P. 1
Agykontroll Mesterfokon

Agykontroll Mesterfokon

|Views: 284|Likes:
Published by Ingatlan_letoltes

More info:

Published by: Ingatlan_letoltes on Aug 31, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/02/2014

pdf

text

original

JOSE S\L\JA

. AI

_ .,c:~ toct/l:- aILE.1\ £LE.1BE.N

AGYKONTRa..L KIA06

Az eredeti 111(1 cfrne:

The Silva Mind Control Method for Business Managers (Simon and Schuster, 19S4)

© Jose Silva J984

Forditotta:

Kovacs Janos

lektonUta:

de Dornjan LlszI6 CS Domjin Gtibor

©Agykontmll KII., J389 Budapest, Pi 115, tel.: 488-0118

ISBN 963 7959 30 0

Bonrorerv;

Szilvasi Gyorgy dtlete aJapjan kcszfteHe Domjan Jcno

KCS?I'i1l az rMfPl"inL Kn, IlYOI11(hlj:1ban, Nyircgyha7..iin, Felelo" vczel5: Nagy [mnEne

A U)'bb millio embemCl beudlt, !or,radalmasit6 hattisrl program f-eged is szo[gdrhat!

Kelszeres szakertelemmel, in tell igenCltival es hatikonyMggll1 szdllhlltsz szembe Wrmilym menedzseri pmblt!mdvaJ. Az "AGYKONTROLL MESTERFOKON NEM CSAK AZ iiZLETI ELETBEN" azi muiaiia be, hogyml l.azuljunk ei, lwgym'l mer{tslink alkot6kCpesslgiink belso jorrdsdb61, es hogYI111 haszmfljuk lei uzleu sikerekhez kipessigeinket.

A SZERZOROL

Jose Silva a mentalis kepessegek fejleszteseben igazi (tHoro szerepet jatszott azzal, hogy konilbelul 22 ev ala Lt kifcjlesztetre a szeles korben ellsmert Agykontroll modszcrt. Ma at vallalat elnoke, bcleertvc ClZ altala alapftott. s az egesz vllagra kiterjedd Nemzctkozi Silva-fele Agykontl'oll Szervczetet. 1966 ota 90 orszagban tobb millie embernek ~egitctt mar ez a progmrl!l jobbci tennll cl 'tet.

A[ANLAs

Ajanlom konyvemet mindazoknak, akik c]vegzlk .1Z ismert ten mentalis gyakorlMokat, hogy clmejukd jobbar. Idhasznalva jobba tegyck. ko7.oS vilagunkat.

Ta'/' talmrrje gyze'k

1. bll' ,. Az uzleti elet altaH.nos pro iemai

es azok megolda a

it Silva-m6dszenrel

A roegoldasok bcprograI~l1(Jzasa· Megoldas mi.ndcl1 prolblen;ara Cvakran elotordulo emb~n problemak megoldasa

Ritkan eI6forduJ.6, e~yedji probl€mak 1'11egoldcisa

Egy mely lelegzetvl'tel

Mi J. h.'g£on~o5abb

il p robl(>mCll11egold i;,)sba n? ,

Tanulas es prnblemamegoldas

A vezctdi (ej16des '

Egy bizonyos s_zemeLly_el "

kapcsolatban vlhszatero probleroak Programozas nyitott sz€rnmd . Problemamegold6 Ichet6segek aHekinh~_se

A [1'1161"3 csokkentese Szexualis zaklatasok kezelese

A helyi erdkkepvlsel6kk 1 valo banasmod

A Silva-modszer alkalmazilsa .?IZ !L esetbeJl"l.

A Silva-modszer alkalmazasa a n. csetben

A Silva-m6dszef alkalmazasa

8 HI. csetben

A szubjektfv kOi}"ummikici6 alka J rnazasi kore

13 14 15

16

17 18,

20 2'1 21

22 24

26 26 27

27

28

28

29

29

2 ..

Kreativ otletek hHrehozasa a versenyben maradasert

flgeny es taliilmany Csoportkreati vitas

Az uzlet beindul btletgenenitorod J k ti valasa

31 32 34 35 36

5

Az else. hely megtartasa .

Tippek a Iatnoki kreativitashoz Krea tiv almok

A kreativitas forrasa

Hogya n scgitenck a kcpzeletbeli

szakertok? .....

A Kelet ta lalkozik aJ\lyuga ttal

3.

Hogyan cserelheti rossz hanzulatat fejfajasat es kiegettseget ni:h~ekvo ' lelkesedesre a menedzser

A szubjcktiv kepessegek alka lmazasanak rnodszerei A kozos [a vak ... A yehetetlens6g legyilzesc Eloprcgramozas a iovobeli

nehezsegekre ..

A reggeH energikusS<'ig

cloprograrnozasa -..

Masok eleterejcnek noveiese A rudat befolvasa

Rrid hangolodnak a t(j.l~bi~k Vege a fejfajasnak

Az elalvas _..

Az elme barrnire kepes, ha .. A modszerek rugalrnas szcrszamok

A kiegettseg

4.

Hogyan fejlesztheted vezetoi kepessegedat agykontro Ilal?

A gondolkodas iij dimenzioja A kontrollalatlan agy .. A ~ol1trollalt agy

A. felbukkano Alfa

Az elszabotalt i~tdlige~Ki,~ Agyad kontrollalasa Alfaban A lehetseges menedzser

A sikertOl a kudarcig

Az ejsza.kcibOl a nappalba

6

38 40 41 42

43 44

46

47 49 49

50

52 52

~"

·:X)

.'55 55 57 5S

58 nO

62 62 63 64 64 65 66 66 67 68

Szarmtogep :~o milliard alkatreszbol

A jovo irodaia

A jiivo monedzsere - ma Varazslat az uzleti &1 etben?

A d.gy, a hit es az elvan'ls ereje Szavak koutra tapasztalat

A pszichikus clmenyekrdl mar lehet beszelni

Mikor alkalrnazza

a Silva-modszert a menedzser? A szubjektrv dirnenzioban valo boldogulas kezdete

69 70 71 71 73 73

75

76

77

s.

A Silva-m6dszerrel jobban k ihasznalod elmedet

79 80

Az agymuk(ld{>s Irckvenciaja A belso hang - barat vagy ellenseg?

A beis6 hang edzcse

A bds6 hang felen5sitese A stressz kiszti rese

A stressz oldasa meditacioval Hogyan meditaljunk?

A meditacio alatti valtoz.isok A biofeedback es a meditacios tn~ning

Tippek a meditacio elrnelyitesere A passzrvtol az aktiv meditiicilJig Hogyan novelheted vizualizalo kepessegede L?

Egy fonlos mentalis kep Valosagos kepzelet

Te es a teremt6 kepzelel

WI 82 83 84 85 86 88

89 90 91

92 93 93 94

6.

Kivalo emlekezet es koncentracio az eredmenyes vallalatiranyftas szolgalataban

Beszamolo egy folyamat allomasairol

A kepzcletbeli kepek varazslata

96

97 99

7

A mentalis kepek merheto hatasai Hatraltatnak vagy segitenek

a mentalis kepek? .,

A kepzelet a memoria javitasara Elemz6kepess(~g a Silva-modszer

rcven " .

Novelheted rntelligenciaszintedct Az Alfa szint hatasa a tanulasra Eredmenvek it tanulasban Hogyan rnozgositsuk 'agyunkat? A Silva-modszer konvvbdl

A menedzser magantanara

Az erzekelr es a va 16sagos viltig

7.

AgykontroUal egy sikeres naper!

Az Agykontroll uj uzleteket hoz A komrnunikacio iij eszkozc

Tovabbi sikerek '"

A kreativ kepzelct Ielhasznalasa A lepesck tokcletesitcse

Fontos kiigazftas . . A kepzelct es a lzitnoki kepesseg "T,l volbalatas" ..... A7 AU.) szint hasznalata csv

"k OJ

51 eres megbcszeles erdekeben

i'v1iert mtikodik? .

1\ szubjektiv kommunikacio szabalyai

Az elszigcteltseg illuziojanak

Iekuzdese ....

A szubjektrv kornmunikacio fclhasznalasa . . Munkaban az cmberi elme

8.

Problemas ernberek kezelese es fegyelmi ugyek megoldasa

Agyhullamaink hatasa a masik

ernberre . .

A menedzser mint radioado A radioadas harmoniaja

wo

1ll! 101

103 103 '104 105 106 107 lOS 109

111

112 112 IH 115 115 116 n7 119

120 121

122

123

125 126

127

128 129 130

i\ ~~1.lbjekHv kommunikacio

\ '['.ys7erCisege

lscrranulmanyok - hogyan hasznaljuk az eddig tanultakat ? i\ tl.ib,igosan 121 ne7.o muvezero Kl'l1ycS szabal yok megta rgyahisa /\ zugivo

;\ Silva-modszcr alkalmazasa az 1. esetbcn

i\ Silva-modszer alkalmazasa iI II. esetben

,'\_ Silwl-rn6dS7(;'r a lka lmazasa il Ill. esetben Termes7etfeletU-e a szubjektiv komm unikacio?

A raszedett bal agyfE:.lteke esszeruseg~'

PC-Ida a jobb es a bal agyfelteke has7na lata ra

Az objektiv es szubjektiv szinhi menedzser

Az emberek programoz,i\sanak modjai

Minden jobban mukodik Makacs hel yzetek sem legesftese Egy jobbito szo

ITl

132 132 133 134

n4

135

136

137

139

140

141 142 144 145

".

Hatekonyabb idobeosztas Silva

modszerevel

'146 '147 147 148 149

Agyadat kerdezd a v<l laszokertl Dontes latnoki modem

A latnoki dontesck korc Tanulni sohasem keso Kapcsolat a Magasa bb Intelligenciaval

Egy hatekony nap progrmnoziisa Nyolc perc atalakitja napodat

A szubjektiv szintu tanulas

es programozib

Ajobb agyf€lteke fejlesztese

A racionalitassal el nem erhet6 inform,:1ci6k megszcrzesc

150 152 153

154- 155

156

9

A hataridd ukozta feszul+seg leve7.et0~e . Ket per-c a stressz legyozesere A tavolabbi hataridok okozta slressz csokkentcse

A tervez6 elme

Felutnn

10.

jusson el a szo a beosztottakhoz, a t"onokijkhoz, az iigyfelekhez

A latnoki egyseg

A szubjcktiv kommunikacio akadalvai

Hogyan nintessuk el Ell; akadalyokat?

A m~glielcl6 nyelv hasznalata besza rnolo kban ",.

A szubjektfv szint kozrermikodese a fogalmazasban

A Iamok ir6 "

A7; informacio jobb bcrogadasa

i\ let ilgyf6Hekes eloado ,

A Nyug<1t tClli\lkozik a Kelettcl Beszelgetes a h6rom. ujj segilsegevel _"_

A nyilv.inos sz reples

A mondanivalo eljuttatasa csoportokho7.

Hatekonv, szernelyss bcs2Jelgd 5 A. szubjektiv "ti~ vbeszelgetes"

j\ szubjsktfv kommunikacio korlatai

11.

Hogyanjudsz hah!konyabb resztvevoje lenni az ertekezleteknek?

Az Alfa-kepessegek kore Hatekonv hO;;::Z<i.j<1ruliis

a mu nka he lyi ertekczletekhez I-:IOgYilll Icsz ored monvescbb

cgytittllluk(iI..--h~sed .

alb lmazottniddal?

HI

157 '157

158 "159 160

162 163

]64

'165

167

168 168 '170 ]7'1 172

T72 174

"174 176 177

17H

180 181

182

Hl3

184 185

\/ Alfa S7,intCi rnunka alHk6jc \ sokold'l]U ujjak

,\ korulmcnyck (os az anyag k\ In trollalasa

/\ Illcl",oldasokprogramo7.;;)sa i\ problemak bcprogramozasa "lllgyenes segiltik" tanacsai /\'1, alkalrnazottnk egycni

mq;segiteR ..,".

V,iratlall, 'V szelyes helyzetck

kc zelese --

NL'm menedzseri alkalrnazasnk

186 186 18H HIH

'189

191 191

I:

'\ Il,ltekony erzekclcs felhasznalasa " n'l,eteshen

1\ megerzes 65 az intuicio ~l'jlcsL~ese

i\ rnindennapi munka magasabb

'-.zinru elv gzese -, - .

:\ jclentosebb valtozasok kez lese i\ szubjektiv dimenzi6 realitasa

I . .i ngelmc ktvantatik

/\ zscnialitas forrasa

Szfnre Icp a Magasabb

III telligencia

, vii I t07.;!i sok gyorsasiiga A tan u las vegeztevel

A viiHozclsokb{jl szarmazo d5nyok kihasznalasa

A latnoki k ~pesseg adta el6nyok kihaszruilasa

Ki VClgy te?

193

194

195 196 '197 198 198

199 200 2()()

202

203 204

11

1.

Az tizleti elet altalanos problemai es azok megoldasa a Silva-m6dszerrel

1\/ crnberi goodolkodtis {Ij dimenzioja kerult felszfnre. Ezt ,I II'hd6seget mar az egesz vilagon felhasznaljak uzletemI','n']<' informacioszerzo kepessegilk, memoriajuk, intelli- 1',"llciiijuk es donteshozo kepesseguk javitasara. Ez a Silvanuulszer. Scgitsegevel ellenorzescd ala. vonhatod agyadat, " Igy annak nagyobb resze segitheti munkadat.

/\ modszer alkalmazasakor nemcsak intelligenciahanva""sud n6, hanem b~pesse valsz az ugp1eV€Zett szubjektiv I, .nnmunikaciora is. Semlegesiteni tudod a gyenge munka,',I-iiks obit, csokkenteni tudod a reklamaciok szamat, a lu.myzasokat, meg tudsz oldani tcrmelesi problemakat. es I· "I'(.'S vagy arukat eloverelben eladni, .

/\ megoldas kulcsa az cllazult allapotban valo gondolI",,!l,is. Ezt a tudatszintet Alfanak nevezzuk, Alfaban az in- 11111 i v [obb agy£eJtcke aktivizalodik, es igy a logikus bal ,11'.vil'~ILekevel egyiitt kiegyensuJyozottabban latja el a fel-

.uLuoka t. .

/\ Silva-modszert hasznalo menedzser olyan kifele nyiI, ill ember, aki kepes bcfele is fordulni. Ezt legkonnyebben , /', v Agykontrol1-tanfolyamon ranulhatja meg.'" AHa szintcn I ('I'l'S belso enjet - hozzaallasat, erzelmeit - kontrollalni,

1',II,:iol1clJisabb<'i" valik, j\z. agy "Alfa-c'illapotanak" haszna- 1,11.1 ,'1Z, amirc az egesz tanfolyarn tanit, Ez egy belso. ellaII It, szcllemi allapot.

J\z AHa szint hasznalataval a Silva-modszert alkalmazo

Magyarorszagon Agykontroll-tanfolyamrol a 176-4812 telefonsza- 1I10n vagy a Pf.U5 Budapest 1389 ctmre irL levelben lehet erdekIlidni.

13

mcncdzscr kepes hatekonyan "tulakod6vc1 es agrl'sszivve" valni. Egyre sikcrcscbb lesz. mivcl reszben elkeruli, reszben megoldja a probiemakar. Sikere ragiilyossa valik, es cz tukrozodik kollegai es bcosztottjai novekvo sikeren is.

A magaba fordulni kepcs ember a kiilvilag fele is nyitottabba valik, Igenybe vcszi a belso talah2kony'lag tarhazat, amitol a szigoruan csak kifele tckinto ember mcgfoszr-

ja magat. .

Ez a tal5leko~1ysag a kreativitas, a problernak rnegoldasanak kulcsa. Alljunk meg egy pillana tra, es hallgassuk meg a texasi Austinban e16 Bette Taylort. Elrneseli, mikent alka I mazza uz.letemberkent a SiI va-tele modszcrt.

A megolddsok: beprogramozdsa

"B0l1vollt6kent tobb texas! es kanadai vallalattal alltarn uzleti kapcsolatban, Egy szereI6szalag munkainak inlnyitasfihoz alkalmaztarn a Silva-fele AgykonJrollt. Az elsa problema, arnivel minden vezeto. aki az ellenorzes vegzojekent, a foiyamat iranyitojakE'11t vagy osztalyvezetokent talalkozik, az emborek egymasra gyakorolt hatasa.

Az eg:\-,litt dolgozo vczetok es beoszrotrak vagy ellensegesse, Vilgy kozombosse, vagy unotta valnak, lelki alkatuktol higg6en.

HlISZ eve dolgozom a gyarban, es altalaban olyanokkal kellett sz6t ertcnern, akik haragudtak ram. Amikor a Silvafell' tanfolyamon rcszt vettem, a Motorola o':;g minosegi ellenorekent dolgoztam. Minden nap ernbereimnok minimum 11LIS7 szazalcka haragudott ram pusztan azert, mert beleptem az ajton.

Mely ll'legzetet vettem. cs mikozben kifujtam ,,1 leveg6t, fenyesseget kepzeltem magam kore. I attam, ahogv ez a ffnyesseg masfel-ket rneterre novekszik ikbriili;Ue;n. Beprogramoztarn, hogy barki, aki ezen a hataron belulre ler, valjon megertobbe munkarn irant. Minden alkalornmal 10v torrent. Lattam az eloszobamba belepot, tele indulattal. ii.7:0 negativ erzelmekkel. Amint (1 kozelombe kerult, lehiggadt. Sz6[ tudtunk erteni egymassal [obb erzesscl tavozott, Pozitivan rcagalt iJZ engem koru Ivev6 "erotcrre".

Ha hataridos munkank Ienne, Altaba mennek cs elkepzelnern, hogy mindenki kemenyen dolgozik. Id6ben elvegeznenk a munkat. Magarn ele kepzclnem, hog.y dupla norrnat tfizunk magunk ele, cs ezt teljesitjuk is. Es fgy is

1"111"111'112. Latnam magam elott, amint f6nbkeim gratulal- 11,11, cs eloleptetnek. Es igy is lenne."

1.,iLhat6, hogy ily rnodon ha80n16 tortenik AHa szinten 01/ cmbcri aggyal, mint programozaskor a szamitogeppel. Ildlc' Taylor ana programozta magat, hogy evi egymilli6 , I \ Ii l.i It kcressen. A legjobb u ton halad, hogy ezt el is erje.

IHxofdds minden probllrrufra

[\lllldc'll. szakteruletnek vagy iparagnak megvannak a rna- 1',.1 problemai, s ezen behil valamennyi vallalatnak a sajat, 'I" ·(j,ll is gondjai. Az czcn vallalatoknal dolgoz6 emberekmk is megvarmak a rnaguk egyedi problemai.

;\ kulso, illetve objektiv (Bela) szintcn czek a problemak h il ,hide modszerrel, tobb-kevesebb sikerrel oldhatok meg, ,-\ l'l,l:;o! illetve szubjektfv (AHa) szinten is szamos, kulonI" ,'1\1 technikat alkalmazhatunk a problema megoldasara. ,", I,izonyos mertekben mindegyik sikeres lesz, Egyre tobb i\ II .it haszn.ilunk, mint Betat, ahogy ha ladunk a tanulasI hilL

i\ Si lva-modszcr kulonleges technikakat tartalmaz, Ezck I >!/.ti I sokat ismertet konvvunk, Valamennvire szarntalan

,dk.drnazasi Jehet6seg kindIkozik. -

I IOKY egy adott problema megoldasara melyik technika] .,] k. II mazod, az kevesbe Iontos, mint az, hogy szubjektiv 1'" «Iszert is Ielhasznalj az objektivek mellett,

/\ kii1sG cs belso lebetosegek Ielhasznalasaval vezetoi I, "I"':,scgcdd megsokszorozhatod. Son-a tunnck majd el a I 't ,t! )If-milk.

i\ Silva-modszer eljarasai cS2Ik a kezdetet jelentik. Vari,1I11,llnd, kombinalhatod, megvaltoztathatod 6ket, ,;17 adott 1, u iilmenyeknek megfele16cn. Sajat modszereket fedez- 1".1 v 1:121, hogy mikent viz ualizalj , s hogy hogyan hasznald I "I 'I'dctcdet Alfaban, kozerdekCi gonduk megoldasara.

Vlegirhatod sajat konyvedet. .

,\ II 'gl6bb, amit a Silva-modszer ekozbcn ertcd tchet, hogy 1,,1 \ ,'ortez az alapvet6 modszertannal. Annak alkalmazasa- 11"/. .izonban szukscges, hogy a problcmakat ~ nehany .\,1- r.i l.mos szernpont szcrint - kategoriakba sorold.

AI'. ebben a fcjczetben ismertetesre keru 10 modszerck "Illh('ri problernakat felteteleznek. EzeketHt fO csoportba II 'il' ilhatjuk: altalanos, mindennapi cmberi problemak, es II ~IIII)S, de ritka, egyedi problcnuik.

15

Gynkran e16fordu16 emberi problrfmak megolddea

Altala,tlOS, mindennapi problemakkal biztos fogsz t<JIMko7.ni, ezert mar most beprogramczhntud magad jov5beli hetyzetekre. Kozismert kifejezesekkcl fogom ismertetni a modszert, majd tomorcbbcn osszcfogfalom a lI::;oy get. Gyakran hasznalom majd a "menj iii szintedre" es a "programozas" kifcjczescket. A "hogyan menjel szintedre" (Alfaba), es a ,,l1Ogyan prograrnozzad magad" kerdesekrc a tovabbi fcjczetck adnak valaszt,

A jov6belil helyzetekre vale pmgrumozaskor a ltilnol<: fonok ela lvas elatt szintjere megy, es bcprogramozza, hogy magatol felebredjen az altalanos, mindcnnapi problemak megoldasanak beprogramozasara legalkalmasabb id5ponlban.

Ejjel, fclebrcdvc ismet szintjere rnep;y, majd gondolarban felidczi az id6r61 idore felbukka no problernakat. Az erodmenyes megoldashoz szukscges, hogy BZ agy a megfefie.l6 dimenztoban miJldjdjt'H11 Egyes problemak megoldasahoz inkabb a hal agyfeltekere, mas esetekben inkzibb a jobb <lgyrelLeh~re van s7:ukseg.* (A ket agyf61tekc szercpernl kes6bb brivebben lesz 5z6.) Ezutan bcprugramozz<:l, hogy ba rrnelyik kezenek (.'186 harem ujjhcgyet osszeeri n+veagya rnegfelelo allapotba kcniljon. Condolatban a kovetke76l<et rnond]a: "Ha a jov6bcn barmikor ilyen Hpusu problemaval talalkozom, mindosszo annvit kid I tennern, hogy barmelyik. kezem elsa harom uj"jat osszeerintem. IIy ~udon to,gum bckapcsolni belse kepessegeirnet. Kulonosen er;.::ckennye valok az infcrmacio megerb§sere, es azonnal feJ tudom hasznalni azt a problema megoldasahoz." Majd szintjer6J elalszik.

Kesobb, a mikor ilyen mindennapi problemaval talalkozik, osszeennti harem lljjat, s ettdl olyan tudatrillapolba kcriil, amelvben rutinosan hoz valamennvi crintett szamars lonyos, -' megfclcki dontest. Es ez fgy ;,ran,

A bal es jobb agyMl!eke Iunkcioiuak ennyire cles ScZctvallaS7.tli~il az agykutatas lljabb eredmenyei alapj.l,n ncmlchctseges. A megerh~s szemponljab6J azonban hasznos a k' nyvbcn szerepld, Iccgyszenisitett agynlill<<ides modell, arnelynck tcrmeszetcscn komoly tudomanyos alapja is VOla. (A lektor megj.)

16

Osszejoglalds

1',L,ll' elalvas dott hunyd be a szemedet, llJ~a kisse felfe-

10 "S szamold rnagad szintedre'

I'rogramozd be, hogy magadtol lei fogsz ebredni a mindennapi problemak rnegoldasanak programozasa- 1107. optimalis idfipontban)

Al ud] el szintedrfill

(:Jiel felebl"edve men] ismet szintcdrcl

I·.rintsd ossze barrnelyik kezed elsa har m ujjhegyel! Mondd gOil1dolatbal1: i,HCl a jovoben barrnikor ilyen tf- 1'1151.1 problemaval t(.I(llkozom, mindossze annvit kell tcnnern, hogy barmclyik kczcm else harem ujjat ()SLszcerintern. Ily modon £ogom bckapcsolru bclso kepes~l'gcill1ct. Kulonoscn cr:t,t'kellnye valok A.Z mformacid I11cgcrtescrt', cs azonnal fel tudom hasznalni azt a l'n blema megoklasahoz."

Aludj el szintedroll

l la emlitctt tipusti problema meriil fel, akkor a megolll,\s mcgtalalasa erdekeben erintsd cssze harorn ujja,I ,]l!

1\"~,iJ/ el6fordul6, egyedi problemrik megolda»:

"1"" 'i.ilis, illetvc kulonoson nagy jeientostgu problemak 11I1',',llllHs(lkor a latnok fOl1ok a fentiekhez hasonloan jor I I 'I'(·h.1.t ela lvas elott Alfa szinten progr<lOlozd be, hogy Inl"I".ldt61 fe'l fog,sz ebredni a ktilonleges problema megol.1.1 .. II',) opumalis idopontban. Felelbn'dvc men) ismet AHa

1I111'dre, es a Harom Ujj Technikat alkalrnazva prograII'" ,.1 be magad. Tovabba programozd este, hogy a kovetI ,·,·"h.d fogod meg tenni:

N;lpkCizben egy-ket percet raszansz hogy irodadban \ II',\"' nub nyugodt helyen szintedre menve beprogramozd, I" Ii', v szubjektiv kommunikacio titian kolcsonosen e16nyo~ II ,. r,lIldilst talalj a problemak Ielszamolasara. A szuhjekfiv III"lll11lnikacio az elmek kozvetlen kapcsolata saran jon I. II,' Ell nek lieszlet€irol a kCn.relkez6 lejezetekben lssz szo.

'\ lud] eJ ezutan szintedrdl'

Masnap, vagy amikor a kritikus nap elerkezik, egy nvugodt helyen mcnj Alfaba az ejszaka is alkalmazott standard eljan~s segits{~geveJ, ami nem mas, mint a 3-t61 l-iz es a IO-tOl l-ig visszaszamlalas modszere. A kesobbi feje~ z~tc~ben .err61 szintcn szo Icsz. Szinteden elernezd a problemat! Mi az. ami bonyodalmat okoz? Kiker is erint? Hivd meg a kulcsszemelytekojt, es egymas utan, kulon-kulon kepzeld 6ket magad ele, Szubjekttv szinten. kepzeletedhen ta~gyald meg ,ve~'liI~ <l. problemat' Vizsgtild meg az i.igyet a masik szemszogebol is!

Ezutan magadban ismeteld el, hogy arnikor az ertekezIeten osszeerinted harem ujjadat, az kivaltja, hozv minden

k' 't ' . f OJ

epessegec scgiteni 'og a helves dontesben, s a megfelel6

szavakat fogod a megfelel6 idfiben mondani,

Ezutan gyere ki Alfabol, eg folvtasd munkadar, Az ertokezleten pedig crintsd ossze h<'m;m ujjadat. Biztos lehetsz, hogy ,~ szukseges informaciok it megfelclo idopontban el fognak jutni hozzad, s hogy a problema mindenki szamara elonyosen fug megold6dni.

Egy nuily lelegzet7Jelel

Ha it problema megvitatasa el6tt nines id6d Alfaba rnenni, vagy a problemahoz nem kapcsolodik konkret esemenv vagy ertckezlet, it~kor:1 szubjektiv kommunikacio elhagyhato, s helyette mas kivalto mechanizmust hasznalj.

Az ertckezletet megelbzti szubjcktiv kornmunikacios elopr.()gr~lmozjs hely,;tt e~uUal programozd be elore, hog), mindossza egy mely lelegzctet ken venned. egy-ker rnagO~'pcreig benn tartanod a leveg6t, rna jd lassa n kifujni. Ekozben tartsd hi~rom ujjadat osszcerintve, czzel ugyanis bekapcsolod szubjaktfv es objektlv erzekeI6h~pessegcdet, an~ segft a helyes dontesben, illetve abban, hogy a megfe- 1eIo dolgokat a mcgfele16 idoben mondjad, es fgy Iaradozasaid mindenki szamara hasznosnak bizonyulnak,

Az egyedi problemak megoldasdra szolgal6 eljtiras osszeJoglahisa

Este elalvas elott hunvd Ie a szernedet, szemhejad alatt nozzel kisse felfele, es a 3-t61 l-ig, rnajd it Itl-tol l-ig valo visszaszclmlftlassaI menj szintedre:

18

I'mgramozd be, hogy az optimalis idopontban magad\('11 fel fogsz ebredn'i, es kepes leszel az l'gyedi proble- 111,1 mcgoldasara!

j\ludj el szintedrol!

l'v1i1gadt6J Ielebredve menj isrnet szintedre i:1 3-1'1"1 'i-re, majd a 10-r61 t-re modszerrell

l-rinlsd ossze barrnclyik kezed else harorn ujjanak he!WCL, es mondd magadnak gondolatban: "V"uahAny-v.or barmelyik kezern elsa harom ujjat osszeerintern, hckapcsolom belso kepessegeimet, hogy az adott probit"m,U ,megoldjam (nevezd nwg a problemat)."

Moridd rnagadnak. hogy a problemaval kapcsolatos l'fLckezlet vagy cscrrienv el6tt szintedre fogsz menni, s -zubjektiv kommunihici6utjan elbcszelgetsz a kult's('mberekket ami hozza fog [arulni a problema 111eguldasahoz.

1\'lfisodik valtozat: ha konkret ertekezletrol vagy ese- 11H~nvr61 nines S7tJ, a tenti lepes helvett mondd rna)',;ld na k: ha veszel egy melv lelegzetet, benn tartod, majd lassan kinrjod, mikozben harem ujjadat ossze("rinted, szubjektiv es objektiv erzekelokepesseged aktivizalodik, lchctovc teve a problema egyszer es mindcnkorra szolo, ruindenki szamara e16nyosm,egoldr'\.SJ t!

Alud] el szintedroll

Amikor az ertekezleten hamarosan a problema kerul tcritckrc. keress egy nyugodt helyet, menj szintedre, kf.pzeletedben jelenilsd meg a kulcscmbcrt, es. virasd meg vele a problcmat. Lasd, ahogy letrejon a kolcsonos Il1cgertcs! Bcszcli hasonlokeppen a tobbi erintettel is!

Az ertekezleten erintsd ossze harom ujjadat, s legyen hen ned a ha rmonikus mego]das biztos tudata es elvarei SCI!

(I la a frissen felvet{)di'itl problema nern cgy kesobbi .-rtekezleten keriil megtargyalasra, akkor \/egy egy I11,Sly lelegzetel, tartsd bent egy pillanatra it levl'got, maid Iassan fujd ki. Ekozben harem ujjadat tartsd ij:;szeerintve, es idezd fel rnagadban <1 problemaf Le-

19

gyen meg benned a harmonikus megoldas biztos tudata es elvarasa.)

Mia legfim tosabb a. problbl1mncgoidds~7an?

Az a hatarozotr orzesem. hogy bolygon kon i1Z embcriseg clsodlegcs celja a problemarncgoldas. A filozofusokra blzom annak eldonteset, vajon a probIemanwgoJdas etJja il tanulas es fl'jl{)des lehelos.egenck biztosftasa, vagy hogv jobba tegyii_k czl a vilagot, amelyben elunk. Sikercs problemamegoldokcnt nyilvan mlndket eel eleresel szolgaljuk.

Solan lelkiismeretesen lokeletcsit"ik tudasukat, novelik tapaS7:tala~lkat.Masok, sajnos azt kdl mondanom, ugy tcsznsk, mintha az clet 70 evny; kavcszunet Ienne. A gondok megoId.lsa hoy. tudasra 6s inforrnaciora van szu kscg. rv~in01 t;~jekozoHabb<'1 valunk, annal jobb problemamegoldok leszunk.

A Iegfon+osabb elsajatitanivalo az a kepesseg, amivel azonnal megszerczhetjnk ClZ eppen sZiikseges tudast es intorrnaciot, hogy aztan alkalmazni tudjuk azt gondunk

rncgold aSci fa. .

A Silva-modszer mindket eel t'rdeke"ben aktivalja 2l.gyunk<~t. Az agy mindket feh<;nek. aktivalasa azt jelenti, hogy kepesek vagyunk a tanult informaciot felidezni. illcrv« a sZi."lksegcs, de nem tanult informaciot erzekelni, .venni", cs mindezt a megoldrishoz Ielhasznalni.

Elrneletilcg azt mondhatnank, hogy olvan ez. mintha a Sil.vil-m6dszer egy hatalmas kiegyenlitG rendszer lenno. Minden mencdzser,,·cgzettseget6l es tapasztalatatol Iucgetlcniil kepes erzekelni egy tetsz61eges problema m<.:g(~dasahoz a szuksegss inforrnacioka]. Ez azt jclcntene, hogy HZ a mcnedzser, aki nem jar tovabbkcpzesekn-, es nem 01- vas a Iegiijabb Iejlesztcsekrol, az is sikeres problemamegol-

donak bizonyul? -

Ez nines egeszen igy. Az az uzletember, aki igy akar rnegelni, nCI11 taruisit vagvat. elvarast es hitet, ami az <)O"y neuronjainak aktivizalasahoz szukseges. lie] egy munk~ihoz a "kavesziinet" attitudot tarsrtjuk, tenylegesen .Jecsendesednck", inaktivabba v.ilnak agyunk idegsejtjci,

A Silva-modszer mindenkinel bevalik mindaddig, anug a vagy, az eivaras es a hit jelen van. Ezzcl a modszerrel I1C111 lehet jegyct valtani cgy 70 evig tarto kaveszunetrc.

20

iillllf16.S es prooiemamegoidd»

1'ldembel1 sohasem voltam meg tetlen. Szeretem a csala, It) 111,1 t, 8 tarsasagot, es term eszetesen 01 vczem a munka- 111.'1. Arnit nem szcrctck, az <1Z idopazarlas.

1'('I~gel otkor kelck es dolgoznl kezdek. Fiiggt'tleniil at- 1111, h~..,gv hova megyek. konvv van a kczcmben .. Talan egv I' 'j',l;n v?" Eletembe~ ~ sohaseI;:l 01 vastam regenyekel. Ne~ IIIL Illlfoll1t hogy feltetlenul kovesd pelda mat. Olvass rci',1 'nyt, ha szorakoztat, de olvass olvan konvvekct is, arne- 11.\ 'kb61 tanulhatsz. Az. egesz. nap nalam lev6 konyv valaIlli kezi-, feladat- va.gy tankonyv, Olyan, ami alkoto jelle- 1',11, ami clobbre visz,

VI inel tobb idot szentel egy szakernber objektiv szinten .z.rkteriiletenek (olvasas, ta nulas), anna] konnyebben jut ',/'lbjcktiv szinten is (intufcio revert) informaciohoz,

I ;.f: a konyv nern akarja hatterbe 57.0 rita n i az objcktiv 1IIIId szereket, viszon t rnindent megtesz azert, hogy seg:it,,'11 neked a szubjektiv modszereket az objektivekhez tarsil.uii , hogy mindket agyfeltekejet hasznalni tudo vezetove v.i] j;i I. .

/vllandoan szerezz (tjismereteket! Batoritsd kollegaidat, luosztottaidat, hogy tegyenek ugyanigy.! Mine] tobb sikeIt':'; problernamegoldo lcsz koztunk. annal jobb lesz ez a l'iI,ig.

. \ iezctoi fe/lddcs

\kh<lny honappal az Agykontroll-tanfolyam elvegzese liI,111 a kaliforniai Calabasasban e16 Kitl Curtis asszony, IaItV.1 Geri es egy harmadik hblgy, Betty Ash clhatarozta, lit ').:,)' a kaveiparban keresnek anyagi boldogulast. PerkoI,·'dl', kavckeverekek el6;illitasara es csomagolasara inditotl,iI~ be () Curtis Coffee Co. Inc. vallalkozast, a kovctkezo 1,·lmondattill; "Magasabb minosegu termek, versenykepe,.,·ll!J aron.' Ez volt akkor a vilagon az egyetlen nok altal \ (. zctett kaveporkolo uzem. CegOk novekedes€ hatterbc ',/Ill·itutta a tobbi, hasonlo profilu c0get.

,\ Silva-fete Agykon lroll-tanfolyam egy mrisik resztvevoI'·, az oklahomai Ardmore-ban 616 June Brooks lett az 'J',\.ctlen noi "n,'lgy 'lad" az olajszakmaban. Kampanyt t.ilvtatott a korlatozasok megszunteteseert, es ZlZ egesz or·'/dgban targyalasokat folvtatott kulonbozo csoportokkal

21

ar1'61, hogy milenne az OSSZl'S erintett szamara a Icgel6- nyosebb megoldas.

Sok szampontbril baladasl ernek cl azok a nok es ferfiak, akik gyakoroljtik elmcjuk egyrc nagyobb reszeuek h a szno 5 H,,'\ Sa1 t, 0;; energiaika t problemrik megoldasa ra forditjtik. Szakmai fejlodesiik nem csak il sajat vrillalatukra korlatozodik. Gyakran kapnak elismerest d szakszervezcti sz(}vet-segtol, a kereskcdelmi kamartitol, szakmai tarsasagoklol es mas hasonlo intezmenycktol, Gyakran valnak varosukyallarnuk, nemzctuk vezetoive,

At. objckttv es szubjektiv ll'l.cgkonelit(-si modok vorhetetlen "cgytIHest" alkolnak, ha egyi.'iLt nnikodnek a preblemak mogoldasaban. A terrneszct ugy alkotutr meg minket, hogy problernainkat objektiv es szubjektiv szinten oldjuk meg, de a szubjckhv megkiizel'ites.i modot utkozben va lahogy elvesztettuk.

Vrill.::djuk most a koekazatot, hog), az ingM tiil messzire lendftjiik ki <'I szubjeknv dimenzio iranyaba. Ahogy az elet minden tcriilelen az emberek, beleertve <17. uzleti elet VeL.('toit is, Iatji'ik, hogy miIyen gyorsanes konnyen €ornek d eredmenyt szubjektiv szmtan mukodve, konnvcn atesnck a 16 tulso oldalara, cs egyre tobb szubjektfv tedlllikat alkalmaznak ill n1!.;'g-szokott objcktiv rovasam.

Ez ugyanakkora hiba Iennc, mint az volt, hogy soki'iig csak objekuv mudszereket hasznaltak, Meg kcll tilla lnunk iJZ egYl'nsLllyt

Szubjektfv miikodesunk lehetovc tcszi, hogy a kreativihis, illetve az oksag birodalrnanak olletelt, megoldasait igenybe vegyiik. "OkM" valunk, Objektfv mflki::idesiink reven ezeket az otleteket, megoldasokat a hatas birodalmaban V<116sftluk meg. Hatast Icjtunk ki. Az a szubjektiv szintcn rnCikbd6 ember, aki objekuv mtlkodesre keptclcn, tehetetlen. Az az objektiv szinten muklid6 ember, aki szubjeknv mukodesrc kepteien, a ki>rLill11enyek rabja

Az objektiv 6; szubjektiv szinten egyarant funkcionalo szemely a kcrulmenyek hatckony megtcrem toje_

Nern (soda hat, hogy szamos vallalatnal a7 Lljonnan felvctt dolgozot d6szor Agykontmll-tan.folyamra kuldik.

Egy bizonyos szemellue! kapcsolat'bal'! uisszaien» problfmdk

A csak objaktiv szinten miikodCi szemely gyakrall Iehet

22

I "I lometlcn, mivcl nines kapcsolatban a kozos javakkal, '.;.il~\ll-(1<ln csak sajat hasznara tcvckenykcdik. H<J ilyen em- 1"'1 talalbato kornyezetedben, akkor 6 surlodasok, szeme- 1\"'-; csatarozasok, fegyelmi vetsegek es egyeb visszatero lliphlem,ik forrasa lehet.

1\ hogy altalanos terrnes,zetU problemakat a szubjektfv I 11.1 nrnunikacio es egy kjvalto mcchanizmus (Harem Ujj 1,',lmika) kombinalasaval meg rudsz oldani, hasonlokepI" 'II kczolhctsz egyeni problcrnakar is.

Mondjuk, e:gyik alkalmazottad SLl'nvod6IY!:!5 ujs5golva'.. Munka kozbeni ujsagolvasasa demoraliza16Iaghat a .uunkatarsakra, a v~5<lr16kr.;J vagy l1gyfelehe, €os sajat haI,'kllnystigti: is n~~lv~llv(l16?n rc.~l1lj<l, A_7. eddigi fej;r:r'?sasok Ili'lll hasznaltak. Iovabbra IS szinte egesz nilp az uJsagok~'t 1"'Ii,1,

IVI i vel az objcktiv eszkozok hasztalannak bizonyulta k, , -uhjcktiv modszereket is igenybo keU venned, Elmon,I, '111, hogyan:

I .. tc menj szintadre es programozd be, hogy a proble- 111.1'" doigoZ() beprogramozasara optimalis idopontban 1,,)',-''1. Ielebredni. _ evezzuk at Olvaso urnak, A megfelelo Idp]1.mt akkor erkezlk el, amikor Olvaso ur agyhulUimai h'!',I'konyak a szubjektiv komrnunikaciora, Felebredvc 'III'llj ismet szintedre, es kep7:eld el, hogy Olvaso urral be, "I/~('tS7, aki kozvetlenul elOtted all. Mondd el neki, hogy IIII')',t'l'led lnforrnacioehseget, s hogy j6 dolog lepest tartani d \'il,\g fcjl6dcscvd, de l1'1.<LgtlttlrtasJ iitkozik a vallalari moI,! I L II.

'i'llld a kepet kicsit balra. es lasd Olvaso urat -tijsaggal il I ,"~'bl'n, amint kavet, vagy s:.wktisii.t61 fiil.gg6en vizet vagy 1IIIIloL iszik. Kepzeld el, hogy lvas kozben felreteszi tijsagI II ltala akuval]a a "tedd (eire <17. ujsagor" reakciot. Told a 1"1"'[ ismet kicsit balra. Most mar ql V <II so ur -ujsag nelkiil ,I, ,1)"lILik. A problema mcgnldodott. Erezz megkbnnyebbi..i- 1,'.1 i\ lud j el szinted raJ.

1\ III i kor Alfaban vagy, agyad es Olv aso iir agyana k 1,lq',sL'jtjd erintkezesbe lepnek egymassal. Magasabb szinl"l"i '11",1 f'L1rduI Olvaso ur magasabb szintii enjehez, a kritizaI" Illllat<tt kikcrulvc, Ez rcljescn kulunbozik allot arnikor .;l 1"'1<'''- biralja a baosztottat, Az iizenetr most iitjut minden ,1 .u 1,11),on.

\ I clkcpzelt kivalt6 mecnanizmus, <lZ ital, s€giteni fOgjCl I 111.I"t-' ural. Az altalad sugallt uj program a regi helyebc I, I' ... <17. tobbe mar nern akar ,Juttatni"- Akarata k~Pl'Ss6

23

tcszi, hogy munk .. k6zben nc olvasson, annak ell en l'r(.), ht~):;y munkahelvi olvasasi szok~s(l megrnarad, E?:l?nt111 rninden alkalommal, amikor iszik (pl. vizet, kavet, teat), <17. i.l~l, rI~tivalja benne a vagyat, hogy munka kozben eltegye It JS<I gJa t.

Ftgycld meg a hatastl Meg jobb er drnenvt ersz cl, ha nehany ejszakan keresztul megismctled ('IL elJ<1 rast,

(jsszefoglt~tas

Szinteden programozd be, hogy C'lZ cgyedi problema megoldasara legrnegfclelobb idopol1tban fel fogsz ebrodnil

Magadtol felebredve men] ismer szintedrel Megertocn, de meggyfiz6en vitasd meg a kerdeses szemellyel a problema klkuszobolesenek modjM, Ltgy, hogy a ll'1egoldas valarnennyi 0rintett szama ra ked vezo legycn:

Kepzeld ll1i1gtld elc a problemas mbert helytelcn iselkedese kozb n!

Csusztasd il kepet kisse balra, s 1 asd, amint kcdvenc italat kortyolgatja, Az ivas fclebreszti igenyet, hngy

korrigalja a hibtit! r,

CS,llsztasd a jelenctct .ismet ki~sH balm! Lasd, ahogy mar gondtalanul vegzi munkaJat! El"ezd at czt a jelenetet. Tudatositsd magadban, hogy z igv van! Aludj

el szintedrol: '

Erositsd meg L'Lt a programozast n6hriny egymast koveto ejszak.1n!

Programcad» IlyHott szemmel

Ha ejszakai programozasod mar tobb alkalornmal eredmenyesnek bizonvnlt, akkor programozhatsz ejjel, l>S [f'zt kovetoen nappal is. Nyitott szemmol a kovetkezo rnodon

prograrnozz: '

Mondjuk. cgyik munkatarsad htliltim,vcilgyben van.

Minden ole nelkul s kkal kisebb credmenyt er el, mint amirc kepes.

. :>rogramozc:i be este, hogy a programozashoz mcgfelelo idopontban fel fogsz ebredni. Felebred e mcnj szintedro e5

24

Illuml" magadnak: korrlgalom a problemat, Arnikor legko-

,'Idlll u problema felbukkan, mindossze annnyit kell ten- 1',., I, Imgy osszcerinted 11G1rom ujjadat, revcrcgcn (fokusza- 1.11.111 szernmcl, mintegy a semmibe nezvc) h~rOD1 kepet I '·I,/,·lsz magad ele. Az e'lso kepen a problemas dolgozo 1I<1I1\,lgtll vcgzi munkajat. Kisse balra, a masodik kepen, I "'!\'('IK' italtit iszogat]a, C~ cz felebreszti benne az igenyt, II[ ))',V javftson munkaja hatokonysagan. A harrnadik kepcn I I t.uod, hogy mar nem okoz robb gondot Maximalis telI" ,II 1\l€llnyel es jobban dolgozik. mint ahogy azt va laha is I, ,I ... Ls0gc:mck hitted.

11.1 cgyszer, ejjel, Alfaban ezt bcprogramozrad, utana 111,11" ncm szukseges napkozben is szmtedre menni emiatt. I!.I! mclyik kezed harem lJjjanak osszeerinte e. reveteg teIlldded e!'i a harem jelenet ",~br8zoJasa" kov lkcztebcn akII I', ilc,d ik rl jobb agyfel, 5 Igy objektiv es szubjsktiv kepes"'!',l'ld egyanl.nt mtikodni fognak. Megoldod a problemat.

I ':hY szupcnnarket igazgat6jCl, Fred S.,. ezzcl 1'1 modszer- 1,,1 sl'gitett egyik penztarosdn, aki nemcsak nClgyon lelas-

nil, hanem kezdeU hibasan is blokkolni. N hany napra a ! 1I.ll..lltt ~rL1k elleuorzesevel bizta meg, de ez sem segftett. \ o."il va-modszer viszont igen. Cyorsasaga es pontossaga 1'·II"dl)tt. Fred kesobb igazgai.6helyettessc ncvcztc ki.

(j 55 ze fa glalas

Programozd be, hogy mcgfelelo idfiben ibredj leI! Fclebredve menj szintedre, s programozd b f hogy kepes vagy it kcrdcsos szcmely munkajenak minosegen javltani azaltal, hogy osszeertoted harorn ujjadat, reve['egen nezel. es harem kepet kepzelsz el: a problemas jelcnctct, kissc balra a folyadekivas Jelen hH (a Iolyadck felebreszti benne az igenyt a munka rninosegenek jclvittls~ra), es ettol meg c~y kicsit balra azt, hogy a I tun ka nagyszeruen folyik!

Aludj cl szintedrol!

Valahanyszor talalkozol a problernaval, crintsd ossze harem ujjadat. nezz revetegen, es kepzeld magad d6 a harem kepctl

Az utolse jclenet >- a munka j61 halad - va16sagga viilik. Es ez igy van.

25

Probtemamegoldli lehet6segek dttekiniese

1.) Eljiirfis: A Harorn Ujj Techuika cl<1progmmnz5scl, es a problema pillanabiban valo alkalmszasa. (Mindcrmapi problemak esetcn.)

2.) Eljaras: A Harom Ujj Technika 5 szubjektiv beszclgetes a vital megeIGzoen. (Egycdi problcmak eseten ~/itat, erteke.zll'tetet megelozoen.)

3.) Eljaras: A Harom Ujj Technika, valamint a mclv lewg6vetel elcprogramozasa. a kESobbil:~kben crrtS1 meg lcsz 5;'::0. (Egyedi problemak esotcn, amikor ezt nem elozi meg vita vagy ertekezlct.)

4.) Elj<1 ras: Szu bjekti v komm u nikacio loprogrmllozi~ sa, a k;~ve, viz vagy egycb ital ivasannk kiv(lH6 rnechanizmuskcnt ,'<116 alkalmazasa. (Egyes em berek visszatero problemainak eseten.)

Ahogy korabban mar emlitettem, a son olkodas szamos Litja ismert Beta szinten, es I..'Z .AUa szintro is igaz. Nines egycdiil udvozito, tokeletes objekuv rnegkozelitesi mod, es ugyanigy szubjektfv sz.inten sem lctczik ilyen,

A fejezet vegen l1ehilllY esettanulrnanyt adunk kozre, ugyanugy, ahogy a 8. fejezetben, a fcgyplmi prublemakkal kapcsolatban is. Az esettanulrnany k vegen ajanlott megoldasokat mutatunk be a listanak megfelolo '1, 2, 3 Cos 4 szamozassal, Ha Llgy donrcsz. hogy mas li'Iegk6zclitest hasznalsz, az nem jdenti, hogy nem leszel sikeres.

Az csetranulmanyok kapcsan cgyetlen m6don hibazhatsz csupan, HZ! ugy dontcsz, hogy <'I negy szubjektiv l11cgkbzeLites cgyib§t sem vcszed figyclembe. {s ragas::>;kodsz a "kipr6baH, igazi" objektiv modszcrekhez. A szubjcktiv megkozeliteseket is kiprob<HtAk, cs azok is "igazinak" talaltattak, Egy dcfinlcio szcrint a problemak olyan helyzetek, ameIyek az objoktiv megoldasl kfserletck ellenere Iolyamatosan Iennallnak. Tehat .a kiprobalt, igazi, szubjcktfv megkozelites jelenti a rejtveny mogfejteset.

A t1l16ra' csokkenie»:

I. Esettanuhnanv: vallalatodnal f6nokkenl neked kell a nilora! engedelyezni .a nvomdaban, ahol dolgozol.

Arthur S. mfivezeffi azonban szinte neponta ttilorazik.

Torzsgardatag, mar akkor reg a vallnlatnal dolgozott, amikor megalkottak a ceg tulorapolitikajat. es a szakszervezeti

26

\ .rllatati vezetes a munkaidot szigoruvizsgalat es ellen". , . .., ,1I{i vonta.

1·.I11L'Ll'iten beszelgettel mar Arthur S.-szel a tu16r4ziisl161. 1 1.1 .·,f.ikus valasza: .Rendbe kellett tennern iJJ dolgokat IIld'dl,lpra. Nl! aggod], 1f6nok!"

r ),' kcnytclcn vagy aggodni. Utflsftas kotelez, 11Dgy ko\ .... 01 ,I liirsasng politikrijtit, Co; csokkentsd a draga tulorat, \1111l11' s. nyilvan bcnyujtf1\ Il.U6radszam.olasat, ha (l blokII d. 1\ 'I'a szerint k~son tavozik. Kenytelen vagy kifizetni.

1I'In dobhatod ki Arthur S.-t a munkaido vegen a gy,~r- 11i,1, l'~ nem is bocsathatod elezl a lslkiismeretes cmbcrt. t\ III 1"lll'ts7. meg?

" r'\ilIi/is zaldllfdsok kezelesc

II I~~l'ttanulmimy:'~ 40 eves, nos, harem gyerekes Frank I. 'T." nyitott, jo humoni sztiirdad6. Folyton trefalkozik, I .. 0r,\ masokat rnegncvcttcsscn. Ket hblgyt6I is erkezett I utlh.1I\ rii pan<lsz, gy cladotol cs cgy irodai dolgozotol.

lI .. d h.etten all rnond liik, hogy Frank C. fogdosta 6ket. \rlegpr6baltam nevetessel elintezni a dolgot, de ami- 1"1 IlIlytatta, kenytel n voltam pofon vagni - mondta az e1-

., I, Hill.

VtlfatlanuL megfogott - rnondta a gepir6n6. - Mog6t- 1'111 .IIIL, es a szerztidcs modosftasrit l1'lagYi'lnlzta, amikor , 11,111.H1ul rnegragadort.

\ I. ds() incidcns utan bcszeltel Frank G.-vel, de 6 csak I~' \ ddl. Ez mcglepctt ugyan, de akkor nern foglatkozh\1 I 11.I'J',ycl tovabb, Most, il rnasodik pan8sz utan, mar nem 11''1·,Vil,ltlld ezt annyiban. Mit tehetsz meg?

\ Ill'lyi erdekkepvise/t')kkel 'vail5 bdntism6d

11I1 ~~scttam.dmany: egy kis. New England-i varos kikoI •• h. '/ kozcli ccmcntgyaranak vezetoje vflgy Hornokba,,' 1.1 Illukudik kb. 6t kilometerre, egy Ilegyoldalban. A .l1.11 .. thoz homokol szallit6 tcherautoknak lakott teriileten 1,11 rt haladniuk. lobbszor prnblE':'mM okozott mar a sebcs, " lullt"pese. A g'pkocsivezet6kct mcgdorgaltad, de tod, '1.1 is erkeznek a panaszok. Harom tanar-sziilo szerve,I kiiz()s gyi"ilt:'St tMtott. Vallalatod egyik dolgozoja, aki l"II"ll!tesell az ,egyik erintett sz(il6 is, reszt vett azou, es

27

beszamolt a tortentekrol. A gyult's cllcnscges hangulatban zajlott, Elhataroztak, hogy harem szulobol 6116 delegad6t kuldcnek hozzad. Beleegyeztel a talalkozoba. Holnap lesz a ll1cgbcszeles. Mit tshstsz meg?

A Silta-modszer alkalmazdsa az 1. esetben

[avasolt technika: ,'1 4. eljaras ajanlott. Arthur S. szcrct kavczni, Bcprogramozhatod, hogy egyre korabban kezd jen takantani l'S clokeszitcni a masnapi leendoket. Szinteden programozd be, hogy minden egyes alkalornmal, amikor Arthur S. kavct iszik, cgyre jobban megerti a tuloraproblem,it.Uisd magad el6tt a kifejtett hatast, amint a kovetkezf napi elokeszule+eit nem a munkaido vege utan. hanem el- 6tte kezdi el.

Masodlagos techni kak: egy specialis szo vagy kifejezes eloprogramozasa val mcgcrosithctod a tent Ieirtaka t ugy, hogy objektiv szinten. egy szokvanyos bcszclgctes soran hasznalod 6ket, Arthur S. jclcnlctcbcn, ami osztonozni fogja a taka~·itas es az clokcszuletck korabbi megkezdcsere. Ebben a fejezetben, illetve a kovetkezo fejezetekben bemutatando egyeb technikak is rendkivul hatekonvak, nehany problema azonban akar a plIszta vizualizalastol is megol-

dodhat, -

A Siioa-modszer alkalmazdsa a 11. esetben

[avasolt technika: A 2. elj,~n-is ajanlott. Egy-ket napon belli! ulj Ie bcszclgctni Frank G.-vel. Kozbcn clorc programozd be a Harem Ujj Technikat, cs szubjcktfv szintcn bcszeld meg vele az ugyet. Magyarazd meg azokat a problemakat, arnelveket viselkedese Ok02 a vallalatnal. Emlekeztesd, hogy' a panaszos akar vadat is cmcltcthet ellenc az inzultus miatt, ami eg:yar6nt sertene a vallalatot es a csoladjat. Kerd, keres sen tarsadalmilag elfogadhatobb megnyilvanulas t fiatalos hcvcrc, A bcszclgctes cltitt irodadban menj szintedre, es ismeteld meg a szubjektiv beszelgetest. A megbeszeles a Ian tedd ossze harom ujjadatl

Masodlagos technikak: leteznek egyeb technikak is, amelyek segftenek, de lehet, bogy nem elegend6ek ahhoz, hogy Frank G. valoban fclhagyjon hclytclen visclkedcsevel az irodaban Egy lehetseges tovabbi Iepes, hog}' a szubjek-

28

II \' I wc\zelgetesre kepzeletbeli szakertot hivsz. A szakerto 1,1,,'1 (Igy }X1P' egy pszichologus vagy barki, akit Frank G. " ·I~·I, Kerdezd meg a szakertrit, hogy a Frank G.=vel valo 1'1 '/l,letbeli beszelgetesed soran melvik mcgkozclites lenIII' d Icgrnegfe 1 e.l6bb. Ez t a modszcrt a kovctkczo fejezetek I Ii I I. Ii mazzak.

\ :;ifon-rn6dszer alkalmazdza a III. eseiben

101\ ,lc;(I1l technika: a 2. eljaras ajanlott, a 3. eljarassal kiege-

~I vc-. Ismet egy Iontos talalkozasra keszulsz, ezert erdeI!I'''' ,'I('ire beprogramoznod a Harem Ujj Technikat. Emel- 11 II >,/ubjektiv szinten beszelgess el a kepviselokkcl llgy, II"I',\-' q?"yengessetek a kolcsonosen kielegit6 mcgoldas fele \ ", ,·In utat, Meginvitalhatsz egy szaktanacsadot is a szubI! !, I, v bcszelgetesre, ha ez magabiztosabbti tesz, A szubjeku, t.il.ilkozon orletcket kapsz majd. Iegyezd meg azokat, I , ,_I.' -knak megfclcloen jarj el, Olvan dolgozold is megJeI, "Iwlnek kepzeletedbcn, akiket eredeti terved szerint nern 1"il'lllldlel volna meg, de kozben eszedbe jutottak Htvd IIW,', okct is! Talan 6k is a szoban rorg6 kiiz()sseg tagjai,

I ,,'. v esetleg hasznos otlete kkel szo 19a lha tnak. ElkepzelheI, d, IlUgy a problema ket even behil megszunik, amikor , "II ,I teruleten a homokkcszlet kimerul, cs helyen park 11,,1i d kozosseg szamara, Minden szubjektiv k0H1111unikA- 11,,1 kdir<inyu utcanak tekints, Nyitottan all] az iigyhoz, ne I "I k c-'ljj[ allaspontodat figyeld, hiszen olyan otletek bukj ,! 1111.11 nak eM kcpzeletedben, amelyek a helyes rnegold<'is I III~ '"Ii lehetnek. A Mely U~legzel 'Iechnika (3. dj,id.s) 1,.I·./IlU:,i lehet a kozosseg vezel6ivel tolvtatott kotctlen be-

"II',d0~ek soran.

1\ 111.,,()dl'~gos technikak: lasd a problemat a jobb oldalon 11111010, lasd a talalkozot pontosan magad e16tl (jelen), lass IWII,iL-nkit clcgedettnek kisse balm (jovo), es azt, hogy a II 11"JdUt6k mar mcgfclelo medon kozlekednek,

I :; .1I1'jekUv kommunikacui alkalnwzdsi kiir«

\I",J',V prograrnozasod cs cloprogramozasod soran felil,l·.!11;11od a szubjektiv komrnunikaciot, kezded elfog<ld.ni I "'111'1, hogy elmed kapcsolatban an masok elmejcvcl,

lunck tenvszeru elfogadasa javitja a szubjektiv szintti

29

informiicioaramhist. Ahogy csokken ellen .. illasod. ugy valik ez az aramlas mind intenzfvebbe. Kepes vagy a szubjektiv kommunikaciot egyrr' tobb hclyzetben hasznalni,

Bette Taylor, akire hivatkoztunk mar ebben a Iejezetben, es dr. J. w. Hahn - Agykontrott-oktato e 'gyuUal tudomdnyos tanacsadonk - uzleti vallalkozasba fogtnk 1982 januarjaban kezdtc meg rniikodesL't <1 l lahn-Taylor Trading Company (kereskedelmi vallalat) Els6 menetben DIvan emberekct kerestck, akik valarnilyen egycdi .;5 ru val v~gv kepesseggeJ rendelkeznek, A Silva-rnodszcr felhas.znilhiskivall szubjeknv szintcn kommunikaltak a keresett szemeIyekkel, s igy leltek rajuk, N(~ht\lIy hcnap alatt rengeteg oiyan ernbert hoztak ()SS7e ily medon, akiknsk a beszerzeshcz vagy az ertekesiteshez cppen egymasra vol t szukseguk. A kozvetitcsi diji revcn vallalkozasuk kitulnoen jovedelmez.

Nem javLlslom persze, hogy hCitlcn legy01 az u7.teti clet hagyornanyos kommunikarios rendszerenek szo!g<Utatoihoz, A szubjektfv kommunikacio felhasznalasl korc azonban oly tag, a "ke7.besites" annyira gyOTS es pontos, s rae dasul LIZ egesz oly okso, hogy a koveekeza 's nehanv kesCibbi fejezetben foglalkuzom meg to cibbi alkalmazasi leht't6segei vel

2.

Kreativ iitletek Ietrehozasa a versenyben maradasert

~ '111 beri elme kreauv

\ /, ember alkotta meg a gyors kozlekedesi eszkozoket, I ''I' ig ~r() ~pu.ll!telk,et, az elektro nikus kommunikacio oszI" ,";l: a rmlvcszet 6s tudomany csodait. Mind az osszes oil "I.I~ kczek f'S gepek term-eke, de meg inkabb az cmb 'ri

, lill""

! I \·dizAlt vililgunk termekeibol semmi sem ilHe7.lle ma.

I! I ,·lo:r6Ieg ez k meg nem szulettek volna elkepzeleskent d,lkill('k az elme(ben Csak egy ilven elkepzeles nyoman 1,,1 ... 1 letre ~ vazlat, <17. iizlet rajza, a minta, az abra. a r - ., 1,1, .11: {>nNJiforma, vflgy a tervra]z.

~ Ii i1 krcati vitas Iorrasa?

1'1. mindig is kerdes volt. Szerencsere nern kcll tudnunk ~ v.il.rszl ahhoz, hogy merithessunk ebbol a Iorrasbol. Az 101" v(.'l:et6 csatorna az elm-e. Mindosszc annyit kell t 11- 111111 k, hogy megen~edj(i k clmenknek. hogy merttsen ebb()1 I l"I'I·Mb61. lly medon hozhatok a kreativ otJetek fels7.fnre I Ilt·i.lsi tudattalan (jobb agyfcltcke) rejtett zugaibol 1'17: er,·1, "/'.L'1"vcken kercsztul begyujtott inforrnaciok birodalma

111.11 .1gyfClteke) szarnara. .."

1'( lurtcnik akkor, arnikor agyhulhima:ink frekvcnciajara I III"'-;lu.lpercenkenti nagyj.:ib61 HI ekk~roll1os irnpulzus jelI'"ll:l). Az. Alfa-allapot ill agy frekvenciatartornanyanak I "'p{~n l<llalhat6. '~14": a frekvencia, arnelven az agy ki· , ,I l'nsulyozottan rnfikodik, s ahol mindket agyfeHeke egyu l·,,;.11 osszhangban dolgozik,

\ let agyrelL ke risszchangolt munkaja hozza I,etn:> a 1'I<1IM1118 megoldasat. Agyunk hidat kepez az "itt" es ;.'i7. ,III" k6zoH. Az "ill"-n)l mar sokat tudunk, de az "oU"-r61 , .k elmeletek l alkothatunk. Akarmi is es akarhol is van ,1/ "ott", a krcativ megoldasok val6silgos kincstarzit ki· 11.lllel szamunkra.

31

Ebben a Iejezetben meg fogjuk tanulni, hogy hugyan 0.1- kalmazzuk a Silva-modszert ezeknek a krcativ megoldasoknak a hatekony erzckclcsere. Alfa szinten, jobb agyfel. tekeje segHsegevel, a latnoki k(~pessegge1 rendelkezo vezeto olyasmit is crzckel, amit masok csak hornalvosan V,lgy egyMtal.<'in nem kepesek crzckelni, mert agyuk egyik Iele viszonylag inaktrv

19t.'ny ee taldhndny

A legelso ernberck l.:'gyikeJ aki a Silva-rnodszerrel talalmanvokat dolgozott kif a batyarn, Juan Silva volt. Egy Mexiko szarnrira keszulo mechanikus arukiado automata kifejlesztesen dolgozott meg 1958-ban, nagyjabol egy evtizeddel az alapkutatasok befejezese l'S a nyilvanos Agykont· roll-tanfolvarnok bsindulasa clott.

Hadel mondja el [) maga, hogyan hasznalta Alfa szintjet, es az crcdmenvek mikent bontakoztak ki. Tartsd eszben, hogy az azota' eltelt negyed evszazad alatt sokkal kifinomultabb mentalis modszereket fejleszkttLi.nk ki az Alb szinlu krcativ tervezesrel Ezeket is ismertctjuk ebb en a fejezetben.[me Juan tortenete:

"Olyan szerkozctct kellett terveznem, amelv a mexikoi pel17:ermek retszolcges kombinaciojat kepes kozolni, 0S e11.nek megfelel6el1l az arukiado automata t mfikodtctni kepes. Minden cste. lefekves utan szintcmrc mentem, es gondolatban elismeteltem celornatrazt, hogy mit is akarok kifejleszteni, es hogy celom elcrese miert is fontos szamornra .. IIy medon progral11ozva mcgcrositettem magarn szintcmen, Iokoztarn vagyamat. E7:l tettem clalvas clott azert, hogy felcsigazzam kepzeletemet es Cl5ztiin()zzcm almaimat.

Tudtam, hogy elobbre jutottarn, 111e1't csavarokrol, -anyakrol 65 gepalkatreszekr61 kczdtcm almodni. De ugy runt hogy ezekct az almokat nem tudon; e1'tehnezni. Napkozben is ereztem valarni credmenyt. Eszrevettem, hogy cgyre tobb idot toltok a rajztabla mellett. De a megoldas meg elkerult. Egy meg{rz{s azt sugta, hogy valami olyasmit kene tcnnem, amit eddig meg nern tettem,

Egy napon mostohaapam, latva, hog-y nern jutok egyrol kettore, azt tanacsolta, hogy dolgozzak az esztergapadon. - Kezed tudni fogja, mit kell tenncd - mondta.Megfogadtarn tanacsat. bar ugy veltem, hogy ez ktvul esik nz Agykontroll rnodszcren. Ma illil.r tiszh'iban vagyok azzal, hogy

"J

.\.-

II.! programozunk a megoldas erdekeben, a valasz mas "'llhvrd::cn kcrcsztiil is erkezhet.

/\ 111)3Y elkezdtern dolgozni az esztcrgapadon, eg.yreIU.L·,I".l olvan dolgok kcrultck .ki a kczcirn ,'116.1, amelvek leI" OO,I\il lepesre clobbre vittek a rnegoldas fele. Jobb mod," 'I \'011 ez, III in t papiron dolgozni, es arra kerni agyama t, I" '!',I' {<rtse m.eg a fogaskerek-attcteleker, az attetcll aranyt, 'oo, .I/". osszes tobbi mechanikai fog'11mal.

I',ijljttewl., hogy hajtomukeni hasznalom az eszlergapil,I, 'I, l),ir t(1I gyorsan mozgott, Iormaja is rossz volt, de l1gy ,I, ,I!','l/.tam vole, mint egy hajtomiivel, es egy eJnyu.jtott, ''J'.\·I·IH.'S vonalu rncghajtas alkalmazasat kezdtem benne I,! 1111. Ez lett az atalakito egyseg f6 alkatresze. amely Iehe- 1,.\ !. lcttc az cnnck mechanikus uton torteno kezeleset.

1./ ~17. tillores j6 Iecke vall szamomra, Mivol az ember

I, '.1 l':-; lelek, (17 alkoto Jolyarnatnak testi.i}lk is rCszc.Mo")',lllmk, tenniink €s cselekedriunk kell. Igy torrent, hogy IIIIII-or testern T€5Ze leLL a folvamatnak, elmern kepcs volt II., ') .mu til tni kczornnek, hogy mit leg-yen.

1\; clkcszult mechanikus ;!iru.kiild6 automata olvan ViJ,11>11,1 [t1i hx.hnikai megoldasokat alkalmazott, amelyek ke-

1,[.1, rcndkivul tontosnak bizonvultak. De ekkor ezt meg '1"'1',,)111 sem tudtam. Egysegem kiiWnbiizo arakon Musil' ,II Nl i nden egyes lermeket mas-mas aror. lchctctt eladni ",1,· "\cmcsak ezt tudta, hanem raadasul negy kulonbozf I I II,.. I ctszolegcs kombinacioja tchctte ki a tcljes vctclara t. I lullb volt, mint amit ill. akkor lerezo errnerendszer ,wj'.k,v;int. Hat honappal kesobb, amikor (Ij perizermeket I.,,, ' .. Lltlll:,)k ki, " 57erke7et keszen a[[[ fogad5sukra.

\k)', tudtam volna ezt alkotni Agykontroll nelkul is? TaI"l) 1)',<.'11. :Gppenseggel Agykontroll nelkul is hasznalhaltarn ,)11,.1 lIg)'aIl.czeket az alapel veket, csak kezdctlegcs fokon. \ '.,k,l-modszerrel gyorsabban es jobb vegeredmenyt er- 111,,[. "1 Ebben biztos vagyok."

IIJ,III batvarn tolvarnatosan hasznalta a Silva-rnodszcrt

.,'llolI1i1Lik ·nag}.'Lizemi gyfirlilsiinilk beind itasakor, A

I'll !I, '111'L1Sl i1rr~ hasznaltak fel, hogv olyan gyart()~.()rt ala- 1I' .. III.,k ki fl'lltgycletc alatt, arnolv tartalmazza a megfdeI" ',/ns/".,'imokat es es?;kc)7,()ket. Amint a grarat kelloen tel-

•· ... lu-k es megkezdodott a termeles, rabeszeltek juant, 110',1'.\ maradjon es iranvltsa a gy;'iraL Nehanv honapon beII~I ,I h.ivi termelest 23 egysegr61150-re futtatta fel. De ek- 1", 111011" mas programozasi modot hasznalt.

JJ

Cso port krea iioi td 5

"Elalvi'is elott tovabbra is progrnmoztam mag-am. Kezdtern cgyre tobb ertelmet kihamozni almaimbol, almaim szoltak hozzam, Reggel erezhetfi volt a kiilol1bseg. [obban ereztem rnagam. eberebb voltam, kepzeletem is aktivabba valt, Egy-egy maghatarozott eel eleresere ugy' prograrnozta m be magam, hogy noveltern vagyamat a cl'l cleresere, s fgv bels6 biztonsagra tettern 57Nt, biztossa valtam abban. hogy elerem cclornat.

De lassan mas emberekct is kezdtem bevonni, Amikor egy mcgoldas elereset programoztam be, el0570r a preblemat jolonftcttem meg, meghozza a problernaban erintett szemclyckkcl egyiitt. Majd amikor clkepzeltern a megoldast - nem a reszletcs megoldast, de <J mar problema nelhili allapotot -, akkor olyan szemelvt is mcgjclenitettem, aki, a kepbe belepve i1i.cgoldassal szolgalhatott,

Es pontosan igy tortent, Orman indultunk. hogy borsos <iron elore gyartoH albtn§s7:eket kellett irnportalnunk, es oda jutottunk vcgiil, hogy kepesek lettunk szinte kizar61ag hazai forrasokra tamaszkodni. Mondhatnarn. »maguktol« bukkantak ral a jobbnal jobb lehetoscgek.

Meg tovabb leptem a mas crnbereket is bevono ejszakai pro.gramoz()saimban. Azt programoztatn be, hogy preblemaimra olvan megoldast kapjak, ami a gy<lr minden alkalmazottjanak elonyos, A mcgoldando problernak ugy<mis nem csak a menedzser, vagyis az en problcmriim voltaic, ezek a gy.h minden egyes alkalrnazottjat erintottok. Szukseges volt tehat, hogy 6k is n?szeve valjanak a illeE;0ldas-

nak, E'S czcrt megfelel6 jutalrnat is kapjauak, ~

A prograrnozasban igy megnyilt uj Iehetosegek revert meg jobb eredmenyeket tapasztaltam. rvlagarn ele kepzel[em mind a 478 alkalmazottat es adminisztratort. Ugy Iattam oket, hogy a kozos javakert dolgoznak, es azokbol reszesednek is. Ncm akarom rnagamnak kisajatitani a sikert - a »kozos ja vak« prograrnozasna k tulajdonitom azokat a hatalmas lepcsokct, arnelveket a terrnelesben mcgtcttunk, es arnelyekkel el6nyt szcreztunk a versenvben."

Ez idealistan hangzik, de a kozos javak l>rdcl<J2ben tenni valojaban bnzo dolog. Ahogy a vallalatod boldoguI, (lgy boldogulsz te is.

- De milven elismerest kapok ezert en? - kordezheted,

34

i\ szcmelyes dicsoseg nem tartozik ajogos celok kozc a ',llv,1-nl(ldszer szerint.

I 1;1 maga ,,1Z onmcgvalosftas programozasod celja, van ,111.1 is eselved, hogy te magad legy sikeres. De talan inI ,II )1, a konkret cclra osszpontositsunk! A vallalat haszna \ .rl.unennviunk haszna,

.\: iizie! beindui

I . ..]]('l, hogy ebbol a konyvbol ertesulsz eloszor az erzekeI,'~, [··s a titnoki kepcsscgck fejleszteserol. De naprol napra q', v n- tobbet fogsz hallani az intuitiv kepessegekrol es a 1,,1,1. agyfeI tekc akti valasarol az uzleti sa jtoban.

/\'/, 1981-ben Nobel-dfjjal kiriintetett Roger Sperry - a I .11 Tech munkatarsa, aki sokba n hozzajarult a ba] es a I' ,I,h agyfelteke s7erepenek megertesehez - kifejtette: "ok- 1.lilSi rendszerunk es nagy fillalanossagban maga a tudo- 111,1"Y is arra torckszik, hogy elhanyagolja az intelligenda '11'111 szavakban kifcjczert formait. es ugy tfini k, a modern 1'1I''<ldalom eHogult a jobb agyfelteke'vel szernben".

/\'1 AMA 'Management Digest cimfi 6js,~.gban Mic h ael Ii III 11 son azt tanacsolja, hogy egy adott uzlcti szituacio alaI" ,;"bb megerb§set ugy erhetjiik el a jobb agyfelteke segit',tT/vel, ha lerajzoljuk a szituaciot es abrakat keszitunk ar- 1,.1 Fmlekeztet, hogy ehhez sziikseg van kcpzcletbcli kep"I kLlL<ism, arnit oktatasunk soran elhanyagolta k, de segftse- 1'."\'(,1 cljuthatunk - ahogy 0 nevezi - OJ ,,J uzernmodba", ,1(.1/ az intuitiv jobb agyfelitekes mukddeshez.

l\ '1. uzlctemberek most ebred nek rj erre az uj, intuitiv 11111 kodesre. Valamikor fgy fcstctt a jelenet: senki sem 1,.ll~yh<1tta olt a tanacskozrist, amig a problemat meg nern ,>I. louak. Az ctclt beviUL'kA feszultseg emelkedett. A 'lw .. sz gtlzsba kototte a krea ti vita st \'(11657.1n Ci leg, het- 111'\l1e oraval kesobb, kudarccal vegzodi:itt a megbeszeles.

Md sokkal valoszinubb a kovetkczo jelenct: a rcggeli 1111 ')~(~rkezes utan minden meghfvolt kap tiz pcrcct, hogy ,·III1.llljon es egy tokeletes naprol fantazialion. Ebcd utan 11,],'mcs ujabb tiz percet (gy tolteni, Nines Ieszultseg, 11111l,c; kcnyszcr, nines kudarc.

Ihl1T1SUn Iclsorol nehany dolgot, arnit a rnenedzserek 1111')~lchctnl'k annak erdekeben, hogy intuitiv modon rnti- 1.,,,I]l>nek. Peld,~ul: melven lazitsak el izrnaikat, abrandoz.iu.rk. firki'ilgassanak vagy kapcsoljanak be egy kis zenet.

35

Mindez I1<lgyon j6, de meg ksll ertenunk, hogy mit leszunk akkor, amikor cllazulunk es abrandozunk. Alfa szintrc megyunk Ezt a tolyarnatot mcgertve ellC'l1orzcslink ala vonhatjuk kreativitasunkat es megerzeseinkst. Nem kc~yszerlil~lk tobbe arra, llOgy az isteni szikrara varjunk, an:] ,vagy IO~1 "vagy. nern jun. Kepess[ vilJhatunk sajat Iranyitasunk ala vonru kreativ intulcionkat,

. ,Ug~'?nt;!bbe:n (l kiadvanyban jelent meg "A juv6 vzillalatrranyitasa teljes agyll~ mcgk6zelHesben" cimu ir.:is. Ebben F~ank F~ther CS Gayle liu~gens (it lcpesben foglalja ossze az alkoto rnunka folvamatat:

1,) EI6kes7:itcs: a ba"1 agyfeltcke fcladata.

2.) Befogadas: a jobb agyfelteke elkepzeh az alapukat es a celokat.

3.) Kihordas: az otletck crlelescnek idoszaka tudat alatti szinten.

4.) Megviltigosocl<'is: A "hl,,'l.m§ka" t"l'tyezo. Az otlet akkor robban be tudatunkba, arnikor errs a legkevesbl' S7.amitunk,

5.) EI~en6r7.es: A logikus bal agyfcltek tevekenyscgs, ami lefaragja tI targytol idegl'n, fclrevivo reszotlcteket, es ellenrirzi a vegkoverkezrctesr.

Szarnornra ezek a lep{sek tcrmeszetesor, alapverock. Ezt az agy alkot6 t vekellyscgEmck ana Lomitijakent ('rtelrnezhetfll~. -?-l11i. ~llgem ennel jobban erdekel, <17. az, hogy hogyan InlnYlthatJuk ezt a folya rna lot

Ennek a fojezetnek a hatralevo reS7:ct annak a modszernt~k, szentclam, a mivcl az a I kohl jdlegfi problemakra megkapjuk a megoldasokat, Beepitett "generatorral" rcndelkezel, 19y kell bekapcsolru:

(j t let genert; [:0 rod akt iva uisa

El6szi'lr te.tc]f'xLlik ~elT hogy a menedzsar egy olyan ceg alkalmazottja, amelyik a szakteruleten nines vezeU5 hclyzet~:ell. Ennok (l cegnek foiyarnatosan .s7iiksege van kreativ otlet(_'~re .. ahho~, hogy javftsa ver:;cnyhe]y:-:etel. f ~s6bb megnezzuk majd ugyanezt az elso helvcn aUu szemszogs-

bOl is. J,

A jobb plad pozfcioert kuzdo vallalat mencdzsere a kov' tkez6k szerint jarjon d. Lepesenkent, resztctesen is mertotem az eljarast, maid vegi.il roviden {ljMl osszefoglnlom .. 1zL

36

r-..I"III ~:r,inh~dre estc clalvas e16tt Llgy, hogy lehunyod 11111',1\-1, lehunvt szemhcjad alatt kisse felfele nezel (kb.

II I, .I, ,'S !i£ogbt'~1), es magadban visszafele szarnolsz 3-t61 I 'I. 1II.Iid 1O-t61 Hgl (Ebben a gyakorlii::;tol valsz hate- 1""I1\'.I.! Szinteden mondd magadnak gondulatban: "Ma , II' I 1,,1 fogok ebredni magamtol ?l kreativ gondulatok, a I'I1 ii, ,'!nin.1enyek es 01. vcz;l'to cegekhez tortenf felzark6zc1fi l'I""',r.nn<l7:;!\silnak optimalis idopontjaban." Ezt megtoldhaI "I h.mnilven egveni (lt1cttel is, barmivel, ami kozvelle- 1 •• I,J, Llpcsnlalbail all c,cgeddl:.!L es annak helyzeh~vel!

\ III oil l' I szin tcdroll

I 11,,1 f616bredve men] isrnet szinledrc a 3-r{)l 1-n:, majd a I j) '1)1 I -re rnodszer segftsegevel! Ezunin valassz ki egy aiI II I. I i-nuert szemelyt, olYZln valakit, aki szakmadban <1 I, )'.1,,1111, vagy a legjobbak kozott van! Keszitsd el ennek a

• 1IH'IVil~k a "miisolattit", l'S kepzcld el, llOgy €z a "ma,,1.,1" :, kcpen rncllcd all. szaktanacsadokent vrilaszol kcr-

,I. ,"I,I,d I rogyan? Imc: " .

" I" ndd e 1 57.a b§rt6d 11 k, mit tcrvczcl tennil Proba lid kl I '11.1 1)lldeidet~ Tartsal sziinetet, ad] lehetoseg t i'I. szakerII II"'!- ,1 valaszra! Ezt ugy erhebed el, hog-y agyad felreteszi ,I I .1 proble.nliH, ami epp fnglalkoztat, v:agyis kikapcsolsz. J 111.111 ismct tcrj vissza ,~ ternahoz: "I\lltt kell tenncrn anI", . IlOgy clobbre jussak a versenyben?" Ami ekkor jut

,·,Ibe, az szakertod valasza.

11.1 liibb (;tlct villan Eel, h<1szn~ I.d a selejtezeses djar{isltf

• ,lIllOI'd meg 6kel~ llasonlttsd (iSSLC' az egy s szarnut (1 I ,'Iil'~, sn'imuva[l Utana kcrdezd meg szakertod ,1, malvik a I"~ d ,! Ne gondDlj CITe nchany tizedmasodpercig. kapcsol] II m.rjd ismet gondulj arra, hogy rnclyik a jobb, es <17. ekI ," L'rkeLo valasz lesz a helyes, l Ia van harmadik Id1l'to-

'I', is, hasonlitsd ossze il most erkezett valaszt azzal, ";I',vis n kottest i~ harrnas megoldassal, ugy, hogy kimon- 1",1 sorszamaikatl Kerd zd ismct szakcrtodot. kapcsolj ki

'''''101 ujra gondolj arra. hogy melyik a jobb megoldas! A 11,1" rm k5zi.il ekkor eszedbe jut6 szam jelzi majd C1 legjobb 11I"I·,,)ld<l.'lt V<116jiiban i)~szd1.angolod (1gyad neuronjait a le,,,1;'1 szakerlojenek ncuronjaival. Teruleted Jegjobb szakernI" I d valasztottad szak rltidnek. Ez az 0 tanacsa. A gp'''II.ltbi:U1 f.elbas7.n<'ilvl'l ezl a tanacsot meg fogod latni, tl":~V ez (1J m6dszer val6ban jobb vcrscnyhelyzctet teremt

.unodra. Ezt <17. eljarast rendszcroscn hasznald onmagad I 'I' 'f~r<1moz"lsara! Kct-harom naponkent elalvas elott menjeJ 'lI~lcdr(', cs ismeteld meg a folY<lmatot: programozd be,

37

hogy rnagadtol ebrcdj [eJ; arnikor ieMbreil.'lte!, menj isrnet szintcdre es idezd Iel sikeredet; koszrind meg, mundj ki.iIon koszonctct a szakertdnek, es kerj (rjra kreatfv otleteket a jobb eredmcnvhez!

A7. ismetles egyre gyakorlottabba tesz a siker meger6- sit. Egy kreatfv lepesnek nella vannak j6 ('$ kevesbe j6 01- dalai is. Keruld el, hogy a kevesbe jo voruisok kossek Ie figyeltlledl.'t! A siker kepet helyezd lclki szerneid de! Ily

iodon tcrcmted meg a lTII2g nagyobb sikerek lehetoscget.

Az elsa hely megtariasa

Ha szakroruleted vezeto vallalatanal dolgozol, es meg akar d orizni az elso helyct, folyamatosan tij kreativ otleteket kell bcvczetned. Ennek erdekeben kovesd ugyanazt az a lapsljarast, mint korabban, de most te vagy a szakteriilet vezet6je. 'gy mas djarast kovetvc valassz 1l1lagadnak szakerlot, akit majd szinteden kerdezhetsz!

Egy szakerto helyett valassz 1[6bbet! !3iwnyara tudod, hogy kik a konkurens oeg kulcscmb .rei. Ok lcsznek azok. t:jkiknek "m~sDlatait" ejszaka rnegjelenitcd.

Legyen mondjuk harom olYi'1ll jl'il'ntiisebb vallalat, arnely vallalatodat szorongalja. Kik azok a szemelvek az egyes vallalatoknal, akikct <12 alkotd munka vezetcscvel bfztak meg? SZlikseges tudnod az illetok ncvot es azt, hogy hogyan neznek ki,

Ezckkel <lZ informaciokkal felfcgyverkezve keszcn allsz a folyli1 Lasra.

Este lefckveskor, elalvas elfin men] szintcdre es prog:ram zd be magad ligy, mint kerabhan, teh .. lt, hogy (12 optime lis id6ben ebred ve dolguzhass mejd tervodenl Aludj el szfntedrfil! Amikor Ielebredsz, men] ismet szintedrel Jetenftsd meg a sza kert6ket! V51ass7. ki egy szakertot, es kerdezd meg tole: "Mil yen (Ij (lHeteket szuksegss az iparban megvalosftani?" Kulonbozo szavakat hasznalhatsz. az iizleti szituacionak megfeleloen. A eel az, hogy id6szeril. es praktikus terrneszeni kreatlv orletckct k rj.

Miutan feltetted a kerdest, kapcsold ki magad cgy pillanatra, cs utana kezdj el (Ijra d valaszon go.ndolkozni! Az ckkor erkezo otlet az egyes szamu szemely valasza. Ahogy lljr.t a kerdesedre adott valaszon kczdesz gondolkozni, Diegint csak eszedbe jut rnajd valami, Ugy log tfin-

38

III 1IIII1111a te talaltad volna czl ki, vagy mintha csak talaluu.r] L:.::: il megfelel.6 erzes ..

~ 101 "lId6 modon dolgozz egyutt a tobbi sz,,1k.crtuvd is! I\hlll.1I1 Igy mcgkaptad mindharorn szak "rLfitm az otlete,I • ·,.Indol. tban vcdd megint sorra 6kel! l lasonlltsd OSS.L.C I '·)'.\'i1,d a masikkall Mclvik otlet tunik h Iyesnek vallalaI ,I . ',H1"ir,t? Melyik illik l~gjobban a jelenlegi I'nMketing-I> 1\ ,.1., l'l'L? Melyiket lehet a ],eggyo["sabban t'lJegvaI6silani?

I ,·k. c:; at: ezekhez hasonlo kcrdesekre kapott valaszok

• 1i)',.dll<1k arra, hogy megrostaljak a szal rt kt61 kapott 11111 "''-d. Egy ki fog emelkedni ezek koziil. Ez runik maid I I, '1111\ 'S~dC~ mcgoldasnak, ezzel fogsz f()glnlko:!l1i.V'~gy I I'. II·hL't, hogy egy uj otlet bukkan mnjd fbi a gondo.lko-

I I ,_ .r.in, ami az otletek tobb eleruenek kornbinacioja. Ha

1'111 II vi IVi:1 nva 16, hogy vallalatod szarnara III lyik ii~let a I, , 1"111,, hasznald a selejtezesi modszert, amit majd kesobb I., ,d dmtlgvarnzni.

1"II',1,il!-.d ~lrnedben dontesedet, mondj koszonctet szak- 1I",oIl1l'k, (-s alud] el szintedrol!

Riivid at iekinti»

~kllj sziutedrc cs programozd magad (Igy, hogy opti- 111.iI;:; idoben felebredve dolgozhass tervedenl

1\lIlikor [el{:brcdsz, ismet men] szint dre!

1\; l'I~6 hely clcrcse I'\'"zllsd el az ipar ve-

dll cmberenek kepze- 11'1 l~l'li m .. lsoliltal! Ker] ",k' vorsenykepes otleIo·~ I't!

Az e15() hely mcgtartasa Keszusd cl a kgVl'fo;cnykcpcscbb cegek kuksembcrcinek kepzeletbeli masolatait: Ker} toluk vorscnykepes otleleket!

1.11"1"; szunctct minden egyes kerdes ut5.n! Mikor (tjra a I" oblemara gondolsz, az erkezo valasz szakertod valaI •• lesz.

I I, I "/:Jli,lld a selejtezle-si "~IMn:-;t, amig eJ nern l'ILs:;, 01 lcgiobb kreatrv , 'ildig!

Hasonlitsd OSS7,e az otlelekct, CS valaszd ki kozuluk a vallalatod SZ3- mara lcgjobbat, vilgy otvozd 'ligy azokat, hogy ceged s7.<;1m~n:1 a legjobb megoldi~sl hozd leLrd Ha

39

n m vagy biztosa v,\ lasztesban. hasznald ,I sclejtezesi elja rastl

Mcndj koszonetet szakertoidnck es aludj el szintedroll

Tippek a ldmoki kreatiouadur:

Az imcnt isrnertetett alkot6 ,.ertcke7.1 t" utan, reggel feleb redv€ jegyezd fel az OSSZ(,S lelmeriilt otletct, ne csak a7\ az egyet, amit kivalasztottal!

Napok vagy hetek mulva a kevesbc [elentos otletek e]'· tckcsse valhatnak.

Neill ~;;:~mit, hogy egy otlet szokatlan. fogadd el szabeIyos kreatlv gondolatkcntl Ha kinevetcd magadat (vagy nY, altalad alkotott szakertot), elapnsztharod az otletek szabad folvasar.

Ne btrald az otleteket! Nc dol] be anna k, ha az elsfi do log, ami eszedbe jut az otiet utan az az, hogy ez "ostobCl sag", vagy !logy 'fez ugysern fog mukodni"! Ez a bal agyfeltcke irigy, logikus kiserlete arra, hogy hatterbe szoritsa a jobb agyfelrcke neha naiv, de tobbnyirc nagyon is erbekes megoldasat.

Vedd szarnitasba az osszes 01V<ln otletcr, ami szinteden eszedbc jutott {\ sza kertoknek fcltelt l<erdC:sek soran, vagy a selejtezesi modszerre kapott valaszba n! Bizz ,'i I AHa-mCI kodesedben! Kollegaiddal ne bcszeld meg ezt az eljarast, kivevc, ha 6k is a Silva-rnodszerrel fcjleszttk erzekelokepe:sscgl_iket!' /\7.. ilyen beszelgetesek nern hatckonyak. Lehet, hogy olyan szemely otlet('vel vegyited igy leljes agyad krcativ alkotasat. aki sajat alw~nak meg felet sem hasznalja,

BeS7eId meg (I Iatnnki k0pesseggd szerzett olletet (s nc a modszert, .~bogy arra rtijbttel) a v,:\II<'liat donteshozatalerl es a (Wnl.es mcgvalosftasaert felcltis t'£doivet!

Ezr hasznos nehany kiegeszit6 programozassal el6z61ep; III egtamoga tni.

1. Programozd be, hogy a krcatlv .. tl iL ertheto legyen eii j6~ fogadjiik! Hasznalj chhez szinteden szubjektiv kommunikaciotl

2. Ha elfogadtak az otletet, programozd be, hogy kivitelezcs'e sikeres legyen! A sikercs megvalosulas fokozatair egyr balrabb hdyezett kepckben jclenitsd meg!

40

I. " .. 1]... egyszer hasznald miudeztl Kreativ _szilllen ti'lbb 10,1111.01 ,'rt) otletel< hsvsmek ha 10m ban. V,h'J~ k, hogy a II Ii \ ,,11 tudatlnnsagbcl valaki kihalassza. es hasznal~tba 1 j,\ I' okct, Folyamatosan hasznald ejszaka s:£:ak~rt61det, [11.f'\' '.",.;ftscl1ek cgyrc jobb termekek megalkorasaban. es 1.1)",,11,1" vallalatodat!

'II IIi j"ilVi~m mar mlibette ebben a fejezetb n a kreativ I. I' "1..1 ·;no7.g6sft~sh~v<)1 ka prsolatban, hogy hogyan valtak 1~111111 ,I l.t ivabbakka,

\' ,lInm a kreatfv otl .tek (orrasa. Az emberis g az <11- 111111 1'.111 kapott otlctckbol hosszu evszazadok uta huz II I Ii 111.

I'I"') ben Dimitri] Mcngyeleiev orosz tudes sikert~Ieniil I I "hllLI az elemeket atomsulyuk szerint. ~e~ldszerezru. Egy II' I IIIt"~jel'enl alrnaban az elemek periodusos r nd~zere.

I,. ",I fclebredve azonnal lefrta a latottakat. sak egeszen \1, I; ki-llett azt kes6bb korrigalnia.

I [,.1" I lowe a zart hurok elven ml'ik6d6 varrogep megd I , il , I'., \ 11 dolgozott. N em tudta sehogysem elerni, hogy 11I11',I"[('[lICl1 mukodjon .. 'l tU. Egy ejjel azt ~hl1odta: hogy III 111I,/lillittek landzsakkal tamadtak meg, Minden landzsa [III'i"ll lvuk volt, Amikor felebredt. rajott, hogy ez az d, ';'1 \,11.157.1 adhat problemajara. Sohasem probalt a _til, he-

,I,,· lvukal [urni. Mfikodott. Ez lett a Singer varrogep . u- [ ... Bohr is egy alombol meritette atomelmeletet. Sok .11 I IIILios sikeres'" elm) .le is egy-egy <'110m r drnenye,

\lll!km almot latunk. ,~gyuI1lk frekvenciaja no. Deltabol, 1111' m.isodpercenkent csak nelui.ny rezges, A ifa ba, vagyis II l l z-re valtu nk. E% ugynna7- (1 szint. ahova .ljuttathM-

I11I 111,Wunk<1t, es ahol eber allapotban is alkotni tudunk.

I II,' ,I ~~intre mindkct ircinybl)l - tchat alvrisbol 6~ cbcr al- 1 '!" d hl\1 is - el lehct [utni.

1 ~"'r allapotban az AHa most mar az ir<i.nJ:'ftfy~od ,ai<1~t .II I rvansagod szerint szintcdrc tudsz mcnru, C'S barmiI ,II .iltalad vagyoH ~~el eleresere hasznalhatod s7.!ntedet. 11111. ur alszol, kevesbe tudod iranyitani Alf(l szintedet. .... '1II.1tikusan szintedr . [utsz masfeI 6rankent, t?s ott rna-

• I I 1!7-ti7Jenot percig, ,lImfg ,'llmod5z .. All0gy egy!."e t?b-

1" I ,Inlgozol Alfaban. amikor cbren vag)" cgyrc inkabb ,d""l\Ll'todra fog 1111'1jd i~lh\i az Alfa-tartomany alvas koz-

41

ben is. Az almok egyre jobban kottidnek problernaidhoz ~tl egY;re jelentosegteljesebbekke valnak celjaid elercseben.

Erdemcs szokassa lenni, hogy ejjel felebredve vagy reg" gel Ie~rod iilT11i1idat.. Legyen kezne] Iroeszkoz es esetleg egy kis zseblarnpa, hogy ne zavard halotarsadat, Minel tobbet irsz le azonnal felebredcs utan, annal tobb reszletre fogsz emlekezniv Masreszro], ha felcbredes utan ri>gton lc nem Irodalmodat, az egcsz konnvenelenyeszik.

Az almok fontos uzenetcket kinalnak problemaink meg" oldasahoz, viselkedesunk es erzdmeink iranvitasahoz, Csokkenthctjuk a strcsszr, 85 egeszsegesebbek letlet:iink.

Arnikor e modszer alapkutarasainak befcjezesehez pcnzrio' volt szuksegern, olyan almot lattam, ami megoldotra problemamat, Ezen az ejszakan egy btjegyu szarnot ill" modtam Leirtam. Kesobb. a nap soran meglattarn ezt a 5z:Amot egy rnexikoi sorsjcgyen. Megvettern. es pont annyi penzl nvertem, arnennyiro szuksegern volt.

Logikus bal agyteltekenk ilyenkor Ielad ja: latnok jobb agyfeltekenk azonban kulonosebb eroteszites nelkul oldja meg a feladatot.

A kreatitnids [orrdsa

~,in~l, tobb kutatast vegzunk a jobb es bill agyfeltekc nTU,kodesevcl ka pcsola tba 11., annal in kabb kezd ji:ik mcgerteni az alkotasi Iolyarnatokat.

A hagyomanyos ertelembcn vett alkotas elsosorban bal agyfdtekes tevekenyseg. Az ugynevczst! "brailtstorming" bal agyfeltekes tevekenyseg. A hasonlosagon, clteresen, kovetkeztetesen es elcrnzo gondo1kodason alapulo modszs~E:'kr~ !:ivatk07o szakirodalom nem veszi figyelembe az osztonos megerzt"S Ielvillanasait, a "hel1r('ka" es az uilha" tcnyez6L

, Mivei ugy ~unik, hogy jobb agyfeltekenk revert kapcsolodunk az uruvcrzurn hatalmas ontudatlan intelligenciajahoz, cs mivel AHa sziruen jobb es bal agyfeltekenk egvforman mtikodik. ezcrt Alta szinten jon Ietre a kapcsolat \;oztunk es e a hata lm as intelligencia kozott.

A fizikai kuta+asok soran is hasonlu kevctkeztetesekre j~totta k. ~ univerzum eddigi nyugati szemlelcte ugy tekintett a vilagra. mint ami kiilonallo galaxisok, naprendszerek, bolyg6L organizmusok es a thgya k vilaga, A fizikusok most EI szubatomi vilagot kezdik mcgismerni, Ez az

42

, 1111'i',i<l, a kolcsonos higg6seg es egym.§sra utaits,'ig vilaga, ,11111 .illandoan v altozik.

h II j()f Ca pra, a kaliforniai Bcrkclcy-i Egyetem fizikusa. \ l i zi ka Taoja" c. konvv SZlTZOjC, kijelentette: "Az univerurn .ilapveto egysegc ncmcsak a misztikus tapasztalatok I" I" Ill'gz€ [12ssege, hancm it. modern fizika egyik legfonto,,>.1,1, kLfedez€se is".

11,1 ,I modern fizika valoban felfedezte, hogy ncm va- 1',\ uuk annyira kulonalloak, mint gondoljuk; akkor felfcII,' 'I,' ,) kreattv otletek forrasat is. Ez a Iorras szuksegsze- 111"11 .1Z "i1lapvl't6 L'f?;}'segb61" ered. Nines mas mindenseg.

1/1 az l'gysegct en magasabb intelligenclanak nevezem. 11,. mivel cz a vallasi fogalmak targykorebe lartozik, illcn.I" Iidgy kczdobetukkel Irni. Tehat arnikor a Magasabb InIllbl'YIlc1<ira hangolodasrol beszclek. tudhatod, hogy nern '1',\' r.ijtunk kivul arl6 valamirol van szo, hanem sckkal inI ,ll,i 1 arrol az egysegr61, arnelvnek rcszei vagyunk. cs 'lill<'lvb61 kepesek vagyunk mcritcni AHa szinten, amikor 1I',\'IIUk k61 fele osszhangban mukbdik.

,\ Mi1gitSi1bb Intelligencia a teremtes, a kreativitas torra-

1111:~yllll segftcnck a kepzeleibeli szakeriok?

I "IIIl+\,'Lk rnenedzser szam.ira kulonosnck, sot termeI '11..t~ttinck ninltet, hogy a Silva-modszer reszer kepezik ,; L, 'I'lksl'ink megvalaszolasahoz igenybe vett kepzeletbeli , ,I k~'rlGk.

,'\ ~wukb6] mcntunk? Ellopjuk titkalkat? Vala mi erkolcsI, 1"II,,;('get cselekszunk, miutha InugcineIetiikbe tolakodI"wk?

.. \ II hoz, hogy megedsi.ik, mi is tortcnik valojaban. az 'r. \ "';"'g l'ogalmcira kcll koncentralni. Sziikseges/ 110gy kepe-

,.]. Il.'gyOilk azt ;'1 fog<11 mat nerncsak ertelmi szinten elfoI', "lui - nekunk nyugati szernleletueknek mar ez is (:'pp , I, '!', nehez -, hanem .'it is erezni aztEz a verseng6 NyuI, r l c >11 e16 embereknek meg nehezebb,

.. \ IlTt mondom, hogy a Nyugaton el6 embereknek ez I ru '~', nchczcbb, mort hagyomanyaink szerint a vi l,lgon IeI,', l) lilrgyah,t es esemenyeket terben es idoben elkulonit; " l 'f/ekdjiik. A tudatossagunk perszonalis.

kdeten (l tudat rulmutat az egves ernbcrcn, transzpcr- 1111,\1 is .. Lat]a az egyscget az clkulonultseg mogott, A ke-

43

leti filoz6fia meghaladja a ter es ida szNlagol6 szernleletrnMj<'it.

Nyugaton elutasitjuk ezt, mint tevedest, mint [elcntes nelkuli, misztikus tapasztalatot,

Kelctcn tevedeskent, illuzi6kent utasitjak el a !:TIi perszonalis vil5gfeifogasunkaL

JeIenlegi kutatasaink a fizika es az agykutatas teruleten arra iranyulna k, hogy az emberi tuda tot az Ot rnegilleto helyre tegytik, s ez mindket mcgkozclitcs ktvanalmainak eleget tegyen.

Az ember logikus, okfejt6 kepessegere van szukscg ahh02, hogy foglalkozzon az elkulonultseg problemajival, Es szukseg van az ember intuitiv, er7ekeli5 es 1<'rt1l1loki kepesse~ gelli'€' ahhoz, hogy az egysegbol megoldast hivjon e16.

Azt rnondhatod, hogy ez az alacsonyabb intelligencia (az ember) mintegy Mjar6t kepez a Magasabb lntelligencia bolcsessege szamara az oki, nem anyagi viUigb61 az okozatok anyag] vilagiiba.

Kemeny dolgok ezek, egyctcrtck, Ahogy 1T18r korabban jeleztem, nem ken megcrtcnunk, hogy hogyan rmikodik a Iatnoki kepesseg ahhoz. hogy hasznalhassuk azt, De lTIUkodik, es lehet, hogy te mar latod is a 57.int den megalkotOti, szakcrtfik es tanacsad6k szerepet,

Ugy talaltuk, hog), ez egy Nyug<llton elfog<l(.Umto modja az elkulonultscgen valo Lullf.~pesllek. Azonban. arnikor barkilt, <:IkH:61 problemank megold~ls(lhoz segftscgct szerctnenk kapni, meghivunk mentalis tcrunkbe, akkor tulajdonkeppen az emberiseg nagy csahldjiH61 kerunk segftseget.

J\ Kelet falrilkozik a Nyugnttal

A Silva-rnodszcrt novckvo mertekben hasznaljak a keleti vilagban is, Nyugaton clck, nagyon erdekel hat a keleti cmbcrek reagali.1sa erre il nyugati elkcpzclesrc. Szerzfitar- 5<1111, dr, Stone nehi'i ny evvel ezclott Tokioba utazott Bill M. Sasaki, a Silva-modszer ottani kcordinatoranak meghlvasara, hogy A gykontroU-ta.rifolya mot tartson angnlu], japan szinkrontolmacsolassal, Ime t. pas7.L1'I1. t. inak erdekessegei:

"A csoport egyetemi tanarokbol, 1'1 tomegtajekoztiltas szakembereibol, nehanv iizletemberb6tes ket vallasi ve'.tetob51 alit. Ugyeltem arra, hogy elkoruljom a Iehetseges kulturalis konfliktusokar, szigoruan a tudomanyos elvek

44

IIwlleU maradtam, melyeknek <llig., V~)gy ,egyallah'in nem I HILlk vallasi vonatkozasai.

,\ tanfolyarn vegeztevcl a hallgatok bankettet rendeztek, ~IIIHlE'nkire sor kerult, hogy bcszedet mondjon. SzinkronII dlll,lcsom most cllenkezf iranvban, japanrol angolra for.llllIlt, hogy erthessern az clhangzottakat,

I':himultam, A hallgatck mindegyik€ vallasi szcmpontbol 111'~l;lte a tanfolyamot, Pelvil<'lgosuHabbnak es az Istenseg- 11<'1 kozclcbb allonak ere7.tek magukat: Egyctlen tudoIli.ll\yOS kifejezest sem ej~ It k ki, Misztikus tapaszIdl.lI()kat irtak le, es 1'<'1m, mint mesterre, Jose Silvara pedig IIII'!', ennel is magasztosabb kifejezesekkel utaltak."

l l.ibar Nyugaton OiZ llyen re a kci6 nerrt szokasos, a hallI·,.d,jk kozolt fclrccrthcrctlcn euforia szokott uralkodni, 1 'H'gek es fiatalok egyaran L I 'Id riilnek, amikor nyilvanvaI. ,\.1 valik, hogy 6k is kepe k a liiLnoki rrnlkodesrc, Ez 11.lll"ZCl'TIdens elmeny. Tu llep a hngyomilnyos, nyugati ell I I !Ilniiltseg es b~r-id6 beha la rol tsag crzesunkon. Eljott az 111"11' a t6rtenelemlx.'TI annak, hogy <I spirttualis Kelet mateu.ihsabba, es a materialis Nyugat meditativabba valjon, I ,·Iwtseges, hogy a ketto talalkozni fog. Lehetseges, hogy a 1,<llh ,1gyLI KeleL ,es a bal agyU N)/ugat kozepen fog talalI \ lilli, Alfaban.

I)r_ Stone hozzateszl meg:

Itt Hawaii-on. ahol el k, 5 ahol Kclet talalkozik Ny'U~','1111,11, az egyseg es Cl7. OS zetartozas erzesere van cgy kife- 1'·I·,c,i·lnk: Aloha, Csak illcssz a szo '0' betCijehez alulrol II',\" log6t, b maxis az "Alpha"-ho7., vagyis rnagyarul AlfaIII" [ulsz ,

/\ I Alta az, amivcl mcgfoghatju k a kreativitast - barI" '1111.111 is eredjen (17..

45

3.

Hogyan cserelheti rossz hangulatat, fejfajasait es kiegettseget novekvf lelkesedesre a menedzser

A. latnok vezeto a szubjekttv dimenziot az objektlv szinttl problemak korrigalasara is tudja hasznalni. A szubjektiv di menzio egy olvan men talis a 11a potot jelent, ahol a z e I me vizualizalas es kepzelet rev en rruikodik.

A szubjekriv dirnenzio jelentu~eget csak mostanaban 1Smertck fel, hiszen egeszen az clrnult generacioig hattcrbc sZ?ritotta az objektiv dimenzio. A fizika i valosag elterelte a t:]gyelmet a nem fizikairol, es azt valotlannak belyegezte.

Ma rna r tudjuk, hogy ez maskepp van. A biofeedback berendczesnek koszonhctocn mer ni tudjuk a nem fizlkai (mentalis) mfikodes okozta fizlkai v.iltozasukat.rvta mar ismerj~ik a szubjektiv dimenzio alkotokepesseget,

Amint a mcnedzser megtanulja cllcnorzese a Ie'i vonni <1 szubjektfv szintct a visszaszamolas gyakor!asi'ival, vizualizacios (>8 imaginacios gyakorlatok vegz.esevel - amelvekrol a kove+kezo fejezetckben meg Iesz szo =, ('S azitt leirtak szerint a 1 kalmazza rnindezt a tudast, akkor cs csa k a kkor Iesz kepes felismerni 6, elfogadni, hogy a szubjcktiv dimcnzio hasznalataval korrigalni tudja HZ objektiv preblemakat. Az emberi intdligencia vagy 3Z objektiv, VClgy a szubjektiv dirncnziora kepes rahangolodni. A vezetoi problemak vagy objeknv, vagy szubjcktiv modszerekkel kozelithetok meg.

A Silva-modszernek nern az a celja, hogy az objektiv megkozeltteseket szubjetivckkel valtsa fel. Sokkal inkabb az, hogy a megszokott objcktiv modszerekhez hozzaadja a szubjektiv megkozelttest is.

Az a menedzser, aki (:5<1k objektiv eszkozoket alkalmaz, agy,lnak csak a fclet hasznalja. Dgy dolgozik, mintha

46

')',I'lk kezc hatra lenne kotve, Amint agyanak masik felet I, u.ozgositja. es- akarcsak ket kczunk - a ket fE~l elkezd h.u monikusan egyi.i.tt dolgozni. akkor munkajat is azonnal I' d" ,,~n 125 gyorsabban fogja vege7.ni.

\ :<:.ubjekhv lCf'pcssegek aikalmazasanak modszerei

1\ 1"1', it ket k€znek is gyakorolnia kell a kozos munkat ahII' 'I, hogy egy meghatiirozott eredmenyt elerjen, h<150nI6- 1"1 'I ),'11 van ez a ket agyfeltekevel - az objcktiv ballal es a

. ul-jcktfv jobbal - is.

hgyelte! mar szereloszalag rnellett dolgozo munkast?

I''''II/en rakja be az egyes alkatreszekct, kezeben szer,IUliut tart, es meghOttarozott sorrendben \leg?:i el a munI .il.rz isokat. Ezt gya korlas, kiserlctczes, es hibak sora n ta- 111111.1 Tll.eg.

.vszubiektrv kepessegcket is tanulni es a lkalmazni kell, I " !~vakorlatot es modszertant igenyel. Ahogy a szalagon ,I, ,1)',llz6 a f()g;'isokat f6n.iikeiE61 es idosebb munkatarsaitol

"Il'lolre", akik maguk is probalkozas, hibazas rnajd rahi- 1,.1/.;-; revert alakitottak ki azokat, Ltgy bocsatjuk most ren,I")h'z:eseclre a szubjektiv kepessegek alkalmazasanak III"ds:.:;ert,mat mi is. .

!\Illit te Silva-rnodszcrkent kapsz kezhez, annak kutata',I I'S alkalmazasanak kidolgozasa evtizedeket vett igeny-

I ;~ I

1;,'lsoroljuk a mar ismerteletl cs a kesobb ismertetendf ,d.ll,vdu mcdszereket arra, hogy mikent is hasznaljuk , '1 Ii ijcktiv keszsegeinket:

1 I lelebredve. szinted elerese utan vrigya id szerinti (InIn ,1 gad vizualizalasa:

') I'elebredve, szinted elerese utan pozitiv szugg(:'szti6k .idasa onmagadnak:

I) ~renh\Jjs kepek alkalmazasa a memoria fejleszh'isehez;

I) .\ Harorn Ujj Technika beprogramozasa es kivalto mechanizrnuskent valo folhasznalasa melvebb tudati 5zi11-

it'k eleresehez: ~

,1 MagnMelvetel keszitese es hasznalata AHa szinten a pozitfv programozas meger651tese crdckeben:

t, I i\ 3-r61 I-re. majd a Hl-raJ 'I-re modszer es a kepzektbdi tanacsado hasz nalata ahhoz, hogy optimalis id6pontban Ielebredvc cgy fontos dolgot beprogra)11077: - Felebrcdve a 3-nSl I-re, majd a "IO-rol I-re

47

modszerrcl men] ismet szintcdrc, jelenfts meg har'01'I1 jdf.'l1etet, a kepbe szakertodet is bevonva! Az elson, pontosan magad dolt, azt jclenlted meg, hogy elkezdodik a Iontos talalkozo, A masodikon, kisse balra, epp allaspontodat vezeted do. A harmadikon, m'g egy kicsil balrabb, a sikercs befejezest. A talalkozo elott mindezt ismeteld megJ

7.) Programozas " rnultban mar egyszcr )61 bevalt munkakorulmenyek vagy termclesi felrctclek megismetl - desenek celjab61 ugy, hogy szlntedcn mindezt a job oldalon vizualtzalod. majd kcavotlemrl magad e1OoU;

8.) Szubjektiv kommunikacio hasznalata Alta szi nten a problemas ember elerescerdekeben - me,gil'gyezik a l(iI. pont eljirasdva], tetszes szerint tanacsadoval vagy tanacsado l1el kul is Iehet vegozni,

9.) Szubjcktiv kommunikacio hasz:n('\ lata a R pont szerinl, kiegcszitve egy szu vagy kifejezes bcprogramozasaval, ami majd cbjektiv szinten 5eglti a kivant engcdekcnyseg kialakulasat:

-10.) A selejtezesi technika hasznalata a o. ponttal kapcsoIatban azert, hogy osszctctt dontesek eseten idol takaritsunk meg;

1J.) Specialis CelLI magnofelvetelck hasznalata annak crdekeben, hogy i-1Z idove] j61 tudjunk gazdalkodni:

12.) Ketperces stresszlcvezeto modszer:

13.) Ejszakai programozas a 6. pont szerint, a munka hatekony elvegzcs erde-keben (rnegfelcle idobcosztas szcrint, adott haliirid6re), .1' Harorn Vii Technikat is beleertve - az ezt k()veto ejszakan annak beprogramozasa, hogy tarthato legyen a munkatcrv, ilJ,etve a hatarid6;

14.) Kepzcletbeli naptar hasznalata a celok hata ridorc torten6 cleresen k progra mozasara, minden egyes jbvobeli eel eseh=!n a mentalis kepet kiR~e balra mozgatva: 15.) A fentiek barrnilyen celszerCi kombinacioja.

A kovetkezfi fejozctekben f6kent ezekrol a modszerekrol lesz szo, Az AHa szint eleresenek egyszeru modjaval. e annak hasznalataval fogjuk kezdeni, majd a fentiek alkalmazasara Iektctjuk a hangsulyt, Tovabbi rnodszerekrol if; szo Iesz az egyre jobb menedzseri szemlelet. cs az egyre nagyobb uzleti siker eleres« erdekebl'l1.

48

luhjekUv dimenzio kreativ, ellentetben a destruktiv di- 11"'11/.1[·)Va1. A hHnokvezet,o mindczt felhasznalhatja (l 1""I.iL~miis helyzet k megoldasara. A mcgoldas az. arnibol 1lUlllic-nkinek haszna van - a lege1Ony()scbb, epit6 es alko-

I" rr.inv.

,'t·dd tudornasul, hogy a szubjekttv dimcnziut nern

II 1 .z n.ilhatod mas karara, mast kizsakmanvolo cgveni haIOlIverzesre! Ez nem a Silva-m6dsz r s~ab{ilya: hanem

i "I"t valosaga.

1\ I!'gszoktuk, hogy az objektiv dimenztot 87. emberek

1'1',\' hasznaljak, hogy egyeni gyarapodi~stlkat masok rova-

11.1 erik d. Ezt l~ tjll k mindennap. Lathatjuk azt is, hogy I .rnyagi vilagot egyarant hasznaljftk cpitesre es rornbo- 11,101. Mindket tcvekcnysegben l'eS7.t vesziink nap mint 11,11', igy hajlarnosak vagyunk feltetelezni, hogy ugyanez I., ,1 szubjcktiv dimenziobanIs,

I , az elkepzelcs azert nem <illja meg it hdyet, mert ez ,1'1' -ktiv dimenzio polarilassal rendelkezik - a pozitlv es a ".','.,lliv, a j6 es (I rossz, az alkotas es a rombolas kettrisse" 1,'lkmzi, mfg a szubjektiv dimcnzio. az eredeti dimcn-

I, I. t~ilk pozitiv: jn es rercmtd.

I )i'iektiv szintcn ritkan vcszik ligyelembl', hogy mi a 1',I',I.ll0S bolygonknak Szubjektiv szinrcn viszont gyakran llli',', azt is rekinretbe veszik, hogy mi < hasznos a vallalat. I ,,.,1 nkasuk, <1 salad, sot meg a kornyck Iakoi, a nemzet

.1 holygo szamara is.

I 'rp~ra:mozt\snak ncvezzuk a Silva-m6dsz.erben azt, amiI '" .1 's7ubjektiv dirncnziot haszualju k arra, hogy a preble- 111,1'. helvzetel Il1cgv,Htoztassuk. A programozris mindig az ",i.e<; 0Tintett sz,~mM(l elonyos megoldasra iranyul. csak

IIVl.'n programczas mukodik,

.I It'lckeppen hasznalhatod a szub] ktiv. diI~lC'nziot .ar~a, I".".\' segits nlflgadon. Novelheted t'J1ergICls?rnteciet, JClvILII !I"d hozzaallasodat, egeszscgcdet. Sot, mindezt masokkal ~ IIIL·gtcheted.

\ mcnedzserek sokfele egeszs6gi T anasza. ugy ninik, OIIIIIt"-,ijuk kijvctkc.'ianE·nye,· foglalko7.tisi artalom, Ezek \ .ikr.rn olyan envhek, hogy megernlncni scm erdemes

49

oket a haziorvosnak. azonban epp eleg valosagosak ahhoz, hogy bizonyos mertekig karosan befolyasoljak a napi munkat.

Vedd SOlTa kora reggeli erzeseidet! Lehet, hogy letargikusnak crzcd magad, vagy rossz a szajized. Idegenked.~ hetsz attol, hogy megbirk6zz az asztalodon leva iratokkal. Lehetseges, hogy azt kivanod, barcsak senkihez se kellene szolnod. Barmi 1m'\8 hasonlo doiog is megakadalyozhat abban, hogy feltfird inged ujjat. es nekigyurkozz a munkanak.R€gge1i tehetetlensegnek nevezhetjiik ezt az erzest.

Shirley L.-nek gyakran voltak ilvcn rossz n<lpj;;li. Egy noi divatuzlet vezetoje volt, de szive szcrint szinte minden reggel Iegszivesebben elbujt volna a raktarhelyisegben. Ehelyett egyik csesze kavet itta a masik utan. Ez 'iegitett ugyan, de a sok kavetol kiallhatalanna valt a medora beosztotta ival szem ben.

[ames S, is j61 ismerte ezt a tehetetJen allapotot, Legalabb egy 6ra t eltartott, amig iroaszta la meUett ,,feJebredt", es .kepes volt belekezdeni nyorndaja ugyeinck intezesebe, Ime. hogyan szabadultak meg egyszer es mindenkorra mindketten a reggeli tchetctlensegtol a Silva-rnodszer se-

gHsegevel: "

Az e1.5o lepesben Fe Iism ertek: regge] i all a potukat el ken viselniuk, es elhataroztak, nern hagyjeSk, hogy ez megzavarja napjukat,

A masodik lepes egy olyan technika eloprogramozasa, amely segit rajtuk.

A harmadik Jepes e modszer hasznalata reggel, a munkahelyre \'a16 megerkezest kovetoen,

Mivel az elso es a harmadik lcpcs magat61 ertet6do, illetve az lesz, a masodik !epest fogom elmagyarazni, pontosabban azt, bogy mit ertek eloprograrnozason.

EldprogramO.2ds a jCiv6bcli nehezscgekre

Egys7,;eru kis lepesek fogjik meghozni a valtozast. De azert, hogy ezek a Iepesek sikerrel vezessenek a valtozashoz, elore be kell programoznod szintcden, hogy a vii Itozas be fog kovetkezni Ezr nevczziik eI6programoz{mnak.

Miutan Shirley L. es James S. clvcgcztek az el6programozast, ezt a gyakorlatot vegeztek minden reggeL osszecrintettek harom ujjukat, mosolyogtak es egy-ket percig l'nyhcl.l Lih:igcttek csecsemornirigytik trijEik;)t.

l ln holnap reggel ezt kiprobalod. valoszuutlcg valamiI d cnergikusabbnak es Ielkesebbnek erzed majd magad. I ),' Shirley es [ames osctcbcn a valtozas nem esetleges, ha- 1Ii'Il1 igencsak jclenttis volt.

lsdedben cz a bizcnyos merteku hatas ugy jonne letre, Iii ')',Y az eloprogramozastol fuggetlenul a csecsemomirigy ,I imu l.ilasa aktivalna el1ergi<iidal. Ez l'gy kozvctlcn fizikai I~llli('ktfv) szintf rahat.is eredmcnye lcnne.

lobb eredmenvt ersz 12'1, ha elopmgrEll1lozod a Harem Ilrli(~(hnikat, €S igy alkalmazasa clmod mclycbb tudati al- 1.1] 'olban valo mtikodeset eredmenvezheti Ez nagyszeruen h.u h.rtna a tchctetlcnseg erzese ellen.

;\ rcljos sikert azonban akkor ered el, ha azt is beprogI ,1111! .zod elore. hogy ha mosnlyogsz, osszeteszed harem l'I!,ld.lt, es enyhen ii ti}gctcd csccscmomirigycdct nehany 1"ll.IIMtig, azonual jobb ked VU, energiklL'ii1bb (''1 lelkcscbb k,/, .. I.

i\/. (-~Ioprog:r<lmozj~ annyit tesz, hog)' ejszaka a legmeg- 1"I"ltibb idopontban sz intedre 111 ESZ, EoS gondolatbzm el· II,.llldod, v(lgy elkepzeled azt a tev~J.;;enyseget, ami majd a I I v.int hatast kivaltja.

h.umilven, a jovoben elofordulo nehe7seggel kapcsolat- 1',ILl is hasonloan programozhatod elore magad. vagyis ",IIIILlobtbdn Iclkcszulsz. hogy arnikor ezt es ezt teszed, ,Ii- kor czck ISs czek a nehezsegek el fognak mulni, Jelen I ",r,Unkban az "eLI CS ezt teszed" annyit jelent. hogy 1110- ",[\"lgSZ, osszeerinted harem ujjadat PS tinoman utilgeted , ""''icmomirigyedet, Meg egy szot J. csccscrnornirigvrol. 1\ I ,r,vcsol1r mi:igi.itt helvezkedik cl, kb. 4 em-rei a szegy, .iui! fels6 csucsa alart, tehM a torok es mellcsont talalko-

,'',.In,ll kb. 4 cm-rol lejjebb Ha ujjaiddal megutogeted a I ')~ vcsontot, akkor a mogotte 1ev6 csecsemomirigyet reIII' "',Idcd meg, azt aktivalod.

['vi i udmaig a csecsemornlrigy fun kcio]a tlilgyjSb61 1s111eI d I. '11 volt, de rna mar gyaniLjAk, hogy iranyito szcrcpot I, Ii I he. Ugy hinik, hogy mas rendszcrckct, mirigvckct es I ""vcket szabalvoz. Minden jel arra utal, hogy az iitiigete,', ,c,I.i mu IfUla5t61 tobb szerv mukodcsc norrnalizalodik, ko-

\ ..rk\,/,eskeppen norma lizti lodik abetegesen alacsony enerI,I,~',/int is.

51

A reggeli energikussdg cf6programozasa

rme az eloprogramozasi modszer, amivel legy[)zheted a reggeli tehetetlenseget ligy, hogy mosolyogsz, s harem osszeerinteH ujjaddal csccsernomirigvedet utogetcd. E7, a modszer feltetelezi, hogy kello j,~rtils.stigot szereztel mar gyakorlas reven az Alfa szint eleresebcn, Ennek menetet a k6vetkez6fejezetbcn kezdern majd ismcrtctni,

1.) Elalvas elott rnenjel szintedre, (3-r61 J-re, majd 10-1"61 I-Ie modszerrel) es programozd be magad, hogy a legjobb idripontban magadtol fogs7 Ielebredni az adott problemas helyzet (reggeli tchetetlensejr) elleni progr£1- mozasra!

2.) Ejs7aka felebrcdve menj iS1T1.et szintcdre, es gondoiatban hatarozottan jelentsd ki:"Ha lcvertnek. unottnak, rosszkedviinck VJgy kozombosnck erzern mag am, mindossze annyit kell tennern, hogy mosolvogn: kezdek, osszeeriutem barmelyik kezem harom ujjat. es Hnoman l.il6getem csecsem6mirigyemet nehany pillanatig. Enol 11<1 ngulatom, olcterom es lelkesedcsern rnagasba szokik."

3.) Aludj el szintedrol!

Mar a kovetkezo reggelen segithetsz magadon ezzel a modszerrel. Egy nyugodt helyen. az irodadban, vagy ha mas nines; a mellckhelvisegban enyhen mosolyogj, osszeerintett harem ujjaddal utogesd eroteljesen csecscmornirigyedet kb. egy percig. Megismctlem, a csecsemorrurigy a me1Jkas mogott, kozvetlenul a torok alatt vart. Azonnal felsztvodik a tchetetlenseg. Eleterod emelked ni fog, ambiciozusabbnak es lelkescbbnek fogod erezni magad. "Akkumulatoraid" fel fognitk toltfidni friss energiaval.

Mdsok eleterejcnek niioelese

A csccscmomirigv megerintcse mosolvgas kozbcn cgy fizikai eljaras, A lelkesedes mosolya nem letezhet eg-yl.itt rosszkedvu szemoldokrancolassa I., Jgy ha ragaszkodsz az egyikhez, eluzod a masika c. A csecsernornirigy remegtetese szinten fizika! eszkoz a test energiainak serkentesere.

Ahol lehet. ilyen fizikai eljirasokat is hasznalunk a Silva-modszcrbcn. de mivel az agy vezerli a testet, mentalis modszerek is rendelkezesunkre allnak es felhasznalhatok.

52

1\ mikor mentalis tcchnikakat alkalmazunk, a fizikai javulasuk hire jelcntdsen tagu!.

Amikor reg-gel rosszkedviien jarsz korbe, megfert6zi:id a tobbieket is. ·11a rosszkedvedet tettcrovel es lelkesedessel hclveltesited, feldobod oket.

Ez a teny onmagaban is bizonyitja, hogy e~r~ed .hatosu~;(ll"a tulnyulik tes ted en, de erre Iaboratoriumi bizonyfte kok is vannak,

/\ tudai beJofydsa

.\ Science Digest 1982. majusi szarnaban cikk jelcnt meg a hit alapjan gyogyit-6kr61, akik miikodeset laboratoriumi korulmenvek kozott vizsgaltak . [clentos javulast ertek el czek a gyogyttok megsebesitett allatok egy csoportjan, mig ,1 h£15oon-16an·· megsebesitett kontrollcsoportnal nem kovetke·"elt be ilycn valtozas, Azok a szkeptikus tudosok, akik a "voo-·yH6k mozdulatait pontosan utanozva ugyanezt a n: 0, II " I . l "keuc'itetelt" maguk is kiprobaltak, epp e entetcs tatast

l;rtek el az allatokon,

A mi Silva Agykontroll-szervezetunk, amelynck a texasi t.aredoban van a kozpontja. szamos olyan kutatasi temaban 'lett reszt, illetve tobb olyan kutatast t.1mogatott is/ amelvekbcn novcnvekksl es allatokkal vitathatatlanul eredrnenyckct ertek el.' Az elme hatasa tulterjed a testen, Hatassal van novenvekre, allatokra, emberekre. es czcn kercsz tu I a korulrnenyekre is.

A Science Digest a hires hitgy6gyH6r61, Olga VVolTellrol is bcszamol. Vizsgaltak, hogy tavolbol hogyan kcpcs az emberekncl fiziologiai hah;ist elerni, Dr. Elmer Green, a Menninger Alapttvanv biopszichologusa a kansasi Topekahan E~S dr. C. Norman Shealy idegsebesz, az American Holistic Medical Association (A merikai Holiszrikus Orvosi 'Iarsasag) volt elnoke, je1enieg a Wisconsin ,'i llambeli LaCrossban mCikbd6 Pain and Health Rehabilitation Center (Fajdalorn es Egeszsegugyi Rehabilitacios Kozpont) vezctoje, iranvftottak a ktserleteket.

Dr. Shealy tizenket onkent vallalkozo, kr6nikus fajdalrnakban szenvedo pacil'nset E'gymas utan rrniszcrcs vizsgalatnak vetettek ala. Olga Worrell husz meter tavolsagbol koncentralt a paciensckre. Csak a ku tatok tudtak, hogy mikor kczdett Olga osszpontositani. Masodperceken belul <:1 tizenket (.'s(.,tb61 negynel a muszerek feltuno hatast re-

53

giszLraHt:lk. Ez az osszetett reakcio a paclens agyhullamainak, h6mersckier~nekt legzesenek cs szlvritmusanak, valamint a <l bor elektromos cllenallasanak megva i. tOZ;3 sa b61 allt Hab~r ~z nem gyogyil6 kiserlet volt, ket paeiens hosszabb Idel); lilrt(1 fc1jdafomcsokkenest tapasztalt,

Az. USA talalnuinyi hivatalahoz valaha benyujtott legszokatlanabb szabadalmak egyike egy olyan eszkoz, ami ,,<lZ anyagokbol l'I7.armazb kiararnlas detektalasara (os mennyis<5gi IW'.reSCrli''' s70I~M". Habar megalkot6jEl, a KanSOlS City-bell Thomas Calen Hicronvmus, a radiozas uttor.~je, ~zab~ldalm<iL~nn. a~t alllrotta, ,~minden ismert anyag ~J~;;uga.·z~sEl va losl:1Jluieg elektronok reven onergiat 1;1 ra szt" , kil'gtiszilil cszkozkent prizmat hasznalt a radiofrckvencias er6siL6b(jl, nem induktfv ellonallasokbol, es ;tiJtoztClth~t6 kond enzatorokbol ;~llu elcktronikus egysegh~z. A pn7.flla ncm elcktronikus esZKOZ. Ezt azzal magyarazta, hcgy czek ,,;) ugi3rZaS k refra ktalha tck, fokuszalhatok, diffrakl~Ih.a~6kt vagy a l~th[lt6 spektrurmi 5ugtirzasokhoz hasonlo modor; n1a111pultilhat6k", azt sugallva ezzel, hogy ez <17. energia nem igazan elektromos teml~.szeLfi.

Ma az lnternalions r Association for I sychotronic Research (~ern:l('lki:)zi. Pszichotronikar Kutatasi T~l.rSClSi~g) pszichotroni kus t'nerglalnk nevczi czt, az Inst] tute fur Nuetic Sciel~ce (Szellcmi Tudomanyok Intezete) pedig noetikus, VilpY1S ,sz.dle11lI encrgi~n3lk.. Mashllturtik es csoportok mas-mas 11. 'vet adnak cnnek (17.. energiaformanak, jelezve a ka pcsolatot a tudat es Hieronymus keszuleke kozort.

John Campbell, tudes, aki az Analog magazln szerkesz~6j€', ugy ttllalta, hogy Hieronymus bercndezeso mCik,i)diik. Mi'lgokat tiltett~k cl egy satM pinceben. Neh511Y fiatal hajtashoz napra kitert fcmlcmezckrol vezetekor vczertek a berendezesen keresztul. Ezck a novcnyek kizoldultek es novekedtek a sotetben, n tobbi nern.

Amikor Campbell felfcdezeset publikzilta. Arthur M.

You ng a Foundation for the Srudv of Consciousness (Tudatkutatasi Alapftvanv) elnoke azt mondta ncki, hogy ezt 1'\ hatast valojiban az emben elrne valthatta ki. Cam-pbell megismetelLe kfserlot .t, de most a keszulek helyctt csa k annak kapcsolasi rajzM hasznalta, s igy is ugyanazt az <::redmenyl erte e1.

194Y. No.2, 4H2.773

54

r~,id hangoMdnak a tdbbiek

11,1 rosszkedvti vagy, hatassal vagy azokra, akikkel egyutt ,1"I)!;ozol. Nem szamit. hill elrejlt'ilol az irodadban, A tudati "IH.'I·gia, vagy nevezd barhogyan is, athatol a falakon, le-

)',vcl;d a M\~)ISi~gOt. ~,

Ha Ielkes vagv es energikus, szinten hatassal vagy ,I IOkr21 , akikkol l'gyiutt dolgozol. 1gen, azaltal is hatsz ra- 11Ik, hogv latnak cs hallanak b~ged, de meg a kiils6 erzeI·,·k hj(1ny,~ban is javul hangulatuk a tied miatt, TobbfelcI·il pen vagy "vezt't6", mint ahogy azt eddig gondoltad,

Igy hat a vezetonek Iontos, hogy kepes legyf..'n Alfa '.I.illten korrigalnt ho?7.i~.<'illasat, az encrgia hianyat, illetve '·.I',('SLSCgi allapotat, s raadasul nom csak 5zenl.elyl's okok- 1,,,1. Ez bcosztottjainak es vallalz tanak is elonyos.

inel mkabb felneznek rad, es rnincl eI'osebb a kapcsoLil k6z6ttetek, annal pozitivabban reagalnak rad munkar.irsaid.

Sokkal inkabb felelos vagy azert, hogy fizikailag es szel- 1,·mUeg csucsformaban tartsd magi1d, mint a kevesbe befolv.isos beosztasban lev6k. Az AHa szint a te szabalyozod. I\.[,isocipcrc(.'nkenti Hz rezgessol agyhl.lllilm<lid normalizalo ~1,lt~S{l harmoniaban luktetnek,

\!t;~e a fejJcfjcfsnl1k

Il'gyuk fel, hogy neha feszUlt::iCgb61 adodo fejfftjilli kinoz, t''> 'begyakorolt<1d mar az Alfa szint clen~s 'L. (Az Alfa s~nt L,h?rEOSehez az utasitasok az 5. fejczetben kezdodnck.) Hovvan hasznalhatod az AHa szintet az ilven zavaro korul-

·,~;cnyek megszuntetesero? -

I) Hunvd Ie a szemedct. £'5 sz mhejad alatt nezzel kisse fd£cl(O! Szamolj visszafelc 5-l6l ·I-ig!

2.) MMadj csukott szemmel Alfaban minregy harem-or perdg~

1.) Ezalatta nehany perc alatt clgondolkozhatsz azon, hogv mit is keno lcnned azzal kapcsolatban, ami cppen foglalkozta L, elernezhotcd a helyzetet, lcltarozhatod a rnultat,

I.) Meg ha ncnu kellemetlen erzcs marad is fejedbcn. harom-ot perc elieltevel szamolj feHele es ernlckezlesd mag ad arra, hogy mire eiered az 5~(is szamot, teljescn eber lesz I, es jobban erzed rnajd magad, mint korabban'

55

Az Alfaban eltoltott percek nem jelentenek idopocsekolast. Ezek Iehetnek a nap legertekcsobb percci,

~ gyakorlott ember, ha szukseges, nyitott szemmel is Alfaba tud menni, Fokuszalatlan tekintettel. revetegen kisse felfele nezve novelheto agyunk AHa agyhullamtcrmelese. Ez egy abrandozashoz hasonlo erzcssel jar egyiitt. Ezt az allapotor tarsadalmunk, mint idopocsekolast, eliteli. Nemhogy idopocsekolas Ienne - epp ez az egyik legkreativabb feihasznalasa HZ idonek.

Alfa szintcn autornatikusan kikapcsolodik a fejfaj.~s oka, mivel az Betahoz kotodik, De miert nem haszrialjuk a fejhlj,h mcgszuntetescncl meg hasznosabb dologra is ozt az A~fa szintet? Pontosan ezert javasoltam, hogy azalatt a nehany perc alatt hagyd, hogy clmed feladatoddal torodjon, Tcrrneszetes korulrnenyek kozott epp ez tortenik az almodozas soran is.

~ Ez nem mtikodik - mondta Tom S., egyik hallgat6nk. - Mondd eI, mit csinaltal - valaszolta az oktato,

- Kenyelmesan ellazultam, becsuktam a szememet, kisse

felfele neztem es szarnoltam 5-tol 'I-ig, Majd elgondollcoztam. azon a probleman, arnibe bclegabalyodtam. Harorn-ot pe:c elt('~tevel felfelc szarnoltam 'J-tol 5-ig, kijelentve, hogy teljescn eber leszek, es hogy jobban fogorn m.agam erezni, D.E' u~!",anoiyan rosszul ereztern magam. A fejern meg mindrg faJL

- Mi a problema? - kcrdezte az oktato.

- A szamfLogep-programoz6. Folvton el kcll mondanom

ncki, hogy mit tegyen. Azert van -ott, hogy a munkat elv0gezze. De a szernelyzeti osztaly penzt akar megtakantaTIl, ezert zoldfuhieket vesz fel. Igv nekem kellett helvette

mindcnt megcsinalnorn, pedig err~ nines idem. -

Tudunk Tom B.-nek tanacsot adni? Terrneszetcscn:

- Tom, legkCizelebb ne gondolj a problemaral Ez okozza a fejfajasodar. Ehelyett mig Alraban vagy, hagyd agyadat szclesebb skalan kalandozni! Gondolj a napra, es' ne a percre! lnkabb gondolj egy hettel vag)' honappal elobbre, mint jelenlegi feszultsegedrel

Ezzel a valtoztatassai kepes volt Tom fojfajasait mcgszuntetni.

Amikor AHa szinten agg6dunk, Betaba kerulunk. Ahh?z, hogy Alfaban maradhassunk, az szukseges, hogy bekesebb, aggodelmaktol rnentesebb gondolataink legyenek.

56

/\-' AHa szint az elonvok tarhaza. Az a latnok vezcto, aki "'/jn~et rutinosan eri '~I, es azt az itt bemutatott modszen-knck es alkalmazasi Iehet6segeknek megfdel{)en haszn.ilja, a felszabadul tsa g., az eletero, a megoldasok €s 6Ue~ t.-k Iorrasara lei. i'\z AHa szint megszabadit a reggeli teheIdlensegt6L a fejfajastol, es meg mitol is? A lista veg nelki.il Iolvtathato. Arnennyi bOSSZ-C1S<~got es beteg dolgot az ~·tnber csak el tud kepzelni. attol AHa szinten mind meg is lltd szabadulni.

A7 ernberek tfzrnillioi szcnvcdnck almatlansagban. Lek-kves utan 6rakig eberen azon agg6dnak, vajon ejszaka luI tudnak-e rnajd aludni, Az aggod(Jlom Bela szintet [elez. /\z elalvashuz vozcto uton M kell haladnod AKin.

Evente tobb mint 200 millio dollart koltenek altatokra. 1l)76-ban a Stanford Egyetem alvasi rendellenesscgekkel loglal k076 klinikajannk orvosai kozzetettek, hogy az al- 1l1,]tlansi:1gban szerrvcdok mintcgy 40%-a azert alszik keveset, mert az a lvaszavar mia tt szcdctt g:yogyszer rabja lett Amikor a paciensektol Iokozatosan el vontak ezeket a gy{}gyszereket, atlagosan 2(Y7c,-kal aludtak tobbet, es nagy cszuknel teljesen meg is szfintek HZ almatlansagi preblemak.

Az az uzletember, aki elalvashelyett agg6dni kezd, jobhan teszi, 11£1 le gem fckszik, mintha altatot vesZ. be. Ezek kbziii az altatok kozul sok bros lehet. a szukseges dozis cmelkedesehez, gy6gyszl.:'n~'rz.ekenyseghez, es gy6gyszer okozta alrnatlansaghoz vczethct. A latnok uzletembernek. aki elsajatitotta az Alfaban valo mtikodest, a tablettaknal sokkal jobb megoldas all rendelkezesere az cilmi.1t1anstig ellen.

Az AHa szint felliton van az alvas fele. A melv alvas Delta szinten, 4 Hz-nel alacsonyabb agyfrekveneian folyik. 1\z ebcr Beta szintrol (20 J.:l7.) indulva JZ elalvasi allapot l'len~s0hcz M kell haladnunk AIHn (10 1-:12). Ha egyszer el tudod crni az Alfat, miert is ne hasznalnad ezt a kepessegcdct. amikor ugyis el akarsz aludni.

lrne egy rovid utmutato:

I.) Ha el akarsz aludni, hunyd be a szemedet es nezzel kisse felfele!

2:.) Szamolj visszafclc 5~t61 1-ig! (A modszerrol kesobb Iesz szo.)

3) Kezdj el birkakat sziimolni lOO-lo] visszafde!

57

Nem valoszfnti, hogy a szrimolasban eljutsz .50-ig, az pedig meg valosziruitlcnebb, hogy I-ig. U nalmas dolog keritcscn at,ugral6 egyforma birkakat figyelni. Az elsajatitando rnodszer al DO-t61 va 16 visszaszamolassal egytitt az 5. fejezetben kezdodik. Ez eMg unalmas gyakorlat ugyan, de ez a szukseges elso lepes az ellazulas megtanu 188a h07, amit az AHa szint elercsehez hasznalsz majd. M.eg melyebbre is juthatsz vele - egef;zen elalvasig,

Mi konnyitheti meg czt a munkat? Az eloprogramozas.

Csinald vegig nehany ejszaka az e16z6 fejezetben Ieirtak szerinf Programozd be, hogy ejszaka fel fogsz ebredni, felebredvc erd el szintedet, es programozd be, hit nem tudnal elaludni, mindossze annvit kell termed, hogy szintedre mesz es birkakar szamolsz visszafele! Mondd: - Minden sza mmal kozelebb kerulok az egeszseges alvashoz! - Es ez igy is Iesz,

Egy menedzsernek elegcndo alvasra van latnok vezeto, aki kepes elmejevcl iranyitani biztositani tudja maganak.

szuksege. A eletel, ezt is

Az elmc barmire kepee, ha

Az elme valoban barrnire kepes, de legt6bben azert nern crunk celt, mere nern hisszuk ezt ol.

Ahogy megl'rtcd, hogy elrned mire kepes, meg tobbet tehetsz, Az elvarasod es luted erositeni fogja vagyadat Mentalis "h'lbad" a fekrol a gazra lep.

J6 kezdet a tokeletes mcncdzseri teljesitmeny eleresehcz a fizikai es erzelrni nehezsegek Iekuzdcse Ez a reggeli tehetetIenseg allapota. 1;1 fejfajas E'S a kialvatlansag. De van sok olyan nyugta laruto erzes. attitfid es egyeb tij net is, ami nem akar csak ugy "eltavozni".

va n egy )6 hirem, Akarcsak a meghivott vendegek, ok is el fognak menni: teremts kevesbe marasztalo legkort! A vag)" az elvaras es a hit az, ami megvaltoztatja az atmoszferat, igy a nernkivanatos vendegek eltavoznak. A programozas kinyirja az ajt6t es becsapja mi:igi)thik.

A modszerek rugalmae szerszdmok

Kezedde! barmit megtchctsz, ha hasznalod 6ketr cs ha megfele16 szerszarnaid vannak, Elmeddel is barmit megte-

58

IwlSZ, ha hasznalod, es ha megfelel6 modszereid vannak .'llhe7. A nemkfvanatos hozzaallas, erzelmek, a szemelyes". -do megjegyzesek, a k02ombi.)sscg l'S unalom elleni hare- 1 >;)n a legfontosa bb fegyver az Alb szint.

Rendelkezesedre allnak mas eszkozok is: a megjelenites. .1 kcpzelet. a megerosfto kijelentesek, a kepzeletbeli tanacs.ulok es a kivalto mechanizmusok. Meg tovabbiakrol is k-sz szo, ahogy elorehaladunk. de valamcnnyit Ic kcll £01".luanod a vagy, elvaras es hit "nyelvere" ahhoz, hogy ve!',d vethess a. nemkivanatos allapotnak. es mcgkezdhcsd .I/. ii], a felijdft6 elerformat,

De milven eszkozzel forditsuk at:

Az unalmat lelkesedesrc? A cettalansagol ambiciora?

A erzclmi si v arsagot em p<'iti<l ra ? A "nyomort" joletre?

/\ bclctorodes t ki tartasra?

ime egy hasonlat, ana, mitril megy a szcrszam tonkre. \ 'savarhuzoval ncm lehct s~oget beverni, kalapaccsal nern 1 «het csava rt be ha jtani,

Az l1SS7;eS fenLi peldar<l hasznalhatod a vizua lizalast, a k(~'pzeletet, va larnint a Harom Ujj Technikat, vagy a tobbi k I valto mechanizmust.

Valoszintileg jobb lenne az elsosegely, tehat az ideigleIll'S, illetve a vegleges segilseg hasonlataval elni, Elmed hasznalataval azonnal kisegftheted magad az unalombol "tCiwJt6" modszerrcl. de ez csak idoleges megoldas. Az d6programozas es megerosftes reven tartosabb eredrnenveket erhetsz cl .

. Vegyi.ik sorra a harom megkozelrtest a tarl6ssag sorrcndjeben,

I.) Azonnal men] szintcdre! Mondd ki a problematl C,Unott vagyok.") Fejezd ki valtozas iranti vclgyadc1t! C,Nem akarok unott lenni, lelkesedni akarok.") Programozdbe a valtoztatastl ("Amikor clcrem az otos szamot es kinvitorn szemernel, mar nem leszck unott, hclyre fog allni termeszetes lelkcsedesem.") Szamol] cl etig, es nyitott szemrnel erositsd meg a programozast! C Lelkescdesem he1yrejJlt")

2.) Reggel Ielebrcdve menj szintedre' Kepzeld el magad munka kozbcn, CS Iasd magad olyannak, amilven lenn i szere tnell

. U Este Iefekves uta n programozd be, hogy a lcgmcgfele- 16bb id6pontban ebred] fcl! Amikor felebredsz, menj

59

szintedre, t~S kepzeld d magad clyarmak, amilyen vagy! Told a kepct cgy kicsit balra, CS lasd magad, amint valarnilven kivalto mechanizrnust hasznalsz a valto7tahishoz' (elmosolyodsz, harem ujjadat 6sszeerinted, melv lelegzetet veszel stb.): Told a kspst meg egy kicsit balra, es kepzeld el magad olyannak, amilyen lenni szeretnell Aludj el szintedrdll Megerosfteskent ismeteld meg a modszert nehany ejszaUn keresztul, ilIetve egy~egy alkalommal kesobb is! Napkozben barmikor, amikor nemkivanatos dolgokat eszlelsz, hasznald a kivalto mechanizmust az azonnali valtozas eleresere!

A kiegettseg

Az unatom, a celtalaosag, axerzelmi sivarsag, a beletorodes, es az elkedvetlenedes @gyeb filjhii mind h07.7.ajarulnak a mcnedzservcgzethez - a kiegettseghc.z. l\ Silva -modszert alkalmazo vczettire Hem ilycn sors var,

Nemregiben a New jersey-belt RCA Records Division 25 mgti menedzsf:c'rgardiija ellenorzott kiserlot soran vegeztc el az Agykontroll-I:ilnfolyamot. EI6tte es utana minden egyes resztvevot el'tekeltek. A vi7Sgtil<ltot <l Cattell's "16 PF S,7.e~ melyi.seg';,izsgaI6 teszttel vegeztek,

Hetf6 reggel. ,) tantolyam megkezdese elan mind a 25 szemelyt teszteltck de Ceorge T. DeSuti ~ cgyik mlgyra becsult tanacsadonk lis oktatonk - fclugyelctc mellott. A tanfolyamot hCtf6t6i csutotokig Eilon Buchler Agykuntroll-oktate vezette. Huszan voltak, n1,,11<; clvegcztek a tanfolyamot. es a teszt masodik fordulojan is res7.t vettek.

A teszreltek 75%-a [elentos pozi tfv valtozast mutatott, A tobbieknel csekelv illetve semrnilyen javulast scm tapasztaltak.

Kepessegeikben a legjelentosebb pozitiv valtozast a kovctkozo tcrulcteken (-rtek cl: tcnvekhcz vale alkalmazkodas: erzelmek integralt kczclcsc s:.::cmbcl1 1'1:':: impulziv ('Tzelmi elettel: nagyobb nyugodtsagi fok cs orzelmi erensl'g.

A rnasodik legjelentosebb valtozas abban rnutatkozott, hogy agil~sabba, versenykepesebbe va lta k, es€>lvezettel tudtak fogadni a munkajuk nyujloUC1 kihfvasokat,

A harmadik Iegjelentosebb valtozas abban rnutatkozott, hogy a resz.tvev6·kellazu[tabbnakes higgadtabbnak Cf<'Zk·k magukat, Ez letfontossagu javulasnak rekintheto, hi-

szcn a halmozodo stresszrol kozismert, hogy g<Holj'~1 a hakkony donteshozata It, nem is beszelvo erzelmi es fizikai kirnerit6 hatasarcil.

Raadasul a csoport jelentcs fejl6desL mutatott az intezl.edesi keszscgbcn is. Ez hatasosa n bizonyitotta a Silvauiodszer halekonysagat specialis smbercsoportra - 8 1110'ncdzserekre - vonatkoztatva,

Termeszetesen, aki emocionalisan crctt, agilisabb, ver-enykepesebb, aki or('imet lcli a kihfvasokban, aki oS57,e-

-zedettebb, azt a kieges aligha fcnycgeti,

4., Hogyan fejlesztheted vezetfii kepessegeidet Agy kontrollal?

A Silva-rnodszcrt tobb millican I,. sznaljak, olyanokat is, beleertve, min t bel- es kii.lfij]d i tel rsasagck 1 egmagi1silJbb sz intf vezetoi es rnenedzscrci. IKon n ycdcn ertek el gyors cgyeni es uzleti sikereket cgyszcruen azert, rnert tudtak, hogy versenyhelyzetbcn sziikseg cseten honnan merllsenek tobbletintell i genciil t.

A gondolkodtis I1j dimenzioja

Az intelligencia novekedese jclcnlf s vaitozast er dmenyez. Az cszes menedzserek zsenialis In n dz scrre valnak. 1\ kulcsszo 21 gondolkodas oj dimenziojahoz a )Mnoki kcpesseg", liz a "clairvoyance", szo szcrinti ford it,j "ba n a tisztanlatas kcpessege, amivel az ligyl'kct tehat tisztabban lathatjuk.

A Silva-modszer oiyan mentalis gyakorlaesor, ami segtt az crnbereknek "tiszl,inlat6va", <1:1:<1;;: 1,lh1()kk~ valni. A liltnok olyan intuitiv kepessegu, eleselmeju szernely, aki a megszokou emberi erzekeles] tartomanyon ktvul eso otloteket. tcnyeket, esemcnyeket is kepes f .If gni,

A latnok kct dimenzioban gondolkodik, ketfele rcndszer segftsegevel erzekel, mindket (1gyr6ltckejet aktivan hasznalja. A bal agyfelteke a vil<igg<'l] objekrtv szinten fogl<llkozik, mig a jobb ugyanezt szubjektiv szinten teszi.

Ali nern latnok, az CSLlpi'il1 az cgyik gcndolkodasi dimenziot es erzekd6rendszert haszna lja, Gondolkozaskor agya nak csa k ba1 felere ta rnasz kod i k, ami az objektfv szinttl vilagot kepviseli. Tuda tosan 6 n m kepes h07:7.M&ni a tudatalatti szinten elerhctfi hatalmas illfmm.ki6- cs intelligCl1cia mennyiseghez.

62

Aki megtanulja, hogy mlkent gondolkozzon j ibb agynelkkejevd is, az agynak azon rcszevcl, amit a mai pedagoI~ia sajnos nemigcn vcsz flgyelembe. <,)7. minlegy tudatosan kepes hasznalni tudatalattijat, Condolkodasat uj dimcnzioval egesziti ki

A vllaghirti Hoffmann-l .a Roche gyt'lgy::>zergy<'ir vezctoi L'isajMitott§k a Silva-l1.'lMlszcrt, cs hasznaljak a gondolkodils ezen u j dimenziojat, Azota <'l ct!g nehany V(I kmer6 leI'l'sre is elszanta rnagat, amelyck mind nyeresegesnek hivonyultak.

A MaTY Kav Cosmetics - elvonalbeli, borapo16 keszitmenyeket gyartC) ceg ~ vez t5i azert vegezt6k ol az Agy~ kontroll tanfolyamot, hogy k izd menyezokcpesseguk fejleLiese reven hatekonyabba t 0yek piacp llitik.1julkat.

Egyesiilt Allamokbcli, kanadai, mexikoi, valarnint ko/cp- cs dela III eri kill i cegek az utobbi idoben, hivatalosan es nem hivaralosan, a Silva-modszer alkalmazasaval gondolkodasukat uj dirnenzioval cgcs;dteUek ki, s igy sikerli!t kiterjeszteni erdekeltseguket Europara, Ausztn'iliiua es Azsia l·gyes rcszoire.

A gondolko(his ezen uj 7.inljE' fI m ig 'nyel kiilonlcgcs J...epessegeket vagy rendkivul rna,gas intelligenciahanya.Iost. Nagy eroleszitesrc vag}' hosszu ev kig tarto gyakorl.isra sines szukseg, Mindenkinck rend lkezesere i'ill, korra, lajra, vilagnezetre, nemre Vilgy isk Iai v' gzettsegre valo tekintet nelku]. Olyan egys:.GL'ru, mint csukott szemmel elkepzelni egy bankjegyet.

A kontrollalatlan agy

/\7. agyr61 elrnondtuk l11L\r: olyan. mint a reszeg majom, Osszevissza tcnfereg, ::; neha bel botlik a megoldasba. Bar oz nem nil hizdgo kep 87 .~lIilt'llag i!1l-l1igens embcn61, 11H:;gis iga7.. Menlalisan valojaban sokszor akadalyozza saj<iJ celjai elereset, Szellemi kcpcsscgcinck csupan toredeket hasznositja .

Letezik egy rnodszer, arncllycl agyad nagyobb reszet .),1- lithatod szolgalatodba. lndiaban ismcrik czt a h.x:hnib.t, de hesszu evekig tarto Sy,,1 korlasl igenyel mmdosszc i'lIDinak az else reszcelnak <JZ elerese is, hogy a rnajom ne tenfcreg]el1 tobbe.

Van mas modszer IS. KCVCSL'bb, mint ket honapot igenvel. Ez a konyv ismerteti. Vegigvezet azon az iiton, arne-

6 .. 1

lyen folszinrc hozhatod a bcnncd rejlo r ndkfvuli szellerni kepesscgekct. Ez a Silva-Iele Agykontroll,

Egy uzemv .7.:€tOnek az a gondja. hogy kulcsfontossagu doIgoz6j~ oa k teljesitmenye Iecsokkcnt. Bchivja irodajaba egy kis beszelgetesre. A ferfi tagadja, hcgy barmi csaladi, erzelmi v.agy egeszsegugyi problemaja lcnnc, Az uzernvezeta megvaria, amig a dulgoz6 kim gy irodajabol, rnajd lehlmyta szemet, nehany mely lelegzetet vesz, 5 nyugodtan maga el'· kcp~di bcosztottjat, Nehflny perc rnulva kinyitja a szerner, es munkatarsat ujabb beszelgetesre invitalja. Elmondja, bogy csaladi problemara gyanakszik. A ferfi vonakodva elism .ri, hogy fonoke ",sejtese" hclycs, Az iizcmvezetfi m .gf 1 16 szakernbert javasol. A problema mcgold6dik. A dolgozo teljesrtmenye ujra a rcgi,

A kOlltrolidlt I1gy

Vajon mi tCirtent az alatt a nehany perc alatt, amig az uzcrnvezetfi csukott szemrnel lilt? Elml.':jet oly modon hasznalla, amil iskolaban, egyetemen 110m tanitanak nekiink. Ez az agy termcszetes alkalrnazasat jelenti, azaz a kontrolla It agymfikodest.

A megzabolazott agy segiti ill rncnedzs rt, hogy megokl.= [a leltarproblemait, elveszett fdjegyzes 'keL megl<ll<'iljon, novelje a blztonsagot, javitsa a vallalati hatckcnysagot, cs a kreativ javaslatokhoz otleteket szuljon,

A kontrollaltau muk.6d6 agy tlzszer olyan intelligcns, uflint a "r6szeg majom",

Ha egy elektroenkefalograf (EEG) el'Ktll'od<lit helveztuk volna azuzemvczeto fejcre, azt lattuk volna. hogy agyhullamai 20 HL: frekvcnciarol fokozatosan '10 Ilz-esre lassulna k le, Egys:r.cru mentalis tcchnikaval az ilzemvezeto lelassitotta ngyhuHiim<liL, es 'igy mas szint n valo rmikodesrc valt kepcssc, Ezt nevezziik Allaszintn .k.

A fcliJUkkmu5 Alfa

AI'; AHasz.i ntCi megkczelttesi modszert nem fogad megtalalni az lskolai k.ez.ikonyvckb{'n, modszsrtanokban vagy tananyagokban, A washingtoni Tacomaban mfi kod 0 Weyerhaeus r Company alkalrnazottai 1972 ota kis csoportokban gyCllnck ossze, hogy kiserleti jell ggel megtanuljak

64

Illhb agyfeltekejuk es a kcpz locro alkalmazasat pre blernaIIH.:goldo kepcsscguk fokozasara. Ez Alfaszinten tort nik, hM a Silva-m6dszert61 HenS megkozeliteshen.

l'alan hallottal mar olyan fogalmakrol, mint "szupcrtnnulas", "optim<ilis cktatas" es "szuggesztulugin". Ezek uund kereskedelrni megkozelitesben landtjak a resztvevotl't, hogy mikent alkalmazzak a relaxaciot, az Alfilt a legIlIhb teljesitmeny elcr:Cs~rc. Talan meg gyakrabban ballot- 1,Id, hogy a jobb tcljesftmeny kulcsa a stressz Iekuzdese, lI~yancsak az Alfaszintct h. sznalva.

Oklalasi rendszerunkb szarnos konzervalo harasu el zrn \ ·11i.i It be, s ezerl nagyon n hez azt megvaltoztatni.

!\ kutatasok ugyan f .1tfirtak az emberi agy dobbcnotcs k('pcssegeil, es azok Llj alkalmazasi modjait, de az iskolrik uyugodtan megmaradtak a mcrev tantiirgyi, keretek, es a kL'v6::;b0 hUl1151111S oktatasi rnndszer mellett. Evek telhetnek "1, i1mig az iskolarendszcr l'cn~iiJ a valtozo tarsadalrni erteJ...~·kre es az aggyal kapcsolatos uj tudornanyos rei fedE'z€<ekre. Addig is mindnyajan, tanarok, sziil6k, es diakok, tcI',\'unk meg mindenl, ami rajtunk rmilik, a folyamat oszII in7:esere.

'Iermeszetesen s7.i.ik_eg ,hogy mi. az uzlctcmbcrck is kivegyuk reszunket a munkabol, hogy csokkentsuk ;;1 diszh.irmoniat, vesztesegekct, nz crcdmenytelenseget, (l rossz h,lllgulato[, donteskeptclenscgot CS pontatlansagot. Ilas7.- 1I.\ljuk ki jobban clmcnl kcpcsscgeit, hogy rnindannyiunk "I'dckeben maximalis te~je5itrnenyt nyujtsunk,

\::; elszabouilt intelligellcin

vmikor Logikusan gond lkodva jutunk dontesre, agyuuk hal feltekejet hasznaljuk .. H;'! rn!"'gcrzeseinkre hagyatkozva hozunk drinteseket, jobb i'lgyfeltekenket vettuk igcnyb '"

Ha a szokasos modon, tchrit vagy csak az egyiket, vag)' .sak a masikat hasznalnank, hatasaban ez olvan tome, mintha cgyik kczunkct M trakotve dolg-ozll<111 k: E la 111eg"i\gz6tten csak a logikankra ramaszkodunk, akkor az ,)IY<1n, mintha lemondanank [obb kezunkrol.

,\llivel az <1150- es felsookMtasban, valaminr a munkahelvcn is nagYieszi bal agyfeltekenket hasznaliuk, sajat intclligcnci<inlC<JL szabotaljuk el. llyenkor munkankat f61 nggyal \,l-gczziik, s a masik fclet a kispadra iilteljiik.

Emlftettern nehany olyan uj oktatasi modszerl, arnelyek

65

a jobb agyfelteket jobban kihasznaljak, Dicseretes torckvcsek, de hangsulyozzak, hogy csak nvclvtanulasra, vagy a konnyebb memorizalasra V<l16k. Mas megkozelttesi rnodot kepvisel <I szinetika (a szinonimak +udomanya). Metaforak hasznalataval gyorsitj<l meg a tanulast, A diakot arra biztatjak, hogy "erezze" a problernat, illetve a szituaciot. Ezek dicseretes lepesek. Minel tobb iskola vezeti be czcket, annal jobb.

De mi va n velunk, tobbiekkel, akik nem jarunk iskolaba, nem akarunk nyelvet tanulni vagy konnyebben memorizalni? Hogyan vegyuk ra jobb <lgyfeWnketr hogy dolgozzon nekunk? Hogvan szokjunk le arrol, hogv csak Fel agyunkat hasznaljuk? Hogyan hagyjunk fel ~~jjl intelligenciank elszabotalasa val?

Agyad konirolldldsa A/faban

A menedzserek a tfizvonalban allnak, A rohano tempo, a csiki-csuki csapdak, LIZ tiz.Ieti verseny, a vallalati str.;Jtegi;:J, it hatriridok l'S konfliktusok kozepette a vezeto kbnnyen magara mnradhat. Retteghet a hibaktol, allando aggodaIornnak es stressznek van kiteve.

Azok a menedzserek, akik megtanuljak az Agykontrollt, k€pesse valnak onmaguk iranvitasara. A koriilmenvck tcremtmcnycibol a korulmenyek teremt6iv€ valnak,

Az Alfa-allapotot nemcsak a stresszt okozo hatasok ellen hasznaljak, hancm onmaguk beprogrClIl10z<istir(l is, hogy a valamikor fcnyegcto ·hullfimokat meglovagolva szernelves es uzleti sikereket erjenek el.

J1. lehetst;ges menedzser

Legbelul minden mcncdzser a vegs6t, a lehetseges maximumot probalja kihozni magab61. Mindannviunkban zseni rejlik. de nem mindcnki ismcri ezt Jel.

Hasonlitunk a sz,'\mft6gepre. Arra programozruk rnagunk<lt, hogy elmenjunk valameddig. es ne tovabb. Egy sor olvan korlatot c)IHtoHunk tel az evek soran, amire szu- 1eink," tanaraink, ismeroseink, f6nokeink tanitottak. Ezen korlatokon beliil eljuk uzlcti l'S tarsadalmi eletunket. Kialakult kepunk onmagunkrol. Elehinket a sajat mazunk al-

66

1.11 behatarolt koncepciok szerint eljuk. Ezt LI bortont rni I\)ilgunk epitettuk.

Egy nLlp lenyomjuk a kilincset. Kiderul, hogy az ajto s()h.isern volt zarva, s a benniink rejlo lehet6segekd a fel',!'Inre hozhatjuk, A Silva-modszer ilyen ajto. Hasznalata\;11 a kovetkezokre leszunk kepesek:

- novelhetjuk onbizalmunkat,

- elhagyhatunk egeszsegkarusiM szokasokat,

- veget vethetunk idegesscgnd::, f,,-'szli1tseg okozta fej.fa-

1,ISiWk es mas kellemetlen egeszseg-i problemanak, - elmclyfthetjuk ember! kapcsolatainkat,

- megnyerhetjuk fon()keink tarnogatasat,

- fcgyelcmre es hatekonyabb munkara kesztethetunk

masokat.

- altato neikul. pihentetoen aludhatunk,

- pozitiv hozzaallast alakithatunk ki,

- jobbidobeosztas reven tobb iigyet rudunk elinl ezni,

- ha+ekonyan tnegtetvezhetjlik ~'s clcrhcljuk szemelyes

1'0.; uzlcti ccljainkat,

- konnyen atvcszclhetjuk a fesz i.i 1 tsegge I jaro idoszakokat,

- kivalo mcmortara teheliink szert,

- energikusak es lelkesek lehetunk, s masokat is ilvenne

Il·hetl.inkf

- merfthettink a kreativ otletek bo forrasabol,

- ()sztbnozni tudunk masokat es

- jobba tehctjuk kozos vilagunkar.

.f\ siker{;dl 11 kudarcig

~;.gy ember elveszri allasat, Depresszios Iesz. A kudarc erIl'se tolti d. Elhidcgul rokonaitol, barataitol. A depresszio mclyiil. A Iclvctcli beszelgetesek nem sikerulnek. Azt moridja: "Vesztes vagyo.k." Ismerosen hangzik?

Ilyen mindennap rnegtortenik, de IlCI1l akkor, ha megt.'lnulod a Si lva-modszert Ez sohascm fordulha t ("'16 veled, ha a konyvbon ralalhato eljarasokat bcgvakorlod. A Si1w1- modszer reven kczcdbc veheted elmed gyep16jet. Felismeled pozitiv vonasaidat, Ahogy elkezded a 'fpozith· hurokat I'cngctni", rahangolodsz a sikerre. A tviszed a pozitiv energi,i.kat, orzcsckct masokra, A komyezetedben e16k sikercs l'mberkent konyvelnek el.

A floridai, 24 eves B. A. a Cape Kennedv-i urprogram-

67

ban kapott munkat. Buszke volt, hogy megvalosu lnak gyermckkori almai. Azonban hamarosan kapun krviilre kerult. Nagy csapas volt ez szamara, Ncrn volt mcgtakaritot! penze. A jogos buszkeseget kisebbrendrisegi l'rZL>1-J valtotta feL Hallott a Silva-modszerrol, es baratjatdl kolcsonkert a tanto lya mid ijra.

Azonnal elkezdte alkalmazni a tanultakat-es allaskeresesre programozta magat. Egy heten belul 1T1LI nkat tala H. Az ugyan nem volt idealis, de Iehetove tette. h9gy a vallalatnal toltott elso ev alatt penzt tegyen (eIre. Ertetl J vizagy kesziteschez. 1Vleglakaritott penzen vizc~gyho:c: valo Jnyagot vasarolt, Ezuttal arra hasznalta a Silva-modszert, hogy ,)assa" magrit a vizagy L1z1dagban. Naponta ket-harom percre Alfaszintrc ment, es "latta" magi'ltl amint sikert arat vizagyaival.

Eloszor otrhon. estcnkent keszitette az i'igya kat, es hetvegeken adta 121. Hamarosan kicsinek bizonvult a lakas, igy helyiseget berelt. HHk6zbE'J) tovabbra is vegezte munIdj3t, naponla programozta magat, cs szombaton es vasarnap jovedelmezocn arusttott, Egy cvrc rA min ket. egesz heten at nyitva tarto tizlete mukodott. C'i V) uton haladt az evi egymi1li6 dollaros brutto kereset fele.

B. A rortenete nem jelent szenzaciot. Ez a Silva-modszer tipikus, mindennapi felhasznalasa, a mit mar szamtaIan uzletember megtett. Ezek az emberek nern s7:aporHiil k a munkanelkuli-hivatalba, csodbirosagra es korhazba jAr6k szarnat: ok bankszamlajukat szaporttjak,

Ha B .. 1'1.. baratunk jelenti a mikrovilagot, akkor irne a makrnvilag.

Az ejszakribcil a nappalba

Az NDh'l Corporation. az Ohio allambeli Dvtonban a Miami foly() mcnten talalhato, es egcszs('giigyi berendezeseket gyarl, valamint mutetcknel Ielhasznalhato muanvagok kifcjlesztcscn faradozik. A dg elnokc rcszt vctt cg)' Agykontroll-ranfolyamon, ~'s clhatarozta. hogy mind az 550 alkalmazottal elvegezteti azt.

Egys7erre nyolcvanan, fOkent vezetok kezdtek neki a tanlclyamnak. Az els6 tanfolyamok egyikenek hallgatoja, q~y vegyesz, olyan mtianyag utan kutatott, amit az cmberi ;;/(.'n·e~d befogad, s igy az rrnitcteknel erpotlasra hasznal- 11.11(') i\ vegyesz elhatarozta, hogy alkalmazza azt az Agy-

kon troll-tech nikat, amelynek segitsegevel az elmc alvas kozben dolgozik a problema megoldasan,

Ejjel felcbrcdt, s elenken cmlekezett egy alombeli kepletIT. Fcljcgyezte. Amikor reggel J vallalatnal megvizsgalta .izusszctctelt, az majdnern megegyezett egy olyannal, amit 1l1Jr credmenvtelcnul kiprobalt kora bban. "Minek idot vrs7tegetni!" mondt.ik a kollegak. "Egyszer mar kiprobal- 11.1 k ezt." A7. volt azonban a hatarozott erzese, hogy az apd) elteres igen nagy kulonbseget jelenthet, Munkatarsai Ilgya n eIIeneztek, 6 megis elkeszitette a mintat. lctcsztelte, .~ az tokelcteson bcvalt.

Amikor alrnodunk, az agy a melv alvas szintjer61 AJf6- Ild kapcsol, ahol zsenizilis l11cgoldasokat talalhat. A V,'ih15Z d tudattalan scitNsegeb61 kcriii a nnpfsnvrs.

Szdma6gep 30 milliard alkatreszb6l

Az agy tornege mintegy masfcl kilogramm Kb. 30 milli.ird neuront tartalmaz. amik mintcgy szamftogep-alkatrec;"ekkent funkcionalnak. Az agy id€gsejljei igen bonyolult h.ilozatot al,kolva kapcsolodnak egymashoz. Osszesen mintcgy 10h atom "kooper51" agyunk neuronjaiban es k.ipcsolodasi pontjaiban.

Valamennviunknek clonvos lenne, ha megertenenk, hogy new fizetesunk, szen{d yi dosszicnk vagy vegzettsegunk jelzi lehet6segeink nagysagrendjet. hanem ez a sok II'i11i6 JtOI11.

De mit is jelent ez a hatalmas sz.im? A jobb erzekelheItisL'g, l'S igy korlataink jobb megertese kedveert, kepzeliunk cgy atomot akkoranak, mint egy k~5 legpuskalovedckeL Ha most egy ti.tlagos rnerehi szobaban ulsz, es azt a mennyezetig kellene mcgtoltcncd ilven lovedekekkel, meg ludurid-e lolteni veluk a szobat? Igen. s6t meg maradna is.

Fogd egyik kezedbe a konyvet, masikkal pcdig masodpcrccnkent csettints egyet! Kepzeld el, hogy ilycn szobakat 16!lesz meg faltol falig, egeszen a plafcnig ilycn l('gpm;ka~ lovedekekkel, ugy, hogy minden csettintesedre tele Iesz q';Y szoba, Akkor hagyd abba, ha ugy erzed, felhasznaltad

• ~% osszes Ioszerr!

Befejezted mar? Meg Hem kcnel Ugyanis negyvenmillio ,'vig csettintgethetnel, mire mindet elhasznalnad.

Az a.gy Iantasztikus sztim'l6gep. Ka pacitasanak az a ha-

69

nyada, amit tarsadalmi. uzleti es szakmai ele[unkben hasznosftunk, csupan mintegy 10 szazalekot tesz ki.

A jbv6 irodrija

A kozelrruiltban vegzelt felmeres szerint az Egyesult AUamok hivatalai evente megkozelit61eg 325 milliard iratot kezelnek, S CL a szam evente 7n miltiarddal no .. Ez a papfraradat benitja meg 37 uzleti elet irodait is. Az clektronikus nvilvantartfis konnyebbseget iger. Mint ludod, az elektronlkus ir(lt1c'lf szamitogepszalagokn t, -lemczeket cs egyeb mikroformatumu termekekct jelent, A magazinok gY<1krall irj<'ik lc, es mutatjak be kepeken a j6vo adminisztracios munkaallornasait. A lefr~s szerint L'I munkatarsakkal szemben egy 6ri,isi kepemyh villog maid, raita a napi postaval es az irodak kozti levelezessel, s a :pc.'myo cgyuttaI gr<l= Iikus egys6gkent videomonitorkent .:is szovcgfeldolgozekent is szolgal. A dolgozo hangjaval kezelhet minden funkci6t. Eges:.Jtsd ki - te, mint latnok vezetf - j01lobeli irodadat meg nehiiny tovabbi, rendkivuli lchetoseggel:

- Kcpcs vagy egyetlcn 5Z!> nelkul problemas emberekkel bEinlli.

- Kepcs vagy 8egfleni a lkoholista I1ll1J1 kasodon, az 6 tudtan kiviil, hogy le tudjon szokni az italozasrol.

- Kepes v<'lgy na.pr6l napra egyre tobb rnunkat elvegczni, es ~(Jgiteni mssoknak. hogy ugyanezt [cgyek erOlki:\des es s tress 7. nelk i.i I.

- Kepes vagy kreativ otleteket szulni, hogy versenyben maradj.

- Kepcs vagy jubb beszamolokat i,rni, s masokebol a lenyeget mcgragadni, megjegyezni.

- Kepes: vng}' hatarozott mcgerzescidben blzrii, mc-g akkor is, ha ez utkozik masok velemenycvel, e:s ilyen medon rncgfelelo donteseket hozni,

_: Keres vagy hirtelen fclbukkano, V<lgy hosszabb tavu problema kat esetleg szarnodra is meglepo modon megoldani.

- Kepes vagy az crtekezlcteken mogf 1e-16cn beszelni, es igy IHudja rulni (I CI?lok eler6sehez.

- Kepes vagy elkeriilni a kiegest, es ellcnorzesed ala vnnnt cnergiaidat, lelkesedescdet es cgeszsl'gi allapotodilt.

Kl'P'S vagy pozitivan befolyasolni domencteledet cs ,.dl.d.lIlld nyc'fI.'seget.

II

\ iiivD menedzsere - }]J/1

\ II l\l(~ n~e~1e~:l.zs~rc tu~ij<1, hClgYilil ~ol~oztilssa a i"ejeben leI" szamitogep c10 Iliillt,hd alkatrcszet annak crdcl ~bcn, II! ',~y problema kat oldjon llll'g, informaci6t szcrczzcu. PS I "Pt's komrntmikalni masok "koponyakomputt'n:.'ivcl" is, I, Idd<~~uJ kozvetlerui l, er6fes..:ftl's nclkul es gyorsan.

\ lOVO rnenedzscrcnek "bekilpcsoJ6ja" az Alfa szint. Vi= .I, 'IIm~lIli~or~ ~ ,,~ep~l~,tb -li ~epern.y6". Tavolbol is kepes 1'111blel11akat erzekdm cs korngallli_

11<1 elvegzed <lL itt sz repln gyakorlatokat, akkor mar

Illd ,1 java mcncdzsere leszel, •

1\ tejedben !Cvo SZ8 mHo '.p jobb fell' <it tudja lepni .n tef ,", !lId korlatait. ~lis.'i:m'i[lfth'Hod bclso oradat, bogy mcgtaLilli (17, okokat, es elore, hogy idejckorrin lasd a kovctlcezIJI,'nyckel.

J .rnbcri mivoltodban is tobbc valhatsz, hiszen [obban

IlIds", majd:

h.u.as!ar&ldc:jal, rokon~lidd"_l cs csaladoddal foglnlkm:ni, szemel yes ugyckkc! Ioglal kozni.

!'evfzi6vaI vagy b 'OS7.tOHjCl iddal szembene7.ni, hatallrid6ket bctartani,

beszed et es szobcli bcsza molot tar ta ni J - mcltanyos dontest hozni,

- uzletct Icbon yol fcc' J1 i,

- baratokat, tjmogat6kat szerczni.

A holnap irodaj;:i[(\I pltero(.'n. ami ma mel' (1)<:1k nSszben "1 hdo ;'1" a jov6 mencdzserc mar megerkcz~tl. EJji:'1't az 6 Id"ll', fokent <17. elme h,~~6knny",bb kihasznalasara iranyulo '"h'a-modszer eredmenyok 'nL.

tnrdzslnt az tizlei; (;!etben?

,\ kozclmultbun <17. Lizlc~ti 61t!t hirei kozott va larni ujdon',,j)~'rGl, egy var<izsptildr61 szarnoitak be, ami Iantasztikus ../,ldilSi sikert ert el. A koszlct egy 35 em hosszu, tiszta akI II rudat (~S egy s7intf2I' akrilbol keszult gombhL tartalmaz. ,I LL'tejen csil1ag diszitcsscl. l.aura Chat~in ezv elh: gyott II rosodabo] kialakitott helyen kezdtc cl az ii\r~~it.ist a III i'higill1i J larbor Springben .. Mlndossze 1500 dollar bef kle~ lI'ssel elerte, hogy hamnrosan naponta S(X) darah .5 doH:i- 1I1~ ,:,~nlz5kcszle[et ~1~ltott do. E hfr rnegjelenesekor a ki= './.,l!lItas VO!Ull1ClIl.C mar 100 ezer darab felett jtlJr.

Megk rdezve Mrs. Chataint, hogy hogy~n, !!]e~Vl' ~c~t ert el a pc:\1ciJ ilyen sikert - talan sz 'rE'lJT~1 b(lJolo ~latasu, vazv lcszoktat a dohanvzasrol -, pszichologusokat idezetr s a kik szerint a sikerhez"- a kepzelet 's a vizualiza I,;)s jr'i rult huzza. Egyetertek. Dl' ez csak resze Fl. tortenetne,k., Sz.l:rctneck mc~ tovabbi kcl tcnyez-6t ajallJam - i'IZ elvarast es a hitet.

E ketLo foglalja rnagaba az uzlcti es ;-, n1ilgan~'ktb(;!~l. a siker "V'H¢\zsi'it". NelkLli1.ik kicsi az eselyed. vcluk szinte

barrni lehctscges. " ,

Ma mar elezet tudunk az emberi agyrol annak rncgertesehez, hogy a kownsl'gl'S cukortabletta hogyan ~'p. S csodalatos gyogyulAst eJ6id0zni, ha a pa icns azt hI5ZI,. ho~y 8Z eros gycgyszer, Ma mar eleget ludunk az. e,mb;r1 a,l;):)"IS} annak megertesehez, hog y miert az clvaras L'S jl hit azok a krilikus tenyezck, amclyek ml?ghaLcir~zzak, hogy vazvott celunkat elerjuk-e vagy sem, Ma mar eleget tudL~1k az emberi agyl'6J annak megertesehez, hugy elvaras es hit nolkuli prograrnozas miert szul kuda rm_t. s hu:gy a hittel 6; clvarassal turtcr (\ programozas garantalJ8, ii, sikert.

Tudornanyosan ugyall 11("111 ertjiik meg az elvaras es a hit pontes szerepet, de ettal ez meg teny marad: ,/v<.razslatkent" rmikodnek,

Ed B. az uj-mexikoi Albuquerque-b n cI6 ~en;-d7.ser .?~t progr<l rnozta be, hngy valahdnyszor O~SZd~'SZl hClr1)111 L~)Ja~, il s·zfillft()kkal valo targyulesokon tnegJddoen fog bcszclni, es azok igy konnvebben eHogadjilk ajaulatat. Bevalt. Ez olyan Agykontroll-technika, mnil:61 l:l~1'I"n~rosal1 ulvas~~Hsz.

Neva r:l. a texasi Dallasban rpan meriegck cladasaval foglalkozik. Azt programozta be, hogy ~~tenci~lis vev6~ fogekonynbbak kgyenck <'1;(, aru bem~ltat~Ja .soran_ Egyre tobb merleget adott d. Errol a technikrirol IS harnarosan olvashatsz,

James N. a texasi S<U1 Antonioban ing<'ltlnn- es b:fcktet~si ceg al almazoltja. Azt. plfOgmm~1.la, hu,gy ~lsokenl ot keressek meg a tulajdonukat eladl~1 ~z..1ndckozo embe~e~_ fgy ti:ktent. 0 is. Agykonrroll-techntkat alkalmazott, amirol

hamarosnn ugyancsak olvashatsz __ ..

A harem tortenetben van valami azonossag, kozos nevezo: a v,igy, az elvaras es a hit.

72

7mOll a 111"t is nz eltxiras erete

, ... ·<')."(1 - J

.\ vagy, hit cs clvaras crzcsck ,t kiJ~j€zo .szavalk. Az e~7e~ ';L,k szubjeknvek: nem lehet lefenykepezni vagy megmcrru uket, Ezert nem is vnlosagosak. Igaz?

Tevedesl A vcigy s7.iilte 87. iissze5 emberi alkotast ellen a I>lIlyg6n. Az elvaras es a hit ado,t~ er6t a v~gYl1ak_ ,

Olyan, mintha tl'nylegcs cncrgiat Jdentc'nr.mck, s meg i1Z I', lehet. hogy (:'2 Igy is van, Szamos tudomanyag u-ibb ,';.;£ tudosa tanacskozik nyolc L'Vl' minden masodik evbl~n .~/. Association for Psvchotronic Resoarch (Pszichotronikus kutatasi Egycsulcr) ill1yagi lnmDgillasavCll, h y 11iIegos7,I,lk cgvmi'issal a "tudati en I"gia" kutatasaua k tapasz-

1.1i. tail. Edgar I ljtchell urhiljc'ls hasonlo celokra alapftotra ,II Institute For Noetic Sciences! (Szellerni Tudomanyok In- 11'/(?te). A katiforniai Palo Altoban levu SRI kuratoinlezet rkorribban a Stanford Research Institute) olyan adottsagok- 1,,11 rendelkezokksl vegez vizsg(~latot, akik kt'pl'~l'k mcntdI~.., el1ergifival valodi, fizikai ertelemben vctt rnunkat ve"'I"r\j_

, Barmilyen novet is adsz cnnck az energj,'i na k - es sokfeId.:6ppt·J1 hivtrik mar =, ugyanarrol van szo. /\7. el me gyujII ossze ezt az oncrgiat, Krca ttv, tcremtri ez <17. energi,:\_

i\ "Nem vag 'om ra", "Nem whom el" es "Ncm hiszcm " I rkapcsolva lartja ezt <17 energiat,

t\ "Vi1gyOIl1 rti" bekapcsol]a, az .Elvarom" fokozza cs a .. l liszcm" £lelja hozza a szukseges erot.

A Silva-rnodszsr segitsegevcl kontrollalt agyad kreativ "Ilergjaval I~H el teged es viUl,dntuual.MosL beszeljunk i1l"IId, arnit tapasztalni fogsz.

.~_nvak kontra tapasztalat

:\ Hoffrnann-Lakocho nev ig .n ismert a gy6gyszergytirl6k koreben. '1973-ballr mintegy hat evvel a Silva-modszer bevvzelese ulan. arnikor meg CSA szazezren vcg.ezh:ik el a t.mfolyamot az 'gyesult Allmnok~(m, Kil.nad~balf"l, Mexik6- 11,111 es AngLi<-lbiln, a Roche eeg oktatasi oszralya szponzoI, tl t egy kurzust 150 alkalmazott probalta kl es saj<ititotta 1,1 I." modszert. Ezt kovetoen a tcirsasag lapja egesz oldalas rikkben szarnolt be a kiserletrdl, es a. resztv v5kt61 idezett lIl'hany nyilatkozatot is. lroe Ilehany szem ·lvC:·ny mene,1/serekt61 es mas dolgozoktol:

73

- Kcrcskcdelrni iga7gatO: hatasara maskcnl viszonyultam onrnagamhoz. es rudatosult benncm annak Iontossagar hogy munkam s(!ran kolcsonos kapcsolatba kcrulok a tobbi a lkalmazottal. U gy hasznalom fel a tanultakat, hog)' rnegprobalom fejlesztcni kepessegernet, erdeklodescm (?S teljesitmenyern iranvitasara. s igy idot es utat takaritok mc'g.

- Biokemikus: nagyon kedvez6 bcnyornasokat szereztem az Agykontroll-tanfolyamon. Ennek crcdrnenvekent meg vagyok gy6zodve arrol, hog)' tenvlcg jo dolgok Iortennek, ha pozitiv medon nczzuk az eletet. Megdobbento. hogy mennyi melegseg ararnlik b~t ember kozott. ha kedvesck es to relmesek egymashoz.

- Adrninisztrator, szcmelyzetis: eletem egyik legcsodalatosabb esemenye, kivaltsagnak tartcm, hogy reszt vebettern a tanfolyarnon. A pozitiv gondolkodtist hangsulyozo kurzus scgHeH, hogy belso, lelki beket CS onbizalmat tudjak kicpircni, Ez elfinyos Jenne az egc'sz Roche szarnara. B1 tudsz kepzelni 2000 pozitiv gondoikod;c1sLt alkalmazottat?

Ez a ceg szarnyalna! _

Ezek mind szep vallornasok, de most hallgassunk Il1l'g harorn kulcsembert:

- Formivczctfi; Csak azok szamara hatekonv it lantolyam, akik oda akarnak figyelni, es aktivan r6s~t akarnak venni azon,

- Vezd6 beosztasu rendszerelemzo: A prog-rZlm Iokozza a mas ernberek iranti crzckcnvsegel, es tudatusa bba tesz az intuitiv tapasztalatok teren, amit a racionalis agy llajlamos tagadni.

- Cyari szolgaltatasi revizor: a siker kulcsa (1 hit. Hinned kell az clmc erejeben ahhoz, hogy el vezd a tanfolyamot, es hasznodra valjon.

H.H nero it vagyrol beszel a fCinak, az elvarasro] az elernzo, 5 a hitrol a rcvizor?

Masok a tanfolvarnot vegzettek cs ncm vfgzeltek hite kozti kulonbsegrol szoltak. Egy informacios rendszer szakeTta 19y fog a lmazott: "mindig is nevcttem azokon, akik ncm hiszik el, hogy az emberi clmc sokkal tobbre is kepes, mint amire hasznaljuk."

Egy biokemikus ftimunkatars ezt fCizte hozza: "cgyc-rLdmuen hihetetlennck tartjak az egeszet, es rendkivul szkcptikusak azok, akik meg nern vettek reszt Agykontroll-tanfolvarnon."

Ami czckbol az alluasokbol kiderul, az nem kozvetlemil

74

,I r.mfolvam es az AHa szint elmenverol szol, hanern a \·.1/;)1, el~;artis es hit mcgvaltozasarol, e~tni az elmeny terrne',.(i,tL'S kovetkezmenve.

I~zt az elmenvt ~ehez szavakkal mcgfogahnazni. Meg Iwl1l'zebb volt tf~. evvel ezelol l, arnikor czek a nvilatkozaI'lk keszultek. Terrneszetesen nem volt konnyu a tudom.inyos bcallitottsagti embereknek azokban a napokban leirui tapasztalataikat, amikor a tudomany ezi meg megerteIII cS d£ogadni nern volt kepes. Kulouosen saj<1t vrillalati I'F"igl1kban.

Ma mar mils a helvzct,

i\ pezichikus t-,lmenyekr61 nia mar lehe! beszetni

Iii korban dunk. A pszichikus mukodes es a latnoki keI ','s'"t~g mar nem ta bu tema. A tudomany mar ncm tagadja .1/ elme ilven jellegu kepessegeil.

/\ kivancsi szcmck dol mar nern kelt eltakarnod ezt az «ldalt. A paranormalis jelensegek elfogadotta valtak,

Azok, akik a Silva-modszert megtanuljak. <1' vi~gy es elI.! ras uj szintjen talaljak magukat, es hisznek abban. hogy

· .. II,h elmejuk ereje segHi 6ket az iizlcti ell'tben. Ennek ko\'dke7.teben llagynbb erzekenyseggel, okosabban, maga, ... bb szinten kepesek tevekenykedni. Nagyobb tudatossa- 1',IIt, fokozott hatekonysagot, erosebb bizalrnat es melyebb 1)("lso bckct crnck cl.

Ami azonban meg dramaibb es ertekesebb ezeknek <17 uzlctcmbereknek, hogy "emberfeletii" tapasztalatokat szerezrck. Ime nehanv pelda:

- 1-1(1 ertekezleten "ragy, redd ossze barrnclyik kczcd elso h.irorn ujjal, s aZL fogod tapasztalni, hogy a mogfck-lo dol.",()kat cs a mcg£dd6 idoben mondod, Melvebb tudatszinu-n mukcdsz.

- Delutan harom ora, nehez nap <ill mogotted. Behuuvod a szemedet, melv leleg:zetet veszel, es nehany egy·,I.er6 utasitast adsz magadnak, maid mire kinyitod a szemed, teljesen eber vagy, tell' energiaval es "bevetesre ke''';;''':011''.

- 15-20 kulonbozf tetelre van szukseged ,1 raktarbol. ~;pecialis rnodszerrel gondolatbeli kepet keszitesz, gyor'>clbban, mint ahogy Iefrhatnad ezeker, s !gy valamennvi Idelre kiinnyeden vissza tudsz cmlckczni it rcndclcs lc.idasakor.

75

- Nehez problema gyotor, Latszolag megoldhatatlan ugy. Este, elalvas elfin beprogramozod mentalis szi'imit6gepedct, hogy a problema megoldasara legmegfclelobb ida~en eb:edj fel. F?lebr~dve h8SZIK'iIj egy spccialis modszert, es a valasz megerkezJk.

- Holtpontra jutotta I. OJ teruletre kell betornod, l'gy 5Jtis betbltesere a megfelclo szemelyt kell megtalal nod, 217.. eladasok nbve1esen::' alkalmas m6dot kell keressel, ElI<1- zulsz, es kepet alkotsz a problemarol. A kovetkezo fejezetekben olvasottak alapjan rnindezt megoldhatod.

- Rakoncatlankodik egy gep. I .. Ia gyorsan mcgtalalnad a hibat, clkerulhetned, hogy hosszabb idore, nagyjavftasra kivcdd a termelesbol. Hasznald a Sil va-modszert! A hiba'ian mukod« resz magara vonja figyclmedet, ha hagyod es tudod <1 modjat, Kicscrelteted, s a problema megold6dik

- Hirdeteseid, illetvc rcklamszovegeid nem olvan hatasosak, mint szcrctned, Kisse I1wgvc1ltozLalod azokat a Silva-rnodszer rcven szerzett informricio alapjrn. Azonnali eredmenvt hoz.

- Gyanakodsz valakire, hogy szerszamokat (sen el. f\ Silva-modszert szubjektiv kommunikaciora alkalmazod. Anelkul, hogy egyetlen szot is kollcne szolnod. a lopasok megszrmnck.

- A vcrsonvtrirs valami 0)<1t talal ki. Nem rudod. hogy mi az. csak azt, hogy Ligyfeleidet elcsabitja, AHa szinten kepzeletben clbeszelgetsz versenytarsaddal. Rajossz titkara, cs rnegteszed C17. ellenintezkedcsckct.

- Uj termeketck kifojlcsztese kozben kornoly akadalvba utkozol. Varhatoan nagYDll sok kutat.issal lehet csak kikerulni, Agykontrol1-technikcit alkalmazol, es egyetlen ejszaka alatt megtudod, hogy mikent oldd meg a problcmat, s az otlet fcnyesen bevalik,

Ez csupan nehanv kiragadott pelda arra, hogy mikent hasznalhatjak a menedzserek a Sil va-modszcrt. Te is kepes leszel miuderre, ha kovcted a konyv utmutatasait

A1ilcor alkalmazza a Silua-modszert a menedzser?

"T-Ti1wtetlen!" .Ez tultesz minden elkcpzclesemen!" .Kesz \lriildl"

I:,/.('k li,~ikus rnegjegY7€sek olyanok szajabol, akik alkal"),, III 1,,·/.,ld, ,1 Silva-modszert, es osszevetik uj teljesirme- 111'luI d ,I 1'1')',11'1'1.

vlonodzserek tobbek kozt a kovetkczokre hasznalhatjak

1 '~ilva-m6dszert:

Problemazo ellenor hatekonv kezelese. Reklamalo dolgozok hatckD~Y kezelese.

A kezdcmenyezokeszseg Ielkeltese onrnagukban es m.i-.okban.

i\ beosztottak fcgyelme7.eltebb10 tctcle.

Elsimita ni mas oszta Iyok vezetoi vel a feLme rij It prob-

l"I!),ikat.

[lv1elt<'inytalan banasrnod miatti Sl'ltettseg oldasa. I<egyclnii Ogyek mcgoldasa.

A hivatali s7:elsosegck - nilkapas, lui. elnczo magatar-

1,1', - korrigalasa.

A pontossag novelcsc,

Tervezesi, gYi'irtilsi es markebngproblema k megoldasa. A kornmunikacio hatekonvabba tctole.

A kozhangulat javitasa, a'mcgfelel6 fizikai es szcllcmi .ill.ipot kialakftasa.

A munkasok es a. vczetes viszonvanak harmonize lasa.

l.nnvit altalanossagban. ami a palcttanak csak toredeket HHilatja be. Az elso fejezctekben tuto pillantast vetettimk 111,1:, vonatkozasokra is. Mcnedzserkent a konyv vegere ere r : (isszetill Icjedben a teljes kcp. Kepes leszel alkalmazrti a I""dszert, vallalatod, reszleged cs sajat magad szukseglctc- 111I'k mcgfclclcen.

\ szubjekUl) dimenzioban 7)a16 boldogu his kezdetc

1,,I...nl;li oktatas nolkul is j61 boldogultam egesz eJetemben, ,I .umilyen teruletrol is volt szo. A boldogulasnak szarnos ,d,ldld van: egeszseg, csalad. munkatarsaiddal valo vi,-'\111Y stb, Sokfelc oromot l .. lhetunk az ('letbm, Cazdag I.I!',)', ha seregnyi sikeresen megoldott problernara en11.el"/hl'tsz ViSSZ(l, ha sok-sok embert s7.olgaltal valarnilvcn 1I."Lion. Hozzajuthatunk annyi penzhez. amennvire szuk"";",link van.

i\ lcgtobb ember szamara a boldogulast az anyagi sikcr, ,I 1'{"l1Z jelcnti. Iiar fontos J. penz, de nem elvezheted celjE's IIH'rLekbel1, ha nern vagy egeszsegt~s, vagy csaladi preble",dk gyc)tc)rnek, vagy unalmas a munkad.

1\ teljes crtelemben vett boldogulas, illetve gJ7.Li8gsag 1·II'n,:,~ehez sziiksegunk van a Iatnoki kepessegre, bizalom-

1,1. lelkesedesre es" munkara. ..

77

Olvasd el ezt a mondatot ujra! A "teljes ertclcmben" nerncsak a penzt jelenti, hanern az egeszseget is, 6s hogy alkalmunk legyen elvezni gazdagsa)"'l.U1kat. A "latnoki kepesseg" kifejezes, ugy tunik, cgy szokatlan dimenzioval egeszHi ki a klasszikus Sz()vcgckben 01 vashato ;'iltala nos osszetevo ket.

El6ad6kent egy alka 10m mal \\1, Clement Stone, egy nagy biztositasi szervezet vezet6je es szamos sikerkonyv szerz6je mellett alltam a dobogon.T'Intalmas vagyont gyujtott ossze, es modszeret alb lmazottamak cs masoknak 1:-1 oktatja. Ahogy hallgattam es figyeltem, nyilvanvalova vall szarnomra, hogy Stone termeszetes latnok, ,1 ki meg fiata- 1011 megtanulta, hogy hasznalja J.negerz6kepesseget <§s megbizzon intuicioiban. En is l<Hnok vagyok. Az ilyen felismeri a hOZZc1 hasonlot,

Mi az. hogy latnok? Aki iniormaciokat "ve'sz" l<it6ki:iren es mas erzekszerveinck hatokoren kivul eso tartomanvbol, aki irrtuitiven ,)iilja" a dontcsckct es megoldasokat. oly modon, amelv talalgatasnak tfinik, megis pontosnak t'S mcgbizhatonak bizonyul.

Ki a latnok? Mindenki, Te is. Arnikor becsukod 21 szcrned, nem latsz, Ha elzarkozol a latnoki kepesseg e161, nem lehetsz intuitiv, Az 61d objcktiv szintti. mindennapi munkaval elarasztott vilaga olvan ut. ami elzar minket a latnoki kepessegWI, mert ~'zcke"t a funkciokat csa k szubjektiv szinten tudjuk ellcnorzesunk alatt tartani.

A Silva-modszerrel, ahogy a kovetkezo oldalakon clmagyar<i.zzuk, megtanulsz szubjektiv szinten mtikodni, barmikor, amikor csak szukseged tamad ra. Mcgtanulod megtalalni es hasznalni sajat Iatnoki kepessegedet, Magabiztossa gyakorl<lt reven valhatsz, Ez aktivalja az elvarast es a Ielkesedest. S igy a rnunka mar konnvcn es elvezetesen tolyik. es szernmel lathatoan boldogulsz es gi~zdagodsz.

E7 az anyagi vilag cncrgiabo! all. Bontsd szct az atomot,0s energiat talalsz. Az energia az ok. Az anyag az okozat, Tudatunk energia]a oki, teremto szintcn talalhato. Amikor szellemileg visszavonulunk az objckriv vilagbol, es szubjektiv szintre ereszkedunk, mentalis cnergiainkat oki, kreativ dimcnzioban hasznaljuk.

I hi valamire sziiks6gl'd van az objektiv vilfigban, hozd Ill(l7,gasba krcativ "kerekeidet" a szubjektiv dimenzioban, I,.?, ,I latnoki k6pcsscg a kti vizala sa. Ez a boldogulas kezda-

I,· 1'>.1 C;1.lI pr-rmened zser (I tja. -

1'.11'11 IH '/nll .1 ..;zubjektiv dimcnzioban.

5.

A Silva-m6dszerrel jobban kihasznalod elmedet

11.lnsak konnyen d tudnarn magyarazni, hogyan lazulj el, •... mikcnt lassitsd lc ogyhulIamaidat ,,1 szubjektfv dimenzi.,[,,1 [uhishoz!

l'.ircsak elmondhatnarn roviden a szubjoktfv dimenzio 11"';I.nillatanak valamennyi modszcret, hogy neked es uiunkadnak hasznara valjonl

H,ircsak tornoren el tud na m magynrazni, hogy a szubI,·urv dimenzioban a t6' l'S ido nem jelent korlatot, s azt. h, '.I~V mikent miikodj obbcn a dirnenzioban alkotoan, es 1,1',\· ,IZ objektiv dimcnzio torvenyein lullephessel'

I I iszem. hogy a kutatasban eltiilLhlt evtizedek, es az e IlnifctCl1 szcrzett iapasztalataim lehet6ve teszik czt szauu-mra.

I liszcrn, hogy szcrzotarsam, dr. Robert B. Stone - szam- 1,,[,111 linsl'gito konyv szerzoje - elosegiti a eel elcrcsct.

I liszern, hogy ,1 kiado szakcrtclrnc biztositja a sikert. tlvarorn czt a sikert. Elvarorn, hogy cz a konyv hasznos uu-ncdzseri utrnutatokcnt szolgaljon. Remclcm, hogy iJ7: luldcmberek es vezet6k szeles korben hasznaljak majd,

I·:/.('k jelenrik vagyaimat, hitemet es elvarasaimat. Ismckll('ll a szubjektiv dimenzioba mentem, es vizualizaltam a 1"1 vet. Az alkotas, a tererntcs szokasos Iolyamata zajlott lc. .\ konvvet kezedben tartod.

I 'olvtatom. Mag-am de kepzelern, hogy leteszed a konv\ d, cllazulva bclepsz a szubjektfv dirnenzioba, hogy meg- 1,II'dSl':tald cs megtanuld a Silva-rnodszert, es arra haszII. lid, hogy jobba tcdd czt a vilagot, arnelyben ehink.

l\z objektiv, fizikai vii i'igr6 I objektiv szintcn tanulunk ,17 ,·,knl,'ih:m, de a szubjektiv dimenziorol szo sern esik. I')',l/dlen modon, szubjektlv szinten tanuihatjuk ezt meg.

Az iskolakban nern hunyhatjuk le szernunket, hogy igy l.rkapcsoljuk a fizikai vilagot, es a kepzelet vilagaba, a .zubjektfv dimenzioba lepjunk. Amikor az altalanos iskola-

79

ban megprobaltuk. korrnost kaptunk erte: a kozepiskol I ban kulon feladatot: a f6iskolti11 megjegyzeseket.

Most vtgre a megtorliist61 vale felclcm nelkul lephetsz be a kepzclct vilagaba, a szubjektiv dimcnzioba. Sat, bun tetes helyctr jutalma L va rhatsz ezen a szintcn!

Az agynrr1kodes frelcvcncirija

A Silva-modszer mentalis gyakorlatai leljesen eber allapol ban visznek minket olyan tudatszintre, amit cgyebkent ,I hallucinalassal vagy a feliilomrnnl szoktak osszckapcsolnl, Ezen az allapoton megyiink at elalvaskor, es a reggeli H

~~~~ .

Az cmberek 9US{}-iinak agya cbcren 20 Hz frekvenciau mtikodik. Ezen a frekvencian gondolkodnJk, S oldjak mel', problcmaikat. A fizikai es a szellemi munkal ugvan"lzon iii frekvencian vegzik. A maradek 10';;;; gondolkodclsra a ](1 Hz frekvenciat hasznal]a. Tchat ·10 Hz-en gondo]kodik, 6~ 20 1 lz-en dolgozik. arnin verheretlen. hiszen it fizikai mun ka szamara a 20 Hz jelenti az optimumot. A gondolkodas optimuma azonban 10 Hz lrekvencian talalhato.

A 10 Hz koruli frekvencia esetcn jobb agyfeltekenk nagyobb mertekben kapcsolodik be it gondolkodas folyama taba, Az intutciok ekkor eletre kelnck. A latnoki kepesseg bckapcsolodik. Ezek a szamok ,'\L cncrgiapulzalas szapora· sag,'iri~ utalnak, amit agyhulVimvi7.sgM6 elektrocnkeralograffal merhetunk, A jellcgzetes trekvenciakat Betanak, AHanak, Tetanak es Deltanak nevezzuk, A frekvencia mcredeken emelkedik strcssz cseten es csokken ellazulaskor, AI,vas kozben a lega lacsonyabb,

A 10 Hz koruli frekvenciat Alfanak fogjuk nevezni. A pontosabb frckvenciahatarok:

Beta AHa

14-21 vagy c felett 7-14

Theta 4-7

Delta 0.5-4

Az AHa frekvenciasav kozcpertekelO,5 1-17.. Ha az altalaba n maximalisnak vchetf agyi frekvenciat (21) closztod kett6vel, szintcn Hl,5 az ered menv, Egys:zerusl'g kedveerC esetunkben az AHa, illetve a Hl Hz Irekvcncia ug-yanazl fogja jelenteni,

A 10 Hz-es agyfrekvencia tchat mintegy a7. emberi intelligencia kozeppontja. Ez a ket agyfeltekc "taltilknzasi pont-

80

II", .ihol mindket agy'felteke - a jobb es bal - cgyaran;l ,,,tlk;idhet, <1 pillanatnvi szuksegletnek megfclclc szerepo',,'ld'iban, i\z embcri ertclem szarnara a tanulashoz ez az PI'i111lillis frek vcncia, mert ekkor valarnen nvi erzekelokeI"""'('gllnkct hasznalhatjuk, Csupan Hl sZc'i.;alekunk gondl >1 l.odik crcdcndricn czen a rrekvencian, a tobbieknek ezt lit. '1', kell tan u lniuk

111'156 hang - bard! 'i.m:zy ellenscg?

XY?; reszvenytarsasagnal mindenki mar LGkbll iiLA \ "ILli(lt vezetojenek "rnehct" utasit.isara varnak. A gazdaI,,.,l)~,s,'igi szamitasok igeretes crcdmcnvt mutal.nak. A ieg- 111""I~'bb piaci clemzes alapjan gybnyorCi haszonra van kilaI.,'. ;\z ",ltizeL'es szamitasok minden vonatkozasban Leljes II, ,'tt jclcznck. A dentes meghozatalahoz sZllk:;t'ges valanunuvi osszetevo cgyiitt V<1n, es a "mehet" iranyaba mu- 1.11

,\ "meheL" utasrtas azonban sohascm hangzik el, A 1~.I",yr6n()k egy masik hangra hallgatott. !'vlelyen belul, I)', v.inak egy titokzatos kamrajaban valami azt sugja, "ne"_ Varjunk meg ezzel az uggycl! - mondja csapatanak. - I'iydore koncentraljunk a folyamatban levQ munkakra.

K(~sobb kiderult, hogy azon a teren egy masik ceg sok~ ,11 korszerubb termekkel rukkolt ki. Ismet gy6:t:6tt az in- 1111,'j {}!

1./. a f6n6k a tiz szazalckba tartozok egyike. KifojlcsztstI,· kepesseget, hogy odafigyeljen belso megerzeseirc, masI, 'I'[l fogalmazva hatarozotl rnegerzese, intuicioja vagyis ~l' orra" van. Sokan inkabb "szcrl'ncscsnek" nevezik.

I. P Morgan "s7erencses" volt. Az orszag egyik legna:'.I'obb iparmagnasaroi ismeretes,hogy jovendomondokat ,dt igcnybl', hogy hatekonvabban hallja bclso hangjat. I ','melius Vanderbilt, az amerikai uzlet; elet masik oriasa, 11)',Villlcsak latnokokkal konzultalt,

N ehtl ny evvel ezelott a Rutgers Egyetemen egy k1S61"1el '.,)rJn iizleternbereket es szamit6gepeket vizsgaltak. Azt I L·rh~k a resztvevokrol, hogy josoljak meg, hogy a szarnltol',"i-! veletlenszam generciL"orJ melyik szamot adja ki kovetk/6nek Sokkal jobb eredmenvt ertek el azok, akik sikere.dlbel<:. voltak az uzlcti eJetben, mint akik kevcsbe, Arnikor ',/l'mbeSIC€ttek 6ket az eredmenvckkel, a sikeresek bcvalI .. Lliil<., hogy gyakran figyelmen kivul hagyjak a draga

81

rnernoki munkat, a gazdasagi szarnitasokat vagy a tam'i.cs' adok jelenteseit es osztonosen dontenek "El ne mondjn ezt a rcszvenveseimnekl"

A.7. olyan uzleti vezetok szemeben, akiknek tudomanyou beallitottsagu vzillalatiranvitasi modszerckct tarutottak, II "gyami" es a "hClUir07:oH erzes" obszccn szavakriak szamt tott, ahogy az ESP, a pszichikus vag)' a latnok szo is. 0(1 kilepiink ebbol a sotet korbel. 1\z uzleti vihig rna mar mel tanvolja, sot keresi azokat a modszereket, amelvek felero sitik ezl a bels6 hangot,

A belso hang edzeee

A Silva-modszer kiprobalt es bcvrilt metodus, A tanfnlva mon reszt vett tobb millie ember tanusithat]a. hogy egy· arant sikeresen alkalmazhato az uzleti cs magancletben.

A kb, 4(J oras Agykontroll-tanfolyam kifejleszti a resztvevokben a latnok kepessegeL Az oktatas ideje negy telje~ nil p, illetve ennck meglele16 ido, rendszerint ket hetvege, Ez a konyv ncmcsak atanfolyam segedanyag-akl'nt hanem kezikonyvkent is szolgal azoknak az uzletcmbcreknck Btl vczetoknek, akik onalloan szeretnek fokozni inluilfv, latnoki kepesseguket.

Az olvasas objektrv szinten zajlik. A konyv eligazit, hogy mikent gyakorold a szubjcktfv szinlu rnukodest. Ey mas, mintha egy tanfolvamon vennel reszt, Ha azonban valaki lelkiismerctcscn ki)veti a konyv utasitasait, gondolkodas.inak llj dimcnziojat fejleszU ki, egy szubjektiv dimenziot. ami problcmak mcgoldasara, helves donteshozatalra I'>S hatekonv vegrehajtasra szolgal.

Az Agykontroll-tanfolyam igen intcrtziv, Negy nap alatl latnokka tcsz. mert a kepzett oktato huzza tud juttatni azokhoz a szubjekttv elmenyekhez, amelyek aktivaljak C1 jobb (lgyfelteke mukodeset. Konyvbol kevesbe intenziven tanulhatsz, s igy termeszctcsen hosszabb ideig tart a tanuhis.

Az utasitasokat kovetvc vcgig\'ezeted magadat a szubjektf.v tapasztalatokon, Ez alka lmankent kis lepeseket igenyel. naponta 5-15 percet Az onallo gyakorlas korulbelul ugyananyi idot Vl'SZ igenybe, mint az intenziv tanfolyam teljes ideje, de most ez kis reszekbol adodik ossze. Negy nap helyett mintegy otven napot igenyeL Van, akinel ez meg tobb idot, masoknal esetleg kevesebbct.

\ /., ik a vczetok es mcnedzscrek. akik cl akarjak vcgczIII 11\llst vL'gzik, vagy mar dVl'geztck a negyven6Tiis tanfo- 1\ "111<11, azok tanfolyami segedanyagot (>5 boseges pluszIlill .nn.ictot talalnak ebben <1 konyvben.

"\1 e-mber valarnikor intuitiv volt Az objektiv szinten I, jll',()lt civilizalt vilag bonvolultsaga nvomta eJ ezt Cl keI'" ",I'hCt, cs a Silva-modszer rcvcn kaphatjuk vissza, A 11,1'] "'l'~ szamara ez a gondolkodi1s zsorualis. hihetelen,

III '\·r U tja, Mindn yajan megtanulha rjuk clmcnk kcpesseI I I i II -bban kihasznalni, peldaul iizleti cs szcmelvcs sikeII I, l'I,"n"'ie erdekeben,

\ k{,sd han» fcleros(t([sc 6~

I 1',\' m-mzetkozt n6i m()g()~iti szerkesztojc mondta: "AmiI, 'I I',<;Y keziratot olvnsok, csak az intuicio segitsege\'el lclid ,']dilnteni, hogy az abban irtak !giiz,lk-e, vagy hogy az I til ,I -oknak fog-e tetszeni a cikk." 0 "titkos egyeni tudas- 11.,1," nevezi ezr it kepessegd.

I )r. Jones Salk, a gycrmckbcnulas elleni olt6anY(lg felfe,],,(, Jj{' a kovetkezot mondta: - Az intujcio olyasmi, ami- 114,1 meg ncm crtjuk a biolflgiajiit, Reggelente megis minIII)', I/.gatottan cs kivancsian kelek, intuiciorn vajon ma mit I; 'i', klszinrc dobni ajandckkent, ahogy a tenger melye te-

I Igy dolgozom. Megbfzok megerzeseimben, rajuk ha- 1',\'·llk!)70m_ Az intuicio a munkatarsam,

I 'gy masik tudos "ko!.mikus pecazashoz" hasonlitotta az 1IIIIwi6 hasznala t,iL - Erzed, hogy raharap. s mar hmgon I, .1 11 <11.

",ljr\Os nag-yon sok "horgasz" 6gyelmen kiviil hagyja a I, ''I »ist",

1\11l:;tan,'iban terkepezzuk Icl pontosan, hogy elmenk m iI ,'111 ra kja ki a mozaikot. Egyre robber kezdunk tudni ar,,,I, hogyan hozza el() a neuronokban rejlo. tudatalatti me- 111"rijb61 a tudastoredekeket, es hogyan otvozi friss inforlil.hit-lkkal. Ami viszont meg felderib~sre var, hog)' clmenk \ ,1,"11 mi medon jut azokhoz a +avoli, illetve idobcn meg 11\1'); Sl~ szuletett Informaciokhoz, amelyckct Hem neuronjai t.uolnak. Egye16re csupan elfcgadhatjuk, hogy elmenk i.d6 I", !l"!' nelki.ili vHi!igbiJll mukodik, es czfkihaszualhatjuk.

I'lso lepeskent forduljunk magunkba, ahol a belso hang 1.1 k, »sik: olcmczzuk valosagaban, Ezt a befele fordulast neI ,'I/,elk meditacionak.

83

A meditacio leheL passzrv, arnikor is belso ened orornteli, derCis allapotaban ellazulsz. Altalaban ezt ertik a meditacio fogalman, de ez lehet aktfv, illctvc dinarnikus is, II yenkor is, az el6z6ekhez hasonloan, dcrtisen ellazulsz, am ezutan kreativan hasz nositod kepzeletedet. Az igy aktivalt intuicio valaszokat hoz, amclvek mcgoldast jclcn tcnek problemaidra.

India tengernyi gonddal kuzdo, szegeny orszag. Mindamellctt a mcditacio szulohazaja. Az indiai meditacios lechnika passzfv, Szerzolarsarn, dr. Stone ·19.s1-ben az indiai Adyarba utazott a Theosophical Society (Teozofiai Tarsasag) meghivasara. amelynek nemzerkozi szekhelye ebben a varosban talalhato. Felkertek. oktasson dinarnikus meditaciot,

Cmldolhatnank, olvan ez, mintha homokol hordoll v01- na a sivatagba. Nyu-gatr61 joU ember tanttson rneditaciot lndiaban?l Az elrue rejtett kepessegeinek problcmak megoldasara lClrlel1cl tclhasznalasa moditacioban Indiaban is ll,j gondolatnak szarrutott. Eloadasait egyw tobben IAtogaUtik

Dr. Stone-t tovabbi Agykontroll-oktatok kovettek. 'Azsia sok reszen az Agykontroll-tanfolyamok letszama rekordokat dont meg. Remelhetolcg a vilag sok, problemaval kuzd6 orszagaban serkcnrik majd az intuinv kepesseg'eket, hogy segitsenek a mcgoldasok megtalalasaban, Kozep- es Del-Arnerikaban 21 Silva-modszor "berobbanasaval" ez mar a kgjobb uton halad.

A menedzsernek allandoan problemakat kelt rnegoldania. Szukseges. hogy elke7dj€ belso, intuitiv hangj,'inak feler6sfteset, eloszor <1 meditacio passzfv modjana k elsajatitasa reven, majd azt a dinamikus modszerrel kieges7ftve.

A siresez kiszuresc

Azt mondjak, napont<1 egy alma, s nines szukscg orvosra. Akar almaszezonban vagyunk, akar nern. probaljunk meditalnil Frissitsuk tel magunkat fizikailag. hogy ne legyen szukseg orvosral Ez egyszeru muvelet: kenvelmesen elhelyezkedunk egy szeken. behunyjuk szernunket, EoS melvet Ielegzunk, ami jot tesz testunk minden sejtjenek, agyun_bt is beleertve. Btl. azonban elmelyulunk ebben a relaxacioba n - es er igen egyszerti - minden szervunk kepes lesz In~'gl'IJlll]1i.

1\ It'~l fi/,ik,li q.,;-6szs6ge j6I tukrozi az agy megfelelo al-

Ii-!

I'li 'Ill<i.l. Agyunk iranyitja testiinket. A Beta-vi lk'\gban, vagyI', ,1/ embed kapcsolatok vitl.gi~ban a stress?' gyilkol. valamikor az orvosok ugy veltck, hogy a. betr..'g:;egck 1IIIlll:egy fele pszichoszomatikus, lolki orcdctti: tehat az clIll!' hatasa a testre, Ugy vellek, erzelrnck, attihidok cs cr- 1'~I'k hat<ls,'iril belegszi.ink meg. Ma az orvosi szakma sze-

r ur] cz az arany kozelebb van il 100 szazalekhoz, mint az .n hcz. s t'gyszer talan 100 s7,i~za[ekrol beszelnek majd.

A .valasztek" egyike a r.ik. A kutatasok azt mutatjak, 11")',)-, stress); hatasara a rakos daganat novekedese relgvor'.HII, s a bet('gscg gyorsabba.n terjcdt szct a kisorlcti -{tHaI, -kban. /\ Pacific Northwest Research Foundation mikrobi-

• ,J"giai usztalvanak vezet6jd, Vernon Riley-t ideztek a sajI, .1>,111, aki azt nyilarkozta. hogy uj rakes daganatok jelenII >',('11 nagyobb szarnban [elennek meg, ha az egereket a laI" Old torium stresszt Ok076 hatasana k teszik ki. Ez OJ megfiI'.vd~>.'i egy6l-tal megkerdojelezl az eddigi, egerekel IelhaszIloilo tanulrnanvokat, melt a kifejl6dc)U rakot a tcsztolt ,"'Vdg hatasanak tulajdonitottak, noha az valojaban a laboI, d oriumi stressz eredmenye 15 lehetett.

igen, az ember rnegbetegedhet a stressztol. A stressz vaI, ,I \,' n pusztit. Az ism.etl6d6 stresszrol megalla pitottak. ! I, 19y csokkcnti a Jchervcrscjtck szamrit, s cz azt is jclenti,

Illig)' hatasara az cllcnallokcpcsseg is csokken. .

lolorditva: ml'gfajduIhat Icjcd OJ surgcto hati'iridiiliil.FeI, .l v] kaphatsz, ha kidcrul, hogy csokken a fizetesed, lnlI, WII (,I S lehetsz fonokod miatt, - hacsak nem vagy kepes I I:;dirni eletedbol a stresszt.

I(Pllyelmesen Ieulni egy szekre, lehunvni szernedet es 'r, v rnely Ielegzetet ven ni. E7 a kezdet. de ennel tobbet is I"ildiink.

slressz oldasa mediiaciooal

,\ rneditacio a Silva-rnodszer elsa lepese. Amikor rnedi- 1,11c;/., Alfaba mesz. Alfaban mentes 'vagy a stressztol.

[,cplelenseg, hog), Alfaba Ielelmet, aggoda.lmat vagv ,1'vl-db[€tet vigyel m<1g"ddal; ezek "Betil-d(~fgok". Ha ily~'i. L 'I Il;sek lennenek jelen, akkor azok lehorgonyoznak BetaII,,~I_ I~I() betolakodnak AIJa szintedre, veget 121' meditaciod.

/\7 Alia tehat stresszrnentes allapot. Csodalhato-e. hogy 1,'~;Il'-d dVL'zi?Ilugy<m meditalj? Tobbfele leheto:;t'g kozul valaszthatsz.

1<5

A zenc, a mantra, az enek, a dobolas, .:l lbmjen illata mind 1:11\5L1105 segit6je a meditacionak, de nem a legmcg-fdelohll

az uzletembcr szamara. _ ,

A Silva-modszer igen alkalmas mencdzsereknek es \1'1' zetoknek, mort nern igenyel semrnilysn 'l'gcdeszko7t. CSIl pan elmed hat elmedre,

Egyszerfi es termeszetes rnodszer, EUis7.or a test lazul ol maid azt krrveti a lelki ellazulas, SZlii<R€ges, hogy betarl suk a sorrender, mert ha i1 test nines ellazult allapotbau, (11; rlyan, mint amikor <I gyerek magara akarja vonni a rl gyelrnet, ~cm engedi meg <11. elm Emek, hogy ellazuljou: szoros AZ ov; kenvelmetlcn a 'lzek; szont a cipo: add kJI' czt, add oda azt,

El6s7.or tehat Iazttsd el testedet, s utana jon a lelki elln zulas, Napkozbsn nern konnvu a tester vagv a lelket ella zit~ni. ElfitiZlJr abban a napszakban fog d 'ezt mcgtanulnf, amikor az (]I legkonnvebb, amikor Iclebredsz. Kesobl: konllyu iesz mar barmikor relaxalni, amikor csak .szCo'I'E'1 ned.

D miert vagysz majd errc? Mert elw.!:ui fogod az el' zest, Fel fogod fedezni, hogyan re, gal tested. Eges7. s~?ese~b~ek erzed magad,' cnergias7.inted megnn, fis veze ~ol\(ent I~ jobban Iunkcionalsz. Es mindcz csak kisebb rcszc <'I kes6bbi, meg jelentosebb eUinyi.:iknek - mint amilven peld.hll a kil'o\g:es elkcrulcse, vagy a g6niusf,zil v .. 11(15_

Hogyan tnediialiunk?

Mcgadorn a kezd6 iepeseket, amivel II norzcscd ala vonl~attld az AUa szintct, ILt kel] elkozdcncd a gyakorlasr. 1::7. k iii kezdcti lepesek az iiton.

.. R~gge[ fclcbl~edve men] We-re, ha szukscges, majd Iekud] VISSz,'l az ilgyba! Hunyd Ie <I szerneder, rnajd szernheja~ ala~t nezzel k.issc· Felfele (kb. 20 fukos s7.oghen)1 Lassan szamol] vis57;;,felc 100-t6111-ig! No szamol] hangosan, han"n:. magadban, gondolatb<-~n! Lassan szamol], es a szamok kozott kb. ,egr rnascdpercet varjal! Erczd, ahcgy egyre melycbbre mesz:

M i ~~ elered M egyet, kt'SZI211 a1l57. ~, rra, hcgy kulon bozo clt'iny~5 dolgokra programozd m,1gc1d es kl'pzeletedet probl imamegoldasra hasznald, de meg vdrnod kelt amig gyakorlottabba valsz, Inkabh elvezd par perdg ezt a boldog, bekes allapotor: Utana alkalmClLd a ldj6veteli eljarast:

86

\ ';j lva-rnodszcr kijoveteli eljchfisa; mondd gondolarban:

I •• 11-ig fogok szamolni. Arnikor athol. erek, kinyitom a 'IIWIH, teljesen eber Icszek, j61 es tokeletesen egesz),' ',Ill'k erzem majd magam, jobban mint korabbanvI, 2, A rnikor othoz erek, kinyitorn 5Z mcrnet, teljesen eber-

'" I , .... tokeletesen egeszsegesnek erzem majd rnagamat, 1,1.1',111. mint korabban ... 4, 5; szemem nyitva: teljesen I,. I \·dgyO!k., j61, tbkeletl=;sen cgeszsegesnek crzem magallil:l, 1,,1.1,,111, mint korabban. Es cz igy van,"

I\llIIdosszc ennyit kell termed. Vannak azonban mellek'11, "I-, .11101 eltevedsz, es vannak olyan urak, amlken gyor'Ii 1''''111 [uthatsz (elba.

111'1'11 "eHevedcsi" Iehetoseg pcldaul, ha ittasan, izgatot- 1,111. illetve hipcraktiv allapotban kezdesz meditalni. III, ,·.I,lbb lit vezet Alfaba, hat az 16z(c·kht!b hasonloan OII'W"IC; Bela frokvencian rruikodik "gyad. Amikor feleb" , I,. nkkor viszont meg A1£ah07 koz 1 [arsz.

vmikor felebredsz es WC-re mesz, allltsd be ebreszto'I II l.rl tl7:-ti2',eni)t perccel kesobbrc, arra az eselre, ha netan ,I.hldnfil. l Ia mar gyakorlatra tettCl szert. es jobban ellenIII ''',l'd i:\lA vontad az Alfat, ugy CITe mar nem lesz szuk, ".,'d.

\ szint eleresere es a kijovetelre mindig ugyall<lzt a I ill h I "I.crt haszna ld! Till'. nap elteltevel mar csak SO-[6I '1'.\'1)', szamoljl Ujabb Hz nap mulva 25-t61 egyig, rnajd I~I'II.I> liz nap mulva mar a lO-tol egyig valo szamolassal I, .'II'l'l'U Alf<'it. A kijovetelnel marad az HoI 5-ig szrimolas. I 11111'1 nvisd ki a szernedet, ne clobb es ne kesobbl A fe,,1,'1.'111 'alapvrt6 az Agykontrollban.

\ ill 19y befejczed a negyvennapos gyi'l korlast. az utolso 1111,,1 l-ig valo visszaszamolast, kesz n allsz, hogy Ierovi- 111' . .1 a s.idntl1€ menetelt 5-t61 J-ig valo visszaszarnolasra .

I I I ill' mar elkezdheted fclhasznalni ezt a tudatszintet bar- 11111\ celod elen2serc, amire csak kivanod.

11·I1,'L birtokaban leszel az 5-1'61 I-re modszcrnek, hogy .1"1111 c1Z Alfa szintet, es az l-lfol 5-re rnodszcrnck, hog)' I" 1"J"/d a mcditariot.

\ mint clsajatitottad a letrt passziv meditacios modszert, 1'''./''11 <:11152'. a dinamikus modszor clsajat[t(~s~r<1. Ez a veI I"i l'l6nyok learatasanak kezdctc.

87

A meditdcio nlatti vriltozrisok

"Semmii scm t(lrtenL" "Szep volt, de semmi kulonoset nem croztem." IINern hiszem, hogy meditaltam."

Ezck Clztilta]iinos reakciok az elsa mcditacios elm'n megszerzesekor, Ellazulsz, El vczcd 01 b&k0. Befeje7.ed <11', ellazulast, Visszatertel oda, ahonnan elindultal. E7. nern egeszen Igy van. A meditacio alatt m6rhel6 valtozasok ki'l velkeztek be. M(~r beszeltiink az agyhullamvaltozasokrol, arrol, hogy a frekvencia csokken, A Harvard egyctemhez tartozo Boston! Vilrosi Korhaz Thorndike Memorial Labo ratoriumaban CS Irvinben, a Kaliforniai Egyetemen mcdita J6Jk.at teszteltck, s kimuiattak, hogy kezdoknel is jolcntoscn csokkent az oxigetlfogyasztas cs it szcn-dioxid-kibocsatas, A Iegzes uteme es a belclcgzctt lcvego mennyisege egya rant csokkent. A vernyomas alacsonyabb lett. A vel' tejs<1v, szintje csokkent, ami 017. anaerob i1nyagcscte szintjere L1Lal, teh{it az oxigen nelkiil zajlo anyagcserere.

Ezen elettani valrozasokra nern figyelsz fel, behunyt szernmel meditalsz .. Sokkal inkabb a tudatossagod v<Htoz.l sait keresed, Mivel hallasz meg hangokat, tudod. hogy hoi vagy, s hogy mit csinalsz, sot mt·g gundolkozol is ez 11 vagy azon, Ezeyl azt hiszed, hogy "sC'mmi sc torrent".

A meditativ szint terrneszetes allapot, Nap mint nap elerod. amikor abrandozol vagy ellazulsz, Scmmi kUl6no~ sines ebben.

.em hang7ik fel szirenck dala, amikor Altaba erkezel, es hivatalos kozl meny kiadasat is hitlba varnado Megis <111· fabml vagy, es egyrc mkabb ellenorzes d ala vonod ezt d tudatszintct. Arnin] iranyitottan tudsz moditalni, kepes vagy fclhasznalni az Silva-modszer technikait ccljaid elerese erdckcbcn.

Gyerekesnl'k tfinhct egy ilyen egyszeru dolgot 40 napig gyakorolni, de' minden egyes tapasztalat referenciaponl kent szolgal a kovetkezohoz, Ezcrt kell az eljirasnak mindig ugyanolyarmak lenni - hclyben, idoben €os rnodszerben. A valtozok bevezetese Iassitja ill folyamatot.

A gyakorbs S iran mar megjelennek az elettani elonyol .

A test minden sojtjc. minden fontos szerve. minden szovet €is izom rcszt Vl'S:.! n rclaxacioban. Orornuket lelik cbben:

FE-I tudjak hasznalni a stresszmentes allapotot sajar maguk helyrefilliUisar<l.

Az fitlagember S7iimjra az ebrenlet stresszcl, fesziiHseg-

f",1 I.il'(l allapot, E;; azt [elenti, hogy nyitott minden stresszt 1 .... .Iozo gondolatra a mindeunapok vilagaban,

I gy honolului nagy biztositotarsasag munkatarsainak

"11ll: reszt vert A!";ykonrroH-tl'lnfolyamon. K",t napon belill 1"," (10 eves Ierfi, akinek kezrzuletei sulvosan CS r6g6ta beI'T,"k voltak, b -mutatta a tobbi hallgatonak, hogy ujjai ujI" kifog,h;t,;J<HWI mozognak. Egy masik tanfolyamon cgy h"II',Y £igye·lme7.tette oktatojat, hogy idtilt belhurutban

"Il\('d, S igy konnyen lchct, hogy idonkent lrleg ken sza[u.mia a m dilAci6t, es ki kcll mennie WC-re. Az illetoru] Ill< llob kidenilr, hogy betegsege tovattlnt, Fejfiijasok, derekI qol'llmak szfinnek meg, stabllizalodik az idegrendszer,

"l'l11mi scm tortent? Nem, hare nguk valoban 11 m 57.0- loIll,lk meg. N~ mondta egy hang: "Isten hozott a medi- 1.,1 IV <HIa potba n!" De valoszmuleg meghoszubbitottnd 6lcI"dd,

\ /Jiofeedfmck es a 1uediMci6s tninillg

, I', egy fiokbank vezetoje meg volt gy6z6dve arrol, hog)' IWIll boldogul" a meditacioval. Olyan gondolatok gyotor- 11'k, hogy masok bizonyara kepesek erre, de valami miatt I' h..-'ptelen Alfaba menni, Elvesztette onbizalmat, Azt tana- 1'.1.] ti~k neki, hogy rcsztclje saj,H liil:)g6t egy kicsi keszulckIII l'g,y g~'lwmikLls borroakcio-merdvel, ami egy hetkozna- 1'1 hio[eedb, ck (biologiai vissza] IzO) bcrendczes.

-. 1). leult az asztal melle, kct untit elhelyezte a keszulek ",Inl,izuU kivezetesein, majd bekapcsolta a muszert, Szag/·.dpLl hangot hallett, "mit gyorsltnni us lassitani lehetett. I· I',epes szaporasngura allitotta a hangot. a ket szuls6 erII·k ki:ize. Abban a. pillanatban, arnikor So P. lchunyta a .I.·met e:s lchunyt szemheja alatt kisse Ielfelc nozett, a 1,.lI1g lassult. A szaggatott hang sebessegcnck csokk nese 1 .. lvtatodott a visszaszamolas a lat t, vegGI megallapodott ,,!;~, alae-sony frekvencianv Amikor S. P_ szamolassal befe- 1!"IIe a meduaciot, a szaggatott hang visszagyorsult eredeti Iii. -rnere. S. P. csupa mosol y volt. "Konkr€ot" bizonyitekot ./(·rzctt, hogy "megcsintiita".

/\ mtiszer a borellena I las valtozasat uteri, ami fl.lgg a \ ,'I' adrcnalinszintietol. IzgaloLt ember borellenallasa ki,,·hb, a magas adrenalinszintnck koszonhetoen. Ellazult "mbexmH ez az elIenalla&crtek mages, mivel azadrenalin-

II nt alacsony, Az alacsony bOl"ellena Hast mer13 mnszer

89

gyors L'ltl"mu hangokat ad. Magas cllcnallas csct n M Lit m I""sul. 11 rmeszctescn ez I.. alapclve a poligrMn.l vagy mil" ne\'cn ho1711gsagd7Sgciio berendezesnek i:..

Egy 'h int~h:meny tk ludt)mt'inyos viz$gi.~It'lti es tl'I·.~pi. cclb61 a tanulas f5 e~7kbzf'kent alkalrna ... "ak a hiofl 'Ulbad berend 'h'Sf'ket A Pi' iens k ilyen €Si'ku.'.ookt:git::. ·genll megtanuljrik, hogy rnikcnt csokkentsck vcmyomasukat, ~l \'lL~k szrvritmu uk.lt.·z.i.lb.ldul~lnak m'g fcjio1jcisulltll l kinzo pszichoszomatikus problemaiktol.

l:I.'ir iI Silva-modszcrt haszndleknak nines sziiksegiih ily n e .zkozre, de tanfnlyam utani hasznalatuk don "5 k' het, hogy mclyebb tudatszinteket erjunk el, !i'\~ mt'gerosil ii J... programozasunka I.

A rendelkezesrc .inn eszkozok lulmutatnak <l rno ... t lein cg szeru keszi.lll§l<ell, i mit nu Tr, Ih.'J" l.-r'll'k 11 ivezunk, Kif ncmultahb valtezat .1 Silva-felc llklnlllgCp. [l: az ebu OIYlIl1, szabadalrni vHI·ttse~et kapott bcrendczcs <II' .Eg),('

stilt Allarnokban, amelv <liZ emher i kOIll..L'ntrfikht ha /n;ilj'l

Iel az oktatoprogram bckapcsokisara. keszulek c ak ak

korr kapcsolja hl' a motiviliti hatasu vilAY Ianulast s7.lllgalll mil netofonfelvetclt, ha valoban Alfa ... zinted n - " kon cenlralrl:.r,1 es tanulasra Icgrogekunyabb .illapothan - V<1gy.

A biofeedback ben-ndezes hasznos, de Hen) S:t.i.iksl'gel1.

Ezen " ponte n, kp7dt'li "Allf~-elnwnycid" sz~r/ew idejt>n jobbara Iclcslegcs. Ami szukseges (17 .1/, hogy rnedit, rid kent fOf.!,ilI.:ld el medit, CiOO,lt.

lin ,von aggll(.b:l;, hogy ~ . ellazul .. z-c, 1 'nyleg \.111 min ag god nod - Cl7 f1gg6dil~odul'l. AL cllazulason v.llo <ll-\I-\(Jd<i~ id -<'ilis 11l6ds7.N az ellazukis 1 ... lkL·riilL· ... clT(:'. Az aggt"Jdas SLn?SS7, ami elh.'fltl,tL' .1" cllazulasnak.

1\ li.'~i[)bb tan<1CS, ., mit ezen a ilontlllil adhutun k, 110gy I 19 dd 'I mcdilacu dat, £ligget! nul annak mel) !'-e ... t=t61 b.'gy konnyed OJ kenyelm ddel, l.lZi"! a rda)!i~lIt'ldd,ll kapC olarbanl Ha i.dcgl't-J... xisz CI reid ",1 'in miatt, mil kutcaba tevcdsz,

Csin,lldl Elvezdl Tudd, hugy l'f;yrc jobb cs jnbb lcsz!

Mi~sok lapasztalata ('S i1Z f.?vlizedl's kulatasok ar dm 'nye al.1pjJn [me l1.('hany ()Llel, :I kezdeti meditki " elmt?l1vek

fllJ...llzaS.1r,1 es ,1 fol).1 Hdt k'[gyor..lt.1Si.~ra. -

I.) 1\ ~/('mL'k kissp fi"lfele fordit.'sch6! k6nnYI.·n elfl'il'jtke-

11'1, pedig ez fentos lI..'pes. Ilizonyos okok miatt, amil..l·l meg n '01 i ... merunk, a ,/ III fclfeh? fun.i!ti'l"',l - ami h 20 h.lkkill a !Masl Iclclt van - tobh Alfa "gyhull.uu terrnel .s.l vii! tja ki.

t I I gv pillanatrn frissitsuk fel rncmoriaekban at'. "clengcdl· ... ' eUIo'-:.et. , . ard i)I. .. i)lbc .1 kczedl S/t)rltsd nssz('! kg [obban! Engedd 'I! A7 .len}!,l'dL'S pill.matil a fi7ik.1I relaxaci ') ~·r'ese. ~·t>@il .. d n1l'g il loib.h.iat! Az all k.ipcsodal! Ug-y~, roilyl.>n jt) t.'rzes utrina "dengL'IlInjll?

II \~icI6tt bchunynad szerned, [iiraszu cl Ligy, 11I..)gy !lEoU mereven g pnntra i'I rnenn -czeteu, ami ;'I normal III lll"fkod ft'lti'lL kh, ncgyvcnet fokk<11 van! I'rob~li meg nvm pisl(l~ni! , • forditsd fdh:le a fejedd' N 'zz fcltele I nvl kLi I, hogy fqcdct h ... lernelned ! l la ug)' erred, hO):1; pi..;lognuJ kell, term $zet en fel pcrcn II Hem hosz"/ilhb ido rmil. .~, hunyd l a szcmedet, C· folytas.d J)\t'dil.jci(ldnt a megszokott modon!

I) M il'lott <11. l-tl)1 ~-ig val6 s7.olmolass,Il bdl'jczMd med iI H,;lidat, mondd magadnak hund latban "mindrn al kalornmal, arnikor igy lazuluk 1:'1, gyorsabb.111 l-S meI. ebbre ju lok"

Iltl';S;::{vMf a: oktio lIIl'ditdcidig

II I tul sok mindenre kell emlekczned meditacio kozben, Tlwgnehp7lLh"li a Beliibul .v Altl'iba juLl~odal. EpPL'n ''''); a megadotr tcnnivnlo, S I 'nY'j;cl', a ncg-yvl'n 11i1p I III 1111ponl<l !-ozcrC:l~ taJ"l'Vtal,'Lnka~, hogy il szintrc j1l.1t.h. , ',\ re gyorsabban C'i auturnatikuvabban menjcn.

Mllldl'[1 t'MYI!S ismtHlef> viszonvftasi pont a k6vE'tkezo <11· , • lD1Td. Min ,I tobb ilyen rcfcn.nciap ntod \ an, annal el 0\ n~l'bb es konnyebb a rncdiuiciu. Ism '1'65 h>rii lette vam ...

Ne~~'vell 11,1p ll1UIVCl, arnikor ,I h07.7.i1d hasnnln mertck!1 clf~)glallt ernb rn k rru r n em [urcsa, ho~y crrekl'S id - I' ,hl)1 n ',hany ]-10[0,.'\ "semmilb:,vCflre" Inrdir, kcszon alls» .;y <I passzrv ml'llitftci6t dinamiknsm valtoztasd "I. l.kkur jeleruts n1\c'g lelki o.;7enWld elMI ismeros tolrgyak,lt, Idlt'tol g SZII1l'S 'n!

l'eldaul egy narancsot V.lgy citromot, Elk pzelh -tsz l'~'t 111"5, zold [ej~'l'sal,H,\'t V<lgy cgy friss, rop(}g()~ bankjegyct n~rll1elyik l,ir,l1,ynL is \',i],lSZtod, vetitsd <17.1 ,1'lld szcmckl n "'h<iny m.isodp rere. 1101 chiinik, TIC 1x1SSl'lllkot:lj! 1>.hndannyiullk wki'isa, hogy l'~yik doiogr!')1 <1 masikrll

91

ugralunk, - ernlekszel a reszeg majomra? =, de ne g-yere kl a sodrcdboll Engedd meg ,17 uj gondolatoknak, hogy mel', jelenjenek. mint szinpadon a szineszck. De Olive! te {rod' ,I darabot, amint elmondtak mondokajukat, tuntesd el okct ;1 szinrol, s terj vissza az eredeti kepre!

Ha mar ez kielegftoen nuikodik, ter] at osszetettebb l«. pekre, arnik nerncsak szineket tartalmaznak, hanem moz grist is! Imc nehany lehetoseg:

- A szep kek l'gen feher felh6k usznak at.

- A reggeli harmat cseppjei egy napsutotte rozsa 11,

amint visszattlkrozik 01 szivarvany szfneit, akar [I gyem'~T1:1 ~ Egy csorgedezo patak,

r j~ ,~esteden kivu Ire ,vizualizalj! ~ kep vag}' jelenet "ott kivul legyen! Ha a kepet a szem. ilietve a szcmhej teruk ten kepzeled el, biologiai l'rZ€kele_'ieket hasznalsz - a SZ(' medet. A testtol tavol valo vizualizalas Alfaban tart. i\ szernmel valo nezes visszahoz Betaba. A normal latas B~j,. szintet jelent: a vizualizalas Alfiit.

Hogl/an nooeiheted uizualizdui kepessecredet?

~ . . . 6 .

Minden alkalommal, amikor kenyelrnesen elhelvezkedsv az agyban. behunyod a szcmcdet, kisse felfele nezel. l"" visszaszarnolsz 5-t6! l-ig, szan] nehany percet a vizualiz.i lasra, mie16tt visszatersz az I-t61 5-ig modszerrell

. A vizualizalas (:-5 a fantazialas ~et Iontos dolog, a nil hozzajaml_ a latnoki kepesseghez. U gy erzcd talan, hog" szimpla kopek elkepzelcse idopocsekolas, Mintha csak ab randoznall Miert alkotnad ezt vagy azt a kcpct? Ez a tv ves koncepcio a vizualizalasrol es a f.mt<'izia la51'61 a luda-. abban, hogy nem el sokkal tobb latnok koztunk, Az a Ill:' 11<1ny perc, amit reggcknte lelki kepek megjelenitesevel toltesz, aktiva lja kihasznalatlan agysejiteidet, es celjaid 1.'1 erese erdekeben munkara fogja oket_ A jobb agyiclteke Ill" uronjait, Ez rendkivul fonros az iizleti elet vczctoi szarn.i ra, igy kulori kerlek, hogy napkozben is gvakorolj, UgV.111

ugYI mint £'bredes ulan. C - ~ <

Napkozbcn, arnikor olvasol, alIj llleg egy olyan SZ61i,IL arnihez multbeli tapasztalat kapcsolodik, es alkoss roLl mentalis kepet. Ha peldaul azt a szot olvasod, hog\' "h<1z", tiHj meg, ernlekezz vissza cgy hazra, arnit mar li11 tal. es vizualizald! Idezd Fe! az ernleket, arnit arrol a hill, r6l orzol! Ugyanczt tedd, hOI beszelgetest hallaszl 1-1.1

92

11,1)1[ISValarninek a nevet ernlitik, amit mar valamikor a m(lJl:ban lattal, es mentalis keppe tudod alakitani. tedd IIW)I,! Ezutan bovitsd a mentalis kcpct jclcnertc, mintegy

1,11,11'0, lelki mozit tercmtvel '--

I ',~,I! fontos men tdlis kcp

i\ d_inamikus maditacio krea liv, Hz [eged es masokat egyIJl'jlnt programoz. Esemenyeket is progral1l()z. Azok a ke- 11!'k, amiket kcpzeh-tbcli kcpcrnyi'idre vetitesz, elfbvend6 !Illig-ok i~rnyekai_

Alljunk meg egy pillanatra' Nem fordult mar db veled Ily!'smi? Mindenki, a mcncdzserek is, vizualizalnak. lelki l'I"peke[ jclcnitcnck meg Iclki szcmcik el6tt. Te mit vizualit:i'Ilc:z? Elkcpzclcd problcmaidat, Agg6ds7. Agg6dsz helydcd, reszcscdcscd. hataridoid, a kadalvok, problernaid mi-

1111, Mi tortenik valojaban, arnikor kenyelmesen Iculsz es Illq.;jelenfled problemaida t vizua Iizahisoddal? Mcgcrositcd

~kL't! .

!\ Silva-modszerrel nern problem.ikon gondolkozot ha!lI'lll a megoldasukon, S micsoda fordulat kovetkezik be!

Mivel szerepelsz a h>peken; szukscgcs, hogv svakorhiIillk:1 saran sajM magadat is elkezdd vizualizalni 0,

. 1\ no hi ko rbe nez. amikor elkeszfti a frizurajal. de valojll kill Hem fordit figyelrnet .1Z f'ges7 latvanyra. Hasonlol>i"ppen, a ferfi is tukorbc nez borotvalkozas es fesulkodcs kl\, ben, de a latottakat terrneszetesnek vesz i,

Ermek kovetkezteben egy narancsot \'al6szfntileg konvnyL'bb€n l11<1gad eli' ludsz kepzelni, mint sajat arcodal. VlllloztalhaLsz ezen, Nezz a tukorbel Memorizald arcoda}! l lunyd le szemedet, nezzel kisse felfele, vetitsd "ajM rnal'llldal kepzelefbeli kepernyodre' Nyisd ki a SZl'I11I:.D(-'t, es m"i'd Inegf mennyire sikerult felidczni arcvonasaidl Csukd Iw a gzenwdet; es !gnH~t kepzcld cl kepmJ50da t~ Addig gynkoroJd, ,amJB, elegedeu ncm leszcl azzal, ahogv sajat 11I,1gad,"t ,Jiltod .

\lnf6slisos kepzdet

hli.yesek kormven alkotnak reszletesen kidolgozott lel.ki kelli'ket. Ez kivill6 kezdet a latnokka vahi.shoz." De nern alap-

93

veto. Ahogy naponta kezdesz vizualizalni, neked is egyn' jobban fog menni.

Alapveto viszont, hogy fejedben legyen annak a gond(, lata, fogalma, amit lclki szemeid ele vetftesz, Ezutan a kl'l' mar magatol jcil1. Hunyd Ie a szernedet, nezzel kisse fclfcl .. es lass magad clfitt egy zold, kettevagott gbrllgd:innyl'i, llgy, hogy a belse]e nezzen feled..;

A zold kulsfireszen kivul mit 1,,)uM? Val6szinuleg a vi', ros husat, a Iekete magok(lt es a bels6 feher hcjat, De "'il Hem kertelek arra, hogy rniridezt nezd meg. Automatiku san Iattad, mert a "gbrogdinnyc" teljes iogalmaho7 tart« zoan ez az emlekkep kapcsolodott Iejcdben. I-I,~ korabba 11 meg sosern lattal volna gorbgdinnyd, bajban lennel a kel' pel. De mivel m .. irliHtaL a Iatvany reszlctci azonnal esze.l be jutottak.

Nc probald meg magad ele kepzelni a kovetkczot! N' vizualizalj egy feher jegesmedvet rozsaszm bikinibenl N« vetni hallottalak? Nines rei mod, hogy agyadilt megakad.i Iynzd abban, hogy elkepzelje a fogalmat. Most jelenlts.I meg ezt: borkla. Nines kep? Miert? Mcrt ilyen vala mi nines, ezert fogalmad sines, hogyan kcpzeld el,

Ne aggod], ha nem vizualizalsz "sz1n('s, szelesvasznu" kivitclbcn! Csak legyel laza a relaxacioba n es vizualizalas bani Gyakoroij, cs cgyre jobban megy majd!

T{' is a teremu; kepzelet

Hogyan kepzeled el magad rneditacio kozben? Kcpzeletb« li keperny6don fesulkodes kozben kellene latnod magad' Ezekbcn az fns6ges napokban miert pazarolnad energia dat?

Olyannak lasd magad, amilven lenni szeretnel. Ez mL'1~ csak a gyakorlasi fazis, de az cncrgia, amit Alfaban a vi zualizalas soran kiadsz, teremt6 hatasu. Szeretnel valami lven szempontbol javulni, megvaltozni? Valassz hat olvan j~'lenetet' ami ezt a fejl6dest mutatjal

Egy rnenedzser tudta, hogy turelmetlen az emborcivol, megsem tudott megvaltozni. Elhatarozta, olyan b§Pl'i hasznal rneditaciora, amelyen mosolvog, bologat es tiirelmesen hallgat. Egy heten belul pontosan igy is lett, es €7.1 meleg figyelmesseggel viszonoztak korabban kozonyos alkalmazottai,

Ha nines olyan kulonosebb dolog, amit meg akarsz \,,11

94

lnzlatni, akkor lelki kepkent olyan celt hasznalj, arnit szeh'lileJ elerni! Olyan keped 'Iegyen magadrol, amin megvah,rlfl'nttad celodat!

l(gyi.izernvezet6 az ejszakai nuiszak helyett a nappali- 1'11111 akarr doIgozni, Latott egy kcpet: a nap besutott az abhlkull, mikozben dolgozott Harom hct mulva a kcp mar

I" '-"It '

'II (lsagga var .

l logyan? A tovabbiakban tobbet is ll"leg' fog5z tudni a ~ 1'1":1 tiv, teremt6 energiar61, hogy az mikent gyozi Ie a te- 1i,1, es hogyan eri el az elrneket barhol, hogy problema+ uh ljon meg vag)' celt erjen el.

I la jelellleg nines olyan kulonosebb dolog, amit meg IlkMSZ valtoztatni, es eppen meghatarozott celt sem akarsz IIt'mi, akkor alkoss szimbolikus kepet magadr61, ami S7(\niodra a sikert szirnbolizalja:

Nagy iroasztal magott foglalsz hclyct, ami fontos be-

11'i'l,ti'iSt [elent,

Nagyobb Iak .. asban clsz.

A tiszteletedre rendezett ebeden ulsz. Fontos emberekkel ta nacskozol,

Meg£ontoltan valassz a kepek ko7.u! !Medihici6d sora n Illllij('l~il vizualizalaskor ,1 kep egyre kozelebb hozza a V;,1- I.)t'llgot.

Keszen allsz ana, hogy latnok legyel?

(1.

Kivalo emlekezet CS koncentraciri az eredmenyes vallalatiranyitas szolgalataba 11

AL. elrmilt ~vtiz;edek ilzleti fejl6desenek idoSLakara telwlo 1 J Iilozofus-iizletember megszulotcsc, Mivel az iizleti sik« rek nagyrnertekben £i.iggcnl'k <1 rarsadalmi valtozasok I" iranyzatok 'rzeke1esenek kcpcsscgHilt a7 uzletembon-] eg,yre gyakrabban ii lnek ussze, hogy kozclcti lema kr61 [II s~elg('ss~n('k. !.972-ben az Sl~[-bell "V<lltoz6 embcrkq ClJnm~l jclcnt meg l'gy cikk. Ebben si.i rgetik a vallalatok.u hogy figycljenck fol a kialakulo uj uzleti es tarsadalmi l'll kara, aI~1j~, ('gyre ,ink.,bb a lelkiseggel es az €ild minos!!gl' vel vfllo to rfides jeilemez, es hal a djanak az Idovel.

" A korabban eml~tett Hoffman-Lalcochc gy6gyq7l~rgv"1 JO pelda azokra, akik meghallotrak az idok SZ<lvM, Ann.r] el,!ent>re, hogy agyar az allopatikus gy()gyszerek rnelh-l I kott.'M,l'zte cl 1l~n0ftt, a gy6gyit(]S holisztikus megkozditl'St' vel foglalkozo irodalma t osz toga Lin gyen i'1~ orv osoknn k Az alternativ teralPi<ik szimpoziumat is tarnogatta. A 0"', mostgyarat cpH a legtobb orvos tHtal lebecsult C-vitami;, gy6rlascira ,.

.. J\ Silv~-m(Jdszer ta':folyam,~nak szovegobcu szcrepel ,~ km'~lkezo mandai, amtt ha a ballgat6 elfugnci_ programrn.i

valik. elctcnck reszE've lesz: "

"Kitnrtoan torekedni fogsz arra, hu<r)' rcszt vecvel IV,111 epi~o, kreatlv tevekenysegekbcn. l1lC,}yekt6] a ~?ilag jobl" ernberhez meltobb Iakohellve valik s eniHi11 mikor tAvo

J I C

zunk, jobb vtlagot hagyjunk hatra azoknak, akik L1MnLlIl~ jonnck."

Lchet, hogy ez valamifele csoddl'arra melto. onzetlon },i jelenteskent hangzik. De valojaban rneglehetosen om:6 l". gyakoriatias. Ha Hem hiszed, probald mg ezzel a 111U11 dil.lIa I programozni mtlgad naponta Alta szinni gyakorl» solid soran. A programozasra reagalva torekedni fogsz r11

I I h()~y jobba tedd ezt a vilagot, amelyben elsz, los l'}!.y l'I'ft' csak jo dolgok kezdenek tortenni veled rnagaddol I (:Yflrapodni es prosperalni kezdesz,

I }riimmel fogadom az tijfajta filozofus-uzletembereket.

J~ II', lobb tavlatokban gondolkodnak. Latnokok. Vallalataik 11'~I!,lpodnak es prosperalnak, Barcsak szamuk is gyaraI'I II 111211

II,,:;.::nmol6 egy folyamat dllol'1uisair6i

\ hilva-m6ds.zer, arncllyel elrnedet ellcnorzesed a'ia vonod I l!.1gyobb reszct allitod szoigalatodba, olvasasbol cs cseII ~ vcsbdl all,

I II vasni fogsz, hogy clsajatitsd a mcgcrtes kepesseget - ~ l .1 bill 1I.gyfe1tek€ feJltides€t szolgalja: czutan gY(I korolsz ulasltasoknak m gfelcloen - ez a jobb agyfelteke fejl6- dl",L'l eredmenyezt. Az olvasas lehet,hogy megeloz: a gyaII n last, ez Hem. problema. Tcrmeszetesen az olvasas keve-

1')111 id6t - talan nehany napot ~ vesz igenybe, mig a gyaI ull.is idoigenyesebb - hetekben merheto, Ket konyvjelzot I hasznalhatsz, az egyiket arm, hogy meddig jutottal az III V.Isa sb,an, a masikat arra, hogy hoi tartasz abban a gy.a- 11I1'ltisi folyarnatban, amely elmed jobb hatasfoku hasznaillioll szolgalja,

lckintsuk at azt, ami eddtg (II bat illotve a jobb agyfelteI r-nuk szolt:

.l ba! agyftHteke /eji6dese

A meditacio lelassitja az agyhullarnokat AHa szintrc . Alfaban a jobb ~gyfelleke aktivaiodik,

A Silva-rnodszcr agyunk Alfa szinron torten- kontrollalasi Iehet6segc,

Rclaxacioval es vizualizacioval gyokorlod ezt a kontrollalas] modot.

A v.i.zll1ali:ztiltis cs/vagy a megcrOsH6 alliit;'lsok Mfa szinten prngramozast jelentenek,

A prograrnozas meg tudja valtoztatni a nemkivanatos viselkcdest, javltaru tudja a kepessegeket ('5 c16segiti a problemak megoldasat.

97

A vclgy, az e[vei ras es a hit tolti be a "hpcso16", " It, szu!Lseg es az ararneross g szerepct abban, hogy Pl"ll),. ramozasunk kclld cncrgiaval rendelkezzen, s igy sik« res legyen,

A sikeres programozas eredmenyekent az agy inhun vcn 12f; pszic hi kUSCl n rmlkodhet.

A meditacio biofeedback kesziilckck altal is merlll'lo valtozasokat okoz az agyban es a tcstben.

A modszer hasznalatanak Jehetos6gei a menedzser [C' vekenysegenek es fdcl6ssegi k6renek teljes skjl~ j.11 feii.:ilelik, a stressz kCL:dcsct61 egeszen az intufcin kifl'f I 57.reseig.

A Silva-modszer szupcrmcncdzsereket hoz letre.

A iobb agyfelteke Jejl6dese

A gyakurlas mcgkezdese: PClSS7.1V meditacio reggel, ('1, rcdes utan. Fekudj kenyelmesen, hunyd be a szcmcdrt es nezzel kisse felfele! Ezuta» szamolj visszafclc WII t 1 l-ig' A gyakodaslt l-t I -ig szarnolassal fejetd b~·. ugy, hogy a harmas szamnal emlckezteted magad'll hogy majd otnel kinyitod szemedet, s mondd el i17.! .I megerosito alHUist/· amit majd az olos szamnal is rnon dasz: "telje5€n eber vagyok. nagyszcruen erz€l1'l m .. gam"!

A tiznapos idoszakok vcgcn folyarnatosan rovidttsd .I szamolast: eloszor 50-tOl H!=; szamolj, rnajd 25-t61 ]-i)'" ezutan 'to-t6l l-ig, Vl'gtil 5-t61 I-ig. Ez 50 nap reggell

. gY(lkorl<'ist tesz ki.

Mk16tt visszajonnel, mondd magadnak gondolatbill'. "Minden alkalommal, arnikor fgy ellazulok, l'gylc gyorsabban es egyTe melyebbre [utok"!

A dinamikus meditaeiot szines U\rg_, ak megjclcnitcs(· vel kezddel, majd termeszetbol vett helvszinek t VI zualiza IiI ugy, hogy a kepben sajat magadat is megjl' lenlted!

Amikor konyvet olvasol, vngy emberek beszelgetcsr-t hallgatod, keszits kcpzeletbeli kepet fejedben a szol. ..

98

kerulf dolgokrol, a dolgokhoz tartozo emlekkepek felhasznalasa val!

\ kepzeletbeli kr!pek uardzslata

\ I, czoteri kus mcrafizikai tanok evszazadaiban ragaszkodIII~\ ahhoz, hogy "a gondolatok dolgok". Ma a tudomany lid ,oratoriLUl1okban jon fa arra, hogy it gondolatok valoja- 111111 munkaban It5.v6 kreativ energianak Ielelnek meg.

'lclitett oldatban kristalyok alakja formalodott az emberi f\UnL olatnak m gfeleloen. - Ikertornyot Iogok alkotni. 111lIz..1.teszek meg a hal toronyhoz, de a jobbhoz nem - uuiudta a kiserletben reszt vevo szernely, es fgy lett

Vall, aki gondolati uton it fenyerzekeny fiJrnekre kepes IHllllli. - Egy templom kepet fogom megalkomi - mondja. 1\ I "Iflylk.epezfigep et a fejchez teszi €s expona], 1\ filmet elI dlivj{ik. A kcp rajta van.

I\gy tudes cgy szubatorni reszecske feltcdczcseert NoIld-dijElt kap, i\ dlj atvctclck ... or igy nyilatkozik nagy nyil\'llllOSS.ig elott: - Nem tudom, hogy valoban le~€7,ett-e ez a 11<,<lzecske, mielott keres 11 i kezdtem volna.

1\ tudomanyos m gkbzeliles mint objekttv Iogalom, elI lilt a sullyesztob n. A tud6sok rna mar onmaguka; is sa-

1,11 kiserleteik cgyik valtozojanak tekintik. A maguk de l-p.zelt esemenyek bcfulyasolhatjak az crcdmenyekct.

Egy Los Angclcsbul Honoluluba tart6 Boi g 707~cs lc'11',.l,lI,{isI(O)f ncm tudta kiengcdni futomuvct, Habet teritctil'l- a kifutopa lyara, igy a gep a hasan csuszva szcrencse~II'11 landolt. es <17. utasok bizronsagosan kijutottak. Kesobb I'tbben felhivtak <1 figyelmet arra, hogy repules kozbell EI 11i"P mozijaban epp egy ilyen balesetrol 57.616 filmet vetil< Itek. Kcpcs lchctctt-e mintegy 200 ella zul t, {:s ilyen szituC d6t clkepzeki utas eloidezni ezt a problemat?

Norman Vincent Peale tiszteletes pozitiv gondolkudasra

II. torftja az embereket." Wlemenye szerint gondolat..tink I Umtnak eleti..inkre. Rengeteg peldaval szolgal arra, hogy a lit'gaHv gondolli1l0k milyen hibas semaka! sziilnek, mig a I'~)zitfvak sikereseket, Konyvci tobb millie peldanyban kelh'k el. mert <IZ alapallitris igaz. Mfikodik.

The P0\Ner of l;lusitiv(.' Thinking, A pozitiv gondolkodzis hatalma, Prentice-Hall LOc, Englewood Cliffs N. J.

99

Mtikod ik, mert agyunk neuronjai a megoldasokra eo; ,I tulclesre vannak beprogramozva. Ebbe avatkozunk bek Azaltal. hogy gondolkedasunk problemakozpontu, le571. kitjuk a tulclcs lehe+seges modjait, korlatozzuk intcllicenci ankat, egcszsegunket, a szerelmet, <J; penzt, a t~pas!. talatokar, a termelest es il. sikcrt.

Ha nem szoritod korlatok koze gond.olataidat, akkor fd szabadirod agyad neuronjait, €5 azok uj horizontot nyitnal, meg szarnodra es azok szamara, akikkel kapcsolatbau

illsz. .

Amentdlis kepek merheto haidsai

Vegezz el egy egyszeru kiscrlctet: nyu jtsd ki magad el{)11 vizszintesen karodat: Hunyd Ie szernedef Kcpzelj 121 d jobb kezedben egy teli bcvasarloszatyrot, benne kulonboz» felismcrheto elelrntszerekkel! Erczd a slJly,l.t! Egy hSliul1l mal taltatt piros ballont kossel a bal csuklodra: Ere7(1, ahogy felfele emeli karodatl Egy perc rmilva nvisd ki .1 szemedet, es nezd meg a karjaidat!

Tedd le a konyvet es probald kil

Amikor kinyitod szemcdet, egyik karod valosziruileg lej jebb Iesz, mint a masik, Altalaban a jobb kar van alacso nyabban, mivel az elkepzclt sulyra igy reagal, Nelia. d mozgast erezve tulkorrigalunk, ami azt eredmenyezi, hog Ii a jobb kezunk magasabbra kerul, Mindket esetben az cl kepzclt kep gyakorolt hatast a fizikai testre.

lme egy rnasik egyszertl kfserlet: mcnj AHa szintedre ,1 korabban leirt medon! Kepzel] el egy citromot! Lasd, hogy egy kessel eppcn kettevagod!Most pedig kcpzeld, hogy bcleharapsz a citrombal A megadott modon £cjezd be ,I gyakorlatot!

ML-g az u tasitasok olvasasa is valoszm Ci leg fokozz.i nyalkcpzodesedet. A mentalis kepek tcstunknsk meg azon reszcire is hatassal vannak, amelvcket nem tudunk tlldat(l

san iranyitani. -

A7 atletak kezdenek rajonni arra, hogy a mentalis h' peknek milyen jelentoscguk van a jo teljesitmcnyek den" seben. Colfozok. futok, tcniszezok a tokeletes tcljesitmenv kepenek megjelenitesevel ernek el jclenros eredrnenyjavu lasokat.

100

ligy kozepiskolai osztalyt ket csoportra osztoltak, es a I H'1;irlabda-bi.inld6dobasok pontossagat tcsztcltck, Az 11)"yik csoport naponta gyakorolt a tornaterernben. A masik 11111100, a szobajaban gyakorolt, llgy, hogy tokeletes bunteH',dobasokat kepzeltek rnaguk ele a diakok. Egy ida eltelhvclmindket csoportot ujra teszteltek a tomateremben. es mlndkettoncl ugyanolyan mertckfi javulast tapasztaltak. A 111I''I1talis kepzelodes ugyanoly"an j61 hatott az llgyesseg fcj- 11~11".IeSeref mint a fizikai tevekenyseg.

IIiiJ rdluunu): z;agy eegitenek a mentalis kepek.?

VqW egy szemeteskosarat es egy kis labdat. Ulj eleg I11I'sszire tole ahhoz. hogy ha megprobalod a labdat a ko'illl'ba bedobni, idonkent sikeruljon. idonkent ne! Dobj noj"lIlyat, hogy biztos lehess benne: eMg messze ulsz:

Most idezz fcl cgy olyan alkalmat, arnikor elvetettedl 1!,Il]ekezz, mi is torrent a Iabdaval, ,,1asd", ahogv J kosar Iw,l[e meg}'! Ezzcl az cmlekkcppcl clmedbcn dobj ujabb III, dobast~ Jegyezd meg, hanyszor hibaztad el!

Most valtsd at ezt a kepet a legutobbi tokeletesen sike- 1II'rli dobas kepere' Dobj ujabb nzet ezzel az emlekkeppel '1)',,Ytldban! Eredmenyessegednek [avulnia kell.

/\z Agvkontroll-tanjolyamon nem dobalunk Iabdaval 1'lli,;llTa. Ellenorzott modem mentalis kepckct hasznalunk i1

1IIII':itiV valtozasok lctrehozasara es a kreativ megoldasok , Ill'jlesztf'Sere.

A kepzclet a jobb agyfelteke tevckenyscgc. Ez az ok bi- 1IIIk~h)1'1. Ezert kreativ. Fedszd rei ,1 kepzelet hatalmat! t ilyan Ies.c, ha ralelsz, mintha reg nern latott g,izdag bacsi- 1~~ldilt talaltad volna meg, aki raadasul mindenet rad akar-

Iii hagyni. -

.\ kepzelei a memoria j(7)(ftistira

l\'gyl.lk fell hogy tiz uzleted van A-tol ]-ig, es mindcgyik- 1!I,k kulonbozo eszkozokre. cikkekre VJgy alapanyagokra \1,111 szuksege. Mcnnyi idot vennc igenybe, hogy memori-

I\ld i] kiszallftando dolgokat? Terrneszetesen leirnad, de a 1111'm61'iara gyakran van szi.ikscg a munkaban, Tetelf'7.7lik li'I, hogy az emlekezokepessegre most van szukseg, Allits I 'IHze egy tiz tetelbol ,1l16 listat, betuk szerint A-tOl ]-ig!

101

A=izz61ampa, B=tisztit6szcr stb. Jegyezd meg. eHenorll.l magad. es allttsd .meg:.a s,top~er:, ~mikl)r .Ic~p~$ vag?, p,l.11 tosan megnevezna az osszes behJlhoz tartozo targyatt. E:I. ,II

ida kb. tiz perc. ,# •• , '

Memorizalaskor a bal agyfelteke mukod.ese dOID1Il.li

Most probald ki a vizualizalast. vagyis azt, amikor a johh agyfelteke mukodese dominall Az elenk :]k6p:(;elesl~ez k kell fnrditanunk a belCiht dolgokra. Ezutan olyan fOj1.tl·, kent hasznalhatjuk ezeket ;01 dolgokat, amelyekre ,,1',' akaszthatiuk" a boltokba szallftand6 holmikat.

Egyszeru modszer a betp.k keppe fordi:a~iir~, ~a ehhe

allatokat hasznalunk, Keszfts most egy masik hstat:

A antilop - izz6Iampa F farkas stb,

IB bika - tisztttoszcr G giliszta stb,

C cica stb, H hangya stb.

D denever stb. 1 igml!lila stb.

E elefanr stb, J jaguar stb.

Amikor azt olvasod, hogy i,rajta", merd (ljra az id6t, Lk most ne mernorizal]l Ehelyett olyan mentalis kepet .~lkos~, amelyen az izzolampa es az antilop szerepcll A, kovc,th zon a tisztttoszer es a bika Jegyen! Lehet, hogy ugy l~ tClI I majd, mintha az antilop nyakiu:, i,zz~lam'pav~l ~:<1l~a?g~ll~'~ Azt is elkepzelhetcd. hogy a bikat epp rpan LiSZtlt6s~€~n.1 csutakoJjak. Akkor j6k az alralad keszitett kepek. ha Iizikn ilag kapcsoljak OSS71 az egyc~ h~teleket az ,al~at?kkal.

Nagyon fontos, hogy egy lfHlla.n_atra ,~e~?nJJ es kep ~ al kosso Az "izz61aropaval szaladgalo anftdop n1l~g, nCID_ kep. hanem szavak fiizere. Nern szabad szavakat hasznalned. Meg keU <'I 11 nod egy pillanatra, es mentalis kepet kell. C1;kotnod. Az dhat.~rozas, hogy egy eppcn csutakolt blkat valasztasz. meg 11C11.1 leg. Az esemenyt tt)rtenes kozben kell latnod.

Elkeszitetted mar a listadat? Keszen o'illsz ra, bogy mentalis kepeket alkoss? Szan] r,a id6t! Val6:;agbl1i kepckrc gondolj!

Rajta!

Most takard le a listan szereplo targyakat, es csak az rUlatokat nezd! !Kepzeld el az ~ntilopot!. AWl,mal Uitr;i fogod lelki szemeiddel az i7.z6t is. 19y haladj tovabb! Ma~ az els6 alkalommal mindent fel tudta] idezni, Az eltelt ld6 kb, egy per( volt.

102

11I1i'1'kez6kipessig a Silva-m6dszer revel?

II1I ,Inll\( hosszu lista}c'lnak megjegyzl'Se n~sze rnunkadnak, .11 j'UI" valosztnuleg egy memoriafogas-rendszert akarsz lu,ljd alkalmazni. Hasznalhatod a korabban korvonalazott lil'lH I llat rcndszert, tervezhetsz rnagadnak egy sajat kepi 11411Ib-1/l.'lt, Vdgy mcgtanulhatod az Agykontroll-tanfolya- 1111111 hasznalt dr. Bruno Furst-Iele memoriafogas-rendszcrt" I

Ak.irhogy is, mar [avult a memoriad azaltal, hogy rendo'!('Scn vegzed a meditacios gyakorlatokat. Ahogy a 1'01' ·,;.iv meditaciotol eljutsz a dinamikusig, a mentalis ke-

1'1'1,. hasznal.at~._ f~jles.zU mem~')riadat,Kepe: vagy egy eges7. 41.,ttdet felidezni, ha valamire cmlekezni akarsz, es ex a ~d,'mj meg is jeleJ''1ik lelki szemeid elOtt.

Nnponta nehany pcrdg gyakorlod a meditaciot, Olyan fll'lll'kben latod magad. amclyck pozitivek, (l o?1 eh~resct CS l'I''!',nldasokat. tartalrnaznak. Minel tobb dinamikus medfta- 11,1'11 vegzC't ,uU1<11 jobb lesz a memoriad. A mcgiclcnltes ourlill11arikUSnH jobba teszi mernoriadat es meg sok mas 1I,":;;:l1os hatasa is van.

Nt illelheted in teU igenciaszi niedei

\llIikor Alfa szinten k pzeletbeli kcpekkel (dinarnikus medll,ki6) aktivalod j bb e gyfeltekedet, agyad nagy bb resze \"I'gL'Z. hasznos rnunkat, Ha nagyobb resz dolgozlk, intellit',"llciaszInted is nO. A'L intclligcnciahanyados (I.Q.) noveI "dese ebben az eserben torvenvszerti.

Az intelligencia mindkct agyfelre kiterjed6 tevekcnyscg, 1\ hal es jobb agyfelteket cgyarant kihasznalja. A multban 11/ (lgykutat{j~ C!-i a pszichologia a jobb agyfcltcke erzelmi ~"; ,1 bal agyfeltckc intcllektualis reudszeret egyrnastol fi.lg",('Ilennek es dreronek tekintette,

Nemreg Paul La iolette rendszerszakerto cs WiJlia m ! ,my pszichiater egy (1; agyrmikodesi ehneletet vetett fel, .ilncly szerint a loglkusan gondolkodo bal agyfelteke es az 1'J'y,elrni alapokon a 116 jobb agyfelteke kicgeszflik egymast 1 tanulesi es a kr ati\' problemamegcldo folyarnatokb .. sn.

The Practical Way To A Better Memory, Cyakorlati modszcr l~gy jobb memoria h'~lc, j.'()wr;dt \-VQl'ld Library, N.Y.

'W3

Az. erzcsek, allitasuk szerint, sablonokat alkotva szt1ri k ,I informaciot. Az erzesek segitsegevel az agy jobban tlllll,1 elhelyezni es rijraszervezni informacioit.

Amikor a menedzser Alfa szinten magaeIe k1epzell ,I megoldasokat, a jobb oldalirerzelrnl alapokon tilllo. agyll I tekejet a kti val]a, Igy valik egyre Intelllgensebbe, ill rni p n ,I, lemamcgold6 kepessegen merheto Ie,

Az Alta szmt hatasa a tanuldsra

Arnikor Laredoban 1944-ben elkezdtcm kutatasaimat. .~ volt <1 celom, hogy meghizdjek azzal az addig eifogclLl,,'1 tennyel, hogy az cmbcrek I.Q.-ja soha, egyik iranyban S,'III valtozik nehanv tizedes crteknel t6bbet, TW .. ll<lm, hogy .~. oktatas egy Iontos teriiletre nel1~ ford ft eleg figye111wl, megpedig a szubjcktiv tanulasra, Ereztem, hogy a szubj-l ttv tanulassal jeLent6s valtozrisnkat erhetunk el az inn-ll: geuda kiilonbozo szintjein,

5Llj<1t gyerekeimet kezdtem el a szubjektfv ,agymGkii(II" segftes6vd tanitani. Ez azt jelcntctte, bogy feszi.iltsegm\,11 tes !egkfirt biztosftottam szamukra, Vlaf ezzel is komoh halada.slerl"unk el, Azzal folytattam, hogy pozitiv S/'II)', ges7.ti6kat adtam nekik, arnivel sikerult cllensulyozmul azt a fele].emmd L~ korlatozasokkal teljcs progmmo:r, I '.1 amit a tanarok akaratlanul is doideztek. A kiege~/ll" progrimlozas kes6lbb kikliiszilb(iltc a tal11iuMs kozben fellq'" zavaro koriiJmellyeket, cs mt;ger6s.fttea~ eredmcnycs t" I1U 15si szokasokat.

Mindez Alfa szinten pozitlv szuggeszriek CS menta II' kepek felhasznalasaval tortent. TudlC'l111, hogy a szubjeku \ modszerek alkalrnazasrival a tudaia latti mclycbb rete)"I' II erjuk el. De Hem tudtam, hogy fgy scgttcttcm gyl;:':r:n1('h imnok jobb (lgyfeHekejiik aktivizaJ)is~ ban. A ket ngyfl'lll-k,' mCikbdl'se abban az idobcn mc'g nem volt teljcsen is I1l1'r I

Cyermekeim iskolai mnnkaja ely mertt5kben javult hogy a szornszedok arra kcrtck, foglalkozza k t1Z {) gycn· keikkel is. Ez tovabbi Iehetosegeket adott kutatasaim hOI.

To:rtent meg valami, ami meglepctt, iEgy fLU'CSflS,~g kt,/ dett jelelllkezni. A lecket akartarn kikcrdczni. Gyermehiul el6bb kezdtek cl valaszolni kerdescimrc, mint ehogy felkl tern. volna 6ket. Ez d6szol" veletlennek Lei nt szarnomra, I I, ahogy ujra es ujra megismetl6dott, rajottem, hogy ez ti.ihh

104

fUIII'1 vcletlen, A fluk es a lrlnyok egyomint elrire megvala• HII .. '!!- kerdeseimet, meg mielott fei'lellem volna 6keL

\ t:ycrckek ezen a teren erzekennye valtak. Pszichiku=·111 1'i'I';ckeltek az informaciot. fgy kaptam valaszt, mielott lI\f ". kel'd~tem volna. (- Miert mondtad ezt nekem? Nem I" I'·l\!eztcm. - Scjtettem, hogy ezt fogod kerdezni.) Egy"1"\' lurtenet veget is gyakranelmolldto'ik,. miel5tt meg be-

l. i'" kill volna a felolvasast,

I r-lornnak megfeleleen kutatasaimat az lQ. javitasaval I, ,tlll'm. A feiZldatot megoldottam, de nagyol1 sok olyan IidllV.gil1 keriiltern szernbe, arnire meg ma sern tudjuk a 1111 '~I't

Ilr'I!/}{(fllyek (J ianuidsbnn

I h ml',lIllnyok evvcl kesobb. 1972 szeptembereben Agykont- 11111 nktatok egy CS opor tjil gyult ossze Philadephiaban, ~Iql'r\' ,1 Hallahan kozepiskola 2000 diaklanvanak mcgtanit.1 II Silva-rnodszcrt. Mas iskolakban mar tartottunk sikcrcs

1111111Ivf1l"1'wkat, de cnnek a vallalkozasnak az adott kulon- 10 111'f'I 'jelentoscgd, hogy a. tanfolyam :szl'mClyisegfcjkszt6 f "II'ltsegnovel.o hat(ls<litis Ielrnerhetnrk. Standard reszte\ It hasznaltunk a tanfolyam el6tt &i utan.

\ I elsa es legnagyobb valtozast awn a teruleten erLuk

I nmit a psziclrologusok az "ego erejenek" neveznek, Ezt ~llll'jCZC::;t has~m)Jjtik azon szemelyek jellemzesere, akikIII ~ van veIemenyuk, meghatarozzak ce~aikat es van b{iIol"t,l!~uk kimondanl 017[, amiL ereznek. Ok aJkotjhk az elII ~lldct azoknak <I::>: embereknek. .. akik sodr6dn<lk a tomeg- 1 Nil, l'S masok i.itlctdt6M us dunb.::'seit61 fuggenck. A tanto- 1\ ~IIII vegere drarnai novckedes volt 1111'gfigyclhd6 az "ego 111'1"l,)en",

J\ III Jsodik logjclcn tUSI.!bb v iHtoz,ist az agg6da~ tcriilctcn II h·k el. A dia kok kiegyensulyozottabba, nYl.lgodl<lbbri e!i Illrll',abiztosabbii valtak. Mas javulasok is rnegfigyelhet6ek \pllllk, pI. a tarsadalornba vetett bizalorn, a tarsadalmi tu,hilus::;~g teruleten es abban, hogy milyen kitartast mula tIII n diakok celjaik elereseben.

E/,ck pozitiv credmenyek voltsk. Mindez afele mutatott, 11~"',y az oktatas saran szerzeu tapasztalatokat a tanulo keIll'" lesz igy magas fokon szintetizalni.verettebb szemelyi, g",; valik.

Llerheto hasonlo ercdmeny feln6ttekkel? A pontos va-

105

lasz erdckcben a Nyugat Mlchigan-i Ottawa keruletban ,II szocialis gondozasban levo fel n,6ttet teszteltck, A CSOpllIl1 k(}z()s jeIlemz6je az alacsony oncrtekeies volt, fuggetlcuui att61. hogy ez vezetett-e a swciiilis gondnzas.hoz, vagy ,I szocialis gondoziis okozta ezt.

A Silva-modszer dramai valtoaast idezett elo. Nemes .. I onertekeLesiik javult, hancm az ehhez kapcsolodo rcallto erzeket is rnegszereztek. Haladasl mutattak abban is, ho)',\ kepesek lettek nagyobb rncrtekben befolyasolni, Cgyl'll sulyban tar+ani es javitani clctuket, A rnindennapi gyaklll Ias soran javult a moralis erzek, novekedetr a vallasi ell,« telezettseg. A csoporl etikusabba es megbizhatobba v~ II.

Kedv s uzletasszony vagy iizletember olvasom! Gyal,." rol]a on naponta a dinamikus meditaciot?

Ha mar tobb mint tiz hcto gyakorolsz, s abbol j6 l1(::~MIl\ hetet dinamikus meditacioval WlLi:HtEd, eJ fogod erni azl .11 a llapotot, amikor egyre tobb technikat tudsz maid alk.il mazni vczetoi munkad els6 harem Iejczetben ismertetr-u teruletein. A gyakorlas ezen het:ej alatt kapcsolalol terem tesz sajat elmeddel, Elmed m gvilagosodik. "HoI v(III,1I eges:l cddigi eletemben?" - kerdezik agyad neuronjai, 1..11 lonosen a jobb agyfNtck6ben lev6k, akik most mar vc~ .. Lijb I szfnre lephetnek.

Kapcsolatet letesitettd agyaddnl. Olyan dolgokrol S<'.I'I zel fgy tudomast. amelyek d6J cddig 121 volta] zarva, 1<1' pes vagy kivansagaidat ugy kifejezni, hogy ezek vaku.: valjanak. Egyik ilven kivansagod lehet peldaul az. ho)',\ melyebb tudatossagi szi Iltet erjel el. Ez nag-yon hasonlu ahhnz a tUrh~nethcz, amikor az aruh~7,i Mikulas azt monel ta cgy gyereknek, hogy telj siti egy kfvansagat, mire ,I igy felelt: - Az a keresern, hogy Hz kivfinsagot1l Iegyen

I a el tudod erni, !-logy elmed a tudatossag mel}' ,hi, szintjcn mlikodjon, jobban tudsz maid koncentralni, jobb.i« tudod felidezni mindazt, arnlt IMlai, hallottal, kepcs k~.;;,·J a. megfelel6 id6ben a mcgfcIeJo helyen lenni, es ott az 01'1' a 1 gmegfelelobb dolgokat mondani,

11<1 keressel fordulsz elmcdhcz, szukseges, hogy valanu lven kivalto mcchanizrnust alkalmazz. Mas szoval ,1/"1 programozcd. hogy "amikor eze es ezt teszem, agymn I.,

106

f!}'!' , zt es ezt", Tehat amit tenni fogsz, az Iesz a kivalto 1I[II"I'h<lnizmus.

!l1T(> a celra alka lrnas lehetne peldaul az, hogy fcjen 1m II.. de ez vl'l16sz,(nCileg nem epp a legszerencsesebb , II dszer munkakorodben. A ket fuledbe is dughatnad uj- 1'llh11,1t, ezzel jelezve agyad szamar», hogy melyebb tudati ~ lnlen mfikodjon, de czt meg valoszmfileg ,uttisw-ci.§iisIhllil. talalna kornyczetcd.

A Silva-rnodszcr barmelyik kez elsa harom ujj~'inak - a IIl'ivclyk-, mutate- es kozepso ujjnak - osszeerinteset ilu'll:n.i1ja. Azt programozzuk be" ]hogy amikor ezt tesszuk, 'I,.yunk egy melyebb tudatszintcn kczd mtikodni.

Hlkezdheted alkalmazni E'zJ a modszert. Sz repelhet mar

h'l~k6zelebbi dinamikns meditariodban is:

Miutin lehunytad szemedet es kisse felfele nezhH, szamolj vissza 5-t61. I-ig, majd erintsd ()ssze barmelyik kezed harem ujjat es isrneteld el gondolntban: "Valahanyszor osszeteszem barmelyik kezam elsa harorn ujjM, tudatom a tudatossag melyebb szintjere ereszkedik, hogy mcgvalcsitsam vagyott celornat."

I lluarnikus meditacioid soran egy heten keresztul isrneteld Illl naponta' Ezutan mar kepcs Ieszel hasznalni a mod-

"'It. lme n€hany felhasznaiasi lehebyseg:

Amikor valamire vissza kell emlekezned, AJ:nikor reszt ken yenned egy ertekezleten. Arnikor don test howl.

Amikor ellenorz ' uton vagy.

Amikor bsszamolot lrsz, V<lgy egy f011tOS levclre valaI/olsz.

- Amikor valami fontos dologr61 telefonon beszelsz. 'Iovabbi alkalmazasok a konyv elejen levIS feje7.etekben l,d:ilhat6k. A hasznalattol a Harem Ujj Technika egyre si- 1""1" sebbe valik, A programozas megerositest kap, elvaraIll.! es hited megn6,

., Silva-m6dszer k0l1yvb61

A Silva-modszcr nern tarualhato meg kizar61ag konyvbol, uu-rt szubjcktiv sziI'lttt ta pasztalatok osszessege, Hethetes !',YAkorI5s szukseges ahhoz. hogy biztos legyel abban, Itllgy AHa szinten Vilgy. A Harom Ujj Technikat het napig 1~l'll gyakorolnod, hogy hatekonyan nuikodjon. Gyakorol-

]07

hatsz JJ.laS, idckimelo modszcrrcl is: ~ajtit magad lema ra Iehetsz,

A menedzser magantandra

MagnOfelveteleket keszfthetsz kiiJonbuzo, illctvc osszetetl celok clerese erdekeben. Peldi'iui oss7.elillithatsz cgy lazfto, vagy egy programoz6 szalagot, itl tv egy olyat, ami egyarilll1l tartalmaz relaxacior es programozast is. Szalagra vehetsz uj, osszetett eljarast is, vagy olyan anyagot, ami L szeretnel megtanulni. Alfa szinten hallgasd a Ielveteltl

Ogy mondd a szoveget kazettara, mintha sajc"il magadhoz beszelnel' Utasithatod magad, hogy I/csukjod be szemcdct, nczzcl kisse fclfe1e, vegyel egy mely lelegzetet[". Visszaszamolhatsz j(J(J-l61, HH61, illetve S-tal :I -ig. Kerhl'led onmagad arra, hogy labujjaidra figy.l) I, ellazitsd okct, majd bokadat, Iabfejedct, Iabszaradat, terde·det, com bodal es (sfp6det is ellazitsd. Tested minden r6s:LN felsorulhatod, es utasfthatod magad arra. hogy tudarosan rajuk gondolj, es sorban ellazitsd 6ket, f61 egeszcn fejcd tctejcig. Tcrmeszeti k,epek vizualizalasara is kerhetcd magadot azzal il cellz 1, hogy :segitsek a Ie1IG ellazulast,

Hasznalhatsz kazettat ill Silva-rnodsz r programozesanak megerusiteserc is. Kcrd magadtol azt, hogy lasd lineg S<lj<il fcjl6d6sedd! Ha rendszeresen magnoL hasznalsz reggeli medltacioldhoz, kepzeld el a napi C 'IDcnyckct orrirol ora ra ugy, ahogy 5 zeretned , hogy mind '11 tortcnjen: az embcrek jill tis bekesen dolgo7.nak, hah~Kolly V<1Jgy, a Ieladatokat kezdiiek idomegtakaruassal elvegezni. A magna segitscgc vel vezesd magad vcgig cgy gondolatb Ii "mo7ieI6ad .. lson"!

A magnofelvetelt nchany pozitiv tlllHfls5<l1 fejezd be, til- 1,,111 valarnikeppen igy: "minden alkz lommal, amikor ezen a m6don lazulok 10'1, gyoNabbnn e~ m Iyebbre [utok"! Befejczcsul I-tol S-ig szarnolva ~erj vlssza peldaul E'ZZl'J i;nagY5zcruen erzern magam, es keszen allok egy sikercs nap ml'gtcremh~sere"!

11,,1 egy hOSSZLl beszamolot. vllg'Y valamilycn leirast akarsz rnegtanulni, clvasd fel, e.s kozben vcdd magnoral j lasznalj kulon szalagotl Bevezethet d relaxacioval, az do z.a Ielvelelhez hasonloan. Enelkiil Alfabol BC·ttlba csusz hatsz, amikor bekapcsolod a magnet.

Hallgasd meg az anyagot AHilban! Agyad be fogja fo-

108

g,8Id ni, es konnyebben fogja majd felidezni. Hallgasd meg Lljra Alfaban gy-ket nappal kesobb, es ugy fogod tudni, mintha bemagoltnd volna.

Az irzikelt es t7 val6sagos viMg

Az iskolaban azt mondjak, hogy tanulni nehez dolog, Ellazulva azonban konnyuv' valik a tanulas. Azt is mondiak, hogy a vizsgiikrn /, vagjuk be" az anyagot. Am, ha az czzcl ~fir6 aggodalomtol es Jeszultsegt61 megszahadulunk, jabhan jarunk. "Falyton csak abrandozol!" - szidnak minket. I'cdig kepzeletunk kreanv

Az a vilag. amelyben eli.ink, kulonbozik attol, amit erzekelunk, Latod azt a zold falat? Zoldnek nevezzuk, de \lah'ljaban 11('; In, az. Azcrt hivjuk :igy, mert a feli..iletr61 ViSSLI1- verodo, szcmunkbe C'rkl'LU feny zold. A fal elnyeli a feher ~('n.y teljes spektrumat a zold kivetclcvel, ami igy szemunkbe visszaverfidik. VuI6jaban a fal mindenfele SZll1U, rsak zold ncrn, Az osszcs szln jelen van a zold kivetclevcl, .lIlnely az egyetlen szin, amn {l fal nern nyelt el,

Arnit ,erzekellink.. az <11 rnaterialis vilag. A:t. anyag sziI,i,rd. Azonban a szilard clg illllzilija mogotr olt vannak Cl7. .itomok, arnelyekb n ~7 atommag korul, aranyaiban olyan uriasi h~rben, olyan tavolsagban keringenek az elektronok, mint a ap koriil a bolygok. Az anyag cpp ugy athatolhah'., mint az ur:

Ahogy elmenk fokozt tosan rnegerosodik azaltal, hogy mindket agyfeltekonk minket kczd szolgalni. betekintiink iii. c[,zL'keH v:ihig illuzioi m<ige. Az energia es (17. intelligen'if1 valodi vit~g~b{1n kszdunk el miikodni. Mar nern korlatuznak bennilnket (I multbeli feltetelek, intclligenciahanyailosunk, bankszamlauk, a mult tapasztalatai, Kepesek va"yunk az erzekelt vil,,1g id6- es terkorlatai £Ole cmclkedni, i~S mentalisan :tS()ni1112z hasonlo medon mfi kod 11 1.

A tudat, a gondclat energiat kcpvisel. A hOVe1. iranyul, oda energia jut.

Egy hitclugynokscg mcncdzscre atnez minden uj szamlilt, mielfitt a terulet: j=elel6snek kiadna oket, AHa szintre megy, es sorban mindegyik esetben maga ele kepzcli a telIi'S (}'!.szeggel megerkezo csekket.

- Altalaban harem napon behil rnegerkezik az osszcg - mond]a. - Ha nell'l, akkor kidl'riil, hogy a kI§rdeses szeIIlely vagy vailalat tonkn~ment. Ebben az e5etben egy lij

109

iigyfeJ jelenl k meg, es tovabbi lij mcgbtzasokat ad, 011111 karpdtol rninket a vesztescgcrt.

Ugy tiinik, az emberek agyat hus, CSQnt, bar es 01 fizil..u tavolsag valasztia el egymastol. De az emberi agyak C,l', \ masn hangolodnak, arnikor megsziH tik a vagy an.1 hogy kozos problemakat oldjanak meg. Ez olyan, minth. te '8 en ugyanahhoz a Magasabb Intelligcnciahoz. kap(,L.,I lodnank, ami sokkal hatalmasabb, mint 37. egyes n:'s'II,1 osszege.

[obban rahangn16dhatsz a Magasabb Intelligenciara, Ii,I tullcpsz a logikus bal agyEeltekes gondolkodason Cl; k-l»: toV!! tcszed, hog)' mindket agyielteked mUlk6djCll), Mil'I' is? Mart jobb agyt'elteked [elenti a "kJ!pcsul<lltodat". E:t ,I krcativitas birodalmaban - az ok vilagaban van otthou Fa n taszt ikLIS rnodokon rruikodhet szamod ra jobb a gyf l' J, I' ked, mere megvannak az "osszekbttetesei".

Fbben a Iejezetben az alabbi, jobb agyfelteket aktiviz, 11'1 lepeseket ismcrtcttuk:

- Hasznal) mentalis kepeket az emlckczeshcz 6s a l~llln ki kep sseghezl

- Programozd be a I larorn Ojj Technikat a m61Y0bb III datszint eleresehezl

- Keszits magnofclveteleket a programozas szelesd ,j, koru felhasznalasaral

A bal agywltckes olvasrissat barrnennyir is rdeke- I" szora koztato az, nom jutsz semmire, A jobb < gyf ltekes i, 1.J(;kL'lIys~!g reven barhova eljuthatsz.

110

7.

Agykontrollal egy sikeres napert

vizualizalas - s kepzelet vezet cl it hlhlOki kepesseg-

111'/. Az e]6z6 fejez tbcn elkezdted gyakoroilli a vizualizaill/II. Ebben a fejezetben a kepzeleten a SOT:

Mi a hHolJ::-;('g? Vizualizalaskor memoriankat vesszuk IfoIl'lll)lbe; multbcli csemenyckct idczunk fel. Fanb'izialaskor .411'izbr jeleneteket a 1 kotunk. Az elkepzeles folyarnata IIH..!l1- t. I H csatornakat nyit a lelemenyesseghez. az ihlethcz C!-i <1 1'11'11 tivitashoz.

(liven n~p reggelenkenLi gyakor~as szukseges ahhoz, 1\11 II',Y kontrollalni tudd az AHa szintct. Tovabbi napokra 11111 szukseged a vizualizalas gyakorli4sara, ami a kepzelst II'N"ntHat,lnak eJ6fcll'eteie.

A megfelel6 vizualizalo kepesseg kialakitasahoz megfip,y(·lcseink szerint egyenen.kenl nagyoi1 kiilonbozo ldtSt.1r- 1,11111 kcll, Attol higg, hogyan hasznallad agyadat a mult- 1",11. Ezert ncm szabjuk meg mereven a vizuallzalas f jII I.tesere Iordftando rneditaciok szamat, Ha mar ugy er-

'd, hogy kepes Vii\gy a multbeli escmcnyckre visszaemle- 11'1:111, es lelki rnozidban "laW" azokat, akkor keszen .Mls.z, !tllf,Y llj esemenyeket alkoss es "szemrevetelezz" ..

A gyakorlas soran mostanra mar nem (SUpan tr6ninge-

I'), hanem krcattvva is valsz, teremtesz. Ke_peket alkottal lIiligadr61, CS gyakorlataid soran valarnilyen modon javi- 1011,\1 rajtuk, Ezck is tcremtf hatasu kepek, ami ken jobb 11'1I"iilmenyek kO;';l, sikcrcsebbnck kepzclted el magad. A I,U~iz6tt cell nern ered el, amig kepet nem alkotsz T61a. Bi ..

1I!ly05 mertekig tehat, arnikor emlekkepek holy-ott ujaka] jllk!ll.t~,\l, mar elkezdted gya korolni kepzeleted hasznalnta t.

Most ezt folytatjuk, Mentalis mozit hozunk Ictrc, ami luk.ibb a [elenrc vonatkozik. s ncm annyira a jo"olie. Arra ill1Ilz,naljuk kepzelcninket. hogy t6k6lch:'5 napot a lkossunk, r oprol napra tapasztalni fogjuk gyakcrlasunk eredmenyet, II'lpjail.1k egyre jobba valnak.

Az tlj mozik grandiezusan nyitjak meg kapuikat. A tc 111"zid megnyitasa is ilyen esemeny lesz,

Az Agykontroll tit ilzleiekei hoz

M_ S_, egy texasi szerszamgyar vezet6je ragaszkodott ,111 hoz, hogy kulcsbcosztasu dolgoz6i reszt vegyenek A)-;v kontroll-tanfolyamon, A tanfolya mdi] egy reszet ki is fizl'l te. Uj [elentkezoknel az a lkalmazas feltetelekent irta l"! I elo. Valamcnnyi Iontos posztot betolto ernbere reszt vel-I ,I kurzuson. Harnarosan a garda fele elvegez[e a Silva-tan!" lvarnot.

. Nem keyes ellenallassal talalkozott ckozbcn, Egyik \1(' osztottja peldaul, aki semmire sem jutott munkajaval. ,11"1 mondta: - csak a penzet pazarol]a. Keptelen vagyok egl",i nap egv terembcn ulni. M. S. baratsagos hangon fg-v vALl szolt: '_:: Vcgycn reszt a tanfolyarnon. ki.ilbnben c~aJ6d(l111 magaban, 1\z alkalmazott megertette a Iinom celzast, (", bead ta d ere kat.

- A til nfolyamkozepere ez abeosztottam a totalisan Ill' gativ hozzaallastol a teljesen pozinvig jutott el - meseli \'1 S. - Harnarosan alkalmazta is a tanultakat, es segitsegl'v,,1 kcmoly megrendelest sikerult clcrnic a hadseregtol, cr, v tarnaszpont ja vitasi munkaira,

M. 5_ vallalatanak eladasi rataja "megsokszoroz6doll", az 1.ij tudas birtokaban ket honapon belul konkretan 5z5; szorosara nfitt,

Mi volt it siker titka? Nem esett szo t:ij mtiszaki ki.u l vanyrol, uj piaci strategiarol, tobb ujsaghirdetesrol, telcvi zio- vagy radioreklamrol vagy levelkampanyrol. Bizonvo ertelernben megis mindez szerepet jatszott. Az cmclkol« eladasi r5Uiban megnyilvanul az ugynokok es a potcru.i.r lis vasarlok kozti komrnunikacio eredmenyessege. A Sil v, I modszer pOl1tosan ezt [avlt]a. De a kommunikacio l')",l' mas csatornajat hasznalja, s nem csupan a msgszokottat ,..\ szubjekti v kommunikaciot,

A kommu nikticic5 lij eszkoze

A szubjektiv knmmunikacio roegkivanja a kepzelet lW<"'I nalatat. Ahogy Iantaziadat trcnirozod - es chhez ulrnul.i tast kapsz majd -, mentalis "mozid" masokkal valo k,11.1 csolatodat bemutato "filmjE'.i." uzenetkcnt hozzajuk is eljlll nak.

, Ha bal agyfe1teked most azt rnondana, hogy ,,01011' ,I Alljon nleg a menet! Varjunk csak egy pillanatra!", 111'111

112

11'llI1('!k rneglepve. Sohasem tanultal ugyanis 01 yil smit, 111i- 11/,t'rint a kepzelet egy<11taljn hatna a va 16s<-'igra , S H7t meg I i'v(:~bc, hogy letrehozni is kepes azt, - Ez csak <1 kcpzclcII·d! - hallhattad kiskorod ota Iolvton.

Mentalis "rnozid" f AHa szinten. i~ kornmunikacio vo165'1.- 1\'111 modja, Ez nern "csak a kepzeleted".

1\",[ mar korabban is emlitettem: S talon olvastal mar I 'h-vc Backsrcr munkassagarol, aki a poligraf segfts{~g&vel 11'1 ics volt ismetcltt-n dcmonstralni, hogy szubjckti v kom- 1111111ikaci6 jon letrc novenvek kozott, novcnvck co; ernbe-

ilil kozott, sot meg egysejtuek kozolt is,' .

l la bal agyfelteked tudomanyos magvarazatot kovetel, " rnia kel!. meg, A tudornanynak 50k evre volt szuksege, 11"I',y elfogadja a tenyt, miszcrint az cmberi elme valoban IIlllddkezik "tenneszetfeJettjll erovel. Most hogy elismer- 11'1., mire vagyunk h§pesek, varhatoan meg hosszabb idoIII' lelik maid, amig kideriil. hogyan lehetseges mindez,

1\ Pennsylvania: Egyetem pszichologus kutatocsoportja 111'!1Heg fedeztc Icl, hogy agyunk kC'L fcltekeje kozott ariaI1111 riai kulonbscgok vannak. Az analitikus bal agyfeltekeII" '11 nagyobb a szurkcallomany mennyisegc. Az intuitiv IlIhhan a feherallomany mennyiscge nagyobb,

szij rkeallornany els6d legesen el<~gaz6d6 es egymassa 1 Ii')\'evenyesen osszekapcsolodo agyseytekb61 .1It mig a fe- 1i11':~lI.omtiny foleg az eleklromos vezetekekhez hasonlito Ii tt')"szAlakb6l.

1\ pszichologusok ana a kovctkcztctcsre jutottak, hogy 11 bal agyfcl tckc mfikodesekor kis lcrulcrcken nagy un-nnyisegfi jel feldolgozasara van szukseg. A jobb agyf<Sl- 1111,,' mfikodcse soran kisebb it jclfeldolgozasi igl'ny, vi.lwnt ;'1 jeleket nagyobb tiJvols5gra kell eljuttatni ('17. agy- 1,,111.

II/', csak a kezdet, Mire kezedbe kerulnek ezek a sorok, IIdlligra mar bizonvara tovabbi ll.j Ielfedezesek szulettek, 11tlll'1}rek segitenekmegmagyarazni a jobb agyfelteke szub- 1111,lfv kornmunikacios kepesseget,

l la felhasznalod a szubjektiv kommunikaciot, a kiserleJi'I, tagadhatatlan eredrnenveit, kevesbe fogsz torodni a 10-

Evidence or a Prirnarv Pen:cptinri in I-'I<:\l\( l.ife - /\;; (,,\"GdlE:'ge~ erzekeles bizonyitekai a novenyi Hetben; International Journal of Parapsychology, 1968, Vol. 10. Secret Life of Plants - A novenvek titkos dd~'

113

giku5 ma gyari'iza tokka I , es sokkal inkabb az crdekel m.rjl hogy milyen elonvoke+ nvujt a szubjektiv kommunfka.:«i 217 uzleti cletben.

Toodbbi sikerek

Egy biztosttasi szakember az Agykontroll-tanfolyamol egyetlen eel. eladasainak novelese crdekeben vegezte el. ,\ trening befcjczese utan nem sokkal a kovctkezf szituacn: val kapcsolatban hlvott fcl minket a tcxasi Laredoban .. -\ kozeleben lako g<lzdag iizleternbernek probalt biztosit.».' kotvenvt eladni, Az uzletembcrt erdekelte a dolog. A k,il veny arM is elfogadhat6nak tartotta. Idaig rendben mem .1 dolog. Valahogy megse sikerult szazszazalekosan m!")', gy6zni iigyfelet. A szokasos eladasi trukkoket kczdte ,II kalmazru, tobbszor meglatogatta i.igyfelN, vegUI eljutott ,II ra a pontra, amikor a titkarno mar letagadta fOn(>ket.

Azert hivott fel bennunket, hogy tanacsot kerjcn. rnikrut alkalmazza a tanultaka t ebben a konkret esetbcn. Elrnond tuk, mil tegyen. (A modszert ebben a fejezetben kes61111 megismered.) Masnap a kovetkezo eredmenvrol szamoll

b~- .

Meglatogatta az uzletembert irodajaban A titkarno all.: laban mogorva tekintete mosolyra valtozott. - Hent van mondta derCisen. Fclallt, odalepett f6noke ajtajahoz, es l, I nyitotta, Ugyanebben a percben az uzletember megjeh'lil az ajtoban,

- Ji:ijj611 be, jojjon bel ~ mondta, - Eppen onrc gondol tam. - Amikor leultek, igy folytatta: - Az onok bizto» tasanak az <ira megfelelo, A biztositas korc kieJegfto. Tiill suk ki most azonnal ,'1 nvomtarvanvokatl

Az ugynok elohuzta az ivekct, f~ltette a szukseges k('1 deseket. cs nehany perc rmilva a nvomtatvany kitoltve (':, alairva keszen allt.

- Ohajt]a reszletre? - kerdezte.

- Neill. Kifizetem most azonnal - Es kitoltott egv csel,

ket, ' 0

Amikor kesebb a biztositasi szakernber bcszarnolt 1H' kunk az i.igyrol, hozzafuzte: - TIz percig sem tartott. D(il, benton autoztam hazafele, egy 43 (JOG dollaros csekkel ,L zsehemben.

Mondanom sem kell, hog), ennek a sikernek a nyom.u.

flj',YIL(jkLlnk buzg6n hasznaln: kezdte a szubjektiv kornmu- 11I1'I"IL'i6t, ami tovabbi sikerekhez vezetett,

(l m61' clsajatitctra a modszert. Te meg csak tanulod. ll\lllkorolva azonban te is megtapasztalhatcd a sikert. I '11,Y,nod kcll, mielott megtanulsz jarni, rnajd futni. 'Iehat a j \111knrlast a kcpzclet egyszeru, kreativ hasznalataval fo~~ Iii kezdeni, es ezutan [utsz el a biztosttasi tlgynok <1Ha I III !L1l;;znalt modszcrhez. Eloszor kis sikcrck jonnck, A riaI \,phbak kesribb kovetkcznek.

I A rcaiio kt~pzelet felhaszndlrisa

>1 .'rl'lIH:;k most v('uju-menni azokon a lepeseken, amclvck-

00 !l~ ~

1,,1 HyakOTolhatod a kepzelct hasznalatat, Ime it lepesck:

l, Lepes: felebredve az 5-tGl l-ig valo visszaszamolassal 11111'11] AHa szintedrc, 65 nCzzCl kissc felfclc, kb. 20 fokkal a IPLII'tllc'l1 latosrk tole!

~I. l.epes: a korabbi utasitasoknak megfelelfien vizualiIlil. tehat elevenfls fel jelenetekel emlekezetedbfil, es .111"ll" 6ket testeden kivul!

'I. [~epes: most kcpzclj magad de mas [elenotekct, eddig i I ncm clt. til jeleneteket! "MentciJis mozid" premierje Illy.H.;valami leg-yen, ami meg nem torrent meg, de szeret- 11!\d, ha mcgvalosulna.

,I. Lepes: mondj nehanv pozittv 5zuggeszri6t i lletve allt- 11 «u (Nehanvat felsorolunk rnajd.)

Ii. Lepes: SZ3l1loijl-tfil ."i-ig, ·legy eber, es erezd magad 11~1111H1l, mint korabban!

I .it'pesek tdkiletesftes('

lI,kintsiik at lljra a lepesekeL Az elsoben azt feltNelezz(_jk, I,~ Igy a gyakor16s szakaszaban jarsz. Ekkor ebredes utan Illnlittilsz. Ahogy fcjlodsz, AHa szintedre mchetsz cbed 1111111 vagy estc, lcfckvcs elott is. Napkozben ez a ket ido- 1"lnl a legclonyosebb. Miutan elegedett vagy az eredmeIIV\'kkel, napkozben mar barmikor meditalhatsz - szabad " I,lt)[ya.

1\ 2. lepesben jelenlegi gyakorlilti szinted megkivanja, Ii~ I~;Y emlekezE'~te.~iben [eva jelel_:etekkel kezdjel, Ez a ~'izu~III, . .las, Arra kerunk, hogy a kepzeletgyakorlatokat vizuali/~\ I~ssal kezdd, igy ugyanis job ban meg tudod kulonboz-

115

tcrni <'l kettfil, A vizualizalas l11egerosil i a JE'[E!olegi, illct \ I multbcli csemenyeket, mert a fclidczelt jeleneteknek 1'1l1'1 giiil ad- A felidezeshez ezerl sikert megjclcnito CSemPIlI" kei valassz, 5 itly medon meger5sit€d a sikvrt,

A 3, lepesben atvaltunk a relide7.ett~krol olyan vag\.! inkban szereplo jelcnctckre, amelyek meg ncm t(jrlPIlIt I meg, Ez a dinamikus meditki{_', I 'gkrcaliv<lbb form II ' F.7.e"- 0 kepzelctbcli jelenetek programozoan hatnak l(h;

a ,.kef en" szercplo tobb! szemelyre.

A 4. lepesbcn adott pozitiv szuggesztiek u[(1sfliisokk(,1I1 hatnak "szfimflogepecl.E'''_ Ezeknek megf II?1oen viselkcd. majd. J\zerl. hog}' a gyarban vagy az irodaban jobb ]egY"11 a nap id, tercmtsd meg £17. igenY'.'idnel megfelel6 pro.I.',I'1 mot. lme n6h311).' javasolt sZl..lggl~szti6:

- Egesz nap energikus C"S lclkcs maradok.

- Egyre turelrnesebb, mcg0rt6bb €S j6s;dvl1bb vag\-",]

mtisokkal.

- TJ6vclkedem a krea ti v otietckbcn,

- Minden szituucioban meg()r7.blll nyugalmamat e~: [",)

CSt'ssegemet.

- Testernet es lelkemct egesz5egben rartorn.

11<1 lit! sok teenddre probalsz visszaemlekczni Alfil s/.w t n, atcsusszansz Beh'iba. Tehat kezdctbcn 'gy-kH ::'1'11,', ge %.ti6t hasznalj csupan. Kesobb bovithetcd. illetve n1l'!'. v<'ilt ztatharod azokat,

AI. 5. lepes fclett gyakran atsiklanak a tanlolyarnot \1', zcuek, s kes6bb csodalkoznak, miert er7.ik magukat 1l1"1 almosnak. I larom alkalummal add magadnak aLL a SZIIl' gcs;(;ti6t, meLve utasftast, hogy "tl'ijeSI?!1 ebef vagyok. )111- ban crzem m''1gan1, mint korabban". El6S7or .,l kijiivl'l, I in gk€%d~sL' clott, majd amikor 1161'0111ho;...: ersz, vegul I'" dig 6h1l'.1, miutan mrir kinvitottad a szemcdct Mind <'l JI.I rom al kalommal ismeteld e! ezt a :£l.uggl's:.di(W

Fontoe lciicrazHtis

. (_~

A masik, amit a novcndekek gynkran elmulasztanak ,1 ' lepesben, hogy nem a "i:estilk6n kivu!" vizualizzilnak, 11,1 elkoveted a gyakori hibat, hog)' a kep t a sGL'mhcjadllil b WI kepzeled el, valojaban biologiai I,Hasociat hasznah»l Ezzel viszont 20 Hz (rekvenriara kcriilsz fcl, mivel a hit, Uigiai lahb czen a frekvencian Iolyik. NL'lTl akarsz Bel.ll •. 1

116

j "I"i.ilni. AHa szinten, ao 117:-en akarsz maradni, mert 11. ItH!llll;-i kepesseg ott valostthato meg.

Ime egy gyakorlat ezen hiba elkerulcsere:

Ulohelyzctbcn gyakorolj nyitott szernmel! exzel egyenesen d6r n§vetcgcn, ahogy abrandozas kozben szoktal, szernedet tehat ne f6kusz.ald valami konkret dologral Az ilyen I6kU57.aIat1m nezes hatasara a pupillak kitagulnak.

Meg mindig nyitott es fokuszalatlan szemmel li'eZ:l ~i5se felfelc, a vlzszintes horizont £Ule kb. 20 fuknyiral Igy +obb Alta agyhullam kcletkezik agyadban, ami se-

git az Alfa-dimcnzioban maradni, .

Forditsd szernedet balra, amennyire eroltctes nelkiil csak megyl Meg mindig tartsd nyitva a szemedet, es tovabbra is fokuszalntlanul. a semrnibe nczz] Tovabbra is felJele iranyirsd tekintetcdl Ebben a helyzetben gYflkorold a vizualizalast, Idezz fel multban latott cmberekct, helyeket, ernlekezz vissza regi dolgokra, L'S gondolatban ird lc magadnak ezeket szinesen. teljes reszleteseggell

nyitott ('!:i Iokuszalatl; n szernmel veg7.eU kcpzeletbeli

1'1 ek megjelcnitese kikapcsolja a folyamarbol a biologiai hll.~StF 5 iSY korrigalja a szemmel tort6no vizualizalas hiba-

I,ll, Ekozben a balra n 'Zlg meg jobban bevonja a Iolyamat',i a jobb agyfeltckct, Erosebbcn tudatosul fgy benned az III. ikelesnek egyfajta bels6 modja.

Cyakorl,h;s.l1 lily medon egy lij ew:'ist fejlcsztesz kit 111<1- I'lldbal1, a testcn klvuli vizualizalas crzeset. Ez nagyon luntos er7.E's. Tudatosftsd magadban! Amikor kesobb, vizu"Iw:ali'is vagy clkopzeles kozben felidezcd ezt az erzest, atlid autornatikusan fntuitlv jobb agyfcltekeddel £ogsz n:1.11- I: dni, AHa szrntsn.

I la ebben a helyzotbcn begyakoroltad mar a nyitotl lII'mmel valo vizualizalrisl, nekifoghatsz kepzeleted trcniIli/asanak. Kapcsolj ,H egyikr61 a masikra'

I kepzelet efi a ItftJ10ki kepesseg

11,1 a rmiltbcli esemenyek felidezesCt51 eljutottal {IZ ujak iuegalkotasaig es megjelcniteseig, atvaltottal vizualizalasrol

117

elkepzelesre, Kepzeletedet oly modon fogod hasznahu hogy az kifejlessze latnoki kepesscgcdet.

Hogyan? Igy:

A megszokott medon menj Alfa szintcdrc' Conde,11 olvan valakire. akinck nevet 1113 r hallottad az uzleli ,'-],.1 ben, de akit meg soscm IMhil! lrd Ie magadnak az illetui ., lcheto legreszletesebben' Mondj ki mindent, ,'1):11 ('-,II, eszedbe jut, hogy milyen a hajszirrc, milyen lnagas, h)\'I'1 vagy sovany, barrnilven beugro gondolatoclat, ahogy "I kepzeled. amilyennek "Iatod" I

Ez a tantaziagyakorlat a latnoki kepesseg megcros(ld,' sehez vezet. Hasznalhatod erre a celra a szornszcd h,.1 Vl'l1C kis allatkait, ha meg nom lattad oket, vagy elk6p,!,'1 hctcd munkatarsad hazat. ha meg nem jartal nala.

Arnikor sohasem Iatott Lfirgya kat irsz Ie, akkor kep7I'J" tedet hasznalod, A kepek elkeszitesekor mcmoriad 11121)'1'11 kepzeletedre tamaszkodsz,

Ha gondolatban felrcszcd a kerdest, "Hog), nczhct ki I' az ember?" Vilgy ,,[\ililyen lehet ez a haz?", elrned nagYllld, hanyadat keszreted arra, hogy tegcd szolgaljon - a jill d I agy£6HekN.

Igy Icjlesztheted ki a latnoksag crzeter. Ezt az erzest k.· sobb felidezve ismct ana a rudatszintre jutsz, ahol kep;« leted reven latnokkent szcrezhetsz informaciot,

Pontossa gyakorhis ii~an valsz. Az esetleges kczdcti III zonytalansagok miatt ne agg6dj! Meglepo elmcnveid kv nok. A g}'akorla5 501:1;'\n legy turclmesl Kesobb ellenoriz!»ted pontossagodat ugy, hogv a kcpzelctbeli kepet 055Z('\·,· ted a valodi szernely Y<1gy haz kepevel.

Ki fogod Iejleszteni a Litnoki gondolkodas idealis tud.u szintjenek erzetcr. Ha visszaernlekszel, hogy mit ere/l,·1 a kkor, amikor pontos leirast ad t,'i I, ismet crrc az ide.i II sz intre kerulsz.

l la ruegizJeled czt az ('[zcsL, irodadban is gyakorolll<1lo,J a modszert,

Ha olvasvalakivel VJn megbeszclcscd, akit meg sol". sem lattal, peldaul egy uzletkotovel va~y allaskeresovc! e.l6tte menj AHa szintedrel Kepzeld el, mil yen is lehet e/, ,I szemelv! Arnikor az illctd megerkezik, figyeld meg "talriLb taida t'l!

Azt fogod tapasztalni, hog), ahogy egyre tobbet gyak" rolsz, eg)Te jobban megy Ell dolog. Kezdetben ,i pontoss.u: atlag 25%. Cyakorlassal elered az 50%-ot. Vcgiil megh,] ladhatod a 80(;:~-ot is.

ns

t\z illet6 tavozasa utan nem sokkal hasznald fel az alIlilllMta vizualizalas gva korla sara.

MQ;'nj Alfa szintedre'- ~s idezd Eel kulsejet' Kalap? SzemIlVI'l~? Frizura? Az orr, a szaj, a ful es szemoldok alakja, A Ihll, szem, btir szme. Testmeret, A ruha, nyakkendo. ing, IIV, ('ipa, esctleg zokni szme.

I'>~ltal fejl6dik vizual izalasi kE}'esseged, s vele egyLitl Izuiosodik kepzeletcd is. Vizualizalaskor es Iantazialaskor ~11',ynn!ll1t stabilan tartsdchnedben a szcmely kepet, rnikoz- 111'11 a reszleteket felidezcdl

[v'leg nern crtunk e1 ana a pontra, <11101 fel tudjuk hasz" lni kepzcletunkct a latnoki kepesseg gyakorlati el6nyeiIwi'" de mar a kuszoben allunk,

.,'/ ifvolbaldtds"

Nt-hcinv evvel ezel5tt Kaliforniaban az SRI nevf intezet In'lIIyitotta a .Tavolbalatasv-nak elnevezett kiserletet. Dr. I lurold Puthoff es kollegai arra kertek az onkent jelentke"nkct hogy rajzoljak le. vajon az intezet egyik munkatarsa l'lllnst eppen New York mely reszcn tartozkodik. 1\.z onkcnt 111h-l1th~iettreket mcg.Tlcptc a feh~dat, d~.azert .eleget te~tek a ~llresnek, es lcrajzoltak, ami epp eszukbe jutott, Minden ~ ~Imn feltuntettck a datumot cs az id6pontot.

Kozben New Yorkban a munkatars polaroid fenykepelq'l keszitett pillanatnyi kornvezeterol. A telveteleken 6 is lilil untette ;'1 datu mot es az idopontot. i\ kepeket es a rajt'llkat egy targyilagos, elfogulatlan kiviilallokbol osszevalofVllolt bizortsagnak adtak at A bizottsag dontott. hog)' a l'l'i~ 1/ talalat" vagy trtcvedes" volt-e.

Megtippdn(~d, hogy a rajzok hany szazaleka volt "tali:;l.III I"? ·Bizto.s vagyok abban, hogy most tobbre ti ppelsz, mint arnikor elkezdted olvasni a konyvct cs nckifogtal a

IW01korli;,\snak. Ket okbol is: eloszor is a hitrol alkotott el,,('pzdesed valarni m6don megvJltozott; masodszor, trlipp!'i6° kepesseged gy a korlasaid soran nagymertekben jaVLI~r. Nos, a "taltilatok" aranya nyolcvan szazalek volt

Ez nem azt jelenti, hogy az onkentesek nyolcVll nszazalckos pontossagot ertek 121, hanem azt, hogy a d'szlv€vok nyolcvan szazaleka ert el bizonyos merteku 1lontossagot.

Mindenkinek van jobb agyfeltekeje.

119

Az Alfa szini haszruilata cgy sikeresmegbeszelh; erdeJciben

Ugy kezdheted el jobba tonni napodat. bogy beprograr-«. zod aznapi fontos talalkozasod sikeret, Elmondom. I111 gvan keszulher fel H lritnok vezetf egy szamara fontos 1.11 gYaltisra.

Ha az osszes eddig ismertetett gyakorlatot clsajatitou.» I olvan szemely vagy targy kepzeletcd scgHsf'gevei ti.iri"111I leirasat is, akit vagy amit meg nem lattal, keszen alisl oil ra, hogy egy Iontos iigy erdekeben eztittal eltero m(',,11111 rnenj szintedre.

1.) Az 5-t611-ig valoszamolas helvett 1-tf)1 l-ig, maid III toll-ig szamoljl Igy jclzcd, hogy egy kulonos fOllin' Sl~gU ugyon keszulsz dolgozni. Estc, elalvas elott k, I" ezt! (Erre hivatkoztunk egy korabbbi Iejezetben 1 I' II ] -ref i Helve "lO-nl] I-re modszerkent.)

2.) Valassz ki egy veled megegyez6 nemfi szemclyt, .. Ii I r61 tudod. hogy mar [ol elintezelt olvan tigyekd, (lIlli' lvekkcl masnap szembekerulszl Ez a valaki egYcll.1I11 1ehet Cl6 vagy halott szemely. Vizualizald ezr a sZflkl'l tot sajM oldaladonl Ha ncm ismered szemelyesen. .11, kor kepzeld el valamilyennek!

3.) Programozd be magad: mondd magadnak gondul.lI ban, hogy ejszaka vagy kora rl'gge1 magadtol fel f,,),;, ebredni, arnikor az illeto (nevezd neven), akivel lliol llap talalkozod lesz, idealis tudalszinten Iesz ahh«, hogy iigyeteket lTIegt~ rgyaljiitokl

4.) Amikor ejjel vag).' kora reggeI magadt61 feIebred:-;/, II 3-r61 I-re, rnajd a 10-r61 1-re modszerrel menj sziul.«] ret

5,) Vizualizald vagy kcpzold el a kivalasztott szakei !1I11 'Ianacsadokent fog tevekenyked ni. A szakertot 1,1' II magad mellett!

6') Ezt kovetoen vizua I izald vagy kepzcld cl (attol h·I).:,)',' I en, hogy ismered-e) azt a Iontos szcmclyt. akivel Ii 1)', Ialkozni akarsz, es hasznald a Harem Kcp modsz.»!'

A) Elsa kcp: a fontos szernely kozvetlenul ek\jl'll vall. Koszontod es szrvelyesen fogadod.

B.) Masodik kep: figyelrnedet iranyitsd kisse bcll',11 Bcszelj gondoJ.atban t~rgya16parlnereddel! 1V)(lI1,1I1 el elkepzeleseidet, otlctcidet. az okokat, amier: Iii lalkozni akartal velc, pontosan 11gy, ahogy Eel kill

120

Wen irodadban is tortenni fog! Konzultal] az oldaladon ii16 szakertovel, ha ketseges. hogy melv temapontokat erllltsd! Kerdezz, es az otletek eszedbe fognak jutni. Mondj el miudent kepzclctben targvalopartnercdnckl Lasd, hogy ked vezfien es pozitiven reagcil a hallottakral Fogekony, megerti ervcidet es elfogadja a [avaslatot,

C.) Harmadik kcp: figyelmed.et iranyitsd meg inkabb balra! Most azt kepzeld el, hcgy a kivant (.'Igy elintczodott, es a vegeredmeny mar letre is jott, mintha a megbeszelcs mar a rmilte lenne:

Ne szamold vissza magad eber allapotba. hanem fordul] be, es a ludj el AHa szintrcl'

til Masnap 8. reggelimeditaciod soran vagy irodadban isrneteld meg ujra a lcirtakaf

I') Amikor targya16partnered megerkezik, kepzeld ell hogy szakcrtod melletted Cil! Ha (igy alakul, hogy kis szunethez jutsz, hasznald ki, es kerdezd meg gondolatban szakertodetl

r..I'i'l1jiink vegig meg egyszcT ozcken a Jepeseken, hogy jobI111I1 megertsi.ik celjukat, es olyan tovabbi reszletekkol szol\1111'l<lSSlmk, ami hozzajarulhat az eredmenyesseghez,

I J Az AHa szint 5-r61 I-re rnodszerrcl VJI6 elerese a rutinszerti programozashoz kapcsolodik, A J-r6II-re es a 10-r61 l-IC modszert a tontos. spccialis lervekhez hasznal juk.

I) jobb agyfeltekenkkel kapcsolodunk a nem fizikai, oki vagy szellerni sikhoz. Ez a Magasabb lntelligencia birodalma. A "szakcrt6" jclkepezi ezt a nagyobb crtelmet, ami he? hozzaferhetunk,

U Targyalopnrtncred lalan kes6n kerul aznap ,'igybil, Inert sokaig televizi6l nez, vagy iszoga[ este. Tlyen kor sokkal kevesbe fogekony a szubjektiv kommunikaclora, mint kes6bb. Alvasa kozben egyes idoszakokban sokkal nvitottabba valik mentalis uzerietekre. Elmcd erzekelni fogja ezt, es fclobrcszt, ha erre utasitottad

I) IGilonosen fontos ugYT61 van szo Az ennek megfelclo vissza sza molast hasznaldl

II) Szakertfid mcgvalaszol]a kerdeseidet. Korultekintoen kell mcrlogelni a szempontokat, mert kolcsonosen e16-

12"1

nyos megoldasra torckszel. Olyan uzlet Ietrejou.: ugvanis nem lehet beprogramozni, ami neked es v;il lalatodnak elonvos, a masik felnek azonban problem, hit okoz. j\llindket fel szamara elonyosnek kell lenui« Ebben szakcrtod segitsegedre Jehet, Csak a tisztoss. ges es korrekt tigyek jonnek ossze.

6.) i\ jelenetek jobbrol balra valo mozgatasarol a kfseri(' tek evei soran llgy talaltuk, hogy javitja a. hatekonvs, got. Komoly magyarazat nem all rend.e.lkezeslillkr\', csak nehany tampont, Hipnotizalt szemelyek, arnikoi idribcn visszafele mozgattak 6ket, jobbra doltck: gYl'l mekeim, kutatasaim kezdeten, jobbrol balra fordultuk. amikor a Jelen problema feltarasa utan a kuszobon a' 16 mcgoldasra iranyftottam figyelmukct: a jobb agyt('i teke a test ball oldalat iranvitja. Jegyezd meg: multbrh szituaclokat vagy problemakat jobb oldalon. a jelenLw lieket egyenesen magad elott, a jovat pedig - <I mesui d6dott helvzcttel - a bal oldalon jelenltsd meg!

7.) Nines szukseg szamolasra, hacsak valamilven Beta-t« vekenyseg miatt nem akarsz teljcscn eber lenni. Val. szintilcg epp az e.llenkez6 iranvba szcretnel menni aludni Tetaban es Deltaban.

8.) A megbeszcles elath ismetlessel rnegerosfted az ejs/ ..•

kai programozast. .

·9,) A talalkozo soran a szakerto jelenletenek elkepzcle«: "ka pcsola tot" biztosit a Magasabb I ntelligenciaval.

A szubjekt(7) kontmunikacio szabdlyai

Tala 11 most is csodalkozol, hogy milyen kozel kcrulunk ,1 vallashoz, amikor a Iatnoki kepesseg kifejlesztescn dol).'.(1 zunk, Tulajdonkcppen a "nem emberi leruletek", am~lyd hagvomanyosan elhi]6ni[ik a tudomanvt a vallastol, fok •• zatos "er6zi6nak" vannak kiteve.

A tudornanv az atornon beluli anyagi hatarokra eljutv.i olyan s7avakal kenvszcrul hasznalni, arnelyek az Oks'i)',1 energia vagy intelligencia leirasahoz sziiksegesek. "':h{?gy .1 vallasok modemizalodna k, egyre tobb olyan klfeJezl'~'1 hasznalnak, amelyek kozelebb [arnak a tudomany, mint .1 klasszikus vallas terminologiajahoz,

c. Thomas Sikking, aki vallalatvezetest tanit a Washill!', ton allambeli brerncrtoni Olympic Foiskolan. szeminariu mot tart "Kreativ fclelosseg" cimmel, ami egyik kunyv«

]22

w·k is cime. Sikking szeles korti uzleti es jogi hatterismewllel rendelkezik. Az Oregon allarnbeli portlandi unitarius 111111) 10m lelkcszc is egyutl<11. Igen kenyelmesen kepes II/Wik Iabbal a vallasos, a masikkal pedig a materialis viilj/',l'i'ln MIni. A "Kreativ felel6sseg" ugyanis nem tirtja ma~~I vallasi dolgokba. Felb§telezi ugyanakkor, llOgy az urnI'I'l'zum (ku lso) rnogbU kreativ, tcremto er6k rejlenck (bel- 1111), 5 hogy ezen belsa es kulso valosagaink valahol talall'll:r;nak.

1\ Silva-rnodszer erre i1 talalkozohclyre vis? el. Az cgy- 111"g, nern pedig az dszigl'teltseg nlapjan eri cl celj5L Alta ~,illten kepzeleted cmberfelstti modon rmikodik, mert jobb IW,yi;elteked jelenti a kapcsolatot a 5zuper intelligenci<lhoz.

Ket medon lehet e kapcsolatot kormven megszakitani:

I,) Tegy barrni olyat, ami AltAb61 Betaba juttaf

I) Mondj barrni olyat, am i eLklikiniiltscgel h07 letrel

~I.IIL' tehat a kct fo szabaly; ami alapja a sikeres szubjektiv kummunikacionak:

t) Komrnumkal] Alfa szinten!

I.) Ogy kommunikal], mintha te C'i az iizenetet vevu szemely egyek lennetek!

/\z elszigetel tseg ill J,lzi6/dna7c lekiizdese

h'I1Y: resze V<lgy egy egyscgl'S crtelernnek, ami atszovi az uuiverzumot. Teny: h11 "eZl'n kivul", elszigetelvc erzed Ilmgad, tudod ki az, aki kizart onnan, Ehhez az egyscghez IililtlakDzol, amikor ALta szinton kepzeletedet hasznalod. M~g jobban rrihangolodsz, ha helyes a gondolkod.~sm.6- dnd. A helves gondolkodasm6d a csapatban valo gondolI udas, hisz az cgcsz emberiseggel vagy egy csapatban.

versengo tarsadalmunk kitermeli az egyszcmclyes ha]oI lit. A capa capat eszik attitfid gyakori a cegen beluli k'ltc- 1 "i1;'segekben es a vallalatok kozotti versenvben. A szubjl'ldiv kornmunikacio haszruilatakor ez az attitud l11egsza- 1~jlia a kapcsolatot, Az egYlittmuki;de'ire hajlobb €os I1K'gerItlbb hozzaallas sokkal sikeresebb,

Egy kereskedelmi Dsztjlyve7et6 arm hasznalja a szubII'khv kommunikaciot, hogy a nemreg felvett ugynokeben Ii pozitiv vonasokat er6sitse I1Wg. Egyedul ul irodajriban, A 1]61 Lro, rnajd a HI-rol 'I-re modszcrrel AHa szintre erCSLI udik. Ha azt mondja: "Te hulye! ~fl~g egy ilyen rossz het,

123

es kirtlglilk, hogy elszallsz!", d. kapcsolat maris meg,,;,1 kad.

Ha gondolatban azt mondja: j\ viL'\g olyan, arnilvenu. tesszuk. Lelkescdjl Egyrc tobb arur tudsz elad ni, s ez III,,!', Iel kesebbe tesz. Eladasaid novckodni fogn<l k, es seg i Il'~ hogy 16 erezd magad a ccgncl" Ax. uzenet meg fog 1'1 kezni.

A szubjeknv kornmunikacto haszn.ilatakor keruld d ,I vl'g-lctcssc-gl't ,1 polariza I;,\s tf Koru i j Il1 i nden olyan kijd"'1 test ami lchangol, kritizal, ami leg-eel vagv vallalatodat I'i kuloniti' Azt n;ondd, ami az igaz~il.g, s ne: azt, hogy kin.-t van iga7a! A tavolsag nem szarrut, Az uzenct a tudaloss.I,I' szinrje alatt eri el .;J. cimzettet.

A'tipikus szubjektiv komrnunikacin soran a latnok I" nok a kovetkezo lenycgcs dolgok<ll hangsul y077a fou I" , ugyfelenek \'agy vasAr16jan(lk:

- A t~rn:ek v~~gy~ s~olgaltata~ eIo;_lyeil. _ .. A cegehez tuzodo kapcsolat olonvcit.

- Szcmclycs crdekeil az i.igyfel vagy vas.irlo boldogul.i

saban. .

- Mils rovid tavu e!(my('IkF'l.

- Mas hOSSZl1 tiiVt1 clonvokel.

A tipikus szubjektiv kom.munikacio czcnkivui meg r{ gyen:

- 6szinle,

- tisztesseges - az egyenl6tlem~eg megszakitia a kapcs..

latot,

- korrekt >- az amitas bumcrangkcnt hal,

- kolcsonosen tiszteletteljes - eJ6sq;iti at: clrnck ralalk..

Z;]S;-1t, s

- krcativ - a krcativitas birodalrnat haszm'ilod. Kuksfontossagll, hogy legy6zd az elszigeteltseg illuz j ('1 j,lt, arnit az clado-vasarlo es mas, 11850n16 iizleti eileripolu sok gerjesztenek.

Elehrnk elsa nehanv eveben bal es jobb agyfE~ltek{nk\'! egyenlfi mertekben hasznaljuk. Fiatal ieveinkbcn kb. hu szonotszor annyit tanulunk naponta. mint idosobb korunk ban, amikor mar a bal agyfeteke a meghatarozobb, A rC'F,! kozmondas igazat, miszerint ,_legy olyan. mint €gy gyet· mek", a tudomanyos kutatas rnanapszig ig<lZolj<l.

124

\ ,":'.lIhjektiv kommunikacio fclhasZYliiltisa

I I~" 'I,d ted hat egyeni fejlodesed eli sza kaszat. Kezedben a I 'ilks, arnivcl hozzaferhersz elmed lehetosegeihez. t\ hareIlIlIysag iij szintjet sajatitottad el, amikor hasznalni kezd- 1,111 hds6 kepessegeidet, melvckkcl alakithatod a j'ov6t, keIIM1'\II{'geiddel, melvck l'jjd-nappal teged szolgi'ilnak.

Mcgkezdted jobb agyfe1teked aktivalasat, hogy az baruuuiikusan egyuttmukbdjon a ballal. Ertelrned es logikad IIlIwl kiegeszul (17. intuicioval b latnoki kepesseggeL ~IIHdl'z egyuttesen az egyen, az uzlct CS a vil<lg fcj16dcsd I h,,1 menyezi. Ezert a halndascrt programozol a Silva-mod'1'i'ITt{ Az uzleti elctben LI. lchctosegek kore ugyanolyan ,Jt~'I.l'~ skalan mozog, mint maga .,17 uzleti eld.

1'~16szi:ir tekintsiik at azt a harom hiloni'ill6 progrmno-

1)111, ami a Silva-modszer reven reridelkezesedre JII, e') eddlj', bcmutatasra kerultl

1,) Pozitfv <\I!ftasok AHa szintcn.

I) A I-IMam Uj] Technika, amit Alfaban programo7l1 Ilk be, de f61eg Beliiban hasznalunk.

I,) Fontes esernenv programozrisakor szakerto hasznalata.

ElZ optimalis id6pont prograrnozasa es a Harem Kl'P rnodszcr alkalmazasa AH6h;m.

111I'fillv allitasokat AHa szinten ejjpl-nappal barrnikor alkal- 111,1 r: hatsz, hogy lenduletes, j6 kozerzetti, energikU'i. taIhllHztalt, megert6, optirnista 6, lclkcs legy. s meg sikeres is II Silva-m6c1s7.er segitsegl'vel.

Alfil szinten J.Z egysZCI"ll vizualizalo es fant;-'i7.i,iI6 proginmozasi technikak egycni l'S vallalati celt egYMcint 5701- 1'/1 hatnak.

A Harom Ujj Technika hasznulataval barmikor novclhehi intclligenciadat. pelchiul: mtiszaki lapok vagy bcszaII1ul6k olvasasakor, meg b eszelese ken, scgitsegE:'vel. veget vethetsz ha tarozatlansagodnak. S il megfele16 idoben a IIlt'g.fele16 hel yen lchetsz.

Fontos esemcny programozasi modjat (;17. elj<\r5st ebbcn II feje7.etbel1 ismcrtettuk) megbeszelesek el6H hasznaljuk, 1I111[kor ;~m,bi k fel hoz kritikus kcrdesbcn dontest. Ime IIN1any lehetsege5 pelda:

I,) Felvetelt bes7€lgetes allas mcgpalyazasakor.

.I,) Kereskedelrni vasar Vilgy mas crtekesitesi lehetoseg. I.) A do1goz6k es a vc'illalatvezetes konfliktusa.

t) Bir6sagi cljarasok.

125

5.) [avaslat ismcrtetcse.

n.) Problema a beosztottal.

7.) Problema <I szakmai felettesscl.

Munkdban az emberi elme

A tovabbi fejezetekben tovabbi Agykunlrol1--Lechnik,~kat j,. merhetsz meg, es el fogunk mclverini azok esetonkcnti ,1.1 kalrnazasaban. lehetetlen az osszes sza mitasba johcto S/ I tuaciora kiterni, de rugalrnasabban tudod majd adapuilm azokat .. ha nehany konkrct pcldat megismersz,

Az Agykontroll-tanfoJY<111l011 sokszor clhangzik a PI'P)', rarnozo mondat. hogy az Alfa sz int felhasznalhato ~ehl eleresere, "bc'\nnely v<i.gyad szerinti eel elerosoro", Es L', igy van.

- -A munkaba fogoli ernberi elmc a vilagban (Iddig alaku j,~ <~/. anyagot, m.il?; civilizaciokat hoz JeLTe. Az e!etforlll.l <1tal.-lkul. 'A~ ei!Vl'I~' es a vilaI'; szintjen egv,uant ,\'<lltoz,bul' kovetkeznek l~~~. A \'aItoza'i~lak eJletuHk~ clme nern <;/.1 Ii tobbe sajat otletet, s leszokik az epHfi jellegu gondolkod.«. modrol, /\ valtozasra rahangolodo elme novekszik, kitclj sedik cs clctben marad ,'1 fej16d6 vilagban.

8.

Problemas emberek kezelese es fegyelmi iigyek megoldasa

i\ helvszin Honolulu, 1972., .a hawai Hilton Szallo. Szerz6- h1rsam, dr. Stone eppen befejezte a latnoki kepessegrol tarI'llt eloadasat a pszichikus mfikodesrol rcndczett konferenl'I.1rt. Most kczdodnek a csoportos megbeszelesek.

Az egyik szekcio vezet6je ismertette az agyhullamokat viz,sgfil6 berendezeset, Jean Millay biofeedback-kutato, egy II i\zons(~ges mozivasznon fogja lathatova tenni a hallgato~j~gllak sajat agyhullamalt - ez a keszulek eis6 bernutatkoIJ~sa a nagy nyilvanossag n§szere,,

- Eloszor statikus lesz a kep - mondja, - De azutan, uhogy lazftani fogok es AHa szintre mcgyek, latni fogj;-'ik a h,1 rrnonikus joloker.

Elektrodakat erositenck fejere. Leiil a vaszon alatti szekII', es bekapcsoliak a bcrcndczcst. A vaszon semmitmondo

11'11'1<. osszevisszasagat mutatja. Dr. Stone az eloadoterem iO'lts6 reszebo] konstatalja, hogy a statikus alla pot a befolyl~soIasi er6feszftesek ellenere valtozatlan. Millay <155Zi57.h~nse odalep hozza, - Arra keri, hogy segitscn neki - mondja, - Sajnalom - valaszolja dr. Stone. - Mondja meg Il\'kil hogy sernmit sern tudok errol a keszulekrol,

Rovid id6n behil a fiatal asszisztens visszater: Azt mondja, mindenkeppcn jojjl)n.

Or. Stone megerti. mire is van szukseg. Ahogy a pad so!tIk kozott eloresetal. bekesen es nyugodtan maga de kep/:1'1j Millay-t, es "latja", hogy reagal a segit6, bekcs, szereh-lteljes tarnogatasara. Miel6tt elerne, a vasznon a semmitrnundo osszcvisszasag hirtelen szimmetrikus, szep jelekre Vii ltozik.

1981, a szmhely ilZ Egyeslilt Anamok mas resze. Jean Millay 11IosE az Amerikai Oktatasi Kutat6ttirsas;.,'ig osszejovotelen szolal fel. A megszokott mozivaszon belyett most "I inyszobrot" hasznal, olyan berendezest, amin vizszinte)11'11 kliWnb6z6 szinu izzolampak Iathatok, amelyek az

127

aavhullamok hatasara haromdimcnzios fcnvhatast pro.in

o. fi

kalnak, Minden szin cltero agyfrckvcnci5.t )cW1. - A .~f;Y"

lem megfelel6 koncentr .. ilasavat mond]a, <17 agy csodalat« dolgokat keres III uve I 11 i.

Ket okb61 idezern fel ezeket az esemenveket

Eloszor, mert fogalrnat alkothatu n k a r~r61 a nagysz{'l i I fejl6desr61, ami az elmult evtizcdben a kutatas ezen tern I,· ten vegbement, Bizonyos szempontbol elegedetten nyllhl.~ zorn, hogy egyes tanarok figyelemmel kfserik az ilyen ir.: lWLI kutatasokat. Ugyanakkor csalodottan tapasztalur» h()gy a Ielfcdczcsck crcdmcnvcit az iskolai osztalyok SZil~l jen kevesse es lassan hasznositjak, Az uzlcti elct cs az ip.» is voriakodik a kutatasban elert Ielfedezesek alkalmazas.i t6L

Masodszor, a honolului cset j61 peld5zza az emberi <1/-,,\ azon b§pessegetf hogy masokra - pozitiv ir.§nyu - haLI·.1 gyakoroljon. Ennek a fejezetnek is ez a celja.

Agyhulldmaink hatdsa a mdstk: emberre

A Harmadik Pszichotronikus Vih-igkonferenci;h1t amit I 97', ben Monte Carloban rcndcztek, az doad6 kurato ket (il_ kentest kcrt az emelvenyre. Ket holgy jelentkezctt. Egy massal szcmben leultettc. majd kulon kulon egy-egy clcl.t roenkefalografhoz (EEC) csatlakoztatta 6k('t. Mindket S/.l']. mogott egy-egy hatalmas szamlapu muszer mutatta a k" zonsegnek az eppen dominalo agyfrekvencias7intet.

Arra kerte a hblgy(~ket, hogy lazitsanak. Kis ida mulv.i mindketten "14--15 117 erteket rnutattak. - Most segitsenl'l egymasnak a Iazitasban - utasitotta oket, A mutate szin il' azonnal a n -12 ertekre csuszott.

A kutato it hallgatosaghoz fordult: - Most segitsen Ill' kik mindenki a relaxaciobanl - mondta. A ket mfiszer i -: met tovabbi lassulast mutatott, kb. 10 Hz ertek koruli erk ket.

Egvetlen utasitast scm adott arra vonatkozoan, hoi',\' mik~;,t segftsek a ket iinkent jelentkczdt az ellazulasban Megis kepesek voltak egymasra hatni, es a kozonseg is tCi dott nekik segiteni.

Agyhu11i'imaink egymasra gyakoroJt hatasa nem csokl«-n a tavolsaggal. A maimonidesi "Alomlaborat6r.iumbilll'· dr. Stanley Krippncr kiserlctet vcgzdt, amclvbcn egy on kentes hazaspar vctt roszt, A fe-rjet es fdeseg6t egyntaslr tl

12.8

I~! kilometer tavolsagra leva korhazakban helyeztek el, es Ldlldnbo?:o eletta ni lunkriokat rilero muszerekhez kapcsol- 111:1< 6ket.

- A felesege most halt meg! Nyugodjon meg, valojaban nrnekul vall, csupan egy vizsgalat vegett mondtam az 1,1!~bb, hogy meghalt.

Amikor (] Ienti allitas elhangzott, a keszulekek hirtelen ~llkkreakd6t mutattak. A szivmukodes, vernyomas es agyhullamok azonnal megvalto7tak. Tizenket kilometerrel arIl'hb; a felesegnel, ugyanabban il pillanatban hasonlo jelen~~get jclczrek a mtiszcrek.

1\ Szovjetunioban allarkiserletek soran meg nagyobb tavulsagot alkalmaztak. AL. anvaallatot a nvilt tcngerre, egy kngerabttjaro fedelzetere vittek, Amikor a szarazfoldon 111',yik kicsinvet megoltek a tobb szaz kilometerre leva unyaallat azonnal, merhetoen re;;lgAI.t.

1-I.a rAebred(ink egym§sr;-1 gY;'lkorolt hatasunkra. kontrolilllhatjuk is azt. Ha fclismerjuk. hogy ZlgyhLlllamaink bejarIII k az egesz Foldet, az irodank €os otthonunk, vagy iro'11:in_k es az aruhaz kozotti tavolsagot mar nem tartjuk jciI'ell-os tenyezonek.

1\ menedzser mint rridi6ad6

Van egy radioallomasod. A fejed. Egyszemclycs kivitcl. Te \hlgy mernoke esmusorigazgatoja is. Ad6d igcn szclcktiv, h~hkit elerhetsz vele.

Az allomas jovedelmezo. Felhasznalhatcd problemas 'I'mberek kezelesere, fegyelmi problomak megoldasara, szeI\lelyes konfliktusok elsimitasara cs celjaid elereset g<it16 nl<21d5Ivok cltavolitasara.

I--J:a onnck hallatan clkczd csurogni a nyalad, es tiirelmetleniil hasznalni kezded a modszert, mielott meg elvej',ezted volna a Iatnoki kepesseg kifejlesztesehez szukscges visszaszamolasi, vizualizalo es kepzeletgyakorlatokat, melINogsz, Heteken kereszttil. nap mint nap kell gyakorolnod o Silva-modszert, hogy tcljesen kontrollalni tudd ezen kepessegeidet es clerd celjaidat, Ezek a terrneszetes kepessegek mindannyiunkban ott szunnyadnak. Azonban hiaba van kepessegiink a teniszezeshez vagy a gepfn'ishoz, rnegl;ele16 modon edzenunk is kell ezeket a kepessegeket, hogy ,1 kivant eredmenyeket elerjuk.

129

A rtfdi6adds harmoniafa

George Otis, aki korabban a Lear Corporation igazgatl11.1 volt, rna egy orszagos vallasos tv-sorozar, a "High Advi-u tun!" (Nagy kaland) vezctojc, Iitokban egy tv- es n'idio.d lomast mfikodtetett Del-Libanc nb<1I1, olyan tcruleten, (111111 £I Pa lesztin Felszabaditasi Szervl!zet katonai, <1?, EN5Z h· kcfcnntar+o eroi, izraoli csapatok es aziriai er6k zartak 1-11 riil, 1\1'. ado templomi es COLI ntryzenet sugarzott, hogy ,I harcban all6 muzulrnrinok, keresztenyck es zsidok klh:i'lll harrnoniat tcrerntsen. A;;: .nIm:nns bekehadtestkent rntlko dott. Egy katonai parancsnuk izcrmt: "A radioado kel l» kefenntarto hadosztallval ert fel." A zene a jobb <lj:!\'h I uanyClg(l1.l .

Scveriscn "doki", a Johnny Carson-show kituno zenek.i ri Vl'zl'16je, bizonyos ertelembcn rnenedzser. Alkalmazva d Silva-modszert, A siker, amit rn nedzserkent cr el, abba n ,I harrncniaban nyilvanul meg, ilhogy <'I muzsikusai jab".1 n<11<..

Rajtad, mint mcncdzsorcn is mulhat, hogy rendetlensc-: v<lgy rend, konfliktus V<lgy egyOttmllk{)des, vtszaly V<1).',\' harmonia, eredmenyrclcnscg vagy hatekonysag, szethuz.» vag)' ~is;;zl'tarlas jellemzi-e csapatodat, A Silva-modszerr. I kitCin6 rsapatszellemet tudsz lCtr'hozni.

Ebben a fejezetben olyan spccialis helyzetekkol fogla'''!1 xunk, amelvekkal te is szernbek 'riHhetsz_ Minden probl .. mil, az emberi problemakat is ! eleertve, megoldhato, 11.1 teljcs Clgyunkat hasznaljuk - nerncsak a sajatunkat, hanciu eo masik ernberet, az erintett szemelver is.

Tt.'nneszeh5.b61 adodoan [I hal <1 "teljes agyat hasznalj:

Kozismert, hogy a lazacok fvas idcjore rnindig ViSSLill,'1 nek oda, ahol ok is viI<'igri1 ji:ittl'k, l11c-g ha ez sok kil011W teres, fcl radsagos, anal szemberii uszast is jelent szarnukr.i A Sz -nt llona-vulkan kildte e utan a biologusok azt V;lI tak, hogy a Iazacok - melvek sulva gvakran tobb mint 1'1 kg - ell fognak pusztulni, amjk~r m~gpr6balllak nw,\' szokou utjukon a Cowlitz 'Toutle Iolyokon vcgighalad ni, m rt a kct foly6 teljesen elzarodolt iszappal i'S torrn« lekkel. Megleperesukre a Iazaeok elkerultek ezeket a fol"<1 kat, CS ehelyett a kozeli Kalama folyo fell' fordultak, i~1111 iszaptol es torrnelektol mentes volt, Vajon honnan tudtul ezt?

130

Amikor a teljes agy dolgozik. az oszton 125 (17. intuicio is !',venyesul valarnennyi hal agya, valamennyi hal eroekeben.

A vallalat valamennyi dolgozojanak t'Tdekct szolgalna, 1101 aktivalnak teljes agyukat, A Silva-rnodszcrrel osszehanf!,ult ,agymuk6des csodakat tehet it vallalattal (mit tett is wkka J) es vezet6j'L\Vel.

Venezuelaba n korrnanyzati erofesziteseket tesz nek az 111',esz nep intelligenciaszintjenek ni:lveles€ erdekeben. Ezt a IlIlrCltlan tervet az Intclligcnciafejlesztesi Mintszterium veIl'll, egyuHmuk5dv{! nemcsak a meglevo oktatasi lntezrneuvekkel, hancm a tornegtajekozta~.:bsal is. Celjuk a "belso I rcativites" megteremtese.

'le vagy az els6 "fecske" vallalatodnal. Ha vegiglH~~7_ed

.ljiit fej16desedet lalnoki CS szubjektiv kapcsolatteremt6 l.r-pessegedben. abban flZ ertelembeu szerzel d,onyt, hugy III,)-;getleniteni tudod magad ill tobbt )azacl61", Qs az aka,I,dymentes Iolyon iiszhatsz felfele, egyediil.

A hogy fclfcdozod sa jat rad ioa dasi kepcsscgedct. tiug;ciI,IIZZ masok feler Ahogy 6k is fejlesztik kepessegelket, ugy I'gyre jobb vevoidde is valnak, Az eredmeny: egy verhetet- 1,1 '11 csapat.

/1 szubiektiv korrrmuJliktici6 egyszenlsege

A kovetkezo olvashatc a "Kommunikiici6 menedzserek.1I·k" cimfi egyetemi Ianfolyam szorolapjan:

"Ez a tanfolyam attekintest nyujt a szerntdl 57. mbe, a III'. 'rvezetekke~ es a tornegtajekoztato eszkozokkel \'a16 I I unmunikaciorol, valamcnnyi menedzseri 50emponLot H", elernbe veve. Megtanulhatja, melyik modszer mukodik I legjobban, mi az, E'l111l cirt, s hogy mikcnt scgftscn l1),lSO~.Il a hatekonvabb kommunikactoban."

61 Ludod kepzelni, rnilysn halalmas mennyfsegfi Cll1ya);nt olel fel ez .'1 tanfolyam? Magaba foglalj,a a sz6beli kommunikaciot, ami az d6keszltesi fazisban mill' elakadh.lt, a szemelyiseg I, a szokmcset, a hangvetelt es tartalnl t. Tovabba felj gyzesck kt'S:titeset, level- es beszamoloII'nst, es jol tudod, hogy meg mennyi egyeb t~nyt'L,O befoIy.'isolja, vajon egyi_izenet az iras vilagaban celba er-e vagy sern. Foglajkozni kell a sajtcnak szant kozlemenyekkelt hirdetesckkel, 11i va t .. 1los jelentesekkcl, htranyagokkal. Iljsagok es rnagazinok riportjaival, a nyilvanossag doni 'lZcreplesseL Felelmetes mcnnyisegu anyag.

131

Irjuk meg cgy masik tanfolyam, a "Szubjektfv kommu nikacio menedzsereknek" tanfol yam szorolapjat:

"A tanfolyarnon elsajatithato az Alfa szintti kommunik. cio a vizualizalas es a kepzelet segnsegevel."

Mir6l is van szo a tanfolyamon? Ellazulasrol, vizuali.» Iasrol es kepzeletrol. S miuderrol polirikusan, vagyis ,t I' rankent adagolva.

Az egyetemi tanfulyam a bal agyfelteket kepczi, Az ,II, jektiv szintu kornmunikacio minden reszletet targyalja. II bal agyfelteke a reszleteket fogadja be. A bal agyf~lt('Li'l megkozelitesben ,1 reszlctck dominrilnak. Az emlitett Ai',\' kontroll-tanfolyarn it jobb agyfeHeh~t vcszi CI~lba. A jlll,l' agyfelteke nero meru] el a rcszletckbcn. Madartavlatb..l nezi a kepet, ami a teljesseg kepo - i1Z univcrzum m(}g\ll~ rej16 cgys~'ge.

A szubjektfv szintfi kommunlkacio egyszeru. Egyetl,'11 stabil szabalyon alapszik: a [olndulanian tovabbitott igdl sagon. Ez egy konnyu fejezct lesz szamodra.

Esettalluinuinyok - hog:yan hasznaliuk: az eddiX

tanultakat? .

Vegyunk harom altalanos vezetoi szituaciot. A 111M ism.» tetett es JJZ el61'6 fejezet vegen osszefoglalt rnodszcrck 1"1 hasznalasa val hogyan alkalmaznad a Sil va-modszcrt a I,,· mutatando problemak rnegoldasarn?

Azt ajanljuk. hogy olvass cl egy cscter, majd donrsd "I hogyan kezelned azt, s csak utana olvasd cl a Icirt meg! ,I dast, IIy modon, amikor elerkezik a Silva-modszer alkll mazasariak ideje, kcpes leszcl jobban rnegvalaszolni a j.d'i dest: "hogyalli?",

Ezzel nem azt sugalljuk. hogy csak egyetlen helyes III valhat be. Minden modszer, ami a jobb agyfelteker, .1 kl valto mechanizmusokat es a szubjektiv kommunikao.u magaba foglalja, i1Z seg-Heni fog, rnert agyad nagvobb n szet hasznositja. Adott helyzetben vazonban a kesobb i" .mertetett megoldasok ttinnek a leginkabb celravezeton.-l,

At'I' j'Q Q t~ . U sagosan e nezo muuczeto

1. Esettanulmanv Nathan J.-t mostanaban neveztek ki n III vezetonek. mert €lodje jobb allrist kapott \:'gy masik c€p,wl

J32

[\jlllhill1t munkatarsai mindig kedveltek, Munkajat lelkiisunrctesen vegezte, s mindig lojalis volt a vallalathoz, Mti\'I',.-dokent azonban tulsagosan engedekenynek bizonyult. I~i'(n tartatja be a szabalyokat. A terrnelekenvseg csokken. 1\ ~'cgyelem gyenge, Ha rornszor besze!gettel Nathannal, Illi~ijZOr megkerted, hogy valtoztassa meg vezet6i. stilusat. l'lmondtad. hogy kevesebb barati beszelgetesrees tobb el- 11'I\UrZeSre van - szukseg. Egyetertett. Masodik alkalommal ~I szabalvszegcsek konkret peldait idezted, s azt. hogy jl'l,!'k rnennyire vcszelyeztettek a munkasok biztonsagat. I (IJ,yetertett. Harmadszorra "odacsaptal". FegyPlmet kell teIPlllten.i! A termelest ernelni kelll Egyetertett. De most isuu-rted fel, hogy Nathan "lelkesen egyetert6" attitudjc moW'\ll valojaban az tilt hogy nem akar az ugyr61 beszelgetIII, cs valoszuuileg nem akar igazabol valtoztatni, J6 em- 1'1'1'. Levaltasa dcmoralizalna 6t es a tobbieket is. Ugyanak- 1'111; mivel te ajanlottad Nathant muvezetonek, sajat fonoki lli'l1sztasodat is kikezdheti .,1 dolog. Mit teszel? Hogpn 1.ldl~zn,ilod a Silva-rnodszert a problema megoldasara?

/"Ifnyes szabdlyok mcgtdrgyalasa

" nsettanuhnAny. Egy minosegi eUenart elbocsatottal, mert ulynn hibakat nem vett eszre, amik az adott eJelm.iszert II.u·gvascirI6knak veszelyesek lehettek volna. A vallaiatve,1'I{'s donteseddel ertett egyet €s azon a trirgyaW.soll. is taIIlngat/ ami! a sza kszervezet kezdemenyezett, hogy clerje a. h'''[1 visszavetelet

1\ targya lasok kozepponljtiban eloszor az a kerdes rim, IIlIlun az elbocsatott ellenor szandekosan nezte-e el a hibat, "~ll ha igen, vajon azert tette-e/ hogy ily medon tartson be II vallalatvezetesnck. vagy mert idegenkedett attol, hogy ,~ hlbak fclfedese miatt rossz viszonvba keruljon munkatar~ldvaL

A targyalasokban reszt vesznek a kormanyszervek kepVlHcl6i is, akik elrendeltek az rim forgillomb61 valo kivona- 11M. Az ugy kapcsan megvizsgaljak a 02g minoseg- 1,lIcnorzesi modszcreit, kulonos tekintettel a ellenorok hozIA,iUasaraj az csetleges lazasagokra es fegyelmezetlense- 11:'k. reo Ez kielezte a helyzetet, ami a 22-es ~sapdajavc1 fe}l6- I 1\lt: ha mcgtcszed (visszaveszed a dolgozot) - a kormany 1111 koz. H_<1 nern, akkor a szakszervezet,

Egy rendkivul kellemetlen, harornoras delutani tiles

133

utan a vegso lIlegbeszdesre masnap reggel kilenckor kerul SOL A Silva-modszer felhasznalasaval Illeg tudod-c old.nu a problemat? Hi! igen, hogyan?

A zugioo

3. Esettanulmanv. Ralph P. vallalatod nyomdai 3zolgali<ltd sainak tapasztalt uzletkotoje, Gyakran kellett uzleti obcd«. mennie jelenlegivagy potencialis ugyfelciddel. llvenko: mindig ket-harorn Martini is j)eguruJtlf torkan. Ralph eVI' kig tarto ugynoki sikcreit rneltanvoltad. czert ezeket ,I "szes7:es" ebedeket ncmcsak elnezted, de a vallalat ki is II zette okct, Tc irtad ali'i a koltsegelszrimolast.

Az elmrilt feI evben Ra I. ph. ugyei bcfeiezetlenul CS{i:;1 nak, mikozbcn fiatalabb iizletkorok alacsonvabb kbitse:gd rnellett 6-s kisebb kereskedelmi kapcsolatokkal mar 'Wi', mcgeloztek ot. A Ralphfal Iolytatott reggeli megbeszdesd soran szeszszago+ ereztel lehelctcn. Vonakodva, de v{'hilii~, ollcnoriztcd iroasztalat. A fiokban egy liveg alkoholt tal.lI tal, s egv laposuveget kabatzscbeben. Amikor szembesitct ted a t~ilyekkd, R~[ph megprobalta elbagatellizalni a dol got. A dontes pillanata elerkezett Elbocsatod az "nreger' , Ncm kenyszeritheted, hogy ne igyoll vagy hogy forduljou orvoshoz, Segithet a Silva-modszer? l--:ia igen. hogyan?

A Silua-modszcr uikalmazdsa lIZ I. csetben

A javasolt eljaras: Nathan J. mfivezetdkent hatarozatl.i II ember. Elfog.<ldta az uj cimet 6s fizetest, a velejaro fdel()~; sf:'get azonban nem. Bizonytalansaga miatt a tanacsokat \'~ kritikakat sern fogadja meg. Az objektiv szintu kommuru kacio lcblokkolt. Szubjektiv szinture van hat szukscj; Men] szintedre az 5-r611-re modszerrel. cs vizualizal.l Nathant! Idezd fel els6 talalkozotokat, es vctitsd a kepd lelki Ifit6tered jobb szelere, Megertoen, baratsagosan m.: gprazd el neb ervcidct tijra, mondd et hogy kevesebl barati beszelgetes es fokozottabb ellcnorzes elonyoscbllenne a vallala tnak es minden erintettnekTdezd fel ujra .~ masodik megbeszelest is, s ennek kcpet is johb oldalra ve titsd, mivel ez meg mindig multbcli, de a kozepvonalho. mar kozelebb, Vedd ismet sorra a megszegett szabalyokai. es mutass ra. hogy az ilyen szabalysertes biztonsagi szem

!.34

Ilnl~61.i.S veszdyc~. Alkosd meg ~jn~ a ha:-I:nadik t~ltilkoz~) ,i"I'et is, s azt vetitsd csaknem kozepre. Diplomatikus stilusban isrnertesd azokat a mindenkit erinto elonyoket, umelyek elerhetok, 11a a' mfivczeto jobban figyel a fegye- 1,\lI)re es a terrnelekenysegre. A kovetkezo kep jovobeli jeI "net, tehat bal oldalra kepzeld el! Lasd, hogy Nathan valIllia a fdc16sseget! Lasd, ahogy magabiztosan cs gyakorlnttan cllenorizl Lasd Ielkiismeretes es hatekony mfivczetfi- 1~~'l1t!

Valtozatok: ha az ugyet sulyos problemanak itelcd meg, hl1programozhatod, hogy cjszaka, a. szubjektrv szintu kommunikaciora Iegmegfelel6bb idoben felebredj, es alkothatsz II!olgadna k egy pszicho16gus szakertot is, aki segftsegedre !lId. Ha nern talalod annvira sulvosnak az ligVet, akkor j,bjektiv szinten is kommunikalhatsz vole ligy, '-l~ogy a bej I.f'lgctl's kozben osszeerinted harem ujjadat, igy a megfc- 11'16 "szavakat hasznalod rnajd es megfeleIo id6zitcssel.

A Siioa-modszer alknlmazdsa a II. csetben

IMC1solt technika: ez egy jdcnt6s targyalas. Fontossaga abh,,11 rojlik, hogy a vezetes meg akarja 6rizni arculatat - 'JH'1ll cngedve a. szakszerve7.etnek Masrcszrtil a szakszervezet szamara is emiatt fontos, hiszcn meg akarja mutatni 1.lgjainak, hogy a vezetes hatalrna nem korlatlan. A megoldib alapja. hogy elkeriiljiik a kiclczctt csatat. Ne arrol be-

zeljunk. hogy kinek van 19aza, hanern arrol, hogy mi az Igazsag! Akiknek nyerni kcll, azok a vasarlck. A7 6 szernjlontjukb61 mi ndegy, hogy a vczctes vagy a szakszervezet

1'}loz-e hogy a me6s.t alkalmazzak-e vazv .. sern, Mit 5Z3-

) J ~ ~. """'.1

ntit, ha a min6segi ellenor egy kisebb fele16sseggel jrir6 el-

Il·n6ri allast kap! Ez ki fogja eJegiteni a kormanyszerveket I~. Esti meditaciod saran hasznald majd a ,,fontos escmeny" eljarast. Vctitsd lelki szemeid ele a kulcsernbereket, H szakszervezet es a vallalatvczetes targyalo feleit! Elalvas dott a 3-r61 'I-re es a 10-r61 I-re modszerrel men] Alfa'l'.intedre! Alfaban valassz cgy szakertot, aki j61 ert a munkdsok cs a vezetes parbeszedehez. 5 kepzeletben ultesd magad melle! Programozd be, hogy a szubjektiv kommunikaciora szolgalo optlmalls idfiben ebrcdj fell Arcukat "g::nnas utan vizualizalva. azonositsd a munkasok es a vallalat kepviseloinek szcmelyetl Ezutan aludj el! Felebredve ism.et a kettos visszaszamolassal menj szi ntedre! Ko-

135

szontsd oldaladon a szakertrit' Lasd, arninl a rnunkasok ,', il vallalat emberei megt:rkeznek a tirgyaI6helyisegbe! A ,<' lener el6tted van, SZlvelyesek egyrnassal, kezet fognak. 1\ masodik kep kiss€ balra Iegyel.l. Ajanld figyelmukbc a ,,1111 a helves" megoldasodat! Lasd, hogy mindannyian eg.yd"1 tenek vele! Kepzeld el, ahogy a reszleteket bilratsago'i,111 megbeszelik' A harmadik, vcgS(\ szclsfibalolduli kepe: I .1 meos jokedviien dolgozik a min6scgdlen6rzcs egy kev.-. be kritikus teruleten. Munkatarsaid cs a szakszervrv-: kepviseldi eIegedettek Fejezd be a meditaciot!

Regg",l ismetcld meg mindezt, mielott elmesz otthonn .1, vagy berm az irodadbanl

Variacio: Ha maskcpp iteled meg a helyzetet, (lzl rprogramozhatod, hogy egy masik cf'g alkalmazza a nWI'.~,[ Ha ez megoldja a problernat, es nern okoz gondot sen I -I min6segi ellenornek, sern az (lj cegnek. akkor jArh,1t{) III es ez €setben is rmikodhet a Sllva-modszer, de akkor ,III meg J. kulcsfontossagn ertekezlet el('itt vesd fol. Tobb q S78k<1 n kerssztu 1, kepzeletbeli kepekkcl programozd I,., hogy fe'lves7ik a Ierfit a masik ceghezl Lasd a folveteli 11<' szelgetest! l.asd. amint megallapcdva kozct raznakl N,' aznnosftod be konkreten a munkat ado c6ge~f mcrt 2t//.~1 (Sdk komplikalhatori a hclyzctot:

A Siloa-mcdszer alknlntazdsa (1 Ill. eseiben

[avasolt technika: Ralph sajM felelmeinek aldozata. Lch.: hogya nyugdljba mcnestol V<lgy kuldastol, a hibazastol. .' halaltol vagy JZ ciregedest61 retteg. Barmi is az ok, hii-«: ges tarnaszahoz fordult, amelvre a munkaebedcken is 1',1 bizta magat - az alkoholhoz.· Mivcl Ralphbol hianyzi k ,I vagy, hogy segitseget keresscn vagy sajrit Il.wg5n .'iegHsl·IJ a szubjektiv komrnunikaciot erdemes alkalmazni, amivcl az clctben maradasi "programri1" bazirozva - kivaltha Ijll I, nala czt a vagyat. A} agy neurorijai ugyanis tulelesre \'.lrl nak progr<1H1ozva. 0 atprograrnozta arra, hogy feladju ,I harcot. Ellcntetes hatasra Vi111 szukseg, Men] AHa szint.«: rei [elerutsd meg Ralphot magad el6tt! Emlekeztesd, l1U!',\' .1 szesz megolheti. hogy 6 azert szulctett ide, hogy <llkl>:1 son! Szolitsd £021, hogy a Teremto kedveert az detel v.i lassza' Figyelmeztesd barati hangon. hogy bercg - alkoh •• Iista i- es cnnek megfeIeloen ki.ilso segitseget ken keresnu-' Lasd, hogy Ralph szakernberhez fordul, peldaul csatl •• I".

136

'II- a Nev~elen Alkoholistak egy csoportjahoz, s vcgul clloII ITlilg.JtOI az italt, 6s a mosogatoba uriti laposiivcgl't. I m,;d Ralphot, mint regi onmagtlt - tapasztalt, oreg uzletj,llltikent, arnint eppen szodavizet isz.ik JZ ebedhez,

Valtozatok: ez a problema mils modszcrrel is kczclheto. i lugy mikent, az kideri.il a kovetkezo oldalakrol, de i1Z a l'lll,loza t is a szubjektiv kornmunikaciora epul. Talan haszIInl"l egycnes beszeIgetesse1 kezdeni: - Nem lenne iobb iuludenkinek, ha abbahagynad az ivast? Vil:gy: - HClgyd Ilhila, Ralph!tv1egUitod, jobba n megy l.lgy }1 munka is. N!'m gondolod, hogy scgits6gre van szukseged ebben?

li'rrneszetfclefti-c a szubiektio kommunikacio?

Alnikor a szubjektfv komrnunikar int Silva m6dszere szel'lnl hasznalod, es azt latod, hogy a gyenge kezfi muvezeIt I hatarozotta valik es latba veri tekintelvet; arnikor azt laIi Ill, hogy a szakszcrvczct es it vezetes bekes kompromiszI'I/mnra jut; amikor azt latod, hogy az alkoholista uzlctko- 1(\ elvonokurara vonul: eloszor azt gondolhatod. tal.in csak Vl'lctlen egvbeescsr61 vall szo, Tobbszori siker utan kezd!'KZ nljon~1L hogy a dolog "lnukbdik".

!-\ jelenseg elfogadasa meg nem torli az erzest, hogy ez t1l, egesz valami lermeszelfb16tti V<lgy "misztikus" . BletreI-ld)16an bal agyfe1tekejfi beilIHtoHstigunk logikus lni1gyar5- I,ll lot kovetcl,

A rudomanyos vilag logikus magyarazatok eleresen 001- )\oy.ik. Figydemre melto a folvamatos fej16dt's. Az oszton\It\~, ugy tfinik, kct iranybol erkezik:

I.) Az Arnerikai Vedelmi Minisztcriurn cngedclyezte bi'mnyos penzeszkozok felhasznaldsat pszichikus jelensegek lnnulmanvozasara, valarnint annak vizsgalatcit, hogy azok

Illi kent hasznosithatok katonai str<1tcgicikban. .

2.) A Szovjetunio evek 6ta folytat tanulmanyokat ki,lmelked6 pszichikus kepessegge! rendelkezo ernberekkel, !1/l velhetoen sokkal elobbre tartanak ezen a teruleten, mint mi. arnerikaiak.

A tudomanv az clme egyre tobb "misztikus" k{pC'ssfgd Iilzsg<ilja laboratoriumban. A pszichikus adottsagokat egy- 1\' l'bbbsziir,. s egyre nviltabban alkalmazzak a rcndorsegi jlgyoszt6.lyok, a geo16gusok es a regeszek, Az uzleti vilagilll n egyre tobben merik h<lszncilni az ugynevezett erzek'!~c:rveken kivul i erzekelest (ESP).

1,:\7

Az .1 menedzscr, aki sajat rnaga kepes a rajta klvul.rll« escmenyeket bcfoly<lsolni, mlajdonkeppcn a pS7.idlP!..1I1O list gvall.orolj'rl, Ezl it jcleuseget szamos tekintclycs ttlll" malny;)s szervezet laborat riumaban vizsg{llj.lk, de 111< \ evekel whet ig'nyb" mig a racionalis, loglkus. bal api, I tekenk szamara is mc~fdeJ6 magyarazathoz jutnak,

Mit tegyiink cz ,11r1H 3Z 1du alatt? l logyan eljiilnl... egvllll valami . olvaunal, amit nem ertunk? Egy ine 11 lani.igyni)kn'ck a Kel li-parton eloerzctcs almai voltak, 1 •. 11 l~dekf'oI, tfiz ... -setekrol Ml1ll1c1ott, " azok kE~S hb tenyle!!, I", kiivctkl'/tek :-"'cm ertette kepcss ~get. Az ideg-osszerop , ntis vnlnrnennyi jckit produkalni kezdtc, ~'l:i id \'1,'11 visszavunult az ii.deb tev6kcnysegt61. Ez harmine PW II II lLnt. :\~m tud tt k pessegcnjl lyan konnyeden beszr mint mi manapsag. Kornyezete kincvette, kicsufolta. I'vl .. , psziclukus kt"pes5C~ -k temfija mar nern kepczi tabu I II gya L Elorkez tl a kora.

A niszedell' lml agyfe'llckc 6;sz['rtlsc;ge

Micrt sirunk? Mierl' j~lrnodllnk? Miert hat a lagy !i.,'IW h.iu xulahmkra? Micrt valtanak ki s7.fni)sOizcMlit.~sok ill "II olyan gnndoiatokat vagy ~r,csekeL belolunk? f7.pk (lh II j ibb ag fellek'os jelensegek, amelyekr egydore nines

boll <1fw£61tekcnek il' megfelel6, logikus - magyar.lzaL II,

armak mas jobb <l)!,yfCltcktf> j I m;cgck is, Falnottunk III II annyiru, hogy elfogadjuk ezeket a Y-'iellsegcket. N L'Dl L.III jlllk rruir "misztikllsnak", Rc\s2',cdjlik bar a gyfci tcki'lI I II arnikor logikus magyarazato] kovetel.

Noha 001 <tgyfeltekes tarsadalmunk biiszke oknvorn« , ~~ r'H:ionalis gondo.lkodasdm, megis elfog. dja .~z ernl- II clme es tennc zet ~//imIDS olyan vonasat is, amit ncm 11101 1llegnli1Jh')'af'~?:I1i. Az cmberi elrnc olyan fanlas~tikus l<.ll· segeit is elf 19i1dja mar elrnenk, amclyek szamunkrn 1111 meg f 'liugh<'lt<ltlanllk.

- Vilrj cs, k egy pillanatral - mondod. - i\z d.g\ , nines ITleg il kC'pes'itge, hogy felfogja saja] kepes: egei I,' III kcrdt" , Engcdd meg, hogy a lk6velkel:u n1OOq) 11 villa' ,I jak: a ~el <lgym'lk nines meg az a k6pl'ss(ige, IlOgy fe] 1"",11 a teljcs agy kcpessegeit. Cz logikLls<lbbul1 hi1I1gzik?_

Ha egyszer munkara fogjuk a j bb ay,yfdt iket, I II ahogy ezt most te is teszed, ~ z C'gCSL flgy azon fog dol),,' I

138

III, hogy megcrtse omnagat; es igy ez mar lehetsegesse vriIlk,

A ka liforniai Caltech kuta leli ugy ta laltak, hogy a j bb Idlck sokkal tajekozottabb ~s kifinc multabb, mint azt kohlhbfln felteteleztek, (\s tudasanyagat az agytorzS()11 kereszhll okkal nagyobb rncrtekb n juttatja at it bal agyfeltekeI~.', mint korabban hith§k.

Ahogy hasznalni kezded munkadban a ,o,zubjektiv kUI11- 'mmik.kiot, peldaul problemas embcrek i.igyeben, fegydmi Il'rd ;~ckbcn, magatartas: probiemak eseten, "Csodi~kat" tc,,'1. Uj menedzseri kl'PCSSeg d megnyilvanulasa ent k z.1, ... -1 majd elfogadni czckst a IIC50dr kat".

l's()diilni kezdenek. Amikor rakerdeznek a titokra, Ilyu'1~11,11\ ramutathatsz crre konyvre, @r:; beszelhetsz nekik <lIZ \,',ykontrollr6i. A "mis7tikus" dolgok icrmeszetesse val- 11111...

/II/lifl a jobb es 11 onl (lg1jjeUeke lmszodlatti ra

)/1111\ 1\, Agy kontroll-tanfolya mot vegzctlt fern I si keres 1,1,·kligynok. Szamos kcpzett ugynl)k dolgozik keze alart. IlIh 11 szerint a ceg ha tkon ysagana k es fegye! mczctt mu 11- 1,li,mak lcgjobb mod]a, ha vcLet6jC' is produktiv C~ fcgyd!lIl'It'lt. Az osztonr.€st ugy biztositja, hogy nyilvantartja i1Z I'hld,lsi rekordokat, t.assuk. hogyan alkalmazza [uhn a Sil-

,I modszert ~gy adult uzlet megkotcsehcz,

i\ 3-r61 I-re CS r 10-t61 'I-re modszerrel, kozv tlen elal- 1.1'0 'I/lU, Alfa szlntre mcgy, I::zuti'ill egy ~t::akcrlol kepzel 111I1}:.1 melle, Ez egyarant lehel meg {-Ii') vagy rc).;ebb€n elt

/1'111 "Jy, fcrfi V<lgy no, John R.. czt k6vpLoen arm pmgr<l- 11111:0: 1 be magat, hog a mcgfelcl6 idol n ebredjcn { I, " knr, amikor masnapi, leendo vasnrloja [I szubjcktiv knmIII I I Illik(lciLl fog<ldastilJ'a (l legfogekonyabb tillapotban lcsz, I 1111,111 elalszik.

1,llvelehen igy fuglllmazoll: "Ni'lgy crtt~ku tclkek vagy IIII'dd k eseten teljcs gonel bevet m a Silva-rnodszert." I "" -adjuk mcdszerct:

"l\l11ikor ejsz.lla.l felebn~J(.~k, azcnnal Alfa szintrc me\',,'J..., a .3-r()\ l=r es a 'IO-n51 l-re modszer t hasznalva, KoIlllli>m sZuk6rlomet, €os elkepzclcm ]eend6 vastirluIl1ut. A I' It'lld' »kcpot« kisse balra tolom, cs elmagyarnzom ncki I lIl~atJafl elonycit. Megk'rdezem szakl:'lt6mlol, kihagyjilill \' valamit. Gyakran olyan otletek jutnak eszsmbe.

139

amik nekern lenyegtelennek t(mne.k, de a vasarlonak nyl~ Vi:l.nvaI6an fontos. A jelenetet ujm balm mozdftom, e5 I •• tom, amint a \I,asarlO erh:-kdi az informactoka! es megiull tolja a vetelt,"

Nero okoz pmblemat azzel, hogy a programozas 501".111 konkret eladast kepzcl el az adott viisiirl6 eseteben. [\1'111 jeleniti meg az uzlet vegleges megkoteset scm, rncrt <lv,11 agyfajta "fek" jelenhetne n'leg az ugyben. A szubjckuszintu li.g},n(,}ki meg~-yozes hatekonynal< bizonyul, /\ crcdmenv az dadasok magas S7.~mav~1 konnyen merhet..

A vasarlo szabad akaratat figyelcmbo koll venni, A Sf .• ' bad akarat minden ember egyctomes jog a, Neill progr.~ mozhatunk sikeresen ez ellen, De kolcsonos clunyc)k ,11,11' jan igen. Volt novendekunk a lehet6 legmcssLcbbre rnvnl el az adott szemellycl kapcsolatban, Valaszthatta volnu .1 konkret ingatlant is, de akkor nem hatarozz» meg a vas.u 16 szemelyet,

Egy "tri.ikkbt" nem emlttcttunk, amirfila kovetkezo fl'il' zetbcn lesz szo, John ugy;;1nis az AgykontrolH hasznalp arra is, hogy meghataro7.7.8, melyik a legjobb media az III gafilail meghhdetesere, rnelyik az 't'ljsag legjobb oldala, Snl ~neg azt ~5, hogy melyik szamban jelenjen meg <11 hirdct» .. 19y penzt es idot takarft meg.

Az objekffv es szubjektlv szmf11 inenedzser

Te j6 pelda vagy a kollektlvadnak, de tal.in csak objckt« szinten jo, A ,,·ezelo azert ve7.et6, mert bebizonyitott.. hogy az uzleti eletrol szeles k6rGi tudassal rcndclkczik Termeszeresen szelesebb korfivel, mint amilyen egy egv szerubb allas betolteschez szukseges, Ezerl felneznek dd Embereidre hatassal vannak tetteid es szavaid, Ezek az ol! jektfv s7.intU dolgok. De ez a tijr~nt'tlH:k csak " fele,

Hogvan hatsz munkatarsaidra? Objektiv szinten tudo,l. hogy mil reszel, hogy j61 vegzed es vegezteted a munk.it Szubjckriv szinten, arnikor Alfa szlntedre mesz. ,J.'i.toLi', hogy czeket u teladatokat ]61 vegzlk el.

Az jnforrnacio akkor hat az agyscitckre, amikor az rl);\ legeroteljesebben es a Iegszinkronizaltabban muk6d ik Vizsgalataink szerint ez az Alfa szinten adott, ez tel1<il .If optirna lis agyfreJvenci<1, amikor rtmk cs masokra hal .I informacio.

H<'I a mcncdzser kontrolh'ilni t.udja agy<\t. es ezt (In ••

140

lillls.lniilja,. h08Y Alfa szintre menjen es programozz:olft, hah·l!tol1yabbti v{i Ii k, Arnikor az Alfa szintti progmmmiist arhI Itaszmilja, hogy "lassa", <lInint a '~evekenyseg€k hatekoIlyan es kreatfvan megvalosulnak, szubjektiv szinten is

1\!'ldat mutat munkatarsaina_ k. A_gyanak neuronjai osszeI>1I1go1udnaik a tevekenysegben reszt vevokevel, es azokat j'l programozza .. Munkatarsainak agyscjtjei is rahangolod- 1!llk a menedzsereraa ko7.oS eel erdekeben, 5 19y a tolya- 111011 el6seglli a csapatrnuukat.

Az emberek: progm.mozastinnk modia!

Mindannvian szabad akarattal rendelkeziink. Ezt nem vchi'tjilk e( masoktol. Az pwbl6mtit okozna sz .. imukra, Az III'S ncuronjai viszont problemak megoldasara, 5 nem letnhozasara vannak programozva,

A mensdzser Alfa szlntjere mehet. hogy maga eJe kep'11·lje mind a tiz alkalmazottjat, amint harrnonikusan dolf',llwa k, s hogy nem ksletkeznek olyan szemelvi ellentetek, ,llmil hatraltarnak a csapatmunkat. Ily medon elerheto a ~ fvant haMlIs, 11a nines nchany "lblokkol6 problema" ,amit <II i,Jiibbiakban magyarazunk d.

E16szor tetelezzuk Iel, hogy nines ilyen problema, hogy j'l,ck a mcnedzs I" munkajat segit6 modszerek hatnak anel~1I1. hogy akadalyoznak masok szabad akaratat. Elmonlimn, hogyan hasznald agyad Alia szintjet, hogy nagyobb h·gyelmet, harmonikusabb alkalmazottak kozotti viszonyr I'h egy "jll napot" programozz:

Reggel fel,ebredve hasznald az 5-r61 'l-rc modszerf Forditsd szomeidct kisse Ic lfele , es vizualizald irodadat, uzletedct, raktaradat vagy gyaradat' Idezz Iel egy alkalmat, amikor cl voltal ragadlatva a fegyelemtol, es lasd czt a jobb oldalonl Ha ilyenre nem tudsz ViSSZilernlekezni, kepzeld el, milyen is lcnne az!

Most vi zua I iz~ ld u gya nszeket a koriilmenyeketa holnapi na pra, a kepet kiss€! balra tolva! Forditsd fejedet isrnet jobbra, .as vlzuallzald az alkalmat, amikor nem voltak surlodasok es viszalvok, vagy kepzeld el, mil yen is Icnne cz!

"Fordftsa Ie" czt a kepet ujra a holnapi napnak illcgIelclocn. cs jelenitsd meg a kepet bal oldalonl Ismcteld

141

meg ell az djarasf OJ kliIOnb07..6 szempontoknak m{'): feleI6el'l., amiro pmgramozni szeretnel, pCldfi.ul a hall' konysagra, mennyisegre, mino!;Cgre vonatkozoan! I;,' jezd be nehany pozitiv, sajat magadnak 5z616 SZil1r, gcszrioval: majd szamolj I-tCIl S-ig,es mondd, ho~\ jobban er:;:ro rnagad, mint korabbanl

De mi a helyzct valamilycn "blokkol6 problema" eseten ' Ha mondjuk alkalmazottad egyik cigarettarol a m.lsi],.. r. , gyiljt 1I'<l, mig munkatarsa ki nem aJll1:a~a. <I dohanyfisstot ' Mivel mindkettojiiknek megv<tn a szabad akarata, a h'l ember harmontkus kozos munkajanak vizuallzalasa haM" talan Iesz napi csatarozasukra:

- Nyomd ell - Hiszen csak most gyujtottnm rii!

KOlan problemakcnt kezeldl A dohanyzascs iv:is prou IL:maj&nak megkoz Ilteser mar korabban megtargyalruk Ha nem [oglalkozol az iig,gyd, akkoraz tovabbra is dis! !1<lrm6niill cssrnpesz vizualizalt jclenstedbe. Fogialkozz h: hat kulon, a mar lelrt medon az ilycn tipusu uggyd vtudd, hogy a kreativ vizuallzalas rend'kiviil hatckony reg\ ver! .

Mh.lden joblmn,,, sikiidik

Richard Bach Agykontroll-tantolyamot vegr.ett fl'rfi, .1 nagy port Ielkavart, "Jonathan Livingston Seagull" cimu konyv S:'::'CII":.::ujt',<'I kiivetkezot moudja: "Val6j6ban il kreilti\ vizualiznlas az, ami <l Silv{I-rn6dszel' mogott ,m. Azl jelenl. 1"1:, hogy iunilt gondolathan meg rudsz h?lI'cmtcni, az", val« ra is valrhatod."

Vilagm; beszed. V;dbban ez az igaz.<;ag: "An1tt az cmbrcl tud kepzelni, i'l7.t ('I is rud,,, erni." Ha el tudsz kl'pzdlll cgy jo napot, " .. Szi'l kseges befcjeznem a rnondatot?

.Egy "cgymiJli6 dollart tsn,," biztositasi iigynok a Rhode 'izlgelen, Pawtucketben, allcalmazta a Silva-modszort. OS7 'izl>lcottett?sbeli. JUt i1 Pawtucket Times dmii lljMggi1L IIi! rom kolh~gajaval vert reszt cgy Agykontmll-tanfolY<I !1l on, majd kettejukkel kiprobalta azt munkajaban, A "pnlb,,"

idejc alatt 49U'J,,~kal noveltek eredmcnyuket, -

Egy u.js1lig riporterenek 19y l!1iyilatku.lott: "a megl1epo 0.., sztute ijes;!;to tcny, hogy ez az egt·sL. tenyleg mukndik, i\ hallgatoknak a "ps7.ichikus miikodest« tanitjak, k ig\ azok kepes:=;e valnak hatodik 0rzekfik kt- es bl'ki'lpcsol<ils~ ra, tetszes szerint barmikor, Az elme egy tem1eSzetes .mil

142

1'(llfinak - az Alfa-allepotnak - mesterseges letrehozasa re\It'n sajiititjak el mindezt."

Minden [obban megy fgy. Ebben a fcjl.".lc:tben f gyelmi h!',y,ekr61 es mas, ernbereket erinllo problernakrol szoltunk, .I,' csak nelulny pi?ldal mutattunk be. Segih:.ink, hogy lasd lIu~g ezen a szuk !.corOn beliil is, hogy il modszer szeles r(ktiltin alkalmazhato, Ismcrtctimk nehany tovabbi preblem,1;!; hdYL:dct t'S a tipikus megotd.ilSt.lkat, arnelyek segithetuek.

rlZ problemas hefyzet es kezelcsfik szubjektiv szinten

l'roblcmas hel Y zet Munkatarsad ligy erzi. hogy nom kap cleg elismerest,

R 'gi alkalmazottad harago.:~ik at: ujonnan Ielvettre.

Mi'isziI ki SZil kem bercd tilI[,lkotik a sok papfrrnunka ellen.

l'anaszkodo alkalmazotI.ld allandoan e1&5 vallalat.H C'lnlq;t:'ti fel pozitiv 1:n!lda kent.

Alkalmazottad UK)' erzi, hogy indnkolatlan kulonbspg Will a fi7etesek k(iz()tt,

K6t cmbcrcd sohasem jon ki l'!!;YlTI<i.~1.l.

Megoldasi kep

Szubjektiv szinten dicserd' [{€'nd('zz egy kepzeletbeli hivatalos ebedet a tis?teleh~re!

Szubjekttv sxinren emlekeztesd, hogy <17. (I; kollega <'I fia lchctncl Lasd, ahogy ketten egyiHt hnrmonikusan dolgoznak!

Lasd, hogy LIZ ida gyorsan elrepiil SZam~T<'I, am[g i11'lITIMjAnnk ezt a reszct v 6g:.:: i!

Szubjektiv beszelgetesben beszel] arrol neki. hogy minden allasnak vannak elonyci CS h .. Hr<lnyar! Lasd, hogy mindent megtes7 az elonyokert!

Szubjcktiv szinten kerd, hogy az idaiglenes igazsaglala n5<'1- got viselje el, s biztosltsd fl rrol, hogy idovcl rendczni fo~od az iigyd!

Bocsass ffil'g mindkcttonck egymas utan, los kerd 6kct, hogy egym<isnak is bocsassanak meg! l.asd, ahogy er meg is lortenik!

143

Egyik alkalmazottad nem szer€t nalad dolgozni.

Alkalmazottad gyakran hianyzik, sokat bctegeskt.'dik,

Alkalmazottad kozben fol vton gondjair6l beszel.

munka otthoni

Alkalmazottad felesege clegedetlensegei sz it ferj-&ben a munkajaval kapcsolatban.

Lasd 6t boldogtalanul' Tol.l a kepet balra, s kozben b.~ll' ritsd! Lasd jobb hangulatb.uv

A kovetkezo fejezet ezzrl Ioglalkozik, de addig is klT zeld cl sugarzoan j6 egec:! segi allapotbanl

Szubjektfv beszelgetesbc'" biztasd, hogy probiema i I tornje egy zsakba, es hagyi.. a bejarati ajtonal, amikr» munkaba indull Lasd, ahogl ezt megteszi!

Folytass olyan haromoldalu szubjektiv beszelgetest ami ,1 pozitiv hozzaallas d6np'il' viljgilja meg!

Makacs helyzetek sCin/egesitesc

Ha eg-v latnok menedzser olvan problemas emberrel kcrul szembe, aki nem reagti.l az c;bjektfv szintu megkozclitcsre. akkor szubjektiv szinture van szukseg, A szubjektiv meg kozelites soran inkabb a kritikus egycnre koncentrajjunl., mint az cgesz csoportra. (me egy hatckony rnodszer:

Elalvas elott Alia szintcn programozd be, hogy mil gadtol fcl fogsz ebred ni ,1 problemas szcmel y progl\i mozasara Iegmegfele16bb idoben:

Felebredve menj ismet szintedre es vizualizald a. prob lemas szcmolyr, kozvetlcnu I magad elott!

• Condolatban beszelj vele arrol, hogy ta rtsa be a szaba lyokat, jojJon ki a tobbiekkcl, illetve arrol, ami a problcmat eloidezte! (Kesobb tovabbi tanacsok olvashatok meg ez ugybcn.)

Mindezt Ltgy logd tel, mintha szernelyisegenck "magjii hoz" szolnal. belso lcnyegehez, aki intelligenscbbcs megertobb. Mintha a problemas szemely hipnozisban lenne, 0c-, kritizalo tudatat megkerulned. Amikor elmagyarazod. hogy viselkcdeseben mi i'I rossz, ['S clinditod a sziiksegcs

144

1lllItozast, akkor jobba valasat programozod. Ne kockazlnsd a "kapcsolat megszakadasi'it" azzal, hogy vadaskodni I~.·/'deszl Ehelyctt szivedbril szivehez sz61j, minden erintett Ij:r"i mara a kolcsonos elonyoket hangsulyozd, S azt, hogy uu-nnyire szerctnel segiteni neb, hogy harmonikusabban kljdjjon a tobbiekkcl, CS cgyiittesen torekedjenek a naIl,yobb termelekenysegre, nyug<llornra es j6 hangulatra!

I ;gy jobb{t6 sz6

Keress olyan kifejezest vagy szot, amit munkahelyeden felttines nelkul hasznalhatsz - mint peldaul "Segit, ha" vagy "Jobb Iesz. ha". Condolatban mondd <J problemas szemelynek, hogy barmikor, arnikor te ezt munkajara objektiv szinten kimondod. azonnal meg fogja erteni, hogy viselkedeset korrigalnia kell, A ibeszelgetesbe nem i]Jo szot nern hasznalhatsz, csak olvat, ami a tarsalgas fclyaman normalisan is cloford~1. "BarmikorJ arnikor azt hallod, hogy ... (ide helvcttesitsd be a kivalasztott szot v<Jgy kifejezest). magadtol raji.')sszr hogy nines igaz,~d, hogy valtoztatnod kell hozzaallasodon, es egyutt kell mukodnunk."

Csusztasd a kepet kisse balral Most az irodaban vagy az tizletben vagy. Mondd ki a szot vagy a kifejezestl L;-:1Sd, hogy halasara ,1 problemas szemelv megert6ve es egylittmuk()d6ve valik'

Told a jelcnctct iijra egy kicsit balra' Kepzeld el. hogy az illeto mar nem okoz gondot! Lasd at boldognak! Lass mindenkit boldognak!

Fejezd be a meditaciot, es aludj d szintedroll

Mar masnap hasznalhatod az adoll szot vagy kilejezest, es meglatod az eredrnenvt, A fegyelmezetlen fegyelmezettebbe valik. A problemas kevesbe problcmassa. Szubjektiv korrununikacio torrent.

Es ez igy van.

145

9- Hatekonyabb idfibeosztas Silva modszerevel

Amikor a mcnedzscr megtanulja azokat a technikak.u, arnclvckkol hatekonvabbnn oszthatja be idejet, felismeri (':, mcgbecsuli a fontossagi es idobeli sorrendeket, Hatax07I'1 tabb, magabiztosabb lesz, eo; fliggetleniti lllilg<'it a lt2-nyegl(' len dolgokt61. Ez mind ajanlhato, de ugyanakkor, mind.v meg csak a kezdet.

A Silva-modszerrel az uzletember rajon, hogy a latru.k, kepesseggel megtakartthatja a hosszadalmas eiemzesekct. ,', nem kell vegigmermie az idorablo lepeseken a helyes III megtalalasahoz. Agya mar tudja a legjobb megolda-r Mindossze annyit ken tennie, hogy kerdcz.

A Baltimore Sun mostanaban kozolt cikket arrol, hOi~ \' egy Egyiptom terkepen bejelolt sarga kor helyen vegzl'll asatasok saran Antonius es Kleopatra palotaira leltek. ;\ helvet egy pszichikus kepessegekkel rendelkezo szemeh mutatta meg a kula tocsoportnak. Stephen Schwartz, a HI ditengeresziti Miniszterium korabbi tudomanyos munk.i tarsa ezt nyilatkozta: "Eilosleges annak bizonyitrisa. ho,L',\' az ernbereknek vannak pszichikus kepesscgci, Hatarozot tun kijelenthetjuk, hogy ez egy olyan lehetoseg. amit ncr» hasznalunk ki a kulonfele Ielfedezesekben annyi 1-,1, amcnnyire lchctne."

Ebben a fcjczetbcn olyan modszereket fogunk ismertci ni, amelvekkcl hatckonvabb id6beo5ztast keszfthetiinl, Ncrncsak naponta orakat. de hetente napokat CS eventheteket takarfthatunk meg, ha latnoki kepesseg scgitsew' vel fedezzuk fel a helves utat.

Kszdjirnk neki azzal, bogy ernlekeztetlek ana a tclcl, iigyn6kre/ aki az cl6zu Iojczctben lcirtak szcrint a Silva modszert hasznalta a nagy erh~ku ingatlanokeladasabai

146

/\,~yadat kerdezd a udlaszoker!

11'1. ijgyn6k, ami kor draga telket akart e lad n if a .fontos lu-lyzet" eljarast hasznalta aziizleti strategiOi megtervezerI(lben,

Hgy i1yen terv vckjar6ja Iehet HZ ajanlat kozvctlen szetki'ddese, egy telefonkampany, hirdetesi hadjirat, vagy czek II'lsz61eges kombinacioja, A Silva-modszerrel ki 1ehct talaltil nz adott esetben legmegfele16bb megoldast. es fgy jelen- 11i~ rnennyisegu penz+ es idot takarithatunk meg,

I\z i.igyniik is a Silva-modszert alkalmazta a legjobb kommunikacios csatorna meghatarozasara, Kiderult, hogy ~,(. a hirdetes. Ezutan azt nezte meg: hirdetese hol le nne a II'ghfltasosabb: tv-ben, radioban, vagy ujsagban, A Silvautodszer valasza az Lljsag volt. A kovetkezoket kellett meg 1,ldbntenie: melyik a rnegfclclo Lljsiig, ennek az ujsagnak mclyik a leghatasosilbb resze. sot meg azt is, hogy a het mel yik napjan hirdessen,

Az ercdmenvek annvira sikeresek voltak, hogy renduzeresen ig:y jci;t el, ha "nagy ertekti ingatlant kellett eladlIi<1.

I hintt's ldtnok medon

line a modszer, ahogy az az adott ingatbn eladasa ugyehen alkalmazasra kerult:

Elalvas e16tt hasznald a 3-r611-re, majd a lO-r61 'l-re modszert az Alfa szint deresehez!

Hivjal eletre egy kepzeletbeli tanacsadot, es jelenitsd meg at is a kepben, amikor a tclek eladasat vizualizalod!

Utasitsd magad arra, hogy a megfele16 idobcn fbn';:'Lij tel. ahhoz, hogy ezcn a terven dolgozz! Aludj el szintedroll

Ejszaka felebredve iijr<l a 3-r61 1-re, majd a 'IO-r61. 1-1'e modszcrt alkalmazva menj AHa szintrc'

Koszontsd kepzeletbeli tanacsadodat' Isrnet viz.ualizald f1zingaHantI Ezutan tedd Iel az elso eldontendo kerdest! Ebben az €setben cz cz volt: - Telefonon, level-

147

ben, radion, televizi6n vagy ujsagon keresztul \legycil. fel a kapcsolatot a vasarloval?

Hasz nald a selejtezesi technikat ligy, hogy a lehetos,: gcket parba allitod, es valaszt kerszl Kesobb magyard zom majd el. hogy a valasz mikent erkeztk. Ebben .i pcldaban a negy kommunikacios modszer kozul kcl lett kivalasztani a legmegfele16bbet.

Tetelezzuk fel, hogy az ujsagra esett a va Ia szta c, I . Hasznaljuk ilyenkor a selejtezesi tcchnikat a megfelel» la p megtalala sara!

Hasznald a selejtezesi technikat az lljStig rnegfelelo n', szenck kivalasztasaral

Hasznald a selejtezesi technikat a hirdetes megjeIel1l' sere legmegfelel6bb nap kijeloleserel

Mondj koszonetet kepzeletbeli tanacsadodnak, fejelC,1 be a meditaciot. es aludj cl szintedrol.

Selejtezesi technika alatt az alabbi modszert ertjuk:

Valassz ki ket lehctoseget, rnondjuk a levelezest es a II' lefont' Tedd fel a kcrdest: - Melyiket hasznaljam. a levI' lezest vagy a telefont? Ezutan h;,lgyd, hogy agyad elkalan dozzon. es valarni masra gondoljon! Nehanv pillanat mul va terj vissza az ugyre, £Os gundolatban tedd f.CiI ujra a kcr dest! A valasz meg fog erkezni. Peldaul a telefon fog b« ugrani. Ezutan ismeteld meg az eljar~st, de most tele£~mt ,I kovetkezo eszkozzel vcsd ossze! Ki fog esru egy rnasik II' hoseg is. Addig folytasd, mig csak egy nem maradl ,,'I'll datfelertid" ezt az egyet javasolja.

Va nnak olyan latnoki kepesscget alkalmazok. akik kpl' zeletbeli televiziokeszuleket hasznalnak, Bekapcsoljak kPp zeletbeli tv-juket Llgy, hogy adas nelkuli, "kasas" klTI'1 lassanak. Felteszik a kerdest: - Melyiket hasznaljam, a k velczest vagy a telefont? Maid atkapcsolnak egy mukod« csatornara, es a kepzeletboli televizio kepernyajen mcgnv zik a valaszt,

A ldtnoki d6ntesek lcdre

Az lr6as~talodnaI ulsz, Elotted egy mun ka, arnit egy bib 1 nyos id6n belli! kell clvcgezzel. Szamos olyan modszoi

148

V \11, amivel idorc elkeszftheted. Ha csak egytelekeppen keszfthetned et az id6tenyez6 nem lenne problema. Az 'Igyetlen jbrh<1t6 uton indulnal elj vagyis a legharekonyabb uiodon vegezned el munkadat. Am ahogy ott ulsz Iroaszlulod elott, ket-harom lehetoseget is Iatsz a rriunka elvegv, sere. Melyiket valasszad?

Lehet, hogy menedzseri ratermettsegedet figyelik. Don- 1~5edet ellenorzik. Ez nem az els6 ilven alkalorn. A mult- 11,1]'\. gyakrabban volt igazad, mint ahanyszor tevedtel. VaI()sziniileg ezert vagy egyaltalan vezeto pozici6ban .

Ha most is ugyanazzal a modszerrel akarsz donteni, uhogy korabban, rendben van, minden jogod megvan hoz'I, , De ha jobban akarod kihasznalni elmedet, donteshozo J( :pess('gedet, szunnyado zsenialitasodat, akkor most egy masik Iehetoseget is kiprobalhatsz,

Egy szamitastechnikai vallalat menedzserenek modja nyflt ana, hogy jelent6s uzletet kosson egy uj ceggel, Hal'UIJl legjobb iizletk6t6je kozul kell valasztania. Feltetlenul 1\ leges)egjobbikat kell kijelolnie erre a sorsdonto uzletkoI'sl'e. Attckinti az ugyet objektiv szinten. Majd AHa szintVre megy.

Szintjen meghivja tanacsadonak az uj vallalat igazgat6-

11'il. egy kepzcletbcli beszelgetesre. Megkerdezi tole: - Meyik a megfelelo uzletkoto, A vagy B? Kikapcsol egy pillanatra, s ezutan B jut cszcbo. Majd ujra kerdez: - Melyik a megfelelo uzlctkoto, B vagy C? Kikapcsol ujbol egy pillanarra, s ezutan megint csak B jut eszcbe, B-t bizza meg tebM, aki meg is koti a nagy uzletet,

A modszert eloszor reszletkerdesekbcn hasznalhatod.

Nezd meg, hogy latnoki kepessegedet fclhasznalo donteseId mennyirc 11111K6dnek, ha egyik szemely helyett a masikat, egyik szin hclyctt a masikat, ehelyett i~ berendczes heIyett azt a masikat valasztod. Ahogy egyre tobb tapaszInlatra teszel szert, iigy jon l11e8 onbiza lrnad is, es olyan juntos heIvzeteket is kezelni tudsz majd, ami jelent6s penz- es icl6megtakarihist eredmenyez szamodra.

Tanulni sohasem keso

Miert nem tanitottak mindezt az altala nos iskolaban? A kozepiskolaban? Vagy a £6iskoltin? A valasz az, hogy dofj!(.(}r a tanaroknak es professzoroknak kollene megtanulniuk a modszerr, s ezt nekik sem tanitotta senki,

'149

Alig. nehal1Y eve meg csak, hogy pedagogiai koroklx-n is erdeklfides jelei kezdtek mutatkozni a jobb es bal a ,1.'..\ fdtl'kes rmikodes alkalmazasa irant.

Egy riporr jelent meg 1979-ben az American Psydwl .. gjst cirrai lapban, amelyben Ann Dukes, ali az Indiana I" Purdue cgyetcmck oktatasi osztalyanak munkatarsa, .1. I allitotta, hogy a krsatfv gondolkodas felha.sznalh<llt6 ClI ,,·1 sofoku ranulrnanyok soran is .. Dirkes asszollY llgy v~·11 hogy az egyetemi oktatok jobban kihasznalhatnak a k,'1 agyfelleke egymast kiegeszit6 mfik{>cieset. Figyelme/ll'l ugyanakkor arra ana is ez a cikk. hogy valoszmuleg s.li,1 tos tcchnika szukseges ahhoz, hogy a bal agyfelteb~bc .' I juttassuk azt, arnit a jobb tud.

Ez igy van. A technikak ebben a k6nyvben olvashat..l Persze ncm czck az cmberiscg e1so ilycn rnodszcrci .11'1., hogy a jobb agyfel finom infonnacioit a bal agyfel vcrbahjel1egu tudatossagaba juttassa.

A j6vendomond6k evezredek uta kristalygornbol.-: hasznalnak tudatos tudatuk lekc)tesere azert, hogy az till net eljuthasson hozzajuk. Az inga S€!gllLsegevel is melvi-l ,I I re lehet jutni <17. eber tudatossag szintjenel. A varazsv.-. szoi_ amit altalaban vi? keresesere hasznalnak, terkep I,' leu is Ichct alkalmazni olhint szemelyek, asvanyok folku tatasara ,es uzletek optimalis helyenek kijelolesere, A Silv.: modszer nem fligg iy n eszkozoktol. A jobb agyfeJtd. meg tudja szerczni nekunk az informaciokat, ha leheto-. get kap ra. E7. a lehetos 'g az AHa szint. Mar keso, hp)'.\ szubjektiv s7.intu, vagy latnokkepzesre iskolai keretek ! ... zott tegye. szert. Ahhoz azonban egyilltalan 11111CS h""., , hogy szubjektiv szinten autodidakta rnodon tanuld mim l czt meg. Ez itt most a te iskoladl

Kapcsolat a MagClsabb lnteiligencidua!

Niels Hohr, az atornmodell rnegalkotoja, a Iizikai jeh-Il"" gek kozotti szokatlan kapcsolatra hivatkozva mondta: ,,11.11 errol mi csak hasonlatokban e5 pt>ld<ibeszedekben sz('dl,,1 tunk". Bohr egy kozmikus runyw:.Gorc kovetkeztetett, 11,'1 scnberg is bcszclr arrol Ifa rnajdnem ijeszlf egy szerus0)'; I , " es teljessegr61", "mit a termeszet tukroz.

Egy masik fizikus, Arthur Miller, a kvantumfizikusol nak azt a kuzdelrnel frja 1 r arnelyel az intufcio es vizu.ilr zacio szavakra forditasakor vfvtak, Az intufcio es vlzlI.di

150

• dCl a kvantumelmelet kialakulasaban igen fontos szere-

1"'1 jitszott, s rnaga a kvantumelmelet is cgyfajta "kapcsoIll" megletere utal.

Azzal, hogy AHa szlnten kepzeliink el doigokat, esemeHVI'I et, ebb61 az gyeLemes teljessegb61 merftiink, a vilagI}',ydemme] kapcsolodunk ossze. Beta szinten csak fizikai r 1/(~kcinkE't hasznaliuk, igy kikapcsoljuk magunkat ebb61 a 1"llt'ssegbOl ezzal, hogy csak a fizikai vilagra koncentraluuk,

Mindkettore szuksegunk van. Ebben a fizikai vilagban 1"'1:1 szinten, valarn nnyi fizikai erzekszervunket felhaszIIII1 va ksll dolgoznunk, lis helyre kelt allitanunk minden- 11I11)j kapcsolatunkat a teljesseggel azert, bogy rahangolod\111 a ~fele kerolda lu beszelgetest folytathassunk vele,

Iia ugyelembe veszed. hogy amikor tanacsadonak meghtvunk egy szakcrtot Alfa szintunkre azert, hogy preble- 1111 kat oldjon meg, akkor a tcljesseggel - vagy szerintem 111!<ilbb a Magasabb Intelligenciaval - vall) kornmunikacioIIIB~ FI vetelre alHtjll k" rnagunkat. Ami kor megalkotjuk a Illq,;olda.s kepzeletb Ii j ienebet, akkor kapcsolunk adasra. I ill I nok Iesziink, mint egy kreatrv ado-vevo, [obb agyfe[I,' ink kapcsol mlnket ,(I teljesseghez, a bal pedig' az clkiiIi 1l1liJ tseghez,

Mmdez Alfa szinten tortenik: a jubb agyfel teke bekapI 01, elfoglalja jogos helyet a bal mellett, es a kreaHv ener- 1,1 ezen a hidon aramlik a Magasabb Intelligencia fe151 a Il/ikai valosagba

Ahogy latnok f6nok.kent egyre rermeszetesebben rmi~II '15z ezen a medon, a kapcsolat ugy javul. Ha lcgalabb liZ egyetem u{o]s6 ~ebeli megtanitottak volna, hogyan I ,.inAId mindezt, In stanra mar sokkal lermeszetesebb len-

111'.

Most egy ideig talan termcszctcllenesnek fog tfinni ez a Ilu'ldszer. Nekem nem ClZ, es az a sok millio vegzett Jgy- 11I!lIlT0110S sem tartja annak, aki nemcsak uzleti sikereihcz Ihll'iznMj<l mindezt, hanern sajM maga es masok jobb 1111\ '~zsege erdekeben, csalad i donteseknel, hivatasanak II,Y,lko:r16s6bon, a sportokban 65 <1, miiveszetekben egyarant Idhaszn<llja kepesscgoit,

Egyre biztonsagosabb erzcs Icsz AHa szintre menned es

!lI'ogramOZnod, ahogy a gyakorhbt:-)l egyre [obban bele\"SZ a technikak alkalmazasaba. "Elelszuksegleted" lesz, Illgy naponta harmoniat, kreativitast, j6 idobeosztast es 1lU'p;oldnsokat prograrnozza I. Te is ki fogod terjeszteni en-

151

nek <JI terrneszetes ember! tehetsegneka felhasznalasar ,·1, ted kiil6nbi:iz6 teruleteire.

Korabban azt mondtuk, hogy egy magnofelvetcl a .'i.II,11 hangoddal elvezet AHa szintedre, es pozitiv program()/,.~'d is adhat. Most elmondiuk. hogyan keszits olyan kazou ,~I ami segit majd nekcd j6 id6bcosztasu, tcrmekcny napot I.' remteni,

Egy hatekollY flap programozasa

Amire cllazulas kozbcn odafigyelsz, az meg tudja val It· tatni viselkedesedet. Peldaul a fotelban ellazulva nezwl , reklamokat a tv-ben. Liigy jegkremetliitsz a kepernyoll. kozben egy hasonlo lilgy hang a jegkrem kellemes 17,('1 "I besze], Ettal 21 visslkedesed megvaIt07:ik, 5 ez nlegvi~llp ratja sok ezer mas ember visclkcdeset IS. Ezert koltenck .1 cegek annyi penzt reklamra.

Vegyuk ltgy, hogy epp egy radioreklamot hallgatsz, V.I lami paratlanul ertekes dolgot reklamoz Biztos vagYI d benne, hogy te is meg "kame! rnajd venni ezt a dolgot

sikeres na pot. _

Az alabbi monologot olvasd magnora. A szalagot 1"1')', get kozvetlcruil iibl.'ccies utan jatszh<IJtnd 112. F-Ja lassan, 1.1 golva. olvasol, ameghal'lgatasra, es a hatekony nap progl,1 mozasara kb, nyolc percet kell forditanod. Megenged h, ted-e magadnak, hogy .:::sMall napodbol nyoIc percet l'11 nek a szalagnak a meghallgatiisa val tolls cl? TL' magad I i61 tudod, hogy igen, V<1Wjiibiin azt a luxust nem el'lgedlH' ted meg magadnak, hog}' ezt kihagyjad ..

Ha nines kazeuas megnod, ker] meg valakit a cS(lI.~dh\d hogy 6 olvassa Iel neked azt a sz6veget, al~it lrogramnl ni szeretnell Ismetlcm: 1<1558.n kcll olvasni, orzelmek I'" ha ngero- valtozta t(l so k nelkul,

A szalag ne tartalmazzon egyedi, id6igE~nyl's problem I I gyors megoldasara vonatkozo pmgramo;dst, mint pcld.iul ,,- korabban emliL.ell nagy erU:kjj~ ing,atlan eladas~t segu« pmgrau"IOz<ls. EzL este, kozvetlenul leiekves e!6tt kell 'I' gezm.

Ezt a felvetelt a nap elejen hallgassuk, hogy valoban II' napunk legyen,

152

N,I/Oir perc dtalnkftja napodat

11I1C a szoveg, arnit kazetta r61 lehet meghallgetni, V('lgy 111',Y, hogy valaki .feloh .. assa neked (a zar6jeles reszeket 111'111 kell olvasni):

- Hclyczkcdj cl konyclmesen JZ agyadban! Hunyd le Il''';''medet, es tekintctcdct forditsd kiss€ felfelel Szamol] las~LIIII visszafele 5-t61 I-ig: - 5 ... 4 ..... 3 .... 2 , .. 1.

Nyugodt jclenctek elkepzelesevel rr;elyithet~d ellazultsa- 1\11dat. Ime m'ih~ny pelda: egy fuves reren madarak enekelIII'k, feller baranyfelhdk usznak az egen. Lasd a zold fii.l'I't a kek eget, a feher felh6ket! Halld a madarak eneket!

, (szunet) . '" Most a vizparton vegighlt6 hulls mot kep,11,101 el! Halld a hullam hi1ngjoH! .... (szunet) ... Most egy \dd.gnskl'rtl't~ Lasd a larka viragokat! Vedd kL'zpdbe 217. I 'I ',yiket! Figydd meg, milyen selymes a szirrnal .E~'ezd 017. [llntot! Lasd a virag szirman a harmatcseppet' Mint egy I\yemj,nt a napsutesben - visszatukrozi a szivsirvany valaun-nnvi szinet.

Mo~st nehany javadat szolgalo, j6tekony hatas·rj allitas k{)vetke7.ik. Mondd utanam 6kct gondolatban! Va laha ny'I"m' igy gyakorlok, egyre g,yorsahban, es f'gyr.c m61yebb ludatszintrc jntok ... (szimet) ... Ezen a tudarszmten a IelId szemeim e16tt orz6tt pozittv gondolatok hozzak C1 haszlint. ... (szunet] ... Latnokt kepessegu uzletemberkent minrIen napegyrt' jobban, jobban es [obban vagyok. ... (szulid) ... Mindig megdrzorn clmcm higgadtsagi'it es egcszI,\~g;es hozzsallasomat. Akarmelyik kczem harem l.Ijjat osz-

zeerintve, tudatorn melyebb tudatszintcn fog mfikodni.

Tudatodnak l'gy melyebb szi ntjere juthatsz cl ugYr hogy ';15-t61 l-ig szamolsz. Szamolj velern gondolatban! Jele!1itsd Ineg a szamokat es erezd, hogy egyre jobb?il. ellazulszl Arnikor elercd az cgyes szarnot, teljesen ellazult leszel,

(lassan szamol]l) 25 24 , .. 23 22 ."' 21 20 '<" 19 ., ..

18 ... '117 ... 16 ... 15 14 13 12 .. , .. n 10 ... 9 ..•

M .. 7 ... 6 ... 5 ... 4· , .. 3 2 1

Most kepzeld el, lasd m.ag-ad elau napodatl Latod <'IZ bra.t, ahogy elorehalad, Iii too, hogy idot takarftasz meg, mort minden siman, harrnonikusan, produktfvan megy Magad d6tt kepzeld el ezt, :0 ahogy orarol orara haladsz ~'16re, mindig kicsit balra told a kepet!

Most (ertelemszenion add meg az ldopontojl) ... ora van. Reggeiizel (csaladoddal vOigy harataiddal). Ebernck rj!-;

153

eIenlmek erzed ma gad. , Sug;al'z,6an lelkes vagy, Lasd a lc d, bieket, il hogy 6rillnt:k jelenletcdnek!

Told a kcpet kicsit balra! (Egy vagI' ket oraval kesolllli id6t adj mcgl) .. 6ra Win, Munkahelyeden vagy, Mind. 'II munka jol cW van keszftve, mindenki hatckonyan d()l~',. I zik, Kezbcn tartasz miudent. Munkatarsaiddal valo bl' csolatod megert6 es ]1 armonikus.

Most (egy vagy ket or,h'al kesobbi id6pontot ad] mp!',11 ... ora van .. Lass egy 6rrit_ ami ezt az idopnntot mctatja, " told a kepet megl nt kisse balral (Mondd el sajat S7.3V d 101 dal, rninek kell tortennie ebben az id6pontban ligyddd..l kapcsolatban, a megfelelri fogalmakat, kifejezesekot h.1'" naldl) Minden rendben megy;. es idot takarltasz meg. (Er,\ ket Orag lepesekben folytasd, add rneg az idopontot, 111. I gasd a kepet kisse btllra,es ird le az idcalis fehetelekl'l i I

Loiart a munkaido. (Lass egy orat, ami ezt az id6t 11111 tatja, es told a kepet meg inkabb balral) Erezd magad 11,1 energikusnak, lclkesnekl Pejezd be napodat (Igy, IW)';I minden ii?; leti celodat megvalositotta d es e redmenyekct 1'1 tel ell Megbecsulest. t~i.mogatasl sugarzo l rnasok fele.

Keszi.iJj fel a mediracio befejezesere, tudva azt, hogy I'!',\ kreativ, celjaidat beteljesitf mp e16tt ;11157., alkalmas " iigyes VC'zd6 vagy, aki legyoz nundcn, akadalyt, rn~g,.!,l minden problemat es eler minden celt! Igy Ecgycn.

Szamolj I-tol 5-ig! A mikor az otos szamhoz crsz, ki n \ 1 tod szemcdet, teljesen ebernek, tokeletesen cgeszsegf"-,Ih I erzed rnajd magad, [obban, mint korabban ~ 1 _. 2 ... I Arnikor az oros szamhoz ersz, kinyitod szemedet, h.:ljl')';"'N eber leszel, j61 es t6keletesen egeszsegesnek erzed m. q' 'I magadat. jobban, mint korabban - 4- ... 5. Nyitva a ::;/1'111 teljesen ('ber vagy es nagyszeruen erzcd magadi

A szubjektfv 5zin.tli tanulds es programozas

Ennek CI szalagnak MtsZt'res haszna van. Ahogy ba.llg;II ••• 1 megtatmlodJ hogyan ~U5S az AHa szintre, ugyanalkkor I I. programozol egy jobb napot magadnak e& vallatatodu.il is.

Egy ida. rmilva fiiggetlenitheted magad a magnotol, ~. pes leszelenelkul is a rcggeH programozasra. Ahogy l'~ "I jat'tod a ki:ege.s:dt6 m6dsz,erE'ket_ arnelyek a konyv c11'1"11 es a k6,Uibbi fejezetekben szerepelnek, ki tudod nli'ljd 111.1 gad is bovtteni napi programozasodat,

154

Cyakorlsssal megtanulsz majd AHa szintre menni nflpI '~i I vagy ejjel. barmikor, barrnilyen cellal, es programozni [udsz majd igy a pozittv sredmenyek crdekeben,

Elered majd, hogy olya n magabiztossaggal m(ikbdj igy, mintha kgalcibbis iskolas korodban tanultad volna, 6s <1ZIll,l mcgallas nelkul hasznaltad volna rnindezt,

A jobb agyfdteke jejlesztese

Ili1 jobb agyfd tcked del is foglalkoztak VOIIliI <17. iskolabaa, ,I kovetkezf tantargyaka t is ismerncd:

- "A relaxacio CS vizualizalas alapjai"

- .Meditacios technikak attekintese"

- "Dinamiklls meditaci6"

- "A kreativ kepzelet alapjai"

- "Halad6 megjelerutcs 6; elkepzeles'

- "A jobb es bal agyfelteke mtikodesenek anatomiaja"

- "A7 agy hullamok megertese"

- liKe! agytelrekcs gondolkod<'is AHa szintcn"

- "Tc\vetzekeli§s"

- .Emlekezet es cl66rze~"

- "A gondolatok kreatfv aspektusai"

- "A:z inruicio es a megerzes fejle5znefie"

I ehet, hogy ha minde7.t rnegtanulod, talrin f6skolaj diploIIIAt szerzcl latnoksagbol, Mindenesctre, ha gyakorlod azol.lt a technikakat, amclyekrol ebben a konyvben olvasol, hil.tosan erdemes leszcl crre adiplomara.

A ,,1211nok" osztalyok m.indegyilke kfserleteket vegezne.

A professzorok es a hallgatok kevesebbet beszelncnek, es ~I'\bbet tenncnek, Az ellazulas, a mcditalas, a vizualizalas I~a a fantazialas lenne a dolguk, mindcz AHa szinten. Vizunlizalva cmlckeznenek, Tapasztalatokat gyiijtenenck a 111'1 ul tbol es "iatnak" a j6v6t. Foglalkoznanak telepatiaval, I]!szichometrh'ival es mas, a jobb agyfelteke hasznalata! ~,i!;enyI6 gya koriattal.

A h8Jll'gat6k osszerennck harem ujjukat, Sikeres fel56fo~ If.LI tanulmanyokat programoznanak be maguknak, Talan meg azt is programoznak, hogy a professzor magas szinlon adjon do.

Az osztaly mind a szubjektiv szintfi tanulast, mind pc.Iig ennek sikeret programozna, Ncm lenne verseny 6s «lressz, Ellazult allapotban a bal agyfeil:ekc,t dolgoztato lunfolyam Is konnyebb,

'155

A kaliforniai Del Pasadenaban egy ktserleti maganisk« laban, a e1V Age Schoolban, a hatekony tanulas negy rill rasat hasznaliak - a fizikai erzekelest, az erzelmeket, a I, I cionalis gondolkodast es az intuiciot, Az iskola mind.-u nyaron hathetes turnusokban kb. 200 diakkal foglalkoziI Ezek a hallgatok rclaxacios gyakorlatokkal kczdik a nap,.1 Dolgozatok €S mas, stresszt okozo esemeny el6tt is lazil.l nak, A tapasztalat azt mutatja. hogy a rclaxacio nagy "I' gitsegct jeIent a tanulasban.

Ha az osztaly az elektromossagrol tanul, azt kerik .1 diakokrol. hogy kepzeljek magukat elektronoknak, A h'll zelet es fantazia haszualata nemcsak a diak motivalas.ir.: bizonyul hasznosnak, hanem felgyorsltja a tanulast, cs i,1 vHj<l az <1ny<1g felidezhetoscget is.

Az intuicio fejlesztesere szolgalo gyakorlatok egyikenl diakoknak egy-egy sos keksz egyik Ielct adjak, bogy en';' keljck, szagoljak meg, majd egyek meg 2lzt.Ezuh'in az: " feladatot kapjak, hogy frj<·'ik le, a keksz masik felet hO\'.1 rejteltek el. Barbara Clarki az iskola specialis kepzcscnvt profssszora mondja: "Olyan m6don szereznek informaci« kat, amelv tulmutat racionalis kepessegeik hataran." Azl I:, hozzateszi meg Barbara Clark, hogy minel tobbet hasz nnl juk intuitiv kepessegunket, annal jobbakka valunk ezen .1 teruleten.

A racionaliuissal cl nem (:rhet6 informdci6k megezerzese

Egy Iel6tt ferfit talaltak tchcrautojanak vezetofulkejclx-n Mellette hevcrt az a puska, amit rendszerint magaval viii Megallapitottak, hogy ez a puska olte meg. A biztosi totarsasag nern akart fizetn i, mert allitasuk szerin+ ongy i I kossa g tortent,

A csalad i.igyvedje a Silva-modszert alkalmazva AI!.! szintjere ment Elkepzelte, hogy Iatja a Invest, Nem ongyil kossiig lortent, baleset okozta a halalt, ('z volt benyomas.i. s egytrUal figyelmet a puska egy bizonyos resze kelten.: tel. Amikor befejezte meditsiciojat es megvizsgalta a I'esv vert ;17: adott helyen, bcbizonyosodott, hogy it puska ma gtit61 elsul, ha egy bizonvos sziigben esik le. A halalcscu-i ba lesetnek nvilvanftottak, es a biztositotarsasag kifizctlc ,I karteritest. ~

Elkezdtel te is intuittv energiadbol merftcni. Lamok v-:

156

~,l'l6ve fogsz valni, Ezek az energiak leteznek, mindossze Iuisznalnod kell oket. Ha megteszed, egyre jobb es jobb nrcdmenyekre jutsz. Uzemedben vagy az irodadban torte- 11('\ esemenvakrol olvan informaciokat szerzel, arnilveneket iucionalis gondolkodc'issal valoszimilcg sohasern ttJ.~ihatn<H ~lIcg.

A latnoki kepessegck ilven alkalmazasaira AHa szinten lnvabbi modszereket is megvizsgalunk. Eloszor is arra van Ily,ukseg, hogy kiszabaduli az ido szontasabol,

A hatdridd okozta fesziilt'seg leoezeiese

Az "A" ugynek elobb kell elkeszulnie, mint "B" -nek, "B"lick pedig elobb. mint "C"-nck. A hatarid6 rnostantol kezdve 90 perc. Cyorsan felmcred a helyzetet. A szukseges Ido felulmulja it rendelkezesre allo id6t. Feszultte valsz: A helyzet szorongato,

Nehez lesz meggy6zni>m teged errol, de tenv:

- Egysegnyi teljesitmeny idoigenye feszult helyzetekben uagyobb. mint cllazult szituaciokban.

- Ha a szorito hatarido stresszt okoz, ez karosan befoI asolja mentalis es fizikai kepesscgeidct. Tobb idore Iesz I zl.1segcd, mint normalis esetben.

- Ha kct percet szansz lazitasra es pozitiv programozas"11, akkor ez a ket perc sokszorosanmegterul, mert levezeted a hatarido okozta feszultseget.

Szerencsere a mcggyozesedre iranyulo torckvcsemben van egy szovetsegesem - te magad, Ketperces modszcrt nyujtok at nekcd. Probald ki feszult hclvzetben. Akkor rnajd elhiszed azt. a mit az iment allitottam.

Ha most csak 01v<1s01 es gyakorolni kesobb akarsz, vagy' ha az eddig vegzett gyakodataiddal nem juto tUi 1 el addig, mint az elovasott anyaggal, akkor IS eredmenyesen hasznalhatod mar most ezt a ketperces stresszcsokkento gyakorlatot.

/;/' t l ",'

\.et perc a sresszegyozescre

Kiprobalhatod czt irodadban, parkol6 autodban, vagy barhol mashol, ahoI tudod,_ hogy nem fognak megzavarni, Ne siess! V€dd komolyanl Ugy vegezd, mintha az elctcd rruilna rajta! (Meglehet; hogy valoban ezen mulik.)

157

Kenyelmcsen helyezk dj el egy szeken, Ha az U\"'"1 nyakkendod vagy cipod liil szoros, lazltsd megl Szoru « I okCilhe a kezedet! Feszitsd meg! UtanCIJ engedd el! Idl'" 1 fel a lazftas erzesetl Szorttsd ossze fogaidat! Keszul] fl' I ., lazftas erzesenek felidezeserel Engcdd cl! Veg,ezd ,I ugyanezt a bokaddal' Enged.d l'l! Most csukd be ~, szen«: del, vcgye~ egy Inely lelegzeter, s I11fg kie:ngeded a k\." got, forditsd egy kissc feUd€': szemsdetl Erezd <'l 1.~:d1,",1 fejborodon l'S homlokodonl Simitsd ki szemoldokod.!' Erezd az ellazulast szcmhcjadon, arcodon es (1 II ka pcsod I'll I Figyelj nyakadra es valladra, mellkasodra cs a hasadr..' Sorban lazltsd el testreszeldet: Figycl] most hatad fels() Ii' szere es lazrtsd el azt is! Most pedig az alsora! Lazitsd I,l' Most kovelkezik <1 csJpo, comb, terd, labszar, boka, lilbjl'l es labujjak. Lazitsd cl mindcgyilcctl A gYClkor]atok elveg/I' se egy teljcs pcrcct Vl'SZ igenybe.

Ezutan szamol] visszafcle 10I81'1<ln 25-l61 'I-ig! Kepzelj 111.1 gad de egy olyan bckes hclyct, arnirc vissza tUdS7 end., kezni - jgyadil L, kedvenc szekedet, [11 kertet, egy mez I II egy hegyet wlgy vrzpartot - barrnilyen nyudodt hl'l VII arnit fel tudsz ideznil K 'pz letben iddzz el itt nehany I'I~ hmabg! Most gondolatban ismeteld el magadnak: - Mru den alkalommal, amikor igy lazftok, az egyre melyebb III datszintre egyre gyorsabban jutok d. Baratom azido. NI kern dolgozik Most I-tol 5-ig szarnolok. Arnikor 6Lh" erek, kinyitom szememet, teljcscn ;b 'r leszek, j61 es ma!',,1 biztosnak erezem majd magarnat, Egy, ketto, harom, Auu kor othoz erek kinyitom a szememet, teljesen eber leszd jol es magabiztosnak erzem majd magarnat. !\Jegy, til (Nyisd ki a szernedl) Teljes n eber vagyok, j61 es maga!». tosnak erzern magam, kezben tartom a dolgokat.

Ez a gyakorlat kevesebb, mint ket perc

Nem a llithatod meg ill': orat. De elcrhctcd, hogy kevesl « figyelj ra. Oldd fel az id6 okozta Ieszultseget, es tcljcsiuru fogod a .Jehetctlcn" hataridfit is tlgy, hogy raadasul il1n! takarftasz meg. "Tovlibb" Iogsz fgy elni,

A tauolabbi hahiriddk: okuzta siressz csokkentese

Mary K. rnindaddig halogatta, hogy hozzalasson dokl.ui disszertaciojanak megfr,)sah()7, amjg biztos nem volt kut.i tasai eredmenyejbcn. Kezde t kifutni az idfib61. Mine] k sziiltebl.J volt, anllal kl'V,6sbc haladt a 1111mk<ival. Elkezdlt

158

llilponta hasznalni a kctperces stresszcsokkento modszert, I't nappal a hatarid6 clott kc.sz lett a disszertacioja.

A menedzser hataridonapl6ja tele van rovid es hosszu I. vu hatariddkk I. A ketperces stresszcsokkento minden Ilillt'irid5nel segtt, l lasznald, ha zsiifolt a napod! Alkal- 11I.IZd naponta, ha egesz heted vagy egesz honapod zsuInll. .REi fogsz jO'11.lli, hogy az az id6,. annrol lCigy lzitszott, hllgy nem Iesz eMg, tobb, mint deg.

Egy szules e16tt An6 no olyan lupnotskus szuggeszH6kat I .. 'l ott, hogy a fajasok id6tartama rovid, mig a fajasok kodH!i id6 hosszu I sz. Arnikor a Mjasok elkezdodtek, "gyors,m" elmultak. A koztes ida pedig .Jiosszu" es piIwntet6 volt.

;\z clrnc kcpcs maskcnt lattatnl az iddt, Feszultseg alatt '11'11 rovidnek erezzLlk, es ezert valojaban is tiil rovid lesz. I\;t,t a folyamator LU.g lehet forditani. MegnYlljthatjuk az dot Ilyenkor mozdulataink lassubbnak tfinnck. Valojaban I:yorsabban mozgunk anelku), hog), igy erezncnk, es hlt'ink is [oval robb lcsz.

Eg~'Szitsd ki meg e.gy lepesscl a ketperces stresszcsok-

l'nt6 rnodszert akkor, h a hOSSZll lavu hataridod van:

A meditacio befejezese elott kepzelj magad ele egy naptart, ami <I hatarid6feUdejet jelzo datumot mutalja! Told ezt it kcpct kissc balral Lasd, hogy a celhoz vezeto utnak mar tobb, mint a Ielel megtetted! Ezutan mozgasd a jelenetet meg balrabb,€s a naptarban lasd a hararidd onpj5t! Lasd az elert celt!

II. terveza elme

me egy eljariis a latnok vezetf szamara, aki idobeosztasat zeretne hatckonyabba Lenni:

Elalvas el6tt men] szintedre €os prograrnozd be, hogy akkor ehredj fel, amikor leghatekonyabban tudod rnagad prograrnoznil

Ej~'zaka Ielebredve menj ujra szintedre, es jelentsd ki gondolatban, hogy masnap d{:lelOtt valarnikor 9 es 12 kozott a. lcgjobb 6s lcghatekonyabb idobeosztast dolgozod ki magad S7.~ ma ra!

Emlekeztesd magad ana, hogy rnikozbcn az idobeosztas t6kclctcsitcSCll dolgozoI, hE! egy nehez d6ntessel

'159

kerii Is7. szembe, mindossze annyit kell termed, bo)~ \ barmelyik kezed. ·1.::;6 harem ujjM osszeerinled. es ip agyad nagyobb reszevel oldod rnajd meg a problema [I

• Aludj e1 szintedr61!

Miisnap reggel, amikor [eulsz iroasztalodhoz, hogy kid 01 g07d munkatervedet, halarozd meg a megfele16 id6egyc>(· geket, honapokat. heteket, napokat, ~elel6ttoket es l~elul.~ nokat, vagy orakat! lrd be feladaraidat a mcgfelclo id» pontokhozl

Ha valami keffieg s, tedd ossze harem ujjadat, es gO!! dolkozz ell a lehetosegeken' Nyisd szet ujjaidat, eo; isnu: tedd fel a kerdestl Egy lehd6scfj fog eszedbe [utn i. Ez k:-.! a megfelelo valasztas. Ezt hasznaldl

Lehet, hogy semmilyen kctscged nem lesz. Val6ja.b.1II arnikor letilsz majd, hogy id6bcosztiisodon dolgozzal, 1.1 Ian meg fogsz lepfidni, hogy szinte minden azonn.il "passzol".

Ha mar kcsz vagy rnunkaterveddel, a nap hatral6v6 J"I' szehen eszcrinr dolgozz! Este elalvas elott nezd M mcgi.u id6beos7.tiisodat, es -a k"",etkezo kicgc'Szit6 program07.iis.'>dl erosHsd azt meg:

Szintedcn programozd be magsd, hog), ejszaka abbnu 3L id6pontban ebredj fel, a mikor legh<iltekonyabb.111 programozhatod magadl

Ejs7.ak<l felebredve menj ismct szintedrel

Nezd at munkarervedet, gondolatban jegyczd me)' .. hogy mit tcrveztcl az egyes id6egysegekre!

Aludj el ismet szrntedrol!

Amikor a megtervez tt napot clkczded, ke<;:zL, lest fOb~'i ·erezni arra. hogy az altalad kidolgozol:l iitemezesh,·! tartsd magad, Teljcsitcni akarod majd. amit a rnunkatcrv megkivnn.

Ftlufon

ltt 37. ideje. hogy szunetet tarts ,'1:':' o]vasasiiba n es l1<lgy, I. hogy jobb agyfelteked utolerjcn, E:L azt jelenLi, hogy tolv tasd a kora reggeli gyakorlJ.s dso Otven napjat. A vizual: zacio cs kopzelet haszrialalat rogton <I gyakorlatban ajt.n~d tos clkezdeni, majd alkalmazni €?:eket a kepcsscgcket ~II

160

111..1 ur'ili!; iizlcti helyzetekben, hogy eljuss a j6 megoldasok- 111)/" dontesekhez.

I Iasznalj annyi modszert, amennyi csak al[(aln;az~at~- 1IlIIk lats7..i k, es olyan gyakran, ahogy az rnegfeielonek tonik! Epftsd fel sikcrckbfil tapasztaiatcdat! _Amlnt egy techIlIke megismeth~~el1e keszulsz, idezd fel _Iegutol~o si~ercI'll'll Ha kudarc ert, ne jdezd fOil Ha csak reszsikert ert·ei 'III, ugycdnek akkor is csak sikcrcs vonatkozasait ide;d f?l!

I\z az uzleternber, aki azukra az alkalmakra ernlekezik, amikor visszautasitottak, a tovabbi hasonlo esetek IHj:t q;yellgelL A.z at menedzser, akl 1atn?~ le!erc "v('sztesL'gci-

1\('1 ra gad le", a jiJvo kudarca i~ kssztti elo;. ~ ,

A sikerckrc cmlekezz' Men] elebe az ujaknak! Erositsd 111 'g latnoki kepessegedet ugy, hogy fdi?czCd ~ik_ereidet fllggetleniil aU61,hogy l11.;nnyue :ma~tol ~rteto?ok vo~- 1,lk azokl Ahogy ilyen modon mcgerosited sikereidet, elok 'szHcd a meg nagyobb sikcrck ,.,taptalaj'H".

A jobb agyfeltekc idcgsejtjeinek s~~ksegi.i.k van. 9J:ako;hisral es batoritasra, arnit a b<11 agytelteke idcgsejtjei mar

In gkaptak, . _ _ .

Csinald! Fogadd I a sikerf Ernlekezz visszu, hogy az r., 1. es 3. feje~ctbC'n fontos p_r~bleillak. megoldasara ~dtam modszereket' Otven nap eltcltcvcl te JS el tudod mindezt (tnrd.

A kovetkezo fej zetekben tovabb megyunk, Kit~rjesztji.ik ,1,'1. AHa szinni mukodest. CS kiHi.infele menedzseri helyzelckben alkalmazzuk azt. A latnok f(ino[( kenyelmesen cr el !'tiltc~teljesH:menyt.

Keszen allsz crre?

161

1 n, J usson el a szri a beosztottakhoz, a f,c)nokokhoz, az iigyfelekhe:t

Korrnanykorokben ;;IZ eg(hzsegi.i.gYr az okti\~as es az ip.« teri..'deh~n egyre inkabb raebrednek az cmbcri clrnc kiha-. nalatlan kepessegetre. Tarnogatjak az agykutatast, h()~~\

egy jobb vilag igerete kozeleb~i ~!a16s~g legy<.'l1; .

A tudomanyos felfoga egylk jelentos valrozasa a V1!.I;: um .. l kapcsolatos, Errol 0 terrel korabban ugy veltek, ho),. \ ott "sell'"ll11.i" sines, de most €s7.1elnek "valami l".

Nchanv tudes szerint az Cirben tah'ilhat6 dolgok kii/,· tartozik i;Z aegyelerte~"t a ,,~zand(:y"', az intelligcncia t,~I'(' lasa es tovabbttasa, Ha az agyat mint hologramot tckinl juk, azt vetiti ki az tirbc, amit erzekszerveink univerzum kent er7.ekelnek.

At. tires vilagur feLtetele7.l~se h~vedlt~slJ - iillHjil J. Cri II bc;g-Zylbcrbaum, a Universitad acional Aulonoma tI, Mexi 0 professzora, (1 Pszichoenergetics (Pszichoenergru ka)" ermu folyoiratban rnegjelent Irasaban, "Azn.il mi urru-! nevczti 11 k, az a valosagban cgy informacio val toltott I:"J1<'1 gDsmMrlx." Ennel tovabb is meg)" CS az ember! tapas. tali<'\st <17 sgv idegsejtjeinck cncrgiamezcjc US a kvanturn mezo vagy Grenergia-mezo ]kij1lc:{)uha.titsakcnt dcf~ialja.

"All1ike.,)r a neuronmezf az ur magas szintergtkus 1"1:

SZL'C keivel kepes kolcsonhatasba kerulni, akkr r az ~olis/ tikus cs cgyesftett tapasztalatot eredmerryez: a In gllgyelL' az univcrzumban lev6 minden massa] valo lr.-~lj"'s egyses(' nek allapotat tapasztalja majd meg.

,nne.k alapjan arra n kovctkcztctcsre jut, hogy "l'gv egyesltett elrne letezik, S <1<: meg is tapasztalhato." -Mindezt esszejeben fcjti ki, arnit az embed kommunik.i

... Volume 4., 227-256. oldal, CorJOIl ,me.! 13rmch Sricurc Publi .. herb; Ill(".19R2.

I hH'c'11 szolo tanulmanyaban irt le. Hogyan hatnak cgymas- 1,1 .1 neuronmezok, ktilonosen, ha erzeseket, gondolatokat I~'i i"rzelmeket kozv Lflunk es osztunk meg egymassal, 87.(1- vnk hasznalata nelkul? EEC-keszi.ilekeL hasznaltak, hogy a I nrnrnunikacios krilcaonhata« alatt az agyban fellep6 valtohll"lokat megftgyelhessek, A kiserleti bizonyitekok arra ul.ilnak, hogy a kolcsonhatasba lepo neuronrnezok azono'1lltlnak es eggye valnak. "Tulajdonkeppen" - vonja le ko\ -tkezteteset - "mindig is egyek voltak,"

;\ mikor a mcncdzser az AHa szint hasznalata val latnokka v.ilik es telepatikus (lEon kornrrrunikal, reszben eltavolcdik ,IZ objcktiv szintti elkulonultsegtol, es reszben rahangolodik a szubjektiv zintfi egysegre.

Az egyseg nehez fogalom. Kli16nal16 emberek vagyunk.

I Lilom1ll6 a~~Yill, ki.il-umHl6 vallalatoknal, cIhiHlnli1tif.'11 es (·gymtissal versengvc dolgozunk. Kulonbozo irrinyokb<l. 1101- I"dunk, hogy kulonbozr) celokat crjunk el. Sehol SIllCS olyan egysfg, amit szemunkkel l~Lh<lJn~l1k, .. ujjunkkal tapinthatnank, orrunkkal s7agol.hatnank vagy fulunkkel hallhatnank.

Es megis, arnikor Alfa szintre rnegyunk, es agyunkat vizualizalasra es fantazialasra hasznaljuk, elmenk olyan PI ~dmenyl produka], ami ellentmond az elkulonultsegnek, H az egvseg gondolnt6t crfisfti m~g.

Cle~~ r' s~intjcrl' IDt'!';Y es szuL~jl'ktiv szintcn azt mondjn fonilkenek, hogy <1 nappali mtiszakban szcrctnc dolgozIIi .. A cserere vonatl 07.0 objektiv s7,intCi probalkozasai SOlT,i, kudarcba fulladtak, annak ellenere, hogy azt hazassaganak megmentese oHj6b61 kervenyezte. Mi'isnap beleegyeznek a vAltasba.

Mi az, ami a szubjektiv kommunikacioban meg van CS sikcressc tcszi akkor, amikor az objcktiv komrnunikricio kudarcot vallott? A valaszt sokfelckeppcn mcgfogalmazhatjuk, kulonfelc szavakkal, de valamcnnyi ugyanazt jelenli. Nehfiny e szavak kozul leheme: Egyseg, rv1agasahh Ened, E.gvi.ive~a rtozas, Magasabb ! ntelligencia, Isten,

A kapcsola! magyarazataul hasznalt szOt61. fi.jggetlenul, (1 Silva-modszert alkalmazva sikerl "rsz el, Ami viszont alapveto a sikerh z, hogy elfogadd az elkiilonultseg lTIOgutt megblh'o egyseg gondolatat.

163

Az egyseg letezik, ak, r elfogadod, akar ncm, Ha azon ban at is erzed. bogy harrnonikus kapcsolat fUz ombert,u saidhoz, ]a tnoki kepessegoo is megn6.

A szubjekUv kommlll1iktfci6 nkadrilyai

Az a munkahelvi vezeto, akinek fejeben csupan allandoau mCikbd6 "mikJ:oprocess.zor" talalhato. gyenge objcku. kornmunikator, Kollegaival es beoszrortjaival Icgtobbsz.» koptelcn azonos hullamhosszra hangolodni.

Ugyanez igaz szubickriv kornmuntkactojara is. Agyal1dl ncuronjai "dh,mgolodnak", amikor megprobal]a elerm 6ket. Az elkulonules elkulonultscgct szul, 1\z egyseg pecli,·, egyseget alkot, A kommunikacio, ;;17: objektiv es szubjekuv szintti egyanl11t, az egysegen mulik, A masik ember ny.-l ven ke11 beszelned.

A beosztottaid nyelven beszelsz? Ismered-e f6nolct'i,1 szallitoid, eladoid vagy vevoid nyclvct? Bizonyos ertek'lll ben nem teljesen eltero nyelvct beszelnek? A szavak tal.1II1 hasonloak, mcgis mindcgyikuk e maga szamam elfmyll. szempontbol nczi a vilagut, Egy amcrikai indian mond.e. szerint, ahhoz, hogy sz6t erts egy masik emberre], ,,<1/ .. mokaszinjeben kell jarnod". A vila got tehat a rnasik 57-em s7.ogeb61 is kell nezned,

Nezopontotok azonban Item feltetleni.il egyezo. Men-dzser vazv vezeto. A vallalar erdekei valosztntilea 11.1

~. u

gyubb mcrtekbcn hatnak rod, mint bcosztottaidra. Fon«

k6d vagy uzletfclcid szcrnpontjai is fl'lt0hct5en kiilonho« nek a tieidt51.

Kulonbbz6 szempontu ember k, vitak soran, adott pwl' lemara kuli::'mbozD megoldasokat kinalnak, hisz maskepp.:n Itelik meg a kerdest, hogy kinek Va11 igaza. Ezek a ku lCinbsegek akadalyozzak a7. objsktlv kornmunikacior Kerlek. probald meg az en szcrnpontombol nczni! - M,I kacs vagy! - Uf\Y uinik, nem ertc:o;z meg!

Ezeket a kulonbsegcket keruli ki a szubjektlv kommuru kacio, a jobb agyfellel letesttott ()Hszek(ltteles reven. AlIl1 lor Alb szintre mesz, nern j(j!ts~od tovahh szerepeder. 1'1 lazulsz Vizualizalod es elkepzeled a minden erintett S'I.I mara megfelelo megoldast.

Korabban mar emlftettern, (I szubjektfv kornmunik.u II' "man mcllozzuk a "kint:k van igaza" kcrd£-s meg\oitat.lc,,,I a limn az igazsag" kedvccrt! E.zt hongstHyozni kell,

164

Az. ilzl,eti vilagbsm a It~gt(ibb ember aldozatul esik az l'gymassal vivott versenges kibekithetetlen ellenteteinek, a r'lLekenyscgnekr az ellcnsegeskedcsnek es a tobbi tipusu e-mbarl kuzdelemnek v.agy gyfLI6lki)desnek,

- Nem cngedhetek ncki! - Az idegeimre megy! - A k. ... ! Ezek a negauv rzcsek elehink reszev,e valnak. Panaszkodunk OJ kellernctlen emberckre, masoktnl varunk tamogatast, hogy haragunk jogossagal megerositsek.

Elerkezlet'l: az ida, (61i1,ok ur, amikor nem engedheted meg magadnak tovabb az ollensegeskcdes Iuxusat, hi! a Itillloki kepesseg elonycrt akarod CIvezni.Mindenfele ellenfoicgesked.cs vagy neganv ew?s hozzzijaru] az elku Ionultseg-

hez, 5 fgy al<.adfllya az cgysegnek, "

]-":Iogy,m boldogulsz a tovabbiakban? Ki tudja egy f6n()k lorolru nt1lg,M"Jol a feIt<'i:kenyscgel, i1Z cllenszenvct vagy nkar iI leplezetlcn gyCiloletl't? A valasz: igen.

f-{ogyrl11 tiintessiik el az akadrflyokat?

Nehezen cgyeznel helc, hogy kezet razz <122a1 az osztalyodon dolgo,zo g. zemberrcl, aki eddig (olyton tarnadott es urt. Vnloj<'iban valosztnfileg nem is termed meg. De kepzeI tedben megtenned-c? Termeszetesen, ha ugy gondolnad, hogy van crtelme, Lcnne bizony, Es pontosan ez az, amire kerni foglak,

Az a csirkefogo s7:.HHto, akl mindig kesleltetctt; az az elnokhelyettes, aki mindig teged szemcl ki eles kritikaja ceIpontjrul: <17, a konyvelo, aki 111.egkel'ciezcsed nelkul mindig a sajat feje utan megy; valamenrryiuknek szerepclniiik kcll .1 kovetkezf szubjektiv kommunikacios napirendedbcn,

Mindcgyikuket magad eJe kcll kepzelncd, es beszclned kell vehik, Igel1 diplometlkusan, politikushoz meltoan kell fiz6t ertened vel u k, rnintha a nyugod t legkort61 nemcsak karriered fl,iggel1l', hanem nagyobb horderejti dolgok is, mint peld<luJ: az cges7. iparag Iejlodesc, vagy talrin m.eg a vilagbeke is (es cz bizony ncm is lehctetlen).

Az eljaras a kovetk 26: kcszits listat ezekrol az emberekrol. EL a te "sl.~g()rlist~d", Szerctcttel es megertessel fordulj hozzajuk szinteden, Lehet, hogy az erintettek kozott lesz peldaul valamelyik csaladragod, aki sok borsot tort orrod ala, ismerosod vagy szomszcdod. Mindenki. ali haragot valtott ki beloled. Ilegyen rajta a listan. Nem szamit, hogy a harag kirc lranyul. roinderLkI~pp levalaszt az uni-

verzumrol, s igy akadalyozze a szubjektiv szinnl "kapcso latot" .

Ezt k(j\'et6~n, kezedbena Iistaval, rnenj sz intsdre) M(>~ tehetcd czt regg!?l, &bredes utan. Szamolj VissZ{lfeie 5-tol 1 ig! Forditsd szcmedet kiss€: felfelel "Usd" magad elott ,1/ elsa szcrnelyl) Gondolatban vitasd meg vel" (1 problermii A magad reszer61 kL'rj elnezest (1 h~1 reertesekcrt, Ajanl] Cd kolcsonos megbocsatast, Csusztasd a kepet balra, l'S lasd. amint eIJogildja ajanletcdat. 'Egy kezfog<1S vagy a harrno mi<l! l)<iJ1imelylYl~.s i",lkc-pc hi rncgfdel. Ere7.7 megkonnycb biilest! Folytasd a Iistadon szereplo kcvctkczo szemellyel. Programozd be magad e16re, hogy amikor rovld id6re kI nyitod a szemed, hogyelolvasd a kOVL'tkl.'"L;U nevet, (1/ nem fogja mcgzavarru Alfa-allapotodatl A Iistan szerepl» valamennyi emberrel beszelgess cl, es vess veget a feszult viszonvnak!

Neh~Eil1y n(lp mulva figycld meg ezeket (l kapcsolatoket. tapasztalni fogod a viill:o~Ast. Nemcsak [12 leszel veliik hi ratsagosabb. hancm az 6 hozzaaliasuk is mcgvaltozil-. l6bb melegseg arad maid belrilu k teled.

Ha a harag barrnclyik kapcsolatodban rcnduletlenul megmarad. a kovcrkczo gy~lkorlMot vegezd d ~jsz<Lka i.,,; feli.idj le, es a 3-liol I-lJ'e, rnajd a ~IO-rol ·l-re l1l'IodSZ(JnL"i szintodre menve programoed be, hogy az adotr s7.€mellyL'l valo kommunjkdciora legalkalmilsabb idopontban felcb rcdj Amikor magadtol felebredsz, menj szjntedre, es cad a szemellyel ismcteld meg az elowekben clmondouakat, d megbocsatast, a harmonia helyreallasa c-rzL':Scnl'k Ielidez« set, ugy, hogy <1 [clcnetct kisse balra rstisztatod ..

Osszefog1alli.'o'

Keszits listat azokrol ,1 szemelyekrol. akikkel kapcsoln tod ellensegcsl

Reggel jfek'brcdvc men] szinted re!'

A 1istfit haS7.ilciilv;'l b€'SLdgl'sS el szubjektfv szintcn mindegyikukkel, teremtsd m('g a kolcsouos megbecsn les es megertes crzesct, es kepzeld el, kisse balm, .1 megvalosulo hat<hit!

Figydd meg <1 kapcsolatok alakulasat! Ha barmelyik nel azt Jatod, hogy nines javulas, folytasd ejszab .1 gyakorlatotl

166

Elalvas eloll men] szintedre. eo; programozd be, hogy az ilycn programozasr» idealis idfiben felebr('dj~

Fclebrcdve men] ujra szintedre, es ismetold llleg a szubjcktiv kommunikaciot, hogy csokkenjen a feszultseg! Balra elkopzclt jelenetben )asd, hogy ell': erlJ1tett elfogadja bekulesi ajrinlatodatl Erezd at az eges7etI

Aludj cl szintedrdl'

A 111egfelelo Ityelv hoszruilata besziimol6kba n

Ha "tiszta a lev(,;'go", a statikus tcn.yez6k nem tudjak megzavarni kommunikaciodat. Az objcktiv kormnunikdcio is javul. De az objcktiv €s szubjektiv szint "csapatmtml,ajn"! ami a Hrirom Ujj Technika cloprogrernozeisaval hozhato letre, lehetove teszi, hogy az l'gyuUm(fkbdes m.eg jobb ercdrnenveket 1'107:;:011..

Arnikor irO,1S':[;1 lodnal ulsz es feljegyzest vagy bC5Zal11(lIbe IfSZ, Reta szinton jtirs.z. Atne;;:ed az anyagot, (lmi:t tvvabbitani szeretnol. Logikai sorrendbe szcded, es talan az esemenyek attekintesc clvezet a kovetkl'ztd-esekig es az ezek alapjan vegrehajtando javaslatokig. Majd elmelyedsz es Irsz.

Ez az objekHv g.7:intl.i. megkozelitcs .. E7..7el nines semmi baj. Va lami megis hi<1iny7.ik. EgeszilsQ ki E'7.7.ela "Val<llllivel", es hatekonya bb Iesz feljegvzesed vagy beszamolodl

A hozzaadott "valami" a szubjektiv mq,;kozel1tes dollye. l la a feJjegYL:c:i V[lgy bcszamolo irasakor kornbiualod az objektiv es szubjckuv megkozelitesckct. <1Z eredmeny olyan anyi:1g; ami eletre kcl armak a kezeben, rtki(k)nek szanod, A J; valami" agyad jobb felebfil szarmazik, amcly

- olyan szavakal haszna], arnclvek minden erintcttet a legjoibban megrngadnak,

- a ni-ziJpontot a rnegegyezeshez kozelfti, S

- nagyobh hatast gYilkoml mindenki cdjaim es torekve-

seine.

Mindez automatikusan tc}rt1enik, egyene:,; kovetkezmenyekent annak, hogy a f,djeg:yzes es beszamolo irasabfl bekapcsoltad a szubjektfv dimenziot, szohoz engedtod jutni a jobb agy1eIct.

167

A ezubiektio ezmi kc;zrerrnlkddese a fogalmazasban

l)gy egeszHheled ki 1r<15<1 idat a szubjektiv dimcnzioval. hogy este elavas elott szintedre mesz, es beprogramozod: a problema megoldasara lcgjobb id6pontban fogsz fclcb redni.

Magadtol felebredve men] szintcdre, es kezdj e1 gondo! kodni a feljcgyzcsen vagy a beszamolon'

Kinek szanod? Szukseges egynel tobb valtozat? Mi EI d' lod? Hogyan erhet6 az €I? Mik a helyes kovctkcztetesek l'~'

javaslatok? -

Ahogy gondolatban sorra vcszed ezeket a szemponto kat valoszmuleg be fognak ugrani a valaszok. Nemelv dolgot mar korabban is igy itcltcl meg. Ha nem erkezilazonnal valasz, ne ,','irj! Condolatban foly+asd tovabb ill iigy attekintcsct, e1ejN61 ,1 vege.ig,

Ezt kovctocn progr<lIllOZZ C1 Harom Uj] Tcchnikara. c, rnondd magadnak gondolatban: "Amikor a jovoben crmol, vagy barrnilycn beszarnolonak az ir.isahoz hozzakezdck. es egyszerOen osszeteszem barrnclvik kezern elso harom ujjat,~ iepesse-geim fokozodnak - a ~j()bb es a bal agyfelk kern, arnelvik csak szukseges, aktfvabb mtikodesbe rep, " tud ni fOgOlll, hogy m~ a legjobb kula 10 k, melye k a leg<11 kalmasabb szavak, kilejezesek, a legjobb otletek b mod szerek. amclyckkol a legegyszerObb es legcrthetobb moduu fejezcm ki magClIll.Meg akkor is igy tortenik, ha kozlx-u szemeim nyitva Iesznek."

A latno): tro

Ahogy mondani szoktak, () puding probaja ... Ez a konvv amit must olvasol, terrneszetet tekintve l'g_y hosszu jf'2. v zetnek es egy rcszlctes bcszamolona k a kombinacioja. ,\ Silva-modszerrol, s a Silva-modszcrrcl kcszult SajiH tech nikamat hasznaltam, hogy a rncgfelclo dolgokJt a megt('II' It) idobcn mondjam el. Munkatarsam, dr. Stone is. Mivel (, foglalkoziiS<I szerint iro, hallgassuk meg, mit monel .I szubjektiv m(:'gkijzcli tesrol.

"OIyan sok eve mcgyek szinternre es programozul1l m.: gam, hogy erre eflazultan, Iokuszalatlan szemmel is kl'p.·~, vagyok. AltaI.iban Idekves elolt, este_nkent vegzem ilvl'll d'hi gyakorl<ltomat. Magam elan IMam, hogy hoI tart(ll-az id.shan, fis meddig kell eljuh111m. Elkepzelem () Im1s11,1

168

pi prograrnot. LMom magarn, amint delclottombol egy-ket i'11"i'lt Irasra fordttok, Latom m2l.gam, amint egy-ket ezer !'izot Iepotyogok. Ezutan elfelejtem ,1Z E'ge5zet. Masnap rew flu! minden ugy tortenik, Ellazultan es produktfv modszern-I rcremtcm meg ehhez az alapot,

lVIindannyian lattuk mar, hogyan abrazoljak a moziban vngy .~ televfzioban az trokat, Frusztraltak 0S feszultck. l'JWffii-1S utan tepik ki a lapokat az irog(l'Jb6L osszegyurik I',:,:. dobjftk a szemeteskosarba. Az ilyen kep nem engem abl'~zoL En folyamatosan irok. Ritkan kell egy oldalt ujrafrnom, Nyugodt vagyok <25 el melvedt.

Nalam ez mask0nt zajlik, min] a moziban. fr6a~ztalomr<l lcszem azokat a kezikonvveket, arnelvekrdl ugy goncio- 1t"lJ11, hogy szuksegesek lehetnek a temaban, arnin epp dol",mom. Bat oldalamra teszem oket. Ez oem csak a ji.ivot jehnti. i-\ lest bal oldalat a jobb agyfelteke iranyftja. Ket hounppal kesobb, amikor befejezem a rnunkat, kiderul, hogy 11 szakkonyvckbc egyszer sem kellett beleneznem. AZ(Jk- 1.102 a szakt'irt6khbz hasonloan viselkcdnck, mint akiket kepzeleremben hivok eletre, cs autornatikusan valaszt kapok minden egres felmeri.iW kerdcsre. Nd1<1 zavarba jovok. Esetleg egy vagy kct (uti val korabban koll abbahagyII()m az Irast. Majd megt"rkezik a postam, s abban valami olyan level vagy kiadvany, a mire eppen 5Zl1 ksegem van munkam folytatasahoz. V;'lgy felhfv va laki lelefonon, es toIL' kapok hasznos adatot. Megerkezik az ujsag, es az egyik 01 dalon megp i llantnm ... Kcll meg tobbct mondanom?"

A latnok f6nbk egyben latnok iro is, mere AHa szinten

gond 0.1 kod ik -

Szakfts most jd6t egy cgytizcru kiserlctrc' Vegy diS papirt, es irjal ra cgy vagy ket mondatot, arni l~ppen cszedbe IlIl, aminck ebben a pillanatban valami jelent65€ge leheL ~z.anlodra! Todd Ie a konyvet, €s irjad IE' most! Varok,

Nagyszeru! Most .fordltsd mes a lapot! Menj szintedrcl Nyisd ki a szemedet, cs ujra irjal valami olyant, ami eppen eszedbe jut, amiuek cbben a pillanatban valami jelenH'lsege lehet szarnodra! Tcdd lc akonyvct. es ird Je most!

Most pedig hasonlitsdosszc azt. arnit Alia szinten Irtal, lIZZClJ, amit diSz61eg, l3etAb;:ln~ V;;116sz[n(ileg az az egy-k€l mondat, arnit Alia szinten irta], meiyensziint{lbb, szcbb, fi~l)zo£ikusabb vagy jelent6sebb. N€ha csekeJy a kLiliinbseg, l'iokszor fdtiino, attnl fiigg6en, hogyeppen milyen mertekhen "sugaroz" az AHa szinru jobb agyfelteked, s hogy

169

g0l1dolatbal1 mennyire hangolodtal d. errc a kotctlcri Jo serletre.

End nem azt javasoljuk, hogy men] Alfaba es probal] meg ott is maradni, amiz irsz, Ez lehcretlcn. Az tras Betlszintii cselekvcs, 6s ahugy clkezdcsz Alfaban irni, fokozatosan atkcrulsz Beta.ba.MieI6lt elkezdesz Irageped billentyuzett§n irni, tedd ossze h.irom ujjadatl Ezutan lass neki az irasnak, €os barmikor, arnikor szunetet tartasz, l\jr<l erintsd ossze ujjaidaf Ha keztrassal frsz, az egyik kozcd ben iogod a tollat vagy a ceruzat, 11H1Sik kezed harom ujjhegyet tartsd osszccrintvcl Ezzcl a modszerrel, miutan elore beprogramoztad magad - ami elengedhetetlen =, mindket agy fcIte ked ak ti van kozrem tikod ik irasod ba II. Rengereget szarnit elm 12£..

Az iniormdcio jOl1b befMaddsa

J ~ _ .. (_~

A rnindennapi stressz, arninek ,) menedzser ki van tevc, jelent6s reszben abbol szarmazik, hogy oriasi melUlyis6gu anvagot kell dol vasnia cs fejbcn tartania.A kovetkezo modszer segitsegevel clmcdet jobban kihasznalhalod, s ellnek eredmenyekent a szamodra fontos beszamolokban t'.'i feljegyzesekben szercpld informaciok nagyobb 11i'inyadiil tudod eszben tartan]:

Olvasd it beszamolot vagy feljcgyz6st magnoral

tvlenj szi nted re, es ha llgasd meg a szalagot szintcdcn:

Ha a beszamolo egyes res zeit meg ken jegyezned tedd ossze hiram ujjadatl

Amikor a Ielvetel belejezodik, lelteve. hogy kozbeu hasznaltad a Harorn Uj] Technikat, omlekoztosd rna gi)(;lJ hogy barmire vissza fogsz cmlckczni, arninszukseged van; hi" harom ujjadat ismet osszccrintcd r

Fejezd be a meditaciot, es kapcsold ki a magn6t'

Ha egy ertekezlet vagy megbeszeles anyaga szcrcpcl ;1 beszamoloban Y'agy Jeljegyzesben, ;)7 eSelnfoliY el61 r meg egyszer olvasd at!

Ez Bern azt jclcnti, hogy minden beszamolot es feljegyze~1 czzel a spccialis modszcrrcl dolgozz fcl, csak a kulonose» fontosakat. Nagyon hasznos ez az eljAd:s, ha a beszamolo vag)' feljegyzes:

170

1..) terjedelmes;

2.) fontos szamokat, statlsztikai adalokat, kvritakat v(:Igy kepleteket tartalmaz:

3.) i.i] es meglehetosen bonyolult eljarasokat vagy programokat vazol fel,

A fcnti eljAnb me gki V anj a , hogy az anyagot nt'gyszcr vegyClk vegig - elso olvasasban, magnora olvasaskor, a magnot meghallgatva CS fclhasznalasa dott ujra clolvasva. lly modon igcn melyen rtigziti «gyad. Az Alfaban valo visszahallgatas onmagaban is mcgfelcl n~'gy~z(;_'ri vagy tobbszori Beta szintu olvasasnak.

Agyunk Alfa sz inten szllperagy~ kepes emlekezeteben tartani mindazt, amit 11<111, s pontosabban, hosszabh ideig es kbnnyebben Ielidezhetfien tarolja. mint Betaban.

A kiSt aO"!jfdtckc's euiad»

(., .. )

A beszed is Beta szintfi csclckvcs, Valoszfnfileg nern vagy kepes AHa szintcn beszelgetni, eltiad<ist tartani vagv elrnagy.;lr,'iz11i valarnit anclkul. hogy fokoza rosan B~tfib<l ne juss. Ismet a Harom Ujj Technika siet segitsegedre.

Mostanaig az uzletvezetok, a kikepz6 ormesterekhez hasonloan. parancsokat orditoztak - ez a "kiabalt~son alapu- 16" vezetes, Manapsag egyre tobb vallalatnal jonnok Eli hogy ez a modszer ncmigcn miikodik. Uj npusu kepzest vezetnek be, ami az ostorpattogtato, ert'iszakos uzletvezet6ket megedobb fOndk(_\kke szcliditi. A tanfolyarn olyasrniket foglal magaban, mint surlodasok kczclcso: "nj/ugodtan Ird le, ami az alb I rna zott vi selkedeseben bosszant" es "legy magabiztos es segit6kesz".

A nyugodtsAgJ a segitokeszseg a jobb agyfEJteke jcllcmzoje. A kepzes tehat a jobb agyfeW megkozelitessel egesziti ki az uzlctvczcto rcpcrtoarjat. Segitcni fog cz? Termeszetesen, Mar hogync scgftene! Hiszcn ilyenkor agyjnak nagyobb hanyada mfikodikl

A Time Magazin tudositasa szcrint" a Fairchild Republic Co. nevii vallalatnal, a New York .illambeli Farmingdale-i uzemben (;11,1 pOS<lI1 rnegromlott ,1 ki:izh;;mgu b t, ,1 mikor ezer munkast el keJ1ett bocsatani. Ezt kovetfien kozel S7.i~Z vezeta beosztasu dolgozot hi ld tek el egy maga ner6b61

1982. Jun. 7.

171

szponzoralt Agykontroll-tanfolyamra, hogy jobban megertsek a munkasokat, megnvugtassak es segitsek oket. i\ munkasok hangulata javulni kezdett. A terrneles is noll.

A masik ember sz~vainak megeTtesehez ket agyl'eltekb, aktivitas szukscgcs. Es ez ll::'hetseges; hala az AHa sz inl-

nek. .

A Nyugnt taldlkuzik a Kelette!

A japan munkasok tobbet tcrmelnck, mint az arncrikaiak. Ai arnerikai uzleti elet vezetoi novekvti erdeklodest mutatnak a japan rcndszor irant, hogy mibon tcr cl, cs miert mukodik. Ha megvizsgaljak, nern azt fogjeik talalni, arninszamrtanak. Nem lelnek uj es jobhan osztOnzo programokra. Nem talalnak szorosabb ellenorzest es szigorubb frgyelmet vagy magasabb versenyszellemet.

Ami valojaban ott talalhato, az nchczcn fejezhcto ki ,1 nyug<lti vilagban mcgszokott fogalmakkal. Csoportszcllcm. k(lz()ss6gi 6rzes cs valami, amit mi csapatmunkanak neve zunk. Elkotelezcttck ncrncsak magukkal 6s csal.idjukkal, hanern a vallalattal es az ors;;:aggcll szemben is, Ez nem olvan dolog, amit egy nytlg<1ti iizleternbar japanba IMogdLva osszecsomagolhat es hazavihct cegenek. Aminek 0(( szerntanuja lehet, az ugyanis nem mas; mint a ket agyfeltoke rmikodcs kozbcn, A ket feltckc nemcsak vcrscng cgy massal, egyi.itt is mfikodnok.

A hal agy'£61 az anyagi val6silg szintjen szamitja ki, mil es hogyan tegyen, mig a jobb agyfel a csoporttal valo kapcsolatokra es szuksegletekre iigveI. Az ered menv: az egv{~-

nek osszhangban cs~lekszenek: ~ "

Ez a keL agyfellekes vezctesi modszer osszecsornagolhato, Keszen is van. Ez aZJ ami! Silva-modszcrnek neveznek

BC5Zilgch's /1 harem u.fj seg-rtsegi'ucl

Ha a Harem Ujj Technikat elore beprogramoztad. es egy alkalmazoltal V<116 beszelget~'5 soran felhasznalod, a tarsalgas azonnal felismerheto iranyba fordul.

A harorn uj] osszeerintesevcl aktivaltad <I jobb Zlgyfl::'lel, es fgy az elfoglr:tlja a beszelgetesben a bal agyfel mellett i. 6t joggal megilletd helyet. Mindket agyfelteked rmikodik A jobb agyfd reszvetelevel az eddigi bal agyfeltekes gOll-

172

dolkodas kiegyensulyoz6di1<.. Az aszimmetriat szimmetria valtja tel.

Az aszimmetriabol adodo jellemvonasok visszaszorulnak, Ncvezhetjuk ezeket a vezetoi munka ot halalos brinenek:

I.) Nagykl'pLiseg. A vezeto magc'in<lk mesrkoveteli a tiszteletet, de masokriak csak kevesse adja meg.

2.) Bi.iszkeseg. Az egyen sajat fontossaga na k tulertekelese, 3.) C6giisseg. Az illeto onmagat nagyra becstili, de 111<'i50- ka t nern sokra,

4,) Hiusag. Eros vagyakozas, hogy csodaljak es dicserjek 6t.

5.) Lenez€s.Megvet6 erzes azokkal szernben, akik vala-

milyen szempontbol alacsonyabb szinten allnak.

Keves olyan menedzser letezik, aki azt allithatna, hogy mind az {it vonastol teljesell mentes. Va larnennyirc ezek a beosztassal Jarnak. Mindegyi k rettenetesen gMoljJ viszont. hogy clmed teljesebben szolgaljon. valamcnnyi akadalyozza a sikeres komrnunikaciot.

Tedd ossze harom ujjadat, es ezeket a gatakat es akadalyokat elkerulheted. Elfogadhatobb medon tudsz jgy beszelgetni. mivel kevesbc kulonitetted el magad.

Dr. Robert P Levov, a "The Successful Professional I'raclice" (A sikeres fogJci"lk(lz(15 gyakorlatil)" cirrni konyv szorz6jeJ aki szerte az Egyeslr1t Allarnokban egyn<lpos szeminariurnokat tart ebben a ternakorben, egy ernberseges gyakorlatot [avasol. Sajnalja azt a sok szakembert, aki elefantcsonttoronyba zarkozik, Hagyd ott az iroasztalodat, mondja, es Ulj Ie "testkiJzclbcn, szemtol szernbe" (i gyfel ed d el. Minden valtozas, ami az clkulonultsegtdl a kolcsonosseg tele visz, cgyre jobba teszi az emberi kapcsolatokat, igen, sot meg nagyobb termelekenysegel, hatekonysagot cs penztigyi crcdmenveket is bozo

IlYCl1 v.iltozasokat nehez puszlan akaraterovcl letrehozni, AHa szinhi programoztissal viszont konnyti: "VaJah<'inyszor osszeerintem barrnclvik kezem elsa harom ujjat, tudatom a tuda Lossag mclvcbb szintjere ereszkedi k, es jobb agyfeltekern aktivabba valik."

Bcszcd kozben eri ntsd ossze ha rom ujjadat, cs sza vaid ncm maradnak hataslalanok.

IJrentice-Hall, Inc.. Englewood Chft~, N. L ·197U

173

A nyilvdnos szereples

A vallala t killtsegen reszt veszel ~gy 5Zem III anumon Fei kernek, hogy a vezeroknek szarnolj be a szcminariumrnl

lerkezett az ida. Szived szaporabban vel'. Tenyered izzad Terdeid gyengek CS remcgnek, ahogy kozeledik az eI6add"' ideje. Tiz ember k6:d.il kilencet mcgbcnit a Ielelem, 10,1 hallgat6s<1,11, d6tt kcll beszelnie, s etta! a fel€'len.1t61 nC1l1 kllnnyu mcgsznbadulnt.

lauren Ekroth, ill Iawan Egyetem retorika tanszekencl professzora AgykonLroll-lanfolyam t vegzett ember. 01)'<111 hatekony eLjAdst ajanl, arnivel a publikum elolLi megsz(iL1 lilst megeI57,.Q tunetek kezelhetok. A modszcr lellyege iI

mely leg7.fS, a szuggesztiok es mrgcrositt'sl'k. .

Ellazult szinten a kovetkezoket mondd magadnak elon' "Olyan tervct fejlesztck ki. arnivel a lampalazat kezelni tu dum." A'L. adott pillanatban haszrralhato rnegerosltesek C", teendok: "vogy lassan cgy moly 161C'8zdet - ,i6] vall" {\.. "L<lLUlj cl, Tc iranyitcd az esemenyaket." Ke.sCibb ilvcn ll1egerosilo szugges7.ti6kat javasol: "Mfik6dott. Meg tud lam tennj." es "Minden alkalommr I egyre jobb Iesz." Vil10 bam rmikodik, es egyre jobb Iesz,

Beszeded l11egtarb~si~ l~16tt el6re programozhatod mi1gad a lampalaz ellen:

L) Programozd be dOll', hogy ha harem ujjaddal csersc momirigyedhez nyulsz cs kozbcn mosol YOg!,;7" mag.1 biztosabba fogsz valni'

2.) Programozd be eldre, hogy barrnelyik kezod elsa h,l rom l.1jjfmak osszeerintesekor azonnal tudni togod. mil kell rn mdauod!

3,) Progrnmozd be elfire, hogy amikor mely lelt~gbetet vrszel, es Iassan kifiijod, nyugodt leszel, €!> az esem« ny'ek't iranyitani tudodl

Elek utan mar valoban iranyitant tudod az cscmenyeket Hatekonyabba teheted mindezt, ha Alfa szinjen pozili. szuggesztiokat is adsz magadnak F.kroth mondataiva] ,I nyilvanos Iellepes e16llp.s utan.

A mondanioalo eljllt.tl1tri.sa csoportoklu):

Ha egy csoportnak beszedct kcll tartanod - peldaul i11l11;1~ elmagvarazasara, hogy mikent rruikodik egy uj gyAr megteheted azt hatekonyan, s ekkor mondanivalod Ltgy JUI

174

el a "cimzettckhl',", hogy azr konnyen meg tudjC\k cmcsztcni, A kudarc lehetosege is le elkedik azonban rad ..

J [" a h~m<l ml;;~glnrgyaliil;i1kor csak objcktiv szintu e~lki:\~ zokre szontkozol, csokkcntcd az crcdrn 'nycsscg esel et. l la aznnban szubjcktiv szinhi eszkozokct is hasznalsz, ez az I?sely novelheW, V.:d6jaban igy biztosithatod. hogy rnondanivalod eljl.Jsson a celzottakhoz.

Hogyan kommunikiii] szubjekt(v szinten egJ} csoporttol?

Esrc elalvas el6tt men] szintadre es programozd be. bligy a csoporttal \,<1,16 szubjektiv besz~lgetesre megfl'- 1 10 idoben rcl fog~z cbredni!

~~js7.a ka felebred vc men] ujra szmtcdrc! Most agyad i1 111cgfclcl6 dimcnzioban van ahhoz, hug)' "sugarozz,on" (a jobb (lgyt'el~ekf' kozvetft) a csoport slam<'ira, mintha hangszoron keresztti 1 szolnal hozza ju k.

Kepzeld eI c1 csoportol, akikhez rnasnap beszelni fugsz! Lasd 6ket, ahogy figyel mesen hallgatnak!

I epzcld cl, ahogy €oppen beszelsz a csoporthozl TIrints rni nden olyan tcmapontut, aminil masnap objoktiv szinten beszelni fogszt

Aludj 12'1 szintsdrol!

VJI t07.Mo k:

A kcpzeletbeli beszelgeres befejezese titan told a jolcnetet kisse balra es lasd, hogy a dolgozok tokelctoscn vcgrehajtj,lk i~ feladatokat!

Csusztasd a j lenetet In g egy kicsit balra, es Jasti, hogy a kivtiio crcdmenyekert jutalornban es elismero szavakban reszesitcnckl

• Nliisni1p tartsd 111cg bcszcdcdctl Hatasos lcsz,

A beszelgetes rnindlg hatekonyabb, ha el6szor szubjektiv szi nten zajlik.

175

Hafeknny, szel11ilyes beszelgeies

Val6szfnu.leg gy~~ krabban kell egyenckkel szot erteru« l mint csoportokkal, S valoszintileg tis~t<'l,b(\n Vilg;/ aZ7.d I hogy ez ncha milyen nehez Bologatnak, "igen"-t mond.i nak, vagy azt, hogy "ertenr" es "nem problema"

Majd kidcriil, hugy megis csak van problema. Vag}' lo beszeltel mas nyclveu, vagy beszelgctfipartnered tddh csupan, hog,y ebl"E'1l van. Sajat cs masok idejet rabolod <l/ zal, hogy megismtHled utasitasaidat. S meg ezek utan ~I garantalhatcJ, hogy a Jenyege! megertette,

Letczik azonban egy masik lit is. Mondjuk l.ij alka lm. 1 zott erkezik, s korboviszik J i.i zem ben , Holnap t,ll;,ilko/,l1l f(.lgtok cs reggel ,1Z Id:,.;6 dolgod, hogy lsrnertcsd vele leftl d6it cs fele16ssegenek koret. Todd a kovetkezokot:

Latnok men dzserkent este, clalvas rtt rnenj szinted re 6; utasitsd magad, hog:y a beosztottaddal \"£11" kornmunikaciera nplirnalis idfiben fclebred], es korvo nalazd fel21datC1it'!

Ejszaka felebredvc menj isrnet szinrcdrc, vizualiz.il.l i:1Z tij beosztotta t! (Ha meg nem talalkoztatok. kep7l'1, I €L hog)' nczhet kif .47. arcat nom kell "lMnod". CSII pan a test kcirvon<llai U

Beszelj u] hcosztotladda] szubjcktiv szinten! Lepesn II iepesre v azul f ladatait! Egyenrangu Ielkent beszx II hozza, ne fcletteskeru! Legy segitokesz!

Ezutan a magad ele kepzelt jelcnctct csusztasd kis-«: balra! Lasd, _ ahogy az alkalrnazott Ielad a tain dolgozik' Munkajat )01 v .g7.i. Fe1osseg!elip.~en, szakszcrucn, 11<1k konvan tevek nvkedik.

- .

Told a. [elenelet Lljra l'g~i kicsii balra! Most cgy-b?t t',\ vel elobbre, a jO\lt'iben jarsz, Az atkalmazottat d61i'pll' Lik. j61 vegzett munkajat elismerik,

• Aludj el szintodrfill

Masnap, rniolott uj beosztottadnak szemelyesen, objek tiv vagyts Beta szinten elmagyaraznad teendoit, (')',\' pillanatra revetcgcn nezz magad ell', cs idezd fel .1 nuilt ejszaka k.l [ovobeli jelenctet. Lasd, hogy az adot ~ szemely j()] v>gzi munkajar - l'gy kicsil balta kepzcl.l

176

eli Majd 1~16g l'gy kicsit balm lasd, arnint p jthroben kittintctikl Es lolL igy is lesz.

A 5zubjektrv 1,tr1Z beszelgetes"

BaJ agyfeledhez kell eloszor SZ61J10I't1 .• Ha nem foglalom ugyanis Iogikus ke r etbe mondandomat, bal agyfelteked megakadalyozza annak alkalmazasat. Ugy viszont egy crlekes vezcnii kommunikacios cszkozzcl szcgenyebb 111(1- radnal.

Hosszu utat tcttunk meg a fustjolck ota, Mtiholdak segHscg6vdazonni~1 kozolhetjuk mondanivalonkat az cg,{:sz villtiggal. Iii'! szaz ' vel ezelott azl rillfl llt d volna, hogy cz lehetseges, azt gondolL6k volna rolad, hogy elment <12- eszed.

I lidd el, nehnny ember meg rnindlg ugy reagal szavaimra, mintha megkergultet hallgatna, arnikor azt hallja to~ lem: "Menj szintedre: vetitsd magad el i~ vilag rnasik folen 616 baratodat, I" d lelki szemeiddel, CS magyarazd cl neki, mit kell tannie," A tudomany fejlodes6nck jelcnlegi szintjen a nagy lavolsrigokat atludalo energia koncepcioja meg nehczen elfogadhato aUiltas, kulonos 'n ha a felhasznalt cncrgia nem mas, mint <I jubb agyfeltckc pszichotmnikU5 energiaja - a rudat ellergiaja.

Az agy neuronjai rahaugolodnak mas ember agyanak neuronjaira, f[_iggptlellLil aU61, hogy 37, meta a vilag melyik reszen tali'ilhalo.

Emlekszcl Cleve SOl.ckster novenyekkel kapcsolatos kjscrlctcire, s hog)' mikent regisztralta a poligraf kornmunikiici6s erzekenysegiiket? Ezt a kutanist japan tud6suk tovabh folytattak. Ids olyan elektronikus berendczcst fcjlcsztettek ki, arnivel kozvetlenul jelezhel'6 Cl lliovenyi szinten zajlo kommunika . 6,

Egyik nap a tudosok eb6ddni mentck, am a berendezest ugy hagytak ott, h gy az az {ogre iranyult, Visszaterve olyan kijclzcst talaltak, amcly azt mutalta, hogy novenyi szinten kommu rukacio veteJe Wrtent. Korbemozgattak a keszuleket, am: meg mindig az eg feJe nezett. tobb olyan iranyt talaltak, ahonnan novenyi szinten [elvetel tortent a vihlgCtrb61_

Ez nyifvanvaloan meglepte 6ket De minkct, it Silva-fete AgykontroU ismerdit ncm. Mi jol tudjuk, hogy az emberek

]'77

kepesek nagy tavolsagu kommunikaciora, miert He lcnnc nek ra kepesek a novenyek is? Mi mindennap ezt tesszuk

A szubjekUv kommunikiicui koriatai

A jobb agyfel kapcsol ossze bennimket ,~ nem anyagi biro dalornmal. A szubjektiv vilagban nines id6 es ter. Mas szavakkal, a szubjektiv kommunikacio azonnal letrejon. es ,I tavols.ig nem befolvasolja. Tudsz szubjektlv szinten a tobl ezer kilometerre, Honoluluban dolgoz6 uzlctkotoddcl ;;be szelgctni"? Igc'n. Tudsz szubjcktiv szintcn a nehauy szi'il kilorneterre levo. pittsburghi szallitoddal "besLdgdni",' Igen. Kepes vagy szubjektiv szinten Iondoni muukatarsad dal "beszeigetni'''? Igen.

Ezckkel az ernberekkel ugY.1n.1zoll a m6don tudsz szul: jeknv szinten kornmunikalni. mint ahogy most "beszelgt'l tel" az uzcmbcn uj bcosztottaddal, hogy jobban megerl:-'l' feladatait es munkakoret, A jobb agyfelet azonban nem .11 ra S7.') nhi k, hogy a ba It helyettesitse, hanern ana, hog)' i-III nak tarsa legyen. A szubjektiv kommunikacio nem helve! tesiti, hanem kiegeszfti ,]2 objektivet!

Fel £ogod hivni a Honoluluban lev6 uzletkotodet? M i elott mcgtcnned, az d6z6ekben leirtak szerint men] AIl.i szintcdre, cs kcpzcletcdbcn tars<llogj vele, Kesfibb; a Bd.i szintfi trivolsagi beszelgetes soran konnyebben meg fog {'I' teni.

A pittsburghi szallitonak telexezel? Mondanivalorl.u kuldd e16szor szubjektiv eszkozokkel, es meg fogod latn r, hog)' telexedremennyi vel gyorsabban reagal majd, ,", mennyivel konnyebb lesz egyiHtmi'iki5dni vele,

Taviratozol londoni munka tarsadnakj Flasznald eI6s!'. >I az AHa szintct es egyengesd ElZ utat, hogy pozinv vab~,/1 kapj tole,

A szubjektiv kommunikacionak min dig el kell jutm.. oda, ahova szanod; vannak azonban kiverelek.

Ezek kozul iSH:'! ersz mar nehanva t. Peldaul tudod, 1M ~ \ ha nem egyenra ngukent beszelsz a rnasikkal. kritiza I: 1\1 vagy mas modon elezcd ki a szituaciot, a szubjektiv kU111 munikacio megszakad. Tudod, hogv poli tikuSI10Z melt (', , II \ kell beszelned, nem arra torekcdve, hogy az deruljon 1\ I kinek vall ig<lZ<1, hancm, hogy mi az igazsag. Olyan nw!', oldasokat celzol meg; amelvek minden erintett SZ,101<11.I elonvosek.

178

Ez a szubjcktiv birodalom nyelve, Ha rnindezt az objektiv szintu reszlctckbcn is koveted, a kkor meg inkabb bel",' fog-nak illeni a kepbe.

Van mas kivetel is. Ha bal agyJGteked inforrnacios tomcget a jobb agyfE.J kommurukaciojaba juttatod, ez is megszakitha tja az osszekottetcst. Tcngem yi ten)'; szarntalan adat, datum, id(l: progI<lm es kepler: ez mind a bal agyJelteke nyersanyaga_ Ahelyett. hogy szinteden rnindezt vcgigvenned (n1eIIesleg nehez IS .Alfaban maradni. amikor ilyen Beta-dolgokrol gondolkozoD; hasznald az Alfat arm; hogy alralanossagban beszelj ezen informaciok fontossagar61, es arrol, hogy az meta az informaciokat gondosJ n nezze at. amikor kezhez kapja,

Ha objektiv szintcn szubjektiv mod on beszelnel. szinten nehezsegekbe utkoznel. Kepzeld el mfivczetrid reakciojat. ha azt rnondaruid neb: "egyiitt kell rmikodnunk, hogy jobba legyuk ezt a vilagot, amelybcn dunk." Va losziruileg azt gondolnfi; hogy hosszabb betegszabadsagra szorulsz,

A szubjektfv kommunikacio sajat m6dszert igenyd, OIhogy <1,Z objektiv is, Habar ezek a modszerek kiilonbozo€k, egyu.tt kepezik azt a hidat, ami a ket agy kozotti eltcreseket ativeli,

Elter€s Iehct:

- velemenyben,

- helyben es

- erdekeltsegben,

A latnok rnenedzser a szubjektiv-objektiv kommunikacio egyuttes haszn.ilataval mindig eredmenyesebb.

179

11.

Hogyan tudsz hatekonyabb resztvevfi] e lenni az ertekezletcknck?

Rita es John Donahue ket tchctscges ember, a kik a Silvamodszer fclhasznalaseval sikel"es ipari tevckenyseget epf-

tettck ki, Termekuk a szelharfa, .

Juhn szdmft6gepes hardverszakerto, Rita mfivesz volt. 1973-ban hobbiszerfie n kezd tek hangszert gyartani, Ml VE'genkenti eladasalkbcl szarmezo (}s~zeg eleinte az ]1)00 dollart sem e'rte el. J 97'S-ben Clef td~ a 20 !JOO doIla.rt, 1 978-ba 11 "11)0 000 dollart .. Amikor 1979-bcn az erlekesltes megkozclitette a 200 000 doUriIt, <I Donahue-k az eszaki New Yorkbol a kalifomai San Dlegoba koltoztek.

Sirna karncrjuket programozessal ertek el, Ily modon vallalkozasuk folyamatosan fejl6dott. Vallalatuk, a Magic Wind eladasai allandoan novekedtek .. Rita San Diego-ban vegezte el az Agykontroll-tanfolyarnot aZ7.<11 a cellal, hogv javftsa kreativ kepessegcit. Uj termek valt szuksegessc, hogy a novekv6 igenyt kieLl'gits('k. A Ielulvizsgalat eredmenyekent "kreatlv es uj otlctck fclelmele'l ozone bukkant ela" _

"Nines mod arm, hogy az Agykontroll alapelveinek el'teket fclbecsuljiik ~gy valla 1 kozf'i s vezetesebcn". Irtak levf'liikben <l minap. "Az cline mely szintjeinek azon kcpcssc ge, arnivel gyakorlflti problemak oldhatok meg, kreativ, (Ii otletek fell=: visz, es (.I munkaadok l':. az alkalmazottak kozott Iantasztikus, pozltlv, elCi viszonyt feilesz~ ki."

Marcus Aurelius '1800 evvei ezelottazt rnond ta: "Olwlll az eletunk. amilycnne gondolatalnk teszik." Ez me-gO il/, akaratlan gondoletokra it; till. Kulonosen igaz viszont on kontrollalt gondolataidrn. Rcmcljiik, mar megkezdted <1/ AgykontroU gyakorlasat, CS [IZ AHa szi nt lassan ismerosse valik: vagy hamarosan elvegi':ed i'I 40 6nb Agykontroll-tanfolyamot,

180

Bal"rnelyik uta] is v .. ilasztod, lrivatasod xi] szintjehez kt"izelitesz, az iizlcti clct q;yik vczcl5jeve valhatsz, Agyad nagyobb reszet aktivaltad. hogy jobban vegezhesd munkadl'lL

Azzal kczdtuk mondandcnkat. bogy alapveto vezetoi [evekenvsegi korbe tartozo tClni'ika t valaszlottunk ki, PS <lZOkon b,;illulallL'lk, hcgy az Alta szinl Ielhaszualasa hogy;w segiL ilycn ugydd1cn. Ahogy haladtunk, az Alia szint sokoldalusaga kczzel fughlit(lVl~ valt. Lcterhcltscgcd szukscgszeruen csokkenni fog, ahogy a cPg mukodtetesere kevesebb ido is e1egend6 lesz, mert munkad hatekonyabba valt,

lla tudod, hogy mikcnt kcll jobb kommunikacior prograrnozni, <:1 k kor azt is tudod, bogva n program.ozz jobb €1"edmenyeket, kapcsolatokat es megoldasokat.

Nines korlatozas, A Betfl szinh) elvalaszto tenyezoket <'I.e::

Alfa sziut nem ismeri, Ay, elm€" AI fa szinten nines beskatuIyazva, At16p minden korlatot, AL. Alfu szint Iclhasznalrisi kate magaba foglcllja az Oss.zes vezetoi. uzleti tevekenyseget, az elet minden terilletet.

A Magic Wind fele.pitesehez Donahue-ek felhasznaltak az AgykontrollL ahhoz, hogy forgalmuk novekedjen, uj termekekel alkossanak, uj ijtlclekhez [ussanak, szubjektiv szinten kommunikaljanak munkatrirsaikkal, a keszpenzbeveteli problemakat mcgoldjak, mcgfelelo helyet lalaljanak, es meg seregnyi egyeb dologra. Ugyanezt a modszert egy Agykontroll-oktato masra hasznalta.

A Missouri <~lIan:'l.be[j Kansas Citvben a 27 eves Dean Winkler sportkocsijat vezette, am ikor nekiutkozntt egy fanak 6:; vizmosasba borult, [unit olyan surfi novcnyzct vett ki>rUl a Weekly \IVorld News tudositasa szcrinr, ami mindentdrcjtdt a szem dol. Amig Dean oszmcletlcnul a roncsban fckudt, csaladja kct napig; sikcrtclcrnil kereste, Majd egy OIYiJtl emberhez Iordultak, akinek a nevet az ujsagbol flh'rt ismertek, mert az a rend6rsegnek tobbszor segitett bCini.igyel< megoldasaban Randy Youmans Agykontroll-okra t6r61 va n ::iz6.

Youmans szintjere ment, maga ele kepzelte Winkkl't Olyan reszletos leirast adott a baleset helyszinerol. hogy a

181

mentest vegz6k igy mar gymsan megtal~lL~k a £e~fit., Bpp id ben erkeztek, hogy meg mcgmentsek Wmkler eleteL.

Ez egy alkalma7<lsi pclda volt a sok k67.L~1. Hany t~vabbi alkalmazasi lehe~()'Seg letezik meg? Szamtalan, ahanyr.: csak gondolnii tudsz. j\z elme mindcnre kepes.

Hatekon.y hozzajtirultis a mllnkahelyi el'tekez/etekhez

Bannilven tcvckenyseg vagy esemeny cWtt beprogr:amozhaeod, . hogy az konstruktiv, produktfv e~ sikercs l~gyen. Az alapokat mar ismcred. Innentfil kczdve 0]),<:111 m.OdS7.f'~ r ket fogok bemutatni. ami ezckct < z alapdol):j_lll"lt egyed J medon hasznalja EeL Erzekelherc'd Jgy a technika sokolda hi.Sclg::1t, es ncmcsak a szokasos helyzet:Jd'l II" hanem .aJ~kor is a lkalmazni tudod majd a7L, amikor minden kotel szakad, es szokatlan vagy varatlan szituacioba CSbppcnsz.

Vegyunk cgy rnlndennapos helyzct~~ - eg~ l~egb('szcll!st. Lehet ertekesitesi, osztnlyvezet51, osztalyertekezlct vagy barm: hasonlo, Lehet ,egy ~i.ils6 s~cr:nim~rium Vflgy

bizottsagi mu nka, csoporttalalkozo, barmi. .'

Mostanra tudod mar, hogy szintedre menvc este be kcll programoznod ;)Z nptimalis id6'pontba~ val6 t'~redest Amikor magadt61 Ielebrcdsz, a kovctkl'l:ot tedd szintedrv

menve;

Vizualizald a talalkozo he.yet es azokat a szemelyekct, akik jelen lesznekl 1-Ia a hcl y, Vrl~y az cmb~rek isnuretlenek szamodra, kepzcld el, rnilycnek lehetnek!

Eleszdj roviden a csoporthoz! Mondd el ne~<.ik, hog_y masnap reszr fogsz verm i a m('gloE's7:e~esen, cs (1 tud.i sod szerinti legjoblx.lt szcretned tcnru, hogy ez nun denki szamara j6 legyen, es 6szinte szivvel rand elke zesiikre rillsL.'

[clcnitsd meg a k6vetkezo kcpet kisse balral Te is il csoportban vagy, Harrnonikus a kapcsolatod a tobbi ekkcl, J61 erzik magukat jelcnletedben.

[slenitsd meg a kovctkezfi kepet meg inkabb balm' ./\ talalkozonak vege. Sikercscn f j 7.6ddU be. A csopori elegedett az credmennyel, Kezet foglok 05 megdicseri tek egymast.

Aludj d szintedrol!

182

l-logyml iesz eredmenvesebb egyiithmlkiidesed oiknlmazot f'tIiddl11?

Bizonyos alkalmakkor az egyszeri programozas nern eleg. Van mondjukegy mtiszaki rajzolod, aki vazlataid es utasilasaid a]apjan k;szfti eo! a ri'1:;zleles tervrajzokat.

Prograrnozd bu.' az elsil talalkozasotokat az azt mege16zt) cjszab. Vegigvchctcli szubjektiv szinten a tervet ugyanl~gy, <lhogy masnap objektiv szinten rneg fogod lenni, Al. eredmeny az lesz, hogy a mtiszaki rajzolo mondanivalodat jobban meg fogja erleni

De itt nern kcll 111 g.mnod.. Barmikor, miutan vegignezted, hogyan halad munkajaban, csle ujra prograrnozd be, hog)' a rnegfelel(,,) id6bl.'1l ebredj fell Amikor fL'lL'brE.'L~S7, men] llJn1 szintedre, es beszeld at velc a terv jeJcnlcgi ,5I1ft- potat! [avitsd ki <17. osszcs hibat, es vczcsd el a ki:.ivdk€'7:o lepeshezl Koszond 1\'1(:' r ('I munkaban clcrt haladasatl

Az ejszaka ismct16d6 mediraciok soran kiscrd figyelemmel a tervet a sikcrcs befeje7,esig!

Ha ('jszDk<l eg")'::.::.::en-c tobb tig)'cin dolgozol. agyJd automatikusan azt (17. id ~t val<1szlja majd ki a telebredesre, ami val6szfnflleg nem 1 "57. valarncnnyi reset programozesara 01.7.. optimalis, megis - az oss7.eset fi~yelembe vcvc - a legjobb idopont. A voktoranalb-ls egy fajLaja kent vagy atlagolaskent foghato fd. UgyaMz tortcnik, mint arnikor ,vi programozrad, bogy a csoport programozasara legalkahnasabb id6puntbiln 'br dj fel. Amikor rnagadtol felebredsz, atlagbali a legjobb id6. Emlekezz, elrned az ugyben ~ kuksszerepl6!

Masik valtozat lehel, ha azt programozod be, hogy ketszer vilgy harornszor ebredj fcl - minden cgyes ugym:k megfeleloen, kiilon-ki.ntin (1 legjobb idoben, Amikor el6- szor f,e~ebred$:l, szinleden kerdczd meg magadtol, bogy melyik iigybn dolgozz. Kapcsolj kit Azzal loglalkozz, ami eloszor jut cszedbel Ugyanezt ledd kovetkezo ebrcdcseid sora 11 is, mig mar csak "~gy csel marad:

Az uzlcti clctben allandoen a problcmak sokasagaval kerulunk szernbe. Ncm kifizet6d6 cgesz ejjel cbren Iekudni cs Beta szinten dolgozni rajtuk. Alfa szintcn sem erj meg. AIlfL,; f I f n~ossaxi sorrendet, es ejszaka aludj j6H

Az Alfa szintti munka iibCceje

U gyan(igy hasznalhatod az 0jszakai idopontoka t 01 \,;111 problcmak megoldasanak programozasara is, arniben <\(.~\)t! szcmcly vagy szcmelyck csoportja nem ~ziik5egkepp('11 erintett a problemaban vagy a megoldasban.

Az agysejtek kepesek rahangolodni mas agysejtekn. vagy a kar €lettelen anyagra is. Ernberi szinten konnyebl. dolgozni, mi nt allati, novenyi vag)' elettelen szinten, Dl' ahol a nilcles a ret, minden akadal yt gym 'ian legy6znek d neuronok, amelyck alapvetocn tulclesre programozodta k.

A legier6nek hajtonnivckct gyart6 uzcm r:ninos~~gi ellen ore, aki elektronikus eszkozokkel behatarolja a motorok hibai]; kepes fokuszalatlan szemmel a szalagon eppen ko zelgo hajtormivet m.aga ele kepzelni es kepzeletben bevizs galni. Amikor a kepzeletbeli kepen hibat talal, azt kesobll az elektrouikus mfiszerek is jslzik.

A reveteg tekintet modszeret napkozben barmikor hasz nalhatod erzekel6kepesseged javitasara. De ha szubjcktiv szinten elettelen dolgokkal kapcsolatos problemakon dol gozol. valoszmuleg sikeresebb Iesz, legalabbis kezdetbcn. ha ezt cjszaka teszcd. Irne a teendok, ha magadt61 felebrcdtel f's szintcdre mentel:

Lasd a problemat: a gep nem mukodik, a valasz nem erkezik meg a tengerentulrol stb.: tehat az ,,€lettden" helyzetet, amit korrigalni kelt!

Vidd a jelenetet kisse balra! Lasd, hogy a korrekcio megkezdodik!

Told a Jelenetet meg egy kicsit balra! l.asd, hogy il helyzet visszaallt a normalis allapotba! Mar minden rendben.

Az eredmcnyck varhatoan mcgdobbentenek. Nem logiku-. J dolog, Ncm tudomanyos. A szokasos m6don nern rnagYJrazhat6.

. Milyen magyarazat adhato, arnikor:

- egy allandosult motorleallas eldszor idoszakossa valik. s vegul teljesen megszunik?

- a Iegvaloszfruitlenebb helvrol el6AJJ valaki a hianvzo

p6talbtresszel?' ,

- az !fel veszert" kuldemcnv masnap reggel megis felbukkan?

184

- egy idegen pontosan azzal a Uirggyai jelerrik meg, amire szuksegilnk van?

- hirtclen bevillano otlet nyoman taktikat valtoztatsz, s az sikercsnek bizonyul?

Mindossze annvit mondunk: "vcletlen egybeeses". Szerintem ,1 ve~etlen definici6ja: "Amikor a Magasabb lntelligencia scgitG keze benvul a h'ipbe, de Hem irja ala, hogy 0 volt az."

A solwldalti ujjak

Ha egy'izer beprogramoztad. hogy barmelvik kezed elso harem ujjhcgyenek osszeerintesekor clmcd rnelyebb tudatszinten dolgozzek, egy masik univerzalis cszkozhoz jutottaL

A Harom Ujj Tcchnika hasznalata nem korlatozodik olvan helvzetekre, mint ertekezlerek, beszcdek, vagy olyan specialis szituaciokra, amikrc clore beprogramozhatod mao zad, Barmikor hasznalharod, ha szuksecesnek erzed, hozv

o n OJ

zscnialisabb legyel - es mfikodik, Tobb "veletlent" fogsz

tapasztalni,

Milyen mas magyarazat ad hato arra, miutan osszcerin-

tetted harom ujjadat, hogy:

- jelento~, dobbenetes felfedezest tcszol?

- elvesztett targyat megtalalsz?

- pont idejeben erkezel a gyar vagy aruhaz adott pont-

jara, hogy valarnilyen vcsztcscget vdgy balesetet rnegakadalyozz?

- zsufolt helyen mindig parkolohelyet kapsz?

- valami olyant mondasz, aminck hatasara pont az az

informacio ugrik be, ami utan mar jll idcje kutatsz?

A M<lg<lsabb Intelligencia vallasi fogalomnak hangzik.

Manapsag egyre t6bb tudos ismcri fel, hogy letezik. Ez az egyetJen olvan fogalom sokuk szamara, ami segit mc'gmagyarazni, hogy}nit latnak a mikroszkopon 'cagy a tavcsovon keresztiil, Es ez az egyetlen olvan fogalom, ami megmagyarazza azt, "mire te meg en kepesek vagyunkr amikor mind a szubjektiv, mind az objektivvilagban mfikodunk, Az AHa a Magasabb Intelligenciahoz vezeto ajto.

Alltal mar llleg egy pillanatra, hogy _rnegfontold, "igent" vagy "nemet" mondjal IC.'gy keresre? Erintsd ossze harorn ujjadatl

Ki kcllett-e mar valasztanod egy szcmelyt valamilyen

185

speciahs feladatra, tobb ember kozu]? Erinjsd OSS2e harem ujjadat' Az erkezf valasz a helyes, Fogadd el!

Minel tobbet hasznalod harem ujjadat, annal jobban fu/,. szolgalni, I-logy miert? Ez az egyszeru mozdulat egyre is merfisebb jei lesz agyad ncuronjainak, es minden egyes si kerrel sajit elvarasod 'S hired is novekszik.

A koriiimenuek: es az a1'lyag lwntro/ldJdsa

Az elettelen C'lnyag 11('1111 k6pes a programozasra, de prog ramozhato. Bizonyitek ern: szamttogepunk. A novenyek l". az allatok sem kepes k a programozassa, de programozha tok, Bizonyithato az ernberi gondolatok hatasa a nove nvekre azzal a kiseTIC'tte.>l, am inek eredmcnve a lj'(ickstl'f effektus es a kozismcrt skociai findhorn-bls~rlel. De bizo nyfh2k meg sajat gondolataink hatasa is kcdvenc hazialla tainkra,

Csak az ember tud programozni, Csak te meg en rcn delkezunk azzal a k P sseggel. hogy prognJ!110Z1-1Ik m.: gunkat, masokat, s6t meg az allatokat, novenyeket L'S ,II elettelen anyagot is. Ez ugye egyedive tesz minket e;O:'E'11 ,I bolygon? Igy kisse hasonlova valunk a Teremtohoz vagy ,I Magasabb Intelligenciahoz.

Y.1:gyunk, hitiink 's elvarasunk reven, amikor 10 II frekvencian mukodunk, meg tudjuk valtoztatni a kozelbcn ~B tavolban lcv.o anyagok allapotat, Meghokkent6 tercml menyek vagyunk.

Latnok ur, mcgerdernled. hogy palyad feIfele Iveljen Sokkal nagyobba k Ie he t6scgcid, mint a 7t legmereszcbblalmodban almodtad. Fclbccsulhetetlenu! ertokcs vag\ Mindossze annvit keJl termed. hogy naponta hasznald All, I szintcdet, Vallalatod elcrc juthatsz, 5 vallalatod az ipar,])'. csucsara.

Te iranyitasz, Tc iranyilod korulmenyeidct, j6 sz rel1CSI' det es az eletedet.

A megoldtisok prog ramozdsa

Ed Berndnck, jelenleg lar doi munkacarsunk, el kellett lid nia floridai hazal.lngatlanugynoke azt tanacsolta ncki, hogy csokkentse a kurt aral, 6 azonban meg vnll gyO,..illl ve arrol, hogy az ar rcalis, Beprograrnozta, hogy ejs7akd .1

186

legjobb idopontban obredjcn tel, hogy kapcsolatba lepjen a vasarkrva]. Arnikor magMal fel{Obrcdt, elkepzeite ~ vasarlot; anclkul, hogy arcat hiH<II volna (konkret 1/,11::;<:IrI6 elkepzelcse ilycn cscrbcn problernat okozhat az adott szcmelynek, es kozombosithcti a progril mozo hatast), Szubjektiv szintcn clmagyarrizta, mien j6 vetel a ha7.tl. Hozzri tetre, az uzletet liz l1ilpon bell.'d nyelbe kell utnic,

Az in?,<ltlal1iip,ynokseg ernberei het nap mulva l(,riek vissza az iigyr'. r ~\L nappal kesobb a MZi'1.t awn az <'iron adta el, amin akarta - egy nappal a programozasban meg-' adott id6pol1t el6tt.

Bette Taylor uzleti karrierjcnck c1ejen, olyan almor programozott, ami 111 g t'ogja rnondani, hogy maradjon- . jelenlegt munkakorel; n mint szereldszalag-vezchi, V(lgy keressen valarni mast, KN hetcn cit egy (erfirol a lmodott, aki az uzem padlujM sOp(irtt:, Majd megertette almM: Szabadulj meg tok! Idlit igenyL'lt lIgyan dontesc. de ez volt c szukseges ,ittbres ustokoshoz hasonlo uzleti knrrierjehez ..

Egy kanadai ugyvcd, aki b6viteni akarta 'i.i.g.v·felkhrt>t, bcprogramozta, hogy ejszaka az optimalis iddbcn cbredjen, Felebrcdve szintjere rnent €s elkt~pzeHc, ho~y c,;eng il telefonja. ij~yfei~k htvjak, I hiram nnpon bclul tobb ember is felhjvta, i~ kikn k jc gi ::;CgitSl'g kellell epp azon i'l szakteruleten, amlr€' szakosodni akart, 5 ami man! fo profilj<'iva valt.

Bonnie S. mlives:l, jtlliusban vcgezte el a 5ilvC\-{ele Agykcntroll-tanfolyamot. Azl programozta, hogy naponta tobb pertrefcstcsi mcgblzast kap, es oktoberre mcgharomszorozta bovetclet.

Mindannyian problcmarnegoldok vagyunk, Egy napon talan rajbvi.ink, hogv .~ Magasabb Intclligencia vaI6j(')ban erre .;l c~lra - a gon~{ok rnegoldasara - tt'r~mtell rninket. es a menedzserek a7ert jutottak beosztasaikba. mert kivalo problcmarncgoldok.

Mindannyian jobb problcmarnegoldok lehetunk. 11(1 aktivaljuk jobb agyfelunket, hasznaljuk az Alta szintet es a Silva-modszert,

A kOIlY" anY(lg ban semmit sc ertelmezz ugy, hoby csak ilyen Vilgy olyan problemat tudsz mcgoldani. Ha problema van, megoldasa is lEitezik

A ,,22-es c sapdaia" tipusu helyzetek,. iii "llIlego,ldhatJtIan" problcmak es az "atkozntt vagy, hill megteszod, t':> akkor is, ha nern" 57itllariok csak Beta szintcn jelelltenek zsakutcat. AHn szinten e7.ek eltiintethetok.

1.'17

A problenuik: beprooramozasa

Prograrnozas sajnos Beta szinten is vegbemchet. Rengell';,', ismetlest igenyet de vegiil is hatasossa valik. Azok .1 nL' gativ elkepzelesek, amik szokaskent \rilgy eletmodkent ,I fejunkbcn elnek, prograrnozo hatasuak, A megszokasbo' tett kijelentesek is programozassa valnak,

A futoszalag mellett dolgozo hozzajarul sajat boldogt.1 Iansagahoz, ha folyton panaszkodik. A mcncdzser, ,lkl mindig azt mondja "keptelenek vagyunk"! hozzajarul tll' hatarolrsagahoz. Mi .J velemenycd a kovetkezo mindennu pi kijelentesekro]?

~ Nem tortidnek igazan az otleteimmel. - Sohasem ert megl

~ Ahogy rnegjelenek, maris hibazik. - Rosszul vagyok toluk.

- [aj, a faj6s hatam!

- Sose lcszunk kesz!

- Ezt nern lehet megcsinalni.

- Rettenetes az uzlet.

- :Ell nem vagyok jo ebben cs ebben ...

Ez csak kis kustolo a bbol a fajta programozasb6I. amivvl tele van nyeh .. unk. Ezek hozzak leIre i3 problcmakar. Bl'i,l az ellentetek vihiga, ellentetekben prosperal. Valojiban ,1i' ellentetektol higg a Jete - az atom elektronja i ES atornmag [a is ellentetes t61tesCiek. A Beta-vilagban ennek mcgfelel" en konfliktusokat, hataroza tlanS<'igoot, osszeutkozeseket, d 6nvt es hatranvt Iathatunk.

~\_z Alta a megoldasok vilaga, Itt nyilik ki az <17 ,~jl(', ami a rnegoldasok birodalmaba vezet, Pozitiv es kreativ birodalomba.

Ogye1j gondolataidra! Ugyelj szavaidral Ha raji)ssi. hogy negativ fogaLmakbim gondolkozol, gondolatball mondd: "Tur6ld! Tor61d!"

IIa tigy vcszed eszre, hogy negativ frazisokat ejtesz kl ,I szadon, vagy jelenletedben masok teszik ezt hallhatoan. mondd ha ngosan: "T()rc)ld! Torold!"

"Tngyenes segrt6klf iandcsai

Szarnos olyan pcldat mutattam be, amikor hasznos volt szakertoket hlvni. hogy szubjektiv szintCi kerdeseidre v,il,) szoljanak. A7 Ismertetett egyedi peldak sorat v~g neikul

lchctnc folvh1tni" 'Iobb szAz ,)ngyencs "o.,q"II,," \'"",1." II

hogy tanacsadod, konzulensed lcgYl'll. I'lilllhl,,·.·./,· ,11111\ II

kell termed, hogy AHa szinten megin\·ilJlr.I "kd, I"', I" I

dezz. Ncm :fognak szamlat kuldeni.

A Silva-modszer tcchnikai revcn SCgitL'Jl(·k_ lit ')'.1

azvunk ncuronjai leGv6zzek az elkCnloni.l1tscgrc vou.i I k".'"

t bJ 0_" \)

programozasunkat, aminek ZlZ anyagi vil,~gb<ln fnlY'llll'oI,'

san ki vagyunk teve. A "szakl'rt6k" jelentik az egyik l.-h« l6seget, hogy rajtuk keresztul kapcsolatba lephcssunk ,I rvlagasabb Intelligenciaval. ahol az osszes mcgoldas iii k()/.:ik.

Barrnikor, arnikor magadt6lfelcbrcdsL, hogy egy specia lis problernal megoldj. tlwgjelenithcted. egy olvan szcmclv kepmasat. akit tisztelsz vilgy akire felnezel. s akinek szakertelmere az adott teruleten s7,iikseged van. KC'pzeletbeli jelenetedben lehet6seged nyilik, hogy specialis probll?r.n.~dra tanacsot kerj tole.

Ezt ugy ered el, hogy gondolaLban kcrdest teszel fel a szakertonek, rnajd egy pillanah'a kiuresited elrnedct. Amikor ujra a problcmara gondolsz. valasz erkezik,

Az lehet az crzesed, miutha tc talaltad volna kif tc adlad volna a szavakat a szakerto szajaba. es mintha az a te valaszod lenne es nern az ave. Ez .1 mcgfclelo erzes.Fogadd el~ 1',,/1indig koszond meg a valaszokat tanacsadodnak. mielotl szintedrol elalszoll

Kcprnast jelenithd:,;z meg kollegtidr6t egy kivalo iigyvedrol. €3Y magas honorarrummal dolgozo rnarkcting-tanacsadorol. a kormany valamelyik S7Clkert6jerol, egy vallasi VE'zet6r61, sot. akar 1l.1('g ti:irtenelmi alakrol is,

Csupan az a gond r hogy sokszor megfelcdkczi.ink errol a rondkivuli lehet6segr61. Egyediil huzzuk az 19M, rnagunkban kinlridunk egy-egy problema megoldiisavill, mcrt megfeledkeziink a szakertrikro], Torold! Torold!

Az alka lmazottak egy{ni megsegit:6:,;c

A tipikus menedzser kiertckeli alkalmazottait cs kepessegeik szcrint beskatulyfizza oketo Egy alkalntazott nevenek

~ ~ " t, "k iracaszt tt b' I .., .. - . , tJ ' "..Cl

emnteserc oeugn a raragasz 0 ,,€ yeg : rossz, ar ,"'bkl

vagv j6.

A latnok mencdzser ezt jobban csinalja. Tisztaban van azzal. hogy az ilyen y€lemeny elvarast es hitet szul. anli

189

annak megfelel6ell programozza a beosztottat, A negalh vclemeny az alkalrnazottat negatfvan progr;'lmozza.

A megoldas nCl11 az, hogy csukd be a szemedet, hd kepzetlen, lusta vagy mas baja Vim, Vesd cl inkabb a "ski tulyarendszert", s kcress nwgoldast a problemara!

A megoldasr este, szinteden talalhatod meg::

Ha beprogramoztad, hogy ejszaka " megfelelo idobcn felebredj lis ezek utan felebredsz, men] ujra szintedrc'

Vizualizald az alkalmazottat, akinek segHsegre van sziiksegc, hogy sikeruljon megvalosttania. arnit elvar nak tole!

Az e1s6 jelcnct legyen pont elotted! Az alkalmazottho. beszelsz, €os eimagyar<lzod a kovetelmenyeket. Elmon dod, hogy mlben kell fejlodnie, 5 hogy mikent es h« gyan erheti azt sl,

Told a jelenetet kisse balra' Az alkalmazott most ilzl csinalja, amit mondtal neki. Valtozasa kovetkeztcbcn javul teljesitmenyc. Megerdernli a dicscrctedct. Baldo gabban dolgozik.

A harrnadik jelonct kgyen meg inkabb balra! A! al ka I mazott mar sikeres es e rtekes ember a cegneJ. Bs t"I igy van.

Masnap objektiv szinten tedd azt, amit szubjekriv szintcn mar megtettel! Diplomatikusan, a hogy szoktad, 1111agy,1 razd el ncki a kovetelmenyeket. ugyanazokat C1 lenyC'w'~, pontokat erintve mint szubjektiv komrnunikaciodban,

Varhatoan kb. l'gy hel mulva tudod lemcrni a hatasl. 11<1 eddig eljutott, fcj16dhet tovabb. Tehzit ejsz<lb1 ujr.: programozd be, hogy ClZ meW fogekony lcgyel1 utas.!fas.1 idra, ahogy, <l fent lcirt harorn jelenet segitsc-gevel 1n.1I megtetted. E.., ismet rnasnap, vedd sorra ezeket a pontokai objektiv szinten is.

Ha kisebb vagy nagyobhcsoporLr61 \'i'ln 5z6, ak: k egyutt dolgoznak, ;lZ egyes csoportokat hasonlokeppe« programozhatod, L'S ugy [olytathatod a programoza-t. hogy rolyamatosan l1()vekedjen tapasztalatuk cs ha tekonv sriguk.

190

Varntlan, vesuqyes helyzetek kezeMse

Mil tcnnel, ha ket dolgozod vitaba keveredne es iro .. Lidul foglalnak el, hogy iig:yiiket elintezzek? Mit ten net ha k'~jobb vasarlod nagy haraggal ronlana bcirodadba, Inert :-J{,lcjtes termeket kapott? Mit tennel, ha f6n6kcld azert hivatna irodajaba, hogy a mulasztasra magyarazatot adjal?

Azt mondod "Elnezest egy plllanatra, csak szintemre megyek"? Mcgprobalsz mindent addig halogetni. amig ejszaka id6t szakitasz, hogy egy szakertdvel megt5rgyald? Mosolyogni kezdesz 6s utogeted csccscmcmirigyedet? Termeszetesen nern.

Megismetlem: a Harem Ujj Technika hasznalata nern kOl.'IMoztldi:k a korryvbcn peldakent bermitatott esetekre,

Ha egyszcr mar beprcgramoztad a Harum Ujj Technikat. egy -,Jolly Joker" all rendelkezesedre, Teljes mentalis kepesfleged aktivalasaval barmelyik veszhdyzet. azonosan kezelhet6. Ha osszeteszed barrnelvik kezed ebo harem ujJanak hegyet, szubjektiv E'S Objl'ktfv kepessegeid nuikodes-

be lepnek -~ es cz mar egy tcljes csapat. _

Veszhelyzetbcn reakciod nyugodt es megfontolt lesz.

Kezben fugod tartani a helyzetet. Az adott koriilmenyck koz()H a leheto legjobbat fogod rnondani. A megfele16 dol-

gokat Iogod tenui, _ ,

Visszatekintve a veszhelvzet hatckonv kezelescre, llgy~ncsak megdobbensz majd. A f€J agy rnindig meglepodik, hogy mire kepes .1Z egesz.

Tedd ossze h~rO!11 ujjadat, nea, ViS!'>Z'l, CS t\Jjesen terrnc-

szetesnek fog ~(u~ni.

Nem menedzseri atka lmazdsok:

Ezt a konyvet menedzsereknek terveztiik azzal a cellal, hozv segftstii1k nekik a latnoki kepesseg kifejlesztcseben.

A menedzseri tcv6kePlyseg'iegltL'Seerdek'ebelL osztatyozLukes leirtuk, hogy adott esetben hogyan alkalmazhatok az egycs Agv kontro ll-tcchnika k.

Ebben a feje7.elben mcgkfserlern az alkalmazasok l11<1.:> csokrat atnyujteni, hogy tisztaban legyd a felhasznalib tel-

jes korevel, . ..

A Silva-modszcr hasznos lehet a msnedzscri munka

minden teruletcn, Nines olyan vozetoi halyzet, amit ne le-

"191

hctne eredmenyesebbcn kezelni. ha az uzleternber jobban kihasznalja az elmejc adta Iehetosegekct.

A Silva-modszer revert vezetokent iranyftani tudod munkadat es maganeletedet is. Sziikseged van a magasabb szintfi problemarnegoldo h~pessegre a maganeletben ugyanugy, mint il szakmai vagy az uzleti clctben.

Tchat uira kikuszobolunk egy kategoriar. Az uzlcti clet nem igen.yel kiilon modszert es a maganeler egy masikat A. Silva-modszer az irodadban es az otthonodban egyartil1i segit. Ezt hatarozottan alhthatjuk.

Programozd a dolgokat otthon is; hogy j61 menjenek' Segitsd hazastarsadat es gyt'1ekeidet is, ne csak irodai munkatarsaidatl Programozz nekik jobb egeszscget; 11;;1- gyobb boldogsagot, nagyobb teljesitmenvt! Kuldj neki k szeretetet, .. s torod] veluk obiekttv es szubjektiv szintcn egyarant' Onmagaddal is t6r6dj!

Sziikseged lehet olykor, hogy elmedet jobban kihasznalva, AHa szinten, pozitiv kepcken keresztul segits magadnak, hogy kezelni tudd a stresszt, hogy jobb donteseket 110zz pcldaul vasarlaskor, hogy jobba tedd maganeletcdet.

Mcgirhatod sajat deled forgat6konyvet. EgyE'ni o~lod lehet peldaul a sikeres munka, vagy a hosszabb cs boldogabb e.1et

12.

A hatekony erzekeles felhasznalasa a vezetesben

Egy allando vesztes profi .sf verscnyzo dv{gezte az Agykontroll-taufolyamotes czt kovetoen gyokeresen rnegvaltozou a helvzetc, A 29 eves burlingtoni (Vermont) Geoff Bruce az i 982. februar 19-en Coloradoban mcgrendezett 60 000 dollar osszdiiazasu versenyr61 az bsszeg jelentos reszct vihette haza, mivel "egy ii j el mejate kot" hasznalt, ahogv a Siversenyzes cirmt UjSclg ezt irta,

"Mind()ssze ann yit tettem" - idezik Br1..1 ce 57;;1 va it, "hogy a gy6zelell.1re programoztam be magam. A Silvamodszcr a kcpzclctbeli kept"1; segitsegevel arra tanlt meg, hogy barmilycn nega ti v gondolat ha til sat kozorn bozftsd ... Csak 87,t mondtarn magamnak, hogy gy6zni fogok, l'S clkepzeltern m,]gam gyozleskent."

1975 nyaran a Chicago VVhitc Sox baseballcsapat az Agykontroll-tanfolyam elvegzese utan szcrcpelt a CBS 60 perc(:.'S telcvizios show-rmisoraban es az NBC MOl dmu show-adasaban, Minden jatekos elvegezte korabban az Agykontroll-tanfolyamot. Valarnennviuknel osszehasonljtottak it Silva-fele tantolyam elvegzese elOtti 0974-es szezon) es uta ni (1975-()s szczon) sporteredmenyeket, Mindegyikublel javulas volt mcgfigydhcto; meghozza legtobbjuknel i gelljelentos.

A mull evtizcdbcn a sportban megnovekedett az erdek- 16dl's az elmetreningek iranl. Vizsgaltak szerepet a fizikai tcljcsitmenyek fokozasaban. A spor+irodalom bovelkedik olyan esetekben, amikor <1 fizikai i.igyesseg es aH6kepesseg javulasa egyertelmuen mentalis technika alkalmazasanak a k6vetkezmenye.

A konyv e'lejen arra kcrtiink, hogy dobalj labdat a S7.:emeteskosarba, rnialatt eloszor egy elhibazott kiserlet kepere, majd pedig ('g)' sikeresre gondolsz, A mentalis kepe.k bcfolyasoljak a fizika i teljesitmenyt.

De ez csak a kezdet. BU6l kezdvc a relaxacio, vizualiza-

193

his, kepzelet, a vezetoi rnunkaban ellazult allapotban vegzett kepi megjelenftes felhasznalasanak gyakorlasaval megtapasztalod maid, hogy a kepzclctbeli kopek bcfolyasoljik magatartasodat, cncrgiaidat, koncentralo, emlckczo, kommunikalo, vczctoi, problcmamegoldo. cclmogvalosito k6" pesscgcdct ('S intclligcnciadat,

A meg'tirzes es az iniutcio jejleszMse

Philip L ket ve rendszeresen hasznalja a Silva-modszert vegytis7.tit6 ha,I'7.flttillak iranyHasahoz. Fi5leg olyan helyzetekben, arnik II' gyorsMll kell dontest hoznia. L h :t6sege nvilt uzlcthclyiscgct berclni l'gy j6 kozlekcdesu f6uLvona] menti hazban, Megfd~16 alapterulct, szereny berleti dfj es jt) parkolasi lehet6.'ieg mind. egyutt volt. 'Minden mellette szolt - objoktiv szinten. Ha nom 0, akkor cgy masik vallalat veszi berbe, Azna p delig kellett drintenie,

Iroasztalanal ulve I"hilip Alfa szintjere ment, Ml'Iga ele kepzelte 1'12 adott eptHetet es benne az uzletet. Majd a kepet balra tolta. Az epulet eltfint, Fel hfvta ijgynok't: "Atadorn masnak" -nondta. Ugy even bchil az cpulet 1('egett.

Fokozatosan l'gyn.' gyakorlottabba valsz az Agykontrollban L'S pusztan azzal, hogy ellazulva vizualizalni vagy fantazialni k zdesz, mintha iibn'indoznal, autoInCltii<l1Isan szinted I'e rnesz.

Ha eg:y problem {rva I keriilsz szernbe munkahelyeden. elkepzelheted, hogy a telm'ihozert6 szakember i.\1 mellerted. Kcrdezz tok'! Ne gondolj cgy pillanatig scmmircl Maid ujra gondulko:lL el. es az erkezo valasz kS:L: a problorna TIll'guld6.:,;a.

Ha iroasztal d. 111 llett tobb lehetoseg ki:iz{il kell valasztanod, revetegcn, f6kuszalatlan tekintettcl nezz magad ele, €s hasznald a sel jlezesi technikatl Szarnozd b a lehetfisegekel, es parosaval megvizsgalva egy goudolatb Ii valaszt kapsz aHa a _ erd{'Sn:, hogy melyik a legjobb,

Ai': Alfa soha, semmive] sem potolhato, de <'17. Alfa-allapot elerese egyre konnyebb lesz,

'em tudok olyall rnodszert ajanlani, amivel ez felgyorslthat6. Cyakorolni kell. Art tudorn, hogy azoknak gyorsabban cs konnycbben meg)' az Alfaba jutas, akik clvcgzik az Agykontroll-tanfolyamot, Nehany hot gyakorlas utan

194

sokan kozuluk rnrir nyHotL szemmel is kepesek barho], barmikor Alfaban miikodni.

Ekkorra a sponran rncgerzesek cs erzekelesek gyakoriva es mcgbizhntova valnak. [obb agyfehik mar aktivabb szcrepet foglal el gondolkodasukban.

A mindennapi nl.lmkalnagas.I1bb szinnl eJvegzes,(;

AhOg}1 az AHa szintre mendel szokasodda valik, hasznalata egyre termeszetesebb lesz .. Tekintettel arra, ~10~;Y k .. z~~tben akkor alkalmaztad, arnikor komoly problemaba iitkoztel vagy megalapozott don test kellett hoznod, egy kis ida rmilva. ugy, mint a beS7E,det, kevesM fogod "elOrc m gfoniolt sz.3l,dek] al" hasznalni. Akkor rnesz AHa szin] dre, amikor csak kedved tartja.

Peldaul elvegczhetsz egy sor olyan rutinfeladatot, amikor szep S7<1mU merlegeles szukseges. Ezckct ,1 feladlJtok<~t a Silva-modszer dott sokszor es megfdeloen megoldottad. De most a Silva-modszer scgitsege1nii meg tobbrc vagy kepC's. AHa szmten a !:HAejteze:si technikat hasznalhatod. Peldaul:

- a termekck bearazasakor,

- a gyartas folYilmatossaganak rneglercmtesekor,

- az arleg:z..lllftc'l. rnertekenek meghatarozasakor,

- a hitelkorlatok kicrtekelesekor,

- i:l koltsegveles megal kotasakor,

Ennek crodmenyekent velen1.6tyed finomodni fog. A mindennapi ugyek, ahelyeu, hogy rutinbol intezned el oht, ugyaniJzt a kiernclt biim1sm6dot fogjak elvezl:i, mint a fontos iigyek. De a mindcnnapos ligyek gyakoribbak. A megszerz~tt kis d6n.vtobbldek gyorsan halrnozodnak, Meg £0- god latni a nyeresfgr61 es a vcsztesegrol sL6J6 I imutatasokban.

\leg}' cgy moly Jelegzetd, tedd ossze harom ujjadat, ha rna r eUl!rc beprogr< 11''107-1ad, vagy IH~ZL revetegenl Mind. z a kovetkczuket ercdmenyezhcti:

- jobb szavak V(lgy kifejezesek kerulhelnck leveledbe

vagy hirdercsedbe,

- t.evekenysegeidct a legjobb sorr:endbcll veg7.ed,

- diplomatikusan, iigyesen tiirgya Isz,

- az eladas hel yet j6J valasztod meg,

- az adott munkara a legalkalmasabb szemelyt valasz-

tod ki.

195

A fontosabb iigyekkel mindig ejjel foglalkozzunk, a koY7abban leirt l-r;6 don. Az ilye:r: .e~etekben - .:iltalaban s?;iikseg 'an az optimalis progmmDZ<lSJ idopontra,

A jelentdsebb tuiilozdsok kezclesc

Az tizieti \ri1agban semmirs sines garancia. AIMsok, terme~ek, piacok .megv,iltozhatnak, eltrinhetnck. Cegek csukhatJi'lk b~ kapuikat. lparagak valhatnak elavultra Hcibor(lk es rermeszeti katasztrofak pusztttharnak. Kormanvok vaithat-

jill egymast. .

Sze:e~csere mindennapi szintUnki.)!1 ilyen nagysagrondu problernakkal nem fogJalkozunk. De ugyancsak szerencsefe, van egy cszkozunk, ha szukseges, es ez az Alfa szint,

Jelentos valrozasok kiilonftik el -egymast61 a ferliakat l'S fiuka t, a noket es a Ianvokat. J\ nok es ferfiak larnokok. A hinyo~ .~s a !i(Ik nem, Ok meg csak elmcjuk kisebb reszet hasznaljak b.

A menedzsereknek feln6t1:eknek kell lenniuk ahhoz, hogy jelent6s sikereket erjcnek el a palyan, Meg fontosabb azonb~n, hogy kifejlesszek Iatnoki kepessegukci.

A latnok menedzsernek ket dimenzioban kell rnfikrid nie Az egyik a szubjektiv dirnenzio. ami az elme vilziva. A o:;~,sik az objektiv dlmenzio, ami az agy, a test es az ~nyag vilaga,

T I~ csak a szubjekt.lv vilagban mozogsz, Hem V<lgy produktlv; ha csak az objektivben, nem vagy kreanv 1.-1.21 mind a kettoben mukodsz, produktiv problemamegold6 l('I1';'

vagy. .

Ahhoz, ,hogy valami torrenjen az anyagi vilagban, uzletedben, vallalkozrisodban, uzemedbcn, iigvfeleid koreben eloszor az elmo vilagaban kell a valtoza~il1ak bekov.etk€z~ nie.

E: ~z elrnc vil;1?al~an ugy zajlik Ie. hugy eloszor kikap(SOlO~lk az anyagt vIlag kozvctlen erzckelese - lchunyjuk szcmunke.t Hvagy t:evetegen nezunk, Majd rnagad ele kepzelcd, a mirol azt akarod, hogy megtortcnjen. Kozben erczl~.ed kell az erre vonatkozo vagyadat, elvarasoda+ es hiteaet.

OJyan kreatfv cl.1erg.iakat mozg6sitas7. fgy, amik hatni kezdenek ,]7 anyagl vilagban, 5 tervcd rnaterializ;;H6dik.

A Iatnok menedzsernek rna mar kepesnsk kcll lennic igy dolgozni. A ket vilagot nem kell filoz6fi<)ilag vagy tu-

196

domanvosan mcgertenie. Mindosszc d/ ~'IiII""'~',I'" 11"1 \ hasznalja 6ket.

Ahogy Szokratesz mondta: "Mi ,F elrnc? i\lI-lll h'11I,~ 1\ II az ;,cmy<ig? Ne t()r6dj vele." (Angol SZ/)j.1 tl>k ., W hoi I I', mind? It does not matter. V\That is matter? Never m i n.] I

A 5zubjekUu dimenzio realitdsa

Mindaz, amit ebbcn ClZ <.myagi viMgban letrehoztak. azt eloszor a szubjektiv vilagban alkottak meg. 12z a kozhelv elobbre keltezi a Silva-modszert, a civil i zaciot, az egesz rortenelrnet.

A multban a mcnedzserek oktatasaban es kepzescben nern vettek figyelembe a szu bjektiv dimenziot. Ez a komolv hiba hatraltatta 6ket es <17 uzleti €leteL

A- mal mencdzserek mar nem kovetik ei ezcket a hibakilt A szubjcktiv dimcnzio oktatasa itt van. Azok, akik ligy kiserlik ffil.'g vallalkozasukat vezetni. ahogy eddig meg::;zoktAk, a kovetkezo cvekben Ie fogriak rnaradni.

/\ szubjektfv dimenziorol, emit valarnikor a kepzelet V;J- 16si~gt61 elrugaszkodott, haszontalan vilaganak tartottak, most felisrnorik. hogy vai6sfigos.

A szubjektiv elmo aktivizalasanak uttorojekent tudom. hogy ez a valosag szeretetteljesebb, mint a Iegt6bb ember, Elde01ben 0S uzleti vallalkozasaimban Ielhasznaltam,

Hallod, bogy embereket elbocsatanak, vallalatok zarnak be, egesz varosokat sujt a gazd<1Si'igi nehezseg. i\ gazdasagi gondok ncm jelentcnck ujdonsagot nekern, A texasi Laredoban <17. ernberek nazv reszenek mindig is nchez volt a sora. [\tlegis mindig \'(;u\'" kiut, lehetoseg. hogy megbirkozzunk a gondokka1.

Lass 11eki pozitiv hozzaallassal, pozitiv vL'iggy<1i, elvarassal es hittell Kovcssek ezt pozitiv kcpck. amelyeken megjelcnited a mcgoldast, lasd. hogy folyarnatban van, €os lasd hogy megvalosultl

Egy ferfi hivott Iel egyik este, ~ elmondta. hogy elolepi:etesre programozta Illi'Lg;~.t. Ehelyctt, panaszolta el kesertien, elbocsatottak. Hiszek a programozasban. A valosag resze, Allasanak elveszteset mint eredmcnvt errelrnczte. aheIvett, hogy elvarta es hittc volna, hogy °kepzeletbeli kepei 11I€gvak'lsuin<Jk. Azt tanacsolta m, folytassa tovabb a programozast,

Nehc'lny nappa] kesobb felhivoUes elmondta, hogy cgy

197

rnasik vallalat alkalmazta. ]obb allast, magasabb fizctest kapotr, A v.illal~~. I~crn lepett kapc~ulatba vele, enug mashal dolgozoH.Etlkatlannak t, rlottak volna, Az clbocsatas volt az egyetlen j~)rhat6 ut ehhez a jobb .Washuz.

Ltinge1mc kiodnmrit:

Atlagosnak lenni mar nem eleg. Ez mindannviunkra \'0- natkozik. Ami 111<'1 atlagos, az holnap mc'llr i'ltlag alatti lesz Ami rna kiW116, <'\7. holnapra iitlagos. Folyama.tosan 11al<1- dunkclore, Azernoeriseg tudata kibontakozoban van. All; meg nyugodtan 80s lemaradsz,

~ . h.ld.<ll kifejl6desCt cbbcn <l pillanatban l11eg idejeben scglh D ~obb agyreLtekc kontrnll]a - az inruitiv erzekeles es a kreativttss IIforras.ib611F \ alo me rites, mit az er7ekszevekhcz kotott bal agyfe1teke nem kept'S produkalni,

Vak'ljaban a tudat fejl6dese kinalja a M(,Igasabb Intelligencia elereset. Most ismerjuk fel szercpunket. hllgy a teremtes segitoi vagyunk.

Kiegyensulyozotta tehettiik gondolkodasunkat ugv, hogy rnelyebbre h •• toltunk. Kepeket hltunk. Laljuk, mh kell tenni. Majd m g is tesszuk.

Az alkotas el.so resze konnyebb. mint a masik. I'vlinEd nehezebb egy problema, anndl tobb kitartast igenyel. joy

erosflji.ik meg a kreativ ,energifit. o.

A latnok menedzscr lang [me. Ha a ma menedzscrc nem ia lno k es n(~111 Iangelme, folyamatosan novekvo hatranyba kerul, A7. i.izleti viLig egyre komplikaltabba valik. Ha ebb n a bonyolult vilagban sikert akar aratni, zscninek kell [ennie.

,:~ a lJing:h~1e? ~z,. ~ ki JJ:l egtan.ulta boll es jobb agy feJtekeJet hasznalni: aki kifejlesztette inrufciojat, vizualizalo (is kepzdiJ kepesseget; aid: at szubjeknv dirnenzioban magokar ultet cl es az objektivban takarit]a be a t rmest: aki el5szQI' a tcrv n~egi'llkot~san gondolkodik, majd ennek megfeleloen csclckszik.

A ZSCI1 in:! i tds fOl'nisa

A gazdasagi nyornas arra kcnyszeriti M~ smbercket, hogy valamilyen kiegeszft6 beveteli tOrI1lst keressenek. E7.ek

198

meglepo m6don sokszor Ieliilmuljak <l fc)alhisb61 szarrnazo keres Let, es fOmunkaid6s uzlctte valnak,

Olyan ez; mintha a sajatunkenal nagyobb intelligenciat, magasabb ertelmet takarnanak ,1 korulmenvek: talan ugyanazt az in telligenci <'it, arnelynek hatasara baratom elolcptctcsre valo programozasanak eredmenyekent elvesztette atlasat, hogy egy jobbat iljanljana.k fel neki; talan ugyanaz! az intclligcnciat, ami oda juttatutt cgy mafajziai banksznkcrtot. hogy fcladja jovcdelmezo allasat ugy, hogy 111<~sikkal meg ncm rcndelkczett, csak azcrt, hogy cgy hettcl kesobb 250 (lOO dollart keressen, mint becsuletes rnegtalaio.

Amikor egy almomban bizonyos 57.amok jelentek meg, kid .rLilt roluk, hogy egy nyero sor!ij.gyel jelent, nek, 5 a nverameny kihuzott pillanatnyi anyagi nchezsegembol. Hatarozottan az volt az erzesem. hogy lien) en voltam zsenialis, hanem valaki mas mfikodott kozre,

Mcgismcrhetiuk-c az intufciot? Vagy cgy rajtunk kiviilalld forrasbol erkezik? Megismerhetjuk azt. amit oktatnak nekunk. amil tanulunk, amirol tapasztnlatokat gyujWnk, es annak a kepessegnek a titkar, hogy nrindczcket bizonyo problemak es korulmenyek eseten alkalmazzuk. De megismerhetji.ik-e £1Z egyel(ire megmagY2uazhaLallilll erzekelest, az crzckszerven kiviiJi erzekelest (ESP), ill Iatnoki kcpcsseget, a pszichikus kepesseget?

Sziure lip a Mf'lgasabb lutelligencla

Egy nc'pon jobban meg togjuk erteni, miert "Lessziik talonba" az objektiv dimenziot, amikor a szubjektiv <~gv(eltt"kc aktiv<Hasa rcven kapcsolatba lepunk a Magas<,\bb'Intelligl'l1.ci<ival. Valojaban lehetseges. hogy a Magasabb Intelligt:'ndc\ri'\ van szuksegunk ahhoz, hogy 1.9-:t megerthessuk.

Akik megclcgszenek azzal, hogy munkajukat - ugy, mint eddig - objektiv szinten v-egczzek es fizetesu](eL rsndszeresen hazavigyek, v(1]6szinuh.'1<, a biztons~g hamis erz lel elvezik. i\z 6 clctiik a rcgi, I cnyelmcs, kitaposotl iiton halad.

"L incs szuksegem a szubjektiv vil<igomra" - mondjak.

"Vfll6ba 11?" - kerdezi 87: elet.

A I\flagasahh I ntell igenciava I valo kapcsolat egy okbo! valt clcrhctfivc szrimunkra. Az ok csak az lehct. hogy szuksegunk V(lll ra, t, "

199

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->