvitatasat jelentik, hanem kozos fellepest, amely az eredmenyes europai piacok altal megkovetelt infrastrukturak megalkotasat is. A targyalasokon es a tevekenysegek soran a tozsdek torekednek kozos megoldas letrehozasara.

A Tozsdeszovetseg folyamatos szerepe, hogy a tagtozsdeket kepviselje az Europai Unio intezmenyeiben, Fontos feladata, hogy szamos projekt tamogatasat vallalta, amelyek az europai reszvenypiac hatekonysagat hivatottak elomozdttani, es a kovetkezo tartalommal birnak:

13

befektetesi alkalmazasok utasitasainak vegrehajtasa jelenti azt a tevekenyseget, amely soran a nernzeti ertekpapirpiac szabalyozasaban lenyeges valtozasokat hajtottak vegre, amelyek hozzajarulnak az eredmenyes es kovetkezetes megvalositashoz,

tozsdek kozotti kapcsolatok segitese, epitese jelenti az integracios fejlodest, A szovetseg forumot teremt a megvalositas strategiajanak es m6dszereinek kialakitasahoz,

fej16d6 piacok szamara segitseg nyujtasa a jogi es szakmai keretek letrehozasaban, fejleszteseben val6 reszvetelt es tamogatast jelenti, ill. a tamogatas-koordinalasaban is megnyilvanulhat. A XX. szazad utols6 evtizedeben ez a tervgazdalkodast folytat6 orszagokban a tozsdek kialakitasahoz nyujtott segitseget jelentette alapvetoen,

gazdasagi tanulmanyok a havi kiadvanyok megjelenteteset jelenti, amelyek statisztikak a tozsdekre vonatkoz6an. Ezek segitseget adhatnak azon befektetoknek, amelyek az europai trendet kivanjak kovetni. Nem szabad elfeledni, hogy Europa vilaggazdasagi szerepe jelenleg is er6teljes nemcsak a fejlodes, hanem a befektetesek tekinteteben is.

Europa szamara a gordulekeny es integralt tokepiac szukseges, Az eur6pai piacok ~ ugyanugy, mint a vilag tobbi piaci is ~ folyamatos versenyhelyzetben vegzik tevekenyseguket, A versenyben maradas leghatekonyabb segit6je az europai szintu egyuttmukodes kialakitasa, es a Tozsdeszovetseg ennek az egyuttmukodesnek a k6zvetit6 szervezete.

Az eur6pai egyuttnuikodest kovetoen fontos megismerni az Ertektozsdek Nemzetkozi Szovetseget (Federation Internationale des Bourses de Valeurs - FIBV) .

Mint minden mas multilateralis szervezet eseteben, a tozsdek kapcsan is megjelenik a nemzetkozi egyuttmukodes, osszefogas igenye. Az I 930-as evekben a Nemzetkozi Kereskedelmi Kamara (ICC - International Commercial Chambre) kezdemenyezte egy Nemzetkozi Tozsdeiroda felallitasat, amelynek nnikodtetese egeszen a II. vilaghaboruig torrent. A haborut kovetoen az elso probalkozasok csak az 50-es evekben jelentek meg, 1957- ben Parizsban letrejott egy tozsdei egyuttmukodes sok eur6pai orszag reszvetelevel, de hivatalosan az egyuttmukodes jogi keretei csak 1961-benjelentek meg.

A tagsag 51 hivatalos resztvevot jelent (adat 2002) a vilag minden tajarol, es a tozsde piacainak 97 %-os kapitalizaciojat ezek egyuttesen adjak, Mivel a tagsag adott tozsde kedvezo rnegiteleset jelenti ("min6siti" a tagtozsdet) ezert jelenleg is tobb tozsde varja a felvetel Iehetoseget (fejlett es fejl6d6 orszagok tozsdei egyarant, de az ut6bbiak szama jelentosebb), Az "FIBV tagja" cim azt jelzi, hogy adott piac vilagszfnvonahi kereskedelmi minoseget kepvisel, elismerve a szabalyozo es felugyelo testuleteket, valamint a tagok es a piac alkalmazoi t.

A megalapitas 6ta az FIBV rendszeresen tanacskozasokat, kozgyuleseket es albizottsagi konferenciakat tart. Tagjai szamara a technikai tudas es a szakertelem atadasat fontos feladatnak tekintik. Megalakulasa ota feladatanak tekinti tanulmanyok kesziteset es kozreadasat tobb tertileten, ilyenek: onszabalyozas, vegrehajtas, kereskedesi Ieallas, ertekpapir uzletag igazgatasa.

Az FIBV alapvetoen ket teruleten vegez jelentos feladatokat: az eljarasok felulvizsgalata, valamint a piaci kihivasok szakszeni kezelese, valamint a tagtozsdek belso eljarasainak szabalyozasa oly modon, hogy az a kulfoldi kozvetitok szamara is felhasznalhato legyen, mikozben a nemzeti piac integritasa megvedheto a hazai kibocsatok es befektetok szamara.

14

Az FIBV Hen az elndk es az alelndk all, akiket a Szovetseg tagtozsdei ket evenkent valasztanak a kozgyiilesen. A Tozsdeszovetseget 14 tagu Vegrehajto Bizottsag fehigyeli, amely Bizottsagnak allando tagjai a nemet, a londoni, a new-yorki, a parizsi es a tokioi tozsdek,

Az FIBV Munkabizottsaga minden tagtozsde szamara nyitott, amely aktivan hajlando reszt venni a munkakban, ill. a visszatero projektekben. Ez egyben egyediilallo forum az iparagat erinto vitakra is. Annak erdekeben, hogy meghatarozott feladatokat reszletesebb kutatasnak lehessen alavetni, albizottsagokat mukodtet a kovetkezo teriileteken: piac es technologia szabalyozasa, marketing es kommunikacio, piacfejlesztes,

A titkarsag egesziti ki a szervezetet, amely segitseget ad a korabban emlitett feladtok ellatasaban, szekhelye Parizs,

Az FlBV tamogatja a penztigyi piacok szakmai fejleszteset nemzeti es nemzetkozi teriileten egyarant. A befektetesvedelem es az eredmenyesseg tekinteteben is kedvez6 megoldasokat kinalnak a szovetseg tagjai a megbizasok megszerzesetol a kereskedesen, az elsodleges es a masodlagos ertekesitesen keresztul az tij vallalatok tozsdei bevezetesen at az ugyintezesig.

A tozsdek novekvo versenyben kinaljak szolgaltatasaikat, mikozben a novekvo volumemi tokekozvetites olyan idoszakban jelenik meg, amikor a technologiai ilL szociopolitikai valtozasok a tagokat j elentos fejlesztesekre kenyszeritik reszint az anyagi feltetelek tekinteteben, reszint iizleti gyakorlatot illetoen. A rendkivul nagymerteku valtozasok kozepette a tozsdek csak szovetsegben kepesek fennmaradni.

Az FIBV szerepe, hogy hivatkozasi pontta valjek a nemzetkozi kereskedelem osszehangolasaban es segitse a nemzetkozi penzugyi piacok hasznositasat megertetve a tagokkal, hogy egymas jobb megertese segiti a fennmaradasukat es a fejlodesuket,

Az FlBV celjai precizen megfogalmazottak, a kovetkezo teriiletekre vonatkoznak: szabalyozott piacok szerepenek, mukodesenek es integritasanak bemutatasa,

forum az ertekpapirpiaci szakertok szamara, hogy a versenyfeltetelek kerdeset, a tozsdermikodes javitasat, a minosegi standardokat es a gyakorlatot megvitathassak,

a nemzetkozi ertekpapirkereskedelem szamara csszehangolt kereskedesi felteteleket hozzon letre,

a csoportok kozotti egyuttmukodes tamogatasa a tozsdek onszabalyozasa erdekeben nemzeti es nemzetkozi kornyezetben is,

fejlodes tamogatasa a fejl6d6 piacok eseteben, annak erdekeben, hogy szabalyozott, vilagmeretu egylrttmiikodes alakuljon ki.

Az FIBV a tagjai szamara kulonbozo szolgaltatasokat nyujt:

tanacsadas: mivel a tozsdei tevekenyseg piaci jellegu, a Szovetseg titkarsaga a tagok figyelmet a kereskedelmi lehetosegekre felhivja es a potencialis problemakra is figyelmezteti oket,

kepviselet: jelenti, hogy az ertekpapipiacokat az egyes f6rumokon megjeleniti, de informaciokozvetitest is vegez a tudomanyos fejlodesrol a sajto a penzugyi kozvetitok, a befektetok es a kutatok fele is. Tamogatja a multilateral is eljarasok bevezeteset, segiti a helyi hatosagoknal ennek ervenyre juttatasat,

15

Statisztikai es uzleti hirek kiadasa havonkent tortenik (kiadvany cime: Focus), de van evenkent a fontosabb tanacskozasokrol is kiadvany, A dokumentumok komplett informacios rendszert biztositanak a tagjaik szamara,

Uzleti tanulmanyok: az FIBV Titkarsaga eves es alkalmankenti felmereseket vegez az aktualis temakban (tozsdealapok, penzugyi adatok ervenyessege stb ... ) es ezek eredmenyet az egesz vilagra kiterjedoen aramoltatja, hogy a munka megitelesehez megfelelo uzleti alapismerette1 rendelkezzenek a resztvevok,

Tanulmanyok publikacioja: a tagszervezetekkel vale konzultaciot kovetoen a dokumentumokat az FIBV kiadja. llyen volt az utobbi idoben a munkara vonatkoz6 altalanos alapelvek kidolgozasa, Ide tartozik azonban a statisztikai adatok osszehasonlttasanak kidolgozasa, amely jobb atlathatosagot biztosit adott penztigyi teriileten.

Tematikus tanulmanyok: jelentik az egyes kereskedesi rendszerek vizsgalatat, es a kapott eredmenyek kozzetetelet, Ezek a tanulmanyok jellemzo reszei az iranyado iizleti tendencianak, hogy sikeruljon letrehozni a legkedvezobb gyakorlatot.

Konferenciak szervezese: a Szovetseg albizottsagai rendszeren uleseznek, es mindig olyan temakat vitatnak meg, amelyek a nemzetkozi erdeklodes kozeppontjaban allnak, Adott tema megvitatasara egyszeri alkalommal meghivja tagjainak kepviseloit, hogy sikeruljon nemzetkozi szinten osszehangolni es hatekonnya tenni az egynttrmikodest.

Az FIBV szeleskoru kapcsolatrendszert epitett ki mas nemzetkozi szervezetekkel es a regionalis tozsdeszovetsegekkel is.

3.2. ) BANKRENDSZEREK KIEPITESE, TIPOLOGIA.JA

A bankok a penzkozvetites kozvetett formajaval foglalkozo szervezetek, amelyek minden orszagban j61 szervezett munkamegosztasi rendszerben tevekenykednek, A bankrendszer nem egyszenien bankok osszesseget jelenti, hanem meghatarozott szempontok szerinti egytittmtikodo rendszertiket. A tortenelmi fej18des soran a bankrendszer kialakitasanak ket ismerve jelent meg, amely meghatarozta adott bankrendszer jellegzetessegeit, ezek:

a jegybank es a kereskedelmi bankok kozotti munkamegosztas,

az egyes bankok reszpiacokon valo tevekenysege teljes-kcru, vagy korlatozott,

Az e16bbieknek megfeleloen a bankrendszer felepiteset tekintve ketfelekeppen alakult ki:

a.) egyszinni bankrendszerkent, amelyben a jegybanki es az uzleti banki funkciok nem kulonolnek el, a kozponti bank kozvetlen kapcsolatot tart fenn a gazdalkodas szereploivel, de a kozponti bank mellett szakositott feladatokat ellato bankok is mukodnek,

b.) Ketszinni bankrendszer kiepulese eseten a kozponti bank, a j egybank az tlzleti bankokkal tart fenn penzkapcsolatot, mig ezek (az iizleti bankok) Iatjak el a megfelelo szolgaltatasokkal a gazdasag szereploit,

Adott orszagban egy bankrendszer mindig felepitmenykent mukodik, azaz a tarsadalom alapjanak tekintett tulajdonviszonyokra epUl, annak igenyeit igyekszik kiszolgalni.

A bankrendszer kiepiteset ennek megfeleloen meghatarozza:

a tarsadalmi rendszerek kulonbozosege, azaz a piacgazdasagra epUl8 (magantulajdonra alapozott) bankrendszer szeleskoru szolgaltatasokat kmal, mig a tervgazdasagra epulti (tarsadalmi tulajdon talajan aH6) bankrendszer szolgaltatasai sztik koruek, mivel vannaklehetnek - olyan szolgaltatasok, amelyekre nem tart igenyt a gazdasag (ilyen volt pl.: a

16

magyar gazdasagban a XX. szazad 50-es eveiben a targyi eszkozok, akkor megnevezessel alloeszkozok forgalmazasa, amely nem jart penzmozgassal, igy szukult a vallalatok kozotti penzmozgas igenye).

a lebonyolitas jellegzetessege, igenye, azaz a masutt megismert szolgaltatast minden gazdasagban elvarjak a termeszetes szemelyek es a vallalatok is (pl.: ma mar elkepzelhetetlen a gazdasag a bankkartyak felhasznalasa nelkiil, de korabban sok orszagban csak lassan terjedt el az alkalmazasa),

Adott orszag bankrendszerenek kiepiteset tobb tenyezo alakitja, ezek - a teljesseg igenye nelkul=- a kovetkezok:

az orszag fejlettsege, teljesitokepessege (ide tartozhat adott orszag tokevel ellatottsaga, tokearamlas, fizetesi merleg egyenlege, cserearany-mutatojanak alakulasa stb ... )

adott orszag gazdasagi szerkezete (tokeigeny a mukodeshez, a tovabbfejlodeshez .. ) politika szerepe a donteseknel,

lakossag, vagy szervezetek, ugyfelek elvarasai, igenyei,

A bankrendszereket a fejlodes soran tobbfele hatas erte, igy rendkivul valtozatos formak alakultak ki. Mielott ennek reszletezesere kiternenk erdemes nehany szot ejteni arrol, hogy a piacgazdasagon belul aszerint, hogy a penzugyi reszpiacokon teljesseggel, vagy korlatozasokkal vesznek reszt a bankok - beszelunk univerzalis, vagy specializalt bankrendszerrol,

A ketteosztott vagy bontott (specializalt) bankrendszer eseteben (angolszasz rendszerkent is ismert, mivel ez a klasszikus modell)a bankok ki.ilonbozo feladatokat latnak el, ezekre szakosodnak, egyik csoport csak rovidtavu finanszirozassal, mig a masik csak befektetesekkel es hosszutavu finanszirozassal foglalkozik, Ez igen biztonsagis megoldas, mivel a penz nem csoportosithato at a rovidtavu teruletrol a hosszutavura a finanszirozasi nehezsegek eseten, A megoldast jellernzi, hogy a meghatarozott feladaton kivul mas feladat vegzese tilos a bank szamara, es elenyeszo hanyad, ahol feloldjak a korlatozast,

Az unlverzalis bankrendszer (nemet modellkent is ismert) jellemzoje, hogy a bankok a klasszikus feladatokon kivul (betetgyujtcs, hitelnyujtas, penzforgalom lebonyolitas) mas, koc1cizatosabb feladatokkal is jogosultak foglalkozni, ilyen a biztositas, a befektetesi banki feladatok es jogosultak sajatos muveletek vegzesere is, ilyen, hogy reszesedest szerezhetnek termelo cegeknel, azaz financtokeskent mukodhetnek.

Az univerzalis bankrendszer kialakulasaban fontos szerephez jutott, hogy Nemetorszag ipari fejlodese csak keson indult mas orszagokhoz kepest (Franciaorszag, Anglia), tokepiaca nem volt jol fejlett, hianyzott a jelentosebb megtakaritas a fejlodeshez, Az univerzalis forma minden feladat penzellatasat megteremtette, lehetoseget biztositva arra, hogy a gazdasagban barhol fellelheto kisebb megtakarftasokat is bevonja a gazdasag finanszfrozasaba, A XIX. szazad vegen Ausztria, Svajc es Magyarorszag eseteben is az univerzalis bankrendszer volt a jellemzo, de az Egyesult Allamokban is ilyen rendszer mukodott.

A XX. szazadi 1929-33. evi vilaggazdasagi valsag kapcsan keriilt felszinre e bankrendszer mtikodtetesenek jelentos kockazata, azaz , hogy a bankok a hosszutavu tevekenysegek finanszirozasat sok esetben rovidtavu megtakaritasokkal oldottak meg, ami a valsag idoszakaban sok esetben vezetett sulyos nehezsegekhez, A valsag idoszakaban a nemet, az amerikai es a magyar bankrendszer megrazkodtatasai sokkal nagyobbak voltak, mint ugyanez Franciaorszag, vagy Anglia eseteben.

17

Amerikaban megszuntettek a valsagot kovetoen ezt a rendszer, mig Nemetorszag es a tobbi orszag arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a gazdasag gyenge volt, ez okozta a sulyos kovetkezmenyeket, ezt kell erositeni, es emellett szigoru szabalyozast es ellenorzest kell alkalmazni a sulyos kovetkezmenyek elkerulese erdekeben,

Ezt kovetoen erdemes attekinteni, hogy az univerzalis bankrendszer milyen elonyoket es gondokat jelenthet.

Az univerzalis bankrendszer elonyei - csak felsorolas jelleggel- kifejtes nelkill: forrasatcsoportositas konnyebb,

kockazatok diverzifikalasa konnyebb,

bankok beveteli alapja bovul,

tevekenysegi kor bovul, es az informaciok tobb teruleten felhasznalhatok, igy koltsegek csokkentese erheto el,

a bank merete optimalizalhato, szokas ezt meretgazdasagossagkent is emliteni. financtokeskent nemcsak hozadek es kockazat, hanem jelentos informaciotobblet IS megszerezheto,

minden szolgaltatast felkinalhat ugyfelenek, ami mindket resztvevo szamara hosszutavu egyuttmukodest biztosi t.

Az univerzalis bankrendszer hatranyai - csak felsorolas jelleggel- kifejtes nelkul:

a befektetesi banki tevekenyseg magas kockazatu, ami az egesz banki tevekenysegre jellemzove valik,

a penzugyi innovaciok az egyes tertileteken eltero jelentoseguek, ezert nem minden egyseg szeretne alkalmazni ezeket,

erdekkonfliktus jelenhet meg az innovaciok alkalmazasanak kerdese mellett az egyes resztevekenysegek kozott es az informacioszerzes jelentoseget tekintve is.

A fenti kerdesek ismerete ellenere jellemzo, hogy a vilaggazdasag bankjai az univerzalitas iranyaba fejlodnek, Az USA es Japan eseteben is egyre eroteljesebben tunik el a hatar az egyes bankok altal vegzett tevekenysegek kozott,

Ennek megfeleloen a bankok tobb szempontb61 is csoportba rendezhetoek: a.) tevekenyseg szerint csoportosftva a bankokat lehetnek:

ketteosztott vagy bontott rendszerben felepulo, speicalizalt bankok es univerzalis bankok.

A ketteosztott vagy bontott rendszerben dolgoz6 bankok csoportosithatok: a.l.) klasszikus felosztcis szerint:

deposit bankok (azaz Ieteti bankok), amelyek az uzletfinanszirozas teruleten tevekenykednek, azaz a rovidtavu feladatokat latjak el, mint a betetgyujtes, hitclnyujtas valamint a penzforgalomban vesznek reszt,

effekt ugyletekkel foglalkoz6 bankok, amelyek az ertekpapirokkal valo muveletekkel, a reszvenyekkel, kotvenyekkel, zaloglevel rmiveletekkel, valamint a befektetesekkel, beruhazasokkal, azaz a hosszutavu feladatokkal foglalkoznak.

a.2.) az EgyesUlt Allamokb61 szarmaz6 felosztasnak megfele16en a bankok:

commercial banking jelenti a rovidtavu mtiveletekkel foglalkoz6 bankokat, azaz betetgyujtes, kolcsonnyujtas, jotallas, leszamitolas, keszpenz nelknli tigyletek Iebonyolitasa stb ...

18

investment banking tevekenyseg amely a beruhazasi javak kezeleset, finanszirozast hosszu tavon, fedezeti, vagyon es ertekpapirugyletek lebonyolitasat jelenti, de a feladatokat tobb bankszolgaltatasi csoportba sorolva jelennek meg az egyes bankok valamely szolgaltatast nyujto rendszer elemekent a kovetkezokeppen:

= corporate finance tarsasag jelenti, hogy az ertekpapirforgalom, a hedge, a swap, a terminugyletek, opciok, villalatok tozsdei bevezetese (going public) miiveleteket vegeznek,

= asset management a vagyonkezelo, portfoliomenedzsment es ertekpapirelemzessel foglalkoz6 szervezeteket jeloli,

= mergers and acquisitions jelenti a befektetesi tanacsado es a tranzakei6 lebonyolitasaban resztvevo bankokat, amelyek kello gyakorlattal bimak a fuziok es szetvalasok lebonyolitasaban is.

Az unlverzalis bankok - mint arr61 korabban szo esett - a nemet tipusu bankok, amelyek jogi szemelyisegkent, teljeskoni szolgaltatas nyujtasaval vegzik munkajukat. Leanyintezetuk nines, vagy alig, es mukodesukre nem jellemzo a holding kialakitasa,

b.) Szervezeti felepites (hierarchia) szerint:

Ez a bankon beluli munkamegosztas meghatarozott rendszeret jelenti, ahol a jogok es kotelezettsegek, valamint a hataskor es a felelosseg rendszerszenien meghatarozott,

linearis felepitesf bankszervezet eseteben az alkalmazott egy vezetohoz kapesolt, ebben az esetben a felelosseg es a hataskor j61 meghatarozhato, de a szakertelem erdekeben sok vezetore van szukseg,

funkcionalis felepites eseten szakteruleti felosztas jellemzo, ahol egy vezeto dolgozik. torzslinearis megoldas eseten szakteruleti vezeto ad utasitast a munka vegzesere, akinek munkajat - a kello szakertelem biztositasa erdekeben - szaktanacsadok segitik.

c.) Felelosseg szerinti csuportesitas:

A banki tevekenyseg ellatasa erdekeben fontos, hogy az alkalmazottak felelossegteljesen vegezzek a rijuk bizott feladatokat. Aszerint, hogy a felelosseg es a munkavegzes milyen rendszerben szervezett, alapvetoen ket valtozata jott letre a bankoknak:

angol-franeia rendszer alkalmazasakor felelos tisztviselo es alkalmazott dolgozik adott feladat ellatasa erdekeben, A felelos tisztviselo adja az utasitast a feladat vegzesere, mig az alkalmazott vegzi el a monoton feladatokat. A tevekenyseg igen magas letszamigenyu, es az alkalmazottnak nines sikerelrnenye, ezert igen magas a fluktuacio.

nemet rendszer eseteben onallo munkavegzes a jellemzo, ellenorzes mellett. Alacsony letszamigeny, felelosseg megjelenese fontos a munkavegzes soran,

A csoportositas attekintese utan celszeni megismemi a bankrendszerek tipusait is, az egyes tipusokhoz tartozo jellemzok rovid attekintesevel.

1.) Allami egyszintii bankrendszer (State monobanking)

E bankrendszer jellemzoje, hogy az allam maximalisan feliigyeli a bankrendszer egeszenek tevekenyseget, midcodese a kiivetkezokkel jellemezhet6_

nines ertekpapirpiac,

szigoni allami ellenorzes ervenyesul a bankok felett, nines ex ante monitoring, ex poste puha koltsegvetes,

bank a vallalatok iranyitasaban nem vesz reszt, allamilag tervezett kozvetitok dolgoznak. 2.) Kizarolagos bankcsoport (Exclusiv grouping)

ertekpapirpiaca alulfejlett, nem segiti a finanszirozast kello mertekben. bank feletti ellenorzest a Kormany vagy valamely ipari szervezet gyakorol,

19

bank szerepe az ellenorzesben az alabbi feltetellel jellemezheto: nines autonom ex ante monitoring az egyeni kockazat felett,

bank a vallalatiranyitasban Kormany vagy esoport vagy kozos szervezet utjan vesz reszt,

3.) LegfObb bank (Main bank)

az ertekpapirpiacon korlatozott a reszvenyek birtoklasa, nines jegyzesgarantalas, autonom menedzsment gyakorolja az ellenorzes jogat a bank felett,

integralt monitoring, ilL kolcsonos delegacio jellernzi a bank szerepet az ellenorzes teruleten,

a vallalatiranyitas tekinteteben a veletlenszeni ellenorzest alkalmazza.

4.) Univerzalis bankrendszer (Universal banking)

az ertekpapirpiacon a jegyzesgarantdlas megengedett es a tiirzsreszvenyek birtokldsa is lehetseges,

autonom menedzsment, szabadkezu szabalyozas (hands-off) jellemzi a bank feletti ellenorzest,

parhuzamos integralt monitoring alkalmazasa jellemzo a bank ellenorzesere, megosztott vagy aktiv ellenorzes jellemzi a szerepet a vallalatiranyitasban.

5.) OmiUo bankrendszer (Arm's length banking) az ertekpapirpiac szigonian elhatarolt,

a bank fe1etti ellenorzest a piae vegzi, decentralizalt a bank szerepe az ellenorzesben,

a vallalat iranyitasaban a bank szerepet a szabadkezuseg jellernzi.

A esoportok attekinteset kovetoen szolni kell a bankok XX. szazadban bekovetkezett jellemzo valtozasairol is. Ezek a kovetkezok:

koncentracio jellemezte a bankok tevekenyseget, ami sok esetben fuzios hullamok utjan jutott ervenyre. Ez azt jelenti, hogy a bankok vilagaban is megjelenik a keyes, de egyre jelentosebb tokeerejii ceg, Ez jellemzo az egyes orszagokon beliil , de lezajlik a valtozas nemzetkozi meretekben is.

centralizacio jelenik meg, ami ketfele megoldasban oltott testet, holdingok alakultak ki, ill. kozponti egysegek jottek letre, amelyekhez kapcsolodtak az egyes reszteruletek bankjai.

oldodott a profilhoz es a helyhez kotottseg, ami a globalizacio kapcsan es a szamitogepes halozatok terjedese miatt egyre eroteljesebbe valt. Az utobbi idoszakban kialakult az ebanking, azaz elektronikus banki szolgaltatasok jelentek meg az ugyfelek tevekenyseget megkonnyitendo.

A vilaggazdasag egeszeben a XX. szazad vegen igen jelentos valtozas zajlott a banki szolgaltatasok tenileten. A szamitogepek alkalmazasa a kezdeti idoszakban csak a bankok belso nyilvantartasok es muveletek vegzeset konnyitette meg, de az ezredfordulo idoszakaban eroteljes szerephez jutottak az elektronikus banki szolgaltatasok is.

Az elektronikus szolgaltatasok az tigyfel es a bank szamara is kedvezo megoldast jelentenek a napi egyuttmukodes megkonnyitese erdekeben, mivel csokken a bankot felkereso ugyfelek szama, de nem csokken a bankmuveletekre adott megbizas, mivel az ugyfel ezeket a sajat szamitogepe segitsegevel adja a banknak. Ez igen elonyos az tigyfel szamara, mivel nines idoigenye, azaz nem kell felkeresnie a bankot, ahol hosszu sorallast kovetoen megbizast adhat a muvelet elvegzesere. A bank szamitogepe az ugyfel szamitogepevel azonnali kapcsolatot es gyors muveletvegzest biztosit, Ez az oka, hogy az e-banking szerepe rendkivul j elento sse valt.

Celszeru rnegismemi ezt kovetoen az elektronikus banki szolgaltatasokat,

20

E szolgaltatasok is, mint mas teruleten nyujtott szolgaltatasok tobb csoportotjelentenek, ezek: termeszetes szemelyek szamara nyujtott elektronikus banki szolgaltatasok,

kis-, es kozepvallalkozok szamara nyujtott elektronikus bankszolgaltatasok, es vallalkozoi e-banking.

A termeszetes szemelyek szamara az e-bankszolgaltatas virtualis bankfiokot jelent minden nap 24 orin keresztiil. Ez azt is jelenti, hogy a bank penzngyi szolgaltatasaihoz tivoli hozzaferest biztosit az arra jogosultak reszere. A szolgaltatasok biztonsagat magas szinni vedelem biztositja. A chipkartyaval rendelkezo ugyfeleket azonositjik, jellemzoen kozponti hitelesito szolgaltatast vegez a bank egy nyilvanos kulcson alapulo infrastruknira alapjan, mindenellett a bank es az ugyfel kozotti uzenetvaltas es a penzugyi tranzakciokat digitalis alairassal tOrteno vedelem is erositi. Fontos, hogy a bankok gondoskodnak arrol, hogy az ebanknniveletekre adott megbizasokat az iigyfelek ellenorizhetik, az osszes vegrehajtott miivelet a szamitogepen megismerheto, Arra is mod van, hogy az Iigyfel utolag, a mar megadott megbizast modosithassa.

Az internetes szolgaltatas ingyenesen es dijak felszamitasaval veheto igenybe, ez adott bank uzletpolitikajatol fugg es az uzletszabalyzatban meghatarozott, A dijak felszamitasa tobbfele lehet, ilyenek (a teljesseg igenye nelkul) : e-bank azonosito kartya eves dija, a kartyapotlas dija, a kartyaletiltas dija, e-bank azonosito kartya blokkolas feloldasanak dija, chipkartya olvaso eves dija, de lehet meg egyeb dijakat is felszamitani.

A kis-, es kozepvallalkozok szamara biztositott elektronikus bankszolgaltatasok eseteben tobbfele megoldassal is talalkozhatunk, ezek roviden a kovetkezokeppen segitik az iigyfelek munkijit:

elektronikus banki rendszer kezeli a bankszolgaltatasok szeles skalajat, amelyet az ugyfel a sajat szamttogepe segitsegevel vehet igenybe. Ez a szolgaltatas teszi lehetove az uj informaciokhoz hozzajutast es a fizetesi megbizasok teljesitesi lehetosegeit is az ugyfel partnerei szamara, Alkalmazhato a csoportos es a postai fizetesek rendszere a megbizasok segitsegevel, valamint a forint es devizaszamla muveletek, betetszolgaltatas, napi arfolyam es szamlamuveletek vegzese, A szolgaltatasok a nap 24 orajaban igenybe vehetok, igy az ugyfel a szabad oraiban, keson vagy hajnalban adhat megbfzast, vagy kerhet informaciot,

elektronikus postalada mukodtetheto az ugyfel szamara, ahol a bank elhelyezi azokat az informaciokat, amelyek az Iigyfel szamara szerzodes szerint szuksegesek. Az ugyfel az informaciokhoz barmely idopontban hozzaferhet, E rendszer kereteben meghatarozhatok a jogosultsag teriiletei, a ktilonbozo felhasznalok jogosultsagai kijelolt szamlakra, miiveletekre es idotartamokra korlatozhatok. A felhasznalo jelszo es egy biztonsagi kules adja a rendszer biztonsagat. A szoftver lehetoseget ad komplexebb feladatokat ellatok szamara szolgaltatast nyujtani, ez a megoldasi rendszer a hazai es nemzetkozi fizeteseket teljesitok szamara es a csoportos megbizasok eseteben j61 felhasznalhato, Alkalmazhato egy masik szoftver is, amely kifejezetten egyszenibb szolgaltatasokat kinal, ezt a kisvallalati ugyfelek es az egyeni vallalkozok vehetik igenybe es csak belfoldi, egyedi megbizasok alkalmazasat teszi lehetove.

mobilinfo szolgaltatas eseten a bankok az ugyfelek szamara a szamlatulajdonos altal meghatarozott hivoszamu mobiltelefonra (vagy mobiltelefonokra) sms-t kuld (rovid szoveges uzenetet), amelyben a szamlatulajdonost a kivant informacioval litja el.

21

Lehetseges megoldas, hogy tobb szamlahoz egy mobiltelefon-hivoszamot rendeljen a szamlatulajdonos, vagy tobb mobiltelefont rendeljen tobb, vagy egy szamlahoz.

A szolgaltatas lehet automatikus uzenetkuldes, amely soran a bank a jovairast es a terhelest azonnal tudatja a szamla tulajdonosaval, es lehet automatikus egyenlegkuldes, amelynek soran a szamlatulajdonos szamara Iimitosszeget jelol a bank, amely a kovetkezo tranzakci6k fedezetet jelenti. A szolgaltatas minden hazai mobilszolgaltato rendszerben alkalmazhat6 (T'-mobil, Vodafom, Pannon-GSM).

A vallalkozei e-banking szolgaltatas korszeni, kenyelmes es biztonsagos internetes banki szolgaltatast jelent. A vallalkozo a lakasarol, vagy a munkahelyetol intemeten keresztul intezheti uzleti ugyeit. Megbizasi csomagok allithatok ossze, amelyek korlatlan szamu megbizast tartalmazhatnak. F elhasznalobarat, amelyben az ismetlodo megbizasok gyors rogziteset sablonok konnyitik, A rendszerben lekerdezesekre (pI.: szamlaegyenleg, szamlakivonat, megbizasok stb. . .), megbizasokra (forintmegbizas, devizamegbizas, betetlekotes, felmondas, csoportos megbfzasok stb ... ) es egyeb funkci6k (pI.: megbizasi sablonok modositasa, rogzitese stb ... ) igenybevetelere van lehetoseg.

A szolgaltatasok bovulesen es az e-banking megindulasan Iathato, hogy egyre tobb bank alkalmazza az internetes egynttmukodest az ugyfel kiszolgalasaban, Ma az ugyfelek a fiokhalozaton kivul is megismerhetik az egyes termekek leirasait, mivel a nemzetkozi kapcsolatokra jellemzo megoldasokat alkalmazzak a hazai bankok is (pI.: elektronikus posta szoftverjet nemet bankok alkalmaztak eloszor), A Call Centerek bevezetese, es az Internet igen gyors terjedese, valamint a biztonsag erdekeben tett erofeszitesek a bank es az ugyfel kozotti informacioaramlast alapvetoen uj megoldasokkal biztositja.

A bankok versenye kapcsan uj specializalt ertekesitesi formak is megjelentek, ilyenek a direkt es a diszkont szolgaltatasok ertekesitesenek alkalmazasai,

A direkt bankszolgaltatas a szamitogepes egyuttmukodesre epul, olyan szolgaltatasok teljesiteset jelenti, amelyek csak alternativ megoldasokra (telefonra es Internet alkalmazasra) epulnek.

A diszkont bankszolgaltatasok jellemzoje, hogy arazasi politikajat megvaltoztatja a bank es a direkt bankszolgaltatas kapcsan elert megtakaritasokat - a hagyomanyos szolgaltatasokhoz mert koltsegek, pontosabban a logisztikai koltsegek figyelembe vetelevel - megosztja az ugyfellel ,

A szakirodalom az el6bbiekben megismert, szamitogephez kapcsolodo rendszereket osszefoglalo nevvel jellemzi. Ez az 6sszefogla16 megnevezes a home banking, amely terminal alkalmazasaval teszi lehetove, bogy az ugyfel az otthonabol vagy a ceg telephelyerol (ekkor office banking nevvel illetjnk) szamlajarol informalodjon, valamint az ugyfeloldali program segitsegevel megbizasokat kezdemenyezzen, de ide tartozik az Internet alapu megbizasok rendszere is.

A bankok versenye sok esetben kikenyszeriti a legkorszerubb bankszolgaltatasok kidolgozasat, Sok esetben a bankok nem is keszitenek igazan atgondolt kalkulaciokat, mivel a piaci nyomas hatasara torekednek a versenyben maradas erdekeben a leheto legkorabban az igenyelt szolgaltatasokat nyujtani,

22

4. pARHUZAMOK ES FEJLODES

Uj folyamat-e a globalizacio, vagy mar a korabbi fejlodesi folyamatokban is fellelheto? Erdemes ezt a kerdest feltenni, es vegiggondolni. Amennyiben ezt nem tesszuk, jogosan erezzuk ugy, hogy ez csak a mai korra, pontosabban az elmult evtizedre lehet jellemzo, Tenyleg igy van ez? Esetleg nem igy neveztek? Vagy az emberiseg irott tortenelme saran tobbszor jelentek meg alapveto valtozasok a penz es gazdasagfejlodes torteneteben? Esetleg a vizsgalt korban a f51drajzi kornyezet mereteinek korlatozott volta miatt erre nem figyeltek fel? A nagyobb regiok kialakulasa es erdekazonossagaik felismerese, majd ezek osszekapcsclodasa az egyre inkabb hatarok nelkulinek mutatkoz6 vilagunkban kerul ez felszinre?

A Jelen idoszak gazdasagi folyamatainak leginkabb meghatarozo jellemzoje a globlizacio, es a globalis gazdasag jellemzoje a penztoke oriasi szerepenek megjelenese. A Nemzetkozi Fizetesek Bankja (BIS) 2001. evi becslese alapjan a forr6 penz allomanya 13 ezer milliard USD, amely spekulacio formajaban, a telekommunikacio segitsegevel (oriasi tokeattetellel jelezve jelenIetet) az egesz vilag penztigyi folyamatait rendkivul gyorsan kepes atalakitani. A folyamatot a penztoke eredmenyerdekeltsege alakitja, amelyben a varokozasok hatarozzak meg a folyamatok alakulasat, (Soros Gyorgy munkajaban tozsde es a penzvilag mukodese saran feltarja a varakozasok hatasmechanizmusat).

Annak erdekeben, hogy ezek a folyamatok kezelhetoek legyenek, mindenkeppen szukseges a beavatkozas, Ehhez kapcsol6d6an vannak jellemzo megoldasok, amelyeket rovid idoszakon belul a eel erdekeben hasznositani kell, ezek:

a spekulacio es az ebb 61 eredo eredmenyek megismerese es a koz javara torteno felhasznalasa,

a swap-ugyletek attekintese es ellenorzese,

IMF es mas nemzetkozi intezmenyek valamint a regionalis szervezetek mukodesenek attekintese es a szukseges reformok megvalositasa.

A folyamat modszeres megismeresehez fontos a globalizacio harom fa iranyanak az attekintese, es az ehhez kapcsolodo jellemzok meghatarozasa, a kovetkezo csoportokban: telekommunikacio fejlodese, vilaghalo kiepulese, informacios ter letrejotte, a

termelotoke globalizacioja, es a

penztoke globalizacioja,

4.1. .... deja vu a miiszaki Jejlffdes attekintese kapcsdn

1979-ben megjelent egy jelentes Washingtonban, amelyben komoly tudos testulet a kovetkezo megallapitast tette: I'A modem elektronika korszaka meginditotta a masodik ipari forradalmat .... , hatasa a tarsadalomra meg nagyobb lehet, mint az elsoe", (Microstructure Science; Engineering and Technology, National Academy of Sciences).

Alexander King pedig ugy fogalmaz, hogy "Mi ez a nagy felhajtas a mikroelektronika korul? Miert veli sok, egyebkent j6zan es megbizhato ember, hogy uj ipari forradalom elofutararol van sz6?" [1](Jelent6s a R6mai Klub szamara - Statisztikai Kiado Vallalat, Budapest, 1984)

Az j61 eszreveheto volt, hogy az ut6bbi ket evszazad robbanasszeni fejlodest eredmenyezett reszben a rnuszaki fejlodes tertileten, reszben a hozza kapcso16d6 gazdasagi teruleteken, A ket teriilet igenyei es lehetosegei felerositettek egymas hatasat, Olyan muszaki megoldasok

23

szulettek, amelyek uj termekeket hoztak letre, majd ezek igenyeltek a tovabbi alapkutatasokat es ez hosszu id6szakon keresztiil jelentos fejlodest eredmenyezett, Az is elmondhato, hogy sem a gazdasag sem a mtiszaki elet teruleten az irott tortenelmi idoszakot figyelembe veve, meg soha nem volt ennyire jo az ellatottsag. Az iparosodott orszagokban a jolet ezen a fejlodesen alapult (mikozben a gyengen fejlett orszagok elmaradottsaga egyre eroteljesebbe valt szinte minden teriileten).

A miiszaki fejlodes a termelekenyseg novekedeset eredmenyezte, ez az arak csokkenesehez vezetett, ami a berek novekedesevel tarsult, es ez utobbi magasabb igenyszint kialakulasat eredmenyezve magasabb foglalkoztatottsagi szintet hozott letre, Tobb kozgazdasz ugy itelte meg, hogy a novekedes hatartalanna valt az ipar teruleten. (Tovabbra is megtartva azt a megallapitast, hogy ugyanez a mezogazdasag tekinteteben nem lehetseges, mivel a fold korlatozott volta ezt nem teszi lehetove).

Az iparilag legfejlettebb orszagok technikai ujdonsagai oriasi keresettsegnek orvendtek, ami jelentos kereskedelembovulest hozott vilaggazdasagi szinten, (a vilagpiac kiszelesedese) es hozzajarult a tovabbi fejlodeshez. A fejlett ipari termekek jelentos ujdonsagtartalornmal rendelkeztek a hagyomanyos termekekkel osszehasonlitva, ennek eredmenykent arszinvonaluk a vilagpiacon magasabb volt, mint a tobbi termeke, ami adott exporter orszag szamara magasabb cserearany kialakulasat jelentette. Ez a fejlett orszag gazdasagi es penzugyi elonyet tovabb novelte a tobbi orszaghoz merten, Az orszagok igy ket alapveto csoportra "szakadtak", fejlett (ami a gazdagsaggal azonositott) orszagok es gyengen fejlett orszagok (ami a szegeny orszagok szinonimaja lett).

Ami nagyon lenyeges ebben a folyamatban, bogy a vtiltoztisok a munkaerd atstrukturtilOdtisat eredmenyeztek (mar nem kellett annyi takacs (XIX. szazad) peldaul, de szukseg volt sok szolgaltatora, majd ujabb valtaskent (XX. szazad) mar nem volt szukseg annyi fizikai munkasra, de szukseg volt szamitastechnikaban jaratos szakemberekre, stb... ). Emlitest erdemel az, hogy adott gazdasagi kornyezetben, a XVIII. szazadi a geprombolasok eppen azert voltak, mert az emberek a tomeges munkanelkulisegtol, munkahelyeik elvesztesetol, az oriasi nyomor kialakulasatol feltekl

A Jelen idoszakban a gazdasag fejleszteseben reszes cegek, kutatointezetek ugy itelik meg, hogy az ujdonsagok hatdsa varhatoan a korabbi fejlodesi jellemzoket egy sokkal magasabb muszaki, gazdasagi szinten ismetelheti meg. (Gondolni kell arra, hogy a mikroelektronika a szamitogepek, televiziok keszitesenek iparagat hozta letre, azaz a mikroelektronika beepult a technologiaba, ehhez kapcso16dott a javitoszolgalat majd a tavkozlesi halozatok eseteben a kabelhalozatok kiepitese, majd javitasa stb.. ., ezek mind megannyi uj munkahelyet, a szolgaltatasok teruleten megjeleno igenyeket jelentettek),

Az ipari termelesben fokozatosan jelent meg a mikroelektronika, a robottechnologia, Ma mar igen elterjedt es a legveszelyesebb munkakbol igen sok teriileten kivaltja az embert. Meg kell kidonboztetni azonban harom tenyezot, a mikroelektronikai ipart is a benne reJ16 lehetosegeket, az uj termekeket, amelyeket a korabbi ismeretek segitsegevel lehet letrehozni is az eszkozok Jelhaszntiltistit, ennek killkereskedelmi lehetosegeit (is ezek igen szeleskorii hatdsmechanizmusanak felterkepezeset). A lakasokban, otthonokban is megtalalhato a szemelyi szamitogep, a mobiltelefon, a telefax, a muholdas adat es mtisorcsatornak, bekapcsol6dtak az uvegszalas kabelek es az ezekhez kapcsolt szolgaltatasok stb.. .Varhato ezek tovabbi terjedese es szolgaltatasbovulese is.

24

Kulon igen jelentos terulet az irodai munka, ahol az ugyvitel szamitogepes rendszerrel tortend megoldasa jelent a korabbiakhoz kepest lenyeges valtozast (egyben Iehetoseget teremt az oriascegek eseteben a monopol-lehetoseg kihasznalasara, hogy a nemzetkozi egyuttmukodes zavartalansagat sajat penzugyi elonyeik novelesere forditsak pl.: Microsoft.. .)

Barmely teriiletet vizsgaljuk azonban, a hasznositds ott lesz gyorsabb is eredmenyesebb, ahol fejlettebb az ipar, a gazdastig is a ttirsadalom. A fejlettsigbeli eltirisektifl fiiggetlenid azonban az ilj technologia szinte iszrevitleniil minden terideten megjelent mar.

A technologic fejlodese tehat az elmult idoszakban jelentosen atalakltotta egy-egy gazdasagon beluli munkamegosztas jellemzoit, de nem hagyta valtozatlanul a nemzetkozi munkamegosztdst sem.

Az elvonalban mukodo cegek mindig csak az innovacioval, az ehhez kapcsol6d6 feladatokkal torodnek, es nem foglalkoznak azzal., hogy a feleslegesse valt munkaerot hoI celszeni foglalkoztatni, vagy milyen megoldasok lehetsegesek e nehezseg orvoslasara, A transznacionalis es internacionalis cegek (roluk kesobb szo esik) csak a legkedvezobb megoldasokat igyekeznek megtalalni, es a tovabbi nehezsegeket nem veszik tudomasul.

A megoldas kerdesevel mar a SO-as evekben a R6mai Klub is foglalkozott. Megallapitasait ugy foglalta ossze, hogy ha az emberi munkaerot kivaltja a magas termelekenyseggel dolgozo gepek csoportja, at kell alakitani a foglalkoztatottsagot, ugy, hogy ez a fogalom mas ertelmezest kaphasson. Az egyen foglalkoztatottsaga csokkenhet, de a tarsadalom es egyben a sajat erdekeben elethosszig tart6an tanulhat (life long learning), fizetett medon, hogy mas szakrnaban tudja tudasat felhasznalni (ami az aktiv es a kepzesi szakaszok rotacios formajat jelentheti hosszu tavon a tarsadalom tagjai szamara).

Tovabbkepzes es munkaido-kedvezmeny alkalmazasaval kedvezobb feltetelek megteremtese jelentheti a problema megoldasat, Ez egyben arra is feltetelt teremt, hogy a tovabbi fejlodes lehetseges legyen, mivel a tovabbkepzes az uj ismeretek felhalmozasanak Iehetoseget adja.

4.2 is ajelen iddszak miiszaki megoldasai, a XXI. suizad elejen

Ajelen idoszakban altalanosan ismert kifejezesek: eBusiness. eCommerce, eBanking stb ... A kifejezesek a rna embere szamaraazt jelentik, hogy olyan muszaki megoldasok segitik, amelyek a kezelo ismeretek szintjen a leggyorsabb es legpontosabb informaciokat biztositjak, es lehetoseget adnak a banktevekenyseg, a kereskedes, a turistautak szervezese, adott helyszin ellenorzese es mas feladatok szamitogepen tOrteno megoldasara,

Ma mar az elmult idoszak igen gyors valtozasait ugy emlegetik, hogy informatikai forradalom. Ennek celszeni nehany elemet megemliteni, csak felsorolas jelleggel:

- 1959. az USA Hadugyminiszteriuma a kesobbi internethalozat alapjanak kifejleszteset kezdemenyezi, ami a kesobbiekben a tavoli teruletek szamitogepeinek egyuttrmikodesi lehetoseget teremti meg,

- 1979. az elsa szemelyi szamitogep (ZX90. - Sir Sincler) megjelenik, amely megteremti a tomeges elterjedes igenyet,

- 1979. az USA Hadugyminiszteriuma kidolgozza az internet protokoll szabvanyt, ami a tomeges kapcsolodasi lehetoseg megjelenesevel parosul,

- 1979. a Xerox ceg felhasznalobarat grafikus feluletu operaciosrendszert hoz letre, a nem szamitastechnikus felhasznalok is hozzajutnak az informatika alkalmazasahoz,

25

1989. letrejon a World Wide Web technika, azaz a virtualis terminal problema megoldasaval a nem szamitastechnikus felhasznalok is elerhetik es hasznalhatjak a tivoli rendszereket.

Ezek egyuttesen az infonnatika tomeges alkalmazasat eredmenyeztek, ami az iizleti eletben alapveto valtozasokat hozott, valodi korszakvaltas kovetkezett be. Alapveto ertekke valt az informacio ("az informacio hatalom") es drasztikusan felgyorsultak az uzleti es igazgatasi folyamatok is. Az informacioaramlas minosegi valtozasa kovetkezteben a vilag "leszukiilt", globalizalodott, A ter es az id6 fogalmai - e teruleten a hagyomanyos ertelmezeshez kepest - megvaltoztak,

Sziiksegesse wilt a joval gyorsabb is megalapozottabb piaci reagdlo kepesseg, a donteshozatali mechanizmusok a belso es kiilso Jolyamatok hatekonysaganak novelese. Ezt segitette a nyilvdntartasi rendszerek korszertisodese. Sziiksegesse val! a donteshozatali rendszer atalakitasa. Ez lehetseges a vallalatszervezesi modszerek, valamint az informatikai eszkiizok alkalmazdsaval, ill. a ketui egyiittes felhasznalasaval.

A vallalatokhoz a hagyomanyos belso strukturak mellett a vallalaton kivuli egyuttmukodd strukturak kapcsolodnak, igy a ktilso kapcsolatrendszer felertekelodik, Ezt nevezhetjuk szervezeti globaliuicionak.

A vallalat azonban egyuttmukodik mas szervezetekkel is (bank, vamszervezetek, biztositok, adohatosag stb.. .) ezeket a folyamatokat lehetseges automatizaltta tenni, ezt nevezhetjiik folyamati globaliZ{icionak.

4.3. A kezdetek a penzJejliideseben is a gazdasdgban

A gazdasagi fejlodes folyamata tobb alkalornmal mutat hasonlo, igen jelentos valtozasokat a vilaggazdasagi egyuttmukodes teruleten, A Iegkorabbi valtozasokat a nagy tarsadalmi munkamegosztasok okoztak, amelyek soran lenyeges penzugyi folyamatok tortentek.

A penz - az altalanos egyenertekes szerepet tart6san betolto csereeszkoz - az aruvilag termeke, Penztorteneti szakemberek szerint Assziriaban mar 4000 evvel ezelott ismertek a belyegezett aranyat, amely a mai penz osekent ertelmezheto, Mezopotamiaban mar negy, hatezer evvel ezelott ezustert adtak-vettek, az 6kori gorogoknel pedig mar mintegy 2600 evvel ezelott vert ermeket alkalmaztak. A tavoli teruleteken Kinahan hason16an arany, ezust es rez adta a penzek alapjat, formajuk pedig teniletenkent jelentos eltereseket mutatott.

A penz kialakuldsat az arutermeles fejlodese eredmenyezte, A penzkent hasznalt arufele hasznalati ertekkel es bels6 hasznossaggal (ertekkel) is rendelkezett, igy a kozvetlen csere folyamataban allando nagysagrendi viszonyokat alakitott ki, Az 6si nagy tarsadalmi munkamegosztas kovetkezteben, az oskozosseg elorehaladottabb szakaszaban a tobblet eloallitasa es csereje jelentos valtozast eredmenyezett, kitennelte a csereeszkozt, azt az arut, amely az altalanos egyenertekes szerepebe keriilhetett. Ez a szakasz azonban meg nem tette sziiksegesse a cseret csupan annak lehetoseget eredmenyezte.

A fejlodes kovetkezo nagy szakasza az elsa, a masodik is a harmadik nagy tarsadalmi munkamegosztas azonban mar szuksegesse teszi az altalanos egyenertekes allando alkalmazasat. Emellett nem szabad megfeledkezni a gazdasagi fejlodes mas jellemz6ir61 sem, hiszen a technikai fejlodes a nemzetkozi kapcsolatok novekedeset es ezzel parhuzamosan a penzzel kapcsolatos elvarasok novekedeset is eredmenyezi (pI.: ipari

26

forradalom kovetkezteben idoben es terben is "lecsokken" a tavolsag, ezert robbanasszeru kereskedelemnovekedes jelenik meg, ami szuksegesse teszi nemcsak a penzek, hanem a penzzel kapcsolatos lebonyolito egysegek, azaz a bankok fejlodeset is). A valtozasok mereteiket tekintve olyan jelentosek, hogy minosegi atalakulast eredmenyeznek,

A munkamegosztds, a technika es a technologia fejlodese egy ida utan a femek elterjedeset (arany, ezust. rez) es az ezekbol kialakitott ermek alkalmazasat igenyelte. Az elterjedes oka alapvetoen a kedvezo tulajdonsagokkal magyarazhato, azaz tartosak, egynemtiek, oszthatoak, ertekallandoak, konnyen felismerhetok, sot olyan tulajdonsag is megjelenik,hogy pl.: szepek, a tenyerben konnyen elhelyezhetok stb.. .Az arany ermejellegii, vilagmeretil alkalmazdsa a nemzetkozi kapcsolatokban megkiinnyitette is meggyorsitotta a fizeteseket, ez a vilaggazdasdgi folyamatok iisszekapcsolodasat, es - az adott korra jellemzo - globalis egyiittmukodes lehetoseget eredmenyezte.

4.4. A xx. szdzad eleje

A XIX. szazad utolso harmadara tehat a monometallizmus alkalmazasa a jellemzo, amelyet aranystandard rendszerkent vagy aranyerme-rendszerkent emlit a szakirodalom. A rendszer jol mukodott, mivel az arany olyan feltetelt jelentett, ami a stabilizator szerepet juttatta ervenyre, azaz

- a valutaarfolyamok stabilnak mutatkoztak, mivel az aranypontmechanizmus szabalyozo funkcioja ervenyesult, igy a kotelezettsegek teljesitese aranyban vagy a penzhelyettesben egyarant megtortenhetett,

- az ar es az ertek egybeestek, mivel a penzhelyettes aranyra bevalthatosaga az, arany ertekmero szerepet ervenyre juttatta, az arak az ertekhez igazodtak az orszagok kozotti arszinvonalak ennek megfeleloen alakultak,

- a kamatszintek kiegyenlitettek a nemzetkozi gyakorlatban, a tokemozgas, az arbitrage segiti a folyamatot.

A XX. szazad elso harmadaban azonban sulyos nehezsegek jelentek meg, es megvaltozott az egesz penzugyi rendszer. Az 1. vilaghaboru alatt es ezt kovetoen az aranyermerendszer megszuntetesere, es olyan penzrendszer kialakitasara keriilt sor, amely meg kozvetlenul az aranyhoz kapcsolt, ami a stabilitas lehetoseget adja, de lazabb formaban mukodik, igy jott letre az aranynid ill. aranytomb, majd az aranydeviza rendszer.

1922-ben Genfben olyan ajanlast alakitottak ki a nemzetkozi konferencian, amely a kozponti bankok szamara modot adott arra, hogy a tartalekok egy reszet arany mellett valutaban kepezzek, Azt is megfogalmaztak, hogy az USD az arannyal azonos elbiralas ala esik. (Bar, akkor meg az USD es a GBP is a vilaggazdasagi folyamatok lebonyolitasara hivatott, es az USD csak 1934-tol szerzi meg a vezeto helyet.)

Az 1929-33-as vilaggazdasagi valsagot kovet6 evekben azonban - mint torvenyes fizetesi eszkoz - megsziint az aranyalapu penzrendszer, azaz a nemzetgazdasagokban megszuntettek az aranypenz - penzhelyettesito atvaltast. Az aranyalapu rendszerek megszunese szuksegszerii volt, ez kef fontos feltetelbol ad6dott, egyik a nemzetkozi kereskedelmi es termelesi kapcsolatok rendszerenek dtalakulasa, a masik a gazdasdgokban ervenyesulo allami beavatkozas (ez ut6bbi aforgalomban lrfvif penz manipulalasa tekinteteben volt jelenuis).

Az arany alapjan kibocsatott penz nem novelheto barmilyen mertekben, csak az aranyalapnak megfelelo mennyisegben, mig a penzhelyettesek forgalomba kerulese szinte korlatlanul

27

lehetseges, Az utobbi forma kamatfizetesi kotelezettseggel es inflacios lehetoseggel is tarsul. A bankokhoz aramlo kamatok a cegeket nehez helyzetbe hozhatjak, mivel a gazdasagban ennek esak egy resze valik termelo tokeve, mig a tobbi a spekulacios folyamat reszeve lesz (e teriiletnek magasabb a profittermelo kepessege, mint a termeloszferae, hiszen ez utobbi igen jelentos realeszkoz-lekotessel tarsulva termel eredmenyt).

A penzpiacok liberalizdldsa a vtillalkozoi szektor deregultiltisa kedvez/f feltetelt teremtett a spekuldcionak: A penzpiacon ninesenek szallitasi koltsegek, yam, tarolasi koltseg, keszletlekotes, a bankoknal elhelyezett penz kamatozik. A penzpiacon mozgo spekulacios toke azonban nem termel uj erteket, esak a korabban megtenneltet atcsoportositja, sok esetben orszagok kozotti atretegezodest eredmenyezve, A liberalizalt penzpiac a gazdasagi novekedest nem segiti, a kockazatot ilL a bizonytalansagot viszont erositi,

3.5. A XX szdzad kozepe - a regionalizti16dcis jellemz/fi

Regionalizalodas es globalizacio!

A fogalmak latszolag egymassal ellentetes folyamatokat jeleznek, megis osszetartozoak. A masodik vilaghabonit kovetoen megvaltoztak a vilaggazdasagi fejlodes jellemzoi, Eloterbe kerultek olyan tenyezok, amelyek mar a korabbi idoszakban is megtalalhatok voltak, de elemzesukkel, hatasaikkal nem foglalkozott a gazdasag, A nemzeti penzek egyre gyakrabban keriiltek nemzetkozi forgalomba es valtak aktiv reszeseive a kulfoldi mtiveleteknek (ez volt az adott penzugyi rendszer jellemz6je es egybcn az ellentmondasa is). Mig korabban a gazdasagi tevekenyseg gyakran egy orszag belso piacaira korlatozodott, ez idoszaktol a nernzeti es a nemzetkozi piacok kozott elmos6dott a kulonbseg, az osszekapcsolodas valt a folyamat j ellemzoj eve.

A II. vilaghdboru hatasa harom jellemz/i valtozast eredmenyezett a vilaggazdasag penziigyi folyamataiban, ezek:

- kialakult a tarsadalmi rendszerekt61 rugg6 penzugyi rendszer, azaz a piacgazdasagi felteteleknek megfeleloen szervezett, a szocialista tipusu es a fejl6d6 orszagokra j ellemz6 forma,

- megvaltozott a valutak, devizak atvalhatosagi foka, azaz kotott, vagy kliring valutak, transzferabilis valutak es konvertibilis valutak bonyolitottak le az egyttttmukodok kozotti penzforgalmat, es

- vilagmereni dezintegracio zajlott, azaz valutaris ovezetek alakultak es rmikodtek, elvalasztva az ovezeteket es osszekapcsolva az egyes ovezeten beliili orszagokat illetve teruleteket, (Erdernes megemliteni, hogy a valutaris ovezetek letrejotte ket medon tortent, az egyik a gyarmatositas - ilyen volt a dollar-ovezet, a frank-zona, a sterling blokk, vagy sterling ovezet, a spanyol peseta ovezet stb ... azaz a nagy gyarmatbirodalmak,- a masik a szerzodeses forma - ilyen volt a Kolcsonos Gazdasagi Segitseg Tanacsa, KGST, de ilyennek indult az Eur6pai Gazdasagi Kozossegek rendszere is.)

A kialakult ovezetek komi a szerzodeses ovezetek vannak kedvezo helyzetben, mivel all ami szuverenitasuk teljes, a gazdasagi es a diplomaciai kapcsolatok tekinteteben teljesen onalloak, mig a gyarmatok eseteben a piaci rmikodeshez nines referenciaja az ujonnan letrejott szervezeteknek, igy a nemzetkozi kapcsolatokban tOrteno reszveteluk nehezkes.

28

Az ovezetek lete es a kapcsolodo erdekosszegzodes kovetkezteben felerosodott a protekcionizmus. Oscar Altmann, aki a Nemzetkozi Valutaalap akkori elnoke a kovetkezoket mondja errol:

n A jelenlegi rendszer nem logikus, ha ezalatt egy olyan rendszert ertiink, melynek alkotoreszei osszedolgozottak es egymast esszerii medon tamogatjak. A rendszer a nemzeti es szemelyi erdekek es ezek konfliktusdnak az elavult es az itj keveredesenek term eke. Nehdny komponens statikus, nehany fejlodik, masok ellentmondasosak: 1/

A megallapitas - ugy tunik, hogy - a jelen idoszak gazdasagi es penzugyi feltetelrendszerere is elmondhat6 lenne.

4.6. Ut a - mai ertelmezisii - globalizalodds fele

A devizakereskedelern a II. vilaghaborut kozvetlenul kovetoen a Bretton-Woods-i rendszer szabalyai szerint az egyes allamok felugyelete alatt allt, a jelentosebb osszegek atvaltasat, atutalasat a legtobb orszagban engedelyhez kotottek, Ez a nemzetkozi valutarendszer megoldast hozott a 20-30-as evek kaotikus penzpiaci valtozasaira, a valutahabonikra, amelyek az egyes orszagok eseteben jelentos vedekezo mechanizmusokat veredmenyeztek eros protekcionizmust, vegul haborus konfliktust hoztak. (A Bretton-Woods - ban letrejott intezmenyekrol a kesobbi fejezetek reszletes ismertetest adnak).

A Nemzetkozi Valutaalap szabalyai az adott idoszakban szigort jelentettek a jelentosen terjeszked6 ipari cegek es a nagybankok szamara, amely eloirasok sora mukodesnknekhatart szabott, ennek eredmenyekent e szervezetek - nem keyes sikerrel - torekedtek a szabalyok fokozatos visszaszoritasara.

A 70-es evek elejen a nemzetkozi valutaris rendszer uj szakasza kezdodott, Az USD melletta valtozasok eredmenyekent - az ECU (ma ill. 1999. januar l-tol - euro) , es a japan jen jelent meg nemzetkozi fizetesi eszkozkent (vilagpenzkent). Eloszor az USA-ban, majd NSZK, Kanada, Svajc es sok mas orszag teruleten is csokkentek, rnajd fokozatosan megsziintek a tokemozgas ellenorzesere vonatkoz6 szabalyozasok, a rogzitett atvaltasi arfolyamok helyett fokozatosan a szabadon mozg6 (lebego) arfolyamok alkalmazasa keriilt eloterbe. Ez reszben a konnyebb felhasznalasi lehetoseget, reszben a visszaelesi (feher galleros bunozes) felteteleket is megteremtette.

A nemzetkozi folyarnatok kritikus kerdesei egyre inkabb a nemzetkozi penz-, es tokepiacok teruletere tevodtek at, megoldasukra is itt keriilt sor. Ez volt az az idoszak, mikor a regionalizalodas helyet lassu valtozassal elfoglalta a globalizacio folyamata, a folyamatok szinte teljesen nemzetkozi szinterre keriiltek, elhagyva az orszagok/kormanyok beavatkozasi teruletet. Ez a befektetesek ellenorzesenek gyenguleset, esetenkent szinte teljes megszuneset hozta. A gazdasagok kozotti verseny igen elesse valt, az egyes cegek egyszerre tobb orszagban vannak jelen, kihasznalva a szamukre kedvezo felteteleket, atcsoportositva a munkat a toket es a keletkezo eredmenyeket a legkedvezobb felhasznalasi, adozasi stb. . teruletekre, orszagokba,

A gleballzacie kiindul6pontja a gazdasagi verseny, azaz maga a gazdasag, A folyamatot olyan cegek erositik fel, amelyek nem kotodnek szorosan egyetlen orszaghoz sem, termelOfolyamatot, tokearamlast, kockazati tokealapokat, tozsdeket, tanacsado cegeket

29

miikddtetnek, gondoskodnak a tOkekoncentnici6r61, a tOkek atesoportosftasarul a penzugyl erdekeknek es a kockazatcsokkentesnek megfeleloen.

A valtozas valodi mozgatoerejet adjak a gyengen fejlett, de felzarkozasra torekvo orszagok, amelyeknel a belso felhalmozas nem elegendo a fejlodeshez, a beruhazasok megvalositasahoz, a nemzeti piac szuk, vagy az integracion kivul maradas kenyszerito ereje a globalizacios tendenciahoz kapcsolja 6ket. Kapcsolodasuk szinte szuksegszeni, mivel minden teriileten meglevo nehezsegeiket a folyamatbol kiszakadva nem tudjik kezelni, hianyozhatnak az egyuttmtikodo partnerek, meg nehezebb helyzet alakulhat ki a gazdasagban, mint a korabbi allapot volt.

5. A globalizacio

5.1. A globalizacte ertelmezese a szakirodalomban

A globalizdcio kifejezes tobbfele ertelmezesben alkalmazott. Szukebb ertelemben egy reszterulet vilagmereni egyuttmukodese, Szelesebb ertelemben az egesz vilagot atfogo termekeloallito cegek, a gyartas egesze, kereskedelmi tarsasagok, gyarmatbirodalmak egesze, Az is globalizacio, amikor valamely gazdasagi-politikai erocentrum kulturaja a fold egeszere fokozatosan kiterjed. Hatasa rendkivul eroteljes, mert gyakran igen tivoli valtozasok sok ember napi donteseit valtoztatjak meg (pI.: tavoli foldreszen kialakult kockazatos helyzet - termeszeti, vagy ember altal kifejtett hatasok kovetkezteben - megvaltoztatja utazasi szandekunkat, atalakitva ezzel a turizmus soran preferalt helyek sorrendjet, vagy kiilkereskedelmi tevekenysegunket, adott orszag termelesi vagy kereskedelmi aruszerkezetet),

A globalizacio kialakulasat tobben, tobbfelekeppen megfogalmaztak, ehhez kapcso16d6an Falk. R. "The making of global citizenship" cimu 1993-ban megjelent miivebol idezi Szentes Tamas Vilaggazdasagtan cirmi konyveben a globalizacio kialakulasanak jellemzoit, Falk megkiildnbozteti a "Jeliilrol" (azaz szervezett globalizaciot, amely a vilag gazdasagi es politikai hatalommal biro szervezetei, allamai es vallalatai altal es erdekeinek rnegfeleloen szervezett folyamat, beleertve az tizletileg manipulalt konzumerizmus terjeszteset is) is az "alulr61" (amely a civil tarsadalmi szervezetek kibontakoz6 mozgalmai, a vilag nehezsegeinek megoldasara) vegbemeno globlizalodast. [2]

Azert ideztem ezt a gondolatot, mert ugy gondolom, hogy hozza kell tenni egy harmadik jellemzot, a globalizaciot segito folyamatot is, amelyet lehetne "erdekglobalizaci6" vagy "kozbiils6" globalizacie neven jelolni, amely nem szervezetekhez, hanem termeszetes szemelyekhez kapcsolodik, de jelentosege nem elhanyagolhat6. Ez kiegesziti az elobbieket, mivel a gondolkod6, vagy a manipulalt ember erdekervenyesito folyamatakent jelenik meg, gazdasagi vagy politikai celu migracio formajat oltve. A gazdasagi celu bevandorlas azonban az ut6bbi id6szak neuralgikus kerdeseve valt, igy erdemes nehany gondolat erejeig itt idozni, A gazdasagi celli migraci6 folyamat jelleggel mukodik. Olyan teriiletek lakossaganak a vallalkozobb szellemti tagjai, csaladjai, csoportjai, ahol a megelhetes igen nehez, hivatalosan, vagy zold hatarokon keresztul megprobalnak uj orszagba menekulni, a vilag kedvezobb regioinak reszeseive valni, Kepzettseguk vegyes, van aki analfabeta es van egyetemi vegzettsegti is. (Ez ut6bbi a kevesebb, es elhelyezkedesi lehetosegei kedvezobbek, mint elobbi tarsale. A kepzettseg nelkuliek igen nehez, egyszeni munka vegzeset tudjak csak vallalni).

30

Kockazatuk oriasi, mivel a megcelzott orszagok igyekeznek nem beengedni az igy erkezoket, sok konfliktust vallalva a hosszu es nehez, valamint igen koltseges utat megtett emberekkel, csaladokkal, Ez azonban az elobbinel sokkal tobbet jelent, a kulnirak keveredeset, a munkamegosztas atalakulasat es sok egyeb feltetel megvaltozasat is.

Az igy bevandorlok igyekeznek munkahoz jutni, elvallalva olyan feladatokat is, amelyet adott orszag lakosai nem vagy esak igen ritkan fogadnak el, igy a munkamegosztasban kialakulnak az alacsony presztizsu, rosszul fizetett (sok esetben Ienezett) munkak, Ezen tevekenysegek eseten a fizetes az egyszeni munkanak megfeleloen alae sony szintu, ez az itt dolgozo emberek lak6helyi Iehetosegeit is meghatarozza (hol tud a kapott fizetesebol lakast berelni"), igy az egyes varosok is "regionalizai6dnak", meghatarozva az egyes regiok presztizset is.

Az igy kialakul6 teruleteken a nehez megelhetesi feltetelek, a jelentos munkanelkuliseg sok esetben kockazatos eletlehetoseget teremt, megnovelve adott varosi regioban a bunozest, (kabitoszer teriteset, ill. fogyasztasat), a hajlektalanok szamat, megvaltoztatva az ingatlanok es a lakasok arait (slumosodas), e terulet lakaskereskedelmenek jellemzoit, a kornyezet allapotat,

A globalis vilag a korabban megismert es megszokottnal sokkal tobbet kovetel a resztvevoktol: alkalmazkodni kepes, kepzett munkaerotl Erre jellemzo a kepzettseg, a kreativitas es az egyuttrmikodes, ilL egyuttmukodesi keszseg. A val6s teljesitmeny igy lehetoseget ad magasabb berek megszerzesere, ami adott regioban valtozast eredmenyezhet,

Ehhez azonban szukseges, hogy tobb feltetel egyszerre tudjon ervinyesiilniadott gazdastigban ill a vilaggazdasag egeszeben is, ez: komplex tuddsmenedzsment strategia, azas: az oktatds, az innovaciO is az alkalmazkodds egysige. Ennek a kovetelmenynek a bevdndorlok csoportjai nem ill: csak korldtozottan tudnak megfelelni.

A globalizacio tehat sokarcu folyamat, amelynek masik megkozelitese C.E Morrisont61 [3] szarmazik, a kovetkezokeppen: " A globalizacio egyreszrol jelenti a globlaizalt termelest, marketinget, kereskedelmet es penzmozgasokat, valarnint az egyes orszagok egymastol val6 fuggosegenek erosodeset, a kulfoldi tokebefektetesek novekvo erteket, a legalis es illegalis munkaero-aramlast, es a turizmus novekedeset, lelenti tovabba az otletek, tudas, normak es ertekek szabad aramlasat es egymasra hatasat."

A globlaizacio tehat osszetett es sokretu folyamat, amely tobb folyamat egyiittes hatasara alakul ki, a hatasok osszegz6desekent. A folyamat elemei, amelyek a vilaggazdasag valtozasait eredmenyezve a globalizalt jellemzoket letrehozzak ~ a teljesseg igenye nelkul, csak a legfontosabbakat kiemelve ~ a kovetkezok:

a vilaggazdasag multipolarissa valt (gazdasagi, politikai, hadaszati es penzugyi tertileteken egyarant ),

strategiai szovetsegek, fuziok segitettek (segitik) a valtozasokat, amelyek idoszakonkent fuzios hullamokkent jelennek meg a vilaggazdasagban (pI.: bankfuziok, cegek osszeolvadasai stb.)

uj technologiak (licencek, know-how-ok ) es termekek jelennek meg, gyors vilaggazdasagi elterjedes, majd rovid id6n beluli standardizalodas jellemzi oket, majd igen gyors avulas, amely a fejlodesi folyamat felgyorsulasa es globalizalodasa eredmenyekent tortenik,

31

szamitastechnikai fejlesztesek es programrendszerek egesz vilagra kiterjedo alkalmazasa valik jellemzove, amelyhez a technikai alkalmazasi lehetosegek mellett uj tipusu (sok esetben jelentosebb meretu) kockazatok megjelenese is jellemzo, (pI.: virusok, fergek, stb .. terjedese, nem szabalyszeni penzugyi rmiveletek, tranzakciok stb ... )

nemzetkozi tokemozgasok eroteljesebbe valnak, felgyorsulasuk jellemzo (a kockazatok formainak es tartalmanak, valamint mereteinek megvaltozasa es vilagmeretu kiterj edtsege is kapcsolodik),

kozlekedestechnikai es tavkozlesi eszkozok fejlodese, amely idoben leroviditi a foldreszek kozotti tavolsagot, jelentos kornyezeti, egeszsegugyi stb ... kockazatokat is jelentve, sot az utobbi idoszakban a politikai kockazat felerositeset megjelenitve,

PR hatasara az elvarasok, igenyek a termekek es szolgaltatasok kapcsan megvaltoznak, nemzetkozive valnak (azaz a vilaggazdasagban valahol megjelent minoseg, jellemzo igenyei altalanos elvarassa alakulnak), standardizalodnak, franchise jeUeggel jovedelematcsoportositashoz is hozzajarulhatnak,

(Szukseges azonban megjegyezni, hogy ez a teljes merteku megjelenes csak a vilag nepessegenek 8 %-ara igaz, mert sokan meg a lehetosegekrol sem hallanak, irni, olvasni sem tudnak, sot sok millican eheznekl A vilaggazdasag ilyen merteku ketteosztottsaga is a globalizacio jellemzoi k6ze sorolhato.)

A globalizacie - mint ez a korabbiakbol is lathato - sok tenyezo, ill. kivalto ok eredmenyekent jon Ietre, Thomas Watcher es Tichard Foxen a folyamat alakftasaban rendszerezetten megjeleno [ellemzoket, eroket a kovetkezokeppen osszegezte:

1.) Vonzast kifejto jellemzok (e csoportba sokfele feltetel sorolhato, a protekcionizmus visszaszorulasa, a Iiberalizalodas folyamata, a piaci erokkel szembeni bizalom novekedese, az azsiai es csendes-oceani teriilet gazdasagainak fellendulese - pl.: kis tigriseknek nevezett orszagok, penz-, es tokepiacok stb.. . - foldrajzi helyvaltoztatas a technologiai eroforrasok tekinteteben a vilaggazdasagban, uj termekek kifejlesztesevel es forgalmazasaval kapcsolatos koltsegnovekedes, ami a benne megjeleno tudasnovekedeshez kapcso16dik, valamint a globalizalodo fogyaszt6i igenyek megjelenese, ami a vilaggazdasag egeszeben a marketingtevekenyseg, a turizmus, azaz a vilaggazdasag ismeretbeli osszezsugorodasanak eredmenye)

2.) Felteteleket megteremto [ellemzok (gyartastechnologia es gyartmanyszerkezeti

valtozasok, sorozat, ill. tomeggyartas es az ehhez kapcsolodo kereskedelem, technikai ujftasok, szallitasi koltsegek csokkenese a szallitoeszkozok es kiegeszito eszkozok elterjedtsegebol adodoan, a telekommunikacio robbanasszeru fejlodese es az ezzel parhuzamos koltsegcsokkenes, valamint a penzugyi piacrendszer globalizacioja),

3.) Fenyegeto feltetelek ( strategiai gondolkodas alkalmazasa a globalizalodo vilag cegei mukodesben, az off-shore cegek globalizalt versenye, nem teljeskoni felszamolasa a protekcionizmusnak, arfolyammozgasok allandova valasa, felgyorsult teclmologiai ujitasok),

E harem kivalto ok mellett erdemes lenne szolni mas - az egyeb - kivalto okok (erok) csoportjaba tartozo feltetelekrol (ezek kiegeszito ill. altemativ jeUeggel alakitjak a folyamat egeszet), ilyen a turizmus hatasa, a kornyezeti feltetelek (termeszeti, tarsadalomi, egeszsegugyi es egyeb) valtozasa, a zold mozgalmak felerosodese, de ide tartozik a tarsadalmi valtozasok csoportja es egyeb feltetelek.

32

A globalizacio jellemzoi es kivalto okai mellett celszeni emlitest tenni a kockazat alapjait jelento feltetelekrol is, ezek a kovetkezok:

gyors es a korabbiakhoz kepest jelent6s muszaki fejl6des, amelya komyezetben, a gazdasagban es a tarsadalomban is jelentos valtozasokat eredmenyezett (karos hatasok egesz orszag - csoportok eseteben), az energiahordozok es az asvanyi anyagok iranti igeny megnovekedese, es verseny ezek banyateruleteinek megszerzeseert modern gyarmatositas transznacionalis szervezetek segitsegevel es ennek minden egyeb kovetkezmenyevel egyutt, ide kapcsolodik a termeszet atalakitasdnak kockdzata, a banyatermekek es segedanyagok kornyezetet kdrosito kovetkezmenye, az energiahordoz6k kornyezetkarosito hatdsai, a tarsadalom retegezodese a munkamegosztas adott szintjeit elfoglal6k csoportjaira, a transznaciondlis cegek tevekenysegenek kornyezetkarosito hatasainak exportja es az orszagok kOzotti gazdasagi egyenlotlenseg kielezodese, stb ...

a nepesseg megndvekedese az egesz Folden, az ember es a termeszet viszonya, egyuttelesenek nehezsegei a letszam megnovekedese, a fogyasztas szerkezetenek atalakulasa es novekedese, amely sokfele kockdzatot hordoz, ilyenek lehetnek a kiivetkezdk: a Fold nepessegeltarto kepessege, a termeszet alkalmazkodasi kepessege, a fogyasztas szerkezetenek komyezetkarosito hatdsai, stb ...

nemzeti, regionalis es nemzetkozi egyuttrmikddest igenylo teriiletek, tevekenysegek megjelenese, ennek nemzetkozi szabalyozasa ill. a veszelyek elharitasara tett intezkedesek, nemzetkozi egyuttmukodes a wok elharitasara, majd az ebbol kovetkezo gazdasagi, penzugyi es politikai feszultsegek megjelenese, PL: tengerek, Ievegoszennyezettseg, 6zonlyuk stb.. . ill. a jobbitasra tett, ill. teendo intezkedesek, Ide tartozik a fejlesztesi egyiittmukodes Llj technologiak kialakitasara es ezek karos hatdsai ill. ezek csokkentesere tett intezkedesek, de ide sorolhat6k a digitalizalodo, globalizalodo gazdasaghoz kapcsol6d6 kockazatok, mint az internethez kapcsolodo kockdzatok, az elektronikus aldirasok kockazatai, a penziigyi spekuldcio, a vilagrecesszio stb.. .

Az emlitett problemak nemzetkozi es nernzeti szinten egyarant sulyos kerdesek, amelyek megoldasara sokfele probalkozas tortenik.

A megoldasok minden esetben jelentos penzigennyel tarsulnak, igy szuksegszeruen jelentos egytittmukodest igenyelnek. A tervezesuk strategiai tervezesi tevekenyseg, amely soran a fejlesztes-felhalmozas, a termeles ~ ertekesites, a humaneroforras es a penzugyi strategiai kerdesek egyuttes mukodteteset kell biztositani.

Amennyiben a globalizaci6 fogalmat napiaink jellemzoi alapjan kivanjuk meghatarozni, de csak a gazdasagi kerdesekre vonatkoztatjuk, azt mondhatjuk, hogy a penz-, a termelotoke is a kereskedelmi toke allamhatarokon es fO/driszeken keresztiil megval6sitott forgalma.

Ehhez azonban szorosan kapcso16dik - sajnos - a vilaggazdasag egeszeben megjeleno, es hasonlokeppen globalizalodo veszely-egyuttes, (ilyen pL: a penzugyi bunozes, a fehergalleros bunozes), ami a penzugyi piacok mukodesehez tarsul. Ez a szamitogepes rendszer es a telekommunikacio fejlodesevel parhuzamosan igen jelentosse valt (hekker, krekker).

Vizsgaljuk meg a globalizacio veszelyeit, amelyek a mai vilaggazdasagi folyamatokban j61 kirajzo16dtak mar, es a tapasztalatok szerint tobb csoportba foglalhat6k ossze, ezek a kovetkezok:

33

1.) megtakaritasuk - penzkezeles - spekulaciri a megapenzek viIagaban - a jellemzo, hogy az intezmenyes befektetok, a befektetesi alapok es nyugdijpenztarak foglalkoznak alapvet8en a megtakaritasok kezelesevel, sajatos portfolio-technika alkalmazasaval, A megrakaritasok mintegy 70 %-a koncentralodik ezen szervezeteknel ahol a megterules magasabb, a kockazat pedig alacsonyabb, mint a bankok penzkezelese eseteben, A globalizacio megvaltoztatja adott orszag jellemzoit, mivel elvalasztja a tarsadalom termelesi tevekenyseget es a penzfolyamatok megvalosulasat, Ennek a jelensegnek a meghatarozasa - sot a megfogalmazasa is - Arisztotelesz munkassagaban megjelent, mivel a termelessel foglalkozo gazdasagot okonomianak, a penzgazdasagot pedig krematisztikanak nevezte, Ez utobbi eseteben megfogalmazta, hogy a penzbol a kamatrneehanizmuson keresztul meg tobb penzt allitanak elo, A penzgazdasaggal szembeni gondolkodas jelenik meg a Koran soraiban, es a romai jogban is, erkolcsi normakra alapozva a folyamatokat. Ennek a ket folyamatnak a megkulonboztetese rendkivul jelentos, mivel a penzugyi piaci teljesitmeny es ennek meres ere szolgalo szamszaki ertekeles nem mutatja adott orszag lakossaganak vales eletszinvonalat. Lehet igen jelentos penzugyi haszon, ami nem adott orszag lakossaganak eletszinvonalat, hanem a nemzetkozi tarsasagok tagjainak hozadekat noveli.

Itt kell emlitest tenni egy masik jellemzorol, ami Cavett Robert: Mi mozgatja az embereket? [4] cimu intemeten megjelent munkajaban talalhato. Osszehasonlitast tesz az egeszseges tarsadalom es a torz tarsadalmi szerkezet kozott, Az egeszseges tarsadalom igen szuk nagyon gazdag es ugyanesak igen sziik nagyon szegeny reteggel rendelkezik, a kozepreteg adja a tarsadalom meghatarozo reszet, ezert a gyarapodas, az eletszinvonal megtartasanak igenye, vagya allandoan fenntartja a fejlodest, igy ezen reteg nagysagat, A torz tarsadalom eseteben a kozepreteg alig letezik, vagy esetleg alacsony letszamu, mig a masik ket reteg rendkiviil jelentos (ami sajnos igen eroteljes gazdasagi es politikai kockazatot is hordoz).

2.) cegmeretek es kockazatok -az orlasok versenye jelenti a masik siilyos nehezseget, A globalizacio a novekedest tartja jelentosnek, azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez onmagaban nem feltetlenul elonyos, A nagyobb tokeero, ill. jelentos realjavak megnehezitik a piaci alkalmazkodast, mert az egesz rendszer mukodtetese nehezkesebb, mint egy kisebb tokeerovel rendelkezo, ill. kisebb realjavakat uzemelteto cege. A meretek meghatarozott nagysagrend alatt koltsegtobbletet, tulzott mertek eseten jelentos kockazatot rejtenek. A eel tehat az adott tevekenyseghez alkalmazkodo, optimalis vallalati meret kialakitasa, amely a befektetett toke, munka, szellemi javak es minden mas feltetel optimalis eredmenytermelesre ad Iehetoseget. Amennyiben a globalizacio hatalmas cegeket hoz letre, amelyek - a verseny megakadalyozasaval - a vilaggazdasagban nehany oriasceg formajat oltik, a kockazatok minden teruleten jelentosekke valnak (pl.: arfolyamok, kamatlabak, tomegtermeles, kapacitasok stb. . . ), mivel a cegf ek) monopolhelyzetiikkel visszaelhetnek. Az e teriileten megjeleno multi-, es transznacionalis cegekrol a kesobbiekben esik szo.

3.) bankok es bankfuziok - nemzetkozt nagybankok mukijdese es bankszovetseg

A globalizacio egyik igen jelentos terulete a penzugyi folyamatok globalizaciojat biztosit6 bankok tevekenysege. E teruleten is hatalmas tokek koncentraciojara es centralizaciojara kertilhet sor. Ez a penzugyi teriileten noveli a kockazatokat es a tokeero kovetkezteben a spekulativ penzmozgatas lehetoseget,

4.) szabalyozas nemzeti vagy nemzetkdzi szinten fontos kerdes, de nehezseget okoz, hogy hogyan lehet szabalyok koze szoritani azt a rendszert, amely nernzetek feletti gazdasagi, penzugyi folyamatokat general, milyen es ki altal megfogalmazott szabalyozok

34

ervenyesuljenek, mit fogad el a rendszer? Hogyan lehet szabalyozni olyan folyamatokat, ahol a nyilvantartasban csak a hozadek szerepel, a kockaztatott osszeg nem! A tranzakciok gyorsak es rendkiviil nagy tokeatteteluek, sok esetben a ceg sem mindig koveti (tudja kovetni) a kockazatok alakulasat. A derivativak, a kettos, harmas opcio-spekulaciok a swap tigyletek mind olyan terulet, ahol a szabalyozas nem mindig lehetseges. (Az off-shore piacon tevekenykedok nem is szeretnek a szabalyozottsagot, de segitik ezt ervenyre juttatni az offshore piacot befogado orszagok is, mivel reszukre a forgalmi jutalekok rendkiviil jelentos bevetelt hoznak, kockazat nelkul).

5.) gazdasag es politika kapcsolata a globalizacioban azert jelentos, mert ha a politika akar egy gazdasagi jellemzot kialakitani, vagy megvaltoztatni, akkor erre megteremti a felteteleket (PL: EU mukodese, az ECU, ill. az EURO peldaja). A gondot az okozza, hogy ez a folyamat nem mindig halad egyutt, Sok esetben jo gazdasagi egyuttmukodes jelentos politikai feszultsegeket tartogat. Ennek az az oka, hogy a politika mozgatoja lehet nehany folyamatnak, igy a tagok szeretnek a politikai hatalmat megszerezni. (Europa pl.: a gazdagszegeny teruletek kapcsan igen megosztott, de ez a vilaggazdasagra meg inkabb jellemzo, ha figyelembe vessznk a fejlett es fejl6do orszagok eltereseit, amely az IMF kategorizalasat jelenti. Sajatos, egymastol tavolodo viszonyokat lehet megfigyelni, ha az arab es fejlett orszagok, Japan es Kina, Eszak-Afrika es Del-Europa stb ... parokat figyeljuk meg.

A globalizacio egesze vitatott folyamat, ellentmondasos, mivel kulonbozo hatasokkal erinti az elterc adottsagu es fejlettsegii gazdasagokat. Jellemzo, hogy a nagyobb tokeerovel, kedvezo termeszeti adottsaggal, jelentos nyersanyagbazissal es termelesi feltetelekkel rendelkezok kerulnek kedvezobb helyzetbe, de minden gazdasag erdeke, hogy a fejlodes reszeve valjon, igy a globalizacio hatasa alol nem vonhatja ki magat, A fejlodes ltgy is megfogalmazhato, mint alkalmazkodas a gazdasagi es komyezeti feltetelekhez, ami egyertelmiive teszi, hogy a globalizacio afejZodes szempontjabol= ajelen idoszakban - meghatarozo feltetel.

A globalizalodast sok kozgazdasz ugy .tekinti, mint a vilaggazdasagi folyamatokkal parhuzamos jelenseg, amelynek a mtiszaki fejlodes, a technologiaintenziv teruletek felertekelodese jelenti az objektiv alapjat. Termelesi rendszerek fejl6dtek ki tobb orszagot osszefogo egyuttrnukodeskent (osszeszerelo tizemek, vamszabadteruletek termelocegei stb .. ) majd a teruleti globalizacio mellett megjelent a penzugyi egynttmukodes integracioja is (banki egyuttmukodes, t6kepiacok globalizacioja), amelyet nagymertekben e16mozditott a hirkozles fejlodese kapcsan kialakult vilagmeretu informacios ter,

Ami teny, hogy a vilaggazdasag jelenlegi fejlodese saran eloszor jelent meg - ennyire komplex m6don - a tobbpolusu gazdasdgi rendszer, amely nemcsak a vildgkereskedelem bovulesere, hanem a toke, a beruhazasok, a technologia, a kutatas, az oktatas is minden mas jelentos teriiletre is kiterjed nemzetkozi szinten. (De szukseges megemliteni a nyelveszet, a fogyasztas es egyeb terilleteken megjelen6 vilagmeretu egysegesulest is). A fentiek mellett most eloszor jelenik meg nehany olyan kerdes, ami az egesz vilagon elok eletminoseget meghatarozza, azaz eloterbe kerult a kornyezeti kerdesek, az okologiai egyensuly, a demografiai kerdesek, a kozjavak (vilagur, oceanok stb .. ) felhasznalasanak szabalyozasa,

A gazdasag egesz vilagra kiterjedo szabalyok alapjan miikodik. A globalizacio jelenuis szereploi a multinacionalis is a transznacionalis vallalatok. Azt mondhatjuk, hogy mindketto globalis vallalatnak tekintheto, de mukodestlk jellemzoiben adodik nehany elteres es a ketfele lehetoseg es nezopont allando merlegeles targya.

35

A multinacionalis vallalatok meghatarozott szinten kotodni latszanak egy-egy orszaghoz, mivel adokedvezmenyek, kutatasi tamogatasok megszerzese, marketingmunka ill. befektetesi erdekeltseguk ezt indokoltta teszi. Relativ autonomiat tartanak fenn a termelesben, a kereskedelem teruleten es mas teri.ileteken is. Muveleteik, tevekenyseguk, erdekeltseguk beepul adott orszagba, figyelembe veve a helyi jellemzoket, Az alapveto erdekeltseg azonban a transznacionalitas iranyaba mutat, mivel ez kevesebb kotottseget jelent.

A transznaciondlis vdllalatok egy kozpontbol iranyitott, globalis leanyvallalati halozattal rrnikodf oriasvallalatok, Miikodesuk soran a globalis hatekonysagot tudjak ervenyesiteni. Az ilyen cegek a mukodesuk integralasat a vertikalis integracio formajaban, beszallitokkal valositjak meg. Olyan teriileten dolgoznak, ami a nemzetallamok szuveren teruletet jelentette, igy ezek a jelen idoszakban mar nem kepesek ellenorzest gyakorolni meghatarozott folyamatok felett. Rovid idoszakonkent megjelenhet a helyi erdekek ervenyesitese, de a transznacionalis cegek igyekeznek a vilaggazdasag kUlonbozo teri.iletein megjeleno beszerzesi elonyoket kihasznalni, sajat profitjuk novelese erdekeben, Ez a ceg - es sajat gazdasagi - erdekeit szem elott tarto management eseteben termeszetes torekvesnek tekintheto,

A globalizacio a vilagpiac jelentos merteku koncentraciojat eredmenyezi, ami ugy jelenik meg, hogy egy-egy iparag jelentos reszet mindossze nehany nagyvallalat ( "multi" ) ellenorzi, ez felvasarlasok es fuziok utjan teremtodott meg. Ezzel parhuzamosan a vilagkereskedelem jelentos hanyada ( egyharmadara becstilt) a multinacionalis cegek belso forgalmakent jelenik meg. A gazdasagi egysegek es az altaluk letrehozott kockazatok a cegek mereteihez illeszkednek. A gazdasagot befolyasolo szerepiik oriasi, mivel partnereik igenyeit, gondolkodasat a PR munkaval kepesek alakitani. (PI.: Me-Donald,s gyermekajandekok a fogyasztashoz kapcsolodoan, bankok gyermek, vagy fiatal felnottek szamara keszitett kedvezmenyes kartya-felhasznalasi lehetosegei stb ... )

A globalizaciot Anthony Giddens nem egyszeruen folyamatnak tekinti, hanem a folyamatok komplex rendszerenek, amely ellentmondasokon es ellentetes hatasokon keresztill mukodik, (A megfogalmazasok tekinteteben a sok evtizeddel korabbi megfogalmazast - az IMP elnok gondolatait velem felfedeznil) A globalizacio egyik jellemzo hatasa, hogy a nemzetek nem tudnak a jelentos nehezsegeken urra lenni, mikozben a kis problemak rendezesehez tul nagyokka valnak, A valtozasok reszben strukturalisak, reszben adott orszagra jellemzok lesznek. A vtiltozasok alapveto indokoltsdgd: a gazdastigi es penziigyi erdek jeleniti meg.

Lenyegesen elmozditja a szegenyseg es a gazdagsag jellemzoit, a legnagyobb vagyonok a vilag egyre kisebb hanyadanak kezeben osszpontosulnak, mikozben a szegenyseg egyre melyul, mikozben a legtobb multinacionalis ceg szekhelye az USA-ban talalhato, igy a mindennapokban ugy tiinik, hogy amerikanizalodasrol van szo (ezt erositik a franchise uzletlancok pl.: Kentucky, McDonald,s .. es mas cegek is pl.: a CNN stb ... )

Az elmondottakb61 kovetkezik, hogy az egyes kozossegek kockdzatokkal es veszelyekkel neznek szembe a folyamat soran, amelyre valamilyen m6don valaszolniuk kell. A fejlodes soran uj jelensegek hoznak letre uj-tipusu kockazatokat (pI.: uj vegyi-anyagok, gy6gyszerek alkalmazasa, atomeromuvek es a lehetseges balesetek, eghajlati valtozasok, talajvaltozasok stb ... ) Ahhoz azonban, hogy innovdciok ( es igy adott gazdasag fejlodese is) letrejohessenek sziikseges a kockdzatok vallaldsa, de tdrekedni kell arra, hogy a lehetseges kovetkezmenyek elore valoszinilsithetok legyenek. Emlltest kell tenni arrol, hogy az innovacio teriileten jellegzetes egyiittmiikodes (munkamegosztas) ervenyesnl az allam es a cegek gyakorlataban,

36

mivel az allam a kockazatok jelentos reszet atvallalja, Ez egyben annak az elismerese, hogy a fejlesztesek szuksegesek, de a fejlesztok anyagi lehetosege meglehetosen korlatozott,

A vizsgalodas lesztikitheto a gazdasagi, majd a penzugyi globalizacio kerdeseire,

A gazdasagi globallzacie tobb folyamat egyiittes hatasara alakult ki, amelyek egyuttmozgasukkal a folyamat felgyorsulasat eredmenyeztek, A folyamat elemei a teljesseg igenye nelkul a kovetkezok:

a vilagkereskedelem kibovulr, mivel a fejlett orszagok termelese es mukodo-toke kivite1e (transznacionalis es multinacionalis cegek) kovetkezteben megnott (es folyamatosan novekedhet) a GDP osszege, amely az exportbevetelekbol ered. Ez azt is jelzi, hogy a nyitottsag novekszik, ezert az egyuttmiikodes igenye erosodik, a gazdasagi tevekenyseg foldrajzi kotottseguve valik es racionalisabb lesz, atcsoportositva a penzugyi felteteleket is flizi6k jelennek meg (esetleg fuzios hullamok formajaban, ha a folyamatot a gazdasagi erdek egyszerre tobb teriileten teszi szuksegesse) felvasarlasok vagy osszeolvadasok formajaban, A fuziok koltsegei es penzugyi elonyei elore j61 becsiilhetok, igy a kockazatok is meghatarozhatok. Az osszeolvadasok a telekommunikacio, a penzgazdasag (bankok) es a vegyipar teruletere a legjellemzobbek. Az osszeolvadas modot ad a multi-, es transznacionalis cegek szamara, hogy nagyobb ipari koncentraciot alakitsanak ki, ami beleillik a globalis strategia alkalmazasaba.

strategiai szdvetsegek kolcsonosen elonyos hosszutavu egyuttmukodest eredmenyeznek a cegek kapcsolataiban. Ide tartozik a vallalatkozi megallapodas (kooperacio), amely a technologia, a kitermeles, a kereskedelem vagy mas teriileten - eltero kot6ttsegli - szerzodeses kapcsolat mukodteteset jelenti.

regiomilis kapcsolatok erosodese, amely parhuzamosan jelenik meg a globalizacioval. A parhuzamos megjelenest a globalizacioban eszlelt - es korabban mar emHtett - kiszolgaltatottsag teszi igenyeltte, amely kereskedelmi, termelesi ill. befektetesi teruleten erezheto, es a regionalizalodasban felmerulo protekcionista jellemzok teszik kockazatossa (ami a tovabb globalis egyuttnuikodest hatranyosan alakithatna, ill. a gazdasagi erdekellentetek esetleg fizikai ellentetekke formalodhatnak ).

penziigyi piacok globalizal6dasa, amely a kolcsontoke es mukod6 toke, a penzugyi tevekenysegek atalakulasa (pl.: opciok, swap, e-tozsde) a belfoldi penz-, es tokepiacok liberalizalasa kapcsan es formajaban jelenik meg, de ide tartozik a kormanyzat szabalyozasanak nemzetkozi cegek egyuttmukodeseben visszaszorulo lehetosege is.

Amennyiben a globalizacio fogalmat csak a gazdasagi folyamatokra sziikitjtik, azaz a gazdasagi globalizacio kerdeseivel foglalkozunk, akkor fontos latni, hogy alapvetoen gazdasagi jelensegrol van szo, melyek hatasai messze nilmutatnak a gazdasag egeszen,

A gazdasagi globlaizacio azert jelentos, mert jellemzoi egymasra epulnek es erositik egymas hatasai. A kovetkezok jellemzik:

a termekek es szolgaltatasok szabad aramlasa ( a liberalizalas),

termelotoke nemzetkozileg szabadda valo helyvalasztasa es helyvaltoztatasi joga (ott termel, ahol a koltsegek a legalacsonyabbak, es ott kutat, ahol a legerosebb kutatormihely kiepitesere mod van),

penz-, es a financtoke (termelo-, es a penztoke egyiittes tulajdonlasa) szabad aramlasa nemzetkozi szinten.

37

E tema kifejtese kapcsan szukseges szolni a penztigyi globalizacio kerdeseirol, mivel ennek az a jellemzoje, hogy a penztoke aktiv szerepben jelenik meg. A penzugyi piacok liberalizalodasa alapvetoen megvaltoztatta a penz-, toke-, ertekpapir-, es devizapiacok jellemzoit, mivel sem allami, sem nemzetkozi ellenorzes nem ervenyesul (nem tud ervenyesulni) rmikodesuk kapcsan, Ez az europiacok idoszakanak jellemzojekent jott letre (az 50-60-as evek idoszakaban), majd az off-shore piacok (a 70-es evekben megjelent foldrajzi es tevekenysegbeli valtozasok )es a xenopiacok (90-es evek intemetes lehetosegei) mukodesevel teljesen teret nyert.

A forgalom novekedese a penzugyi erdekeltseget ismerve termeszetes, mivel a realjavakba befektetett osszegek semmikeppen nem jovedelmeznek ilyen kedvezoen. Soros Gyorgy "A penz alkimiaja" c. muveben egy peldat is bemutat: 1987-94 kozott sajat befektetesi alapjaban reszvenyeseit eves atlagban 35,8 %-os eredmenyben reszesitette,

Ez azonban e temahoz kapcsolodo uj gondolatsort igenyel, amely a 3. fejezetbenjelenik meg.

5.2. Nyitott, kis gazdasagok a "rnultik" tokejimek megszerzeseert folytatott versenyben (avagy a multik halojaban")

A nyitott gazdasagok eseteben - ilyen a magyar gazdasag is - az uj lehetosegek jelentos valtozasokkal (gondokkal is) jarhatnak. A varhato nehezsegek elkerulese, illetve feldolgozasa celjabol hatekony eszkozrendszert kell kidolgozni. Annak erdekeben, hogy a fejlodes eroteljesebbe valhasson, kedvezo felteteleket kell teremteni a befektetok szamara, igy az intenzivve vale verseny a magyar gazdasagnak eredmenyezhet toketobbletet, ill. innovacios lehetosegeket. A vilag - ugy tiinik - a transznacionlaitas iranyaban mozog.

Akio Morita [5] "Egy uj gazdasagi rend fele" cimu konyveben a kovetkezoket irja:

"Az idok folyaman olyan komyezetet ken kialakitanunk, amelyben az aruk, a szolgaltatasok, a toke, a technol6gia es az emberek mozgasa mindenfajta korlatozas nelkiil, Eszak-Amerikan, Europan es Japanon at teljesen szabad."

A Nemzetkozi Valutaalap is kiemelt hangsulyt helyez a kereskedelmi egyezmenyek jelentosegere, es fontosnak tartja a szabad tokearamlast is a vilaggazdasagban. Erre harem elvet fogalmaz meg mar 1991-ben, ezek David C. Korten konyveben [6] a kovetkezokeppen szerepelnek:

"- Teljes dontesi szabadsagot ken biztositani a kulfoldi cegeknek abban, hogy a helyi piacon importtal, avagy helyi termelo-letesitmeny letrehozasaval vesznek-e reszt,

- A kulfoldi cegeket a hazai vallalatokkal azonos jogszabalyokkal ken szabalyozni, es azonos jogokkal kell rendelkezniiik.

- A killfoldi cegek szamara meg kell adni a lehetoseget, hogy barmely olyan tevekenyseget szabadon vegezhessenek, amelyet hazai vallalat is torvenyesen vegezhet."

A feltetelek ismereteben kell dontest hozni a tokeszerzes kerdeseben. Amennyiben a kulfoldi ceg reszere teljes dontesi szabadsag adatik adott orszagban, abban a kerdesben, hogy termeles, vagy import adja a hazai piac ellatasat, nem ketseges, hogy nem adott orszag munkaero-piaci kerdeseivel, hanem a gazdasagi eredmenyek figyelembevetelevel hozza meg donteset. Adott orszag eseteben ez esetleg a munkanelkuliseg novekedeset eredmenyezheti.

Ezt mas beruhazasokkal termeszetesen ellensulyozni lehet. Fontos tehat a szerzodesek alapos elokeszitese, mivel az erdekviszonyok miatti kesobbi vitakat a preciz szerzodesekkel, ezek

38

alairasa elott rendezni lehet es kell is. (Szelsoseges esetben jelentheti ez azt is, hogy adott orszagban megszuntetik egyik termelesi rendszert, viszont kiepitenek egy masikat, amely a multinacionalis ceg szamara rnagasabb jovedelmezcsegu, de elonyos megallapodassal a befogado orszag reszere is kedvezo lehet).

Amennyiben a "rnultik" a hazai cegekkel azonos jogokat elveznek es azonos tevekenysegeket valosithatnak meg, ketsegtelen, hogy kedvezobb a helyzetuk, mivel a nemzetkozi kapcsolatrendszer a gazdasagossag es jovedelmezoseg tekinteteben mindenkeppen elonyt biztosit szamukra a hazai cegek lehetosegeivel szemben, A nemzetkozi kapcsolatokkal biro cegeknel fontos feladat az adotervezes.

Minden uzletember celja, hogy optimalizalni tudja a kulonfele muveleteket, nemzetkozi kapcsolatban megjeleno tranzakciokat, hogy ki tudja hasznalni az egyes orszagok torvenyei szerinti kulonosen kedvezo adokulcsok adta lehetoseget. Az adotervezes azt teszi lehetove, hogy az egyes cegek ott mukodhessenek, ahol a kereskedelrni, penzugyi es banktevekenyseg specialis torvenyei alapjan a legkedvezobb feltetelek adodnak, Fontos, hogy megkeressek es eszrevegyek a rugalmasabb torvenyeket, a kettos adoztatas elkerulesere kotott egyezmenyeket es egyeb konnyito megallapodasokat (gazdasagi egyuttmukodes, kereskedelem stb. . . teruleten). Ezek a lehetosegek egyertelmuen elonyos helyzetbe hozzak a nemzetkozi cegeket.

A magyar gazdasag eseteben a gond, hogy a mozgaster igen szuk hatarok kozotti, Alapveto feladat megtalalni azokat a teruleteket, amelyeket a hazai cegek, mint beszallitok, ill. meghatarozott teriileteken, mint a multinacionalis es transznacionalis cegekkel egytittmukodo egysegek jovedelmezoen tudnak vallalni. (Magyar cegek eseteben nem jelenik meg a nemzetkozi adotervezes Iehetosegel) Ennek erdekeben kedvezo targyalasi poziciokat kell elokesziteni, es olyan lehetosegeket felkinalni, amelya magyar gazdasagszamara elonyos, a multik szamara vonzo lehet.

Nehez ilyen teriileteket talalni, A jelenlegi feltetelek ismereteben leginkabb a penztigyi es az informatikai teruleten kinalkozhat ilyen lehetoseg, de meghatarozott feltetelek kihasznalasaval lehetoseg nyilhat a szurkeallomany segitsegevel jelentos alapkutatasi feladatok ellatasara is.

6. A penz es tokepiacok liberalizalasa

Az elobbiekben roviden mar szo esett arrol, hogy a hirkozles kiemelkedo fejlodese jelentos hatassal van a globalizacio folyamataira. Az egymastol jelentos tavolsagra leva gazdasagi partnerek kozott gyors, nagy csszcgekben megvalositott penzkapcsolat alakulhat ki, jelentos tomegf adatatvitelre van lehetoseg. A telekommunikacio koltsegszintje alacsony, fgy mod van uj-tipusu munkakozossegek kialakulasara. (A kiszolgalorendszerek dinamikus fejlodese jellernzi a folyamatot).

A penz es a tokepiacok rna onallo kozgazdasagi feltetelrendszerkent sok politikus es kozgazdasz szamara alapveto dontesi feladatot jelentenek. (Az off-shore piac penzeinek mozgasa gondolkodoba ejti adott orszag vezeto politikusait a szigorito intezkedesek megtetele tekinteteben, mivel jelentos bevetelt biztositanak a fogado orszagok szamara, ugyanakkor igen nagy kockazatot is rejtenek).

A penz-, es tokepiacok liberalizalasa elmeleti megalapozason alapult. A korabbi keynes-i gazdasagelmelet es gazdasagpolitika hangsulyozta az allam szerepet. A neoliberalis

39

kozgazdasagi szemlelet ennek ellenkezojet hirdcttc, fokozatosan atalakitva a gazdasagot, es liberalizalva a piacokat. A folyamat roviden a kovetkezo.

A penzpiac amely a rovidlejaratu penz es hiteleszkozok piaca, szukebb ertelmezes szerint csak a hivatalos penzintezeteket jelenti, de szeles ertelemben a nem bankszeni intezmenyek forgalma is ide tartozik. A penzpiacok mukodese mindig bankszeni, azaz a bankokaltal rogzitett normak keretein belul val6sul meg, mindig az adott technikai fejlettsegi szintnek megfelel6 rendszerben.

A nemzeti penzpiacok fejlodesevel az egyes bankok uzletszenien a nemzeti valutak adasvetelevel kezdtek foglalkozni, ez a folyamat a II. vildghaborta koveto liberalizalasi folyamat reszekent jelent meg. A nemzetkozi gazdasagnak ez a sajatos piaca, ahol kulfoldi penzekben vegeznek muveleteket - a nemzetkozi penzpiac. Amennyiben az ilyen piacokon kozep-, vagy hosszulejaratu penz-, es hitelmuveletek bonyol6dnak le, nemzetkiizi tokepiacrol beszelunk, E piacok forgalmanak targyai a kotvenyek, reszvenyek es az un, allamadossagokat megtestesit6 ertekpapirok, A penz es t6kepiacok tevekenysege mellett, ezekkel parhuzamosan jellemzo az europiacok miikodese, amely ugyancsak penz es t6kepiaci format olt,

Definicio szerint az euro-deviza olyan nyilvantartott penz a bankok elszamolasaban, amely az emisszios orszagot elliagyta. Az eurodeviza lehet euro-hitel, vagy euro-betet, Maga a piac sok bank reszvetelevel mukod6, interbank jellegu,

A 70-es evekben a hitelpiacok nemzetkozi jellege tovabb erosodott, foldrajzi ertelemben bovult, funkcionalisan m6dosult. Az amerikai bankok expanzi6ja kovetkezteben a nyugateur6pai orszagok mellett lenyeges europiaci tevekenyseget bonyolitottak a Bahama-szigete, Barbados, Bermudak, Hong-Kong, Libanon, Holland-Antillak, Panama es Szingapur is. Az igy kialakult piac feloldotta a konkret helyhez kotottseget, novekedese igen gyors volt. Megnevezese off-shore piac. Tokeallomanyanak emelkedese a 80-as evek elejen meghaladta a 30 %-ot evenkent.

A 80-as evekben valt szabadda a termelotoke nemzetkiizi mozgatasa, amely koltsegcsokkento megoldasokat keresett, azaz alacsonyabb adokulcsu orszagokat, ill. alacsonyabb munkaberrel dolgozo terilleteket, ha lehetseges kedvezmenyeket a toke allokaciojahoz kapcsolodoan, Annak erdekeben, hogy a megoldasok kedvezoek legyenek, nemzetkozi meretekben kiepultek a tokeallokacio lebonyolitasara szakosodott szervezetek, korszeni technikat alkalmaztak, letrehoztak a kockazatcsokkento megoldasokat, kialakultak a nemzetkozi minosito intezetek es kesobb letrejott a minosegbiztositas nemzetkozi rendszere is.

A termelotoke internacionalizalodasaval a bankszfera hasonlo folyamatai is elindultak, es egymas szamara kulfoldi penzintezetek kozott harmadik orszag valutajaban jottek letre rmiveletek, A tokek nemzetkozi atcsoportositasa gyors, preciz, rugalmas, helyi erdekektol mentes lett. Az ilyen tipusu piac magaba foglalja a vilag teljes hitelforgalmat, es osszefoglalo neven xeno-piackent ismert. A szamitogepes rendszer e piacok tevekenysegeben robbanasszeni fejlodest eredmenyezett.

A 80-90-es evek fordulojan a fejlett orszagokban szinte teljes egeszeben eltoroltek a devizakorlatozasokat, a belso monetaris szabalyozasbol is elnintek az adminisztrativ jellegu szabalyok. Ez a folyamat ismetlodott idoeltolodassal a fej16d6 orszagok jelentos reszeben is.

40

A penztoke aramlasanak akadalylebontasa azert volt jelentos, mert igy nyilvanvalova lett, ami addig is mukodott, hogy milyen iranyban milyen osszegu tok aramlik a vilaggazdasagban, (Amennyiben korlatozo intezkedesek ervenyesek egy-egy orszagban, akkor a tokearamlas folyo fizetesi merleg muveletkent megval6sithat6! Ilyen megoldas: osztalekfizetes, szakertoi dijak, licencdij, szabadalom dija, export alul, ill. import felulszamlazasa, elorehozott, ill kesobbi kifizetesek , multinacionalis cegek eseteben a telephelyek kozotti aruszallitas es szolgaltatas aralakitasa, hogy a legmagasabb eredmeny elerheto legyen, ezt nevezik transzferarazasnak stb ... )

A vilaggazdasagban rna olyan mertekben aramlanak miiveletek ill. spekulacios penzek, amelyek a jegybankok szamara sulyos nehezsegeket okozhatnak, s8t folyamatok alakulasat megvaltoztathatjak. A globalizalt vilaggazdasagban az egyes orszagok pillanatnyi gazdasagi, penzugyi helyzete elter8 lehet, amelyet a gyors reagalasu piac kepes kihasznalni (pl.: arfolyamelteresek, kamatlabelteresek, fizetesi merleg egyenlegenek alakulasa, arak valtozasai stb ... ).

A globalis penzugyi piacok jellemzoje a folyamatos uzletmenct, azaz 24 oras piac. A telekommunikacio fejlettsege az azonnali informacio lehetoseget biztositja ( azonos id6benreal time) a Reuters ill. Bloomberg, Forex vagy mas vilaghalozat (6rinkent2000 - 15000 USD osszegert, esetleg cegre szabott tartalommal) rendszeresen a nyilvanossag megismerese szamara lehetove teszi a vilag barmely tozsdejen torteno miiveletek hatasait,

A penzpiacok liberaliztiltisa (dereguldcioja) kovetkezteben a forgalom a penz-, es tokepiacokon robbanasszeruen megemelkedett, es a jelen iddszakot vizsgalva lathato, hogy az allami es a nemzetkozl ellenorzes sem kepes a folyamatokat kezelni. A spekulacios forgalom eroteljesse valt, kihasznalva a kedvezo felteteleket,

A penziigyi spekulacie sokkal magasabb jovedelmezoseggel bir, mint a termeloszfera legkedvezobb jovedelmezosegii befektetesel, de felgyorsitja a folyamatokat, jelentos varakozasokat inditva. Az egyre jelentosebb mennyisegu spekulaehis toke gazdasagi valsag kialakulasat eredmenyezheti, A vilag penzpiacain aramlo oriasi penztomeg meg a viszonylag stabilnak latszo gazdasagok eseteben is jelentos veszelyhelyzetet teremthet, mivel a hatasok felerosodnek es vilagmeretu valtozasok sorozatat indithatjak eL (PI.: ha az USA kozponti bankja a FED csokkenti a kamatlabakat, mas teruleteken ez a reszvenyek arfolyamanak emelkedeset jelenti, es ha nern eri meg arnerikai allampapirokat vasarolni, a befektetok atcsoportositjak a penzuket mas piacokra).

A bankok, a befektetesi intezetek, a biztositok es a tozsdei tevekenyseg az egesz vilagot atfogo teljes rendszerre valt, amelyben nehany masodperc alatt az informaciok es az iigyletek tomege aramlik a kulonbozo foldreszek kozott.) Ez a nehany - korabban egymastol elkulonult tevekenyseget folytato terulet - a globalizalodas soran eroteljesen kozeledett egymashoz, A szervezeti, tulajdoni es a tevekenysegbeli azonossagok kezdtek megjelenni az egyes intezmenyeknel, igy a szakirodalomban uj fogalomjelent meg ~ a penziigyi konvergencia.

A penziigyi konvergencia erossege tobbfele lehet:

alacsonyabb foku egyuttmukodes eseteben az egyes intezmenyek onalloak, de egyuttmukodesi format alakitanak ki, hogy erdekeiket megfeleloen ervenyesiteni tudjak,

41

(szabalyozasi szempontok figyelembe vetelevel a felelosseg es a kockazatok kezelese jelent egyuttmukodesi teruletet, de penzugyi intezmenyek leven fontos a likviditas es a szolvencia is),

magasabb foku egynttmukodes eseten a szervezeti egyuttrmikodes fontos kerdes, amely altalaban holding formajat olti, A tobb szektort is kepviselo intezmenyeket penzugyi konglomeratumok nevvel jellemzi a szakirodalom.

A penzugyi piacok nemzetkozive valasaval, a vilaggazdasagban alkalmazott uj technikai megoldasokkal, a digitalizalodott vilaggazdasaggal (WEB, W AP, Internet) egyiitt jar a kockizatok novekedese is. Ez termeszetesen tobbfele lehet, csak felsorolas jelleggel emlitek nehanyat a penzugyi teriileten megjeleno kockazatok koznl, ilyenek: a hitel, a biztositasi, a piaci, a mukodesi kockazatok, de ide kell soroIni a vilaggazdasag mukodeset alapvetoen megvaltoztato recesszio lehetoseget is.

A penz-, es tokepiac termeli a leggyorsabban a tobbleteredmenyt, igy ez a tenilet elvonhatja a realszferabol az osszes, annak mukodesehez nem feltetlenul szukseges penzt, Ez arra kenyszeriti a termeloket, hogy a leheto legmagasabb hozadekot termeljek meg. Az uj jellemzo meghatarozas: a reszvenyesek erteknovelese (shareholders value), ami azt jelenti, hogy a toketulajdonosok szamara minel gyorsabb legyen a penz visszatermelese, Mivel a penz-, es tokepiacok kozott aramlik a penz a leggyorsabban, ezek onallosultak, es onmagukat serkento, sokfele miiveletet vegzo uzlette alakultak, amelyben a forgalmazott penzmennyiseg sokszorosa a realszferaba fektetett 6sszegeknek. A penzpiacon a realszfera reszere a hitelt ma mar nem a bankok, hanem alapvetoen a befektetesi alapok es a nyugdijintezetek biztositjak. E csoportoknal olyan merteku toke koncentralodik, hogy sok esetben egy-egy befektetoi csoport altal kezelt toke nagyobb osszeg, mint valamely orszag altal megtermelt eves GDP osszege.

A koncentracio kovetkezmenye, hogy a menedzserek tobb cegben vezeto szerepet jatszanak, reszt vesznek a strategiai dontesekben, igy jol tajekozottak mas cegek ugyeit illetoen is. (A magyar gazdasagban ez meg azzal a jellemzovel is tarsul - jol lathato medon - hogy a politikai elit vesz reszt alapvetoen egy-egy szervezet igazgatotanacsanak vagy felttgyelo bizottsaganak mukodeseben, ervenyre juttatva adott csoport erdekrendszeret),

A penzpiac jellemzoihez igazodik minden kapcso16d6 alrendszer, a varakozas hatirozza meg a hataridos miiveletek trendjet is. A strategiai gondolkodas nagyon szuk korben mozog, ezek a reszvenyarfolyamok alakitasa, az osztalekpolitika elvarasai es a vallalat iranyitasaban a hitelintezetek kozvetlen reszvetele. Devizapiac a tozsdehez hasonl6 m6don, 24 oras rendszerben, folyamatosan miikodo nemzetkozi elektronikus kereskedesi hil6zat.

6.1. A penziigyi rendszer instabllitasanak novekedeset okoz6 tenyezok

A penz-, es tokepiacok olyan arufelekkel kereskednek, amelyek a termekek-, szolgaltatasok piacahoz kepest mozgekonyabba teszik ezt a szferat, A panikhangulat, a piaci varakozasok, a trendek, a befektetesi szokasok, a felelem a vesztesegtol, a nyajszellem (Andre Kostolany) stb. mindegyike jelentosen alakitja a penztigyi folyamatokat.

A penziigyi rendszer lnstabllitasat tobb tenyezd okozza:

1.) dezintermediici6 megjelenese, ami azt jelenti, hogy a megtakaritasokat ertekpapfrba fekteti tulajdonosa, visszaszoritva ezzel a banki finanszirozast, Az ertekpapirpiac azonban jelentos merteku spekulaciot takar, mivel a vasarlast es az eladast a befektetesi

42

lehetosegek kozotti osszehasonlitas alakitja (igy gyors valtasok, penzkivonasok jelenhetnek meg e teriileten, esetleg atcsoportositas jelentos kockazat eseten a realszferaba pl.: ingatlanba),

2.) Tokepiaci befektetok atstrutura16diisa, ami a kisbefektetok sulyanak (es szamanak) csokkeneset, es az intezmenyi befektetok megnovekedeset jelenti. Ez utobbiak a befektetesi alapok, a nyugdijalapok, a biztositok csoportjait jelenti. Ezek a csoportok kockazatosabb befektetest kinalnak, mint a bankok, mivel:

a bankok rendkivul preciz szabalyozottsag mellett dolgoznak, jegybanki hitelre szamithatnak szukseg eseten, betetbiztositas nnikodik minden szabalyozott rendszerben,

szukseg eseten (jelentos gazdasagi hatranyt okozo penzngyi kovetkezmenyek eseten) a Kormanyzat segitsegere is szamithat,

Az intezmenyi befektetok kozott kulonos szerep jut a spek:ulativ alapoknak. Ezek zartkoru, nagy kockazatu es varhatoan nagy hozadekot ado befektetesekkel foglalkoznak, es olyan teriileten jelennek meg, ahol jelentos toke koncentralodik, ilyen az USA es az off-shore kozpontok (Bermudak, Bahamak, Holland-Antillak, Kayman szigetek stb .. ) E befektetesi alapokhoz sorolhatok:

globalis alapok, amelyeknek reszveny-, devizaarfolyam es kamatlabspekulacio a tevekenysegi teriilete

makroalapok, amelyekre a regionalis, vagy orszagcsoport spekulacio jellemzo, piacsemleges alapok az osszefuggo piacok kozott vegeznek arbitrazs miiveleteket, esemenyorientalt alapok a fuzio, csodok, felszamolasok eseteben szereznek jelentos hozadekot.

Az intezmenyi befektetok eseteben a portfolio diverzifikaltsaga nagy (kockazatcsokkentes es kedvezo Iikviditas elerese erdekeben), a menedzserek erdekeltsege negyedeves, Kovetkezmenykent ertekpapirkereskedelem jelenik meg, amelynek soran az ertekpapirok tartasi ideje (periodusa) lerovidul.

3.) Globalizaci6 jelenti a harmadik jellemzot, amely szinte minden teriileten jelentos eltereseket mutat. Az egyes teriiletek (penzpiac, gazdasag, gazdasagpolitika stb ... ) jelentos eltereseit, ahol a spekulaciora lehetoseg van, a spekulativ alapok felderitik, majd megjelennek az intezmenyi befektetok is (ez utobbiak azert jelentosek e tevekenyseg soran, mert ok a jelentos penzbefektetok - j61 erzekelheto a trendjelleg a folyamatban).

A bankok, a befektetesi intezetek, a biztositok es a tozsdei tevekenyseg az egesz vilagot atfogo teljes rendszerre valt, amelyben nehany masodperc alatt az informaciok es az ugyletek tomege aramlik a kli16nbozo foldreszek kozott.) Ez sok esetben jelentos kockazatot hordoz, igy szuksegesse valhat egy - egy teriileten ezek csokkentese,

A kedvezotlen hatasok csokkentesere a kormanyoknak sokfele eszkoz all rendelkezesiikre, ezek - a teljesseg igenye nelkiil - a kiivetkezok:

- a penztlgyi spekulaciok rovid taw formainak csokkentesere, ill. megszuntetesere adokivetessel van mod,

- a tokenyeresegek potadoja az elobbihez hasonloan modositja a vagyontargyak spekulaciojat,

- a bankok eseteben tartalekok eloirasaval lehet modositani a penzteremtest,

- az adozas mertekeinek valtoztatasa lehetove tenne a jovedelemdifferenciak

csokkenteset,

43

- tozsdei egyuttmukodesek letrehozasa es a muveletek szabalyozottsaga attekinthetove tenne a folyamatokat.

Erdemes emlitest tenni a civil mozgalmak tevekenysegerol, amelyek a globalizacio hatranyos feltetelei ellen sajatos eszkozokkel kuzdenek.

6.2. Spekulacie

,,A spekulacio, mint buborek a vallalkozas egyenletes folyaman, nem lehet artalmas, De a helyzet komollya valik, ha a vallalkozas lesz a buborek a spekulacio orvenyeben." (Keynes)

A penz-, es tokepiacok liberalizalasa hatalmas spekulacios penzmozgast eredmenyezett, amely tobb elonnyel es hatrdnnyal blr:

eldnyei: a tokeallokacio hatekonysaga, esszeni, hosszu-tavu gazdasagpolitika

alkalmazasa,

hatranyai: beruhazasok csokkenese, mivel a penzbefektetes hatekonysaga itt alacsony, megterulese hosszu, es a kockazatok novekedese, mivel nines val6di teljesitmeny es buborekosodas alakul(hat) ki.

A spekulacio alapvet6 celjakent a magasabb hozadek elerese jelenik meg, amely adott gazdasag eseteben sulyos kockazatokat eredmenyezhet. Arr61 sz6 esett mar, hogy egy-egy orszag penzugyi iranyitasa sok esetben nem tud a folyamatok alakulasaba aktivan beavatkozni. Ennek kovetkezmenye sulyos esetben valutavalsag kialakulasa lehet.

Valutavalsag kialakulasanak folyamata:

adott orszag gazdasagpolitikaja hosszu tavon nem fenntarthato, egyensulyhiany alakul ki, ami hosszu tavon nem fmanszirozhat6,

spekulansok eszreveszik az egyensulytalansagot es kivonjak befekteteseiket adott orszagbol,

orszagban arfolyamzuhanas jelenik meg, deviza es ertekpapirforgalomban is,

az orszag rendelkezesere a116 penztomeg -az arfolyamzuhanas miatt - csokken, fizeteskeptelenseg j elenhet meg,

orszag kormanya gazdasagpolitika atalakitasara, korrekciojara kenyszerul,

spekulans nagy nyereseghez jut, mikozben az orszag gazdalkodasaban jelentos korrekci6 miatt javul a gazdasagpolitika,

Amennyiben ezt a feltetelrendszert fogadjuk el, latszolag a spekulacio stabilizalja adott orszag gazdasagat, Megis az 1997 -ben bekovetkezett delkelet-azsiai penzugyi valsag ennek ellenkezojerol tett tanubizonysagot.

A valsag kiindulopontja: Thaifold volt. A gazdasagban erosod6 inflacio es magas folyo fizetesi merleghiany alakult ki. A tozsde folyamatosan gyengelkedett, igy a nemzeti fizetoeszkoz ( Baht) vedelmerol gondoskodni kellett. A beavatkozast azonban a spekulacio kevesnek tartotta, igy a tartalekok kimeruleset kovetoen gyors leertekelodes kovetkezett be .

A spekulacios hullam terjedt, Indonezia, Malaj-szigetek, Fulop-szigetek, majd Csehorszag valutajara, majd kisse kesobb Tajvan, Hongkong, Szingapur es Del-Korea valutaira is.

Julius eleje es oktober vege kozott a tozsdei arfolyamok 20-40 %-kal estek, a valutak pedig 10-60 %-kalleertekelodtek.

Lathato a folyamatjelleg, es a vilaggazdasag egeszere kiterjed6 nehezsegek,

44

Oktoberben vilagmeretu, globalis es jelentos tozsdei baisse jelent meg. A vilaggazdasag penzugyi teruleten sulyos valsagot okozo arfolyamzuhanas es spekulacio egyiittesen destabilizalo hatassal jart. Azon orszagok gazdasagpolitikajaban is sulyos kovetkezmenyeket hozott, amelyek igen stab il, hosszu-tavu megoldasokat alkaImaztak, mig a sok nehezseggel egyuttelni kenyszerulo orszagok eseteben tozsdei es valutaris valsagot, osszeomlast eredmenyezett, ami a gazdasagpolitikak korrekciojat nem tette lehetove, ill, erre nem volt mod.

A globalis valsag kialakulasa a penz-, es tokepiacokon keresztul, es a nemzetkozi kereskedelem kozvetitesevel tortent, Az export es import kapcsolatok adott orszag arfolyammozgasaihoz is kotottek, ez versenyhelyzet modosulast eredmenyez, amely a kereskedelmi merleg egyenlegenek alakulasan keresztul adott orszag fizetesi merleg egyenlegenek valtozasahoz vezet.

Celszeni vegiggondolni a jellemzoket egyszeru pelda segitsegevel a kovetkezokeppen:

Elsa orszag valutaja leertekelodik (vagy leertekelik), akkor az exporttevekenyseg felerosodik, mert versenyelonyt eredmenyez a valuta-arfolyamvaltozas, Ennek kovetkezmenye, hogy hason16 exportstrukturaval bir6 masodik orszag, amelynek exportpiaci osszetetele is hason16, leertekelest hajt vegre, hogy versenyhatranya csokkenjen,

Spekulans ezt kihasznalja: eladja masodik orszag valutajaban fennallo koveteleseit, es/vagy spekulacioba is kezd. Masodik orszag penzet azonnali es hataridos piacon is eladja, igy a valutapiacon megjeleno eroteljes varakozas leertekelest eredmenyezhet abban az esetben is, ha ezt mas gazdasagi feltetel nem teszi indokoltta,

A destabilizalo spekulacio jelentos karokat okozhat, ha a rendkivul magas, vagy alacsony ar nem fordul vissza (a korrekcio nem, vagy rovid tavon nem kovetkezik be) ill. evekig megmarad, es egyre nagyobb spekulacios buborek alakul ki.

(Spekulacios buborek jelenik meg, ha a folyo piaci arat a varokozasok szerinti piaci ar alapvetoen meghatarozza),

Kovetkezmenyek:

realgazdasagi veszteseg jelenik meg, ami az aralakulas kovetkezmenyekent jelentos spekulacios veszteseget okoz, ( tularazott termekek helyettesitettekke valnak alularazottakkal),

elindithat a spekulacio gazdasagi valsagot is, ami sulyos kovetkezmennyel jarhat, Az ok a kovetkezo: az ertekpapir-kereskedelem a papiron jeleniti meg a profitot, ami vagyonnovekedest eredmenyez, amelyre kotelezettsegvallalas keletkezik. Az ertekpapir szolgalhat hitelek fedezetekent, az arfolyamnyeresegbol osztalekfizetesre kotelezettek, ill. beruhazasi dontesek ill. fogyasztasi dontesek jelennek meg. Amennyiben a penzugyigazdasagi feltetelek megvaltoznak, a kotelezettsegek egeszben, vagy reszben nem teljesithetoek,

A modem keynsianizmus vezeto alakja, a kozgazdasagi Nobel-dij 1981. evi kitUntetettje James Tobin mar 1972-ben fe1vetette egy ad6 bevezetesenek igenyet, amely a penzugyi spekulacio megneheziteset, az arfolyamok ingadozasanak csokkenteset hivatott biztositani. A devizakereskedelem megadoztatasa a vilag penzpiacain megval6sul6 spekulaciot olyan mertekben atalakithatna.thogy az kepesse valna beilleszkedni a hosszu tavu befektetesek soraba,

45

Ennek az ad6nak az az elonye is meglenne, hogy a kormanyok szamara lehetoseget adna a gazdasagpolitika szabalyozasara es megnovelne a beveteleket is. Ezt az ad6t neveztek "Tobin-ad6"-nak, amelynek elsodleges celja, hogy a tulzott merteku arfolyamingadozasokkal szemben vedelmet adjon. Az alacsony arfolyamingadozas a gazdasag szamara nem jelent nehezseget, esetleg kedvezo hatast is biztosithat. Amennyiben azonbanjelent6s az arfolyamok valtozasa, es ez gyakori arfolyammozgaskent jelenik meg, akkor a jovedelmezoseg csokkenese, a termelo beruhazasok visszaesese majd a gazdasagi novekedes csokkenese jelzi a nehezsegeket, (Amely gondokat a tovabbiakban a nemzetkozi kapcsolatok romlasa kovethet).

A realgazdasag (azaz a termelo szfera) es a penzgazdasag (azaz a penzugyi szfera) az arfolyamok alakulasara egyarant hatast gyakorol. Azt, hogy melyik milyen mertekben alakitja adott idoszakban az arfolyamokat, nehez meghatarozni, Az azonban egyertelmuen Iatszik, hogy a penzngyi tevekenysegek gyakorta okoznak jelentos arfolyamingadozast, amely nem kapcsolhato a termelo teruletek jellemzo megnyilvanulasaihoz,

Az egyes orszagokban merhetoen megjelennek a spekulacios tevekenysegek, igy a gazdasag egesze erdekeben a gazdasagpolitikusok szamitanak is a hozadekra, Annak erdekeben, hogy a spekulacios tevekenysegbol adott orszagban haszon keletkezzen, szinte minden orszagban alkalmaznak csak az adott orszagra jellemzo ad6kat. Ezek sem merteknk, sem alkalmazasuk tekinteteben nem osszehasonlithatok, mivel vannak orszagok ahol meghatarozzak az ad6k mertekenek felso hatarat (pl.: Franciaorszag, Ausztralia), de van, amely csak az uj ertekpapirkibocsatast ad6ztatja (pI.: Svedorszag), van, amely az uj kibocsatast es a forgalmazast is ad6ztatja (pl.: Ausztria), de van olyan is, amely csak a reszvenyek forgalmazasat (pI.: Argentina). Vannak orszagok, amelyek minden ertekpapirforgalmazast ad6ztatnak (pI.: Belgium), vannak olyan orszagok, amelyek minden banki tranzakciora ad6t vetnek ki (pl: Brazilia) es van aho1 minden penzugyi tranzakci6 adokoteles (pI.: Portugalia).

J61 latszik, hogya gazdasagi penzugyi feltetelek ismereteben az egyes orszagok a szamukra legkedvezobben alkalmazhat6 adozasi feltetelek kialakitasara torekednek, Ez meg az integraciok teruleten sem szabalyozhato kozponti megoldassal, mivel a gazdasagi szerkezet egy-egy adott orszagban eltero, amelyhez az adozasi rendszer hozzakapcsolt, valtoztatasa egyensulyi gondokat eredmenyezhetne, Ez a feltetel jol megfigyelheto az eU adozasi rendszerenek alakitasaban is.

James Tobin ugy gondolta, hogy erdemes lenne egy egyseges nemzetkozileg alkalmazott ad6 bevezetese, amely az arfolyamkulonbsegek es a kamatlabelteresek kihasznalasabol ered6, rovid idon belul keletkezo jelentos merteku profit megadoztatasat tenne lehetove,

A XX. szazad utolso harmadaban jelentkezo penzugyi valsagok jeleztek, hogy a penzugyi spekulacio adott orszag monetaris es fiskalis politikajat is er6teljesen befolyasolja, A forro penz (hot money) aramlasa a gazdasagpolitikat is eroteljesen alakitja.

A Tobin-ado mechanizmusat tekintve a rovid tavon keletkezett hozadekot adoztatna annak erdekeben, hogy a keresked6k ne jussanak jelentos hozadekhoz annak aran, hogy valutakat es kotvenyeket forgalmaznak oriasi mennyisegben. A jelentos mennyiseg es a tranzakciok gyakorisaga hatalmas profitot eredmenyez, raadasul, ha kelloen nagy a spekulacios toke, kepes lehet leertekelest is eloidezni adott orszag valutaj a eseteben (pI.: 1992 angol font es olasz lira, valamint 1997. nehany tavol keleti valuta).

46

A spekulacio csokkeneset eredmenyezne, ha a kereskedonek ad6t kellene fizetnie, olyan mertekut, amilyen a profitrataja, Ez a hosszu taw befektetesek eseteben potlolagos koltseget csak minimalis mertekben valtoztatna, mig a rovid taw tranzakciok eseteben eroteljes hatassal lenne.

James Tobin 1978-ban az ado merteket 0,5 %-ban jelolte meg, de az azota eltelt idoszakban a kutatasok azt jeleztek, hogy merteke legfeljebb 0,25 %-os lehetne. Ennek az az oka, hogy a spekulacio rendkivtil alacsony arfolyamelteresek kihasznalasaval, onasi 6sszegu muveletekkel szerzi jelentos merteku hozadekat (jellemzoen 3-10 cent /100 USn).

A Tobin-adobol szarmazo lehetseges bevetelek becsiilt erteke igen nagy valtozatossagot jelez. Egyes becslesek szerint 0,1 %-os ado a devizaugyletek forgalmat jelentos mertekben csokkentene (lehetseges az 50 %-os mertek is) mindemellett a bevetel 200 milliard USD lehetne. Ervkent jelenik, meg, hogy a tozsdei kereskedes a szerencsejatekok egyetlen formaja, amelyet ezidaig nem adoztattak meg, es a 0,25 %-os mertek is evente 120 milliard usn bevetelt biztosithatna. A tozsdei ugyletek es egyeb spekulativ tevekenysegek jellemzoje, hogy rovid taw iigyletek, sok esetben nem tartanak egyetlen napig sem (pl.: scalperek, pit traderek tevekenysege), igy az ado minden vetelre es eladasra kiterjedne (pI.: euroert akar valamely kereskedo CAD-ot venni, akkor fizet az ugylet alapjan ad6t, amennyiben vissza akarja valtani a megszerzett penzet, ujra fizet ad6t). Az alkalmazas csak a legfontosabb devizakra terjedne ki, azokra, amelyek a lebego arfolyamrendszerben alkalmazottak. Az ad6 bevezetese novelne az orszagok kozotti egyuttmukodest, igy a stabilitas iranyaban hatna.

Az ado jelentos vitakat valtott ki, amely kapcsan elfelejtett, majd ismet .felmelegltett'tlett az ismertetett ado alkalmazasanak kerdese.

A roviden ismertetett ad6 mellett mas javaslatok is szulettek a spekulaciobol ad6d6 hozadek adoztatasara. A javaslatot tevok soraban a nagy spekulanskent dolgozo Soros Gyorgy is megjelent, 4 lepcsos javaslatot teve a tevekenyseg megadoztatasara (mara gazdasagi gondolkodokent maskent latja a spekulaciot, mint a folyamat korabbi jelentos resztvevoj ekent),

A nemzetkozi penzugyi elet szereploi - bankarok, spekulansok, befektetok, penzkezelok stb. szerint azonban a jelen idoszakban is a legjobb szabalyozokent a szabad verseny mukodik (amint azt Adam Smith korabban megfogalmazta, de ennek megvalosulasa a jelen korulmenyek kozott nem varhato, mivel igen sok egyttttmtikodo rendszer letezik, sok nemzetkozi szabalyozo szervezettel, amelyekrol a korabbiakban mar szo esett).

Fontos azonban egy gondolat erejeig kitemi arra, hogy amig a nemzeti penz-, es tokepiacok rendkiviil eroteljesen szabalyozottak (ez termeszetesen fontos es szukseges megoldas), addig a nemzetkozi penz-, es tokepiac tekinteteben a szabad verseny szabalyozasat tekintik megfelelonek, Csak arra lehet gondolni, hogy az egyes orszagok eseteben rna jelentos beveteli forras a forgalmazasbol adodo penzaram, igy nem szeretnek a szabalyozassal elvesziteni a mar megszokott osszegeket, Ez annak ellenere is igy jelentkezik, hogy szinte minden orszag elmeletileg ugy gondolja, bogy a szabalyozas nemzetkozi szinten is szukseges.

A fenitek utan celszeru megismerni azokat a technikakat, amelyek segitsegevel jelentos hozadek megszerzesere nyilik lehetoseg realjavakba valo befektetes nelkiil.

47

6.3. Spekulacies strategiak

A penztokevel rendelkezok gyakran olyan teruletekre helyezik penzuket, amely rovid tavon jelentos nyereseget eredmenyez, (A spekulansok sok esetben oriasi hozadekrol tesznek emlitest, ami megteveszto. Oka, hogy a spekulans penze csak rovid ideig, esetleg nehany (percig, oraig) napig van adott tevekenysegi teruletre befektetve, amely ez alatt az idoszak alatt jelentos nyereseget eredmenyez, A befektetes megsztlnteteset kovetoen uj befektetest kezdemenyez, amely ismet csak rovid taw eredmenyesseget jelent. Amennyiben ezeket eves szintre kivetitik, valoban oriasi eredmenyesseget jelez a mutate, csakhogy ez nem igaz hosszu tavonl ll) Ezt a megoldast mondta Arisztotelesz "krematisztikus" viselkedesnek, Arr61 mar korabban szo esett, hogy a gazdasagban ket reszre osztotta a gazdalkodas lehetoseget, az egyik a realgazdasagi tevekenyseg (ez az okonomia), a masik a penzugyi terillet tevekenysege (ez a krematisztika, amelyhez kapcsolta Thalesz viselkedeset, a rekordtermesu olivaolajbogy6 termes es az olivapresek berlete kapcsan szerzett hatalmas profittal. Thalesz azonban tudasa segitsegevel megallapftotta a varhato jelentos termest, majd erre alapozva szerzett jelentos nyereseget, )

A modern krematisztika alkalmaz6i azonban csak a penzhez kapcsolt gazdasagban tevekenykednek, es rovid taw befekteteseiket csak a hozadek rnegszerzese indokolja. Egy europai bankart kerdeztek meg, hogy miert fektette be a penzet Mexikoban, mikor az orszag penzugyi helyzete igen bizonytalan? EITe a bankar a kovetkezot valaszolta:

.Amikor egy tokes penzet kolcson adja, vagy t6kejet befekteti, nem az a problemaja, hogy olyan valakinek kolcsonozzon, vagy olyan teruletre fektessen be, arnely nern fog csodbe menni. Elvileg barki csodbe rnehet. Problemaja az, hogy az osszeomlas elott legalabb 15 perccel adja kolcson penzet, vagy fektesse be .... es aztan idoben szalljon ki."

A spekulans kulonfele megoldasok kozott valogathat: fundamentalista medon fektethet be,

technicista kent mukodhet,

hirekre hagyatkozhat,

nyajszellemet alkalmazhat.

Az utobbi kettorol Andre Kostolany irt tobb alkalommal muveiben,

A spekulacio eszkozei az un, szarmazekos termekek vagy mas neven derivativak, Ezek tobb csoportot alkotnak, ilyenek:

hataridos termekek, (hataridos termekek es swap), opci6k.

A hataridos es opcios termekeket is egyarant forgalmazzak tozsdeken es OTe piacokon. Mindketto spekulaciora es a kockazat csokkentesere is alkalmas. (A gondot az okozza, hogy nehezen elkulonitheto, hogy melyik a kockazat csokkentese es rnelyik a spekulacio, Elmeletileg ez igen konnyu: a realjavak birtokosa a kockazat csokkentesere torekvo kereskedo (hedger), mig a kockazatot tole atvallalo resztvevoje a piacnak a spekulans, A piac tehat egy reszben a kockazat csokkentesenek eszkozekent mukodik, Az ezt meghalado kereskedes jelenti a spekulativ forgalmat.)

48

Szabalyozhani-e a penztigyi spekulacle? •.•••. es a globalis piacok?

A penzugyi spekulacio rendkivul jelentos tokeattetellel, gyors muveletekkel dolgozik. A nernzeti kormanyok a szabalyozast nem tudjak megval6sitani. Az gazdasagpolitika szabalyozott, ezek hosszu tavon ervenyes feltetelek, amelyek liberalizalt penz-, es tokepiaci folyamatokkal egyiitt jelennek meg. Amennyiben egy orszag, amelynek valutaja eros, kamatlabemelest hajt vegre (az inflacio szabalyozasa erdekeben), de szomszedai nem emelnek kamatlabat, akkor a penz kiaramlik az orszagbol, mert a kamatarbitrazs olyan hozadekot biztosit a kiegyenlitodesig, ami a spekulaciora alkalmat ad. Amennyiben a kamatlabak emelese bekovetkezik, a gazdasag fellendulese csokkenhet, mivel nem lesz elegendo toke ennek megvalositasara.

A vilaggazdasagban oriasi penzmennyiseg aramlik folyamatosan, kihasznalva a piaci eltereseket adott idopontban, ill. a lehetosegeket eltera idopontokban es azonos piacokon. Ez igen nagy veszelyforras. J6 pelda erre a delkelet-azsiai gazdasaginehezsegek sora, amely a spekulacio miatt igen jelentos szegenyseg forrasava valt, Az IMF es a Vilagbank arra buzditotta a delkelet-azsiai orszagokat, hogy engedje be a toket, liberalizalja penzugyi piacait. Ennek kovetkezmenyekent sok szazmilliard USD aramlott a regioba, megnovelve a reszvenyarfolyamokat es az ingatlan-arakat, A haszon realizalasa a tokekivonast jelentette errol a teruletrol, ami a regie gazdasagi teljesitmenyet megingatva, sulyos visszaesest eredmenyezett,

A Jelen idoszak jellemzoje, hogy a spekulativ toke jelentos kockazat forrasa, az vallam iranyito szerepe nem tud hatekonyan mukodni, A tokepiac a nernzeti bankok tokeerejenel magasabb penzaramlast kepes letrehozni, amely az arfolyamok es kamatlabak jelentos es gyors valtozasait eredmenyezi, (Bar Soros Gyorgy mar nem mukodik aktivan a devizapiacokon, de 1992-ben az angol fonttal szemben jelentos spekulaciot hajtott vegre, amely a font 17 %-os leertekeleset kenyszeritette ki. A spekulans nyeresege 1 milliard.U'Sl) volt).

A globalis gazdasagban nem ervenyes a .Iathatarlan kez" szerepe. A piac nem keres a feszultsegek megoldasara, A realjavak eseteben a kereslet-kinalat hatasa meghatarozo (Marshall kereszt) a penz es tokepiacokon azonban a varakozasok jelennek meg, es amire a piac tobbsege varakozik, be fog kovetkezni. Ennek az az oka, hogy a varakozok cselekedetei adott iranyban jelennek meg.

A globalizalt penzugyi piacokon fontos kerdesek illeszkedesere van szukseg, amelyek osszehangolasa szinte lehetetlen feladatot jelent. Ezek a kovetkezok:

szuveren nemzeti penzpolitika alkalmazasa,

veszelyes idoszakokban a kormany beavatkozasa a penzugyi piacok stabilizalasa erdekeben,

hozadeklehetosegek megszerzese a penzugyi piacok tevekenysege utjan.

A szabalyozasra mindenkeppen szukseg van, a globalizacio segiti a fejlodest, de elonyeit ugy kell felhasznalni, hogy hatranyai a minimalis szinten ervenyesuljenek, Roviden celszeru osszefoglalni a jellemzoket, a szabalyozas terilleteit:

forro penzek aramlasanak szabalyozasa,

nemzetkozi hitelnyujtas szabalyozasa, nemzetkozi szervezetekkel torteno ellenorzese, multinacionalis cegek tevekenysegenek szabalyozasa (erre vonatkoz6an mar szuletett szabaly, amely az GEeD utjan jott letre .Jranyelvek multinacionalis vallalatok szamara",

49

de ez nem tekintheto teljesnek, mert nem szigoritja a piac vasarlas jogat, es nem hatarozza meg a vallalat meretet.

nemzetkozi kereskedelem szabalyozasa olyan szempont alapjan, hogy a komparativ elony a nyersanyagtermelo orszagok eseteben ne legyen nehany nyersanyagtermekre korlatozott, ez ugyanis alae sony cserearany-mutatot eredmenyez es fokozza a lemaradast,

7. A penzmosas nemzetkdzi es hazai jellemzoi

A penzmosas kialakulasa, fogalma

"A penz ertelmesen beszel, olyan nyelven, arnelyet minden nemzet megert." Behn

A toke jellegebol ad6dik, hogy mindig keresi a szamara Iegkedvezobb befektetesi, felhasznalasi Iehetosegeket, Ebb61 adodik, hogy ahol megnehezitik szamara a jovedelmezo befektetest, igyekszik a teriiletet elkeriilni, ill. olyan technikakat alkalmazni, amely a hatranyos felteteleket csokkenti.

A tortenelmi fejlodest figyelve latszik, hogy az adozas "elkeriiIese" ill. az erre val6 torekves nagyon regi keletu, Feljegyzesek tanusitjak, hogy amikor egy gorog kikoto ad6t vetett ki a beerkezo haj6k rakomanyara, ezek egy resze a kozeli alaesonyabb adozasu, vagy adomentes kikotoben rakodott ki es az arut szarazfoldon szallitotta tovabb, A szazadok soran az alkalrnazott technikak egyre kifinomultabba valtak, es mara kialakult az az igeny, hogy nem csak az ado optimalizalasat, hanern a vagyonok, tokek kifinomult atcsoportositasat szeretnek elerni,

A XX. szazadra a legismertebb adomenedekke Svajc valhatott, ahol okos, atgondolt es kovetkezetes adopolitika reven jelentos vagyonok talaltak biztonsagos "parkoI6helyet". Az igazi attores a kedvezo tokeelhelyezes tekinteteben a XX. szazad 60-as eveiben kovetkezett be, amikor a megnovekedett munkaerokoltsegek es a tarsadalmi szolidaritas egyeb intezmenyeinek kovetkezmenyekent jelentos mertekben telepitettek a multinacionalis cegek gyartokapacitasokat fejl6d6, olcso munkabeni orszagokba. E folyamat soran a del-kelet azsiai orszagok, Kina es a kozep es kelet-eur6pai orszagok is jelentos gyartokapacitasokhoz jutottak. Ezzel a folyamattal parhuzamosan kezdett novekedni az un. ad6paradiesomok jelentosege, arnelyekben az alae sony, vagy egyaltalan nem alkalmazott ad6k rnellett meg a turizrnus is kedvezo Iehetoseget biztosit.

Az elmult evtizedek alatt az adoparadicsomok erdekesen atrendezodtek, A kezdeti idoszakban a fejlett orszagok kozeleben alakultak ki (pl.: Svajc, Lichtenstein, Monaco ... ), majd amikor ezek (kenyszenien) korlatoztak e tevekenysegeket, az ad6paradicsomok visszaszorultak a tengerekkel korulvett szigetekre. Tovabbi valtozas volt az ad6paradiesomok globalis elhelyezkedese, A legfejlettebb allamok kozeleben csoportok "paradicsomfiirtok" jelentek meg. Ilyen az USA mellett a karibi terseg szinte minden szigete, Europa komyeken a Csatomaszigetek, Man sziget, Ciprus, Malta stb .. es a tavol-keleti tersegben Malajzia, HongKong stb. . . Az elmondottak alapjan egyertelrmi, hogy az off-shore teruletek, az ad6paradicsomok szinte folyamatosan valtozo feltetelrendszere allandoan mozgasban tartja a rendszerhez tartoz6 orszigok es szigetek fontossagat, Letrejonnek uj, penzugyileg fontos kozpontok, de megsziinnek, ill. jelentoseguket veszithetik korabban igen kedvelt teriiletek. A korlatozo eloirasok a penzugyi vilag resztvevoit kreativva teszik, mivel celjuk a nemzetkozi kapcsolatok erositese mellett forrasaik optimalizalasa is, igy ez a szimbiozis varhatoan meg hosszu ideig fennmarad.

50

Az emlitettek mellett sz6lni kell az off-shore cegekrol is, mivel a koztudatban az off-shore cegek es a penzmosas kozott nines kulonbseg, A valosag pedig az, hogy az off-shore cegeknek nem sok koze van a penzmosashoz, megalapitasuk nem jelenti a penz tisztara mosasat, Termelo cegek mukodtetese az off-shore teriileteken tenyleges tokebefektetest jelent a kedvez6bb hozadekszerzes erdekeben. Az off-shore cegekkel ellentetben az ad6paradiesomok a titkossagot, a szemelytelenseget biztositjak, egy-egy tranzakei6t hajtanak vegre, amely az ugyfelek szamara az elerendo eel.

A penzmosas minden olyan eljarast magaban foglal, amelynek celja, hogy a nem tiszta megoldasokkal, esetleg buncselekrnennyel szerzett penzt legalis megoldasokbol szarmazokent jelenitse meg. Maga a kifejezes abb61 ad6dik, hogy Amerikaban a szesztilalom idoszakaban keletkezett illegalis penzeket ugy tettek legalis bevetelle, hogy egy mosodahalozat hozadekakent vallottak be es itt fizettek ad6t is. A nem legalis megoldasra azonban feny deriilt, igy a kesobbiekben az ilyen eljarast "penzmosas" kifejezessel illettek,

Miert okoz gondot?

A fogalom (mint errol mar sz6 esett) uj-keletu - a tevekenyseg igen regi,

A bunnel szerzett jelentos osszegu penz legalizalasa nagyon kenyes feladat. A penzmosas es az ellene foly6 kuzdelem mara mar az egesz vilagot behalozza. Makrogazdasagi szinten a penzmosas legnagyobb veszelye, hogy egesz orszagok gazdasagat athatja a nem tiszta eredetu penz es kezelese, amely a161 az allamigazgatasi apparatus sem maradhat ki. A penzmosas - rendszeres es nagy osszegii megvalosltasa - a bunozes jelentos novekedeset eredmenyezheti, A penzmosas jellemzoje, hogy a penzmosonal bevetelkent jelenik meg az ugyletek megvalositasa utan az ekkor mar legalisnak nevezheto jovedelem.

Penzmosas es szervezett bunozes?

"Aki a celt akarja, annak az eszkozoket is akamia kell" Stendhal

A szervezett biinozes elso jelei az 1910-20-as evekre tehetoen jelentek meg, alapvetoen az USA-ban (kabitoszer, szesztilalom, stb .. ) majd Europaban is (Olaszorszag, Franciaorszag stb .. ). A szervezett bunozes jellemzoje, hogy az eszmei szerzok es a megvalositok elterf helyen vannak, igy a nyilvanvalo kapcsolat nem latszik, de alapveto eel az anyagi haszonszerzes,

A biincselekmenyeknek harem tipusa alakult ki a szervezett bunozes koreben: azon biincselekmenyek, amelyet .Jiivatasos" b(inoz6k kovetnek el,

azon buncselekmenyek, amelyet "bunozesi szindikatusok" kovetnek el, kijatszva az allami ellenorzo mechanizmusokat (esetleg csuszopenzzel),

"fehergalleros bunozes", ahol az elkoveto legalis eszkozoket hasznal masok (uzlettars, allam stb ... ) serelmere, sajat vagyona illegalis novelesere.

A szervezett bunozest a nemzetkozi bunugyi szakemberek a kovetkezo csoportokra bontjak: penzhamisitas,

kabitoszer bunozes,

fegyverkereskedelem,

gazdasagi bunozes (csalas, ado-, vam-, biztositas, illetek, toke-, tiltott kereskedes, fekete munka, hamisitas, korrupci6, penzmosas, stb ... )

tulajdon elleni buncselekmeny,

"eroszakos" bunozes (rablas, zsarolas, vedelmi penz stb ... )

ejszakai elethez kapcsolodo buncselekmenyek (prostitucio, emberkereskedelem, zsarolas, testi sertes stb ... ).

51

A penzhamisitas es a penzmosas - mint az a felsorolasbol lathato - igen elokelo helyet foglal el a bunozes teruleten, celja a torvenytelen uton szerzett penz torvenyes eredetenek biztositasa, amely azonban gyakorlati megvalositasa tekinteteben sok nehezseget jelent. A penz eredetenek elleplezese azonban mindig egy masik buncselekmenyhez kapcsolodik. A penzmosas tehat minden esetben jarulekos btincselekmenyl

Penzmosas a gyakorlatban

A penzmosas folyamat. Jellemzo azonban, hogy az egyes fazisok, mozzanatok, nem teljes rendszernkben valosulnak meg, sot minden eset sajatos, nem talalhato ket azonos megoldas! (Amennyiben a tevekenyseg rutinjellegtive varna, nem tudna folyamatosan megujulo megoldasokat Ietrehozni, ami az ilyen jellegu tevekenyseg veget eredmenyezne, Azt gondolom azonban - es a haszonszerzes termeszetes igenye errol meggyozott - hogy a penzmosas tevekenysege meg nagyon hosszu ideig fennmarad a maga sajatos, mindig innovativ technikajaval, amelyet segit a jelenkori szamitogepes megoldasok felhasznalasa.)

Altalaban elmondhato, hogy mindenki, aki a folyamatban resztvevokent jelenik meg, igyekszik elkeriilni a felismeres veszelyet (lebukast), ezert a folyamat hosszanak csokkenteseben erdekelt, mikozben a gyorsabb, rovidebb megvalositassal kockaztatja a felismerest,

A folyamat a kovetkezo reszekbol all:

elomosds, vagy elhelyezes, ill. szeparalas,

Ekkor igen nagy a kockazat, a szakertok ezt tartjak a penzmosas legveszelyesebb szakaszanak, Ez a szakasz, ahol a keszpenzt elvalasztjak az alapbuncselekmenytol, a bankokban elhelyezik az illegalisan megszerzett penzt, hiszen altalaban keszpenzben jelenik meg a jelentos osszeg, Ekkor meg lathato a kapcsolat a buncselekmennyel es az elkovetokkel is! Az elhelyezes barhol lehet, esetleg harmadik szemely bevonasaval, de gyakori a bankok, brokercegek tevekenysegenek felhasznalasa,

A szervezett bunozes elleni vedelem es a mara igen jelentos mereteket oltott terrorizmus kovetkezteben rendkivi.il szigonian szabalyozotta valtak a banki tevekenysegre vonatkoz6 eloirasok. A sulyos nehezsegek miatt a szemelyes adatok vedelme hatterbe szorult,

Erdemes roviden atgondolni, hogy milyen megoldasokat lehet alkalmazni a penz elomosasara, Az egyik lehetseges - de mara mar nem alkalmazhato rnegoldas a banki es rendori szervek egyuttmukodese kovetkezteben - a banki szolgaltatasok igenybe vetele, Ez a 90-es evekig volt alkalmazhato szankciok nelktil. Felhasznalhato megoldas olyan kis osszegek befizettetese - biintetlen eloeleu; resztvevokkel - amelyeket nem terhel bejelentesi kotelezettseg, ill. keszpenzes tranzakciok alkalmazasa olyan esetekben, ahol a partnereket nem terheli bejelentesi kotelezettseg. Alkalmazott megoldas, hogy ertekes ingosagokat es ingatlanokat vasarolnak (lehet mutargy vasarlas, ingatlan, auto, repulo, ekszerek, antik butorok, festmenyek stb.. .) de elofordulhat egy egy valtas eseteben fizikai penzcsempeszes is (pL: diplomata taskaban nagyobb osszegek).

Lehetseges megoldas, hogy szerencsejatekok, ettermek, kaszinok, hasznalt autoforgalmazas stb. .. helyeken tortenik a penz elhelyezese, de lehetseges fedovallalkozas kialakitasa vagy vasarlasa is segitheti a folyamatot.

tenyleges penzmosas, vagy retegezes ill. bujtatas,

Celja a nyomok elfedese, azaz a tenyleges forras ne legyen meghatarozhato. Sokszor fiktiv, tobb orszagra kiterjedo ceghalozattal dolgoznak. A penz eredetenek kovethetetlenne tete le vasarlasokkal, elektronikus atutalasokkal, sokfele keresztezo muvelettel, fiktiv

52

penzmozgasokkal, szamlakkal, szerzodesekkel, nemzetkozi kereskedelmi okmanyokkal (gyakran erre szakosodott cegek segitsegevel) valosul meg. A nehezseget az okozza, hogy ez nemzetkozi szinten, legalis gazdasagi megoldasokkal, de fiktiv feltetelekkel, sot sok esetben valos gazdasagi esemenyek megvalosulasaval parhuzamosan tortenik,

recirkulalds vagy integrdlas, legalizalas,

Celja a jovedelmet "tiszta" formajaban visszavinni a gazdasagba, azaz biztositani azt, hogy ugy tunjon, a penz legalis uzleti forrasokbol szarmazik. Tobb m6dszer lehetseges:

anonim cegek letrehozasa,

hamisitott szamlak kiallitasa, (leszallitott arut nagy mertekben felulertekelik), uzlet, vendeglo forgalmi adatainak megnovelese,

vales es fiktiv teljesitest igazolo szamlak kifizetese, ing6-, es ingatlan tobbletertekenek megjelenitese, atruhazhato okmanyos meghitelezesek.

Az igy megszerzett penzt alapjdn a ceg precizem fizeti az adot, amely szdmdra a "jo adojizeto" megjeliilest hozza, mikiizben az illegalis jovedelmet sikeriilt legaliztilnia.

Penzrnosas rn6dszere

" a penz mozgatja a vilag minden ugyet-bajat."

Voltaire

Sok bunelkovetonel a nagy zsakmany megszerzese eletmod valtoztatast hoz, hiszen a megszerzett penz felhasznalasat fontosnak tartva koltekezni kezd. Egy-egy jelentos biincselekmenyt kovetoen a rendorseg eppen azokat keresi, akiknek hirtelen igensok penze lett. A nehany tiz, vagy szazezer forintos buncselekmennyel szerzett penz elkoltese nem feltuno, de ha az osszeg tobb tiz, vagy szazmillios, akkor a kifeheritese meglehetosen nagy feladat. A feketepenz szarmazhat betoresbol, rablogyilkossagbol, adocsalasbol vagy sikkasztasbol, A penzmosas koltseges tevekenyseg, gyakorta a megszerzett penz 40-50 %-at igenyli.

A gyakorlati megoldasokat annak megfeleloen kell ertekelni, hogy adott orszagon beltil, vagy mas orszagok bankjait is felhasznalva valosul meg a penzek tisztara mosasa,

Az urszagon beliil alkalmazott penzmosasi technikak legnagyobb hatranya, hogy viszonylag gyorsan feny derulhet rajuk, Mivel a penz allandoan az orszagon beltil mozog, az ellenorzesnek meglehetosen jo eszk6zei vannak a felderitesere, J6 pelda erre az osztrak rendorseg evekkel ezelotti tevekenysege, amikor legalis vallalkozaskent orosz ettermek mtikodtek, es a bevallott adatok alapjan nyitastol zarasig zsufolt ettermi tevekenyseget muveltek, A forgalmuk azonban meglehetosen gyer volt, es a rendorseg vizsgalata kideritette, hogy az etterem nem letezo forgalmahoz szukseges koltsegeket hamis szamlakkal fedeztek, a pap iron kimutatott igen magas nyereseg alapjan precizen ad6t fizettek, Iatszolag sikeres vallalkozokent mukodtek,

Masik kedvelt rnegoldas annak a vallalkozonak a tevekenysege, aki a legmagasabb arat fizeti az onkormanyzatnak a telekert, amelyen a helyi eloirasok szerint tarsashazat kivan epiteni, es kepes a tarsashazi projekt megvalositasaval jelentos penzosszeget kifeheriteni. A lakasok ertekesftesekor a felszivott fekete penzek legalizaltta lesznek. Ezek a m6dszerek azonban a rendorseg latokorebe kerulve hamar felderithetok, hiszen nem egy alkalommal elofordult mar, hogy valamely buncselekmenyben nyomozva sikerult mas nyomozati anyag lezarasa,

53

Ezzel szemben a piszkos penzek utaztatasa mas, ill. tobb orszag penztlgyi Iablrintusaban nehezebben felismerhetove teszi a folyamatot. Az atutalasok dija, ill. az ad6paradicsomokban fenntartott cegek alkalmazasa koltseges, megis elfogadhato megoldasnak tunik, Megfelelo megoldas, ha a penz kulfoldre, valamelyik adoparadicsomba kerul, majd tokebefekteteskent, jutalekkent, vagy valamely fiktiv szolgaltatas ellenertekekent kerul vissza az orszagba, Az igy utaztatott penzt a bankban felveszi egy egyszeri alkalomra fogadott maganszemely, es az kikertil az ellenorzott rendszerbol,

A penzmosassal kapcsolatosan szinte minden orszagban eltero a gyakorlat. A kulonbozo orszagok jogrendszereinek elterese rendkivul megneheziti a rendori szervezetek feladatait. Az informacio lassabban aramlik, mint a penz a bankokon keresztul, atutalasok felhasznalasaval, Az is fontos jellemzo, hogy az off-shore cegeknek otthont ado ad6paradicsomokban sok esetben nem azonositjak az ugyfeleket, igy akkor sem tudnak segiteni a hatosagoknak, ha nagyon szeretnenek,

A N ew- York es Washington elleni terrortamadast kovetoen a nemzetkozi kozosseg ugy gondolta, hogy mindenkeppen valtoztatni kell a korabbi penzaramlasi rendszeren, es intezkedeseket hozott a penzmosas elleni nemzetkozi egynttmukodes javitasa erdekeben, A helyzet azonban erdemben nem javult, a korabban emlitett ok miatt ( mivel az informacioaramlas es a penzaramlas kozott idoelteres van).

A penzmosas tevekenysegenek megvalositasara kedvelt helyek a koztudatban az off-shore piacok, mig a valosagban az ado-, es penzugyi paradicsomok. Mi a jelentosege a megkulonboztetesnek?

Off-shore, tax haven, ad6paradicsom?

Mara az angol kifejezesek kozismertekke vdltak; sok esetben nemcsak szakmai korben. Az offshore angol kifejezes a brit szohaszndlatban parttol tavol fekvot, ill. partmentit jelent. Ez azonban nem a gazdasdgi gyakorlatban betoltott szerepet jelzi. Az off-shore cegek az esetek jelentos reszeben valos gazdasagi tevekenyseget vegeznek; a Gig adott orszagban alakitja ki szekhelyet, de ialeti szempontbol kidfiildinek minosiil. Sziikseges. hogy a penzet a gazdalkodas saran hasznositsa. ne tartsa parkolopalydn.

A tax-haven ugyancsak angol kifejezes, adokikotot, adomenedeket jelent. Azon orszagok, ill. gazdasagilag onallo, de politikailag ruggo teruletek megjelolese, ahol a cegalapitasok kulonosen kedvezo feltetellel tortenhet, A kulonosen kedvezo feltetelek a kovetkezokben foglalhatok ossze: kedvezo adozas, minimalis burokracia, maximalis diszkrecio, biztonsag, rugalmassag, fejlett infrastruknira. Az angol kifejezes magyar megfeleloje az ad6pradicsom megjeloles.

Az off-shore ceg nem ad6mentes! Akkor lesznek kedvezoek az adoterhei, ha valamely adoparadicsomban lesz off-shore ceg! Az ad6paradicsomok kozott is vannak azonban elteresek az adoszabalyozas tekinteteben. A legtobb esetben igen alae sony tarsasagi ad6t alkalmaznak, amely fix osszeg (eltero neven jelenik meg pI.: a. honositasi dij, megujitasi illetek) eves szinten, altalaban nem kotodik a ceg forgalmahoz, nyeresegehez, vagyonahoz, Amennyiben mas orszagban telephelyet mukodtetnek, terhelik az ott eloirt adokotelezettsegek.

Kutatomunkam soran egyertelmuve lett szarnomra, hogy az ad6oparadiesomok fontos helyet kapnak a nemzetkozi adotervezes teruleten. Minden uzletember celja, hogy optimalizalni

54

tudja a kulonfele muveleteket, nemzetkozi kapcsolatokban megjelen6 tranzakci6kat, hogy ki tudja hasznalni az egyes orszagok torvenyei szerinti kulonosen kedvez6 ad6kulcsok adta lehetosegeket.

Az adotervezes azt teszi lehetove, hogy az egyes cegek ott mukodhessenek, ahol a kereskedelmi, penzugyi es banktevekenyseg specialis torvenyei alapjan a legkedvezobb feltetelek adodnak, Fontos, hogy megkeressek es eszrevegyek a rugalmasabb torvenyeket, a kettos adoztatas elkenilesere kotott egyezmenyeket es egyeb konnyito megallapodasokat (gazdasagi egyuttmukodes, kereskedelem .. stb.. teruleten). Ezek a feltetelek pedig azt valoszlnusiti, amelyet mar korabban is emlitettem, hogy viszonylag hosszu id6 mulva is szamitani kell ilyen jellegu tevekenyseg megletere. A gond az, hogy e muveletsorban igen jelentos lehet a nem tiszta eredeni penz mozgatasa is.

Cegalapltas

Amennyiben adoparadicsomban szeretnenk ceget alapitani, erre szakosodott irodahoz fordulhatunk, amely a cegalapitas koltsegeit egyosszegben adja meg (tartalma a kovetkezo koltsegekre vonatkozik: alapit6 okirat elkeszitese, alapitok biztositasa, regisztralt iroda biztositasa az elsa evre, nevleges tisztviselok biztositasa az els6 evre, nevleges tulajdonosok biztositasa az elsa evre, bejegyzessel kapcsolatos eljarasi dij, hivatalos illetek, postai dij, hivatalos szarazbelyegzo, nyilvantarto mappa, amely a ceg belso iigyeinek regisztralasara szolgal, reszveny nyomtatvanyok).

Az off-shore cegek szinte kizarolag Rt. formajuak (csak nehany kivetel van ez al61, ilyen a Liechtenstein alapitvany, ahol a troszt, ilL Wyoming es Utah LLC. amely Kft. jelenik meg. Lucio Velo azt irja a trosztokre vonatkozoan, hogy " angol szokasok es meltanyossagi szabalyok nyoman letrejott es kifejlodott bizalmi vagyonkezelo tarsasag, amelyaz angolszasz vilagon kiviil is vonzova valt ~ Trust company ~ TC"[l] "),

A cegalapitas tobb lepesbol all, ezek alapjan kell a dokumentumokat biztositani, de ez orszagonkent jelentos elterest mutat. Vannak azonos igenyek, amelyek az angolszasz teriileten minden esetben szuksegesek, ilyenek: pL: amerikai alapitas eseteben az alapito okirat (Certificate of incorporation), alapito gyules jegyzokonyve, alapszabaly, cegnyilvantartas, tarsasagi belyegzo, mig mas teriileteken pl.: Man szigeteken az el6bbiek mellett fontos meg a bejegyzesi igazolas, reszvenyek es atruhazasi bizonylatok es nyilatkozatok is.

Az off-shore ceg alapitasanak idoigenye fiiggaz alapitas helyetol, a magyar es kii1:fcildi iroda tapasztaltsagatol, felkeszultsegetol, es az tlgyfel specialis igenyeitol.

Raktari un. ready-made vallalatok komplett cegdokumentaciojat 24 ora alatt meg lehet szerezni, de ekkor a ,,raktaron" Ievo cegek kozul kell a megfele16t kivalasztani. Amennyiben onallo, sajat new es feltetelrendszeni ceget szeretnenk letrehozni, a teljes dokumentacio megszerzesenek idoigenye 3-90 nap kozotti,

Az off-shore cegek eseteben vannak evenkent ismetlodr; koltsegek, ezek a kovetkezok: evenkenti adofizetes (altalaban fix osszegben), regisztralt iroda, kepviselo fenntartasa, irodaszolgaltatasok es konyvvitel dija, nevleges igazgatok, tulajdonosok dija.

(Erdekesseg, hogy magyar vallalkozok szamara is igen szeleskoru lehetoseg van cegalapitasra a kovetkezo orszagokban: Ciprus, Delaware, Man-sziget, Irorszag).

Amennyiben off-shore ceget szeretnenk alapitani, fontos, hogy kiprobalt, referenciakkal rendelkezo iroda segitseget vegyuk igenybe, Az irodak altalaban specializaltak, hiszen

55

minden iroda csak nehany teriilettel alakit ki kedvezo kapcsolatot, rendelkezik nagy tapasztalattaL

Esetenkent szuksegesse valhat a cegek megszuntetese, amelynek sokfele megoldasa van, de mindig fiigg a bejegyzes helyetol, llyen megoldasok: nem fizetik az eves adokotelezettseget es a hatralekot egy evig nem egyenlitik ki, akkor torlik a cegjegyzekbol, ill. nem fizetik a regisztralt kepviselo es iroda fenntartasi dijat (3 h6nap a torles idotartama), ill. kerni kell a torlest a cegjegyzekbol,

Az off-shore ceg tobbfele lehetoseget ad haszon szerzesere, ezek az igazgato, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos szamara biztositanak elonyt, 01yan cegben, ahol teljes rendelkezesi joggal bir, adoterhei minimalisak, uzleti konyveit nem ellenorzik, vagyona biztonsagban van.

Amennyiben magyar vallalkozo szeretne off-shore ceget alapitani, annak erdekeben, hogy a buktat6kat sikernljon elkerulnie, harem fontos torvenyt ismeretere van sztiksege: devizatorveny, tarsasagi torveny, kettos adoztatast elkerulo egyezmenyek. (Fontos, hogy 2003. marcius 1. utan Magyarorszagon ilyen ceg nem alapithato, es a meglevoket is csak 2005. december 31- ig lehetett ilyen cellal mukodtetnil)

Ad6paradicsomok es maganemberek, PT - Permanens Turista az elegans vilagcsavarge

Amint az elobbiekbol lathato, az adoparadicsomok alapvetoen a vallalati szfera szamara adnak az esetek legnagyobb reszeben adocsokkentest biztosito rnegoldast, A termeszetes szemely minden orszagban szemelyi jovedelemado fizetesre kotelezett, Igy szamara mas megoldassal lehet optimalizalni az adofizetest, Az off-shore cegek segitsegevel nem csokkentheto a maganember adofizetesi kotelezettsege,

Ma a vilagban tobb millio maganember utazik, aki kozmopolitizmusat rendkivtll jo uzleti erzekkel parositva Iegalisan minimalizalni tudja szemelyes adoterhet, mikozben szemelyes szabadsaga a maximalisan ervenyesul, A vilagban rna sokan ugy alkalmazzak ezt a megoldast, hogy sokan azt sem tudjak, hogy a modszernek neve van, amelyet PT benikkel illetnek az angol megjelolesekbol: Perpetual Traveller, Prior Taxpayer, Passing Throught, People of Talent, Perfect Tax-haven es meg sokfele szobol alkothat6 mozaiksz6. Ennek magyar megfelelojekcnt crnlitheto a Perrnanens Turista, Parkolo Turista, Papiron Turista Potyajegyes Tekergo stb.. ., amely olyan termeszetes szemelyeket jelol, akik egyik orszagban sem tekinthetok allando lakosnak, mivel mindig valtoztatjak helyuket, igy sehol sem kell ad6t fizetniiik, vedettek haboruk eseten, mert Problemaknal Tovabballnak,

Ez az eletmod nem kerul sokba, mivel evenkent esetieg ketszeri utazas sznkseges, es sok helyen a varosok olcs6bban elhetok, mint a korabban megszokott helyen, Ez azonban eletmod kerdese, igy csak azok reszesulhetnek ennek az elonyeiben, akik kepesek ezt vallalni, Felallasban azonban sokkal tobben elik igy az eletttket, mivel munkajuk olyan, hogy egyebkent is sokat kell utazniuk, gyakran vannak tavol otthonukt6L

A Po@tyaz6 Tarsadalom kifejlesztette az "ot zaszlo" elvet, ami annak jelzese, hogy ot orszagban, ill. ot orszag kivalasztasaval lehet optimalisan megszervezni ezt az eletmodot, Nero kell mindegyikben elni, megjelenni, de celszeru fenntartani, hogy nehezseg eseten valtani lehessen. Az ot zaszlo a kovetkezot jelenti:

1. zaszlo: az iizleti bazis, itt keresik a penzt, ennek elteronek kelliennie att61, ahol jogilag honos, mivel azonossag eseten adoalannya valna.

56

2. zaszlo: utlevel es allampolgarsag helye, amelynek gyakorlatilag nines jelentosege adoszempontbol, de katonai es politikai szempontb61 ugyesen celszeni valasztani (pI.: sorkatonai szolgalat, vizumigeny, stb.. Ilyen megfontolasbol elonyosnek tekintheto a kanadai, brazil, ausztral utlevelek,

3. zaszlo a lakohely, amelynek elonye a j6 telekommunikacio, es a tax- haven terulet, Elrinyos, ha nines habonis veszely, politikailag, gazdasagilag stabilnak mondhat6, ilyen lehet: Monaco, Csatoma-szigetek, Campione, Andorra, bermuda stb.. .

4. zaszlo jelenti a vagyonkezeles helyet, itt fopntos a magas szintu penzugyi szolgaltato rendszer tete, j6 telekommunikacio, bizalmas bankszamlak es a knlfoldiek adomentessege, Ilyen lehet Luxemburg, Svajc, London, Lichtenstein.

5. zaszlo a kedvtelesek szinhelye, ahol a PT tenylegesen megtalalhato. Ilyen lehet pI.:

Magyarorszag (egy evben max 183 napig), Uj-Zeland atommentesovezet, Thaifold, Costa Rica, Fulop-szigetek (szex, bujasag), Francia Riviera, Hong-Kong (etelek) Parizs, London, SanFrancisco (varosi pezsges), Irorszag (nyari rezidencia), Buenos Aires (teli rezidencia) stb ...

Amennyiben vallalja ezt a megoldast, valamint az allando keszenletet, hogy mas orszagba tegye at eletteret, kedvezo megoldasokhoz juthat a megtarthato penz tekinteteben, A sok teriileten kapcsolatot kiepito, fenntart6 es jo eredmennyel dolgoz6 ceg tulajdonosa kepes erre az eletvitelre,

Penzmosas es a magyar gazdasag

A magyar gazdasag penziigyi, gazdasdgi es biiniildozesi szervezetei az utobbi idoszakban igen jelentos valtoztatasokat tettek annak erdekeben, hogy sikerrel vegyek fe! a kiizdelmet a penzmosassal szemben.

Jogszabalyok sorat alkottak meg, amelyek lehetove teszik, hogy a nem megfeleloen kezelt penzek, ill. a nem alaptevekenyseguknek megfele16en mukodo cegek felszinre keriiljenek.

A 2003-ban megszigoritott penzmosas elleni torveny ertelmeben a penzugyi szolgiltat6knakkoztuk a bankoknak, penzvaltoknak, konyveloknek, az arany es nemesfem, a mutargykereskedoknek es meg sok mas, tetelesen fe1sorolt teriileten dolgoz6nak - jogszabalyban meghatarozott esetekben azonositaniuk kell ugyfeleiket, es jelenteni kotelesek a gyanus penzugyi muveleteket,

Azt, hogy mi szamit penzmosasra utalo gyamis ugyletnek, minden erintett szakma szamara mintaszabalyzatban hatarozta meg a Penzngyminiszterium es a rendorseg,

A penzmosasra vonatkoz6 eloirasok alapvetoen hazai jogszabalyok, de a nemzetkozi egytlttmukodes keretei kozott is megjelentek a kotelezettsegek. A magyar gazdasagban az alapvet6 szabalyok a kovetkezok:

Bunteto Torvenykonyv (1978. evi IV. torveny 303. § modositasa), Hitelintezeti torveny modositasa,

2003. evi XV. torveny a penzmosasrol,

7003/2003. (PK.8.)PM, ill. 7004/2003. (PK.8.) PM iranyelve a penzmosas megelozeserol

es megakadalyozasarol, .

penzugyi szolgaltatast vegzo szervezetek bels6 szabalyozasai, cegek penzmosas elleni szabalyzatai,

A penzmosas kapcsan alapvetoen a keszpenzmozgasokra kell koncentralni. Erre hivja fel a figyelmet a FATF (Financial Action Task Force) az OECD penzmosas megelozesevel foglalkozo szervezete is. Ez a szervezet felsorolja azon off-shore helyszineket, ahol a tenyleges tulajdonosok azonositasa nem lehetseges, Az ilyen orszagokban talalhato cegekkel

57

lebonyolitott kereskedelmi tevekenyseg mindenkeppen kulon kell kezelni.

nem jelent automatikusan penzmosast, de

Erdemes ezt kovetoen megismerni a FATF listajan szereplo orszagokat:

Cook-szigetek, Dominika, Egyiptom, Fulop szigetek, Grenada, Guatemala, Indonezia, Izrael, Libanon, Marshall-szigetek, Mianmar, Nauru, Nigeria, Niue, Oroszorszag, St..Kitts es Nevis, S t. Vincent es Grenadine-szigetek, Ukrajna.

Vannak olyan off-shore helyszinek, amelyeket kulon vizsgalandonak minositett a nemzetkozi szervezet, mivel a penzmosas tekinteteben nagyon liberalis a szabalyozasa, ezek a kovetkezok:

Anquilla, Bahamas, Belize, Cayman, Islands, Cook Islands, Marshall Islands, Mauritius, Montenegro, Vanuatu, Panama, Seychelles, Netherland Antilles, Niue, Samoa, Saint Vincent, &Grenadine, St. Kitts and Nevis, Turks and Caios.

A fentiekre kulonosen akkor kell igen nagy figyelmet forditani, ha az ugyfel kepviseloje eseteben felmerul a gyanu, hogy csak nevleges, mivel az ugymenetrol fogalma sines, es a hatterbol mas iranyitja a tevekenyseget, vagy a cegvezetonek nines lakcime.

Emliteni kell az ED belepeshez kapcsol6d6 eloirasokat, megallapodasokat es az ezekhez kapesol6d6 hazai intezkedeseket. A jogszabaly modositasa, a bejelentesi kotelezettseg, a belso szabalyzatok megalkotasa mind az ED elvarasaihoz igazitott hazai eloiras. A szabalyok megismerese azt mutatja szarnomra, hogy az ED orszagokban a penzmozgasok olyan szigoni kezelese szukseges, ami e teruletrol mas - nem ED orszagba - helyezi at a nem teljesen szabalyos tranzakci6kjelent6s reszet.

A penzmosas azert jelent sulyos gondot, mert a szervezett bunozesbol szarmazo penzek visszaaramlanak a gazdasagba, konkurenciakent a gazdasagi vallalkozoi esoportba. Ez egyben azt is jelenti, hogy szinte minden nemzetgazdasagi agazat segitheti a penzmosast, ipar, kereskedelem, epitoipar, hirkozles, vendeglatas stb. . ., de vannak kedvelt megoldasok az egyes teruletek mukodese soran. Az e teruleten alkalmazhat6 ertekelernzes a szerzodesek es az egyes munkak eszkozfelhasznalasanak elemzesere terjedhet ki.

A penzmosas lehetseges megoldasa a fantomcegek letezese, Ezt - magat a ceget - ertekelemzessel ki lehetne szurni, mivel alv6 cegkent mukodikl

Az ORFK penzmosas elleni osztalyara az 1994-es megalakulas 6ta tobb, mint 16 ezer penzmosas gyamis tranzakci6t jelentettek be a penzugyi szolgaltatok. A rendorseg kotelessege minden bejelentes megvizsgalasa. A vizsgalat a befektet6 ill. a gyanus ugyletek kezdemenyezoire kiterjedo folyamat. Arra keresik a valaszt, hogy a gyanus iigyletek kezdemenyezoi legalis forrasbol megszerezhetett-e annyi penzt, amennyit a bejelentestevo szolgaltatora bizott. A rendorseg minden engedelyezett es titkos eszkoz alkalmazasara jogosult ez ugyben, Ellenorzik, hogy mil yen a legalis tevekenysege, jovedelmei rendszerek vagy alkalomszenien jelennek meg, kapott-e az elmult id6szakban jelentosebb osszeget valamilyen cimen (nyeremeny, or6kseg, juttatas), Amennyiben a bejelentes beigazolodik, a rendorseg a bejelentot ertesiti. Amennyiben a bejelentes nem igazolhato, a rendorseg titkos irattaraba kerul a nyomozati anyag. 2003. julius l-tol az uj Btk. szerint az ugyesz donti el, hogya celszemelynek megmondja-e, hogy atvilagitottak.

Annak megallapitasa, hogy a bejelentesre kotelezettek eleget tesznek-e kotelezettsegeiknek, elsosorban a Penzugyi Szervezetek Allami Felugyelete (PSZAF) vizsgalja, Az eddigiek soran mar tobb alkalommal is elofordult, hogy ismertte valt buncselekmeny nyomat kovetve demit ki, hogy valamelyik szolgaltato nem tett eleget bejelentesi kotelezettsegenek,

58

A 2003-ban ujrafogalmazott penzmosasi torveny a bankokat, brokercegeket, ugyvedeket, kozjegyzoket, konyveloket, biztositokat, nyugdijpenztari ugynokoket, adoszakertoket, adotanacsadokat, jatekkaszinokat, ekszerkereskedoket, rmitargykereskedoket egyarant kotelezi, jelezzek, ha penzmosas gyamija merul fel valamely ugyfeluk befektetesi tevekenysege kapcsan. A feladat vegrehajtasat e szakmakban szabalyzatok keszitesevel, tovabbkepzesekkel, nyilvantartasi rendszerek kiepitesevel igyekeznek biztositani. A feladatok vegrehajtasat a mar emlitett pszAF ellen6rzi.

Az ugyvedek, kozjegyzok a szakmai kamarajukhoz tovabbitjak a penzmosassal kapcsolatos bejelentolapokat, amely a rendorsegre tovabbitja ezeket. E megoldas azzal magyarazhato (az EU iranyelv lehetove teszi), hogy a szakma valasztott testiilete ellenorizze, hogy a penzmosasi szabalyzat megvan-e az adott szervezetnel.

A penzmosassal kapcsolatos bejelentesi kotelezettseg elmulasztasa eseten kiszabhato 100 000 Ft-os penzbirsag, de bnntetojogi kovetkezmenykent (szandekos, vagy gondatlan esetben) 3ev, ilL 2 ev szabadsagvesztes is kirohato.

Off-shore eegek felhasznalasanak lehetosegei

A koztudatban off-shore ceget alapitani ket okbol erdemes: az egyik az adomegtakaritas, hiszen a Iegtobb adoparadicsomban nem adoztatjak az osztalekot, a szerzoi, szabadalmi jogdijat, a kamatnyereseget. A tarsasagi ado csak kis resze az adott orszagban alkalmazottnak, az alkalmazottak utan pedig jellernzo a szemelyi jovedelemado kedvezmeny biztositasa is. A masik ok, ami miatt alapitani erdemes ilyen ceget, hogy rendkivul kedvezo terepet biztosit az illegalisan megszerzett penzek tisztara mosasara.

Erdemes azonban a fenti ket lehetoseg mellett atgondolni, milyen lehetosegeket biztosit az alapitok szamara egy adoparadicsomban letrehozott off-shore ceg.

Vannak cegek, amelyek bejegyzett marka felett, ill. valamilyen szabadalom, vedjegy felett rendelkeznek, amelyre hazajukban igen jelentos adofizetesi kotelezettseguk jelenik meg. Lehetseges olyan megoldas, hogyaz adoztato orszag teniletehez nem kotott immaterialis javakat atadjak egy off-shore cegnek, ill. holdingnak. Ezzel mod nyilik arra, hogy a hasznositas soran keletkezo jogdijak ad6mentesek, csak a vas arlo altal fizetett vetear utan kell ad6zni.

Ismet mas tertilet a vagyonvedelem kerdese, Specialis konstrukci6kat alakitottak ki arra vonatkoz6an, ha termeszetes szemely, vagy uzleti vallalkozas vagyonat ki kell vonni az uzleti kockazat a161, ill. ha a haszonelvezo tulajdonos szemelyet a leheto legnagyobb titokban kivanjuk tartani. EITe a celra specialis holdingokat, trosztoket [2] (trust) ilL alapitvanyokat [3] hoztak letre, A termeszetes szemely, vagy uzleti vallalkozas vagyonat ilyen szervezetbe viszi, a vagyon tulajdonosakent egy vallalat jelenik meg es a haszonelvezok szemelye anonim maradhat. (Peldakent erdemes megemliteni, hogy egy Lichtensteini Stiftung vagy Trust kezelesebe adott maganvagyonhoz a tulajdonoson kivtil senki nem tud hozzaferni).

Sz6lni kell a presztizs cegek alapitasarol is. Vannak ugyanis olyan ad6paradicsomi helyszinek, ahol foldrajzi elhelyezkedes jelenti az elonyt az iizletemberek szamara, Ilyen helyet sok kelet-europai off-shore iizletember reszesit el6nybe. Erdemes megemliteni az Egyesillt AUamokban leva befektetesi teruleteket (pI.: Delaware, Nevada, Utah ill. Wyoming), de hason16an kedvezo helyszin lehet New-York, vagy London is. Ezek meglevo off-shore cegek szamara presztizs irodacimkent jelennek meg, mivel az uzleti targyalason kedvezobb feltetelkent jelenik meg.

59

Vannak azonban kedvezo megoldasok off-shore bankok es biztosito tarsasagok alapitasara is. Az ilyen helyszinen bejegyzett biztosit6k altalaban korlatozott statusszal (un. Captive) birnak, amelyet fokent nemzetkozi tigyletekkel foglalkoz6 cegek hoznak letre egy-egy specialis ugylet biztositasara ill. vi szontbiztositasara, Elony az adomentessegen kivul a penzugyi, befektetesi, biztositasi korlatozottsagtol valo szabadsag, A biztositok fokent Bahamak, Bermudak, Kajman szigetek, Holland Antillak, Man sziget teruletere jellemzok,

Az ad6paradicsomokban j61 mC!k5d6 bankokkal is Iehet talalkozni. Az itt m{\k5do bankokat ket csoportba lehet sorolni, "A", vagy korlatozas nelkiili (unrestricted) es a "B", vagy korlatozott (restricted) jogositvannyal biro. Ez utobbi bankok kizarolag teruleten kiviili tevekenyseg vegzesere jogosultak, sok esetben kepviseletnket is egy regisztracios iroda vagy megbizott vegzi. Az "A" kategoriaju bankok eseteben gyakori a helyi cegekkel foglalkozas lehetosege is. A ket csoportra vonatkoz6 konkret szabalyozas alapelveit tekintve azonban hasonlo, de az "A" kategorias bankok eseteben szigorubbak a feltetelek, Magasabb alaptoke kovetelmeny, esetleg tartalekolas szabalyozasa, magasabb eves fenntartasi dij fizetese, viszont nines, vagy minimalis a tartalekrata kepzesi kotelezettseg, mod van atcsoportositasra (maturity transfer), ami miatt veszelyesebb, de rugalmasabb az Iizletag, ami nove li a jovedelmezosegetl Az alapfelteteleknek megfeleloen alacsony az adofizetes, esetenkent fix kotelezettsegkent jelenik meg. (Kedvelt off-shore teruletek: Anquilla, Nauru, Kajman szigetek, Bahamak stb ... )

A 70-80-as evekben a karibi szigeteken bank es penzmosasi botranyok alakultak ki az adoparadicsomokban, igy a bankok es biztosit6k alapitasakor altalaban kerik a tulajdonosok, a tisztsegviselok reszletes adatait, a referenciakat, uzleti terveket es egyeb kimutatasokat, A nemzetkozi tranzakciok bonyolitasa rendkivul egyszeni, a banki bejegyzest kovetoen az adoparadicsomi ceg nyit egy kepviseletet egy penzugyi kozpontban (pI.: Londonban), es ezen az irodan kereszttil vegzi a muveleteket,

Erdemes szot ejteni egyeb adoparadicsomi lehetosegekrol is. A nagymeretu hajoflottak (liberiai, panamai, ciprusi) , vagy az Egyesult Allamokban a delaware-i ceg hajotulajdonanak regisztralasa is off-shore tevekenyseg, sot ezzel egyutt a vamkoltsegeket is sikerul megtakaritani. Hasonlo eljarassal lehet jelentos legiflottakat kiepiteni es regisztraltatni. (A magyarorszagi disztributorok szinte kivetel nelkul ilyen gepeket kinalnak),

A felhasznaloi terulet tehat igen szeles, nem lehet csodalkozni, hogy sok orszagban torekednek megtartani a jelentos koltsegvetesi bevetelt hozo tevekenyseget.

Hogyan is lehet az ad6paradicsomokb61 a keletkezett jovedelmet kivonni?

Fontos, hogy aki a jovedelemhez szeretne jutni, ismerje a sajat orszagaban ervenyes jogszabalyi felteteleket. Ezt kovetoen kell eldontenie, hogy milyen megoldast celszeru valasztania.

Alkalmazotti jovedelem, vagy igazgatoi honorariumkent lehet a cegbol szemelyes jovedelemre szert tenni. Ez altalaban kulfoldrol szarmazo jovedelemkent nem reszesul kedvezmenyben . Amennyiben osztalek format valaszt a jogosult, erre a kulfoldrol erkezf osztalekra vonatkoz6 szabalyok ervenyesek, es mivel ez tokejovedelem, kedvezobb lehet az adozasa, Az orszagok kozott azonban letezhetnek egyezmenyek, amelyek ezt a format igen kedvezo adozasuva tehetik.

60

Kozvetett haszonkent lehet hozzajutni nyereseghez, ha a ceg nevere vasarolhatunk vagyontargyakat (tlzletreszt, autot, haj6t, repulot stb .. ) ill. a ceg szamlajara repulojegyet, szallodai szobat, de lehet tanulmanyut, tovabbkepzes, klubkartya, biztositast is stb ... Amennyiben trosztok, alapirvanyok utjan probal a kedvezmenyezett hozadekhoz jutni, ez a szemelyi jovedelemado miatt kedvezotlenebb megoldast jelent, mint az elozo ket valtozat, Erdemes azonban az egyes terii.leteken kialakitott megoldasokat reszleteiben tanulmanyozni, mert jelentos vagyonok eseteben lehetseges kedvezo megoldasokat talalni.

Penzmosas az elemzo szemszogebol- a szamlakhoz, befektetesekhez kapcsoltan

Arr61 mar szo esett, hogy az off-shore, adoparadicsomban rmikodtetett cegek eseteben az adooptimalizalas az alapveto feladat. Az elemzes olyan celt tiiz ki maga eM, hogy adott feladat optimalis koltsegszinni megoldasa val6suljon meg. A ket dolog azonban nem egyertelmu, mivel az adoparadicsomi ceg esetenkent nem legalis jovedelmet, ill. nem legalis modszerekkel szeretne kedvezo adofeltetelek koze juttatni.

Mielott errol reszletesebben szolnek, egy erdekes, - am mar tobb mint 100 eve mukodo bankrendszerrol - a Hawalla mtikodeser61 szeretnek roviden emlitest tenni. Ez egy foldalatti bankrendszer, amelynek letrehozasat a megoldas keresese tette szuksegesse. Amennyiben olyan jovedelmet szeretne a jovedelemszerzo masik orszagba juttatni, amelynek megszerzesere nem volt jogosult, igen nagy a kockazat, hogy nem sikentl a rmivelet a hataron valo atkeleskor. Ezt az igenyt szolgalja az emlitett bankrendszer tevekenysege, am ely a befizetesrol elismervenyt ad a betetesnek adott orszagban, es a masikban - ahova a penzt kuldik - ennek bemutatasaval jut a penzehez G6l szolgalja ez a megoldas az USA vendegmunkasainak a keresetuk hazajuttatasat),

Ez a fold alatti bankrendszer igen nagy kapacitasu, rnegis szukseg van egyeb megoldasok alkalmazasara is. A penzmosas gyanujat felveto nehany megoldas a kovetkezo:

Penzmosas gyanujat felkelto kereskedelmi szamlak alkalmazasa

Amennyiben a kereskedelmi szamlat penzmosas celjara szeretnenk felhasznalni, a kovetkezo megoldassal elhetunk:

Mindket orszagban ceget alapitunk egyidejuleg, a kereskedelemhez kapcsolodo elszamolasi forgalom szamlak segitsegevel tortenik. A kereskedelmi szamlan megjelolt osszeg nem felel meg a szerzodes szerinti felteteleknek (pl.: leertekeltek az arut) vagy nem lesz a penzforgalmi szamlan penzmozgas, mikozben jelentos eredmenyek mutathat6k ki, ugyanakkor az is elofordulhat, hogy a szamla .vasarolt",

A penzmosas kimutatasa ez esetben akkor lehetseges, ha a ket ceg kozotti penzmozgast sikerul ellenorizni, azaz mindket ceg eseteben a szamlakat ertekelemezve, osszehasonlftast vegzunk, amelynel az elteres egyertelmuve valhat. Off-shore ceg eseteben, ha stroman dolgozik a ceg elen, nem biztos, hogy az egyeztetes sikeriilhet! Az ertekelemzes tehat csak abban az esetben alkalmazhato, ha az egyuttmukodes rendszeres es az adatok feldolgozasara (hibak feltarasara) mod nyilik. (Ez esetben fiktiv bevetelek, tulszamlazasok jelenhetnek meg).

Bankszdmla tranzakci6k

tobb szamla megnyitasa - bar ezt semmi nem indokolna - es harmadik szemely a kedvezmenyezett, vagy igen jelentosek az egyes szamlakon leva osszegek,

61

oriasi penzmozgas egy-egy ceg eseteben, amely mogott nem latszik uzleti tevekenyseg, ekkor a keszletek, a termeles ertekelemzesevel lehet a penzmosas lehetoseget kimutatni, szamlanyitaskor az informaciok minimalizalasa,

altalanostol eltero bankszolgaltatasok igenybevetele (azaz nem kamatoz6 szamlan tartani jelentos osszegeket),

off-shore teriileten no-name cegek utjan megval6sitott tranzakciok, nem azonosithat6 kedvezmenyezett reszere atutalt osszegek,

Minden tranzakci6 sajatos feltetelu, ezert sztiksegszeni az egyes tranzakci6k onallo ertekelese

Befektetesi tranzakciok esetleg brokerceg kozbeiktatasaval keszpenzert jelentos mennyisegu ertekpapir vasarlasa,

nem profitorientalt veteli es eladasi megbizas, ill. vegrehajtas elhalasztasa, majd megsztmtetese,

a cegalapitast kovetoen vegrehajtott alaptoke leszallitas - tokekivonas kulfoldre, hitelkonstrukci6k igenybevetele, majd szinte azonnali visszafizetese,

nagy osszegu veteli es eladasi megbizasok parhuzamos ugyletkotesben,

6sszefoglal6an azt lehetne mondani, hogy esszenitlen tokemuveletek korebe sorolhato tranzakci6k.

Kereskedelmi ugyletek alkalmazasa

akkreditiv megnyitasa irrealis mennyisegu amra, de az okmanymegjelolesben nines a leszallitott am mennyiseget igazol6 okmany,

uzleti forgalomhoz kepest nagy egyenlegek tartasa,

jelentos penzforgalom olyan orszagokkal, amelyek a kabitoszer kereskedelemmel allnak kapcsolatban.

Kozep es Kelet Eur6pa orszagai eseteben az atalakulas bizonytalan am jelentos tokeigenyu helyzeteit sikerult kihasznalni, igy a tersegben gyanus bankbetetek jelentek meg, amelyet az anonimitas lehetosege erositett. A magyar gazdasagban kiadott szabalyozas eredmenyekent a bankok adategyeztetesre hivtak tigyfeleiket, akiklamelyek csak abban az esetben juthatnak penzukhoz, ha a felszolitasnak eleget tettek. A hataridot (es modositasat) jogszabalyban rogzitettek.

Hivatkozasok:

[1] Lucio Velo: Az adoparadicsornok vilaga (Alexandra) 20. Oidal

"A TC-re vonatkoz6an nem Ietezik abszolut iranyado definici6 ... Leggyakrabban ahz ango Iigyvedek egyik leggyakrabban hasznalt munkaeszkozeben, az Underhill TC es meghatalrnazottak torvenye tartalmazza ... Az 1995. Julius l-en ratifikalt Hagaikonvencio a TC-kre vonatkozo torvenye, ill. annak elfogadasa nagyban hozzajarult a TC-k koncepciojanak megerosttesehez meg azokban az orszagokban is, amelyek jogrendszere a polgari jog rendszeren alapul."

[2] Lucio Velo Az adoparadicsomok vilaga (20 oldal)

"A TC-k birodalma azonban a Csatorna szigeteken, kulonosen Jerseyn, valamint az atlanti.oceani Bermudan talalhato. Ebbol a szempontb61 Gibraltar torvenyei is rendkivul vonz6ak."

[3] Lucio V elo: Az adoparadicsomok vilaga 22. Oldal

" ... lehet definialni, mint egy meghatarozott vagyont, amelyet az alapito altal meghatarozott celra forditanak. ... Az alapitvany tortenelmi intezmenye a vagyontervezes ertelmeben a "csaladi alapitvanybol" all, amelynek lenyege az, hogy egy birtokot, ilL vagyont meghatarozott szemelyek javara kell forditani."

62

8. Globalizacin es kockazatok

"Az elet a kockizat kezelesebol nem pedig kikuszoboleserol

szol." (Walter Wriston a Citicorp volt elnoke)

Munkam soran axiomakent kezelem, hogy az ember gondolkodo, globalis leny, aki olyan komyezetben kenyszerul tevekenykedni, amelyet a jog nem globalis rendszere szabalyoz, igy az ember viselkedeseben es egyuttmukodeseben korlatozo feltetel az adott korszak kulturalis kornyezete, jogi es tarsadalmi meghatarozottsaga, de gondolkodasa szabad, igy ez a ket feltetel egyutt eroteljes kockazati tenyezokent hat. (Korabban az evolucio es a rendszerelmelet jellemzoinek attekintesenel errol mar sz6 esett).

A modem kulturkornyezetben fontos a kockazatokat ket nagy teriiletre osztani, ugy, mint:

1.) donteselmeleti kockazatok, ame1yek ket reszbol allnak, egyreszt a rossz dentes

meghozatalanak valoszinusege, masreszt az ebbol ad6d6 kar mertekenek meghatarozasa, 2.) penzugyi kockizatok, amelyek a hozam szorasaban nyilvanulnak meg.

A megfogalmazasbol egyertelmuen latszik, hogy a pozitiv es a negativ iranyu elteres is kockazatkent jelenik meg, bar a pozitiv iranyu elteres elonykent jelenhet meg, de az elozetes feladattervben nem erre szamitott a tervezo, igy a kedvezo feltetel is jarhat kockizatos kovetkezmennyel, amely intezkedest igenyel,

A penz-, es tokepiaci tevekenyseg - mint arrol mar korabban sz6 esett - a XX. szizad vegere xenopiaci jelleguve valt, amely rmikodese soran a regi es uj folyamatokhoz kapcso16d6 kockazatokat egyarant megjeleniti. Olyan uj kockazatok is letrejottek, amelyek a korabbi idoszakban kialakult es tovabbelo kockazatokhoz kapcsolodtak,

A kockazat ertelmezese sokfele, ezert celszeni nehany megfogalmazas attekintese:

1.) valamely esemeny meretenek es valoszimisegenek egyiittese, olyan kornyezet, amelyben valamely esemeny bekovetkezese adott mertekben valoszimisitheto ( a tenyleges es a varhato/vart esemeny osszevetesevel) es az esemeny meretenek valoszinuseg-eloszlasa meghatarozhato,

2.) veszteseg valoszinusegenek szintje,

3.) egy olyan esemeny bekovetkezesenek lehetosege, amely hatassal lesz a kituzott celokra (ASINZS 4360:1999 szabvany)

4.) a tervezes jellegebol ad6d6 bizonytalansag, valamint annak lehetosege, hogy az uzleti vagy projekt celok megvalositasanak kilatasait valaminek a bekovetkezese befolyasolhatja (BS 6079-3:2000 szabvany)

5.) a termelesi es ertekesitesi tevekenyseggel szuksegszenien egynttjaro bizonytalansagi tenyezo, amely magaba foglalja a veszteseg Iehetriseget is (Kozgazdasagi kislexikon)

6.) matematikailag a kockazat a varhato karesemenyek erteket jelenti, mivel az adott rendszert fenyegeto karokat becsuli,

A megfogalmazasok alapjan latszik, hogy ket jelentos feltetel szerepel minden megfogalmazasban, reszletes, vagy kevesse reszletezett formaban:

- elteres a tenyleges es a tervezett jellemzo kozott, es

- valoszlnuseg ilL a bizonytalansagi tenyezo lete.

Adott tarsadalom fejlodese a resztvevok (a tarsadalom tagjai) tevekenysege utjan val6sul meg. A tarsadalom tagjai (termeszetes es reszvetelukkel letrehozott jogi szemelyek) a tarsadalom adott fejlettsegi szintjen, adott kozossegben a mar kialakult feltetelek ismereteben, a

63

lehetosegek kozul valasztjak ki a szamukra elonyos megoldast. Ennek alkalmazasa a resztvevo es a teljes ertelemben vett kornyezet (termeszeti, tarsadalmi es epitett, kialakitott) szamara valtoztatasokat eredmenyez.

Az ember es adott gazdasag eseteben is hasonlo alaposszefuggesek jellemzoek, amely kapcsolatrendszer a kovetkezokeppen abrazolhato:

Tarsadalmi

Termeszeti

kornyezet

\~

Mesterseges kornyezet

Amennyiben az orszag helyett az egyen, a termeszetes szemely kerill a kornyezet alakitasanak kozeppontjaba, ugyanezekkel a hatasokkal kell szamolni, de egyeni gondolkodokent figyelembe veheti a sajat erdekeit, mig az orszag a kozosseg erdekeben kell, hogy tevekenykedjen, ill. gondolkodjon.

A valtozas akkor kedvezo, ha a folyamat resztvevojc ugy kenyszerul valasztani, hogy onmaga es a kornyezete szamara (gazdasagi, tarsadalmi es termeszeti ertelemben is) elonyos legyen.

A miiveletek megvalositasa, a kornyezet alakitasa soran jelentos valtozasok tortennek, amelyek hosszu tavon - szinte eszrevetlenul - halmozodnak, es meghatarozott ponton kikenyszeritik a kozosseg atalakulasat, gondolkodasmodjanak, cselekveseinek, elvasasainak es egyuttmukodesenek modosulasat, azaz minosegi ugraskent a tarsadalom valtozasait.

A fenti abra szemlelteti, hogy a komyezet, az orszag, es benne az alkoto ember egyseget alkot, az egyuttmukodes nelknlozhetetlen es szuksegszeru. A szeles ertelemben vert kornyezet valtozasa szuksegesse teszi az ertekek megovasat, ill. idoszakonkenti ujragondolasat iletfenntarto es letkiegeszito ertekeket egyarant).

A modem korban a gazdasagi fejlettseg a letfenntarto javak magas szfnvonalat biztositja, a letkielegito ertekek oriasi, ugyancsak magas szinvonala mellett. Ezek - a jelen idoszak penzugyi strategiai szemleleni gondolkodasa mellert - igen nagy kockazatot hordoznak, amelyek tobb teriileten jelennek meg, azaz:

- politikai valtozasok,

- mtiszaki fejlodes,

- gazdasagi, jogi es termelesi valtozasok,

- penzugyi folyamatok valtozasai,

- tavkozles es telekommunikacio hatasai,

Ami a kockazatok valtozasat felerositi - a fenti jellemzok mellett - hogy hatasaik osszegzodnek, ill. kombinalodnak (pl.: a kemikaliak hatasainak nem osszegzodese, hanem

64

hatvanyozodasa jelenik meg, holott az egyes kemikaliakat csak egyedileg teszteliklll - emiatt a kornyezetre rendkivul jelentos kockazatot hordoznak /amelyrol egyseges kepet nem sikerul kialakitani I, fenti mellett az ember tevekenysege a szeles ertelmezesu komyezetre, a fejlettsegi elteresek foldreszek, integraciok, orszagok, regiok kozott, egytittmukodes es egymastol fuggove valas - interdependencia - valamint a politikai szakmai kozelitesek jelentik a kockazatok valtozasanak kozeltto feltetelrendszeret).

F entiekbol Iatszik hogy a kockazatok egymashoz kapcsoltak, fontos tehat az egyes kockazatok felismerese es kvantiflkalasa (amennyiben ez lehetseges). A kockazatkezeles adott ceg es szeles ertelemben a gazdasag egesze, valarnint a Fold egesze tekinteteben is fontos feladat. A kockazatkezeles osszetett feladat, amely a kockazatok tudatos ismerete mellett ezek aktiv kontrolljara vonatkozik, es arra iranyul, hogy szisztematikusan, a celok erdekeben es az erintettek elvarasainak megfeleloen tudjon adott rendszer rmlkodni, A kockazatkezeles jellemzoje, hogy elkulonulo, de tudatosan kialakitott rendszerjellegu lepesek osszehangolt sora. Alkalmazasanak celja a magasabb szintii kockazati tudatossag elerese es a meghozott dontesek optimalizalt (eredmenyoptimum) megvalositasa,

A kockazat kezelese, menedzselese fontos feladat, amely tobb szakaszbol allithato ossze, ezek egymasra epulnek, sot egymast segitoen rendszerkent kezelhetok, a kovetkezokeppen:

kockazatstrategia

kockazatazonositas kockazatszamitas es elemzes ~-. kockazatertekeles kockazatkontro lling intezkedes

Amennyiben a fenti osszekapcsolt feladatsort ertelmezni probaljuk, a kovetkezo jellemzoket kell figyelembe venni:

1.) minden szervezetnek szuksegszeruen kell kockazatstrategiaval rendelkeznie, mivel a varhato vagy elvart feltetel teljesulese kockazatos, ennek kezelesere fel kell keszulnie,

2.) fontos a kockazarazonositas, amely csak adott folyamat ertekelesen keresztiil valosulhat meg,

3.) a kockazatszamitas es elemzes teruleten jelentos szerep jut a szamszerusites igenyenek. A kockazatszamitasra sokfele modszer alakult ki, gyakran alkalmazzak a faktoranalizist es a Monte-Carlo szimulaciot, de gazdasagi esemenyek eseteben a fedezeti pont szamitast is, mig a kockazatelemzes kozelitesere a kovetkezo jellemzo teruletenkent kerulhet sor:

a.) lakossag eseteben: kornyezet, foglalkoztatottsag, energiaellatas, egeszseg es egyeb

b.) ceg eseteben: strategiai kornyezet kockazatai, menedzsmentben leva kockazat, penzugyi es finanszirozasi kockazat, valarnint egyeb kockazatok, (itt szukseges rnegjegyezni, hogy a cegek eseteben a Kaplan es Norton altal kidolgozott Balanced Scorecard /Egyensulyi Program! egy lehetseges Performance-Measurement-Modellt ismertet, amely a strategiakat atalakitja celokra es jelzoszamokra es 4 knlonbozo perspektivara osztja, ezek: penzgazdalkodasi-, vevo-, belsofolyamat-, es tanulas es fejlodesperspektiva, - amelyek szakma es vallalatspecifikusan illeszkednek. A Iehetosegek, a strategiak optimalis atalakitasa mellett a Balenced Scorecard elosegiti a hierarchikusan egymashoz rendelt szintek kozotti kockazati strategiak kommunikaciojat is).

c.) agazatok eseteben: agazati szerkezeti kockazat, versenykockazat, egyuttmukodes kockazata, arkockazat, egyebkockazatok,

65

d.) gazdasagpolitikai kockazat: kozhatalmi gazdasagigazgatasi kockazat, kollektiv dontesek kockazata, szabalyozasi kockazat, kapcsolatfelvetelek kockazata, gazdasagpolitikai valtoztatasok kockazata, penzngyi kockazat, arkockazat, egyeb kockazat,

e.) nemzetkozi kockazatok: politikai kockazatok, versenykockazatok, kornyezeti kockazatok, orszagkockazatok,

4.) kockazatertekeles tekinteteben ketfele megoldas lehetseges, szubjektiv, amely esetben egyedi ertekeles tortenik, es objektiv, amely esetben ketfele feltetel osszevetesevel szamitasokat vegzunk, ez lehet a koltseg / haszon hanyados es a kockazat/haszon hanyados meghatarozasaval,

5.) kockazatkontrolling kapcsan a menedzsment tamogatasara kerul sor, amelynek soran a controller feltarja az eltereseket es elemzi azokat, szakteriileteket kapcsol ossze, ertelmez es a felelos vezetokkel megbeszeli az intezkedeseket, (fontos emlitest tenni, hogy a kontroller lehet strategiai es operativ teruleten segitoje a menedzsmcntnek, felterkepezi a lehetseges nehezsegeket megold6 intezkedesek lehetosegeit, ebbol tud valasztani a dontesert felelos vezeto),

6.) intezkedest mindig a felelos vezeto hozza meg, adott feltetelrendszer elemzeset ertelmezeset kovetoen.

Az ertekelesbol megallapithato, hogy a kockazatkezeles egymastol elkulonitheto lepesek sorozata, amelyek rendszerezetten, egymasra epitetten vegrehajtottak. Ez a rendszeresseg a legjelentosebb erteke a rendszernek, Az is lathato, hogy a kockazatkezelesre vonatkozoan van altalanosan alkalmazhat6 elmeleti megoldas, amelynek konkretizalasa az egyes cegek menedzsmentj enek feladata.

A menedzser feladata, hogy megfelclo intezkedest hozzon a kockazat csokkentese erdekeben, ezert biztonsagos rendszereket kell Ietrehozni, amelynek kialakitasahoz at kell gondolni a lehetosegeket, a veszelyeket, majd meg kell hozni a dontest, Ennek megfeleloen a kockazatokat celszeni csoportba rendezni (a szakirodalomban megjeleno csoportositasban) az intezkedes igenye alapjan is, igy lehetnek:

1.) hyper, vagy katasztrofalis kockazat

(az intezkedes azonnal kell, hogy legyen, nem till halasztast, mivel meg nem tete le tovabbi jelentos karok bekovetkezeset eredmenyezheti, ilyen lehet a termeszeti katasztrofa, kornyezeti katasztr6fa, vagy gazdasagi teren a vilagmereui tozsdekrach, ill. a rendkivuli merteku kiterjedt esemeny, pI.: tobb olajkut egyszerre tOrteno belobbanasa meghatarozott olajmezo teriileten, egymashoz kozel)

2.) nagykockazat

(azonnali intezkedest igenyel, hatasaban azonban kisebb, mint az e16z6, ilyen lehet a kiterjedt rmikodesi zavar, jelentos atalakulas, mint rendszervaltas, vagy egesz orszagra kiterjedo privatizacio, vagy allamositas stb ... )

3.) kozepes kockazat

(azonnali intezkedes, a strategia, a celok, tervek modositasa szukseges, ilyen lehet rob banas, kiterjedt tuz adott intezmenyben, kisebb teriileten kdrnyezetszennyezes, atomeromuben alacsony fokozatu baleset, stb ... )

4.) alacsony koekazat

(nem igenyel azonnali intezkedest, de szukseges az eszkozok, modszerek, taktika valtoztatasa, ilyen lehet a szabalyozo modositas, amely nem alapvetoen uj, csak elemei valtoztak stb ... )

5.) bagatell koekazat

(nem okoz nehezseget, sok esetben intezkedest sem igenyel, ilyen lehet pI.: valamely meromuszer meghibasodasa, amelyet a hasznaloja kepes javitani).

66

Szukseges a kockazatok hatasat is attekinteni, amelyek jellemzoje, hogy majdnern mindegyik penzngyi vesztesegkent jelenik meg. A hatasok rovid osszefoglalaskent a kovetkezok lehetnek:

penzugyi, vagyoni, vallalati eszkozok ertekeben bekovetkezo valtozas,

- jogok atalakulasa,

bevetelek csokkenese, koltsegnovekedes, ceg es gazdasagi kdrnyezetenek atalakulasa,

dolgoz6k es szemelyes kapcsolatok miatti

tobbletkoltseg,

kornyezet (gazdasagi, termeszeti) atalakulasa, versenytarsakkal vain egyuttmukodes valtozasa,

Fontos emliteni, hogy a kockazatok nem onallo hatasukban, hanem osszekapcscltan jelennek meg, ilyen lehet pl.: a dolgoz6k igenye, vagy dentes alapjan megitelt osszegek kifizetese a ceg eredmenyesseget erinti, a piaci kapcsolatok valtozasa az arbevetel alakulasara hat stb.. .

Az egyen es a kozosseg is meghatarozott viselkedest mutat a kockazatturo kepesseg ismerete alapjan, Lehetseges magatartasok aszerint, hogy adott hozam mellett rnekkora kockazatot hajlando vallalni valaki, vagy adott kockazathoz rnekkora a hozamelvarasa, van:

a.) kockazatelutasito, alae sony kockazatturo kepesseg (ekkor nem, vagy esak alacsony kockazatot hajland6 vallalni),

b.) kockazatkedvelo, vagy rnagas kockazattiiro kepesseg (jelentos spekulacios hajlam. es

tevekenyseg,

A kockazattures minden formaja megjelenik adott gazdasag egyuttmukodo rendszereben.rigy celszeni a lehetseges a kockazatok attekintese:

1.) politikai kockazatok. idoigeny (valtozasok befogadasahoz,

szocializaciohoz)

elfogadas kockazata - ellentetele (ragaszkodas korabbi feltetelrendszerhez)

ertekrend atalakulasa,

regiok kialakulasa, - ellenetek es ezek kezelese, regiok telekommunikacioja (fej16d6k es fejlettek, vagy pontosabban centrum es periferia)

2.) muszaki fejlodes - urtechnika - komputertechnologia

eszkozok, gondolkodas es alkalmazas elteresei, eszkozok es gazdasagi komyezet elterese, eszkozok es termeszeti kornyezet (foldi elet) nemzetkozi egyuttmukodes, verseny,

telekommunikacio (gyors alkalmazas, csalas

kockazata, kornyezeti hatasok)

3.) gazdasagi, jogi es termelesi valtozasok

piacgazdasag (verseny, spekulacio), nemzetkozi egynttmukodes, nemzetkozi kereskedelem,

off-shore tevekenyseg (penzmosas, buborekosodas) kockazatporlasztas,

elektronikus gazdasagi tevekenyseg (kereskedelem, klaszterek)

67

telekommunikacio

informaciotovabbitas es

kockazata,

jogi szabalyozas (orszagonkent, nemzetkozi szinten)

4.) penzugyi folyamatok

penz-, es tokepiaci kockazatok,

nemzetkozi penz-, es tokepiac, off-shore piacok (spekulacios hullam, nemzetkozi penzugyi hatasok, dominoelv, osszeomlas, penzmosas)

xenopiacok (gyors-spekulacio-buborek)

elektronikus banktevekenyseg (adatatvitel

biztonsaga)

elektronikus tozsde (muveletei, egyuttmukodesi kockazatok)

orszag -kockazatok

5.) tavkozles es telekommunikacio

tarsadalmi valtozasok (kapcsolatok atalakulasa.) tarsadalmak osszekapcsolodasa, ellentetei,

vilaggazdasagi tavkozlesi egyuttmukodes

(informaciok)

cegkapcsolatok atalakulasa (SWIFT, GIRO ... ) kornyezetvedelem

kornyezeti artalmak (adastovabbito rendszerek kiepitese, - nem fizikai- zajok)

informacioaramlas gyorsasaga, kockazatai (nem ellenorzott informaciok, felhasznalassal visszaeles, spekulacio )

mobilizacio a gazdasagban,

szamitogepek kockazatai (virusok, halozatok) egeszsegi kockazatok (nem eszreveheto, nem isrnert, tavoli hatas, nem kontrollalhato, katasztrofalis, a jovo generaciot erinto, nem csokkentheto),

Nemcsak a gazdasag , de annak kockazatai is teljes rendszert alkotnak. Nem lehet ketsegunk afelol, hogy a gazdasag fejlodesevel a kockazatok valtozasa, megnovekedese es megsokszorozodasa is megjelenik, ami az ember es teljes kornyezete (epitett, termeszeti es tarsadalmi egyarant) szamara sulyos nehezsegeket okozhat. A gazdasagi es tarsadalmi fejlodessel parhuzamosan tehat feltetlen kotelessege a kutatast-fejlesztest vegzoknek, hogy a kockazati tenyezoket is teljes rendszereben feltarjak, ezt a nyilvanossag szamara hozzaferhetove tegyek, es a sztikseges valtoztatasokat ennek csokkentesere megtegyek,

Meg kell szokni, hogy furesa globalizalt Ieny az ember. A maga kenyelmenek megnovelese erdekeben hajland6 ujabb kockazatokat elfogadni, sok penzert ujabb, kenyelmesebb felteteleket kifejleszteni, de ehhez a kornyezet es az ember vedelme erdekeben, tovabbi , igen sok penz felhasznalasaval a kovetkezmenyek kellemetlen reszet csokkenteni, Ez nem rnindig termeszetes kovetkezmeny, sok esetben csak sulyos rahatasokkal erheto el.

9. Globalizaci6 es az azsiai terseg jelentosehb orszagai

A XXI. szazad egyik igen lenyeges versenyfeltetelet az azsiai gyorsan fej16d6, rendkivul nepes orszagai jelentik a hagyomanyosan fejlett piacgazdasagok szamara, Az azsiai tersegben harem igen jelentos feltorekvo gazdasag probalja a gazdasagi, piaci es egyeb teriileten

68

megszerezni a vezet6 poziciot. Ezek: Kina, India es Vietnam. Nem szabad azonban megfeledkezni arrol, hogy a hagyomanyos fejlett teriiletekhez korabban kapcsolodo, de az atalakulas kapcsan lenyeges hatranyba kerulo Oroszorszaggal is szamolni kell a versenyben a kozeli jovoben,

A leginkabb az erdeklodes homloktereben lev6 orszag Kina, de fontos emliteni, hogy - bar a masik ket orszagrol nem tortenik annyi emlites, megis - India jelenthet meglepetest a vilaggazdasagban a versenyfeltetelek alakitasa tekinteteben,

E helyen Kinarol csak nehany gondolatot kell emliteni, mivel a Melleklet reszben egy teljes tanulmany foglalkozik a vonatkoz6 jellemz6kkel igen reszletesen.

Kina es India gazdasaga - elorejelzesek szerint - 2008-2013 kozott mege16zi varhatoan az USA fejlodeset. Pontosan ennek kovetkezmenye, hogy az azsiai megaorszagok es Brazilia je1entik a jelen id6szak tokekivitelenek celpontjat. Arrol is szolni kell, hogy az elorejelzesek azt mutatjak, hogy az egyen16tlen fejlodes kovetkezmenyekent az azsiai orszagok az USA-t es Japant meg fogjak e16zni (kutatas, fejlodes, termeles stb .. ), de az EU orszagai tartani tudjak pozicioikat, A jelen idoszak legjelent6sebb tokekivitelt megvalosito orszagai az USA, Japan, Egyesult Arab Emfrsegek es Szingapur, es a celorszagok Brazilia, Oroszorszag, Kina es India. Az Azsiai Fejlesztesi Bank elorejelzesei alapjan Kina gazdasaga 2009-ben - a korabban jelzett 7 5-os novekedessel szemben - 8,2 %-kal fog novekedni, de Kinanak Oroszorszag tovabbra is a legfontosabb partnere maradt.

India a vilaggazdasag 4. legerosebb gazdasaga, az Azsiai Fejlesztesi Bank (ADB) elorejelzese szerint a kovetkezo idoszakban 6 %-os eves gazdasagi novekedessel, Az ADB ovja Indiat, hogy a gazdasagelenkito programjait koran vonja vissza. Ennek segitsegevel ugyanis a vasarloerot tekintve a vilag 4. , a brutt6 hazai ossztermek tekinteteben a vilag 12., es a fejlodes tekinteteben a vilag masodik orszaga, A gazdasagelenkito programra 2008-ban 200 milliard rupia jutott.

Lakossaganak kozel fele letminimum alatt el, mikozben a GDP novekedesi uteme jelenleg evenkent 8 % koruli. Erre igen nagy a szukseg, mert a magas koltsegvetesi deficit miatt a novekedes segiti a fejlodesuket,

Indiaban jelentos gazdasagosztonzo programot valositottak meg, ennek eredmenyekent rna tobb mernokot kepeznek evenkent, mint az egesz EU-ban. Az orszag fiatal, Iakossaganak tobb, mint harmada 18 ev alatti. Az egesz orszagra jellemzo, hogy meretei miatt a dinamikus fejlodes varhato,

India jelentos hagyomanyokkal biro orszag, amely orzi is ezeket. Jelentos a tradicionalis szektor aranya a gazdasagban, A haziipar es a mezogazdasag a GDP 25 %-at jelenti es csak lassu atalakulas varhato. Az 1991-ben kidolgozott reform a liberalizalas kovetkezmenyekent a kiilkereskedelem es a tokebearamlas novekedeset hozta. A kozeposztalynal megjelent a fogyasztas es a befektetes uj lehetosege, 1991. strategiavaltast j elentett a gazdasagban, mert a zart gazdasagbol a nyitott piac es exportorientalt folyamat indult eL

Indiaban a felsooktatas brit mintara alakult, a muszaki es a termeszettudomanyok jelentik a fontos teriileteket. Az indiai rnemokok, csillagaszok, matematikusok es a szamitastechnikai szakemberek a vilag elvonalaban vannak. Ez oriasi elony a globalizalt vilaggazdasagban es ehhez kapcsolodik az igen magas letszam, amely a versenyben kedvezo.

2000 eleje eta India gazdasagara a kovetkezok a jellemzok:

magas kamatlab 6,25 %,

alacsony inflacio (5 % koruli) ezek egyutt pozitiv

69

a rupia es az USD arany stabil es kedvez6,

jelent6s megtakaritassal lehet szamolni, amelynek fele penzugyi eszkoz, ami a fejlodes tekinteteben fontos,

lassa, de folyamatosan n6 a kulfoldi t6ke bearamlasa, amit meg vonzani is probalnak kedvez6 feltetelek kialakitasaval,

Huzoagazat a feldolgozoipar, de ennel is jelentosebb a szolgaltatas, a szoftvergyartas, amely a vilaggazdasagi munkamegosztas soran az idoelteresekkel igen jelentos megrendeleseket hoz a gazdasagnak. Az Internet terjedese kovetkezmenye, hogy az idoetolodas miatt amerikai megbizasok erkeznek Indiaba, mig Amerika alszik, a vi lag masik felen nappal van es elvegzik a munkat az angolul jol beszelo indiai szakemberek, visszakiildik Amerikaba es ott masnap mar kesz anyaggal Iatjak el a megrendeloket. A valsag idoszaka alatt is javultak a gazdasag mutatoi es Iehetosegei. Gyorsan es olcson dolgoznak, a szolgaltatasok mas reszebol is jelentos bevetel szarmazik, ilyen back-office munka (adatbazis kezeles, konyveles, vevoszolgalat, ado es egyeb nyilvantartasok stb .. ).

A multicegek jelentos beruhazasokkal jelentek meg, amelynek okai:

az olcso munkaero es a magasszintu kepzettseg,

uj gazdasagpolitika, amely osztonzi a beruhazasokat, gazdasagi reformok, amelyek jelentos merteku GDP novekedest biztositanak (8,5 - 9 %),

komyezetjavitas azonban lassithat, mivel India rna a vilaggazdasag egyik legnagyobb uveghazatast kibocsato orszaga)

Gond lehet, hogy egy nem keno odafigyeles az inflacio megugrasat eredmenyezheti, ami miatt a gazdasag fejlodese meginoghat, de ha ezt elkenili keno odafigyelessel, novekedesi uteme, fejlodese megelozheti Kinat.

Jelenleg az export hagyomanyos termekosszetetelt mutat, az export es import liberalizalas hatasa a kulkereskedelmi merlegben jelent meg. A folyo fizetesi merleg szufficitet mutat, ehhez jelentosen hozzajarulnak a hazakttldott penzzel a jol kepzett indiai szarmazasu kulfoldi munkavallalok, akik arab orszagokban es az USA-ban vallalnak munkat,

India szeles gazdasagi es kereskedelmi egyuttmukodest epit ki, ennek eredmenyekent az EUval is szoros gazdasagi kapcsolatrendszer jott Ietre, Erre vonatkozoan idezni szeretnem az idorendi jellemzoket, kisse roviditve egy konkret cikk: alapjan, amely a kovetkezo Majoros Pal: Az EU es India gazdasagi kereskedelmi kapcsolatai - (EU Working Papers 4/2003)

,,1963. diplomaciai kapcsolatfelvetel, 1971. EU vamkedvezmeny Indianak

1973. else kereskedelmi egyuttmukodesi egyezmeny,

1976. EU tamogatas aszaly miatt es rendszeres egyuttmukodesi fejlesztesi program kialakitasa,

1983. EU kepviselet Ujdelhiben

1985. ujabb kereskedelmi egyttttmukodesi megallapodas,

1988. EK - India vegyes-bizottsag es EK - India Bgyuttmukodesi munkacsoport letrehozasa 1992. EK a refonnokat udvozi

993. EK-India Partnersegi es Fejlesztesi Egyuttmukodesi Megallapodas

1994. Bizottsag uj azsiai politikat tesz kozze, "Towards a new strategy for Asia" cimmel

70

1996. kulturkozi program es EU tamogatas egeszsegugyi teren,

1997. .Euro Club" Indiaval es Indiaban folytatott uzleti tevekenyseg serkentese a eel 1998 El.l-aszia i uzleti tevekenyseg elomozditasa,

1999. EU indiai kis-, es kozepvallalkozaosi tizleti tlalkozo 2000. EU indiai csucs, textilipar import kerdesei

2001. masodik EU-indiai csucs, es ekkor meg EU segely a katasztr6fa elharitasara arviz es foldrenges okan,

2002. "EU India Small Project Facility" program es a 2002-06 kozti fejlesztesi gazdasagi egyuttmukodes,

2003. komyezetvedelmi program."

India fej16dese rendkivtili lehetoeg elott all, minden eselye megvan arra, hogy a XXI. szazad meghatarozo gazdasagi vezeto orszagava valjek,

Vietnam

A mai Vietnam teruleten mar 50 ezer evvel ezelott is emberi elettel talalkozunk, majd i.e. 2. szazadban Kina h6ditotta meg a Voros foly6 deltajat es tud6sok telepesek erkeztek a teniletre. A kozigazgatast kinai mintara alakitottak ki (errol reszetesen Kina kapcsan esik sz6). A mai Vietnam teruleten az 1-6. szazadban rmikodott a funan, majd a champa kiralysag, amely mar indiai befolyas alatt allt, Ezt kovetoen jelentosse valt a kinai befolyas,

Az elsa eur6paiak portugal telepes es misszionarius emberek voltak. A franeia befolyas kiepitese lassu folyamat, site eszrevetlen elorehaladas, amely esak 1847-ben je1enti az elsa hareokat. FeIgyorsul az infrastruk:t6ra kiepitese, ultetvenek letrehozasa, azaz a jellemzo gyarmatositasi folyamat zajIik. Atalakul a termeszeti es a tarsadalmi kornyezet.

1945-ben japan megszallas kovetkezik be, rendkivuli kovetkezmenye, hogy 2 milli6 ember hal ehen,

1954-ben francia vereseg a haboruskodasban, az orszag ket reszre torik, es az 1956-os valasztast kovetoen a deli resz mezogazdasagi visszaesessel, jelentos rizsimporttal es az USAt6l valo eroteljes fuggessel alakul es valtozik, mig az eszaki resz a mezogazdasag kollektivizalasa es az ipar allamositasa kapcsan valtozik, mikozben kereskedelmi magancegek dolgoznak es igen eroteljes a burokratikus eloszt6rendszer.

1975-ben sikenil ujra-egyesteni az eszaki es a deli terilleteket, de nines a fejlodesre atgondolt strategia, Hatalmas elelmiszerfelvasarlas tortenik a spekulansok a rzsarak rendkivuli emelkedesere szamitanak.

1979-ben alakitjak ki az uj gazdasagiranyitasi meehanizmust, amelynek kovetkezmenye, hogy az ipar 1982-t61 indul fejlodesnek, A harmadik 5 eves terv (1981-85) a mezogazdasag es a konnyuipar fejlodeset eredmenyezi. Va16di reform azonban nines, mag as az inflacio, felelotlen hitelkihelyezesek es felelotlen penzugyi politika jellemzi ezt az idoszakot,

A masodik reformhullam megujitaskent ismert (Doi Moi). Celkituzesei a kovetkezok voltak:

az allam szerepenek a csokkentese,

a bel-, es kulfoldi befektetesek novelese.

A fenti eredmenyekent jelentos eredmenyeket sikeriilt elemi, ami a tovabbi fejl6dest nagy mertekben segitette, es a kovetkezokben lehet - felsorolas jelleggel- osszefoglalni: megduplazodott a GDP,

folyamatos es igen eroteljes szerkezetatalakitas va16sult meg,

mezogazdasagi novekedes felgyorsult,

71

z ipar novekedese eroteljesse valt,

a szolgaltatas teljes agazata atalakult es jelentosen megnott,

az inflacio 10 % ali csokkent,

a maganszektor aranya megnott, a nemzeti ossztermek 63,5 %it adja.

Fontos osszefoglalni a gazdasagban es a gazdasagszervezesben bekovetkezett valtozasokat:

az MIami iranyitas helyett megjelent a monetarista megkozelites,

megnott a dontesi szabadsag (es ezzel egytitt a felelosseg)

valutapiac liberalizalasa bekovetkezett, amr a fejlodest felgyorsitotta,

befektetes, oktatas, tudomany es egeszsegugy tertileten igen kedvezo novekedes indult sl,

bankszektor atalakitasaval letrejott a ketszintu

bankrendszer,

vegyes gazdasag alakult ki, jelentos maganszektorral es jellemzo allami megoldasokkal,

maganszektort torvenyesitettek, amelynek eredmenye, hogy egyeni vallalkozas, Kft es Rt. dolgozhat,

atalakult az ipar es a mezogazdasag is,

foldtorvenyt dolgoztak ki amelynek eredmenye jelentos mezogazdasagi befektetesek megjelenese,

az infrastruktura fejlesztese jelentos valtozast eredmenyezett, segitette a gazdasag tobi agazatanak fejlodeset (ut, viz, csatoma stb .. ).

Vietnam tehat elindult a gyors fejlodes utjan, tagja az IMF-nek es az Azsiai Fejlesztesi Banknak, nyitotta valt a kulfoldi toke fele, arnely kulonosen a feldolgozoiparba aramlik, ahol munkaero, alae sony ber es kepzettseg a jellemzo, Ezek az agazatok a szallodaipar es a turizrnus, valarnint az elelmiszer, a textil es a konnyuipar. Fontos rnegernliteni, hogy a befektetese rnintegy 2/3-a a deli orszagreszre esik.

Kinaval es Japanal is novekszik a kereskedelme. Es az EU-val folytatott kereskedes kapcsan kereskedelrni merleg tobblettel zarta a elmult eveket. A fontosabb exportcikkei: cipo, textil, Elelmiszer, tea, kave, gumi, kesudio, es az irnportcikkek az acel, mutragya es a koolaj szarmazekok,

Az ASEAN orszagokkal folytatott kereskedelrne is kedvezoen alakult, azaz a reformok kovetkezteben a valtozasok a viszonylag fiatal orszag az igen fiatal lakossag segitsegevel gyors fejlodesnek indulhat.

10. Globallzaclo es kornyezetvedelem

"Sok van, mi csodalatos,

De az embernel nines semmi csodalatosabb ... " (Szophoklesz: Antigone)

72

A XX. szazadban vilagossa valt, hogy az ember veszelybe sodorta a Foldet, sajat eletfelteteleit tulzott onbizalmaval, nem megfeleloen atgondolt es megtervezett gazdasagi tevekenysegevel, 1979-ben Major Istvan a kovetkezoket fogalmazta meg a Lesz-e sas 2000- ben cimu konyveben: " ... Az utolso 300 esztendoben 72 emlos es 139 madarfaj pusztulasat jegyezte fel a tudomany."

Az ember a XX. szazadban elfelejtett a termeszet torvenyeire odafigyelni, amelynek kovetkezmenye a komyezetben megjelen6 jelentos karokozas, ugy is megfogalmazhato, hogy felborult a termeszet egyensulyi rendje. Fontos pedig arrol is szolni, hogy a termeszet fejlodese es a gazdasag valtozasai hasonlo tendenciakat jeleznek, amelyeket erdemes figyelemmel kiserni a tovabbi kedvezobb fejlodesi lehetosegek megteremtese erdekeben. Ezek roviden osszegezve - teljesseg igenye nelkul - a kovetkezok:

1.) mindketto "e16" szervezet, amely esetben a Fold novenyek, allatok es ember szerves egyuttmukodesenek egysege, a gazdasag pedig teriilet, epitett kornyezet, rmikodtetes es ember szervezett egyuttmukodese,

2.) mindketto sajat erdekrendszerenek megfeleloen cse1ekszik

3.) mindketto sajatos kozvetitokozegben mozog, energiafelhasznalas es fejlodes,

valamint penz - energiafelhasznalas - es fejlodes,

4.) mindketto eseteben jelentos korlatok es sok esetben kockazatok hatnak (biologiai, kornyezeti, ill. gazdasagi valsagok)

5.) mindketto csak megfeleloen tervezett rendszerben tud j61 mukodni, es a harmonikus feltetelek barmelyikeben bekovetkezo valtozas a rendszer egeszenek mukodeset veszelyeztetheti (azaz mindkett8 rendszerszemlelenien mukodik),

6.) mindketto folyamatosan valtozik, fejlodik (evolucio, ill. innovaciok)

7.) a kozgazdasagi gondolkodas nem lehet fiiggetlen a termeszetikomyezet valtozasaitol, mivel ebb en a kozegben valositja meg gazdasagi elkepzeleseit, valtoztatva magat a kozeget is (pl.: autopalyak, alagutak, eromuvek stb ... ).

Fenti felsorolasbol latszik, hogy a kutatas a gazdasag es a termeszet kapcsolatrendszerere vonatkozoan ket iranyban valosulhat meg, egyreszt az evnlucld, masreszt a rendszerelmelet iranyaban. Amennyiben e kettot osszekapcsolva tortenik a kutatas, termeszeti, gazdasagi, tarsadalmi es politikai kornyezetunk jobb megertese es megfelelo modszertani megoldasok letrehozasa valik lehetsegesse, Amikor komyezeti kerdesekkel foglalkozik a tudomany, akkor elsodlegesen az epitett kornyezetre es az anyagi vilagra koncentral, holott a termeszeti kornyezet hosszu tavon alapvetoen behatarolja a valtoztatas felteteleit, igy fontos a termeszet es a gazdasag osszhangjanak megteremtese. Ennek a jelen id8szakban alapveto kutatasi teriilete a kornyezetvedelem (ami mira igen jelentos penzugyi igenyu kerdesse valt).

A ragan ertelmezett kdrnyezetgazdalkodas a kornyezetvedelem legfontosabb eszkozekent ertelmezheto, Ugy fogalmazhato meg, hogy a karnyezetgazdalkodas tudatos tevekenyseg, amelynek kerteben a gazdasagi tevekenyseg megtervezese, megszervezese es vegrehajtasa tortenlk, oly medon, hogy a gazdalkodok esszeruen, a komyezetre kiemelt figyelmet forditva, hosszu tavra elore a termeszeti eroforrasok optimalis felhasznalasat, Ez alapveto igeny az ember egeszseges kornyezetenek fenntartasa, ill. visszaallitasa erdekeben.

A tudatos kornyezetgazdalkodas igen szeles eszkoztarral dolgozik, amelynek reszletezese nem targya a tananyagnak, de fontos a teruletek felsorolas jellegu ismerete, azaz komyezettervezes, kornyezetfejlesztes, kornyezetkimelo technologiak alkalmazasa, komyezetkfrnelo hulladekgazdalkodas, valamint a kapcsolodo jogi es kozgazdasagi feltetelek kialakitasa.

73

A termeszeti folyamatokba az ember eloszor a novenytermesztesnel avatkozott be (kezdetben egetessel valtoztatta meg a novenytakarot, majd a XX. szazadban a mutragyak es novenyvedo szerek alkalmazasaval radikalis vegyi terhelest okozott), azaz megbontotta az eredeti okoszisztemat (ami teriiletileg jol lehatarolhato pl.: egy hegyi patak okoszisztemaja). A kezdetben csak helyi (lokalis) karok kesobb nagyobb tersegekbe terjedtek, erintve az ottani okoszisztemat, regionalis szinten szennyezeseket okozva (talajban, elovilagban).

Az 1970-es evekre vilagossa valt, hogy a szennyezodesek hatasa globalissa valt, (Un.globalis hatterszennyezodesnek tekintettek, hogy kendioxid, szenmonoxid jelent meg az addig tiszta tajakon pl.: a sarkvideken, a gronlandi teruleteken, de ezeket akkor csak atmeneti problemakent kezeltek, es csak kesobb meruit fel ezek lehetseges hosszu tavu hatasa). A hatasok jellemzoi a kovetkezok:

- komyezeti valtozasok, amelyek a vi lag egeszere hatnak,

- a szennyezesek a hatarokon atterjednek es

- a komyezeti folyamatokat jellernzia kolcsonos fuggoseg, azaz az un. interdependencia,

A globalis kornyezeti problemak mara az egesz emberiseget erinto nehezsegekkent jelentek meg, pl.: 1986-ban Csernobil uzemi balesete kapcsan eroteljes kornyezeti karosodas es embereket is erinto betegseget okozo szennyezodes),

A legjelentosebbnek minositett kornyezeti problemak felsorolas jelleggel a kovetkezok:

1.) nepesseg gyors novekedese, ami nilnepesedest eredmenyezhet, mivel prognosztizalt adatok alapjan 2040-re a Fold nepessege elerheti a 10 milliard fot,

2.) elelmiszerhiany, azaz a Foldon sok embemek nem jut elegendo taplalek, amit a szakma mennyisegi ehezeskent emlit, ill. jut elegendo mennyiseg, de nem kello osszetetelben, ezt nevezi a szakma minosegi ehezesnek,

3.) anyag-, es energiavalsag, ami az asvanyi anyagok rendkivuli merteku kitermeleset es felhasznalasat a jelen idopontra figyelmezteto jelzeskent arrobbanassal hozza felszinre,

4.) komyezetszennyezes, ami a Folden az eletfeltetelek romlasat eredmenyezte, mivel a termeszetbe az ember altal kijuttatott anyagok mennyisege es minosege olyan nagysagrendti, ami ezt eloidezte, csokkent a Fold regeneracios kepessege es sok feltetel globalis szinten irreverzibilisse (visszafordlthatatlanna) valt (pI.. legkor, vizek, azaz a hidroszfera, talaj stb ... ).

A felmerult es tudatosodott nehezsegek kovetkezmenye, hogy a kornyezetvedelem nemzetkozi szinten intezmenyesult, Ennek rovid osszefoglalasa a kovetkezo:

1.) 1968 aprilisaban letrejott a Romai Klub, amely fiiggetlen nemzetkozi tarsasag formaju, es az emberiseg jovojevel fogialkozni kivano tud6sok es vezeto szakemberek egyuttmukodo szervezete. Celja a vilag jovoj6nek feltarasa, az emberiseget fenyegeto feltetelek elorejelzese, a legnagyobb problemak, katasztrofak megoldasi javaslatainak elokeszitese, Az elso jelenteseket az 1970-es evekben jelentettek meg, ezekben elemeztek az emberiseg jovojenek lehetosegeit es megkerdojeleztek az ember mindenhatosagat, azaz, hogy kovetkezmenyek nelkul beavatkozhat a termeszet rendjebe.

Az elso, a masodik es a negyedik jelentes a valaszt arra a kerdesre kereste, hogy a Fold kepes-e a novekvo nepesseg ellatasara? A harmadik es az otodik jelentes alapvetoen etikai felfogasban tekintette at a problemakat. A negyedik jelentes a tudomany es a technika problemaival foglalkozik.

2.) ENSZ komyezetvedelmi politikaja es a nernzeti politikak is foglalkoztak kesobb a vilagproblemakkal es a hatasaikkal, Az ENSZ kereteben az elso nemzetkozi

74

megallapodasok a mult szazad 50-60-as eveiben jelentek meg. (PI.: nyilt tengerekr61 1958-ban, Antarktiszrol 1959-ben, vilagurrol Ivtil-ben allapodtak meg).

Az ENSZ akkori fotitkara U.Thant hivta fel a figyelmet a kornyezet problemaira, amely az egesz emberiseget valsagba sodorhatja.

- az elsa kornyezetre vonatkozo konferenciat 1972-ben rendeztek Stockholmban. A szocialista orszagok, igy Magyarorszag sem vett reszt a konferencian, de az ENSZ 1972 evi kozgyulese hatarozatta emelte a konferencia dokumentumait, amit minden szocialista orszag is megszavazott. Hosszas vitat kovetoen a kovetkezokrol allapodtak meg:

a.) nyilatkozat az emberi kornyezetrol, (megorzes es fejlesztes alapveto kerdes)

b.) nyilatkozat az iranyelvekrol, (26 iranyelv elfogadasara kerillt sor, amelynek soran az alairo orszagok azt vallaltak, hogy a kornyezet megorzesere es javitasara eroforrasokat biztositanak figyelemmel a fej16d6 orszagok korulmenyeire es sznksegleteire, a fejlesztesi terveiket osszehangoljak, es az okozott szennyezes, vagy kornyezeti kar joghatosagon tuli teriileteinek szabalyozasaban segitenek)

c.) akcioprogram javaslatok (e teriileten a kovetkezokben allapodtak meg: telepulesek kornyezetvedelme, termeszeti eroforrasokkal valo gazdalkodas komyezetvedelmi szempontjai, szennyezodesek, ez kulon szabalyozssal a tengerek szennyezodesere, a komyezetvedelem pedagogiai, tajekoztatasi, szocialis es kulturalis kerdesei, valamint a fejlodes es a kornyezetvedelem kerdesei),

d.) szervezeti intezkedesek (amelynek kerteben letrehoztak az ENSZ kereteben egy uj, szakositott szervezetet, az UNEP-et, azaz Egyesult Nemzetek Kornyezeti Programjat, Ennek feladata a kornyezetvedelem nemzetkozi egyuttmukodesenek segitese, a kornyezetvedelmi programok koordinalasa az ENSZ szervezeteken beliil, es a komyezetvedelmi ismeretek, informaciok beszerzese, a vilag kornyezetvedelmi helyzetenek folyamatos figyelese es a komyezetvedelmi politikak osszehanglasa).

3.) .Brundtland Jelentes" 1987-ben "Kozos Jovonk" cimmeljelent meg tanulmanykent, Felvazolta a gazdasagi novekedes uj korszakat, amely a fenntarthat6 fejlodesen alapul, Ennek globalis megvalositasara epit, meg6rzi es kiterjeszti a termeszeti eroforrasokat, es a fejlad6 orszagokban elhatalmasodo szegenyseg elleni kuzdelemre szolit fel. (Fentieket 9 alapelvben hatarozza meg).

4.) Rio de Janeiro-i konferencia - 1992 - amely a Kornyezet es Fejlodes megjelolest kapta. Ez volt a Fold Csucs, amelyen tobb dokumentumot is elfogadtak, ezek a kovetkezok: Rioi Nyilatkozat a Kornyezetrol es a F ejlodesrol, Keretegyezmeny az eghajlatvaltozasrol, Egyezmeny a biologiai sokfelesegrol, Nyilatkozat az erdokre vonatkozo elvekr6l es a Feladatok a XXI. szazadra (amely az AGENDA-21 nevet kapta es igen nagy vita utan vegul az utolso napon sikernlt elfogadni).

A konferencia legjelentosebb dokumentuma ketseg kiviil az AGENDA-21, amelya fejl6d6 vilag alapvet6 nehezsegeinek megoldasa erdekeben penzugyi felteteleket szavazott meg, de ennek a konferencianak az eredmenye az is, hogy megalakult a Fenntarthato Fejlodes bizottsaga, amely az ENSZ kornyezeti programjat koordinalja.

Eur6pai Vni6 knrnyezetpolitikaja kialakulasanak folyamata

Az integracio fejlodese sztiksegkeppen kiemelt feladatta tette a tudatos kornyezetkezelest az ED-ban is. Ere az 1972-ben rendezett stockholmi konferenciat kovetoen kerult sor. Kialakult az a nezet, hogy kor nyezetpolitika nelknl az ED mas fontos gazdasagi celjainak megvalositasa is ketsegesse valhat,

75

1.) EIs6 kornyezetvedelmi akcioprogram (l973-76kozott) az EU kozos kornyezetvedelmi politikajanak alapelveit fogalrnazta meg. Megfogalmaztak a kozosseg komyezeti politikajanak celjait, az alapelveket es a valtoztatast igenylo teriileteket. Ezeket 11 pontban fogalmaztak meg, amelyek a mai napig ervenyesek,

2.) 1977-81. a masodik kornyezetvedelmi akcioprogram megfogalmazasa, amelynek celja a szennyezes csokkentese es a termeszeti eroforrasok felhasznalasanak szabalyozasa.

3.) 1982-86. a harrnadik kornyezetvedelmi akcioprogram megfogalmazasa, amely a megelozesre helyezte a hangsulyt, azaz a savasodas, a hulladekcsokkentes megelozeset. 1986-ig a tagallamok rnegegyezese adta a komyezetvedelem alapjat, de ekkor elfogadtak egye kozos okmanyt, amely az Egyseges Europai Okmany nevet kapta (1986 - Single European Act - SEA) amely kiemelt figyelrnet szentel a kornyezeti kerdesek kezelesenek (szubszidiaritas elvenek) megjelenese amelyet jogalkotassal is segit.

4.) 1987-92. a negyedik kornyezetvedelmi akcioprogram megfogalmazasa, amely a SEA feltetelei alapjan kozgazdasagi eszkozok alkalmazasaval segiti a kornyezeti artalmak csokkenteset, Az 1992-ben letrehozott Maastrichti Szerzodes a kornyzeti kerdeseknek kulon figyelmet szentel, es letrehozza a Romai Szerzodes kornyezeti fejezetet, amely a XVI. Fejezetkent epul a szerzodesbe, Ebben harem fontos alapelvet, a fenntarthato fejlodest, a szubszidiaritas elvet es az elovigyazatossag elvet rogzitik, de bovitik a kozossegi kornyezeti politika hataskoret es megerositik a kornyezeti programok jogi feltetelrendszeret is. Ekkor alakitottak ki a 2000-ig ervenyes akcioprogramot is.

5.) Az 6todik akci6program nem idoponthoz ki6t6tten igen sok feladatot es kornyzeti problemat megfogalmaz, amelyek hosszu tavu megvalositasra tervezettek es a magatartasi es a fogyasztoi szokasok megvaltoztatasara iranyulnak. Celja, hogy a jelen generacio olyanallapotban adja at a kornyezetet a kovetkezo generacionak, hogy az is fenn tudja tartani a kozegeszseget es a szocialis es gazdasagi joletet.

A XX-XXI. szazad fordulojan mar igen aktivan tevekenykedtek a .zold mozgalmak" a kornyezet megovasa erdekeben, Indulasuk a rmilt szazad 70-es eveire teheto, amikor az ipari orszagokban eloszor jelent meg a kornyezetszennyezes jelentos hatasa, Mara elofordul, hogy a zoldek partta szervezodnek, de mindig azonos celert kuzdenek, egy posztindusztrialis, altemativ tarsadalom Ietrehozasan, amely az ipari-fogyasztoi tarsadalommal szemben egy "altemativ" tarsadalom jov6kepet szeretne megismertetni. A mozgalom legismertebb szervezete ketseg kivtil a Greenpace, gyakran igen agressziv megmozdulasokkal,

Kdrnyezetgazdasagtan - kiirnyezetvedd szabalyozd eszkdzdk

A globalissa valo kornyezetszennyezes kapcsan felmerul a kerdes, hogyan lehet a piacgazdasagokat olyan fejlodesi palyara allitani, amely a termeszeti eroforrasok aranytalansagait es az okozott kornyezeti karokat korrigalja, a gazdasag es a kornyezet szimbiozisat hozza letre,

Mara ket elmelet alakult ki e temaban, az egyik az oko16giai kozgazdasagtan, amely azt tartja fontosnak, hogy a gazdasagot a termeszethez kapcsoltan, a bioszfera alrendszerekent kell kialakitani, a rendszerbe epiteni, A termeszet es a gazdasag kozotti ellentetek feldolgozasaval felszinre hozza az ember felelosseget. A masik elmelet a kornyezetgazdasagtan, amelynek kepviseloi szerint lehet a kornyezeti kerdesek rendezeset a piacgazdasagon keresztul kezel ni, de meg kell valtoztatni racionalis iranyban a termeszeti eroforrasok hasznositasat, Kepviseloi a GDP es a GNP egy mutates rendszere helyett tobb mutatobol allo mutat6rendszer alkalmazasat javasoljak, amely a NEW (Net Economic

76

Welfare - Netto Gazdasagi J6l6t), az altaluk kifejlesztett ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare -Fenntarthat6 Gazdasagi J6Mt Indexe) mellett meg a GPI (Genuine Progress Indicator - Va16di Fejlodes Mutat6) mutat6t is tartalmazza. (Ezekrol a Kozgazdasagtanban reszletesen esett szo).

Kdrnyezetvedelmet segito szabalyoze eszkoznk

A kornyezetvedelem szabalyozo eszkozei alkalmazasanak celja, hogy a gazdalkodo szervezetek nem megfelelo, nem kelloen tudatos komyezeti magatartasa eseteben, ha tevekenysegtlkkel karositjak a kornyezetet, annak helyreallitasat is ezek a szervezetek fizessek meg, mivel az a eel, hogy a kornyezet allapota tartosan, megfelelo minosegben fenn tudjon maradni.

Az altalanos kornyezetpolitikai elvek ismertetese helyett csak emlites szinten erdemes foglalkozni a szabalyozasra vonatkozo clvekkel, amelyek felsorolasjelleggel a ko vetkezok: kornyezetkarositot terheli a felelosseg, azaz, ha szennyezte a kdrnyezetet, fizesse meg a rendezest is, kozteherviseles elve, azaz a kornyezethasznalat koltsegeit a kornyezetet igenybe vevok fizetik (lakossag, szervezetek stb.)

megelozes elve, azaz meg kell probalni

megakadalyozni a kornyezete karositasat, egyuttmiikodes elve, azaz csak egyiitt lehet urra lenni a kornyezeti problemakon , azaz lakossag bclfoldi es nemzetkozi szervezetek.

A fejlett piacgazdasagokban a megelozes elve az egyik alapvetoen kovetendo ely, azaz eleve megakadalyozni a kornyezet karositasaval jaro feltetelek kialakulasat, ha ez lehetseges. Amennyiben megis bekovetkezik a szennyezes, akkor szabalyozo eszkozok alkalmazasaval torekednek a helyreallitasra. A szabalyozoknak ket csoportja ismert, ezek:

kozvetlen szabalyozck, amelyek koze a kenyszerito

eszkozok tartoznak, azaz az utasitasok

(meghatarozott szintu kornyezetterheles

engedelyezett, felette szankci6 ervenyesul), tilalom (ekkor nines semmifele engedett terheles), hatosagi eloinisok (amelyek a szennyezo anyagok kibocsatasara, emissziojara vonatkoznak, a termekekre, vagy szolgaltatasokra, ilL a termelesi folyamatra). A szankciot birsag formajaban alkalmazzak,

kdzvetett szabalyozek, vagy gazdasagi szabalyozo eszkozok elonye, hogy a szennyezes csokkentest sokkal alacsonyabb osszkoltseggel lehet elemi, mint a kozvetlen szabalyozas eseteben, E teruletre harem megoldas sorolhat6: az adojellegu szabalyozas, amelyek celja a kornyezetvedelmi programok finanszirozasa, es e teruleten alkalmazzak a komyezetterhelesi vagy mas megnevezessel kibocsatasi dijakat (pI.: zajartalom, levegobe, vizbe talajba jutatott szennyezo anyagok), termekdijak

77

(olyan termekek eseteben, amelyek eletciklusuk adott szakaszaban a kornyezetet szennyezik), felhasznaloi dijak vagy tarifak (ezek szolgaltatasi koltsegek pI.: csatomadij), es eljarasi dijak (ezek ellenorzest kovetoen a szennyezo szamara kivetett illetek, dij), a masodik a tamogatas, vagy szubvenclo, amely a kornyezetszennyezes megelozosot, vagy csokkenteset szolgalja, ilyenek. Vissza nem teritendo tamogatas, kedvezmenyes hitel, adokedvezmenyek, es a harmadik megoldas a piac teremtese, amely lehetseges forgalmazhato kibocsatasi engedelyek formajaban, de egy masik megoldas meg a kornyezeti felelossegbiztositas alkalmazasa is.

A szabalyozas alkalmazasa azt jelzi, hogy a kornyezet, mint kftlso feltetel igen jelentos szerephez jut a termeles folyamataban,

11. Elektronikus penz

Szot kell ejteni az elektronikus penzrol (e-pay) is.; Ez a penz legtdgabb kategoriaja, amelynek nines belso erteke, nines megfoghat6 formaja, esak elektronikus vagy mdgneses jel, viszont lenyeges jellemzoi alakulta ki:

1.) monetaris erteket jelol,

2.) kozvetlen elcserelhetoseget biztosit, 3.) a fizetesek azonnaliak.

Az elektronikus keszpenz elektronikus eszkozon tarolt ertek. Alkalmas nagy tdvolsagokon kereszulli fizetesekre kiztirolag elektronikus uton. Alapvetden kit fajttija ismert, ezek:

1.) token-based money, azaz zseton alapu penz, amely eseteben a felhasznalo felvesz az elektronikus keszpenzszamlajarol adott osszeget, ezzel az azonnal megterheltte valik, es a fizetes idopontjaban atkenil a kereskedohoz. Ezt a kereskedo elkiildheti bankjaba vagy ujabb fizetesekre felhasznalhatja, Ennek tarolasara legalkalmasabb egy szabadon feltoltheto chip-kartya. Amennyiben az ugyfel elvesziti a kartyat, elveszitette a penzet. Azt, hogy a penz kitol szarmazik, a kartya nem tartalmazza.

2.) float-based money azaz fizetes alapu kartya, amely hasonlo a jelenlegi kartya alapu fizetesekhez, a kulonbseg mindossze annyi, hogy a fizetesek elore engedelyezettek, A megoldas olyan, mintha a penzt ratenne egy szamlara, A kartya eldobhat6, vagy ujra feltoltheto. Az eldobhat6 kartya azert kedvezo, mert olyan tigyfel is hozzajuthat ehhez, akinek a bank nem nyitna szamlat, Az elektronikus keszpenz kibocsatoja a kartyan leva penzt addig tudja felhasznalni, amig azt az ugyfel el nem kolti,

Az elektronikus kereskedelem a feleket elektronikus megolddsokkal osszekapcsolja es a vdsarlas folyamatdnak jelentos reszet automatizalja. Ez a felek reszere jelentos idomegtakaritast eredmenyez es kello biztonsag eseten kedvezo a fogadtatasa.

B2E - Busines to Employee

A fogalom a 90-es evek vegen Jelent meg, ez olyan megoldas, amikor adott ceg alkalmazottainak ertekesitenek Interneten keresztiil, ez a kockdzatot csokkenti, a lehetosegeket javitja.

A fejlodes azonban tovabbi valtozasokat iger. Az elektronikus egyiittmukodes ~ij teriiletei mar megjelentek. bar meg nem jol fejlett megolddsokkal, ezert inkabb celteriiletkent emlithetok;

78

ezek: az elektronikus fizetes, az elektronikus szdmlazas, az elektronikus beszdllitas es a mobilkereskedelem.

Az elektronilats fizetes (ePayment) megolddsat tarija a legfontosabbnak az elektronikus kereskedelem. Azon termekek eseteben, amelyek elektronikus formdba hozhatok, megoldhato a teljes kereskedelmi iigylet a kereskedo is a vevo fizikai talalkozasa nelkiil is. Az ellenertek kifizetesehez nem sziikseges a bankjegy alkalmazasa, a szamlapenzforgalom gyorsabb, olcsobb es biztonsagosabb is. Az elektronikus fizetes biztonsaga a teljes elektronikus kereskedelem kulcsproblemdja, de annak ellenere, hogy ma mar biztonsagos megoldasok alkalmazottak, meg nagyon sok az ellenerzes es a bizalmatlansag e megoldds alkalmazasdval szemben.

Az elektronilats szcimlazas (eBilling) az elektronikus fizetes kiterjesztese, azaz celja, hogy a szolgaltatok szamlainak kiegyenlitese Interneten tortenhessen meg. Olyan megoldas, ahol a penziigyi tranzakciot utalvdnnyal az ugyJel inditja es bankjegy kozvetitese nelkiil tortenik meg az atutalas.

Az elektronilats beszallitas (eProcurement) a rendeles beerkezese, feldolgozdsa es a teljesites egyiitteset jelenti. Ez a forgoeszkoz-gazddlkodas terideten jelentos tovabblepes, amely Interneten keresztidi megrendelest jelent, ahol a kereskedelmi iigylet ellenerteket adott idoszakonkent egyenlitik ki elore meghatarozott szallitasi es fizetesi feltetelek szerint.

A mobil kereskedelem irant is megjelent mar az igeny, ezt az uj WAP-mobilteleJonok es palmtopok alkalmazoi igenylik. Mara az alkalmazas szinte minden mobiltelefonrol lehetseges, mivel a gydrtocegek fejleszteseinek eredmenyekent biztonsdgos alkalmazdsi lehetoseg alakult ki. A WAP (Wireless Acess Protocol - Internetet e!er6 protokol! mobilteleJonra) telefonokkal megvalosithato megoldasok:

1.) penzugyi szolgaltatasok, bankiigyletek es brokertevekenyseg, 2.) irodan kivul dolgoz6 munkatarsak felugyelete,

3.) online megrendelorendszerek,

4.) rendezvenyszervezes, jegyfoglalas es egyeb feladatok.

A megoldds nagy kenyelmet, dllando elerhetoseget tesz lehetove, amely biztositja a raktdrkeszlethez valo hozzaferest. Az drak is az iigyfelek adatai rendkivid gyorsan elerhetok. ez rovidebb szallitasi idot es jelentos koltsegmegtakaritast eredmenyez a megrendelesi Jolyamatban.

A W AP alapu szolgdltatas alapveto versenyelonyt adhat, valosziniisitheto, hogy ez a technologia rovid idon belid a banki es a brokerszakmaban nepszeruve valik, es ezt fogjak a tobbi alkalmazdsok is kiivetni.

Az e-business alkalmazdsa titalakitja az eges; irtiktermelif folyamatot:

• az uzleti informaciokhoz barhol es barmikor hozza lehet ferni,

• megbizhat6 azonositas, hiteles dokumentum, es elektronikus fizetesi mod szukseges az

ugyletek Iebonyolitasahoz,

• az elektronikus rnegbizas elinditja a szukseges belso folyamatokat,

• a teljesites ideje, jellemzoi is elektronikusan kovethetok,

• pontosan elemezheto a vasarloi magatartas, ami a kovetkezo lepest is elorevetiti, azaz a partnercegeket es a maganiigyfeleket az igenyeik alapjan tudjak tajekoztatni, ami a

79

termelesi es a fogyasztasi kultura atalakulasat is eredmenyezi, mikozben a hagyomanyos modszereket megvaltoztatja,

Az elektronikus kereskedelem lebonyolitasa az informatikan kivul mas szakteriiletek m6dszereit is alkalmazza, ez jokent az elektronikus uzletvitelben valik jelentosse. A korszakvaltdshoz valo alkalmazkodas csak megfelelo kozgazdasagi, vallalatszervezoi modszerek alkalmazasaval lehetseges.

Az elektronikus kiskereskedelem es az elektronikus ilzletvitel azert kapcsolodik ossze, mert mindketto ki5z6s kiindulopontja a globalizacio igenye, azaz tavoli partnerek, cegek szervezetek miikodese integralasanak a kovetelmenye, mikozben az eszkiizgasdalkodast, az egyiittmiikodest, a sziiksegletek jobb kieleglteset is javitja a rendszer.

Fontos emlitest tenni arrol, hogy az ilyen mukodo rendszer csak akkor lehet szeles korben elterjedt, ha a fizetes ill. az adatbazis biztonsaga biztositott. Ennek egyik fontos terulete az elektronikus alairas alkalmazasa, amelynek matematikai jellemzoivel a kriptografia foglalkozik. Ez a rendszer teszi lehetove, hogy teljesen nyilvanos rendszerben tovabbitott adatok csak az illetekes partner szamara valnak nyilvanossa, de az 0 szamara a muveletet is lehetove teszik.

12. Etikai bankok, befektetesek - a fej16des lehetseges iij megoldasa

A korabbiakban sz6 esett arrol, hogy a XXI. szazadban fontos valtozaskent jelenik meg, hogy az ember globalizalt lenykent felelosseggel kell, hogy gondolkodjon, etikusan kell viselkednie, mert ez az elvaras az egyutteles soran, akar termeszetes emberi akar gazdasagi kapcsolatokrol esik is sz6. E terulet ertekelese kapcsan sz6lni kell arr6l, hogy a bankok, biztosit6k, cegek eseteben fontos az etikai k6dex kidolgozasa, amely az adott tertileten fontos viselkedesi szabalyokat igyekszik osszefoglalni. A banketika azonban nem azonos az etikai bank, mint .szervezet tevekenysegevel, erdemes tehat errol nehany gondolattal szolni.

Az etikai bank olyan banktevekenyseget jelent, amely szakmai szempontb6l tekintve azonos a hagyomanyosan folytatott banktevekenyseggel, de igyekszik szem elott tartani az emberi, szocialis szempontokat is.

A bankhoz kapcso16d6 kerdeseket tobben tobbfele gondolatokkal illettek. Vac1av Havel a Cseh koztarsasagi elnok a kovetkezokeppen:

" Tapasztalatok alapjan tudjuk, hogy a szolidaris tevekenysegek akkor a leghatasosabbak, ha

egy specialis szinten vegzik azokat, az egyen szintjen Csak azt kell belatnunk, hogy

ha egy embemek vagy egy kozossegnek vagy egy falunak segitunk, akkor ezzel az egesz emberiseget segitjuk"

Vallance professzor az uzleti etika kerdeseivel foglalkozott, es a kovetkezoket mondta:

"Az uzleti etika nem kotelezheti az embereket arra, hogy eredeti szandekukat megmasitsak, Az iizleti celbol kell kiindulni. Fontos felismemi, hogy az tlzletemberek nem politikusok, vagy szocialis munkasok, a tarsasagok nem kormanyzati szervek, vagy jotekonysagi intezmenyek, Az uzlet eredmenye egy uzleti eredmeny, es azert van az tlzlet, hogy nyereseget erjen el. Ha pedig nem eri el, akkor mar nem is uzlet."

Morris Kaplan uzleti filoz6fus pedig a kovetkezokeppen jelolte ezt a feladatot:

80

"Az uzleti elet etikajaval nem az a legfobb gond, hogy szamos olyan ember van, aki etikatlanul viselkedik. A problema sokkal inkabb az, hogy az egesz generacionk nines tudataban annale, hogy etikusan kene viselkedni."

Fontos megemliteni, hogy 1986-ban az USA katolikus puspokei kiadtak egy dokumentumot "Gazdasagi Igazsag Mindenkinek: Katolikus Tanitas es az Egyesiilt Allamok Gazdasaga" cimmel. Az oriasi erdeklodes mutatta, hogy az emberek fontosnak tartjak az etikai kerdesek megletet az iizleti eletben.

Az egyik legfontosabb jellemzd, hogy az etikailag he/yes diintesek altaldbun (az esetek legnagyobb reszeben) iizletileg is kedvezdek.

A kerdesben rejlo konfliktus abbol adodik, hogy a megvalosulas soran ket ertekrendnek kell kompromisszumra jutnia, a szocialis ertekeke es az uzleti hatekonysag kerdesee,

A szocialis gazdasag fogalma es ertelmezese csak akkor jo, ha az ertelmezes hosszu tavra vonatkozik. Kiegyensulyozott emberi kozossegert kell dolgozni, amely hosszu tavon fennmarad es eredmenyes. PI.: valamely termek elkeszulte es eladasig val6 eljuttatasa sok ember egyiittes munkajat igenyli, Ennel jobb megkozelitest mutat, hogy egy mezogazdasagi tevekenyseg soran vegyszeres rovarirtas a talaj, a viz es a novenyek es allatok karosodasat eredmenyezi hosszu tavon. A kart kesobb meg kell szuntetni, de nero az fogja ezt tenni, aki megtermelte, viszont a koltsegeket masok fogjak viselni.

A szocialis gazdasagban gondolkodok, tudjak, - es meg is teszik! ~ hogy a koltsegeket fel kell tarni, es ~ mivel nem hoznak hasznot a gazdasagnak ~ meg kell ezeket sziintetni.

A szocialis gazdasagban gondolkod6k latjak, hogy egy kiegyensulyozott kozosseg es egeszseges termeszeti kornyezet teszi csak lehetove eros gazdasag kialakitasat.

Az elobbiek felismerese vezeti a szocialis bank tevekenyseget A hank a gazdasdgi tevekenyseget tamogatja, hitetezese a szocitilis es kornyezeti problemdkra penziigyi modszereket alakit ki es ezzel az taleti hozamon kivul a szocialis es kornyezeti terilleten is hasznot hoz:

A mai menedzser szemleletben is megtalalhato a szocialis gondolkodas nehany eleme. A sikeres uzletember nem kizarolag a profit maximalizalasara torekszik, hanem a minoseg, az ugyfelkapcsolat, a PR tevekenyseg, a masokkal valo egyuttrnukodes is fontos feltetelkent jelenik meg munkajaban.

A bank gondolkodasaban termeszetesen az is fontos kerdes, hgoy a befektet6k hogy gondolkodnak a penzuk felhasznalasarol. Ma mar sok orszagban fontosnak tartjak a befektetesek minosegetl Az angol befektetok evenkent rna mar tobb, mint 1 milliard font ertekben ilyen megfontolassal fektetik be penzuket,

A gazdasagban harom jellegzetes tranzakci6 alakul ki, ezek: beruhazas/vasarlas, kolcson es az ajandekozas. A beruhazas akkor jelenik meg, amikor az emberek szamara szukseges eszkozok rendelkezesre allnak, es penziiket potencialis vasarloerokent kezelik.

Minden befekteto penzenek tobbszoros megteriileset varja (ajelenerteket jiivoertekre csereli), de az igenyes befekteto azt is megjeloli, hogy a befektetes mire, mil yen teriiletre haszndlja fe! penzet. Nemcsak a gazdasagossagra, hanem a felhasznalasra es kdvetkezmenyeire is figyel.

81

Az etikai befektetok uj gondolkodasmodot jelenitettek meg a penzfelhasznalas terfileten, Pl.: megprobaljak a gazdasagilag, kornyezeti felteteleket karosito, vagy egeszsegkarosito beruhazasoktol megvonni a penzt, ehelyett humanus tertiletek tamogatasara forditani igyekeznek. (PI: eigaretta gyartasanak, ilL dohanygyarak beruhazasainak penzigenyehez nem jarulnak hozza, de segitik a kornyezetbarat energiaforrasok beruhazasi tevekenysegenek finansztrozasat, szelerormi stb ... )

Az elobbi feltetelek betartasa kapcsan az etikai befektetok egyre tobbet szeretnenek tudni penzuk felhasznalasarol, az uj szemlelet hosszu tavon kedvezoen alakithatja a gazdalkodast.

Az etikai befekteto gondolkodasmodja mas, mint a Jelen idoszak csak penzt lato bejektetOjee. Harom dologra figyel, ezek:

1.) nem akar tisztessegtelen uzletekhez finanszirozasi forrast adni, esak a hozadek maximalasa erdekeben,

2.) a beruhazas kapcsan a befekteto nyereseget szerez, de a kozvetito intezmeny is hozzajut a jdvedelemhez, mikozben egy uj objelctum kezdi meg mukodeset,

3.) felelosseggel teszi a befektetest, tigyeli a felhasznalast,

Az etikai heruhazas a hagyomanyos befektetesi lehetosegek kozotti valasztast jelenti etikai megfontolasok alapjan, Ma mar Anglia teruleten befektetesi alapok rmikodnek ilyen megfontolasok alapjan letrehozott miiveletekkel, tehat nem az a jellernzo, hogy mnes nyereseg, hanem az, hogy atgondolt, mindenki szamara elonyos befektetes alakuljon ki.

A szocialis kerdesekhez kapcsolodo piaci feltetelek ertekelese es felhasznalasa az embereket szovetkezesre kesztettek. Az elsa ilyen tipusu szovetkezesek a XIX. Szazadban Angliaban, Franciaorszagban, Irorszagban es Nemetorszagban jelentek meg.

Az elso Hitelszovetseg (Credit Union) 1849-ben Nemetorszagban alakult, es celja az alae sony jovedelmu farmerek eladosodasanak, szolgava valasanak megakadalyozasa volt.

A jelen idoszakra jellemzo, ilyen tipusu szovetkezes altalaban Azsia fejl8d8 orszagaira jellemzo, es celja - alapvet8en . a szegenyparasztok segitese.

A szdvetkezesek igen fontosak az egyuttmukodesben, es a gazdasagi kornyezet atalakulasa szinte kikenyszeriti ezt a jelenseget a kovetkezok rniatt:

iparosodas (munkasosztaly letrejotte, noi-, es gyermekrnunka, rnagas munkaido stb .. ) videk csokkeno eltarto ereje

tulajdonszerkezet valtozasa (mesteremberek helyett nagyiizemi termeles) felelem az uj technologia rniatti munkanelkulisegtol,

jolet hianya

munlcisok politikai passzivitasa,

Az etikai bank alapvetoen az iizleti filozofiajaban fer el a hagyomanyos felepltesii banki tevekenysegtol. Ez a kovetkezokbenfoglalhato iissze:

a penznek es az embemek igen szoros a kapesolata (vevo, szallito, hitelezo, stb ... ) es az egyuttrmikodes soran nemesak a gazdasagossagi szempontok lehetnek iranyadok,

a valtozasok minden esetben mikroszinten indulnak el,

a hitelezes elsa szempontja, hogy a hitelt igenylo mire keri a hitelt, pI.: elobb ad a bank egy komyezetet kimelo energiatermelo egysegre, mint egy nehany eve jol mukodo, de kornyezetere nem figyelo tarsasag mukodesere,

82

alapvetoen fontos kerdes a bizalom - bar ez a klasszikus bankmukodesnel is igaz ~ megis itt nagyobb a jelentosege,

fontos a tarsadalomi celok megvalositasanak segitese, es az ugyfeleivel valo kapcsolattartas egyszerre,

versenykepes tranzakciok, termekek es szolgaltatasok kinalatet kell, hogy letrehozza, a kamat kerdese kulon megallapodas kerdese.

Az etikai bank uzletpolitikaja kozeppontjaban a penzforrasok es az elosztasuk iranti felelosseg jelenik meg.

"Az etikai bank a szolaisost61 elferd bank, amely alternativ m6don is szocialisan leleldsen w!gzi banki szolgaltafasait. Ezt ug)' irt el, hOg)! felel6snek irzi magat az emberekert, is tudni akarja, hogy honnan jon hozza a penz es annak kihelvezese ufan mire hasznaljak azf fel. "

Az etikai bank az iizletkotes feltetelere vonatkozean osszeallitja_ az elvarasait, es ezeket kozzeteszi. Ezek roviden a kovetkezok: nem finansziroz:

allatkiserleteket esallatszorme hasznositast, kornyezetszennyezo tevekenysegeket, fegyvergyartast es kereskedest, dohanytermekek gyartasat es kereskedeset,

politikai tevekenysegeket, ha az az emberek eletenek megneheziteset szolgaljak (elnyomo rendszerek, kormanyzatok tevekenysege, terrortevekenyseg),

Segiti viszont: azon szervezetek munktijtit, amelyek kozossegeket tarnogamak,

kornyezetvedelemmel foglalkoznak, oktatas-, es egeszsegngyi feladatokat finansziroznak.

Az etikai bank jellemzoi:

etika es gazdasagi aktivitas egysege,

szigoni nzletmenet, amelyet ugyfeleik es a kozvelemeny is tamogat,

honlapjukon kozzeteszik tevekenyseguk jellemzoit, amit folyamatosan frissitenek.

Csak erdekessegkent alljon itt egy - az Europai Unio teruleten mukodo etikai bank: Triodos Bank Rt. Ez harem orszagban mukodik - eredmenyesen - Egyesult Kiralysag, Hollandia es Belgium. Kozpontja Brusszel, de jelentos fiokhalozattal is rendelkezik.

A bank alaptokeje reszvenyeladasbol ered, a befektetonkenti reszvenycsomag maximalt, az alaptoke 7,5 %-a. A hitelezes gyakorlata megegyezik a kozismert megoldassal, azaz:

hitelkerelem benyujtasa, szemelyes targyalas,

hitel-eloterjesztes (adosminosites, kockazati elemzes, fedezetek vizsgalata), hitelj ovahagyas,

hitelszerzodes,

hitelmonitoring,

hitelvisszafizetes,

A hitelezes soran ket jelentos elteres adodik, az egyik az adcsminosites, mivel a hitelkerelmezo nemcsak az eloirasoknak, hanem az etikai normaknak is meg kell, hogy feleljen, es a masik a kockazatok terulete, A bank hitelkihelyezesei nem kockazatmentesek, sok esetben kifejezetten nagy kockazaniak (pl.: szelenergia hasznositasara szeleromu epitese, esetleg egy mikrohitelezes).

A fenti jelentos kockazatok mellett a bank megis hitelez, a piaeon elismert szerepe van, miikodese a bizalomra epul, is szinte mindig a piaci hitelkamat szint alatt probal maradni, hogy sok resztvevonek tudjon hitelt biztositania.

83

Az etikai bank nem a hagyomanyos banki tevekenysegek teruletere koncentral a hitelkihelyezeskor, hanem azokra , amelyek a mindennapi gyakorlatbel elmaradnak, ezek:

szocialis uzlet (fejlodo uzletek, szolgaltatasok es uzleti centrumok,),

termeszet, kornyezet, biogazdalkodas, megujithato energiaforrasok, kdrnyezetvedelem es termeszetvedelem,

nonprofit szervezetek es muveszet, oktatas, egeszsegmegorzes, harmadik vi lag, fejlodes elosegitese, kereskedelmi kapesolatok,

egyeb, az elet es a munka kulonbozo teruletei,

A bank a betetgytijtes terulcten sajatos hcIyzetben van, mivc1 hitclkamatai alaesonyak, ezert tevekenyseget arra epiti, hogy a jo eel erdekeben kevesse kedvezo kamatjovedelemmel is rnegelegszenek betetesei - es ez eddig kedvezoen mukodott,

Az ugyfelek igenylik a bank tovabbi szolgaltatasainak kiepiteset, a tevekenyseg boviteset, Beruhazasok, alapitvanyok, segito kozossegek penzellatasat vallalja. Segiti azokat a bevandorlokat, akik szeretnenek hazajukba visszaterni, es ott vallalkozast letrehozni, a kierne1t teruletek: Torokorszag, Marokko, Suriname es Ghana.

Abbol indul ki, hogy az emberek gazdasagilag aktivak, de hianyzik a toke tevekenysegukhoz. (pI.: Egy riksasfiu megnovelhetne keresetet, ha motorizalt riksaval dolgozna, de penzre van szuksege, hogy ezt meg tudja venni.

Egy anya kotenyeket es gyermekruhakat keszit es a helyi piacon arulja, az alapanyagot es a fonalat esak akkor tudja megvenni, ha kolcsont kap valahonnan.)

A vallalkozok lehetosegei:

helyi bankok, amelyek nem adnak hitelt tevekenysegtikhoz, mert nines meg a megfelelo fedezet,

uzsorasok, amelynek kovetkezteben elveszitik minden Iehetoseguket, etikai bankok, ha ilyen(ek) rmikodnek a kornyezetukben,

Fontos! Nem segelyt adnak, hanem hitelt, merf aid dolgozni tud, annak hitelre van sziiksegel

Letrehoztak a mikrohitel intezmenyet, amely ugyanolyan, mint a tobbi hitelezes, csak osszegszenisegeben jelent mast. Csak akkor tud jol mukodni, ha a hagyomanyosan letezo hitelezes jol mukodik.

Erdekes kezdemenyezes volt a N6k Vilagbankja letrehozasa (Women's World Banking) , amelynek a jellemzoje, hogy a munkajahoz csekely penzosszeget igenylo no kolcsont ker, ugy, hogy ismerosei korebol 8-10 masik felelosseget vallal erte, Az osszeg igen alacsony, altalaban 100 USD alatti!!! A felelosseget vallalok azt vallaljak, hogy ha az ados nem tud fizetni, helyette visszafizetik a kolcsont, Ez a megoldas Indiaban kifejezetten sznkseges volt, es jelenleg is jol rmikodik.

Mas ki1lonleges iigyletek az erdekesseg szintjen, csak felsoroldsjelleggel is a teljesseg iginye nilkUl:

Bio-gazdalkodas Kazahsztanban (ez hitelalap letrehozasaval valosult meg, hitellel segiteni a kezdemenyezest),

84

Krickhowell-i telekommunikacios falu (elohely es munkahely az ott eloknek, nem kell munkaba jarni, teljes ellatasuk van telekommunikacios eszkozokkel, igy otthonrol dolgoznak)

Letchworth Kozpont (Homeopatia es Kiegeszito gy6gym6dok fejlesztesere hitelnyujtas, ami nemcsak eszkoz, hanem epuletek vasarlasa is)

Bio-tej (atlagos mezogazdasagi termelo atallasat segiti a bio-gazdalkodasra, sok biofarm mukodteteset segiti)

"Mentsiik meg a Folder" szamla (legkorre veszelyes gazok felhasznalasanak csokkentese, szel, nap ill. vizero hasznositasa, energiatakarekossag, uj energiaforrasok hasznalata ) karacsonyi adomanyok (fiatalok, hajlektalanok felkarolasa)

ujszeni villamosok a varosi tomegkozlekedesben

komyezetvedelmi kepzesek finanszirozasa (ez non-profit megoldas),

Az etikai bankok fontos feladatot vallaltak, A eel, hogy az etikai befektetesekkel a jelenlegi penz-, es tokepiaci jellemzoket atalakitsak, azaz a bankpiac nevtelensege megvaltozzon. Ezzel felelosseget lehet megkovetelni, es lehet a fejlodest alakitani.

Az etikai - mint altemativ - bankok feladata, hogy megtalaljak es kifejlesszek a Iehetosegeket.

II. resz: Integraeiok - globallzaledast segito szervezetek

1. Csoportositas

A mai vilaggazdasagban a nemzetkozi regionalis integraciok kulonfele intezmenyesitett formaban vannakjelen. 1949 es 1995 kozott tobb, mint 125 kulonbozn tipusu, formaju regionalis megallapodas szuletett, amelyek rnindegyike valamilyen m6don hatott a globalizalodas folyamatara,

celja a nemzetgazdasagok eroforrasaival valo kedvezobb gazdalkodas. Ennek megfeleloen az egyes regionalizalt szervezetekben reszes orszagok torekedtek igen szoros egyuttrmikodesre.

A regionalis szervezetek rna a vilaggazdasag egeszet behalozzak, igy formajuk, nagysaguk es fejlettsegi szintjuk fuggvenyeben a vilaggazdasag terszerkezetet kii16nbOzo mertekben es intenzitassal formaljak, alakitjak,

A nemzetkozi szervezeteket funkci6 szerint a kovetkezo csoportokra osztjuk:

egyetemes szervezetek, amelyek jellemzoje, hogy a vilaggazdasag egeszere kiterjednek,

univerzalis jelleguek, Fontos szerephezjutnak a vilaggazdasag folyamatainak alakftasaban.

Zart szervezetek, korlatozott tagfelvetellel, amely lehet

a. regionalis szervezet, amely jellemzoen a foldrajzi helyhez kapcsolt, ilyen lehet az EU, a NAFTA, stb ...

b. partikularis szervezetek, amelyek egyuttmukodese erdekkozossegen alapul, ilen szervezetek lehetnek NATO, EU, KGST, stb ...

c. specialis zart szervezetek, amelyek valamely ona1l6, specialis erdek menten

kapcsoljak ossze tevekenyseguket, ilyen lehet OPEC, Duna bizottsag stb ..

A nemzetkozi regiontilis megtillapodtisok kovetkezo formait lehet elmeletileg megkulonboztetni: - regiondlis konzultativ szervezetek

- preferencidlis vtimovezet

- szabadkereskedelmi ttirsultis (megtillapodtis)

- vtimunio

- kozospiac

- egyseges piac

- gazdastigi unio

- politikai unio

85

1. Regiondlis konzultativ szervezetek:

A resztvevok az egyuttmukodes konkret teriUeteiben megegyezve knlonbozo projekteket keszitenek es te1jes penzugyi feltetelrendszerben egyuttmukodve val6sitanak meg. Az egyuttmtikodes lenyegeben nem intezmenyesul, sokszor csak a tagallamok vezetoinek targyalassorozatai, evi konferenciai azok, amelyek nemzetkozi jogi elkotelezettseg nelkul ajanlasokat fogalmaznak meg a resztvevok szamara,

APEC (Asia Pacific Economic Cooperation) - A..zsiai-Csendes-6ceani Gazdasagi Egyiittmukijdes (USA, Japan, delkelet-azslai NIC-orszagok, latin-amerikai allamok, fejletlen csendes-eceant kis szfgetorszagok, Ausztralia, Kina)

A szervezetet 1989-ben Canberraban alapitottak. Jelenleg 21 tagja van. Szekhelye Szingapur, (Tagorszagai a kovetkezok: Ausztralia, Brunei, Chile, Del-Korea, USA, Fulop-szigetek, Hongkong, Indonezia, Japan, Kanada, Kina, Malajzia, Mexik6, Oroszorszag, Papua Uj-Guinea, Peru, Szingapur, Tajvan, Thaifold, Uj-Zeland, Vietnam). Tagallamai sok szempontbol igen lenyeges eltereseket mutatnak. Legfontosabb intezmenye, ahol a dontesek szuletnek, a tagorszagok vezetoinek csucsertekezlete, az allamfok evente uleseznek az "APEC Gazdasagi Vezetok Talalkozojan", mindig valamely tagorszagban, ahol minden vezeto a sajat orszaga nernzeti oltOzekeben jelenik meg. A szervezet es a talalkozok legfontosabb celja, hogy elosegitse a tagorszagok kozti kereskedelem minel teljesebb Iiberalizalasat, amely esetben az USA gyors, Japan pedig lassu megoldast szeretne. Hatarozatai informalis jellegiiek. A szervezet celja a szabadkereskedelem erositese es a tokearamlasok akadalyainak lebontasa, amelyre a fejlett orszagok seteben 2010, a fejlodok eseteben 2020. eveket jeloltek meg. Szervezeten kivtili orszagokkal is kereskedik, minden fenntartas nelknl, harmadik orszagokkal szemben nem ervenyesit hatranyos megkulonboztetest,

MAI- Multilateral Agreement on Investment - Sokoldahi Befektetesi Megallapodas, amelynek alairasat olyan kezdemenyezok szorgalmaztak, amelyek azt hataroztak volna meg, hogy a ktilfoldi befektetok milyen lehetosegekkel birjanak egy-egy t6kebefogad6 orszag eseteben, A szervezet megalakitasanak celja a nemzetkozi penz-, es tokearamlas teljeskoru liberalizalasa volt, de a nemzetkozi tiltakozas eredmenyekent a szervezet csak Irasban jelent meg, tenylegesen nem jott letre.

Vilaggazdasagi F6rum: amely minden evben tart osszejovetelt, de az egyuttmukodes kiindulasi pontja nem kelloen atgondolt, A szervezet az egyedul megfelelo megoldasnak a globalizaciot tartja, resztvevoi a globalis vilaggazdasag legjelentosebb kepviseloi, (E csoportba tartoznak a kutat6k, cegvezetok, bakarok, tanacsadok stb... azaz a menedzsment kepviseloi. E csoport tevekenysege a globalizacio kapcsan meghatarozo, de sokan eroteljesen vitatjak az eredmenyeket, Ehhez kapcso16d6an ertekelo ismeretanyag talalhato mellekletkent ajegyetben).

G8 csoport: I97S-ben a nemet kancellar es a francia miniszterelnok kezdemenyezesere alakult, Ramboillet-ben. Tagjai a leggazdagabb orszagok, amelyek a vilaggazdasag eroforrasainak tobb, mint 70 %-at felhasznaljak, ide tartozik: USA, Nagy-Britannia, Nemetorszag, Japan, Franciaorszag, Kanada, Olaszorszag, valamint az asvanykincsekben gazdag Oroszorszag. Egy-egy osszejovetelen a G8 csoport tagallamai a vilaggazdasagi folyamatokat es a kapcsolodo fe1adatokat vitatjak meg. 1977- tol az elszamolasi Bizottsag is reszt vesz a konzultaciokon, , bar bizonyos penztigyi konzultaciok Oroszorszag nelkul zajlanak, ezert G7/G8 jellemzo ervenyestil. 1988-t61 bovult egy kisse a szervezet, mivel megrendezik az "outreach" talalkozokat, amelynek kereteben a fontosabb fejl6do orszagok kormanyai is reszt vesznek a talalkozokon, A G8 csoport informalis f6rum, ahol az eves talalkozokon kivul napi kooperacio tortenik miniszteri es kormanyzati szinten.

G20 csoport is mukodik, amelyben a legnagyobb gazdasagok es az EU vesz reszt. Ezen orszagok a brutt6 nernzeti ossztermek 90 %-at es a vilagkereskedelem 80 %-at birtokoljak, Ebben az EU belso kereskede1me is benne foglaltatik. Ezen orszagok teszik ki a vilag lakossaganak 2/3-at.

G33 csoport a fejl0d6 orszagok kereskedelmi es politikai tomoruleset jelenti. Viszonylag eros szovetseg az egymashoz hasonlo politikai es gazdasagi gondok kezelesere, Az eddig elert igen jelentos eredmeny, hogy tovabbra is korlatozatjak a piacaikhoz valo hozzajutast, amelyre vonatkoz6an a WTO -nal folytatott targyalasoknal kaptak lehetoseget,

86

E esoporthoz tartoz6an sz6t erdemel az Eur6pai Tozsdeszovetseg (FESE) es a Nemzetkozi Tczsdeszovetseg (FIBV), amelyrol a globalizacio kapcsan esett reszletesen sz6.

2. Preferencidlis viimiivezet

Az ovezeten beltil a tagallamok egymasnak vam- es vagy egyeb kereskedelempolitikai kedvezmenyeket nyujtanak, Ez lehet alacsonyabb yam, mint amit kivulallo orszagokkal szemben alkalmaznak, vagy j elentheti az egyrnas kozotti kereskedelem vammentesseget,

3. Szabadkereskedelmi tiirsuliis (megtillapodiis):

A tagorszagok egymas kozotti kereskedelmeben megvalositott j elentos liberalizacio eredmenyekeppen az aruk minden korlatozas nelkul aramlanak, vagyis szabadkereskedelem folyik. A kivtilallo orszagokkal szemben minden tagorszag sajat nernzeti vampolitikajat alkalmazza. Eszak-Amerikai Szabadkereskedelmi tarsulas (NAFTA), Eurepai Szabadkereskedelmi Tarulasa (EFTA), KdzepEuropal Szabadkereskedelmi Tarsulas (CEFTA).

Az utobbi ket nemzetkozi regionalis szervezeti forma sem tekintheto meg integracionak, Esetiikben egymas kozti kereskedelmi kapcsolatokat preferaljak es a kiils6kkel az egyes tagorszagok velt vagy vales erdekeinek inkabb kereskedelmi blokkokrol, tomorulesekrol van csak szo, amelyek a kivulallokkal szemben az megfelelo vamot, diszkriminaciot alkahnaznak.

CUFTA - Canada -United States Free Trade agreement. - 1966-ban maquiladora terv kereteben USA es Mexike kozott megallapodas jott Ietre, amelyet 1988-89-ben USA es Kanada kozti megallapodas kovetett, amelyet bllateralis mezogazdasagi megallapodaskent USA es Mexikd valamint Kanada es Mexiko kozotti bilaterafls kapcsolat jellernzi. E szervezet egy uj regienalizahidasi celt fogalmaz meg, a vilagplacl stkeresseget. Ehhez egyik legsikeresebb megoldas a szabadkereskedelmi ovezetek Ietrehozasa, amelynek kereteben megalakitjak a NAFTA, APEC, GCC szervezeteket. A CUFTA jol sikerult elemeit atmentlk a NAFTA-ba.

NAFTA - (North-American Free Trade Agreements) Eszak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megallapodas. 1992-ben Washingtonbanj6tt letre, Harom tagorszaga van: USA, Kanada, Mexiko. A NAFTA kereteben a tagorszagok vallaltak, hogy 15 even belul fokozatosan lebontanakminden, az egymaskozti aru- es penzforgalmat, valamint befektetest gatlo akadalyt, 1996-ra elteroltek vagy minimalis szintre csokkentettek a vamtarifakat, Zart szervezet, nem bovftik, inkabb uj szervezetet hoznak letre, ez az FTAA (Free Trade Area of Americas) Amerikai Szabadkereskedelmi Ovezet, Celja: a tagorszagok kozotti kereskedelmi, beruhazasi akadalyok lebontasa, es az egesz terseg versenykepessegenek novelese, A eel megvalositasat segiti a tortenelmi kapcsolat es a komparativ elonyok kihasznalasa, Mexik6ban sok es olcso a munkaero, mig USA es Kanada jelentos tokevel biro Tevekenysegenek legfontosabb teruletei a kovetkezok: kereskedelem liberalizalasa es a szarmazasi szabalyok megfeleloen pontos rogzitese, textil es ruhazati szabalyok megfogalmazasa, szolgaltatas es szellemi termek forgalmazas szabalyozasa, mezogazdasagi szabalyozas, kulfoldi tokebefektetesek szabalyozasa, kornyezetvedelem egeszsegugyi, szallitasi hirkozlesi es idegenrendeszeti kerdesek rendezese.

FTAA - ame1y 1994-ben alakult, neve Amerikai Szabadkereskedelmi Ovezet, amelybe 34 orszag tartozik, ipari es mezogazdasagi tevekenyseg kapcsolatrendszerenek javitasa a feladat, a nem vamjellegu akadalyok lebontasa. J61 mukodo szervezet, tagallamai erdekeltek az egyuttrmikodesben.

CEFTA - (Central European Free Trade Agreements) Kozep-Europai Szabadkereskedelmi Megallapodas, 1992-ben alapitottak Krakk6ban. Ret tagja van. (Bulgaria, Csehorszag, Lengyelorszag, Magyarorszag, Romania, Szlovakia, Szlovenia). A fent nevezett orszagokat tomorito megallapodas celja a kozep-europai orszagok kereskedelmi kapcsolatainak dinamizalasa, a gazdasagi kapcsolatok bovitese, a vamok es a vamon kivuli akadalyok fokozatos megszuntetese, illetve kolcsonos vamkedvezmenyek biztositasa reven, Nines sajat szervezete - fgy szekhelye es alkalmazottai sincsenek - a megallapodas vegrehajtasat az evente legalabb egy alkalommal uleseze vegyes bizottsag felugyeli. A CEFTA letrejotte es mukodese 6ta mindvegig szoros kapcsolatban all az

87

Europai Unioval, hiszen az osszes CEFTA tagorszag felveteli targyalasokat folytat az EU-val. Ennek megfeleoen 2004. majus I-tol csak 3 taggal rmikodik, Romania, Bulgaria es Horvatorszag reszvetelevel. Eredmenyei igen szerenyek .Egy esetleges balkani kibovules eredmenyeket hozhat a mukodese soran.

EFTA-

1960-ban brit kezdemenyezesre alakult meg, kezdetben 7 taggal, amely mara 4 tagga zsugorodott. Celja az ipari szabadkereskedelem letrehozasa, de fontos feltetel, hogy ellenszovetsegkent jott letre az EGK-val szemben. A kesobbiekben (1972) szabadkereskedelemi megallapodast kotott az EGK-val, mara mar nem minositheto sikeres szovetsegnek. (E fejezetben onalloan esik szo rola)

EGT - 1993-ban Europai Gazdasagi Terseg alakul meg. (E fejezetben onalloan esik sz6 r6la)

4. Vamunio

Az a regionalis gazdasagi egyuttmukodesi forma, amelyet az elmelet es a gyakorlat is mar integracionak tart, meg ha annak legalacsonyabb fokozatakent is tartja szamon. A vamunio kereteben az ovezeten beluli aruforgalom, kereskedelem teljes vammentesseget elvez, de a kfvulallokkal szemben mar kozos kulso vamokat, vam- es kulkereskedelmi-politikat alkalmaznak.

MERCOSUR - Deli Kijzos Piac. A negy tagallambol allo szervezet szekhelye Montevide6ban talalhato, 1991-ben alapitottak Asuncionban. (Tagorszagok: Argentina, Brazilia, Paraguay, Uruguay). A Mercosur 1996-ra lenyegeben megvalositotta alapitaskori legfontosabb celjat, a tagorszagok kozti kereskedelmi akadalyok tobbsegenek a lebontasat, az egyseges kiils6 vamtarifa felallltasat,

5. Kozos Piac

A kozos piac az aruk es szolgaltatasok szabadkereskedelmen tul a toke es a munkaero szabad aramlasat is biztositja a kozosseg teruleten, Tehat garantalja a "negy szabadsagfokot", azaz a negy termelesi tenyezo szabad aramlasat es ennek kovetkezteben megteremtodik az egyes reszpiacok - ames szolgaltatas, t6ke- es munkaeropiac - egyesitese,

EU - Eurepai Unhi, Az Europai Uni6 a legfejlettebb nemzetkozi integracios szervezet melynek szekhelye Brtisszel, 1957-ben Romaban alapitottak. A hat alapito orszag Nemetorszag, Franciaorszag, Olaszorszag, Belgium, Hollandia es Luxemburg volt. Jelenleg 27 tagallama van.

Mar az EK celul tuzte ki a termekek, a szolaltatasok, a toke es a munkaero szabad aramlasat, a gazdasagi es penzugyi uni6t, a kulugyi es biztonsagpolitikai, illetve a bel- es igazsagugyi egyuttmukodest. 1973-ban tortent az elso bovites (Nagy-Britannia, lrorszag, Dania), majd 1981-ben a kovetkezo (Gorogorszag), 1986-ban (Spanyolorszag es Portugalia) es 1995-ben (Svedorszag, Finnorszag es Ausztria). Az Europai Unio, mint .Egyseges Piac" 1993.11.01.-en val6sult meg. Az Agenda 2000 cimu dokumentum tartalmazza a Bizottsag reszletes strategiajat. (E fejezetben onalloan esik szo az El.I-rol),

6. Gazdasiigi es monetdris uniO

A gazdasagi es monetaris unio, amelynek a kiepitese az Europai Uni6ban napjainkban folyik, mar erett integracios szervezetnek tekintheto, A kOZQS piacon illl mar a gazdasagpolitikak integral as at es az ehhez szukseges intezmenyrendszer kialakitasat jelenti. (Kozos valuta az .Euro" bevezetese - 1999)

7. Politikai unio

A gazdasagi uni6 mellett a hatalom es torvenyhozas, az egesz politikai rendszer egysegesiteset es kozossegi szintre emeleset jelenti. A politikai uni6 a nemzetkozi regionalis integracio beteljesedese,

2. Regionalis es globalis szervezetek a II. vilaghaborut kovetoen

A II. vilaghaborut koveto nernzetkozi gazdasagi rendszer alappilereit a kovetkezok alkottak:

IMF, azaz Nemzetkozi Valutaalap, amely a mult szazad 70-es eveiig eletkepes, amig az USA dominans, es megfelelo penzugyi eroforrasok mukodnek, egyuttrmikodes es konzultacio jellemzi az idoszakot,

88

IBRD, vagy Vilagbank csoport, amely a fejlodest, a techno16giatranszfert es a beruhazasokat valamint a vilaghaborut kovetoen az ujjaepitest biztositotta,

GATT ~ WTO, amely diszkriminacio mentesseget, kereskedelmi liberalizalast, vamkorlatozasok lebontasat es a fejl6do orszagokkal val6 eroteljesebb kapcsolattartast biztositotta, es

Aranydeviza rendszer, amely az USA kulcsvalutajan alapult.

A II. vilaghaboru idoszakaban, a nehez gazdasagi, kereskedelmi es penzugyi feltetelek kozott igen sok orszag mar a habonit koveto idoszak vilaggazdasagi folyamatainak alakitasara kezdemenyezett alakitasara vonatkoz6 elkepzelesek mar korvonalazodtak, igy a Bretton-Woodsi konferencian (1944- ben) csak a ket nagyhatalom altal eloterjesztett, es legalaposabban kidolgozott terveket vitattak meg, amelynek eredmenyekent az amerikai White altal keszitett tervezetet fogadtak e1, amely stabilizacios alapra vonatkoz6 elkepzelest tartalmazott (szemben az angol Keynes szuperbank elkepzelesevel) . A White-fele koncepci6 az USA erdekeit szolgalta, es a dollar (USD) pozici6it erositette. A rendszer f6 mukodesi elveit a kovetkezok adtak:

tartalekkepzes mechanizrnusa, amelynek elemeit az arany, a kulcsvalutak es a Nemzetkozi Valutaalap intezmenyes hitellehetosegei adtak, mikozben a kulcsvaluta feladatat az USD toltotte be,

a fix arfolyamrendszer es a devizakorlatozasokkal kapcsolatos intezkedesek, valamint

a penzugyi intezmenyek adtak, azaz a Nemzetkozi Valutaalap es a Vilagbank csoport tagjai.

A bretton-woodsi rendszer szethullasanak okait a kovetkezokben lehet osszegezni:

mas gazdasagi rendszerek erosodese a penzugyi viszonyokat atrendezte, eroteljes spekulaciok es jelentos buborekosodas alakult ki,

nernzeti erdekek dominanciaja alakult ki, amely a tovabbi egyuttmukodesnel jelentos akadalykent mukodott, es

technikai hianyossagok jelentek meg, amelyek hatraltattak az egyuttmukodest.

Kereskedelmi V ilagszervezet WTO - GATT - GATS - TRIPS

A II. vilaghabonit kovetri aruhiany es a megjeleno valutavalsag hatterbe szoritotta a vampolitika kerdeseinek rendezeset. Az allamok tobbsege azonban hamarosan sziiksegesnek tartotta a nemzetkozi

munkamegosztasban resztvevok ujjarendezett, szabalyozott nemzetkozi kereskedelmi

tevekenysegenek Ietrehozasat. Europaban aruhiany volt, mig az USA a felesleges aruk elhelyezesevel kuszkodott. Japan es Nemetorszag teljesen kiesett a piacokert folytatott versenybol, mig Anglia es Franciaorszag is gyenge versenytarsnak bizonyult. A nemzetkozi kereskedelem ebben az idoszakban nem vamokkal, hanem kontingensekkel szabalyozottan muk6dott, es a valutapiac olyan nyereseglehetosegeket kinalt a resztevoknek, hogy a vamok szerepe hatterbe szorult. Jellemzoek ebben az idoszakban a kliringrnegallapodasok.

Ebben a gazdasagi kornyezetben az USA 1945. december 6-an javaslatot terjesztett elo a vilagkereskedelem es a foglalkoztatottsag kiterjesztesere. Javasolta a kereskedelmi korlatozasok lebontasat, es a vegrehajtas biztositasara az ENSZ kereten belul Nemzetkozi Kereskedelmi Szervezet (ITO - International Trade Organisation) letrehozasat, A nemzetkozi kereskedelmi konferencia osszehivasara az ENSZ Gazdasagi es Szocialis Tanacsa hozott hatarozatot 1946-ban, es az USA 1947- ben terjesztette elo javaslatat Havannaban, A szervezet elkeszitette az alapokmanyt, az un, Havannai Chartat, amely azonban eredeti formajaban soha nem keriilt megvalositasra. A IV. fejezet viselte a ,,kereskedelmi politika" jelzest, ez valt jelentosse, es hoztak letre ez alapjan a GATT - General Agreement on Tariffs and Trade - neven az Altalanos Yam es Kereskedelmi Egyezmeny, amely 1948. januar l-en lepett eletbe,

A szerzodo allamok abban allapodtak meg, hogy nem hoznak letre allando iranyfto szervezetet, hanem idoszakonkent osszehfvott ulesszakokon vitatjak meg a vitas kerdeseket es a vamengedmenyeket is. A GATT a kesobbiekben megis onallo szervezette valt jelentos tagletszammal, Munkajat az Egyezmeny neven letrehozott feltetelrendszer szerint vegezte.

Az Egyezmeny celkituzese volt, hogy szintetizalja a nemzetkozi kereskedelem szabalyait, figyelembe veve, hogy a vilaggazdasagban az egyenlotlen fejlodes kovetkezmenyekent sokfele fejlettsegi szinni orszag talalhato, es a fejlett orszagok feladata, hogy segitsek a kevesbe fejlett orszagokat a

89

kereskedelmuk kedvezobbe teteleben, Munkajat alapelvek ervenyesitesevel vegezte, ame1yeket a WTO is alkalmaz, ezek a kovetkezok:

legnagyobb kedvezmeny elve, amelynek jelentosege, hogy a szerzodo felek feltetel nelkul megadjak egymasnak mindazon mentessegeket, kedvezmenyeket, elonyoket, amelyeket harmadik orszagnak megadtak, vagy meg fognak adni. Ez azt jelenti, hogy a GATT-hoz csatlakozott orszagok mindegyike, amely a feltetlen legnagyobb kedvezmeny elvet e1fogadta es alkalmazza, koteles Gatt parnereit egyenlo elbanasban reszesiteni, A vamtargyalasoknal igen Ienyeges a feltetel nelkuliseg, mivel a bilateralisan kialkudott vamkedvezmenyek automatikusan a tobbi orszag szamara is megjelennek, azaz multilateralissa valnak,

Viszonossag, reciprocitas elve, azaz a GATT-ban resztvevo orszagok nem tarthatnak igenyt egyoldalu kedvezmenyekre, partnereiktol kapott kedvezmenyeket viszonozniuk kell.

Nemzeti elbanas elve, amely szerint a szerzcdo felek sajat belfoldi piacan a kttlfoldrol erkezett aru belfoldiesitest kovetoen ugyanolyan banasmodban reszesul, mint belfoldi tarsa.

Transzparencia elve, azaz atlathatosag, attekinthetoseg, amely szerint a GATT tagallamok mindegyike koteles kozze tenni minden olyan jogszabalyt, biroi dontest stb.. amely kereskedelempolitikajat alakitja, fgy partnereivel folytatott kereskedelmet befolyasolja. Konzultacio elve, amely szerint minden szerzodo fel joga, hogy partnerevel konzultaljon, hogy az Egyezmeny eloirasait betartotta-e? Fontos szerepe van ennek az elvnek a kereskedelmi habonik megelozeseben, ami a sokoldalu kereskedelmi kapcsolatok eseteben alapveto feltetel.

A GATT a sz6 klasszikus ertelmeben nemzetkozi szerzodes, amelynek tagjai csatlakoznak. A mukodest a vezerigazgato vezetesevel Genfben mlikOd6 Titkarsag biztositotta. Erdemi kerdesekben a Szerzodo Felek Ulesszaka dontott, amely evenkent egy alkalommal ulesezett, kozben a napi feladatokat a Kepviselok Tanacsa vegezte. A GATT -hoz kapcso16d6an allando es ad hoc elemeket is tartalmaz6 szervezetek alakultak, A Kereskedelmi Targyalasok Bizottsaga vezetesevel mukodo szervezet feladata volt a tobb evig tart6 vamkonferenciak, kortargyalasok lebonyolltasa,

A fordulok (round, kortargyalas, vamkonferencia) fejlodeset tekintve ket szakaszra oszthat6k, azaz_ 1963-ig bilateralis, sze1ektiv vamcsokkentesi m6dszer ervenyesult, azaz a foszallitoi pozici6ban leva orszagok igenylistat nyujtottak be a cfmzetteknek (importer orszagok), es ez alapjan kezdtek meg a vamtargyalasokat, A megbeszelesek evekhez kotheto ciklusok voltak, es a targyalasok, fordulok megindulasat az hatarozta meg, hogy mikor jelentek meg olyan mertekben a problemak, hogy szuksegesse yilt egy ujfajta egyensuly megteremtese a kereskedest akadalyozo es osztonz6 feltetelek kozott, 1947-62 kozott a kovetkezo fordul6k voltak: 1947. Genf, ez volt az alakulo fordulo, 1948. Anecy, 1951. Torquai, 1956, Genf, 1960-62. Dillon-forduI6. Ez utobbi jelentosege, hogy a vamtargyalasok modszere erre a fordulora alakult ki. Mivel a 60-as evekben a vilaggazdasagban jelentos valtozasok tortentek, az egyenlotlen fejlodes atszervezte a gazdasagi eroviszonyokat, fontossa valt a sokoldalu targyalasok megoldasa es a fejl0d6 orszagok eroteljesebb bevonasa a szervezetbe.

1960-as evek elejetol a WTO megalakulasaig harom jelentos fordul6 va16sult meg, ezek: 1964-67:

Kennedy-fordulo, 1973-79. Tokyo fordul6 es 1985-94 Uruquay-i fordulo. A legsikeresebbnek a Kennedy fordulot tartjak, mert ez altalanos linearis vamcsdkkentest eredmenyezett, fontosabb feltetelek eseteben kiveteli listak alkalmazasaval, Fontos eredmenyt hozott a Tokyo fordul6, ahol sikerrel szoritottak vissza a vamprotekcionizmust, es magatartasi kodexet dolgoztak ki, amely szabalyozta a szubvenci6k es kiegyenlito vamok alkalmazasat, a vamertekegyezmenyt, a szabvanyokat, az importengedelyezest es a kormanybeszerzeseket. Az uruquay-i Punta del Esteben GATT ulesszak a transzparencia elvet, az indokolatlan arukapcsolas (arujunktim) elkeruleset es a fejl6d6 orszagok szamara preferencialis banasmodot hataroott el. E targyalas kereteben alakult at a szervezet egesze, mivel a GATT helyet elfoglaita egy korszerubben szervezett, eroteljesebb szabalyozassal miikodd szervezet a WTO - vilagkereskedelmi szervezetkent,

GATS - (General Agreement on the Trade in Services) - Altalinos Szolgaltataskereskedelmi Egyezmeny

A GATT Uruguay-i fordulojan letrehozott szervezet, amely a szolgaltatasokkal kapcsolatos vamkerdeseket rendezi. Fontos alapelvekben allapodtak meg, amelyet roviden a kovetkezok j elentenek:

90

atlathatosag, transzparencia,

piacra jutas a kulfoldi szolgaltatas eseten a megfelelo belfoldiesites utan nemzeti elbanasi ely szerint tortenik,

teljes vagy reszleges elkotelezettseg lehetseges a szolgaltataskereskedelem tekinteteben, uj egyezmenyek letrehozasa (telekommunikacio, penzugyi szolgaltatasok 1997 -ben) targyalas felhasznalasa kategoriak szerint lehetseges,

kiskereskedelem nem kepezi reszet a megallapodasnak,

nem ervenyesul kiveteles elbanas, ritkan alkalmazhato az exporttamogatas,

gondot okoz - a megallapodas es a feltetelrendszer miatt - a bels6 tamogatas, mert ezeket a szervezet alapszabalya nem kedvezmenyezi,

TRIPS - Kereskedelmi Vonatkozasu Szellemi Tulajdonjogok Egyezmenye

Ugyancsak a GATT Uruguay-i fordulojan alakult meg, a Marrakesh -i Egyezmeny rnegerositeserol sz616 nyilatkozat letetbe helyezesevel.

Alapveto celja a szellemi tulajdon vedelme, amelynek hiram fontos feltetelt alakitottak ki, az altalanos jogi kovetelmenyeket, a polgari, bunteto es allamigazgatasi jogi kovetelmenyeket es a hatarforgalommal kapesolatos jogi kovetelmenyeket. A szervezet kepezi alapjat egy j61 szerveztt nernzetkoz szellemi tulajdonjogi egyezmenynek.

A szellemi tulajdon nernzetkozi vedelme ala a kovetkezok tartoznak:

szabadalom, szerzoi jog, ipari tulaj donj og, vedj e gy kereskedelmi ertekenek felismerese, vedelem a tarsadalmilag szukseges szint eleresehez,

A mai vilaggazdasag nemzetkozi kereskedelmenek alapelveit es f6 szabalyait az AItawnos Kereskedelmi es Vamtarlfa MegaIlapodas - WTO (World Trade Organisation) rogziti. Alapveto eel a kiilkereskedelem sokoldalu liberalizalasa - vamok merseklese, kereskedelmi es egyeb akadalyok lebontasa, amely kereskedelembovito hatasu, Olyan nemzetkozi szervezet, amely szeles hataskorrel rendelkezik. Az elobb emlftett hiram szervezet tevekenysegenek egyuttesebol all.

Fogalma szorosan kapcsolodik a globalizaciohoz, hatarozatai a tagokra nezve k6telezo ervenyuek, jogosult a szankci6k ervenyesitesere is.

Az egyesitett, nagyobb piaci terben az intenzivebb verseny eroforras-koncentraciot eredmenyez fejlesztesi, termelesi, ertekesftesi vonatkozasban egyarant, modemebb technologiat lehet alkalmazni, a tomegtermeles meretgazdasagossagi elonyoket tesz realizalhatova, agglomeracios elonyok jelentkezhetnek, az innovacio terbeni terjedese gyorsabb lebet A nemzetkozi rmikodotoke-aramlas, az arupiacok szegmentacioja a tokepiac globalizaciojat is elosegiti.

Ilyen vilaggazdasagi komyezetben tevekenykedik a WTO, amelynek celjai a kovetkezokben ossze gezhet6k:

az am es szolgaltataskereskedelem akadalyainak csokkentese, megszuntetese, a kereskedelem liberalizalasa,

multilateralis uton szabalyoz penzugyi szolgaltatasokat,

nemzetkozi kereskedelmi targyalasok folytatasa a tagorszagok kozott es a vitas kerdesek rendezese, amely esetben fontosnak tartja az ona116 rendezes Iehetoseget, a konszenzusos megoldast,

A szervezet jellemzoje, hogy a tagok mintegy 2/3-a fej16d6 orszag, amelyek szeretnenek kedvezo kereskedelrni felteteleke teremteni sajat szamukra is, igy gyakori, hogy regionalis tomortlleskent torekednek erdekervenyesitesre, gyakorta eredmennyel, Az egyes tagorszagok minden intezkedesukrol ertesitik a WTO-t.

Szervezetet illetoen a Iegfobb donteshozo szervezet a Miniszteri Konferencia, amely legalabb 2 evenkent ulest tart, es kozben a folyamatos ugyintezest az Altalanos Tanacs vegzi,

Mukodes soran eddig harom jelentos Miniszteri Konferencia dolgozott (es bar tobb is volt, ezek a meghatarozoak), ezek roviden a kovetkezokben dontottek:

1. 1996-ban Szingapurban fontos donteseket hoztak a vitak rendezese, a munkaiigyi kerdesek kapcsan a szabalyok alkalmazasa, az MIami vasarlasok, valamint a szolgaltatasok es tokearamlas ugyeben gazdasagi megallapodasok kerdeseben,

91

2. 1999-ben Seatle-ben volt a legkritikusabb a helyzet a kornyezetvedo szervezetek igen eros tiltakozasa miatt, mivel a civil szervezetek igen sok nehezseget a WTO-nak tulajdonitanak. Felrojak a OWTO tevekenysege kovetkezmenyekent, hogy kisvallalatok koziil rendklvul sok tonkrement, a Transznacionalis vallalatok a m unkabereket leszoritjak, tart6san kedvezotlen munkaberfelteteleket fenntartva, es rendkiviil jelentos merteku kornyezetkarosltast okoznak. A Miniszteri Konferencian vegul a liberalizacio gyorsitasa mellett dontottek.

3. 200l-ben Doha rendezte a csucsertekezletet, amely Katar fovarosa, Ez a kicsi afrikai orszag jelkepes dentes, a fejlodokkel kapcsolatos kerdesek eloterbe kerulese tekinteteben, Itt dontottek a kovetkezo kerdesekben. Fej16do orszagok jobb integralodasa a vilaggazdasagba, es a szegenyseg elleni knzdelem, a szellerni tulajdon vedelme, szolgaltataskereskedelem, az agrar-szolgaltataskereskedelem liberalizalasa, a transznacionalis vallalatok versenykorlatozo magatartasanak elutasitasa, es tij tagfelvetel (Kina es Tajvan).

Fentiek mellett fontos lehet meg a 2003- ban Mexik6ban rendezett konferencia, ahol az agrarkerdesek es a versenypolitika kerdesei keriiltek terftekre, de lenyeges valtozasokrol nem dontottek, Sz6lni kell a 2005-ben Hongkongban rendezett Miniszteri konferenciarol, ahol a resztvevok a teljes globalizacio mellett dontottek, ami meglehetosen nagy nehezsegeket okozhat a fej16d6 orszagok kereskedelme tekinteteben, Ez az oka, hogy regionalis szervezetek segitsegevel probaljak kedvezobbe tenni az egyuttmukodesi lehetosegeket.

A WTO tehat letrehozasanak idopontjaban a kereskedelem teljes szabadsaganak megorzeset es ezek keresztul a globalizalt vilaggazdasagi folyamatok segiteset tartotta szem elott, Segiti a globalis cegek es a nemzetkozi penzugyi folyamatok eroteljesebbe valasat, amihez igen jelentos feltetelt a telekomrnunikacio eroteljes fejlodese 68 az e-gazdasag kiteljesedese,

IMF esIBRD

Mivel a Nemzetkozi Valutaalap es a Vilagbank-csoport hitelszerkezete a Nemzetkozi penzugyek tananyag resze, ezert csak ennek a feltetelrendszerevel es a vilaggazdasagi jellemzoivel foglalkozik ez a tananyagresz.

Az IJ\.1F - (International Monetary Fond) megalakulasa a II. vilaghaboru rendezesi idoszakahoz kotodik, amely alapvetoen a liberalizacio elvet ervenyesiti. Mint arrol mar szo esett, a Bretton-Woodsban kialakult rendszer addig mukodott jol, amig az USA erofolenye ervenyesillt, de amikor az eroviszonyok atrendezodtek, uj rnegoldasokra volt szukseg. Az IMF reformjai soran eljutott a szerkezet-atalakito programok alkalmazasahoz, amely reszben adossagrendezes, reszben a megfigyelheto fejlodes/fejlesztes lehetoseget rejti magaban. A szerkezet-atalakito programok celjai lattatjak, hogy valos celkituzes a fejlett orszagok tokeelhelyezesi Iehetosegeinek novelese, hosszu tavon a globalizacio erositese, Ehhez jelentos hitelekre van szukseg, amelynek nehany jellemzo feltetelet a kovetkezoben lehet osszefoglalui:

szabad tokearamlas biztositasa, az ehhez kapcsolhato kedvezmenyekkel (pl.: adokedvezmenyek, ... )

eroteljes es az adott orszagban kiterjedt privatizacio,

koltsegvetesi hianyok csokkentese (ez szocialis kiadasok csokkenteset, egeszsegugyi es kulturalis kifizetesek mersekleset, meghatarozott megszoritasokat jelent),

fizetesi merleg hianyanak csokkenteset, export noveleset es az import csokkenteset jelenti a belso fogyasztas csokkentesevel osszekapcsoltan (ezen feltetelek azonban minden orszag eseteben aJapos megfontolast igenyelnek es nagyon korultekinto alkalmazast, mivel a rovid taw kimutatasok es a szerkezeti, azaz a hosszu-tavu feltetelek nem kelloen

92

atgondolt osszekapcsolasa eseten az adott orszag gazdasaga kedvezotlen iranyban fejlodhet es igy kiszolgaltatotta valhat gazdasagi ertelemben),

nemzeti valuta leertekelese, aminek hosszu taw alkalmazasa az orszag gazdalkodasaban jelent sulyos gondokat, mivel a leertekeles ugyan noveli az exportot, de ez elvezethet az orszag kivasarlasaig is ami hosszu tavon a versenykepesseg csokkeneset idezheti elo, mivel a fejlesztesre alkalrnas eszkozok kevesnek bizonyulhatnak.

A kulonbozo hitelkonstrukciok kereteben lehivhato osszegek folyositasat az IMP kulonbozo teljesitmenykriteriumokhoz kapcsolja. A hitelezes gyakorlata kapcsan az egyik Ieginkabb vitatott kerdes a hitelek feltetelessege, Ezeken keresztul tudja megmutatni a vi lag gazdasagai szamara, hogy a szervezet valamilyen sziuteu elegedett az adott orszag gazdasagi helyzetevel es gazdasagpolitikajaval. Ez jelenti egybeu a nemzetkozi penz-, es tokepiacokon adott orszag szamara a referenciat is.

Az llVIF a hitelezesek soran az adott orszagot olyan gazdasagpolitikara osztonzi, amely hosszu tavon egyensulyi helyzetbe hozza a gazdasagot, de ez a gazdasagpolitika orszagonkent elterf lehet a tagallamok gazdasagi berendezkedesetol fuggoen, a fizetesi merleghiany termeszetetol, a gazdasagi es tarsadalmi pioritasoktol fuggoen.

Elofordulhat, hogy a feltetelek teljesitesehez kapcsolja az IMF a meglevo ar-tamogatasok, szubvenciok adminisztrativ uton tortend torleset is.

A tagallam a hitel felvetele erdekeben szandelevelet keszit, amelyben megfogalmazza a gazdasagpolitikai vallalasokat, amelyeket a hitel elnyerese erdekeben szandekozik arvaltozas, a fizetesi merlegre es a koltsegvetes alakulasara vonatkozo gazdasagpolitikai intezkedesek, Fontos, hogy a kvantifikalhato celok mellett a nem kvantifikalhato feltetelek is szerepeljenek, mint pI.: devizakorlatozasok megszuntetese, csokkentese. Ezek kozul valaszt ki nehanyat az IMF a hitelmegallapodas megkotese kapcsan, amelyeket azutan un, teljesitmenykriteriumkent alkalrnaz. Annak erdekeben, hogy a vallalt feltetelek megvalosuljanak, az IMF a rendelkezesre bocsatott osszegeket egy-egy feltetel megvalositasat kovetoen adja, es altalaban negyedevenkent folyositja. Amennyiben a kriteriumok nem teljesulnek, az llVIF jogosult visszatartani a hitelt.

Az IMF torekedett a nemzetkozi feltetelrendszer valtozasahoz igazitani a hitelezes tevekenyseget, amely differencialt hitelpolitika megvalositasat eredmenyezte. Novelte a hitelnyujto kapacitast, a hitelek futamidejet es egyre gyakrabban el a hitelkozvetites

A Vilagbank-csoport tagjai lctilonbozo feltetelek kozott biztositanak finanszirozasi forrasokat, van, amely szervezet (IDA) kifejezetten segely jelleggel biztositja a hiteleket.

A Vilagbank jellemzoje, hogy a befizetett laptokenek nines lejarata, igy az e csoporthoz tartozo szervezetek hiteleiket hosszabb tavra kepesek nyujtani, mint amilyet a nemzetkozi tokepiacon lehet igenybe venni. A Vilagbank nem fizet osztalekot, igy a hitelei utan kapott kamat a netto jovedelmet noveli, es lehetove teszi, bogy a tokepiaci kamatoknal alacsonyabb kamattal tudjon hitelt nyujtani,

A Vilagbank hitelezesi tevekenysegenek felteteleit szigoru kotottseg jellemzi, ezek roviden a kovetkezok:

biteleit csak tagallamok MIami es maganjellegu intezmenyei vehetik igenybe, ha az adott tagallam hivatalosan garanciat vallal a hitel visszafizetesere (MIami garanciavallalas), hiteleit a Vilagbank az egyes orszagok GNP adatai alapjan, az adott idoszakra meghatarozott osszegszertiseg figyelembevetelevel adja, es savos meghatarozottsag jellemzi, mert a hosszabb taw (17, ill. 20 evre szolo) hitelek eseteben mas-mas osszegu GNP ervenyesul.

93

A Vilagbank altal finanszirozott programok megvalositasa azonos folyamat kovetkezetes vegrehajtasat jelenti, azaz finanszfrozasi szakaszokra tago16dik, amelyek a kovetkezok:

a beruhazasi eel kivalasztasa, amelynek jelentosege, hogy a hitelt igenylo orszag kormanya es a Vilagbank kivalasztja a legjelentosebb, racionalisan megvalosithato beruhazasi projektet. Az orszag beruhazasi javaslata alapjan a Vilagbank beepiti a kolcsonprogramjaba a hitel osszeget, ha az beleillik a bank fejlesztesi strategiajaba, Fejlesztesi celok elokeszitese soran a Vilagbank es a beruhazo kozott megindul a nniszaki, szervezeti, gazdasagi es penzugyi feltetelek reszletes kidolgozasa,

Hitelvizsgalat es ertekeles a harmadik szakasz, amelynek kereteben a beruhazas minden reszelemenek ertekelesere sor kertil, es a hitelvizsgalatot a Vilagbank szakemberei vegzik elore meghatarozott feltetelrendszer figyelembe vetelevel. A szakertok az uj objektum mellett vizsgaljak ennek kornyezetbe (gazdasagik termeszeti, tarsadalmi) illeszkedeset is. A fentiekbol latszik, hogy a Vilagbank hitelfolyositasi mechanizmusara az ut6lagos finanszirozas a jellemzo, Fontos feltetel, hogy ha a hitelt (maganjceg veszi igenybe, a Vilagbank a ceg hitelkepessegenek elbiralasakor az adott fejlesztesi cellal osszefuggesben az adostol teljes atvilagitast var, azaz reszletesen attekinteni kivanja a ceg szervezetet, a managementet, az arkepzest a beruhazas megvalositasanak es gazdasagossaganak vizsgalata mellett.

a hitel-megallapodasi targyalas koveti az elozo lepest, amely konkret szerzodes a hitelfolyositas felteteleirol es vegul

a megvalositas es ellenorzes, amely a beruhazo altal keszitett jelentesek osszessege, amelyben a beruhazasi folyamat elorehaladasa, a koltsegek es a varhato hozamok alakulasa jelenik meg osszefoglaloan.

A Vilagbank kolcsoneinek optimalis hatekonysagu felhasznalasa erdekeben a "beszerzesi tevekenysegre" reszletes eljarast dolgozott ki, amelyek ugyn mindig hatarozott projekthez kapcsolodnak, de mindig ugyanazt a celt akarjak elerni:

gazdasagossag es hatekonysag maximalis ervenyre jutasa,

a hitelek igenybevetele kapcsan egyenlo eselyt adni az orszagoknak,

osztonozz6k a helyi vallalkozokat, gyartokat a vilagbanki programok megvalositasaban vain reszvetelre,

A Vilagbank gyakorlataban a fenti feltetelek legkedvezobb megvalosulasa a tender, vagy versenytargyalas kapcsan lehetseges. Ennek nemzetkozi megvalosulasa biztosit egyenlo eselyeket az egyes orszagok eseteben a reszetelre, (Ennek feltetelei a mellekletben megismerhetok az elektronikus megoldas tekinteteben),

EU-EFT A-regiomilis egyuttmfikddesek

A nyugat-europai integracio iranyaban az else lepeseket Belgium, Hollandia es Luxemburg tette meg, 1922-ben letrehozott egyuttrnukodesi megallapodassal, majd 1944-ben ezen orszagok emigrans kormanyai vamkonvenciot kotottek, egyseges vamtarifaval, Ez a szerzodes lett a Benelux-uni6, amely vamuniot jelentett. Ez a belso vamok felszamolasat es a kivulallokkal szemben kozos vamtarifa alkalmazasat jelentette. Segitette a gazdasagi, penzugyi es szocialis osszhang megteremteset is. A Kozos Piac megteremtesevel a megallapodas jelentosege csokkent,

Integralt Europa gondolata 1950-tol datalodik, Jean Monnet elkepzeleseit Robert Schumann franeia kiilkereskedelmi miniszter fejlesztette ki, a szen es acel termeleset es forgalmazasat alapul veve, Celja a tagorszagok szenbanyaszatanak, vas- es aceliparanak k6z6s iranyitasa, es ezek forgalmazasa teruleten a vamkontingensek Ieepitese volt. A resztvevok kozotti megallapodasra - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaorszag, Nemet Szovetsegi

94

Koztarsasag es Olaszorszag - 1951-ben kerult sor, Europai Szen-, es Acelkozosseg (ECSC - MONTANUNIO) neven. A szervezet 1952-ben kezdete meg mukodeset, es 1954-ben sikerult a yam es importkorlatozasokat megszuntetniuk. Legfobb szerve a kozgyules volt, amely 1958-ban atadta helyet az Europai Parlamentnek.

Mivel Europa fejlodeseben jelentos szerepe volt, meg kell emliteni az amerikai Marshallsegelyek adminisztralasara es az europai piacgazdasagok tamogatasara megalakult gazdasagi szervezetet az OEEC-t, amely Europai Gazdasagi Egyuttmukodesi Szervezet (Organisation for European Economic Cooperation) es a legfobb tamogato az USA volt. Amikor a szervezet kuldeteset betoltotte, atadta helyet az OECD-nek (Organisation for Economic Cooperation and Development) Europai Gazdsagi Egyuttmtikodesi es Fejlesztesi Szervezetnek. Az 1960- ban Ietrehozott szervezet feladata a tagorszagok gazdasagi fejlodesenek elomozdftasa, a vilagkereskedelem novelese volt. Programjaban a fej16d6 orszagok segitese is jelentos szerepet kapott.

A Kozos Piac tervet a messinai (1955) konferencian alakitotta ki a MONTANuNIo 6 tagallama, Az egyuttmukodesre vonakozo szerzodest 1957 -ben irtak ala Romai Szerzodes neven. Jean Monnet es Robert Schumann mar ebben az idoszakban is a yam es penzugyi unio iranyaban probaltak tovabbfejleszteni a szervezetet. Ehhez a megkotott szerzodes megfelelo keretet biztositott. E szerzodes alapjan jott letre az EURATOM, az Europai Atomenergia Kozosseg is.

A Romai Szerzodes alairasakor az egyuttmiikodest a kovetkezok jellemeztek: vamunio letrehozasa,

szabad toke, munkaero, am es szolgaltatasaramlas az orszagok kozott, szankciok a kartellek es a hatalmukkal visszaelo monopoliumok eseten, kereskedelem, ipar, mezogazdasag orszagon beluli tamogatasanak tilalmai, kozos mezogazdasagi politika, ezen belul tamogataspolitika kialakitasa, kozos gazdasagpolitika es fizetesimerleg politika kidolgozasa,

kozos torvenyhozas kialakitasa, ill. a torvenyhozas osszehangolasa, foglalkoztataspolitika, szocialpolitika, beruhazaspolitika, valuta es adopolitika.

EFTA - (European Free Trade Association) - Europai Szabadkereskedelmi Tarsulas

Az egyezmenyt 1960-ban irta ala Stockholmban Ausztria, Dania, Nagy Britannia, Norvegia, Portugalia, Svajc/Lichtensteinel, es Svedorszag. 1970-ben csatlakozott Izland, majd az 1961- ben tarsult tagga valt Finnorszag 1985-ben tagsagi kerelmet nyujtott be es teljes jogu tagga valt, Az ED fejlodese azonban hatraltatta az egyuttmiikodest az EFTA tagorszagai kozott, mivel tobb orszag belepett az ED-ba, igy rna negy taggal dolgozik a szervezet.

Az EFTA vamuniokent mukodik, viszonylag laza egyuttmukodo szervezet, mivel az egytittrmikodes csak az ipari termekekre terjed ki, a tagorszagok kulgazdasagi kerdesekben teljesen rnegtartjak szuverenitasukat, es kUIs6 vamtarifajuk sem egyseges,

Az egymas kozti vamtarifak Iebontasa kolcsonosen 1967-re befejezodott, es torekedtek az egymas kozti kereskedelem nem vamjellegu korlatjait is lebontani. Megkonnyitettek a kulfoldi cegek reszere a tokebefektetest, es torekedtek a kiilkereskedelem hatosagi eloirasainak egysegesitesere is. Legfontosabb szervezete a Tanacs (itt minden tagorszagnak csak egy szavazata van, hatarozatait egyszeni szotobbseggel hozza), munkajat Bizottsagok segitik. A szervezet folyamatos rmikodeset a Titkarsag biztositja.

1977-ben az EFTA es az Europai Gazdasagi Kozosseg szabadkereskedelmi megallapodast kotOtt, amelynek kereteben az ipari termekek szabad aramlasa val6sult meg. Az alapveto nehezseget a GATT eloirasainak a betartasa ill. az ehhez kapcsolodo kiegeszito megoldasok

95

megtalalasa jelentette. Minden megallapodasra ranyomja a belyeget a tagallamok fuggetlensegeert valo aggodas, igy a szervezet viszonylag elszigetelt. Ennek kikuszobolesere torekszik az EGK-val kozosen Ietrehozott oriasi piae, amely az Europai Gazdasagi Terseg nevet viseli (European Economic Space - EES).

A vilagmeretu regionalizalodas soran a legsikeresebbnek a nyugat-eur6pai orszagok integracioja bizonyult, amely politikai akarat alapjan, valsagok sorozatan keresztul epult fel mai formajara, Az euro-ovezet kialakulasa es mukodese a Nemzetkozi penzugy konyvben szerepel, ezert itt errol nem esik szo,

Fontos azonban beszelni az EU es Izrael kOiotti kapcsolatrol, A'ket szervezet 2000. julius 1- tol tarsulasi szerzodest alkalmaz. A ket szervezet Eur6pai szomszedsagi Politika neven (ENP) europai-izraeli cselekvesi tervet fogadott el. A:z EU-n kivuli orszagok szamara a kutatasfejlesztes demonstracios keretprogram adta meg a lehetoseget az egyuttmukodesre, ez volt az EU 6. keretprogramja. Ezt Izrael igen j6 eredmennyel teljesitette. Izraelnek egyebkent m6dja van egyetemi halozati programok reszvetelere is, ilyen a Tempus, Erasmus program. A sikeres egyuttmukodes eredmenyekent .megtortent az EU-Izrael tudomanyos egyuttmukodes megujitasa, ami Iehetove tette a teljeskoni csatlakozast az EU Hetedik kutatasi Keretprogramjahoz (FP7). Ez az EGT(EES) EFTA allamokkal, a bovites orszagaival es Svajccal egyutt egy kibovitett Eur6pai Kutatasi Tersegletrehozasat jelenti 36 orszag tudosainak reszvetelevel,

Erdemes emliteni, hogy 2005-ben Gunter Verhengen, az Eur6pai Bizottsag egykori elnokhelyettese nem zarta ki, hogy Izrael integralodjon az eur6pai unios gazdasagi strukturaba, sot hosszabb tavon a monetaris uni6ba is.

III. resz: Devizaszabalyozas - liberalizacie hatasa a fizetesi merlegre

A gazdasagpolitika adott allam altalanos politikajanak resze, amely a gazdasag mukodtetesevel kapesolatos celokat es az elerest szolgalo eszkozoket es intezmenyeket jelenti, amelyek a gazdasag fejlodesi iranyara, a novekedes utemere es egyensulyi viszonyaira vonatkoznak. Legaltalanosabb megfogalmazas szerint a gazdasag mukodesebe tOrteno tudatos, rendszeres beavatkozas adott eel elerese erdekeben, A gazdasagpolitika a gazdasagban megjeleno reszpolitikak osszesseget jelenti, azaz resze a kulgadasagpolitika, a kereskedelempolitika, a penzugypolitika stb ..

Adott orszag nemzetkozi kapcsolatokban va16 reszvetelet alapvet6en a kulgazdasagpolitika befolyasolja, Ez az adott vilaggazdasagi feltetelek figyelembe vetelevel a Iehetseges es sznkseges kulpiaci kapcsolatrendszert, ennek kockazatat es felteteleit hatarozza meg. A kulgazdasagpolitikanak a gyakorlatban harem reszterulete je1enik meg, ezek:

integracios politika, amely meghatarozza adott orszag nemzetkozi kapcsolatokban valo reszvetele eseten a szuverenitas es az egyttttmukodesbol eredo p6tl6lagos elonyok kozotti aranyt is,

a devizapolitika, amely tartalmazza azon szabalyokat, elveket, intezkedeseket, amelyek kozvetlenul alakitjak a kiilgazdasagi kapcsolatokat, a belso es a ktllso penzugyi rendszerek egyuttrmlkodeset, azt hatarozza meg, hogy a jovedelemtulajdonosok hogyan rendelkezzenek devizabeveteleikkel es eszkozoljek deviza-kifizeteseiket, es kulkereskedelempolitika, amely elvek, eszkozok es iranyitasi modszerek osszeasege, amely meghatarozza a nernzetkozi kereskedelemben va16 reszvetelt, A kulkereskedelempolitika tehat a nemzeti erdek megjelenitese a kulgazdasagi kapesolatokban. Nemzeti szinten a yam es engedelyezesi rendszer, regionalis szinten a regionalis integraciok (EU, EFTA, CEFTA), a szabadkereskedelmi megallapodasok, es

96

nemzetkozi kapcsolatrendszerben a nemzetkozi, a bi-, es a multilateralis egyezmenyek, a GATT es a WTO jelenik meg.

Adott gazdasagban elterd gazdasagpolitika alkalmazasara van lehetoseg, A valasztas ket alapvetoen eltero iranyzat kozott tortenhet meg, lehet protekcionista es liberalizalt a gazdasagpolitika. Ajelen idoszakra a liberalizalt megoldas a jellemzo, de fontos megismemi a ket megoldasi lehetoseget,

Protekcionizmus jelenik meg, mint gazdasagpolitikai es kereskedelempolitikai iranyzat akkor, ha adott ipar, iparag vedelme erdekeben allami tamogatast alkalmaznak a piacgazdasagu orszagok. Akkor kerul eloterbe, ha a nemzetkozi kapcsolatokban a bizalmatlansag, a tartosnak tekintheto egyensiilytalansag megjelenik. A fejlett orszagok, amelyek nagy tokeerovel es arutobblettel, azaz jelentos kereskedelmi folennyel birnak, exportexpanziora hasznaljak a protekcionizmust. A protekcionizrnus celja minden esetben a belfoldi ipar, toke tamogatasa a kulfolddel szemben. Fontos megoldasi Iehetoseg a novendeiparok es a novendekgazdasagok szamara,

Eszkozei a vedovamok, korlatozasok, szubvenciok, engedelyezesek, eloirasok (pI.: devizagazdalkodasban), kontingensek, adak, illetekek, Ezek egytittesen a szabalyozast lehetove teszik. Az eszkozrendszert azonban csoportba lehet rendezni, vannak:

adminisztrativ jellegii eszkozok, ezek jellemzoen kotelezo elofrasok, amelyeket a mennyisegi korlatoasok, az engedelyezes, az eloirasok a szubvenciok (exporttamogatas) es a kontingensek adnak (ezeket szokas meg nem vamjellegu, vagy nem tarifalis intezkedeseknek is nevezni) es

piaci jellegu megoldasok, amelyek feltetelrendszere ismert ehhez kell alkalmazkodni a kereskedes folyaman, amelyet adak, illetekek, vamok jelenitenek meg.

Roviden erdemes osszefoglalni a felsorolt eszkozoket.

mennyisegi korlatozasok jelentik az olyan eloirasokat, amelyek adott amra, es/vagy.adott piacra hatarozzak meg a kereskedelem mennyiseget adott idoszakra, Ez altalaban.adott orszag belso intezkedese, amely nem midig esik egybe a nemzetkozi elvarasokkal, es altalaban csak hatarozott feltetelek koz6tt alkalmazhato, amelyet a GATT/WTO tagorszagok csak elozetes egyeztetes eseteben alkalmazhatnak meghatarozott feltetelek kozott,

engedelyezes olyan adminisztrativ megoldas, amely esetben egyedi, vagy keretengedely birtokaban lehet csak kereskedni. A engedely megadasa az erre kijelolt szervezet joga. Mindig kerelem alapjan valosul meg, dea keretengedely teriiletre ilL osszegre vonatkozhat adott idoszak alatt, amely esetben az idoszak kereskedelem adott am eseteben egy kereskedelmi engedelyhez kapcsolodik,

Elofrasok jelentik az olyan szabalyozast, amely konkret iigyletre vonatkozik, ilyen lehet az importkvota megallapitasa, amely adott evre korlatozza a behozatal nagysagat,

Szubvencio vagy tamogatas, altalaban az exporthoz kapcsolt a devizabevetel novelese erdekeben gazdasagpolitikai celu penzjuttatas,

Kontingensek mennyisegi korlatozast fejeznek ki. Azert kell kulon emliteni, mert allami alkuk eredmenyekent jonnek letre, A szerzodo allamok mennyisegik vagy ertekhatarok megielolesevel vallalnak kotelezettseget adott arufelek szallitasara. Ezek azonban szoros kapcsolatban allnak mas eloirasokkal, nevezetesen az export es import engedelyezesi eljarassal is. A kontingens az a felso hatar, ameddig az allamok a be-, es kivitelt engedelyezik. A gazdasagilag erosebb orszag torekszik az elony megszerzesere a kontingensek alkalmazasanal, mivel arukapcsolassal (arujunktim, adresszalas) probalja a kedvezobb aruszerkezeti aranyt elerni. Az arucsere-forgalmi megallapodas alapjan

97

realizalhato forgahnat mennyisegi vagy ertekhatar megallapitasaval lehet szabalyozni, A mennyisegi hatar mennyisegi kontingenskent ismert es olyan termekekre vonatkozik, amelyek konjunkturatol fiiggetleniil meghatarozott mennyiseget igenyelnek a orszagok, pl.: nyersanyag, elelmiszer stb. ertekben hatarozzak meg a nehezen specifikalhato, fokent a kesztermekek kontingenseit. Sz6lni kell arrol is, hogy elofordulhat, hogy az egyes orszagok a felsorolt aruk mellett sem mennyisegi, sem ertekmeghatarozast nem alkalmaznak, ezeket a listakat nevezik enunciativ listaknak.

A kontingensek alklamazhasa az EU gyakorlataban igen jelentosek. Az EU meghatarozza, hogy milyen arucikkbol, vagy arucsoportbol valamely kiils6 orszag (harmadik orszag) termeloi mennyit szallithatnak az egyseges piacra.

Vamok a vamkoteles aruk utan, erre hataskorrel felruhazott szervek altal beszedett kozvetett adok. Az EU orszagok eseteben kozos kiils6 vamtarifa alkalmazasa jellemzo, kozosen kialakitott es alkalmazott k6drendszerrel (TARle k6d) , Brusszeli elszamolasi k6zponttaL

Adok amelyet a kozhatalom, az altal a meghatarozott mertek es feltetelek szerint kozvetlen ellenszolgaltatas nelkul megkovetel es beszed,

Illetekek befizetese elleneben az allam vagy szervezetei kozvetlen, nem anyagi j ellegii szolgaltatast teljesitenek.

(Az ad6, yam es illetek reszletesen mas targyakban mar ismert ezert csak a meghatarozas szerepel e targy kerteben, Megjegyzesre erdemes, hogy mindegyik arkalkulacios tenyezo, ezert adott am versenykepesseget rontja a behozatalt kovetoen).

Szolni kell a devizapiaci es adminisztrativ m6dszerekr61 is roviden, ezek a kovetkezok lehetnek:

MIami devizaellenorzes, amely a leginkabb kozvetlen szabalyozo eszkoz, mivel a beerkezo es a kifizetes devizajat is allami szinten kezelik es kozpontilag nyilvantartjak, Rendszerint nem engedelyezik az egyenek szamara deviza tartasat,

Tobbszoros vagy tobbes arfolyamrendszer eseteben adott valutanak/devizanak a tobbi valutahoz viszonyitva nehany arfolyama van es ezek meghatarozott szempontok szerint is differencialtak, A magyar gazdasagban 1948-56 kozotti id6szakban ervenyesult a kereskedelmi, nem kereskedelmi es ajandek arfolyam alkalmazasa,

Tokearamlast tilt6, korlatozo allami intezkedesek, torvenyi szabalyozassal, amely er6sen diszkriminativ, nem felel meg a jelenlegi vilaggazdasagi folyamatoknak,

Tokekiaramlas jogi es adminisztrativ korlatozasa,

A liberalizalas, mint piacgazdasagi megoldas azt jelenti, hogy a nem piaci megoldasokat igyekeznek csokkenteni, azaz a szabadversenyes megoldasokat helyezi eloterbe. Jellemzo a globalizacios idoszakra ennek az iranyzatnak a megjelenese, es a WTO intezkedesei is ebbe az iranyba mutatnak

A vilaggazdasagi fejlodes olyan iranyu es mertekii volt az elmult idoszakban, amely szuksegesse tette a liberalizalt kereskedelem megvalositasat, de fontossa tette ennek szabalyozasat is. A szabalyozast szuksegesse tev6 feltetelek a kovetkezok:

techno16giai ujitasok versenykepessegi hatasai, amelyekben rej16 novekedesi lehetosegeket a szabalyozas szigora mindenkeppen lassit,

az uj agazatok uj szabalyozasi formakat igenyeltek,

az eltero nernzeti szabalyozas koltsegnovelo tenyezokent jelenik meg.

Nemzetkozl elszamolasok merese

Adott orszag gazdasagi folyamatainak merese, a kapcsolatok regisztralasa, feldolgozasa es elemzese elengedhetetlen a nemzetkozi kapcsolatok megfelelo mukodtetese kapcsan, A

98

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->