ApachOpen Office Adatbazis

Base tmutat
Bevezets az adatbzis hasznlatba

Base alapfunkciinak bemutatsa
OpenOffice.org
Szerzi jog
E dokumentum szerzi joga a Szerzk Copyright 2006-2009. Szabadon terjesztheti s !agy m"dos#thatja !agy a $%& $enera' (ub'i) *i)ense+ 2 !,'tozat !agy ksbbi -http. ///.gnu.org 'i)enses gp'.htm'0+ !agy a Creati!e Commons %e!ezd meg1-%e add e'1-2gy add to!,bb12.3 4ungary+ http. )reati!e)ommons.org 'i)enses by-n)-sa 2.3 hu !agy ksbbi !,'tozat 5e'tte'einek a betart,sa me''ett. E dokumentumban ta','hat" 6sszes !djegy a jogos tu'ajdonosuk.
Szerz
7eizinger 8o't,n
Visszajelzs
9arbantart". 7eizinger 8o't,n+ minoseg.es:rendszerek.hu E dokumentumma' kap)so'atos 6sszes megjegyzst s ja!as'atot k;'dje ide.
Ksznet nyilvntsok
< dokumentum egy rsze az+ ==o<uthors dokumentumaib"' s az =pen=55i)e.org 96z6ssgi >"rum+ =pen=55i)e.org Community >orum+ s a ==o>orum.org-- 5"rumaib"' az ,'ta'am kipr"b,'t s m?k6d mego'd,sokat tarta'mazza. 9;'6n k6sz6net i''eti <ndre/ @ensen-t.
Kiadsi idpont s szoftver verzi szm

9iad!a. 2009. augusztus A6. =pen=55i)e.org B.A >S> !,'tozat a'apj,n+ a Sun 7eport Cui'der A.A.0 !,'tozat,!a'.
Tartalomjegyzk
Tartalomjegyzk
<datb,zis keze's ,'ta',ban........................................................................................................A <datb,zis !agy t,b',zatkeze'...............................................................................................A <datb,zis...............................................................................................................................2 Di'yen adat5orr,st 'ehet haszn,'ni.........................................................................................2 < re',)i"s adatb,zis m?k6dse..............................................................................................B <datb,zis ter!ezs 5ontoss,ga...............................................................................................E Fr'ap.................................................................................................................................3 *ekrdezs........................................................................................................................3 %zet.................................................................................................................................3 @e'ents..............................................................................................................................3 <dat t#pusok......................................................................................................................6 <z =pen=55i)e.org hogyan seg#t az adatb,zis keze'sbenG...................................................6 < Case a'ka'maz,sa....................................................................................................................H E'ksz#t 'psek......................................................................................................................H <z adatb,zis 5,j' 'trehoz,sa .....................................................................................................9 7e',)i"k 'trehoz,sa.................................................................................................................A0 Fr'ap e'ksz#tse.......................................................................................................................AB <z ?r'ap m"dos#t,sa............................................................................................................A3 <z ?r'ap to!,bbi m"dos#t,sa...............................................................................................2A Fr'ap bej,r,si sorrend..........................................................................................................22 *istapane'ek.........................................................................................................................2B *ekrdezs......................................................................................................................26 I6ntseink s k6!etkezmnyei............................................................................................29 @egyzetek .............................................................................................................................B0 Cin,ris mezk bei''esztse...................................................................................................BA %yomtathat" ?r'ap ksz#ts..................................................................................................BA Fr'ap ksz#ts ter!eznzetben...........................................................................................B2 Egyb ?r'ap tr;kk6k........................................................................................................BB 9eress az ?r'apon..........................................................................................................BB @e'ents ksz#ts........................................................................................................................B3 Di'yen adatok ker;'nek a je'entsbe s ott ho!,G...............................................................B3 @e'ents ksz#ts a'apja a hatkony 'ekrdezs...............................................................B6 Egyszer? 'ekrdezs ter!ezs a t;ndr seg#tsg!e'. .....................................................B6 Egyszer? gyors je'ents az adat5orr,s haszn,'at,!a'............................................................BH @e'entster!ez t;ndr ==o 2.E.J !,'tozatig s a B.J.J !,'tozatn,' a je'entster!ez kiterjeszts te'ep#tse n'k;' ...............................................................................................EA @e'entsek rejtett op)i"i...................................................................................................EE @e'entster!ez t;ndr az =pen=55i)e.org B.0.J !,'tozatt"' @e'entster!ez kiterjeszts te'ep#tse esetben...............................................................................................................E6 @e'ents 'trehoz,sa ter!ez nzetben .................................................................................3A < tu'ajdons,gok ab'ak.....................................................................................................32 @e'ents na!ig,tor............................................................................................................32 < je'entst )sat'akoztat,sa egy adatb,zist,b',hoz..........................................................32 Dezk beszKr,s,hoz a je'entsbe...................................................................................3B Sz6!eg hozz,ad,sa..........................................................................................................3B Dezk igaz#t,sa..............................................................................................................3E 7endezs s )soportos#t,s...............................................................................................3E <z o'da'sz,m+ d,tum s id beszKr,sa............................................................................36
Els adatbzis elksztse ii
Tartalomjegyzk
9p'etek s 5;gg!nyek..................................................................................................3L Cep#tett 5;gg!nyek haszn,'ata.....................................................................................3H Egyni 5;gg!nyek. ........................................................................................................39 <'je'entsek.....................................................................................................................39 9eresztt,b'a je'entsek ...................................................................................................39 Iiagrammok a je'entsben..............................................................................................60 >e'tte'es 5orm,z,s..........................................................................................................6A >e'tte'es nyomtat,si ki5ejezs haszn,'ata......................................................................62 <'akzatok s gra5ika beszKr,sa.......................................................................................62 @e'ents rszek 5orm,z,sa...............................................................................................6B Mnterakt#! je'entsek paramter mezk a'ka'maz,s,!a'..................................................6B @e'ents 5orm,tumki!,'aszt,sa........................................................................................6E < je'ents !grehajt,sa....................................................................................................63 <z adatok 5riss#tse s nyomtat,sa..................................................................................63 @e'ents ter!ez bez,r,sa................................................................................................63 De''k'et A Csat'akoz,s k;'s adat 5orr,sokhoz......................................................................66 De''k'et 2. SN* 6ssze5og'a'".................................................................................................6L De''k'et B. 4asznos 'inkek.....................................................................................................L0
Els adatbzis elksztse
iii
Adatbzis kezels ltalban

OpenOffice org Case -ben egyszer? keze' 5e';'eten kereszt;' 'ehetsges a htk6znapi adatb,zis keze's. Seg#tsg!e' egyszer?en 'ehet adatb,zisokat+ t,b',kat+ ?r'apokat+ je'entseket 'ekrdezseket+ nzeteket s re',)i"kat ksz#teni+ k6ze' Kgy mint a m,s npszer? adatb,zis keze'kben. <kiknek ezek a 5oga'mak idegennek t?nnek azoknak aj,n'om !,rjanak egy ki)sit !a'amennyi megmagyar,z,sra ker;' a ksbbiekben. < Case seg#tsg!e' gra5ikusan e'emezni s szerkeszteni tudjuk a re',)i"kat a diagramm nzetben. < Case bep#tetten tarta'mazza a 4SN*IC adatb,zis motort+ ugyan akkor o'yan k;'s adatb,zisokhoz is )sat'akozhat+ mint dC<SE+ DySN*+ (ostgreSN*+ >irebird+ =ra)'e+ DS <))ess+ !agy b,rme'y =ICC -n !agy @ICC -n kereszt;' e'rhet adatb,zishoz. < Case az <%SMO92 SN*-t t,mogatja. <zrt+ hogy a Case haszn,'ata sor,n haszn,'t 5oga'mak egy ki)sit ismersk 'egyenek nmi e'm'eti in5orm,)i" s magyar,zat k6!etkezik.
!dat"zis vagy t"lzatkezel

Die'tt be'ekezdennk+ rdemes !gig gondo'nunk mirt is a Case -t !,'asztottuk ki nem 'enne-e e'g egy sima t,b',zat az adataink keze'sre. Di'yen adatokat 5ogunk t,ro'ni+ sz6!eget+ d,tumot+ kpetG 4,ny ember 5ogja haszn,'ni+ egyed;' !agy t6bbenG 4o' ker;' t,ro',sra+ a saj,t gpen !agy szer!eren+ internet szer!erenG Di'yen s?r?n !,'tozikG Dennyire !,'tozik+ sok adat ker;' be!ite're+ !agy )sak bizonyos rszei !,'toznakG Di'yen s?r?n s mi'yen 5orm,ban !an sz;ksg az adatok kinyersreG 4a mindezeket !giggondo'tuk akkor e'd6nthetj;k+ hogy e'g-e egy egyszer? t,b',zat haszn,'ata+ ha ke!s az adat+ 'assan !,'tozik s egy szem'y haszn,'ja+ e'g 'ehet a t,b',zat is. < t,b',zatkeze' egy sz,mo'"gp egy kis 'ista keze'sse'+ nin)s benne re',)i"+ nem utas#t e' adatbe!ite't adat t#pus e'trs esetn+ a )e'',k b,rmi'yen adatot tarta'mazhatnak+ sz,mot+ d,tumot+ sz6!eget+ 'ogikait. Dinden sz,m a t,b',zatban 'ebegpontos+ nin)senek r6gz#tett tizedes jegyek. 4a ezek 5ontos krdsek az adatb,zis-keze' a mego'd,s. 4a sokszor !,'tozik akkor m,r )'szer? a Case haszn,'ata+ mi!e' !,'toztat,skor nem az egsz 5,j' ker;' 5e';' #r,sra )sak az adott adat+ kisebb a hib,z,si 'ehetsg. P6bb 5e'haszn,'" esetn is e'g 'ehet a Case 5,j' haszn,'ata ha szer!eren ker;' e'he'yezsre+ de egy idben )sak egy szem'y haszn,'ja. 4a t6bb 5e'haszn,'" k#!,nja haszn,'ni akkor )'szer? a 5ent 5e'soro't adatb,zis szer!erek k6z;' egyet haszn,'ni az adatok t,ro',s,ra+ s a Case ?r'apjait haszn,'ni az adatbe!ite're+ a je'ents rszt pedig az adatok kinyersre. E 5ejezetben )sak az egy5e'haszn,'"s a'ka'maz,st mutatom be.
!dat"zis
<z adatb,zis a t,ro't adatok 6sszessge. <datb,zisnak tekinthet a kzze' pap#rra !etett 'ista ugyan Kgy mint egy szer!ezet sz,m#t"gpen t,ro't adatai. C,rme'yik esetr' is besz';nk+ !a'ahogyan t,ro'juk az adatokat s !a'ami'yen m"don kikeress;k ket. < kzze' #rt adatok esetben a t,ro',s he'ye 'ehet az iratszekrny+ aho' a po')okon t,ro'juk az adatokat !a'ami'yen e'! szerint rendezz;k s ki tudjuk keresni az adatot ha oda ,''unk s tudjuk mit ho' ke'' keresni. < sz,m#t"gpes t,ro',s esetn egy erre a )'ra ksz#tett programma' 'ehetsges mindez. E program egy rsze az adatt,ro',st !gzi egy m,sik rsze a kikeresst s a megta','t adat kije'zst. < t6bb 'ehetsges !,'tozat k6z;' egy i'yen program az adatb,zis szer!er s ahogy a 'egt6bbsz6r hi!atkoznak r, adatb,zis keze' rendszer -Iatabase Danagement SystemICDS0. 4a egy i'yen szer!er kpes a t,ro't adatok egy rszt hozz,)sato'ni egy m,sik rszhez+ akkor re',)i"s adatb,zis keze' rendszerr' besz';nk -7e'ationa' Iatabase Danagement System-7ICDS0. < 'egnagyobb adatb,zis szer!erek re',)i"sak. <z =pen=55i)e.org ,'ta' keze'het adatb,zisokra+ adat5orr,sokra s in5orm,)i" gy?jtemnyekre p'da a k6r'e!' ksz#tshez sz;ksges )#m s n! 'ista 5orr,saknt haszn,'hat" adat5orr,s. Egy bo't rakt,ri ksz'ete is keze'het az =pen=55i)e.org 5e'haszn,',s,!a'.
Megjegyzs =pen=55i)e.org -ban haszn,'t 5oga'mak Kgy mint+ az Qadat5orr,sR s az Qadatb,zisR egy s ugyan azon do'ogr"' sz"'nak+ szinonim,k+ ezek 'ehetnek adatb,zisok O DySN* !agy dCase+ !agy t,b',zatok+ !agy sz6!eges adatot tarta'maz" dokumentumok.
Ez a 5ejezet az adatb,zis 'trehoz,s,r"'+ az adatb,zisban t,ro't adatok bemutat,s,!a'+ s az =pen=55i)e.org k;'6nb6z rszeinek haszn,'at,r"' sz"'.
#ilyen adatforrst le$et $asznlni

4a rende'kezik t,b',zatokban r6gz#tett adatokka' k6z!et'en;' regisztr,'hatja a munka'apokat adat5orr,sknt az =pen=55i)e.org-ban. < sz6!eges 5,j'ban t,ro't adatokat ,'ta',ban import,'j,k az adatb,zisba s nem k6z!et'en;' rik e' a 5,j't. < dCase adat5orr,sok ,'ta',ban egyszer? adatokat tarta'maznak s nem ignye'nek re',)i"s adatb,zis keze'st.
! relcis adat"zis m%kdse

< n!!e' e'',tott mezk (oszlopok+ Keresztnv M'ona Osztly L ,v 2006 rekord
<z adatokat t,b',ban t,ro'"dnak. &an'l azonost ()*+ A Vezetknv 9o!,)s
egyedi azonos#t" S elsdleges k'lcs 1. tblzat: Adatbzis tbla <z A. t,b',zatban ',that" egy adatb,zis t,b'a !,z'atos 5e'p#tse. < t,b',ban t,ro'hat" egy Q!a'amiR !agy m,sknt egy QegyedR s a je''emzsre szo'g,'" 'e#r,s. Dinden mez )sak egy apr" egyedi in5orm,)i"t tarta'maz. <z adatb,zisok ugyanakkor t6bb k;'6nb6z t,b',t tarta'mazhatnak. Ez az e'he'yezsi m"dszer az adatt,ro',si hatkonys,got seg#ti s azt+ hogy egy in5orm,)i" darabka )sak egyszer ker;'j6n t,ro',sra az adatb,zisban. Ez kia'ak#t,s e'ker;'het! teszi a redundan)i,t+ s seg#ti az adatb,zis adat konziszten)i,j,nak a megrzst. Mtt je'ennek meg Kj 5oga'omknt a re',)i"k. < re',)i"kat a'ka'mazz,k arra+ hogy a t,b',k k6z6tti 6sszek6ttetst meg tudj,k teremteni+ s hogy az 6sszetartoz" adatok egyn' t6bb t,b',b"' is kinyerhetk 'egyenek. Ez az adatkinyers az egyik t,b',ban '! elsdleges k'lcs seg#tsg!e' rhet e'. Dgpedig Kgy+ hogy ez az e'sd'eges ku')s a m,sik t,b'a egy mezjre mutat+ az idegen k'lcsra. <z idegen ku')snak ugyanazon t#pusKnak ke'' 'ennie mint annak az e'sd'eges ku')snak+ amihez kap)so'"dik. Di!e' az e'sd'eges ku')sok automatikusan eme'ked egszek+ a kap)so'"d" idegen ku')soknak is egsz t#pusKnak ke'' 'ennie.-<z adat t#pus,r"' ksbb mg 'esz sz".0 <z adatb,zis ter!ezs sor,n a t,ro'and" adatokat s a t,ro'" adatb,zis szerkezett e'emez!e ke'' 'trehozni az adatb,zis 'ogikai mode''jt+ t,b',it s re',)i"it. < k6!etkez A. ,bra tarta'mazza egy az Kjs,g kisz,''#t,st nyi'!,ntart" adatb,zis 'ogikai mode''jt -re',)i" diagrammj,t0.
Vev Vev_azonost (ek) Vezetknv Keresztnv Cm1 Cm2 Irnytszm Vros Kiszllt ....
egy
jsg egy jsg_azonost (ek) jsg_nv r reggeli/esti egyed Szllts
relci
Szllts_azonost (ek) jsg_azonost (ik) Vev_azonost (ik) tbb htf kedd szerda cstrtk pntek szombat vasrnap
tbb
ek = elsdleges kulcs ik =idegen kulcs
attribtum
1 . bra: Relci diagramm Dinden QegyedR egy t,b',t s minden attribKtum egy mezt je'ent a t,b',ban. <z Qegy a t6bbh6zR re',)i"k o'yan kap)so'atot je''emeznek+ ame'yek a t,b'a egy rekordj,t -rekord -egy sor a t,b',ban0 egy m,sik t,b'a t6bb rekordj,hoz kap)so'j,k. ('d,u' egy !e! t6bb Kjs,gra is e'5izethet. P6bb a t6bbh6z kap)so'atok az adatb,zisokban nem meg!a'"s#that"k+ ezeket 5e' ke'' bontani Qegy a t6bbh6zR kap)so'atokra. < ter!ezsi szakaszban megter!ezett re',)i"kat )sak akkor ke'' haszn,'ni ha kt 6ssze5;gg t,b',b"' ke'' az adatokat 6sszegy?jteni. <z adatb,zis keze' rendszert a re',)i"k haszn,'at,r"' t,jkoztatni ke''+ ez t6rtnik meg a 'ekrdezsek ter!ezsekor.
!dat"zis tervezs fontossga

< hatkonyan m?k6d adatb,zisok kia'ak#t,sa az e's 'ps az adatb,zis t,b',inak s re',)i"inak a megter!ezse. Ennek sor,n t6rekedni ke'' az ismt'd adatok r6gz#tsnek a kisz?rsre s a za!arokat okoz" bizonyta'an 5;ggsgek mege'zsre. Ezt a norma'iz,',snak ne!ezett m"dszerre' 'ehet e'rni. <z ismt'd adatok 5og'a'j,k a 'emezter;'etet+ s 'ass#tj,k a rendszert+ s t6bb'et karbantart,st ignye'nek. <z ismt'd adatokat ha m"dos#tjuk mindenho' egy5orm,n ke'' e'!gezn;nk. Cizonyta'an 5;ggsgeket okozhat ha az adatot nem a termszetes he'yn t,ro'juk+ ha keres;nk eset'egesen ta','juk meg. ('d,u' az ir,ny#t" sz,mot nem a )#m t6bbi adat,!a' egy;tt t,ro'juk+ hanem az a'ka'mazott ne!e me''ett+ s ha hozz, akarunk 5rni akkor a )#m me''ett kezdj;k e' keresni.
< norma'iz,',sokat norma'iz,',si szab,'yok+ norm,'5orm,k szerint !gezhetj;k e'. Ezekr' )sak annyit+ az e's norm,'5orm,ban az ismt'd )soportokat sz;nteti meg+ )soportos#tja az adatokat+ ezekhez t,b',kat ksz#t+ e'sd'eges ku'))sa'. < m,sodik norm,'5orm,ban az ismt'd adatokat minden sz;ksges he'yre idegen ku')sok seg#tsg!e' kap)so'ja 6ssze. < harmadikban a ku')st"' nem 5;gg mezk megsz;ntetse a )'. < 'egt6bb esetben ezek az e'!ek te'jes k6r?en nem a'ka'mazhat"k+ #gy ha !a'ame'yiknek nem tesz;nk e'eget+ gyzdj;nk meg az ismt'dsek s a 5;ggsgek nem okoznak prob'm,t.
rlap
<z ?r'apok o'yan !a'amik+ ame'yek 'ehet! teszik az adatok be!ite't az adatb,zis t,b',iba+ egyszer?bben mintha a t,b'aadatnzetben #rn,nk be k6z!et'en;'. <z ?r'apon kereszt;' az adatb,zis egy meghat,rozott rekordj,ba #rhatunk+ s az #r,s k6zben ',thatjuk e rekord adatait is. <z ?r'apba !a'" adatbe!ite' sor,n az adatb,zis t6bbi adata nem ',that" #gy az adatbe!ite't !gzt nem za!arja 6ssze+ a sok 5e'es'eges in5orm,)i". <z ?r'ap megter!ezsekor Kgy ke'' e'j,rni+ hogy j"' ,t',that" 'egyen ez seg#tse az adatbe!ite't. Ce,''#thatjuk az ?r'ap h,ttert a haszn,'t bet?t#pusokat s mreteket. mreteket. < 'egt6bb ?r'ap a t,b',khoz kap)so'"dik de 'ehetsget ad a makr"k 5uttat,s,ra is+ !a'amint 'ehetsges t6bb t,b',ba adatot be!inni egy ?r'apon kereszt;'. <z ?r'apon a mezket tetszs szerinti sorrendbe 'ehet e'he'yezni. <z ?r'apon megtehet az+ hogy a rekord bizonyos mezi )sak kije'zsre ker;'nek+ eset'eg nem az 6sszes mez ker;' az adott ?r'apra.
Lekrdezs
< 'ekrdezsek az adatb,zisban e'he'yezett in5orm,)i"k e'h#!,s,ra szo'g,'+ krdsek seg#tsg!e'. %h,ny adatb,zis ter!ez !'emnye szerint mie'tt neki,''unk megter!ezni az adatb,zist a 'ehet 'egt6bb krdst ke'' 5e'tenni+ hogy kider;'j6n me'yek azok az adatok+ ame'yeket az adatb,zisb"' meg akarunk kapni. *egjobb mego'd,s ha az 6sszes 5e'mer;'t 'ekrdezst 'e#rjuk.
Nzet
<z adatb,zis nzet+ egy a 'ekrdezs eredmnyeknt 'trej6! )sak o'!ashat" !irtu,'is t,b'a. <z adatb,zisban szerep' ,'ta',nos t,b',t"' e'tren 5izikai'ag nem rsze az adatb,zisnak+ )sak dinamikusan ke'etkezik. < t,b',ban t6rtn adat!,'toz,sokkor meg!,'tozik az adat,t tarta'maz" nzet is
Jelents
<z adatb,zis ter!ezs nehz s munkaignyes 5o'yamat s az eredmnyeknt 'trej6! adatb,zisok bonyo'u'tak s 6r;';nk+ hogy 5e'tudjuk !gre t6'teni adatokka'. &gyan akkor ennek az egsznek nem sok rte'me !an+ ha nem !agyunk kpesek a be!itt in5orm,)i"t ki!enni s megnzni i''et!e o'yan 5orm,ra hozni+ hogy d6ntseket 'ehessen hozni ezek a'apj,n. 4a az ?r'apokat az adatok 5orm,zott be!ite'i m"dj,nak tekintj;k akkor a je'entsekre Kgy nzhet;nk mint 5orm,zott adat kinyersi m"dra. <z ?r'ap ter!ezshez hason'"an itt is !gig ke'' gondo'ni+ hogyan nzzen ki a je'ents+ mi'yen krdseket -'ekrdezseket0 s me'y adatokat k#!,nunk ',tni+ mennyire te'jes s pontos adatra !an sz;ksg;nk.
< je'ents az adatok !a'ami'yen szempontb"' 6sszegzett ',t!,nyos bemutat,sa. < je'ents haszn,'hat" !a'ame'y d6nts t,mogat,s,ra+ !agy kpet nyKjthat !a'ame'y sz,munkra 5ontos krds pi''anatnyi ,''apot,r"' statikus !agy dinamikus 5orm,ban. < je'ents haszn,'hat" annak kimutat,s,ra is ha az adatb,zisb"' !a'ame'y adat hi,nyzik. < je'ents tarta'mazhat mg egyszer? m?!e'eteket+ kpeket+ 'og"kat is. Egyszer?en a je'entsek !a'ami hasznosat )sin,'hatnak az adatainkka'.
Adat tpusok
<mikor az adatb,zist t,b',it ter!ezz;k meghat,rozzuk az adatb,zis keze'nek+ hogy a t,b'a mezibe mi'yen t#pusK s mekkora mret? adatok+ !ihetk be. Ekkor ker;' meghat,roz,sra az adatb,zis e'he'yezshez sz;ksges t,ro'" he'y is. < t#pus s a mret megad,sa a be!ihet adatok e''enrzst is 'ehet! teszi. -p'. nem engedi sz6!eg be#r,s,t a d,tummezbe0. <z a'ka'mazhat" adat t#pusok 5;ggnek az adatb,zis keze' rendszert'+ de ,'ta',ban tarta'mazz,k az a',bbiakat.

Szveg !agy varc$ar O karakteres t#pus r6!id sz6!egekhez #emo !agy long varc$ar O karakteres t#pus hosszK sz6!egekhez *t'm O szab!,nyos d,tum )d O szab!,nyos id *t'm-)d O az aktu,'is d,tum s id r6gz#tsre+ amikor a rekord r6gz#tsre !agy 5riss#tsre ker;'t. .gsz O egsz sz,mokhoz /e"egpontos O tizedes t6rt sz,mokhoz p'. pnz !'tomatik's rtkads O az adatb,zis keze' ,'ta' be#rt+ s eggye' megn6!e't egsz sz,m a k6!etkez rekord be!ite'hez. <z rtke egyedi az adatb,zis szer!er minden egyes rtket )sak egyszer haszn,'+ mg akkor is+ ha egy rekord t6r'sre ker;'t menet k6zben. 0inris -C*=C -- binary 'ong obje)t0 Onagymret? bin,ris 5,j'ok O kpek s zenk t,ro',s,ra.
Ez a r6!id be!ezet az =pen=55i)e.org Case s e 5ejezet megrtshez sz;ksges mrtkben tarta'maz in5orm,)i"kat a re',)i"s adatb,zisokr"'. 4a rsz'etesebb in5orm,)i"ra !an sz;ksge haszn,'ja a keresjt+ !agy a nagy sz,mban az adatb,zis keze'sr' megje'ent szakiroda'mat.
!z OpenOffice org $ogyan segt az adat"zis kezels"en1

=pen=55i)e.org a k6!etkezket biztos#tja.

!dat"zis ltre$ozs 2 adatb,zis 'trehoz,sa a bep#tett 4SN*IC adatb,zis motorra' !dat"zis regisztrci adat5orr,sokat. O =pen=55i)e.org rszre hozz,5rhet! teszi az
&"la kszts O az adatb,zison be';' t,b',kat hoz 'tre az adatok t,ro',s,ra+ a t,b'aszerkeszt seg#tsg!e' 3elci tervezs 2 a t,b',k k6z6tti re',)i"k 'trehoz,s,ra gra5ikus k6rnyezetben.
6
/ekrdezs tervezs O a 'ekrdezseket az adatb,zisban '! adatok kinyersre haszn,'hatjuk. < 'ekrdezsek meghat,rozz,k azokat a 5e'tte'eket ame'ynek az adatoknak meg ke'' 5e'e'ni s 'ehet! teszik a 'ekrt adatok keze'st. <z =pen=55i)e.org -ban 'ehetsg !an a 'ekrdezsek gra5ikus k6rnyezetben t6rtn megter!ezsre. *ekrdezs P;ndr haszn,'at,!a' 'eegyszer?s#thet a 'ekrdezs ksz#ts+ s a 'ehetsg !an SN* 'ekrdezs e'ksz#tsre is. -SN* O Stru)tured Nuery *anguage O struktur,'t 'ekrdezsi nye'!0. 4rlap tervezs O az ?r'apokat az adatok 5e'haszn,'" ,'ta' k6nnyen rte'mezhet 5orm,ban t6rtn kije'zsre !agy be!ite're haszn,'hatjuk. 4aszn,'hat" az ?r'apra be!itt adatok e''enrzsnek seg#tsre+ s a h,ttrben '! adatstruktKra+ a'ka'maz,s bonyo'u'ts,g e'rejtsre. <z ?r'apot 'trehozhatjuk ter!ez nzetben !agy P;ndr seg#tsg!e'. 5elents tervezs O a je'entsek az adatb,zisokb"' 'ekrdezsekke' kinyert adatok 5orm,zott+ nyomtathat" dokumentum 5orm,ban t6rtn megje'en#tsre szo'g,'nak. #akr kszts O az a'ka'maz,s haszn,'at,nak automatiz,',s,ra haszn,'hat"k. < makr"k r6gz#thetk a makr" r6gz#t!e' -Case -ben nem haszn,'hat"0 !agy ksz#thetk a makr" szerkeszt!e'. < makr"k e'ind#that"k a 5e'haszn,'"i 5e';'et seg#tsg!e'. Krlevl O ugyanazon tarta'mK dokumentumok megk;'dse t6bb )#mzettnek az adatb,zisban '! adatok 5e'haszn,',s,!a'+ minden egyes )#mzettnek sz"'" egyedi megsz"'#t,ssa'. Ez az =pen=55i)e.org bep#tett szo'g,'tat,sa. !dat "eilleszt$et b,rme'y dokumentumba a regisztr,'t adat5orr,sok k6z6tt 5e'soro't t,b',kb"' a dokumentumba hKz,ssa'. 6satlakozs k7ls adat"zisok$oz 2 a k;'s adatb,zis-keze' rendszerekben t,ro't adatokhoz !a'" hozz,5rs+ adatok hozz,ad,sa ?r'apokon kereszt;'+ 'ekrdezse+ je'entsksz#ts+ kor',tozottan Kj adatb,zist,b',k ksz#tse. < )sat'akoz,s @ICC+ =ICC !agy a bep#tett SICC i''esztseken kereszt;' t6rtnhet.
A Base alkalmazsa
A Base alkalmazsa
<z =pen=55i)e.org Case -ben ksz#tett e's adatb,zisunk ksz#tst mutatja be. < )'k6z6nsgbe azok tartoznak+ akik a Case -t mg eddig nem haszn,'t,k+ !agy akik mg soha nem haszn,'tak adatb,zis keze't. Dit k#!,n bemutatni. < t,b',zat P;ndr haszn,'at,t+ a t,b',zat ter!eznzette' egy;tt.

< %zetter!ez haszn,'at,t. *ekrdezs ksz#tst. Fr'ap P;ndr haszn,'at,t s az ?r'ap szerkesztst < @e'ents P;ndr haszn,'at,t. < @e'ents ter!ez haszn,'at,t
<z ==o bep#tett eszk6zei ker;'nek )sak 5e'haszn,',sra+ egy ki!te''e'+ aho' egy nzet ter!ezsre ker;' sor+ SN* paran)sok begpe's!e'+ a begpe'end SN* paran)sokat a sz6!eg tarta'mazza. <z =pen=55i)e.org je'en'eg a 4SN*IC A.H.0 !,'tozat,t tarta'mazza+ ame'y az SN* 92 !,'tozat,t t,mogatja. Dit nem rint.

%em tarta'maz Casi) k"dot. %in)s benne makr". %em haszn,' k;'s k"dot
l!kszt! lpsek
Die'tt a Case haszn,'at,hoz hozz,kezdennk+ 5ord#tsunk 5igye'met arra+ hogy a Case a 'eggyorsabban !,'toz" s =pen=55i)e.org 'egKjabb rsze. < P;ndrek m?k6dshez e'engedhetet'en a @a!a haszn,'ata+ ezrt a haszn,'at e'tt e''enrizz;k 'e a meg'tt s t6rekedj;nk a 'eg5rissebb stabi' !,'tozat haszn,'at,ra mind az =pen=55i)e.org-b"' mind a @a!,b"'. @a!aso't az =pen=55i)e.org SKg" <datb,zis-5unk)i"k e'o'!as,sa is.
"igyelem <z ==o Case adatb,zisok haszn,'at,hoz sz;ksges a Sun @a!a @7E. 4a nin)s a sz,m#t"gpn+ t6'tse 'e s te'ep#tse a ///.ja!a.)om hon'apon ta','hat" Ktmutat,sok 5igye'embe !te'!e'. <z ==o -ban regisztr,'ja a @a!,t az .szkzk 8 0elltsok 8 OpenOffice org 8 5ava a'att.
('daknt egy !,''a'koz,s a'ka'mazottait nyi'!,ntart" adatb,zist ksz#t;nk. <z adatb,zis seg#tsg!e' megnzhetj;k majd az adatt,b',k 5e'p#tst+ a rekordokat+ a mezket+ az egy-t6bb s az egy-egy re',)i"kat+ a sz6!eges+ a d,tum+ a sz,m+ a bin,ris kp s jegyzet mezt is. Deg',thatjuk majd+ hogy mi'yen egyszer? mindezt a Case -ben meg!a'"s#tani. <z e'z'eg 5e'soro'takon k#!;' bemutat,sra ker;' mg az adatbe!ite't egyszer?s#t kombin,'t 'ista+ s a nzetek haszn,'ata a t,b',k mezinek egym,sra hi!atkoz,s,!a'. <z adatb,zis ksz#ts a'att t6bbsz6r !,'toztatjuk az adatb,zis szerkezett az =pen=55i)e.org kpessgeinek bemutat,s,ra+ menet k6zben ezrt nha e'sre sszer?t'ennek t?n 'pseket is tesz;nk.
Az adatbzis fjl ltrehozsa
Az adatbzis #jl ltre$ozsa

9sz#ts;k e' az Kj adatb,zist. < Case a'aprte'mezett adatb,zis motor -4SN*-IC0 haszn,'at,t !,'asztottam+ 'ehetsges k;'s adatb,zisokhoz is kap)so'"dni+ de a Case be's adatb,zismotorja mindenkinek a rende'kezsre ,''. < 4SN*IC -r' rsz'etesebb in5orm,)i"t a 4SN*IC 5e'haszn,'"i kzik6ny!b' kaphat a http. hsT'db.org /eb hsT'Io)s>rame.htm' hon'apon. *pj;nk a 9jl8:j8!dat"zis men;pontra; !,'asszuk a &ov"" -ot+ majd a 0efejezs -t+ ments;k e' az !lkalmazott od" n!en az adatb,zis 5,j't. 2gy most e'ksz#tett;nk egy ;res adatb,zis 5,j't.
Adatbzis tblk ksztse

U,'asszuk ki a &"lk ikont+ a Case ba'o'da'i 5 ab'ak,b"'+ majd a <&7ndr $asznlata a t"la ltre$ozsra= > op)i"t. < kategriknl gyzdj;nk meg az 7zleti ki!,'aszt,s,r"'. < Dintat,b',k k6z;' !,'asszuk ki az !lkalmazott -at. < V??R seg#tsg!e' az Q.lr$et mezkR -b' az 6sszes mezt !igy;k ,t a QKivlasztott mezkR k6z. Dost a ki!,'asztott mezk k6z;' keress;k meg a Q9otoR 5e'iratKt s mozgassuk !issza Q.lr$et mezkR k6z a V@R megnyom,s,!a'. 4ason'" kpen t,!o'#tsuk e' a Q3eszlegR+ majd a Q5egyzetek> mezt is. Dajd kattintsunk a Q&ov""R gombra. Ezen a m,sodik kpernyn a QKijellt mezkR 'ist,b"' !,'asszuk ki a Q!lkalmazott)*R mezt. <z Q!'tomatik's rtkadsR 'eny#'" 'ist,b"' !,'toztassuk meg a QAemR -et Q)genR -re. <z a'atta '! bejegyzsnek automatikusan ,t ke'' !,'tania Q)*.A&)&BR rtkre. <z <)rodaCely> mez t#pus,t ,''#tsuk ,t Q.gsz()A&.D.3+> rtkre+ ez a mez az irodasz,mot 5ogja tarta'mazni+ #gy a sz,m 5orm,tum az a'ka'masabb a t,ro',sra+ s a ksbbi haszn,'at sor,n !,'ik !i',goss, mirt+ a sz6!eg t#pust nem tudjuk a matematikai s a 'ogikai m?!e'etekn' k6nnyen haszn,'ni. Dajd kattintsunk a Q&ov""R gombra. <z e'sd'eges ku')s be,''#t,sa o'da'on a Q#eglv mez $asznlata elsdleges k'lcskntR op)i"t !,'asszuk ki+ majd Q!lkalmazott)*R mezne!et. De''ette az Q!'tomatik's rtkR -nek ki!,'asztottnak ke'' 'ennie+ s #gy ke'' hagyni. Dajd kattintsunk a Q&ov""R gombra. 4agyjuk a t,b'a ne!t !lkalmazott -nak s kattintsunk a Q0efejezsR-re. Ezze' 'trehoztuk az Q!lkalmazottR t,b',t a P,b'a P;ndrre'. Ekkor megny#'ik az adatb,zis s ksz az adatbe!ite're+ 5igye'j;k meg+ hogy a 'trehozott t,b',ban a mez ne!ek kezetek n'k;'iek+ most z,rjuk be egy idre.
Els adatbzis elksztse 9
Az adatbzis fjl ltrehozsa
Dost !,'asszuk to!,bbra is a Q&"lkR a'att marad!a+ a Q&"la ltre$ozsa tervez nzet"en=.R op)i"t+ a megny#'" ab'akban adjuk meg az e's mez n!nek Q!lkalmazott)*R -t+ a mez t#pust !,'toztassuk Q.gsz E)A&.D.3F> rtkre+ s hagyjuk az automatikus rtkad,st QAemR he'yzetben. < Dez ne!e e' kattint!a a jobb egr bi''enty?!e'+ a 5e'ugr" men;b' !,'asszuk ki a Q.lsdleges k'lcsR -t. <djunk hozz, egy m,sik mezt Q9otoR n!!e' s QKp E/OADV!30)A!3BF> mez t#pussa'. Dents;k e' a t,b',t Q!lkalmazott9otoR n!!e'+ s z,rjuk be. Wjra !,'asszuk a Q&"la ltre$ozsa tervez nzet"en= R op)i"t+ az e's mez n!nek Q!lkalmazott)*R #rjuk be+ a mez t#pust !,'toztassuk Q.gsz E)A&.D.3F> rtkre+ s ksz#ts;k e' Q.lsdleges k'lcsR -nak. <djunk hozz, egy m,sik mezt Q5egyzetekR n!!e' s Q#emo E/OADV!36C!3XR mez t#pussa'. Dents;k e' a t,b',t Q!lkalmazott 5egyzetekR n!!e'+ s z,rjuk be. <z uto's" t,b',zatunkat is ksz#ts;k e'. 9sz#ts;nk t,b',t a ter!ez nzetben a k6!etkez mezkke'+ Q3eszleg)*R mezt .gsz E)A&.D.3F mezt#pussa'+ majd az automatikus rtkad,st ,''#tsuk ,t Q)genR-re az )*.A&)&B-nek meg ke'' je'enni az Q!'tomatik's rtkadsn,'R + je'6'j;k e'sd'eges ku')snak+ a Q3eszlegR mezt ksz#ts;k e' a- szveg EV!36C!3F mezt#pussa'. %e!ezz;k e' a t,b',t Q3eszlegR -nek. Ezze' az 6sszes haszn,'ni k#!,nt t,b',zatot e'ksz#tett;k+ em'kezz;nk !issza arra+ hogy az <'ka'mazott t,b'a ksz#tsn' e't,!o'#tott mezkre ksz#tett;nk k;'6n t,b',zatokat.
Megjegyzs Ebben a be!ezetben nem haszn,'juk de+ ksz#thet;nk 6sszetett ku')sokat is a t,b'a ter!ezben+ ekkor je'6'j;k ki a ku')sba be!onni k#!,nt mezket a CP7*Y egr ba' gombba'.
%el&i'k ltre$ozsa
Em'kezz;nk !issza arra+ hogy az <'ka'mazott t,b'a ksz#tsn' e't,!o'#tott mezkre ksz#tett;nk k;'6n t,b',zatokat. Ezekke' a t,b',zatok k6z6tti kap)so'atokat ke'' most mega'kotni Kgy+ hogy a t,b',kat egy;tt egy egysgknt tudjuk haszn,'ni. %yissuk meg a re',)i"k ab'akot. .szkzk83elcik < t,b',k hozz,ad,sa doboznak ke'' megny#'nia+ adjuk hozz, a mind a ngy t,b',nkat a re',)i"s ab'akhoz-!lkalmazott; !lkalmazott9oto; !lkalmazott5egyzetek; 3eszleg0. 4Kzzuk a 3eszleg t,b',b"' az 3eszleg)* mezt+ az <'ka'mazott t,b'a 3eszleg)* mezh6z -szre!ehetj;k+ hogy ez a m?!e'et a 3eszleg t,b',n,' egy QAR -t hoz 'tre k6z!et'en;' az 6sszek6t !ona' 5e'ett+ az !lkalmazott t,b',n,' pedig QnR-t. Ez azt je'zi+ hogy 'trehoztunk a kt t,b'a k6z6tt Qegy a t6bbh6zR re',)i"t.0 4Kzzuk az <'ka'mazott t,b',b"' az !lkalmazott)* mezt+ az !lkalmazott9oto t,b'a !lkalmazott)* mezh6z. 4ason'" kpen j,rjunk e' az !lkalmazott5egyzetek t,b',!a' is+ itt Qegy az egyhezR re',)i"kat hoztunk 'tre. < ksz ,''apotot a 2. ,bra mutatja.
Relcik ltrehozsa
2. bra: Relcik Egy kis magyar,zatra szoru' mirt is !,'asztottuk a kp s a jegyzetek mezk k;'6n t,b',ba he'yezst. 4a egy adatb,zisban keres;nk akkor a mezkben t,ro't adatok mennyisge meghat,rozza a keressi sebessget+ ha a kpeket s a jegyzeteket nzz;k ezek ke''en nagy mret?ek. < keress !agy a t,b',zatok egyes#tse sor,n+ amikor a te'jes t,b',nak a mem"ri,ban ke'' 'ennie a m?!e'et gyors e'!gzshez+ nem )'szer? a bin,ris mezket bet6'teni a mem"ri,ba -m,rpedig a kp s a hosszK jegyzet az0. < re',)i"s diagrammb"' ',that"+ hogy az !lkalmazott)* az !lkalmazott9oto s az !lkalmazott5egyzet t,b',kban is e'sd'eges ku')sknt szerepe'+ s mindegyik segdt,b'a egy az egyhez re',)i"kat tarta'maz. Dost biztos#tanunk ke'' azt+ hogy ha t6r';nk egy a'ka'mazottat akkor a hozz, tartoz" 5nykp s jegyzet is t6r'dj6n. 9attintsunk ktszer az !lkalmazott s az !lkalmazott9oto t,b',kat 6sszek6t !ona'ra. < 7e',)i"k ab'ak je'enik meg+ Q0elltsok frisstseR a'att !,'asszuk ki a QKaszkd frisstse> op)i"t. -%orm,' esetben sohasem !,'toztatunk az e'sd'eges ku')son+ de be ke'' biztos#tani magunkat+ h,tha mgis ke''+ akkor a ku')sok 6sszhangban 'egyenek mind a kt t,b',ban0. Dajd pedig a Q0elltsok trlseR a'att !,'asszuk ki a QKaszkd trlseR op)i"t. *,sd a B. ,br,t.
11
Relcik ltrehozsa
3. bra: Relcik tulajdonsgai Dajd hagyjuk j"!, a !,'toztat,sokat. Dost pedig ugyan ezeket a 'pseket ismte'j;k e' az !lkalmazott s az !lkalmazott5egyzetek t,b',kat 6sszek6t !ona' esetben is. <mikor be5ejezte mentse e' majd z,rja be a 7e',)i"ter!ez ab'akot. Ezze' meghat,roztuk az adatb,zis struktKr,j,t.
Megjegyzs
&"" a t""$z kapcsolat 4a t6bb a t6bbh6z kap)so'atra !an sz;ksg;nk+ ez kt t,b'a k6z6tt k6z!et'en;' nem hozhat" 'tre+ ehhez haszn,'juk a kap)so'"t,b',t+ ame'ynek seg#tsg!e' a kap)so'atot kt+ egy a t6bbh6z kap)so'atra bontunk 5e'. < kap)so'"t,b',nak tarta'maznia ke'' az 6sszekap)so'and" t,b',k e'sd'eges ku')sait. < kap)so'"t,b'a e'sd'eges ku')s,t egy 6sszetett ku')sknt ksz#ts;k e'+ ame'y az 6sszekap)so't t,b',k e'sd'eges ku')saib"' ,''jon.
12
rlap elksztse
rlap elksztse
Enn' a pontn,' mie'tt 5o'ytatn,nk ments;k e' az adatb,zis 5,j't. Dg jobb mego'd,s ha mentj;k az adatb,zist s bez,rjuk+ s Kjra megnyitjuk.
Megjegyzs
< magyar,zat erre az+ hogy je'en pi''anatban mg a Case a mem"ri,ban t,ro'ja az adatokat s )sak 5,j' bez,r,sakor menti e' te'jesen+ teh,t a ments 6n mag,ban nem e'g. 4a !a'ami hiba 5o'yt,n az =pen=55i)e.org 5ennakad !agy bez,r a mem"ri,ban '! adatok e'!esznek. %h,ny esetben e't?nnek a ksz#tett m"dos#t,sok ez pedig sok id !esztesget okozhat. < QDindig ksz#tsen biztons,gi m,so'atotR op)i" -.szkzk80elltsok8#egnyits s ments8Gltalnos a'att0 akti!,',s,!a' sem ksz#thet;nk biztons,gi m,so'atot az .odb 5,j'okr"'.
Dost pedig ,''junk neki az !lkalmazott ?r'ap e'ksz#tsnek. @obb egr bi''enty?!e' kattintsunk az !lkalmazott t,b',ra+ a 5e'ugr" men;b' !,'asszuk ki az Q4rlapt7ndr R op)i"t. Degny#'ik egy ;res =pen=55i)e.org Zriter dokumentum az ?r'apt;ndrre'+ az !lkalmazott t,b',!a' ki!,'asztottan. <z 6sszes mezt az Q .lr$et mezkR k6z;' !igy;k ,t a Q4rlap meziR k6z az egrre' a Q??R -ra kattint!a. 9attintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. < m,sodik 'apon je'6'j;k be Q!l%rlap $ozzadsaR ngyzetet. U,'asszuk ki Q!l%rlap a kzzel kivlasztott mezk alapjnR op)i"t. 9attintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. < k6!etkez o'da'on a t,b',k k6z;' !,'asszuk ki az a'?r'aphoz tartoz" t,b',t!lkalmazott9oto -t. <hogy az ab'akban is ',tszik )sak az !lkalmazott)* je'enik meg az Q.lr$et mezkR k6z6tt+ a Q9otoR nem. < P;ndr nem adja hozz, automatikusan a Q9pR t#pusK mezt. Ie ne agg"djunk a ksbbiekben hozz,tudjuk adni. Dost mozgassuk az !lkalmazott)I mezt az Q4rlap meziR k6z. 9attintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. < k6!etkez o'da' az Q4rlapok sszekapcsoldsi mdjnak kivlasztsaR. <z e's sorban a 'eny#'" men;b' !,'asszuk ki az !lkalmazott)* -t mindkt o'da'on. Dajd kattintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. < k6!etkez o'da'on a QVezrl elemek elrendezse az %rlaponR ta','hat"+ aho' a 5- s az a'?r'ap mezinek az e'rendezst ngy-ngy !ari,)i"ban !,'aszthatjuk ki. U,'asszuk ki a jobbo'da'i Q&m"k"en cmkk fel7lreR op)i"t mind a kt e'rendezsen. Dajd kattintsunk a Q&ov""R bi''enty?re.
13
rlap elksztse
< k6!etkez o'da' az Q!dat"evitel mdjnak megvlasztsaR hagyjuk meg az a'ap be,''#tott rtket -- Q!z %rlap az sszes adatot megjelentiR. Dajd kattintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. Mtt tudjuk ki!,'asztani az ?r'ap h,ttr sz#nt. D"dos#tani tudjuk az 6sszes mez szeg'y st#'us,t egyszerre -Aincs szegly; &r$atsH; /apos0+ de nem tudjuk !,'toztatni a sz6!eg )#mkket. < h,ttr sz#n meg!,'toztat,s,!a' meg!,'tozik a sz6!eg )#mke sz#ne is. U,'asszuk ki a sz,munkra 'egszimpatikusabbat. -< me''ke't kpen !i',gossz;rke+ trhat,sK !,'aszt,st mutatja. Dajd kattintsunk a Q&ov""R bi''enty?re. <z uto's" 'apon az ?r'apnak a ne!t 'ehet megadni. <z a'apbe,''#t,s a t,b'a ne!e+ most hagyjuk meg azt. &gyan itt d6nthetj;k e'+ hogy azonna' m"dos#tani akarunk-e az e'rendezsen !agy egyb' megkezdj;k a munk,t az ?r'appa'. D"dos#tsuk az ?r'ap e'rendezst. U,'asszuk az Q4rlap mdostsaR op)i"t. 9attintsunk a Q0efejezsR bi''enty?re. Dost megkapjuk az ppen e'ksz#tett ?r'apot az ?r'ap ter!ezsi nzetben. <z ?r'apnak a E. ,br,n ',that"hoz hason'"an ke'' kinznie.
4. bra: rlap az rlapt nd!r be"ejez!se utn Ez a t;ndr ,'ta' e'ksz#tett ?r'ap+ ahogy az ,br,b"' is ',tszik+ nem !a'ami szp. < be!ite'i mezk 6ssze-!issza !annak 5e't!e -igaz a t,b'a mezinek sorrendjben0. Ez nem o'yan e'rendezs mint ahogy egy j"' megter!ezett ?r'apnak ki ke''ene nznie+ aho' a mezk 'ogikusan )soportos#tottak s a mret;k ar,nyos a megadand" adatokka'. < 5ot" s a jegyzetek mezk pedig hi,nyoznak.
rlap elksztse
4a eddig e'jutottunk+ ne 5e'ejts;k e' az ?r'ap s a 5,j' mentst.-ki'pst is0. <z ?r'ap a'ap!eten az adatbe!ite' eszk6ze+ amikor az ?r'ap ter!ezst !gezz;k a Zriter dokumentum Zebes e'rendezsben ksz;' -Azet8Ie"es elrendezs az akt#!0+ ezrt ha ,t!,'tunk a Ayomtatsi elrendezsre a szpen meg5orm,zott ?r'apunkra nem biztos+ hogy r,ismer;nk. Uissza!,'t!a a Zebes e'rendezsre nem ,'' !issza az eredeti e'rendezs. Ezrt ha !a'ami okn,' 5og!a sz;ksg;nk 'ehet az ?r'apnyomtat,s,ra+ a ter!ezs sor,n pr"b,'junk meg ,t!,'tani s a kt nzetet 6sszhangba hozni+ Kgy hogy a !g'eges ?r'apn,' m,r ez a prob'ma ne 'pjen 5e'.
!z %rlap mdostsa
9ezdj;nk neki a rendrak,snak+ ha nin)s megnyit!a -mentett;nk s bez,rtunk.0 a 5,j' megnyit,s ut,n az ?r'apot szerkesztsre nyissuk meg Q4rlapR ikonra kattint!a ,t'p;nk az Q!lkalmazottR ?r'apra jobb egrgomb s a QSzerkesztsR ki!,'aszt,s,!a'. <z e's do'og amit szre !ehet;nk+ amikor az Q!lkalmazottR ?r'apot megnyitottuk a szerkesztsi m"dban az+ hogy az Fr'apt;ndr az ?r'apmezket a )#mkkke' p,rban hozta 'tre. <z Fr'apt;ndr minden egyes ?r'apmezt a )#mkj!e' egy;tt hozta 'tre+ s egy )soportba he'yezte ket+ ez annyiban seg#ti munk,nkat azza'+ hogy szabadon mozgathatjuk egy;tt ket az ?r'apon. <zonban+ ha k;'6n akarjuk szerkeszteni ket a )soportot szt ke'' !,'asztani+ az egr jobb bi''enty?re 5e'ugr" men;b' a Q6soportosts86soport szt"ontsaR op)i"t ki!,'aszt!a tudjuk megtenni+ k;'6n-k;'6n szerkeszthet mind kett+ de ekkor k;'6n ke'' mozgatnunk ket+ ez nehez#ti az ?r'ap ter!ezst. E he'yett ja!as'om a 6soportosts86soport szerkesztse a'ka'maz,s,!a' a szerkeszteni k#!,nt rszre kattint!a szerkeszthet a )#mke !agy a be!ite'i mez s a )soportos#t,s megmarad.
#. bra: rlapmez$ szerkeszt!s < m,sodik szre!ehet je''egzetessg pedig az+ hogy a )#mkket az adatb,zis mezb' hozta 'tre #gy azok nem kezetesek -- ezeket mind ki ke'' ja!#tani+ sajnos egyes!e'. Dost is e'kezdhetj;k+ !agy ksbb b,rmikor.
rlap elksztse
*pj;nk Kjra be az ?r'ap szerkesztsi m"dra. Ezt megtehetj;k az Fr'apna!ig,tor ikonj,ra !a'" kattint,ssa' -az ?r'apter!ezs Azet8.szkztrak84rlaptervezsse' nyithatunk meg.
Megjegyzs
eszk6zt,ron0+
amit
4a az >3 bi''enty?t 'enyomjuk akkor a dokumentum na!ig,tor ny#'ik meg nem pedig az ?r'apna!ig,tor.
< megny#'" na!ig,tor ab'ak a 6. ,br,n ',that". 4a a !,ros )#mkt akarjuk szerkeszteni akkor a l"lVaros ne!? )#mke tu'ajdons,gait ke'' e'h#!ni a jobb egrgombba' -<z itt ta','hat" e'ne!ezsek beszdesek 'b' -'abe'- )#mke+ tJt- teJt sz6!egmez+ stb.Y adatb,zismez n! . az adatb,zis t;ndr ,'ta' adott rtkek0.
%. bra: rlapna&igtor < megje'en ?r'ape'em tu'ajdons,gok ab'akban -L. ,bra0 a m,sodik sorban '! )#mke ne!e meg!,'toztathat"+ ez je'enik meg az ?r'apon.
16
rlap elksztse
'. bra: rlapelem tulajdonsgok 4a az ?r'apna!ig,torban r,kattintunk a k6!etkez )#mkre akkor a tu'ajdons,gok r,'p a k6!etkez e'emre s a sz6!eg k6nnyen s gyorsan !,'toztathat"+ ezze' egy idben az ?r'apon is az aktu,'is he'yre ugrik a kije'6's. < )#mkk szerkesztse te'jes ab'akban a H. ,br,n ',that".
17
rlap elksztse
(. bra: )*mk!k szerkeszt!se 4a a )#mkket m,r kija!#tottuk akkor 'pj;nk to!,bb. <z !lkalmazott)* ?r'apmez s a )#mkje ktszer is szerepe' az ?r'apon O mi!e' ki!,'asztottuk az ?r'apksz#tskor-a 5 s az a'?r'apn,' is+ de gondo'juk !gig -- ez egy automatikusan gener,'t sz,m+ az adatb,zisban ku')sknt szo'g,' s a t,b',k rekordjai k6z6tti kap)so'atot keze'i. @" 'enne ha ez egy,'ta',n nem szerepe'ne az ?r'apon. DirtG <zrt+ mert mi sohasem 5ogunk adatot be!inni ebbe a mezbe+ )sak az adatb,zis motor n6!e'i meg eggye' az rtkt az Kj rekord hozz,ad,sakor. Egy p'd,ny is sok nem+ hogy a kett+ az egyiket nyugodtan e't,!o'#thatjuk. 4a Kgy d6nt;nk+ hogy egy 'ega',bb maradjon+ a t,jkoztat,s ked!rt+ akkor is )sak o'!ashat" mezknt 'esz rte'me. U,'asszuk ki az !lkalmazott)* )soportot az egrre'. 9attintsunk r, a jobb egrgombba'+ majd !,'asszuk ki Q6soportosts86soport szerkesztseR op)i"t. Dost kattintsunk ktszer az ?r'apmezre -k6z!et'en;' az !lkalmazott)* )#mke a'att0 s az a',bbi &'lajdonsgokJ 9ormzott mez ab'ak je'enik meg -9. ,bra0
18
rlap elksztse
+. bra: Alkalmazott,- tulajdonsgok U,'toztassuk ,t Q6sak olvassraR tu'ajdons,got Q)genR-re. < te'jessg ked!rt mg egy do'got meg ke''ene tenni. %zz;k meg Q&a"'ltorpozciR tu'ajdons,got ezt ,''#tsuk ,t QAemR-re. Di!e' ez a mez nem szerkeszthet a 5e'haszn,'" ,'ta'+ mirt 'pjen a 5e'haszn,'" az adatbe!ite' k6zben erre a mezre+ s 'pjen 'e r"'a. *pj;nk to!,bb+ s z,rjuk be a Pu'ajdons,gok ab'akot s az Fr'apna!ig,tort+ most egy idre be5ejezt;k a haszn,'at,t. >ogjuk meg az egrre' s mozgassuk az !lkalmazott)* mezt s a )#mkt a jobb a's" sarokba !agy aho!a akarjuk+ de a jobb a's" sarok az j" neki+ ez az a mez ame'y tK' sok in5orm,)i"t nem ad+ nem tK' 'nyeges sz,munkra+ hab,r az adatb,zis motor sz,m,ra n'k;'6zhetet'en. Csin,'junk egy kis he'yet 5e';'. 4a az Fr'apter!ezs eszk6zt,r ba' sz,'n '! QKijellsR kis nyi',ra kattintunk majd az ab'ak ba' 5e's sark,ban az egr ba' bi''enty?jt 'enyom!a tartjuk ki tudjuk !,'asztani az 6sszes e'emet+ majd 'e5e' tudjuk mozgatni az egszet+ hogy egy kis he'y ke'etkezzen 5e';'. <z ?r'apter!ezst seg#ti a QSegdvonalak az o"jekt'm mozgatsakorR eszk6z+ ame'y az ?r'apter!ez ba' o'da',n ta','hat" ha akti!,'juk s meg5ogunk egy e'emet akkor az ab'ak sz'ig tart" segd!ona'ak je'ennek meg ez seg#ti az e'em t6bbihez !a'" igaz#t,s,t. < 5enti eszk6z6k a'ka'maz,s,!a' !gzett m"dos#t,sok ut,n az ?r'ap m"dos#tott !,'tozat,t a A0. ,br,n ',thatj,k+ nh,ny rsz'ett ,tmretez!e s ,tter!ez!e.
19
rlap elksztse
1.. bra: /dos*tott 0rlap Dg mindig nem tK' j"' nz ki az ?r'ap+ de m,r k6ze'#t;nk az e'kpze'thez. < ?r'apmezk k6z;' nh,nyat az ?r'ap jobb o'da',ra !ittem -- /evonsok; Kradj; 3szleg)*; Sz7letsi dt'm= . stb. E'd6nthetj;k majd+ hogy ezek maradjanak #gy !agy m"dos#tsuk !a'ami hasznosabbra. 9t ?r'apmez jut az eszembe+ a Sz7letsi dt'm+ s a 9elvteli dt'm+ mindkett egy-egy d,tum t#pusK mezh6z )sat'akozik de a ?r'apmez sima sz6!egnek t?nik !,'toztassuk meg Kgy+ hogy d,tum meznek is ',tsszon. U,'asszuk ki a Sz7letsi dt'm -ot+ majd !,'asszuk ki Q6soportosts86soport szerkesztseR op)i"t. Dost kattintsunk ktszer az ?r'apmezre O megje'enik a tu'ajdons,gok ab'ak. U,'toztassuk meg a Q/egrd7lR-t Q)genR-re+ a Q/ptet gom"R-t Q)genR-re+ s a Q)smtlstR is Q)genR-re. <R *egrd7lR egy napt,rt hoz e'+ a Q/ptetR 'ehet! teszi a d,tum rsze'emek egyszer? !,'toztat,s,t. <z ?r'apmezket egy ki)sit meg ke'' nagyobb#tani+ hogy a d,tum j"' ki5rjen. Dost 'pj;nk to!,bb s !gezz;k e' ugyanezt a m?!e'etet a 9elvteli dt'm -ra is. <z ?r'apunkat most ments;k e'.
20
rlap elksztse
!z %rlap tov""i mdostsa

(r"b,'juk meg e'ksz#teni a AA. ,br,n '! ?r'ap e'rendezst.
11. bra: &!gleges 0rlap elrendez!s Ugezz;nk to!,bbi m"dos#t,sokat haszn,'junk kereteket. <djunk hozz, h,rom keretet. *ehet itt haszn,'ni keretekG Mgen 'ehet+ mi!e' az adatbe!ite'i ?r'ap egy Zriter sz6!eges dokumentumon a'apu'. <z ?r'ap tetejn '! rsz mind a ngy o'da',hoz keret ksz;'t s ,rnyk. < ba'o'da'on a'atta+ )sak jobbo'da',ra ker;'t keret+ ebben !annak a )#madatok. Ett' jobbra a te'e5on s emai' adatok keret n'k;'. < to!,bb jobbra az 3szleg)*+ 9nk)*+ sz;'etsi s 5e'!te'i d,tum+ egy keretben a jobb s ba' o'da'i keretsz' bekap)so'!a. @obbra pedig a maradk ?r'apmezk keret n'k;'. Dost pedig ',ssuk+ hogyan 'ehet ehhez hason'" kereteket ksz#teni. 4a azt akarjuk+ hogy egy keretbe tartozzanak az ?r'apmezk a k6!etkez h,rom 'pst ke'' megtenni. A. 9sz#ts;nk szabad he'yet a keretnek. 2. < keretbe sz,nt 6sszes ?r'apmezt )soportos#tsuk Kgy+ hogy azok egybeker#thetk 'egyenek egy ki!,'aszt,ssa' majd a ?r'apter!ezs eszk6zt,r kis nyi',t -ba'o'da'on0 akti!,'!a beker#tj;k a !,g"'apra m,so'juk majd t6r6'j;k ket az ?r'apr"' -Ie'ete bi''enty?!e'0. B. < Q0eszHrs8Keret= R men;!e' hozzuk 'tre a keretet o'yan mretben s he'yre aho!a nek;nk tetszik. E. 9attintsunk a keret be'sejbe+ ez a kurzort a keret ba' 5e's sark,ba !iszi+ majd i''essz;k be a !,g"'apr"' az ?r'apmezket. 4a az ?r'apmez a kereten k#!;'re ker;'nek+ nem ke'' agg"dni+ r,juk kattint!a h#!juk e' a 5e'ugr" men;t+ !,'asszuk ki a Corgony Keret$ez op)i"t s mozgassuk a kereten be';'re az ?r'apmezt. 4a ezut,n mozgatjuk a keretet az ?r'apmezk is !e'e mozognak.
rlap elksztse
4a pedig azt akarjuk+ hogy a keretben ne 'egyen benne az ?r'apmez+ kattintsunk a keretre+ h#!juk e' a 5e'ugr" men;t. U,'asszuk ki az Q.lrendezs8Ctrak7ldsR op)i"t. < he'yt nem !,'toztatja meg a ki!,'asztott mez+ de e'!,'ik a kerett'. < keret a'ka'maz,sakor e''enrizz;k a nyomtat,si e'rendezsben a keret+ hogy !ise'kedik nem rontja-e e' az egsz ?r'apot. 9t m"dos#t,st !ehet;nk mg szre+ a 9izets s az Kradj ?r'apmezn'. Dind a kt esetben a &'lajdonsgokat !,'toztattuk meg a 9ormzs -n,' a sz,m5orm,tumot ,''#tottuk ,t Lnzre. Egy harmadik nem ',tszik itt a /evonsok -n,' a minim,'is rtket 0ra+ a maJimumot A0+ az a'aprte'mezettet A-re ,''#tottuk. < 'e!on,sokn,' nin)s rte'me a negat#! sz,moknak.
4rlap "ejrsi sorrend

<z ?r'ap most m,r j"' nz ki+ de nem tudunk semmit a bej,r,si Kt!ona'r"'. 9ap)so'juk ki a ter!ez m"dot+ de e'tte ne 5e'ejts;k e' e'menteni az ?r'apot s az adatb,zist is. %yissuk meg az ?r'apot+ tegy;k a kurzort a QVezetk nvR mezbe s nyomjuk 'e a tabu',tor bi''enty?t+ s ahogy ',that" a kurzor e'gg 6ssze !issza ugr,'+ nem ppen Kgy ahogy az adatbe!ite'hez sszer? 'enne . @a!#tsunk rajta. *pj;nk Kjra be az ?r'ap ter!ezsi m"dba+ hogy a tabu',tor sorrendjn !,'toztassunk+ kattintsunk az 4rlapnavigtor ikonj,ra -az ?r'apter!ezs eszk6zt,ron0. <mikor az ?r'apna!ig,tor megny#'ik az 6sszes ?r'apban '! e'em 5e'soro',sra ker;'+ s egy #ain9orm ne!? e'em is+ ahogy a 6. ,br,n is ',that". Ez a #ain9orm e'em az ?r'ap objektuma ame'y 6sszekap)so'ja az ?r'apmezt az adatb,zis t,b',j,!a'. 4a a jobb egrbi''enty?!e' r,kattintunk a #ain9orm-ra a megje'en 5e'ugr" men;b' !,'asszuk ki a Q0ejrsi sorrend R op)i"t. < A2. ,br,n ',that" kpet je'enik meg az megnyit,skor.
12. bra: rlap bejrsi sorrend
22
rlap elksztse
<mit szre!ehet;nk a )#mkk nem szerepe'nek a 5e'soro',sban+ )sak azok a mezk je'ennek meg aho' adatbe!ite' 'ehetsges. <z 4rlapt7ndr a ?r'apmezket egyszer?en ne!ezi e'+ az e's h,rom karakter a mezt#pust je'zi+ s a t6bbi rsz a )sat'akoz" t,b'a osz'op ne!t tarta'mazza+ ez 'eegyszer?s#ti annak azonos#t,s,t+ hogy most ppen me'yikke' 5og'a'kozunk. 4a r,nz;nk a Q0ejrsi sorrendR ab'akra ta','unk rajta egy Q!'tomatik's rendezsR gombot+ ez azt teszi mint aminek gondo'juk+ nyomjuk meg+ az eredmny az e's nh,ny m,r o'yan sorrendben is !an mint ami nek;nk ke''+ ha jobban megnzz;k az e's ki'en) o'yan. Ie nzz;nk a tizedikre. <z automatikus rendezs jobbr"' ba'ra s 5entr' 'e ir,nyba rendez. 4a ez az amit akartunk akkor !gezt;nk+ ha m,s sorrend 'enne j" akkor+ p'. a keretekben '!k kit6'tse 5entr' 'e majd ba'r"' jobbra+ akkor kzze' ,''#tsuk be a k#!,nt sorrendet. Dindenki !,'assza ki az a 'ega'ka'masabb sorrendet+ ja!aso't a 5e's adatok ut,n a )#m+ !,ros+ ir,ny#t"sz,m+ ter;'et+ orsz,g s ut,na a te'e5on+ me''k+ mobi'+ 5aJ+ emai' )#m [ stb. sorrendet !,'asztani. < bej,r,si sorrendet e''enrizz;k 'e a &ervezsi md kikap)so',s,!a'. 4a minden rendben !an+ itt az a'ka'om arra+ hogy e'ments;k az ?r'apunkat.
/istapanelek
<z e'zekben a tabu',tor sorrendet ,''#tottuk be+ most nzz;nk meg kt ?r'apmezt az 3eszleg)* s a 9onok)*-t. <z adatb,zisban az adatb,zis ,'ta' gener,'t ku')sokka' do'gozni nem tK' ,ttekinthet+ amit mi e'szeretnnk rni az az+ hogy a 5e'haszn,'" !,'aszthassa ki 'ehetsgek k6z;' azt ami oda i''ik -7esz'eg t,b',b"'0 s t,ro'juk a hozz,tartoz" rtket az a'ka'mazotti t,b',ban. <z ?r'ap-!ezr'e'emek k6z;' kt a'ka'masnak ',tsz" !ezr' e'em !an a 'istapane' s a kombin,'t 'ista. 4a a kombin,'t 'ist,ra gondo't akkor t!edett+ a Case -ben erre a 'istapane'ek a'ka'masak. < kombin,'t 'ist,k akkor haszn,'hat"k ha a ki!,'aszt,si 'ist,b"' a ki!,'asztott rtk ker;' be a )sato't t,b',ba nem a hi!atkozott mez. E'sz6r kezdj;k az egyszer?bbe'+ a 3eszleg)*-e'. Di is ennek a meznek a )'ja -- 5e' soro'ni a 7esz'eg t,b',ban '! 6sszes rtket+ bemutat!a az 6sszes rsz'eg ne!t+ s amikor a 5e'haszn,'" ki!,'asztja a 'ist,b"' az odai''t+ be#rja !lkalmazott t,b'a 3eszleg)* mezbe a 3eszleg t,b'a 3eszleg rtkt. < 'istapane'ekke' !an egy kis prob'ma+ ha a 3eszleg)* ?r'apmezh6z tartoz" tu'ajdons,g ab'akon kereszt;' akarjuk meg!,'toztatni+ akkor e'!i'eg siker;'+ de !a'"s,gban azt nem tudjuk megtenni+ nem je'enik meg a 'ista pane're je''emz ki!,'aszt" . <z egyed;'i mego'd,s egy Kj ?r'apmezt hozz,adni az ?r'aphoz+ a rgit e't,!o'#tani+ s nem a meg'! mez t#pus,t m"dos#tani 'istapane're. 4a tny'eg haszn,'ni szeretnnk a 'istapane't a 3eszleg t,b',nak tarta'maznia ke'' !a'ami'yen adatot+ 5e' ke'' t6'ten;nk a 3eszleg t,b',t adatokka'+ az ?r'apunkt"' trj;nk !issza az adatb,zishoz+ 'pj;nk a t,b',khoz nyissuk meg a 7esz'eg t,b',t+ #rjuk be a 5e'haszn,'ni k#!,nt rsz'eg ne!eket. MP+ Darketing+ 9ereskede'mi+ D?szaki[ stb.
23
rlap elksztse
*pj;nk az ?r'apunkra+ kap)so'juk be az 4rlap vezrlelemek eszk6zt,rat a Azet8.szkztrak men;pont a'att. 9ap)so'juk be az Kj !ezr'e'em t;ndrt U,'asszuk ki+ az QFr'ap-!ezr'e'emekb' a *istapane' ksz#tst+ kattintsunk az ikonj,ra + majd ksz#ts;nk egy ?r'apmezt Kgy+ hogy a ba' egrgombot 'enyom!a tart!a kije'6';nk egy ter;'etet a szabad rszen+ a 'istapane' t;ndr je'enik meg+ az e's o'da'on ki!,'aszthat"+ hogy me'yik t,b',b"' !egye a 'ist,t+ itt !,'assza ki a Q3eszlegR-t-AB. \bra0.
13. bra: 1istat nd!r < &ov""ra kattint!a a mez ki!,'aszt,sa ab'akra jut+ itt !,'assza ki a Q3eszlegR -t -AE.,bra0.
14. bra: 1ista t nd!r mez$ kijel2l!s
24
rlap elksztse
< k6!etkez o'da'on a mezhi!atkoz,sokat ke'' be,''#tani+ a ba' o'da'on azt a mezt ke'' ki!,'asztani aho!a az rtket be ke'' i''eszteni a jobbo'da'on ki!,'asztott mezkb'. < ba' o'da'r"' !,'asszuk ki a 3eszleg)*-t a jobb o'da'r"' a 3eszleg)*-t -A3. ,bra0.
1#. bra: /ez$ 3i&atkozs
Dost keress;k meg az ?r'apon a 3eszleg)* ?r'apmezt s sz;ntess;k meg a )soportos#t,s,t a )#mkj!e'+ ezze' k;'6n !,'aszt!a ket+ majd t6r6'j;k a 3eszleg)* ?r'apmezt. Dozgassuk a he'yre az Kjonnan ksz#tett *istapane't. < 'istapane' tu'ajdons,gait nyissuk meg+ a ne!t /ist0oM3eszleg -re !,'toztassuk+ a )#mkeknt adjuk meg az 3eszleg)*+ majd nyissuk meg a )#me tu'ajdons,gait s m"dos#tsuk 3szlegre a )#mkt. < be!ite'i mezt horgonyozzuk a kerethez+ ha mg e' ke'' mozd#tanunk a keretet akkor egy;tt mozogjanak. 4a most r,nz;nk az ?r'apunkra ',thatjuk+ hogy az Kjonnan betett 'istapane' h,ttere m,s mint a t6bbi+ !,'toztassuk meg. Denj;nk egy be!ite'i mezre nyissuk meg a tu'ajdons,gokat+ s a Szeglyt ,''#tsuk be &r$atsHnak+ Cttrsznt+ ott a A6. ,br,n '! adatokat ',thatjuk+ az a'apknt ki!,'asztott be,''#t,snak meg5e'e'en. 9attintsunk a 7sz'eg be!ite'i mezre s ,''#tsuk be az e'z'eg ta','t be,''#t,st. 4a most megnzz;k az ?r'apunkat Kjra egysgesen nz ki.
25
rlap elksztse
1%. bra: rlapmez$ 3tt!rsz*n
E''enrizz;k 'e a bej,r,si sorrendet+ a 7sz'eget tegy;k a 9onok)* ut,n. Ezze' m,r !gezt;nk a 3szlegge'+ most kezdj;nk be'e a m,sik adatb,zis keze's szempontj,b"' ki)sit rdekesebb a 9onok)* m"dos#t,s,ba. <mit itt Kgy ke'' e'kpze'ni mint egy ?r'apmezt+ ame'y ugyanazon t,b'a egy m,sik rekordj,ra mutat. <z 6sszes a'ka'mazottat tarta'mazza az adatb,zisunk+ teh,t az itt 5e''e'hetk k6z;' ker;'nek ki a !ezetk is azrt+ hogy ne ke''jen k;'6n t,ro'ni e adatokat s mgis egyszer?en 'ehessen ki!,'asztani. Ennek mego'd,s,ra t6bb 'ehetsg;nk !an+ a 'egegyszer?bben Kgy o'dhat" meg ha az aktu,'is rekordon k#!;' az 6sszes t6bbit 5e'aj,n'ja !,'aszt,si 'ehetsgknt+ de nem ezt a mego'd,st !,'asztjuk. <z 6sszes rekordot megmutatjuk. Ie mi ker;'j6n kije'zsreG 4a ugyanazt az utat k6!etnnk mint az 7sz'eg esetben akkor )sak egy osz'op 6sszes rtkt tudn,nk megje'en#teni+ de ez nem t?nik tK' j"nak. < !ezetkn! p'd,u' j" 'enne+ de mit tegy;nk p'd,su' akkor+ ha kt 9o!,)s !agy 9iss !ezetkne!? 5n6k !an. <z egyik 6t'et 5?zz;k 6ssze a !ezetk s keresztne!eket+ de nek;nk ott !an mg a k6zps n!+ haszn,'juk azt is. %zz;k meg+ mit tudunk tenni.
Lekrdezs
<z adatb,zisban 5ab'ak,ban menj;nk a 'ekrdezsekhez+ s !,'asszuk ki a Q /ekrdezs ltre$ozsa tervez nzet"en > op)i"t. < megje'en ab'akban !,'asszuk ki az Q!lkalmazottR t,b',t. < 'ekrdezshez ngy mezb' ,'' majd. Vezeteknev; Ntonev; KozepAev s az !lkalmazott)*. < 'ekrdezs ter!ez eszk6zt,ron '! Q#egjelenti a lekrdezs terv nzetetR gombot kikap)so'!a e't?nik az eddigi nzet s egy ;res rsz je'enik meg az SN* paran)sok be!ite're. <z a',bbi k"dot #rjuk be. SELECT Vezeteknev, Utonev, KozepNev, AlkalmazottID FROM Alkalmazott Alkalmazott
Megjegyzs 4a a sz6!egb' m,so'ja ,t a paran)sokat 5igye'jen az idzje'ekre+ )ser'je ki a sz6!egben ta','hat"kat a 'ekrdezs ter!ez ab'ak ,'ta' 5e'k#n,'tra+ k;'6nben hiba ;zenetet kap
26
rlap elksztse
< n! mezket 5?zz;k 6ssze+ m"dos#t!a a k"dot. SELECT Vezeteknev ||', '|| Utonev || ' ' || KozepNev AS Nev, AlkalmazottID FROM Alkalmazott Alkalmazott Wgy is d6nthet;nk+ hogy a Uezetekne!+ &tone! 9ozepMni)ia'e 5orm,ban krj;k a ne!et. Csin,'juk meg ezt+ a 4SN*IC tarta'maz szab!,nyos e'j,r,st erre a S&CSP7-s+ kezds ]+hosszKs,gX0. U,'toztassuk meg a k"dot ennek meg5e'e'en.
SELECT Vezeteknev ||', '|| Utonev || ' ' || SUBSTR(KozepNev,1,1) AS Nev, AlkalmazottID FROM Alkalmazott Alkalmazott
Megjegyzs
<z SN* 92-ben a ^^ karakterek -^ sz;rke a't Y /0 a sz6!eg6ssze5?zs je'ei. <z <S V%e!R rszt ,'n!nek h#!j,k. Ez 'esz annak az Kj osz'opnak a ne!e amit a 'ekrdezs hoz 'tre s a ne!ek mind h,rom rszt tarta'mazza egy;tt. &to's"nak pedig az aposztr"5 s az idzje' haszn,'at,r"'. < 4SN*IC -ben a karakter',n)ok mindig aposztr"55a' ker;'nek kije'6'sre+ a t,b'a s mezne!ek pedig idzje''e'. Peh,t az ,'n! haszn,'atakor a mi!e' az egy mezn!+ igaz )sak most hoztuk 'tre+ ezrt enn' is az idzje'et haszn,'juk.
Dost pedig nzz;k meg+ hogy a 'ekrdezs;nk m?k6dik-eG Ehhez e'sz6r nh,ny adatot be ke'' !inn;nk az Q!lkalmazottR t,b',ba. Die'tt mg ezt megtennnk egy uto's" rsz'et. < Case 'ekrdezs ter!ezje egy ,'ta',nos 5e'haszn,',sK 'ekrdez eszk6z+ most pedig egy spe)i5ikus 'ekrdezst ksz#tett;nk e' benne+ nem rdemes neki ,''ni s megpr"b,'ni meg5ejteni a rejte'meit. U,'asszuk ki az QSO/ parancs kzvetlen f'ttatsaR op)i"t. 'ekrdezst lek9onok n!en. Dents;k e' a
27
rlap elksztse
Denj;nk !issza az !lkalmazott %rlap'nk$oz kap)so'juk ki a ter!ezsi m"dot s !igy;k be a k6!etkez a'ka'mazotti adatokat. Uezetekne! &tone! 9is 9o!,)s D,trai Dezei @,nos <ndr,s 9aro'a @,nos %agy 9is >arkas 9ozepso%e! =szta'y 9ereskede'mi Darketing MP D?szaki >onokMI 0 0 0 0
Ennyi e'g 'esz mostanra+ ments;k e' az ?r'apot s 'pj;nk az adatb,zis 5ab'akba s 5uttassuk -nyissuk meg0 a 'ek>onokok 'ekrdezst. -AL.,bra0
1'. bra: 1ek4onok lek!rdez!s <z ',that"+ hogy itt egy kis prob'ma !an+ az egyik n! nem ',tszik. <mikor a mezket 6ssze5?zz;k+ ha ezek k6z;' b,rme'yik rtke %&** akkor az egsz !isszaadott mez rtke is %&** 'esz. Degtudjuk ker;'ni a prob'm,t a k6!etkez m"don. 4a m,r kor,bban e'd6nt6tt;k+ hogy az a'ka'mazott ne!nek 'ega',bb a !ezetk s az ut"ne!t ke'' tarta'maznia+ de nem mindenkinek !an k6zps ne!e. < 4SN*IC 'ehetsget ad a prob'ma mego'd,s,ra. %zz;nk be'e a kzik6ny!be s a 2. >ejezetben az a',bbiakat ta','juk. C<SE Z4E%...]AX C<SE Z4E% eJprA P4E% !A]Z4E% eJpr2 P4E% !2X ]E*SE !EX E%I amikor eJprA igaz trj !issza !A rtk!e' ]op)ion,'isan ismte'het t6bb esetreX ]egybknt !E !agy nu''a ha nin)s E*SEX Ennek meg5e'e'en m"dos#tsuk az SN* paran)sot. SELECT CASE WHEN KozepNev < '' THEN Vezeteknev ||', '|| Utonev || ' ' || SUBSTR(KozepNev,1,1)ELSE Vezeteknev ||', '|| Utonev END AS Nev, AlkalmazottID FROM Alkalmazott Alkalmazott
28
rlap elksztse
Ebben azt ',thatjuk+ hogy ha a k6zps n! nem egyen' a nu''a karakterre'-ez a C<SE paran)shoz s a U<7C4<7 adat t#pushoz sz;ksges+ nem Kgy mint a Z4E7E esetben aho' a Q0R-!a' t6rtnik az 6sszehason'#t,s0+ akkor haszn,'juk mind a h,rom ne!et+ egybknt )sak a !ezetk s ut"ne!et. 4a 'e5uttatjuk ezt a 'ekrdezst+ akkora AH. ,br,n ',that" eredmnyt kapjuk.
1(. bra: 1ek4onok lek!rdez!s mdos*t&a Ez az amit akartunk. Ie em'kezz;nk !issza+ hogy amikor a 'istapane' t;ndr megny#'t+ )sak a meg'! t,b',zatok k6z;' 'ehetett !,'asztani+ mint a 'istapane'ek 5orr,sai+ nem pedig 'ekrdezseket. Ez az egyik he'y aho' a nzeteket 'ehet 5e'haszn,'ni+ nem pedig a 'ekrdezseket. 8,rjuk be a 'ekrdezst az uto'j,ra m"dos#tott SN* paran))sa'. < ne!re jobb bi''enty?!e' kattintsunk r, s a 5e'ugr" men;b' !,'asszuk ki a R/tre$ozs nzetkntR op)i"t. %e!nek adjuk meg Qn9onok/istaR-t. <hogy ez meg!an adjuk hozz, a 'istapane't+ ahogy a 3szleg esetben is tett;k+ de 5orr,sknt adjuk meg az Kjonnan 'trehozott nzetet s a VAevR mezt !,'asszuk megje'en#tendnek.
*ntseink s kvetkezmnyei
%h,ny 'psse' eze'tt hoztunk nh,ny d6ntst a 'ekrdezsek e'ksz#tsekor+ ehhez nek;nk sz;ksg;nk !o't az a'ka'mazott t,b',ban !ezetk s ut"ne!ekre+ mint k6te'ezen kit6'tend mezkre. <mikor a t,b',t 'trehoztuk nem 5ord#tottunk erre 5igye'met+ most itt az ideje+ hogy ezt megtegy;k. _s most itt ,''unk egy tyKk-toj,s prob'm,!a' szemben. <z e'bb ksz#tett;nk egy nzetet ame'y az adatokat az a'ka'mazott t,b',b"' !eszi+ konkrtan ezekb' a mezkb'. <zt,n itt a prob'ma ami a nzet s a 'ekrdezs e'tr je''egb' ad"dik. <mikor egy nzetet hozunk 'tre az adatb,zismotor automatikusan hozza 'tre az indeJeket s a kor',toz,sokat. Ez ,'ta',ban te'jes#tmnyszempontb"' j". < 'ekrdezs i'yet sohasem tesz. < nzet e tu'ajdons,ga most a prob'ma. 4a ezt jobban meg akarjuk rteni menj;nk a t,b',khoz+ nyissuk meg szerkesztsre az Q!lkalmazottR t,b',t+ menj;nk a Vezetknv mezre s pr"b,'juk meg a QKtelez adatR -t ,t,''#tani Q)genR-re s ments;k e' a m"dos#t,st. Egy hiba ;zenetet kapunk. Deg ke'' szabadu'nunk a Qn9onok/istaR nzett'+ ez ut,n e'!gezni a ne!ek m"dos#t,s,t majd a nzetet Kjra 'tre hozni. Ezt e'ksz#teni m,r nem nagy prob'ma. Csin,'juk meg + egy me''khat,sa azrt 'esz O e'!esz#tj;k a be#rt adatokat+ de ez most )sak h,rom rekord !o't+ p"to'juk. <z ?r'ap a'ka'mazottak rsze nagyj,b"' ksz. *pj;nk to!,bb.
29
rlap elksztse
5egyzetek
Dint em'ksz;nk r, a >oto s @egyzeteket egy k;'6n t,b',ba tett;k. Dost ezeket ke''ene az ?r'apba bei''eszteni. < A9. ,br,n ',that" m"don.
1+. bra: 5!gleges 0rlapter& Dost )sak a @egyzetek -et i''essz;k be. @,rjunk e' a k6!etkez m"don. %yissuk meg az ?r'ap na!ig,tort. 9attintsunk a Dain>orm-ra jobb bi''enty?!e'+ :j84rlap Pra s hozzunk 'tre egy a'?r'apot+ automatikusan 'trej6n Standard n!!e'+ nyissuk meg a tu'ajdons,gait+ ne!ezz;k ,t 5egyzetekre+ menj;nk az !datok 5;'re+ < &artalom tp's t,b'a rtk? a &artalom op)i"i k6z;' !,'asszuk ki !lkalmazott5egyzetek t,b',t. <z .lsdleges mezk csatolsa-t ki!,'aszt!a megje'enik a 20. ,br,n ',that" ab'ak.
2.. bra: /ez$k 3i&atkozsa
30
rlap elksztse
9attintsunk a ja!as'atra s 5ogadjuk e'. <djunk hozz, egy sz6!eg dobozt s egy sz6!egmezt -)#mkt0. < )#mkt ne!ezz;k e' 'b'@egyzeteknek+ a sz6!egdobozt tJt@egyzeteknek. < )#mke rtkeknt adjuk meg a @egyzeteket. <z ?r'apna!ig,tort megnyit!a+ menj;nk a 5egyzetek a'?r'aphoz+ hKzzuk be az a'?r'ap a', az Kjonnan e'ksz#tett sz6!egdobozt s )#mkt. %yissuk meg a sz6!eg doboz tu'ajdons,gait+ az !dat 5;'6n az !datmezt ,''#tsuk a 5egyzetekre. D,r )sak egy do'og !an h,tra+ 'pj;nk a sz6!egdobozra nyissuk meg a tu'ajdons,gokra s ,''#tsuk ,t a Drgetsvokat 97gglegesre+ #gy 'ehet! tett;k azt+ hogy ha a be!ite'i mez kpernyn ',that" mretn' nagyobb mennyisg? sz6!egen be';' tudunk g6rgetsse' to!,bb 'pni.
0inris mezk "eillesztse

Die'tt to!,bb mennk ak,rhogy is t6rekedt;nk a makr" mentessgre ez az adat"zis nem fog m%kdni az e'kpze't m"don %em m?k6dik mert a kt e'z d6nts;nk ezt megakad,'yozza+ az e'ejn e'd6nt6tt;k+ hogy nem 'esz benne ba)is k"d+ )sak a keze'5e';'etr' e'rhet szab!,nyos 5unk)i"k. D,sodszor+ a >oto osz'opot k;'6n t,b',ba !ittem. Ez a kt d6nts;nk egy;tt azt okozza+ hogy nem m?k6dik. <z adat struktKr,t m?k6d! 'ehetne tenni nh,ny sor Casi) k"dda'+ !agy meg!,'toztathatjuk az adat struktKr,t. <zon e's d6nts;nk me''ett ki,''n,nk+ hogy nem haszn,'unk Casi) k"dot+ az egy k;'6n t6rtnetA. E'dobjuk a 9oto t,b',t s a 9oto mezt !issza tessz;k az V!lkalmazottR t,b',ba+ t6r6'j;k az 4rlapnavigtor"an meg'! a'?r'apot a to!,bbiakban nin)s r, sz;ksg;nk. *pj;nk a to!,bbi ?r'apmezk ikonra megny#'" ikonok k6z;' ksz#ts;nk egy kp
!ezr'e'emet ezrt kattintsunk az ikonj,ra s hKzzunk a szabad he'yen egy !ezr'e'emet. < tu'ajdons,gain,'+ ,''#tsa be az 6sszes ?r'ap-!ezr'e'emek tu'ajdons,got amit a 5entiekben m,r e'!gezt;nk. <z !dat 5;'6n az !datmezt a >oto -ra. Dents;k az e'ksz;'t ?r'apunkat+ s pr"b,'juk ki. <djunk meg adatokat minden mezbe az eredeti'eg be!itt ngy n!hez+ erre azrt !an sz;ksg;nk+ hogy a k6!etkez 'psben ksz#tend je'entsben 5e'tudjuk haszn,'ni.
Ayomtat$at %rlap kszts

<z ?r'ap a'ap!eten az adatbe!ite' eszk6ze+ amikor az ?r'ap ter!ezst !gezz;k a Zriter dokumentum Zebes e'rendezsben ksz;' -Azet8Ie"es elrendezs az akt#!0+ ezrt ha ,t!,'tunk a Ayomtatsi elrendezsre a szpen meg5orm,zott ?r'apunkra nem biztos+ hogy r,ismer;nk. Uissza!,'t!a a Zebes e'rendezsre nem ,'' !issza az eredeti e'rendezs. Ezrt ha !a'ami okn,' 5og!a sz;ksg;nk 'ehet az ?r'apnyomtat,s,ra+ a ter!ezs sor,n pr"b,'junk meg ,t!,'tani s a kt nzetet 6sszhangba hozni+ Kgy hogy a !g'eges ?r'apn,' m,r ez a prob'ma ne 'pjen 5e'. %in)s be,''#t,si 'ehetsg arra+ hogy az ?r'apot nyomtat,si e'rendezsben ksz#thess;k e'+ ezrt ha nyomtat,si e'rendezsben szeretnnk haszn,'ni adatbe!ite're s egyb' nyomtat,sra is ker;' p'd,u' megrende'sek+ sz,m',k ksz#tsekor+ akkor nyomtat,si e'rendezsben ments;k e' s ebben 5og megny#'ni minden megnyit,skor.
A Dakr"k az adatb,zisban+ <ndre/ (itonyak. http. ///.pitonyak.org database <ndre/Case.odt+ ango'u'.
rlap elksztse
4rlap kszts terveznzet"en

%yissunk egy Kj ?r'apot az <4rlap kszts terveznzet"en>-re kattint!a. Ekkor egy ;res Zriter ?r'apdokumentum ny#'ik meg+ amin szabadon e'he'yezhetj;k a !ezr' e'emeket. Dezk hozz,ad,sa+ e's m"dszer. %yissuk meg az 4rlapnavigtort+ kattintsunk jobb egrgombba' az QFr'apokR-ra s adjunk hozz, egy Kj ?r'apot+ QStandardR n!!e' meg is je'enik. <z Kj ?r'ap tu'ajdons,gain,' ,''#tsuk be az adatb,zist s m,r kezdhet;nk is neki a ter!ezsnek. <z ?r'apter!ezs eszk6zt,r hatodik gombj,!a' nyissuk meg -<z ?r'apna!ig,tor me''ett0+ a #ez $ozzadsa gombot -az ?r'apon mg nem szerep'+ az ?r'aphoz tartoz" adatb,zis mezit tarta'maz" 'ist,t.0+ ha r,kattintunk a mezk ne!re+ a sz6!egdobozt a )#mk!e' egy;tt az ?r'apra he'yezi+ ',sd a 2A. ,br,t.
21. bra: /ez$ 3ozzadsa D,sik 'ehetsg+ nyissuk meg 9Q-e' gomb 'enyom,s,!a'+ az !datforrsokat+ itt !,'aszuk ki azt a t,b',t ame'yiket 5e' akarunk haszn,'ni+ az adat5orr,sok k6z6tt )sak az adatb,zis5,j' adatai ',tszanak. 4Kzzuk az osz'opot az ?r'apra mik6zben a 6&3/RSC)9& bi''enty?t 'enyom!a tartjuk+ ez azt eredmnyezi+ hogy egy !ezr' e'em j6n 'tre a )#mkj!e' egy;tt+ az ?r'apon+ )sat'akoz!a a t,b',hoz+ ',sd a 22. ,br,t. E m"dszer a'ka'maz,s,!a' nin)s sz;ksg az eszk6zt,rak haszn,'at,ra. <z ?r'ap e'rendezst !gezz;k e' az e'z szakaszokban 'e#rtak szerint.
32
rlap elksztse
22. bra: rlap adat"orrsbl

gyb (rlap tr)kk*k
<dat 5orr,s t,b'aknt op)i"+ az Fr'apna!ig,tor eszk6zt,r uto's" ikonja az Q !datforrs t"laknt>+ ez haszn,'hat" akkor ha meg akarjuk tekinteni az ?r'aphoz tartoz" t,b',t+ 6sszessgben+ nem )sak azt az egy rekordot amit ppen szerkeszt;nk. Csak a 5?r'aphoz tartoz" adatokat je'en#ti meg.
+eress az (rlapon
<z ?r'ap haszn,'at k6zeben 5e'mer;'het az adatb,zisban !a'" keress krdse+ egyik 'ehetsg a t,b'anzet haszn,'ata+ a m,sika az Fr'ap na!ig,)i" eszk6zt,ron ta','hat" rekord keress a'ka'maz,sa. < 5e'haszn,'"k megza!ar,s,ra kt hason'" 5unk)i"jK eszk6z is azonos ikont kapott az egyik az ?r'apn,' is haszn,'t Zriter ab'ak QStandardR eszk6zt,ron '! Q9eressR t,!)s6!e+ a m,sik pedig az Fr'ap na!ig,)i"n '! t,!)s+ s k;'6nb6z 5unk)i"!a'. <z e's a sz6!eges dokumentumon be';'i keresst szo'g,'ja a m,sik pedig az ?r'aphoz kap)so'"d" adatb,zis rekordjaiban t6rtn keresst.
33
rlap elksztse
23. bra: Rekord keres!s 4a erre r,kattintunk megje'enik a 2B.,br,n ',that" ab'ak+ ha egy t,b',hoz kap)so'"dik az ?r'apunk+ ha a'?r'apot is tarta'maz az ?r'apunk !,'aszthatunk a kt ?r'ap t,b'a k6z6tt. Mtt adhatjuk meg a keresend sz6!eget a keress he'yt+ s az op)ion,'is be,''#t,sokat. 4a nem !agyunk biztosak a keresend sz6!egben haszn,'juk a Q4ason'" hangz,sKak isR op)i"t.
34
elents kszts
Jelents kszts
@e'entsek az adatb,zisokb"' 'ekrdezsekke' kinyert adatok 5orm,zott+ nyomtathat" dokumentum 5orm,ban t6rtn megje'en#tsre szo'g,'nak. < je'entsse' nem meg!,'toztathat"k az adatb,zisban t,ro't adatok. < je'ents ksz#ts e'tt gondo'juk ,t me'yek azok az adatok ame'yeket a je'entsben szerepe'tetni szeretnnk+ mikor szeretnnk ezeket az adatokat 5e'haszn,'ni+ a je'en'egi ,''apotot szeretnnk r6gz#teni+ !agy minden megnyit,skor 5riss;' je'entsre !an sz;ksg;nk. Di'yen egy a j" je'entsG 9inyomtat!a j"' o'!ashat"+ egy rekord egy o'da'on ker;' kinyomtat,sra. rsz'eges !agy rejtett adat nem ksz;'+ az adatok az o'!as" sz,m,ra 'ogikusan szer!ezettek+ j"' kinyomtathat". E'5r a pap#ron. %in)s 56'6s'eges ;res he'y. Dind sz#nesben mind 5ekete 5ehrben j"' mutat. Dire haszn,'juk a je'entseketG <z in5orm,)i" e'juttat,sa o'yanokhoz+ akik nem ',thatj,k az adatb,zist+ egy adott pi''anatban 5enn,''" he'yzet r6gz#tsre+ a rekordok )soportos#t,s,ra+ 6sszegzsek ksz#tsre. -je'ents 6sszes+ )soport 6sszes rtkek sz,mo',s,ra0 5elentsek tp'sai %agyon sok je'ents t#pus 'tezik+ a 'eggyakrabban a'ka'mazottak.
3szletes 2 az adatb,zis 6sszes adat,t tarta'mazza. < rekordokat )soportos#thatjuk mezk !agy ki5ejezsek !agy o'yan rtkek szerint mint a kezd bet? !agy idinter!a''um szerint mint !+ h"nap. Ssszegz 2 je'ents 6sszeget+ )soport 6sszeget !agy b,rme'y 5;gg!ny a'apj,n sz,m#tott rtket tarta'mazhat+ ,t'agot+ minimumot+ maJimumot stb. Specilis jelentsek O diagrammok+ )#mkk+ stb.
#ilyen adatok ker7lnek a jelents"e s ott $ov1

Dinden je'ents egy !agy t6bb rszb' ,''+ a 7sz'etek rsz minden je'entsben ott !an+ e rszben a 'ekrdezs !agy a t,b'a minden rekordja ki#r,sra ker;'+ a t6bbi rsz op)ion,'is s azon in5orm,)i"k megje'en#tsre szo'g,'+ ame'y az egsz je'entsre !agy az adatok egy )soportj,ra+ a je'ents egy o'da',ra !agy a te'jes je'entsre je''emz. < 2sz. t,b',zat 'e#rja a je'ents me'y rsze ho' ta','hat" s mit tarta'maz.
35
elents kszts
Jelentsrsz
Elhelyezkedse < je'ents e's o'da',n < je'ents uto's" o'da',n+ az o'da' ',b e'tt+ az uto's" adat ut,n Dinden o'da' tetejn Dinden o'da' a'j,n < rekordok )soportja e'tt < rekordok )soportja ut,n Ez a rekordok he'ye
Tipikus tartalma @e'ents )#me+ ksz#tsi d,tuma+ ideje+ 'og"k @e'ents 6sszegzse
6elent!s "ej 6elent!s lb
7ldal "ej 7ldal lb )soport "ej )soport lb R!szletek
@e'ents )#me+ o'da'sz,ma @e'ents ksz#ts d,tuma+ ideje+ o'da'sz,ma < )soportos#tott mezk )#mkje Csoport 6sszegzse Degje'en#tend adatok
2. tblzat: A jelent!s r!szei

Jelents kszts alapja a $atkony lekrdezs
Die'tt to!,bb 'pnnk a je'entsek ter;'etn+ 5ontos hogy 5og'a'kozzunk azza' ami a 'e'ke a je'entsksz#tsnek+ a 'ekrdezs. Dinden je'entsksz#t a'ka'maz,s+ #gy a Case saj,t je'entster!ezjnek is+ a hatkony m?k6dshez e'engedhetet'en a hatkony 'ekrdezs. 4a a 'ekrdezs nem ad !issza egy adatot az a je'entsben sem 5og szerepe'ni. Ua'"sz#n?'eg nem sok Case 5e'haszn,'" #r sz6!egszerkesztben SN* 'ekrdezst+ 'eg!a'"sz#n?bb+ hogy a 'ekrdezs ter!ezt 5ogja erre haszn,'ni. < 'ekrdezs ter!ezt ter!ez nzetben+ m,r haszn,'tuk az ?r'ap ksz#tsn'+ itt a ksbbiekben bemutatjuk a *ekrdezs ter!ez t;ndrt is.
gyszer( lekrdezs ter,ezs a t)ndr segtsg,el-
<z egyszer? je'entsek j"' e'ksz#thetk a je'ents ter!ez t;ndrre' ksz#tett 'ekrdezs haszn,'at,!a'+ #gy a je'ents ksz#tsekor )sak a 'ekrdezst ke'' megadni s mi!e' az adatok m,r rende'kezsre is ,''nak+ )sak a je'ents e'rendezsre ke'' a 5igye'm;nket 5ord#tani. 9sz#ts;nk egy 'ekrdezst az 6sszes a'ka'mazott 5e'soro',s,ra s hogy megta','juk ket #rjuk ki az irod,juk sz,m,t s az emai' )#m;ket. az <'ka'mazott t,b',b"' haszn,'juk a !ezetkn!+ ut"n!+ emai' )#m s az iroda mezket. <z iroda mezt t6'ts;k 5e' adatokka'+ adjuk meg az a',bbiakat. 2BE+ 2B3+ BE2+ BEE. Mnd#tsuk e' a *ekrdezs t;ndrt+ megje'enik az 2E.,br,n ',that" ab'ak+ itt !,'asszuk ki a t,b',zatot s a ngy mezt az ?r'apt;ndrhez hason'"an.
36
elents kszts
24. bra: /ez$ kijel2l!se D,sodik 'psknt adjunk meg rendezsi sorrendet+ ahogy a 7endezs s )soportos#t,s 5ejezetben ezt majd ',tjuk+ itt az <CC szerinti rendezs a )'szer?+ !,'asszuk ki e'snek a !ezetk ne!et m,sodikknt az ut"ne!et. 4armadik 'psben megadhatunk+ a 5e'tte'eket akkor a E.+ 3.+ 6. 'ps is akti!iz,'"dik+ mi!e' most az 6sszes a'ka'mazottat 5e' akarjuk soro'ni ne adjunk meg semmit. *pj;nk to!,bb a L. 'psre itt adhatjuk meg az ,'ne!eket+ az ,'ne!ek a 'ekrdezs haszn,'hat"s,g,t rthetsgt n6!e'hetik+ az Q)rodaCelyR meznek adjuk meg az )roda ,'ne!et+ s az Q.mail6im> -nek az email ,'ne!et. < nyo')adik 'psben a 23. ,bra. \ttekints je'enik meg+ az e'ksz#tend 'ekrdezs 6sszegzse je'enik meg. 4a !a'ami nem j"+ 'pj;nk !issza arra a pontra aho' a !,'toztat,sokat meg tudjuk tenni. <djunk ne!et a 'ekrdezsnek+ !,'asszuk a /ekrdezsT!lkalmazott automatikusan 5e'aj,n'ott ne!et+ s !,'asszuk ki+ hogy az adatokat k#!,njuk-e ',tni+ !agy a ter!ez nzetben k#!,njuk to!,bb 5o'ytatni.
37
elents kszts
2#. bra: 8ttekint!s >o'ytassuk a 'ekrdezs megje'en#ts!e'+ mi!e' ez egy egyszer? 'ekrdezs+ ha ki adja az adatb,zisba 5e't6't6tt ne!eket a k#!,nt adatokka' akkor a 'ekrdezs;nk e'ksz;'t. 4a !a'ami nem j" nyissuk meg a 'ekrdezst a ter!ez nzetben+ ekkor is 'e tudjuk krdezni az adatokat+ de m"dos#tani is tudjuk a 'ekrdezst !agy a 5e'haszn,'"i 5e';'eten !agy az SN* (aran)s m"dban. 4a m,r 'tez SN* paran)s ,''om,ny Kjra 5e'haszn,',s,!a' k#!,njuk a 'ekrdezst e'ksz#teni+ nyissuk meg a 'ekrdezst s !,'tsunk ,t SN* nzetre ide i''essz;k be a SN* paran)s,''om,nyt+ s !gezz;k e' a m"dos#t,st+ majd ne!et ad!a neki ments;k e'.
.gyszer% gyors jelents az adatforrs $asznlatval

%ha egyszer?en )sak ki akarja nyomtatni egy t,b'a !agy egy 'ekrdezs eredmnyt minden to!,bbi 5orm,z,s n'k;'. Egyet'en 5e'tte'e !an az adatb,zisnak regisztr,'tnak ke'' 'ennie a Case -ben. < regisztr,'ts,g 'ee''enrizhet az .szkzk80elltsok8 OpenOffice org 0ase8!dat"zisok a'att+ ahogy az a 26. ,br,n ',that". 4a nin)s ott a 'ist,ban+ akkor az Wj megnyom,s,!a' hozz, 'ehet adni+ kikeres!e azt.
38
elents kszts
2%. bra: Adatbzis regisztrls < 'egegyszer?bben a k6!etkezket teheti. 9sz#tsen egy Kj munka5;zetet. %yomja meg az 9Q gombot keresse ki sz;ksges adatb,zist+ !,'asza ki a t,b',t !agy a 'ekrdezst+ me'ynek adatait ki akarja nyomtatni. 9attintson az e's mez n! e'tti sz;rke ko)k,ra az 6sszes adat kije'6'sre a 2L. ,bra szerinti barna ny#'+ s hKzza a munka'apra. <z 6sszes adat ,tm,so'"dik a munka'apra+ most m,r szabadon t6r6'heti 5orm,zhatja ket.
2'. bra: 9sszes adat kijel2l!se 4a mindezt egy Kj sz6!eges dokumentumma' teszi meg akkor egy 5e'ugr" ab'ak je'enik meg a 2H. ,bra szerint.
39
elents kszts
2(. bra: Adatbzis oszlop besz:rsa ablak < k#!,nt 5orm,tumot s az adatb,zis osz'opokat ki!,'aszt!a t,b',zatknt+ mezknt !agy sz6!egknt i''eszthet be a 29. ,br,n ',that" m"don.
2+. bra: Adat beilleszt!s sz2&eges dokumentumba
40
elents kszts
5elentstervez t7ndr OOo U Q M vltozatig s a V M M vltozatnl a jelentstervez kiterjeszts teleptse nlk7l

<z =pen=55i)e.org @e'entster!ez P;ndr seg#tsg!e' 'ehetsges a @e'entsek gyors e',''#t,sa. Sajnos a bin,risan t,ro't mezk nem e'rhetk s az a't,b',kban '! adatok sem e'rhetk a je'ents t;ndr ,'ta' ksz#tett je'entsben. *pj;nk a Case 5ab'ak 5elentsek ikonj,ra. 9attintsunk a &7ndr $asznlata a jelents ltre$ozsra + s megny#'ik egy Zriter dokumentum s megje'enik a @e'ents t;ndr e's ab'aka a Dez kije'6'se+ itt adjuk meg azt a t,b',t ame'y a'apj,n a je'ents;nket e' k#!,njuk ksz#teni+ itt !,'asszuk az <'ka'mazott -at adjuk meg a 5elents"en megje'en#teni k#!,nt mezket a B0.,br,nak meg5e'e'en. <z egyszer?sg ked!rt most a --Uezetkn!+ &tone!+ Pe'e5onszam+ Emai'Cim -- mezket !,'asszuk ki -ezeket t6't6tt;k 5e' adatokka' az e'zekben0 .
3.. bra: 6elent!s mez$ ki&laszts *pj;nk a &ov""ra+ megje'enik a BA. ,br,n ',that" k6!etkez ab'ak. Mtt adhatjuk meg a mezk )#mkit+ a kor,bbiakb"' m,r tudhatjuk+ hogy a mez ne!ek kezeteket nem tarta'maznak+ m"dos#tsuk az e'kpze'seinknek meg5e'e're. *pj;nk &ov"".
41
elents kszts
31. bra: 6elent!s c*mk!k < harmadik ab'akon ,''#thatjuk be )soportos#tani szeretnnk adatainkat+ most ke!s adatot tarta'maz a je'ents;nk+ #gy hagyjuk a je'en'egi 5orm,ban s 'pj;nk to!,bb a negyedik ab'akra -B2.,bra0
32. bra: Rendez!s
42
elents kszts
< je'ents;nket rendezz;k a Vezeteknev szerint+ n6!ek!en. *pj;nk to!,bb+ megje'enik az 6t6dik ab'ak+ aho' a je'ents e'rendezst adhatjuk meg. -BB.,bra0 U,'asszuk a ba'o'da'i rszb' az <datok e'rendezsn'. U,z'at-behKz,ssa' kerette'+ jobbo'da'r"' az '5ej s '',b be,''#t,s,n,'. az \'ta',nos be,''#t,st. 4a m,sik be,''#t,sokra kattintunk akkor ',thatjuk a h,ttrben a je'ents 5orm,tuma minden m"dos#t,skor !,'tozik+ ezze' tudjuk e''enrizni+ hogy tny'egesen me'y je'entre !an sz;ksg;nk. 9i!,'aszthatjuk a je'ents 5ek! !agy ,''" t,jo',s,t O o'da'be,''#t,s,t+ !,'asszuk a 5ek! t,jo',st.
33. bra: 6elent!s n!zet bell*ts
< Po!,bb bi''enty?re kattint!a juthatunk e' a be5ejez ab'akhoz. -BE.,bra.0 Mtt adhatjuk meg a je'ents )#mt <djuk meg a <'ka'mazott e'rhetsg )#met. E'd6nthetj;k+ hogy a je'ents a ksz#tskori pi''anatnyi ,''apotot r6gz#tse O ekkor !,'asszuk a Statik's jelents op)i"t. 4a azt akarjuk+ hogy a je'ents minden megnyit,sakor a pi''anatnyi ,''apotot t;kr6zze !,'assza a *inamik's jelents op)i"t. < je'entst je'en'egi be,''#t,sok meg5e'e'ek hagyjuk a @e'ents azonna'i 'trehoz,sa op)i"t akt#!nak s kattintsunk a 0efejezs gombra O s e'ksz;' a je'ents;nk+ -h,ttrben mg do'gozik egy ki)sit a je'ents t;ndr0.
43
elents kszts
34. bra: 6elent!s t nd!r be"ejez!se 4a a je'ents;nk nem te'jesen o'yan+ amit ami'yennek e'kpze't;nk akkor a Case 5ab'ak @e'entsek rszben az e'ksz;'t je'ents;nk ne!re az egr jobb bi''enty?jt 'enyom!a e' h#!hatjuk Szerkesztsi m"dban a @e'ents;nket+ m"dos#thatunk a megje'ensn. %h,ny kiegsz#t do'og+ ha a je'entsben 5e'haszn,'t rekordok nem tarta'maznak adatot akkor a he'y;k ;res 'esz a je'entsben. < je'entsben nin)s 'ehetsg az adatok m"dos#t,s,ra+ a je'ents tarta'ma az adatb,zisba be!itt adatokb"' k6z!et'en;' j6nnek.
Jelentsek rejtett op&i'i
4a !a'ami'yen prob'm,nk ad"dik a je'entsse'+ 'egt6bbsz6r a 'ekrdezs okozhat prob'm,t+ nyissuk meg szerkesztsre+ jobb k'ikk Szerkeszts+ megny#'ik a je'ents az ?r'aphoz hason'" szerkesztsi m"dban+ ez is egy Zriter dokumentum s itt is azok az eszk6z6k haszn,'hat"k. Denj;nk az 4rlapnavigtorra+ az 4rlap tervezs eszk6zt,ron+ nyissuk meg s a B3.,br,n ',that" ab'ak j6n e'. <hogy az ,br,n ',that" a Q7eportSour)eR O @e'ents 5orr,s+ ne!? ?r'ap hat rejtett mezt tarta'maz+ ame'ynek rtkeit a je'ents t;ndr ,''#tott be.
3#. bra: 6elent!s 0rlapna&igtor CommandType: 0 ha a je'ents a'apja t,b'a+ A ha 'ekrdezs+ 2 ha SN* paran)s. QueryName. ha a 5enti rtk A+ akkor tarta'mazza a 'ekrdezs ne!t.
44
elents kszts
Command. az SN* paran)sot tarta'mazza+ az ?r'apt;ndr ,'ta' 'trehozott ,''apotban+ de ha ezt szerkesztj;k a m"dos#t,st sajnos nem menti e'. P6r6'j;k ki ments;k a je'entst+ nyissuk meg Kjra+ s adjuk meg az Kj 'ekrdezst. GroupFieldNames. Csoportos#t,si mez ne!e FieldNames. Dezne!ek+ a je'ents t,b',zat 5ej')ben RecordFiledNames. < je'ents adatait tarta'maz" mezk.
45
elents kszts
5elentstervez t7ndr az OpenOffice org V W M vltozattl 5elentstervez kiterjeszts teleptse eset"en

<z =pen=55i)e.org 2.B.0 -,s !,'tozata "ta !an 'ehetsg a kiterjesztsek haszn,'at,ra. Ezek egyike a je'ents ter!ez+ ame'y 'et6'thet innen. < je'ents ter!ez a (entaho 7eporting >'o/ Engine k"dj,nak 5e'haszn,',s,!a' ksz;'. @e'en'eg a 'eg5rissebb !,'tozata az A.A.0-es+ )sak a B.A.J !,'tozatta' haszn,'hat". Po!,bbi in5orm,)i" az =pen=55i)e.org Zikin ta','hat". 9sz#ts;k e' az a'ka'mazottak 'ist,j,t+ az emai' )#m;kke' egy;tt+ az irod,k szerinti bont,sban. Ezt a je'entst 5ogjuk a ksbbiekben m"dos#tani a je'ents ter!ez 5orm,z,si 'ehetsgeinek bemutat,s,ra. Ehhez haszn,'juk 5e' a /ekrdezsT!lkalmazott 'ekrdezst+ kezdj;k a t;ndr seg#tsg!e'. 9attintsunk a <&7ndr $asznlata a jelents ltre$ozs$oz > 'inkre+ ekkor megje'enik a h,ttrben a je'entster!ez ab'aka+ a mez hozz,ad,ssa' s a t;ndr e's ab'ak,!a'+ amib' a B6. ,bra. @e'ents mez kije'6'se )sak az ut"bbit mutatja.
3%. bra: 6elent!s mez$ kijel2l!se
Mtt je'6'j;k ki a je'ents 5orr,s,t a P,b',k !agy 'ekrdezsekn' megad!a a *ekrdezs`<'ka'mazottak 'ekrdezst. < megje'en e'rhet mezk 'ist,j,b"' adjuk az 6sszes mezt hozz, a je'entshez. *pj;nk a QPo!,bbR gomb seg#tsg!e' a k6!etkez ab'akra. Degje'enik a BL. ,bra. Dez )#mkzse + itt adjuk meg a je'entsben ',tni k#!,nt )#mke ne!eket.
46
elents kszts
3'. bra: /ez$ c*mk!z!se Po!,bb 'p!e a BH. ,bra. Csoportos#t,s ab'ak je'enik meg.
3(. bra: )soportos*ts < je'entsben az a'ka'mazottakat irod,k szerint szeretnnk ',tni. Ezrt !,'asszuk ki az QMrodaR mezt s adjuk a )soportos#t,sok k6z. *pj;nk a k6!etkez ab'akba. Mtt be,''#thatjuk a rendezsi szempontokat+ itt az e'z'eg ki!,'asztott mez m,r kisz;rk#t!e ta','hat". <djuk meg a ne!ek szerinti sorba rendezst a B9. ,bra. 7endezsi be,''#t,sok szerint.
47
elents kszts
3+. bra: Rendez!si bell*tsok < je'ents;nk ter!ezsnek k6!etkez 'pse az E0. ,bra. E'rendezs ki!,'aszt,sa+ itt tudjuk meghat,rozni+ hogy ,''" !agy 5ek! 'apra ksz;'j6n a je'ents+ a Q&jolsR meg5e'e' op)i"j,t ki!,'aszt!a hat,rozhatjuk meg.
4.. bra: ;lrendez!s ki&lasztsa <z Q<datok e'rendezseR a'att a )#mkk s a mezk e'rendezst hat,rozhatjuk meg. Ezen ha sz;ksges a ksbbiekben a je'ents ter!ez nzetben t6rtn megnyit,sa ut,n !,'toztathatunk. 4a az Q<datok e'rendezseR a'att !,'togatjuk a ki!,'aszt,sunkat a je'entster!ez ab'akban ',thatjuk+ hogyan 5ognak a )#mkk mezk e'rendezdni. U,'asszuk a 'egegyszer?bbet a P,b',zatos e'rendezst.
48
elents kszts
*pj;nk az uto's" ab'akra+ EA. ,bra. @e'ents 'trehoz,sa itt adhatjuk meg a @e'ents )#mt+ s a t#pus,t+ !a'amint+ hogy egyb' 5usson a je'ents+ !agy m"dos#tani k#!,nunk az e'rendezsen.
41. bra: 6elent!s l!tre3ozsa U,'asszuk a dinamikus je'ents t#pust+ ha a je'entst t6bbsz6r is 5uttatni k#!,njuk+ !,'toz" adatokka'+ a statikus t#pust+ ha a je'ents ksz#tskor r!nyes adatokat akarjuk haszn,'ni. <z EA. ,br,nak meg5e'e' m"don ments;k a je'entst+ < t;ndr bez,r"dik s a E2. ,bra. @e'ents ter!ez ab'ak je'enik meg.
42. bra: 6elent!s ter&ez$
49
elents kszts
< Szerkeszts85elents !grehajt,s men;!e'+ az eszk6zt,ron '! ikonna'+ !agy a 6&3/R. bi''enty? kombin,)i" a'ka'maz,s,!a' 5uttassuk a je'entst. < EB. ,bra. < ksz je'ents megje'enik+ az a'ka'mazottak ne!e irod,k szerint )soportos#t!a.
43. bra: A k!sz jelent!s < EB. ,br,n ',that" je'ents nem tK' szp+ de az ignyeink szerint !annak az adatok )soportos#t!a. < ne!ek kiss sztszakadtak+ s az adatok az o'da'on egyen'etesen !annak e'oszt!a. 4a !,'toztatni akarunk az e'rendezsen+ menj;nk !issza a je'ents ter!ez ab'akhoz s m"dos#tsuk. < k6!etkez 5ejezetben a ter!ez nzetn'+ 5ogjuk a je'ents m"dos#t,s,t rsz'etesen megbesz'ni.
50
elents kszts
5elents ltre$ozsa tervez nzet"en

< je'ents kt 5orm,tumban ksz;'het+ az egyik sz6!eges dokumentum a m,sik t,b',zat. < je'ents komponensei k6z6tt az Fr'apokn,' m,r megszokott m"don+ na!ig,tor seg#tsg!e' 'ehet 'pkedni. < je'ents minden ismt'd rszben 'ehetsges sz6!eg e'he'yezse is. < je'entster!ezben je'en'eg 'ehetsges )soport '5ej '',b+ o'da' '5ej '',b+ s je'ents '5ej '',b ksz#ts s 5;gg!nyek haszn,'hat"ak az adatok manipu',',s,ra.
44:bra 6elent!ster&ez$ n<itablak *pj;nk a Case 5ab'ak @e'entsek ikonj,ra. 9attintsunk a 5elents ltre$ozsa tervez nzet"en . 'inkre+ s megny#'ik a EE. ,br,n ',that" je'ents ter!ez ab'ak+ ame'y hason'#t az Fr'apter!ezh6z de att"' e'tren ez nem Zriter dokumentum+ hanem egy ja!a a'ka'maz,s. < @e'entster!ez h,rom rszre osz'ik. >ent a men; sor ',that"+ a'atta !annak az eszk6zt,rak. < jobb o'da'on ',that" a Pu'ajdons,gok ab'ak az aktu,'isan kije'6't objektum tu'ajdons,grtkei!e'. <z ab'ak ba' o'da',n a @e'entster!ez nzet je'enik meg. < @e'entster!ez nzet kezdetben h,rom szakaszra !an oszt!a 5entr' 'e5e'.

Oldal lfeje O )#mkemezk he'yezhetk ide 3szletek 2 adatb,zismezk+ )#mkemezk+ kp !ezr' e'emek he'yezhetk ide. Oldal ll"a 2 )#mkemezk he'yezhetk ide
51
elents kszts
Po!,bbi 'ehetsg a 5elentsfejlc s 5elentsl"lc ter;'etek beszKr,sa a Szerkeszts 8 5elentsfejlc-Pl"lc "eszHrsa men;!e'+ nyithat" meg a szerkesztsre+ s itt he'yezhetk e' azok az e'emek ame'yek a je'ents e'ejn !agy !gn akarunk megje'en#teni. Ez az op)i" menet k6zben ki-be kap)so'hat"+ de i'yenkor az azon r6gz#tett be,''#t,sok e'!esznek. 4a !'et'en;' t6r6't;k s mg nem mentett;k e' a !,'toz,st+ akkor ments n'k;' z,rjuk be s nyissuk meg Kjra a je'entst s a t6r6't e'emek !issza trnek. 4a a ter;'et ne!e e'tti Q-Ra ikonra kattintunk a ter;'et egysoross, bez,r"dik+ a QYR -ra kattint!a kiny#'ik+ az e'ksz;'t @e'entsre ennek semmi hat,sa nin)s+ )sak a je'ents szerkesztst seg#ti. <z adatb,zismezket a 5ogd s !idd te)hnik,!a' szKrhatja be a 7sz'etek nzetbe. < rsz'eteket a QDezk beszKr,s,hoz a je'entsbeQ szakasz #rja 'e. Ezen k#!;' kattinthatunk a 6mkemez !agy a Szvegdo"oz eszk6zt,rikonokra+ a 5elents vezrlelemek eszk6zt,ron+ majd hKzhat egy tg'a'apot az ='da' '5ej !agy ='da' '',ba ter;'eten egy o'yan sz6!eg megad,s,hoz+ ame'y minden o'da'on azonos. 9pet s diagrammot is hozz,adhat a Kp s a diagramm ikon seg#tsg!e'. <'ka'mazhatunk e'!,'aszt" e'emeket is 5;gg'eges s !#zszintes !ona' seg#tsg!e'+ de kereteket egye're nem adhatunk hozz,.
A tulajdonsgok ablak
< tu'ajdons,gok ab'ak megje'en#thet s kikap)so'hat" az 9Q Pel i''et!e je'ents !ezr' e'emek eszk6zt,ron '! ikon seg#tsg!e' s az ?r'ap tu'ajdons,gaihoz hason'"an m?k6dik.
Jelents na,igtor
< je'ents na!ig,tor az ?r'apna!ig,torhoz hason'"an 'ehet! teszi a je'ents 6sszes e'emnek az e'rst egy k6zponti he'yr'. E'h#!hat" az ikonj,ra kattint!a+ a Azet85elentsnavigtor men;pontb"' s 9X-e'.
4#. bra: 6elent!sna&igtor

A jelentst &satlakoztatsa egy adatbzistbl$oz
< je'entst addig nem ksz#thet e' am#g nem )sat'akoztattuk egy adatb,zis t,b',hoz+ 'ekrdezshez+ !agy egy SN* paran)shoz+ ehhez meg ke'' nyitnunk a @e'ents tu'ajdons,gait.
52
elents kszts
< je'ents b,rme'y rszb' e'juthatunk a @e'ents tu'ajdons,gaihoz+ a Szerkeszts85elents kijellse men;!e' !agy a 6&3/R3 'enyom,s,!a'. Mtt kt 5;' ta','hat" az Gltalnos s az !datok+ az ut"bbira kattint!a ,''#that" be az adatb,zis+ a 'eg6rd;' 'ist,b"' !,'assza ki azt a t,b',t+ 'ekrdezst+ !agy SN* paran)sot+ ame'yb' a je'entst e' akarja ksz#teni. Di !,'asszuk ki a t,b',t s a'atta a t,b',k 'ist,j,b"' az <'ka'mazottat. < ki'pshez !agy a P<C !agy az E%PE7 bi''enty?t nyomja meg+ !agy egrre' kattintson egy m,sik !ezr' e'emre+ ekkor megje'enik a #ez $ozzadsa ab'ak+ ame'y a )sat'akoztatott t,b'a 6sszes mezjt tarta'mazza. *,sd a E6. ,br,t.
4%. bra: /ez$ 3ozzadsa "elugr ablak

Mez!k besz.rs$oz a jelentsbe
< #ez $ozzadsa 5e'ugr" ab'ak seg#t t,b'abejegyzseket beszKrni a je'entsbe. < mezne!ekre kattint!a beszKrhat"k a je'entsbe+ de mie'tt ezt megtennnk 5igye'j;nk arra+ hogy a je'ents rszek k6z;' me'yik az akt#!+ a Q3szletekR 'egyen ki!,'aszt!a+ SzKrjuk be a je'entsben ',tni k#!,nt mezket. 4a a ksbbiekben meggondo'juk magunkat+ hozz,adhatunk mezket a Dez hozz,ad,sa ikon seg#tsg!e' is+ a standard eszk6zt,rr"'+ ekkor Kjra megje'enik a Dez hozz,ad,sa 5e'ugr" ab'ak. 4e'yezz;k e' a mezket tetszs szerint. 4aszn,'juk az igaz#t,s s az igaz#t,s szakaszonknt eszk6zt,rak ikonjait a mezk igaz#t,s,hoz. < mezk ,t5edse nem 'ehetsges. 4a egy t,b'amezt dobunk a 7sz'etek ter;'etre+ egy )#mke s egy sz6!egmez egy;tt 'esz beszKr!a+ de e'tren az ?r'apt"' ezek nin)senek )soportos#t!a.
/z*,eg $ozzadsa
CeszKrhatunk a je'ents minden o'da',n azonosan megje'en sz6!eget. 9attintsunk a C#mkemez ikonra + majd hKzzunk egy tg'a'apot az Oldal lfeje !agy az Oldal ll"a ter;'eten+ akkor,t amekkora a sz6!eg;nk e'he'yezshez sz;ksges. < C#mke \'ta',nos 5;'n a C#mke tu'ajdons,gba #rjuk be a k#!,nt sz6!eget. < 7sz'etek szakaszba t6rtn mez beszKr,s ut,n a je'ents kszen ,'' a !grehajt,sra. 4a szerkeszteni szeretnnk a @e'entster!ez nzetet+ egyes tu'ajdons,gait m"dos#thatjuk. 9attintsunk a 3szletek ter;'etre. Ezut,n a Pu'ajdons,gok ab'akban m"dos#tsunk egy-kt tu'ajdons,got+ p'd,u' a h,ttrsz#nt.
53
elents kszts
<z ==o Case 2.E !,'tozat,t"' 'ehetsg !an kpek beszKr,sa+ rajzobjektumok+ beszKr,sa+ a B.0 !,'tozatt"' diagrammok beszKr,s,ra is+ ezek beszKr,s,t s szerkesztst+ a ksbbiekben egy ki)sit rsz'etesebben is bemutatjuk.
Mez!k igaztsa
< mezk je'entsen be';'i 5orm,s e'rendezst seg#tik a k6!etkez eszk6zt,rak. Mgaz#t,s szakaszonknt eszk6zt,r+ igaz#t,s a szakaszon be';'+ ba'ra+ jobbra+ 5e';'re+ a'u'ra.
Mgaz#t,s eszk6zt,r+ ba'ra+ k6zpre+ jobbra+ 5e';'re+ k6zpre+ a'u'ra igaz#t.
=bjektumok ,tmretezse eszk6zt,r+ igaz#t,s a 'egkeskenyebbhez+ 'egsz'esebbhez+ 'ega'a)sonyabbhoz+ 'egmagasabbhoz.
%endezs s &soportosts
<mikor e'sz6r ksz#t;nk je'entst p'd,u' egy t,b',b"'+ a 7sz'etek szakaszban e'he'yezett mezk ki'ist,zz,k az adatb,zisban '! adatokat abban a sorrendben ahogy azok a t,b',ban ta','hat"k. Ez a sorrend az adatb,zist"'+ a t,b',k kap)so'at,t"' 5;ggen+ az adatbe!ite' szerinti sorrendben tarta'mazza a rekordokat. 4a nem t,b',b"' ksz#tj;k a je'ents;nket+ hanem 'ekrdezsb' akkor a 3endezs s csoportosts haszn,'ata n'k;'+ a rekordok abban a sorrendben 'esznek beszKr!a a je'entsbe+ ami'yenben 'ekrdezdtek az adatb,zisb"'+ ez m,r a 'ekrdezs ,'ta' is 'ehet rendezett. Ie a je'entsben megje'en adatokra !a'"sz#n?'eg nem abban a sorrendben !an sz;ksg ahogy az adatb,zisban t,ro'"dnak+ !agy a 'ekrdezsb' j6ttek. <z a'ka'mazottak n!sor,ra az <CC sorrendben !an sz;ksg+ az a'ka'mazottak juta'maz,s,nak e'ksz#tsekor a 5orga'om szerint )s6kken sorrendre+ a )g;nk gyengesgnek keressekor a 5orga'om n6! sorrendbe ,''#t,s,ra 'ehet sz;ksg. < Standard eszk6zt,ron ta','hat" ikonna'+ men;b' a Azet83endezs s csoportosts a'"'+ !agy a 6&3/RD $yorsbi''enty?!e' nyithatjuk meg a 3endezs s csoportosts ab'akot -EL. ,bra0+ Ez az ab'ak 'ehet! teszi a rendezs s )soportos#t,s a'apj,u' szo'g,'" mez ki!,'aszt,s,t+ a je'ents a'apj,u' szo'g,'" adatok meg!,'toztat,sa n'k;'.
54
elents kszts
4a egyszer?en a sorba rendezsre !an sz;ksg akkor+ adjuk meg az a mez ne!et a Csoportok k6z6tt+ ami szerint sorba k#!,njuk rendezni az adatokat+ de kap)so'juk ki a )soport 5ej- s ',b')et+ s ,''#tsuk be a 7endezsi tu'ajdons,gokat p'd,u' n6!ek!re. < n6!ek! rendezs+ a rekordokat bet?rendben+ <-8 szerint+ ha sz,m !an a rekordban akkor a bet?k e'tt he'yezkednek e' 0-9 sorrendben. < )s6kken sorrend esetben 5ord#tott a sorrend 8-< s a 9-0 szerint.
4'. bra: Rendez!s !s csoportos*ts <nnyi mezn !gezhet e' a sorba rendezs amennyit )sak akarunk. ('d,u'+ 4a !e!inket megynknt k#!,njuk sorba rendezni s megynknt ki'ist,zni a ne!;ket+ a megye mezt s a !e! mezt ke'' a sorba rendezs s )soportos#t,s sor,n ki!,'asztani.+ megadni a rendezs t#pus,t+ ame'yik 5e';'re ker;' e'sz6r az a'apj,n t6rtnik meg a sorba rendezs+ majd a m,sodik mez szerint+ s #gy to!,bb. 4a a sorba rendezs szempontjai meg!,'toznak+ egy szer?en )sak 5e'jebb ke'' mozgatni azt a mezt+ ame'y szerint k#!,njuk az e's rendezst e'!gezni. < rekordok sorba rendezse az egyszer? 'ist,k esetben hasznos+ amikor ez e'gsges. \'ta',ban a je'entsek nem i'yen egyszer?ek+ sz;ksg 'ehet rsz6sszegek+ ,t'agok+ statisztikai adatok s darabsz,mok ki#r,s,ra.
55
elents kszts
<mikor a je'entsben egy )soportot hozunk 'tre+ nem )sak sorba rendezz;k az adatokat )soportos#t!a hanem kt Kj je'ents szakaszt is hozunk 'tre+ ame'y a )soport !,'toz,sakor mindig megje'enik+ a )soport5ej')et s )soport ',bat. E kettt a sorba rendezs sor,n kikap)so'tuk+ most kap)so'juk !issza. < 6soport fejlcbe he'yezhetj;k e' azt a mezt ami a'apj,n e'!gezz;k a )soportos#t,st. < csoport l"lc 'esz a he'ye az )soport 6sszes#tsnek+ ,t'ag,nak+ darabsz,m,nak+ s egyb 6sszes#t in5orm,)i"knak. 4a t6bb )soportot a'kotunk akkor a je'ents rsz'etezettsge egyre n6!ekszik. 4a e'sz6r a je'entst orsz,gok+ majd megyk s !,rosok szerint )soportos#tjuk majd ezt to!,bb 5inom#thatjuk !e!nknt !agy megrende'sekknt+ mi!e' mindegyik )soport saj,t je'ents5ejje' s ',bba' rende'kezik+ az 6sszegzseket is mindegyik )soport szerint !gezhet;nk. < )soportos#t,s Kjabb szintjt a 5entebb 'e#rtak szerint hozz,ad!a egyszer?en e'ksz#thetj;k. 4a t6bb mez szerint ksz#tett;k e' a )soportos#t,sokat s ksbb r,j6!;nk+ hogy rossz sorrendben ksz#tett;k e'+ p'd,u' e'sz6r a ne!ek a'apj,n majd iroda szerint+ s ezt a sorrendet 5e' akarjuk )ser'ni+ nem ke'' a )soportokat t6r6'ni s Kjra hozz,adni+ egyszer?en haszn,'juk a )soportos#t,s ab'akon '! Q6soport t$elyezseR me''ett ta','hat" nyi'akat a sorrend meg!,'toztat,s,ra. 8,rjuk be a 3endezs s csoportosts p,rbeszdab'akot ha m,r nin)s r, sz;ksg.
Az oldalszm0 dtum s id! besz.rsa
Dinden t6bb o'da'as je'entsben sz;ksg 'ehet az o'da'sz,m megad,s,ra. < men;ben menj;nk a 0eszHrs8Oldalszm men;e'emre s a EH. ,br,n ',that" ab'ak j6n 5e'. U,'asszuk a je'ents;nknek meg5e'e' op)i"t+ s nyomjuk meg az =9 gombot.
4(. bra: Az oldalszm besz:rsa
56
elents kszts
< dinamikus je'entsek az adatb,zis pi''anatnyi ,''apot,t r6gz#tik ezrt a je'ents egyrte'm? azonos#t,shoz sz;ksges a je'ents 5uttat,si d,tum,nak s idpontj,nak a r6gz#tsre. < d,tum s id beszKr,s,hoz kattintsunk a je'ents azon rszre aho!a be akarjuk szKrni a kt adatot+ majd menj;nk a 0eszHrs8*t'm s id men;pontra s megje'enik a E9. ,br,n je'zett ab'ak+ !,'asszuk ki a nek;nk meg5e'e' 5orm,tumot s nyomjuk meg az =9 gombot.
4+. bra: A dtum !s id$ besz:rsa SzKrjuk be az irodai n!sor je'entsbe az o'da'sz,mot az o'da' tetejbe % D o'da' 5orm,ban k6zpre+ a d,tumot s az idt a je'ents a'j,ra ba'ra.
+pletek s #)gg,nyek
< kor,bbi rszekben a je'entseket egyszer?en a P;ndrre'+ !agy az adatb,zis t,b'a mezk beszKr,s,!a' ,''#tottunk e'. 4a !a'ami!e' bonyo'u'tabb je'entst akarunk ksz#teni+ haszn,'juk a 'ekrdezseket+ az adatok sz?rsre+ !agy sz,m#t,sok e'!gzsre. Ie a sz,m#t,sok egy rsze+ m,skpp is e'!gezhet+ a kp'eteket s a 5;gg!nyek haszn,'at,!a'+ p'd,u' ha a 'ekrdezseket nem tudjuk m"dos#tani+ !agy nin)s 'ehetsg;nk a m"dos#t,sra. < kp'eteket s a 5;gg!nyeket haszn,'hatjuk akkor is amikor a je'entsbe o'yan rtket k#!,nunk beszKrni ami nin)s az adatb,zisban de az adatb,zisban '! adatokb"' e',''#that"k+ erre p'da az ,5a sz,m#t,s egy sz,m'a ksz#tsekor. < kp'etek s a 5;gg!nyek seg#tsg!e' 'ehet a je'entst 5inom#tani. < je'entster!ez ,'ta' t,mogatott kp'eteket k6z!et'en;' #rhatjuk be a je'ents+ adatmezihez tartoz" adat tu'ajdons,ghoz+ ha a QDez !agy kp'etR op)i"t !,'asztottuk. < kp'etek bei''eszthetk+ a Ca') -b"' m,r ismert >;gg!nyt;ndrre'. D,sik 'ehetsg a je'entster!ezbe bep#tett 5;gg!nyek haszn,'ata Q>;gg!nyR ki!,'aszt,s,!a'+ az adatmez t#pus,n,' ekkor+ a Q>;gg!nyR tu'ajdons,g akt#!!, !,'ik s !,'aszthatunk+ az <))umu'ation+ Dinimum s DaJimum 'ehetsgek k6z;'+ ekkor m,r be,''#thatjuk a 5;gg!ny hat"k6rt is+ a te'jes je'ents !agy a )soport szerint ksz;'j6n a sz,m#t,s.
57
elents kszts
#.. bra: =e!p*tett " gg&!n<ek ki&lasztsa < QSz,m','"R op)i"t ki!,'aszt!a+ az adott )soporton+ !agy a je'entsen be';' '! rekordokat sz,m,t hat,rozhatjuk meg. Egy to!,bbi 'ehetsg az egyni 5;gg!nyek e',''#t,sa+ matematikai kp'etek haszn,'at,!a'. < 5;gg!nyek 'ehetnek egyszer?ek+ de bonyo'u'tt, is tehetj;k ket+ mindez )sak az id s a t;re'em krdse. Dinden 5;gg!ny nh,ny a sz,m#t,sokhoz haszn,'t paramtert tarta'mazhat. Ezeknek a paramtereknek 'ehet ne!;k is. < 5e'adatunk az+ hogy ezeket a paramtereket a 5;gg!nyeknek megadjuk. <z esetek egy rszben a paramterek e'remeghat,rozott rtkek k6z;' !,'aszthat"k ki. < je'entsben haszn,'t 5;gg!nyek esetn a Ca') )e'',it"' e'tren adatb,zis mezk szerepe'nek. < t,mogatott 5;gg!nyek 'ist,ja az ==o /ikin ta','hat". 4a a >;gg!ny t;ndrt haszn,'juk+ akkor a mezk ki!,'aszt,sa ab'ak ugrik e'+ ha a 5;gg!ny paramtert akarjuk megadni -Ca') esetben itt 'ehetett a )e'',kat ki!,'asztani0+ innen egyszer?en bei''eszthetj;k a sz;ksges mezket. 4a szigorKan !essz;k a 5oga'makat+ ha a 5;gg!ny minden paramtert megadtuk+ behe'yettes#tett;k s a 5;gg!ny 5ut,sra ksz+ akkor m,r kp'etr' ke''ene+ hogy besz'j;nk. Ezeket a 5oga'makat egym,ssa' 5e')ser'!e is haszn,'juk de a tiszt,n ',t,s miatt sz;ksges a megk;'6nb6ztets;k+ mi!e' a kp'et t6bb 5;gg!nyt is tarta'mazhat argumentumknt. < BEE-es iroda sz,m,t !,'toztassuk meg BE2-re+ #gy ',tszani 5og a k6!etkez 'psben haszn,'ni k#!,nt sz,m','" 5;gg!ny hat,sa a je'entsben.
Beptett #)gg,nyek $asznlata-
<djuk hozz,+ az irodai je'ents;nkh6z az irod,ban '! a'ka'mazottak sz,m,t. Ehhez nyissuk meg a t;ndrre' ksz#tett je'entst+ akti!,'juk az iroda )soport '',b,t a )soportos#t,s s rendezs a'att. SzKrjunk be kt )#mke mezt s egy 5orm,zott mezt. <z e's )#mke mez sz6!egt m"dos#tsuk QMrod,ban 6sszesenR a m,sodikat Q5R -re s k6zj;k he'yezz;k be a 5orm,zott mezt. *pj;nk a 5orm,zott mezre+ s a tu'ajdons,gokn,' !,'asszuk ki az <dat 5;'et+ az <datmez t#pus,n,' !,'asszuk a QSzmllR-t+ majd a QCatkrR -n' a 6soportJ)roda op)i"t. <z #gy kia'ak#tott mez 6sszesz,mo'ja az irod,ban '! szem'yek sz,m,t+ s kije'zi a )soport ',b')en. 4a megnzz;k ez ut,n a )soporthoz tartoz" 5;gg!nyeket a @e'entsna!ig,torn,'+ ',thatjuk+ hogy 'trej6tt egy Q6o'nter)rodaR ne!? 5;gg!ny+ ame'ynek a tu'ajdons,gain,' megta','hatjuk a kp'ett is+ a kezdeti rtkke'.
58
elents kszts
#1. bra: ?zmll " gg&!n<

gyni #)gg,nyek-
Dikor nem ja!aso't az egyni 5;gg!nyek haszn,'ataG 4a m,r a bep#tett 5;gg!nyek s kp'etek is a k#!,nt eredmnyt hozhatj,k+ nem rdemes saj,t 5;gg!ny #r,s,ba 5ogni+ haszn,'juk a meg'!ket. 4o!a he'yezz;k a 5;gg!nyeketG < je'ents na!ig,tort megnyit!a ',tjuk a he'y;ket a @e'ents a'att k6z!et'en;'+ de ha )soportokat tarta'maz a je'ents;nk a Csoportok a'att is ta','unk 5;gg!nyek e'he'yezsre a'ka'mas he'yet. 4a a )soportos#t,son be';'i sz,m#t,sokra szeretnnk haszn,'ni a 5;gg!nyeket akkor he'yezz;k e' a )soportban. 4a Kj egyni 5;gg!nyt k#!,nunk ksz#teni+ jobb kattint,s a >;gg!nyen+ s a 32. ,bra szerint+ !,'asszuk ki az Kj 5;gg!ny op)i"t.
#2. bra: >j " gg&!n< besz:rsa 4a 'trej6tt+ ne!ezz;k e' tetszs szerint+ a tu'ajdons,gait ha megnzz;k ;resek+ ugyan Kgy mint a kezdeti rtkek. Mde i''essz;k be a sz,m#t,shoz sz;ksges 5;gg!nyeket+ s a kezdeti rtket is.
Aljelentsek
< Case B.A s a je'ents ter!ez A.A.0 !,'tozata nem t,mogatja.

+ereszttbla jelentsek
< Case B.A s a je'ents ter!ez A.A.0 !,'tozata nem t,mogatja.
59
elents kszts
1iagrammok a jelentsben
\'ta',ban igaz az a sz"',s+ hogy Qegy kp t6bbet rhet ezer sz"n,'R+ k;'6n6sen akkor+ ha a kpet diagrammot j"' haszn,'juk. < je'entster!ez diagramm ksz#tje az ==o m,s rszeiben is haszn,'hat" diagramm modu'+ nh,ny adatb,zisra je''emz tu'ajdons,gga'. < diagrammok seg#tsg!e' j"' kiegsz#thetj;k a sz6!eges in5orm,)i"t. < je'ents sz6!ege j"' kiegsz#thet a torta+ osz'op+ ter;'et diagramma'+ ezek BI-s !,'tozati!a'. Ezek a diagrammok a je'ents ter!ezbe !a'" bei''eszts;k ut,n e'nzetben ,br,zo'j,k az adatokat+ nagyon k6ze' ahhoz ahogy a !g'eges je'entsben 5ognak kinzni. %h,ny krdst rdemes ,tgondo'ni mie'tt bei''esztennk a diagrammot+ ha az adatokat ',t!,nyosan s rtheten szeretnnk bemutatni+ me'yik az az adat amit a diagrammba rdemes i''eszteni+ me'yik diagramm t#pus az ame'yik erre a 'egjobb+ a je'ents me'y rszbe he'yezz;k e' a diagrammot !agy diagrammokat. 4a tK' sok diagramm !an a je'entsben nem biztos+ hogy rthetbb 'esz t'e. < diagramm t#pus !iszony'ag k6nnyen ki!,'aszthat" az adatok ismeretben+ ha m,r az ==o m,s rszeiben haszn,'tuk. < diagrammok e'he'yezse m,r nehezebb krds+ a'ape'! 'egyen+ hogy a diagrammot mindig az adatn,' egy szintte' 5e'jebb '! je'ents rszen he'yezz;k e'. ('d,u' ha )soportos#t,st haszn,'unk akkor+ a )soport 5ej !agy ',b')ben+ ha nin)s i'yen akkor je'ents 5ej !agy ',b')ben he'yezz;k e' a diagrammot. 4a t6bb szint? )soportos#t,st haszn,'unk akkor 5igye'j;nk a meg5e'e' szint ki!,'aszt,s,ra+ !agy he'yezz;k a je'ents 5ej s ',b')re. <tt"' 5;ggen+ hogy ho!a he'yezz;k a diagrammot+ az meghat,rozza azt+ hogy mi'yen adatot tarta'mazhat. 4a a he'y a )soport ',b') akkor a )soportos#tott adatokat mutatja meg minden )soport ut,n. 4a a je'ents 5ej !agy ',b')be he'yezt;k akkor az egsz je'ents adatait 5ogja tarta'mazni. Dost pedig i''essz;nk egy diagrammot a je'ents;nkbe. <z Mrodai n!sor je'entshez adjuk hozz, az irod,nknti 'tsz,mot tarta'maz" diagrammot. 4at,rozzuk meg+ hogy ho!a i''essz;k a diagrammot !,'asszuk a je'ents ',b')et+ kattintsunk a szakasz,ra. M''essz;k a diagrammot a ',b')be ehhez+ kattintsunk a Uezr'e'emek eszk6zt,r,n '! diagramm ikonra+ az egr ba' gombj,t 'enyom!a tart!a rajzo'juk egy ngyzetet. 4a 5e'engedj;k az egr gombot+ megje'enik a diagramm osz'op nzetben. Ekkor mg adat tarta'om n'k;'. < diagrammot kije'6'snek megtart,sa me''ett 'pj;nk az <dat 5;'re+ itt adjuk meg t#pusknt az SN* paran)sot+ s az a',bbi paran)sot adjuk hozz, a Parta'om a'att. SE*ECP aMroda4e'ya+ Count-aMroda4e'ya0<S a>a >7=D a<'ka'mazotta <S aMrodakbana $roup by aMroda4e'ya 4a ki'p;nk a 'ekrdezs ter!ezb' m,r 5riss;' is a diagrammunk. 4a meg5e'e' az osz'op diagramm akkor ments;k a je'ents;nket s 5uttathatjuk is. Ie ha nem tetszik az osz'op diagramm akkor )ser'j;k 'e m,s t#pusKra. 9attintsunk ktszer a diagramm be'sejbe+ hogy akt#!!, !,'jon. 4a a jobb egr bi''enty? 'enyom,sakor nem a 3B. ,bra szerinti he'yi men; je'enik meg akkor nem 'pt;nk be a diagrammba+ hanem a diagramm objektum !an )sak kije'6'!e.
60
elents kszts
#3. bra: -iagramm mdos*ts U,'asszuk a nek;nk tetsz diagramm t#pust+ p'd,u' a tort,t BI nzette'+ s ments;k a je'entst+ majd 5uttassuk.
"eltteles #ormzs
<hogy a je'ents kezd egyre bonyo'u'tabb, !,'ni a sima 5orm,z,s nem e'gsges. < kieme'sre 'ehetsget ad a h,ttr !agy a mez sz#nezse de ez nem mindig e'g+ nha sz;ksg !an bonyo'u'tabb 5e'tte'ek e'emzsre. Ekkor a'ka'mazhat" a 5e'tte'es 5orm,z,s. < 9ormt'm89eltteles formzs men;pontra kattint!a j6n e' a Ca')b"' m,r ismers ab'ak. Mtt egy !agy t6bb 5e'tte't is megadhatunk a mezk adatainak 5orm,z,s,ra. Die'tt to!,bb 'pnnk rdemes a 5e'tte'es s az abszo'Kt 5orm,z,st 6sszehason'#tani. < je'ents objektumok abszo'Kt 5orm,z,st a je'entster!ez egyb rszein 'ehet be,''#tani. <ho' is az adott mez 6sszes a'ap5orm,z,s,t tudjuk be,''#tani je'ents t6rtn minden megje'ensre. 4a a mezre kattintunk+ a tu'ajdons,gok ,'ta',nos 5;'n be tudjuk ,''#tani a bet? ksz'etet+ a h,ttr sz#nt !agy az ,t',tsz" h,ttrt+ s a sz,m5orm,tumot. 4a itt be,''#tjuk a bet? sz#nt pirosra a mez 6sszes megje'ensekor piros 'esz. Ez az abszo'Kt 5orm,z,s haszn,'ata. Prj;nk !issza az irodai n!sorunkhoz+ az iroda mez bet?sz#nt ,''#tsuk pirosra az abszo'Kt 5orm,z,s seg#tsg!e'+ s 5uttassuk a je'entst. Dinden iroda sz,m piros. Dost pedig adjunk meg 5e'tte'eket az )roda mezh6z+ ehhez je'6'j;k ki a mezt s akti!,'juk a 5e'tte'es 5orm,z,st. < harmadik eme'eti irod,k sz,mait je'6'j;k m,s bet? t#pussa'+ kett!e' nagyobb mrette'+ s adjunk neki !i',gos kk sz#nt+ !i',gos sz;rke h,ttrre'. U,'asszuk a mezrtk B00 s E00 k6z6tti op)i"t+ ebben az 6sszes harmadik eme'eti szoba szerepe'. < karakter 5orm,z,s seg#tsg!e' adjuk meg a k#!,nt bet? t#pust+ mretet+ sz#nt+ s h,tteret. 4a a Y ikonra kattintunk Kjabb 5e'tte't adhatunk meg.
61
elents kszts
#4. bra: 4elt!teles "ormzs Dents;k a je'ents;nket+ s 5uttassuk+ most az 6sszes sz,m piros ki!!e a harmadik eme'etieket ame'yek kkek.
"eltteles nyomtatsi ki#ejezs $asznlata-
4o' haszn,'hatjuk ezt az op)i"tG ('d,u' ha egy 5e'iratot )sak akkor ke'' kinyomtatni ha a !a'ame'y mez rtke igaz. Pegy;k 5e'+ hogy az adatb,zisunk tarta'maz egy 'ogikai t#pusK mezt+ ha ezt betessz;k a 5e'tte'es nyomtat,si ki5ejezsbe+ s amennyiben igaz az rtke+ akkor a je'ents tarta'mazza+ ha hamis akkor pedig nem+ a C#mkn megadott sz6!eget. 4a a t,b',nk tarta'maz egy 'ogikai mezt azt is haszn,'hatjuk itt+ a 5e'tte'es nyomtat,si ki5ejezsbe pedig i''essz;k be a 'ogikai mez ne!t+ E/ogikai#ezoF 5orm,ban. Ie haszn,'hatjuk itt is a 5;gg!ny t;ndr szo'g,'tat,sait is. E 5unk)i"nak a bemutat,s,hoz t6r6'j;k az egyik irodasz,mot az adatt,b',b"'+ p'd,u' a 2BE -t. <z irodai n!sor je'entsbe he'yezz;k be p'd,u' azt+ hogy <Aincs iroda megadva> 5e'iratot ha az adatb,zisunk nem tarta'mazza ezt az a'ka'mazott rekordj,ban. Dajd a je'ents ter!ezben he'yezz;k a )#mkt az <)roda ll"> szakaszra+ adjuk meg a ne!t a C#mke tu'ajdons,gban+ majd az ,'ta',nos tu'ajdons,gokon+ a 5e'tte'es nyomtat,si ki5ejezsn' adjuk meg az a',bbi ki5ejezst. MSC*<%9-]MrodaX0. *e5uttat!a a je'ents;nket az irodasz,m n'k;'i+ a'ka'mazottn,'+ megje'enik a 5e'irat. Ie ',tjuk azt a 5e'iratot is amit a 5;gg!nyekn' he'yezt;nk e'+ kije'ezend+ az irod,ban tart"zkod"k sz,m,t. 4ogy az egym,snak e''entmond" in5orm,)i"kat ne je'ezz;nk ki+ a <)rod"an sszesen> )#mke 5e'tte'es nyomtat,si ki5ejezsben adjuk meg az e'bb a'ka'mazott e''enttt. %=P-MSC*<%9-]MrodaX00+ #gy egyszerre a kt 5e'irat nem 5og megje'enni.
Alakzatok s gra#ika besz.rsa
<z ==o m,s a'ka'maz,saiban is ismert a'akzatok+ rajzobjektumok is beszKrhat"k az eszk6zt,r seg#tsg!e'. <z ==o B.A-ben az a'akzatok nagy rsze hib,san je'enik meg. 4a a je'ents;nket 5e' akarjuk dobni+ !agy )sak a )g;nk 'og"j,t ke'' a je'ents 5ej')be !agy az o'da' 5ej')be i''eszteni+ ezt is megtehetj;k. *pj;nk a 5ej') szakaszra+ haszn,'juk a 0eszHrs8Kp89jl"' men;e'emet+ !agy a @e'ents !ezr'e'emek eszk6zt,rr"' a kp !ezr'e'emere kattintsunk majd hKzzunk az egrre' egy ngysz6get+ menj;nk az ,'ta',nos tu'ajdons,gok 9p tu'ajdons,g,ra s adjuk meg a kpet. ('dakpp szKrjuk be a C.b(rogram >i'esb=pen=55i)e.org BbCasisbsharebga''erybapp'es.gi5 kpet.
62
elents kszts
4a a'akzatot k#!,nunk a je'ents;nk be beszKrni a rajzobjektumok eszk6zt,ron a 'eny#'" objektumokra kattint!a egr ba' bi''enty?jt 'enyom!a tart,sa me''et hKzzunk egy ngysz6get a k#!,nt szakaszon+ a sz;ksges mretet kia'ak#t!a i''essz;k be ket+ a ba' egrgomb e'engeds!e'.
Jelents rszek #ormzsa
<z e'z rszekben megtanu'hattuk+ hogyan !,'toztassuk meg a je'ents egy egy e'emnek a kinzett+ a mez h,ttert+ a bet?k sz#nt+ stb. E me''ett 'ehetsg !an a je'ents egyes rszeinek a 5orm,z,s,ra. ('d,u' adjunk meg a 7sz'etek je'entsrsznek sz;rke h,tteret+ !agy minden )soport egy Kj o'da'on kezddj6n. *egt6bbsz6r egy-egy je'ents rsz mrett k#!,njuk meg!,'toztatni+ p'd,u' azrt+ hogy a je'ents mrete kisebb 'egyen r,5rjen egy o'da'ra. < je'ents mrett 'egk6nnyebben Kgy )s6kkenthetj;k+ hogy a mezket a je'ents rsz tetejhez mozgatjuk s a je'ents rsz a's" peremre kattintunk+ ekkor a je'ents rsz mrete a 'egmagasabb rszhez igazodik. Ie megadhatjuk az ,'ta',nos 5;'6n a magass,g tu'ajdons,gn,' a konkrt mret megad,s,!a'. <z o'da' be,''#t,sn,' megadott marg" mreteket is !egy;k 5igye'embe a je'ents 5orm,z,sakor. U#zszintes s 5;gg'eges !,'aszt" !ona'at is hozz,adhatunk a je'ents;nkh6z+ a je'ents !ezr'e'emek eszk6zt,ron '! ikonok seg#tsg!e'. <z Kj rekord kezdse Kj o'da'on+ be,''#t,s,hoz+ menj;nk a je'ents 5ej je'entsrszre+ s az QWj o'da' kiknyszer#tseR tu'ajdons,got ,''#tsuk QSzakasz e'ttR rtkre ha ke!esebb mint egy o'da'ra ki5r egy rekord. Ennek az a h,tr,nya hogy a je'ents 5ej e'!,'ik az e's rekordt"' s ;res e's o'da't eredmnyez. 4a a QSzakasz ut,nR !,'asztjuk a )soport ',b esetben ;res uto's" o'da' ke'etkezhet a je'entsben+ a je'ents ',b e'tt. Ezek e'ker;'hetk+ ha a je'ents 5ej s ',b nem tarta'maz adatot egyszer?en kikap)so'juk a Szerkeszts85elentsfej-l" trlse men;e'em haszn,'at,!a'. \''#tsuk be az QEgy;tt tart,sR tu'ajdons,got QMgenR -re ha azt akarjuk+ hogy a rekordunk egy o'da'on je'enjen meg+ ne sztt6redez!e t6bb o'da'on. -==o B.A esetben ez sajnos nem m?k6dik0 @e'entsrsz h,ttrsz#nek megad,sa+ je'6'j;k ki azt a rszt ame'ynek a h,ttr sz#nt k#!,nunk adni+ majd az ,'ta',nos tu'ajdons,gokn,' az ,t',tsz" h,ttrt+ ,''#tsuk Q%emR -re. Ekkor akt#!!, !,'ik a Q4,ttrsz#nR tu'ajdons,g+ innen !,'asszuk ki a nek;nk meg5e'e't. <z Mroda )soport ',b')nek adjuk meg a Q&7rkiz YR sz#nt.
2nterakt, jelentsek paramter mez!k alkalmazs,al
4a a je'entst o'yanok is haszn,'ni 5ogj,k akik nem ismerik a je'ents ksz#ts minden rsz'ett+ hamarosan 5e'mer;' az igny az o'yan interakt#! adatbe!ite're ame'y a'apj,n t6rtnik a rekordok ki!,'aszt,sa+ !agy !a'ame'y sz,m#t,s megkezdse. < 'egjobb mego'd,s erre+ egy dia'"gus ab'ak 5e'dob,sa+ ame'ybe a 5e'haszn,'"t rtheten megkrj;k az adat megad,s,t+ ezt Kgy 'enne j" megtenni+ hogy az adat t#pusa s a haszn,'hat" adat tartom,nya is kider;'j6n. Dajd az adatok megad,sa ut,n az #gy e'!,'ogatott adatok 5e'haszn,',s,!a' ksz;' a je'ents. Erre a )'ra a 'ega'ka'masabb mego'd,s+ ha e'sz6r ksz#t;nk egy paramtert is tarta'maz" 'ekrdezst majd a je'entst ennek a 'ekrdezsnek a 5e'haszn,',s,!a' ksz#tj;k e'. 2gy ha 5uttatjuk a je'entst a paramtereket 'ekrdez ab'ak je'enik meg+ majd az ennek adatai!a' ksz;'t je'ents.
elents kszts
Ebben az optim,'is esetben+ a 5e'haszn,'"nak )sak a'ka'mas adatokat ke'' megadnia+ s nem ke'' semmit tudnia a je'ents ter!ezsr'. < paramter a'apK je'entsben )'szer? kije'ezni+ hogy mi'yen paramtert !,'asztott a 5e'haszn,'" a je'ents ksz#ts sor,n. ('d,u' ha egy kezdeti s egy !g idpontot ke'' megadni paramterknt+ akkor azt )'szer? a je'ents 5ejben r6gz#teni. (aramter megad,sa+ a 5;gg!ny ne!t meg ke'' e'znie egy kettspontnak -.0+ p'd,u' .etto'`a`datumto' .eddig`a`datumig. 4a #gy adjuk meg a paramtert a 5e'haszn,'" ta',n kita','ja+ hogy d,tum 5orm,tumot ke'' megadnia+ ha mgsem azt ad meg hiba je'zst kap. 9sz#ts;nk egy 'ekrdezst ter!ez nzetben+ adjuk meg ezt az SN* paran)sot. SE*ECP c >7=D a<'ka'mazotta <S a<'ka'mazotta Z4E7E aUezetekne!a S .Uezetkn! Sz6!eges adatok 'ekrdezsn' az a',bbi megad,sa esetn a nem te'jes sz6!eg megad,sa is 'ehetsges. Z4E7E aUezetekne!a *M9E ded ^^ .Uezetkn! ^^ ded 4a 5uttatjuk a 'ekrdezst az 33. ,br,n ',that" paramter megad,si ab'ak je'enik meg.
##. bra: @aram!ter megadsi ablak 4a a je'entsben k#!,njuk haszn,'ni akkor !,'asszuk ki 5orr,sknt a 'ekrdezst+ a mez 'ist,ban szerepe'ni 5og a paramtert 'ekrdez !,'toz" mint mez+ ezt )'szer? a je'ents !agy o'da' 5ej')re he'yezni+ a je'ents rsz'eteihez pedig a t6bbi adatot. 4a 5uttatjuk a je'entst+ a 5e'haszn,'" ,'ta' megadott rtket #gy ki#rja a 5ej')re+ a je'ents t6bbi adat,!a' egy idben.
Jelents #ormtumki,lasztsa
9t 5orm,tumban ksz#thet a je'ents Zriter dokumentum s Ca') t,b',zat+ a ki!,'aszt,s,ra a @e'ents tu'ajdons,gok <dat 5;'6n ,''#that" be a Qje'ents kimeneti 5orm,tuma tu'ajdons,gR -n,'.
64
elents kszts
A jelents ,gre$ajtsa
<z eszk6zt,ron a @e'ents !grehajt,sa ikonra+ a men;ben menj;nk Szerkeszts85elents vgre$ajtsa men;pontra !agy haszn,'juk a 6&3/R. gyorsbi''enty?t. Ekkor e'indu' a je'ents ksz#tse. <tt"' 5;ggen+ hogy a 9jl85elents kimeneti 5orm,tuma a'att Sz6!eges !agy munka5;zet dokumentum ker;'t ki!,'aszt,sra+ a meg5e'e' 5orm,tumK je'ents ksz;'. <z a'apbe,''#t,s Sz6!eg-dokumentum ezrt a to!,bbiakban ezt rsz'etezz;k+ a munka5;zet 5orm,tum k;'6n ker;' megem'#tsre. < je'ents ksz#ts sor,n megny#'ik egy Zriter-dokumentum+ s megje'enik a 'trehozott je'ents+ ame'y az adatb,zist,b',b"' beszKrt minden rtket tarta'maz. < Zriter-dokumentum )sak o'!ashat" m"dban ny#'ik meg. 4a !a'ame'yik je'entsrszn' kis piros h,romsz6g ',tszik azt mutatja+ hogy a hi!atkozott adatb,zis mez nem 5rt be az ,'ta'unk megter!ezett !ezr' e'embe. 9t 'ehetsg;nk !an egyik bez,rjuk a je'entst s m"dos#tunk az e'rendezsen+ meg!,'toztatjuk a !ezr' e'em mrett. D,sodik 'ehetsg a ksz je'entst megnyitjuk szerkesztsre+ ehhez a szerkesztshez kattintsunk a 9jl szerkesztsre ikonra a Zriter Standard eszk6zt,r,n+ ekkor a je'ents tarta'ma nem !,'tozik meg de m"dos#thatunk a t,b',zatok )e''a mretn+ ugyan is a je'ents ksz#ts sor,n a je'ents minden e'eme egy nagy t,b',zat egy-egy )e'',jaknt ker;' ide be. 4a mindenne' !gezt;nk ekkor kap)so'junk !issza )sak o'!ashat" m"dba+ a 5e'ugr" ab'ak megkrdi a !,'toz,sokat ments;k-e+ ments;nk.
Az adatok #risstse s nyomtatsa
<mikor Kj adatokat szKrunk be+ !agy szerkesztj;k az adatokat az adatb,zist,b',kban+ a je'ents a 5riss#tett adatokat 5ogja megje'en#teni+ ha dinamikus je'entst ksz#tett;nk. 9attintsunk dup',n az uto'j,ra mentett je'entsre+ egy Kj Zriter-dokumentum j6n 'tre+ ame'y az Kj adatokat je'en#ti meg. < je'ents kinyomtat,s,hoz !,'asszuk a 9jl8Ayomtats 'ehetsget a Zriterdokumentumban+ de eJport,'hatjuk is (I> 5,j'knt.
Jelents ter,ez! bezrsa
4a bez,rjuk a @e'entster!ezt+ a program megkrdezi+ hogy mentse-e a je'entst. 4a az Mgen 'ehetsget !,'asztjuk+ adjuk meg a je'ents ne!t+ majd kattintsunk az =9 gombra.
65
!ellklet " #satlakozs k$ls% adat forrsokhoz
Mellklet 3 4satlakozs k)ls! adat #orrsok$oz

<mikor k;'s adat5orr,sokr"' besz';nk+ ezek 'ehetnek+ sz6!eges 5,j'ok+ aho' a mezk !essz!e' !agy egyb szepar,torra' !annak e'!,'aszt!a. P,b',zat 5,j'ok+ k;'s Qadatb,zis 5,j'okR mint a dCase+ DS <))ess+ !agy 5,j' a'apK adatb,zisok+ !agy adatb,zis szer!erek. Dindegyikn' a 9jl8:j8!dat"zis Kapcsolds meglv adat"zisok$oz= op)i" ki!,'aszt,s,!a' 'ehet az Kj odb 5,j't e'ksz#teni+ ebben az esetben a Case -t mint egy 5e'haszn,'"i 5e';'etet haszn,'hatjuk+ azza' a megk6tsse'+ hogy nem minden 5og Kgy m?k6dni mint a bep#tett 4SN*IC esetben+ sok inden az a'ka'mazott )sato'" 5e';'et tu'ajdons,gait"'+ a h,ttrben '! adatb,zis szintaJis,t"' 5;gg. <z a',bbi 'inkek a )sat'akoz,sok b!ebb 'e#r,sait tarta'mazza. ==o Case )sat'akoz,sa DySN*-hez. http. /iki.ser!i)es.openo55i)e.org /iki Conne)t`DySN*andCase Csat'akoz,s >irebird adatb,zisokhoz =ICC -!e'. http. jobinau.goog'epages.)om ==>C.htm Csat'akoz,s >irebird adatb,zisokhoz @ICC -!e'. http. jaybird/iki.5irebirdsT'.org jaybird doku.phpGidS)on5ig.oobase Csat'akoz,s DS< mdb 5,j'okhoz. http. /iki.ser!i)es.openo55i)e.org /iki Conne)ting`to`Di)roso5t`<))ess DS< ><N. http. /iki.ser!i)es.openo55i)e.org /iki DS<-Case`>aT
66
!ellklet &' ()* +sszefoglal
Mellklet 5- /6L *ssze#oglal'

< 4SN*IC 5,j'okra !onatkoz" SN* paran)sok hasznosnak t?n rsze s az eset'eges a'ka'maz,suk. < 4SN*IC dokument,)i"b"'. 4a az adatb,zis tK' nagy mret? !agy sok !,'toz,s t6rtnt )'szer? kitiszt#tani. CHECKPOINT DEFRAG paran)s kiad,s,!a'+ ez az ;res he'yeket 5e'szabad#tja s az indeJeket bet6m6r#ti. Uagy a'ka'mazhat" a. SHUTDOWN COMPACT ame'y Kjra indeJe'i az adatb,zist+ de 'ez,rja a kap)so'atot az adatb,zishoz+ ezrt ha to!,bb akarjuk haszn,'ni az adatb,zist+ ekkor az odb 5,j't be ke'' z,rni s Kjra meg ke'' nyitni. < 4SN*IC adatb,zis motort haszn,'" odb 5,j'ok esetben az a',bbi szintaJist ke'' haszn,'ni. <z adatb,zis objektum je'6'sre a a5e's idzje'a+ a sz6!eget degyszeres idzje'd+ ^^ a sz6!eg6ssze5?zs+ s a e az ismert dzs"ker je' c meg5e'e'je. < kettspont mint a !,'toz" e's karaktere. ('d,u'+ .!,'toz". Ennek a'ka'maz,sakor+ a 'ekrdezs+ a 5ut,sa sor,n a 5e'haszn,'"t kri meg ezen !,'toz" rtknek megad,s,ra. Degjegyzsek 5orm,tuma. Q-- megjegyzsR+ a 'ekrdezs mentse ut,n a megjegyzsek e't?nnek+ a 'ekrdezsben )sak akkor maradnak meg ha akt#! a QSN* paran)s k6z!et'en 5uttat,saR op)i". <z e'sd'eges ku')s sz,moz,s,nak 'enu'',z,sa+ !agy megadott rtkr' !a'" ind#t,sa. ALTER ALKALMAZOTTAK ALTER COLUMN "AlkalmazottKod RESTART WITH 1000 <z hiba ;zenetek rte'mezst seg#theti az adatb,zis t,b',k e'sd'eges ku')sainak 'ekrdezse. SELECT * FROM "INFORMATION_SCHEMA"."SYSTEM_PRIMARYKEYS" <z 4SN*IC !,'tozatsz,m,nak ki#rat,sa+ egy 'ekrdezsbe i''eszteni az a',bbi paran)sot. call "org.hsqldb.Library.getDatabaseFullProductVersion"() <z adatb,zis ki#rat,sa az Eszk6z6k fSN*... paran)sab'akb"'. SCRIPT 'utvonal\a\fjlhoz\fjlnv' ez az paran)s az egyszeres idz je'ek k6z #rt he'yre s n!en #rja ki az adatb,zis t,b',kat s az adatait. < mi eset;nkben a SC7M(P d).ba'ka'mazottak.sT'd az a',bbi 'ist,t #rta ki. SET DATABASE COLLATION "Hungarian"
CREATE SCHEMA PUBLIC AUTHORIZATION DBA CREATE CACHED TABLE "Alkalmazott"("Cim" VARCHAR(200) NOT NULL,"Oradij" DECIMAL(10),"SzulDatum" DATE,"Varos" VARCHAR(50) NOT NULL,"OrszagVagyRegio" VARCHAR(50),"FelvetelDatum" DATE,"Levonasok" INTEGER,"OsztalyID" INTEGER,"EmailCim" VARCHAR(50),"AlkalmazottKod" INTEGER GENERATED BY DEFAULT AS IDENTITY(START WITH 0) NOT NULL PRIMARY KEY,"AlkalmazottSzam" VARCHAR(50),"Kiterjesztes" VARCHAR(30),"FaxSzam" VARCHAR(30),"Vezeteknev" VARCHAR(50) NOT NULL,"Utonev" VARCHAR(50) NOT NULL,"KozepNev" VARCHAR(50),"MobilSzam" VARCHAR(30),"IrodaHely" VARCHAR(50),"Telefonszam" VARCHAR(30),"Fizetes" DECIMAL(10),"TAJSzam" VARCHAR(50),"HazastarsNeve" VARCHAR(50),"AllamVagyTartomany" VARCHAR(50),"FonokID" INTEGER,"Cim2" VARCHAR(200),"Foto" LONGVARBINARY,"Jegyzet" LONGVARCHAR,"Irsz" VARCHAR(20)) CREATE CACHED TABLE "Reszleg"("ID" INTEGER GENERATED BY DEFAULT AS IDENTITY(START WITH 0) NOT NULL PRIMARY KEY,"Reszleg" VARCHAR(50)) ALTER TABLE "Alkalmazott" ADD CONSTRAINT SYS_FK_119 FOREIGN KEY("OsztalyID") REFERENCES "Reszleg"("ID") ALTER TABLE "Alkalmazott" ALTER COLUMN "AlkalmazottKod" RESTART WITH 4 ALTER TABLE "Reszleg" ALTER COLUMN "ID" RESTART WITH 3 CREATE VIEW "nFonokLek" ("Nev","AlkalmazottKod") AS SELECT CASE WHEN "KozepNev" <> '' THEN "Vezeteknev" ||', '|| "Utonev" || ' ' || SUBSTR("KozepNev",1,1)ELSE "Vezeteknev" ||', '|| "Utonev" END AS "Nev", "AlkalmazottKod" FROM "Alkalmazott" "Alkalmazottak" CREATE USER SA PASSWORD "" GRANT DBA TO SA SET WRITE_DELAY 60 SET SCHEMA PUBLIC INSERT INTO "Alkalmazott" VALUES(......innen az adatokra vonatkoz rszletek trlve.....)
INSERT INTO "Reszleg" VALUES(0,'IT') INSERT INTO "Reszleg" VALUES(1,'Marketing') INSERT INTO "Reszleg" VALUES(2,'Kereskedelmi')
69
!ellklet ,' -asznos linkek
Mellklet 7- 8asznos linkek

<z adatb,zisok norma'iz,',s,nak a'apjai. http. support.mi)roso5t.)om kb 2HBHLH <z a',bbi 'inkek ,'ta',ban ango' nye'!? o'da'akra !ezetnek. Iatabase <ns/ers . http. ///.databaseans/ers.org data`mode's indeJ.htm ==o Case projekt o'da'a. http. dba.openo55i)e.org ==o Case 'e!e'ezsi 'ist,k. http. dba.openo55i)e.org ser!'ets (roje)tDai'ing*ist*ist Sun 7eport Cui'der.http. eJtensions.ser!i)es.openo55i)e.org proje)t reportdesign (entaho 7eporting. http. reporting.pentaho.org SN*zoo. http. sT'zoo.net ==o Case Ziki o'da'a. http. /iki.ser!i)es.openo55i)e.org /iki Case %eoCase /iki. http. neo/iki.neoo55i)e.org indeJ.php %eoCase -==o rgebbi Da) !,'tozata+ az o'da' de 'egt6bb r!nyes a Case minden !,'tozatra is0 <ndre/ (itonyak makr" o'da'a. http. ///.pitonyak.org 7oberto Cenitez ==o Case ?r'ap programoz,sa StarCasi)ben. http. ///.geo)ities.)om rbenitez22 ==o Case s/it)hboard eJtension. http. eJtensions.ser!i)es.openo55i)e.org proje)t S/it)hCoard =pen=55i)e.org k6z6ssgi 5"rum. http. user.ser!i)es.openo55i)e.org hu 5orum =pen=55i)e.org Community >orum. http. user.ser!i)es.openo55i)e.org en 5orum
70

ApachOpen Office Adatbazis

Caricato da

Informazioni sul documento

Copyright

Formati disponibili

Condividi questo documento

Condividi o incorpora il documento

Opzioni di condivisione

Hai trovato utile questo documento?

Questo contenuto è inappropriato?

Copyright:

Formati disponibili

ApachOpen Office Adatbazis

Caricato da

Copyright:

Formati disponibili

Base tmutat

Bevezets az adatbzis hasznlatba

Kiadsi idpont s szoftver verzi szm

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

Adatbzis kezels ltalban

!dat"zis vagy t"lzatkezel

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

#ilyen adatforrst le$et $asznlni

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

! relcis adat"zis m%kdse

<z adatokat t,b',ban t,ro'"dnak. &an'l azonost ()*+ A Vezetknv 9o!,)s

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

jsg egy jsg_azonost (ek) jsg_nv r reggeli/esti egyed Szllts

ek = elsdleges kulcs ik =idegen kulcs

!dat"zis tervezs fontossga

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

!z OpenOffice org $ogyan segt az adat"zis kezels"en1

Els adatbzis elksztse

Adatbzis kezels ltalban

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Az adatbzis fjl ltrehozsa

Az adatbzis #jl ltre$ozsa

Adatbzis tblk ksztse

Az adatbzis fjl ltrehozsa

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

!z %rlap tov""i mdostsa

4rlap "ejrsi sorrend

12. bra: rlap bejrsi sorrend

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

14. bra: 1ista t nd!r mez$ kijel2l!s

Els adatbzis elksztse

1#. bra: /ez$ 3i&atkozs

Els adatbzis elksztse

1%. bra: rlapmez$ 3tt!rsz*n

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

2.. bra: /ez$k 3i&atkozsa

Els adatbzis elksztse

0inris mezk "eillesztse

Ayomtat$at %rlap kszts

4rlap kszts terveznzet"en

Els adatbzis elksztse

22. bra: rlap adat"orrsbl

Els adatbzis elksztse

Els adatbzis elksztse

#ilyen adatok ker7lnek a jelents"e s ott $ov1